Arthenior - Templom
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van olvasni! Kattints ide, hogy olvashass!


Ezen a helyszínen lehetőséged van varázsolni tanulni! Kattints ide, hogy tanulhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 43 (841. - 860. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

860. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-20 22:44:34
 ÚJ
>Zrekil Losef avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22

Játékstílus: Szelíd

*Zrekil még mindig nem dolgozta fel egészen a tényt, ugyanakkor a válaszokat egy apró bólintással reagálja le, miközben igyekszik memorizálni a dolgokat.*
~ Szóval Thaira... mint a teljes nevében ~
*Végül is van benne logika, de ugyanakkor valahol meglepő is. Mindenesetre most, hogy nagyjából tisztában van a helyzettel, már kicsit biztosabb a dolgában. Egészen eddig azt hitte, hogy Allyn csak megjátssza magát, holott teljesen másik személyről van szó... ez mindenképpen más megvilágításba helyezi a dolgokat. Úgy fest, általában nem Thaira dominál, bár mondjuk ezt valahol meg is lehet érteni, így igazából az utolsó mondatára bólint:*
- Persze, nyugodtan *aztán vár egy pár másodpercet, hogy újra Allyn legyen a test mozgatója. Meg kell hagyni, eléggé furcsa, és valószínűleg még sokáig elmélkedne ezen, viszont az elmélkedésnek is megvan a maga helye, és az nem a temető, hanem inkább a templom. Ezenkívül már épp eléggé kimerült mára, valószínűleg ha egyszer bejut a templomba, akkor holnap reggelig nem fogja elhagyni. Persze meglehet, hogy napokig ott marad, ahogyan az állapota engedi. Ez a séta soknak bizonyult, és nem szándékozik továbbra is megerőltetni magát. Attól minden csak rosszabb lesz. És kell a pihenés a fején lévő sebnek is, hogy legalább egy kicsit gyógyuljon, így még elég veszélyes a mozgás.
Úgy érzi, hogy hosszú órák telnek el, mire végre elérik a templomot. Az ajtón már gyakorlatilag úgy esik be, de még erőt vesz magán, és elbotladozik az egyik padig, hogy azon helyezze magát kényelembe. Csak eztán válaszol Allyn megjegyzésére:*
- Nos, igen, rendkívül érdekesnek tartom. Ilyesmivel még sosem találkoztam. És szerintem nem is nagyon fogok. Igazán különleges vagy, illetve vagytok. *jegyzi meg, majd sóhajt néhányat, miközben lehunyja a szemét, csak hogy kipihenje az út fáradalmait. Abban a pillanatban úgy érzi, sosem fog többet kimozdulni a templomból. Végül is itt kell mágiát tanulni, tehát akár maradhatna is, de tudja magáról, hogy nem fogja sokáig bírni a bezártságot. Mindenkinek kell a friss levegő, neki főleg. Azonban azért tisztában van a helyzete súlyosságával is, és az egyre növekvő fájdalommal, így végül megjegyzi:*
- Attól tartok én egy darabig itt fogok maradni. Legalábbis amíg valamennyire rendbe nem jövök.


859. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-18 22:01:59
 ÚJ
>Aborath Artois avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Megfontolt

*Ajtó nyílása és egy bot kopogása töri meg a csendet a templomban. Aborath lép be és szívja be a hely mágikus telítettségét.*
~Milyen kellemes. Egyszer majd ki is fogom tudni ezt az energiát használni. Majd azt is fogom tanítani egyszer. A mostani jól fizető munkámmal a taníttatásomat is fogom tudni majd fizetni. Majd ha a mesteremnek elmondom ő hogy, meg fog örülni ennek. Tisztességes megbecsült munkát végzek. Tanítok egy tehetséges tudásvággyal teli kislányt.~
*Fel is keresi a mesterét és a szokásos tanulás után beszámol mindenről. Az öreg mester egyszerűen gratulál de, szemében őszinte örömöt lehet látni.*


858. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-17 19:37:08
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1408
OOC üzenetek: 116

Játékstílus: Megfontolt

*Learont csak a lába hozta erre, semmi célja nem volt azzal, hogy a templomba jött. De ha már itt van, úgy gondolja körülnéz, hiszen semmi baja nem származhat ebből. Igazából varázslást szeretne tanulni. Nem akar ő nagy mágus lenni, de látott néhány mutatványost nem messze innen, akikkel beszélgetett is. Ők mondták, hogy rengeteg dolgot lehet itt tanulni, ha az embernek van ideje.*
"Lehet, hogy mégsem volt véletlen, hogy ide keveredtem?"
*Teszi fel magának a kérdést. Úgy dönt, hogy ez nem is annyira fontos, hiszen itt van. Lelép a puha fűről fel az épület kő talapzatára. Mindig is jobban szerette, ha növények vannak a lába alatt, mint ezt a szürke kőpadlót. Csupasz, cipőtelen lába valahogy nem tud hozzászokni a kemény, hideg kőhöz. Miután bemegy a templomba, elkezdi nézegetni a szobrokat és azon gondolkodik, hogy ők biztosan nem mutatványosok voltak. Körülnézve még sok-sok szobor néz rá a kő szemével. Vagyis ő így gondolja. Nem érzi magát idevalónak. Ide biztos nagy mágusok járnak, nem olyanok mint ő, aki semmit sem tud az ilyenekről.*



857. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-11 17:04:13
 ÚJ
>Rather Kirsel [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 96
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Szelíd

*Mindössze néhány órát alszik a tisztáson, hiszen ilyen világosban még úgy sem képes sokáig zavartalanul pihenni, hogy a csuhát a szemébe húzta. Így rövidesen fel is ébred, majd megkezdi az újabb sétát a templom irányába, miközben azon tűnődik, hogy fogja elmagyarázni a főpapnak, hogy mi az ördög történt vele, és hogy miért van ebben a szakadt rongyban. Nos, erre jobb volna nem sort keríteni első ízben. Amikor végre eléri az építményt, szépen behajtja az ajtót, és beoson. Talán a papok egy ideig észre sem veszik, akkor megspórolhatja magának az ostoba történetek mesélését, hogy miként is mentett meg mindenkit a szörnyű húsgolyó torkából. Főleg azért szeretne ezen felelősség alól mentesülni, mert ezúttal talán nem is rajta múlott, hogy túlélték. Nos, nem csak rajta. Mert hát természetesen nélküle semmire sem mentek volna, mindig kell egy varázstudó a csapatba... teljesen esélytelenek lettek volna bölcsessége nélkül. Viszont a dicsőség nem csak az övé, talán másoknak is volt benne apró szerepük. Morzsányi. Miután ezen gondolatsorral végzett, szépen leül keresztbe tett lábakkal, és elkezdi a meditációt. Elvégre most, hogy elméje és lelke is megedződött az események során, nyilván sokkal könnyebben fogja tudni elsajátítani a mágia további részeit. Elvégre ez itt Athenior, a levegő városa, itt igazán nem lehet nehéz megtanulni a levegőmágiát. Különösen akkor nem, ha valaki olyan nagy mágus, mint Rather... kár, hogy ezt egyedül ő mondhatja el magáról.*


856. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-09 19:45:35
 ÚJ
>Mordach Harders avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147

Játékstílus: Szelíd

// A múlt árnyai //

*Mordach szemében egy pillanatra feltűnik a reménysugár, amint a városőrök megtorpannak az ajtóban, ám még szerencse, hogy az erdő sűrűjében mielőtt eltűnnének, még megereszt visszafelé egy utolsó pillantást, hiszen akkor veszi csak észre, hogy biz' utánuk eredtek egy "kis" segítséggel. Mivel az erdőt úgy ismeri a férfi, mint a tenyerét, ezért könnyen tájékozódik benne, ám az őrök is láthatóan ügyesek, hiszen a templom vaskos ajtajához érve sem tágítanak, még mindig ott loholnak mögöttük a távolban. Mordach az épületben az egyik oszlophoz siet, ahol pár pillanatra meg is támaszkodik, míg Roet ott hagyja őket pár percre.*
- Nem vagy te bűnös, csupán a nagyravágyók célkeresztjébe kerültél, s az ilyen mihaszna férgektől, kik fejvadásznak hiszik magukat, muszáj, hogy megvédjelek. Bár nem ismerjük egymást, csupán tegnap futottunk össze véletlenül.. Viszont arra a mondatomra talán emlékszel, miszerint "Talán egy idegen nagyobb segítséget nyújthat."
*Mondja az ébentündér felé sejtelmes mosollyal, mikor is visszaér a törpe egy a helyzethez talán a legmegfelelőbb tervvel. A Vörös határozottan bólogat közben, jónak tartja a tervet, legalábbis időhúzásnak tökéletes.*
- Nincs jobb ötletem, viszont elég nagy előnyre lehetne szert tenni, hiszen gondolj csak bele.. Meggyőzöd valahogy a képviselőt arról, hogy győzze meg az őrséget, hogy "ártatlan" vagyok - viszont erről csak és kizárólag úgy bizonyosodhatnál meg, ha látsz engem. Addig, amíg nem látsz engem, nem adod oda azt a nyakláncot - ami nincs nálad. *itt elmosolyodik, majd Noliera vet egy pillantást* Mire ennek a végére érünk, addigra ismét hárman, avagy hatan leszünk, viszont nem lesz a nyakunkon a városőrség. Ha kiderül, hogy hazudtunk, az őrség még mindig ki van lőve, hiszen ők sem bolondok, nem fogják komolyan venni azt a személyt, aki egyszer ezt mondja, egyszer azt. S ha majd együtt leszünk ismét, talán nagyobb esélyünk lesz, hátha közösen valami jobbat tudunk kiötölni, hogyan tovább. Maximum menekülünk a képviselő elől is! *kacag fel, de komolyra fordítja a szót* Ha ezt el tudtátok intézni, akkor gondolom nekem is oda kell mennem, ahol ti vagytok. Így ha baj van, tudok segíteni, esetleg közben valami tervet is ki tudnék találni.
*Bólint határozottan, mikor összegzi az egészen ígéretesnek tűnő tervet. Még pár dolgot ugyan hozzáfűzne, ám erre nincs idő: a kis bagázs elrohan, Mordachot magára hagyva. Épp időben, hiszen az őrök már ott topognak az ajtóban, ám Amos Theniortól hamar érkezik a segítség.*
- A bűneim megbocsájthatatlanok, kérem oldozzon fel, atyám! *mondja enyhe színpadias éllel* Mielőtt a testem bűnhődni fog, könnyítenem kell a lelkemen, hogy majd a halálom után a béke útjára térjek rá!
*Teszi még hozzá, ám annyira komikusnak találja szavait, hogy ajkainak szegletében egy halovány mosoly is megjelenik. Nem éppen rí le a Vörösről, hogy hinne bármilyen istenben, s ez így is van. Nála hitetlenebb ember alig ha akad, s ez a nyálas, megbocsájtó maszlag csupán csak a keret egy remek tervhez. Mondatának végén összeteszi kezeit, meghajol, majd igen lassú léptekkel az oltárhoz igyekszik, s mintha csak hangosan gondolkodna, megszólal úgy, hogy az őrök is hallják.*
- Mielőtt meggyónom bűneim, istenem felé is el kell mondanom egy imát! *ekkor letérdel, majd hátrafordul Amos Thenior felé* Atyám, kérem, készüljön fel, mert hosszú a lista!
*Azzal visszafordul az oltár felé, s megkezdi az ál-imádkozást, ami jelen esetben azzal telik, hogy a továbbiakra próbál megoldást kiötölni, tehát arra, hogy húzza az időt addig, ameddig csak tudja.*


855. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-08 19:52:45
 ÚJ
>Nolie Piwerd avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102

Játékstílus: Vakmerő

//A múlt árnyai//

- Elment.
* Válaszolja tömören. Szeméből csalódottság olvasható ki, örült volna, ha maradt volna a tündér. Nem sokszor adódik olyan alkalom, hogy beszélgethet egy fajtársával. Bár ebben az esetben inkább Iriana beszélt, ő csak hallgatta.
A Vörösre pillantva meglátja tétovázó arckifejezését. Arra számít, hogy a férfi elindul Iriana után, hiszen, ahogy azt többször is említette, egy apró tündérnek nem épp veszélytelen az erdő. Ezért is lepődik meg, mikor Mordach a maradás mellett dönt. Egy halvány, ám sokatmondó mosoly jelenik meg az arcán.
A Roetnek intézett szavakat hallva hegyezi a fülét, őt is érdekelné, milyen tervet talált ki a törpe. Ám a fogadó ajtajában megjelenő két őr miatt jobbnak látják a minél hamarabbi távozást. Már épp indulna a férfi után, mikor hirtelen Mordach erős ujjai fonódnak a kezére. Meghökkenti a váratlan fizikai kapcsolat, de nem húzódik el. Szokatlan, megnyugtató érzés tölti el a Vörös közelében.
Mielőtt elindulnának ő is megereszt egy félmosolyt, majd úgy, hogy ne tűnjön túl ridegnek, kihúzza kezét a másik markából és elindul.
A törpét követve kiérnek a tisztásra, ahol kíváncsian hátrapillant, így láthatja, hogy több, mint fél tucat városőr vette üldözőbe őket.
A templomba érve van egy kis idejük megpihenni és szót váltani.*
- Lehet, hogy nem látszik rajtam *Fordul Mordach felé.* De nagyra értékelem, hogy ott maradtál a Holdudvaron és most is itt vagy. Nélküled és Roet nélkül már a Pegazusban szétszedtek volna.. *Idegesen megköszörüli a torkát* Szóval csak azt szeretném mondani.. hogy köszönöm.
* Sosem a hosszú monológjairól volt híres, ám most úgy érezte, muszáj közölnie a másikkal gondolatait.
Mikor a törpe visszatér és közli a tervet Nolie nem igazán bízik a sikerében, ám mivel nincs jobb ötlete nem szól. Átfut az agyán a gondolat, hogy fel kéne fednie "a tündér" személyét, de nincs ideje dönteni, mert Roet megragadja és kivezeti a templom mellé.*
- Roet.. *Kezdi zavartan* Eddig nem volt alkalmam elmondani és nem is éreztem szükségszerűnek, de most.. Szóval a legjobb tudásom szerint én vagyok az üldözött. Mármint a keresett tündér a nyaklánccal. Azért szólok, mert ha tényleg el akarod hitetni, hogy nálad van az ékszer, akkor hitelesebb lesz, ha én is ott vagyok, mint "bizonyíték".
* Nem tudja, mit fog szólni a másik, de szükségszerűnek érezte, hogy közölje vele.*


854. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-08 18:21:30
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239

Játékstílus: Vakmerő

//A múlt árnyai//

*Úgy látszik, az a két városőr nem veszi üldözőbe a bandát, legalábbis egy ideig. Nyilván ketten nem akarnak beleavatkozni ebbe, nem szeretnének a hulla sorsára jutni. Ugyanakkor természetesen eszük ágában sincs szemet hunyni a gyilkosság felett, így mielőtt a csapat eltűnne az erdőben, még néhány társukkal megkezdik az üldözést. Roet tovább kalauzol mindenkit át a tisztáson, itt már tisztán láthatják az üldözőket. Nagyjából hat-hét városőr lehet nyomukban, ez túlerőt jelent, hiszen ez nem a csürhe, amiből hatot földre visz a két ork. Itt ezek a monstrumok is legfeljebb egynek számítanak, amilyen képzetlenek, talán még annyinak sem. Éppen ezért a nyílt ütközet öngyilkosság lenne... Ha véletlen mégis győznének, nyilván ár jönne is az újabb csapat, amíg mindegyikük feje nem kerül egy lándzsa hegyére. Habár végig kell rohanjanak a fél városon, talán az üldözőiket sikerült meglepni azzal, hogy nem a kikötő felé menekültek, így a bekerítés lehetőségét megúszták. Ugyanakkor nincsenek sokkal lemaradva a városőrök, mikor a templomba érnek. Roet ekkor magára hagyja Noliet és Mordachot, így tudnak beszélgetni, ha szeretnének. Pár perc elteltével a törpe visszaér, és lihegve magyarázni kezd:*
- Rizikós a terv, de még mindig jobb azoknál, amiket te kiötlenél *mondja, és itt főleg ara gondol, mikor legutóbb a Vörös az összes városőr levágásával fenyegetőzött* Szóval mint mondtam, mindenki a tündért és a nyakláncot keresi. Vannak itt banditák, fejvadászok, de ami még fontosabb, annak a családnak közvetlen képviselői. Mert hát csak nem szállíthatják banditák a nyakláncot át a fél világon. Itt helyben le lehet adni, és átvenni a pénzt. Persze mondani sem kell, hogy ezeknek még itt is nagy hatalmuk van *végül megunja a magyarázkodást, és rátér a tervre:*
- A főpap nyer neked időt, te addig itt lehetsz a templomban. Én az egyik ilyen képviselővel elhitetem, hogy nálam van a nyaklánc, de csak akkor adom át, ha a városőröket meggyőzik, hogy magasabb ügy érdekében öltél, és hagyjanak szabadon. *majd tart egy levegővételnyi szünetet, és megjegyzi* Tudom, gyakorlatilag esélytelen a terv, mert nem tudok mutatni semmit, hogy meggyőzzem a képviselőt, addig pedig az ujját sem fogja mozdítani. Viszont van jobb ötleted?
*Itt most Nolienak kell döntenie, hogy felfedi-e magát Roet előtt. Persze a képviselőket sokkal egyszerűbb meggyőzni, ha a nyaklánc állítólagos birtokosa is ott van, ugyanakkor másik oldalról ott van Iriana tanácsa... A tündérnek döntenie kell, melyik személy fontosabb, hiszen ha nem tudnak semmit tenni, Mordach valószínűleg fogdában végzi, vagy talán a bitófán, ha annyira súlyosnak ítélik meg a bűnét. Mindenesetre a törpe nem tud a hölgy esetleges lelki vívódásáról, így egy szusszanásnyi idő ragadja meg a karját, és az orkokkal és Seredlinnel együtt a templomkertbe vezető ajtó irányába indulnak, hiszen az őrök nyilván a temető felől fognak betoppanni.
Mordach mellett időközben megjeelnik Amos Thenior is, így mikor az őrök megérkeznek, egy kézmozdulattal feltartóztatja őket. Persze a rangidős rögtön megszólal:*
- Elnézést, de parancsunk van a csapat elfogására.
- Milyen csapat? *kérdezi a főpap* Egyedül jött, hogy istenétől nyerjen bocsánatot, mielőtt feladja magát az őrségnek. Előtte egy ujjal sem nyúlhatnak hozzá.
*Ezzel a Vörös, és főleg Roet nyert egy kis plusz időt. Ők már az őrök feltűnése előtt elhagyják a helyet, nehogy gyanússá váljon, hogy ott a csapat, amelyik meg sem érkezett a templomba. A templom túloldalán a törpe nekidől a falnak, és hangosan lihegni kezd. Kérdőn pillant megmaradt négy társára (de mivel az orkok nem túl eszesek, Seredlin meg semmiről nem tud, hiszen a törpe neki még nem tudta elmesélni a nyakláncos kalandot, így főleg Nolien állapodik meg a szeme), és megkérdezi:*
- Most mi a francot csináljunk?


853. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-06 17:17:52
 ÚJ
>Sipola Medol avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Szelíd

//Kbegemoko Bgulubgulu //
*Sipola elgondolkozik vajon jó ötlet volt-e, hogy elhallgatta Sarlós elöl a szándékát a városban. Egy ideig gondolkozik és mikor már készülne elmondani terveit a templomhoz érnek. Nagy levegőt vesz, hogy bele foglyon, de a tündér már a templom belsejében van, miután az ajtaját nagy nehezen kinyitja. Az ajtó nagy nyikorgással tárul fel. Sipolának feltűnik a barátja érdeklődése a szobrok iránt. a lány végre rájön, hogy mennyit jelent a tündérnek a varázs tudomány. A templomban sötét van. Egy-egy fénycsík még csak-csak derengett valahol, de hozzászokni kicsit több időbe telik mint hiszi. A zöld csuklyás a türelmét kéri ,míg egy pappal szót vált. beszélgetés legfeljebb öt percig tart. A tündérnek feltűnt az óriás rosszul léte és már tárja is az ajtót friss levegő reményében.*
- Merre tovább, Sipola? Mi érdekel még itt Artheniorban?
*Kis gondolkozás után Sipola kilép a templomból és egy olyan helyet mond ami mindkettejüknek jó lehet.*
-A könyvtárban még nem voltam. Menjünk arra!
*Úgy gondolja ott a varázslásról is találnak könyvet és nem csak az ő érdeklődési körében gyüjtenek könyveket.*


852. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-06 10:00:14
 ÚJ
>Melith Sulwarren avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

*Reménykedve érkezik meg ismét a Templomba Melith, aki csupán reméli, hogy végre elsajátíthat valamilyen varázslatot, dacára a múltkori sikertelen kísérletének. Remények, álmok és célok. Mindig hajtják az embert, hogy az elérhesse őket, és beteljesíthesse, amit a sors kívánt tőle. Álmok, amik a titkos vágyakat képviselik, amikért epedezik a szív. Remények, mik nem hagyják, el az embert, és újra erővel töltik el lelkét. S a célok, amiket, ha elhatároz valaki, nem hagyja el. A célok függetlenek attól, hogy milyen álmokat, vagy reményeket táplál valami iránt az egyén, csupán attól függnek hogy elég elszánt-e ahhoz, hogy teljesíthesse őket. Ha jó, ha rossz. Mert a kegyetlenségnek tűnő tettekben is megbújhat jó szándék, és a helyesnek mutatkozó, álszent cselekedetek is a gonoszt gyarapíthatják.A kérdés nyitott, a bosszú nem beazonosítható.
Mert ha valaki egy gyilkosságot hajt végre, az gonosz, és ördögi, de a bosszú még a legjobb emberekből is kihozhatja, eme vadállati ösztönt. Mert a gyilkossághoz nem kellenek remények, vagy álmok, csupán egy penge, vagy varázslat.
Nem filozofál sokat, és kitárja a hatalmas kaput, majd belép a Templomba, hogy megkezdhesse a tanulást. Habár gondolatait lejegyezhetné, hogy ne vesszenek el, vagy akár meg is zenésíthetné, hogy hozzon egy kis pénzt a konyhára. Mert aranyból nem lehet soha elég. Ahogy érkezik egy két csilingelő érme, úgy szál tova, valami értékes dologra.
Talán még hírnevet is szerezhetne, egy nagy, színvonalas költeménnyel, ami talán nem talál süket fülekre, és ügyéhez vonzza az embereket.*


851. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-04 18:28:12
 ÚJ
>Golag a Sámán avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*Újra a templomba érkezik a fura külsejű ork, egyszer már járt itt, de a mesterek felismerik. Lassan komótosan battyog végig a templomban, hogy felkeressen valakit aki vállalja tanítását. Ahogy talál egy mestert egy könyvet is átnyújt neki, hisz azt az előző alkalommal kapta, hogy olvasgassa, tanulgasson belőle, de Golag már végzett a könyvel így hát visszahozta ne rongyolódjon nála. A mester a vaskos könyvet visszarakja eredeti helyére majd odébb hívja egy külön kis helybe, hogy megtöltse az ork fejét tudással, persze némi aranyért. Nekik is meg kell élni valamiből és ugyebár a városban az arany éri a legtöbbet.*


850. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-10-04 17:11:33
 ÚJ
>Kbegemoko Bgulubgulu avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Sipola Medol//

*A tündér és az óriás furcsa párosa eléri a templomkertet. Sipola megosztja Sarlóssal, hogy ő gyógynövényekkel foglalkozott eddig, de a szülei ennek nem igazán örültek. A többi kérdésre viszont az óriás lány nem felel. Sarlós néz rá, hogy vajon mi lehet a baj. Rosszat kérdezett volna? Ha az óriás nem mondja el, akkor nem fog kiderülni. A templomkertet viszont hamarosan már maguk mögött is hagyhatják, hiszen odaérnek az égbenyúló épülethez, a Levegő Templomához.
A tündér izgatottan nézi az épületet és oda is megy a kapuhoz. Nem olyan könnyű neki kinyitni az ajtót, ami nehéz fából van. Nagy nyikordulással tárul fel a templom belseje. A leegő egy kissé állott és dohos. Félhomály van, de Sarlós belép. Érdekli, hogy mik vannak itt. Megnézi az ősi tanítók szobrait, amiket nagy műgonddal készítettek el az előttük tisztelgők. Az oszlopok előtt díszelegnek a legnagyobb mágusok szobrai, amiket sajnos csak a beszűrődő fényben lehet megnézni, pedig biztosan többet érdemelnének. Középen van egy oltár, amiről nem igazán sejthető, hogy mi célt szolgál. Állatáldozatokról nem hallani errefelé, legalábbis Sarlósnak nem mondtak semmi ilyesmit. A tündér az óriás lány türelmét kéri és megszólítja az egyik papot. Kíváncsiskodik, hogy ha mágiát akar tanulni, mit javasolnak, hogy kezdje. Kap is néhány jó tanácsot, amikből világos lesz a számára, hogy ez még odébb van. Idő és pénz kell a tanuláshoz, mindkettőből nagyon sok. Hálásan biccent a szerzetesnek, majd visszamegy az óriáslányhoz. Sipola talán nem érzi túl jól magát ezen a helyen. Lehet, hogy nem is akart idejönni, csak nem merte megmondani. Sarlós nagyvonalúan felajánlja neki, hogy ő mondja meg, mit szeretne még megnézni a városban:*
- Merre tovább, Sipola? Mi érdekel még itt Artheniorban?
*Sarlós közben reménykedik, hogy az óriás nő majd beszédesebb kedvébe kerül. Lehet, hogy csak valami esemény kell ehhez, amit vár. Egy régi ismerős, egy feladat, munka vagy valami hasonló. A tündér mindenesetre örül a lány jelenlétének. Ha Sipola nem akar itt még jobban körülnézni, akkor Sarlós újra nekigyűrkőzik a vastag templomajtónak és kinyitja, hogy megint friss levegőhöz jussanak. Arra ugyanis mindig szükség van. Nem is érti, hogy bírják a papok itt egész nap.*


849. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-09-29 14:54:57
 ÚJ
>Nergal Styx avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Játék a mágiával//

*Még mielőtt az ezüstös tollpihe lehullana Nergal markába az illúzió hirtelen megtörik és ismét a templomban találja magát.
Végül is ez igazolja mindazt amit eddig gyanított, akár még elégedett is lehetne, hogy sikerült így felmérnie a helyzetet miközben a bűbáj megszállta az érzékeit, de valamiért mégsem kerek neki még a történet. Tekintete Leirelt keresi, de ő sehol. Vajon még mindig tart a próba? Hisz a kő még nincsen nála. Talán ez is csak egy újabb illúzió? A mágia világában sosem lehet biztosan tudni, de mint mindig, érdemes most is a legegyszerűbb lehetőségeket számba venni.
Ezért Nergal most nekiáll kitudakolni a jelenlévőktől, hogy szerintük hová tűnt a szerzetes és hogy egyáltalán ők mit érzékeltek mindabból ami itt történt. Igyekszik pontos képet kapni arról, hogy a külső szemlélők számára milyennek tűnt ez az eset*


848. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-09-29 13:40:29
 ÚJ
>Dalisa Khil avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Szelíd

//Játék a mágiával//

* Fejében újra felcsendül a férfi hangja. Nem igazán hisz a szavaknak, de megpróbálja komolyan venni, mert tudja, hogy ha hallgat rá, akkor hamarabb kijut a tűzből, ami közben egyre forróbban öleli magához. Szerencsére azonban nem kell nagyon törnie a fejét, mert a lángok köddé válnak. Meglepetten forgatja a fejét. Eltart néhány pillanatig, mire felfogja, hogy megint a templomban áll. Mikor körültekint nem látja a szerzetest, aki a játékra invitálta őket, de nem is nagyon hiányolja.*
~ Ezért érdemes volt ide jönni.~
* Mondja magának szarkasztikus hangon. Ha senki nem áll az útjába, akkor elindul a templom bejárata felé és távozik.*


847. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-09-28 19:56:50
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 110

Játékstílus: Szelíd

//Játék a mágiával//

*Az illúzió, mely eddig magával ragadott titeket, hirtelen szűnik meg. Eltűnik minden, a lebegés, a sötétség, a víz és tűz, s ti újra ott álltok a templom meghitt félhomályában, mintha mi sem történt volna. Egyetlen dolog változott, nem látjátok a szerzetest, aki a törékeny képzeletet megalkotta számotokra, csak magatok vagytok, együtt pár arctalan fohászkodóval, elmélkedővel.*


846. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-09-28 12:54:41
 ÚJ
>Eralil Namos avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 516
OOC üzenetek: 92

Játékstílus: Vakmerő

//Egy lépés a ranglétrán//

*Ismét a templom. Lassan kezd ráunni erre az ingázásra, tényleg alaposan el kéne gondolkoznia, hogy valakivel véghezvigye a tervét, és valamiféle rendként mágiát oktasson és tanulhasson másoktól. Már sok fontos részlet kialakult a fejében, igazából pár mágus kéne csak mellé, akik támogatják a kezdeményezést. Ezekkel a kavargó gondolatokkal érkezik meg végül a templomba. Szokásos módon megkeresi az egyik tanítót, akivel már sokat diskurált azelőtt, most is elvonul vele, hogy újabb dolgokat tanuljon.

Így megy ez már rég óta, de remélhetőleg hamarosan megtörik az unalmas élet. Persze odavan a friss tudásért, de ez így nagyon monoton.*


845. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-09-27 15:59:26
 ÚJ
>Xares Dhel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

//Játék a mágiával//

*A levegő, mi élteti a víz alatti lény testét, kezd fogyatkozni. Ezt kezdi ő is érezni, mégsem akarja elhagyni ezt a kellemes állapotot. Így lebeg hát tovább, szemeit azonban kinyitja, hátha lát valamit. Mikor újra visszacsukná, meghallja elméjében az idegesítő hangot, mi megzavarja békéjét. Dühe azonban nem telepszik rá, sem belső hangjára, melyet nyilván hallhat a semmi, ki okítani próbálja hitetlen valóját. Ő azonban nem abban nem hisz, hogy létezik mágia, hanem abban, hogy bármivel is több hasznát láthatná az elme fárasztásának, mint a fizikai erőnek. Akkor talán lenne értelme azon szánalmas ügyetlenkedésnek, ha előtte valaki elsajátítja a fegyverforgatás fortélyait. Az azonban egy életen át tanulandó, nem kevesebb alatt. Mindemellett a varázslat még mindig a gyávák fegyvere, kik nem mernek közvetlen harcba bocsátkozni, csakis ármányok által. A hím ügyet sem vet hát a balga szavakra. Értelmük eljut tudatáig, de különösképp nem foglalkozik velük. S tudatlan az a bolond, ki azt hiszi, hogy sötét énje nem rendelkezik céllal. Van őneki az is, talán senki más nem vágyik annyira annak elérésére, mint ő, ugyanakkor nem kapkodja el. Inkább nyugodtan, megfontoltan teszi meg lépéseit, ismerkedve azokkal, kik a jelöltek közt szerepelnek. Elkapkodni semmit nem lehet, mert ő nem egyetlen röpke pillanatra szeretné átadni béklyóit idegen kezekbe, hanem hosszú percekre, talán napokra. Az időt pedig nem szó szerint kell érteni. Mindez annyit tesz, hogy láncait hosszan kitartó karmaira kívánja akasztani, nem egy oly kiscicáéra, kinek fegyverei az első lánc súlyától eltöredeznek, vagy életlenné válnak. "A halálnál kevés természetesebb dolog létezik. Mi bajod hát vele, te jelentéktelen? Ha pedig tényleg oly bölcs lennél, mint amennyire hiszed magad, tudnád, hogy kevesen tartanak ki annyira céljuk mellett mint én. De legyen hát, megkeresem neked azt a jelentéktelen porszemet, melyet eme kék fergetegbe taszítottál, holmi célnak kitűzve. Ez azonban igencsak távol áll a valós cél fogalmától." gondolja.
Cél, tervek, másoknak álmok. Kevesen vannak, kik nem rendelkeznek valamelyikkel. Gyermeki lelkek mind ezzel születnek. Van nekik, még akkor is, ha nem tudják, mi az valójában. Idővel azonban rájöhetnek, s csak akkor válnak céltalanná, ha ezen álomról teljes mértékben lemond gyenge lelkük, ezzel megadva maguk a világ sötétjének. Ők a reménytelenek, bár ha van ki erőt adjon nekik, ők is kaphatnak új álmokat. Vagy vissza szerezhetik régi vágyukat, melyért ismét küzdeni kezdnek. Azon új elhatározás viszont sokkal gyengébb, élettelenebb, mint eredeti lángja, mi egyszer már kihunyt. S ha nem lel további támogatásra a szív, talán ismét el is alszik, talán örökre. A sötét szörnyeteg még nem adta fel. Nem is fogja soha, hisz' tudja, hogy valahol él valaki. S ha mégsem, hát azzá tesz valakit, hogy célját elérje. Vérszín tekintetét ismét körbevezeti a víz sötétjén. Az olykor-olykor felcsillanó kőnek vélt tárgy felé kezd el úszni, dacolva a rá tapadó cseppekkel, melyek imént ragaszkodó szeretőként tartották vissza. A szeretőnél azonban erősebb az akarattal rendelkező férfi. Őt egyetlen némber sem tarthatja vissza, ki így kapaszkodik utána. Azok mind jelentéktelen semmik számára, hiszen kit kutat az sosem tenne ilyet. Utána neki kellene kapaszkodni, amennyiben el akarna menni, magára hagyva sötétlő foglyát.*


844. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-09-27 15:58:01
 ÚJ
>Golag a Sámán avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*Furcsa lehet egy orkot látni egy ilyen szent helyen. Általában ez a népség messzire elkerüli az ilyesfajta épületet. De látszik ezen a példányon, hogy Ő valamiben mégis más mint a többi. Járása nyugodt, agressziónak puszta nyomát se lehet meglátni. Esetleg az oldalán, az övére felcsatolt harci kalapács lehet az egyetlen jel arra, hogy harcolni képes. Mezítelen lábával halkan sétál a templom hideg kövein. Csuklyája alól akár két zafír, úgy kéklenek az ork szemei. Ezek a szemek bölcsességet és megnyugvást sugároznak magukból. Megáll a templom közepén, szakállát végigsimítva tekint körbe a helyen. Tanulmányozza a hely szépséget. Egy jó darabig el is időzik ott. Nem igazán járt még templomban, talán ez az első alkalma. Végigtekint a szobrokon amik a levegő mágia képviselőit ábrázolják. Majd tekintetét a főoltárra viszi tovább. Szinte ámulatba ejti, közelebb lép és szemügyre veszi, nem tudja mire jó, de nem mer hozzáérni, érzi, hogy az Ő keze talán megbecsteleníteni az oltárt. Visszalép az oltártól és egy közelebbi fa padra leül.*


843. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-09-24 17:17:29
 ÚJ
>Melith Sulwarren avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Játék a mágiával//

*A pap hangja a fülében cseng, és csak egy dolog köti le teljesen elméjét, hogy hogy szerezheti meg a követ. Elvégre csupán cél, és ok nélkül lebeg a vörös térben, és még csak a közelében sincs a tárgynak. De a mondásnak igaza volt, miszerint a hit szárnyakat ad. Kár, hogy nem valós, használható szárnyakat adott, hanem a lebegést, illetve céltalanságot.*
~Meg kell tudnom, hogy hogy használjam ki a lebegést. Végül is ez nem egy teljesíthetetlen feladat. Mi lenne ha kapálódznék?~
* Úgy is tesz, és lábaival a mellúszást imitáló mozdulatokat tesz a levegőben. A légben úszni némiképp bonyolultabb, és később veszi észre Melith, hogy lehetetlen is.
Mivel csak részben a hit próbája, a másik rész már a tudásé lehet. Vagyis meg kell tapasztalnia, hogy mivel kellene mozdulnia.*
~Talán az akaraterő! Lehet az a kulcs.


842. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-09-23 19:46:42
 ÚJ
>Quantall Ackumien Galanodel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 672
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

*A nő is bemutatkozik. Quantall kicsit nehezen kiejthetőnek találja a nevét de, ez elég általános neki ebben a városban. Az ittenieknek pedig az ő neve furcsa, pedig otthon mindenkinek ilyen a neve. Quantall az itteni neveket olyan furcsának és darabosnak találta. Valahogy sehogy sem hangzott jól a fülének. Természetesen ezt azért nem osztja meg a nővel. Beszélgetőpartnere ezután elköszön tőle és ott hagyja. Quantall egy ideig nézi eltűnni a templom egyik folyosóján majd leül a padra és elkezdi azt a meditációt amiben az előbb megzavarták. Kiüríti az elméjét és magába szívja az őt körülvevő mágiát*


841. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2013-09-23 17:10:58
 ÚJ
>Nergal Styx avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

//Játék a mágiával//

*Ahogy arra számított is, Leirel a közelben van és válaszol is neki. Arra ösztönzi, hogy Nergal maga kísérelje meg értelmezni a próbát, de ezt kérnie se kell, hisz ő már részben felállította az elképzelését a helyzetről. Elsősorban az éj leple, csillagköd, és holdfényburok nevű varázslatok működését gyanítja a háttérben, azonban mivel ezeknek csupán a nevét ismeri és a mechanizmusukat alig, inkább megpróbál a saját tapasztalataira hagyatkozni, melyeket a Styx tárnáira ereszkedett sötétségben szerzett. Akkor megtanulta, hogy mindez csupán érzéki illúzió és helyismeretére valamint tapintására hagyatkozva sikerült vakon kijutnia a városból. Erős a gyanúja, hogy ezt a sötét víziót is csupán az érzékszerveinek megzavarása okozza, miközben ő maga ugyanott van ahol eddig, Leirel mellett áll a templomban. Igyekszik felidézni a templom alaprajzát, mert biztos benne hogy az emlékeire most inkább számíthat a tájékozódásban mint a becsapott érzékeire.
Mikor tudatosan leszámol a látvány valódiságának a lehetőségével mintha valamicskét veszítene is erősségéből az illúzió, mintha a valóság néhány hangfoszlánya és képdarabkája áttörné a sötétség burkát, bár alapvetően még mindig olyan zavarosak az érzékei amire nem támaszkodhat biztosan. Viszont ez a kis zavar megerősíti azt a gyanúját, hogy ő most a templomban áll és a jelenlévők érdeklődve figyelik hogyan viseli a próbát, ezért igyekszik kívülről elképzelni a helyzetet, nehogy nevetségessé tegye vagy megalázza magát. Nem fog ő hadonászni és kapálózni, nem fog futkosni és orra bukni, semmi értelme a sötétben találomra szédelegnie.
Ha valóban az a cél, hogy azt a követ egyszerűen a kezébe vegye, akkor hát legyen. Persze lehet, hogy valami elvontabb dolgot szimbolizál a kő, de érdemes a legegyszerűbb elmélettel kezdeni, mert azt könnyedén le tudja tesztelni és ha nem jönne össze, akkor gondolkodhat tovább. Mivel az érzékszerveire nem kíván hagyatkozni felidézi magában a kő pontos helyét, amit még akkor látott mielőtt a bűbáj megszállta volna. A mélység lakójaként kiváló koordinációval bír és pontosan oda nyúl, ahol a követ utoljára látta. Ha valóságos a kő és nem röppent el azóta, akkor most a keze ügyében kell lennie. Bár nem látja és nem is érzi, de türelmesen tartja a tenyerét hátha mégis feltűnik.
És valami fel is tűnik. Ebben a pillanatban Nergal ábrándos tekintettel bámulja a nyitott tenyerét és mintha egy ezüstös tollpihe ereszkedne lágyan a markába.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3325-3344