Arthenior - Templom
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van olvasni! Kattints ide, hogy olvashass!


Ezen a helyszínen lehetőséged van varázsolni tanulni! Kattints ide, hogy tanulhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 169 (3361. - 3380. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

3380. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-08-10 20:33:03
 ÚJ
>Bris Mostale avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Szelíd

//Második szál//
//Ad perpetuam rei memoriam//

*Bris nem olyan jó hangulatban van mint az úrnő. Számára az ide út inkább volt kellemetlen mint élvezetes. Azok a tharg szekerek igencsak rosszul vannak összerakva és a szinte már direkt minél göröngyösebb út se tett jót neki. Nem is beszélve az utazótársáról akivel ha nem volt muszáj inkább nem beszélt, de ha a hölgy megszólította udvariasan igyekezett válaszolni. Aztán jött a sokk. Ez a város már nagyon nem az a város mint amihez ő hozzászokott. Persze részleteiben még megtalálható a régi Arthenior, de pont a legszebb részlet az ami hiányzik. Mégpedig az előkelőség. Akik pénzelhetnék őt és olyan körülményeket teremthetnének a munkájához amilyet tényleg megérdemel. Mondjuk egy jobb hintót vagy, hogy ne kelljen annyit utaznia. Bugris parasztok és keményfejű, magamutogató polgárok városa lett ez. Meg persze a mindenféle kalandoroké akik büdösek és agresszívak. Legalább a templom még a régi. Ja nem! Istenek ájtatos szolgái vették át a helyét a tudás megbecsült őreinek és a falak közé tudatlan kiskatonák kerültek be mint templomszolgák. Csak remélni meri ezek után, hogy legalább a könyvtár még a régi és hogy nem égették el a könyveket vagy írták át az istenüknek megfelelően. Szóval nem jó hangulatban ballag le a kis lépcsőkön kezében egy alaposan megpakolt táskával amiben minden meg kéne, hogy legyen. A hölgy kérdésére tisztelettel visszakérdez.*
-Miért kisasszony?
*A választ megrágja és halványan elmosolyodik rajta. Még egyet is tud érteni a gondolattal.*
-Nagyon találó kifejezés volt kisasszony.
*Reméli tényleg így van és minden úgy van ahogy volt és könyvtár csak bővült mióta nem járt itt. a kis tudós. Ránézésre megnyugodhatnak. Ha meg is találják amit kerestek akkor minden rendben van és a tudás legalább egyik bástyája megmaradt ebben a szerencsétlen városban. A kérdésen Bris nem sokat gondolkozik. Már szabályos tervvel érkezett ide.*
-Javaslom a város történelmével kapcsolatos feljegyzéseket átvizsgálni. Esetleg külön a nemesi családokra kitérve. Azok címereivel. Ha megtaláljuk mikor jelent meg a kisasszony családjának a címere először onnan már el lehet kezdeni a nyomozást. esetleg a kisasszonynak van elképzelése melyik év környékén volna javasolt kutatnunk?
*Arra már rájött, hogy bár nemeshez nem illően tud a nő viselkedni időnként meg tudja őt lepni. Egy kérdést megért a dolog.*


3379. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-08-10 20:23:48
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 913
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

//A történet úgy kezdődött...//
//Nyílt, egy főig//

*A történet úgy kezdődött, hogy a könyvtár, addig kissé molylepte, gyertyasercenő és olvadt viaszillatú néma csendjébe, hirtelen elégedetlen, kissé elkeseredett, szomorkás hangvételű sóhajok szólnak közbe. De nem ám fáradt, vagy szomorkás, hanem rendesen kesergő, olyan, mintha valakinek az élete múlna egyetlen döntésén, de fogalma sincs arról, hogy, hogyan oldhatná meg. Vagy olyan, mintha egy jó szóval rontotta volna el a tökéletes estét, s most a nyugodt pihenést szégyenérzet és lelkifurdalás rombolná szét. A papnövendék egyszerű ruhát visel, s a csuha ujja könyökéig feltűrve. Hümmög, hammog, a polcokat bambulja, néha levesz egy-két könyvet, majd fejét rázva teszi azt vissza, hatalmas sóhaj kíséretében.*
- Ez sem az! *Csalódott és bosszús.*
- Pszt! *Szólnak rá azonnal, de csak nem hagyja abba, s keresgél, de veszettül, mintha valóban az élete múlna rajta.*
- Jól van, jól... *Kerekít egyet szemeivel s egészen a plafon legmesszebb sarkát figyeli meg, aztán másik polchoz tér át.*
- Nincs meg, még mindig nincs meg! *Suttogja csak úgy magának, meg persze a polcoknak, mintha kettő az egyetlen feszült mondattól meglenne az, ami most még nincs meg.*
- Nem fog sikerülni! Úgy sem fog sikerülni! *Feledkezik meg magáról egy pillanatra, s a válasz nem is marad el.*
- Pssssszt! *Néhány dühös pillantást is kap a könyvtárt felügyelő atyától, dús szemöldökei oly sűrűn állnak össze egy vastag hernyóvá, mintha mindig is így nőttek volna.*


3378. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-08-10 20:05:22
 ÚJ
>Ephemia d'Aquista avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 802
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Ad perpetuam rei memoriam//

*Arthenior templomának könyvtára, egészen pontosan már az ahhoz vezető lépcső nosztalgikus érzésekkel telíti el. Megannyiszor menekült el ide atyjának zsarnoki teljhatalma elől. Ahogy halad a lépcsőfokokon, minden egyes lépésre eszébe jut egy rég elfeledett emlék. Egy lépés - egy régi krónikás könyv, tele díszes iniciálékkal. Még egy lépés - a templomkert zöld ruhás, mindenféle dolgokat mindenféle dolgokba bevezető íjásza. Egy harmadik lépés - betörés a könyvtár lezárt archívumába egy félőrült fél-elffel. Negyedik lépés - smárolni a félőrült fél-elffel. ~Ez kezd kínos lenni.~ Az utolsó lépcsőfokot inkább átugorja.*
- A kedvenc helyem egész Artheniorban. *Mondja Brisnek, amennyiben a tudós mellette van.* Tudod miért, Mostale uram? Mert a könyv taszítja a rá nem érdemes elmét, és fél tőle, mint a tűztől.
*~Meg mert szeretem, ha büdös dohos minden.~ Az idefelé tartó út úgy telt, ahogy az egy hétszilvafás nemestől illő. Szekéren, két lóval előtte, Effivel a bakon. Reméli, azért a tudóst nem viselte meg nagyon a zötykölődés.*
- Nos, mit javasolsz, hol kezdjük el?
*Csak és kizárólag olyan célból van itt, hogy felmérje, Bris hogyan végzi a munkáját, és hogy ezáltal természetesen megnyugtassa magát, jó kezekben van az ügy. Csak némileg fog bírni mindez hátráltató jelleggel az ő részéről.*


3377. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-08-10 12:43:50
 ÚJ
>Ganer Worcryn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 295
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//A hitetlen//

*Az oltárt megcsodálva egy közeli padon foglal helyet, hogy még maradjon egy kicsit a hely hangulatát átvenni. Nem túl sokan vannak a templomban, ebben az időszakban, s amint az oltárra mered, egy vele közel egyforma magas ember lány lép az oltár közelébe. Úgy tűnik, hogy mindketten egy padról kezdik figyelni a különleges színben pompázó oltárt. A félhomályban a magasságon kívül és a női alakon felül nem sokat tud megállapítani. Amikor már viszonylag közelebb ülnek egymáshoz a padoknál, akkor a másik egyszerű, szegényes ruházatát veszi észre. Ganer-t ez egyáltalán nem zavarja, gondolataiban egy buzgó Eyr hívőt lát maga előtt. Halk suttogást hallhat a lány felől, de a kiejtett szavak egy kicsit furcsán hangzanak. Mintha egy kicsit törve beszélné a közös nyelvet. Majd idegen szavak hagyják el a nő ajkait, melyek egyértelműen nem a környékbeli nyelvjárásokhoz hasonló. Egy kicsit közelebb ül a padon, de még így sem tolakodó, csupán megpróbál beszédbe elegyedni a furcsa nyelven beszélő lánnyal.*
- Kérlek, bocsáss meg, hogy megzavarlak. A nevem Ganer. Te Eyr híve vagy? *Finoman kíváncsiskodik, nem is túl hangos, sőt inkább ő is csak suttog, hogy másokat ne zavarjanak meg. Nem túl sok igaz Eyr hívővel beszélt eddig, ezért úgy véli, hogy megpróbál az egyikükkel szóba elegyedni, még akkor is, ha nyelvi nehézségekbe ütköznek majd.*


3376. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-08-09 15:33:15
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 475
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Könyvtár //
// Könyvek között //

- Ó, én szívesen tanítlak! *vág közbe Isq, hiszen úgy gondolja, ha a lány valóban jó orvos szeretne lenni, elkerülhetetlen, hogy megismerje minél több növény gyógyító hatását.*
- A füvekben, virágokban, fákban hatalmas gyógyító erő van! Csak a javadra válik, ha megismered és minél gyakrabban használod őket.
- Rossz tapasztalatod? *hökken meg, de aztán elszégyelli magát. Nimeril nem egy erős férfi, aki jószerivel Erdőmélye vadonjában nőtt fel, mint ő maga. És az erdőkben, vagy a lápokon, vagy épp a keleti pusztaságban sok veszély leselkedik arra, aki egyedül, felszerelés nélkül merészkedik oda, és nem tudja megvédeni magát a vadaktól, vagy a rablóktól.*
- Hogyhogy? *kérdez is rá aggódva, miért mondja ezt Nimeril.*
- Gyógynövények alapfokon, ez az egyik műve. Nagyon sokan forgatják. De én is csak felnőttként tudtam meg, hogy ő írta!
- Engem nem könyvekből tanított. Nagyon nagy szerencsém volt azzal, hogy ő nevelt fel. *mondja magyarázóan.*
- Hát, igazán büszke lehetsz rá. *mondja Isq, befejezve végre a táskában való turkálást.*
- Ó, igen, látom. *veszi még kézbe a vérfüvet.*
- Kiváló vérzéscsillapításra. De arra gyorsan hat a diófa barnulásnak indult leveleinek, vagy a erdei málna levélnek a forrázata is. Keverheted is, ha van mindkettőből. A bőr gennyesedéseit is gyógyítja, nem csak a friss sebeket. *tudálékoskodik kicsit, de nem állja meg, hogy ne adja át az erre vonatkozó tapasztalatát.*
- Női bajokra pedig *jön egy pillanatra zavarba* - ott a cickafark. Az is használ.
- Talán egyszer lesz. *kap az új témán.* - remélem. Ha lesz saját házam... *nevet fel, mert ez azért nagyon hihetetlennek tűnik. Isqeha, ha nem is olyan szegény, mint a Templom egere, mert azért fenn tudja tartani magát itt a városban, de annyi pénze, hogy egy saját házat vegyen, még ha az új Polgárnegyedben is lenne, talán sohasem lesz. Márpedig egy laborhoz ház is kell.*
- Hogy honnan? Egy kis erdei elf faluban nőttem fel, a Víz városától és a tótól nem olyan messze, a Világfal hegység oldalában, Erdőmélyén.
- Most járok harmadszor Artheniorban. Eddig kétszer voltam itt.
- Te Lihanechben születtél? *kérdezi meg ő is kíváncsian.*
- Hát, igazság szerint bármerre. *válaszol a "Hol szoktál gyógynövényt gyűjteni" kérdésre.*
- Erdőmélyén, az Arthenior körnéki erdőkben, az Ingoványban, a városi tisztáson, vagy a Holdudvarban a Pegazus fogadóban. De a régi kúriákban is van sok elvadult növény. Ja meg a Templom mögött a Temetőben is vannak érdekes példányok. *sorolja el a helyszíneket, ahol biztosan gyűjtött már be növényeket.*
- Szívesen magammal viszlek legközelebb, ha van kedved velem jönni! *ajánlja fel, mert Nimeril igazán remek társaság lenne számára, ebben biztos.*

A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.09 15:35:37


3375. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-08-06 19:35:52
 ÚJ
>Holdezüst Vieljana avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 180
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Megfontolt

//Fényfohász//
//Nyílt//

*Hát a tündér visszatért, ezúttal még nagyobb puttonnyal, mint azelőtt, és szemét újból végighordozza a szép helyiségben, már amennyit lát belőle. Alig bír betelni a szépségével, annyira gyönyörűek a szobrok, az oltár… Ez minden kétséget kizáróan az elmélyülés és a töprengés ősi helye.
Más kérdés, hogy Viel még nem talált rá a válaszra, vagy válaszokra, amely(ek)et úgy keresett. A kis tündér mégsem türelmetlen, soha nem az. Ha egyszer úgy érzi, hogy cselekednie kell, ettől senki nem fogja eltéríteni. Addig fog ülni a padon, míg meg nem szállja a hit igazsága. S ahhoz, hogy közelebb jusson hozzá, a lehető leghalkabban motozva elő is húzza az egyik, különösen jól sikerült varázsitalát. Valamiért a szőlőlére emlékezteti, de most nem azért jött, hogy finom nedűket kóstolgasson. Nem is gondolkodik sokat, egy hajtásra legurítja a löttyöt. Ezután pedig visszaveszi előző pozícióját, elhelyezkedik a széken, és ezúttal nem lehunyt szemmel, hanem mereven az oltárra koncentrálva, szinte pislogás nélkül merül el a belső világában, míg meg nem leli az iránymutatást, amely miatt annyit utazott.*

Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán kettővel növeli az intelligenciát a következő két körre.

3374. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-08-06 15:32:10
 ÚJ
>Theagrya Melarameth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//A hitetlen//

*A városba érkezve nem igazán gondolkodott sokat azon, hogy merre haladjon tovább. Csendre, békére és magányra vágyik, így sem fogadó, sem más hely nem jöhetett szóba. Viszont azt tudja, hogy a templomok mindig megnyugvással szolgálnak a maguk rejtelmességével. Noha Thea egyáltalán nem hisz semmiféle isteni jelenésben, valahogy mégis mindig békét érez a templomokban. Persze azt is csak akkor, ha nincsen tömve a hithű városiakkal. Lassú léptekkel szedi azt a pár lépcsőfokot, ami egyenesen a széleshez tárt ajtóhoz vezeti. Ott megállva egy kis ideig csak némán szemléli az épület belsejét, végül csak rászánja magát, hogy átlépje a küszöböt. A rejtelmes félhomály otthonos érzéssel tölti el, ami mellett felbukkan egy-egy kevésbé kellemes emlékfoszlány is. De most nem gondolkodni jött ide, épp, hogy a fejét akarja kiüríteni. A padsorok között halad egy darabon, miközben a szobrokat fürkészi. Nagyjából középtájon végül helyet foglal, s a zölden fénylő oltárra emeli szemeit. Az útbaigazítások alatt elmesélték, hogy az oltár Eeyr istennő tiszteletére emeltetett, így tökéletes alkalma nyílik arra, hogy szemrehányást tehessen.*
- Regen beszel hozzad Eeyr. *Suttogja a nagyjából megtanult nyelven a lány.* Nem gondolni eddig, hogy mód lesz hozzá.
*Hunyja le a szemeit, miközben a csuklóján díszelgő hegekre simít.*
- Vashin, eka iio miro jabul, handaro, ishmen.
*"Mégis itt keresek békét, megnyugvást, csendet." Sóhajtja saját nyelvén, ahogy ismét az oltárra emeli a tekintetét. Hosszú évek teltek már el, vagy legalábbis igencsak úgy tűnik. Egy ideig Eeyr biztonságot nyújtó kezei között kereste kitartását, de sokáig nem változott semmi, így hite meginogott, a végén pedig hátat is fordított neki.*


3373. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-08-06 00:28:35
 ÚJ
>Holdezüst Vieljana avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 180
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Megfontolt

//Fényfohász//
//Nyílt//

*Ahogy a szürke csuklya alá rejtőzött lány megközelíti a templomot, különös dologra lesz figyelmes. A fején kopogó ütemes zápor most alább hagy, és lám, mire a gyönyörű templomkertre lép, el is áll. Hát ez volna a jel, amit úgy keresett?
Nagyot szippant a levegőbe, de nem bírja ki, nevetnie kell, kacagnia, táncolnia. Mint egy nehéz súly, nehezedett rá a sok-sok teher, a halál és minden egyéb gondolata, s most itt van, itt, ahol lennie kell. Ha tanácsot még nem is, bizonyosságot biztos kapott a Fény Úrnőjétől, azt, hogy a nap újra kisüthet, ha a felhők elvonulnak.
Akár órákat is eltöltene a fűben fetrengve, és még a közelben tomboló vihar veszélyeivel sem törődne, ha nem lenne fontosabb ügye… Odabent. Mint mindig, valahányszor bent jár, most is megilletődöttség keríti hatalmába, mintha gyermekként nézne fel egy nála jóval magasabb rokonra. Ajkán még mindig mosoly játszik, és ezt már a csuklya sem takarja el, mikor hátra nyúlva lehúzza fejéről. Odabent nincs titkolni valója, az Úrnő színe előtt nem takarja el különös haját, vak szemét, hiszen ennek így kellett lennie, így született. Ő Holdezüst Vieljana, a követ, aki útmutatásért érkezett.*
~ Sötétség. ~ *Állapítja meg, ahogy a székekhez közeledik, és egy, az oltárhoz közelebbi padon helyet is foglal.* ~ Az én szemem is sötétséget lát, s mégis látja a lényeget, úgy hiszem. ~
*Kezeit nem sokkal ezután imára kulcsolja, és hagyja, hogy a csendes meditálás magával ragadja. Mint mindig, valahányszor Eeyr Úrnőhöz szól, a terek kinyílnak számára. Egy kis idő, és megérzi saját szíve ritmusát, a talpa alatti kő simaságát, s elvész az őt körülvevő világban. Hiszen ő is éppen úgy a része, mint bárki és bármi más.*

A hozzászólás írója (Holdezüst Vieljana) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.08.06 00:29:07


3372. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-07-30 21:46:15
 ÚJ
>Aldomeus, a Megvetett avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

*Magányos, tetőtől talpig feketébe burkolt alak lép be a templomba. Metsző, hideg szemeit közönyösen hordozza végig a tágas, szemrevaló téren, s határozottan indul el a lépcső felé. Otthonosan mozog, láthatóan nem először jár itt, s némán, akárcsak a hébe-hóba felbukkanó csuhás szerzetesek.
Ahogy leér, mélyet szippant az állott, poros, pergamenszagú levegőből. Nem kellemes illat, de valahogy mégis megnyugtatja, mintha egy távoli, halvány emlék képét idézné, ami talán meg sem történt, csak a képzeletében létezik.
Két-három könyvet is leemel, vaskos, viseltes, régi írásokat, növényekről, mérgekről, gyógyszerekről, s az alkímia fortélyairól. Halk, tompa puffanással teszi a kiszemelt, magányos asztalra, kisebb porfelhőt kavarva ezzel. Majd táskájában kezd kotorászni, s előhúz egy tiszta, sima pergament, egy kicsi tintatartó üvegcsét, s egy elegáns, hosszú, fekete madártollat, szépen megfaragott véggel. Ha netán szembejönne valami érdekes, eddig számára ismeretlen olvasmány, belemártja az eszközt a sötét folyadékba, s szép ívű, enyhén dőlt, letisztult betűkkel írni kezd.*


3371. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-07-28 11:25:26
 ÚJ
>Ganer Worcryn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 295
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

*Fekete paripáján érkezik meg a daliás gnóm a templom környékére. A templom közvetlen közelében leszáll lováról és elvezeti Éjtépőt a lovak számára kialakított helyre. Ott megköti és egy kis friss szalmát is tesz elé, és vizet. Kezét megtöröli majd határozott léptekkel indul el a templom belseje felé. A nehéz faajtó nyitva áll a belépő gnóm előtt. Belépve félhomály fogadja, ami kissé sejtelmet hangulatot kölcsönöz a helységnek. Csupán a gyertyák és az ablakokon halványan beszűrődő fény ad némi világosságot. Tájékozódni még éppen azért lehet. Elsétál a fából készült padok mellett és egyúttal szemügyre veszi a kőből készült, magas talapzaton lévő szobrokat. Kissé érdekes, hogy Eyr templomában levegő elementalisták szobrai vannak kiállítva. Ez a furcsaság szöget üt a fejébe, bár ezt nem az ő tiszte megítélni. Középen megpillantja a fényes, zöldes színű kőoltárt. Különös jelenség, aminek figyelmet szentel. Közelebb megy, és alaposan megvizsgálja ezt a szokatlan jelenést.*


3370. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-07-13 20:34:32
 ÚJ
>Nimeril Drimanow avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 275

Játékstílus: Megfontolt

// Második szál //
// Könyvtár //
// Könyvek között //

* A tanonc lelkesen mesél a piaci kalandjáról a férfinak. Sőt egyet is ért abban, hogy bizony akadnak ott furcsa szerzetek, akikkel nem egyszerű dűlőre jutni. Mondjuk az már sokkal inkább érdekes számára, hogy Isqhea maga gyűjti a növényeit.*
- Igazán? Én annyira nem értek a növényekhez, mint amennyire szeretné. Csak keveset ismerek fel. Sajnos nagyon hiányosak az ismereteim. Meg rossz tapasztalatom is van a növény gyűjtögetéssel. Legutóbb is majdnem otthagytam a fogam.* Csak úgy árasztja a másikra az információkat. Mondjuk direkt nem is kezdett bele az erdei storyjába, bár később még lehet el is meséli. Most inkább túlesnek a bemutatkozáson. Isq is úgy teszi ezt, ahogyan azt az illem is diktálná. Nem rest hát viszonozni a kézfogást. Puha kis kacsóját finoman a markánsabb tenyérbe helyezi.*
- Igen ott tanultam.* sóhajt egy nagyot.*
- Tény, hogy igazán neves intézmény. Sok kiváló híresség tanult ott.* Az elhangzott név így hirtelen nem jelent számára semmit, bár halványan dereng valami neki. Sok könyvet átrágott már rövid élete során.*
- Hmmm. Így bele gondolva, mintha hallottam volna már ezt a nevet. Elképzelhető, hogy valamelyik művét olvastam is. Sajnos a kevésbé ismert szerzők nevei nem ragadnak meg a fejemben.* A táskája átnézést nem kell kétszer kérnie, mivel a félvér szinte rögtön már húzza is magához. Mivel komolyan gondolta, amit mondott a másik pillantása az ő bátorító tekintettével találkozik csak. Érdeklődve figyeli, ahogyan a füvész könyékig belemászik abba a táskába. A dicséretre kissé elpirul.*
- Köszönöm szépen! Igyekeztem a lehető legjobban összeállítani.* Feleli büszkén. A férfi általi beavatkozásokra egyetértően bólint.*
- Egyelőre még én sem vállalkoznék többre, mert jócskán van mit tanulnom, de a cél a csillagos ég.* Igazán sok ambíció szorult belé, ha gyógyításáról van szó.*
- A koponya lékelésről én is sokat hallottam, de ahhoz igazán sok tudás szükséges.* Nem is gondolta volna egy az alak itt előtte ilyen művelt világi tudományok terén is. Végül, de nem utolsó sorban Isqhea rátér a saját specialitására, a növényekre.*
- Tényleg nagyon érthetsz hozzá, mert azokat vettem amiket felsoroltál. Vérfű is akad ám, csak éppen kenőcs formájában, mert kell ott lennie egy elsősegély csomagnak is.* Mondja neki, mert attól a semmire kellő tündértől kapott egyet. A füvész érdeklődési körére kitágulnak a szemei.*
- Az engemet is foglalkoztat. Kár, hogy itt nincsen laborod. Szívesen megnéztem volna.* El is szomorítja ez egy cseppet, mert biztosan rengeteg érdekességet láthatott volna ott.*
- Amúgy te honnan érkeztél ide?* Most már nagyon is kíváncsi, hogy merre lehet a laborja, bár ha tippelnie kéne, akkor a Víz városára vagy annak környékére tenné a voksát. Végül is a mestere is ott tanult. Ha ezt megválaszolják neki, akkor egy másik kérdéssel is megbombázza, ami még érdekli.*
- Merre szoktál növényt gyűjteni? Nem félsz? A gyűjtögetés veszélyes dolog. Saját bőrömön tapasztaltam meg.* Ha jobban bele gondol, akkor a kis kiruccanásakor vagy háromszor-négyszer biztosan közel járt a halálhoz.*


3369. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-07-13 13:24:50
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 475
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Könyvtár //
// Könyvek között //

*Isqeha igazán kíváncsi lenne annak a táskának a belsejére, de mohó udvariatlanságból, úgy véli, már eddig is többet produkált a kelleténél, így aztán inkább visszafogja magát. De a lány határozottan felkelti az érdeklődését!*
- Ó, értem! *mondja a csata magyarázatára, és valóban meg tudja érteni.*
- Én magam is vásárolok néha az artheniori piacon az ott árulóktól gyógyító növényeket, vagy bájitalokat. Vannak köztük igazán különös alakok is! *mosolyodik el. A Nimeril említette fanatikus elf füvesasszony még neki is rémlik.*
- Bár én inkább magam szoktam begyűjteni a növényeket. *teszi még hozzá. Egyrészt akkor sokkal biztosabb a hatásuk felől, másrészt így nyugodt lehet afelől, hogy mindig van nála készleten.
Amikor aztán a másik fel is áll, hogy illendően bemutatkozzék, ha már így elbeszélgetnek, Isq sem rest, és ő is felegyenesedik egy pillanatra, és elmondja a nevét.*
- Üdvözöllek, Nimeril! Igazán örülök, hogy megismerkedtünk! *mondja őszintén, és kezet nyújt, ahogy a városi szokás szerint azt illik.*
- Én Isqeha vagyok, Rinald Isqeha. Gyógyító és füvész, mint említettem. *ül vissza.*
- Lihanechben tanultál? *kérdezi csodálkozva.*
- Az ottani Akadémiának igazán jó híre van! A mesterem is tanult ott néhány évig, de ő már nagyon idős. Kimmerinek hívják, talán hallottál róla. Több könyvet is írt. *mondja, és hirtelen hiányozni kezd neki az öreg elf. Rég járt már odahaza.*
- Ó, nagyon szívesen! *élénkül fel, amikor Nimeril magától felajánlja, hogy beletekintsen a táskájába. Kíváncsian húzza maga elé, még egyszer rápillantva szabadkozóan a lányra, hogy biztosan megengedi-e.*
- Nahát! Ez aztán... *füttyent egyet majdnem a kitűnő sebészi felszerelés láttán. Igazi mestermunka, jól látni rajta.*
- Kitűnő felszerelés! Én csak sebek varrására, vessző ütötte sebek kezelésére, esetleg törött végtag gyógyítására vállalkozom, ha az elkerülhetetlen. De ezzel egészen komoly beavatkozásokat is lehet végezni. *mondja.*
- Úgy halottam, Lihanechben még koponyalékelést is tanítanak!
- És a növénykészlet, az szinte teljes a sebészi munkához! *vizslatja, néha szagolja végig elismerően a táska tartalmát.*
- Vérfű, Álomvirág, Ezüstcsörgő, Quartan... *kotor bele mélyen* - talán egyedül az Észak Reményét hiányolom csak. Én nagyon gyakran használom. *mondja, sorra szemügyre véve mindent a bőrtáskában, jól látható szakmabeli elégedettséggel és jóleső érzéssel.*
- Engem leginkább a növények és a hatóanyagaik érdekelnek. Hogy hogyan és mitől hatnak. És hogy hogyan lehet a bennük lévő hatóanyagokat kivonni és tárolni. Kenőcsben, tinktúrában, por alakjában. *mondja.*
- De csak odahaza van olyan laboratóriumom, ahol a lepárlásokkal tudok foglalkozni. Itt a városban nincsen.


3368. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-07-11 12:07:26
 ÚJ
>Dranndreshiann Morla DeLhor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Az aranymetsző és a jóvágású//
//Időváltozás//

*Drann tartja a kezét, de mivel a leányzó semmi hajlandóságot nem mutat arra, hogy fizessen, és nem szól egy árva szót sem, csak ül a padban kukán, egy idő után elunja a dolgot. ~Ejh! Adjam fel az őrségnek? Nem ér annyit az egész. Végül is, a hárpiák egyék ki a máját, visszaadta az erszényt.~ A nő csak ül némán, meg sem mozdul, mintha csak kővé dermedt volna a Fény istennőjének megszentelt templomában. ~Kerítsek egy járőröző városőrt a környékről? Vagy csak csapjak ribilliót, és hívjam ide a papokat?~ bámulja meg Drann a csinos pofijút alaposan.*
- _Most már_ biztosan emlékezni fogok rád, kis tolvaj barátném. *hagyja ott végül vállat vonva a ledermedt nőszemélyt.
Ahogy elhalad Eeyr oltára mellett, magában hálát ad a Fény istennőjének, azzal a történteken elgondolkozva, még egyszer hátrapillantva elhagyja a templomot.
Odakint aztán elköti Sündörgőt, és a hátára lendülve kilovagol a Templomkertből.
A levegőbe szimatolva eső és viharszagot érez. A levegő is érezhetően lehűlt. Észak felől meg, ahogy arra pillant, egészen elfeketedik az ég. ~Ennek a fele se tréfa.~ gondolja, és sietősre fogja, gyorsabb ügetésre biztatva a lovat.*


3367. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-07-09 20:38:58
 ÚJ
>Nimeril Drimanow avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 275

Játékstílus: Megfontolt

// Második szál //
// Könyvtár //
// Könyvek között //

* Még szép, hogy a tanonc nem ellenkezik, mivel láthatóan tapasztalt a másik az alkímia terén. Szemével követi a másik mohó kezeinek mozgását. Úgy tűnik, hogy nem először használja ezt a könyvet. Nagy őzike szemeket meresztve hallgatja a motyogást, aminek csak a töredékét érti meg. Ez pont az a jelenet, amikor a fiatal nebuló a bölcs mester munkáját figyeli. ~ Ez a férfi nagyon érti a dolgát. Talán egy nap én is ilyen okos lehetek. ~ Ábrándozik a lány közben. Mondjuk azt, hogy viszonylag hamar végez a keresgéléssel Isqhea és utána a figyelmét Nimerilre tereli.*
- Ugyan nincs mit!* Válaszolja szerényen, miközben elveszi a felé nyújtott könyvet. A táskája nagyon felkelti a félvér érdeklődését, mert arra kérdez rá leghamarabb.*
- Köszönöm! Igen orvosi táska és meg kell mondjam, hogy nagyon is jól felszerelt.* Meggondolatlanság egy vadidegen fickónak értékes táskájáról locsognia, de jelen helyzetben biztonságban érzi magát a könyvtárban. Na meg másik nem néz ki annyira rossz arcnak.*
- Egy fanatikus Eeyr hívő elf füvesasszony és egy mogorva törpöt békítettem ki miatta. Egy párt alkottak, de nagyon nem állhatták egymást. Azzal fenyegetőztek, ha az egyiktől vásárolok, akkor a másik már nem fog nekem semmit eladni. Nekem meg ugyebár szükségem volt a jó minőségű törp eszközökre és a gyógynövényekre egyaránt. Sokáig tartott, mire megegyeztek, de a végén még szép engedményt is kaptam.* Némi büszkeséget is ki lehet hallani a hangjából, mert igazából büszke is erre a cselekedetére. Igazán jó vásárt csinált saját véleménye szerint.*
- Ó, jaj, de faragatlan vagyok! Be se mutatkoztam. Nimeril Drimanow az én nevem.* A bemutatkozáshoz szépen fel is áll, ahogyan azt illik. A kezét nem nyújtja, mivel ezt a jogot meghagyja a nála idősebbnek. Igaz, hogy nő, de az akadémián csak egy diák volt. Ott a tanároknak járt ki a tisztelet, mivel bölcsebbek és tapasztaltabbak is voltak. Most is ilyesmi lehet a felállás. A bemutatkozás után szépen vissza is ül a helyére. Kiderül, hogy nem nem alkimista a másik, hanem füvész.*
- Gyógyító? Így már érthető, hogy miért kellett neked annyira az a könyv.* Végül is Nimeril is hasonló dolgokat tanul, csak ő jobban kitér az anatómiára is a tanulmányai során.*
- Annak tanultam Lihanechben, de most már nem. Jelenleg a Szarvasligetben tanulok.* Azt mondjuk nem teszi hozzá, hogy lehet nem sokáig, mert a dokival össze balhézott, de még semmi nem biztos ott sem. Most, hogy egy szakmabelivel van dolga kikéri a véleményét.*
- Esetleg te, mint tapasztalt gyógyító esetleg nem vetnél egy pár pillantást a készletemre?* Szegezi neki óvatosan a kérdést. Ha rábólint Isq akkor ki is nyitja a táskát és a férfi elé tolja, hogy szabadon bele nézhessen, túrhasson. Roppantul érdekli a szakmai véleménye.*


3366. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-07-08 20:48:17
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 475
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Könyvtár //
// Könyvek között //

*Isqeha rendkívüli módon örvend, hogy a nő egyáltalán nem ellenkezik, és nem is küldi őt el a föld mélyébe, sőt, ugye, miután meghallgatja a mondókáját, még meg is invitálja az asztalához.
Ahol, úgy látszik, sikerül is meggyőznie róla, hogy az előbbi ordibálás ellenére teljesen épelméjű, sőt hogy némi jártassága is van a gyógyítás és a bájitalok területén.
Annak meg végképp nagyon örül, hogy minden különösebb ceremónia vagy közelharc, esetleg győzködés nélkül a kezébe is nyomják az ominózus kötetet.
Isq mohón nyitja fel, és lapozza át gyorsan, egészen a fekete bájital alapvető használatáról szóló részig.
'Fekete varázsitalok hatásai. Keverési arányok. Fekete és világos ital keverékek. Álomlátás. Mélyalvás. Álomutazás' futja át kutatóan.*
- Jó, jó. De mi van a... *mélyül el az oldalakban teljesen, ahogy lapoz.*
- Keverés növényi főzetekkel. Igen! Álomvirág, Elija csókja... Aldemaus szerint... telihold idején. Hm! Vulkánok Hava Oren 27. Csak akkor... Ó!
*motyog magában, de azután persze észbe kap, hogy hol is van, és kivel. És hogy éppen szívességet tettek neki.*
- Öhm, igen. *köszörüli meg a torkát feleszmélve. Aztán észbekapva vissza is nyújtja a kötetet.*
- Köszönöm. Meg is vagyok! Igazán nagyon köszönöm! *hálálkodik, és ekkor akad meg a szeme újfent a táskán.*
- Igazán nagyon szép! Orvosi táska, igaz? *kérdezi kíváncsian.*
- Hogyhogy közelharcot? *kérdezi még csodálkozva.*
- Hogy én? Ó, nem! Nem vagyok alkimista! De szóval... nem kell magáznod! Igazán nem!
- Elsősorban füvész vagyok, és gyógyító. *magyarázza.*
- Emiatt foglalkozom varázsitalokkal.
- Persze a mágiához is értek valamennyire *szerénykedik* - de leginkább gyógyításra használom azt is. *teszi még hozzá.*
- Te orvosnak tanulsz? *pillant a táskára érdeklődve.*


A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.07.08 20:51:30


3365. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-07-06 21:31:40
 ÚJ
>Nimeril Drimanow avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 275

Játékstílus: Megfontolt

// Második szál //
// Könyvtár //
// Könyvek között //

* Még szép, hogy megfordul, mivel meg akar bizonyosodni arról, hogy tényleg neki szólt-e a a másik. Nimerilt Isqheával ellentétben roppantul kellemetlenül érintik az őt vizslató szemrehányó tekintetek. Pedig ő aztán nem tett semmi olyasmit, amivel megzavarta volna a könyvtár megszokott csendjét. Szerencsére a rendbontó is észbe kap és lehalkítja magát. Finom mozdulatokkal adja tudtára a tanoncnak, hogy követi az ő asztalához. Már éppen hellyel kínálná, de a férfi megelőzi és helyet is foglal. Rögvest a gyertyák fényénél vett rá néhány pillantást. egy pillanatra még a barna szempárba is bele pillant. Első ránézésre nem azt állapítaná meg róla, hogy könyvmoly, de a látszat ugye néha csal. A füleire is fog vetni egy pillantást, ha éppen látszanak. A saját kis rakoncátlan fülei hamar elárulják származását, mivel szeretnek kibújni a vörös sörény alól.*
- Semmi baj, de tényleg.* Hárítja el gyorsan a szabadkozást. Ekkor aztán közlik vele, hogy mi a pálya, és már kérdezne is rá, hogy mit akar megnézni a könyvében, de újfent megelőzik ebben is. A kapott információ nem is lehetne zavarosabb számára. Az alkímia olyan tudomány, amibe még éppen csak bele kóstolt. Ilyen mélyre még nem jutott el benne. Talán, ha nem bocsájtották volna el az akadémiáról, de ez már más tészta. Mivel túlzottan nem tud mit mondani, ezért kissé zavartan odanyújtja az "Az alkímia alapjai"-t. Időközben viszont a férfi szeme megakad a táskáján és nem rest rákérdezni sem*
- Igen az enyém. Kész csatát kellett megvívnom érte, de megérte.* Mondja némi büszkeséggel a hangjában, mert tényleg nem volt egyszerű a megvásárlása. Még így a kedvezményekkel együtt is elég drága volt, de megérte az utolsó aranyig. Látszik is, hogy igen kedves számára ez a táska, mert gyengéden végig simítja, mint az anya a kisgyermekét. Közbe persze benne is feltámad a kíváncsiság, ezért feltesz ő is egy kérdést, amíg a másik minden bizonnyal a könyvet lapozgatja.*
- Maga alkimista?* Csak erre tud következtetni, mivel eléggé részletesen körbeírta, hogy mit szeretne megnézni a könyvében. Még arra is ügyel kérdésénél, hogy véletlenül se tegezze le a férfit, mivel nála biztosan idősebb, meg úgy tűnik, hogy bölcsebb is. Szóval úgy illik, hogy megadja a tiszteletet felé, bár a bemutatkozást azt éppen elfelejtette ebben a nagy sietségben.*


3364. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-07-06 13:09:55
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 475
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Könyvtár //
// Könyvek között //

*A vöröshajú nő szerencsére megfordul, persze csoda lenne, ha nem tenné, hiszen nemcsak ő, de mások is meghallják Isq hirtelen felbuzdulásból fakadó, a nő után szóló kiáltását a könyvtár percegős csendjében, és felkapva fejüket jól megbámulják a füvészt. Isqeha mondjuk nem az az ezzel túlságosan foglalkozó fajta, ha bámulnak, hát bámulnak, majd abbahagyják, ha rájönnek, hogy nincs tovább semmi bámulni való. Senki nem tör valaki életére, rablók sem törtek be a tudás szentélyébe, és mágiát sem bűvöl éppen senki valamelyik könyvtárosra, hogy azután ellopjon egy roppant értékes és pótolhatatlan kötetet EEyr templomából. Mert Isqeha nem ordibál tovább, csupán csak bólogat, de azt egyértelműen és lelkesen teszi, attól, hogy a nő megfordul, majd körbetekingetve rá is kérdez arra, hogy neki szólt-e a megállásra felszólító parancskiáltás.
Isqeha így eldadogja a mondókáját, de azért már nyugodtabb jóval, a kötet megvan, ez a lényeg, és előbb-utóbb csak hozzákerül annyi időre, vélekedik, hogy megnézhesse benne magának azt, amit akar. Így a félrehúzódós kérdésre újfent beleegyezően bólint, semmiképpen nem ellenkezve. Végtére is mindenkinek jobb lesz, ha nem zavarnak másokat a kötet birtoklási jogának és e birtoklási jog sorrendjének részletes megvitatásával.
Az asztalkán lévő orvosi táskán persze, ami felé Nimeril mutat invitálóan, és ami valóban egy félreesőbb helyen található a kör alakú terem hátsó részében, megakad a szeme, és vizslatóan siklik a szeme újfent a nőre. Távolságtartó és eltökélt arckifejezésű, a fülét látva a vörös haj alatt Isqeha már egészen biztos benne, hogy valamennyi elf vér csordogál az ereiben.
Ha odaérnek az asztalhoz, Isqeha minél gyorsabban leül a nő széke melletti ülőalkalmatosságra, beleolvadva ezzel a könyvtár rendjébe, és megvárja, amíg az 'Alkímia alapjai'-nak jelenlegi birtokosa szintén helyet foglal mellette.*
- Bocsánat! Igazán nem akarlak zavarni *folytatja már jóval halkabban és nyugodtabban.*
- Csak szeretnék benne valami megnézni és már itt sem vagyok, nem zavargok tovább.
*mondja halkan. De hogy a másik biztosan ne nézze félbolondnak, még eszébe jut, hogy jobb lesz, ha elmondja, mit is keres benne pontosan.*
- A fekete színű bájital növényi főzetekre gyakorolt hatásával kapcsolatban lenne szükségem egy hatóanyaggal kapcsolatos adalékra. *teszi még hozzá, kíváncsian bámulva közben az orvosi táskát.*
- Ez a tiéd? *kérdezi meg.*


3363. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-06-29 16:41:06
 ÚJ
>Nimeril Drimanow avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 275

Játékstílus: Megfontolt

// Második szál //
// Könyvtár //
// Könyvek között //

* Nimeril nem is sejti, hogy valaki orra elől lovasította meg azt az értékes kötettett. Éppen a gondolataiba van merülve, amikor a viszonylagos csendet egy kisebb kiáltás töri meg. Még meg is rezzen ijedtében, mert igazán közelről hangzik el ez a parancsszó. És, ha ez még nem lenne elég, akkor a teremben lévő összes szempár feléjük fordul. Mindenki arra kíváncsi, hogy ki volt az aki megtörte a csendjüket. Egy-két szigorú "Shhhh!!" is elhangzik a szerzetesek szájából. Nimeril is ösztönösen hátra fordul, hogy megszemlélje magának a rendbontót. Ránéz a férfire, majd aztán gyorsan körbetekint, de nem lát a közelben senkit akinek címezhette volna Isqhea a szavait. Kérdő tekintettel mutat magára.*
- Én?* Bukik ki belőle a kérdő szócska, bár hamar rájön, hogy igen ez neki szólt. A férfi beszédének csak töredéke jut ela tudatáig, mivel a rájuk szegeződő szempárok miatt kezd el aggódni. ~ De kínos. Mindenki minket néz. Várjunk csak, hogy mit akar könyvemtől?~ Szégyelli is magát, hogy ilyen helyzetbe került, ezért rögvest szeretne ennek véget vetni.*
- Elnézést, de félrehúzódhatnánk az egyik félreeső asztalhoz ezt megbeszélni? Mindenki minket bámul.* Mutat a saját asztalkájához, aminél ott pihen az orvosi táskája is. Amúgy sem szeretné sokáig szem elől téveszteni a cuccait, mivel igencsak drága volt az a készlet. Ha a másik beleegyezik, akkor el is indul az asztalához. Ott aztán nyugodtan kibökheti, hogy mit is szeretne. Na meg jobban szemügyre is veheti az illetőt, mivel itt a polcok között jótékony félhomály uralkodik.*


3362. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-06-28 21:19:03
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 475
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Könyvtár //
// Könyvek között //

*Isq teljesen elmerül az előtte levő papírosok, pergamenek és könyvek világában.
~Tinktúrát kell készíteni, nincs mese. Tiszta alkoholos párlatba kell áztatni, de rögtön leszedés után. A napszakot pedig ki kell próbálni...~ kezd lázas jegyzetelésbe.
Aztán újra maga elé bámul, láthatóan mélyen elgondolkodik valamin. ~Ha hozzákeverjük, akkor biztos hogy felerősödik. Persze feltétlen ki kell próbálni.~ sóhajt. ~No és a varázsitallal is próbát kell tenni. Lássuk csak!~ pattan fel, és indul el gyors léptekkel a megfelelő sorba.
~Hatodik sor, alsó polc.~ fordul be hamar. ~Az átalakulás hét lépcsője. Oldás, lepárlás, sűrítés. Az alkímia alapanyagai. Fémek. Folyadékok. Az ezüst használata az alkímiában. Eh! Nem itt van~ egyenesedik fel. ~Az alkímia története. Híres alkimisták. Alaptörvények. Ez lesz az.~ lép tovább a kiszemelt példányért. Igazán csak egyvalamit akar megnézni, pontosabban leellenőrizni. De az 'Alkímia alapjai'-t egy kéz az orra előtt emeli le a polcról, és indul el vele, a hóna alá csapva, Isqeha szeme láttára. ~A francba!~ vág Isq savanyú képet.
~Hogy pont most van rá szüksége!~ Csakhogy ő a kérdésére választ akar kapni! Méghozzá mihamarabb! A dolog igazán nem várhat!*
- Várj!! *indul el a vörös hajú nő után, akiben mintha lenne egy kis elf vér, legalábbis Isqeha a járásából valahogy erre következtet.
Ha a megszólított rájön, hogy utána szóltak, és megfordul, akkor Isq egy kicsit persze zavarba jön. Azt mégsem mondhatja, hogy ~Légyszíves add már ide azt a könyvet!~. De azért kinyög valami olyasmit, hogy:*
- Izé, kérlek, csak egy pillanatra... szóval nem adnád oda egy pillanatra azt a kötetet?
- Épp csak megnéznék benne valamit. *folytatja a győzködést.*
- Aztán vissza is adom! *mondaná ebben az esetben. De ha az illető fel sem tételezi, hogy neki szóltak, akkor csak lohol utána, jobban mondva a hóna alatt lévő könyv után. Kell neki! Egészen addig megy, amíg be nem éri a vörös hajút, és elő nem tudja neki adni a mondókáját. Csak megszerzi tőle valahogy!*



3361. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2020-06-28 14:44:26
 ÚJ
>Lousadel Rammesh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Vakmerő

//Temetetlen múlt//
//Lousadel//

*Lou nincs nagyon oda az orvosi dolgokért. Pár zöld varázsital majd egy feles pálinka és semmi baja. A tű láttán el is kerekedik a szeme. Na, azt nagyon nem akarja látni mire használják majd. Szurkált már élőholt medvét lándzsával, ölt is embert is, de hogy élőket vagdossanak meg varrjanak össze vissza, azt nem bírja a gyomra. A pap szavaira bár nem épp ezt akarta hallani hanem inkább, hogy "Persze Laios testvér vagy Ioshka testvér veled megy és összeszedi a sérülteket. Mindegy legalább már várni fogják őket. Meg varrni. Na, inkább sietősen távozik is a daliás kalandozó.*
-Köszönöm atyám majd ide hozzuk őket ha lesznek.
*Ha nem akadályozza semmi azzal se törődve, hogy egy templomban van futólépésben indul meg a kijárat felé és a kijutott akkor a romvárosi ház felé hátha maradt neki is elkalapálni való ellenség. Ami itt történik arra inkább nem is akar gondolni.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3495-3514