Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 173 (3441. - 3460. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3460. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-11-02 17:41:12
Üzenet elküldve: 2020-11-02 17:41:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Információ gyűjtő körút //
* Visszatértekor kérdésére a gnóm nagy lelkesen kezd el magyarázni. Bár nincsen ínyére az ilyesmi, amiről a Morzden beszél, de ettől még figyel rá, mert ahhoz képest elég használható képességeknek tűnnek. Hümmög a hallottakra, majd aztán megszólal.*
- Úgy gondolod, hogy képes lennél befogadni ezt a tudást? Mert az egy dolog, hogy a faji adottságok megvannak hozzá, de ettől még nem biztos, hogy te képes is lennél rá. Nem lebecsmérlésből mondom, de az emberek között is akad mágus. Az adottságaim akkor elvileg nekem is meg van hozzá. Mégsem vagyok képes ilyesmire. Inkább a fizikai adottságaimat használom ki. Mellesleg, ha jól hallottam, akkor hívőnek is kell lenni hozzá. Te képes vagy elfogadni ennek az istennek a tanait? Én nehezen azonosulok vele.* Válaszolja egyszerűen a kicsinek. Arra a kérdésre, hogy mit talált ő is elkezd mesélni.*
- Részletes leírásokat találtam a hárpiákról. Meg valamit az eredarokról is, de az lényegtelen, mert szerintem ez a nő nem volt eredar. A boszorkányokról meg egy csomó sületlenséget. Egy részüket a sötét istennel hozzák kapcsolatba, de ez a nő nem tűnt olyannak. Szóval elenyésző az amit megtudtam róluk. Ettől függetlenül viszont találtam egy jó kis könyvet a bájitalokról. Ezt még átnyálazom, mielőtt bármibe is belekezdenék. Addig te olvass utána annak a mágiának, ha akarsz.* Egyelőre elég szkeptikus a fiú által emlegetett mágiákkal kapcsolatban. Ha nincs más, akkor felüti a könyvet és lapozgatni kezdi. Ezekben az italokban se bízik meg feltétlenül, de már legalább ezeket látta működés közben. Így aztán nem olyan bizalmatlan velük szemben. Nem utolsó sorban nem is olyan rossz olvasmány ez a könyv. Nem is nagyon a keverés az, ami őt lenyűgözi. Egyáltalán nem, mert azt jórészt inkább átugorja. Nemigen ért ő az ilyesmihez, így inkább nem is próbálkozna vele. Viszont a hatásaik, már inkább lekötik a figyelmét. A zöldről eddig is tudta, hogy hasznos, bár nem túlzottan tudta, hogy hány fajtája van. Most máris okosabb lett. Ami még felkelti az érdeklődését az a többi fizikai tulajdonságát fokozó ital. Főleg az erőre és az állóképességre koncentrál, de a gyorsaság és az ügyesség sem elhanyagolható. Ezért mindenképpen érdemes volt idejönnie. Be is csukja a könyvet elégedetten. Morzdenre pillant, majd aztán rákérdez az ő kutatására.*
- Na találtál valamit?
* Visszatértekor kérdésére a gnóm nagy lelkesen kezd el magyarázni. Bár nincsen ínyére az ilyesmi, amiről a Morzden beszél, de ettől még figyel rá, mert ahhoz képest elég használható képességeknek tűnnek. Hümmög a hallottakra, majd aztán megszólal.*
- Úgy gondolod, hogy képes lennél befogadni ezt a tudást? Mert az egy dolog, hogy a faji adottságok megvannak hozzá, de ettől még nem biztos, hogy te képes is lennél rá. Nem lebecsmérlésből mondom, de az emberek között is akad mágus. Az adottságaim akkor elvileg nekem is meg van hozzá. Mégsem vagyok képes ilyesmire. Inkább a fizikai adottságaimat használom ki. Mellesleg, ha jól hallottam, akkor hívőnek is kell lenni hozzá. Te képes vagy elfogadni ennek az istennek a tanait? Én nehezen azonosulok vele.* Válaszolja egyszerűen a kicsinek. Arra a kérdésre, hogy mit talált ő is elkezd mesélni.*
- Részletes leírásokat találtam a hárpiákról. Meg valamit az eredarokról is, de az lényegtelen, mert szerintem ez a nő nem volt eredar. A boszorkányokról meg egy csomó sületlenséget. Egy részüket a sötét istennel hozzák kapcsolatba, de ez a nő nem tűnt olyannak. Szóval elenyésző az amit megtudtam róluk. Ettől függetlenül viszont találtam egy jó kis könyvet a bájitalokról. Ezt még átnyálazom, mielőtt bármibe is belekezdenék. Addig te olvass utána annak a mágiának, ha akarsz.* Egyelőre elég szkeptikus a fiú által emlegetett mágiákkal kapcsolatban. Ha nincs más, akkor felüti a könyvet és lapozgatni kezdi. Ezekben az italokban se bízik meg feltétlenül, de már legalább ezeket látta működés közben. Így aztán nem olyan bizalmatlan velük szemben. Nem utolsó sorban nem is olyan rossz olvasmány ez a könyv. Nem is nagyon a keverés az, ami őt lenyűgözi. Egyáltalán nem, mert azt jórészt inkább átugorja. Nemigen ért ő az ilyesmihez, így inkább nem is próbálkozna vele. Viszont a hatásaik, már inkább lekötik a figyelmét. A zöldről eddig is tudta, hogy hasznos, bár nem túlzottan tudta, hogy hány fajtája van. Most máris okosabb lett. Ami még felkelti az érdeklődését az a többi fizikai tulajdonságát fokozó ital. Főleg az erőre és az állóképességre koncentrál, de a gyorsaság és az ügyesség sem elhanyagolható. Ezért mindenképpen érdemes volt idejönnie. Be is csukja a könyvet elégedetten. Morzdenre pillant, majd aztán rákérdez az ő kutatására.*
- Na találtál valamit?
3459. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-10-31 07:33:34
Üzenet elküldve: 2020-10-31 07:33:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Információ gyűjtő körút //
*Egyre inkább meggyőződik róla, hogy Arelow nem szívleli a nem kézzel fogható dolgokat. A zöld löttyön elgondolkodik, s úgy véli, hogy valami gyógyító ital lehet. Mindenesetre jól esik neki, hogy a lovag gondját viselné, ha komolyabban megsebesülne. Ezt szintén megtenné a lovagért, elvégre az apródja, és ez nem csak valami megszólítás neki, hanem komolyan a segítőtársának gondolj magát. Megtudja, hogy a papok gyógyítását még nem tapasztalta a másik, de felcserek már sokszor kezelhették sebeit. Egy lovagi életmódot követő embernél gyakori lehet a kisebb nagyobb sebesülés. Ezeket a rövid megjegyzéseket, amiket Arelow mondd megjegyzi magának, elvégre jó, ha tudja, hogy mi a másik véleménye egyes dolgokról. A könyvtárban, lent, már rövid időre elválnak útjaik. Bólint a javaslatra, hogy a lovag a banyáknak és hárpiáknak olvas utána. Morz elhatározása, hogy valami igében keresi a megoldást. Első ötlete Eeyr által megszerezhető képességek, amikről talál is egy könyvet az egyik polcon. Ezt leveszi és olvasni kezdi. Gyorsan tanul, így a könyvet hamar átlapozza, a lényeget keresve. Sajnos ebben nem talál semmit, ami elvezetné őket a banyához vagy a hárpiához. Ellenben nagyon sok érdekes igét olvas, amiket Eeyr hívei megtanulhatnak, ha elég fogékonyak rá. Csupa gyógyítás, védekezés, érzékelés képességekkel ruházza fel a használóját. Nem gondolta volna, hogy ilyen képességeket használhatnak földi halandók is. Nagyon megtetszik neki, hogy a hétköznapi életben mennyire hatásos és hathatós képességekre tehetne szert. A fiatalsága és gnómi magassága miatt a közelharc számára nem túl előnyös, ellenben az Eeyr-től megszerezhető képességekhez pont megfelelő az adottsága. A könyv szerint intelligens személyeknek, akik gyorsan tanulnak és jól boldogulnak a nyelvtanulással, azokból komoly képességhasználó válhat. Az egyik lábjegyzet meg is említi a gnóm fajt, akiknek született adottságaik rátermett képességhasználókká teheti őket. Ennek az egyszerű mondatnak nagyon megörül. Ekkor tér vissza Arelow és kérdez rá, hogy mit talált. Felnéz a könyvből és lelkesen újságolja el.*
- Eeyr tudományairól olvastam, hogy milyen képességeket adhat a híveknek. Képzeld lehetséges a gyógyítás, érzékelni jókat, gonoszokat, láthatatlan védőpajzsot emelni és még sok hasznos dolgot. *Ezt mind nagy lelkesedéssel adja elő, majd a könyvet be is zárja, mert ebben nem lesz megoldás számukra.*
- Ezek nagyon hasznosak lennének, de a küldetésünkben konkrétan nem tud segíteni. De megtudtam, hogy a gnómok nagyon fogékonyak az ilyenek tanulására. Eddig is hallottam, de a könyv külön kiemelte a fajtámat. *Ezt is nagy örömmel az arcán osztja meg.*
- Azt hiszen Teysus tanairól is megnézek egy könyvet. Te találtál valami érdekeset? *Lelkes megosztandója után kíváncsi, hogy a lovag mit talált a keresése alatt.*
*Egyre inkább meggyőződik róla, hogy Arelow nem szívleli a nem kézzel fogható dolgokat. A zöld löttyön elgondolkodik, s úgy véli, hogy valami gyógyító ital lehet. Mindenesetre jól esik neki, hogy a lovag gondját viselné, ha komolyabban megsebesülne. Ezt szintén megtenné a lovagért, elvégre az apródja, és ez nem csak valami megszólítás neki, hanem komolyan a segítőtársának gondolj magát. Megtudja, hogy a papok gyógyítását még nem tapasztalta a másik, de felcserek már sokszor kezelhették sebeit. Egy lovagi életmódot követő embernél gyakori lehet a kisebb nagyobb sebesülés. Ezeket a rövid megjegyzéseket, amiket Arelow mondd megjegyzi magának, elvégre jó, ha tudja, hogy mi a másik véleménye egyes dolgokról. A könyvtárban, lent, már rövid időre elválnak útjaik. Bólint a javaslatra, hogy a lovag a banyáknak és hárpiáknak olvas utána. Morz elhatározása, hogy valami igében keresi a megoldást. Első ötlete Eeyr által megszerezhető képességek, amikről talál is egy könyvet az egyik polcon. Ezt leveszi és olvasni kezdi. Gyorsan tanul, így a könyvet hamar átlapozza, a lényeget keresve. Sajnos ebben nem talál semmit, ami elvezetné őket a banyához vagy a hárpiához. Ellenben nagyon sok érdekes igét olvas, amiket Eeyr hívei megtanulhatnak, ha elég fogékonyak rá. Csupa gyógyítás, védekezés, érzékelés képességekkel ruházza fel a használóját. Nem gondolta volna, hogy ilyen képességeket használhatnak földi halandók is. Nagyon megtetszik neki, hogy a hétköznapi életben mennyire hatásos és hathatós képességekre tehetne szert. A fiatalsága és gnómi magassága miatt a közelharc számára nem túl előnyös, ellenben az Eeyr-től megszerezhető képességekhez pont megfelelő az adottsága. A könyv szerint intelligens személyeknek, akik gyorsan tanulnak és jól boldogulnak a nyelvtanulással, azokból komoly képességhasználó válhat. Az egyik lábjegyzet meg is említi a gnóm fajt, akiknek született adottságaik rátermett képességhasználókká teheti őket. Ennek az egyszerű mondatnak nagyon megörül. Ekkor tér vissza Arelow és kérdez rá, hogy mit talált. Felnéz a könyvből és lelkesen újságolja el.*
- Eeyr tudományairól olvastam, hogy milyen képességeket adhat a híveknek. Képzeld lehetséges a gyógyítás, érzékelni jókat, gonoszokat, láthatatlan védőpajzsot emelni és még sok hasznos dolgot. *Ezt mind nagy lelkesedéssel adja elő, majd a könyvet be is zárja, mert ebben nem lesz megoldás számukra.*
- Ezek nagyon hasznosak lennének, de a küldetésünkben konkrétan nem tud segíteni. De megtudtam, hogy a gnómok nagyon fogékonyak az ilyenek tanulására. Eddig is hallottam, de a könyv külön kiemelte a fajtámat. *Ezt is nagy örömmel az arcán osztja meg.*
- Azt hiszen Teysus tanairól is megnézek egy könyvet. Te találtál valami érdekeset? *Lelkes megosztandója után kíváncsi, hogy a lovag mit talált a keresése alatt.*
3458. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-10-30 16:23:17
Üzenet elküldve: 2020-10-30 16:23:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Információ gyűjtő körút //
* Fején találta a szöget apródja, mert tényleg nem egy mély vallásos férfi. A tiszteleten kívül mást nem adhat nekik. A saját karjában jobban bízik, mint a szeszélyes istenek kegyében.*
- Ha komolyabban megsebesülnél, akkor egyet azokból a zöld löttyökből letöltenék a torkodon.* Válaszolja neki miközben az oltárt nézi.*
- Nem tudom én azt. Engem nem kezeltek még a papok. Ellenben a felcserek annál többször.* Mondjuk az látszik is a férfin, hiszen ha másol nem is, de a szemén lévő heget láthatta már Morzden. Szerencsére a kicsi nem ragaszkodik a papokhoz. Így aztán mehetnek a egyenest a könyvtárba. Gondolkodás nélkül vág neki a csigalépcsőnek. Lent eléggé kihalt most minden. Csak egy szerzetes ténykedik ott, de őt nem szívesen zavarná meg. Morzden tesz egy javaslatot, de Arelow nem erre kíváncsi.*
- Tégy úgy. Én utána nézek a boszorkányoknak, meg egy talán a hárpiáknak is. Így hatékonyabbak leszünk.* Feleli és, ha nincs ellenvetés, akkor besétál a polcok közzé. Hosszasan keresi a megfelelő könyveket. Egy bestiáriummal meg egy vaskos poros könyvel tér vissza. Némán ül le az egyik asztal mellé és egy gyertyát maga elé téve lát neki a kutatásnak. A hárpiákról talál bőségesen információt, ahogyan a boszorkányokról, de azok nem teljesen egyértelműek. Eléggé zavaros leírásokat talál, amiknek a java része nem is az ő esetéhez kapcsolódik. Szorgalmasan böngészi a róluk szóló irományokat még így is. Helyenként az eredarokkal hozza összefüggésbe őket, de ez az állítás nonszensz. Meg merne rá esküdni, hogy az a nő nem eredar volt. Ettől függetlenül igencsak részletesen áttanulmányozza a leírásukat. Hosszú idő eltelik, mire aztán becsukja azt a könyvet is. Helyére viszi a két könyvet. Nem sokkal van előrébb, mint amikor betért ide. Morzden felé indul, amikor megpillant a szeme sarkából egy könyvet. Igazából a varázsital szó az ami leginkább felkelti az érdeklődését. Ezzel a könyvvel tér vissza apródjához.*
- Na találtál valami hasznosat?* Teszi fel nagy kérdést. Reméli, hogy ő több hasznos dolgot tudott meg, mint Arelow. Bár a könyv amit hozott nem kapcsolódik szorosan a témához, de nagyon is érdekesnek tűnik.*
* Fején találta a szöget apródja, mert tényleg nem egy mély vallásos férfi. A tiszteleten kívül mást nem adhat nekik. A saját karjában jobban bízik, mint a szeszélyes istenek kegyében.*
- Ha komolyabban megsebesülnél, akkor egyet azokból a zöld löttyökből letöltenék a torkodon.* Válaszolja neki miközben az oltárt nézi.*
- Nem tudom én azt. Engem nem kezeltek még a papok. Ellenben a felcserek annál többször.* Mondjuk az látszik is a férfin, hiszen ha másol nem is, de a szemén lévő heget láthatta már Morzden. Szerencsére a kicsi nem ragaszkodik a papokhoz. Így aztán mehetnek a egyenest a könyvtárba. Gondolkodás nélkül vág neki a csigalépcsőnek. Lent eléggé kihalt most minden. Csak egy szerzetes ténykedik ott, de őt nem szívesen zavarná meg. Morzden tesz egy javaslatot, de Arelow nem erre kíváncsi.*
- Tégy úgy. Én utána nézek a boszorkányoknak, meg egy talán a hárpiáknak is. Így hatékonyabbak leszünk.* Feleli és, ha nincs ellenvetés, akkor besétál a polcok közzé. Hosszasan keresi a megfelelő könyveket. Egy bestiáriummal meg egy vaskos poros könyvel tér vissza. Némán ül le az egyik asztal mellé és egy gyertyát maga elé téve lát neki a kutatásnak. A hárpiákról talál bőségesen információt, ahogyan a boszorkányokról, de azok nem teljesen egyértelműek. Eléggé zavaros leírásokat talál, amiknek a java része nem is az ő esetéhez kapcsolódik. Szorgalmasan böngészi a róluk szóló irományokat még így is. Helyenként az eredarokkal hozza összefüggésbe őket, de ez az állítás nonszensz. Meg merne rá esküdni, hogy az a nő nem eredar volt. Ettől függetlenül igencsak részletesen áttanulmányozza a leírásukat. Hosszú idő eltelik, mire aztán becsukja azt a könyvet is. Helyére viszi a két könyvet. Nem sokkal van előrébb, mint amikor betért ide. Morzden felé indul, amikor megpillant a szeme sarkából egy könyvet. Igazából a varázsital szó az ami leginkább felkelti az érdeklődését. Ezzel a könyvvel tér vissza apródjához.*
- Na találtál valami hasznosat?* Teszi fel nagy kérdést. Reméli, hogy ő több hasznos dolgot tudott meg, mint Arelow. Bár a könyv amit hozott nem kapcsolódik szorosan a témához, de nagyon is érdekesnek tűnik.*
3457. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-10-29 08:14:12
Üzenet elküldve: 2020-10-29 08:14:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Információ gyűjtő körút //
*Arelow-nak annyira nem köti le a figyelmét a zölden világító oltár. Talán Ő is a kevésbé vallásos személyekhez tartozik. Maradtak még páran, akik nem tekintenek istenként a három hatalmasságra. Tágra nyílt szemekkel hallgatja, hogy a lovag már látott itt gyógyítást, amint a papok az oltárt vagy a fényét használva gyógyítottak.*
- Ez nagyon érdekes. Ha komolyabban megsebesülnék, akkor ide kell, hogy hozzalak, vagy éppen fordítva. De remélem erre nem lesz szükség. *Gyűjti magában a hasznos információkat, amik még jól jöhetnek a későbbiekben, bár őszintén reméli, hogy nem lesz szükség egyikük ápolására sem itt a templomban. A küldetésük közben biztosan szereznek majd sebesülést, de remélhetőleg ezek nem igényelnek életmentő beavatkozást, itt a templom oltáránál.*
- Vajon azokon is segítenek, akik nem imádják Eeyrt? *Felvetődik benne, hogy szelektálják, kiket gyógyítanak meg. Annyira még nem ismeri a három istenséget, hogy tudja a tanításaikat mélyebben is. Pirtianesben kevésbé vallásosak az emberek. Ott inkább a fegyverben és erőben hisznek. Morz nyitott más források felé is, amik talán hasznosabbak lehetnek a testi adottságai miatt. Arra felvetésre, hogy egy papot megkérdezzenek, megrázza a fejét.*
- Talán majd legközelebb, vagy visszafelé. Szerintem most menjünk le a könyvtárba, ha te is jónak látod. *Ez tűnik a legbölcsebbnek mivel eredetileg is a könyvtár volt a céljuk. Biztosan lesz még idejük, alkalmuk a papoktól is tudakozódni, hogy pontosan miként is működik az oltár és kiket gyógyítanak rajta. Ha Arelow egyetért, akkor az egyik régi ajtót kinyitva talál egy lefelé vezető lépcsősort. Az ajtó felett meglátja a könyvtár feliratot. Felcsillan a szeme, és ha a másik is egyetért, akkor elindulnak lefelé a dohos levegőjű, kör alakú könyvtárterembe, ahol csupán egyetlen csuhás ül egy asztalnál. A könyveket nézve eszébe jut valami, amit lelkesen megoszt a lovaggal.*
- Mi lenne, ha a három istenség képességeiről olvasnánk, azokról, amiket tudnak adni vagy tanítani másoknak? Ha ezek között nem lesz, akkor az elementalistákat is megnézhetjük. Mit gondolsz? *Feltekint a hatalmas férfira és várja, hogy mit reagál, mit keressenek először.*
*Arelow-nak annyira nem köti le a figyelmét a zölden világító oltár. Talán Ő is a kevésbé vallásos személyekhez tartozik. Maradtak még páran, akik nem tekintenek istenként a három hatalmasságra. Tágra nyílt szemekkel hallgatja, hogy a lovag már látott itt gyógyítást, amint a papok az oltárt vagy a fényét használva gyógyítottak.*
- Ez nagyon érdekes. Ha komolyabban megsebesülnék, akkor ide kell, hogy hozzalak, vagy éppen fordítva. De remélem erre nem lesz szükség. *Gyűjti magában a hasznos információkat, amik még jól jöhetnek a későbbiekben, bár őszintén reméli, hogy nem lesz szükség egyikük ápolására sem itt a templomban. A küldetésük közben biztosan szereznek majd sebesülést, de remélhetőleg ezek nem igényelnek életmentő beavatkozást, itt a templom oltáránál.*
- Vajon azokon is segítenek, akik nem imádják Eeyrt? *Felvetődik benne, hogy szelektálják, kiket gyógyítanak meg. Annyira még nem ismeri a három istenséget, hogy tudja a tanításaikat mélyebben is. Pirtianesben kevésbé vallásosak az emberek. Ott inkább a fegyverben és erőben hisznek. Morz nyitott más források felé is, amik talán hasznosabbak lehetnek a testi adottságai miatt. Arra felvetésre, hogy egy papot megkérdezzenek, megrázza a fejét.*
- Talán majd legközelebb, vagy visszafelé. Szerintem most menjünk le a könyvtárba, ha te is jónak látod. *Ez tűnik a legbölcsebbnek mivel eredetileg is a könyvtár volt a céljuk. Biztosan lesz még idejük, alkalmuk a papoktól is tudakozódni, hogy pontosan miként is működik az oltár és kiket gyógyítanak rajta. Ha Arelow egyetért, akkor az egyik régi ajtót kinyitva talál egy lefelé vezető lépcsősort. Az ajtó felett meglátja a könyvtár feliratot. Felcsillan a szeme, és ha a másik is egyetért, akkor elindulnak lefelé a dohos levegőjű, kör alakú könyvtárterembe, ahol csupán egyetlen csuhás ül egy asztalnál. A könyveket nézve eszébe jut valami, amit lelkesen megoszt a lovaggal.*
- Mi lenne, ha a három istenség képességeiről olvasnánk, azokról, amiket tudnak adni vagy tanítani másoknak? Ha ezek között nem lesz, akkor az elementalistákat is megnézhetjük. Mit gondolsz? *Feltekint a hatalmas férfira és várja, hogy mit reagál, mit keressenek először.*
3456. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-10-28 20:49:18
Üzenet elküldve: 2020-10-28 20:49:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Információ gyűjtő körút //
* Abban megegyeznek, hogy mindenképpen szükség van felkészülésre. Így aztán nincs is szükség a továbbiakban felesleges szájtépésre. Amúgy is hamar elérik a Templom vaskos épületét. Arelow lesegíti az apródját, majd kiköti lovát. A lépcsőket a páncélos hármasával veszi, így aztán biztosan jóval hamarabb felér az ajtóhoz. Ott be is várja a kicsit. Bent a templomoknál már jól megszokott félhomály uralkodik. A gyertyák éppen csak világítanak valamit. Hűvösebb is itt bent a levegő még, mert hamarosan, ha beköszönt a hideg idő, akkor változni fog a helyzet. A letűnt korok nagy mágusai előtt sétálnak el, kik egykoron itt oktaták levegő mágiára a tanoncaikat. Más kor volt, nagyon is más. Most már Eeyr itt az úr, vagyis úrnő. Ők csak megtűrt emlékek.*
- Az biztos.* Erősít rá a kijelentésre, miszerint jó nagy ez a hely. Ő maga az oltárra csak egy kis figyelmet szentel, amíg megnézi. Nem hisz ezekben az új istenekben, ahogyan a régiekben sem hitt. Nagy erejű lények és léteznek ez biztos. Gúnyolni nem fogja hát őket, de éppen ugyan így bálványozni sem. Mondjuk az oltár mint fényjelenség eléggé érdekes. A gnómot jobban le is nyűgözi, mint őt magát.*
- Nem tudom. Talán. Láttam már papokat, akik a fény használva gyógyítottak sebesülteket egy-egy csata után. Ennél többet viszont én nem tudok.* Nem is csoda ez, mert az ő mestersége az erőn és kitartáson múlik. Nem az lesz a döntő, hogy milyen jól tud koncentrálni, bár az sem elhanyagolandó.*
- Ha kíváncsi vagy rá, akkor megkérdezhetünk egy papot.* Mondja bár kétli, hogy bármelyikőjük csak úgy képes lenne hirtelen megtanulni varázsolni. Meglepődne az egyszer biztos.*
* Abban megegyeznek, hogy mindenképpen szükség van felkészülésre. Így aztán nincs is szükség a továbbiakban felesleges szájtépésre. Amúgy is hamar elérik a Templom vaskos épületét. Arelow lesegíti az apródját, majd kiköti lovát. A lépcsőket a páncélos hármasával veszi, így aztán biztosan jóval hamarabb felér az ajtóhoz. Ott be is várja a kicsit. Bent a templomoknál már jól megszokott félhomály uralkodik. A gyertyák éppen csak világítanak valamit. Hűvösebb is itt bent a levegő még, mert hamarosan, ha beköszönt a hideg idő, akkor változni fog a helyzet. A letűnt korok nagy mágusai előtt sétálnak el, kik egykoron itt oktaták levegő mágiára a tanoncaikat. Más kor volt, nagyon is más. Most már Eeyr itt az úr, vagyis úrnő. Ők csak megtűrt emlékek.*
- Az biztos.* Erősít rá a kijelentésre, miszerint jó nagy ez a hely. Ő maga az oltárra csak egy kis figyelmet szentel, amíg megnézi. Nem hisz ezekben az új istenekben, ahogyan a régiekben sem hitt. Nagy erejű lények és léteznek ez biztos. Gúnyolni nem fogja hát őket, de éppen ugyan így bálványozni sem. Mondjuk az oltár mint fényjelenség eléggé érdekes. A gnómot jobban le is nyűgözi, mint őt magát.*
- Nem tudom. Talán. Láttam már papokat, akik a fény használva gyógyítottak sebesülteket egy-egy csata után. Ennél többet viszont én nem tudok.* Nem is csoda ez, mert az ő mestersége az erőn és kitartáson múlik. Nem az lesz a döntő, hogy milyen jól tud koncentrálni, bár az sem elhanyagolandó.*
- Ha kíváncsi vagy rá, akkor megkérdezhetünk egy papot.* Mondja bár kétli, hogy bármelyikőjük csak úgy képes lenne hirtelen megtanulni varázsolni. Meglepődne az egyszer biztos.*
3455. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-10-28 08:06:56
Üzenet elküldve: 2020-10-28 08:06:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Információ gyűjtő körút //
*Arelow megerősíti, hogy a ház, ahol az eset történt, egy teljesen átlagos ház volt, így nem feltételezhetett ilyen végkimenetelt. Abban mindketten egyetérteni látszanak, hogy a tűz és romok elfedtek mindent, ami segítségükre lehetne. A lovag felhívja a figyelmet arra is, hogy az eset nem régen történt, így még forró lehet helyenként a ház egyes részei. Érdeklődve hallgatja a másikat, hogy a hárpia talán visszatért a romokhoz, esetleg a késői órákban. Azt egy remek gondolatnak találja, hogy a banya újra belekezd majd az eddig bizonyára jövedelmező üzletébe. Erre helyeslőn bólogatva válaszol.*
- Ebben igazad lehet. Ha olyan jól ment neki ez az üzlet, akkor biztosan folytatja. A város elég nagy, hogy elrejtőzhessen, akár a kikötőben is. Ott talán fel sem tűnne senkinek. De igazad van, előbb fel kell készülnünk. *Habár még ifjú, de a logikus érvekkel teljesen meggyőzhető, mellesleg apród, így a döntéseket a lovagjára bízza. Gondolataik megosztása közben elérkeznek a templomhoz. A lovag leszáll Csókáról, hatalmas csataménjéről, majd lesegíti Morz-ot is. Talán le tudna mászni egyedül is, mert fára elég jól fel tud mászni, meg le is, de véletlenül megvadítani sem szeretné Csókát, így elfogadja a segítséget a leszállásban. A lépcsőkön felmenve benyitnak a templom kapuján. Morz egy kissé gyanakvóan tekint körbe a félhomály miatt, ami bent uralkodik. Égő gyertyák és az ablakon halványan beszűrődő fény az egyetlen, ami utat mutat nekik odabent. A fény tájékozódáshoz még elég, így Morz kissé megnyugszik. Feltekint a mennyezetre, de annak teteje elvész a sötétségben.*
- Ez hatalmas épület. *Halkan megjegyzi Arelow felé szólva. A kőből készült szobrokat veszi szemügyre, amikor megpillantja a fényes, zöld színű anyaggal leborított kőoltárt. Csodálkozva közelíti meg a kőoltárt, mert kíváncsisága nem hagyja nyugodni egy ilyen látvány kapcsán.*
- De furcsa zöld színe van, és még világít is a sötétben. *Hangosan teszi meg észrevételeit, majd a lovag felé fordul.*
- Szerinted az oltár valami módon segítségünkre lehet? *Bár a könyvtárba igyekezte, de az oltárt elnézve magával ragadja a látvány. Pirtianesi neveltetése és a gnómok általános vélekedése szerint nem hisz istenekben, de tudja, hogy léteznek nagy erejű entitások. Eeyr-t is egy ilyen hatalmasságként képzeli el. Csupán történetekből ismeri a három istenséget, mindenesetre érdeklődik és nyitott az új dolgok felé.*
*Arelow megerősíti, hogy a ház, ahol az eset történt, egy teljesen átlagos ház volt, így nem feltételezhetett ilyen végkimenetelt. Abban mindketten egyetérteni látszanak, hogy a tűz és romok elfedtek mindent, ami segítségükre lehetne. A lovag felhívja a figyelmet arra is, hogy az eset nem régen történt, így még forró lehet helyenként a ház egyes részei. Érdeklődve hallgatja a másikat, hogy a hárpia talán visszatért a romokhoz, esetleg a késői órákban. Azt egy remek gondolatnak találja, hogy a banya újra belekezd majd az eddig bizonyára jövedelmező üzletébe. Erre helyeslőn bólogatva válaszol.*
- Ebben igazad lehet. Ha olyan jól ment neki ez az üzlet, akkor biztosan folytatja. A város elég nagy, hogy elrejtőzhessen, akár a kikötőben is. Ott talán fel sem tűnne senkinek. De igazad van, előbb fel kell készülnünk. *Habár még ifjú, de a logikus érvekkel teljesen meggyőzhető, mellesleg apród, így a döntéseket a lovagjára bízza. Gondolataik megosztása közben elérkeznek a templomhoz. A lovag leszáll Csókáról, hatalmas csataménjéről, majd lesegíti Morz-ot is. Talán le tudna mászni egyedül is, mert fára elég jól fel tud mászni, meg le is, de véletlenül megvadítani sem szeretné Csókát, így elfogadja a segítséget a leszállásban. A lépcsőkön felmenve benyitnak a templom kapuján. Morz egy kissé gyanakvóan tekint körbe a félhomály miatt, ami bent uralkodik. Égő gyertyák és az ablakon halványan beszűrődő fény az egyetlen, ami utat mutat nekik odabent. A fény tájékozódáshoz még elég, így Morz kissé megnyugszik. Feltekint a mennyezetre, de annak teteje elvész a sötétségben.*
- Ez hatalmas épület. *Halkan megjegyzi Arelow felé szólva. A kőből készült szobrokat veszi szemügyre, amikor megpillantja a fényes, zöld színű anyaggal leborított kőoltárt. Csodálkozva közelíti meg a kőoltárt, mert kíváncsisága nem hagyja nyugodni egy ilyen látvány kapcsán.*
- De furcsa zöld színe van, és még világít is a sötétben. *Hangosan teszi meg észrevételeit, majd a lovag felé fordul.*
- Szerinted az oltár valami módon segítségünkre lehet? *Bár a könyvtárba igyekezte, de az oltárt elnézve magával ragadja a látvány. Pirtianesi neveltetése és a gnómok általános vélekedése szerint nem hisz istenekben, de tudja, hogy léteznek nagy erejű entitások. Eeyr-t is egy ilyen hatalmasságként képzeli el. Csupán történetekből ismeri a három istenséget, mindenesetre érdeklődik és nyitott az új dolgok felé.*
3454. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-10-27 14:28:25
Üzenet elküldve: 2020-10-27 14:28:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nyelvészet//
//Zárás//
*Az idő teljesen megszűnik számára létezni, olyan módon szívja magába a tudást a különböző könyvekből és egyéb iratokból. Roppantul érdeklik a felfedezett nyelvi érdekességek, azonban ez nem hozza lázba két segítőtársát. Miután a fellelhető legtöbb könyvet összegyűjtötték neki, Erre nagyapa és Harkron indulni készülnek. Ekkor kapja csak fel a fejét az aktuális könyvből, és feláll, hogy elbúcsúzzon a két elf-től.*
- Köszönöm, hogy segítettetek! Jó utat hazafelé! *Barátságos mosollyal köszön el két társától, akik nem sokat tétováznak, s elhagyják a könyvtárat. Most veszi csak észre, hogy Erre nagyapa is eléggé bizalmatlan az orkokkal kapcsolatban. Furcsa egybeesés, hiszen Arra papa is hasonló ellenszenvvel gondolt rájuk. Bizonyára ez is egy a sok közös tulajdonságuknak, amiket eddig Ganer-nek sikerült felfedeznie. Reméli, hogy lesz alkalma jobban megismerni Erre nagyapust, hiszen olyan részleteket is ismerhet Arraele-ről, amiket eddig nem tudott. Idős mentorára gondolva őszintén reméli, hogy jól van, és hamarosan viszont láthatja. A gondolataiból felocsúdva fáradtság telepszik meg rajta, ami nem is csoda, hiszen szinte egész nap tanult. Összecsukja a kezében lévő könyvet, majd belekezd a hosszadalmas visszapakolási folyamatba. Minden könyvet a címkéknek megfelelően visszatesz a helyére. Ezzel jó ideje eltelik, mivel elég sok könyvet halmozott fel neki Harkron és Erre nagyapus. Lassan végez az utolsó könyvel is, így nem maradt más hátra mint, hogy visszatérjen MilOchass-ba és ott jól kipihenje magát. Fáradtan lépdel fel a lépcsőn, majd ki a templom ajtaján. Éjtépőt előhozza az istállóból, s felszáll a hátára. Kezd sötét lenni, de szerencsére hű paripája tudja az utat még ilyen látási viszonyok mellett is. Árnyékuk lassan eltűnik az éjszakában.*
//Nyelvészet//
//Zárás//
*Az idő teljesen megszűnik számára létezni, olyan módon szívja magába a tudást a különböző könyvekből és egyéb iratokból. Roppantul érdeklik a felfedezett nyelvi érdekességek, azonban ez nem hozza lázba két segítőtársát. Miután a fellelhető legtöbb könyvet összegyűjtötték neki, Erre nagyapa és Harkron indulni készülnek. Ekkor kapja csak fel a fejét az aktuális könyvből, és feláll, hogy elbúcsúzzon a két elf-től.*
- Köszönöm, hogy segítettetek! Jó utat hazafelé! *Barátságos mosollyal köszön el két társától, akik nem sokat tétováznak, s elhagyják a könyvtárat. Most veszi csak észre, hogy Erre nagyapa is eléggé bizalmatlan az orkokkal kapcsolatban. Furcsa egybeesés, hiszen Arra papa is hasonló ellenszenvvel gondolt rájuk. Bizonyára ez is egy a sok közös tulajdonságuknak, amiket eddig Ganer-nek sikerült felfedeznie. Reméli, hogy lesz alkalma jobban megismerni Erre nagyapust, hiszen olyan részleteket is ismerhet Arraele-ről, amiket eddig nem tudott. Idős mentorára gondolva őszintén reméli, hogy jól van, és hamarosan viszont láthatja. A gondolataiból felocsúdva fáradtság telepszik meg rajta, ami nem is csoda, hiszen szinte egész nap tanult. Összecsukja a kezében lévő könyvet, majd belekezd a hosszadalmas visszapakolási folyamatba. Minden könyvet a címkéknek megfelelően visszatesz a helyére. Ezzel jó ideje eltelik, mivel elég sok könyvet halmozott fel neki Harkron és Erre nagyapus. Lassan végez az utolsó könyvel is, így nem maradt más hátra mint, hogy visszatérjen MilOchass-ba és ott jól kipihenje magát. Fáradtan lépdel fel a lépcsőn, majd ki a templom ajtaján. Éjtépőt előhozza az istállóból, s felszáll a hátára. Kezd sötét lenni, de szerencsére hű paripája tudja az utat még ilyen látási viszonyok mellett is. Árnyékuk lassan eltűnik az éjszakában.*
3453. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-10-26 15:17:24
Üzenet elküldve: 2020-10-26 15:17:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nyelvészet//
//Záróra//
*Egészen érdekes krónikákba botlik ahogy átnyálazza a borítókat. Ezek bizony még a hajdani ork háborúkról szólnak. Igen kedvére való nagyapusunknak ez a téma mivelhogy részt vett ezekben a nagy és legendás csatákban. A nevét el is kezdi böngészni a hősök felsorolásánál.*
- Né má az e betűt vanaki kitépte!
*Valami vandál kiszakította pont a hős névsorból az e betűs neveket.*
- Há nem pon itt vótam felsorolva!
*Valami ártány meg akarja másítani a történelmet. Pedig bizony a nagyapusunk ott volt az első sorban a hajdani dicsőséges csatákban. Akkoriban bezzeg úgy folyt a vér mint manapság a jó bor. Egy jó elfnek mindig kéznél volt a kardja mert sose lehetett tudni mikor botlik egy ork hordába. A mai ifjak semmit se tudnak erről és ez nagy baj bizony. Ha megint kitörne egy ork háború akkor igencsak bajban lennének. Szerencsére Erre nagyapus ki tudná tanítani az új nemzedéket. Faraghatók a mostani ifjak is csak egy kicsit nehezen meg egy kicsit erős véső kell hozzájuk. Vissza is teszi a beleszakított könyvet nagy mérgében. A semmirekellő Harkron meg is unja a banántot és menne hazafele.*
- Megyek én is fiam. Orktalan estét néked!
*Az oktondi elftársa hónaljba fogja és felsegíti a lépcsőn. Végre hasznossá teszi magát az ebadta. Kitapogatnak a szűkében mért fényű templomból és a lovat is előpenderíti a ruganyos kocsmatöltelék. A segedelemmel felmászik a jószág hátára és nekizúdulnak hazafelé. Talán az úton elalszik az öreg. Kezd lebukni a nap és ilyenkor már az öregeknek aludni kell. Majd Harkron hazavezeti a lovat. Annyit talán még rá lehet bízni.*
//Nyelvészet//
//Záróra//
*Egészen érdekes krónikákba botlik ahogy átnyálazza a borítókat. Ezek bizony még a hajdani ork háborúkról szólnak. Igen kedvére való nagyapusunknak ez a téma mivelhogy részt vett ezekben a nagy és legendás csatákban. A nevét el is kezdi böngészni a hősök felsorolásánál.*
- Né má az e betűt vanaki kitépte!
*Valami vandál kiszakította pont a hős névsorból az e betűs neveket.*
- Há nem pon itt vótam felsorolva!
*Valami ártány meg akarja másítani a történelmet. Pedig bizony a nagyapusunk ott volt az első sorban a hajdani dicsőséges csatákban. Akkoriban bezzeg úgy folyt a vér mint manapság a jó bor. Egy jó elfnek mindig kéznél volt a kardja mert sose lehetett tudni mikor botlik egy ork hordába. A mai ifjak semmit se tudnak erről és ez nagy baj bizony. Ha megint kitörne egy ork háború akkor igencsak bajban lennének. Szerencsére Erre nagyapus ki tudná tanítani az új nemzedéket. Faraghatók a mostani ifjak is csak egy kicsit nehezen meg egy kicsit erős véső kell hozzájuk. Vissza is teszi a beleszakított könyvet nagy mérgében. A semmirekellő Harkron meg is unja a banántot és menne hazafele.*
- Megyek én is fiam. Orktalan estét néked!
*Az oktondi elftársa hónaljba fogja és felsegíti a lépcsőn. Végre hasznossá teszi magát az ebadta. Kitapogatnak a szűkében mért fényű templomból és a lovat is előpenderíti a ruganyos kocsmatöltelék. A segedelemmel felmászik a jószág hátára és nekizúdulnak hazafelé. Talán az úton elalszik az öreg. Kezd lebukni a nap és ilyenkor már az öregeknek aludni kell. Majd Harkron hazavezeti a lovat. Annyit talán még rá lehet bízni.*
3452. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-10-26 13:48:35
Üzenet elküldve: 2020-10-26 13:48:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Nyelvészet//
//Záróra//
*Az öreg is elbóklászik a könyvtárba. Addig se kell vigyázni rá. Ganer magányba húzódik és csak olvas meg olvas és olvas. Lassan már annyi könyvet pakol neki oda, hogy álló hónapig itt ücsöröghetne felettük. Be is fejezi mára a kutakodást. Erre nagyapa még elszöszmötölhet a molyos könyvek között ha akar. Leporolja kezét a vastag portól mert hát takarítani az luxus ugye. Poros dohos és piszkos egy könyvtár.*
- Ganer cimbora én megyek lassan amíg be nem zárnak idelent. Majd otthol találkozunk.
*Ki tudja, hogy van nyitvatartási idő. Lehet, hogy a csuhás itt ül mindig és csak enni inni meg szükségből megy el. Nem akarná megvárni, hogy kattanjon a lépcső teteji ajtón a lakat. Bezárva a nagyapussal egy kész katasztrófa lenne. Ganer hátha tudna valami altatót amivel az öreget álomba lehet ringatni. Ha ezt hősünk tudná akkor a vén elf többet lenne altában mint ébren. Az a szerencséje a szenilis kecskének, hogy nem tud semmi ilyesmiféle trükköt. Megvárja amíg a nagyapus eldönti, hogy vele megy vagy sem. Ha vele megy akkor feltuszkolja a lépcsőn és karon fogva kivezeti a templomból. Előhúzza a lovat a susnyásból és felugrik rá. Az öreget is felveszi már ha mindeddig vele tart persze. Ha az öreg maradni akar lent a lyukban akkor hadd maradjon. Elindul egyedül is ha kell és még csak vissza se néz. Ellovagol a templom mellett és a városszéli erdős tisztást célozza meg. Ott kell ugyanis átkelni a mezőségekre, hogy hazajusson. Jól megsarkantyúzza a lovat mert kezd esteledni és nem lenne jó a sötétben bóklászni. Még a végén lerántanák valami útszéli haramiák. Az meg senkinek se esne jól.*
//Nyelvészet//
//Záróra//
*Az öreg is elbóklászik a könyvtárba. Addig se kell vigyázni rá. Ganer magányba húzódik és csak olvas meg olvas és olvas. Lassan már annyi könyvet pakol neki oda, hogy álló hónapig itt ücsöröghetne felettük. Be is fejezi mára a kutakodást. Erre nagyapa még elszöszmötölhet a molyos könyvek között ha akar. Leporolja kezét a vastag portól mert hát takarítani az luxus ugye. Poros dohos és piszkos egy könyvtár.*
- Ganer cimbora én megyek lassan amíg be nem zárnak idelent. Majd otthol találkozunk.
*Ki tudja, hogy van nyitvatartási idő. Lehet, hogy a csuhás itt ül mindig és csak enni inni meg szükségből megy el. Nem akarná megvárni, hogy kattanjon a lépcső teteji ajtón a lakat. Bezárva a nagyapussal egy kész katasztrófa lenne. Ganer hátha tudna valami altatót amivel az öreget álomba lehet ringatni. Ha ezt hősünk tudná akkor a vén elf többet lenne altában mint ébren. Az a szerencséje a szenilis kecskének, hogy nem tud semmi ilyesmiféle trükköt. Megvárja amíg a nagyapus eldönti, hogy vele megy vagy sem. Ha vele megy akkor feltuszkolja a lépcsőn és karon fogva kivezeti a templomból. Előhúzza a lovat a susnyásból és felugrik rá. Az öreget is felveszi már ha mindeddig vele tart persze. Ha az öreg maradni akar lent a lyukban akkor hadd maradjon. Elindul egyedül is ha kell és még csak vissza se néz. Ellovagol a templom mellett és a városszéli erdős tisztást célozza meg. Ott kell ugyanis átkelni a mezőségekre, hogy hazajusson. Jól megsarkantyúzza a lovat mert kezd esteledni és nem lenne jó a sötétben bóklászni. Még a végén lerántanák valami útszéli haramiák. Az meg senkinek se esne jól.*
3451. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-10-21 14:38:15
Üzenet elküldve: 2020-10-21 14:38:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A tudás előszobájában//
*A monumentális építményt hosszasan megcsodálja egy oszlop előtt megtorpanva, egyszerűen nem tudja levenni a szemeit a hatalmas faajtókról. ~Ez már igen, pont úgy néz ki, mint egy felvilágosult hely, ami a tudás és a bölcsesség otthona. ~ Bár egyelőre még mindig nincsen meggyőződve arról, hogy a megfelelő helyen jár, de felmászik a lépcsőkön és besétál a félhomály Templom falai közé. Elsétál a fapadok között, mikor pedig feltekint a hatalmas kőszobrok mívesen faragott csodájára, akkor érzi igazán milyen aprócska és jelentéktelen is ő valójában. Valami nyomasztó érzés keríti hatalmába, de szerencsére nincsen egyedül, mert a padokban emberek ülnek és néha mellette is elhalad egy- egy csuklyás alak, akik mintha ehhez az építményhez tartoznának. Náluk is látni hasonlót, így nincsen meglepve, egy istenség szentélyébe tévedt. Kicsit tanácstalanul áll meg az oltártól néhány méterre, mikor észreveszi, hogy többen is lefelé tartanak egy lépcsőn, valamint onnan lentről jönnek fel és egyáltalán nem tűnnek papoknak. Meg meri kockáztatni, ahogy a kíváncsiság belülről hajtja, hogy talán több van odalenn, mint, amit remél. Leérve, amint az utolsó lépcsőfokkal is óvatosan megbirkózik, szemei elé tárul a kör alakú terem, amely rejti a könyveket és tekercseket és az asztalok mögött pedig néhol, inkább tudósforma lények ülnek, mint sem papok. A csuhás felemeli a fejét, mikor észleli az újonnan érkezőt, ő csak biccent illendően, nem szeretné megzavarni az idelent lévőket az olvasásban. Miután közelebb ért, néhány halk kérdéssel próbál tájékozódni, ugyanis csupán az alkímiával foglalkozó könyvek és tekercsek érdeklik, kár lenne elpazarolnia az energiáját másra. Szerencsére harmadjára a csuhás is megérti mit akar mondani, így kicsit zsémbesen bár megmutatja azt a néhány könyvet, amik ehhez kapcsolódnak. Illendően megköszöni, majd székre áll és leemeli Nestar Erefiz kézikönyvét, amely bizonyosan tartogat meglepetéseket a számára. Lefekteti a könyvet a földre és felnyitja. Átolvasva néhányat hümmög, hiszen van benne nem egy szokatlan összetevő, ám ha működik akkor nincs mit kritizálni, így van és kész. Elővesz egy papírost meg egy írószenet és feljegyez néhány dolgot. Nem marad tovább egy délutánnál, hiszen ide bármikor visszajöhet újra elolvasni a könyvet, amikor csak szüksége van rá. A tudás pedig úgy az izgalmas, ha használat közben is megtapasztalhatja az ember, sőt bájital keverésnél az elméletnek mily csekély az értelme, ha azt nem követi a tett. Ezt is, csak úgy lehet elsajátítani, ha a gyakorlatot is mellé teszi a tündér. Miután visszaügyeskedte a könyvet a helyére távozik is a könyvtárból, nagy, levegőszegény sóhajtások közepette. ~Az a sok lépcsőfok, teljesen lefárasztott.~ Sétál ki kicsit zihálva a Templom hatalmas faajtói között.*
*A monumentális építményt hosszasan megcsodálja egy oszlop előtt megtorpanva, egyszerűen nem tudja levenni a szemeit a hatalmas faajtókról. ~Ez már igen, pont úgy néz ki, mint egy felvilágosult hely, ami a tudás és a bölcsesség otthona. ~ Bár egyelőre még mindig nincsen meggyőződve arról, hogy a megfelelő helyen jár, de felmászik a lépcsőkön és besétál a félhomály Templom falai közé. Elsétál a fapadok között, mikor pedig feltekint a hatalmas kőszobrok mívesen faragott csodájára, akkor érzi igazán milyen aprócska és jelentéktelen is ő valójában. Valami nyomasztó érzés keríti hatalmába, de szerencsére nincsen egyedül, mert a padokban emberek ülnek és néha mellette is elhalad egy- egy csuklyás alak, akik mintha ehhez az építményhez tartoznának. Náluk is látni hasonlót, így nincsen meglepve, egy istenség szentélyébe tévedt. Kicsit tanácstalanul áll meg az oltártól néhány méterre, mikor észreveszi, hogy többen is lefelé tartanak egy lépcsőn, valamint onnan lentről jönnek fel és egyáltalán nem tűnnek papoknak. Meg meri kockáztatni, ahogy a kíváncsiság belülről hajtja, hogy talán több van odalenn, mint, amit remél. Leérve, amint az utolsó lépcsőfokkal is óvatosan megbirkózik, szemei elé tárul a kör alakú terem, amely rejti a könyveket és tekercseket és az asztalok mögött pedig néhol, inkább tudósforma lények ülnek, mint sem papok. A csuhás felemeli a fejét, mikor észleli az újonnan érkezőt, ő csak biccent illendően, nem szeretné megzavarni az idelent lévőket az olvasásban. Miután közelebb ért, néhány halk kérdéssel próbál tájékozódni, ugyanis csupán az alkímiával foglalkozó könyvek és tekercsek érdeklik, kár lenne elpazarolnia az energiáját másra. Szerencsére harmadjára a csuhás is megérti mit akar mondani, így kicsit zsémbesen bár megmutatja azt a néhány könyvet, amik ehhez kapcsolódnak. Illendően megköszöni, majd székre áll és leemeli Nestar Erefiz kézikönyvét, amely bizonyosan tartogat meglepetéseket a számára. Lefekteti a könyvet a földre és felnyitja. Átolvasva néhányat hümmög, hiszen van benne nem egy szokatlan összetevő, ám ha működik akkor nincs mit kritizálni, így van és kész. Elővesz egy papírost meg egy írószenet és feljegyez néhány dolgot. Nem marad tovább egy délutánnál, hiszen ide bármikor visszajöhet újra elolvasni a könyvet, amikor csak szüksége van rá. A tudás pedig úgy az izgalmas, ha használat közben is megtapasztalhatja az ember, sőt bájital keverésnél az elméletnek mily csekély az értelme, ha azt nem követi a tett. Ezt is, csak úgy lehet elsajátítani, ha a gyakorlatot is mellé teszi a tündér. Miután visszaügyeskedte a könyvet a helyére távozik is a könyvtárból, nagy, levegőszegény sóhajtások közepette. ~Az a sok lépcsőfok, teljesen lefárasztott.~ Sétál ki kicsit zihálva a Templom hatalmas faajtói között.*
3450. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-10-19 09:57:35
Üzenet elküldve: 2020-10-19 09:57:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nyelvészet//
*Hálásan fogadja a két elf segítségét a könyvek felkutatásában a rengetek, roskadozó polcon. Éppen elég munka számára, ha a már felkutatott és maga mellé gyűjtött könyveket átlapozza, értelmezi a nyelvi újdonságokat bennük. Nagyon tetszik neki most az a könyv, ami éppen a keze ügyében van. Rég elfeledett, ősi írásjelek és nyelvrendszer, amivel foglalkozik. Érdeklődve és nagyfokú kíváncsisággal veti bele magát ezeknek a szimbólumoknak a fordításába. Nem okoz már gondot számára a ma használt, ismert nyelveken való folyékony beszéd. A városban és utazásai során sikerült olyan, tündérekkel, elfekkel, orkokkal, törpékkel, sötételfekkel találkoznia, akiktől megtanulhatta saját nyelveik alapjait, s így akár anyanyelvükön képes velük beszélgetni, bár erre mostanság nem sok lehetősége volt. A könyvek, tekercsek tanulmányozása az idő teltével viszonylag gyorsan halad. Tanulása és nyelvismerete kellően jó, ahhoz, hogy nagyon hozzáértőn és rutinosan tanuljon, olvasson, kutasson, értelmezzen. A tekercsekkel viszonylag gyorsan halad, melyek között vannak igen régiek is. Ezeket a régi tekercseket csak nagy óvatossággal és gonddal tekeri szét, majd tekeri újra össze. Nem szeretné, ha a használattól megsérülnének az értékes tudást tartalmazó iratok. A könyvek már egy kicsit tovább tartanak. Olvasás közben néha felnéz, hogy mit csinál időközben Erre nagyapus és Harkron. Ha kicsit fárad majd szellemileg, akkor egy jó beszélgetés nem lenne ellenére a két elf-fel, akiket szeretne már jobban megismerni egy kicsit. Röviden már sikerült velük beszélni, de komolyabban még nem, úgy, hogy a felszín alá tudjon látni. Arraele papus jut eszébe, akiről azóta sem hallott semmit sem. Reméli azért, hogy az idős tündér jól van és sikeresen megérkezett Wegtorenbe. Abban is reménykedik, hogy ha végez az ügyintézésével, akkor viszontláthatja idős mentorát.*
//Nyelvészet//
*Hálásan fogadja a két elf segítségét a könyvek felkutatásában a rengetek, roskadozó polcon. Éppen elég munka számára, ha a már felkutatott és maga mellé gyűjtött könyveket átlapozza, értelmezi a nyelvi újdonságokat bennük. Nagyon tetszik neki most az a könyv, ami éppen a keze ügyében van. Rég elfeledett, ősi írásjelek és nyelvrendszer, amivel foglalkozik. Érdeklődve és nagyfokú kíváncsisággal veti bele magát ezeknek a szimbólumoknak a fordításába. Nem okoz már gondot számára a ma használt, ismert nyelveken való folyékony beszéd. A városban és utazásai során sikerült olyan, tündérekkel, elfekkel, orkokkal, törpékkel, sötételfekkel találkoznia, akiktől megtanulhatta saját nyelveik alapjait, s így akár anyanyelvükön képes velük beszélgetni, bár erre mostanság nem sok lehetősége volt. A könyvek, tekercsek tanulmányozása az idő teltével viszonylag gyorsan halad. Tanulása és nyelvismerete kellően jó, ahhoz, hogy nagyon hozzáértőn és rutinosan tanuljon, olvasson, kutasson, értelmezzen. A tekercsekkel viszonylag gyorsan halad, melyek között vannak igen régiek is. Ezeket a régi tekercseket csak nagy óvatossággal és gonddal tekeri szét, majd tekeri újra össze. Nem szeretné, ha a használattól megsérülnének az értékes tudást tartalmazó iratok. A könyvek már egy kicsit tovább tartanak. Olvasás közben néha felnéz, hogy mit csinál időközben Erre nagyapus és Harkron. Ha kicsit fárad majd szellemileg, akkor egy jó beszélgetés nem lenne ellenére a két elf-fel, akiket szeretne már jobban megismerni egy kicsit. Röviden már sikerült velük beszélni, de komolyabban még nem, úgy, hogy a felszín alá tudjon látni. Arraele papus jut eszébe, akiről azóta sem hallott semmit sem. Reméli azért, hogy az idős tündér jól van és sikeresen megérkezett Wegtorenbe. Abban is reménykedik, hogy ha végez az ügyintézésével, akkor viszontláthatja idős mentorát.*
3449. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-10-16 11:03:19
Üzenet elküldve: 2020-10-16 11:03:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nyelvészet//
*Szépen köszön a gnómocska. Arra fia jól megtanította, hogy ilyenkor mit kell mondani. Valami halottakkal diskuráló könyvet olvas az oktalan. Nem tudja még a drága lelkem, hogy ettől legalább olyan rosszat fog álmodni mintha lefekvés előtt egy nagy rúd kolbászt tunkolna be karéj kenyérrel. A vén elf nem sok nyelvet ismer. Gyerekkorába megtanulta az elfet és azóta is csak azt használja meg a közöset, hogy értsék az oktalanabb népségek is. Vagy százötven éve megpróbálták kötelezővé kicsikarni az elf nyelvet lanawinon de az akkori vezetés elkaszálta a felvetést. Tudatlan és oktondi rövid életűek irányítottak akkor is. Pedig az elf nyelvnél nincsen nemesebb az már biztos. Ez az idegesítő Harkron se bírja abbahagyni a csínokat. Neveletlen egy kölyök az is. Na sebaj majd betanítjuk, hogy jó elf legyen belőle. Egy véres összezörrenés az orkokkal bárkit megnevel. Alkalomadtán összehoz a vén elf egy csatát az okítás kedvéért.*
- Jó van hát legyen sejtelmes de ha fél népség felbukik a setétbe annak se sok értelme van.
*Rákontrázik Harkron blődségeire. A lenti csuhás patkányból már ki lehet nézni, hogy őshonos faj lehet idelent. Ebbe legalább nem mondd ostobaságot a Harkron.*
- De az is lehet, hogy kézből etetik. Ki tudja?
*Néha egy sugár megcsillan a siheder elf mondatába de aztán mond egy borzalmas butaságot ami bebizonyítja az agya sötét állagát. De mostan a kisunokámnak kell a segedelem. Olvasni még az öreg is tud szóval átnyálazza a polcokat, hogy valami értelmeset találjon amit befalhat a kölyök elmélye.*
//Nyelvészet//
*Szépen köszön a gnómocska. Arra fia jól megtanította, hogy ilyenkor mit kell mondani. Valami halottakkal diskuráló könyvet olvas az oktalan. Nem tudja még a drága lelkem, hogy ettől legalább olyan rosszat fog álmodni mintha lefekvés előtt egy nagy rúd kolbászt tunkolna be karéj kenyérrel. A vén elf nem sok nyelvet ismer. Gyerekkorába megtanulta az elfet és azóta is csak azt használja meg a közöset, hogy értsék az oktalanabb népségek is. Vagy százötven éve megpróbálták kötelezővé kicsikarni az elf nyelvet lanawinon de az akkori vezetés elkaszálta a felvetést. Tudatlan és oktondi rövid életűek irányítottak akkor is. Pedig az elf nyelvnél nincsen nemesebb az már biztos. Ez az idegesítő Harkron se bírja abbahagyni a csínokat. Neveletlen egy kölyök az is. Na sebaj majd betanítjuk, hogy jó elf legyen belőle. Egy véres összezörrenés az orkokkal bárkit megnevel. Alkalomadtán összehoz a vén elf egy csatát az okítás kedvéért.*
- Jó van hát legyen sejtelmes de ha fél népség felbukik a setétbe annak se sok értelme van.
*Rákontrázik Harkron blődségeire. A lenti csuhás patkányból már ki lehet nézni, hogy őshonos faj lehet idelent. Ebbe legalább nem mondd ostobaságot a Harkron.*
- De az is lehet, hogy kézből etetik. Ki tudja?
*Néha egy sugár megcsillan a siheder elf mondatába de aztán mond egy borzalmas butaságot ami bebizonyítja az agya sötét állagát. De mostan a kisunokámnak kell a segedelem. Olvasni még az öreg is tud szóval átnyálazza a polcokat, hogy valami értelmeset találjon amit befalhat a kölyök elmélye.*
3448. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-10-13 20:31:25
Üzenet elküldve: 2020-10-13 20:31:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A könyv//
//Zárás//
*Ahogy ott sétál a két kis csuhás és beszélgetnek a jövőjükről Zeekx-nek valahogy jó kedve támad magától a szituációtól is. Arra, hogy a másik magát szeretné eltartani a kis pap bólint.*
-Értem.
*És tényleg úgy mondja, hogy nem zavarja. Megérti a másik vágyát és támogatja, hogy a szerint cselekedjen. Az egyháza említésére a másik elgondolkozik majd hirtelen megáll. Zeekx is így tesz és kíváncsin néz a másikra. Arra, hogy nem jöhet szintén csak kérdőn néz.*
-Miért?
*Ő akinek a vallása tiltja a vágyak elfojtását igazán kíváncsi rá. Eddig úgy tűnt mintha lenne kedve szórakozni a mai este. Neki van. A könyvet értetlenkedő tekintettel azért elveszi.*
-Tudod, hogy nem azért segítettem.
*A másik se azért szeretne a szeretet istennőjének papja lenni mert megfizetik ezt már megállapította Zeekx. És szívesen megismerte volna jobban is a még nála is alacsonyabb paptársát aki másik felekezethez tartozik. Nagyon nem érti mit beszél a másik.*
-Elmész?
*Valahogy nagyon nem tudja megérteni mégis mi ütött Thomek-be. Egy csomót dolgoztak azért, hogy megfejtsék a mestere rejtvényét és kiérdemelte, hogy ne kelljen vizsgáznia. Aztán mégis elmegy. Zeekx jó emberismerőnek vallja magát, de ez valahogy nem akar összeállni neki. Látszik is rajta mikor megrázza a felé nyújtott kezet.*
-Egyáltalán nem értem. De tényleg.
*És a kocsma felé indulva egész úton az jár az eszébe, hogy ez mi volt. Rendes fiú volt ez a Thomek, de valahogy nagyon furcsa.*
//Zárás//
*Ahogy ott sétál a két kis csuhás és beszélgetnek a jövőjükről Zeekx-nek valahogy jó kedve támad magától a szituációtól is. Arra, hogy a másik magát szeretné eltartani a kis pap bólint.*
-Értem.
*És tényleg úgy mondja, hogy nem zavarja. Megérti a másik vágyát és támogatja, hogy a szerint cselekedjen. Az egyháza említésére a másik elgondolkozik majd hirtelen megáll. Zeekx is így tesz és kíváncsin néz a másikra. Arra, hogy nem jöhet szintén csak kérdőn néz.*
-Miért?
*Ő akinek a vallása tiltja a vágyak elfojtását igazán kíváncsi rá. Eddig úgy tűnt mintha lenne kedve szórakozni a mai este. Neki van. A könyvet értetlenkedő tekintettel azért elveszi.*
-Tudod, hogy nem azért segítettem.
*A másik se azért szeretne a szeretet istennőjének papja lenni mert megfizetik ezt már megállapította Zeekx. És szívesen megismerte volna jobban is a még nála is alacsonyabb paptársát aki másik felekezethez tartozik. Nagyon nem érti mit beszél a másik.*
-Elmész?
*Valahogy nagyon nem tudja megérteni mégis mi ütött Thomek-be. Egy csomót dolgoztak azért, hogy megfejtsék a mestere rejtvényét és kiérdemelte, hogy ne kelljen vizsgáznia. Aztán mégis elmegy. Zeekx jó emberismerőnek vallja magát, de ez valahogy nem akar összeállni neki. Látszik is rajta mikor megrázza a felé nyújtott kezet.*
-Egyáltalán nem értem. De tényleg.
*És a kocsma felé indulva egész úton az jár az eszébe, hogy ez mi volt. Rendes fiú volt ez a Thomek, de valahogy nagyon furcsa.*
3447. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-10-13 20:08:55
Üzenet elküldve: 2020-10-13 20:08:55
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A könyv//
//Zárás//
*Csak vállát vonja a vágyak elfojtására, vélhetően talán nem is volt még olyan tüzes megnyilvánulása, vagy olyan érzése, melyet égetően fontosnak tartott volna, s annak elnyomása bármilyen lelki fájdalommal járt volna. Persze ez a vállvonás, nem hányaveti, csupán amolyan "csuda tudja, nem volt még benne részem" típus.*
- Á... én magamat akarom eltartani. *Legyint, miszerint a másik megoldás számára annyira nem kézenfekvő, persze tisztában van azzal, hogy a városban általában ez az általános elvárás és nézet.*
- Guymar, Guymar... *mondja ki többször egymás után, mintha beazonosítani kívánná fejben, aztán nem tudni, hogy megoldásra jut-e, mert abban a pillanatban megtorpan, s többször hátra-hátra pillantgat idegesen. Aztán előre néz, ahol nem is olyan messze, az utcák végén talán úti céljuk fekszik. Felsóhajt, s egy sor dilemmát vitat meg fejben.*
- Jó nap volt... *kezdi halkan, s már sejthető a folytatás* de... mégsem mehetek. *A vágyak elfojtása ijesztette volna meg? Vagy, hogy az pont nem sikerülne és lerészegedne az első kint töltött éjszakán? Nem tudni, de megtorpan, igaz, már az is meglepő, hogy egyáltalán eddig eljött és erre szánta el magát, de az meg társának köszönhető.*
- Tudod mit? *Szórakozottan húzza elő az ibolyaszín könyvet.* Ez ugyan üres... de talán, te meg tudod kalanddal tölteni, meg emléknek sem utolsó. *Vállát vonja.*
- Igaz, egy lapjára írtak, ez alapján meg emlékezni tudsz a mi kis rejtvényünkre. *Mosolyodik el felpillantva, aztán átnyújtja a könyvet, amit Zeekx eltehet.*
- Sajnos másként nem tudok fizetni, csak így. *Egy kicsit szégyenkezik. Ellenben biztosan fontos, hiszen a vizsga enélkül megtartásra kerül.*
- Tudod, sokat tanultam és van egy olyan érzésem, hogy a mesteremnek is ez lehet az elvárása... felkészültem holnapra. *Bólint magabiztosan, aztán kissé komolyabbra vált arckifejezése.*
- "Hallgass szívedre, néha sokkal hasznosabb, mint az egyszerű logika, logikával nem érthető meg minden." Így teszek most és megyek lefekszem, a holnapi vizsgára pedig elmegyek. *Jelenti ki.*
- Azért jó volt és emlékezz erre a napra, ha hasonló kihívás elé kerülsz. *Kéri zavarában, majd kezet nyújt.*
- Remélem megérted! Akkor... az istenek legyenek veled! *S, ha másképp nem történik, könyvvel, vagy anélkül, megvárva társa válaszát lassan visszaindul a templom felé, vélhetően ismét könyveibe veti bele magát, mielőtt elnyomja az álom.*
//Zárás//
*Csak vállát vonja a vágyak elfojtására, vélhetően talán nem is volt még olyan tüzes megnyilvánulása, vagy olyan érzése, melyet égetően fontosnak tartott volna, s annak elnyomása bármilyen lelki fájdalommal járt volna. Persze ez a vállvonás, nem hányaveti, csupán amolyan "csuda tudja, nem volt még benne részem" típus.*
- Á... én magamat akarom eltartani. *Legyint, miszerint a másik megoldás számára annyira nem kézenfekvő, persze tisztában van azzal, hogy a városban általában ez az általános elvárás és nézet.*
- Guymar, Guymar... *mondja ki többször egymás után, mintha beazonosítani kívánná fejben, aztán nem tudni, hogy megoldásra jut-e, mert abban a pillanatban megtorpan, s többször hátra-hátra pillantgat idegesen. Aztán előre néz, ahol nem is olyan messze, az utcák végén talán úti céljuk fekszik. Felsóhajt, s egy sor dilemmát vitat meg fejben.*
- Jó nap volt... *kezdi halkan, s már sejthető a folytatás* de... mégsem mehetek. *A vágyak elfojtása ijesztette volna meg? Vagy, hogy az pont nem sikerülne és lerészegedne az első kint töltött éjszakán? Nem tudni, de megtorpan, igaz, már az is meglepő, hogy egyáltalán eddig eljött és erre szánta el magát, de az meg társának köszönhető.*
- Tudod mit? *Szórakozottan húzza elő az ibolyaszín könyvet.* Ez ugyan üres... de talán, te meg tudod kalanddal tölteni, meg emléknek sem utolsó. *Vállát vonja.*
- Igaz, egy lapjára írtak, ez alapján meg emlékezni tudsz a mi kis rejtvényünkre. *Mosolyodik el felpillantva, aztán átnyújtja a könyvet, amit Zeekx eltehet.*
- Sajnos másként nem tudok fizetni, csak így. *Egy kicsit szégyenkezik. Ellenben biztosan fontos, hiszen a vizsga enélkül megtartásra kerül.*
- Tudod, sokat tanultam és van egy olyan érzésem, hogy a mesteremnek is ez lehet az elvárása... felkészültem holnapra. *Bólint magabiztosan, aztán kissé komolyabbra vált arckifejezése.*
- "Hallgass szívedre, néha sokkal hasznosabb, mint az egyszerű logika, logikával nem érthető meg minden." Így teszek most és megyek lefekszem, a holnapi vizsgára pedig elmegyek. *Jelenti ki.*
- Azért jó volt és emlékezz erre a napra, ha hasonló kihívás elé kerülsz. *Kéri zavarában, majd kezet nyújt.*
- Remélem megérted! Akkor... az istenek legyenek veled! *S, ha másképp nem történik, könyvvel, vagy anélkül, megvárva társa válaszát lassan visszaindul a templom felé, vélhetően ismét könyveibe veti bele magát, mielőtt elnyomja az álom.*
3446. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-10-13 15:19:05
Üzenet elküldve: 2020-10-13 15:19:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Nyelvészet//
*Az öreget jól megvicceli. Valami harcosat álmodhatott mert úgy vonyít mintha átszúrták volna. Hősünk persze jót nevet rajta.*
- Örülnöd kéne nagyapus mert csak én böktelek oldalba és nem egy ork volt.
*Elég szenilis az öreg de ez már így marad igencsak. A lovat elrendezi de fogalma sincs milyen fészerről beszél Errealra.*
- A templom pont arra van, hogy sejtelmes legyen. Imádkozáshoz nem szerencsés a telifény.
*Egy kicsit magyaráz már az öregnek mert még képes lenne kivilágítani a templomot mintha valami fáklyás felvonulásra készülne. *
- Bogarak biztosan élnek de minek kérdezed?
*A pincében nemigen él senki sem. Nem lehet olyan elvetemült kolostortölteték aki itt élné az életét. Az asztalnál gubbasztó csuhást elnézve egy hangyányit változik a véleménye.*
- Az biztos itt él.
*Az ujjával mutogatja az öregnek, hogy elég fura példány a lenti életre.*
- Poloskát meg csótányt ehet. Néha napján penészes kenyeret hehe.
*Hacsak le nem hoznak neki valamit enni akkor végül is bogarakon is el lehet élni. Nem egy virágosan szép élet de éppen életben lehet maradni. A könyvmoly gnóm vezetőjük csak úgy falja a tudást. Körbe pakolta magát annyi könnyvel mintha várfalat akarna építeni. Valami nyelvekről tudálékoskodik. Nem tudja milyen a halott nyelv de olvasni azért persze tud. Elkezd koslatni könyvek után amik nyelvekkel foglalkoznak. Ha valamit talál azt leveszi a polcról és oda gyűjti egy toronyba a gnómhoz. A nagyapus ha egyáltalán felfogja mit kell csinálni akkor talán még segíthet is neki.*
//Nyelvészet//
*Az öreget jól megvicceli. Valami harcosat álmodhatott mert úgy vonyít mintha átszúrták volna. Hősünk persze jót nevet rajta.*
- Örülnöd kéne nagyapus mert csak én böktelek oldalba és nem egy ork volt.
*Elég szenilis az öreg de ez már így marad igencsak. A lovat elrendezi de fogalma sincs milyen fészerről beszél Errealra.*
- A templom pont arra van, hogy sejtelmes legyen. Imádkozáshoz nem szerencsés a telifény.
*Egy kicsit magyaráz már az öregnek mert még képes lenne kivilágítani a templomot mintha valami fáklyás felvonulásra készülne. *
- Bogarak biztosan élnek de minek kérdezed?
*A pincében nemigen él senki sem. Nem lehet olyan elvetemült kolostortölteték aki itt élné az életét. Az asztalnál gubbasztó csuhást elnézve egy hangyányit változik a véleménye.*
- Az biztos itt él.
*Az ujjával mutogatja az öregnek, hogy elég fura példány a lenti életre.*
- Poloskát meg csótányt ehet. Néha napján penészes kenyeret hehe.
*Hacsak le nem hoznak neki valamit enni akkor végül is bogarakon is el lehet élni. Nem egy virágosan szép élet de éppen életben lehet maradni. A könyvmoly gnóm vezetőjük csak úgy falja a tudást. Körbe pakolta magát annyi könnyvel mintha várfalat akarna építeni. Valami nyelvekről tudálékoskodik. Nem tudja milyen a halott nyelv de olvasni azért persze tud. Elkezd koslatni könyvek után amik nyelvekkel foglalkoznak. Ha valamit talál azt leveszi a polcról és oda gyűjti egy toronyba a gnómhoz. A nagyapus ha egyáltalán felfogja mit kell csinálni akkor talán még segíthet is neki.*
3445. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-10-13 13:07:27
Üzenet elküldve: 2020-10-13 13:07:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
*~Talán Eeyr segít.~ gondolja, mert úgy véli, másban nem bízhat. Elgondolkodva ül fel a fekete lóra (Arja valamiért Colonelnek nevezi el. Wegtorenben látott egyszer egy félelmetes, fekete embert, akit a többiek így szólítottak, és a ló Arja véleménye szerint igencsak hasonlít hozzá). Öntudatlanul a templom felé veszi az irányt. Nem vágtat, csupán csak poroszkál, újra és újra kiegyenesedve a nyeregben, kényelmesen követve a ló mozgását.
Mégis hamar elér a megszépült régi szegénynegyed végében a faragott sziklákból épült, égbe szökő kőépületet övező kerthez. Leszáll Colonelről, és belép a templomba, lassan a zölddel fedett oltárhoz sétálva. Letérdepel, és magába mélyed. De nem imádkozik. Csupán csak valamilyen sugallatot szeretne kapni. A szíve mélyén nagyon várja is.
Egy dologra figyel csupán: igyekszik elméjéből minden csapongó, hullámzó gondolatot száműzni, míg úgy nem érzi végre - elméje egyetlen sima, csak néha fodrozódó, tiszta víztükör.
És akkor beúszik neki egy kép. A hajóról látta, amikor a Kikötő felé haladtak. A Világítótorony.
És az apró alakok a tövében, akik mintha csak a vízen táncolnának. ~Sokan járnak ide. Aki elég kitartó, azt nagyon sok mindenre megtanítják. De nem bánnak velük kesztyűs kézzel. Na meg fizetned is kell érte.~ mondta a kapitány. Csak akkor még Arja átsiklott felette. Nem szándékozott sokáig a Kikötőben maradni, bár ezt nem kötötte a kapitány orrára. De lám most eszébe jutott, amit akkor hallott a hajó fedélzeten. Talán nem véletlen.*
Mégis hamar elér a megszépült régi szegénynegyed végében a faragott sziklákból épült, égbe szökő kőépületet övező kerthez. Leszáll Colonelről, és belép a templomba, lassan a zölddel fedett oltárhoz sétálva. Letérdepel, és magába mélyed. De nem imádkozik. Csupán csak valamilyen sugallatot szeretne kapni. A szíve mélyén nagyon várja is.
Egy dologra figyel csupán: igyekszik elméjéből minden csapongó, hullámzó gondolatot száműzni, míg úgy nem érzi végre - elméje egyetlen sima, csak néha fodrozódó, tiszta víztükör.
És akkor beúszik neki egy kép. A hajóról látta, amikor a Kikötő felé haladtak. A Világítótorony.
És az apró alakok a tövében, akik mintha csak a vízen táncolnának. ~Sokan járnak ide. Aki elég kitartó, azt nagyon sok mindenre megtanítják. De nem bánnak velük kesztyűs kézzel. Na meg fizetned is kell érte.~ mondta a kapitány. Csak akkor még Arja átsiklott felette. Nem szándékozott sokáig a Kikötőben maradni, bár ezt nem kötötte a kapitány orrára. De lám most eszébe jutott, amit akkor hallott a hajó fedélzeten. Talán nem véletlen.*
3444. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-10-13 10:35:36
Üzenet elküldve: 2020-10-13 10:35:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nyelvészet//
*Annyira belemerül a könyv olvasásába és tanulmányozásába, hogy kell egy kis idő neki, mire észreveszi az időközben megérkező két elf társát. A könyvet időlegesen félreteszi, ott ahol éppen jár, majd feláll, hogy köszönthesse két társát.*
- Üdvözöllek titeket! Örülök, hogy el tudtatok jönni. Éppen egy nagyon érdekes könyvet találtam, ami holt nyelvekkel foglalkozik, s azok értelmezésén, fordításán. Vannak köztük idegen jelek is, de nagyon jól haladok a megfejtésükkel. A segítségeteket szeretném kérni, hogy a nyelvekkel foglalkozó könyveket kérlek, segítsetek nekem ebben a hatalmas tudástárban megtalálni. *Kedvesen igyekszik magyarázatot adni Erre nagyapának, hogy miért kérte, hogy segítsenek neki. Egyedül is boldogulna, de ha ketten segítenek neki a könyvek keresésében, akkor neki már más dolga nem marad, mint áttanulmányozni a felkutatott kódexeket, pergameneket. Kissé még furcsa neki, hogy Errealra úgy szólítja, hogy kis unokám. Megérti azt is, hogy Arrapus nevelő apja, így átvitt értelemben a nagyapja, bár ehhez a megszólításhoz még kicsit jobban meg kell ismernie az idős elf-et. A sarok, ahol letelepedett pont ideális arra, hogy ide gyűjtsék neki a nyelvekkel foglalkozó irodalmat. Remélve a segítséget a két elf-től, visszaül az összegyűjtött kupaca mellé és tovább tanulmányozza az előbbi könyvet, ami a kezében volt a klántársak érkezése előtt. Összeveti a ma használt nyelveket, ezek nyelvtanát, szerkezetét és ahol éppen talál ott kiejtést is gyakorol. Nem gyors folyamat a nyelvtanulás, de szerencsére nagyon jó adottságai vannak hozzá, s így csak úgy ragad rá minden új ismeret.*
//Nyelvészet//
*Annyira belemerül a könyv olvasásába és tanulmányozásába, hogy kell egy kis idő neki, mire észreveszi az időközben megérkező két elf társát. A könyvet időlegesen félreteszi, ott ahol éppen jár, majd feláll, hogy köszönthesse két társát.*
- Üdvözöllek titeket! Örülök, hogy el tudtatok jönni. Éppen egy nagyon érdekes könyvet találtam, ami holt nyelvekkel foglalkozik, s azok értelmezésén, fordításán. Vannak köztük idegen jelek is, de nagyon jól haladok a megfejtésükkel. A segítségeteket szeretném kérni, hogy a nyelvekkel foglalkozó könyveket kérlek, segítsetek nekem ebben a hatalmas tudástárban megtalálni. *Kedvesen igyekszik magyarázatot adni Erre nagyapának, hogy miért kérte, hogy segítsenek neki. Egyedül is boldogulna, de ha ketten segítenek neki a könyvek keresésében, akkor neki már más dolga nem marad, mint áttanulmányozni a felkutatott kódexeket, pergameneket. Kissé még furcsa neki, hogy Errealra úgy szólítja, hogy kis unokám. Megérti azt is, hogy Arrapus nevelő apja, így átvitt értelemben a nagyapja, bár ehhez a megszólításhoz még kicsit jobban meg kell ismernie az idős elf-et. A sarok, ahol letelepedett pont ideális arra, hogy ide gyűjtsék neki a nyelvekkel foglalkozó irodalmat. Remélve a segítséget a két elf-től, visszaül az összegyűjtött kupaca mellé és tovább tanulmányozza az előbbi könyvet, ami a kezében volt a klántársak érkezése előtt. Összeveti a ma használt nyelveket, ezek nyelvtanát, szerkezetét és ahol éppen talál ott kiejtést is gyakorol. Nem gyors folyamat a nyelvtanulás, de szerencsére nagyon jó adottságai vannak hozzá, s így csak úgy ragad rá minden új ismeret.*
3443. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-10-11 20:49:31
Üzenet elküldve: 2020-10-11 20:49:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nyelvészet//
*Végre egy jót tudott hunyni az úton mert azokon a fateteji házakba nem lehet rendesen aludni. Feszt recsegnek ropognak az ágak és ezt nagyapus vájt füle nem igazán tudja tolerálni. Meg ugye ott van a folyton fújdogáló szél is. Na attól se lehet jól aludni a fa tetején. Szóval ez a kis kiruccanás pont kapóra jött nagyapusnak. Valami faág döfi hasba amire felserken álmából. Éppen orkokkal csatázott már úgy álmába.*
- Jáj megszúrtak segítség!
*Mire magához tér látja a sunyi képű elfet aki ott röhög a ló mellett.*
- Te nyavalyás! Éppen álmodóban vótam! Azt hittem orkok döftek hasba! Mihaszna!
*Ú de mondana még cifrábbat is csak akkor nem lenne olyan nemes mint ahogy most ugyebár az. Persze, hogy segítséget el se fogadna Harkrontól így telibe kapaszkodva a jószágba lekecmereg róla. A földön már elboldogul.*
- Na eztet meg tedd be a fészerbe nehogy elhordják mire kigyüvünk.
*Valahova elrakja a jószágot a Harkron nevű szélhámos és bemehetnek a nagy templomba. Nem egy öregnek való hely az már biztos. Ilyen sötétbe a valagát se tudná kitapogatni. Sebaj. Megkapaszkodik Harkronba, hogy ha elesnek, akkor maga elé rántsa, hogy puhára essen. Erre tökéletesen megfelel a lókötője.*
- Valaki gyúthatna egy pár fáklyát.
*Csak úgy mellékesen megjegyzi, hogy ha lenne esze az imádkozó sáskáknak akkor nem a puci sötétbe mormolnának. Harkron gyerek valami pincébe akarja letuszkolni a nagyapusunkat. Itt is a jó öreg belekarolós technikát alkalmazza, hogy ha esnek, akkor puhára essen. Büdös egy helyre hozzák az már biztos.*
- Él itt egyátalán vanami?
*Úgy látszik él és még mozog is. Ráadásul csuha van a fején.*
- Mit eszik ez idelent?
*Érdekes dolgok vannak itt azt meg kell hagyni. Nagysokálra előkerül a gnómja is.*
- Kisunokám hát itten vagy! Na látod csak megtanátunk tégedet.
*Odavezetteti magát a gnómhoz és valami széket is kerít mert sokáig állni már nem tud.*
- Minek gyüttünk ide?
*Nem utolsó kérdés, hogy mi az értelme az utazásnak.*
//Nyelvészet//
*Végre egy jót tudott hunyni az úton mert azokon a fateteji házakba nem lehet rendesen aludni. Feszt recsegnek ropognak az ágak és ezt nagyapus vájt füle nem igazán tudja tolerálni. Meg ugye ott van a folyton fújdogáló szél is. Na attól se lehet jól aludni a fa tetején. Szóval ez a kis kiruccanás pont kapóra jött nagyapusnak. Valami faág döfi hasba amire felserken álmából. Éppen orkokkal csatázott már úgy álmába.*
- Jáj megszúrtak segítség!
*Mire magához tér látja a sunyi képű elfet aki ott röhög a ló mellett.*
- Te nyavalyás! Éppen álmodóban vótam! Azt hittem orkok döftek hasba! Mihaszna!
*Ú de mondana még cifrábbat is csak akkor nem lenne olyan nemes mint ahogy most ugyebár az. Persze, hogy segítséget el se fogadna Harkrontól így telibe kapaszkodva a jószágba lekecmereg róla. A földön már elboldogul.*
- Na eztet meg tedd be a fészerbe nehogy elhordják mire kigyüvünk.
*Valahova elrakja a jószágot a Harkron nevű szélhámos és bemehetnek a nagy templomba. Nem egy öregnek való hely az már biztos. Ilyen sötétbe a valagát se tudná kitapogatni. Sebaj. Megkapaszkodik Harkronba, hogy ha elesnek, akkor maga elé rántsa, hogy puhára essen. Erre tökéletesen megfelel a lókötője.*
- Valaki gyúthatna egy pár fáklyát.
*Csak úgy mellékesen megjegyzi, hogy ha lenne esze az imádkozó sáskáknak akkor nem a puci sötétbe mormolnának. Harkron gyerek valami pincébe akarja letuszkolni a nagyapusunkat. Itt is a jó öreg belekarolós technikát alkalmazza, hogy ha esnek, akkor puhára essen. Büdös egy helyre hozzák az már biztos.*
- Él itt egyátalán vanami?
*Úgy látszik él és még mozog is. Ráadásul csuha van a fején.*
- Mit eszik ez idelent?
*Érdekes dolgok vannak itt azt meg kell hagyni. Nagysokálra előkerül a gnómja is.*
- Kisunokám hát itten vagy! Na látod csak megtanátunk tégedet.
*Odavezetteti magát a gnómhoz és valami széket is kerít mert sokáig állni már nem tud.*
- Minek gyüttünk ide?
*Nem utolsó kérdés, hogy mi az értelme az utazásnak.*
3442. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-10-11 19:32:58
Üzenet elküldve: 2020-10-11 19:32:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Nyelvészet//
*Egy teljesen átlagos tarka pacin érkezik a mögötte szunyókáló vén elffel. Az öreg nagyapó jól átaludta az utat ami egy örömteli dolog mert legalább nem a felesleges okításával és locsogásával telt az út. Még jó, hogy ilyen öreg és már sokat kell aludnia. A templomnál meggyökerezik a lovacska patája. Elfünk mint a bolha ugrik le róla és oldalba böki a vén nagyapát is.*
- Erre tessék jönni!
*Félhangosan nevet amikor jól megböki a vén elfet. Ha a papa le tud magától szállni akkor jó mert segíteni nem fog neki az biztos. Csak nem esik le úgy a lóról, hogy megölje magát. Ha végre valahára Erre lekászálódik valahogy akkor a lovat kint hagyják mert ugye miért is vinnék be. Előremegy mert a végén még az öreg felbukik a sötétségbe bár talán jobb is volna már neki. De most térjünk vissza a lényegre. Odabent csuhások és mindenféle népségek imádkoznak szabadkoznak és fohászkodnak Eyrhez. Nem látja a gnómot közöttük úgyhogy az egyik csuhást elkapja és kikérdezi Ganerről. Lefelé mutogat valami alantas lépcső fele. Nem fűlik hozzá a foga hozzá de az öreget karon fogja mert a végén tényleg nyakát törné és nehéz lenne elszámolni a törött nyakú tetemmel. Így inkább megkarolja és lefelé tuszkolja.*
- Erre tessék menni nagyapa!
*Azért magyaráz neki, hogy a vénség is felfogja, hogy lefelé mennek és ne akarjon fejjel előre zuhanni. Amilyen öreg azt se venné észre, hogy lefelé mennek. Lent még rosszabb a helyzet. Nincsen ablak se levegő. Egy jó nagy szellőztetés kéne ide de ugye egy pincébe ezt nehéz lenne megcsinálni. Ha sikerül leráncigálni az öreget akkor a gnóm keresésébe fognak. Egy kerek terembe azért annyira nem nagy feladat kiszúrni egy daliás gnómot.*
- Ganer koma hát itt vagy! Meghoztam nagyapát.
*Ezzel a lendülettel maga elé tolja az öreget mint valami játékbabát akit el kellett eddig hurcolnia.*
//Nyelvészet//
*Egy teljesen átlagos tarka pacin érkezik a mögötte szunyókáló vén elffel. Az öreg nagyapó jól átaludta az utat ami egy örömteli dolog mert legalább nem a felesleges okításával és locsogásával telt az út. Még jó, hogy ilyen öreg és már sokat kell aludnia. A templomnál meggyökerezik a lovacska patája. Elfünk mint a bolha ugrik le róla és oldalba böki a vén nagyapát is.*
- Erre tessék jönni!
*Félhangosan nevet amikor jól megböki a vén elfet. Ha a papa le tud magától szállni akkor jó mert segíteni nem fog neki az biztos. Csak nem esik le úgy a lóról, hogy megölje magát. Ha végre valahára Erre lekászálódik valahogy akkor a lovat kint hagyják mert ugye miért is vinnék be. Előremegy mert a végén még az öreg felbukik a sötétségbe bár talán jobb is volna már neki. De most térjünk vissza a lényegre. Odabent csuhások és mindenféle népségek imádkoznak szabadkoznak és fohászkodnak Eyrhez. Nem látja a gnómot közöttük úgyhogy az egyik csuhást elkapja és kikérdezi Ganerről. Lefelé mutogat valami alantas lépcső fele. Nem fűlik hozzá a foga hozzá de az öreget karon fogja mert a végén tényleg nyakát törné és nehéz lenne elszámolni a törött nyakú tetemmel. Így inkább megkarolja és lefelé tuszkolja.*
- Erre tessék menni nagyapa!
*Azért magyaráz neki, hogy a vénség is felfogja, hogy lefelé mennek és ne akarjon fejjel előre zuhanni. Amilyen öreg azt se venné észre, hogy lefelé mennek. Lent még rosszabb a helyzet. Nincsen ablak se levegő. Egy jó nagy szellőztetés kéne ide de ugye egy pincébe ezt nehéz lenne megcsinálni. Ha sikerül leráncigálni az öreget akkor a gnóm keresésébe fognak. Egy kerek terembe azért annyira nem nagy feladat kiszúrni egy daliás gnómot.*
- Ganer koma hát itt vagy! Meghoztam nagyapát.
*Ezzel a lendülettel maga elé tolja az öreget mint valami játékbabát akit el kellett eddig hurcolnia.*
3441. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-10-11 18:28:22
Üzenet elküldve: 2020-10-11 18:28:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nyelvészet//
*Lovon érkezik, nyugodt tempóban, egyáltalán nem sietve. A templomon kívül megállítja lovát, majd leszáll róla. Keres egy helyet ahová Éjtépőt biztosan kikötheti, majd ezután a templom belseje felé veszi az irányt. Különösebben nem érzi meghatottnak magát, elvégre nem híve sem Eeyr-nek, sem a másik két istenségnek. Számára a templom már csak egy funkciót szolgál, ez pedig nem más, mint a tudás. A templom könyvtára továbbra is rengeteg tudást birtokol, amiből most szeretne meríteni egy keveset. A templom homályában megpillantja a lefelé vezető lépcsősort, ami a könyvtárba vezeti lépteit. Óvatosan, biztos léptekkel halad lefelé, majd eljut egy kör alakú terembe. A fal nedves, a levegő pedig dohos, nehéz. Ez sem tántorítja el szándékától, s illedelmesen köszönti a terem közepén lévő asztalnál ülő csuhás papot. Bizonyára Ő lesz a könyvtáros. Biccentése után a roskadozó könyvespolcokat, pergamen rengeteget veszi szemügyre. Figyelmesen haladva végig megy a témakörökön szemével, majd minden olyan könyvet és pergament levesz az ölébe, ami nyelvekkel foglalkozik. Minden írás érdekli a témakörben, még a holt vagy rég nem használt nyelvek, illetve a ritka, talán csak nagyon kevesek által használt nyelvek is. Beletelik egy kis időbe amíg jó néhány ilyen könyvet talál, s ezeket félre is teszi, hogy átlapozhassa. Felkapja az első könyvet, amit az összegyűjtött kupaca tetejére rakott, majd elkezdi olvasni, s a benne lévő tudást jelképesen magába szívni. Képességei a tanulás és nyelvkészégek területén egyedinek mondható, így nagyon gyorsan halad az éppen kezébe vett könyv tanulmányozásával. Közben tekintete a lépcsőt pásztázza, hogy vajon eljön-e Erre nagyapa és Harkron, ahogy ígérték. Talán késnek egy kicsit, de Ganer bízik benne, hogy eljönnek.*
//Nyelvészet//
*Lovon érkezik, nyugodt tempóban, egyáltalán nem sietve. A templomon kívül megállítja lovát, majd leszáll róla. Keres egy helyet ahová Éjtépőt biztosan kikötheti, majd ezután a templom belseje felé veszi az irányt. Különösebben nem érzi meghatottnak magát, elvégre nem híve sem Eeyr-nek, sem a másik két istenségnek. Számára a templom már csak egy funkciót szolgál, ez pedig nem más, mint a tudás. A templom könyvtára továbbra is rengeteg tudást birtokol, amiből most szeretne meríteni egy keveset. A templom homályában megpillantja a lefelé vezető lépcsősort, ami a könyvtárba vezeti lépteit. Óvatosan, biztos léptekkel halad lefelé, majd eljut egy kör alakú terembe. A fal nedves, a levegő pedig dohos, nehéz. Ez sem tántorítja el szándékától, s illedelmesen köszönti a terem közepén lévő asztalnál ülő csuhás papot. Bizonyára Ő lesz a könyvtáros. Biccentése után a roskadozó könyvespolcokat, pergamen rengeteget veszi szemügyre. Figyelmesen haladva végig megy a témakörökön szemével, majd minden olyan könyvet és pergament levesz az ölébe, ami nyelvekkel foglalkozik. Minden írás érdekli a témakörben, még a holt vagy rég nem használt nyelvek, illetve a ritka, talán csak nagyon kevesek által használt nyelvek is. Beletelik egy kis időbe amíg jó néhány ilyen könyvet talál, s ezeket félre is teszi, hogy átlapozhassa. Felkapja az első könyvet, amit az összegyűjtött kupaca tetejére rakott, majd elkezdi olvasni, s a benne lévő tudást jelképesen magába szívni. Képességei a tanulás és nyelvkészégek területén egyedinek mondható, így nagyon gyorsan halad az éppen kezébe vett könyv tanulmányozásával. Közben tekintete a lépcsőt pásztázza, hogy vajon eljön-e Erre nagyapa és Harkron, ahogy ígérték. Talán késnek egy kicsit, de Ganer bízik benne, hogy eljönnek.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3855-3874