Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 7 (121. - 140. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
140. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-25 10:41:26
Üzenet elküldve: 2020-04-25 10:41:26
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// A városban //
*Amint teljes magába burkolózása köddé válik, lassan rápillant a lányra és halvány mosolyt enged felé.*
- Hogy vagy? Jól sikerült a mágiát befogadni?
*Közben körbepillant, néha pillant meg egy-egy erre tévedő alakot, vagy olyat, akik a mágiatanulás miatt vándoroltak ide. Amiatt, amely ismét elindult Lynben. Ahogy alábbhagy a remegése, valami fajta ismeretlenség kezdi hatalmába keríteni. De olyan, amely mégis valahonnan ismerős neki. Hamar rájön, hogy a benne áramló mana és mágia kezd el terjedni véreiben. Elindult ismét a vérvonala. Nem hagyja őket cserben. Lágyan felsóhajt, majd ismét a Khirire pillant.*
- Én szerintem pihenésképpen levándorlok egy kicsit olvasni. Van kedved velem tartani?
*Amint teljes magába burkolózása köddé válik, lassan rápillant a lányra és halvány mosolyt enged felé.*
- Hogy vagy? Jól sikerült a mágiát befogadni?
*Közben körbepillant, néha pillant meg egy-egy erre tévedő alakot, vagy olyat, akik a mágiatanulás miatt vándoroltak ide. Amiatt, amely ismét elindult Lynben. Ahogy alábbhagy a remegése, valami fajta ismeretlenség kezdi hatalmába keríteni. De olyan, amely mégis valahonnan ismerős neki. Hamar rájön, hogy a benne áramló mana és mágia kezd el terjedni véreiben. Elindult ismét a vérvonala. Nem hagyja őket cserben. Lágyan felsóhajt, majd ismét a Khirire pillant.*
- Én szerintem pihenésképpen levándorlok egy kicsit olvasni. Van kedved velem tartani?
139. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-24 22:11:58
Üzenet elküldve: 2020-04-24 22:11:58
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A városban//
*Khiri látja Lynen, hogy enyhén remeg, s nem tudja mire vélni a dolgot. Azonban nem kérdez semmit. Számára is elég fárasztó a mágiatanulás folyamata, és hosszúnak is tűnik, hisz varázslatokat még nem tanulhat. De elkötelezett és elhatározza, hogy kitartóan fogja tanulni a mágia tudományát. Miután végez, Lynnel együtt elhagyja a helyiséget. Visszatérnek a templomba, s Khiri Lyn mozdulatait figyeli. ~Furcsa ez a remegés a testében. Vajon mi okozhatja? És miért hajtja a fejét a kezeire? Eeyr előtt tisztelegne? Áh, nem hiszem. Valami másnak kell itt lennie.~ Szólni nem szól semmit, még csak nem is kérdezősködik. Egyre erősebben kezdi sejteni, hogy Lynnek van valami titka, de nem firtatja. Megtanulta már, mióta a lánnyal van, hogy hiába is kérdezősködne. Nem veszi rossz néven, sőt, teljesen természetesnek tartja, hogy Lyn még nem akar elmondani mindent. De hát nincs mit tenni, a kíváncsiságát nehezen tudja legyőzni. S reméli, hogy egyszer majd fény derül a titkokra. ~De ha nem, az se baj. Én nem fogok rá megharagudni.~ Közben Lyn feláll, s Khiri a lány napfényben ragyogó arcát nézi türelmesen és csendesen. Kicsit távolabb is áll, néhány lépéssel odébb, de kellő közelségben ahhoz, hogy meghallja Lyn szavait, ha megszólal.*
*Khiri látja Lynen, hogy enyhén remeg, s nem tudja mire vélni a dolgot. Azonban nem kérdez semmit. Számára is elég fárasztó a mágiatanulás folyamata, és hosszúnak is tűnik, hisz varázslatokat még nem tanulhat. De elkötelezett és elhatározza, hogy kitartóan fogja tanulni a mágia tudományát. Miután végez, Lynnel együtt elhagyja a helyiséget. Visszatérnek a templomba, s Khiri Lyn mozdulatait figyeli. ~Furcsa ez a remegés a testében. Vajon mi okozhatja? És miért hajtja a fejét a kezeire? Eeyr előtt tisztelegne? Áh, nem hiszem. Valami másnak kell itt lennie.~ Szólni nem szól semmit, még csak nem is kérdezősködik. Egyre erősebben kezdi sejteni, hogy Lynnek van valami titka, de nem firtatja. Megtanulta már, mióta a lánnyal van, hogy hiába is kérdezősködne. Nem veszi rossz néven, sőt, teljesen természetesnek tartja, hogy Lyn még nem akar elmondani mindent. De hát nincs mit tenni, a kíváncsiságát nehezen tudja legyőzni. S reméli, hogy egyszer majd fény derül a titkokra. ~De ha nem, az se baj. Én nem fogok rá megharagudni.~ Közben Lyn feláll, s Khiri a lány napfényben ragyogó arcát nézi türelmesen és csendesen. Kicsit távolabb is áll, néhány lépéssel odébb, de kellő közelségben ahhoz, hogy meghallja Lyn szavait, ha megszólal.*
138. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-24 18:03:42
Üzenet elküldve: 2020-04-24 18:03:42
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// A városban //
*Valahonnan nagyon mélyről szedte össze a bátorságát, hogy átlépje azt az ajtót, amely mögött mágiát tanulhatnak. Folyamatosan pörögnek az emlékek fejében s aprót nyel is miattuk. Enyhén remeg, de próbálja magát nyugtatni.*
~ Vajon a mai napon sikerül eltüntetnem az oly régóta tömören álló gátat magamban? ~
*Ezen gondolatban reménykedik. Először a mágia-affinitást sajátítja el, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy a későbbiekben nagyobb és működőképesebb varázslatokat sajátítson el, valamint így lesz erősebb is. Amint ez lefolyt eléggé levertnek érezte magát. Forrt belülről mintha láza lenne, de nem törődött vele sokáig. Áttért a nehezebb részre, arra, amelytől régóta tartózkodik, pedig mágus családból származik, a vérében van, hogy neki ezzel kell foglalkoznia. Átesik az oktatáson és két új mágiával is gazdagodik. Ezek végére teljesen kimerült már. Annyi minden szakadt fel benne, hogy a folyamat végén fel is kel s kilép ebből a helyiségből. Mély levegőket vesz miközben visszatér a szentély részébe és szembe áll Eeyr szobrával. Térdre ereszkedik s összetapasztva kezeit ráhajtja amazokra fejét. Enyhén remeg testben.*
~ A szívemre hallgattam Eexr és a jelekre. Köszönök. Mindent köszönök. ~
*Tán ez a nap lesz az a tényleges nap, amikor új életet kezd. Az előző idő leforgása alatt rengeteg érzelmen és energián esett át. Lassan szétnyitja kezeit és hosszas ideig csak bámulja őket. Tanult, már csak alkalmazni kell majdan. Lágy mosoly kerül ajkaira s szinte enyhén be is könnyez. Felkel a földről és továbbra is a szobor előtt marad állva, midőn Eeyr-t figyeli, s arca ragyogó színekbe pompázik, ahogy a szemben lévő falon elhelyezkedő nap által fény ragyogja be őt.*
*Valahonnan nagyon mélyről szedte össze a bátorságát, hogy átlépje azt az ajtót, amely mögött mágiát tanulhatnak. Folyamatosan pörögnek az emlékek fejében s aprót nyel is miattuk. Enyhén remeg, de próbálja magát nyugtatni.*
~ Vajon a mai napon sikerül eltüntetnem az oly régóta tömören álló gátat magamban? ~
*Ezen gondolatban reménykedik. Először a mágia-affinitást sajátítja el, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy a későbbiekben nagyobb és működőképesebb varázslatokat sajátítson el, valamint így lesz erősebb is. Amint ez lefolyt eléggé levertnek érezte magát. Forrt belülről mintha láza lenne, de nem törődött vele sokáig. Áttért a nehezebb részre, arra, amelytől régóta tartózkodik, pedig mágus családból származik, a vérében van, hogy neki ezzel kell foglalkoznia. Átesik az oktatáson és két új mágiával is gazdagodik. Ezek végére teljesen kimerült már. Annyi minden szakadt fel benne, hogy a folyamat végén fel is kel s kilép ebből a helyiségből. Mély levegőket vesz miközben visszatér a szentély részébe és szembe áll Eeyr szobrával. Térdre ereszkedik s összetapasztva kezeit ráhajtja amazokra fejét. Enyhén remeg testben.*
~ A szívemre hallgattam Eexr és a jelekre. Köszönök. Mindent köszönök. ~
*Tán ez a nap lesz az a tényleges nap, amikor új életet kezd. Az előző idő leforgása alatt rengeteg érzelmen és energián esett át. Lassan szétnyitja kezeit és hosszas ideig csak bámulja őket. Tanult, már csak alkalmazni kell majdan. Lágy mosoly kerül ajkaira s szinte enyhén be is könnyez. Felkel a földről és továbbra is a szobor előtt marad állva, midőn Eeyr-t figyeli, s arca ragyogó színekbe pompázik, ahogy a szemben lévő falon elhelyezkedő nap által fény ragyogja be őt.*
137. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-23 15:27:47
Üzenet elküldve: 2020-04-23 15:27:47
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A városban//
*Khiri meglepetten hallja Lyn szavait. Fel is tűnik neki a bizonytalansága. ~Hm, vajon miért ennyire bizonytalan? Eddig annyira lelkes volt, valahányszor olyan helyet említettem, ahol mana áramlás van, most meg... Érdekes.~ Kifogása viszont nincs az ellen, hogy Lyn vele tartson, annál is inkább, mert a lány kijelenti, hogy vele megy.*
- Persze, gyere bátran.* Szavait komolyan is gondolja, s biztató kacsintást küld a lány felé. Immáron tehát együtt lépnek be az ajtón, mely abba a helyiségbe vezet, ahol mágiaoktatás folyik.*
*Khiri meglepetten hallja Lyn szavait. Fel is tűnik neki a bizonytalansága. ~Hm, vajon miért ennyire bizonytalan? Eddig annyira lelkes volt, valahányszor olyan helyet említettem, ahol mana áramlás van, most meg... Érdekes.~ Kifogása viszont nincs az ellen, hogy Lyn vele tartson, annál is inkább, mert a lány kijelenti, hogy vele megy.*
- Persze, gyere bátran.* Szavait komolyan is gondolja, s biztató kacsintást küld a lány felé. Immáron tehát együtt lépnek be az ajtón, mely abba a helyiségbe vezet, ahol mágiaoktatás folyik.*
136. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-22 23:47:43
Üzenet elküldve: 2020-04-22 23:47:43
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// A városban //
*Örül, hogy a lány hozzá hasonlóan cselekszik s tán Khiri is mond Eeyr-hez pár gondolatot. Viszont kijelentését hallva teljesen megdermed. Hallva ismét a mágia szót, valami mélyről szól hozzá. Nem hisz magának, de tán abban hisz, hogy Eeyr meghallgatta őt és próbál valamely úton kapcsolatot teremteni és segíteni Lyn-nek. Először nagyon halkan és bátortalanul indulnak ki eme szavak ajkain:*
- És mit szólnál ahhoz ha veled tartanék? Nem árthat tán egy kis mágia.
*Szinte alig mozognak ajkai mert közben emlékképek lepik el elméjét szinte sorozatosan rohamozva meg agyát. De mégis van egy fajta ködfátyol ezek előtt, amely miatt nm érzi most annyira erősnek a negatív energiákat.*
~ Tán tényleg meghallott. Lehet, hogy újrakezdhetem? Lehet, hogy van rá esélyem? Lehet, hogy nem lesz bántódásom? ~
*Lassan pislogni is kezd hiszen eddig mereven bámult maga elé.*
- Veled tartok.
*Már biztosabban jelenti ki, s ha Khiri is beleegyezik akkor vele tart a további úton és ő is belekezd a tanulásba.*
*Örül, hogy a lány hozzá hasonlóan cselekszik s tán Khiri is mond Eeyr-hez pár gondolatot. Viszont kijelentését hallva teljesen megdermed. Hallva ismét a mágia szót, valami mélyről szól hozzá. Nem hisz magának, de tán abban hisz, hogy Eeyr meghallgatta őt és próbál valamely úton kapcsolatot teremteni és segíteni Lyn-nek. Először nagyon halkan és bátortalanul indulnak ki eme szavak ajkain:*
- És mit szólnál ahhoz ha veled tartanék? Nem árthat tán egy kis mágia.
*Szinte alig mozognak ajkai mert közben emlékképek lepik el elméjét szinte sorozatosan rohamozva meg agyát. De mégis van egy fajta ködfátyol ezek előtt, amely miatt nm érzi most annyira erősnek a negatív energiákat.*
~ Tán tényleg meghallott. Lehet, hogy újrakezdhetem? Lehet, hogy van rá esélyem? Lehet, hogy nem lesz bántódásom? ~
*Lassan pislogni is kezd hiszen eddig mereven bámult maga elé.*
- Veled tartok.
*Már biztosabban jelenti ki, s ha Khiri is beleegyezik akkor vele tart a további úton és ő is belekezd a tanulásba.*
135. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-22 22:58:37
Üzenet elküldve: 2020-04-22 22:58:37
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A városban//
*Khiri is meghajol az oltár előtt.*
~Eeyr, kérlek, védelmezd az igazakat mindenkor és fényed világítson a sötétségben minden időben.~
- Persze. Viszont mennyire haragudnál meg rám, ha oda most nem mennék veled? Azt hiszem, belefogok újra a mágiatanulásba.
*Ma reggeli kijelentését most már komolyan gondolja.*
- Az az ajtó megy le a könyvtárba.* Mutatja kezével az ajtót.*
- Odalent nyirkos a levegő, meg dohos. De szerintem nagyon békés hely, és nagyon jókat lehet olvasgatni.
*Ha Lynnek nem gond, hogy egyedül kell lemennie, akkor Khiri még azt mondja:*
- Szerintem találkozzunk itt az oltárnál.
*Ha pedig nincs kérdés, akkor elindul a másik ajtó felé, ami mögött nekifoghat a tanulásnak.*
*Khiri is meghajol az oltár előtt.*
~Eeyr, kérlek, védelmezd az igazakat mindenkor és fényed világítson a sötétségben minden időben.~
- Persze. Viszont mennyire haragudnál meg rám, ha oda most nem mennék veled? Azt hiszem, belefogok újra a mágiatanulásba.
*Ma reggeli kijelentését most már komolyan gondolja.*
- Az az ajtó megy le a könyvtárba.* Mutatja kezével az ajtót.*
- Odalent nyirkos a levegő, meg dohos. De szerintem nagyon békés hely, és nagyon jókat lehet olvasgatni.
*Ha Lynnek nem gond, hogy egyedül kell lemennie, akkor Khiri még azt mondja:*
- Szerintem találkozzunk itt az oltárnál.
*Ha pedig nincs kérdés, akkor elindul a másik ajtó felé, ami mögött nekifoghat a tanulásnak.*
134. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-22 22:48:12
Üzenet elküldve: 2020-04-22 22:48:12
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// A városban //
- Akkor oda szívesen lemennék egy kis ideig olvasni, ha esetleg téged nem zavar.
*Kislányos mosolyt ejt meg felé, miközben figyeli a vonásait a lánynak. Közben szavai nála is halkabban tévednek ki ajkai közül a levegőbe hiszen nem szabad megsérteni eme helyet hangos zavargásokkal. Követi lépteivel a lányt, s meg is állnak Eeyr szobra előtt. Lágy mosoly kerül ajkaira s bólint egy aprót.*
- Természetesen ismerem. Hitünk egyik meghatározó személye. Az érzelmek és szeretet istene. Szakrális mágia. A 7 sugarú napot kötik hozzá jelképként.
*S tisztelete jeléül enyhén meghajol a szobor előtt kezeit összetéve.*
~ Kérlek Eeyr. Segíts bátorságot meríteni, hogy újból tanaid világába meríthessem magamat. ~
*Gondolatai tiszták és mélyek, s reméli, hogy a felkelő nap miatt meghallja őt fentről.*
- Akkor oda szívesen lemennék egy kis ideig olvasni, ha esetleg téged nem zavar.
*Kislányos mosolyt ejt meg felé, miközben figyeli a vonásait a lánynak. Közben szavai nála is halkabban tévednek ki ajkai közül a levegőbe hiszen nem szabad megsérteni eme helyet hangos zavargásokkal. Követi lépteivel a lányt, s meg is állnak Eeyr szobra előtt. Lágy mosoly kerül ajkaira s bólint egy aprót.*
- Természetesen ismerem. Hitünk egyik meghatározó személye. Az érzelmek és szeretet istene. Szakrális mágia. A 7 sugarú napot kötik hozzá jelképként.
*S tisztelete jeléül enyhén meghajol a szobor előtt kezeit összetéve.*
~ Kérlek Eeyr. Segíts bátorságot meríteni, hogy újból tanaid világába meríthessem magamat. ~
*Gondolatai tiszták és mélyek, s reméli, hogy a felkelő nap miatt meghallja őt fentről.*
133. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-22 22:18:11
Üzenet elküldve: 2020-04-22 22:18:11
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A városban//
~Hm. Felettébb különös. Azt hittem kíváncsibb lesz.~
*A könyvtár iránt mutatott érdeklődésre viszont felkapja a fejét.*
- Persze, mai napig is le lehet oda menni.* Hangját lehalkítva beszél, elvégre mégiscsak egy szent helyen vannak.*
- Igen, terveztem, hogy azt is megmutatom. Hát tudod, sok érdekességet lehet ott olvasni. Ha akarsz, máris mehetünk.
*Ekkor jut eszébe az Eeyr tiszteletére állított oltár, amiről még nem ejtett szót. Szeme oda téved, ezért jut eszébe, hogy Lynnek még nem említette.*
- Majdnem elfelejtettem, az ott Eeyr oltára. Pontosabban a tiszteletére emelt oltár.* Kezével a templom közepén lévő építményre mutat.*
- Hallottál már Eeyrről, igaz?
~Hm. Felettébb különös. Azt hittem kíváncsibb lesz.~
*A könyvtár iránt mutatott érdeklődésre viszont felkapja a fejét.*
- Persze, mai napig is le lehet oda menni.* Hangját lehalkítva beszél, elvégre mégiscsak egy szent helyen vannak.*
- Igen, terveztem, hogy azt is megmutatom. Hát tudod, sok érdekességet lehet ott olvasni. Ha akarsz, máris mehetünk.
*Ekkor jut eszébe az Eeyr tiszteletére állított oltár, amiről még nem ejtett szót. Szeme oda téved, ezért jut eszébe, hogy Lynnek még nem említette.*
- Majdnem elfelejtettem, az ott Eeyr oltára. Pontosabban a tiszteletére emelt oltár.* Kezével a templom közepén lévő építményre mutat.*
- Hallottál már Eeyrről, igaz?
132. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-22 21:37:12
Üzenet elküldve: 2020-04-22 21:37:12
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// A városban //
*A téren nem sokáig nézelődnek tovább, s a forgatag is kezd egyre nagyobbá válni, így támogatja az ötlete, hogy minél hamarabb eltűnjenek onnan. Áthaladnak ismét a Szegénynegyeden, mint a tegnapi nap folyamán. Itt megint körbenéz s már pár helyen megpillantja azt a pontot, amely miatt ezt a nevet viseli a helyiség. Ahogy haladnak céljuk felé, kezd egyre kíváncsibb lenni, de mégis van benne egy fajta félsz. Egy templom mely szent helyiség, és egy épület melyben mágiát lehet tanulni. Egy sóhaj szakad fel ajkai közül miközben a szikla épületet figyeli, mely csak egyre jobban magasodik füléjük, ahogy közelebb érnek hozzá. Csodásnak találja, van benne valami igéző.*
- Gyönyörű. Gondolom elég régi építmény. De kellemes kisugárzása van.
*Hallgatva templom történetét felpezsdül kissé vére, de nem a vidámságtól, hanem a félelemtől. Jó dolog ugyan hallani a mágiáról, de Lyn-nek még mindig ott lapul a kisebb titka vagyis emléke, amely miatt van benne egy gát. Arca kissé semleges, nem akarja kimutatni sem a félelmet, sem az aggodalmat, de most még a kíváncsiságot sem.*
- A könyvtár megtekinthető a mai napig is? Miféle iratokat lehet ott olvasni? Nem tekintünk majd le?
*Efelől érdeklődik elsőként, miközben átlépi az ódon falakat, amelyek magába szívják őt. Sejtelmes hely, van egy varázsa, amely sötét és fényes egyszerre.*
*A téren nem sokáig nézelődnek tovább, s a forgatag is kezd egyre nagyobbá válni, így támogatja az ötlete, hogy minél hamarabb eltűnjenek onnan. Áthaladnak ismét a Szegénynegyeden, mint a tegnapi nap folyamán. Itt megint körbenéz s már pár helyen megpillantja azt a pontot, amely miatt ezt a nevet viseli a helyiség. Ahogy haladnak céljuk felé, kezd egyre kíváncsibb lenni, de mégis van benne egy fajta félsz. Egy templom mely szent helyiség, és egy épület melyben mágiát lehet tanulni. Egy sóhaj szakad fel ajkai közül miközben a szikla épületet figyeli, mely csak egyre jobban magasodik füléjük, ahogy közelebb érnek hozzá. Csodásnak találja, van benne valami igéző.*
- Gyönyörű. Gondolom elég régi építmény. De kellemes kisugárzása van.
*Hallgatva templom történetét felpezsdül kissé vére, de nem a vidámságtól, hanem a félelemtől. Jó dolog ugyan hallani a mágiáról, de Lyn-nek még mindig ott lapul a kisebb titka vagyis emléke, amely miatt van benne egy gát. Arca kissé semleges, nem akarja kimutatni sem a félelmet, sem az aggodalmat, de most még a kíváncsiságot sem.*
- A könyvtár megtekinthető a mai napig is? Miféle iratokat lehet ott olvasni? Nem tekintünk majd le?
*Efelől érdeklődik elsőként, miközben átlépi az ódon falakat, amelyek magába szívják őt. Sejtelmes hely, van egy varázsa, amely sötét és fényes egyszerre.*
131. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-22 21:28:53
Üzenet elküldve: 2020-04-22 21:28:53
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A városban//
*Khiri a szegénynegyeden vág át, így jutva közelebb a templomhoz. Messziről látni már az épületet, mely a szó legszorosabb értelmében sziklaszilárdan áll, mivelhogy sziklából faragták. S az építmény úgy magasodik a város fölé, mint valami hatalmas vigyázó őr. Fenséges épülete Artheniornak, legalábbis Khiri szerint.*
- Az ott a templom.* Mutatja Lynnek, bár kétség sincs felőle, neki is észre kellett vennie.*
- Arthenior ékességének tekinthető.* Folytatja, s már-már idegenvezetőhöz hasonlóan beszél.*
- Régen tisztán a mágiatanulás helyszíne volt. Még most is fő tevékenysége a mágiaoktatás, de kizárólag szakrális mágiát tanulhatsz. Olykor még vallási szertartások is vannak benne. Az épületen belül az oszlopok mellett két-két szobor áll. Ezeket a levegőmágia legfőbb képviselőinek emlékére emelték. Van egy könyvtára is, egy kör alakú helyiség a templom alatt. És azt hiszem, már említettem, van egy temetője. Azt is megmutatom, de előbb tekintsd meg a templom belsejét.
*Idő közben a szent hely faajtajához ér, s belép a gyér fényű, ámde tágas térbe. A félhomály sejtelmessé teszi a helyet, jól lehet, éjjel a falakra vetülő imbolygó árnyak inkább hathatnak félelmetesnek vagy kísértetiesnek. Természetesen folyamatosan figyeli Lyn arcát.*
*Khiri a szegénynegyeden vág át, így jutva közelebb a templomhoz. Messziről látni már az épületet, mely a szó legszorosabb értelmében sziklaszilárdan áll, mivelhogy sziklából faragták. S az építmény úgy magasodik a város fölé, mint valami hatalmas vigyázó őr. Fenséges épülete Artheniornak, legalábbis Khiri szerint.*
- Az ott a templom.* Mutatja Lynnek, bár kétség sincs felőle, neki is észre kellett vennie.*
- Arthenior ékességének tekinthető.* Folytatja, s már-már idegenvezetőhöz hasonlóan beszél.*
- Régen tisztán a mágiatanulás helyszíne volt. Még most is fő tevékenysége a mágiaoktatás, de kizárólag szakrális mágiát tanulhatsz. Olykor még vallási szertartások is vannak benne. Az épületen belül az oszlopok mellett két-két szobor áll. Ezeket a levegőmágia legfőbb képviselőinek emlékére emelték. Van egy könyvtára is, egy kör alakú helyiség a templom alatt. És azt hiszem, már említettem, van egy temetője. Azt is megmutatom, de előbb tekintsd meg a templom belsejét.
*Idő közben a szent hely faajtajához ér, s belép a gyér fényű, ámde tágas térbe. A félhomály sejtelmessé teszi a helyet, jól lehet, éjjel a falakra vetülő imbolygó árnyak inkább hathatnak félelmetesnek vagy kísértetiesnek. Természetesen folyamatosan figyeli Lyn arcát.*
130. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-21 10:28:25
Üzenet elküldve: 2020-04-21 10:28:25
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*Egy szerény reggeli, és egy kis otthoni munka után Aldo tiszta ruhába öltözve indul útnak, egyenesen a templom irányába. Nem mintha vallásos lenne, távol állnak tőle az ilyen természetfeletti isteneket kutató tudományok, vagy nevezze mindenki, aminek akarja. Viszont a templom hatalmas könyvtárával aligha vetekedhet az ő szegényes, otthoni gyűjteménye, így előszeretettel tölti kevésbé mozgalmas délelőttjeit a dicső épület falai között, szorgosan olvasgatva a legkülönfélébb műveket.
Lesétál az ódon lépcsőn, s kellemeset sóhajtva szívja be a dohos könyvek és tekercsek megnyugtatóan ismerős illatát. Majd keres egy félreeső sarkot, lehetőleg távol a betérő szemektől, s készen áll rá, hogy újabb értékes órákat töltsön hasznos tanulással, ami neki egyben szórakozás is.*
Lesétál az ódon lépcsőn, s kellemeset sóhajtva szívja be a dohos könyvek és tekercsek megnyugtatóan ismerős illatát. Majd keres egy félreeső sarkot, lehetőleg távol a betérő szemektől, s készen áll rá, hogy újabb értékes órákat töltsön hasznos tanulással, ami neki egyben szórakozás is.*
129. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-19 19:13:10
Üzenet elküldve: 2020-04-19 19:13:10
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Ideért végre Drianen, hogy megvizsgálja eme templom könyveit. A kevés fényben amit a gyertyák nyújtanak az elfnek jó hangulata támad. Nem szerette ha túl sok a fény hiába szerinte Eeyr nem a fizikai valóságban, hanem a lélekben jelenti a fényt. Be lép a dohos szagú könyvtárba. Ki választ egy könyvet ami a mágiáról szól. Elkezdi olvasni. Nagyon elmélyül benne. Aztán egy fertályóra múlva összecsukja a könyvet, és ki indul a könyvtárszobából az oltárhoz.*
- Áldott legyen Eeyr és minden híve.
* Ezt az áldást amikor elmondta elindult, hogy valami szállást találjon éjszakára. *
- Áldott legyen Eeyr és minden híve.
* Ezt az áldást amikor elmondta elindult, hogy valami szállást találjon éjszakára. *
128. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-19 08:57:25
Üzenet elküldve: 2020-04-19 08:57:25
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Régen látott ismerős//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Eeyr arca itt-ott megrebben, ahogy valószínűleg tisztán látja Salwar gondolatait, hiszen hogy ne látná, a csak gondolt imák ebben a templomban mind-mind az ő fülébe zsonganak. Azonban hagy időt a korrigálásra, az imát végighallgatja.*
-Járjatok a szeretet útján! Te pedig...
*Néz Salwarra.*
-Érezd át az őszinte szeretet hatalmát!
*Látszólag semmi sem történik, ezzel a pár szóval búcsúzva a két kisétáló háta mögött egy fényes villanással sugaranként, fénypászmánként halványul el az istennő jelenése. Kevesek találkozhatnak vele ennyire nyílt formában és még kevesebben ússzák meg azt, hogy templomában élik ki vágyaikat. Ők ketten megúszták, vagyis látszólag. Kérdés az, hogy Eeyr ilyen jelenése mekkora hatalommal bír, ugyanis, még ha az istennő csak fény formájában is volt jelen, áldása mindenképpen érezhető volt. Büntetést úgy tűnik tetteikért nem kaptak, azonban első mosdásukkor biztosan eszükbe jut majd ez a kis kaland, melynek emlékeit örökké magukon viselik majd.
Ysanee jegyei lesznek talán a legszembetűnőbbek. Melleinek csúcsa a szokásos kör helyett hét sugarú napként formálódik most, emellett, ha beretva nem éri, gyönyöreinek forrása is ezzel a jelképpel pecsételi rá az igazságot. A szerelem és érzelmi gyönyörök útján, immáron Eeyr vezérlete alatt áll. Hasonlóképp Salwar is lemoshatatlan emlékeztetőt kapott az esetről, nem sokkal azután, hogy ruháiba visszabújt. A földön koppanó buzogány kicsinyített mása kerülhet az ő kezébe, no nem akkor, mikor harcba indul, sokkal inkább mikor az árnyékszéken igyekszik célozni. Férfiassága most az istennő egyik legfontosabb jelképének formáját veszi magára, ám hatalmas ilyen módon nem lesz, sajnos erre nem terjedt ki Eeyr áldása. Mikor egy istennő kíván, az nem olyan hangsúlytalan dolog ám, mint holmi halandók vágyai. Azoknak a szavaknak hatásuk, erejük van. A párocska termékenysége így hát minden határt áthág, mely a fajok között valaha létezett, noha mostani aktusuk során nem jutottak addig, innentől mit magukból adnak, avagy befogadnak, az élet csíráját szökkenti szárba. Ugyanígy Salwar is megtapasztalhatja az őszinte szeretet erejét, melynek előjele az a késztetés, melyet Ysaneehez érve érezhet, miszerint ki kell neki mondania gondolatait, érzéseit. Ezzel azonban még meg tud birkózni, amivel gondja lesz, az a hazugságok, apró füllentések kiejtése, ugyanis ezekre mostantól képtelen, no nem csak a most mellette lépdelő kisasszony esetén. A mélységi egyetlen nőnek sem tud hazudni, így taoasztalhatja hát meg Eeyr hatalmát.
A templom odafent csendes, semmi érdekes nem történik, a csuhások tanítanak, a betérők imát, megnyugvást keresnek, azonban a párocskát még egy apró kellemetlen érzés elkaphatja ahogy végigsétálnak a termen. Olyan, mintha valaki folyton figyelné őket, és nem is tévednek nagyon. A "véletlen" közjátéka talán, de ahogy elhaladnak, egy-egy csuhás tekintete folyton rajtuk függ, ahogyan azt odalent ígérték nekik. Innentől észrevétlenül nem tudnak beszökni a templomba. Mindig lesz valaki, aki rajtuk tartja a szemét.*
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Eeyr arca itt-ott megrebben, ahogy valószínűleg tisztán látja Salwar gondolatait, hiszen hogy ne látná, a csak gondolt imák ebben a templomban mind-mind az ő fülébe zsonganak. Azonban hagy időt a korrigálásra, az imát végighallgatja.*
-Járjatok a szeretet útján! Te pedig...
*Néz Salwarra.*
-Érezd át az őszinte szeretet hatalmát!
*Látszólag semmi sem történik, ezzel a pár szóval búcsúzva a két kisétáló háta mögött egy fényes villanással sugaranként, fénypászmánként halványul el az istennő jelenése. Kevesek találkozhatnak vele ennyire nyílt formában és még kevesebben ússzák meg azt, hogy templomában élik ki vágyaikat. Ők ketten megúszták, vagyis látszólag. Kérdés az, hogy Eeyr ilyen jelenése mekkora hatalommal bír, ugyanis, még ha az istennő csak fény formájában is volt jelen, áldása mindenképpen érezhető volt. Büntetést úgy tűnik tetteikért nem kaptak, azonban első mosdásukkor biztosan eszükbe jut majd ez a kis kaland, melynek emlékeit örökké magukon viselik majd.
Ysanee jegyei lesznek talán a legszembetűnőbbek. Melleinek csúcsa a szokásos kör helyett hét sugarú napként formálódik most, emellett, ha beretva nem éri, gyönyöreinek forrása is ezzel a jelképpel pecsételi rá az igazságot. A szerelem és érzelmi gyönyörök útján, immáron Eeyr vezérlete alatt áll. Hasonlóképp Salwar is lemoshatatlan emlékeztetőt kapott az esetről, nem sokkal azután, hogy ruháiba visszabújt. A földön koppanó buzogány kicsinyített mása kerülhet az ő kezébe, no nem akkor, mikor harcba indul, sokkal inkább mikor az árnyékszéken igyekszik célozni. Férfiassága most az istennő egyik legfontosabb jelképének formáját veszi magára, ám hatalmas ilyen módon nem lesz, sajnos erre nem terjedt ki Eeyr áldása. Mikor egy istennő kíván, az nem olyan hangsúlytalan dolog ám, mint holmi halandók vágyai. Azoknak a szavaknak hatásuk, erejük van. A párocska termékenysége így hát minden határt áthág, mely a fajok között valaha létezett, noha mostani aktusuk során nem jutottak addig, innentől mit magukból adnak, avagy befogadnak, az élet csíráját szökkenti szárba. Ugyanígy Salwar is megtapasztalhatja az őszinte szeretet erejét, melynek előjele az a késztetés, melyet Ysaneehez érve érezhet, miszerint ki kell neki mondania gondolatait, érzéseit. Ezzel azonban még meg tud birkózni, amivel gondja lesz, az a hazugságok, apró füllentések kiejtése, ugyanis ezekre mostantól képtelen, no nem csak a most mellette lépdelő kisasszony esetén. A mélységi egyetlen nőnek sem tud hazudni, így taoasztalhatja hát meg Eeyr hatalmát.
A templom odafent csendes, semmi érdekes nem történik, a csuhások tanítanak, a betérők imát, megnyugvást keresnek, azonban a párocskát még egy apró kellemetlen érzés elkaphatja ahogy végigsétálnak a termen. Olyan, mintha valaki folyton figyelné őket, és nem is tévednek nagyon. A "véletlen" közjátéka talán, de ahogy elhaladnak, egy-egy csuhás tekintete folyton rajtuk függ, ahogyan azt odalent ígérték nekik. Innentől észrevétlenül nem tudnak beszökni a templomba. Mindig lesz valaki, aki rajtuk tartja a szemét.*
127. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-19 00:17:02
Üzenet elküldve: 2020-04-19 00:17:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
~ Hű, de fent hordod az orrod, baszod. Szemtengely ferdülést kapsz, ha sokáig erőlködsz, hogy ne kelljen a fejeden mozdítanod. ~
* A mélységi a lehető legmézesmázosabb mosolyát veszi elő, és úgy néz a másikra, mintha csak a legfényesebb, legérdekesebb, és legszebb nőt látná, akit valaha lehetősége volt megpillantani. Csüng minden szaván, figyelmesen hallgatja, és ha néha szúr be egy-egy csípős megjegyzést gondolatban. Ha úgy vesszük, ez sokkal több tisztelet, mint amit bárkinek megadott az utóbbi években. Ysanee mozdulataiból semmit nem vesz észre, mert csak az istenséget figyeli. Amikor önzőnek nevezik, akkor bűnbánóan pillant le, a földre maga elé, mint a gyerek, akit rosszalkodáson kaptak, és szidalmaznak. Érzi, hogy a színjátéka elég átlátszó, de nem bírja fékezni a vérét. Sose tűrte el, ha valamilyen rangban, vagy bármi másban fölötte állót kell hallgasson. Az egészet az áldás töri meg, ami elől szíve szerint kihajolna, de egyrészt tudja, hogy felesleges lenne, másrészt ez már olyan fokú tiszteletlenség, amit nem mer megpróbálni. Inkább elkezdi visszavenni a ruházatát, ami szerencsés, mert jobb szereti becsatolt övvel, és nem kilógó hímtaggal hallgatni, hogyha fenyegetik. Az oltár előtt állás akár még egy figyelmeztetés is lehet, hogy ha nem mutatnak be áldozatot, akkor utoléri őket az istennő haragja. Elraktározza ezt az információt későbbre, és végül, immáron ruhában hajol meg Eeyr előtt. *
- Köszönünk mindent, istennő. Áldassék a neved, és az igaz hívők járuljanak oltárod elé, az ő hitük és segítségük vezessen sikerre a Sa'Tereth elleni harcodban, légy diadalmas, és szereteted legyen örök. * Mond rögtönzött, és gyors imát még távozásképp, majd ha ezek után még van rá lehetősége, akkor megpróbálja megfogni Ysanee kezét, és elindul fele felfelé, ki a könyvtárból. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
~ Hű, de fent hordod az orrod, baszod. Szemtengely ferdülést kapsz, ha sokáig erőlködsz, hogy ne kelljen a fejeden mozdítanod. ~
* A mélységi a lehető legmézesmázosabb mosolyát veszi elő, és úgy néz a másikra, mintha csak a legfényesebb, legérdekesebb, és legszebb nőt látná, akit valaha lehetősége volt megpillantani. Csüng minden szaván, figyelmesen hallgatja, és ha néha szúr be egy-egy csípős megjegyzést gondolatban. Ha úgy vesszük, ez sokkal több tisztelet, mint amit bárkinek megadott az utóbbi években. Ysanee mozdulataiból semmit nem vesz észre, mert csak az istenséget figyeli. Amikor önzőnek nevezik, akkor bűnbánóan pillant le, a földre maga elé, mint a gyerek, akit rosszalkodáson kaptak, és szidalmaznak. Érzi, hogy a színjátéka elég átlátszó, de nem bírja fékezni a vérét. Sose tűrte el, ha valamilyen rangban, vagy bármi másban fölötte állót kell hallgasson. Az egészet az áldás töri meg, ami elől szíve szerint kihajolna, de egyrészt tudja, hogy felesleges lenne, másrészt ez már olyan fokú tiszteletlenség, amit nem mer megpróbálni. Inkább elkezdi visszavenni a ruházatát, ami szerencsés, mert jobb szereti becsatolt övvel, és nem kilógó hímtaggal hallgatni, hogyha fenyegetik. Az oltár előtt állás akár még egy figyelmeztetés is lehet, hogy ha nem mutatnak be áldozatot, akkor utoléri őket az istennő haragja. Elraktározza ezt az információt későbbre, és végül, immáron ruhában hajol meg Eeyr előtt. *
- Köszönünk mindent, istennő. Áldassék a neved, és az igaz hívők járuljanak oltárod elé, az ő hitük és segítségük vezessen sikerre a Sa'Tereth elleni harcodban, légy diadalmas, és szereteted legyen örök. * Mond rögtönzött, és gyors imát még távozásképp, majd ha ezek után még van rá lehetősége, akkor megpróbálja megfogni Ysanee kezét, és elindul fele felfelé, ki a könyvtárból. *
126. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-19 00:02:56
Üzenet elküldve: 2020-04-19 00:02:56
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
*Ysanee határozott csuklórántása nem jár sikerrel, Cale ugyanis valamiért úgy érzi, ez a legalkalmasabb pillanat arra, hogy jártassa a nagy száját. A tolvaj nem is rejti véka alá véleményét erről, szabad kezével a fejéhez kap és elmormol magában egy imát az általa ismert összes istenséghez, hogy ne kelljen látnia, ahogy a mélységi koponyáját szétcsattantja egy buzogány. Homlokán elterülő tenyere egy kicsit lejjebb is csúszik, ahogy szemét eltakarja, legalább abba ne menjen vér a momentum közben. Az is megfordul a fejében, hogy talán le kellene lépni, míg a bárd lefoglalja a lényt, mert hát, bár egészen megkedvelte őt, önmagát azért még mindig jobban kedveli. Abban reménykedik még van pár szép éve, mielőtt elvinné az ital.
Végül marad, hogy végtelen kedvességének vagy a sokknak köszönhető, már nehéz lenne megmondani. Nem történik azonban semmi, vagyis semmi olyan, amit várt, büntetésük mindössze egy dorgálás. Egészen szívesen mondaná, hogy köszöni szépen, megvan ő boldogan termékenység meg szeretet nélkül, de nem akarja megsérteni a lényt, meg egyébként is, a hirtelen rátörő furcsán euforikus érzés teljesen elfeledteti vele ezen gondolatait. A testét és lelkét átjáró melegség hatására jóleső mosolyra húzódik szája, egy pár pillanatra el is felejti milyen kellemetlen jelenetben is volt részük az imént.*
-Kö... köszönjük!
*Hebegi majd tekintete a férfira kúszik, s sokatmondó pillantásokkal igyekszik a tudtára adni, hogy rohadt gyorsan kapja össze magát, szeretne végre mihamarabb eltűnni innen.*
*Ysanee határozott csuklórántása nem jár sikerrel, Cale ugyanis valamiért úgy érzi, ez a legalkalmasabb pillanat arra, hogy jártassa a nagy száját. A tolvaj nem is rejti véka alá véleményét erről, szabad kezével a fejéhez kap és elmormol magában egy imát az általa ismert összes istenséghez, hogy ne kelljen látnia, ahogy a mélységi koponyáját szétcsattantja egy buzogány. Homlokán elterülő tenyere egy kicsit lejjebb is csúszik, ahogy szemét eltakarja, legalább abba ne menjen vér a momentum közben. Az is megfordul a fejében, hogy talán le kellene lépni, míg a bárd lefoglalja a lényt, mert hát, bár egészen megkedvelte őt, önmagát azért még mindig jobban kedveli. Abban reménykedik még van pár szép éve, mielőtt elvinné az ital.
Végül marad, hogy végtelen kedvességének vagy a sokknak köszönhető, már nehéz lenne megmondani. Nem történik azonban semmi, vagyis semmi olyan, amit várt, büntetésük mindössze egy dorgálás. Egészen szívesen mondaná, hogy köszöni szépen, megvan ő boldogan termékenység meg szeretet nélkül, de nem akarja megsérteni a lényt, meg egyébként is, a hirtelen rátörő furcsán euforikus érzés teljesen elfeledteti vele ezen gondolatait. A testét és lelkét átjáró melegség hatására jóleső mosolyra húzódik szája, egy pár pillanatra el is felejti milyen kellemetlen jelenetben is volt részük az imént.*
-Kö... köszönjük!
*Hebegi majd tekintete a férfira kúszik, s sokatmondó pillantásokkal igyekszik a tudtára adni, hogy rohadt gyorsan kapja össze magát, szeretne végre mihamarabb eltűnni innen.*
125. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-18 23:03:21
Üzenet elküldve: 2020-04-18 23:03:21
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Régen látott ismerős//
*Eeyr arcán most is derű ül, már amit a furcsa fényes jelenség látni hagy belőle. Állát kecsesen magasan tartja, inkább csak szemével néz le a szedelődzködő párocskára. Biccent sűrű bocsánatkéréseikre, megérti ő, hiszen sokak szerint magát a szerelmet is ő irányítja, talán pont az ő jelenléte miatt esett egymásnak a Ysanee és Salwar is? Ez az elmélet kétségesebb lábakon áll, mint egy kétlábú szék. Úgy tűnik csak szótlanul, kissé somolyogva hagyná őket lelépni az égi entitás, ám Salwar szavaira felemeli mutatóujját.*
-Nana! A szeretet sok dolgot jelenthet, megtagadni az érzelmeket nem szükséges, de csak egy, vagy két emberre tekintettel lenni egy közteremben, ami ráadásul a tudás, és az templomom kissé otrombaság, netán önzőség.
*Haragnak nem mondható az, ami hangjából kiérződik, de némi dorgálás bőséggel keveredik bele. Felsóhajt, minek nyomán egy tekergő, csillogó fénnyaláb indul el arcától.*
-Remélem tanultatok az esetből. Szeressétek egymást gyermekeim, és legyetek termékenyek!
*Oszt végül áldást az istennő, miután enyhe bosszúságának hangot adott és tenyerét emeli, miből két fénysugár indul ki egyenesen a szerelmesek homlokára. Az érzés, mit ez kelt annak az első édes tavaszi délelőtti napsugárnak az érzése, mely talán az édesanyák ölelésénél is puhább, s a méznél is édesebb. Egy pillanat csupán, de ez a szívdobbanás talán felülmúlja az imént érzetteket is, oly ritka élmény. Ahogy a fénysugár elhalványul, Eeyr keze visszatér a Második Napra.*
-Remélem hamarosan az oltárom előtt álltok majd, szigorúan ruhában. És ha visszatértek...
*Fölemeli a buzogányt, mely csodával határos módon nem hagyott gödröt a könyvtár padlójában.*
-Elképzelhető, hogy mindig lesz valaki idősebb híveim közül, aki rajtatok tartja a szemét.
*Ezzel int is a párnak, hogy a kéretlen audienciával végeztek. Arcára újra mosoly ül ki, mintha csak örömét lelné az emberek "bohókás" szórakozásában, melybe olykor be kell avatkoznia, mielőtt azok csecsemők módjára, játékból a tintás üvegcsék tartalmát a falra mázolják tenyérel.*
*Eeyr arcán most is derű ül, már amit a furcsa fényes jelenség látni hagy belőle. Állát kecsesen magasan tartja, inkább csak szemével néz le a szedelődzködő párocskára. Biccent sűrű bocsánatkéréseikre, megérti ő, hiszen sokak szerint magát a szerelmet is ő irányítja, talán pont az ő jelenléte miatt esett egymásnak a Ysanee és Salwar is? Ez az elmélet kétségesebb lábakon áll, mint egy kétlábú szék. Úgy tűnik csak szótlanul, kissé somolyogva hagyná őket lelépni az égi entitás, ám Salwar szavaira felemeli mutatóujját.*
-Nana! A szeretet sok dolgot jelenthet, megtagadni az érzelmeket nem szükséges, de csak egy, vagy két emberre tekintettel lenni egy közteremben, ami ráadásul a tudás, és az templomom kissé otrombaság, netán önzőség.
*Haragnak nem mondható az, ami hangjából kiérződik, de némi dorgálás bőséggel keveredik bele. Felsóhajt, minek nyomán egy tekergő, csillogó fénnyaláb indul el arcától.*
-Remélem tanultatok az esetből. Szeressétek egymást gyermekeim, és legyetek termékenyek!
*Oszt végül áldást az istennő, miután enyhe bosszúságának hangot adott és tenyerét emeli, miből két fénysugár indul ki egyenesen a szerelmesek homlokára. Az érzés, mit ez kelt annak az első édes tavaszi délelőtti napsugárnak az érzése, mely talán az édesanyák ölelésénél is puhább, s a méznél is édesebb. Egy pillanat csupán, de ez a szívdobbanás talán felülmúlja az imént érzetteket is, oly ritka élmény. Ahogy a fénysugár elhalványul, Eeyr keze visszatér a Második Napra.*
-Remélem hamarosan az oltárom előtt álltok majd, szigorúan ruhában. És ha visszatértek...
*Fölemeli a buzogányt, mely csodával határos módon nem hagyott gödröt a könyvtár padlójában.*
-Elképzelhető, hogy mindig lesz valaki idősebb híveim közül, aki rajtatok tartja a szemét.
*Ezzel int is a párnak, hogy a kéretlen audienciával végeztek. Arcára újra mosoly ül ki, mintha csak örömét lelné az emberek "bohókás" szórakozásában, melybe olykor be kell avatkoznia, mielőtt azok csecsemők módjára, játékból a tintás üvegcsék tartalmát a falra mázolják tenyérel.*
124. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-18 22:20:42
Üzenet elküldve: 2020-04-18 22:20:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Cale hiába jó abban, amit csinál, ilyen jó még sose volt. És ezt nem csak partnerének halk sóhajai, és testbeszéde erősíti meg, de az a tény is, hogy olyan erősen fénylő, és meleg lángra lobbant szenvedélyük, amivel még Eeyrt is megidézték. Legalábbis ez az egy logikus magyarázat van, ami kizökkenti kettejük kis játékából. Meg kell vallja, bár normál esetben bírta volna még, de ez elég ahhoz, hogy magját a másikba lövellje, ami komoly kérdéseket vet fel a mélységiben. Csak remélni tudja, hogy nem alakul ki valami fura fétis benne, miközben Ysanee letolja magáról. A másikkal ellentétben nem törődik a ruházatával, és azzal, hogy csak az egyik bokáján van nadrág, inkább zavartan nézi a fénylő lényt, és széttárja a karját. *
- Hát őőő... elnézést. De tényleg. * Helyesel ő is, bár komoly megbánás nem látszik rajta, főleg csak zavartság. Ritkán találja olyan helyzetben magában, amikor nem tudja, hogy mit csináljon. Viszont nem hagyja húzni magát, és nem csak azért, mert földön hever a bőrvértje, vagy mert deréktól lefelé teljesen csupasz. *
- Gondolom, hogy nem kellett volna itt egymásnak esnünk, de hát... a vágyak, a szeretet, és minden ilyen, amit a hívők mindig mondogatnak. Hát nem logikus, hogy engedtünk nekik? Teysus híveiként kellett volna elnyomjuk az érzéseinket? * Teszi fel a logikusnak szánt kérdéssort, ahogy a vér elkezd visszaszállni fentre, úgy ő is egyre inkább tud gondolkodni. Az egész közben lázasan kutat emlékei közt, bár nem hitt eddig az istenekben, azért a tanaikat nagyjából ismerte, mert egész szép dalokat lehet belőlük írni, aztán ha egy hívő városban az ottani istent élteted, akkor jobban adakoznak, mintha csatákról beszélnél. Ismerni kell a közönséget, és azt, hogy mit várnak. * ~De mit csinálsz, ha a közönséged egy mindenen felülálló entitás? ~
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Cale hiába jó abban, amit csinál, ilyen jó még sose volt. És ezt nem csak partnerének halk sóhajai, és testbeszéde erősíti meg, de az a tény is, hogy olyan erősen fénylő, és meleg lángra lobbant szenvedélyük, amivel még Eeyrt is megidézték. Legalábbis ez az egy logikus magyarázat van, ami kizökkenti kettejük kis játékából. Meg kell vallja, bár normál esetben bírta volna még, de ez elég ahhoz, hogy magját a másikba lövellje, ami komoly kérdéseket vet fel a mélységiben. Csak remélni tudja, hogy nem alakul ki valami fura fétis benne, miközben Ysanee letolja magáról. A másikkal ellentétben nem törődik a ruházatával, és azzal, hogy csak az egyik bokáján van nadrág, inkább zavartan nézi a fénylő lényt, és széttárja a karját. *
- Hát őőő... elnézést. De tényleg. * Helyesel ő is, bár komoly megbánás nem látszik rajta, főleg csak zavartság. Ritkán találja olyan helyzetben magában, amikor nem tudja, hogy mit csináljon. Viszont nem hagyja húzni magát, és nem csak azért, mert földön hever a bőrvértje, vagy mert deréktól lefelé teljesen csupasz. *
- Gondolom, hogy nem kellett volna itt egymásnak esnünk, de hát... a vágyak, a szeretet, és minden ilyen, amit a hívők mindig mondogatnak. Hát nem logikus, hogy engedtünk nekik? Teysus híveiként kellett volna elnyomjuk az érzéseinket? * Teszi fel a logikusnak szánt kérdéssort, ahogy a vér elkezd visszaszállni fentre, úgy ő is egyre inkább tud gondolkodni. Az egész közben lázasan kutat emlékei közt, bár nem hitt eddig az istenekben, azért a tanaikat nagyjából ismerte, mert egész szép dalokat lehet belőlük írni, aztán ha egy hívő városban az ottani istent élteted, akkor jobban adakoznak, mintha csatákról beszélnél. Ismerni kell a közönséget, és azt, hogy mit várnak. * ~De mit csinálsz, ha a közönséged egy mindenen felülálló entitás? ~
123. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-18 22:02:32
Üzenet elküldve: 2020-04-18 22:02:32
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Halk, visszafogott sóhajok kísérik szenvedélyes táncukat, legalább is Ysa részéről mindenképp. Igyekszik persze örömének a lehető legcsendesebben hangot adni, ám az ember efféle roppant kellemes elfoglaltságai közben hajlamos néha megfeledkezni magáról. A fülében zakatoló vér, s a férfi nyakába temetett arc lehet talán legfőbb oka annak, hogy eleinte bizony nem tűnik fel neki, de nézőjük akadt. A csendülő hangra azonban már felkapja a fejét. Hirtelen nyomja kezét a másik szájára és pisszegi le, majd már tekintetével keresi is a zaj forrását. Gondolatban már készíti is magát, miféle ostoba kifogással fog élni, ha most szembe kell néznie a pappal, gyorsan felállított teóriája szerint ugyanis biztos nem kufircolt még. Bármilyen buta magyarázat szóba jöhet hát, amit a szülők előszeretettel használnak, mikor drága gyermekük rájuk nyit.
Tekintete azonban nem egy öreg csuhásra lel, hanem valami merőben másra. Háromméteres fénylő alak magasodik feléjük, látványától pedig meglepetésében egy pillanatra lefagy, a következőben azonban határozottan tolja le magáról Calet, s simítja le gyorsan szoknyáját. A tolvaj mondhatni sok mindent látott már életében, ehhez hasonlót még soha, s bár emlékei szerint a nap folyamán nem fogyasztott semmiféle bódító szert, ez most erősen megkérdőjeleződni látszik. Legszívesebben megkérdezné a másikat, ő is látja-e, de nem bír megszólalni. Meghökkenve figyeli hát, szemrebbenés nélkül a buzogányost, s csak a feltett kérdés zökkenti ki, amire nem tudja, hogy tényleg vár-e választ az entitás. Itt bizony nem segít a bugyuta magyarázkodás.*
-E... elnézést!
*Bök ki hát nagy nehezen egy bocsánatkérést, mint valami kölyök, akit rosszaságon kaptak, fogalma sincs ugyanis, mit is mondhatna a fénylő lények.*
-Már itt sem vagyunk.
*Jelenti ki gyorsan, mikor ráébred, hogy talán nem kellene megvárni, amíg jól megbuzogányozzák őket, s már kap is a bárd csuklója után, hogy magával rántva őt meginduljon.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Halk, visszafogott sóhajok kísérik szenvedélyes táncukat, legalább is Ysa részéről mindenképp. Igyekszik persze örömének a lehető legcsendesebben hangot adni, ám az ember efféle roppant kellemes elfoglaltságai közben hajlamos néha megfeledkezni magáról. A fülében zakatoló vér, s a férfi nyakába temetett arc lehet talán legfőbb oka annak, hogy eleinte bizony nem tűnik fel neki, de nézőjük akadt. A csendülő hangra azonban már felkapja a fejét. Hirtelen nyomja kezét a másik szájára és pisszegi le, majd már tekintetével keresi is a zaj forrását. Gondolatban már készíti is magát, miféle ostoba kifogással fog élni, ha most szembe kell néznie a pappal, gyorsan felállított teóriája szerint ugyanis biztos nem kufircolt még. Bármilyen buta magyarázat szóba jöhet hát, amit a szülők előszeretettel használnak, mikor drága gyermekük rájuk nyit.
Tekintete azonban nem egy öreg csuhásra lel, hanem valami merőben másra. Háromméteres fénylő alak magasodik feléjük, látványától pedig meglepetésében egy pillanatra lefagy, a következőben azonban határozottan tolja le magáról Calet, s simítja le gyorsan szoknyáját. A tolvaj mondhatni sok mindent látott már életében, ehhez hasonlót még soha, s bár emlékei szerint a nap folyamán nem fogyasztott semmiféle bódító szert, ez most erősen megkérdőjeleződni látszik. Legszívesebben megkérdezné a másikat, ő is látja-e, de nem bír megszólalni. Meghökkenve figyeli hát, szemrebbenés nélkül a buzogányost, s csak a feltett kérdés zökkenti ki, amire nem tudja, hogy tényleg vár-e választ az entitás. Itt bizony nem segít a bugyuta magyarázkodás.*
-E... elnézést!
*Bök ki hát nagy nehezen egy bocsánatkérést, mint valami kölyök, akit rosszaságon kaptak, fogalma sincs ugyanis, mit is mondhatna a fénylő lények.*
-Már itt sem vagyunk.
*Jelenti ki gyorsan, mikor ráébred, hogy talán nem kellene megvárni, amíg jól megbuzogányozzák őket, s már kap is a bárd csuklója után, hogy magával rántva őt meginduljon.*
122. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-18 12:49:14
Üzenet elküldve: 2020-04-18 12:49:14
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Régen látott ismerős//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Salwar és Ysanee vágya talán az egész könyvtárat felfűti eddigre. És noha elvonultan, egy félreeső zugban teszik amit tesznek, így is veszélyes az, amit játszanak, nem csak azért, mert esetleg egy csuhás megláthatja őket, hanem azért is, mert a heves szeretők szerelmének tüze gyakran gyümölcsöt hoz. De egy, az ilyesmi művészeteket és talán már egymást is jól ismerő párról van szó, így nem igazán kell ilyesmitől tartaniuk, ahogy egyre nagyobb és nagyobb forróságban van részük. Teljesen belefeledkeznek a helyzetbe és egymásba, és talán ezért csak kicsit későn veszik észre, hogy a melegség és a lágy fények nem csak egymásból, és szerelmükből áradnak. Aztán valami csendül a földön. Egy irdatlan tüskés lángoló buzogány koppan a kövezetnek élesen, mellette pedig egy jó három méteres fénylő éteri alak. Az elmosódott fényes körvonalak ellenére tisztán kivehető szinte anyáskodó mosolya, hangja pedig szája kinyitása nélkül jelenik meg a két talán rá feleszmélő fiatal tudatában.*
-Jaj, elnézést, ne is zavartassátok magatokat gyermekeim!
*Széttárja karjait.*
-Az én házam a szerelem és az élet háza is, érezzétek magatokat otthon.
*Elsőre olyasmi lehet, mint a párra rányitó anyós, csak sokkal tündöklőbb, mégis, ő ahelyett, hogy reszketve visszazárná az ajtót, vagy sodrófát hozna, csak a most kevéssé aktív Második Napot, avagy buzogányát támasztva szemléli a templomába betévedő párocskát, mintha két a réten játszadozó kiskutya varázsolta volna el.*
-Nem gondoljátok, hogy ott kellemesebb lenne?
*Mutat egy teljesen üres olvasószékre a környéken, ám hangjából mostanra némi irónia is kiérződik.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Salwar és Ysanee vágya talán az egész könyvtárat felfűti eddigre. És noha elvonultan, egy félreeső zugban teszik amit tesznek, így is veszélyes az, amit játszanak, nem csak azért, mert esetleg egy csuhás megláthatja őket, hanem azért is, mert a heves szeretők szerelmének tüze gyakran gyümölcsöt hoz. De egy, az ilyesmi művészeteket és talán már egymást is jól ismerő párról van szó, így nem igazán kell ilyesmitől tartaniuk, ahogy egyre nagyobb és nagyobb forróságban van részük. Teljesen belefeledkeznek a helyzetbe és egymásba, és talán ezért csak kicsit későn veszik észre, hogy a melegség és a lágy fények nem csak egymásból, és szerelmükből áradnak. Aztán valami csendül a földön. Egy irdatlan tüskés lángoló buzogány koppan a kövezetnek élesen, mellette pedig egy jó három méteres fénylő éteri alak. Az elmosódott fényes körvonalak ellenére tisztán kivehető szinte anyáskodó mosolya, hangja pedig szája kinyitása nélkül jelenik meg a két talán rá feleszmélő fiatal tudatában.*
-Jaj, elnézést, ne is zavartassátok magatokat gyermekeim!
*Széttárja karjait.*
-Az én házam a szerelem és az élet háza is, érezzétek magatokat otthon.
*Elsőre olyasmi lehet, mint a párra rányitó anyós, csak sokkal tündöklőbb, mégis, ő ahelyett, hogy reszketve visszazárná az ajtót, vagy sodrófát hozna, csak a most kevéssé aktív Második Napot, avagy buzogányát támasztva szemléli a templomába betévedő párocskát, mintha két a réten játszadozó kiskutya varázsolta volna el.*
-Nem gondoljátok, hogy ott kellemesebb lenne?
*Mutat egy teljesen üres olvasószékre a környéken, ám hangjából mostanra némi irónia is kiérződik.*
121. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-04-18 00:54:07
Üzenet elküldve: 2020-04-18 00:54:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//Régen látott ismerős//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Természetesen a csóknak nincs ellenére, vadul viszonozza, mielőtt elindulna lefelé a lány testén. Vannak dolgok, amikhez a mélységinek nem sok kedve van, amiket nem szeret csinálni. Ezekhez általában két különböző módon szokott hozzá állni. Vagy olyan keveset csinálja, amennyire lehet, vagy igyekszik tökélyre fejleszteni, hogy olyan kevés ideig kelljen csinálja, amennyire csak lehet. Amivel most foglalkozik, az az utóbbi kategóriába esik. Talán ennek köszönhető, hogy Ysanee hamarosan húzni kezdi magához, és követelni, hogy kezdjen inkább olyan dologba, ami mind a kettejük számára kölcsönös élvezeteket nyújt. Nem kell kétszer kérni a sötételfet, hamarosan magához öleli, miközben határozott, és egyre gyorsuló ütemben igyekszik mindenben a másik kedvére tenni. A puha, lágy nyakba fúrja arcát, hogy elfojthassa a sóhajokat, amik egyre hangosabbak a tornázástól, de igazából azt se fogná fel, ha partnere hangosan sikoltozna, vagy ha a csuhás felettük állva tenné ugyan ezt. Megszűnik számára a könyvtár, az egész mocskos város, csak Ysanee marad, és a vad tánc, amit a hideg kövön lejtenek. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Természetesen a csóknak nincs ellenére, vadul viszonozza, mielőtt elindulna lefelé a lány testén. Vannak dolgok, amikhez a mélységinek nem sok kedve van, amiket nem szeret csinálni. Ezekhez általában két különböző módon szokott hozzá állni. Vagy olyan keveset csinálja, amennyire lehet, vagy igyekszik tökélyre fejleszteni, hogy olyan kevés ideig kelljen csinálja, amennyire csak lehet. Amivel most foglalkozik, az az utóbbi kategóriába esik. Talán ennek köszönhető, hogy Ysanee hamarosan húzni kezdi magához, és követelni, hogy kezdjen inkább olyan dologba, ami mind a kettejük számára kölcsönös élvezeteket nyújt. Nem kell kétszer kérni a sötételfet, hamarosan magához öleli, miközben határozott, és egyre gyorsuló ütemben igyekszik mindenben a másik kedvére tenni. A puha, lágy nyakba fúrja arcát, hogy elfojthassa a sóhajokat, amik egyre hangosabbak a tornázástól, de igazából azt se fogná fel, ha partnere hangosan sikoltozna, vagy ha a csuhás felettük állva tenné ugyan ezt. Megszűnik számára a könyvtár, az egész mocskos város, csak Ysanee marad, és a vad tánc, amit a hideg kövön lejtenek. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1274-1293