Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 4 (61. - 80. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
80. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-15 17:45:53
Üzenet elküldve: 2020-04-15 17:45:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
*Ujjai a rozsdás, öreg kilincs köré fonódnak, épp lenyomni készül, mikor neszezésre lesz figyelmes, ami őszintén nem sokat segít paranoiáján. Nyugalmat erőltetve magára fordítja lassan hátra fejét, s pillant át válla fölött, bár sejti, hogy csak a képzelete játszik vele.
Ahogy tekintete megakad az alakon, alig láthatóan rezzen össze, a szíve pedig vadul kezd kalapálni.*
~Biztos csak imádkozni jött~
*Nyugtatja magát, de egy pillanatig nem hiszi ezt el, s akkor sem tudja elhessegetni a fejében motoszkáló gyanakvó gondolatokat, mikor az idegen megszólal. Furcsán ismerős a hangja, de túl messze van ahhoz, hogy ki tudja venni arcát ebben a homályban.*
-Pe...
*Kezd bele majd megköszörüli torkát, s kicsit mélyebb hangon folytatja, hogy ne valami nyámnyila lányka benyomását keltse. Van egy olyan érzése persze, hogy ezzel nem tudja elrettenteni azt a valakit.*
-Pegazus fogadó, a Piactér mellett találja.
*Azzal elvégzettnek is tekinti a gyors idegenvezetést, lenyomva a kilincset sietősen lép be a kopott ajtón és zárja be maga után. Azonban nem rohan le a lépcsőn. A befelé nyíló ajtó mögött simul a falhoz, kissé felhúzva szoknyáját rántja elő tőrét a combjához erősített tokból, s mély lélegzet véve vár. Tudnia kell, hogy valóban követi-e őt a fickó vagy csak meghülyült. Mindenesetre egy darabig biztosan kerülni fogja a szereket.*
*Ujjai a rozsdás, öreg kilincs köré fonódnak, épp lenyomni készül, mikor neszezésre lesz figyelmes, ami őszintén nem sokat segít paranoiáján. Nyugalmat erőltetve magára fordítja lassan hátra fejét, s pillant át válla fölött, bár sejti, hogy csak a képzelete játszik vele.
Ahogy tekintete megakad az alakon, alig láthatóan rezzen össze, a szíve pedig vadul kezd kalapálni.*
~Biztos csak imádkozni jött~
*Nyugtatja magát, de egy pillanatig nem hiszi ezt el, s akkor sem tudja elhessegetni a fejében motoszkáló gyanakvó gondolatokat, mikor az idegen megszólal. Furcsán ismerős a hangja, de túl messze van ahhoz, hogy ki tudja venni arcát ebben a homályban.*
-Pe...
*Kezd bele majd megköszörüli torkát, s kicsit mélyebb hangon folytatja, hogy ne valami nyámnyila lányka benyomását keltse. Van egy olyan érzése persze, hogy ezzel nem tudja elrettenteni azt a valakit.*
-Pegazus fogadó, a Piactér mellett találja.
*Azzal elvégzettnek is tekinti a gyors idegenvezetést, lenyomva a kilincset sietősen lép be a kopott ajtón és zárja be maga után. Azonban nem rohan le a lépcsőn. A befelé nyíló ajtó mögött simul a falhoz, kissé felhúzva szoknyáját rántja elő tőrét a combjához erősített tokból, s mély lélegzet véve vár. Tudnia kell, hogy valóban követi-e őt a fickó vagy csak meghülyült. Mindenesetre egy darabig biztosan kerülni fogja a szereket.*
79. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-15 17:14:00
Üzenet elküldve: 2020-04-15 17:14:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
* Cale tovább követi a kiszemelt áldozatát, persze ügyelve arra, hogy ne legyen átlátszó, vagy feltűnő a dolog. Ezt nagyban nehezíti az ütemesen ringó csípő, amihez igen csak formás alsó fertály is tartozik. Tűnődve vizslatja, és azon gondolkodik, hogy az erszény mellett mást is elrabolhatna ma este. Persze utóbbit nem erőszakkal, az nem az ő stílusa. Nem mondaná, hogy nem próbálta még, de teljesen más szájízt hagyott maga után az eset. Ahogy figyeli az ártatlan lánykát, széles vigyorra húzza a száját, amikor meglátja, hogy hova tartanak. Fejét lehajtva, és imának tűnő szöveget mormolva közelíti meg a templomot, na nem mintha hinne bárkiben is önmagán kívül. Épp ezért nem is látja igazán, amikor visszafordul a tekintet, csak akkor pillant oda, amikor már befejezte a hátra tekintést a másik. Kissé szomorú emiatt, igazán megnézte volna a lány arcát is magának. Odabent viszont már nem olyan egyszerű a dolga, mint az utcán, se sikátorok, se padok, se társaságok, amik leplezhetnék közeledését. A legjobb, ha itt már magára vonja a figyelmet. *
- Elnézést, kisasszony! * szólítja meg a könyvtárhoz igyekvő lányt. * Segítene kérem egy megfáradt utazónak, aki az istentisztelet után egy olcsó fogadót keres magának? * Menet közben persze csalja a távolságot a másik, és önmaga között, arcán teljesen ártatlan, jószándékú mosollyal közelíti meg, testtartása sem árulkodik semmi ártó szándékról. Tőrét köpeny takarja, a míves lanton viszont megcsillannak a gyenge fényforrásként szolgáló gyertyák fényei, tervei szerint önkéntelenül is magára vonva az áldozat figyelmét. *
* Cale tovább követi a kiszemelt áldozatát, persze ügyelve arra, hogy ne legyen átlátszó, vagy feltűnő a dolog. Ezt nagyban nehezíti az ütemesen ringó csípő, amihez igen csak formás alsó fertály is tartozik. Tűnődve vizslatja, és azon gondolkodik, hogy az erszény mellett mást is elrabolhatna ma este. Persze utóbbit nem erőszakkal, az nem az ő stílusa. Nem mondaná, hogy nem próbálta még, de teljesen más szájízt hagyott maga után az eset. Ahogy figyeli az ártatlan lánykát, széles vigyorra húzza a száját, amikor meglátja, hogy hova tartanak. Fejét lehajtva, és imának tűnő szöveget mormolva közelíti meg a templomot, na nem mintha hinne bárkiben is önmagán kívül. Épp ezért nem is látja igazán, amikor visszafordul a tekintet, csak akkor pillant oda, amikor már befejezte a hátra tekintést a másik. Kissé szomorú emiatt, igazán megnézte volna a lány arcát is magának. Odabent viszont már nem olyan egyszerű a dolga, mint az utcán, se sikátorok, se padok, se társaságok, amik leplezhetnék közeledését. A legjobb, ha itt már magára vonja a figyelmet. *
- Elnézést, kisasszony! * szólítja meg a könyvtárhoz igyekvő lányt. * Segítene kérem egy megfáradt utazónak, aki az istentisztelet után egy olcsó fogadót keres magának? * Menet közben persze csalja a távolságot a másik, és önmaga között, arcán teljesen ártatlan, jószándékú mosollyal közelíti meg, testtartása sem árulkodik semmi ártó szándékról. Tőrét köpeny takarja, a míves lanton viszont megcsillannak a gyenge fényforrásként szolgáló gyertyák fényei, tervei szerint önkéntelenül is magára vonva az áldozat figyelmét. *
78. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-15 17:03:21
Üzenet elküldve: 2020-04-15 17:03:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
*Ysanee átjutva a Szegénynegyed keskeny, sötét utcáin, némileg fellélegzik, de valahogy nem érzi még magát teljesen biztonságban. Valamiért van egy olyan furcsa érzése, hogy valaki követi.
Régebben nem tartott soha attól, hogy megtámadják, kicsit az a gyanúja, hogy az utóbbi időben túlzásba vitt alkohol és ördögvigyor lehet az oka a paranoiájának.
Elérve a templomot hirtelen megtorpan. Lopva háta mögé pillant, de persze semmit sem lát, amitől tartania kellene.*
~Hülye vagy Ysa~
*Próbálja elhessegetni az ostoba gondolatait, s immár tekintete a felé magasodó épületre siklik. Egészen szépnek találja, kicsit szomorú, hogy ezzel a vallásos hülyeséggel elcsúfítják. Az egész istenesdis baromságról mindig azok az emberek jutnak eszébe a tisztásról, akik meggyilkolták egykori útitársát. Valószínűleg nem Eeyrt szolgálták, de egyszerűen mindig ők ugranak be neki először a hívőkről és már csak attól undorodva rándul össze a gyomra, ha rájuk gondol.
Egy darabig még nézelődik majd végül mély levegőt véve sétál be a szélesre tárt ajtón. Szemeivel elsősorban papokat keres, hogy messzire el tudja őket kerülni, mivel azonban egyet sem lel, magabiztosabban lépdel tovább, s jár körbe a padok között, miközben a szobrokat szemléli. Fogalma sincs kiket is ábrázolnak a kőfaragványok, de valószínűleg már azelőtt is itt álltak, mielőtt megjelent volna itt az istennő. Még vet egy pillantást az oltárra, aztán már indul is az egyik faajtóhoz, ami ha minden igaz a könyvtárhoz vezető lépcsőre nyílik.*
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.15 17:05:46
*Ysanee átjutva a Szegénynegyed keskeny, sötét utcáin, némileg fellélegzik, de valahogy nem érzi még magát teljesen biztonságban. Valamiért van egy olyan furcsa érzése, hogy valaki követi.
Régebben nem tartott soha attól, hogy megtámadják, kicsit az a gyanúja, hogy az utóbbi időben túlzásba vitt alkohol és ördögvigyor lehet az oka a paranoiájának.
Elérve a templomot hirtelen megtorpan. Lopva háta mögé pillant, de persze semmit sem lát, amitől tartania kellene.*
~Hülye vagy Ysa~
*Próbálja elhessegetni az ostoba gondolatait, s immár tekintete a felé magasodó épületre siklik. Egészen szépnek találja, kicsit szomorú, hogy ezzel a vallásos hülyeséggel elcsúfítják. Az egész istenesdis baromságról mindig azok az emberek jutnak eszébe a tisztásról, akik meggyilkolták egykori útitársát. Valószínűleg nem Eeyrt szolgálták, de egyszerűen mindig ők ugranak be neki először a hívőkről és már csak attól undorodva rándul össze a gyomra, ha rájuk gondol.
Egy darabig még nézelődik majd végül mély levegőt véve sétál be a szélesre tárt ajtón. Szemeivel elsősorban papokat keres, hogy messzire el tudja őket kerülni, mivel azonban egyet sem lel, magabiztosabban lépdel tovább, s jár körbe a padok között, miközben a szobrokat szemléli. Fogalma sincs kiket is ábrázolnak a kőfaragványok, de valószínűleg már azelőtt is itt álltak, mielőtt megjelent volna itt az istennő. Még vet egy pillantást az oltárra, aztán már indul is az egyik faajtóhoz, ami ha minden igaz a könyvtárhoz vezető lépcsőre nyílik.*
A hozzászólás írója (Ysanee Farnelis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.15 17:05:46
77. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-12 00:14:51
Üzenet elküldve: 2020-04-12 00:14:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 267
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
// Könyvtár //
* Gond nélkül jut el a templomig. Botját rutinosan maga előtt támasztva, sietős tempóban halad a templomkapu felé, ott azonban egy öregasszony korát meghazudtolva, szélsebesen elé terem és péksüteményeit Omon arcába tolva már-már ráerőszakolja az elfre, hogy fizessen értük. Cseppet sem éhes, hiszen a piactéri látogatása előtt reggelizett, de az idős nő olyan rámenősen kínálja az ételeket, hogy végül muszáj elfogadnia egy túlárazott cipót. Úgyhogy kifizeti érte a 20 aranyat és a Mesélő (Mimóza) öregasszony hamar el is tűnik.
Ezután gondolkodás nélkül be is sétál a templomba, mielőtt újra megállítaná valaki. Belépve először észreveszi, hogy sokkal hidegebb van, mint kint – egyből eszébe is jut egy varázslat, amivel enyhíthetne ezen. Ám ekkor az is eszébe jut, hogy az utóbbi időben Eeyr hívei kisajátították a templomot és lehet, jobban tenné, ha minél kevesebb feltűnést keltene. Ráadásul ki tudja, miféle védővarázslatok védik a templomot és környékét, talán még egy kisebb szellőt sem tudna idézni. Mivel nem találkozik ismerős alakokkal, így nem húzza az időt, egyből elindul a könyvtárba vezető, széles lépcsőn.
Lent még hűvösebb van, de ez nem szegi kedvét. Régen járt itt, ezért beletelik egy kis időbe, míg megtalálja a keresett részleget. Ekkor persze újabb nehézségekbe ütközik, mert a rengeteg könyv és tekercs közül nem tudja, melyikkel kezdje. Végül véletlenszerűen leemel három-négy könyvet, a nagyját leteszi maga mellé, azt az egyet, ami a kezében maradt pedig lapozgatni kezdi. Hamarosan rájön, hogy hosszabb ideig fog tartani a könyvek tanulmányozása, minthogy állva maradjon. Úgyhogy ülőhely után néz, a könyveket pedig magával viszi.
Rövid szüneteket tart csak, hogy kinyújtsa elgémberedett végtagjait, vagy hogy sétáljon egy kört. Azon felül pedig órákon át olvas, hiszen mi mást tehetne egy könyvtárban? A magával hozott – üres – könyvet egyelőre nem veszi elő, se a tintát és az írótollat. Az majd későbbre kell, mikor már lesz miről írnia. Az óidőből való vagy az óidőről szóló köteteket tanulmányoz. Némelyiket még érdekes ábrákkal is díszítették az íróik, más könyveket már belepett a por és megrágta a moly, így alig lehet valamit kivenni belőlük.
Egyszer csak gondol egyet, előveszi saját könyvét és óvatosan kitép belőle egy lapot. Azután előveszi a tintát és a tollat is. Olyan finoman mártja bele az íróeszközt a fekete üvegcsébe, mintha attól félne, hogy valami baja esik. Az első cseppet hagyja visszahullani az üvegbe, aztán hosszúkás, elf-betűkre hasonlító, mégis emberi nyelven megfogalmazott mondatokat kezd írni. Nem törekszik a pontosságra, érthetőségre, vagy szépírásra - csak feljegyzéseket ír magának. Valami ilyesmiket:
„elfek – Föld Őrzője, Fák Őrzője. Tizenkét csoport. sötételfek – Gon'thar, gomba. törpék - Wylnnurana – Tharloss-hegység. Wyshwydrugg, Wyshmael – Szent Láng (Amloshrudd). óriások – Gurgothaar, Barmadhúr. Mészárlás? Szentély?”
Az írást néhol tarkítja egy-egy lehúzás, javítás, kiváltképp az ősi törpe neveknél – Wyshwydrugg nevét például csak harmadjára sikerül hibátlanul leírnia.
~ Még szerencse, hogy ez nem a végleges változat. De most pihennem kéne. ~ És valóban. Órák óta itt görnyed a könyvtárban, szemei fáradnak és gyomra is korogni kezd. Még leír egy utolsó – fogjuk rá – mondatot a lapra legújabb olvasatai alapján, az valahogy így szól:
„emberek – Alkordasz – Kikötő”
Ezután már tényleg becsukja az éppen aktuális könyvet, ami – nem meglepő módon – többek között az emberek eredetével foglalkozik, habár a többi könyvvel ellentétben ebben említést sem talált még egy ősi istenségről, aki megteremtette volna őket. Még a Figyelő nevet is csak kétszer látta leírva az iromány első felében, feltehetően az is később, egy szerzetes vagy pap által lett hozzátoldva. A tintásüvegre rácsavarja a fedőt, a tollat ügyelve arra, hogy semmit ne piszkítson össze az asztallapra fekteti.
~ Az nem lehet, hogy az embereket nem teremtette senki. Minden fajt felsőbb erők teremtettek. ~ Ezekkel a gondolatokkal búcsúzik a könyvtártól és fél perc múlva már az asztalra dőlve, fejét az íratlan könyvre helyezve szuszog. Nem álmodik és az idő is gyorsan repül. Mintha csak két perce csukta volna le a szemét, ám mikor felébred, valahogy mégis érzi, hogy legalább egy órát aludt az asztalra dőlve. Remélhetőleg a könyvtárba járók között nincsenek tolvajok, ha mégis, akkor ma nem fogja tudni kifizetni a szállást, de mivel amúgy sem tart magánál hatalmas vagyonokat, így most nem is azt ellenőrzi, hogy a pénze megvan-e, hanem, hogy a könyve a helyén van-e? Mivel fejét azon pihentette, így annak aligha veszett nyoma.
Az alvás egyetlen dologra nem jó – az éhség csillapítására. Ezért elő is veszi az öregasszonytól vásárolt cipót, tör belőle egyet, a nagyobbik részét visszateszi a táskába. Tudja, hogy egyes papokat megvisel, ha falatozó embereket (vagy elfeket) lát a könyvtárban, így gyorsan elintézi az evést, a morzsákat pedig egyesével csipegeti fel hosszú, vékony ujjaival.
~ Na, most újra belevetem magam az olvasásba. Aztán a Pegazusban egy vörösbor jól eső társaságában elmosom a nap fáradalmait. ~ Tervezget előre, mert bár tény, hogy már most is jól esne egy pohár vörösbor, de sajnálatos módon a könyvtárban nem kapni olyat – illetve Omon nem ismeri a hely titkos termeit, pedig meg van győződve róla, hogy vannak könyvek, amiket a nagyközönségtől elzárva tárolnak a papok. Ilyenek lehetnek például az eredarokról és egyéb démoni lényekről szóló iratok, olyanokból ugyanis egyet sem talált ezidáig.
Újabb néhány óra telik el a könyvek bújásával, ez az idő mégis sokkal gyorsabban telik, mint a délelőtti néhány óra. Mire feleszmél, a könyvéből kitépett lap is megtelik jegyzetekkel és gyomra újra jelezni kezd. A mérhetetlen szomjúságról nem is beszélve. Nagyot nyújtózik, közben elkezdi újraolvasni a jegyzeteit. Az első fele változatlan, a második része így folytatódik:
„gnómok – északi, fejlett nép, Azgad'rhelion (Rhog'nar – Ragály) – elrabolt két-két törpét és elfet – megteremtette a gnómokat és továbbadta nekik tudásukat? tündérek – Keth Tenior? Kilenc Kezdet – Flint, Hix, Jezebeth (…) – virágból született tündérek. orkok – nyugatról jöttek évszázadokkal ezelőtt, mindent feldúltak, de a Túlélő megállította őket. Menekültek valami elől.”
Végül legnagyobb meglepetésére még az eredarokról is talált egy könyvet, valami Kryan nevű boszorkányvadász tollából.
„eredarok – Jezebeth, a kilencedik Kezdet más útra tért. Gonoszságával megfertőzött egy fajt és létrehozta az eredarokat. Vagy valami ilyesmi.”
Természetesen ennél jóval többet olvasott, épp csak a legfontosabb részeket szedte ki a könyvekből, de már ez is épp elég fárasztónak bizonyult, úgyhogy nagy sóhajtással párosítva becsukja az utolsó könyvet is. Vár még egy keveset a tinta megszáradására, addig visszaviszi a könyveket és tekercseket a helyükre, majd összetekeri a papírt, elteszi a táskájába. Így tesz a tollal és az üvegcsével, majd a még üres könyvvel is, aztán fogja botját és elindul felfelé a lépcsőn. Egyenesen a Pegazusba tervez eljutni. *
* Gond nélkül jut el a templomig. Botját rutinosan maga előtt támasztva, sietős tempóban halad a templomkapu felé, ott azonban egy öregasszony korát meghazudtolva, szélsebesen elé terem és péksüteményeit Omon arcába tolva már-már ráerőszakolja az elfre, hogy fizessen értük. Cseppet sem éhes, hiszen a piactéri látogatása előtt reggelizett, de az idős nő olyan rámenősen kínálja az ételeket, hogy végül muszáj elfogadnia egy túlárazott cipót. Úgyhogy kifizeti érte a 20 aranyat és a Mesélő (Mimóza) öregasszony hamar el is tűnik.
Ezután gondolkodás nélkül be is sétál a templomba, mielőtt újra megállítaná valaki. Belépve először észreveszi, hogy sokkal hidegebb van, mint kint – egyből eszébe is jut egy varázslat, amivel enyhíthetne ezen. Ám ekkor az is eszébe jut, hogy az utóbbi időben Eeyr hívei kisajátították a templomot és lehet, jobban tenné, ha minél kevesebb feltűnést keltene. Ráadásul ki tudja, miféle védővarázslatok védik a templomot és környékét, talán még egy kisebb szellőt sem tudna idézni. Mivel nem találkozik ismerős alakokkal, így nem húzza az időt, egyből elindul a könyvtárba vezető, széles lépcsőn. Lent még hűvösebb van, de ez nem szegi kedvét. Régen járt itt, ezért beletelik egy kis időbe, míg megtalálja a keresett részleget. Ekkor persze újabb nehézségekbe ütközik, mert a rengeteg könyv és tekercs közül nem tudja, melyikkel kezdje. Végül véletlenszerűen leemel három-négy könyvet, a nagyját leteszi maga mellé, azt az egyet, ami a kezében maradt pedig lapozgatni kezdi. Hamarosan rájön, hogy hosszabb ideig fog tartani a könyvek tanulmányozása, minthogy állva maradjon. Úgyhogy ülőhely után néz, a könyveket pedig magával viszi.
Rövid szüneteket tart csak, hogy kinyújtsa elgémberedett végtagjait, vagy hogy sétáljon egy kört. Azon felül pedig órákon át olvas, hiszen mi mást tehetne egy könyvtárban? A magával hozott – üres – könyvet egyelőre nem veszi elő, se a tintát és az írótollat. Az majd későbbre kell, mikor már lesz miről írnia. Az óidőből való vagy az óidőről szóló köteteket tanulmányoz. Némelyiket még érdekes ábrákkal is díszítették az íróik, más könyveket már belepett a por és megrágta a moly, így alig lehet valamit kivenni belőlük.
Egyszer csak gondol egyet, előveszi saját könyvét és óvatosan kitép belőle egy lapot. Azután előveszi a tintát és a tollat is. Olyan finoman mártja bele az íróeszközt a fekete üvegcsébe, mintha attól félne, hogy valami baja esik. Az első cseppet hagyja visszahullani az üvegbe, aztán hosszúkás, elf-betűkre hasonlító, mégis emberi nyelven megfogalmazott mondatokat kezd írni. Nem törekszik a pontosságra, érthetőségre, vagy szépírásra - csak feljegyzéseket ír magának. Valami ilyesmiket:
„elfek – Föld Őrzője, Fák Őrzője. Tizenkét csoport. sötételfek – Gon'thar, gomba. törpék - Wylnnurana – Tharloss-hegység. Wyshwydrugg, Wyshmael – Szent Láng (Amloshrudd). óriások – Gurgothaar, Barmadhúr. Mészárlás? Szentély?”
Az írást néhol tarkítja egy-egy lehúzás, javítás, kiváltképp az ősi törpe neveknél – Wyshwydrugg nevét például csak harmadjára sikerül hibátlanul leírnia.
~ Még szerencse, hogy ez nem a végleges változat. De most pihennem kéne. ~ És valóban. Órák óta itt görnyed a könyvtárban, szemei fáradnak és gyomra is korogni kezd. Még leír egy utolsó – fogjuk rá – mondatot a lapra legújabb olvasatai alapján, az valahogy így szól:
„emberek – Alkordasz – Kikötő”
Ezután már tényleg becsukja az éppen aktuális könyvet, ami – nem meglepő módon – többek között az emberek eredetével foglalkozik, habár a többi könyvvel ellentétben ebben említést sem talált még egy ősi istenségről, aki megteremtette volna őket. Még a Figyelő nevet is csak kétszer látta leírva az iromány első felében, feltehetően az is később, egy szerzetes vagy pap által lett hozzátoldva. A tintásüvegre rácsavarja a fedőt, a tollat ügyelve arra, hogy semmit ne piszkítson össze az asztallapra fekteti.
~ Az nem lehet, hogy az embereket nem teremtette senki. Minden fajt felsőbb erők teremtettek. ~ Ezekkel a gondolatokkal búcsúzik a könyvtártól és fél perc múlva már az asztalra dőlve, fejét az íratlan könyvre helyezve szuszog. Nem álmodik és az idő is gyorsan repül. Mintha csak két perce csukta volna le a szemét, ám mikor felébred, valahogy mégis érzi, hogy legalább egy órát aludt az asztalra dőlve. Remélhetőleg a könyvtárba járók között nincsenek tolvajok, ha mégis, akkor ma nem fogja tudni kifizetni a szállást, de mivel amúgy sem tart magánál hatalmas vagyonokat, így most nem is azt ellenőrzi, hogy a pénze megvan-e, hanem, hogy a könyve a helyén van-e? Mivel fejét azon pihentette, így annak aligha veszett nyoma.
Az alvás egyetlen dologra nem jó – az éhség csillapítására. Ezért elő is veszi az öregasszonytól vásárolt cipót, tör belőle egyet, a nagyobbik részét visszateszi a táskába. Tudja, hogy egyes papokat megvisel, ha falatozó embereket (vagy elfeket) lát a könyvtárban, így gyorsan elintézi az evést, a morzsákat pedig egyesével csipegeti fel hosszú, vékony ujjaival.
~ Na, most újra belevetem magam az olvasásba. Aztán a Pegazusban egy vörösbor jól eső társaságában elmosom a nap fáradalmait. ~ Tervezget előre, mert bár tény, hogy már most is jól esne egy pohár vörösbor, de sajnálatos módon a könyvtárban nem kapni olyat – illetve Omon nem ismeri a hely titkos termeit, pedig meg van győződve róla, hogy vannak könyvek, amiket a nagyközönségtől elzárva tárolnak a papok. Ilyenek lehetnek például az eredarokról és egyéb démoni lényekről szóló iratok, olyanokból ugyanis egyet sem talált ezidáig.
Újabb néhány óra telik el a könyvek bújásával, ez az idő mégis sokkal gyorsabban telik, mint a délelőtti néhány óra. Mire feleszmél, a könyvéből kitépett lap is megtelik jegyzetekkel és gyomra újra jelezni kezd. A mérhetetlen szomjúságról nem is beszélve. Nagyot nyújtózik, közben elkezdi újraolvasni a jegyzeteit. Az első fele változatlan, a második része így folytatódik:
„gnómok – északi, fejlett nép, Azgad'rhelion (Rhog'nar – Ragály) – elrabolt két-két törpét és elfet – megteremtette a gnómokat és továbbadta nekik tudásukat? tündérek – Keth Tenior? Kilenc Kezdet – Flint, Hix, Jezebeth (…) – virágból született tündérek. orkok – nyugatról jöttek évszázadokkal ezelőtt, mindent feldúltak, de a Túlélő megállította őket. Menekültek valami elől.”
Végül legnagyobb meglepetésére még az eredarokról is talált egy könyvet, valami Kryan nevű boszorkányvadász tollából.
„eredarok – Jezebeth, a kilencedik Kezdet más útra tért. Gonoszságával megfertőzött egy fajt és létrehozta az eredarokat. Vagy valami ilyesmi.”
Természetesen ennél jóval többet olvasott, épp csak a legfontosabb részeket szedte ki a könyvekből, de már ez is épp elég fárasztónak bizonyult, úgyhogy nagy sóhajtással párosítva becsukja az utolsó könyvet is. Vár még egy keveset a tinta megszáradására, addig visszaviszi a könyveket és tekercseket a helyükre, majd összetekeri a papírt, elteszi a táskájába. Így tesz a tollal és az üvegcsével, majd a még üres könyvvel is, aztán fogja botját és elindul felfelé a lépcsőn. Egyenesen a Pegazusba tervez eljutni. *
76. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-11 21:14:34
Üzenet elküldve: 2020-04-11 21:14:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A könyvtárban//
//Zakar//
*Úgy néz ki elsőre szerencsés volt a keze. Nagy falat lett volna rögtön valami tanulnivalót lekapni a polcokról. Viszont ebben a könyvben neki való történetek vannak. Épp olyanok, amiért meg akart tanulni olvasni. A rövidke történetben van harc, romantika egy kis komédiával fűszerezve. Legalábbis az a pár oldal, amit eddig átolvasgatott erre utal.*
- Hm?
*Kapja is fel a fejét, ahogy Zakar megjelenik. Ez téríti kicsit észhez, s a könyvtől visszaragadja a valósághoz. Futólag pillant körbe a többiek után, de a fehér hajú elfen kívül sem a szőkeséget, sem a bátyust nem lelik szemei.*
- Persze, hogy nem. Ülj csak le.
*Mosolyodik el kissé, ahogy tekintetét ismét Zakar felé fordítja. Mivel a jó modor sem áll távol tőle, s ezek szerint a férfi is lemaradt Shiv társaságától, így most az ölében pihenteti egyelőre a könyvet.*
- Narcyék?
*Néz még egyszer futólag körbe a könyvtárban, hátha megpillantja a barnaságot, de csalódott sóhajjal ad hangot ellenkezőjére. Így legalább most Zakart is megismerheti, ha már Shivvel is sikerült pár szót váltania idefele jövet.*
//Zakar//
*Úgy néz ki elsőre szerencsés volt a keze. Nagy falat lett volna rögtön valami tanulnivalót lekapni a polcokról. Viszont ebben a könyvben neki való történetek vannak. Épp olyanok, amiért meg akart tanulni olvasni. A rövidke történetben van harc, romantika egy kis komédiával fűszerezve. Legalábbis az a pár oldal, amit eddig átolvasgatott erre utal.*
- Hm?
*Kapja is fel a fejét, ahogy Zakar megjelenik. Ez téríti kicsit észhez, s a könyvtől visszaragadja a valósághoz. Futólag pillant körbe a többiek után, de a fehér hajú elfen kívül sem a szőkeséget, sem a bátyust nem lelik szemei.*
- Persze, hogy nem. Ülj csak le.
*Mosolyodik el kissé, ahogy tekintetét ismét Zakar felé fordítja. Mivel a jó modor sem áll távol tőle, s ezek szerint a férfi is lemaradt Shiv társaságától, így most az ölében pihenteti egyelőre a könyvet.*
- Narcyék?
*Néz még egyszer futólag körbe a könyvtárban, hátha megpillantja a barnaságot, de csalódott sóhajjal ad hangot ellenkezőjére. Így legalább most Zakart is megismerheti, ha már Shivvel is sikerült pár szót váltania idefele jövet.*
75. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-11 20:33:04
Üzenet elküldve: 2020-04-11 20:33:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//A könyvtárban//
//Erisy//
*Shiv lelkesen tűnik el a polcok között, Narcy-t szintén nem látja sehol. Feltételezi, hogy Shiv sarkában van, de az is lehet, hogy kiment. Zakar az utóbbi esetet is abszolút megértené, ezt a helyet nem könnyű hosszútávon elviselni. Elhívatottnak kell lenni hozzá. Úgy néz ki, a két lány az. Mivel éppen Shivet nem látja, feltételezi, hogy a lány nagyon válogat. Rohanni utána felesleges volna, ráadásul kellemetlenséget is szülne. Zakar inkább helyet foglal Erisy mellett és nyugodtan vár, hogy a testvérek megtalálják, amit keresnek, ha nem éppen önmagukat.*
- Nem gond, ha ideülök? *Kérdi, mert mégiscsak idegenek egymásnak, hiába együtt jöttek. Közben helyet is foglal, ha Erisy nem mond mást. Sajnos nem sejti, hogy az egyik elveszett félelf éppen a megtalálójára vár, mialatt ők kényelmesen ücsörögnek. Saját magának nem nézett körül a könyvek között. Shivnek akarta szentelni a figyelmét, és tartott tőle, hogy egy jó könyv nagyon elvinné. Bánatára idelent pipát gyújtani sem szabad. Ha tiltják, ha nem, aki rágyújt egy ennyire zárt helyen, az nem éppen józan. A levegő anélkül is kellemetlen, ráadásul könnyen lángra kaphat idelent az értékes tudás. Azokkal együtt, akik magukévá akarták tenni. Marad a türelem gyakorlása. Az is fontos lecke. Mialatt ezzel van elfoglalva, megpróbálja megfejteni, miről szól Erisy kövnye. Így, fordított állásból. Zavarni nem szeretné a lányt még egy kérdéssel.*
//Erisy//
*Shiv lelkesen tűnik el a polcok között, Narcy-t szintén nem látja sehol. Feltételezi, hogy Shiv sarkában van, de az is lehet, hogy kiment. Zakar az utóbbi esetet is abszolút megértené, ezt a helyet nem könnyű hosszútávon elviselni. Elhívatottnak kell lenni hozzá. Úgy néz ki, a két lány az. Mivel éppen Shivet nem látja, feltételezi, hogy a lány nagyon válogat. Rohanni utána felesleges volna, ráadásul kellemetlenséget is szülne. Zakar inkább helyet foglal Erisy mellett és nyugodtan vár, hogy a testvérek megtalálják, amit keresnek, ha nem éppen önmagukat.*
- Nem gond, ha ideülök? *Kérdi, mert mégiscsak idegenek egymásnak, hiába együtt jöttek. Közben helyet is foglal, ha Erisy nem mond mást. Sajnos nem sejti, hogy az egyik elveszett félelf éppen a megtalálójára vár, mialatt ők kényelmesen ücsörögnek. Saját magának nem nézett körül a könyvek között. Shivnek akarta szentelni a figyelmét, és tartott tőle, hogy egy jó könyv nagyon elvinné. Bánatára idelent pipát gyújtani sem szabad. Ha tiltják, ha nem, aki rágyújt egy ennyire zárt helyen, az nem éppen józan. A levegő anélkül is kellemetlen, ráadásul könnyen lángra kaphat idelent az értékes tudás. Azokkal együtt, akik magukévá akarták tenni. Marad a türelem gyakorlása. Az is fontos lecke. Mialatt ezzel van elfoglalva, megpróbálja megfejteni, miről szól Erisy kövnye. Így, fordított állásból. Zavarni nem szeretné a lányt még egy kérdéssel.*
74. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-09 12:53:11
Üzenet elküldve: 2020-04-09 12:53:11
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
* A kemény munka után Nathar be megy a templomba, hogy olvasson valami könyvet az istenével kapcsolatban. Megcsodálja a szobrokat, csak azt sajnálja, hogy a fény templomába nem nagyon nagy a világosság. Félhomály van. De mindegy is ő most nem ezért jött. Be lép a könyvtárba, ahol Narthar még nem igen járt. Dohos szag csapja meg. *
~ jó régi könyvek lehetnek itt. Hátha tanulok itt valami újat, vagy a fény istene hátha megáld.~
* Le vesz taláromra egy könyvet és olvasni kezdi, nem igazán érti miről is írnak mert ősi nyelven írták. *
A hozzászólás írója (Henigard Narthar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.09 12:55:06
~ jó régi könyvek lehetnek itt. Hátha tanulok itt valami újat, vagy a fény istene hátha megáld.~
* Le vesz taláromra egy könyvet és olvasni kezdi, nem igazán érti miről is írnak mert ősi nyelven írták. *
A hozzászólás írója (Henigard Narthar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.09 12:55:06
73. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-07 15:21:15
Üzenet elküldve: 2020-04-07 15:21:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Zegzugfelfedezők és a fehér virág//
//Narcy el//
*A társaság, a maga ügyes-bajos dolgaival együtt, elindul felfedezni a Templomot. A felállás hagyományosnak mondható, ott az egymástól elszakadni nem kívánó testvérpár, akik ugyanakkor képtelenek elszakadni egymástól, ezzel saját dolgukat is megnehezítve, hiszen láthatóan mindkettőnek van egy kiszemeltje. Emellett pedig itt van a város, Arthenior maga, és annyi új, kiaknázatlan lehetőség van benne, melynek űrét érdemes lenne feltöltenie a félvéreknek. Narcy néha.néha még Erisyre pillant, de a Templom könyvárába leérve, utolsóként tér be a lefelé vezető útra. Kicsit zavarja még, hogy Zakar annyira akadékoskodik egyetlen hugicája mellett, viszont igyekszik követni őket, hiszen ha már forrón eszik a kását, ő is szívesen fogadná fehér virága társaságát. Igen ám, de mikor kiérnek, úgy néz ki, visszatérő "átok" keríti hatalmába a félvér fiút: eltéved. A hatalmas, ódon polcok között keresi egy darabig társait, de nem akad rájuk. Mivel nincs mit tenni, elindul a felfelé vezető úton, s kimegy a Templomkertbe, megvárni ott azt, aki csatlakozik hozzá, vagy elindulni saját útjára pár magányos óra elteltével.*
//Narcy el//
*A társaság, a maga ügyes-bajos dolgaival együtt, elindul felfedezni a Templomot. A felállás hagyományosnak mondható, ott az egymástól elszakadni nem kívánó testvérpár, akik ugyanakkor képtelenek elszakadni egymástól, ezzel saját dolgukat is megnehezítve, hiszen láthatóan mindkettőnek van egy kiszemeltje. Emellett pedig itt van a város, Arthenior maga, és annyi új, kiaknázatlan lehetőség van benne, melynek űrét érdemes lenne feltöltenie a félvéreknek. Narcy néha.néha még Erisyre pillant, de a Templom könyvárába leérve, utolsóként tér be a lefelé vezető útra. Kicsit zavarja még, hogy Zakar annyira akadékoskodik egyetlen hugicája mellett, viszont igyekszik követni őket, hiszen ha már forrón eszik a kását, ő is szívesen fogadná fehér virága társaságát. Igen ám, de mikor kiérnek, úgy néz ki, visszatérő "átok" keríti hatalmába a félvér fiút: eltéved. A hatalmas, ódon polcok között keresi egy darabig társait, de nem akad rájuk. Mivel nincs mit tenni, elindul a felfelé vezető úton, s kimegy a Templomkertbe, megvárni ott azt, aki csatlakozik hozzá, vagy elindulni saját útjára pár magányos óra elteltével.*
72. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-05 19:39:59
Üzenet elküldve: 2020-04-05 19:39:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
* A rendeléssel végezve Wrexan szépen tovább áll. Úgy dönt, hogy elmegy sétálni egyet. Jobb híján a templom felé veszi az irányt. Régen járt Eeyr szentélyében. Jót fog neki tenni ez a kis kiruccanás. Átrobog a Szegénynegyeden, ami most elég üres. Csak pár koldust lát. Hiányolja a gyerekek hangos önfeledt játékát. Mikor eléri a templom hatalmas épületét rögtön belép rajta. A szokásos hűvös és sötét környezet fogadja. Leül az egyik padra, hogy magában köszönetet mondjon.*
- Eeyr köszönöm néked, hogy biztonságban eljuttattál idáig. Kérlek Ernusst is segítsd meg, mert az ő szíve is tiszta. Köszönöm!* Halkan beszél, hogy ne törje meg a csendet. Jólesik neki most egy kis csöndes magány. Könnyebben letisztulnak a gondolatai.*
- Eeyr köszönöm néked, hogy biztonságban eljuttattál idáig. Kérlek Ernusst is segítsd meg, mert az ő szíve is tiszta. Köszönöm!* Halkan beszél, hogy ne törje meg a csendet. Jólesik neki most egy kis csöndes magány. Könnyebben letisztulnak a gondolatai.*
71. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-03-28 09:53:29
Üzenet elküldve: 2020-03-28 09:53:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Zegzugfelfedezők és a fehér virág//
*Narcy pillantása nem kerüli el a figyelmét. Persze, hogy ő is szívesebben sétált volna idáig, szorosan a férfi oldalán, de ő az utolsó érkező, meg persze egy húggal nem szállhat versenybe és nem is akar. A testvéri kötelék mindennél szorosabb, ezt ő is jól tudja. Noha régóta nem volt már hozzá szerencséje. Tudja, hogy ha az élet szellője összefújná saját vérével felhőtlenül boldog lenne, mert kitöltődne egy régóta kongó űr egy része.
Az az ismeretlen érzés, amit ezalatt a röpke idő alatt érezni kezd Narcy iránt már teljesen más kötelék. Az is szoros, de hozzá sem lehet hasonlítani ahhoz, ami két testvér között él. Persze ugyan úgy felüti a fejét a hiány érzése, mint most is, hogy már nem a férfit karolva nézelődik. Narcy hálásnak vélt pillantásaira, apró mosollyal biccent, miben válaszként kiolvashatja a barnaság, hogy "ugyan, ez természetes, ne aggódj".
Shivawn szavaira már bátrabban, teljes egyetértéssel mosolyodik el.*
- Ez így van. Méghozzá tökéletes társaságom.
*Még egy futó pillantás vet a bátyus felé, majd ahogy a szőkeség kezd ámulatba esni a könyvek hatására maga is elfordul a társaságtól, hogy a magasba nyúló polcok előtt elsétálgatva vegye szemügyre a könyveket, pergameneket. Örül annak, hogy csak rávette magát arra évekkel ezelőtt, hogy megtanuljon olvasni. Ahol élt, ott nem volt létszükség a műveltség, hiszen a hozzá hasonló osztálybeliek része az életben a munka volt. Földművelés, állatok, eltartani a családot. Viszont Erisyt gyerekkora óta lenyűgözték a mesék, történetek, melyeket még a faluja idősei meséltek nekik. Amikor pedig már elég idős volt, s rájött, hogy az ilyen mondák, mesék, történelmek papírra is vannak vetve és megannyit megismerhet belőle már nem volt számára kérdés, hogy bele is akarja magát ásni az olvasás rejtelmeibe. Míg a napjai nagy részében a munkának élt, hogy odahaza besegíthessen, addig szabadidejében taníttatta magát, majd a későbbiekben éjszakáit a gyertyafény melletti olvasásnak szentelte.
Még nem válogatós, így az első szimpatikusabbnak tűnő könyvet le is emeli a polcról. Ha a többiek is ilyesmivel foglalják le magukat, akkor ő sem marad rest. Közelebb sétál a Zakar által elhelyezett gyertyához, majd nagy körültekintéssel fel is nyitja a könyv fedelét.*
*Narcy pillantása nem kerüli el a figyelmét. Persze, hogy ő is szívesebben sétált volna idáig, szorosan a férfi oldalán, de ő az utolsó érkező, meg persze egy húggal nem szállhat versenybe és nem is akar. A testvéri kötelék mindennél szorosabb, ezt ő is jól tudja. Noha régóta nem volt már hozzá szerencséje. Tudja, hogy ha az élet szellője összefújná saját vérével felhőtlenül boldog lenne, mert kitöltődne egy régóta kongó űr egy része.
Az az ismeretlen érzés, amit ezalatt a röpke idő alatt érezni kezd Narcy iránt már teljesen más kötelék. Az is szoros, de hozzá sem lehet hasonlítani ahhoz, ami két testvér között él. Persze ugyan úgy felüti a fejét a hiány érzése, mint most is, hogy már nem a férfit karolva nézelődik. Narcy hálásnak vélt pillantásaira, apró mosollyal biccent, miben válaszként kiolvashatja a barnaság, hogy "ugyan, ez természetes, ne aggódj".
Shivawn szavaira már bátrabban, teljes egyetértéssel mosolyodik el.*
- Ez így van. Méghozzá tökéletes társaságom.
*Még egy futó pillantás vet a bátyus felé, majd ahogy a szőkeség kezd ámulatba esni a könyvek hatására maga is elfordul a társaságtól, hogy a magasba nyúló polcok előtt elsétálgatva vegye szemügyre a könyveket, pergameneket. Örül annak, hogy csak rávette magát arra évekkel ezelőtt, hogy megtanuljon olvasni. Ahol élt, ott nem volt létszükség a műveltség, hiszen a hozzá hasonló osztálybeliek része az életben a munka volt. Földművelés, állatok, eltartani a családot. Viszont Erisyt gyerekkora óta lenyűgözték a mesék, történetek, melyeket még a faluja idősei meséltek nekik. Amikor pedig már elég idős volt, s rájött, hogy az ilyen mondák, mesék, történelmek papírra is vannak vetve és megannyit megismerhet belőle már nem volt számára kérdés, hogy bele is akarja magát ásni az olvasás rejtelmeibe. Míg a napjai nagy részében a munkának élt, hogy odahaza besegíthessen, addig szabadidejében taníttatta magát, majd a későbbiekben éjszakáit a gyertyafény melletti olvasásnak szentelte.
Még nem válogatós, így az első szimpatikusabbnak tűnő könyvet le is emeli a polcról. Ha a többiek is ilyesmivel foglalják le magukat, akkor ő sem marad rest. Közelebb sétál a Zakar által elhelyezett gyertyához, majd nagy körültekintéssel fel is nyitja a könyv fedelét.*
70. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-03-26 21:48:45
Üzenet elküldve: 2020-03-26 21:48:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Zegzugfelfedezők és a fehér virág//
*Szerencsére viszik a lábai akkor is, ha egy nő sem karol belé. Shiv nagyon kíváncsi volt a könyvtárra, amit végül el is értek. Zakar viszont arra kíváncsi, hogy konkrétan mi érdekli a lányt. Figyeli, mi lesz az első, amit levesz a polcokról. Ez sokkal érdekesebbnek ígérkezik annál, mintha ő kezdene el könyveket ajánlgatni, játszva a nagy legényt. Jóllehet, a piacon, fűszerekkel buli volt tenni a nagy tudóst. Mialatt a szép szőkeség csillogó szemekkel válogat a polcok között, Zakar meggyújt még néhány gyertyát, hogy jobban lássanak. Egyet Narcyék közelében is elhelyez, pusztán illemből. Jól tudja, hogy a félelf fenntartásait nem a gyertyaláng fogja eloszlatni, sőt, csak jobban rávilágít mindenre, amit esetleg Zakar elkövet. Szó szerint rávilágít. Ha az elf egyedül volna itt, körbe nézne, hogy szól e bármi tűzmágusok tetteiről. Azonban úgy látszik, a könyvek nem tudják megnyerni érdeklődését, amíg Shiv jelen van.*
- Örömmel, bármikor eljövök veled ide. *feleli a lánynak.* - Van már kiszemelted? *éljenek a kétértelmű kérdések. De persze könyvekről beszélnek. Vagy kitudja.*
*Szerencsére viszik a lábai akkor is, ha egy nő sem karol belé. Shiv nagyon kíváncsi volt a könyvtárra, amit végül el is értek. Zakar viszont arra kíváncsi, hogy konkrétan mi érdekli a lányt. Figyeli, mi lesz az első, amit levesz a polcokról. Ez sokkal érdekesebbnek ígérkezik annál, mintha ő kezdene el könyveket ajánlgatni, játszva a nagy legényt. Jóllehet, a piacon, fűszerekkel buli volt tenni a nagy tudóst. Mialatt a szép szőkeség csillogó szemekkel válogat a polcok között, Zakar meggyújt még néhány gyertyát, hogy jobban lássanak. Egyet Narcyék közelében is elhelyez, pusztán illemből. Jól tudja, hogy a félelf fenntartásait nem a gyertyaláng fogja eloszlatni, sőt, csak jobban rávilágít mindenre, amit esetleg Zakar elkövet. Szó szerint rávilágít. Ha az elf egyedül volna itt, körbe nézne, hogy szól e bármi tűzmágusok tetteiről. Azonban úgy látszik, a könyvek nem tudják megnyerni érdeklődését, amíg Shiv jelen van.*
- Örömmel, bármikor eljövök veled ide. *feleli a lánynak.* - Van már kiszemelted? *éljenek a kétértelmű kérdések. De persze könyvekről beszélnek. Vagy kitudja.*
69. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-03-23 12:00:57
Üzenet elküldve: 2020-03-23 12:00:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Zegzugfelfedezők és a fehér virág//
*Eleinte megkönnyebbül, látva húgocskája reakcióját, hiszen a visszajelzés azt jelentheti számára, hogy valamit csak jól csinál, és igyekszik, ez pedig elnyomja azt az általánosan, néha-néha újból feltűnő, értelmetlen - vagy pont, hogy releváns - kételyt benne, mely szerint nem jó testvér. Alig pár órája vannak a városban, máris elkeveredett, ráadásul kétszer is. Ez hihetetlenül megalázó, főként egy kőtemplomi szerzetes növendéknek, akik állítólag a jég hátán is feltalálják magukat, az állóképességükről és az ügyességükről híresek. Azonban ez megváltozik, mikor észleli a szorítást, újra megijed, hiszen nincs mit szépíteni, hugicája képes nagyon ijesztő is lenni, kettejük között pedig sose volt egyenlőség, legfeljebb szimbiózis - Shiv akarata mindig érvényesült, a vasakaratú testvérkének pedig igyekezett a bátyja megadni azt, amit csak kívánt és támogatni ott, ahol lehetett.
Nem kicsit sajnálja, hogy Erisyt másik karjára nem foghatja, pedig igazán jó lenne, hiszen fontos számára a lány is, csupán vigyáznia kell Shivawnra is, ha nem szeretné, hogy holmi elfek másodpercek alatt elcsavargassák a lány fejét. Jelenleg hasonlóak a tapasztalatlan sihederhez az érzései - egyik nőről sem szeretne lemondani, mindketten más miatt fontosak neki. Egy lassú, kissé bánatos, kissé féltő pillantást vet is a fehér virágra, hogy ezt valamilyen szinte tudtára adja, de vegyül abba egy olyan szavak nélkül érthető "köszönöm" is, amiért visszautasította a hosszúéletű karját. Hugicája viszont beszélni kezd, ő pedig mosolyogva fordul is az érintett felé.*
- Meg nekünk is. Sose baj az, ha többen vagyunk, főként, ha ilyen szép társaság csatlakozik hozzánk. *A Templomon belül már más a helyzet, mint a kertben, Shivvel ellentétben Narcyt azonnal elfogja a nosztalgia, egy szakadozott sóhajtás hagyja el belsejét, amint megrohamozzák a hazai emlékek. Neki hiányzik egy kicsit az öreg Melonthalar, az életmódjuk, a háborítatlan csend és béke, de érzi, hogy kellett a váltás is, szükség volt az újra, amit ő is legalább annyira vár, mint a húgocska. Shiv jól mondja, amit mond, Narcy hasonlóan vélekedik, csak bólint egyetértés gyanánt. Őket egyik isten sem fogta meg, nem volt kötelező, szóval a saját útjuk mellett döntöttek. Narcy egyelőre csak követi a könyvtárba őket, gyanakodva nézve Zakarra, annak ellenére, hogy a könyvek ámorító illata őt is megigézik.*
*Eleinte megkönnyebbül, látva húgocskája reakcióját, hiszen a visszajelzés azt jelentheti számára, hogy valamit csak jól csinál, és igyekszik, ez pedig elnyomja azt az általánosan, néha-néha újból feltűnő, értelmetlen - vagy pont, hogy releváns - kételyt benne, mely szerint nem jó testvér. Alig pár órája vannak a városban, máris elkeveredett, ráadásul kétszer is. Ez hihetetlenül megalázó, főként egy kőtemplomi szerzetes növendéknek, akik állítólag a jég hátán is feltalálják magukat, az állóképességükről és az ügyességükről híresek. Azonban ez megváltozik, mikor észleli a szorítást, újra megijed, hiszen nincs mit szépíteni, hugicája képes nagyon ijesztő is lenni, kettejük között pedig sose volt egyenlőség, legfeljebb szimbiózis - Shiv akarata mindig érvényesült, a vasakaratú testvérkének pedig igyekezett a bátyja megadni azt, amit csak kívánt és támogatni ott, ahol lehetett.
Nem kicsit sajnálja, hogy Erisyt másik karjára nem foghatja, pedig igazán jó lenne, hiszen fontos számára a lány is, csupán vigyáznia kell Shivawnra is, ha nem szeretné, hogy holmi elfek másodpercek alatt elcsavargassák a lány fejét. Jelenleg hasonlóak a tapasztalatlan sihederhez az érzései - egyik nőről sem szeretne lemondani, mindketten más miatt fontosak neki. Egy lassú, kissé bánatos, kissé féltő pillantást vet is a fehér virágra, hogy ezt valamilyen szinte tudtára adja, de vegyül abba egy olyan szavak nélkül érthető "köszönöm" is, amiért visszautasította a hosszúéletű karját. Hugicája viszont beszélni kezd, ő pedig mosolyogva fordul is az érintett felé.*
- Meg nekünk is. Sose baj az, ha többen vagyunk, főként, ha ilyen szép társaság csatlakozik hozzánk. *A Templomon belül már más a helyzet, mint a kertben, Shivvel ellentétben Narcyt azonnal elfogja a nosztalgia, egy szakadozott sóhajtás hagyja el belsejét, amint megrohamozzák a hazai emlékek. Neki hiányzik egy kicsit az öreg Melonthalar, az életmódjuk, a háborítatlan csend és béke, de érzi, hogy kellett a váltás is, szükség volt az újra, amit ő is legalább annyira vár, mint a húgocska. Shiv jól mondja, amit mond, Narcy hasonlóan vélekedik, csak bólint egyetértés gyanánt. Őket egyik isten sem fogta meg, nem volt kötelező, szóval a saját útjuk mellett döntöttek. Narcy egyelőre csak követi a könyvtárba őket, gyanakodva nézve Zakarra, annak ellenére, hogy a könyvek ámorító illata őt is megigézik.*
68. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-03-22 00:24:28
Üzenet elküldve: 2020-03-22 00:24:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Zegzugfelfedezők és a fehér virág//
*Hallja, amint testvére féltően a fülébe suttog, válasz gyanánt pedig egy szelíd mosolyt küld, és a karjában tartott férfikart enyhén megszorítja – a kelleténél kicsit jobban. Értékeli a védelmet, a törődést, de a majrézást nem szeretné sokáig hallgatni.
Úgy látszik, mindenki máris útra kész, ráadásul egyenesen afelé, amerre a lány szeretné venni az útirányt. Boldogsága teljes – lehetne, ha nem támadna fel újult erővel benne a féltékenység, látván, ahogy Zakar felajánlja karját Erisynek. Talán még némi vér is tolulna az arcába, ha a csapat kisebbik szőke tagja vissza nem utasítaná az ajánlatot. Egy halk, megkönnyebbült sóhaj szalad ki ajkain. Erisy sejtései helyesek lehetnek, hiszen nőkként biztosan jól megértenék egymást, de azért Shiv kicsit másfajta. Neki bizony nem okoz gondot sem a váltás, sem az, hogy akár egyszerre többfelé figyeljen. Legalábbis az e téren szerzett csekély élettapasztalatai alapján ez így van. Megértené, és elfogadná ugyan a másik álláspontját, de ő a maga részéről jelen esetben mindkét férfira pályázik, és egyikről sem szeretne lemondani.*
- Még jó, hogy belénk futottál. *Mosolyog Erisyre.* - Így már van egy kis társaságod.
*Válasza közben pedig újra átgondolja, miért is vannak most itt Narcyval. Nekik bizony nyomós okuk volt. Akárhogy is forgatja magában az esetet, jól tették, hogy eljöttek. A gondolatmenet végére érve még bólint is egyet magának megerősítésképpen.
A templomba lépve megcsodálja a hatalmasnak tűnő belső teret. Legszívesebben végigsimítana a falain – ha nem félne attól, hogy túlságosan is emlékeztetné még ez az érintés is a kolostorra. Épp elég, hogy a hely kisugárzása azt juttatja eszébe.*
- Én… *Majd bátyjára pillantva korrigál.* - Vagyis, mi már tanultunk Eeyr tanairól a kolostorban. Ami engem illet, nem igazán győztek meg.
*Mondja lefitymálóan, de épp annyi tisztelettel a hangjában, hogy az esetleg ilyesmire érzékenyek nehogy felkapják rá a fejüket.
Zakar tessékelése után úgy lépdel lefelé a könyvtárba vezető lépcsőkön, mint egy dáma. Vagyis inkább, mint egy dáma és egy utcalány keveréke. Lábai ugyan kecsesen lépdelnek, de csípője kicsit jobban kileng közben, mint az megszokott lenne, így feneke is nagyobb hangsúlyt kap. Ő erről vagy nem vesz tudomást, vagy nem is tud róla – pusztán úgy lépdel, ahogy érzelmei diktálják, azokat vetíti ki testbeszédén keresztül is. Ő most itt egy ereje és fiatalsága teljében lévő szabad nő, frissen szerzett barátai és szerető családja körében – minden oka megvan rá, hogy büszke legyen.
A könyvek illata, és a doh által belengett levegővel jól teleszívja tüdejét, és csukott szemmel „megízleli” ezt is, mint a piacon a fűszernövények illatát. Nem a legkellemesebb szag, az igaz, de a könyvek jó barátok, így ezzel együtt kell őket szeretni. Ha ez a lakhelyük, hát annak a szagával együtt. Kényszert érez rá, hogy a polcokon sorakozó könyvek némelyikének gerincét ujja hegyével finoman megcirógassa, így, ha nem állítják meg benne, ezt is teszi. Ezután vidáman körbetekint a társaságon, és úgy mondja, őszinte örömmel.*
- Köszönöm, hogy eljöttetek velem ide.
*Bizonyosan sokszor fog idejárni, ha ideje engedi majd.*
*Hallja, amint testvére féltően a fülébe suttog, válasz gyanánt pedig egy szelíd mosolyt küld, és a karjában tartott férfikart enyhén megszorítja – a kelleténél kicsit jobban. Értékeli a védelmet, a törődést, de a majrézást nem szeretné sokáig hallgatni.
Úgy látszik, mindenki máris útra kész, ráadásul egyenesen afelé, amerre a lány szeretné venni az útirányt. Boldogsága teljes – lehetne, ha nem támadna fel újult erővel benne a féltékenység, látván, ahogy Zakar felajánlja karját Erisynek. Talán még némi vér is tolulna az arcába, ha a csapat kisebbik szőke tagja vissza nem utasítaná az ajánlatot. Egy halk, megkönnyebbült sóhaj szalad ki ajkain. Erisy sejtései helyesek lehetnek, hiszen nőkként biztosan jól megértenék egymást, de azért Shiv kicsit másfajta. Neki bizony nem okoz gondot sem a váltás, sem az, hogy akár egyszerre többfelé figyeljen. Legalábbis az e téren szerzett csekély élettapasztalatai alapján ez így van. Megértené, és elfogadná ugyan a másik álláspontját, de ő a maga részéről jelen esetben mindkét férfira pályázik, és egyikről sem szeretne lemondani.*
- Még jó, hogy belénk futottál. *Mosolyog Erisyre.* - Így már van egy kis társaságod.
*Válasza közben pedig újra átgondolja, miért is vannak most itt Narcyval. Nekik bizony nyomós okuk volt. Akárhogy is forgatja magában az esetet, jól tették, hogy eljöttek. A gondolatmenet végére érve még bólint is egyet magának megerősítésképpen.
A templomba lépve megcsodálja a hatalmasnak tűnő belső teret. Legszívesebben végigsimítana a falain – ha nem félne attól, hogy túlságosan is emlékeztetné még ez az érintés is a kolostorra. Épp elég, hogy a hely kisugárzása azt juttatja eszébe.*
- Én… *Majd bátyjára pillantva korrigál.* - Vagyis, mi már tanultunk Eeyr tanairól a kolostorban. Ami engem illet, nem igazán győztek meg.
*Mondja lefitymálóan, de épp annyi tisztelettel a hangjában, hogy az esetleg ilyesmire érzékenyek nehogy felkapják rá a fejüket.
Zakar tessékelése után úgy lépdel lefelé a könyvtárba vezető lépcsőkön, mint egy dáma. Vagyis inkább, mint egy dáma és egy utcalány keveréke. Lábai ugyan kecsesen lépdelnek, de csípője kicsit jobban kileng közben, mint az megszokott lenne, így feneke is nagyobb hangsúlyt kap. Ő erről vagy nem vesz tudomást, vagy nem is tud róla – pusztán úgy lépdel, ahogy érzelmei diktálják, azokat vetíti ki testbeszédén keresztül is. Ő most itt egy ereje és fiatalsága teljében lévő szabad nő, frissen szerzett barátai és szerető családja körében – minden oka megvan rá, hogy büszke legyen.
A könyvek illata, és a doh által belengett levegővel jól teleszívja tüdejét, és csukott szemmel „megízleli” ezt is, mint a piacon a fűszernövények illatát. Nem a legkellemesebb szag, az igaz, de a könyvek jó barátok, így ezzel együtt kell őket szeretni. Ha ez a lakhelyük, hát annak a szagával együtt. Kényszert érez rá, hogy a polcokon sorakozó könyvek némelyikének gerincét ujja hegyével finoman megcirógassa, így, ha nem állítják meg benne, ezt is teszi. Ezután vidáman körbetekint a társaságon, és úgy mondja, őszinte örömmel.*
- Köszönöm, hogy eljöttetek velem ide.
*Bizonyosan sokszor fog idejárni, ha ideje engedi majd.*
67. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-03-19 05:50:50
Üzenet elküldve: 2020-03-19 05:50:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Zegzugfelfedezők és a fehér virág//
*Az egyetértés nagy, így kíváncsian várja a következő állomást. Noha nem vallásos fajta a részéről, vagyis inkább megvan a saját gondolata és véleménye az efféle dolgokról, a templom maga elsőre annyira nem lelkesíti. Persze mindig is kíváncsivá tette más kultúrák és gondolkodásmódok, valamint ezek helyszínei, így azért érdeklődve várja mi is tárul szemei elé. De a könyvek azok már teljesen más tészta. Abban biztos, hogy az már kedvére valóbb elfoglaltság lesz a számára.
Ahogy meg indulnak lassan kissé letör a lelkesedése, mikor eddigi városnéző partnerének karja már a kishúg ölelésében vannak, de ez természetes. Ahol megvan az egyetértés, ott a család az első. A következő segítőkész kar sem marad el, hisz Zakar fel is kínálja a sajátját. Nem tudott biztosat leszűrni, de az ide oda röpködő pillantások, főleg az a rosszalló, ami Narcytól repked a fehér hajú felé, enged arra következtetni, hogy eddig azért az elf és a szőkeség is kellemesen megvoltak ketten. De a testvéri kötelék erősebb, így érthető, hogy a Shiv is inkább Narcy védelmét választja. Viszont maga részéről nehéz a csere. Akárhogy is azért eddig csak Narcyval andalgott, meg mi tagadás most is szívesebben karolna őbelé, így a felkínált kart illedelmesen utasítja el. Férfiak terén nem egy tapasztalt leányzó, Narcy mellett is zavarban volt, belerondítani sem akar másba, így inkább a pártalan bandukolást választja.*
- Nem köszönöm. Ezekkel a rövid lábakkal szerintem csak feltartanálak az idegenvezetésben. Így szabadabban mozogsz te is.
*Füllenti illemtudóan, majd amint megindulnak kényelmesen halad utánuk. Nem nagyon akarja bevallani a férfiakkal szembeni tartását. Meg amúgy is a kis csapatukból egyedül Shiv lehetne az, aki megértené miért is marad inkább egymaga, hisz ő is nőből van. Az efféle dolgokat pedig igazán csak két lány tudná megértően megbeszélni egymással. Akinek ismeretlen még a férfiakkal való mélyebb kapcsolatok fogalma, annak nem olyan könnyű felengedni ezen a téren. Főleg nem éles váltással. Narcy közelében valahogy gyorsan kezdett felengedni, de mielőtt az kiforrta volna magát teljesen, abba is maradt. Most egy újabb férfiú társaságát - még akkor is, ha csak egy egyszerű, belekarolós sétáról van szó- nehéz lenne fesztelenül élvezni. De ezt akár Narcynak, akár Zakarnak elkezdené taglalni biztos nem értenék meg úgy, mint például Shiv. Így inkább választja a pár nélküli nézelődést. Egyedül úgy sincs szerencsére, ha van karolgatás, ha nincs.*
- Biztos sokan vannak így. Rengetegen elégedetlenek az előző életükkel, kihívásra vágynak, menekülnek a múlttól, felejteni akarnak.
*Tűnődik el, ahogy visszaemlékszik ő miért is akar valahol valami egészen újba kezdeni. Még akkor is, ha a terveit még nem konkretizálta le magában.*
- De jó nektek, hogy így együtt indulhattok el valami új felé. Egyedül kicsit unalmas.
*Mosolyog rá a testvérpárra, majd a maradékot már hagyja is egyelőre a levegőben lógni.
Ahogy megérkeznek a könyvtárba a nehéz, dohos levegőre kissé elhúzza a száját. Persze nem számított másra, de a régi könyvek kellemes illatát igencsak elnyomja az áporodott levegő szaga. A kellemes fenti levegőt is felváltja a nedves hűvösség, amitől alaposan kirázza a hideg. Most annyira nem tartja magát okosnak, hogy köpeny nélkül indult a városnézésre. Hiába a vastagabb vászoning és a prémszegély. De ahogy a könyvekkel és pergamenekkel megpakolt polcok feltűnnek kicsit feledtetik vele a kellemetlen érzéseket. A kíváncsiság jobban eluralkodik rajta, ahogy várja, hogy kicsit belekutakodhasson a régi papírok közé.*
*Az egyetértés nagy, így kíváncsian várja a következő állomást. Noha nem vallásos fajta a részéről, vagyis inkább megvan a saját gondolata és véleménye az efféle dolgokról, a templom maga elsőre annyira nem lelkesíti. Persze mindig is kíváncsivá tette más kultúrák és gondolkodásmódok, valamint ezek helyszínei, így azért érdeklődve várja mi is tárul szemei elé. De a könyvek azok már teljesen más tészta. Abban biztos, hogy az már kedvére valóbb elfoglaltság lesz a számára.
Ahogy meg indulnak lassan kissé letör a lelkesedése, mikor eddigi városnéző partnerének karja már a kishúg ölelésében vannak, de ez természetes. Ahol megvan az egyetértés, ott a család az első. A következő segítőkész kar sem marad el, hisz Zakar fel is kínálja a sajátját. Nem tudott biztosat leszűrni, de az ide oda röpködő pillantások, főleg az a rosszalló, ami Narcytól repked a fehér hajú felé, enged arra következtetni, hogy eddig azért az elf és a szőkeség is kellemesen megvoltak ketten. De a testvéri kötelék erősebb, így érthető, hogy a Shiv is inkább Narcy védelmét választja. Viszont maga részéről nehéz a csere. Akárhogy is azért eddig csak Narcyval andalgott, meg mi tagadás most is szívesebben karolna őbelé, így a felkínált kart illedelmesen utasítja el. Férfiak terén nem egy tapasztalt leányzó, Narcy mellett is zavarban volt, belerondítani sem akar másba, így inkább a pártalan bandukolást választja.*
- Nem köszönöm. Ezekkel a rövid lábakkal szerintem csak feltartanálak az idegenvezetésben. Így szabadabban mozogsz te is.
*Füllenti illemtudóan, majd amint megindulnak kényelmesen halad utánuk. Nem nagyon akarja bevallani a férfiakkal szembeni tartását. Meg amúgy is a kis csapatukból egyedül Shiv lehetne az, aki megértené miért is marad inkább egymaga, hisz ő is nőből van. Az efféle dolgokat pedig igazán csak két lány tudná megértően megbeszélni egymással. Akinek ismeretlen még a férfiakkal való mélyebb kapcsolatok fogalma, annak nem olyan könnyű felengedni ezen a téren. Főleg nem éles váltással. Narcy közelében valahogy gyorsan kezdett felengedni, de mielőtt az kiforrta volna magát teljesen, abba is maradt. Most egy újabb férfiú társaságát - még akkor is, ha csak egy egyszerű, belekarolós sétáról van szó- nehéz lenne fesztelenül élvezni. De ezt akár Narcynak, akár Zakarnak elkezdené taglalni biztos nem értenék meg úgy, mint például Shiv. Így inkább választja a pár nélküli nézelődést. Egyedül úgy sincs szerencsére, ha van karolgatás, ha nincs.*
- Biztos sokan vannak így. Rengetegen elégedetlenek az előző életükkel, kihívásra vágynak, menekülnek a múlttól, felejteni akarnak.
*Tűnődik el, ahogy visszaemlékszik ő miért is akar valahol valami egészen újba kezdeni. Még akkor is, ha a terveit még nem konkretizálta le magában.*
- De jó nektek, hogy így együtt indulhattok el valami új felé. Egyedül kicsit unalmas.
*Mosolyog rá a testvérpárra, majd a maradékot már hagyja is egyelőre a levegőben lógni.
Ahogy megérkeznek a könyvtárba a nehéz, dohos levegőre kissé elhúzza a száját. Persze nem számított másra, de a régi könyvek kellemes illatát igencsak elnyomja az áporodott levegő szaga. A kellemes fenti levegőt is felváltja a nedves hűvösség, amitől alaposan kirázza a hideg. Most annyira nem tartja magát okosnak, hogy köpeny nélkül indult a városnézésre. Hiába a vastagabb vászoning és a prémszegély. De ahogy a könyvekkel és pergamenekkel megpakolt polcok feltűnnek kicsit feledtetik vele a kellemetlen érzéseket. A kíváncsiság jobban eluralkodik rajta, ahogy várja, hogy kicsit belekutakodhasson a régi papírok közé.*
66. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-03-19 00:27:01
Üzenet elküldve: 2020-03-19 00:27:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Zegzugfelfedezők és a fehér virág//
*Türelmes fajta az elf. Ha nem is mindegyik, Zakar biztosan. Igazán ráér, főleg egy szabad estén. Sokkal érdekesebb a vidám hölgytársaság, mint a lefizetett. Még akkor is ha a hálószobába majd egyedül tér meg. Apropó megtérés, ahhoz most igazán nincs kedve, annak ellenére, hogy egy templom a cél. Szerencsére Eeyr temploma nem csak a hívők számára különleges és fontos része a városnak.*
- Ellenvetés? *kérdi egyszerűen. Narcy nem felel, hallgatás beleegyezés. Amúgy is Shiv szava a döntő a testvérek között, legalábbis Zakar ezt vonta le az eddig látottakból. Erisy úgy tűnik, szintén benne van, azonban így, hogy Shiv lefoglalta bátyját, egészen elveszettnek látszik. ~ Inkább törődne a lánnyal, és hagyná, hogy én is törődjek a húgával. ~ Dörmögi gondolataiban.*
- Akkor induljunk! Szabad? *kérdi Erisyt, karját nyújtva a lánynak. Ha mindenki egyetért, akkor keresztül a romvároson eljutnak Eeyr templomához.*
- Mint helyi elf sem sokat tudok elmondani Eeyrről. Ebben nincs részem. *Kezdi, mikor belépnek és meglátják szemben az oltárt. Javasolhatná a templomkertet egy kis romantikázásra, azonban Shiv könyveket akart látni, úgyhogy könyveket fognak nézegetni. Akkor is, ha a könyvtárba vezető lépcső lefelé vezet, a nem éppen biztató mélységbe.*
- Erre tessék! *Invitálja őket lefelé. Odalent nem túl kellemes lenni. Hamar megérzik a fenti frissesség hiányát. Ennek ellenére Zakar biztos benne, hogy megéri. Shiv elhívatott, talán nem is mindent osztott meg, ilyen rövid idő alatt a céljairól. Ki tudja, mit talál odalent, ami később hasznára válik. Zakar úgy érzi, most őszintén jót akar ennek a lánynak.*
*Türelmes fajta az elf. Ha nem is mindegyik, Zakar biztosan. Igazán ráér, főleg egy szabad estén. Sokkal érdekesebb a vidám hölgytársaság, mint a lefizetett. Még akkor is ha a hálószobába majd egyedül tér meg. Apropó megtérés, ahhoz most igazán nincs kedve, annak ellenére, hogy egy templom a cél. Szerencsére Eeyr temploma nem csak a hívők számára különleges és fontos része a városnak.*
- Ellenvetés? *kérdi egyszerűen. Narcy nem felel, hallgatás beleegyezés. Amúgy is Shiv szava a döntő a testvérek között, legalábbis Zakar ezt vonta le az eddig látottakból. Erisy úgy tűnik, szintén benne van, azonban így, hogy Shiv lefoglalta bátyját, egészen elveszettnek látszik. ~ Inkább törődne a lánnyal, és hagyná, hogy én is törődjek a húgával. ~ Dörmögi gondolataiban.*
- Akkor induljunk! Szabad? *kérdi Erisyt, karját nyújtva a lánynak. Ha mindenki egyetért, akkor keresztül a romvároson eljutnak Eeyr templomához.*
- Mint helyi elf sem sokat tudok elmondani Eeyrről. Ebben nincs részem. *Kezdi, mikor belépnek és meglátják szemben az oltárt. Javasolhatná a templomkertet egy kis romantikázásra, azonban Shiv könyveket akart látni, úgyhogy könyveket fognak nézegetni. Akkor is, ha a könyvtárba vezető lépcső lefelé vezet, a nem éppen biztató mélységbe.*
- Erre tessék! *Invitálja őket lefelé. Odalent nem túl kellemes lenni. Hamar megérzik a fenti frissesség hiányát. Ennek ellenére Zakar biztos benne, hogy megéri. Shiv elhívatott, talán nem is mindent osztott meg, ilyen rövid idő alatt a céljairól. Ki tudja, mit talál odalent, ami később hasznára válik. Zakar úgy érzi, most őszintén jót akar ennek a lánynak.*
65. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-03-12 10:23:08
Üzenet elküldve: 2020-03-12 10:23:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Játékstílus: Megfontolt
// A varázslás ösvényén //
* Miután Myr elhagyta a Pegazus fogadót, a templom felé vette az irányt, hogy elkezdhesse a varázslás megtanulását. A törekvés jogos a részéről, elvégre vajákos. Ebből következően tehát jól jön, ha ért a mágiához. Később majd szeretne varázsitalokat is beszerezni, de előbb megtanulja az alapokat. Ugyan Cirilnától sértődötten vált el, de a séta alatt sikerült kiszellőztetnie a fejét. Különben is, nem kívánt többet foglalkozni a számára meglehetősen furcsa, szeplős tündérlánnyal. *
~ Igencsak meglepődnék, ha újra találkoznék Cirilnával valahol. Hogy örülnék-e neki, azt nem tudom. Mondjuk szerintem többé nem látom, ami talán jó is. Nem fáraszt legalább a kötekedésével meg a hitetlenkedésével. ~
* Miután Myr elhagyta a Pegazus fogadót, a templom felé vette az irányt, hogy elkezdhesse a varázslás megtanulását. A törekvés jogos a részéről, elvégre vajákos. Ebből következően tehát jól jön, ha ért a mágiához. Később majd szeretne varázsitalokat is beszerezni, de előbb megtanulja az alapokat. Ugyan Cirilnától sértődötten vált el, de a séta alatt sikerült kiszellőztetnie a fejét. Különben is, nem kívánt többet foglalkozni a számára meglehetősen furcsa, szeplős tündérlánnyal. *
~ Igencsak meglepődnék, ha újra találkoznék Cirilnával valahol. Hogy örülnék-e neki, azt nem tudom. Mondjuk szerintem többé nem látom, ami talán jó is. Nem fáraszt legalább a kötekedésével meg a hitetlenkedésével. ~
64. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-03-03 17:29:22
Üzenet elküldve: 2020-03-03 17:29:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Úton//
*Nievnek mindig nehezére esik az, hogy nyugton maradjon, mondhatni, hogy lételeme a zsizsegés meg az is, hogy be nem áll a szája, ezért aztán a templomnak nem lehet olyan ornamentuma, amiről ne érdeklődne. És részletekbe menően érdeklődik. Ha más nem, hát a "de miért?" elhangzik, mindennel és mindenkivel kapcsolatban.*
- És hol van a papok főnöke? És mikor jön vissza? De miért?
*Kérdezi félrebillentett fejjel, de aztán a kezét nyújtja Pyctának, hogy indulhassanak. Hüvelyujja Pycta kézfejét cirógatja.*
- Jóóóóó! Vegyünk fülbevalót. Jó sokat! Mert én is olyan sok-sok-sok-sok fülbevalót szeretnék, mint Lyznek! Lehet nekem is olyan sok?
*Nagy szemeket mereszt Pyctára, könyörgőket. De aztán a kérdésre elkomolyodik az ábrázata.*
- Hát felnőtt.
*Nievnek mindig nehezére esik az, hogy nyugton maradjon, mondhatni, hogy lételeme a zsizsegés meg az is, hogy be nem áll a szája, ezért aztán a templomnak nem lehet olyan ornamentuma, amiről ne érdeklődne. És részletekbe menően érdeklődik. Ha más nem, hát a "de miért?" elhangzik, mindennel és mindenkivel kapcsolatban.*
- És hol van a papok főnöke? És mikor jön vissza? De miért?
*Kérdezi félrebillentett fejjel, de aztán a kezét nyújtja Pyctának, hogy indulhassanak. Hüvelyujja Pycta kézfejét cirógatja.*
- Jóóóóó! Vegyünk fülbevalót. Jó sokat! Mert én is olyan sok-sok-sok-sok fülbevalót szeretnék, mint Lyznek! Lehet nekem is olyan sok?
*Nagy szemeket mereszt Pyctára, könyörgőket. De aztán a kérdésre elkomolyodik az ábrázata.*
- Hát felnőtt.
63. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-03-03 17:00:07
Üzenet elküldve: 2020-03-03 17:00:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Úton//
*A temetői történet okafogyottá válik és úgy tűnik, Arenih atyát sem sikerül megtalálni, így az erdőmélyi elfnek és kislányának már felesleges tovább maradnia. A templom biztonságban van, az oltár is ép és sértetlen és a temetőben is rendeződni látszanak a dolgok. Nem lett katasztrófa és nem is Sa'Tereth tért vissza, így a páncélos csuhásnak nincs miért aggódnia.*
- Lassan induljunk, kincsem. *Mosolyog a mellette álló kislányra megnyugodva. Amit akart, megtudta, bár pár részlet még érdekelte volna, de a főpap láthatóan távol van épp a templomtól.*
- Menjünk a piacra és vegyünk neked és Lyznek ékszert. Rendben? *Mondja még, s ha Nieveshának sincs ellenvetése, akkor kézen fogja és elindulhatnak a piac felé.
Sikeresnek és sikertelennek is veszi a templomi látogatást, hisz amiért érkezett, nem sikerült, ám mégis úgy érzi, hogy lelkében és hitében erősebben térhetnek vissza Mil'Ochassba. Jó ideje foglalkoztatja már egy dolog, ami úgy tűnik, mostanra kezd kikristályosodni benne és ezzel kijelöl egy utat is számára.*
- Kincsem, te mi szeretnél lenni, ha felnősz? *Kérdi, ha kiértek az udvarra, onnan pedig az istálló felé, hogy felnyergeljék Éjvihart.*
*A temetői történet okafogyottá válik és úgy tűnik, Arenih atyát sem sikerül megtalálni, így az erdőmélyi elfnek és kislányának már felesleges tovább maradnia. A templom biztonságban van, az oltár is ép és sértetlen és a temetőben is rendeződni látszanak a dolgok. Nem lett katasztrófa és nem is Sa'Tereth tért vissza, így a páncélos csuhásnak nincs miért aggódnia.*
- Lassan induljunk, kincsem. *Mosolyog a mellette álló kislányra megnyugodva. Amit akart, megtudta, bár pár részlet még érdekelte volna, de a főpap láthatóan távol van épp a templomtól.*
- Menjünk a piacra és vegyünk neked és Lyznek ékszert. Rendben? *Mondja még, s ha Nieveshának sincs ellenvetése, akkor kézen fogja és elindulhatnak a piac felé.
Sikeresnek és sikertelennek is veszi a templomi látogatást, hisz amiért érkezett, nem sikerült, ám mégis úgy érzi, hogy lelkében és hitében erősebben térhetnek vissza Mil'Ochassba. Jó ideje foglalkoztatja már egy dolog, ami úgy tűnik, mostanra kezd kikristályosodni benne és ezzel kijelöl egy utat is számára.*
- Kincsem, te mi szeretnél lenni, ha felnősz? *Kérdi, ha kiértek az udvarra, onnan pedig az istálló felé, hogy felnyergeljék Éjvihart.*
62. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-03-01 20:06:47
Üzenet elküldve: 2020-03-01 20:06:47
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//A szél feltámad//
//5. próbatétel//
//Megfejtve//
*Morak a templom környékén, illetve benne sem találhat sok női szobrot, ha mégis lát egy-két díszt, azokról is egyértelműen kiderül, hogy nem mozdíthatóak könnyen és nem Rhéát ábrázolják. Odabent az írnokok és csuhások továbbra is sürögnek. A könyvtár talán jó döntés is lehet, ám ekkor három fáklyás hírvivő szalad be a templomba nagy hanggal.*
-Az Arany Hölgy csodát tesz Ar Thenior előtt. Szemében Eeyr Igazsága, hangjában Eeyr Dühe! Megoldotta az ötödik próbatételt!
*Harsogja, noha talán egy kicsit lódít az ügyön. Társa tovább lelkesíti a helyieket.*
-Úgy van, jöjjenek testvérek, gyertek emberek, lássátok saját szemetekkel!
*Mindenki mindent azért nem dob el, de felkavarodik a benti atmoszféra, és a csuhások jó harmada, a járókelők hasonló arányú részével távozik.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.01 20:07:20
//5. próbatétel//
//Megfejtve//
*Morak a templom környékén, illetve benne sem találhat sok női szobrot, ha mégis lát egy-két díszt, azokról is egyértelműen kiderül, hogy nem mozdíthatóak könnyen és nem Rhéát ábrázolják. Odabent az írnokok és csuhások továbbra is sürögnek. A könyvtár talán jó döntés is lehet, ám ekkor három fáklyás hírvivő szalad be a templomba nagy hanggal.*
-Az Arany Hölgy csodát tesz Ar Thenior előtt. Szemében Eeyr Igazsága, hangjában Eeyr Dühe! Megoldotta az ötödik próbatételt!
*Harsogja, noha talán egy kicsit lódít az ügyön. Társa tovább lelkesíti a helyieket.*
-Úgy van, jöjjenek testvérek, gyertek emberek, lássátok saját szemetekkel!
*Mindenki mindent azért nem dob el, de felkavarodik a benti atmoszféra, és a csuhások jó harmada, a járókelők hasonló arányú részével távozik.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.01 20:07:20
61. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-03-01 13:25:34
Üzenet elküldve: 2020-03-01 13:25:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//5. próbatétel//
* Morak válasza megint nem jó. ~ Hát ez már nem lehet igaz! Eddig egyik feladványra adott válaszom sem közelít az igazsághoz! ~ Morog magában a törpe, mikor is az ötödik feladványt fejtegeti valaki, mire a gólem haragra gerjed. Erről eszébe jut valami, így gyorsan elviharzik a főtérről.
A templom felé halad nagy léptekkel, mikor odaér alaposan körülnéz a templom körül és a templomkertben. A magasba is feltekint, nem lát-e ott valami szobrot. Ha kint nem jár sikerrel, úgy ismét a könyvtár felé veszi az irányt… *
//5. próbatétel//
* Morak válasza megint nem jó. ~ Hát ez már nem lehet igaz! Eddig egyik feladványra adott válaszom sem közelít az igazsághoz! ~ Morog magában a törpe, mikor is az ötödik feladványt fejtegeti valaki, mire a gólem haragra gerjed. Erről eszébe jut valami, így gyorsan elviharzik a főtérről.
A templom felé halad nagy léptekkel, mikor odaér alaposan körülnéz a templom körül és a templomkertben. A magasba is feltekint, nem lát-e ott valami szobrot. Ha kint nem jár sikerrel, úgy ismét a könyvtár felé veszi az irányt… *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1274-1293