Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 48 (941. - 960. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
960. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-18 15:52:23
Üzenet elküldve: 2013-11-18 15:52:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Mesélő #10//
-Nem. *Rázza meg fejét.* -Nem fázom. Nincs hideg. *Feleli a hangra, melynek számára ismeretlen gazdája betakargatja valamilyen vastag, és puha anyaggal.* ~Ki lehet ez? Nem gyakran szoktak csak úgy megszólítani.~ *Elgondolkozva sóhajt egyet.* ~És még nem is láttam sehol. Igaz, nem ismerek mindenkit, de lehet, hogy új a városban. Bár nem tarom túlságosan valószínűnek.~ *Ránéz, és egy pillanatra megborzong a pillantásától, de ennek ellenére nem lát rossz szándékot a szemében.*
-A könyvtárból jövök. Meséket, és érdekes történeteket olvasgattam. Általában egyedül jövök. *Válaszolja a második kérdésre, miközben nézi ahogy az illető letelepszik mellé. nagyon titokzatosnak tűnik, és nem nagyon van bátorsága kérdezősködik, de erőt gyűjt egyetlen kérdésre.*
-Ki vagy te?
-Nem. *Rázza meg fejét.* -Nem fázom. Nincs hideg. *Feleli a hangra, melynek számára ismeretlen gazdája betakargatja valamilyen vastag, és puha anyaggal.* ~Ki lehet ez? Nem gyakran szoktak csak úgy megszólítani.~ *Elgondolkozva sóhajt egyet.* ~És még nem is láttam sehol. Igaz, nem ismerek mindenkit, de lehet, hogy új a városban. Bár nem tarom túlságosan valószínűnek.~ *Ránéz, és egy pillanatra megborzong a pillantásától, de ennek ellenére nem lát rossz szándékot a szemében.*
-A könyvtárból jövök. Meséket, és érdekes történeteket olvasgattam. Általában egyedül jövök. *Válaszolja a második kérdésre, miközben nézi ahogy az illető letelepszik mellé. nagyon titokzatosnak tűnik, és nem nagyon van bátorsága kérdezősködik, de erőt gyűjt egyetlen kérdésre.*
-Ki vagy te?
959. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-17 21:45:32
Üzenet elküldve: 2013-11-17 21:45:32
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
*A templom csöndje könnyű fátyolként ereszkedik a padsorokra, lágyan burkolva be mindenkit, aki valami módon ide tévedt. Az árnyékból ragyogóan kék szempár figyeli némán a magukba mélyedőket, megalkotva önmagában egy képet mindenkiről. Úgy tűnik, egyikük sem szorul most segítségre, így nincs rá szükség, hogy előlépjen, nyugodtan szemlélődik hát, míg egy gyermek nem érkezik, láthatóan egyedül, mindenféle kísérő nélkül. A lány már jobban felkelti az érdeklődését, nem mindennapos, hogy gyerekek csak úgy idetévedjenek, hacsak nem a szülő rángatja őket magával. Magányosan még sosem találkozott itt eggyel sem. Ahogy a lányka leül és összegömbölyödik, úgy dönt, elhagyja eddigi posztját, talán érdemes lesz kiválnia a remegő árnyékból, hogy közelebb lépjen. Földet söprő, kék csuhája halk neszezéssel követi mozgását, hosszú, fekete haja megrezzen minden egyes lépésnél. Egyik karján hímzett anyag pihen, amit a gyermek vállaira terít, amint megáll mögötte.*
-Nagyon fázol?
*Hangja kedves, mosolya barátságos, egész lénye egyfajta melegséget, békét sugároz, ahogy Lirtilsasda mellé kerül és leereszkedik a padra.*
-Milyen sors vezérelt téged ide egymagadban?
*Tekintete fürkészőn mélyed szemekbe, azt a kényelmetlen benyomást keltve, hogy pillantása képes lehatolni a lélek legmélyebb zugaiba is, kiforgatva minden féltve őrzött titkot. Hogy valóban képes-e rá vagy nem több ez, mint kellemetlen benyomás? Ezt mindenkinek önmagának kell eldöntenie.*
-Nagyon fázol?
*Hangja kedves, mosolya barátságos, egész lénye egyfajta melegséget, békét sugároz, ahogy Lirtilsasda mellé kerül és leereszkedik a padra.*
-Milyen sors vezérelt téged ide egymagadban?
*Tekintete fürkészőn mélyed szemekbe, azt a kényelmetlen benyomást keltve, hogy pillantása képes lehatolni a lélek legmélyebb zugaiba is, kiforgatva minden féltve őrzött titkot. Hogy valóban képes-e rá vagy nem több ez, mint kellemetlen benyomás? Ezt mindenkinek önmagának kell eldöntenie.*
958. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-17 20:20:40
Üzenet elküldve: 2013-11-17 20:20:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
*Megfordul, hogy becsukja maga mögött az ajtót. Kezét a hatalmas kilincsre teszi, és ügyel rá, hogy az ajtó ne nyikorogjon. Visszafordul, és miután gyorsan végig futtatta a testvéreinek szánt történet minden részletét, elindul a kert fele. Miközben átvág a templomon elábrándozik.* ~Annyira szívesen tanulnék varázsolni.~ *Sóhajtja. Egész kicsi kora óta ez az álma, de tudja, a szüleinek nincs rá elég pénze, ő pedig sohasem tud ennyit összespórolni. Szomorúan lehajtja fejét. Nem tudja mihez akar majd kezdeni ha nagyobb lesz. Nem ért szinte semmihez, viszont koldulni sem szeretne. Úgy gondolta, hogy majd a kisebb testvéreire fog ügyelni, de nem épp ez lenne szerinte a legideálisabb dolog. Odaér az ajtóhoz. Megfordul, és hosszasan szemléli a templom belsejét. Nem szeretne még haza menni. Itt nyugalom van, és most csak csöndben szeretne ülni a sötétben. Lassan visszaballag a leghátsó padhoz. Leül, lábait felhúzza, és karjával szorosan átfogja őket. Gondolkozik. Nem konkrét dologról, csak úgy mindenféléről, ami eszébe jut. Átismétli még egyszer a mesét, melyet testvéreinek visz. Halványan elmosolyodik. Tudja, hogy mennyire örülnek, majd neki. Vagy egy órát ül ott csendben, mozdulatlanul. Mikor fölkel nyújtózkodik, majd ismét az ajtóhoz lépdel. De most nem fordul vissza, hanem egyenesen kilép a szabadba.*
957. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-16 15:24:43
Üzenet elküldve: 2013-11-16 15:24:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Laeina Athera//
*Látja, hogy a lány szinte issza a szavait, s ezen akaratlanul is elmosolyodik. A nagy kérdés áradaton csak mosolyog, majd a bocsánatkérésre bólint egyet.*
- Semmi baj! Ez csak természetes, az lenne a furcsa, ha nem akarnál tudni mindent, amit lehet. Nyugalom megértem. Akkor az első kérdésre a válasz. Igen tisztás és nem sok minden, csak egy dombocska rajta virágokkal. Kedves kis nyugodt hely én meditállni szoktam oda járni. Gondoltam megnéznéd. A másodikra a válasz az, hogy keresni kell egy papot, aztán megkérdezni, hogy nem tanítana neked valamicskét a mágiáról. A papok szeretik átadni a tudásukat. Vagy leülsz ott lenn a könyvtárban és olvasol egy keveset a mágiáról.
*Mosolyog kedvesen a lányra, hiszen nem akarja eltántorítani a mágiatanulástól. Nem olyan, hogy bárkinek is elvegye a kedvét attól, amit szeretne csinálni.*
*Látja, hogy a lány szinte issza a szavait, s ezen akaratlanul is elmosolyodik. A nagy kérdés áradaton csak mosolyog, majd a bocsánatkérésre bólint egyet.*
- Semmi baj! Ez csak természetes, az lenne a furcsa, ha nem akarnál tudni mindent, amit lehet. Nyugalom megértem. Akkor az első kérdésre a válasz. Igen tisztás és nem sok minden, csak egy dombocska rajta virágokkal. Kedves kis nyugodt hely én meditállni szoktam oda járni. Gondoltam megnéznéd. A másodikra a válasz az, hogy keresni kell egy papot, aztán megkérdezni, hogy nem tanítana neked valamicskét a mágiáról. A papok szeretik átadni a tudásukat. Vagy leülsz ott lenn a könyvtárban és olvasol egy keveset a mágiáról.
*Mosolyog kedvesen a lányra, hiszen nem akarja eltántorítani a mágiatanulástól. Nem olyan, hogy bárkinek is elvegye a kedvét attól, amit szeretne csinálni.*
956. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-16 11:10:25
Üzenet elküldve: 2013-11-16 11:10:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
//Chaterya Eliath//
*Figyelmesen hallgatja Chateryt.*
- Tisztás? Ott mi van?
*Aztán rájön, micsoda ostobaságot kérdezett.*
- A füvön kívül, persze.
*Teszi hozzá vigyorogva.*
- Én még soha sem tanultam mágiát... Nagyon nehéz lehet... Amúgy hol lehet itt tanulni? Akárhogy nézem, tanárt nem látok.
*Sejti, hogy ennyi kérdés sok egyszerre, ezért még hozzáteszi:*
- Bocsáss meg, amiért ennyit kérdezek egyszerre. Kíváncsi vagyok mindenre, ami itt van Artheniorban.
*Figyelmesen hallgatja Chateryt.*
- Tisztás? Ott mi van?
*Aztán rájön, micsoda ostobaságot kérdezett.*
- A füvön kívül, persze.
*Teszi hozzá vigyorogva.*
- Én még soha sem tanultam mágiát... Nagyon nehéz lehet... Amúgy hol lehet itt tanulni? Akárhogy nézem, tanárt nem látok.
*Sejti, hogy ennyi kérdés sok egyszerre, ezért még hozzáteszi:*
- Bocsáss meg, amiért ennyit kérdezek egyszerre. Kíváncsi vagyok mindenre, ami itt van Artheniorban.
955. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-13 22:27:26
Üzenet elküldve: 2013-11-13 22:27:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Laeina Athera//
*Látja a lányon, hogy nagyon tetszik neki a hely. Hát igen a templom egy nagyon megkapó hely és érezni lehet benne a mágia erejét. Mikor pedig felajánlja Lay- nak, hogy nézzenek körbe, a lány rögtön beleegyezik az ajánlatban. Így Chatery meg is indul körben a templomban.*
- Igazából én sem tudok sokat a templomról. Ritkán járok erre. Itt benn pedig másodjára vagyok csak. De igazán lenyűgöző nem? Ha gondolod, miután körbenéztünk és tanultunk egy kicsit az egyik pappal elmehetnénk a tisztásra. Biztos vagyok benne, hogy teszene neked. Aztán meg majd meglátnánk hova menjünk. Ide is visszajöhetünk, vagy elmehetünk bolyongani a városban. De az már nagyon a jövő zenéje.
*Mondja Chatery miközben leül az egyik padra, s onnan nézegeti a szobrokat.*
*Látja a lányon, hogy nagyon tetszik neki a hely. Hát igen a templom egy nagyon megkapó hely és érezni lehet benne a mágia erejét. Mikor pedig felajánlja Lay- nak, hogy nézzenek körbe, a lány rögtön beleegyezik az ajánlatban. Így Chatery meg is indul körben a templomban.*
- Igazából én sem tudok sokat a templomról. Ritkán járok erre. Itt benn pedig másodjára vagyok csak. De igazán lenyűgöző nem? Ha gondolod, miután körbenéztünk és tanultunk egy kicsit az egyik pappal elmehetnénk a tisztásra. Biztos vagyok benne, hogy teszene neked. Aztán meg majd meglátnánk hova menjünk. Ide is visszajöhetünk, vagy elmehetünk bolyongani a városban. De az már nagyon a jövő zenéje.
*Mondja Chatery miközben leül az egyik padra, s onnan nézegeti a szobrokat.*
954. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-13 20:39:56
Üzenet elküldve: 2013-11-13 20:39:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
//Chaterya Eliath//
*Chatery nyomában belép a templomba.*
~Chaterynek igaza van. Tényleg, itt még a levegőben is érződik a mágia!~
*Ámulva néz körül. Meg szeretné ismerni ezt a helyet. Mágus ő is, ha nem is látszik rajta.*
-Rendben, jó ötlet, nézzünk körül!
~A templom érdekes hely!~
*Állapítja meg. Körbenéz, és mindenütt titokzatos, furcsa dolgokat lát. Különösen megtetszik neki a kőoltár, de a szobrokon is örömmel tekint végig.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.11.13 21:41:55, a következő indokkal:
Jelpűtlás.
*Chatery nyomában belép a templomba.*
~Chaterynek igaza van. Tényleg, itt még a levegőben is érződik a mágia!~
*Ámulva néz körül. Meg szeretné ismerni ezt a helyet. Mágus ő is, ha nem is látszik rajta.*
-Rendben, jó ötlet, nézzünk körül!
~A templom érdekes hely!~
*Állapítja meg. Körbenéz, és mindenütt titokzatos, furcsa dolgokat lát. Különösen megtetszik neki a kőoltár, de a szobrokon is örömmel tekint végig.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.11.13 21:41:55, a következő indokkal:
Jelpűtlás.
953. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-12 23:23:50
Üzenet elküldve: 2013-11-12 23:23:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Laeina Athera//
*Örömmel veszi tudomásul, hogy Lay beleegyezik a közös tanulásba, bár azt megjegyzi, hogy neki voltak külön tanárai régen, s hogy reméli ezek nem ilyenek lesznek.*
- Szerintem az itteni tanárok nagyon kedvesek tudnak lenni! Legalábbis velem azok voltak! Csak nem lesz ez máshogy, akkor sem, ha te is ott leszel! Szerintem nagyon fogod élvezni ezt az első tanulással töltött időszakot!
*Mosolyog Chatery kedvesen Lay- ra. Majd elindul a templomba. A kapuba érve kitárja azt, s belép rajta.*
- Íme itt van a templom! A mágia tanulás helye! Ahol még érezni is lehet a mágiát a levegőben! Van kedved körbe nézni?
*Kérdezi kedves hangon Chatery, s reméli, hogy a lány bele megy legalább addig sem unatkoznak egy kicsit sem. Majd pihennek a tanulás után rendesen is!*
~Nem is olyan rossz ötlet, hogy vele tanuljak! Még a végén jól is elsülhet a dolog! Azért ez biztos izgalmasabb lesz, mint semmittenni, vagy bojongani! Most majd tanulunk, vagy tanulok egy kicsit, aztán körbevezetem Lay- t a városon. Had nézze meg milyen is Arthenior!~
*Örömmel veszi tudomásul, hogy Lay beleegyezik a közös tanulásba, bár azt megjegyzi, hogy neki voltak külön tanárai régen, s hogy reméli ezek nem ilyenek lesznek.*
- Szerintem az itteni tanárok nagyon kedvesek tudnak lenni! Legalábbis velem azok voltak! Csak nem lesz ez máshogy, akkor sem, ha te is ott leszel! Szerintem nagyon fogod élvezni ezt az első tanulással töltött időszakot!
*Mosolyog Chatery kedvesen Lay- ra. Majd elindul a templomba. A kapuba érve kitárja azt, s belép rajta.*
- Íme itt van a templom! A mágia tanulás helye! Ahol még érezni is lehet a mágiát a levegőben! Van kedved körbe nézni?
*Kérdezi kedves hangon Chatery, s reméli, hogy a lány bele megy legalább addig sem unatkoznak egy kicsit sem. Majd pihennek a tanulás után rendesen is!*
~Nem is olyan rossz ötlet, hogy vele tanuljak! Még a végén jól is elsülhet a dolog! Azért ez biztos izgalmasabb lesz, mint semmittenni, vagy bojongani! Most majd tanulunk, vagy tanulok egy kicsit, aztán körbevezetem Lay- t a városon. Had nézze meg milyen is Arthenior!~
952. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-11 07:19:44
Üzenet elküldve: 2013-11-11 07:19:44
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// A Hallgatagok //
*Mivel hosszas lelki vívódása a végéhez közeledik, így már arról is lemond, hogy a tekercseket itt hagyja. Szépen elviszi mindet magával, és amikor az út közben pihenőt tartanak, akkor majd tanul belőlük néhány varázslatot. Főleg a másik Napmágiáról szóló tekercs lehet érdekes a számára, hiszen abban akad még pár veszedelmes varázslat. Eleinte ezek megtanulásában nem volt biztos, viszont most már tudja, hogy szükséges lesz, és ha kell használja is őket. Talán nem szemrebbenés nélkül (ahogyan a nagybátyja tenné), hanem jó eséllyel lesz a lelkén nyomás, viszont nem szeretné kockáztatni, hogy Allyn esetleg miatta sérül meg. Persze ahová mennek, ott jó eséllyel mindketten meg fognak, viszont Zrekil mindent meg akar tenni annak érdekében, hogy megvédje a lányt. Ez számára egyfajta kötelességként lebeg a szeme előtt. Amikor megpillantja az írást, amiben bizonyossá válik, hogy a főpap több hárpiát említett, akkor sajnos bizonyossá válik számára, hogy ez még sokkal nehezebb lesz, mint azt gondolták volna. Ezenkívül hirtelen eszébe ötlik, hogy a hárpiák jó eséllyel szárnyas lények, elvégre a hegyen mások is élhetnek, de ahhoz, hogy valami a Grombar kastély tornyán éljen, ahhoz már bizony jó eséllyel szárnyak kellenek. Valami szárnyas bestia lehet, és jó eséllyel nem fogja adni a szemét (legalábbis szép szóra nem). Amikor megragadja Allyn kezét, úgy érzi, hogy tényleg sikerül némi nyugalmat juttatnia a lányba, mert a remegése kicsit alábbhagy. Ezzel párhuzamosan Zrekil is megnyugszik (mert hát ő is fél, ki ne félne ilyen helyzetben) viszont ez kétirányú fegyver, egymás kezének megszorításától úgy fest, mindketten megnyugodtak. Miután pedig a papírra kerül az utolsó kérdés, a gnóm csak elmosolyodik, és bólint egyet, majd feláll, és a lapot, amire írtak, összegyűri, és a batyujába dugja, nehogy a Hallgatag megtalálja. Majd amikor Allyn ténylegesen megszólal, egyszerűen csak újból elmosolyodik, bólint, majd megjegyzi:*
- Rendben, menjünk.
*Azzal az összegyűrt papírral a batyujában (melytől nem mellesleg minél előbb meg akar majd szabadulni, ha olyan helyre érnek, ahol megsemmisítheti, nem fog habozni) elindul a templom ajtaja felé, és ha Allyn is követi, akkor vesz egy nagy levegőt, kilöki a templom ajtaját, és kilép.*
*Mivel hosszas lelki vívódása a végéhez közeledik, így már arról is lemond, hogy a tekercseket itt hagyja. Szépen elviszi mindet magával, és amikor az út közben pihenőt tartanak, akkor majd tanul belőlük néhány varázslatot. Főleg a másik Napmágiáról szóló tekercs lehet érdekes a számára, hiszen abban akad még pár veszedelmes varázslat. Eleinte ezek megtanulásában nem volt biztos, viszont most már tudja, hogy szükséges lesz, és ha kell használja is őket. Talán nem szemrebbenés nélkül (ahogyan a nagybátyja tenné), hanem jó eséllyel lesz a lelkén nyomás, viszont nem szeretné kockáztatni, hogy Allyn esetleg miatta sérül meg. Persze ahová mennek, ott jó eséllyel mindketten meg fognak, viszont Zrekil mindent meg akar tenni annak érdekében, hogy megvédje a lányt. Ez számára egyfajta kötelességként lebeg a szeme előtt. Amikor megpillantja az írást, amiben bizonyossá válik, hogy a főpap több hárpiát említett, akkor sajnos bizonyossá válik számára, hogy ez még sokkal nehezebb lesz, mint azt gondolták volna. Ezenkívül hirtelen eszébe ötlik, hogy a hárpiák jó eséllyel szárnyas lények, elvégre a hegyen mások is élhetnek, de ahhoz, hogy valami a Grombar kastély tornyán éljen, ahhoz már bizony jó eséllyel szárnyak kellenek. Valami szárnyas bestia lehet, és jó eséllyel nem fogja adni a szemét (legalábbis szép szóra nem). Amikor megragadja Allyn kezét, úgy érzi, hogy tényleg sikerül némi nyugalmat juttatnia a lányba, mert a remegése kicsit alábbhagy. Ezzel párhuzamosan Zrekil is megnyugszik (mert hát ő is fél, ki ne félne ilyen helyzetben) viszont ez kétirányú fegyver, egymás kezének megszorításától úgy fest, mindketten megnyugodtak. Miután pedig a papírra kerül az utolsó kérdés, a gnóm csak elmosolyodik, és bólint egyet, majd feláll, és a lapot, amire írtak, összegyűri, és a batyujába dugja, nehogy a Hallgatag megtalálja. Majd amikor Allyn ténylegesen megszólal, egyszerűen csak újból elmosolyodik, bólint, majd megjegyzi:*
- Rendben, menjünk.
*Azzal az összegyűrt papírral a batyujában (melytől nem mellesleg minél előbb meg akar majd szabadulni, ha olyan helyre érnek, ahol megsemmisítheti, nem fog habozni) elindul a templom ajtaja felé, és ha Allyn is követi, akkor vesz egy nagy levegőt, kilöki a templom ajtaját, és kilép.*
951. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-10 22:57:43
Üzenet elküldve: 2013-11-10 22:57:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A Hallgatagok//
*Nehéz pillanatok, mintha ólom súlya lenne mindennek Allyn körül. Nem elegek azok a szörnyűséget, amiket fejében lát,meg azok amiknek még el kell következnie, a lányban még több harc is folyik, mik közül a legnehezebb Thaira ijesztő és brutális fantáziájának megfékezése, s elnyomása, hogy Allyn tudjon rendesen koncentrálni, s meg tudjon nyugodni, ne járjanak folyton véres képek a fejében. Zavaró és idegesítő a helyzet, tekintve azt is, hogy teljesen ki van szolgáltatva a környezetének, nem tud nagyon mivel védekezni, azzal a kis parittyával meg az egyetlen darab tőrrel nem sokra megy. Legfeljebb a gnóm védheti meg, viszont azt nem tudná elviselni, ha a másik miatta sebesülne meg. Nem akarja, hogy a férfinek baja essen, s azt hogy ennek kifejezetten ő legyen az oka, azt el sem akarja képzelni. Bár Thaira makacsul ellenkezik, azzal a tudattal, hogy igenis Allyn- nak szüksége van Zrekil-re, de nem tud vele mit kezdeni, még mindig gyenge a lelke Allyn- éhoz képest. Viszont a lány pontosan tudja, hogy hiába ilyen kemény kifelé belső hangja, mélyen azért ő is örül neki, hogy a férfi velük van, s neki is kellemes érzése lesz, mikor Zrekil mosolyog rájuk. Bár most a gnóm örökvidám arca kicsit komoly hangulatot öltött. Biztos ő is zavart belül, s rendeznie kell a vitákat magában. Ami valószínűleg nem lesz egyszerű, hiszen a gnómnak sokkal több minden külső tényezőt kell figyelembe vennie, mint Allyn- nak, viszont a lánynak meg Thaira- val kell elszámolnia. A férfi még egy két szót ír a papírra, mire a lány csak sűrűn bólogat.*
~Szerintem pedig, nem bolondok! Nagyon is okosak és csodálatra méltóak!~
~Nem megmondtam, hogy maradj csendben! Nem akarlak hallani, meg akarok nyugodni!~
~Jó, hogy nem egyenesen anyát akarod, vagy apát!~
~Elég, ha Zrekil itt van! Azok után amin keresztül mentünk, nagyon örülök neki, hogy itt van velem!~
~Megint egy szokásos nyálas jelenet!~
~Tudom, hogy te is élvezed Thaira! Te is pontosan ugyanúgy gondolsz rá, mint én! Csak te túl gőgös vagy ahhoz, hogy ezt beismerd!~
~De én nem is úgy gondolok rá... Vagyis... Na jó, igazad van!~
~Mit mondtam? Akkor csendben maradhatsz!~
*Mondja Allyn Thaira- nak, majd megint a papírra néz, s a kérdés amit ott lát kicsit megijeszti, de el is gondolkodtatja.
'Mintha a főpap azt mondta volna, hogy HÁRPIÁK! Szóval szerintem igen, jól gondolod, sajnos! Pedig egy is bőven sok lenne!'
Belegondol, hogy mennyiren lehetnek azok a hárpiák, bár ha már ott lesznek, valószínűleg kisebb gonduk is nagyobb lesz annál, minthogy azt számolgassák hányan veszik őket körül. Majd Zrekil- nek sikerül egy kicsit megnyugtatnia Allyn- t, amit a lány ki is fejez a papírra leírva. Kisebb békét érez magában, ahogy erősebben megszorítja a másik kezét.*
~Ez nagyon jó! Kellemes, ilyet gyakrabban csinálhatnánk!~
~Na csak tetszik? Bár szerintem is lehetne gyakrabban, de nem akarom erőltetni, ha ne szükséges!~
*Mondja Allyn miközben kezd helyre állni benne a rend, s kezd teljesen megnyugodni. Még egy kicsit idegesen körbe pillant, majd, hogy nem lát senkit, megfogja az írószerszámot és gyorsan a lapra kanyarít egy mondatot.
'Akkor készen állunk?'
Majd mély levegőt vesz, még egyszer erősen megszorítja a gnóm kezét, s addig el sem engedi, amíg fel nem állnak, vagy a másik el nem engedi a kezét, majd közelebb hajol, s halkan megszólal. Egy, olyan átlagos mondatot mondva, amivel biztos nem kelti fel senkinek a figyelmét sem.*
- Sok dolgunk lesz még ma, akkor indulhatunk?
*Hangját alig lehet hallani, de a gnóm biztosan érteni fogja, amúgy meg pontosan beleillik a tekercs cserélős álvába, hiszen ha a Hallgatag meg is hallja, akkor is hiheti azt, hogy egy újabb szálítmányért mennek, vagy hogy még sok mindent kell elintézniük, hogy hivatalos lehessen a munkájuk. Persze Allyn hanglejtése az utóbbira engedne következtetni, hiszen Thaira ehhez nagyon ért, s ezt a hangnemet a lány belső hangjától tanulta.*
*Nehéz pillanatok, mintha ólom súlya lenne mindennek Allyn körül. Nem elegek azok a szörnyűséget, amiket fejében lát,meg azok amiknek még el kell következnie, a lányban még több harc is folyik, mik közül a legnehezebb Thaira ijesztő és brutális fantáziájának megfékezése, s elnyomása, hogy Allyn tudjon rendesen koncentrálni, s meg tudjon nyugodni, ne járjanak folyton véres képek a fejében. Zavaró és idegesítő a helyzet, tekintve azt is, hogy teljesen ki van szolgáltatva a környezetének, nem tud nagyon mivel védekezni, azzal a kis parittyával meg az egyetlen darab tőrrel nem sokra megy. Legfeljebb a gnóm védheti meg, viszont azt nem tudná elviselni, ha a másik miatta sebesülne meg. Nem akarja, hogy a férfinek baja essen, s azt hogy ennek kifejezetten ő legyen az oka, azt el sem akarja képzelni. Bár Thaira makacsul ellenkezik, azzal a tudattal, hogy igenis Allyn- nak szüksége van Zrekil-re, de nem tud vele mit kezdeni, még mindig gyenge a lelke Allyn- éhoz képest. Viszont a lány pontosan tudja, hogy hiába ilyen kemény kifelé belső hangja, mélyen azért ő is örül neki, hogy a férfi velük van, s neki is kellemes érzése lesz, mikor Zrekil mosolyog rájuk. Bár most a gnóm örökvidám arca kicsit komoly hangulatot öltött. Biztos ő is zavart belül, s rendeznie kell a vitákat magában. Ami valószínűleg nem lesz egyszerű, hiszen a gnómnak sokkal több minden külső tényezőt kell figyelembe vennie, mint Allyn- nak, viszont a lánynak meg Thaira- val kell elszámolnia. A férfi még egy két szót ír a papírra, mire a lány csak sűrűn bólogat.*
~Szerintem pedig, nem bolondok! Nagyon is okosak és csodálatra méltóak!~
~Nem megmondtam, hogy maradj csendben! Nem akarlak hallani, meg akarok nyugodni!~
~Jó, hogy nem egyenesen anyát akarod, vagy apát!~
~Elég, ha Zrekil itt van! Azok után amin keresztül mentünk, nagyon örülök neki, hogy itt van velem!~
~Megint egy szokásos nyálas jelenet!~
~Tudom, hogy te is élvezed Thaira! Te is pontosan ugyanúgy gondolsz rá, mint én! Csak te túl gőgös vagy ahhoz, hogy ezt beismerd!~
~De én nem is úgy gondolok rá... Vagyis... Na jó, igazad van!~
~Mit mondtam? Akkor csendben maradhatsz!~
*Mondja Allyn Thaira- nak, majd megint a papírra néz, s a kérdés amit ott lát kicsit megijeszti, de el is gondolkodtatja.
'Mintha a főpap azt mondta volna, hogy HÁRPIÁK! Szóval szerintem igen, jól gondolod, sajnos! Pedig egy is bőven sok lenne!'
Belegondol, hogy mennyiren lehetnek azok a hárpiák, bár ha már ott lesznek, valószínűleg kisebb gonduk is nagyobb lesz annál, minthogy azt számolgassák hányan veszik őket körül. Majd Zrekil- nek sikerül egy kicsit megnyugtatnia Allyn- t, amit a lány ki is fejez a papírra leírva. Kisebb békét érez magában, ahogy erősebben megszorítja a másik kezét.*
~Ez nagyon jó! Kellemes, ilyet gyakrabban csinálhatnánk!~
~Na csak tetszik? Bár szerintem is lehetne gyakrabban, de nem akarom erőltetni, ha ne szükséges!~
*Mondja Allyn miközben kezd helyre állni benne a rend, s kezd teljesen megnyugodni. Még egy kicsit idegesen körbe pillant, majd, hogy nem lát senkit, megfogja az írószerszámot és gyorsan a lapra kanyarít egy mondatot.
'Akkor készen állunk?'
Majd mély levegőt vesz, még egyszer erősen megszorítja a gnóm kezét, s addig el sem engedi, amíg fel nem állnak, vagy a másik el nem engedi a kezét, majd közelebb hajol, s halkan megszólal. Egy, olyan átlagos mondatot mondva, amivel biztos nem kelti fel senkinek a figyelmét sem.*
- Sok dolgunk lesz még ma, akkor indulhatunk?
*Hangját alig lehet hallani, de a gnóm biztosan érteni fogja, amúgy meg pontosan beleillik a tekercs cserélős álvába, hiszen ha a Hallgatag meg is hallja, akkor is hiheti azt, hogy egy újabb szálítmányért mennek, vagy hogy még sok mindent kell elintézniük, hogy hivatalos lehessen a munkájuk. Persze Allyn hanglejtése az utóbbira engedne következtetni, hiszen Thaira ehhez nagyon ért, s ezt a hangnemet a lány belső hangjától tanulta.*
950. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-10 22:11:28
Üzenet elküldve: 2013-11-10 22:11:28
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// A Hallgatagok //
*Nos, igen, valójában Zrekil sem sejthette azt, amin most éppen átmegy. Nem csak arról van szó, hogy a jó mókának és küldetésnek induló feladat hirtelen borzalmassá vált. Nem ennél, sokkal fontosabb dologról van szó, amit nem a gnóm körül kell keresni, hanem éppen benne. Egészen ideáig úgy élt, hogy nem akart ártani senkinek, mert úgy gondolta, minden elsimítható pusztán szavakkal. Viszont most, hogy belegondol, hogy tétlenségével Allynt is veszélybe sodorhatja, egyszerűen válaszút elé kerül. Vagy használni fogja a tanult varázslatokat a troll meg a hárpiák ellen, és végrehajtja a küldetést, vagy pedig kockáztatja azt, hogy a lány miatta sérül meg. Ő maga sem emlékszik rá, hogy ezt egyszer már megélte, ott azonban a döntés szinte magától született meg, és habár elszánta magát, Konját mégsem tudta megmenteni a víz sodrásából. Az átjáró beszippantotta, hiába volt ott Zrekil. Azonban azóta minden megváltozott. Most megnehezíti a döntését, hogy valóban vannak veszélyes varázslatok a keze ügyében, és valóban használnia is kell majd őket. Éppen ez az, ami a legutóbbihoz képest más: most már nem csak elméleti szinten kell elhatározza magát. Végül is a fanatizmusról és az átkozott istenségről szóló sorok alá csak néhány szót biggyeszt, miszerint:
'Tudom, őrültek. Bolondok.'
Majd hirtelen az is eszébe jut, hogy a pap azt mondta, a Grombar kastély tornyában találkozhatnak hárpiákkal. Nem 'hárpiával', határozottan többes számban használta a szót, ez pedig arra utal, hogy habár a trollnál jó esélyük van arra, hogy egyedül találják, a hárpiák többen lesznek. Ezt meg is osztja Allynnal:
'Jól gondolom, hogy nem csak egy hárpiáról van szó, hanem többről? Akár egy egész... rajról.'
Nem tudja pontosan, milyen közösséget alkotnak a hárpiák, viszont abban a helyzetben ez lesz majd a legkevésbé fontos. Amikor pedig valamilyen szinten sikerül megnyugtatnia Allynt (mert hát erre utalnak a szavak, amiket a papírra vet), akkor végül is elhatározza magát. Elvégre mégiscsak azért vágott bele a Napmágiába, mert úgy gondolta, hogy nem lehet mindig csak védekezni. Hát most ezt az elvet fogja alkalmazni, és igenis támadni fog. Amikor a lány enyhén megszorítja a kezét, úgy érzi, valahol ő is megnyugszik. Főleg azért, mert most talán sikerült dűlőre jutnia önmagával, és lecsitul a benne tomboló vihar.*
*Nos, igen, valójában Zrekil sem sejthette azt, amin most éppen átmegy. Nem csak arról van szó, hogy a jó mókának és küldetésnek induló feladat hirtelen borzalmassá vált. Nem ennél, sokkal fontosabb dologról van szó, amit nem a gnóm körül kell keresni, hanem éppen benne. Egészen ideáig úgy élt, hogy nem akart ártani senkinek, mert úgy gondolta, minden elsimítható pusztán szavakkal. Viszont most, hogy belegondol, hogy tétlenségével Allynt is veszélybe sodorhatja, egyszerűen válaszút elé kerül. Vagy használni fogja a tanult varázslatokat a troll meg a hárpiák ellen, és végrehajtja a küldetést, vagy pedig kockáztatja azt, hogy a lány miatta sérül meg. Ő maga sem emlékszik rá, hogy ezt egyszer már megélte, ott azonban a döntés szinte magától született meg, és habár elszánta magát, Konját mégsem tudta megmenteni a víz sodrásából. Az átjáró beszippantotta, hiába volt ott Zrekil. Azonban azóta minden megváltozott. Most megnehezíti a döntését, hogy valóban vannak veszélyes varázslatok a keze ügyében, és valóban használnia is kell majd őket. Éppen ez az, ami a legutóbbihoz képest más: most már nem csak elméleti szinten kell elhatározza magát. Végül is a fanatizmusról és az átkozott istenségről szóló sorok alá csak néhány szót biggyeszt, miszerint:
'Tudom, őrültek. Bolondok.'
Majd hirtelen az is eszébe jut, hogy a pap azt mondta, a Grombar kastély tornyában találkozhatnak hárpiákkal. Nem 'hárpiával', határozottan többes számban használta a szót, ez pedig arra utal, hogy habár a trollnál jó esélyük van arra, hogy egyedül találják, a hárpiák többen lesznek. Ezt meg is osztja Allynnal:
'Jól gondolom, hogy nem csak egy hárpiáról van szó, hanem többről? Akár egy egész... rajról.'
Nem tudja pontosan, milyen közösséget alkotnak a hárpiák, viszont abban a helyzetben ez lesz majd a legkevésbé fontos. Amikor pedig valamilyen szinten sikerül megnyugtatnia Allynt (mert hát erre utalnak a szavak, amiket a papírra vet), akkor végül is elhatározza magát. Elvégre mégiscsak azért vágott bele a Napmágiába, mert úgy gondolta, hogy nem lehet mindig csak védekezni. Hát most ezt az elvet fogja alkalmazni, és igenis támadni fog. Amikor a lány enyhén megszorítja a kezét, úgy érzi, valahol ő is megnyugszik. Főleg azért, mert most talán sikerült dűlőre jutnia önmagával, és lecsitul a benne tomboló vihar.*
949. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-10 21:48:21
Üzenet elküldve: 2013-11-10 21:48:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A Hallgatagok//
*Egyre szörnyűbb minden, Allyn fejében nem csak a saját ijedt gondolatai, hanem Thaira borzalmas, kicsit talán brutális gondolatai is. S ez nagyon felzaklatja, fejében úgy forognak a képek, mint egy elrontott visszaemlékezésben. Először fegyver eső, utána egy véres troll fog, aztán egy repülő gnóm, majd egy hárpia (bár azt sem tudja, hogy az milyen, de valószínűleg az lehet), aminek éppen kiszedik a szemét, azt követően a vastagon bevarrot szájú Hallgatag, meg az rémisztő tekintete, legvégül pedig az amit nem is akar látni, a gazdatest holtan. Ez már kicsit sem olyan mulatságos, mint amilyennek ígérkezett. Csak egy erőt akartak elkapni, nem lényeket megölni, hogy a többit megvédjék, nem is gondolt rá, hogy lehet ez mögött az erő mögött más is, valami olyan, amit nem tud megérten. De van ezek a Hallgatagok, ez az eszement fanatikus szekta. Allyn zavart, kattog az agya és fél rettenetesen, viszont még van ereje választ írni a gnómnak. Hiszen ez az egymás után gyorsan írunk megoldás nem is olyan rossz.
'Megpróbálok megnyugodni! Addig biztonságban leszek, amíg itt vagy, ebben biztos vagyok!'
Ezt szinte gondolkodás nélkül írta le, még akkor is, ha tudja, hogy egyáltalán nem biztos, hogy biztonságban van, s szinte teljesen bizonyos, hogy még bajba is fog kerülni, azt se tudják mihez kezdjenek, ha szembe találják magukat egy trollal, meg a hárpiával. De Allyn valahogy mégis nagyobb biztonságban érzi magát, hogy tudja ott van mellette Zrekil. Mégha a Napmágia szerinte nem is használ sokat azok ellen a lények ellen, viszont a tudat, hogy nincs egyedül Thaira- val, akkor is megnyugtatja egy kicsit. Mondjuk emlékszik rá, hogy Zrekil említett veszélye varázslatokat is, de nem hinné, hogy azokat alkalmazná is, hiszen tudja, hogy a gnóm nem szívesen bántana senkit. Mondjuk még a troll fogának kiütésében talán tud segíteni, hiszen a parittyával csak tud valamit kezdeni, esetleg még a hárpiát is ki lehetne vele ütni, de nem tudja mekkora sikere lenne, viszont nem is tudna gondolkodni rajta, hiszen újra megjelennek a Thaira által alkotott borzalmas képek. Allyn pedig megint a papírra néz és próbál azza foglalkozni, ami le van írva.
'Igaz többet tudunk, mint egyesek, de jelen esetben ez is kevés! És tudtam, tudtam, hogy nem csak én gondolom így, ez már kifejezetten ijesztő! Ahogy mondtad nem normális az ilyen szintű fanatizmus! Az istenségről meg ne is beszéljünk, az meg sem érdemli, hogy megemlítsük, olyan... Tudod milyen!'
Majd mikor az utolsó sorokat írja, történetesen azt a lehet, hogy kicsit kínos kérdést, fel-fel pillant a gnómra, majd ahogy befekezte, Zrekil megragadja a kezét és egy kicsit közelebb húzza. Majd gyorsan odafirkant egy mondatot a papírra. Allyn fúj egyet, erősen megszorítja a gnóm kezét, egy halvány mosolyt eröltet arcára, s ő is odakanyarít egy kicsit hosszabb választ.
'Köszönöm! Már is jobb, igyekszem megnyugodni, ha ilyn hirtelen zaklatott rohamaim lesznek csak akadályoználak. Össze kell szednem magam! Köszönöm Zrekil!'
Még mindig szorítja a férfi kezét és tesz arra, amit Thaira mond neki, le kell nyugodnia és ezt a legkönnyebben így érheti el, s látszólag a gnóm sem ellenzi ezt a fajta lenyugtató módszert.*
*Egyre szörnyűbb minden, Allyn fejében nem csak a saját ijedt gondolatai, hanem Thaira borzalmas, kicsit talán brutális gondolatai is. S ez nagyon felzaklatja, fejében úgy forognak a képek, mint egy elrontott visszaemlékezésben. Először fegyver eső, utána egy véres troll fog, aztán egy repülő gnóm, majd egy hárpia (bár azt sem tudja, hogy az milyen, de valószínűleg az lehet), aminek éppen kiszedik a szemét, azt követően a vastagon bevarrot szájú Hallgatag, meg az rémisztő tekintete, legvégül pedig az amit nem is akar látni, a gazdatest holtan. Ez már kicsit sem olyan mulatságos, mint amilyennek ígérkezett. Csak egy erőt akartak elkapni, nem lényeket megölni, hogy a többit megvédjék, nem is gondolt rá, hogy lehet ez mögött az erő mögött más is, valami olyan, amit nem tud megérten. De van ezek a Hallgatagok, ez az eszement fanatikus szekta. Allyn zavart, kattog az agya és fél rettenetesen, viszont még van ereje választ írni a gnómnak. Hiszen ez az egymás után gyorsan írunk megoldás nem is olyan rossz.
'Megpróbálok megnyugodni! Addig biztonságban leszek, amíg itt vagy, ebben biztos vagyok!'
Ezt szinte gondolkodás nélkül írta le, még akkor is, ha tudja, hogy egyáltalán nem biztos, hogy biztonságban van, s szinte teljesen bizonyos, hogy még bajba is fog kerülni, azt se tudják mihez kezdjenek, ha szembe találják magukat egy trollal, meg a hárpiával. De Allyn valahogy mégis nagyobb biztonságban érzi magát, hogy tudja ott van mellette Zrekil. Mégha a Napmágia szerinte nem is használ sokat azok ellen a lények ellen, viszont a tudat, hogy nincs egyedül Thaira- val, akkor is megnyugtatja egy kicsit. Mondjuk emlékszik rá, hogy Zrekil említett veszélye varázslatokat is, de nem hinné, hogy azokat alkalmazná is, hiszen tudja, hogy a gnóm nem szívesen bántana senkit. Mondjuk még a troll fogának kiütésében talán tud segíteni, hiszen a parittyával csak tud valamit kezdeni, esetleg még a hárpiát is ki lehetne vele ütni, de nem tudja mekkora sikere lenne, viszont nem is tudna gondolkodni rajta, hiszen újra megjelennek a Thaira által alkotott borzalmas képek. Allyn pedig megint a papírra néz és próbál azza foglalkozni, ami le van írva.
'Igaz többet tudunk, mint egyesek, de jelen esetben ez is kevés! És tudtam, tudtam, hogy nem csak én gondolom így, ez már kifejezetten ijesztő! Ahogy mondtad nem normális az ilyen szintű fanatizmus! Az istenségről meg ne is beszéljünk, az meg sem érdemli, hogy megemlítsük, olyan... Tudod milyen!'
Majd mikor az utolsó sorokat írja, történetesen azt a lehet, hogy kicsit kínos kérdést, fel-fel pillant a gnómra, majd ahogy befekezte, Zrekil megragadja a kezét és egy kicsit közelebb húzza. Majd gyorsan odafirkant egy mondatot a papírra. Allyn fúj egyet, erősen megszorítja a gnóm kezét, egy halvány mosolyt eröltet arcára, s ő is odakanyarít egy kicsit hosszabb választ.
'Köszönöm! Már is jobb, igyekszem megnyugodni, ha ilyn hirtelen zaklatott rohamaim lesznek csak akadályoználak. Össze kell szednem magam! Köszönöm Zrekil!'
Még mindig szorítja a férfi kezét és tesz arra, amit Thaira mond neki, le kell nyugodnia és ezt a legkönnyebben így érheti el, s látszólag a gnóm sem ellenzi ezt a fajta lenyugtató módszert.*
948. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-10 21:09:45
Üzenet elküldve: 2013-11-10 21:09:45
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// A Hallgatagok //
*Bizony-bizony, talán eleinte még volt vicc abban, amit az entitás csinált, és élvezték is nézni, viszont az utóbbi időben egyre veszedelmesebbé kezd válni minden. Először a repülés a szegénynegyedben, majd ez a Hallgatag... rettenetesen festett, valójában amióta csak megpillantotta, látja a szeme előtt a sűrűn befoltozott száját, és a tekintetét... ettől a hideglelés kerülgeti. És miután sikerült csendben kutakodniuk, ráakadni a függőre, és még pá tekercset is zsákmányolni, nem lehet vége ennek az egésznek, még tovább kell haladjanak. Most, hogy tudja, mi is az ára mindennek, már nem biztos benne, hogy el szeretné vállalni az entitás vadászatát. Ő mindössze egy gonosz jelenésre akart vadászni, kitanulni néhány Napmágia-varázslatot, és elfoglalni egy jó pozíciót a mágiatanítók között, de nem gyilkolni.
'Hát nem is ököllel. Én nem vagyok olyan jó erőben. Viszont van kalapácsom.'
Majd a következő irományra nem tud sokat mondani, hiszen Thairát nem tudja kiszedni Allyn fejéből, így csak annyit tud írni, habár ez sovány vigasz:
'Ne törődj vele, próbálj megnyugodni, minden rendben lesz. Itt vagyok, addig pedig nem kell félned.'
Az utolsó mondatot csak rövid gondolkodás után teszi hozzá. Nem biztos benne, hogy állíthat-e ilyet, hiszen Napmágia ide vagy oda, jó eséllyel bajban lesznek, mikor szembekerülnek a trollal vagy a hárpiákkal. Lassan már neki is döntenie kell, hogy inkább másokat próbál megvédeni, vagy továbbra is tartja magát ahhoz, hogy még az ellenségeit sem akarja megsebesíteni. Illetve már döntött is: meg fogja védeni Allynt, és ahhoz viszont veszélyesebb varázslatok kellenek. Ezek tanulásának fog nekiállni, ha majd eljutnak a karavánpihenőbe.
'Szóval nem tudunk semmit a hárpiákról... Hát, még mindig többet tudunk, mint sokan. És nem, szerintem is őrültek. Nem normális az a fajta fanatizmus, amit mutatnak, illetve az istenül is egy borzalom.'
Majd mikor Allyn az utolsó sort írja, Zrekil látja a kezének remegését, illetve azt, hogy most tényleg rendkívül zaklatott, sokkal inkább, mint eddig bármikor. Valószínűleg akkor is hasonlóan cselekedett volna, ha nem olvassa az írást. Egyik kezével megragadja a lány remegő kezét, és picivel közelebb húzza, míg a másikkal gyorsan odaírja a papírra:
'Nem lesz semmi baj, itt vagyok.'
Igen, Zrekil már döntött...*
*Bizony-bizony, talán eleinte még volt vicc abban, amit az entitás csinált, és élvezték is nézni, viszont az utóbbi időben egyre veszedelmesebbé kezd válni minden. Először a repülés a szegénynegyedben, majd ez a Hallgatag... rettenetesen festett, valójában amióta csak megpillantotta, látja a szeme előtt a sűrűn befoltozott száját, és a tekintetét... ettől a hideglelés kerülgeti. És miután sikerült csendben kutakodniuk, ráakadni a függőre, és még pá tekercset is zsákmányolni, nem lehet vége ennek az egésznek, még tovább kell haladjanak. Most, hogy tudja, mi is az ára mindennek, már nem biztos benne, hogy el szeretné vállalni az entitás vadászatát. Ő mindössze egy gonosz jelenésre akart vadászni, kitanulni néhány Napmágia-varázslatot, és elfoglalni egy jó pozíciót a mágiatanítók között, de nem gyilkolni.
'Hát nem is ököllel. Én nem vagyok olyan jó erőben. Viszont van kalapácsom.'
Majd a következő irományra nem tud sokat mondani, hiszen Thairát nem tudja kiszedni Allyn fejéből, így csak annyit tud írni, habár ez sovány vigasz:
'Ne törődj vele, próbálj megnyugodni, minden rendben lesz. Itt vagyok, addig pedig nem kell félned.'
Az utolsó mondatot csak rövid gondolkodás után teszi hozzá. Nem biztos benne, hogy állíthat-e ilyet, hiszen Napmágia ide vagy oda, jó eséllyel bajban lesznek, mikor szembekerülnek a trollal vagy a hárpiákkal. Lassan már neki is döntenie kell, hogy inkább másokat próbál megvédeni, vagy továbbra is tartja magát ahhoz, hogy még az ellenségeit sem akarja megsebesíteni. Illetve már döntött is: meg fogja védeni Allynt, és ahhoz viszont veszélyesebb varázslatok kellenek. Ezek tanulásának fog nekiállni, ha majd eljutnak a karavánpihenőbe.
'Szóval nem tudunk semmit a hárpiákról... Hát, még mindig többet tudunk, mint sokan. És nem, szerintem is őrültek. Nem normális az a fajta fanatizmus, amit mutatnak, illetve az istenül is egy borzalom.'
Majd mikor Allyn az utolsó sort írja, Zrekil látja a kezének remegését, illetve azt, hogy most tényleg rendkívül zaklatott, sokkal inkább, mint eddig bármikor. Valószínűleg akkor is hasonlóan cselekedett volna, ha nem olvassa az írást. Egyik kezével megragadja a lány remegő kezét, és picivel közelebb húzza, míg a másikkal gyorsan odaírja a papírra:
'Nem lesz semmi baj, itt vagyok.'
Igen, Zrekil már döntött...*
947. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-10 20:39:50
Üzenet elküldve: 2013-11-10 20:39:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A Hallgatagok//
*Miután végig hallgatja ezt az egész históriát arról, hogy mit is kell tenniük, hogy megmentsék a várost a Hallgatagoktól, sokkal rosszabbul érzi magát. Eddig is tudta, hogy nincs minden rendben ezzel az entitással, de hogy ennyire gonosz dolgok vannak a háttérben arra nem számíott. Most már gyűlöli ezt a feladatot, eleinte még vicces volt szemlélni az entitást, de most már egyáltalán nem mulatságos a helyzet, sőt egyenesen borzalmas. Már akinek, mondjuk Thaira- nak nagyon is tesztik, hogy ilyen küldetést kaptak, de Allyn kicsit sem örül neki. Mikor pedig kiérnek a templomba csak egy, egy mondatot fűznek a szoba témájához, majd Allyn a trollokról és a félelemről kérdezi Zrekil-t, s az igazán fontos kérdés az a félelem, bár ezt hármokból ketten érzik csak. Ennek ellenére még mindig jelen van. Majd mikor a gnóm végzett a válasszal, s Allyn visszakapja a lapot rögtön nekikezd a válasznak!
'Nagyon terelted a szót! Amúgy pedig, nem hinném, hogy egy ütés elég lenne, legfeljebb, ha a kalapácsoddal vágysz neki oda egyet. De reménykedjünk benne, hogy nem kell drasztikusabb módszert alkalmaznunk.'
Szinte tudja, hogy egyikük sem biztos abban amit mond, nem is lehetnek, tekinteve, hogy Allyn eddig még semmit sem hallott az olyan lényekről, amiket a főpap említett.
'Szóval te is félsz, akkor legalább nem vagyok egyedül. Ez kicsit megnyugtató, bár Thaira- val a fejemben nehéz nyugodtnak lenni. Nem hiszed el milyen undorító dolgokat tud képzelni. Még azt is, hogy ölje meg a hárpiát. Lehet, hogy fel fog fordulni a gyomrom.'
Ha most a gnóm hallná a hangját abban elkeseredettséget, félelmet, undort és zavartságot vehetné észre. Majd Allyn tovább olvassa a férfi írását, de az itt át lett húzva. Ezt nem tudja mire vélni, de azért még ír hozzá valamit.
'Hát igen a hárpia szem kivágás után majd meglátjuk mi lesz! Bár én inkább nem nézném meg!'
Majd kicsit elgondolkodik, hiszen fogalma sincs arról mi az a hárpia, viszont jelen esetben Thaira se tud ezekről a lényekről semmit. Mégcsak nem is hallott róla semelyikük semmit sem. De persze előbb a gnóm nyugtató szavaira reagál.
'Remélem is, hogy minél kevesebb lényt kell bántanunk! Nem örül... (bocsánat Thaira közbe szólt) szóval, nem örülnék neki, ha bántanánk valakit, ha nem lenne muszáj.'
Majd pedig arra a kérdésre is válaszol, hogy mik azok a hárpiák.
'Igen a troll fog még a kisebb gond! Viszont arról, hogy mik azok a hárpiák fogalmam sincsen. Sőt még Thaira- nak sincs ötlete róla, hogy mik azok. Csak most hallottam róluk, amikor a főpap említette őket. Szerintem majd meglátjuk mi lesz, ha ott leszünk.'
Kicsit elgondolkodik ugyanis eszébe ötlött valami, de nem tudja le merje írni így először inkább mást kérdez a férfitől.
'Csak szerintem elmebetegek ezek a Hallgatagok. Persze biztos nagy hatalmuk van, ha innen a templomból az egész városra kitudják terjeszteni a varázslatot, de milyen már az, hogy bevarrják a szájukat?! Még a gondolattól is borsódzik a hátam!'
Kihagy egy sort, majd kicsit remegő betükkel odaír még három mondatot.
'Lehetne, hogy egy pillanatra megfogd a kezem? Akkor talán megnyugodnék egy kicsit. Persze, nem kell, ha téged zavarna.'
Az utolsó szavakat már szinte ki sem lehet olvasni annyira remeg a keze. S ez nem múlik akkor sem mikor átadja az írást a gnómnak. Majd pedig idegesen kezd a szobák ajtaja felé pislogni, fél nehogy jöjjön a Hallgatag, s feltűnjön neki, hogy itt írkálnak.*
*Miután végig hallgatja ezt az egész históriát arról, hogy mit is kell tenniük, hogy megmentsék a várost a Hallgatagoktól, sokkal rosszabbul érzi magát. Eddig is tudta, hogy nincs minden rendben ezzel az entitással, de hogy ennyire gonosz dolgok vannak a háttérben arra nem számíott. Most már gyűlöli ezt a feladatot, eleinte még vicces volt szemlélni az entitást, de most már egyáltalán nem mulatságos a helyzet, sőt egyenesen borzalmas. Már akinek, mondjuk Thaira- nak nagyon is tesztik, hogy ilyen küldetést kaptak, de Allyn kicsit sem örül neki. Mikor pedig kiérnek a templomba csak egy, egy mondatot fűznek a szoba témájához, majd Allyn a trollokról és a félelemről kérdezi Zrekil-t, s az igazán fontos kérdés az a félelem, bár ezt hármokból ketten érzik csak. Ennek ellenére még mindig jelen van. Majd mikor a gnóm végzett a válasszal, s Allyn visszakapja a lapot rögtön nekikezd a válasznak!
'Nagyon terelted a szót! Amúgy pedig, nem hinném, hogy egy ütés elég lenne, legfeljebb, ha a kalapácsoddal vágysz neki oda egyet. De reménykedjünk benne, hogy nem kell drasztikusabb módszert alkalmaznunk.'
Szinte tudja, hogy egyikük sem biztos abban amit mond, nem is lehetnek, tekinteve, hogy Allyn eddig még semmit sem hallott az olyan lényekről, amiket a főpap említett.
'Szóval te is félsz, akkor legalább nem vagyok egyedül. Ez kicsit megnyugtató, bár Thaira- val a fejemben nehéz nyugodtnak lenni. Nem hiszed el milyen undorító dolgokat tud képzelni. Még azt is, hogy ölje meg a hárpiát. Lehet, hogy fel fog fordulni a gyomrom.'
Ha most a gnóm hallná a hangját abban elkeseredettséget, félelmet, undort és zavartságot vehetné észre. Majd Allyn tovább olvassa a férfi írását, de az itt át lett húzva. Ezt nem tudja mire vélni, de azért még ír hozzá valamit.
'Hát igen a hárpia szem kivágás után majd meglátjuk mi lesz! Bár én inkább nem nézném meg!'
Majd kicsit elgondolkodik, hiszen fogalma sincs arról mi az a hárpia, viszont jelen esetben Thaira se tud ezekről a lényekről semmit. Mégcsak nem is hallott róla semelyikük semmit sem. De persze előbb a gnóm nyugtató szavaira reagál.
'Remélem is, hogy minél kevesebb lényt kell bántanunk! Nem örül... (bocsánat Thaira közbe szólt) szóval, nem örülnék neki, ha bántanánk valakit, ha nem lenne muszáj.'
Majd pedig arra a kérdésre is válaszol, hogy mik azok a hárpiák.
'Igen a troll fog még a kisebb gond! Viszont arról, hogy mik azok a hárpiák fogalmam sincsen. Sőt még Thaira- nak sincs ötlete róla, hogy mik azok. Csak most hallottam róluk, amikor a főpap említette őket. Szerintem majd meglátjuk mi lesz, ha ott leszünk.'
Kicsit elgondolkodik ugyanis eszébe ötlött valami, de nem tudja le merje írni így először inkább mást kérdez a férfitől.
'Csak szerintem elmebetegek ezek a Hallgatagok. Persze biztos nagy hatalmuk van, ha innen a templomból az egész városra kitudják terjeszteni a varázslatot, de milyen már az, hogy bevarrják a szájukat?! Még a gondolattól is borsódzik a hátam!'
Kihagy egy sort, majd kicsit remegő betükkel odaír még három mondatot.
'Lehetne, hogy egy pillanatra megfogd a kezem? Akkor talán megnyugodnék egy kicsit. Persze, nem kell, ha téged zavarna.'
Az utolsó szavakat már szinte ki sem lehet olvasni annyira remeg a keze. S ez nem múlik akkor sem mikor átadja az írást a gnómnak. Majd pedig idegesen kezd a szobák ajtaja felé pislogni, fél nehogy jöjjön a Hallgatag, s feltűnjön neki, hogy itt írkálnak.*
946. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-10 19:35:08
Üzenet elküldve: 2013-11-10 19:35:08
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// A Hallgatagok //
*Zrekil örül, hogy kicsit sikerült feldobnia a hangulatot, habár ez keveset számít ahhoz képest, ami eztán következik... Tulajdonképpen Zrekil utálja ezt az egész küldetést, most már, hogy tudja, mi lesz az ára. Amikor kiérnek a templomba a dohos kis szobából, mindössze csak a szobáról tud egy gondolatot papírra vetni, amire Allyn válaszol is. Nem lehet biztos benne, de a gnóm szerint ezek a jelentéktelen kérdések mindössze a kerítést képezik a gyümölcsfa körül, és végül is a legfontosabb dolgot Allyn mondja ki (illetve írja le): azt, hogy fél. Persze Zrekil először inkább a többire válaszol, kicsit megkerüli a témát, és igyekszik húzni az időt.
'Nálunk egyszer járt egy vándor a faluban. Amolyan vándorelőadó és lanton játszott. Ha jól megfizettük, mondott történeteket, vagy pengette a hangszert. Amikor már kellően sokat ivott, mert fizettünk neki némi bort, akkor tért rá a trollokra. Hatalmas (és igen, büdös) lényekként említette őket, akiknek még szép nagy agyaraik is vannak. Viszont talán a troll fogát megszerezhetjük anélkül, hogy végeznénk vele. Talán csak egy ütés, és kész.'
Ha mindezt mondaná, akkor érezhető lenne, hogy nem túl bizakodó a hangja, hiszen a troll sem fog mindössze jó szándékból adni nekik egy fogat. Végül a másik kérdésre is válaszol:
'Igen, persze hogy félek. Viszont a trollal igyekszünk majd nem végezni, csak kiütni egy fogát, és elfutni. Nos, a hárpiával jobb lenne, megöljük, és akkor már nem fog szenvedni, ha kiszedjük a szemét.' Persze nem biztos benne, hogy képes lesz-e végezni egy teremtménnyel. 'A végén a gazdatest elpusztítása pedig' Itt gyorsan áthúzza a félmondatot, és azt írja helyette:
'A többi majd még kiderül'
Eztán újból gondolkodóba esik egy kicsit. Rendben, a trollok nagyok, ostobák, és büdösek. Egyszerűen meg kell próbálni kiverni egy fogát. De mi lesz a hárpiákkal? Egyáltalán... mik azok a hárpiák? Úgy dönt, ezt is jobb papírra vetni, persze még kiegészíti az előző gondolatot mintegy Allynnak címzett megnyugtatásként:
'Ne aggódj, senkit nem fogunk bántani, akit nem muszáj.' Majd aláírja a kérdését:
'A trollok rendben... de mégis mik azok a hárpiák? Annyit tudok, amennyit a főpap mondott, hogy a hegyekben élnek, meg esetleg a kastély tetején találunk.'
Közben gyakran az ajtóra pillant, hogy nem jön-e a Hallgatag.*
*Zrekil örül, hogy kicsit sikerült feldobnia a hangulatot, habár ez keveset számít ahhoz képest, ami eztán következik... Tulajdonképpen Zrekil utálja ezt az egész küldetést, most már, hogy tudja, mi lesz az ára. Amikor kiérnek a templomba a dohos kis szobából, mindössze csak a szobáról tud egy gondolatot papírra vetni, amire Allyn válaszol is. Nem lehet biztos benne, de a gnóm szerint ezek a jelentéktelen kérdések mindössze a kerítést képezik a gyümölcsfa körül, és végül is a legfontosabb dolgot Allyn mondja ki (illetve írja le): azt, hogy fél. Persze Zrekil először inkább a többire válaszol, kicsit megkerüli a témát, és igyekszik húzni az időt.
'Nálunk egyszer járt egy vándor a faluban. Amolyan vándorelőadó és lanton játszott. Ha jól megfizettük, mondott történeteket, vagy pengette a hangszert. Amikor már kellően sokat ivott, mert fizettünk neki némi bort, akkor tért rá a trollokra. Hatalmas (és igen, büdös) lényekként említette őket, akiknek még szép nagy agyaraik is vannak. Viszont talán a troll fogát megszerezhetjük anélkül, hogy végeznénk vele. Talán csak egy ütés, és kész.'
Ha mindezt mondaná, akkor érezhető lenne, hogy nem túl bizakodó a hangja, hiszen a troll sem fog mindössze jó szándékból adni nekik egy fogat. Végül a másik kérdésre is válaszol:
'Igen, persze hogy félek. Viszont a trollal igyekszünk majd nem végezni, csak kiütni egy fogát, és elfutni. Nos, a hárpiával jobb lenne, megöljük, és akkor már nem fog szenvedni, ha kiszedjük a szemét.' Persze nem biztos benne, hogy képes lesz-e végezni egy teremtménnyel. 'A végén a gazdatest elpusztítása pedig' Itt gyorsan áthúzza a félmondatot, és azt írja helyette:
'A többi majd még kiderül'
Eztán újból gondolkodóba esik egy kicsit. Rendben, a trollok nagyok, ostobák, és büdösek. Egyszerűen meg kell próbálni kiverni egy fogát. De mi lesz a hárpiákkal? Egyáltalán... mik azok a hárpiák? Úgy dönt, ezt is jobb papírra vetni, persze még kiegészíti az előző gondolatot mintegy Allynnak címzett megnyugtatásként:
'Ne aggódj, senkit nem fogunk bántani, akit nem muszáj.' Majd aláírja a kérdését:
'A trollok rendben... de mégis mik azok a hárpiák? Annyit tudok, amennyit a főpap mondott, hogy a hegyekben élnek, meg esetleg a kastély tetején találunk.'
Közben gyakran az ajtóra pillant, hogy nem jön-e a Hallgatag.*
945. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-10 19:10:41
Üzenet elküldve: 2013-11-10 19:10:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A Hallgatagok//
*Ahogy eltűnik a füst csak a gnóm szólal meg, majd mikor befejezte Allyn válaszol neki, mire a gnóm még mindig kekeckedik vele, de most már megint eljutottak arra a szintre, hogy tudnak nevetni. Hiszen, amit Zrekil mondott nagyon vicces volt, s Allyn kuncogott is egyet rajta.*
~De milyen érdekes már! Egy kulacs, amiből a Hallgatagok isznak! Nagyon jó!~
~Nem jó! Kicsit sem az! Én Zrekil-el értek egyet! Ez kicsit sem jó, sőt undorító! Nem is tudom, hogyan vettél rá!~
*Thaira még mindig nem érti mi olyan borzalmas a bevarrt szájú emberekben, szerinte semmi, de körülötte midenki undorodik attól, amit majd meg kell tenniük, bezzeg ő, ő nagyon élvezni, fogja majd, ha Allyn nagyon megijed, átveszi a vezetést és élvezni fogja, hogy izgalmakat élhet át! Már előre várja, hogy neki eshessen kihúzni egy troll fogát, meg kivájhassa a hárpia szemét, a gyilkosságról nem is beszélve.*
~Te komolyan elmebeteg vagy! Nem veszed észre, hogy nem normális, hogy valaki így vággyon arra, hogy másnak fájdalmat okozzon!~
~Tehetek róla, hogy nem bírjátok gyomorral? Szerintem izgalmas és érdekes! Nem vagyok hidegvérű gyilkos típus, de kipróbálni ki lehet! És ha már van rá esély miért ne?~
~Azt hiszem most jobban örülnék, ha tényleg az ikertestvérem lennél és nem hallanám amit gondolsz!~
*Mondja Allyn kicsit sem nyugodt hangon. Majd megint a főpapra figyel. Tudja és pontosan érti is, hogy miért nem ő megy végezni az entitással, s miért pont őket küldi, hiszen egy szent ember nem ölhet, az nem tetszene az istenének. S mivel Allyn-ékkal ilyen probléma nincs ők a legésszerűbb megoldás. Azon gondolkodik, hogy lehet majd felajánlja Zrekil- nek, hogy Thaira elvégzi a piszkos munkát, hiszen szinte biztos benne, hogy a férfi nem akarna ölni. Majd miután eltűik a kék füst, kisétálnak a rejtett zugból, s mikor felérnek Zrekil int neki, hogy menjenek oda az asztalhoz "beszélgetni"! Allyn érti, hogy mit akar a gnóm ezért gyors léptekkel követi, majd leül vele szemben. Megvárja míg a férfi megírja a papírra amit akar, majd mikor megkapja a tintát, az írószerszámot és a papírt, gyorsan elolvassa mit írt a másik, s nekilát a válasznak. Kacskaringós apró betűi kicsit furcsán néznek ki ott a lapon, de legalább könnyen meg lehet különböztetni írását a másikétól.
'Igen az volt! Nagyon dohos!'
Majd a szöveg másik részére kezdi el írni a választ.
'Én nem tudom azok milyenek! Még sosem hallottam róluk!'
Ekkor Thaira átveszi egy pillanatra az irányítást, amíg leír egy mondatot.
'Thaira: Ostobák és büdösek! Legalábbis az egyik vevőm ezt mondta!'
Majd a belső hang megint visszadja a vezetést a kis főnöknek.
'Allyn: Te is ennyire félsz, mint én? Zrekil, én szörnyen félek, bezzeg Thaira nem fél még várja is, hogy... Tudod azt, amit legutoljára kellene csinálni!'
Azzal visszaadja az írószerszámot meg a tintát, a papírt pedig a gnóm elé csúsztatja. Nem valami kényelmes beszélgetési módszer, de jobb, mint a semmi, s legalább megtudja beszélni a férfivel, ami jelen pillanatban a legjobban izgatja.*
*Ahogy eltűnik a füst csak a gnóm szólal meg, majd mikor befejezte Allyn válaszol neki, mire a gnóm még mindig kekeckedik vele, de most már megint eljutottak arra a szintre, hogy tudnak nevetni. Hiszen, amit Zrekil mondott nagyon vicces volt, s Allyn kuncogott is egyet rajta.*
~De milyen érdekes már! Egy kulacs, amiből a Hallgatagok isznak! Nagyon jó!~
~Nem jó! Kicsit sem az! Én Zrekil-el értek egyet! Ez kicsit sem jó, sőt undorító! Nem is tudom, hogyan vettél rá!~
*Thaira még mindig nem érti mi olyan borzalmas a bevarrt szájú emberekben, szerinte semmi, de körülötte midenki undorodik attól, amit majd meg kell tenniük, bezzeg ő, ő nagyon élvezni, fogja majd, ha Allyn nagyon megijed, átveszi a vezetést és élvezni fogja, hogy izgalmakat élhet át! Már előre várja, hogy neki eshessen kihúzni egy troll fogát, meg kivájhassa a hárpia szemét, a gyilkosságról nem is beszélve.*
~Te komolyan elmebeteg vagy! Nem veszed észre, hogy nem normális, hogy valaki így vággyon arra, hogy másnak fájdalmat okozzon!~
~Tehetek róla, hogy nem bírjátok gyomorral? Szerintem izgalmas és érdekes! Nem vagyok hidegvérű gyilkos típus, de kipróbálni ki lehet! És ha már van rá esély miért ne?~
~Azt hiszem most jobban örülnék, ha tényleg az ikertestvérem lennél és nem hallanám amit gondolsz!~
*Mondja Allyn kicsit sem nyugodt hangon. Majd megint a főpapra figyel. Tudja és pontosan érti is, hogy miért nem ő megy végezni az entitással, s miért pont őket küldi, hiszen egy szent ember nem ölhet, az nem tetszene az istenének. S mivel Allyn-ékkal ilyen probléma nincs ők a legésszerűbb megoldás. Azon gondolkodik, hogy lehet majd felajánlja Zrekil- nek, hogy Thaira elvégzi a piszkos munkát, hiszen szinte biztos benne, hogy a férfi nem akarna ölni. Majd miután eltűik a kék füst, kisétálnak a rejtett zugból, s mikor felérnek Zrekil int neki, hogy menjenek oda az asztalhoz "beszélgetni"! Allyn érti, hogy mit akar a gnóm ezért gyors léptekkel követi, majd leül vele szemben. Megvárja míg a férfi megírja a papírra amit akar, majd mikor megkapja a tintát, az írószerszámot és a papírt, gyorsan elolvassa mit írt a másik, s nekilát a válasznak. Kacskaringós apró betűi kicsit furcsán néznek ki ott a lapon, de legalább könnyen meg lehet különböztetni írását a másikétól.
'Igen az volt! Nagyon dohos!'
Majd a szöveg másik részére kezdi el írni a választ.
'Én nem tudom azok milyenek! Még sosem hallottam róluk!'
Ekkor Thaira átveszi egy pillanatra az irányítást, amíg leír egy mondatot.
'Thaira: Ostobák és büdösek! Legalábbis az egyik vevőm ezt mondta!'
Majd a belső hang megint visszadja a vezetést a kis főnöknek.
'Allyn: Te is ennyire félsz, mint én? Zrekil, én szörnyen félek, bezzeg Thaira nem fél még várja is, hogy... Tudod azt, amit legutoljára kellene csinálni!'
Azzal visszaadja az írószerszámot meg a tintát, a papírt pedig a gnóm elé csúsztatja. Nem valami kényelmes beszélgetési módszer, de jobb, mint a semmi, s legalább megtudja beszélni a férfivel, ami jelen pillanatban a legjobban izgatja.*
944. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-10 18:10:50
Üzenet elküldve: 2013-11-10 18:10:50
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// A Hallgatagok //
*Allyn nem szólal meg a kék füst megjelenésekor (vagy legalábbis nincs ideje rá, hiszen Zrekilből vezényszóra dőlni kezd a szó), azonban, mikor a gnóm kifogy a szuszból, néhány dolgot hozzáfűz.*
- Jó... de mégis... ki tudja, hogy isznak ezek... Tudom, a szíjat fogtad, meg minden, de akkor is *jegyzi meg enyhén fintorogva, majd elmosolyodik, majdnem el is neveti magát, hiszen nagyon komolytalanná változott a beszélgetés. Azonban ekkor a főpap elkezdi mondani a feladatot, és annak részleteit. Dacára annak, hogy Zrekilnek fogalma sincs róla, vajon hogyan fogják kiszedni egy troll fogát, vagy egy hárpia szemét, mégis a gyilkolásos rész rémíti meg legjobban. Persze a varázsigét, amit kapott, elteszi, azonban kétségei vannak azt illetően, hogy képes lenne megtenni. Ugyanakkor a papnak is elég nyomós oka van, hogy ne tegye meg: ő szent ember, nyilván saját istenének nem tetsző dolog volna, ha bárkivel végezne, Zrekilnek pedig ilyesmi nincs a háta mögött. Éppen ezért tisztában van vele, miért őket küldi ilyesmire a főpap. Miután pedig eloszlik a füst, elteszi gondosan a papírcetlit, majd kisétálnak a rejtett zugból. Amint kiérnek, Zrekil úgy dönt, egy végső eszmecserét kell folytasson a lánnyal, mielőtt ennek az egésznek nekivágnának. Éppen ezért az asztal felé int, ahol a tinta és a papírok vannak. Mivel a Hallgatag felment a szobájába, így könnyedén írhatnak egymásnak, az nem fog gyanút kelteni senkiben. Láthatóan Allyn is érti a célzást, így megindul a gnóm után, aki öles léptekkel halad egészen az asztalkáig, ahol le sem ül, csak rögtön felírja egy lapra: 'A titkos zugban is dohos volt a levegő', majd ezek után úgy dönt, hogy valami értelmesebbet kéne megosszon társával, ha már iderángatta.
'Mi az a troll? Én hallottam róla történeteket, amikor egyszer egy vándor a falunkban járt, állítólag még nagyobbak és veszedelmesebbek, mint az orkok. Te mit tudsz erről?'
Miután mindezt leírta, átnyújtja az íróeszközt és a tintát a lánynak, majd odacsúsztatja elé a papírt, hogy elolvashassa, és válaszolhasson. Őszintén szólva nem a legkényelmesebb módja a beszélgetésnek, és ami még rosszabb, hogy sokkal tovább tart egy szót leírni, mint kimondani, ugyanakkor jelenleg ez a legbiztonságosabb módja az eszmecserének.*
*Allyn nem szólal meg a kék füst megjelenésekor (vagy legalábbis nincs ideje rá, hiszen Zrekilből vezényszóra dőlni kezd a szó), azonban, mikor a gnóm kifogy a szuszból, néhány dolgot hozzáfűz.*
- Jó... de mégis... ki tudja, hogy isznak ezek... Tudom, a szíjat fogtad, meg minden, de akkor is *jegyzi meg enyhén fintorogva, majd elmosolyodik, majdnem el is neveti magát, hiszen nagyon komolytalanná változott a beszélgetés. Azonban ekkor a főpap elkezdi mondani a feladatot, és annak részleteit. Dacára annak, hogy Zrekilnek fogalma sincs róla, vajon hogyan fogják kiszedni egy troll fogát, vagy egy hárpia szemét, mégis a gyilkolásos rész rémíti meg legjobban. Persze a varázsigét, amit kapott, elteszi, azonban kétségei vannak azt illetően, hogy képes lenne megtenni. Ugyanakkor a papnak is elég nyomós oka van, hogy ne tegye meg: ő szent ember, nyilván saját istenének nem tetsző dolog volna, ha bárkivel végezne, Zrekilnek pedig ilyesmi nincs a háta mögött. Éppen ezért tisztában van vele, miért őket küldi ilyesmire a főpap. Miután pedig eloszlik a füst, elteszi gondosan a papírcetlit, majd kisétálnak a rejtett zugból. Amint kiérnek, Zrekil úgy dönt, egy végső eszmecserét kell folytasson a lánnyal, mielőtt ennek az egésznek nekivágnának. Éppen ezért az asztal felé int, ahol a tinta és a papírok vannak. Mivel a Hallgatag felment a szobájába, így könnyedén írhatnak egymásnak, az nem fog gyanút kelteni senkiben. Láthatóan Allyn is érti a célzást, így megindul a gnóm után, aki öles léptekkel halad egészen az asztalkáig, ahol le sem ül, csak rögtön felírja egy lapra: 'A titkos zugban is dohos volt a levegő', majd ezek után úgy dönt, hogy valami értelmesebbet kéne megosszon társával, ha már iderángatta.
'Mi az a troll? Én hallottam róla történeteket, amikor egyszer egy vándor a falunkban járt, állítólag még nagyobbak és veszedelmesebbek, mint az orkok. Te mit tudsz erről?'
Miután mindezt leírta, átnyújtja az íróeszközt és a tintát a lánynak, majd odacsúsztatja elé a papírt, hogy elolvashassa, és válaszolhasson. Őszintén szólva nem a legkényelmesebb módja a beszélgetésnek, és ami még rosszabb, hogy sokkal tovább tart egy szót leírni, mint kimondani, ugyanakkor jelenleg ez a legbiztonságosabb módja az eszmecserének.*
943. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-10 17:37:37
Üzenet elküldve: 2013-11-10 17:37:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A Hallgatagok//
*Ahogy kutakodnak, bár mind hármuk lelkesedése alább hagyott. Thaira már nagyon unja a helyzetet és hangosan nyafog ez miatt Allyn- nak. Mikor pedig már a lány nem bírná tovább hirtelen érces köhögést hall.*
~A Hallgatag! Nekünk végünk!~
*Kiáltja el magát Allyn, s hirtelen még levegőt se vesz. Mire Thaira megszólal.*
~Egy, senki sincs a lépcső tetején, a Hallgatag csak akkor tudna leleplezni, ha látna. Kettő, hogy köhög az akinek be van varrva a szája?~
~Sehogy! Igazad van. Már túlságosan félek a semmitől.~
*Zrekil int neki, hogy menjenek le, így Allyn bólint egyet, s követi a gnómot lefelé. Mikor leérnek tényleg a főpap várja őket. Elveszi a lánytól a függőt, s bólint. Szóval megtalálták azt amit kerestek, már éppen megnyugodna, de nem állnak meg. Mikor a Hallgatag eltűnt a szobák irányában, lefelé mennek valahova a templom alá. Egy titkos helyre, mután már lent vannak a főpap legyint egyet és megint megjelenik a kék füst. Allyn nagyot fúj, végre megnyugodhat. Ám a gnómból ekkor ömleni kezd a szó.*
~Nagyon benne ragadhatott a szó. Most már biztos, hogy nagyon szeret beszélni.~
~Igen. Most aztán elmondhat mindent, amit eddig nem lehetett.~
*Ahogy ezt megbeszélték a férfi Allyn- hoz fordul és megkérdezi, hogy bírt hozzányúlni a bevarrt szájú kulacsához, mire a lány mentegőzően maga elé teszi a kezét és megszólal.*
- Thaira akarta! Valamit muszáj volt engednem, mert még a végén fogta volna magát és lemegy beszélgetni a Hallgataggal! És tényleg dohos volt a levegő odafenn! Meg találtam egy koszos gyűrűt is, de azt visszatettem!
*Próbál mindenre kitérni, viszont ez lehetetlen. Éppen elkezdené megbeszélni a történteket Zrekil- el, de persze ahogy ezeket kimondta a főpap megint belekezd a meséjébe. Teljes figyelmét arra irányítja, hogy felfogja, amit mondanak neki.*
~Lélekkő?! Ez nagyon izgalmasan hangzik!~
~Ijesztőt akartál mondani Thaira, ijesztő!~
*Csendben hallgatja amit a főpap mond. Mikor pedig sóhajt egyet, Allyn kicsit meg is sajnálja, viszont mikor meghallja, hogy valakit bizony meg kell ölni, nagyon megijed. Legszívesebben elbújna a föld alá, messze innen, hogy ne is kelljen megtennie azt a szörnyűséget, amit a főpap kér tőlük. Megint megmozdul, de csak egy kicsit közlebb lép Zrekil- hez.*
~Hogy mit csinál a mivel?~
~Gondolom varázslat! Mit gondolsz miért Zrekil- nek adja a papírt?!~
~Lehet, de akkor is ezeket, hogyan lehet kimondani?~
*Kezdenek el azon vitatkozni, hogyan lehet a varázslatokat kimondani, mikor a főpap megemlíti az igét, amivel meg lehet idézni az entitást. Majd mikor befejezték tovább hallgatják azt, amit a főpap mond. Allyn minden szava után megremeg kicsit.*
~Akkor, trollfog, hárpia szem, vér, gazdatest, meg kell vele itatni a löttyöt, belenyomni a szájába a követ, aztán mikor beleszáll az entitás meg kell ölni! Pofon egyszerű! És még izgalmas is lesz! Imádom ezeket a Hallgatagokat! Milyen érdekes dolgokat nem tudnak csinálni!~
~Te meg zakkantál, ez nem lesz kicsit sem jó! Én nem bírnék senkit sem megölni! És szerintem Zrekil sem!~
~Akkor majd megteszem én! Végre lesz egy kis izgalom is!~
*Ezek után persze már nem szólnak semmit. Persze pontosan tudják, hogy a főpap mindent komolyan mond és tudják, hogy meg kell csinálniuk amit mond. Allyn ellenkezne, de nem mer szólni, s mikor a pénzt is megkapja már nem tudja azt mondani, hogy ő nem teszi meg. S ennek valójában Thaira örül a legjobban!*
~Győzelem! Végre izgalom is lesz! Nyertem Allyn, most te vagy hátrányban!~
~Maradj csendben! Ötletem sincs, hogy milyen isten ostoba játéka vagy, hogy az ilyeneket élvezed!~
*Thaira nem sértődik meg, sokkal inkább azokon a szörnyűségeken gondolkodik, amit majd tenniük kell. Bár Allyn ezek hatására inkább szomorú és ijedt lesz. De nincs idő szólni, még Zrekil- el sem válthat egyetlen szót se. Visszakapja a függőt, amit kicsit félve ereszt bele a táskájába. Majd a főpap egyetlen mozdulatára eltűnik a kék köd, s felvezeti őket. Viszont Allyn még nem akar elmenni, hiába kezdődött el kalandjuk következő része. Beszélni szeretne a gnómmal, de nem tudja, hogyan. Szerencsére a férfi talpra esettebb jelen helyzetben, mint ő, s int neki, hogy menjenek oda, ahol a leveleket írta. Ekkor Allyn is felfogja, hogy a főpap azt mondta írásban megbeszélhetik a Hallgatagokkal kapcsolatos dolgokat. Ezért is siet a gnóm után, s izgatottan várja, hogy mindenteg tudjanak beszélni, mégha csak írásban is!*
*Ahogy kutakodnak, bár mind hármuk lelkesedése alább hagyott. Thaira már nagyon unja a helyzetet és hangosan nyafog ez miatt Allyn- nak. Mikor pedig már a lány nem bírná tovább hirtelen érces köhögést hall.*
~A Hallgatag! Nekünk végünk!~
*Kiáltja el magát Allyn, s hirtelen még levegőt se vesz. Mire Thaira megszólal.*
~Egy, senki sincs a lépcső tetején, a Hallgatag csak akkor tudna leleplezni, ha látna. Kettő, hogy köhög az akinek be van varrva a szája?~
~Sehogy! Igazad van. Már túlságosan félek a semmitől.~
*Zrekil int neki, hogy menjenek le, így Allyn bólint egyet, s követi a gnómot lefelé. Mikor leérnek tényleg a főpap várja őket. Elveszi a lánytól a függőt, s bólint. Szóval megtalálták azt amit kerestek, már éppen megnyugodna, de nem állnak meg. Mikor a Hallgatag eltűnt a szobák irányában, lefelé mennek valahova a templom alá. Egy titkos helyre, mután már lent vannak a főpap legyint egyet és megint megjelenik a kék füst. Allyn nagyot fúj, végre megnyugodhat. Ám a gnómból ekkor ömleni kezd a szó.*
~Nagyon benne ragadhatott a szó. Most már biztos, hogy nagyon szeret beszélni.~
~Igen. Most aztán elmondhat mindent, amit eddig nem lehetett.~
*Ahogy ezt megbeszélték a férfi Allyn- hoz fordul és megkérdezi, hogy bírt hozzányúlni a bevarrt szájú kulacsához, mire a lány mentegőzően maga elé teszi a kezét és megszólal.*
- Thaira akarta! Valamit muszáj volt engednem, mert még a végén fogta volna magát és lemegy beszélgetni a Hallgataggal! És tényleg dohos volt a levegő odafenn! Meg találtam egy koszos gyűrűt is, de azt visszatettem!
*Próbál mindenre kitérni, viszont ez lehetetlen. Éppen elkezdené megbeszélni a történteket Zrekil- el, de persze ahogy ezeket kimondta a főpap megint belekezd a meséjébe. Teljes figyelmét arra irányítja, hogy felfogja, amit mondanak neki.*
~Lélekkő?! Ez nagyon izgalmasan hangzik!~
~Ijesztőt akartál mondani Thaira, ijesztő!~
*Csendben hallgatja amit a főpap mond. Mikor pedig sóhajt egyet, Allyn kicsit meg is sajnálja, viszont mikor meghallja, hogy valakit bizony meg kell ölni, nagyon megijed. Legszívesebben elbújna a föld alá, messze innen, hogy ne is kelljen megtennie azt a szörnyűséget, amit a főpap kér tőlük. Megint megmozdul, de csak egy kicsit közlebb lép Zrekil- hez.*
~Hogy mit csinál a mivel?~
~Gondolom varázslat! Mit gondolsz miért Zrekil- nek adja a papírt?!~
~Lehet, de akkor is ezeket, hogyan lehet kimondani?~
*Kezdenek el azon vitatkozni, hogyan lehet a varázslatokat kimondani, mikor a főpap megemlíti az igét, amivel meg lehet idézni az entitást. Majd mikor befejezték tovább hallgatják azt, amit a főpap mond. Allyn minden szava után megremeg kicsit.*
~Akkor, trollfog, hárpia szem, vér, gazdatest, meg kell vele itatni a löttyöt, belenyomni a szájába a követ, aztán mikor beleszáll az entitás meg kell ölni! Pofon egyszerű! És még izgalmas is lesz! Imádom ezeket a Hallgatagokat! Milyen érdekes dolgokat nem tudnak csinálni!~
~Te meg zakkantál, ez nem lesz kicsit sem jó! Én nem bírnék senkit sem megölni! És szerintem Zrekil sem!~
~Akkor majd megteszem én! Végre lesz egy kis izgalom is!~
*Ezek után persze már nem szólnak semmit. Persze pontosan tudják, hogy a főpap mindent komolyan mond és tudják, hogy meg kell csinálniuk amit mond. Allyn ellenkezne, de nem mer szólni, s mikor a pénzt is megkapja már nem tudja azt mondani, hogy ő nem teszi meg. S ennek valójában Thaira örül a legjobban!*
~Győzelem! Végre izgalom is lesz! Nyertem Allyn, most te vagy hátrányban!~
~Maradj csendben! Ötletem sincs, hogy milyen isten ostoba játéka vagy, hogy az ilyeneket élvezed!~
*Thaira nem sértődik meg, sokkal inkább azokon a szörnyűségeken gondolkodik, amit majd tenniük kell. Bár Allyn ezek hatására inkább szomorú és ijedt lesz. De nincs idő szólni, még Zrekil- el sem válthat egyetlen szót se. Visszakapja a függőt, amit kicsit félve ereszt bele a táskájába. Majd a főpap egyetlen mozdulatára eltűnik a kék köd, s felvezeti őket. Viszont Allyn még nem akar elmenni, hiába kezdődött el kalandjuk következő része. Beszélni szeretne a gnómmal, de nem tudja, hogyan. Szerencsére a férfi talpra esettebb jelen helyzetben, mint ő, s int neki, hogy menjenek oda, ahol a leveleket írta. Ekkor Allyn is felfogja, hogy a főpap azt mondta írásban megbeszélhetik a Hallgatagokkal kapcsolatos dolgokat. Ezért is siet a gnóm után, s izgatottan várja, hogy mindenteg tudjanak beszélni, mégha csak írásban is!*
942. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-10 15:56:49
Üzenet elküldve: 2013-11-10 15:56:49
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// A Hallgatagok //
*Zrekil tovább kutakodik, habár már csak félerővel, mert megtelt a batyuja tekercsekkel. Ekkor azonban egy hangosabb köhintést hall, melytől először megrémül, mert azt hiszi, hogy a Hallgatag volt, aztán rájön, hogy ő nehezen tudna köhinteni. A másik esélyes pedig a főpap, ez az enyhén érces köhintés rá vall (ráadásul mást még nem is látott ma a templomban, hát sok választás nincs), így Zrekil int, hogy sétáljanak le. Miután leérnek, valóban az várja őket, akire számított, és Allyntól elveszi a függőt, majd bólint. Ezek szerint megtalálták, amit kerestek, viszont nincs megállás, miután a hallgatag eltűnt, ők már rögtön el is indulnak lefelé, míg egy kis rejtett szobába nem érnek. A gnóm elgondolása alapján valahol a templom alatt lehetnek de mindez nem számít, hiszen újabb intésre megint megjleenik a kék füst. Zrekil erre nagy levegőt vesz, és belevág:*
- A Hallgatag szörnyen fest, az ajtó nyikorog, hosszú a lépcső, meg akarom kongatni a harangot... *mintha csak minden elvesztegetett beszédet igyekezne bepótolni* Odafent dohszag van, de a tekercsek érdekesek, párat el is hoztam, porosak a dobozok, koszos a lépcső és *Allynra pillant* fujj... Te komolyan megfogtad egy Hallgatag kulacsát? *nagyjából itt fogy ki szuszból, bár legszívesebben még a jövőbeli szavait is elmondaná most, biztos, ami biztos, viszont a főpap belekezd az újabb magyarázatba, ami eléggé leköti a figyelmét. Tulajdonképpen nem is tudja, melyik rész rémíti meg a legjobban, viszont minden olyan gyorsnak tűnik... Persze a főpap szavában nem kételkedne, főleg mivel utána még némi aranyat is kap, viszont azért eléggé érdekes szituációba került. Mert a troll és a hárpia még hagyján, viszont hogy valakibe bele kell tölteni a löttyöt, beleűzni az entitást, és... megölni. Egy ártatlan embert, aki semmiről nem tehet? Persze, csekély ár ez, ha így ezek az őrültek nem foglalják el a várost, viszont mégis rettenetesnek tűnik Zrekil számára. Azonban nincs idő megszólalni, eltűnik a kék köd, Allyn visszakapja a függőt, majd megkezdődik a küldetésük következő része. Azonban akárhogy is van, a gnóm nem hajlandó elhagyni a templomot, amíg nem tudott Allynnal mindent megbeszélni. Éppen ezért int a lánynak, hogy jöjjön oda a helyhez, ahol az eddigi beszámolókat írták, hogy ha csak írásban is, de tudjanak váltani pár szót.*
*Zrekil tovább kutakodik, habár már csak félerővel, mert megtelt a batyuja tekercsekkel. Ekkor azonban egy hangosabb köhintést hall, melytől először megrémül, mert azt hiszi, hogy a Hallgatag volt, aztán rájön, hogy ő nehezen tudna köhinteni. A másik esélyes pedig a főpap, ez az enyhén érces köhintés rá vall (ráadásul mást még nem is látott ma a templomban, hát sok választás nincs), így Zrekil int, hogy sétáljanak le. Miután leérnek, valóban az várja őket, akire számított, és Allyntól elveszi a függőt, majd bólint. Ezek szerint megtalálták, amit kerestek, viszont nincs megállás, miután a hallgatag eltűnt, ők már rögtön el is indulnak lefelé, míg egy kis rejtett szobába nem érnek. A gnóm elgondolása alapján valahol a templom alatt lehetnek de mindez nem számít, hiszen újabb intésre megint megjleenik a kék füst. Zrekil erre nagy levegőt vesz, és belevág:*
- A Hallgatag szörnyen fest, az ajtó nyikorog, hosszú a lépcső, meg akarom kongatni a harangot... *mintha csak minden elvesztegetett beszédet igyekezne bepótolni* Odafent dohszag van, de a tekercsek érdekesek, párat el is hoztam, porosak a dobozok, koszos a lépcső és *Allynra pillant* fujj... Te komolyan megfogtad egy Hallgatag kulacsát? *nagyjából itt fogy ki szuszból, bár legszívesebben még a jövőbeli szavait is elmondaná most, biztos, ami biztos, viszont a főpap belekezd az újabb magyarázatba, ami eléggé leköti a figyelmét. Tulajdonképpen nem is tudja, melyik rész rémíti meg a legjobban, viszont minden olyan gyorsnak tűnik... Persze a főpap szavában nem kételkedne, főleg mivel utána még némi aranyat is kap, viszont azért eléggé érdekes szituációba került. Mert a troll és a hárpia még hagyján, viszont hogy valakibe bele kell tölteni a löttyöt, beleűzni az entitást, és... megölni. Egy ártatlan embert, aki semmiről nem tehet? Persze, csekély ár ez, ha így ezek az őrültek nem foglalják el a várost, viszont mégis rettenetesnek tűnik Zrekil számára. Azonban nincs idő megszólalni, eltűnik a kék köd, Allyn visszakapja a függőt, majd megkezdődik a küldetésük következő része. Azonban akárhogy is van, a gnóm nem hajlandó elhagyni a templomot, amíg nem tudott Allynnal mindent megbeszélni. Éppen ezért int a lánynak, hogy jöjjön oda a helyhez, ahol az eddigi beszámolókat írták, hogy ha csak írásban is, de tudjanak váltani pár szót.*
941. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-11-10 14:00:31
Üzenet elküldve: 2013-11-10 14:00:31
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// A Hallgatagok //
*Amos Thenior próbálja "szóval tartani" a szerzetest, bár az úgy tűnik, mintha keresne valamit az oltár körül, s csak nagy ritkán fordul a mágus felé, miközben aprókat bólint, ám jól láthatóan egyáltalán nem érdekli, hogy az mit mond. Sokkal jobban el van foglalva a saját gondolataival - amit a hosszú évek alatt volt is ideje gyakorolni. Egy pillanatban azonban váratlanul elkerekednek a férfi szemei.. ~ Megmozdult! ~ Kiált fel magában, majd kicsit hangosabban kezd beszélni.*
- No, barátom, további szép napot, én kicsit körülnézek a templom körül!
*Azzal megveregeti a Hallgatag vállát, erőltetett testi kontaktust létrehozva, majd pedig megindul a harangtoronyba vezető lépcsők felé, s megáll az alján. Ekkor köhög egy nagyobbat, amit a páros is meghallhat, s remélhetőleg e "hívószóra" lemennek. Ekkor rögtön a mágus Allynnál kezd kutakodni, majd halkan elveszi tőle a függőt, s jelzi, hogy "ez az". Ezután álljt parancsol nekik, majd az oszlop mögül kidugja fejét, s épp akkor veszi észre, hogy a Hallgatag becsukja maga mögött a szobákhoz vezető ajtót. Gyorsan int a párosnak is, hogy kövessék, majd miután lemennek a könyvtárba, ott egy kis rejtett ajtón keresztül valahova a templom alá, egy kis rejtett szobába mennek le. A mágus ismét legyint egyet a kezével, mikor újra feltűnik a kékes köd.*
- Szép munka! Tudtam, hogy rejteget ott valamit! *kezébe fogja a függőt, s nézegetni kezdi* Igen, határozottan emiatt a kis tárgy miatt történtek a jelenségek, ehhez köthető minden. Mintha valami lakna benne, bár ezt így most nehéz lehet megérteni. Azt hiszem egy kis lélekkő van benne.. *megkocogtatja* Ezt pedig el kell pusztítani, de úgy, hogy az a Hallgatag ne tudjon róla. Nem kell leleplezni, meg semmi, egyelőre maradjunk ennyiben. Még ha rá is jön, hogy megtört az átok, akkor se mutassátok semmi jelét annak, ha találkoztok vele, hogy tudjátok, hogy ő áll a hátterében. *ekkor kicsit elhúzza száját* És azt hiszem, hogy a feladatotok itt nem ért véget. Ti is érezhetitek, hogy ezt úgy nem lehet elpusztítani, hogy rávágok egy kalapáccsal.. Ugyanis ez erős, sötét mágia, amit nem egyszerű feloszlatni. *ekkor keserveset sóhajt Amos Thenior, szinte már meg lehet sajnálni* Az egész életemet arra szenteltem, hogy a tudásomat tovább adjam, s hogy megvédjem az embereket. Erre itt van ez.. *megdörzsöli szemeit* Egy életnek vesznie kell, hogy ez elpusztuljon.. *ekkor síri csend telepedik a kis szobára* Csak úgy lehet elpusztítani ezt a lényt, ami benne van ebben, ha kiűzitek őt, s egy gazdatestet találtok neki. *ismét egy nagyot sóhajt, majd kihúzza magát, s megpróbálja megemberelni magát* Tehát első lépésként kell szereznetek egy trollfogat - a veszélyes Mocsári rév sűrűbb részein akadhat egy-egy, csak figyelni kell a nyomokat -, ezt morzsoljátok szét; másodszor egy hárpiának kell a szemgolyója - mivel ezek magasabb helyeken tanyáznak, így azt rebesgetik, hogy a Grombar kastély egy magasabb tornya körül szokták látni őket repkedni -, ezt is nyomjátok össze, majd keverjétek hozzá a morzsolt trollfogat. Végül pedig.. Ahhoz, hogy az átok megtörjön, nektek is áldoznotok kell. Ehhez a két összetevőhöz keverjétek hozzá a véreteket, aminek a hatására elhagyja ezt a követ - mintha amolyan "hívószó" lenne ez az elegy. Viszont ezeknek a keverékét valahogy bele kell juttatnotok az élő szervezetbe. Nem elég betömni a szájába, le is kell nyelnie azt valahogy. Ekkor gyorsan bele kell helyeznetek a szájába a követ, s elmormolni a következőket: "Hjar'ni mal, hjar'ni mal, annorar ti espromar!". *azzal felírja ezt egy papírkára, s Zrekil kezébe nyomja* Ezeknek hatására az entitás ezennel be fog szállni a gazdatestbe, ekkor pedig gyorsan össze kell törnötök a követ - ami ekkor ha üres lesz, akkor sikerülni fog -, majd meg kell ölnötök a testet, amibe beleszállt. Könnyen meglehet, hogy agresszív lesz, s rátok fog támadni, ám az is lehet, hogy az ártatlant fogja adni - ez esetben ne higgyetek neki, mert csak manipulálni próbál majd titeket. *ismét megdörzsöli a szemeit* Én nem hagyhatom el a templomot már, mert innentől kezdve nem hagyhatom egyedül azt a szerzetest. Nektek kell ezt megcsinálnotok.. *ekkor kissé komoran pillant feléjük* Én nem ölhetek embert, ezt meg kell értsétek. Ti vagytok az utolsó reménye a városnak. Most pedig menjetek, s fogjátok ezt! *azzal Allyn Thaira Kvillon kezébe is nyom 200 aranyat,
majd Zrekil Losefnek is átnyújt 200 érmét* Ha szükségetek van szekérre, ételre, italra, fegyverre, akkor ebből ki tudjátok azt fizetni. Most pedig menjetek, s járjatok sikerrel! Minden órában elmondok felétek egy imát! Amint kiléptek a templom ajtaján, már nem fog titeket hallani.. Vigyázzatok magatokra.
*Azzal mindkettejük vállára ráhelyezi a kezét, majd legyint egyet, s kék köd eltűnik. Visszaadja Allynnak a függőt, majd kikíséri őket vissza a könyvtárba, s amint elhagyták a templomot, bele bújik Amos Thenior egy ősrégi könyvbe.*
*Amos Thenior próbálja "szóval tartani" a szerzetest, bár az úgy tűnik, mintha keresne valamit az oltár körül, s csak nagy ritkán fordul a mágus felé, miközben aprókat bólint, ám jól láthatóan egyáltalán nem érdekli, hogy az mit mond. Sokkal jobban el van foglalva a saját gondolataival - amit a hosszú évek alatt volt is ideje gyakorolni. Egy pillanatban azonban váratlanul elkerekednek a férfi szemei.. ~ Megmozdult! ~ Kiált fel magában, majd kicsit hangosabban kezd beszélni.*
- No, barátom, további szép napot, én kicsit körülnézek a templom körül!
*Azzal megveregeti a Hallgatag vállát, erőltetett testi kontaktust létrehozva, majd pedig megindul a harangtoronyba vezető lépcsők felé, s megáll az alján. Ekkor köhög egy nagyobbat, amit a páros is meghallhat, s remélhetőleg e "hívószóra" lemennek. Ekkor rögtön a mágus Allynnál kezd kutakodni, majd halkan elveszi tőle a függőt, s jelzi, hogy "ez az". Ezután álljt parancsol nekik, majd az oszlop mögül kidugja fejét, s épp akkor veszi észre, hogy a Hallgatag becsukja maga mögött a szobákhoz vezető ajtót. Gyorsan int a párosnak is, hogy kövessék, majd miután lemennek a könyvtárba, ott egy kis rejtett ajtón keresztül valahova a templom alá, egy kis rejtett szobába mennek le. A mágus ismét legyint egyet a kezével, mikor újra feltűnik a kékes köd.*
- Szép munka! Tudtam, hogy rejteget ott valamit! *kezébe fogja a függőt, s nézegetni kezdi* Igen, határozottan emiatt a kis tárgy miatt történtek a jelenségek, ehhez köthető minden. Mintha valami lakna benne, bár ezt így most nehéz lehet megérteni. Azt hiszem egy kis lélekkő van benne.. *megkocogtatja* Ezt pedig el kell pusztítani, de úgy, hogy az a Hallgatag ne tudjon róla. Nem kell leleplezni, meg semmi, egyelőre maradjunk ennyiben. Még ha rá is jön, hogy megtört az átok, akkor se mutassátok semmi jelét annak, ha találkoztok vele, hogy tudjátok, hogy ő áll a hátterében. *ekkor kicsit elhúzza száját* És azt hiszem, hogy a feladatotok itt nem ért véget. Ti is érezhetitek, hogy ezt úgy nem lehet elpusztítani, hogy rávágok egy kalapáccsal.. Ugyanis ez erős, sötét mágia, amit nem egyszerű feloszlatni. *ekkor keserveset sóhajt Amos Thenior, szinte már meg lehet sajnálni* Az egész életemet arra szenteltem, hogy a tudásomat tovább adjam, s hogy megvédjem az embereket. Erre itt van ez.. *megdörzsöli szemeit* Egy életnek vesznie kell, hogy ez elpusztuljon.. *ekkor síri csend telepedik a kis szobára* Csak úgy lehet elpusztítani ezt a lényt, ami benne van ebben, ha kiűzitek őt, s egy gazdatestet találtok neki. *ismét egy nagyot sóhajt, majd kihúzza magát, s megpróbálja megemberelni magát* Tehát első lépésként kell szereznetek egy trollfogat - a veszélyes Mocsári rév sűrűbb részein akadhat egy-egy, csak figyelni kell a nyomokat -, ezt morzsoljátok szét; másodszor egy hárpiának kell a szemgolyója - mivel ezek magasabb helyeken tanyáznak, így azt rebesgetik, hogy a Grombar kastély egy magasabb tornya körül szokták látni őket repkedni -, ezt is nyomjátok össze, majd keverjétek hozzá a morzsolt trollfogat. Végül pedig.. Ahhoz, hogy az átok megtörjön, nektek is áldoznotok kell. Ehhez a két összetevőhöz keverjétek hozzá a véreteket, aminek a hatására elhagyja ezt a követ - mintha amolyan "hívószó" lenne ez az elegy. Viszont ezeknek a keverékét valahogy bele kell juttatnotok az élő szervezetbe. Nem elég betömni a szájába, le is kell nyelnie azt valahogy. Ekkor gyorsan bele kell helyeznetek a szájába a követ, s elmormolni a következőket: "Hjar'ni mal, hjar'ni mal, annorar ti espromar!". *azzal felírja ezt egy papírkára, s Zrekil kezébe nyomja* Ezeknek hatására az entitás ezennel be fog szállni a gazdatestbe, ekkor pedig gyorsan össze kell törnötök a követ - ami ekkor ha üres lesz, akkor sikerülni fog -, majd meg kell ölnötök a testet, amibe beleszállt. Könnyen meglehet, hogy agresszív lesz, s rátok fog támadni, ám az is lehet, hogy az ártatlant fogja adni - ez esetben ne higgyetek neki, mert csak manipulálni próbál majd titeket. *ismét megdörzsöli a szemeit* Én nem hagyhatom el a templomot már, mert innentől kezdve nem hagyhatom egyedül azt a szerzetest. Nektek kell ezt megcsinálnotok.. *ekkor kissé komoran pillant feléjük* Én nem ölhetek embert, ezt meg kell értsétek. Ti vagytok az utolsó reménye a városnak. Most pedig menjetek, s fogjátok ezt! *azzal Allyn Thaira Kvillon kezébe is nyom 200 aranyat,
majd Zrekil Losefnek is átnyújt 200 érmét* Ha szükségetek van szekérre, ételre, italra, fegyverre, akkor ebből ki tudjátok azt fizetni. Most pedig menjetek, s járjatok sikerrel! Minden órában elmondok felétek egy imát! Amint kiléptek a templom ajtaján, már nem fog titeket hallani.. Vigyázzatok magatokra. *Azzal mindkettejük vállára ráhelyezi a kezét, majd legyint egyet, s kék köd eltűnik. Visszaadja Allynnak a függőt, majd kikíséri őket vissza a könyvtárba, s amint elhagyták a templomot, bele bújik Amos Thenior egy ősrégi könyvbe.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3854-3873