Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 164 (3261. - 3280. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3280. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-16 21:00:18
Üzenet elküldve: 2020-04-16 21:00:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Egész kellemesnek találja végül is a férfi közelségét. Bár odakint már egész meleg az idő napközben, főleg, ha nem felhős az ég, ez bizony a templom alagsoráról már nem igazán mondható el, a másik testének hője azonban meggátolja a vacogásban.
A hajban matatása néhol már játékos, gyengéd hajhúzásba csap át majd abba is hagyja, amint feszülten várja a mesteri demonstrációt. Ki is kászálódik a meleg bilincsből, s helyezkedik el a földön ülve a bárddal szemben, hogy jobban láthassa majd a remélhetőleg végtelenül szórakoztató előadást. Persze Cale végül megint úgy dönt, hogy elrontja a játékot, esze ágában sincs hülyét csinálni magából Ysanee kedvéért. Sőt, inkább a lányt akarja ostobának láttatni, ám mivel ez nem az első alkalom, hogy a férfi ezt a taktikát választja, arcára nem ül ki meglepetés vagy felháborodás, még csak egy mosoly sem. Teljesen komoly arccal reagál, mintha amit a másik mondana teljesen logikus és egyértelmű lenne.*
-Hát persze, erre valók a barátok.
*Az utolsó szavakon alig bírja ki, hogy ne nevessen, de ajkába harapva sikerül elfojtania.*
-Mit gondolsz ki legyen az?
*Hordozza körbe tekintetét, mintha hatalmas lenne a választék.*
-Mit szólsz a csuháshoz? Elég tapasztaltnak tűnik.
*Mászik közelebb négykézláb, hogy a mélységi fülébe suttoghasson, mintha bármi esély is lenne rá, hogy a pap meghallja őket.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Egész kellemesnek találja végül is a férfi közelségét. Bár odakint már egész meleg az idő napközben, főleg, ha nem felhős az ég, ez bizony a templom alagsoráról már nem igazán mondható el, a másik testének hője azonban meggátolja a vacogásban.
A hajban matatása néhol már játékos, gyengéd hajhúzásba csap át majd abba is hagyja, amint feszülten várja a mesteri demonstrációt. Ki is kászálódik a meleg bilincsből, s helyezkedik el a földön ülve a bárddal szemben, hogy jobban láthassa majd a remélhetőleg végtelenül szórakoztató előadást. Persze Cale végül megint úgy dönt, hogy elrontja a játékot, esze ágában sincs hülyét csinálni magából Ysanee kedvéért. Sőt, inkább a lányt akarja ostobának láttatni, ám mivel ez nem az első alkalom, hogy a férfi ezt a taktikát választja, arcára nem ül ki meglepetés vagy felháborodás, még csak egy mosoly sem. Teljesen komoly arccal reagál, mintha amit a másik mondana teljesen logikus és egyértelmű lenne.*
-Hát persze, erre valók a barátok.
*Az utolsó szavakon alig bírja ki, hogy ne nevessen, de ajkába harapva sikerül elfojtania.*
-Mit gondolsz ki legyen az?
*Hordozza körbe tekintetét, mintha hatalmas lenne a választék.*
-Mit szólsz a csuháshoz? Elég tapasztaltnak tűnik.
*Mászik közelebb négykézláb, hogy a mélységi fülébe suttoghasson, mintha bármi esély is lenne rá, hogy a pap meghallja őket.*
3279. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-16 19:51:10
Üzenet elküldve: 2020-04-16 19:51:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
* A mélységi nagyon jól tudja, hogy milyen sokáig képes Ysanee húzni az agyát, kifigyelte már, hogy kettejük közül a férfi a türelmesebb fajta. Még azt is tűri, hogy nyíltan hazugozzák le a egyértelmű arckifejezéssel. Megint.
A helyezkedés nem zavarja, hiszen ő a türelmesebb fajta, mindig új, és természetesen átlátszó indokkal, de azért követi a másikat, hogy ne menekülhessen. Amikor a nő feladja, és hozzá simul, akkor lehunyt szemmel tűri, hogy a hajába túrjon. Tagadni sem tudná, hogy élvezi a helyzetet. Végül mégis demonstrációt kérnek tőle, és elgondolkodva fürkészi pár pillanatig a lány tekintetét. Végül a már sokat villantott ravaszkás mosolyt húzza elő arckifejezései csarnokából. *
- Egyedül nem megy, alighanem kerítenem kell hozzá egy segítőt. Mit szólsz, segítesz? Mármint segítőt találni, akivel bemutathatjuk neked a dolgot. * Folytatja gyorsan, nem hagyva, hogy Ysanee pimaszul reagálhasson a feltételezésre, hogy ő segítene neki, amit felvezet. Mintha meg se fordult volna a fejében, hogy a tolvajjal kellene életre keltse a pozíciót. *
- Persze csak ha nem zavar a dolog.
* A mélységi nagyon jól tudja, hogy milyen sokáig képes Ysanee húzni az agyát, kifigyelte már, hogy kettejük közül a férfi a türelmesebb fajta. Még azt is tűri, hogy nyíltan hazugozzák le a egyértelmű arckifejezéssel. Megint.
A helyezkedés nem zavarja, hiszen ő a türelmesebb fajta, mindig új, és természetesen átlátszó indokkal, de azért követi a másikat, hogy ne menekülhessen. Amikor a nő feladja, és hozzá simul, akkor lehunyt szemmel tűri, hogy a hajába túrjon. Tagadni sem tudná, hogy élvezi a helyzetet. Végül mégis demonstrációt kérnek tőle, és elgondolkodva fürkészi pár pillanatig a lány tekintetét. Végül a már sokat villantott ravaszkás mosolyt húzza elő arckifejezései csarnokából. *
- Egyedül nem megy, alighanem kerítenem kell hozzá egy segítőt. Mit szólsz, segítesz? Mármint segítőt találni, akivel bemutathatjuk neked a dolgot. * Folytatja gyorsan, nem hagyva, hogy Ysanee pimaszul reagálhasson a feltételezésre, hogy ő segítene neki, amit felvezet. Mintha meg se fordult volna a fejében, hogy a tolvajjal kellene életre keltse a pozíciót. *
- Persze csak ha nem zavar a dolog.
3278. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-16 19:41:52
Üzenet elküldve: 2020-04-16 19:41:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
*Cale valószínűleg meglepődne, ha tudná, milyen sokáig képes lenne húzni az agyát. Legtöbbször azonban épp ő az, aki végül feladja, hisz mint mindent, ezt is egész hamar képes elunni.
Költői kérdését válaszra sem méltatja, arckifejezése bőven beszél helyette, mikor megemelt szemöldökkel tekint a mélységire.
Hagyja, hogy a férfi hozzásimulva mögötte foglaljon helyet, bár kicsit sem örül neki, hiszen egészen elvonja a figyelmét. Eleinte ficeregve helyezkedik, hogy minél messzebb legyen a másik ölétől, attól tart, hogy gondolatait igencsak rossz irányba tereli, nem szereti, mikor nem képes uralkodni magán. Végül azonban taktikát vált, s a további távolodás helyett inkább bosszantóan közel simul a bárdhoz. Ha Cale nem játszik tisztességesen, ő sem fog. Egyik kezével finoman beletúr a szürke hajzatba, gyengéden játszadozik a tincsekkel, közben zavartalanul lapozgat a könyvben.*
-Polip?
*Kérdez vissza, persze nem hisz neki, hogy valóban tudja, miféle pózt is ábrázol a rajz. Bizonyára az egészet csak most találja ki. Már nyitná is a száját, hogy passzolná a bemutatást, végül azonban úgy dönt, talán még mókás is lehet a dolog.*
-Mutasd.
*Persze ő itt most arra gondol, hogy a bárd magában tegye ezt, ám ha félreérti szavait és felé nyúl, bizony gazdagabb lesz egy gyengéd harapással.*
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.16 19:42:58
*Cale valószínűleg meglepődne, ha tudná, milyen sokáig képes lenne húzni az agyát. Legtöbbször azonban épp ő az, aki végül feladja, hisz mint mindent, ezt is egész hamar képes elunni.
Költői kérdését válaszra sem méltatja, arckifejezése bőven beszél helyette, mikor megemelt szemöldökkel tekint a mélységire.
Hagyja, hogy a férfi hozzásimulva mögötte foglaljon helyet, bár kicsit sem örül neki, hiszen egészen elvonja a figyelmét. Eleinte ficeregve helyezkedik, hogy minél messzebb legyen a másik ölétől, attól tart, hogy gondolatait igencsak rossz irányba tereli, nem szereti, mikor nem képes uralkodni magán. Végül azonban taktikát vált, s a további távolodás helyett inkább bosszantóan közel simul a bárdhoz. Ha Cale nem játszik tisztességesen, ő sem fog. Egyik kezével finoman beletúr a szürke hajzatba, gyengéden játszadozik a tincsekkel, közben zavartalanul lapozgat a könyvben.*
-Polip?
*Kérdez vissza, persze nem hisz neki, hogy valóban tudja, miféle pózt is ábrázol a rajz. Bizonyára az egészet csak most találja ki. Már nyitná is a száját, hogy passzolná a bemutatást, végül azonban úgy dönt, talán még mókás is lehet a dolog.*
-Mutasd.
*Persze ő itt most arra gondol, hogy a bárd magában tegye ezt, ám ha félreérti szavait és felé nyúl, bizony gazdagabb lesz egy gyengéd harapással.*
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.16 19:42:58
3277. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-16 18:13:44
Üzenet elküldve: 2020-04-16 18:13:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
* A pimasz válasz nem zökkenti ki, továbbra is fenyegetően, de egyben hívogatóan néz a másikra, egészen addig, amíg el nem húzódik. Persze hagyja, hogy előtte megfogja az állát, még közelebb is húzhatja, de magától semmit nem tesz, pedig nagy a kísértés, hogy megcsókolja. Hiszen játszadozott már vele korábban ugyan így, akkor pont ezt várta el tőle, legalábbis a mélységi utólag így ítélte meg, hiszen megtette, amit meg kellett, hősiesen. De most hagyja még, hogy a nő bizonytalan legyen, mikor is fogja megunni a kis játszadozását. *
- Már megint ez a csúnya szó! Hát hazudtam én neked valaha is? ~Igen.~ * Vág vissza, és viszi is a könyvet, hogy megvédje saját állítását. Nem lepődik meg azon, hogy Ysanee kikapja a kezéből, ő is helyet foglal a földön, méghozzá hátulról simulva a másikhoz, és a válla fölött olvasva. Hagyja, hogy álla néha éppen csak hogy, csiklandozva hozzáérjen a másik nyakához, vagy vállához. Közben mélyen magába szívja a nemesekre jellemző illatot, ami egyszerre édes, kissé bódító, és minden fölött hívogató. Szerencsére még bír magával, csak leendő partnere - mert már így tekint rá - érezheti, hogy bizony a közelsége megint pozitívan hat a férfira, aki erősen koncentrál, hogy úgy tűnjön, mintha ő is az ábrákat nézné. A kérdésre viszont felpillant, és kiszúrja az ábrát, amit tényleg meglehetősen rosszul sikerült ábrázolni. *
- Az a polip * jelenti ki tárgyilagos hangon, és folytatja is * térdelő pozíció, az a lényeg, hogy mindketten térdeltek, várj, megmutatom. Vagy... * ravaszkás mosolyra húzódik a szája. * Megmutassam?
* A pimasz válasz nem zökkenti ki, továbbra is fenyegetően, de egyben hívogatóan néz a másikra, egészen addig, amíg el nem húzódik. Persze hagyja, hogy előtte megfogja az állát, még közelebb is húzhatja, de magától semmit nem tesz, pedig nagy a kísértés, hogy megcsókolja. Hiszen játszadozott már vele korábban ugyan így, akkor pont ezt várta el tőle, legalábbis a mélységi utólag így ítélte meg, hiszen megtette, amit meg kellett, hősiesen. De most hagyja még, hogy a nő bizonytalan legyen, mikor is fogja megunni a kis játszadozását. *
- Már megint ez a csúnya szó! Hát hazudtam én neked valaha is? ~Igen.~ * Vág vissza, és viszi is a könyvet, hogy megvédje saját állítását. Nem lepődik meg azon, hogy Ysanee kikapja a kezéből, ő is helyet foglal a földön, méghozzá hátulról simulva a másikhoz, és a válla fölött olvasva. Hagyja, hogy álla néha éppen csak hogy, csiklandozva hozzáérjen a másik nyakához, vagy vállához. Közben mélyen magába szívja a nemesekre jellemző illatot, ami egyszerre édes, kissé bódító, és minden fölött hívogató. Szerencsére még bír magával, csak leendő partnere - mert már így tekint rá - érezheti, hogy bizony a közelsége megint pozitívan hat a férfira, aki erősen koncentrál, hogy úgy tűnjön, mintha ő is az ábrákat nézné. A kérdésre viszont felpillant, és kiszúrja az ábrát, amit tényleg meglehetősen rosszul sikerült ábrázolni. *
- Az a polip * jelenti ki tárgyilagos hangon, és folytatja is * térdelő pozíció, az a lényeg, hogy mindketten térdeltek, várj, megmutatom. Vagy... * ravaszkás mosolyra húzódik a szája. * Megmutassam?
3276. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-16 17:56:28
Üzenet elküldve: 2020-04-16 17:56:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
*Azzal, hogy a mélységi kétértelműen fogalmaz a büntetést illetően, csak jobban felkelti Ysanee érdeklődését.*
-Jaj, csak azt ne! Rettegek.
*Forgatja szemeit pimaszul, s bár érez egy kis ingerenciát rá, hogy elismételje a gúnyos megnevezést, úgy dönt, most kicsit visszafogja magát. Akármennyire is szereti feszegetni a határokat. Ha a férfi hagyja, Ysanee megfogja állát, s kicsit közelebb húzza, hogy rövid, önhitt közlendőjét megoszthassa vele.*
-Tudom.
*Suttogja szinte ajkaira majd el is engedi őt felfedezőútjára. Egy pillanatig sem hiszi, hogy fog találni bármit is Cale, legfeljebb valami tárgyilagos leírást a fajok szaporodásáról, amit valami szűz pap írt ezer esztendővel ezelőtt. Eközben ő is keresgél, bár igaz, nem üzekedésről szóló könyvet, csak valami egyszerűt, ami hasznos lehet még a számára.*
-Hazudsz!
*Csattan fel jókedvűen a felolvasott cím hallatán, persze egy szavát sem hiszi el a bárdnak. Épp ezért leplezni sem tudja meglepetését, mikor a másik az orra alá nyomja az említett kötetet, arcán széles vigyor jelenik meg.*
-Hát ez kizárt dolog.
*Azzal ki is kapja a férfi kezéből, mint valami gyerek, szépen helyet is foglal a földön, kicsit még kényelembe helyezi magát, majd felüti az olvasmányt, s ölébe helyezi, mint valami meséskönyvet. Egy-két lapozás után kénytelen szembesülni vele, hogy a szöveg nem mindenhol a közös nyelven íródott, de hamar kárpótolják őt a meglehetősen szórakoztató rajzok. Halkan kuncog is, ahogy nézegeti őket, ám hamar komoly, tanulmányozóvá válik tekintete, mikor egészen képtelen pozitúrákhoz élnek.*
-Ezt nem értem.
*Jelenti is ki, s el is kezdi forgatni a könyvet, hogy rájöjjön, mi is történik a béna kis ábrázoláson majd ahogy megfejti elismerően emeli meg szemöldökét.*
-Hát tényleg mindennap tanul valami újat az ember.
*Azzal, hogy a mélységi kétértelműen fogalmaz a büntetést illetően, csak jobban felkelti Ysanee érdeklődését.*
-Jaj, csak azt ne! Rettegek.
*Forgatja szemeit pimaszul, s bár érez egy kis ingerenciát rá, hogy elismételje a gúnyos megnevezést, úgy dönt, most kicsit visszafogja magát. Akármennyire is szereti feszegetni a határokat. Ha a férfi hagyja, Ysanee megfogja állát, s kicsit közelebb húzza, hogy rövid, önhitt közlendőjét megoszthassa vele.*
-Tudom.
*Suttogja szinte ajkaira majd el is engedi őt felfedezőútjára. Egy pillanatig sem hiszi, hogy fog találni bármit is Cale, legfeljebb valami tárgyilagos leírást a fajok szaporodásáról, amit valami szűz pap írt ezer esztendővel ezelőtt. Eközben ő is keresgél, bár igaz, nem üzekedésről szóló könyvet, csak valami egyszerűt, ami hasznos lehet még a számára.*
-Hazudsz!
*Csattan fel jókedvűen a felolvasott cím hallatán, persze egy szavát sem hiszi el a bárdnak. Épp ezért leplezni sem tudja meglepetését, mikor a másik az orra alá nyomja az említett kötetet, arcán széles vigyor jelenik meg.*
-Hát ez kizárt dolog.
*Azzal ki is kapja a férfi kezéből, mint valami gyerek, szépen helyet is foglal a földön, kicsit még kényelembe helyezi magát, majd felüti az olvasmányt, s ölébe helyezi, mint valami meséskönyvet. Egy-két lapozás után kénytelen szembesülni vele, hogy a szöveg nem mindenhol a közös nyelven íródott, de hamar kárpótolják őt a meglehetősen szórakoztató rajzok. Halkan kuncog is, ahogy nézegeti őket, ám hamar komoly, tanulmányozóvá válik tekintete, mikor egészen képtelen pozitúrákhoz élnek.*
-Ezt nem értem.
*Jelenti is ki, s el is kezdi forgatni a könyvet, hogy rájöjjön, mi is történik a béna kis ábrázoláson majd ahogy megfejti elismerően emeli meg szemöldökét.*
-Hát tényleg mindennap tanul valami újat az ember.
3275. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-16 17:06:10
Üzenet elküldve: 2020-04-16 17:06:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
- Kormoska? * Villan meg a tekintete, de nem tűnik úgy, mintha komolyan felhúzná magát a dolgon, sőt, ravaszkás mosolyra húzódik inkább a szája. * Óvatosan, még a végén meg kell büntesselek.
*Alig hallható hangon suttogja a fenyegetést, a hangjából és a tekintetéből nem lehet megmondani, hogy mennyire gondolja komolyan, vagy, hogy mit ért alatta. Pont annyira lehet perverz incselkedés, mint halálos fenyegetés.
Cale valóban sokat beszél, de ez inkább köszönhető annak, hogy ha befogja, akkor hirtelen úgy érzi, hogy magányos, és visszatérnek a gondolatok is, minden, amit valaha megbánt az életben. Persze ebből a környezete semmit nem szokott észre venni. *
- Lépnék én veled balra akár többet is. * Kuncog halkan, na nem mintha szükséges lenne kijelentse az egyértelmű dolgokat. A megjegyzésre viszont felvonja a szemöldökét, mintha csak azt kérdezné a tekintetével, hogy "tényleg?", de rögtön utána sóhajt, és nem feszegeti a témát. Semmi értelme a múlt hibáit feszegetni, amikor a jelenben is olyan sokat el lehet követni. Ahogy a sötételf tette, amikor az üzekedős példával állt elő. Csak azért nem veti el az ötletet, mert akár még hangulatba is hozhatja a másikat, ha talál egy jó szaftos irományt. *
- De csak mert ilyen szépen kéred. És mert Eeyr templomában vagyunk, szóval még komoly esélyem is van a sikerre. * Teszi hozzá, és elfordul, majd első körben a hozzá legközelebb eső könyvekre vet egy pillantást, és meglepődést színlelve veszi le a könyvet. *
- Az üzekedés, és arra alkalmas pozíciók, és stimulációs technikák. * Olvassa hangosan a könyv címét. Na most már nem kell színleljen, ez tényleg meglepi. * Nézd.
* Lép oda Ysaneehez, egész közel, hogy láthassa a lány, ezúttal nem hazudik. *
- Kormoska? * Villan meg a tekintete, de nem tűnik úgy, mintha komolyan felhúzná magát a dolgon, sőt, ravaszkás mosolyra húzódik inkább a szája. * Óvatosan, még a végén meg kell büntesselek.
*Alig hallható hangon suttogja a fenyegetést, a hangjából és a tekintetéből nem lehet megmondani, hogy mennyire gondolja komolyan, vagy, hogy mit ért alatta. Pont annyira lehet perverz incselkedés, mint halálos fenyegetés.
Cale valóban sokat beszél, de ez inkább köszönhető annak, hogy ha befogja, akkor hirtelen úgy érzi, hogy magányos, és visszatérnek a gondolatok is, minden, amit valaha megbánt az életben. Persze ebből a környezete semmit nem szokott észre venni. *
- Lépnék én veled balra akár többet is. * Kuncog halkan, na nem mintha szükséges lenne kijelentse az egyértelmű dolgokat. A megjegyzésre viszont felvonja a szemöldökét, mintha csak azt kérdezné a tekintetével, hogy "tényleg?", de rögtön utána sóhajt, és nem feszegeti a témát. Semmi értelme a múlt hibáit feszegetni, amikor a jelenben is olyan sokat el lehet követni. Ahogy a sötételf tette, amikor az üzekedős példával állt elő. Csak azért nem veti el az ötletet, mert akár még hangulatba is hozhatja a másikat, ha talál egy jó szaftos irományt. *
- De csak mert ilyen szépen kéred. És mert Eeyr templomában vagyunk, szóval még komoly esélyem is van a sikerre. * Teszi hozzá, és elfordul, majd első körben a hozzá legközelebb eső könyvekre vet egy pillantást, és meglepődést színlelve veszi le a könyvet. *
- Az üzekedés, és arra alkalmas pozíciók, és stimulációs technikák. * Olvassa hangosan a könyv címét. Na most már nem kell színleljen, ez tényleg meglepi. * Nézd.
* Lép oda Ysaneehez, egész közel, hogy láthassa a lány, ezúttal nem hazudik. *
3274. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-16 16:35:00
Üzenet elküldve: 2020-04-16 16:35:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
-Ó, bocsáss meg nekem!
*Esdekel eltúlozva majd gonoszan villanó szemekkel folytatja*
-Akkor őszinte kormoskák.
*Helyesbít, hangjából tökéletesen kivehető, hogy szándékosan akarja bosszantani a másikat, emlékei szerint ugyanis nagyon nem szereti ezt a megnevezést. Ha túlságosan a szívére venné, bevárva őt játékosan megcsípi valahol, hogy ne legyen olyan morcos, de reménykedik benne, erre nincsen szükség.*
-Mindig elfelejtem, hogy te sohasem fogod be a szád.
*Sóhajt fel az érvelés hallatán, s kicsit szomorú közben, hogy nem tud elbújni a másik elől, ezzel belerondít gyerekes mókázásába.
Egész komoly arccal hallgatja a meglepően őszinte vallomást, bár ő közel sem találja akkora tragédiának, ha egy bárd lódít a dalaiban. De nyilván ez valami olyan, amit egy laikus nem érthet igazán.*
-Unalmas lenne az élet, ha nem követnénk el ballépéseket.
*Szól egyszerűen, a maga módján szinte már vigasztal, de nem kifejezett szándéka bölcselkedni, hisz nem is az erőssége az ilyesmi.*
-Több, mint valószínű, hogy mostanság is tettél olyat, amire emlékezvén évek múlva fogni fogod a fejed.
*Nagyképűen a polcnak dől egy pillanatra, s orrát emelve teszi hozzá*
-Rám ez persze nem vonatkozik, én nem bánok semmit.
*Neveti el magát végül a nyilvánvaló füllentésen, végül erősen koncentráló képet vágva siklik tekintete a polcokra*
-Most menj és keress nekem egy könyvet az üzekedésről! Egész kíváncsi lettem létezik-e ilyesmi.
*Utasítja, mint valami rossz gyerek, teszi ezt komoly hangon, s igyekszik nem elnevetni magát.*
-Ó, bocsáss meg nekem!
*Esdekel eltúlozva majd gonoszan villanó szemekkel folytatja*
-Akkor őszinte kormoskák.
*Helyesbít, hangjából tökéletesen kivehető, hogy szándékosan akarja bosszantani a másikat, emlékei szerint ugyanis nagyon nem szereti ezt a megnevezést. Ha túlságosan a szívére venné, bevárva őt játékosan megcsípi valahol, hogy ne legyen olyan morcos, de reménykedik benne, erre nincsen szükség.*
-Mindig elfelejtem, hogy te sohasem fogod be a szád.
*Sóhajt fel az érvelés hallatán, s kicsit szomorú közben, hogy nem tud elbújni a másik elől, ezzel belerondít gyerekes mókázásába.
Egész komoly arccal hallgatja a meglepően őszinte vallomást, bár ő közel sem találja akkora tragédiának, ha egy bárd lódít a dalaiban. De nyilván ez valami olyan, amit egy laikus nem érthet igazán.*
-Unalmas lenne az élet, ha nem követnénk el ballépéseket.
*Szól egyszerűen, a maga módján szinte már vigasztal, de nem kifejezett szándéka bölcselkedni, hisz nem is az erőssége az ilyesmi.*
-Több, mint valószínű, hogy mostanság is tettél olyat, amire emlékezvén évek múlva fogni fogod a fejed.
*Nagyképűen a polcnak dől egy pillanatra, s orrát emelve teszi hozzá*
-Rám ez persze nem vonatkozik, én nem bánok semmit.
*Neveti el magát végül a nyilvánvaló füllentésen, végül erősen koncentráló képet vágva siklik tekintete a polcokra*
-Most menj és keress nekem egy könyvet az üzekedésről! Egész kíváncsi lettem létezik-e ilyesmi.
*Utasítja, mint valami rossz gyerek, teszi ezt komoly hangon, s igyekszik nem elnevetni magát.*
3273. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-16 15:34:19
Üzenet elküldve: 2020-04-16 15:34:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
* Visszafolyt egy nevetést, amikor pofátlan módon őszintének nevezik. Inkább úgy dönt, hogy rá tesz még egy lapáttal. *
- Hát igen, nálam őszintébbet nehezen találsz. De az "embert" viszont kikérem magamnak. * Ravaszul csillan a szeme, hát igen, ő nem egyszerű ember, annál sokkal egzotikusabb. Na nem mintha Ysa ne lenne az. A gyémánt a sok szén között. A visszakérdezés nem zökkenti ki a férfit. *
- Akkor jobban jársz, ha szakértő orvoshoz viszed, aki már többször gyógyított beteg állatot, mintha felszínes tudás alapján, ami lehet, hogy már rég elavult és sosem volt hasznos, próbálod meg önmagad kikúrálni. * Nem számít, hogy mennyire ismeri a másikat, amíg logikusan tud érvelni. Vagy legalábbis úgy látszik, mintha logikus lenne az érvelése. A tekintete elől megszökő lányt csupán azért követi, mert nem örülne neki, ha a könyvtárból is netalán kiszökne. *
- Másképp nem tudnám, hogy miről beszélek. Sok bárd próbál a leírtakból ihletet szerezni, olyan helyekről mesélni és énekelni, ahol sosem jártak, csak olvastak róla. Kezdőként én is beleestem ebbe a hibába. * Sóhajt nagyot, mintha csak csalódott volna önmagában. * Mit mondjak önnek, fiatal voltam, és kellett a pénz. Csináltam ilyen munkákat is, nem vagyok rá büszke. Van egy dalom egy városról, amit a mai napig sose láttam. Az se biztos, hogy létezik. Csak olvastam róla. Körbe jártam, és büszkén énekeltem, csak utólag jöttem rá, hogy bolondot csináltam magamból. Teljesen hiteltelen, és szörnyű. Még szerencse, hogy idejében észrevettem. * Megpöcköli az egyik könyvet, mintha csak így akarna elégtételt venni az őt ért sérelmeken, amiket ezeknek köszönhet. Ki tudja, hogy mennyi igazság lapul ebben a történetben. Akár még valóságos is lehet. *
* Visszafolyt egy nevetést, amikor pofátlan módon őszintének nevezik. Inkább úgy dönt, hogy rá tesz még egy lapáttal. *
- Hát igen, nálam őszintébbet nehezen találsz. De az "embert" viszont kikérem magamnak. * Ravaszul csillan a szeme, hát igen, ő nem egyszerű ember, annál sokkal egzotikusabb. Na nem mintha Ysa ne lenne az. A gyémánt a sok szén között. A visszakérdezés nem zökkenti ki a férfit. *
- Akkor jobban jársz, ha szakértő orvoshoz viszed, aki már többször gyógyított beteg állatot, mintha felszínes tudás alapján, ami lehet, hogy már rég elavult és sosem volt hasznos, próbálod meg önmagad kikúrálni. * Nem számít, hogy mennyire ismeri a másikat, amíg logikusan tud érvelni. Vagy legalábbis úgy látszik, mintha logikus lenne az érvelése. A tekintete elől megszökő lányt csupán azért követi, mert nem örülne neki, ha a könyvtárból is netalán kiszökne. *
- Másképp nem tudnám, hogy miről beszélek. Sok bárd próbál a leírtakból ihletet szerezni, olyan helyekről mesélni és énekelni, ahol sosem jártak, csak olvastak róla. Kezdőként én is beleestem ebbe a hibába. * Sóhajt nagyot, mintha csak csalódott volna önmagában. * Mit mondjak önnek, fiatal voltam, és kellett a pénz. Csináltam ilyen munkákat is, nem vagyok rá büszke. Van egy dalom egy városról, amit a mai napig sose láttam. Az se biztos, hogy létezik. Csak olvastam róla. Körbe jártam, és büszkén énekeltem, csak utólag jöttem rá, hogy bolondot csináltam magamból. Teljesen hiteltelen, és szörnyű. Még szerencse, hogy idejében észrevettem. * Megpöcköli az egyik könyvet, mintha csak így akarna elégtételt venni az őt ért sérelmeken, amiket ezeknek köszönhet. Ki tudja, hogy mennyi igazság lapul ebben a történetben. Akár még valóságos is lehet. *
3272. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-16 14:48:24
Üzenet elküldve: 2020-04-16 14:48:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
*A kicsit talán klisésen csengő életbölcsességgel csak egyetérteni tud. Véleménye szerint nem létezik önzetlen ember vagy cselekedet, az ember végtére is mindent a maga érdekében tesz, még akkor is, ha azzal a kegyes hazugsággal áltatja magát, hogy másoknak segít.*
-Micsoda szerencse, hogy vannak még ilyen őszinte emberek.
*Ajándékozza meg hamis dicsérettel a visszakérdezésen pedig kicsit elgondolkodik.*
-Maradjunk annyiban, hogy mindkettő.
*Calet látszólag nem dobja fel, hogy micsoda hasznos tudást halmozhatna fel a hátasok nyavalyáiról, ezt persze valahol meg tudja érteni.*
-És ha igen?
*Kérdez vissza, azt üzenve ezzel, hogy igazából semmit sem tud róla a másik, ez pedig nem is akkora hazugság, végtére is ők csak két majdnem idegen, akik néhanapján jót szórakoznak és ágyba bújnak. Talán még Ysanee az, aki kettejük közül tud is valamit a másik múltjáról, de ezek is csak apró információ morzsák, melyeket ittasan osztott meg vele a mélységi.
A bárdot nem igazán érdeklik a könyvek és a bennük rejlő titkok, ám hamar értésére adja utalgatva, mi is az, ami körül valójában forognak gondolatai. Meglepi ez a tolvajt? Nem különösebben, de tény, hogy erőt kell vennie magán ahhoz, hogy ne emlékezzen vissza azokra az éjszakákra. Még szerencse, hogy épp közöttük magasodik egy jókora polc, így el tudja kerülni, hogy tekintete összeakadjon a férfiéval. Ettől függetlenül osztja a véleményét a tapasztalattal szerzett tudásról, ő is hasonlóképp éli az életét, nem az a kifejezetten elméleti ember.*
-Szóval olvastál már könyvet.
*Állapítja meg utolsó szavaiból gúnyolódva, közben puhán, halkan lépdelve siet tovább a következő sorra, elbújva a sötételf elől.*
*A kicsit talán klisésen csengő életbölcsességgel csak egyetérteni tud. Véleménye szerint nem létezik önzetlen ember vagy cselekedet, az ember végtére is mindent a maga érdekében tesz, még akkor is, ha azzal a kegyes hazugsággal áltatja magát, hogy másoknak segít.*
-Micsoda szerencse, hogy vannak még ilyen őszinte emberek.
*Ajándékozza meg hamis dicsérettel a visszakérdezésen pedig kicsit elgondolkodik.*
-Maradjunk annyiban, hogy mindkettő.
*Calet látszólag nem dobja fel, hogy micsoda hasznos tudást halmozhatna fel a hátasok nyavalyáiról, ezt persze valahol meg tudja érteni.*
-És ha igen?
*Kérdez vissza, azt üzenve ezzel, hogy igazából semmit sem tud róla a másik, ez pedig nem is akkora hazugság, végtére is ők csak két majdnem idegen, akik néhanapján jót szórakoznak és ágyba bújnak. Talán még Ysanee az, aki kettejük közül tud is valamit a másik múltjáról, de ezek is csak apró információ morzsák, melyeket ittasan osztott meg vele a mélységi.
A bárdot nem igazán érdeklik a könyvek és a bennük rejlő titkok, ám hamar értésére adja utalgatva, mi is az, ami körül valójában forognak gondolatai. Meglepi ez a tolvajt? Nem különösebben, de tény, hogy erőt kell vennie magán ahhoz, hogy ne emlékezzen vissza azokra az éjszakákra. Még szerencse, hogy épp közöttük magasodik egy jókora polc, így el tudja kerülni, hogy tekintete összeakadjon a férfiéval. Ettől függetlenül osztja a véleményét a tapasztalattal szerzett tudásról, ő is hasonlóképp éli az életét, nem az a kifejezetten elméleti ember.*
-Szóval olvastál már könyvet.
*Állapítja meg utolsó szavaiból gúnyolódva, közben puhán, halkan lépdelve siet tovább a következő sorra, elbújva a sötételf elől.*
3271. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-16 13:20:32
Üzenet elküldve: 2020-04-16 13:20:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
- Mindenki önző, csak van, aki titkolja. * Vonja meg a mélységi a vállát. Nem mintha ő nyitott könyv lenne mások előtt, de ezt a tulajdonságát meg se próbálja titkolni. *
- Sértés, vagy elismerés, hogy olyan jól öltöd magadra az átlagosság álcáját, hogy még engem is megtévesztett? * Kérdez vissza, de nem tagadja, hogy sértés lenne a kijelentés, bár nem annak szánta.
Az apró intermezzo után, ami láthatóan nem csak a férfiban indít el valamilyen folyamatot, bár nem mutatja, kissé fájdalmat okoznak a nő szavai. *
- Roppant érdekfeszítő írás lehet. * Jegyzi meg, és a helyzetnél is jobban bosszantja az apró él, amit a saját hangjában vél felfedezni. Az ilyen hibákat nem szokta megengedni magának. Szerencsére kizökkenti a kellemes kuncogás, úgyhogy hamar visszacsusszan a szerepébe, amiből alig érezhetően zökkent ki egy pillanatra. *
- A tudást? Ezen a helyen? Netán beteg a lovad? * Utal mosolyogva az előbb emlegetett könyvre. * A hasznos tudást tudod te is, hogy odakint találod, az is lehet, hogy egy negyvenes asztalnál ülve. A tapasztalat sokkal többet ér ezeknél az elfeledett, és elhanyagolt szavaknál.
* Megcsóválja a fejét, és halkan felnevet a következő gondolatra. *
- Végtére is, elolvashatsz akárhány könyvet a szeretkezésről, nem leszel jó szerető, csak ha megfelelő tapasztalattal rendelkezel. * Szokatlanul célra törő utalás, de úgy érzi, hogy biztonságosan elejthet most már egy ilyet, még ha fel is bosszantja vele a lányt, akkor is emlékezteti a testét arra, hogy mit adhat neki a könyvek helyett. *
- Hidd el, tapasztalatból mondom. * Rövid hatásszünet, de nem hagyja, hogy közbe vágjon a másik, ha látja, hogy így akar tenni, akkor hamarabb folytatja. * Megannyi könyvet írtak már a zeneszerzésről és a bárd zenéről, de gyújtósnak is rosszak.
- Mindenki önző, csak van, aki titkolja. * Vonja meg a mélységi a vállát. Nem mintha ő nyitott könyv lenne mások előtt, de ezt a tulajdonságát meg se próbálja titkolni. *
- Sértés, vagy elismerés, hogy olyan jól öltöd magadra az átlagosság álcáját, hogy még engem is megtévesztett? * Kérdez vissza, de nem tagadja, hogy sértés lenne a kijelentés, bár nem annak szánta.
Az apró intermezzo után, ami láthatóan nem csak a férfiban indít el valamilyen folyamatot, bár nem mutatja, kissé fájdalmat okoznak a nő szavai. *
- Roppant érdekfeszítő írás lehet. * Jegyzi meg, és a helyzetnél is jobban bosszantja az apró él, amit a saját hangjában vél felfedezni. Az ilyen hibákat nem szokta megengedni magának. Szerencsére kizökkenti a kellemes kuncogás, úgyhogy hamar visszacsusszan a szerepébe, amiből alig érezhetően zökkent ki egy pillanatra. *
- A tudást? Ezen a helyen? Netán beteg a lovad? * Utal mosolyogva az előbb emlegetett könyvre. * A hasznos tudást tudod te is, hogy odakint találod, az is lehet, hogy egy negyvenes asztalnál ülve. A tapasztalat sokkal többet ér ezeknél az elfeledett, és elhanyagolt szavaknál.
* Megcsóválja a fejét, és halkan felnevet a következő gondolatra. *
- Végtére is, elolvashatsz akárhány könyvet a szeretkezésről, nem leszel jó szerető, csak ha megfelelő tapasztalattal rendelkezel. * Szokatlanul célra törő utalás, de úgy érzi, hogy biztonságosan elejthet most már egy ilyet, még ha fel is bosszantja vele a lányt, akkor is emlékezteti a testét arra, hogy mit adhat neki a könyvek helyett. *
- Hidd el, tapasztalatból mondom. * Rövid hatásszünet, de nem hagyja, hogy közbe vágjon a másik, ha látja, hogy így akar tenni, akkor hamarabb folytatja. * Megannyi könyvet írtak már a zeneszerzésről és a bárd zenéről, de gyújtósnak is rosszak.
3270. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-16 12:27:36
Üzenet elküldve: 2020-04-16 12:27:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
-Micsoda önző alak.
*Csóválja meg fejét rosszallóan, egészen úgy tesz, mint aki nem tudhatja magáénak ezt a személyiségjegyet. A pimasz tekintet eközben szemrebbenés nélkül állja, ezért könnyedén úgy tűnhet, hogy egyáltalán nincs rá hatással.*
-Igazán ügyesen sértegetsz.
*Szól elismerően, érzelemmentes hangon.
A férfi nem húzódik el a közeledéskor, épp ahogy várta, tetszik neki, hogy mindig belemegy az ostoba kis játékaiba. Sejtette ugyan, hogy felkelti ezzel a másik érdeklődését, ám megérezvén ennek bizonyítékát nem tudja elfojtani felszínre törő elégedett mosolyát. Nem számít viszont a lapockáján játszadozó tőrre, meglepetésében fel is emeli egyik szemöldökét, magában kénytelen elismerni, hogy még mindig ügyes a bárd, ezt persze esze ágában sincs megosztani vele.*
-Minden érdekes itt.
*Jelenti ki, de jól érezhetően ironizál*
-Ki ne akarna mondjuk a...
*Azzal kihúzza az első keze ügyébe kerülő könyvet*
-A lóbetegségekről olvasni?
*Pillant Calere először komolyan, de hamar elkuncogja magát. Ilyen zavaró tényező mellett sokkal kevésbé izgatják már az irományok, kicsit idegesíti is, hogy ilyen könnyen képes volt elvonni a figyelmét. Tekintetét ezért feszesen a köteteken tartja és igyekszik minél kevesebbszer pillantani egykori ivócimborájára.*
-Amit mindenki.
*Felel a kérdésre, mintha a válasz annyira egyértelmű lenne, s drámaian hozzáteszi*
-A tudást.
*Közben persze bazsalyog az elcsépeltségen majd még végigfuttatja szemeit az unalmas címeket, aztán maga mögött hagyva a másikat lépdel át a következő sorra.*
-Vagy úgyis mondhatjuk, hogy nagyon unatkoztam.
*Hangja minden bizonnyal így is jól áthallatszik*
-Talán nem nézed ki belőlem, hogy szoktam olvasni?
*Kérdi átlátszó műsértődöttséggel*
-Micsoda önző alak.
*Csóválja meg fejét rosszallóan, egészen úgy tesz, mint aki nem tudhatja magáénak ezt a személyiségjegyet. A pimasz tekintet eközben szemrebbenés nélkül állja, ezért könnyedén úgy tűnhet, hogy egyáltalán nincs rá hatással.*
-Igazán ügyesen sértegetsz.
*Szól elismerően, érzelemmentes hangon.
A férfi nem húzódik el a közeledéskor, épp ahogy várta, tetszik neki, hogy mindig belemegy az ostoba kis játékaiba. Sejtette ugyan, hogy felkelti ezzel a másik érdeklődését, ám megérezvén ennek bizonyítékát nem tudja elfojtani felszínre törő elégedett mosolyát. Nem számít viszont a lapockáján játszadozó tőrre, meglepetésében fel is emeli egyik szemöldökét, magában kénytelen elismerni, hogy még mindig ügyes a bárd, ezt persze esze ágában sincs megosztani vele.*
-Minden érdekes itt.
*Jelenti ki, de jól érezhetően ironizál*
-Ki ne akarna mondjuk a...
*Azzal kihúzza az első keze ügyébe kerülő könyvet*
-A lóbetegségekről olvasni?
*Pillant Calere először komolyan, de hamar elkuncogja magát. Ilyen zavaró tényező mellett sokkal kevésbé izgatják már az irományok, kicsit idegesíti is, hogy ilyen könnyen képes volt elvonni a figyelmét. Tekintetét ezért feszesen a köteteken tartja és igyekszik minél kevesebbszer pillantani egykori ivócimborájára.*
-Amit mindenki.
*Felel a kérdésre, mintha a válasz annyira egyértelmű lenne, s drámaian hozzáteszi*
-A tudást.
*Közben persze bazsalyog az elcsépeltségen majd még végigfuttatja szemeit az unalmas címeket, aztán maga mögött hagyva a másikat lépdel át a következő sorra.*
-Vagy úgyis mondhatjuk, hogy nagyon unatkoztam.
*Hangja minden bizonnyal így is jól áthallatszik*
-Talán nem nézed ki belőlem, hogy szoktam olvasni?
*Kérdi átlátszó műsértődöttséggel*
3269. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-16 11:24:56
Üzenet elküldve: 2020-04-16 11:24:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
- Ugyan, hidd el, azok a gondolatok csupa csupa jót tartogatnak... számomra. * Kacsint, és halkan, röviden nevet hozzá, miközben érdeklődő pillantásával Ysanee tekintetét keresi, és ha megtalálja, akkor mélyen belefúrja a sajátját. Ritkán néz ilyen pimaszul nőkre, de akkor hatásos szokott lenni. Persze a nő már többször bizonyította, hogy a praktikák, amik széleskörű sikert szoktak aratni, azok sokszor hatástalanul pattannak le a védelméről. *
- Ha nem is ostobát, de tehetőset és szemrevalót, de igen. Könnyű prédának tűnt. * Ért egyet a másikkal, majd annak felcsattanása üdítő élményként hat, végre egy kiszámítható, és várt reakció. Kezd ráhangolódni a másikra, legalábbis egyre inkább ezt érzi. Éppen ezért követi is az asztalhoz, most nem hagyná magára, ahhoz túlságosan is felkeltette az érdeklődését. Persze azért nem túl gyorsan, mint egy jó, hűséges kutya, kivár kicsit, és lazán megy utána, ahol aztán továbbra is tartja a kettejük közti távolságot, egyelőre nem lép közelebb. Megvárja, amíg a másik teszi meg a viszonozó lépéseket, aminek korábbi közeledésével már lefektette az alapjait. Nem kell sokáig várjon, Ysanee már hozzá is simul, érzi a combján a tőr játékát, Ysanee is érezheti, hogy valami viszonozóan bökdösi őt a mélységi ruhája alatt. Közben a férfi úgy tesz, mint aki át akarja karolni a másikat, de ügyes kis kezében már ott lapul az ébenfekete tőr, ami hamarosan a másik lapockáinál kezd játszadozni. Persze nem okoz sérülést, sőt, még a ruha anyagát is kíméli, de azért érezhető, hogy nem az ujjak, és nem is a körme az, ami ott van. Ettől függetlenül Ysanee úgy tud hátralépni, mintha semmi nem akadályozná, és ha a sötételf kezére pillant, láthatja, hogy már hűlt helye van benne a tőrnek. *
- Aligha hiszem, hogy bármi érdekes lenne idelent. *Ezúttal nem teszi hozzá, hogy a másik felet annak találja, vagy önmagát. Mélyet sóhajt is, ahogy visszanéz a poros könyvekre. *
- Ha volt is bármi, Eeyr papjai alighanem eltüntették már. Egyáltalán mit keresel? * Lép ennek ellenére az egyik polchoz, és a könyvek címeit kezdi olvasni. *
- Ugyan, hidd el, azok a gondolatok csupa csupa jót tartogatnak... számomra. * Kacsint, és halkan, röviden nevet hozzá, miközben érdeklődő pillantásával Ysanee tekintetét keresi, és ha megtalálja, akkor mélyen belefúrja a sajátját. Ritkán néz ilyen pimaszul nőkre, de akkor hatásos szokott lenni. Persze a nő már többször bizonyította, hogy a praktikák, amik széleskörű sikert szoktak aratni, azok sokszor hatástalanul pattannak le a védelméről. *
- Ha nem is ostobát, de tehetőset és szemrevalót, de igen. Könnyű prédának tűnt. * Ért egyet a másikkal, majd annak felcsattanása üdítő élményként hat, végre egy kiszámítható, és várt reakció. Kezd ráhangolódni a másikra, legalábbis egyre inkább ezt érzi. Éppen ezért követi is az asztalhoz, most nem hagyná magára, ahhoz túlságosan is felkeltette az érdeklődését. Persze azért nem túl gyorsan, mint egy jó, hűséges kutya, kivár kicsit, és lazán megy utána, ahol aztán továbbra is tartja a kettejük közti távolságot, egyelőre nem lép közelebb. Megvárja, amíg a másik teszi meg a viszonozó lépéseket, aminek korábbi közeledésével már lefektette az alapjait. Nem kell sokáig várjon, Ysanee már hozzá is simul, érzi a combján a tőr játékát, Ysanee is érezheti, hogy valami viszonozóan bökdösi őt a mélységi ruhája alatt. Közben a férfi úgy tesz, mint aki át akarja karolni a másikat, de ügyes kis kezében már ott lapul az ébenfekete tőr, ami hamarosan a másik lapockáinál kezd játszadozni. Persze nem okoz sérülést, sőt, még a ruha anyagát is kíméli, de azért érezhető, hogy nem az ujjak, és nem is a körme az, ami ott van. Ettől függetlenül Ysanee úgy tud hátralépni, mintha semmi nem akadályozná, és ha a sötételf kezére pillant, láthatja, hogy már hűlt helye van benne a tőrnek. *
- Aligha hiszem, hogy bármi érdekes lenne idelent. *Ezúttal nem teszi hozzá, hogy a másik felet annak találja, vagy önmagát. Mélyet sóhajt is, ahogy visszanéz a poros könyvekre. *
- Ha volt is bármi, Eeyr papjai alighanem eltüntették már. Egyáltalán mit keresel? * Lép ennek ellenére az egyik polchoz, és a könyvek címeit kezdi olvasni. *
3268. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-16 10:57:41
Üzenet elküldve: 2020-04-16 10:57:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
*Ha gúnyos horkantással nem is, de a mélységi gazdagabb lehet egy szép, látványos szemforgatással*
-Szóval azt mondod tele van a fejed rossz gondolatokkal?
*Villannak szemei a könyv mögül a másikra, ahogy készségesen kiforgatja annak szavait*
-Azt hitted valami ostoba kis fruskát követsz.
*Magyarázza, hogy miért is tudott valamennyire túljárni az eszén, bár nincsenek illúziói, tisztában van vele, ha nem Cale az, aki követi, valószínűleg már halott lenne vagy szegényebb pár száz arannyal. Tanulva az esetből legközelebb jóval óvatosabb lesz, ha sötétedés után az utcákon mászkál.
Közben a férfinak jó szokásához hűen megered a nyelve, mondhatni mestere a felesleges beszédnek, ami általában egyszerre szórakoztatja és bosszantja, s most leginkább utóbbi felé billen a mérleg. Az elhangzó vádra ócskán megjátszott felháborodással csattan fel.*
-Én? Neked? Soha!
*Végül nem is tart az asztal felé, időközben az egyik sorra fordul le, s nem túl izgalmas kötetét felpakolva egy polcra várja, hogy a másik beérje őt. Hirtelen lép a bárdhoz és simul hozzá előröl, felpillantva a nála magasabb alakra simít ki gondoskodóan néhány szürke tincset arcából. Tőrével eközben gyengéden megcirógatja a mélységi combját, óvatosan teszi ezt, hiszen nem áll szándékában bántani. Legalább is most nem.*
-Tartsd meg magadnak az üres bókjaid, Salwar.
*Suttogja szinte már fenyegetően, arcán közben hideg mosoly ül*
-Tedd inkább hasznossá magad és segíts nekem keresni valami érdekes könyvet.
*Lép végül el tőle, mint aki jól végezte dolgát, s szemeit újra végigfuttatja a gerinceken*
*Ha gúnyos horkantással nem is, de a mélységi gazdagabb lehet egy szép, látványos szemforgatással*
-Szóval azt mondod tele van a fejed rossz gondolatokkal?
*Villannak szemei a könyv mögül a másikra, ahogy készségesen kiforgatja annak szavait*
-Azt hitted valami ostoba kis fruskát követsz.
*Magyarázza, hogy miért is tudott valamennyire túljárni az eszén, bár nincsenek illúziói, tisztában van vele, ha nem Cale az, aki követi, valószínűleg már halott lenne vagy szegényebb pár száz arannyal. Tanulva az esetből legközelebb jóval óvatosabb lesz, ha sötétedés után az utcákon mászkál.
Közben a férfinak jó szokásához hűen megered a nyelve, mondhatni mestere a felesleges beszédnek, ami általában egyszerre szórakoztatja és bosszantja, s most leginkább utóbbi felé billen a mérleg. Az elhangzó vádra ócskán megjátszott felháborodással csattan fel.*
-Én? Neked? Soha!
*Végül nem is tart az asztal felé, időközben az egyik sorra fordul le, s nem túl izgalmas kötetét felpakolva egy polcra várja, hogy a másik beérje őt. Hirtelen lép a bárdhoz és simul hozzá előröl, felpillantva a nála magasabb alakra simít ki gondoskodóan néhány szürke tincset arcából. Tőrével eközben gyengéden megcirógatja a mélységi combját, óvatosan teszi ezt, hiszen nem áll szándékában bántani. Legalább is most nem.*
-Tartsd meg magadnak az üres bókjaid, Salwar.
*Suttogja szinte már fenyegetően, arcán közben hideg mosoly ül*
-Tedd inkább hasznossá magad és segíts nekem keresni valami érdekes könyvet.
*Lép végül el tőle, mint aki jól végezte dolgát, s szemeit újra végigfuttatja a gerinceken*
3267. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-16 08:34:02
Üzenet elküldve: 2020-04-16 08:34:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
- Szeretném tudatni veled, hogy teljesen egészséges és koromnak, illetve nememnek megfelelő késztetéseim, és motivációim vannak, semmi perverz nincs köztük. * Csóválja a fejét, mintha csak sértené az önérzetét a feltételezés. * Teysus papjai is elirigyelnék az erkölcsi és morális iránytűmet, amivel a rossz gondolatoktól terelem el magam.
* Teszi hozzá egy túlzást, hogy megfelelően adagolja a dolgot. Ki tudja, talán egy gúnyos horkantást is sikerül bezsebelnie jutalomként. *
- Ebben egyet kell értenem. Rendkívül bosszantó téged becserkészni, mint zsebelésre kiszemelt áldozat. Még az ajtó becsukása után is olyan gyorsan szeleltél el, hogy hiába rejtőztem az árnyékban. Pedig azt hittem, hogy ott megleszel.
* Teszi hozzá, és egy újabb könyv slisszan érzékeny és játékos ujjai közé. Kinyitja véletlenszerűen valahol a közepe, és a vége között, és beleolvas, de a mondatszerkezetek és a szóismétlések már az első bekezdésben elveszítik a figyelmét.*
- Inkább mondanálak ügyesnek, mint jónak. Persze addig mindenki jó, amíg nem tudják bizonyítani, hogy ne lenne az. Így belegondolva, egyet kell értenem, bizonyára jó kislány voltál. Bár meg kell jegyeznem, hogy zavarba ejt, hogy kényed kedved szerint váltogatod, hogy kis, vagy nagylányként utalj magadra. Az egyik vagy másik kijelentésed hitelét veszti. Hazudsz nekem, Ysa? * Kap a szívéhez, mintha csak belesajdulna a gondolatba is. *
- Poros könyvek, és napokig tartó szamárköhögés a sok por lenyelésétől? Egyik se méltó hozzád. Ahogy az sem, hogy az olvasóterem félhomálya önkényesen fedje szépséged. Az árnyak, a sötét csak egy eszköz lehet a kezedben, amit simlis kis dolgaid intézésére hívsz szolgálódul. Minden más esetben tündökölnöd kellene, és párkapcsolatokat tenni tönkre, már csak azzal, hogy elsétálsz mellettük az utcán. * Sóhajt mélyen, mintha csak szomorú lenne, hogy Ysanee nem egy kivilágított szoba közepén, mint egy dísztárgy fordul körbe, hogy bárki megcsodálhassa. Egyesek vitatkoznának, hogy az ilyesfajta tárgyiasítás egy férfi részéről bántó, vagy sértő lehet. Cale a legtöbb esetben úgy találja, hogy ha ő tálalja, akkor inkább imponáló, még ha a fogadó fél nem is igazán érti, hogy miért, vagy tagadni próbálja. *
- Szeretném tudatni veled, hogy teljesen egészséges és koromnak, illetve nememnek megfelelő késztetéseim, és motivációim vannak, semmi perverz nincs köztük. * Csóválja a fejét, mintha csak sértené az önérzetét a feltételezés. * Teysus papjai is elirigyelnék az erkölcsi és morális iránytűmet, amivel a rossz gondolatoktól terelem el magam.
* Teszi hozzá egy túlzást, hogy megfelelően adagolja a dolgot. Ki tudja, talán egy gúnyos horkantást is sikerül bezsebelnie jutalomként. *
- Ebben egyet kell értenem. Rendkívül bosszantó téged becserkészni, mint zsebelésre kiszemelt áldozat. Még az ajtó becsukása után is olyan gyorsan szeleltél el, hogy hiába rejtőztem az árnyékban. Pedig azt hittem, hogy ott megleszel.
* Teszi hozzá, és egy újabb könyv slisszan érzékeny és játékos ujjai közé. Kinyitja véletlenszerűen valahol a közepe, és a vége között, és beleolvas, de a mondatszerkezetek és a szóismétlések már az első bekezdésben elveszítik a figyelmét.*
- Inkább mondanálak ügyesnek, mint jónak. Persze addig mindenki jó, amíg nem tudják bizonyítani, hogy ne lenne az. Így belegondolva, egyet kell értenem, bizonyára jó kislány voltál. Bár meg kell jegyeznem, hogy zavarba ejt, hogy kényed kedved szerint váltogatod, hogy kis, vagy nagylányként utalj magadra. Az egyik vagy másik kijelentésed hitelét veszti. Hazudsz nekem, Ysa? * Kap a szívéhez, mintha csak belesajdulna a gondolatba is. *
- Poros könyvek, és napokig tartó szamárköhögés a sok por lenyelésétől? Egyik se méltó hozzád. Ahogy az sem, hogy az olvasóterem félhomálya önkényesen fedje szépséged. Az árnyak, a sötét csak egy eszköz lehet a kezedben, amit simlis kis dolgaid intézésére hívsz szolgálódul. Minden más esetben tündökölnöd kellene, és párkapcsolatokat tenni tönkre, már csak azzal, hogy elsétálsz mellettük az utcán. * Sóhajt mélyen, mintha csak szomorú lenne, hogy Ysanee nem egy kivilágított szoba közepén, mint egy dísztárgy fordul körbe, hogy bárki megcsodálhassa. Egyesek vitatkoznának, hogy az ilyesfajta tárgyiasítás egy férfi részéről bántó, vagy sértő lehet. Cale a legtöbb esetben úgy találja, hogy ha ő tálalja, akkor inkább imponáló, még ha a fogadó fél nem is igazán érti, hogy miért, vagy tagadni próbálja. *
3266. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-16 06:54:18
Üzenet elküldve: 2020-04-16 06:54:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A könyvtárban//
//Erisy//
*Zakar úgy látja, Shiv olyan, mint egy forgószél. Már a piacon is ez volt az érzése. A lányt hajtja a vére, ha valamit érdekesnek, izgalmasnak talál, Zakar pedig ezt találta izgalmasnak. Igazán belevaló kisasszony. Most ugyan nincs itt, de bármelyik percben felbukkanhat hirtelen valami új dologgal.*
- Ötletem sincs, hová lettek. Remélem nincs olyan elvarázsolt könyv, ami magába szippanthat két személyt. *Maga sem hiszi, hogy volna ilyen, még ha most úgy is tűnik. Mintha valami elnyelte volna a testvéreket. Erisy abbahagyja az olvasást, mert társasága akadt. Zakar igazán nem akarta elvenni tőle a könyvek nyújtotta élvezetet, de értékeli, hogy a lány vele is törődik.*
- Visszajársz majd ide? *kérdi. Kíváncsi, Erisyt mennyire bűvölte el a könyvtár.*
//Erisy//
*Zakar úgy látja, Shiv olyan, mint egy forgószél. Már a piacon is ez volt az érzése. A lányt hajtja a vére, ha valamit érdekesnek, izgalmasnak talál, Zakar pedig ezt találta izgalmasnak. Igazán belevaló kisasszony. Most ugyan nincs itt, de bármelyik percben felbukkanhat hirtelen valami új dologgal.*
- Ötletem sincs, hová lettek. Remélem nincs olyan elvarázsolt könyv, ami magába szippanthat két személyt. *Maga sem hiszi, hogy volna ilyen, még ha most úgy is tűnik. Mintha valami elnyelte volna a testvéreket. Erisy abbahagyja az olvasást, mert társasága akadt. Zakar igazán nem akarta elvenni tőle a könyvek nyújtotta élvezetet, de értékeli, hogy a lány vele is törődik.*
- Visszajársz majd ide? *kérdi. Kíváncsi, Erisyt mennyire bűvölte el a könyvtár.*
3265. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-16 01:40:46
Üzenet elküldve: 2020-04-16 01:40:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
*A felesleges tagadáson megemelkedik szemöldöke.*
-Ha sokat mondogatod talán igazzá válik.
*Türelmesen hallgatja végig Cale korholás-szerűségét, nyelvével végigsimít közben fogain, amitől kissé talán feszültnek tűnhet, hozzászólása azonban változatlanul nyugodt.*
-Köszönöm az elmés észrevételt, de nagylány vagyok már, tudok vigyázni magamra.
*Rebegteti meg pilláit majd lapoz egyet a kezében lévő könyvben. Nyilvánvalóan nem olvassa, csak nézegeti az oldalakat, ezzel is kerülve észrevétlenül a másik tekintetét. A terelés persze nem kerüli el a figyelmét, de nem erőlteti a dolgot, később, ha oldottabb lesz a hangulat, rákérdez, bár igazság szerint úgy érzi valamiért, hogy minél előbb itt kellene hagynia a mélységit. *
-Sajnos még nem volt alkalmam találkozni velük, jó kislány voltam az utóbbi hatokban.
*Vallja be töredelmesen bűnét, azaz leginkább annak hiányát. A kérdésére érkezett válasz kissé szomorúnak hangzik, a vigasztalásban nem jeleskedik, így csak kiböki, ami először eszébe jut.*
-A magunkfajta magányra van ítélve.
*Szavai nem csengenek letörten, inkább csak mint száraz tényt közli. A rendkívül giccses költői hasonlat pedig megmosolyogtatja.*
-Valami ilyesmi.
*Ért egyet halkan majd torkát köszörülve próbál időt szerezni, hogy kitalálja, miféle ócska és átlátszó kifogással is álljon elő. Tudja, hogy hogyan is végződne ez az ártatlannak tűnő iszogatás.*
-Mint látod fontos dolgom van.
*Bök pengéjével a kinyitott könyvre, s már fordít is hátat, hogy a sorok között lavírozva végül majd elérje az asztalt.*
*A felesleges tagadáson megemelkedik szemöldöke.*
-Ha sokat mondogatod talán igazzá válik.
*Türelmesen hallgatja végig Cale korholás-szerűségét, nyelvével végigsimít közben fogain, amitől kissé talán feszültnek tűnhet, hozzászólása azonban változatlanul nyugodt.*
-Köszönöm az elmés észrevételt, de nagylány vagyok már, tudok vigyázni magamra.
*Rebegteti meg pilláit majd lapoz egyet a kezében lévő könyvben. Nyilvánvalóan nem olvassa, csak nézegeti az oldalakat, ezzel is kerülve észrevétlenül a másik tekintetét. A terelés persze nem kerüli el a figyelmét, de nem erőlteti a dolgot, később, ha oldottabb lesz a hangulat, rákérdez, bár igazság szerint úgy érzi valamiért, hogy minél előbb itt kellene hagynia a mélységit. *
-Sajnos még nem volt alkalmam találkozni velük, jó kislány voltam az utóbbi hatokban.
*Vallja be töredelmesen bűnét, azaz leginkább annak hiányát. A kérdésére érkezett válasz kissé szomorúnak hangzik, a vigasztalásban nem jeleskedik, így csak kiböki, ami először eszébe jut.*
-A magunkfajta magányra van ítélve.
*Szavai nem csengenek letörten, inkább csak mint száraz tényt közli. A rendkívül giccses költői hasonlat pedig megmosolyogtatja.*
-Valami ilyesmi.
*Ért egyet halkan majd torkát köszörülve próbál időt szerezni, hogy kitalálja, miféle ócska és átlátszó kifogással is álljon elő. Tudja, hogy hogyan is végződne ez az ártatlannak tűnő iszogatás.*
-Mint látod fontos dolgom van.
*Bök pengéjével a kinyitott könyvre, s már fordít is hátat, hogy a sorok között lavírozva végül majd elérje az asztalt.*
3264. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-15 23:34:24
Üzenet elküldve: 2020-04-15 23:34:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
* A rosszalló pillantás újfent mosolyt csal arcára, de leküzdi a késztetést, hogy megismételje. *
- Nem is vagyok perverz. * Csempész felháborodást a hangjába, és megcsóválja a fejét. * Egyébként ha tudtam volna, hogy te vagy, sokkal korábban elkaplak. Elég sokáig követtelek, és úgy tűnt, mintha gyanakodnál is rá, mégse szúrtál ki. * Ebben elég biztos, elég jó emberismerő ahhoz, hogy észre vegye, ha nem így történt volna. * Szóval csapnivaló munkát végzel önmagad védelmében. Meg is érdemled, hogy magamfajta alakok kövessenek. Még ha csak a könyvtárba is.
* Elgondolkodva kap fel egy könyvet, és lapoz benne kettőt. Verses kötet, úgy teszi vissza, mintha tűz égetné a kezét. Utálja a verseket. *
- A tisztáson? Mi lett volna? Ki beszélt tisztásról? * Terel inkább, és elvesz egy másik könyvet. Szomorúan hallja, hogy már van őrség. *
- Legalább normálisabb bagázs, mint a korábbi? Vagy ugyan olyan hitvány semmirekellők. * Teszi fel a kérdést, és a könyv, ami valami bájitalokról beszélt már vissza is kerül a helyére. *
- Az embereimmel? Jó kérdés. Nem volt könnyes búcsú, és azóta se beszéltem velük. Nem vagyok jó vezető alkat, mert megkívánja a hűséget, és azt, hogy az ember egy csapathoz kösse magát. Nem az én világom. * Sóhajt nagyot, hiszen még Zara se volt elég, hogy marasztalja a sötételfet. *
- Helyes. Olyanok vagyunk, te és én, mint a madarak. Szükségünk van a szabadságra, ha egy helyen maradunk sokáig, az olyan, mintha fogságban lennénk. Az énekünk szomorúvá válik, majd teljesen abba marad. * Reméli, hogy a lány nem szó szerint érti, csak azért, mert Cale történetesen tud énekelni. *
- Innék egyet. Meghívhatlak? Azt hallottam egy csinos lánytól, hogy a pegazus fogadó olcsó hely. Talán megengedhetem magamnak.
* A rosszalló pillantás újfent mosolyt csal arcára, de leküzdi a késztetést, hogy megismételje. *
- Nem is vagyok perverz. * Csempész felháborodást a hangjába, és megcsóválja a fejét. * Egyébként ha tudtam volna, hogy te vagy, sokkal korábban elkaplak. Elég sokáig követtelek, és úgy tűnt, mintha gyanakodnál is rá, mégse szúrtál ki. * Ebben elég biztos, elég jó emberismerő ahhoz, hogy észre vegye, ha nem így történt volna. * Szóval csapnivaló munkát végzel önmagad védelmében. Meg is érdemled, hogy magamfajta alakok kövessenek. Még ha csak a könyvtárba is.
* Elgondolkodva kap fel egy könyvet, és lapoz benne kettőt. Verses kötet, úgy teszi vissza, mintha tűz égetné a kezét. Utálja a verseket. *
- A tisztáson? Mi lett volna? Ki beszélt tisztásról? * Terel inkább, és elvesz egy másik könyvet. Szomorúan hallja, hogy már van őrség. *
- Legalább normálisabb bagázs, mint a korábbi? Vagy ugyan olyan hitvány semmirekellők. * Teszi fel a kérdést, és a könyv, ami valami bájitalokról beszélt már vissza is kerül a helyére. *
- Az embereimmel? Jó kérdés. Nem volt könnyes búcsú, és azóta se beszéltem velük. Nem vagyok jó vezető alkat, mert megkívánja a hűséget, és azt, hogy az ember egy csapathoz kösse magát. Nem az én világom. * Sóhajt nagyot, hiszen még Zara se volt elég, hogy marasztalja a sötételfet. *
- Helyes. Olyanok vagyunk, te és én, mint a madarak. Szükségünk van a szabadságra, ha egy helyen maradunk sokáig, az olyan, mintha fogságban lennénk. Az énekünk szomorúvá válik, majd teljesen abba marad. * Reméli, hogy a lány nem szó szerint érti, csak azért, mert Cale történetesen tud énekelni. *
- Innék egyet. Meghívhatlak? Azt hallottam egy csinos lánytól, hogy a pegazus fogadó olcsó hely. Talán megengedhetem magamnak.
3263. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-15 23:11:39
Üzenet elküldve: 2020-04-15 23:11:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
*A karján végigsimító kézre rosszallóan pillant, ha épp nem húzódna el, talán finoman rá is csapna.*
-Köszönöm a tippet. Legközelebb, ha perverz alakok követnek sötét könyvtárakba majd azt használom.
*Kicsit azért érdekli, hogy pontosan mi volt a terve a férfinak. Bár nem ártalmatlan alak, s tudja, hogy hozzá hasonlóan szeret lopni, egy fegyveres rablást nem néz ki belőle, annyira veszélyesnek nem tartja. Persze nem ismeri őt olyan jól, s lehet csak saját önhittsége hiteti ezt el vele. Szereti azt képzelni, hogy ő a kiszámíthatatlanabb.*
-Miért mi volt a tisztáson?
*Húzza össze elgondolkodva szemöldökét, hisz rémlik neki, hogy ott mókáztak a legutóbb, de nem emlékszik semmi halálközelire, még talán csak a tőrét se szorította a nyakához, noha bizonyára megérdemelte volna. Valószínűleg hát nem rá gondol a helyszínt emlegetve.*
-Azóta már újraalakult az őrség és már nem olyan könnyű a "magunkfajtának".
*Ízlelgeti az utolsó szót, s kénytelenül is elmosolyodik rajta. A Caletől jól megszokott buta bókokra most sem reagál, valahol persze jól esik neki, de túl sokszor hallotta már ezeket a szavakat, s már nem tudja őket teljesen komolyan venni.*
-Már semmi.
*Felel a nekiszegezett kérdésre*
-Hamarosan elmegyek.
*Tőre végül megakad egy másik könyvön, ami mérgező növényekről szól, s miközben felcsapja, tőrét forgatja szórakozottan.*
-És mi lett az embereiddel a hídon túl?
*A karján végigsimító kézre rosszallóan pillant, ha épp nem húzódna el, talán finoman rá is csapna.*
-Köszönöm a tippet. Legközelebb, ha perverz alakok követnek sötét könyvtárakba majd azt használom.
*Kicsit azért érdekli, hogy pontosan mi volt a terve a férfinak. Bár nem ártalmatlan alak, s tudja, hogy hozzá hasonlóan szeret lopni, egy fegyveres rablást nem néz ki belőle, annyira veszélyesnek nem tartja. Persze nem ismeri őt olyan jól, s lehet csak saját önhittsége hiteti ezt el vele. Szereti azt képzelni, hogy ő a kiszámíthatatlanabb.*
-Miért mi volt a tisztáson?
*Húzza össze elgondolkodva szemöldökét, hisz rémlik neki, hogy ott mókáztak a legutóbb, de nem emlékszik semmi halálközelire, még talán csak a tőrét se szorította a nyakához, noha bizonyára megérdemelte volna. Valószínűleg hát nem rá gondol a helyszínt emlegetve.*
-Azóta már újraalakult az őrség és már nem olyan könnyű a "magunkfajtának".
*Ízlelgeti az utolsó szót, s kénytelenül is elmosolyodik rajta. A Caletől jól megszokott buta bókokra most sem reagál, valahol persze jól esik neki, de túl sokszor hallotta már ezeket a szavakat, s már nem tudja őket teljesen komolyan venni.*
-Már semmi.
*Felel a nekiszegezett kérdésre*
-Hamarosan elmegyek.
*Tőre végül megakad egy másik könyvön, ami mérgező növényekről szól, s miközben felcsapja, tőrét forgatja szórakozottan.*
-És mi lett az embereiddel a hídon túl?
3262. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-15 22:37:16
Üzenet elküldve: 2020-04-15 22:37:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
* Bár a lány elhúzódik, Cale úgy gondolja, hogy nem zavarja őt a közeledése. Persze ha nem játszadozna vele kicsit, akkor nem is lenne ennyire érdekes. A nőben mindig is több fogta meg a mélységit, mint az egyszerű testi vágy, de persze nem mondaná, hogy az nem játszik komoly szerepet. *
- Vastag és súlyos, túl lassan lendítenéd. A könyököd hasznosabb és hegyesebb. * Jegyzi meg, és ujjaival végig is simít a lány alkarján, gyengéden, fejét oldalra döntve, és elgondolkodva. Miután Ysa elhúzódik, nem követi, hagyja, hogy egy kis távolság legyen kettejük között. *
- Jó kérdés, magam sem tudom rá a választ. Talán az emlékek, amiket itt szereztem... végtére is, sose voltam olyan közel a halálhoz, mint az erdőszéli tisztáson. * Feleli elgondolkodva, észre se veszi, hogy a változatosság kedvéért most igazat beszél. *
- Vagy a könnyű préda lehetősége. Legutóbb nem volt városi őrség, kaotikus helyzet volt, és káosz. Remek alkalom a magunk fajtának, hogy éljen vele. * Gondolkodik, és közben hátrafésüli a szemébe lógó haját. *
- Téged mi tart még itt? Túl szép vagy ennek a városnak, és túl ravasz ennek a helynek. Túl érdekes vagy, hogy itt ragadj.
* Bár a lány elhúzódik, Cale úgy gondolja, hogy nem zavarja őt a közeledése. Persze ha nem játszadozna vele kicsit, akkor nem is lenne ennyire érdekes. A nőben mindig is több fogta meg a mélységit, mint az egyszerű testi vágy, de persze nem mondaná, hogy az nem játszik komoly szerepet. *
- Vastag és súlyos, túl lassan lendítenéd. A könyököd hasznosabb és hegyesebb. * Jegyzi meg, és ujjaival végig is simít a lány alkarján, gyengéden, fejét oldalra döntve, és elgondolkodva. Miután Ysa elhúzódik, nem követi, hagyja, hogy egy kis távolság legyen kettejük között. *
- Jó kérdés, magam sem tudom rá a választ. Talán az emlékek, amiket itt szereztem... végtére is, sose voltam olyan közel a halálhoz, mint az erdőszéli tisztáson. * Feleli elgondolkodva, észre se veszi, hogy a változatosság kedvéért most igazat beszél. *
- Vagy a könnyű préda lehetősége. Legutóbb nem volt városi őrség, kaotikus helyzet volt, és káosz. Remek alkalom a magunk fajtának, hogy éljen vele. * Gondolkodik, és közben hátrafésüli a szemébe lógó haját. *
- Téged mi tart még itt? Túl szép vagy ennek a városnak, és túl ravasz ennek a helynek. Túl érdekes vagy, hogy itt ragadj.
3261. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-15 22:17:58
Üzenet elküldve: 2020-04-15 22:17:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
*A férfi szájalására csak kifejezéstelen arccal hümment egyet. Úgy tűnik semmit sem változott, mióta utoljára találkoztak, bár kicsit nehezére esik visszaemlékezni, pontosan mikor is volt az. Bár Ysanee nem kérdi, merre járt az elmúlt hatokban, Cale mesélni kezd, s arra jut, még jó, hogy nem indult el a Sárvárosba megkeresni őt, hisz itt sem volt a városban. Pedig, ha potyára járatta volna meg akkor, most bizonyára nem lenne vele ilyen kedves, sőt, ha olyan hangulata lenne talán egy-két vágással is gazdagítaná. Ez az eshetőség egyébként most sem kizárható, a mélységi ugyanis szemtelenül közel lép. Hazugság lenne azt állítania, hogy teljesen hidegen hagyja a közelsége, mindig is volt valami megmagyarázhatatlan feszültség kettejük között.*
-Ugyan milyen ellenségeket szerezhet egy bárd? Félrefogtál egy hangot a lanton?
*Gúnyolódik s közben el is húzódik a másiktól, hogy aztán hangosan becsapja a könyvet és visszacsúsztassa a helyére.*
-Annyira nem érdekes, de elég vastag ahhoz, hogy nagyot üssön vele az ember.
*Indokolja meg választását majd immáron tőrét húzza végig a gerinceken valami olvasnivalót keresve. Persze óvatosan teszi ezt, nem akar kárt tenni bennük, csupán finoman jelzi a férfi számára, hogy nem igazán bízik benne, s ez valószínűleg fordítva is igaz.*
-Miért jöttél vissza ebbe a koszfészekbe?
*Kérdi a keresgélés közben, bár rémlik neki, hogy van valami lány, akibe bele van esve a sötételf, bizonyára ő lehetett az oka. Persze ezt is végtelenül ostoba indoknak tartaná, de más magyarázatot nehezen tud elképzelni. Őt sem tartja itt már semmi, ezért is morfondírozik már napok óta azon, hogy visszatér egykori otthonába, a Kikötőbe.*
*A férfi szájalására csak kifejezéstelen arccal hümment egyet. Úgy tűnik semmit sem változott, mióta utoljára találkoztak, bár kicsit nehezére esik visszaemlékezni, pontosan mikor is volt az. Bár Ysanee nem kérdi, merre járt az elmúlt hatokban, Cale mesélni kezd, s arra jut, még jó, hogy nem indult el a Sárvárosba megkeresni őt, hisz itt sem volt a városban. Pedig, ha potyára járatta volna meg akkor, most bizonyára nem lenne vele ilyen kedves, sőt, ha olyan hangulata lenne talán egy-két vágással is gazdagítaná. Ez az eshetőség egyébként most sem kizárható, a mélységi ugyanis szemtelenül közel lép. Hazugság lenne azt állítania, hogy teljesen hidegen hagyja a közelsége, mindig is volt valami megmagyarázhatatlan feszültség kettejük között.*
-Ugyan milyen ellenségeket szerezhet egy bárd? Félrefogtál egy hangot a lanton?
*Gúnyolódik s közben el is húzódik a másiktól, hogy aztán hangosan becsapja a könyvet és visszacsúsztassa a helyére.*
-Annyira nem érdekes, de elég vastag ahhoz, hogy nagyot üssön vele az ember.
*Indokolja meg választását majd immáron tőrét húzza végig a gerinceken valami olvasnivalót keresve. Persze óvatosan teszi ezt, nem akar kárt tenni bennük, csupán finoman jelzi a férfi számára, hogy nem igazán bízik benne, s ez valószínűleg fordítva is igaz.*
-Miért jöttél vissza ebbe a koszfészekbe?
*Kérdi a keresgélés közben, bár rémlik neki, hogy van valami lány, akibe bele van esve a sötételf, bizonyára ő lehetett az oka. Persze ezt is végtelenül ostoba indoknak tartaná, de más magyarázatot nehezen tud elképzelni. Őt sem tartja itt már semmi, ezért is morfondírozik már napok óta azon, hogy visszatér egykori otthonába, a Kikötőbe.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3855-3874