Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 31 (601. - 620. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
620. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2023-08-12 05:42:50
Üzenet elküldve: 2023-08-12 05:42:50
Rang: Játékos
IC üzenetek: 820
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 820
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
// Áldozat az arany istene előtt //
*Kérdéses, hogy Quantall volt-e valaha az a társasági ember típus. Persze képes az illemnek megfelelően hivatalos társalgásokat lefojtatni, de a múltban is mikor oldottabban viselkedett se tudta levedleni az enyhe furcsaságát. Azóta meg történt pár dolog amik után jogosan bezárkózik. A másik szavai biccent egyet, de sejteni véli mennyire őszinte kívánság is lehetett. Miután a másik távozik a mélységi magához veszi a könyvet és az íróeszközöket majd az egyik templomszolgával elvezetteti magát egy neki szánt zárkába. A berendezés szerény, de neki nincs is szüksége többre. Mikor gyertyát ajánlanak elfogadja és hamar meg is gyújtja, hogy annak a fényében munkához lásson. Kimondottan hangulatossá teszi ezt a szürke visszafogott környezetet. Még egyszer megvizsgálja a könyvet és ekkor fedezi fel a másik ajándékát. A kis kép és az üzenet láttán azért egy halvány mosolyt megjelenik a képén.*
~Ettől még nem fogom. Meg amúgy is. Tönkretenni a saját portékáját? Különös kufár.~
*Ezek után az eredeti könyvet veszi elő és elkezdi fogalmazni a kiegészítést a felújított verzióhoz.*
*Kérdéses, hogy Quantall volt-e valaha az a társasági ember típus. Persze képes az illemnek megfelelően hivatalos társalgásokat lefojtatni, de a múltban is mikor oldottabban viselkedett se tudta levedleni az enyhe furcsaságát. Azóta meg történt pár dolog amik után jogosan bezárkózik. A másik szavai biccent egyet, de sejteni véli mennyire őszinte kívánság is lehetett. Miután a másik távozik a mélységi magához veszi a könyvet és az íróeszközöket majd az egyik templomszolgával elvezetteti magát egy neki szánt zárkába. A berendezés szerény, de neki nincs is szüksége többre. Mikor gyertyát ajánlanak elfogadja és hamar meg is gyújtja, hogy annak a fényében munkához lásson. Kimondottan hangulatossá teszi ezt a szürke visszafogott környezetet. Még egyszer megvizsgálja a könyvet és ekkor fedezi fel a másik ajándékát. A kis kép és az üzenet láttán azért egy halvány mosolyt megjelenik a képén.*
~Ettől még nem fogom. Meg amúgy is. Tönkretenni a saját portékáját? Különös kufár.~
*Ezek után az eredeti könyvet veszi elő és elkezdi fogalmazni a kiegészítést a felújított verzióhoz.*
619. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2023-08-10 09:27:07
Üzenet elküldve: 2023-08-10 09:27:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Áldozat az arany istene előtt //
- Nagyszerű, nagyszerű.
* Bólogat és át is adja a megbeszéltek szerinti 6 aranyérmét.
Szórakoztatja a másik szűkszavúsága és nyersessége. Legszívesebben gyötörné még egy kicsit a sziporkáival, de lemondóan felsóhajt és távozik. *
- Kellemes másolást.
* Bazsalyog és integetve kikanyarodik a templom épületéből. Folytatja a fütyörészést. *
~ Kellemes nap ez a mai. ~
* Ha Quantall Ackumien Galanodel kinyitja az utolsó oldalon a könyvet, találhat benne még 7 aranyat. Így összesen 15 arany landol az erszényében.
Mellette, az utolsó oldalon, ronda kis firkálmányt is felfedezhet, egy nyelvet nyújtó, hosszú hajú, gonosz kis fickóval, aki rövid macskakaparással hirdeti, ezt bizony italra kellene költenie. Ha ráadásul Quantall hunyorít, félredönti a fejét és fél szemét még be is csukja, észreveheti, hogy a figura halványan emlékeztet egy bizonyos Lutah Farsysra. *
- Nagyszerű, nagyszerű.
* Bólogat és át is adja a megbeszéltek szerinti 6 aranyérmét.
Szórakoztatja a másik szűkszavúsága és nyersessége. Legszívesebben gyötörné még egy kicsit a sziporkáival, de lemondóan felsóhajt és távozik. *
- Kellemes másolást.
* Bazsalyog és integetve kikanyarodik a templom épületéből. Folytatja a fütyörészést. *
~ Kellemes nap ez a mai. ~
* Ha Quantall Ackumien Galanodel kinyitja az utolsó oldalon a könyvet, találhat benne még 7 aranyat. Így összesen 15 arany landol az erszényében.
Mellette, az utolsó oldalon, ronda kis firkálmányt is felfedezhet, egy nyelvet nyújtó, hosszú hajú, gonosz kis fickóval, aki rövid macskakaparással hirdeti, ezt bizony italra kellene költenie. Ha ráadásul Quantall hunyorít, félredönti a fejét és fél szemét még be is csukja, észreveheti, hogy a figura halványan emlékeztet egy bizonyos Lutah Farsysra. *
618. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2023-08-09 20:27:38
Üzenet elküldve: 2023-08-09 20:27:38
Rang: Játékos
IC üzenetek: 820
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 820
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
// Áldozat az arany istene előtt //
*A főpap nagy tisztelettel fogadja. Hogy ez őszinte-e vagy nem, azt Quantall nem tudja, de jelenleg nem is foglalkoztatja. Egyből a lényegre tér és miután hívatnak egy írnokot annak a jelenlétében elmeséli a thargokkal átélt kalandját. A kellemes hangulat hamar lelohad. Amihez a mélységi száraz és sötét hangvételű előadásmódja is hozzátesz. A főpap mosolya se olyan őszinte a búcsúzkodás során, mint az elején. Azt javasolja Quantall-nak, hogy pihenjen le amihez ha kívánja most is igénybe veheti a helyi papoknak szánt papok üres zárkákat amikből az egyház megerősödése ellenére is akad annyi, hogy a fény lovagját el tudják szállásolni. A mágus él is az ajánlattal ugyanis ez egy biztonságosabb és effektívebb környezet a munkához, mint egy zsúfolt fogadó. Ezeket megbeszélve mikor visszatér a templom főhajójába már várják is. Igencsak népszerűnek számít ma. Oda is sétál a wegtorenihez, aki látszólag örömmel fogadja. Biccent felé és az most egyből a lényegre is tér. Miközben amaz beszél a kicsit ripacskodó stílusában, Quantall a könyvhöz sétál és belelapoz. Bólint, hogy megfelelő lesz. Az ár hallatán igyekszik nem mutatni, de meglepődik. Vagy a másiknak vannak jobb kapcsolatai mint neki, aki külhoni mélységiként próbált a helyi piacon bevásárolni vagy csak igyekszik átverni őt. Mindenesetre nem hitte volna, hogy ilyen sovány lesz a megbeszélt összeg. Nem mintha a pénzért csinálná, de ebből talán egy szoba ára nem jön ki a pegazusban egy éjszakára.*
~Tolvaj.~
*Hangján igyekszik nem mutatni az érzelmeit.*
-Megfelel. Holnap reggel itt a templomban át is adhatom majd a kész könyvet.
*A főpap nagy tisztelettel fogadja. Hogy ez őszinte-e vagy nem, azt Quantall nem tudja, de jelenleg nem is foglalkoztatja. Egyből a lényegre tér és miután hívatnak egy írnokot annak a jelenlétében elmeséli a thargokkal átélt kalandját. A kellemes hangulat hamar lelohad. Amihez a mélységi száraz és sötét hangvételű előadásmódja is hozzátesz. A főpap mosolya se olyan őszinte a búcsúzkodás során, mint az elején. Azt javasolja Quantall-nak, hogy pihenjen le amihez ha kívánja most is igénybe veheti a helyi papoknak szánt papok üres zárkákat amikből az egyház megerősödése ellenére is akad annyi, hogy a fény lovagját el tudják szállásolni. A mágus él is az ajánlattal ugyanis ez egy biztonságosabb és effektívebb környezet a munkához, mint egy zsúfolt fogadó. Ezeket megbeszélve mikor visszatér a templom főhajójába már várják is. Igencsak népszerűnek számít ma. Oda is sétál a wegtorenihez, aki látszólag örömmel fogadja. Biccent felé és az most egyből a lényegre is tér. Miközben amaz beszél a kicsit ripacskodó stílusában, Quantall a könyvhöz sétál és belelapoz. Bólint, hogy megfelelő lesz. Az ár hallatán igyekszik nem mutatni, de meglepődik. Vagy a másiknak vannak jobb kapcsolatai mint neki, aki külhoni mélységiként próbált a helyi piacon bevásárolni vagy csak igyekszik átverni őt. Mindenesetre nem hitte volna, hogy ilyen sovány lesz a megbeszélt összeg. Nem mintha a pénzért csinálná, de ebből talán egy szoba ára nem jön ki a pegazusban egy éjszakára.*
~Tolvaj.~
*Hangján igyekszik nem mutatni az érzelmeit.*
-Megfelel. Holnap reggel itt a templomban át is adhatom majd a kész könyvet.
617. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2023-08-01 15:22:10
Üzenet elküldve: 2023-08-01 15:22:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Áldozat az arany istene előtt //
* Hóna alatt az üres kötettel befordul a templom kapuján. Gyorsan megjárta az utat, hiszen nem iktatott be egy kitérőt sem. Ha üzletről van szó, Lutah azért képes magára némi önfegyelmet is erőltetni.
Vidáman fütyörészik, majd most valamivel hosszabb kérdezősködés után, meg is kapja az információt a mélységi hollétéről. Senki sem mondhatja, hogy Lutah Farsys nem úriember, így szép türelmesen megvárja odabent, míg Galanodel végez a főpapnál.
Addig le-föl sétálgat és a szobrokat tanulmányozza. A közeledő léptek zajára megfordul a sarkán és Quantallra bazsalyog. *
- Ó, üdv! Meghoztam a kívánt holmikat. Lássuk csak... Egy szűz könyv.
* Lecsapja az első padsor tetejére a csinos kis bőrkötésest. *
- Ennyi oldal remélem elég lesz. Akkor, tinta és az íróeszköz.
* Rövid kotorászás a zsebeiben, majd a könyv tetejére helyezi őket. *
- Bízom benne, hogy megelégedésedre szolgálnak. Az mondja, hogy... 138 arany volt összesen.
* Összecsapja a tenyerét. *
- Kerekítve 14 arany, a munkadíj. Előlegnek, mit szólnál mondjuk 6 aranyhoz?
* Hóna alatt az üres kötettel befordul a templom kapuján. Gyorsan megjárta az utat, hiszen nem iktatott be egy kitérőt sem. Ha üzletről van szó, Lutah azért képes magára némi önfegyelmet is erőltetni.
Vidáman fütyörészik, majd most valamivel hosszabb kérdezősködés után, meg is kapja az információt a mélységi hollétéről. Senki sem mondhatja, hogy Lutah Farsys nem úriember, így szép türelmesen megvárja odabent, míg Galanodel végez a főpapnál.
Addig le-föl sétálgat és a szobrokat tanulmányozza. A közeledő léptek zajára megfordul a sarkán és Quantallra bazsalyog. *
- Ó, üdv! Meghoztam a kívánt holmikat. Lássuk csak... Egy szűz könyv.
* Lecsapja az első padsor tetejére a csinos kis bőrkötésest. *
- Ennyi oldal remélem elég lesz. Akkor, tinta és az íróeszköz.
* Rövid kotorászás a zsebeiben, majd a könyv tetejére helyezi őket. *
- Bízom benne, hogy megelégedésedre szolgálnak. Az mondja, hogy... 138 arany volt összesen.
* Összecsapja a tenyerét. *
- Kerekítve 14 arany, a munkadíj. Előlegnek, mit szólnál mondjuk 6 aranyhoz?
616. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2023-08-01 14:29:05
Üzenet elküldve: 2023-08-01 14:29:05
Rang: Játékos
IC üzenetek: 820
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 820
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
// Áldozat az arany istene előtt //
*Bólint a másik kérdésére. A rövidtávú terveit ez végül is nem befolyásolja. Itt lesz és beszél a helyi főpappal. Jelentést tesz a történésekről. És átgondolja, hogy miképp bővítse ki a könyvet. Mikor a másik feláll akkor maga is így tesz. Immár kicsit lazább tartással. Ahogy a vörös meghajol úgy ő is fejet hajt, de nem mond semmit. Udvariatlanság, de se a családneve nem jelent már neki semmit, meg otthon még ennyire se értékeltek volna egy felszínit. Tekintetével követi ahogy a kereskedő távozik, magában még átértékeli a történéseket, majd úgy dönt ideje tenni valamit. Az egyik templomszolgához lépve bemutatkozik és üzen a főpapnak audienciát kérve tőle. Vele szemben már modorosan és finoman fogalmaz ahogy illik egy magafajta vándorvarázslónak.*
*Bólint a másik kérdésére. A rövidtávú terveit ez végül is nem befolyásolja. Itt lesz és beszél a helyi főpappal. Jelentést tesz a történésekről. És átgondolja, hogy miképp bővítse ki a könyvet. Mikor a másik feláll akkor maga is így tesz. Immár kicsit lazább tartással. Ahogy a vörös meghajol úgy ő is fejet hajt, de nem mond semmit. Udvariatlanság, de se a családneve nem jelent már neki semmit, meg otthon még ennyire se értékeltek volna egy felszínit. Tekintetével követi ahogy a kereskedő távozik, magában még átértékeli a történéseket, majd úgy dönt ideje tenni valamit. Az egyik templomszolgához lépve bemutatkozik és üzen a főpapnak audienciát kérve tőle. Vele szemben már modorosan és finoman fogalmaz ahogy illik egy magafajta vándorvarázslónak.*
615. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2023-08-01 13:19:28
Üzenet elküldve: 2023-08-01 13:19:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Áldozat az arany istene előtt //
* Az üzlet nagyjából megköttetett, így lazíthat. Bár teljesen csak akkor lesz nyugodt, ha ráteheti a mancsát a kötetre. *
- Meglesz, egy szempillantás alatt. Itt találom?
* Már állna fel a padról, de még visszapillant rá futólag. Jó lenne, ha nem csak hűlt helyét találná mikor visszatér, de hát egy kis kockázat mindenben benne van. Az alapvető mogorvaságn felül nem látja, hogy idegenkedne az ötlettől, így valamennyire bízhat benne. *
~ Egy este? Soványka kis könyv lehet az... ~
* Talán kibővíthetné pár színes ábrával, vagy hasonlóval. A vevők szívesebben forgatnak vaskosabb fóliánsokat, attól fontosabbnak tűnik a könyv is és annak olvasója is. De sebaj, talán a szűkre mért, tömény tudás is megtalálja a hozzáértő közönségét.
Kilép a padsorból, majd jobb tenyerét a mellkasára fektetve, derékból meghajol. *
- Öröm önnel üzletelni, Quantall Ackumien Galanodel.
* Wegtoreni dallamossággal ejti ki a nevét, halványan mosolyogva, majd sarkon fordul és lendületes léptekkel távozik a templomból, nyakbavalói halk csörgésével kísérve. *
* Az üzlet nagyjából megköttetett, így lazíthat. Bár teljesen csak akkor lesz nyugodt, ha ráteheti a mancsát a kötetre. *
- Meglesz, egy szempillantás alatt. Itt találom?
* Már állna fel a padról, de még visszapillant rá futólag. Jó lenne, ha nem csak hűlt helyét találná mikor visszatér, de hát egy kis kockázat mindenben benne van. Az alapvető mogorvaságn felül nem látja, hogy idegenkedne az ötlettől, így valamennyire bízhat benne. *
~ Egy este? Soványka kis könyv lehet az... ~
* Talán kibővíthetné pár színes ábrával, vagy hasonlóval. A vevők szívesebben forgatnak vaskosabb fóliánsokat, attól fontosabbnak tűnik a könyv is és annak olvasója is. De sebaj, talán a szűkre mért, tömény tudás is megtalálja a hozzáértő közönségét.
Kilép a padsorból, majd jobb tenyerét a mellkasára fektetve, derékból meghajol. *
- Öröm önnel üzletelni, Quantall Ackumien Galanodel.
* Wegtoreni dallamossággal ejti ki a nevét, halványan mosolyogva, majd sarkon fordul és lendületes léptekkel távozik a templomból, nyakbavalói halk csörgésével kísérve. *
614. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2023-08-01 07:31:26
Üzenet elküldve: 2023-08-01 07:31:26
Rang: Játékos
IC üzenetek: 820
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 820
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
// Áldozat az arany istene előtt //
*Most először látja, hogy sikerült valami komolyságot kicsikarnia a másikból. Nem szereti a hazai bölcsességeket, de sajnos igaz, hogy néha csak az erőszakból értenek azok a fajta wegtoreniek, akik az anyjukból már úgy jöttek, ki hogy az anyatejet kialkudták belőle. Keze továbbra is a kardja markolatán pihen tettre készen, de a penge még nem lesz előhúzva. Gyanakodva néz a másikra ahogy beszél. Látszik rajta, hogy nem nyugtatta meg teljesen a magyarázat. Saját kérése úgy néz ki nem lepte meg a másikat. Amiről valahogy szintén a legrosszabb lehetőségek jutnak eszébe. Mikor látja a természetes színű vért akkor bólint egy halványat, de nem lazít a tartásán. Ez csak a kötelező elővigyázatosság volt. De tény, hogy a sötétség serege is tisztában van vele, hogy ő tud az alakváltók egyetlen kiszűrési lehetőségéről. Ahogy Teysus titokzatos hívei is. És mindkettőnek van elég halandó szolgája is. Az üzletre visszatérve ennyi idő alatt sikerül valamennyire összeszednie a gondolatait, hogy talán ne úgy reagáljon a tapasztalt kalmár szavaira, mint valami balek hanem fenn tudja tartani továbbra is a szűkszavú, mogorva mélységi szerepét.*
-Te vagy a kereskedő. Könyv, tinta és toll kell. Hozd el és azoknak az árának a tizede lesz a munkadíj. Aztán egy este alatt kész leszek.
*A mélységi bár a másik jól megfogalmazta, úgy néz ki mint akire ráférne egy ital vagy legalább egy rendes pihenés, de gondolkodás nélkül áldozná ezt az éjszakáját arra, hogy sokadjára tollba mondja a könyv tartalmát. Egyrészt mert fontosnak tartja, hogy ezzel is gyengítse a sötétség erejét. Másrészt mert elege van már az őt zaklató gondolatokból és le akarja foglalni magát.*
~Talán ki is egészíthetném. Igen. Akkor előtte kell egy vázlatot írnom.~
*Most először látja, hogy sikerült valami komolyságot kicsikarnia a másikból. Nem szereti a hazai bölcsességeket, de sajnos igaz, hogy néha csak az erőszakból értenek azok a fajta wegtoreniek, akik az anyjukból már úgy jöttek, ki hogy az anyatejet kialkudták belőle. Keze továbbra is a kardja markolatán pihen tettre készen, de a penge még nem lesz előhúzva. Gyanakodva néz a másikra ahogy beszél. Látszik rajta, hogy nem nyugtatta meg teljesen a magyarázat. Saját kérése úgy néz ki nem lepte meg a másikat. Amiről valahogy szintén a legrosszabb lehetőségek jutnak eszébe. Mikor látja a természetes színű vért akkor bólint egy halványat, de nem lazít a tartásán. Ez csak a kötelező elővigyázatosság volt. De tény, hogy a sötétség serege is tisztában van vele, hogy ő tud az alakváltók egyetlen kiszűrési lehetőségéről. Ahogy Teysus titokzatos hívei is. És mindkettőnek van elég halandó szolgája is. Az üzletre visszatérve ennyi idő alatt sikerül valamennyire összeszednie a gondolatait, hogy talán ne úgy reagáljon a tapasztalt kalmár szavaira, mint valami balek hanem fenn tudja tartani továbbra is a szűkszavú, mogorva mélységi szerepét.*
-Te vagy a kereskedő. Könyv, tinta és toll kell. Hozd el és azoknak az árának a tizede lesz a munkadíj. Aztán egy este alatt kész leszek.
*A mélységi bár a másik jól megfogalmazta, úgy néz ki mint akire ráférne egy ital vagy legalább egy rendes pihenés, de gondolkodás nélkül áldozná ezt az éjszakáját arra, hogy sokadjára tollba mondja a könyv tartalmát. Egyrészt mert fontosnak tartja, hogy ezzel is gyengítse a sötétség erejét. Másrészt mert elege van már az őt zaklató gondolatokból és le akarja foglalni magát.*
~Talán ki is egészíthetném. Igen. Akkor előtte kell egy vázlatot írnom.~
613. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2023-07-31 11:17:07
Üzenet elküldve: 2023-07-31 11:17:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Áldozat az arany istene előtt //
* Belső hatodik érzéke óramű-pontosággal jelzi neki, mikor kell visszavennie, így lesz hosszúéletű az ember fia. Feltartja az egyik tenyerét, békítő szándéka jeleként, a másikat viszont szabadon hagyja, minden eshetőségre felkészülve. Fél fenékkel még odébb is csusszan. *
- Csak nyugalom, nem szükséges az a penge.
* Továbbra is nyugodt hangon folytatja. *
- Igyekszem nyitva tartani a szemem és fülem, főleg ha érdekes dologról esik szó. És némi arany ellenében elég sok szemre és fülre tehet szert az ember itt Artheniorban.
* Megvonja a vállát. *
- És már nem azért, de elég jellegzetes és ismert vagy. Mihelyst beteszed a lábad a városba, valaki felismer.
* Elmosolyodik és leereszti a tenyerét, megvizsgálva az egyik körmét. *
- Meglepődnél, de úgy látszik az itteni növendékeknek is jól jön néha egy kis mellékes.
* Felcsillan a szeme. Úgy tűnik, nem hiábavaló az ajánlata. Egyből rá is harap az ötletre. *
- A vérem színe...? Nos, kértek már rosszabbat is.
* Vigyorodik el és lassú mozdulattal előhúzza a tőrét, majd rövid kis vágást ejt a tenyerén. Kicsit megnyomja, majd feltartja. *
- Hoppsz, itt is a piros bélés. Elégedett vagy?
* Miután tüzetesen áttanulmányozzák a kibuggyanó cseppeket, fintorgó arccal a szájába dugja. *
- Térjünk rá az üzletre! Mennyi előleget kérsz és mennyi ideig tart a másolat elkészítése? Persze, nem sürgetlek.
* Innentől neki ideje, mint a tenger. *
* Belső hatodik érzéke óramű-pontosággal jelzi neki, mikor kell visszavennie, így lesz hosszúéletű az ember fia. Feltartja az egyik tenyerét, békítő szándéka jeleként, a másikat viszont szabadon hagyja, minden eshetőségre felkészülve. Fél fenékkel még odébb is csusszan. *
- Csak nyugalom, nem szükséges az a penge.
* Továbbra is nyugodt hangon folytatja. *
- Igyekszem nyitva tartani a szemem és fülem, főleg ha érdekes dologról esik szó. És némi arany ellenében elég sok szemre és fülre tehet szert az ember itt Artheniorban.
* Megvonja a vállát. *
- És már nem azért, de elég jellegzetes és ismert vagy. Mihelyst beteszed a lábad a városba, valaki felismer.
* Elmosolyodik és leereszti a tenyerét, megvizsgálva az egyik körmét. *
- Meglepődnél, de úgy látszik az itteni növendékeknek is jól jön néha egy kis mellékes.
* Felcsillan a szeme. Úgy tűnik, nem hiábavaló az ajánlata. Egyből rá is harap az ötletre. *
- A vérem színe...? Nos, kértek már rosszabbat is.
* Vigyorodik el és lassú mozdulattal előhúzza a tőrét, majd rövid kis vágást ejt a tenyerén. Kicsit megnyomja, majd feltartja. *
- Hoppsz, itt is a piros bélés. Elégedett vagy?
* Miután tüzetesen áttanulmányozzák a kibuggyanó cseppeket, fintorgó arccal a szájába dugja. *
- Térjünk rá az üzletre! Mennyi előleget kérsz és mennyi ideig tart a másolat elkészítése? Persze, nem sürgetlek.
* Innentől neki ideje, mint a tenger. *
612. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2023-07-28 04:03:07
Üzenet elküldve: 2023-07-28 04:03:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 820
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 820
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
// Áldozat az arany istene előtt //
*Quantall bizalmatlansága alapból abból ered, hogy tisztában van vele, ő egy nagy titkos történet szereplője. Egy történeté ami tele van árulással, csalódással és kegyetlen halállal. Amit pedig a másik mond egyáltalán nem tetszik neki. Eddig se titkolta mit érez az idegen iránt, de a könyv említésére bal keze egyből a kardja markolatára csúszik. Ez az a téma amit a legkevésbé biztonságos felhozni számára. Főleg itt ahol múltkor is jelenet lett belőle. A költői kérdésekre továbbra is hallgatással válaszol és a tekintete ha lehet még vészjóslóbban méregeti a másikat. El kell ismernie a vörös nagyon jól csavarja a szavakat. Tényleg vigyáznia kell egy ilyen alakkal szemben mert tudja magáról, hogy túl naiv tud lenni. A hazug szavak ellen pedig kevésbé tud védekezni, mint a démonok vagy pengék ellen. Nem engedi le a védelmét. Szinte fenyegetően kezd neki.*
-Először is, honnan tudtad, hogy itt találsz és honnan tudsz a könyvről?
*Saját hírnevével még nincs tisztában ahogy a másik információs hálózatával se. A könyve se akkora titok mint gondolja. Igaz, hogy csak a thargoknak, Teysus egyházának és ennek a templomnak készített egy másolatot eddig, de múltkor szinte kikiabálta, hogy mi van nála mikor, azt az alakváltót leleplezte ugyan itt a templomban.*
-Az eredeti könyv pedig nem eladó. Ha megvennél egy másolatot akkor az anyagárat te fizeted. És még valami. Látnom kell a véred színét. Egy csepp is elég.
*Halálosan komolyan mondja az utolsó mondatokat is. Nem úgy néz ki mint aki viccelne ilyesmivel a fény templomában az első padsorban ülve.*
*Quantall bizalmatlansága alapból abból ered, hogy tisztában van vele, ő egy nagy titkos történet szereplője. Egy történeté ami tele van árulással, csalódással és kegyetlen halállal. Amit pedig a másik mond egyáltalán nem tetszik neki. Eddig se titkolta mit érez az idegen iránt, de a könyv említésére bal keze egyből a kardja markolatára csúszik. Ez az a téma amit a legkevésbé biztonságos felhozni számára. Főleg itt ahol múltkor is jelenet lett belőle. A költői kérdésekre továbbra is hallgatással válaszol és a tekintete ha lehet még vészjóslóbban méregeti a másikat. El kell ismernie a vörös nagyon jól csavarja a szavakat. Tényleg vigyáznia kell egy ilyen alakkal szemben mert tudja magáról, hogy túl naiv tud lenni. A hazug szavak ellen pedig kevésbé tud védekezni, mint a démonok vagy pengék ellen. Nem engedi le a védelmét. Szinte fenyegetően kezd neki.*
-Először is, honnan tudtad, hogy itt találsz és honnan tudsz a könyvről?
*Saját hírnevével még nincs tisztában ahogy a másik információs hálózatával se. A könyve se akkora titok mint gondolja. Igaz, hogy csak a thargoknak, Teysus egyházának és ennek a templomnak készített egy másolatot eddig, de múltkor szinte kikiabálta, hogy mi van nála mikor, azt az alakváltót leleplezte ugyan itt a templomban.*
-Az eredeti könyv pedig nem eladó. Ha megvennél egy másolatot akkor az anyagárat te fizeted. És még valami. Látnom kell a véred színét. Egy csepp is elég.
*Halálosan komolyan mondja az utolsó mondatokat is. Nem úgy néz ki mint aki viccelne ilyesmivel a fény templomában az első padsorban ülve.*
611. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2023-07-22 11:02:24
Üzenet elküldve: 2023-07-22 11:02:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Áldozat az arany istene előtt //
* Elmosolyodik, hiszen álmában sem gondolná, hogy közvetlenül melléülne a mélységi. Ordít róla a bizalmatlanság, de nem is csoda. Lutah sem könnyíti meg a dolgát, de azért ő sem tud kibújni a bőréből, még ha oly dörzsölt kereskedőnek is hiszi magát.
Ezek az arthenioriak, elgondolása szerint, borzalmasan sótlan népek. Wegtorenben szinte elvárják, hogy körülugrálják az embert és mindenki egy nagy, titkos történet szereplőjének érezheti magát.
Csalódottan szusszan egyet. Ebből sem kerekedik izgalmas játszma a mai napon, vagy legalább is, legkevésbé sem olyan, amit élvezhetne. *
- Tehát. Tudomásomra jutott, hogy a birtokodban van egy igazán érdekes kötet.
* Nyugodt, mintha az időjárasról beszélnének. *
- Ez a bizonyos kötet, hasznos tudást tartalmaz, úgy hiszem. Ideje, hogy mások is megtudják, hogyan küzdjenek a nagybetűs Gonosz ellen, nem gondolod?
* Kíváncsian oldalra pillant, majd az oltárra vándorol a tekintete. *
~ Milyen jól mutatna akár egy szalonban is. ~
- Eljön a nap, talán nincs is ez nagyon messze... amikor ellenséged hívei oly nagyszámúak lesznek, hogy nem győzitek majd. Talán segítene, ha addigra más érdeklődő elmék is tanulmányozhatnák. Eljön egy korszak, amikor kevés lesz az, ha valaki egyszerűen csak "hisz". A gyakorlati oldalt is meg kell tanulniuk.
* Nem tartja magát Eeyr követőjének. Ő Teysusban hisz. Elgondolása szerint ő a legbölcsebb és legelőrelátóbb mind közül. Egyformán hordozza az egyszerű emberek jó és rossz tulajdonságait is. Nem hiba, ha valaki ravaszkodig és próbál magának érvényt szerezni... *
- Különben hogy küzdhetnénk Sa'Tereth szolgáinak mesterkedései ellen?
* Az üzlete virágzik. A háborúban is valaki mindig meggazdagszik ugyan, de Lutah üzlete nem ilyesmire épült. Ha a nép öli egymást, senki nem fog selymet és más távoli kincseket vásárolni.
Hagyja, hogy szavai leülepedjenek kissé és gyökeret eresszenek a másik fejében, mielőtt megszólalna. *
- Nos, mi lenne a könyv ára? Vagy, ha nem szívesen adod ki a kezedből, amit teljesen megértek, a másolaté?
* Elmosolyodik, hiszen álmában sem gondolná, hogy közvetlenül melléülne a mélységi. Ordít róla a bizalmatlanság, de nem is csoda. Lutah sem könnyíti meg a dolgát, de azért ő sem tud kibújni a bőréből, még ha oly dörzsölt kereskedőnek is hiszi magát.
Ezek az arthenioriak, elgondolása szerint, borzalmasan sótlan népek. Wegtorenben szinte elvárják, hogy körülugrálják az embert és mindenki egy nagy, titkos történet szereplőjének érezheti magát.
Csalódottan szusszan egyet. Ebből sem kerekedik izgalmas játszma a mai napon, vagy legalább is, legkevésbé sem olyan, amit élvezhetne. *
- Tehát. Tudomásomra jutott, hogy a birtokodban van egy igazán érdekes kötet.
* Nyugodt, mintha az időjárasról beszélnének. *
- Ez a bizonyos kötet, hasznos tudást tartalmaz, úgy hiszem. Ideje, hogy mások is megtudják, hogyan küzdjenek a nagybetűs Gonosz ellen, nem gondolod?
* Kíváncsian oldalra pillant, majd az oltárra vándorol a tekintete. *
~ Milyen jól mutatna akár egy szalonban is. ~
- Eljön a nap, talán nincs is ez nagyon messze... amikor ellenséged hívei oly nagyszámúak lesznek, hogy nem győzitek majd. Talán segítene, ha addigra más érdeklődő elmék is tanulmányozhatnák. Eljön egy korszak, amikor kevés lesz az, ha valaki egyszerűen csak "hisz". A gyakorlati oldalt is meg kell tanulniuk.
* Nem tartja magát Eeyr követőjének. Ő Teysusban hisz. Elgondolása szerint ő a legbölcsebb és legelőrelátóbb mind közül. Egyformán hordozza az egyszerű emberek jó és rossz tulajdonságait is. Nem hiba, ha valaki ravaszkodig és próbál magának érvényt szerezni... *
- Különben hogy küzdhetnénk Sa'Tereth szolgáinak mesterkedései ellen?
* Az üzlete virágzik. A háborúban is valaki mindig meggazdagszik ugyan, de Lutah üzlete nem ilyesmire épült. Ha a nép öli egymást, senki nem fog selymet és más távoli kincseket vásárolni.
Hagyja, hogy szavai leülepedjenek kissé és gyökeret eresszenek a másik fejében, mielőtt megszólalna. *
- Nos, mi lenne a könyv ára? Vagy, ha nem szívesen adod ki a kezedből, amit teljesen megértek, a másolaté?
610. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2023-07-21 18:48:55
Üzenet elküldve: 2023-07-21 18:48:55
Rang: Játékos
IC üzenetek: 820
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 820
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
// Áldozat az arany istene előtt //
*Quantall nincs oda a mellébeszélésért. Főleg mostanában. A szesszel kapcsolatos gondolatra ezért is nem reagál. Pedig ő maga is úgy gondolja, hogy biztonságosabb és mindenképp praktikusabb. Gyanakvó tekintetét le se veszi a másikról, aki úgy járja be a templomot mintha valami színielőadást tartana. Hogy akar valamit az egyértelműnek tűnik és a mélységinek van egy olyan érzése, hogy nem csak korrekt módszerekkel szokott a másik hozzájutni ahhoz amit akar. A név nem mond neki semmit, a foglalkozás se kimondottan. Teljesen el se hiszi. A beszédindító megjegyzésre nem reagál csak hallgat és várja, hogy a vörös végre a tárgyra térjen. Miután a másik drámaian körbejárta az oltárt visszatér a padokhoz és leülve invitálja a mélységit is. Ajánlat... Kapott már Quantall ajánlatokat és nem mindnek örült. A wegtoreni pedig még nem győzte meg, hogy az övé kedves lenne számára. A megjegyzésre, hogy fél másodpercen belül fel tudná őt szeletelni minden bizonnyal büszkén el kéne mosolyodnia és megnyugodnia, de nem így történik. Elégszer találkozott már a gonosszal ahhoz, hogy tudja sokféle látszólag ártalmatlan alakban fel tud bukkanni. Ennek ellenére kimért léptekkel a padhoz sétál és másfél méterre a másiktól helyet foglal. Tartása merev, tekintete mint egy vadé, aki csak a pillanatot várja, hogy lecsaphasson. Továbbra se szól semmit csak néz a kereskedőre. Nem egy könnyű üzletpartner.*
*Quantall nincs oda a mellébeszélésért. Főleg mostanában. A szesszel kapcsolatos gondolatra ezért is nem reagál. Pedig ő maga is úgy gondolja, hogy biztonságosabb és mindenképp praktikusabb. Gyanakvó tekintetét le se veszi a másikról, aki úgy járja be a templomot mintha valami színielőadást tartana. Hogy akar valamit az egyértelműnek tűnik és a mélységinek van egy olyan érzése, hogy nem csak korrekt módszerekkel szokott a másik hozzájutni ahhoz amit akar. A név nem mond neki semmit, a foglalkozás se kimondottan. Teljesen el se hiszi. A beszédindító megjegyzésre nem reagál csak hallgat és várja, hogy a vörös végre a tárgyra térjen. Miután a másik drámaian körbejárta az oltárt visszatér a padokhoz és leülve invitálja a mélységit is. Ajánlat... Kapott már Quantall ajánlatokat és nem mindnek örült. A wegtoreni pedig még nem győzte meg, hogy az övé kedves lenne számára. A megjegyzésre, hogy fél másodpercen belül fel tudná őt szeletelni minden bizonnyal büszkén el kéne mosolyodnia és megnyugodnia, de nem így történik. Elégszer találkozott már a gonosszal ahhoz, hogy tudja sokféle látszólag ártalmatlan alakban fel tud bukkanni. Ennek ellenére kimért léptekkel a padhoz sétál és másfél méterre a másiktól helyet foglal. Tartása merev, tekintete mint egy vadé, aki csak a pillanatot várja, hogy lecsaphasson. Továbbra se szól semmit csak néz a kereskedőre. Nem egy könnyű üzletpartner.*
609. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2023-07-20 09:25:37
Üzenet elküldve: 2023-07-20 09:25:37
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Áldozat az arany istene előtt //
* Látszólag sikerült kényelmetlen helyzetbe hoznia a mélységit, de nem bánja túlzottan. *
- Kár. Pedig jót tesz a... léleknek.
* Őszinte és lelkes hódolója mindenféle szeszes italnak, így bátran buzdít minden tiltakozó egyedet annak alkalmazására, mint csodatévő gyógyír. Ilyenkor gyakran megkapja, hogy tiszta, nem elbóduló elmével szeretnék járni mások a világot, amit egyszerűen nem ért. Körülnézett már valaki ebben az úgynevezett világban? Szörnyű. Ki akarná ezt ép elmével átvészelni? *
- Elnézésedet kérem! Hiszen én tudom te ki vagy, de te nem tudod hogy én ki, igaz?
* Saját neveletlenségét látva csalódottan fintorog és megrázza a fejét. Színpadiasan meghajol a férfi felé. *
- Lutah Farsys, szolgálatára. Wegtoreni kereskedő, de jobban kedvelem az üzletember kifejezést. A kereskedő olyan negatív csengésű, nem de?
* Csicsereg tovább, miközben leporolja a tenyerét, majd megkerüli az oltárkövet. *
- Lenne egy ajánlatom a számodra.
* Elballag az első padsorig és helyet foglal, majd megveregeti a maga melletti helyet. *
- Kérlek, foglalj helyet! Nem szeretek ácsorogni, és eléggé fáradtnak is tűnsz.
* Nem zavarja az elővigyázatossága, valószínűleg jóval meghosszabbítja az élettartamát az ilyesmi. Elmosolyodik, amolyan hétköznapi, nem a Lutah-ra jellemző manipulatívan-ravasz módon. *
- Csupán üzletkötési szándékkal érkeztem. Ha jól sejtem kettőnk közül te lennél az, aki fél másodpercen belül felszeletelne, szóval...
* Széttárja a kezét, majd egészen nyugodtan hátradől. *
A hozzászólás írója (Lutah Farsys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.07.20 09:27:32
* Látszólag sikerült kényelmetlen helyzetbe hoznia a mélységit, de nem bánja túlzottan. *
- Kár. Pedig jót tesz a... léleknek.
* Őszinte és lelkes hódolója mindenféle szeszes italnak, így bátran buzdít minden tiltakozó egyedet annak alkalmazására, mint csodatévő gyógyír. Ilyenkor gyakran megkapja, hogy tiszta, nem elbóduló elmével szeretnék járni mások a világot, amit egyszerűen nem ért. Körülnézett már valaki ebben az úgynevezett világban? Szörnyű. Ki akarná ezt ép elmével átvészelni? *
- Elnézésedet kérem! Hiszen én tudom te ki vagy, de te nem tudod hogy én ki, igaz?
* Saját neveletlenségét látva csalódottan fintorog és megrázza a fejét. Színpadiasan meghajol a férfi felé. *
- Lutah Farsys, szolgálatára. Wegtoreni kereskedő, de jobban kedvelem az üzletember kifejezést. A kereskedő olyan negatív csengésű, nem de?
* Csicsereg tovább, miközben leporolja a tenyerét, majd megkerüli az oltárkövet. *
- Lenne egy ajánlatom a számodra.
* Elballag az első padsorig és helyet foglal, majd megveregeti a maga melletti helyet. *
- Kérlek, foglalj helyet! Nem szeretek ácsorogni, és eléggé fáradtnak is tűnsz.
* Nem zavarja az elővigyázatossága, valószínűleg jóval meghosszabbítja az élettartamát az ilyesmi. Elmosolyodik, amolyan hétköznapi, nem a Lutah-ra jellemző manipulatívan-ravasz módon. *
- Csupán üzletkötési szándékkal érkeztem. Ha jól sejtem kettőnk közül te lennél az, aki fél másodpercen belül felszeletelne, szóval...
* Széttárja a kezét, majd egészen nyugodtan hátradől. *
A hozzászólás írója (Lutah Farsys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.07.20 09:27:32
608. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2023-07-20 00:52:37
Üzenet elküldve: 2023-07-20 00:52:37
Rang: Játékos
IC üzenetek: 820
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 820
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
// Áldozat az arany istene előtt //
*Nincs egyedül. Nem lepi meg. Néhány pap és pár hívő mindig szokott itt lenni. Hogy jelenléte ilyen hamar visszhangot vert a városban még csak nem is sejti. Gondolataiból egy határozott és vidám, de számára nem túl megnyugtató hang zökkenti ki. Hátrafordul és barátságtalanul méri végig a másikat. Tekintetét nem kerülik el a másik fegyverei. Nem egy harcos fegyverei. A korbács lehet munkaeszköz is, de otthoni emlékei alapján tudja, hogy kétlábúak ösztökélésére is használható. A tőr pedig lehet mérgezett is. Mikor a férfi megveregetné a vállát akkor határozottan lép egyet hátra. Nem szereti ha olyanok fogdossák akik még be se mutatkoztak. Az ajánlatra is hasonlóan fagyosan válaszol.*
-Nem iszom.
*Nem tudja hova tenni még a másikat, de fejében természetesen a legrosszabb elképzelhető forgatókönyvek játszódnak le. És ha a Wegtoreni tudná, azt amit ő akkor meg is értené a gyanakvást. Ha a vörös nem tér a lényegre akkor ő fog.*
-Mit szeretnél idegen?
*Nincs egyedül. Nem lepi meg. Néhány pap és pár hívő mindig szokott itt lenni. Hogy jelenléte ilyen hamar visszhangot vert a városban még csak nem is sejti. Gondolataiból egy határozott és vidám, de számára nem túl megnyugtató hang zökkenti ki. Hátrafordul és barátságtalanul méri végig a másikat. Tekintetét nem kerülik el a másik fegyverei. Nem egy harcos fegyverei. A korbács lehet munkaeszköz is, de otthoni emlékei alapján tudja, hogy kétlábúak ösztökélésére is használható. A tőr pedig lehet mérgezett is. Mikor a férfi megveregetné a vállát akkor határozottan lép egyet hátra. Nem szereti ha olyanok fogdossák akik még be se mutatkoztak. Az ajánlatra is hasonlóan fagyosan válaszol.*
-Nem iszom.
*Nem tudja hova tenni még a másikat, de fejében természetesen a legrosszabb elképzelhető forgatókönyvek játszódnak le. És ha a Wegtoreni tudná, azt amit ő akkor meg is értené a gyanakvást. Ha a vörös nem tér a lényegre akkor ő fog.*
-Mit szeretnél idegen?
607. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2023-07-17 20:08:15
Üzenet elküldve: 2023-07-17 20:08:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Áldozat az arany istene előtt //
* A hírek gyorsan terjednek, így jutottak el hozzá is a Kalmárba. Mihelyst egyéb, bokros teendői megengedik, távozik a fogadóból, inkább most kivételesen gyalogszerrel.
A Levegő Városának temploma sokban különbözik az általa megszokottaktól. Olyan komor és lehangoló. A wegtoreni tűzmágusok sokkal látványosabbra veszik a figurát, égig érő tüzeikkel és mutatványaikkal.
Rövid kérdezősködés az udvaron és máris megtudja, amit akar. Embere odabent tartózkodik, ezekben a percekben érkezett.
Lassú léptekkel belép a hűvős falak közé, és vár, míg a szeme hozzászokik a sötéthez. Elől, az oltárhoz közel magányos alak ácsorog. Mint aki nem tudja, mit is keres ott.
Mélységi hím, oldalán két csillogó pengével. *
~ Galanodel. ~
* Ékszerei halk csilingelésétől kísérve előrehajol és rákönyököl az utolsó padsor tetejére. Figyel egy kis ideig, mielőtt megszólalna. *
- Íme, a megfáradt lovag, a fény harcosa.
* Dallamosan ejti a szavakat, kihallatszódik belőle a mosolya. Felegyenesedik és ruganyos léptekkel elsétál a férfi mellett, útközben meglapogatva annak vállát. *
- Rád férne egy ital.
* Elhaladtában rápillant a fáradtnak tűnő, elgyötört arcra és rögtön helyesbít. *
- Legyen kettő.
* Elhalad a zöld kőoltár mellett és végighúzza rajta az ujját, elkenve ujjain a vékony porréteget. Szeme elé tartja és összedörzsöli ujjait, majd korholóan cicceg. *
~ Azt hinném, véget nem érő módon gyaszatolja a tepmlomot mindenféle lelkes templomszolga, hogy makulátlan legyen. ~
* Itt csend van, kínos, feszélyező csend. Persze mások számára talán megnyugtató lehet, de nem Lutah számára. Hiányzik neki a wegtoreni papok mindenhova elhallatszó kántálása. *
A hozzászólás írója (Lutah Farsys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.07.17 20:09:49
* A hírek gyorsan terjednek, így jutottak el hozzá is a Kalmárba. Mihelyst egyéb, bokros teendői megengedik, távozik a fogadóból, inkább most kivételesen gyalogszerrel.
A Levegő Városának temploma sokban különbözik az általa megszokottaktól. Olyan komor és lehangoló. A wegtoreni tűzmágusok sokkal látványosabbra veszik a figurát, égig érő tüzeikkel és mutatványaikkal.
Rövid kérdezősködés az udvaron és máris megtudja, amit akar. Embere odabent tartózkodik, ezekben a percekben érkezett.
Lassú léptekkel belép a hűvős falak közé, és vár, míg a szeme hozzászokik a sötéthez. Elől, az oltárhoz közel magányos alak ácsorog. Mint aki nem tudja, mit is keres ott.
Mélységi hím, oldalán két csillogó pengével. *
~ Galanodel. ~
* Ékszerei halk csilingelésétől kísérve előrehajol és rákönyököl az utolsó padsor tetejére. Figyel egy kis ideig, mielőtt megszólalna. *
- Íme, a megfáradt lovag, a fény harcosa.
* Dallamosan ejti a szavakat, kihallatszódik belőle a mosolya. Felegyenesedik és ruganyos léptekkel elsétál a férfi mellett, útközben meglapogatva annak vállát. *
- Rád férne egy ital.
* Elhaladtában rápillant a fáradtnak tűnő, elgyötört arcra és rögtön helyesbít. *
- Legyen kettő.
* Elhalad a zöld kőoltár mellett és végighúzza rajta az ujját, elkenve ujjain a vékony porréteget. Szeme elé tartja és összedörzsöli ujjait, majd korholóan cicceg. *
~ Azt hinném, véget nem érő módon gyaszatolja a tepmlomot mindenféle lelkes templomszolga, hogy makulátlan legyen. ~
* Itt csend van, kínos, feszélyező csend. Persze mások számára talán megnyugtató lehet, de nem Lutah számára. Hiányzik neki a wegtoreni papok mindenhova elhallatszó kántálása. *
A hozzászólás írója (Lutah Farsys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.07.17 20:09:49
606. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2023-07-17 13:03:23
Üzenet elküldve: 2023-07-17 13:03:23
Rang: Játékos
IC üzenetek: 820
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 820
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
*A templom úgy néz ki jó állapotban megmaradt. Erről is nehéz egyelőre véleményt alkotnia. Múltkor még emlékszik, hogy itt volt valami lovagrend vagy harcos iskola kezdemény akik a templom békéjét felügyelték volna. Ha ők még megvannak az hasznos lehet ugyanis lehet rájuk szükség.*
~Jelentenem kéne amit láttam a mocsárban.~
*Nincs hozzá kedve. Valahogy hirtelen sokkal fáradtabbnak érzi magát mint eddig. Ezen az se segít, hogy belépve a nehéz tölgyfa ajtókon megcsapja őt a templom, számára kellemes hűvöse és a félhomály. Igaz nem bántja a szemét a napfény elég ideje van már a felszínen, de jobban esik ez neki. Nyugodt léptekkel egészen az oltárig lépked. Közben tekintetével valamilyen papot vagy templomszolgát keres. Az oltárhoz érve nem borul le előtte vagy kezd heves imádságba mint elvárható lenne a fény lovagjától. Csak magába fordulva bámulja, azt a kőtömböt.*
~Mintha gyengült volna a hatalma.~
~Jelentenem kéne amit láttam a mocsárban.~
*Nincs hozzá kedve. Valahogy hirtelen sokkal fáradtabbnak érzi magát mint eddig. Ezen az se segít, hogy belépve a nehéz tölgyfa ajtókon megcsapja őt a templom, számára kellemes hűvöse és a félhomály. Igaz nem bántja a szemét a napfény elég ideje van már a felszínen, de jobban esik ez neki. Nyugodt léptekkel egészen az oltárig lépked. Közben tekintetével valamilyen papot vagy templomszolgát keres. Az oltárhoz érve nem borul le előtte vagy kezd heves imádságba mint elvárható lenne a fény lovagjától. Csak magába fordulva bámulja, azt a kőtömböt.*
~Mintha gyengült volna a hatalma.~
605. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2023-07-09 02:08:54
Üzenet elküldve: 2023-07-09 02:08:54
![>Niagati Didispu [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1397_tunder_no.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Reggel Niagati útra kél a polgárnegyeden át, a friss reggeli levegőt szívva. Ahogy halad át a kis utcákon, észreveszi a templomkertet a templom mellett. A szeme megakad a zöldellő kert szépségén és nyugalmas atmoszféráján.
A templomkertbe lépve, a tündérlány megtapasztalja a természet közelségét és a kert békéjét. A sűrű, sötétzöld fű puha tapintása alatt lépked, miközben az alacsony fakapu felé halad. Az út kavicsos, és a lábnyomai csendesen kísérik őt.
Niagati elérkezik a kert első részéhez, ahol a padok rejtőznek a buja bokrok árnyékában. Egy pillanatra megáll, hogy meghallgassa a madarak csicsergését és élvezze a virágok illatát, amelyek körülveszik. Érzi a nyugalmat és a harmóniát, amit ez a hely áraszt.
Ahogy tovább sétál a kertben, Niagati elhagyja a templomot és a temetőbe vezető kaput. Ma azonban úgy dönt, hogy nem fogja elhagyni a kertet ezen az oldalon. Inkább folytatja az utat a kényelmes padok felé, amelyek a hátsó, csendesebb részen találhatók.
Niagati leül egy padra, amelyet egy óvatosan megválasztott fa körülvesz. Az ülés közben a kert szépsége veszi körül, és egy pillanatra elmereng a múltban és a jövőben.
Ahogy nézi a virágokat és hallgatja a fák susogását, Niagati elgondolkodik a varázslatos világokról, amelyek a könyvek lapjain élnek. Az álmodozás és a képzelet világa mindig is megragadta, és most elmerül az ezekkel a világokkal való találkozásban.
A kertben eltöltött időben Niagati lassan feltöltődik a természet energiájával és az itt uralkodó nyugalommal. Bár a templomra nem tud bemenni és a mágia oktatásában részt venni, mégis hálás azért, hogy lehetősége van itt lenni és átélni a kert varázsát.
A tündér tudja, hogy bár még mindig sok mindent felfedezhet ebben a városban, az otthoni polgárnegyed és a templomkert mindig visszahívja majd. Ez a helyszín nyugalmat és inspirációt ad, és mindig szívesen tér vissza ide, hogy megtalálja a belső békéjét és álmodozzon a varázslatos lehetőségekről, amelyek az életben rejtőznek.
Niagati továbbra is a templomkertben marad, érezve a nyugalmat és a csendet, amely a környezetében lengedezik. Ahogy sétál a kertben, egy színpompás pillangó suhan el mellette, amit megcsodál.
Ezután tovább sétál a csendes templomkertben, amikor a tekintete megakad egy öregemberen, aki egy padon ülve egy könyvet olvas. A tündérlány érdeklődéssel figyeli az idős férfi csendes jelenlétét és elmerültségét.
Lassan közelebb lép hozzá és szelíd mosollyal üdvözli. Az öregember felépül a könyvéből és vidám arccal fogadja a tündérlányt. Beszélgetésbe elegyednek, és Niagati kíváncsian kérdezi az öregembert a könyvről, amit olvas.
Az idős férfi szívesen osztja meg a tudását és tapasztalatait a tündérlánnyal. Megmutatja neki a könyvet, amely tele van régi történetekkel és bölcsességekkel. Niagati leül a padra az öregember mellé, és a könyv lapjainak forgatása közben a mesék és történetek világa kibontakozik előtte.
Az öregember elmeséli a könyvben rejlő történeteket, amelyek mesélik az emberi élet különféle aspektusait és értékeit. Az idős férfi bölcs szavai megérintik Niagati szívét, és új megértéseket és felismeréseket hoznak számára.
A tündérlány hálásan hallgatja az öregember történeteit, és a közös beszélgetés során egyre inkább ráébred a múlt bölcsességének és tapasztalatainak fontosságára. Az öregember történetei inspirációt adnak Niagatinak, és új látásmódot nyitnak számára a világ iránt.
A beszélgetés végeztével Niagati köszönetet mond az öregembernek az értékes időért és a megosztott történetekért. Lassan felkel a padról, de a könyv tartalmát a szívében viszi tovább.
A lány tovább sétál a templomkertben, ahol az öregemberrel való találkozás gazdagította és megérintette a lelkét. Az öregember bölcsessége és a mesék világa továbbra is elkíséri őt az életútján, és szívét sugallat tölti el.
A templomkert csendje és a történetek szavai áthatják Niagati lelkét, és mindig emlékeztetik arra, hogy a múlt bölcsessége és a tapasztalatok hordozhatják az igazi értékeket. A tündérlány tovább indul a polgárnegyeden át, álmaival és inspirációval a szívében, készen arra, hogy új kalandokat éljen át és megtapasztaljon a világban. *
A templomkertbe lépve, a tündérlány megtapasztalja a természet közelségét és a kert békéjét. A sűrű, sötétzöld fű puha tapintása alatt lépked, miközben az alacsony fakapu felé halad. Az út kavicsos, és a lábnyomai csendesen kísérik őt.
Niagati elérkezik a kert első részéhez, ahol a padok rejtőznek a buja bokrok árnyékában. Egy pillanatra megáll, hogy meghallgassa a madarak csicsergését és élvezze a virágok illatát, amelyek körülveszik. Érzi a nyugalmat és a harmóniát, amit ez a hely áraszt.
Ahogy tovább sétál a kertben, Niagati elhagyja a templomot és a temetőbe vezető kaput. Ma azonban úgy dönt, hogy nem fogja elhagyni a kertet ezen az oldalon. Inkább folytatja az utat a kényelmes padok felé, amelyek a hátsó, csendesebb részen találhatók.
Niagati leül egy padra, amelyet egy óvatosan megválasztott fa körülvesz. Az ülés közben a kert szépsége veszi körül, és egy pillanatra elmereng a múltban és a jövőben.
Ahogy nézi a virágokat és hallgatja a fák susogását, Niagati elgondolkodik a varázslatos világokról, amelyek a könyvek lapjain élnek. Az álmodozás és a képzelet világa mindig is megragadta, és most elmerül az ezekkel a világokkal való találkozásban.
A kertben eltöltött időben Niagati lassan feltöltődik a természet energiájával és az itt uralkodó nyugalommal. Bár a templomra nem tud bemenni és a mágia oktatásában részt venni, mégis hálás azért, hogy lehetősége van itt lenni és átélni a kert varázsát.
A tündér tudja, hogy bár még mindig sok mindent felfedezhet ebben a városban, az otthoni polgárnegyed és a templomkert mindig visszahívja majd. Ez a helyszín nyugalmat és inspirációt ad, és mindig szívesen tér vissza ide, hogy megtalálja a belső békéjét és álmodozzon a varázslatos lehetőségekről, amelyek az életben rejtőznek.
Niagati továbbra is a templomkertben marad, érezve a nyugalmat és a csendet, amely a környezetében lengedezik. Ahogy sétál a kertben, egy színpompás pillangó suhan el mellette, amit megcsodál.
Ezután tovább sétál a csendes templomkertben, amikor a tekintete megakad egy öregemberen, aki egy padon ülve egy könyvet olvas. A tündérlány érdeklődéssel figyeli az idős férfi csendes jelenlétét és elmerültségét.
Lassan közelebb lép hozzá és szelíd mosollyal üdvözli. Az öregember felépül a könyvéből és vidám arccal fogadja a tündérlányt. Beszélgetésbe elegyednek, és Niagati kíváncsian kérdezi az öregembert a könyvről, amit olvas.
Az idős férfi szívesen osztja meg a tudását és tapasztalatait a tündérlánnyal. Megmutatja neki a könyvet, amely tele van régi történetekkel és bölcsességekkel. Niagati leül a padra az öregember mellé, és a könyv lapjainak forgatása közben a mesék és történetek világa kibontakozik előtte.
Az öregember elmeséli a könyvben rejlő történeteket, amelyek mesélik az emberi élet különféle aspektusait és értékeit. Az idős férfi bölcs szavai megérintik Niagati szívét, és új megértéseket és felismeréseket hoznak számára.
A tündérlány hálásan hallgatja az öregember történeteit, és a közös beszélgetés során egyre inkább ráébred a múlt bölcsességének és tapasztalatainak fontosságára. Az öregember történetei inspirációt adnak Niagatinak, és új látásmódot nyitnak számára a világ iránt.
A beszélgetés végeztével Niagati köszönetet mond az öregembernek az értékes időért és a megosztott történetekért. Lassan felkel a padról, de a könyv tartalmát a szívében viszi tovább.
A lány tovább sétál a templomkertben, ahol az öregemberrel való találkozás gazdagította és megérintette a lelkét. Az öregember bölcsessége és a mesék világa továbbra is elkíséri őt az életútján, és szívét sugallat tölti el.
A templomkert csendje és a történetek szavai áthatják Niagati lelkét, és mindig emlékeztetik arra, hogy a múlt bölcsessége és a tapasztalatok hordozhatják az igazi értékeket. A tündérlány tovább indul a polgárnegyeden át, álmaival és inspirációval a szívében, készen arra, hogy új kalandokat éljen át és megtapasztaljon a világban. *
604. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2023-06-27 22:43:08
Üzenet elküldve: 2023-06-27 22:43:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
* Poros könyvek között, hol a gyertya némán ég, ott olvas ő a Sayqueves. Hatalmas kupacok mögött, görnyedve olvas, és nem mindig vidám. Most viszont az, mert végre kedvére való, amit talál. Egy mágia leírása az, amit szeretne minél előbb megtanulni, és a magáénak tudni. Teljesen belemélyedve, mormolja a leírt szavakat, hogy így vésse jobban az emlékezetébe. Csak remélni tudja, hogy pontosan tudja visszaidézni akkor is, amikor szüksége lesz rá, de az emlékezetére eddig nem volt panasz. Ha kellene, azt is vissza tudná idézni, amit több hattal ezelőtt olvasott, pedig azt csak átfutotta, nem ilyen részletességgel tanulmányozta. *
603. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2023-04-08 14:17:45
Üzenet elküldve: 2023-04-08 14:17:45
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Templomi rendbontás//
*Az esetek igen jelentős százalékában Khrys egyáltalán nem törődik azzal, hogy mit gondolnak róla mások, de az, hogy H'aera szerint sikerült jól eljátszania a Verhetetlen harcosok egyszerűsített dallamát, valamelyest mégiscsak megnyugtatja. A lány szavai bizonyítékul szolgálnak arra, hogy képes volt helyesen elsajátítania a dallamot. Más kérdés, hogy a közös zenélés Hajnalpírnak is kedvére való.*
~Mondjuk nem hiszem, hogy megmondaná az ellenkezőjét.~ *Elmélkedik magában a félvér, bár ez csak amolyan halovány feltételezés. Egyáltalán nem fontos, hisz Khrys maga sem őszinte másokkal. Legalábbis nem mindig.*
~Úgy látszik, elég jól tűrik itt a zenét. Nem nagyon törekednek minket elzavarni. Igaz, az illetőhöz, aki mégis megpróbálná, lenne egy-két szavam.~
*Khrys bevezetőjére először valamiféle meglepett arckifejezést kap válaszul, amit a lány nem tud értelmezni. Nem világos számára, hogy mi olyan meglepő Hajnalpírnak ebben az egyetlen, rövidke mondatban. Végül aztán biztosítja figyelméről, s Khrys nem is tulajdonítana nagy figyelmet a másik elszólásának. Jelentéktelen semmiség. De minthogy Hajnalpír teljesen belezavarodik saját bakijába, így Khrys felé fordítja fejét, és az arcát fürkészi. Zenész társa bizonyára nem gúnyolódásnak szánta vigyorát és zavart kuncogását, de Khrys mégis így értelmezi. Megszokta már, hogy kinézik sajátos kommunikációja miatt, már amennyire ezt meg lehet szokni. Kissé összehúzza szemeit, majd rövid idő után elfordul a másik lánytól.*
~A francért kellett udvariaskodnom. Rögtön a kérdéssel kellett volna kezdeni. Próbál az elf normális lenni, és ez a hála érte.~
*Pár pillanatig ujjai között forgatja pennáját, közel jár ahhoz, hogy mégsem tegye fel kérdését. Végül aztán a zene iránti szeretete győz, és a papírra firkantja:*
"Jó lenne valami állandó zenész munkát találnom. Tudsz valamit ajánlani?"
*Nem részletezi egyelőre, majd ha Hajnalpírt érdeklik a továbbiak, kifejti az elképzeléseit.*
*Az esetek igen jelentős százalékában Khrys egyáltalán nem törődik azzal, hogy mit gondolnak róla mások, de az, hogy H'aera szerint sikerült jól eljátszania a Verhetetlen harcosok egyszerűsített dallamát, valamelyest mégiscsak megnyugtatja. A lány szavai bizonyítékul szolgálnak arra, hogy képes volt helyesen elsajátítania a dallamot. Más kérdés, hogy a közös zenélés Hajnalpírnak is kedvére való.*
~Mondjuk nem hiszem, hogy megmondaná az ellenkezőjét.~ *Elmélkedik magában a félvér, bár ez csak amolyan halovány feltételezés. Egyáltalán nem fontos, hisz Khrys maga sem őszinte másokkal. Legalábbis nem mindig.*
~Úgy látszik, elég jól tűrik itt a zenét. Nem nagyon törekednek minket elzavarni. Igaz, az illetőhöz, aki mégis megpróbálná, lenne egy-két szavam.~
*Khrys bevezetőjére először valamiféle meglepett arckifejezést kap válaszul, amit a lány nem tud értelmezni. Nem világos számára, hogy mi olyan meglepő Hajnalpírnak ebben az egyetlen, rövidke mondatban. Végül aztán biztosítja figyelméről, s Khrys nem is tulajdonítana nagy figyelmet a másik elszólásának. Jelentéktelen semmiség. De minthogy Hajnalpír teljesen belezavarodik saját bakijába, így Khrys felé fordítja fejét, és az arcát fürkészi. Zenész társa bizonyára nem gúnyolódásnak szánta vigyorát és zavart kuncogását, de Khrys mégis így értelmezi. Megszokta már, hogy kinézik sajátos kommunikációja miatt, már amennyire ezt meg lehet szokni. Kissé összehúzza szemeit, majd rövid idő után elfordul a másik lánytól.*
~A francért kellett udvariaskodnom. Rögtön a kérdéssel kellett volna kezdeni. Próbál az elf normális lenni, és ez a hála érte.~
*Pár pillanatig ujjai között forgatja pennáját, közel jár ahhoz, hogy mégsem tegye fel kérdését. Végül aztán a zene iránti szeretete győz, és a papírra firkantja:*
"Jó lenne valami állandó zenész munkát találnom. Tudsz valamit ajánlani?"
*Nem részletezi egyelőre, majd ha Hajnalpírt érdeklik a továbbiak, kifejti az elképzeléseit.*
602. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2023-03-29 14:26:11
Üzenet elküldve: 2023-03-29 14:26:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Templomi rendbontás//
* A lánynak nem nagyon volt lehetősége kottából, rendes úrilány módjára elsajátítani dalokat. Vagy hallás után játszotta el őket, vagy sehogy. Igazi szájról szájra, ez esetben hangszerről hangszerre terjedő művészet ez.
Könnyed, kicsivel lassabb verzióban játssza a dallamot, míg Khrys el nem sajátítja azt. *
- Jól ment szerintem.
* Vigyorog lelkesen. Ismételten körülnéz, kész csoda, hogy ennyi hangzavar után még nem jött valaki, hogy kihajítsa őket a templomból. *
- Ugyan! Semmiség. Örülök, hogy valakivel együtt zenélhetek.
* Mostanában ritkán esik meg vele, hogy csak úgy, a maga kedvéért örömzenéljen, főleg társasággal.
Kíváncsian fordul a surrogó papír fölé, majd meglepetten felvonja a szemöldökét. *
~ Milyen udvarias felvezetés. Én valószínűleg csak kimondtam volna, amit akarok. ~
* A másik lány megáll az írásban, H'aera pedig bólogat, miközben kérdő tekintettel szuggerálja a papirost, hogy rajta, nyugodtan. *
- Nyugodtan kérdezz, hallgatlak.
* Vágja rá végül, majd egy pillanatra kínjában lehunyja a szemét. *
~ Hallgatlak? Ostoba. Már hogy hallgathatnám? Istenek... ~
* Zavartan elvigyorodik. *
- Öhm, bocs. Szóval, figyelek.
* Torkát köszörülve, kiszalad a száján egy apró kuncogás, mire összeszedi magát és komoly arcot erőltet magára. *
* A lánynak nem nagyon volt lehetősége kottából, rendes úrilány módjára elsajátítani dalokat. Vagy hallás után játszotta el őket, vagy sehogy. Igazi szájról szájra, ez esetben hangszerről hangszerre terjedő művészet ez.
Könnyed, kicsivel lassabb verzióban játssza a dallamot, míg Khrys el nem sajátítja azt. *
- Jól ment szerintem.
* Vigyorog lelkesen. Ismételten körülnéz, kész csoda, hogy ennyi hangzavar után még nem jött valaki, hogy kihajítsa őket a templomból. *
- Ugyan! Semmiség. Örülök, hogy valakivel együtt zenélhetek.
* Mostanában ritkán esik meg vele, hogy csak úgy, a maga kedvéért örömzenéljen, főleg társasággal.
Kíváncsian fordul a surrogó papír fölé, majd meglepetten felvonja a szemöldökét. *
~ Milyen udvarias felvezetés. Én valószínűleg csak kimondtam volna, amit akarok. ~
* A másik lány megáll az írásban, H'aera pedig bólogat, miközben kérdő tekintettel szuggerálja a papirost, hogy rajta, nyugodtan. *
- Nyugodtan kérdezz, hallgatlak.
* Vágja rá végül, majd egy pillanatra kínjában lehunyja a szemét. *
~ Hallgatlak? Ostoba. Már hogy hallgathatnám? Istenek... ~
* Zavartan elvigyorodik. *
- Öhm, bocs. Szóval, figyelek.
* Torkát köszörülve, kiszalad a száján egy apró kuncogás, mire összeszedi magát és komoly arcot erőltet magára. *
601. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2023-03-28 14:58:54
Üzenet elküldve: 2023-03-28 14:58:54
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Templomi rendbontás//
*Hajnalpírt igencsak felderíti, hogy Khrys is el kívánja sajátítani a Verhetetlen harcosok dallamát. Ehhez hasonló eset nemigen fordult még elő a félvér életében. Tanult már népszerűbb vagy épp kevésbé ismert dallamokat, de leginkább csak önmaga szórakoztatására, kottából. A tanulásnak ezen módja újdonság számára, de igyekszik megbirkózni a feladattal. Először csak figyelmesen hallgatja az egyszerűsített dallamot, amit H'aera játszik, majd másodjára már Khrys is pengeti a hangszerét. Egyelőre még csak a hangokat keresgéli, hol kisebb, hol nagyobb sikerrel el is találja. Amikor egy-egy esetben a két lant egyazon hangon szól, a felcsendülő hangot Khrys megjegyzi. Így, talán négy-öt eljátszás után már Khrys fejében van a teljes dallam. Hogy biztosan rögzüljön, egyszer-kétszer magában is elpengeti, s előtte egy kézmozdulattal jelzi társának, hogy most ő ne játsszon tovább.*
"Volt benne hiba?" *Kérdezi írásban, hogy meggyőződjék róla, csakugyan helyesen jegyezte-e meg.*
"Köszönöm, hogy megtanítottad." *Fűzi még hozzá amolyan udvarias kötelességből, hogy lássa a másik, mégiscsak értékeli a fáradozását.
Amikor kérdésére Hajnalpír a hajót formázó különleges medálról beszél, elmosolyodik. Nem ilyen történetre számított, de örül neki, hogy akármilyen művész is H'aera, mégiscsak hajlamos ezt-azt eltulajdonítani. Cinkosan a másikra kacsint, mintha csak tetszését fejezné ki. Ez az új tény azonban óvatosságra is inti Khryst. Ha egy boltos üzletéből kéretlenül vitte el a medált, ki tudja, mikor jut eszébe a félvért is megfosztani ettől-attól.
Emlékszik, hogy H'aera a zeneszerzői tudásáról érdeklődött, de annak már van vagy egy fél órája is. Mindenesetre Khrys valami belső elhatározásból papírra veti kérdését:*
"Kérdeznék valamit." *Kezdi először egy kis bevezetővel, ezzel is már sugallva, hogy komoly dologról van szó. Fejében erősen él az elhatározás, hogy komolyan, hivatásszerűen foglalkozzon a zenével. Elsősorban inkább maga örömére, meg persze a pénzkeresés sem utolsó szempont. Ez ügyben pedig talán nem is fordulhatna máshoz, mint Hajnalpírhez. Hiszen ő valószínűleg járatosabb ezen a téren.*
*Hajnalpírt igencsak felderíti, hogy Khrys is el kívánja sajátítani a Verhetetlen harcosok dallamát. Ehhez hasonló eset nemigen fordult még elő a félvér életében. Tanult már népszerűbb vagy épp kevésbé ismert dallamokat, de leginkább csak önmaga szórakoztatására, kottából. A tanulásnak ezen módja újdonság számára, de igyekszik megbirkózni a feladattal. Először csak figyelmesen hallgatja az egyszerűsített dallamot, amit H'aera játszik, majd másodjára már Khrys is pengeti a hangszerét. Egyelőre még csak a hangokat keresgéli, hol kisebb, hol nagyobb sikerrel el is találja. Amikor egy-egy esetben a két lant egyazon hangon szól, a felcsendülő hangot Khrys megjegyzi. Így, talán négy-öt eljátszás után már Khrys fejében van a teljes dallam. Hogy biztosan rögzüljön, egyszer-kétszer magában is elpengeti, s előtte egy kézmozdulattal jelzi társának, hogy most ő ne játsszon tovább.*
"Volt benne hiba?" *Kérdezi írásban, hogy meggyőződjék róla, csakugyan helyesen jegyezte-e meg.*
"Köszönöm, hogy megtanítottad." *Fűzi még hozzá amolyan udvarias kötelességből, hogy lássa a másik, mégiscsak értékeli a fáradozását.
Amikor kérdésére Hajnalpír a hajót formázó különleges medálról beszél, elmosolyodik. Nem ilyen történetre számított, de örül neki, hogy akármilyen művész is H'aera, mégiscsak hajlamos ezt-azt eltulajdonítani. Cinkosan a másikra kacsint, mintha csak tetszését fejezné ki. Ez az új tény azonban óvatosságra is inti Khryst. Ha egy boltos üzletéből kéretlenül vitte el a medált, ki tudja, mikor jut eszébe a félvért is megfosztani ettől-attól.
Emlékszik, hogy H'aera a zeneszerzői tudásáról érdeklődött, de annak már van vagy egy fél órája is. Mindenesetre Khrys valami belső elhatározásból papírra veti kérdését:*
"Kérdeznék valamit." *Kezdi először egy kis bevezetővel, ezzel is már sugallva, hogy komoly dologról van szó. Fejében erősen él az elhatározás, hogy komolyan, hivatásszerűen foglalkozzon a zenével. Elsősorban inkább maga örömére, meg persze a pénzkeresés sem utolsó szempont. Ez ügyben pedig talán nem is fordulhatna máshoz, mint Hajnalpírhez. Hiszen ő valószínűleg járatosabb ezen a téren.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1274-1293