Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 199 (3961. - 3980. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3980. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-03-07 20:13:15
Üzenet elküldve: 2025-03-07 20:13:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 420
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 420
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Helyreálló világ//
*Erős túlzás, hogy tudta volna, mennyire meg tudja nyugtatni barátnőjét a kedves simogatás. Valóban, inkább ösztönösen sejtette, hogy jól fog neki esni a szeretetteljes érintés.*
- Akkor ezt megbeszéltük. *Nem prédikál tovább arról, hogy a fájdalom akár meg is erősítheti, vagy, hogy ne érezze rosszul magát, mert haragudni valakire az élet része. Ő is rengeteget haragudott a bátyjára, érezte azt is, hogy gyűlöli, de ez az érzés sosem volt igazi.
Azt nem is tudja, hogy a fél-elf lánynak majdnem fontosabb az, hogy visszakapja a hiányzó karját, mint saját magának, de ha tudná, biztos, hogy azért már egy jó nagy, szeretetteljes puszit is kapna.
Miután különváltak, elkészülődik, és nem sokkal később már a rezidencia bejáratánál találkoznak újra, ahol megpillantja Luninari-t abban a sárga ruhában, melyet különleges alkalmakkor szokott viselni. A dicséretek nem maradnak el, így egész jókedvűen, mosolyogva indulhatnak el a templomba.*
- Igen, tényleg. Majdnem melegem is van. *Válaszolja az időjárással kapcsolatban. Szeretne végigsimítani ruhája hosszú ujján, hogy tenyerében érezze a nap melegét, de erre még egyelőre képtelen. Nem sokáig. Ez az ő nagy napja, az Eeyr-rel való találkozás napja. Eljött az ideje, hogy feloldozást nyerjen a béklyója, a büntetése alól. Reménykedik benne, hogy az istennő is ugyanígy gondolja, mert ő úgy érzi, hogy már eléggé megszenvedett és vezekelt azokért a bűnökért, melyeket Intath is jogosan rótt fel neki.*
- Jól. Nem, ez hazugság *nevetgél.* Remeg kezem, lábam, a fűzőt olyan szorosnak érzem, mint még soha, izgatott vagyok, félek és nagyon várom, hogy mi fog történni. *Megpróbálja őszintén megfogalmazni az érzéseit, de tény, hogy azokat most nem is lehet igazán. A templom bejárata számára most olyan, mintha az élet kapuján készülne belépni, tétovázik is egy kicsit, mielőtt megtenné.*
- Az a furcsa, hogy egyáltalán még itt vagyok, Luni. Amikor a Szegénynegyedben rohantam eszemet vesztve, sérülten, csapzottan, akkor biztos voltam benne, hogy vége mindennek. Nem így történt. Itt vagyok, élek, és mondjon bárki, bármit, meg akarom mutatni a világnak, hogy a nemesek egyáltalán nem rosszak. Megtanultam a leckét. *Lassacskán visszatér néhány emlékkép élete legborzalmasabb napjáról, de az idő, és minden, ami azóta történt, még azokat is megszépíti.
Hálásan mosolyog, mikor érzi a lány kezének szorítását. Szüksége is van rá, hogy érezze, nincs egyedül, hogy itt van vele, és nem hagyja magára. Ebből merít végül erőt arra is, hogy végül meginduljon, kissé erőlködve kinyissa a templom ajtaját, és megpillantsa az oltárt, ami most hirtelen olyan messzinek tűnik, mintha órákat kéne gyalogolni hozzá, pedig csak pár lépés az egész.*
- Nem tudom, hogy mi fog történni, de kérlek, vigyázz rám! *Mondja kissé félénken, miközben még mindig a lány kezét szorítva, lassú léptekkel haladnak az oltár felé.*
- Bármi is lesz, bízom benned, hogy meg fogod tudni ítélni, mikor kell esetleg közbeavatkoznod. Ha pedig minden jól alakul, csupán annyit szeretnék tőled, hogy tiszteld az istennőt, az életet. *Bár, azt is tudja, hogy ezt Luninari-nak nem kell elmondania, de valamiért annyira ünnepélyesnek érzi a pillanatot, hogy muszáj egy kicsit úgymond szónokolnia.
Megállnak végül az oltárnál, s ő elhallgat. Nagy levegőt vesz, érzi, ahogy a szíve óramű pontossággal, de erőteljesen dobog a mellkasában. Figyeli az oltárt, érzi rajta Eeyr jelenlétét. A levegőt lassan fújja ki, majd mielőtt bármit is tenne, még egyszer, utoljára társára pillant.*
- Szeretlek Luninari. Mehet?
*Erős túlzás, hogy tudta volna, mennyire meg tudja nyugtatni barátnőjét a kedves simogatás. Valóban, inkább ösztönösen sejtette, hogy jól fog neki esni a szeretetteljes érintés.*
- Akkor ezt megbeszéltük. *Nem prédikál tovább arról, hogy a fájdalom akár meg is erősítheti, vagy, hogy ne érezze rosszul magát, mert haragudni valakire az élet része. Ő is rengeteget haragudott a bátyjára, érezte azt is, hogy gyűlöli, de ez az érzés sosem volt igazi.
Azt nem is tudja, hogy a fél-elf lánynak majdnem fontosabb az, hogy visszakapja a hiányzó karját, mint saját magának, de ha tudná, biztos, hogy azért már egy jó nagy, szeretetteljes puszit is kapna.
Miután különváltak, elkészülődik, és nem sokkal később már a rezidencia bejáratánál találkoznak újra, ahol megpillantja Luninari-t abban a sárga ruhában, melyet különleges alkalmakkor szokott viselni. A dicséretek nem maradnak el, így egész jókedvűen, mosolyogva indulhatnak el a templomba.*
- Igen, tényleg. Majdnem melegem is van. *Válaszolja az időjárással kapcsolatban. Szeretne végigsimítani ruhája hosszú ujján, hogy tenyerében érezze a nap melegét, de erre még egyelőre képtelen. Nem sokáig. Ez az ő nagy napja, az Eeyr-rel való találkozás napja. Eljött az ideje, hogy feloldozást nyerjen a béklyója, a büntetése alól. Reménykedik benne, hogy az istennő is ugyanígy gondolja, mert ő úgy érzi, hogy már eléggé megszenvedett és vezekelt azokért a bűnökért, melyeket Intath is jogosan rótt fel neki.*
- Jól. Nem, ez hazugság *nevetgél.* Remeg kezem, lábam, a fűzőt olyan szorosnak érzem, mint még soha, izgatott vagyok, félek és nagyon várom, hogy mi fog történni. *Megpróbálja őszintén megfogalmazni az érzéseit, de tény, hogy azokat most nem is lehet igazán. A templom bejárata számára most olyan, mintha az élet kapuján készülne belépni, tétovázik is egy kicsit, mielőtt megtenné.*
- Az a furcsa, hogy egyáltalán még itt vagyok, Luni. Amikor a Szegénynegyedben rohantam eszemet vesztve, sérülten, csapzottan, akkor biztos voltam benne, hogy vége mindennek. Nem így történt. Itt vagyok, élek, és mondjon bárki, bármit, meg akarom mutatni a világnak, hogy a nemesek egyáltalán nem rosszak. Megtanultam a leckét. *Lassacskán visszatér néhány emlékkép élete legborzalmasabb napjáról, de az idő, és minden, ami azóta történt, még azokat is megszépíti.
Hálásan mosolyog, mikor érzi a lány kezének szorítását. Szüksége is van rá, hogy érezze, nincs egyedül, hogy itt van vele, és nem hagyja magára. Ebből merít végül erőt arra is, hogy végül meginduljon, kissé erőlködve kinyissa a templom ajtaját, és megpillantsa az oltárt, ami most hirtelen olyan messzinek tűnik, mintha órákat kéne gyalogolni hozzá, pedig csak pár lépés az egész.*
- Nem tudom, hogy mi fog történni, de kérlek, vigyázz rám! *Mondja kissé félénken, miközben még mindig a lány kezét szorítva, lassú léptekkel haladnak az oltár felé.*
- Bármi is lesz, bízom benned, hogy meg fogod tudni ítélni, mikor kell esetleg közbeavatkoznod. Ha pedig minden jól alakul, csupán annyit szeretnék tőled, hogy tiszteld az istennőt, az életet. *Bár, azt is tudja, hogy ezt Luninari-nak nem kell elmondania, de valamiért annyira ünnepélyesnek érzi a pillanatot, hogy muszáj egy kicsit úgymond szónokolnia.
Megállnak végül az oltárnál, s ő elhallgat. Nagy levegőt vesz, érzi, ahogy a szíve óramű pontossággal, de erőteljesen dobog a mellkasában. Figyeli az oltárt, érzi rajta Eeyr jelenlétét. A levegőt lassan fújja ki, majd mielőtt bármit is tenne, még egyszer, utoljára társára pillant.*
- Szeretlek Luninari. Mehet?
3979. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-03-05 20:47:04
Üzenet elküldve: 2025-03-05 20:47:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 611
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 611
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Helyreálló világ//
*Alenia tudja, hogy mi a gyenge pontja, természetesen jó értelemben véve, bár minden bizonnyal nem ő az egyetlen ezen a világon, akit képes megnyugtatni egy gyengéd simogatás.
Ha nem is múlik el tőle varázsütésre a harag, amit érez, már akkor is sokkal nyugodtabb és jobban érzi magát. Meg persze szégyelli is kicsit, amiért képes volt olyan erős indulatot érezni valaki iránt, akit mégiscsak a barátjának gondol, bármennyire is megbántotta azzal, amit tett.*
- Igazad van. *mondja csendesen, és lehajtott fejjel, szomorkás mosollyal.* Nem szeretek haragudni senkire, fáj és rosszul érzem magamat tőle.
*Tartozik annyival az igazságnak, hogy beismeri ezt. Szeretni tényleg sokkal jobb, az nem fáj, más kérdés, hogy jelen esetben a haragja éppen a szeretetből csírázott ki, mert, ha nem szeretné Aleniát annyira, amennyire szereti, akkor nyilván Intath iránt sem lenne képes olyan erős haragot érezni, azért, amiért bántotta őt, még akkor is, ha csak szavakkal tette ezt.
Tényleg nem fér továbbra sem a fejébe ez az egész, de úgy dönt, hogy próbál a mai nap folyamán többet nem gondolni erre. Úgy sem kerülhetik el az Intathal való beszélgetést és vitát, de jelenleg most csak a varázslat a fontos, amire készülnek és semmi más. Túl rég várt már erre a napra, nem akarja hagyni, hogy bármi is tönkre tegye, most, hogy végre eljött, és hát nyilván Aleniának sem éppen arra van szüksége most, hogy eddigi életének talán egyik legfontosabb napján az ő lelkét kelljen ápolgatnia és a haragját csillapítani. Megígérte neki, hát tényleg igyekszik összeszedni magát már készülődés közben is.
Siet amennyire tud, hogy legyen ideje át is öltözni, és a konyhába is leszaladni még mielőtt Alenia is leér. Szerencsére a gyors készülődésben már egész nagy gyakorlata van, így mire Alenia odaér a bejárati ajtóhoz már valóban ott áll átöltözve, megfésülködve, kosárral a kezében, amiben némi sütemény van, kenyér, vaj, vajazó kés, víz és tea.
Ugyan nem biztos benne, de valamiért olyan érzése van, hogy a rituálé végrehajtása után Alenia éhes lesz és szomjas. Lehet persze, hogy nem, de még mindig jobb, ha feleslegesen cipel egy kis kosarat, mintha mondjuk nincsen nála az, amire szükségük lenne.
A fontos nap kedvéért kedvenc, sárga ruháját vette fel, mert úgy érzi, hogy ez illik a legjobban hozzá. A nap jut róla eszébe, így pedig a fény, amit pedig Eeyr képvisel, ráadásul vidám szín, a mai nap pedig mindenképpen örömteli, ezt szeretné kifejezni a ruhájával is, ami ugyan hátul kivágott, mégis hosszú, kibontott haja takarja a háta nagy részét, így illetlennek sem érzi. Nia is megdicsérte, szóval minden rendben.*
- Te is szép vagy, mint mindig. *mond ennyit mosolyogva, aztán elindulnak, ő pedig nehezen tudja leplezni az izgatottságát.
Nem diktál sietős tempót, hanem egyszerűen Aleniához igazítja a lépteit, ahogyan átvágnak a városon. Ez most az ő nagy napja, neki kell eldöntenie, hogy milyen gyorsan akar odaérni az oltár elé és végrehajtani a rituálét, aminek segítségével újra két karja lehet.
A maga részéről ugyanúgy meg tudná érteni azt, hogyha Alenia szinte rohanna, hogy minél hamarabb túl legyen az egészen, de azt is, hogyha szándékosan lassan menne, hogy minél később érjenek oda, hogy addig is rá tudjon készülni lélekben arra, ami rá vár, már, ha egyáltalán fel lehet hasonló varázslat végrehajtására készülni lélekben egyáltalán.*
- Még a nap is milyen szépen kisütött ma. *mosolyodik el, mert örül a jó időnek, de az úton nem beszél, mert nem akarja Alenia gondolatait megzavarni. Annak közben határozottan örül, hogy éppen az történik, amit még odahaza kigondolt, ahogyan közelednek a templomhoz úgy csitul el lelkében a harag, és adja át a helyét teljesen más érzéseknek, de leginkább talán az örömnek.*
- Hogy érzed magad? *kérdi Aleniától, amikor a templomhoz megérkeznek. Ami őt magát illeti izgatott, kicsit ideges is, mintha attól félne, hogy a varázslat nem fog sikerülni, de ilyesmire gondolni sem akar. Ugyanakkor boldog is, hiszen régi álma válik valóra, ráadásul, ha Alenia visszakapja a karját, az olyan lesz neki, mintha a világ rendje, ami annak idején a tisztáson felborult, újra helyre állna, sőt nem csak olyan lesz, valóban ez fog történni. Meghatottságot is érez persze, és el sem tudja képzelni, hogy mennyi érzelem kavaroghat most Niában, ha benne is rengeteg, aki csak támogatóként van jelen, a csoda pedig nem vele fog megtörténni.*
- Nem furcsa, hogy eljött végre ez a nap? El sem tudom képzelni, hogy mit érezhetsz most, de az biztos, hogy két karral sokkal könnyebb lesz majd minden.
*Nem hiszi, hogy Aleniát emlékeztetnie kell arra, hogy nem csak szebb lesz, hanem, hogy mostantól, pontosabban holnaptól mennyivel egyszerűbb lesz majd minden, olyan teljesen hétköznapi dolgok is, mint mondjuk az evés, az öltözködés, a fésülködés és a fürdés.*
- Én izgatott vagyok és alig várom már. Örülök, hogy itt lehetek veled.*szorítja meg egy pillanatra gyengéden Alenia ép kezét és mosolyog.
Aztán félreáll, hagyja, hogy Alenia menjen előre, ha úgy érzi, hogy felkészült, és tényleg itt van az ideje annak, hogy az istennő áldását és segítségét kérje.*
A hozzászólás írója (Luninari Heiphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.03.05 22:42:00
*Alenia tudja, hogy mi a gyenge pontja, természetesen jó értelemben véve, bár minden bizonnyal nem ő az egyetlen ezen a világon, akit képes megnyugtatni egy gyengéd simogatás.
Ha nem is múlik el tőle varázsütésre a harag, amit érez, már akkor is sokkal nyugodtabb és jobban érzi magát. Meg persze szégyelli is kicsit, amiért képes volt olyan erős indulatot érezni valaki iránt, akit mégiscsak a barátjának gondol, bármennyire is megbántotta azzal, amit tett.*
- Igazad van. *mondja csendesen, és lehajtott fejjel, szomorkás mosollyal.* Nem szeretek haragudni senkire, fáj és rosszul érzem magamat tőle.
*Tartozik annyival az igazságnak, hogy beismeri ezt. Szeretni tényleg sokkal jobb, az nem fáj, más kérdés, hogy jelen esetben a haragja éppen a szeretetből csírázott ki, mert, ha nem szeretné Aleniát annyira, amennyire szereti, akkor nyilván Intath iránt sem lenne képes olyan erős haragot érezni, azért, amiért bántotta őt, még akkor is, ha csak szavakkal tette ezt.
Tényleg nem fér továbbra sem a fejébe ez az egész, de úgy dönt, hogy próbál a mai nap folyamán többet nem gondolni erre. Úgy sem kerülhetik el az Intathal való beszélgetést és vitát, de jelenleg most csak a varázslat a fontos, amire készülnek és semmi más. Túl rég várt már erre a napra, nem akarja hagyni, hogy bármi is tönkre tegye, most, hogy végre eljött, és hát nyilván Aleniának sem éppen arra van szüksége most, hogy eddigi életének talán egyik legfontosabb napján az ő lelkét kelljen ápolgatnia és a haragját csillapítani. Megígérte neki, hát tényleg igyekszik összeszedni magát már készülődés közben is.
Siet amennyire tud, hogy legyen ideje át is öltözni, és a konyhába is leszaladni még mielőtt Alenia is leér. Szerencsére a gyors készülődésben már egész nagy gyakorlata van, így mire Alenia odaér a bejárati ajtóhoz már valóban ott áll átöltözve, megfésülködve, kosárral a kezében, amiben némi sütemény van, kenyér, vaj, vajazó kés, víz és tea.
Ugyan nem biztos benne, de valamiért olyan érzése van, hogy a rituálé végrehajtása után Alenia éhes lesz és szomjas. Lehet persze, hogy nem, de még mindig jobb, ha feleslegesen cipel egy kis kosarat, mintha mondjuk nincsen nála az, amire szükségük lenne.
A fontos nap kedvéért kedvenc, sárga ruháját vette fel, mert úgy érzi, hogy ez illik a legjobban hozzá. A nap jut róla eszébe, így pedig a fény, amit pedig Eeyr képvisel, ráadásul vidám szín, a mai nap pedig mindenképpen örömteli, ezt szeretné kifejezni a ruhájával is, ami ugyan hátul kivágott, mégis hosszú, kibontott haja takarja a háta nagy részét, így illetlennek sem érzi. Nia is megdicsérte, szóval minden rendben.*
- Te is szép vagy, mint mindig. *mond ennyit mosolyogva, aztán elindulnak, ő pedig nehezen tudja leplezni az izgatottságát.
Nem diktál sietős tempót, hanem egyszerűen Aleniához igazítja a lépteit, ahogyan átvágnak a városon. Ez most az ő nagy napja, neki kell eldöntenie, hogy milyen gyorsan akar odaérni az oltár elé és végrehajtani a rituálét, aminek segítségével újra két karja lehet.
A maga részéről ugyanúgy meg tudná érteni azt, hogyha Alenia szinte rohanna, hogy minél hamarabb túl legyen az egészen, de azt is, hogyha szándékosan lassan menne, hogy minél később érjenek oda, hogy addig is rá tudjon készülni lélekben arra, ami rá vár, már, ha egyáltalán fel lehet hasonló varázslat végrehajtására készülni lélekben egyáltalán.*
- Még a nap is milyen szépen kisütött ma. *mosolyodik el, mert örül a jó időnek, de az úton nem beszél, mert nem akarja Alenia gondolatait megzavarni. Annak közben határozottan örül, hogy éppen az történik, amit még odahaza kigondolt, ahogyan közelednek a templomhoz úgy csitul el lelkében a harag, és adja át a helyét teljesen más érzéseknek, de leginkább talán az örömnek.*
- Hogy érzed magad? *kérdi Aleniától, amikor a templomhoz megérkeznek. Ami őt magát illeti izgatott, kicsit ideges is, mintha attól félne, hogy a varázslat nem fog sikerülni, de ilyesmire gondolni sem akar. Ugyanakkor boldog is, hiszen régi álma válik valóra, ráadásul, ha Alenia visszakapja a karját, az olyan lesz neki, mintha a világ rendje, ami annak idején a tisztáson felborult, újra helyre állna, sőt nem csak olyan lesz, valóban ez fog történni. Meghatottságot is érez persze, és el sem tudja képzelni, hogy mennyi érzelem kavaroghat most Niában, ha benne is rengeteg, aki csak támogatóként van jelen, a csoda pedig nem vele fog megtörténni.*
- Nem furcsa, hogy eljött végre ez a nap? El sem tudom képzelni, hogy mit érezhetsz most, de az biztos, hogy két karral sokkal könnyebb lesz majd minden.
*Nem hiszi, hogy Aleniát emlékeztetnie kell arra, hogy nem csak szebb lesz, hanem, hogy mostantól, pontosabban holnaptól mennyivel egyszerűbb lesz majd minden, olyan teljesen hétköznapi dolgok is, mint mondjuk az evés, az öltözködés, a fésülködés és a fürdés.*
- Én izgatott vagyok és alig várom már. Örülök, hogy itt lehetek veled.*szorítja meg egy pillanatra gyengéden Alenia ép kezét és mosolyog.
Aztán félreáll, hagyja, hogy Alenia menjen előre, ha úgy érzi, hogy felkészült, és tényleg itt van az ideje annak, hogy az istennő áldását és segítségét kérje.*
A hozzászólás írója (Luninari Heiphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.03.05 22:42:00
3978. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-02-11 13:09:53
Üzenet elküldve: 2025-02-11 13:09:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
*Érdekes alak lép be a templom kapuján. Viseletes köpenyén ott az út pora. Kezében vándorbot, hátán egy felajzatlan íj pihen. Külseje ápolatlannak is nevezhető, de nem a városiakra jellemző módon. Ő nem egy koldus vagy a helyi rongyos, hanem egy utazó. Az ő otthona a természet. Ezt bárki láthatja. Ami, megjelenését még különösebbé teheti, az a vállán zizegő sárkánylégy, aki nem hagyja el a gazdáját. Az öreg remete végigsétál a sorok mellett és tekintetével egy papot vagy papnövendéket keres. Ha megtalálta akkor megszólítja és röviden elmondja miért jött ide. Hírekkel szolgál egy faluról, ami a sötét istent kezdte szolgálni miután egy bestia kezdte mészárolni előbb az állatállományt, majd a helyieket. Ha olyanhoz vezetik, aki magasabb rangú akkor neki is elmondja a Vadászlaki történéseket. Ha eddig nem, ezek után biztos, hogy vér fog folyni az otthonában. De muszáj volt ezt jelentenie. Ha elengedik akkor nehéz szívvel távozik az ódon falak közül.*
3977. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-01-15 17:11:38
Üzenet elküldve: 2025-01-15 17:11:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 949
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 949
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Szarvaslélek//
*Ha tudná, hogy ő tépi a száját és ülteti el a magvakat a másik fejében, amaz mégis egy istenség miatt jut arra a döntésre, amire Mai szerette volna sarkallni, akkor valószínűleg elvinné a szélütés. De végtére is mindegynek kellene lennie, hogy hogyan jut el addig a nő, hogy viszonoznia kellene mások jóságát, csak végre jusson el. Nem csak a Doki miatt gondolkodik most úgy, ahogy. Saját maga miatt is. És a rezidencia most mindennél fontosabb az árvákkal együtt, azt pedig nem árnyékolhatják be semmi. Az „Azt hiszem értelek” mögött mégis sejti, hogy tényleg elindulhatott valami a nőben, s a későbbi szavai is. Lehet ezt üres fejjel is mondani, vagy csak, mert félreértette, mást gondol, máshogy gondol, de Mai-nak jelenleg ennyi elég. Két nap. Szűkösnek tűnik, de most haladtak, s ő pedig fog még Alenia körül legyeskedni azért, hogy biztos lehessen abban, hogy jól érzi, amit most érez. *
- Melletted vagyok Alenia. Ha kételyeid vannak, vagy beszélnél bármiről, csak szólj.
*Azért ezt még muszáj elhintenie.
Szerencsére a könyvtárba indulnak le, ami igen veszélyes. Bármennyire imádja az illatát, s töltene el ott órákat, egyszerűen nem teheti meg. Várják a gyerekek, s nem időzhet sokáig, mégis megragadja egy ponton egy vaskos könyv, amit úgy néz, mintha gyermek látna habos süteményt, de nem éri fel a konyhapultot. Olyan régen tudott csak a saját kedvéért olvasni és tanulni. Más a szerepe, máshogy rendeződött minden. A könyvek bújása helyett tanít, az azokból jegyzetelés helyett, a kölykökről vés fel sorokat. Mi sem mutatja jobban, hogy mennyire fontosak neki, minthogy még a saját érdeklődését is félre tette, hogy egy másik teljesedhessen ki.
De újabb fontos dolgokról van szó, így hamar elfelejti, hogy mit is akart annyira megérinteni. Majd visszajön… egyszer… hatok múlva.*
- Anviel a neve. Anivel Sorheth. *Mosolyodik el lágyan, bár ha tehetné, megeredne a nyelve és egy levegővel, ujjongva mesélne, de ez nem való sem a helyhez, sem a kettejük között megszokott hangvételhez.* - Már igen sok mindenről esett szó. A gyerekekről, az életéről, hogy mit tart fontosnak, miben érzi jól magát és miben rosszul… na és persze az árvaházról és a meglátásairól. Hamar megismered te is, néhány nap múlva, ha tényleg hihetek a soroknak. A legjobbat szeretném a gyerekeknek és eddig úgy tűnik, hogy ő az. Szeretném, hogy ne cáfoljon rá az élet.
*Egy kis diskurzust még megenged, de már nagyon húzná vissza a szíve Szikrához, na meg az új fiúval is lesz dolga.*
- Mehetünk vissza? Ha szeretnél még maradj, de már úgy érzem, a gyerekekkel kellene lennem. Alenia, alig voltam tőlük távol. *Néz rá kissé szomorkásan.* - Másfél nap és már húz vissza a szívem. Én… nem is tudom, hogyan bírom majd, ha tényleg lesz valaki, aki helyettem vigyáz rájuk.
*Ha tudná, hogy ő tépi a száját és ülteti el a magvakat a másik fejében, amaz mégis egy istenség miatt jut arra a döntésre, amire Mai szerette volna sarkallni, akkor valószínűleg elvinné a szélütés. De végtére is mindegynek kellene lennie, hogy hogyan jut el addig a nő, hogy viszonoznia kellene mások jóságát, csak végre jusson el. Nem csak a Doki miatt gondolkodik most úgy, ahogy. Saját maga miatt is. És a rezidencia most mindennél fontosabb az árvákkal együtt, azt pedig nem árnyékolhatják be semmi. Az „Azt hiszem értelek” mögött mégis sejti, hogy tényleg elindulhatott valami a nőben, s a későbbi szavai is. Lehet ezt üres fejjel is mondani, vagy csak, mert félreértette, mást gondol, máshogy gondol, de Mai-nak jelenleg ennyi elég. Két nap. Szűkösnek tűnik, de most haladtak, s ő pedig fog még Alenia körül legyeskedni azért, hogy biztos lehessen abban, hogy jól érzi, amit most érez. *
- Melletted vagyok Alenia. Ha kételyeid vannak, vagy beszélnél bármiről, csak szólj.
*Azért ezt még muszáj elhintenie.
Szerencsére a könyvtárba indulnak le, ami igen veszélyes. Bármennyire imádja az illatát, s töltene el ott órákat, egyszerűen nem teheti meg. Várják a gyerekek, s nem időzhet sokáig, mégis megragadja egy ponton egy vaskos könyv, amit úgy néz, mintha gyermek látna habos süteményt, de nem éri fel a konyhapultot. Olyan régen tudott csak a saját kedvéért olvasni és tanulni. Más a szerepe, máshogy rendeződött minden. A könyvek bújása helyett tanít, az azokból jegyzetelés helyett, a kölykökről vés fel sorokat. Mi sem mutatja jobban, hogy mennyire fontosak neki, minthogy még a saját érdeklődését is félre tette, hogy egy másik teljesedhessen ki.
De újabb fontos dolgokról van szó, így hamar elfelejti, hogy mit is akart annyira megérinteni. Majd visszajön… egyszer… hatok múlva.*
- Anviel a neve. Anivel Sorheth. *Mosolyodik el lágyan, bár ha tehetné, megeredne a nyelve és egy levegővel, ujjongva mesélne, de ez nem való sem a helyhez, sem a kettejük között megszokott hangvételhez.* - Már igen sok mindenről esett szó. A gyerekekről, az életéről, hogy mit tart fontosnak, miben érzi jól magát és miben rosszul… na és persze az árvaházról és a meglátásairól. Hamar megismered te is, néhány nap múlva, ha tényleg hihetek a soroknak. A legjobbat szeretném a gyerekeknek és eddig úgy tűnik, hogy ő az. Szeretném, hogy ne cáfoljon rá az élet.
*Egy kis diskurzust még megenged, de már nagyon húzná vissza a szíve Szikrához, na meg az új fiúval is lesz dolga.*
- Mehetünk vissza? Ha szeretnél még maradj, de már úgy érzem, a gyerekekkel kellene lennem. Alenia, alig voltam tőlük távol. *Néz rá kissé szomorkásan.* - Másfél nap és már húz vissza a szívem. Én… nem is tudom, hogyan bírom majd, ha tényleg lesz valaki, aki helyettem vigyáz rájuk.
3976. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-01-15 09:30:48
Üzenet elküldve: 2025-01-15 09:30:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 420
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 420
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Szarvaslélek//
*Mai nem kap rögtön választ a szavaira, de ez nem azt jelenti, hogy nem hallotta meg őket. Sőt, pont ellenkezőleg, mélyen elkezdett rajtuk gondolkodni most, hogy megpillantotta a templom magasztosan föléjük magasodó tornyát.
Eeyr szentélye előtt állnak. Vajon mit tanácsolna neki most az istennő? Mi volna a helyes döntés? Eeyr tanai legfőképp az önzetlenségről szólnak. Arról, hogy amid van, azt oszd meg azokkal, akiket szeretsz, arról, hogy ha tudsz, segíts másokon. Sokszor nem a tények alapján felépíthető logikus magyarázat adja meg a helyes döntést, hanem az, ha a szívedre hallgatsz.*
- Azt hiszem, hogy értelek. *Válaszol Mai-nak, mielőtt határozott léptekkel elindulna a templomba. Ha az istennőre hallgat, akkor nem számít semmilyen dokumentum vagy végrendelet, ha fontos neki Luninari, akkor mindezek ellenére, pusztán azért, mert szereti, meg kell vele osztania azt, amije van. Hisz, végül is a kedves félvér lány is ugyanezt teszi. Van itt azonban valami más…
Az oltár felé lépked, ahogy egy mérleget képzel maga elé. Az egyik felén Eeyr és a belőle áradó szeretet, a másikban Sa'Tereth hideg, néha igazságtalan logikája. Ha ez a képzeletbeli mérleg bármely irányba kibillen, káoszt szül. Ezt az egykori Tündérkert és az arthenior-i lázadás példája is jól bizonyítja. Nem áldozhatja fel a saját céljait csupán azért, hogy másnak jó legyen, mert akkor a mérleg az egyik irányba billen, de nem is hozhat mások kárára neki tetsző döntést, mert akkor a másik irányba fog. Az egyensúly, a harmónia a lényeg, melynek megtestesítője a harmadik isten, a mindenütt jelenlévő Teysus.
Ahogy a mérleg a lelki szemei előtt egyensúlyba kerül, ő is meghozza a döntését. Ezúttal mégsem lép Eeyr oltára elé, hanem Mai oldalán az alagsori könyvtárba indul.*
- Igen. Megígérem neked, hogy azt a döntést fogom meghozni, ami mindenkinek a legjobb. Hogy béke, egyensúly és harmónia lehessen. *Szólal meg újra. Odalent néhány poros könyvet kezd el lapozni, melyben igazán érdekes dolgokat vél felfedezni. Talán mégis van rá mód, hogy megtudja, mi is volt a bátyja akarata… Becsukja a könyvet és újra felnéz Mai-ra.*
- Ez a hölgy, akiről beszéltél, hogy hívják? Miről szólt a levelezésetek? Szívesen dolgozna nálunk, vagy egyelőre csak te szeretnéd, hogy így legyen? *Érdeklődik kíváncsian, elterelve egyelőre gondolatait az istenekről, vissza a materiális világba, ahol a valóban rettentően fontos elintéznivalók vannak.*
*Mai nem kap rögtön választ a szavaira, de ez nem azt jelenti, hogy nem hallotta meg őket. Sőt, pont ellenkezőleg, mélyen elkezdett rajtuk gondolkodni most, hogy megpillantotta a templom magasztosan föléjük magasodó tornyát.
Eeyr szentélye előtt állnak. Vajon mit tanácsolna neki most az istennő? Mi volna a helyes döntés? Eeyr tanai legfőképp az önzetlenségről szólnak. Arról, hogy amid van, azt oszd meg azokkal, akiket szeretsz, arról, hogy ha tudsz, segíts másokon. Sokszor nem a tények alapján felépíthető logikus magyarázat adja meg a helyes döntést, hanem az, ha a szívedre hallgatsz.*
- Azt hiszem, hogy értelek. *Válaszol Mai-nak, mielőtt határozott léptekkel elindulna a templomba. Ha az istennőre hallgat, akkor nem számít semmilyen dokumentum vagy végrendelet, ha fontos neki Luninari, akkor mindezek ellenére, pusztán azért, mert szereti, meg kell vele osztania azt, amije van. Hisz, végül is a kedves félvér lány is ugyanezt teszi. Van itt azonban valami más…
Az oltár felé lépked, ahogy egy mérleget képzel maga elé. Az egyik felén Eeyr és a belőle áradó szeretet, a másikban Sa'Tereth hideg, néha igazságtalan logikája. Ha ez a képzeletbeli mérleg bármely irányba kibillen, káoszt szül. Ezt az egykori Tündérkert és az arthenior-i lázadás példája is jól bizonyítja. Nem áldozhatja fel a saját céljait csupán azért, hogy másnak jó legyen, mert akkor a mérleg az egyik irányba billen, de nem is hozhat mások kárára neki tetsző döntést, mert akkor a másik irányba fog. Az egyensúly, a harmónia a lényeg, melynek megtestesítője a harmadik isten, a mindenütt jelenlévő Teysus.
Ahogy a mérleg a lelki szemei előtt egyensúlyba kerül, ő is meghozza a döntését. Ezúttal mégsem lép Eeyr oltára elé, hanem Mai oldalán az alagsori könyvtárba indul.*
- Igen. Megígérem neked, hogy azt a döntést fogom meghozni, ami mindenkinek a legjobb. Hogy béke, egyensúly és harmónia lehessen. *Szólal meg újra. Odalent néhány poros könyvet kezd el lapozni, melyben igazán érdekes dolgokat vél felfedezni. Talán mégis van rá mód, hogy megtudja, mi is volt a bátyja akarata… Becsukja a könyvet és újra felnéz Mai-ra.*
- Ez a hölgy, akiről beszéltél, hogy hívják? Miről szólt a levelezésetek? Szívesen dolgozna nálunk, vagy egyelőre csak te szeretnéd, hogy így legyen? *Érdeklődik kíváncsian, elterelve egyelőre gondolatait az istenekről, vissza a materiális világba, ahol a valóban rettentően fontos elintéznivalók vannak.*
3975. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-01-14 17:40:38
Üzenet elküldve: 2025-01-14 17:40:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 949
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 949
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Szarvaslélek//
*Valóban nem számít lopásnak az, ha valamire saját tulajdonunkként gondolunk és azt vesszük magunkhoz. Vagy mégis? Mert az a ház másnak lett ígérve, mégis Alenia ment el a tanácshoz elkérni, ahelyett, hogy ezt a csekélységet a tanácsnok elé tárta volna. Vagy netán bejegyeztette volna maga mellé. Azért azt megérti, hogy nem szerette volna, hogy kicsússzon a kezéből, de meg lehetett volna oldani jól is; ha gondol rá.
A válaszra majdnem megremeg a dús ajkának széle. Elemi erő kell visszafognia magát, s bár lenne rá rengeteg megfelelő szava, visszanyeli, mert van az a helyzet, hogy nem tud jót mondani. Fel szokta ismerni, ennyi a szerencséje mindkettőjüknek. Tökéletes időzítés ez az indulásra, így a lépteibe tudja fojtani indulatát. De a kérdés valószínűleg dolgozott a lányban, mert az út közben csakhamar újra felveti azt, amit amúgy sem hagyott volna elveszni Mai, mindössze kissé jegelte.*
- A politikai színtéren? Nos az nem összeegyeztethető a nehéz döntésekkel teli élettel, vagy nyugalommal. *Elmosolyodik, mert már maga sem érti, hogy mi ez az abszurditás, amiben van. Ha ezek igaz szavak és Nia jól látja, hogy mit akar a lány, azzal szemben pedig mi a másik vágyálom, akkor vagy mind a kettőnek van némi gond az elméjével, vagy ehhez ő kevés. Az elsőre tippel, persze ki nem mondaná. A lány szeret úgy látni dolgokat, ahogyan az neki kényelmes. Ez is ilyesmi lehet inkább. Luni pedig szeret megfeleli a szőkeségnek… az is egy megfejtése a furcsaságoknak.*
- Nézd, nem gondolom, hogy neki kellene adnod a házat. *Szögezi le, mert természetesen, ha valakit megillet, ennyi munka után, az Mai. Na de ő nem az, aki hirtelen akar mindent, szeret megdolgozni mindenért, még ha ez talán nem a legjobb szándék vezérelte cselekedet is. Bár ha szükséges, ő is tudja úgy fordítani ezt, ahogy a másik; ahogy neki kényelmes. Na és az árváknak. Mert ő tényleg néz másokat.* - Viszont neked sokkal nagyobb ráhatásod van arra, hogy besegíts neki egy általa vágyott élet létrejöttében. Tudom, hogy ő nem az, aki elvár. De ha nem ~Édes~ Int szavai visszhangoznak a fejedben, hanem a saját szereteted, akkor talán tehetsz érte valamit tényleg. Nem más kedvéért, hanem azért, mert elismered, hogy mekkora segítségedre volt. Ebben én látok értelmet. Bár ismersz, számomra mindig is fontos volt adni.
*Lehet Mai élete egy része jó példa is, a rosszat pedig fedje csak el a homály, mert azt nem terítené ki a nőnek.
Elkalandoznak végül abba az irányba is, ami szintén rettentően fontos.*
- Egy kedves ismerősöm beszélt róla nekem. Fiatal kora óta neveli a kistestvéreit, egyedül látta el őket, ha hihetek a történeteinek, akkor igen erőskezű és sokat tapasztalt lélek. Ilyenre van szükség, a napokban meglátogat minket, én pedig el sem engedem, ha úgy látom, hogy a gyerekeknek tényleg megfelelő. *Mosolyog a másikra. Ez legalább őszinte mosoly, tényleg várja a hölgyet.* - Rendben, természetesen aláírom, kíváncsian várom a soraid.
*A templomhoz érve eszébe jut Nori. Mennyire utálná a tudatot, hogy ide lép be, de nem kell mindenről tudnia.*
- Menjünk, túl régen voltam már a könyvek között. Már, ami nem mesekönyv. *Beljebb jutva halkan, megelégedve sóhajt fel. Nem bánja, hogy betértek ide.* - De hiányzott az illata. *Igen, a dohos, párás levegőjű könyvtárnak is megvan a bája. Már akkor érzi, amikor még el sem indultak lefelé. Hiszen az sem biztos, hogy a másik oda igyekszik. Az imája kevésbé érdekelné.*
*Valóban nem számít lopásnak az, ha valamire saját tulajdonunkként gondolunk és azt vesszük magunkhoz. Vagy mégis? Mert az a ház másnak lett ígérve, mégis Alenia ment el a tanácshoz elkérni, ahelyett, hogy ezt a csekélységet a tanácsnok elé tárta volna. Vagy netán bejegyeztette volna maga mellé. Azért azt megérti, hogy nem szerette volna, hogy kicsússzon a kezéből, de meg lehetett volna oldani jól is; ha gondol rá.
A válaszra majdnem megremeg a dús ajkának széle. Elemi erő kell visszafognia magát, s bár lenne rá rengeteg megfelelő szava, visszanyeli, mert van az a helyzet, hogy nem tud jót mondani. Fel szokta ismerni, ennyi a szerencséje mindkettőjüknek. Tökéletes időzítés ez az indulásra, így a lépteibe tudja fojtani indulatát. De a kérdés valószínűleg dolgozott a lányban, mert az út közben csakhamar újra felveti azt, amit amúgy sem hagyott volna elveszni Mai, mindössze kissé jegelte.*
- A politikai színtéren? Nos az nem összeegyeztethető a nehéz döntésekkel teli élettel, vagy nyugalommal. *Elmosolyodik, mert már maga sem érti, hogy mi ez az abszurditás, amiben van. Ha ezek igaz szavak és Nia jól látja, hogy mit akar a lány, azzal szemben pedig mi a másik vágyálom, akkor vagy mind a kettőnek van némi gond az elméjével, vagy ehhez ő kevés. Az elsőre tippel, persze ki nem mondaná. A lány szeret úgy látni dolgokat, ahogyan az neki kényelmes. Ez is ilyesmi lehet inkább. Luni pedig szeret megfeleli a szőkeségnek… az is egy megfejtése a furcsaságoknak.*
- Nézd, nem gondolom, hogy neki kellene adnod a házat. *Szögezi le, mert természetesen, ha valakit megillet, ennyi munka után, az Mai. Na de ő nem az, aki hirtelen akar mindent, szeret megdolgozni mindenért, még ha ez talán nem a legjobb szándék vezérelte cselekedet is. Bár ha szükséges, ő is tudja úgy fordítani ezt, ahogy a másik; ahogy neki kényelmes. Na és az árváknak. Mert ő tényleg néz másokat.* - Viszont neked sokkal nagyobb ráhatásod van arra, hogy besegíts neki egy általa vágyott élet létrejöttében. Tudom, hogy ő nem az, aki elvár. De ha nem ~Édes~ Int szavai visszhangoznak a fejedben, hanem a saját szereteted, akkor talán tehetsz érte valamit tényleg. Nem más kedvéért, hanem azért, mert elismered, hogy mekkora segítségedre volt. Ebben én látok értelmet. Bár ismersz, számomra mindig is fontos volt adni.
*Lehet Mai élete egy része jó példa is, a rosszat pedig fedje csak el a homály, mert azt nem terítené ki a nőnek.
Elkalandoznak végül abba az irányba is, ami szintén rettentően fontos.*
- Egy kedves ismerősöm beszélt róla nekem. Fiatal kora óta neveli a kistestvéreit, egyedül látta el őket, ha hihetek a történeteinek, akkor igen erőskezű és sokat tapasztalt lélek. Ilyenre van szükség, a napokban meglátogat minket, én pedig el sem engedem, ha úgy látom, hogy a gyerekeknek tényleg megfelelő. *Mosolyog a másikra. Ez legalább őszinte mosoly, tényleg várja a hölgyet.* - Rendben, természetesen aláírom, kíváncsian várom a soraid.
*A templomhoz érve eszébe jut Nori. Mennyire utálná a tudatot, hogy ide lép be, de nem kell mindenről tudnia.*
- Menjünk, túl régen voltam már a könyvek között. Már, ami nem mesekönyv. *Beljebb jutva halkan, megelégedve sóhajt fel. Nem bánja, hogy betértek ide.* - De hiányzott az illata. *Igen, a dohos, párás levegőjű könyvtárnak is megvan a bája. Már akkor érzi, amikor még el sem indultak lefelé. Hiszen az sem biztos, hogy a másik oda igyekszik. Az imája kevésbé érdekelné.*
3974. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-01-14 16:58:21
Üzenet elküldve: 2025-01-14 16:58:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 420
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 420
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Szarvaslélek//
*Márpedig a vádak igenis alaptalanok. Legalábbis azok, amik számítanak. Nem lopott el senkitől semmit, és soha nem bántotta Luninari-t. Lehet ezt negatív köntösbe öltöztetni, lehet hozzákapcsolni a múltban történt, kevésbé jó cselekedeteihez, de akkor is ez az igazság. Olyanért bántja valaki, akinek semmi köze hozzá, amit el sem követett. Mi ez, ha nem alaptalan igazságtalanság?
Még szerencse, hogy nem ezt kell most bizonygatnia Mai-nak, mert abból bizony semmi jó nem sül ki. A félvér józan eszének köszönhető, hogy Alenia düh és sértődöttség helyett mosollyal néz rá, és teljes egészében megbízik benne. A kérdése kissé váratlanul éri, és ahogy elgondolkodik, magában rá is jön, hogy nem tudja a helyes választ, de persze nem ezt fogja mondani.*
- Az, ami boldoggá teszi, de ezt tőle kellene megkérdezned, ha tudni szeretnéd. *Elegáns módon meg is válaszolja a kérdést, meg nem is, aztán meg már arról beszél, hogy talán két perce ültek le erre az ágyra, de már egyáltalán nem érzi itt jól magát. Sétálni szeretne, odakint a friss levegőn. Feláll hát, hogy készülődjön az induláshoz, de közben eszébe jut valami. Egy korábbi beszélgetésük Luninari-val.*
- Egy olyan világot szeretne, ahol szabad lehet. Ahol nem mások döntenek a feje fölött arról, hogy mi a helyes út, amin járni kell, hanem azt választhatja, amelyiken ő el akar indulni. Neki ez a legjobb. Egy szabad, szeretettel teli, nehéz döntésektől mentes, boldog élet. Nem is értem, miért akar mindenképp megfelelni mellettem a politikai színtéren… *Megcsóválja a fejét, majd inkább elindul, és hamarosan már a rezidencia kapuját is elhagyva az utcán sétálnak. A Romvárost a lehető legjobban megkerülve Arthenior temploma közelébe érnek, mikor Mai újra megszólal, már egy merőben más témával kapcsolatban.*
- Ó, ez remek hír! A Tanács ajánlotta? Mikor ott jártam, elhangzott, hogy segítségünkre lesznek a nevelőket illetően, ha az árvaház hajlandó együttműködni a várossal. *Valóban örömteli, hogy Mai még így, a szabadsága utáni első napján is új hírekkel tud szolgálni. Egy újabb bizonyíték arra, hogy az igazgatói székbe a legalkalmasabb személy ült bele.*
- Ugyan, egy levelet megírni egyáltalán nem nagy teher. Az én felelősségem, nem a tiéd. Ettől függetlenül szeretném, ha te is aláírnád majd. Nem tartanám helyesnek, ha nem lenne ott a neved azzal kapcsolatban, amivel te dolgoztál a legtöbbet. Ma este, elalvás előtt megírom, és holnap reggel megmutatom neked. *Ha ez Mai-nak is megfelel, akkor ennyiben maradhatnak, közben pedig felnéz a templom bejáratára, ami előtt megálltak a beszélgetésük közepette.*
- Itt találkoztam veled először. Az sem lehetett véletlen. Eeyr mindig, mindenkinek megmutatja a helyes utat. Menjünk be, kérlek! Egy rövid időre, aztán nem tartalak fel tovább. *Nem indul meg, csak akkor, ha Mai beleegyezik a kérésbe.*
*Márpedig a vádak igenis alaptalanok. Legalábbis azok, amik számítanak. Nem lopott el senkitől semmit, és soha nem bántotta Luninari-t. Lehet ezt negatív köntösbe öltöztetni, lehet hozzákapcsolni a múltban történt, kevésbé jó cselekedeteihez, de akkor is ez az igazság. Olyanért bántja valaki, akinek semmi köze hozzá, amit el sem követett. Mi ez, ha nem alaptalan igazságtalanság?
Még szerencse, hogy nem ezt kell most bizonygatnia Mai-nak, mert abból bizony semmi jó nem sül ki. A félvér józan eszének köszönhető, hogy Alenia düh és sértődöttség helyett mosollyal néz rá, és teljes egészében megbízik benne. A kérdése kissé váratlanul éri, és ahogy elgondolkodik, magában rá is jön, hogy nem tudja a helyes választ, de persze nem ezt fogja mondani.*
- Az, ami boldoggá teszi, de ezt tőle kellene megkérdezned, ha tudni szeretnéd. *Elegáns módon meg is válaszolja a kérdést, meg nem is, aztán meg már arról beszél, hogy talán két perce ültek le erre az ágyra, de már egyáltalán nem érzi itt jól magát. Sétálni szeretne, odakint a friss levegőn. Feláll hát, hogy készülődjön az induláshoz, de közben eszébe jut valami. Egy korábbi beszélgetésük Luninari-val.*
- Egy olyan világot szeretne, ahol szabad lehet. Ahol nem mások döntenek a feje fölött arról, hogy mi a helyes út, amin járni kell, hanem azt választhatja, amelyiken ő el akar indulni. Neki ez a legjobb. Egy szabad, szeretettel teli, nehéz döntésektől mentes, boldog élet. Nem is értem, miért akar mindenképp megfelelni mellettem a politikai színtéren… *Megcsóválja a fejét, majd inkább elindul, és hamarosan már a rezidencia kapuját is elhagyva az utcán sétálnak. A Romvárost a lehető legjobban megkerülve Arthenior temploma közelébe érnek, mikor Mai újra megszólal, már egy merőben más témával kapcsolatban.*
- Ó, ez remek hír! A Tanács ajánlotta? Mikor ott jártam, elhangzott, hogy segítségünkre lesznek a nevelőket illetően, ha az árvaház hajlandó együttműködni a várossal. *Valóban örömteli, hogy Mai még így, a szabadsága utáni első napján is új hírekkel tud szolgálni. Egy újabb bizonyíték arra, hogy az igazgatói székbe a legalkalmasabb személy ült bele.*
- Ugyan, egy levelet megírni egyáltalán nem nagy teher. Az én felelősségem, nem a tiéd. Ettől függetlenül szeretném, ha te is aláírnád majd. Nem tartanám helyesnek, ha nem lenne ott a neved azzal kapcsolatban, amivel te dolgoztál a legtöbbet. Ma este, elalvás előtt megírom, és holnap reggel megmutatom neked. *Ha ez Mai-nak is megfelel, akkor ennyiben maradhatnak, közben pedig felnéz a templom bejáratára, ami előtt megálltak a beszélgetésük közepette.*
- Itt találkoztam veled először. Az sem lehetett véletlen. Eeyr mindig, mindenkinek megmutatja a helyes utat. Menjünk be, kérlek! Egy rövid időre, aztán nem tartalak fel tovább. *Nem indul meg, csak akkor, ha Mai beleegyezik a kérésbe.*
3973. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-12-01 13:16:18
Üzenet elküldve: 2024-12-01 13:16:18
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Eeyr vagy Teysus //
*Csendben hallgatja meg Otalovoj meggyőződéstől fűtött szavait, arcáról nem nagyon lehet leolvasni mást közben, mint méltóságteljes nyugalmat, de aprókat bólogat.*
- Muzomgo testvér. Már az is jó jel, hogy eljöttél ide, engedélyt és tanácsot kérni. Érzem benned az elhivatottságot, ami sokakat önfejűségre és csökönyösségre sarkall. Te azonban kérted a papok áldását és véleményét.
*kezdi a válaszát.*
- Lehetőséget kérsz tőlem, de hát ki vagyok én, hogy megállítsalak, vagy éppen utadra noszogassalak? Annyit tehetek, hogy saját véleményemet osztom meg veled. E percben még nem tudom eldönteni, hogy küldetésed milyen irányt vesz. Ha hitedben erős maradsz és készen állsz újra és újra górcső alá vetetni szándékaidat és tetteidet, akkor nagyszerű dolgokat vihetsz végbe Eeyr nagyobb dicsőségére.
De ha elhivatottságod önfejűségbe csap át és meggyőződéseddé válik, hogy te tudod jobban mindenkinél, mire van szükségük nekik is mi az istennő szándéka, akkor veszélyes utakra tévelyedhetsz.
*feleli, majd így folytatja.*
- Így tehát én most csak azt mondhatom: ezt a lehetőséget nem tőlem kell kérned. Áldásomat adhatom, de csak én, Alamis. Nem Eeyr, csak az ő egyik alázatos szolgája, aki maga is nap nap után megmérettetik hitében és eszében. A szándékaid jók, céljaiddal szimpatizálok. Arra bátorítalak hát, hogy kezdd meg a munkát, próbáld megtalálni azokat a hittestvéreket, akikkel együtt tudjátok hirdetni Eeyr szavait.
Ugyanakkor arra kérlek, ne mulaszd el a rendszeres önvizsgálatot, és a tanács kikérését. A gyónás erre remek lehetőséget jelent. Én magam is vállalom, hogy gyóntatópapod leszek. Így figyelemmel kísérhetem pályád alakulását, és talán külső szemlélőként segíthetek abban, hogy egyes tetteidet, azok következményét a helyes irányba tereljük, szándékaid és lelked tisztaságát pedig megőrizzük akkor is, amikor esetleg már hatalmad lesz, amelyet Eeyr javára fordíthatsz. Hogy még mindig Eeyr-t szolgáld és általa a világot, ne pedig esetleg önmagadat, és így talán valaki mást.
*fejezi be végül a kinyilatkoztatást.*
*Csendben hallgatja meg Otalovoj meggyőződéstől fűtött szavait, arcáról nem nagyon lehet leolvasni mást közben, mint méltóságteljes nyugalmat, de aprókat bólogat.*
- Muzomgo testvér. Már az is jó jel, hogy eljöttél ide, engedélyt és tanácsot kérni. Érzem benned az elhivatottságot, ami sokakat önfejűségre és csökönyösségre sarkall. Te azonban kérted a papok áldását és véleményét.
*kezdi a válaszát.*
- Lehetőséget kérsz tőlem, de hát ki vagyok én, hogy megállítsalak, vagy éppen utadra noszogassalak? Annyit tehetek, hogy saját véleményemet osztom meg veled. E percben még nem tudom eldönteni, hogy küldetésed milyen irányt vesz. Ha hitedben erős maradsz és készen állsz újra és újra górcső alá vetetni szándékaidat és tetteidet, akkor nagyszerű dolgokat vihetsz végbe Eeyr nagyobb dicsőségére.
De ha elhivatottságod önfejűségbe csap át és meggyőződéseddé válik, hogy te tudod jobban mindenkinél, mire van szükségük nekik is mi az istennő szándéka, akkor veszélyes utakra tévelyedhetsz.
*feleli, majd így folytatja.*
- Így tehát én most csak azt mondhatom: ezt a lehetőséget nem tőlem kell kérned. Áldásomat adhatom, de csak én, Alamis. Nem Eeyr, csak az ő egyik alázatos szolgája, aki maga is nap nap után megmérettetik hitében és eszében. A szándékaid jók, céljaiddal szimpatizálok. Arra bátorítalak hát, hogy kezdd meg a munkát, próbáld megtalálni azokat a hittestvéreket, akikkel együtt tudjátok hirdetni Eeyr szavait.
Ugyanakkor arra kérlek, ne mulaszd el a rendszeres önvizsgálatot, és a tanács kikérését. A gyónás erre remek lehetőséget jelent. Én magam is vállalom, hogy gyóntatópapod leszek. Így figyelemmel kísérhetem pályád alakulását, és talán külső szemlélőként segíthetek abban, hogy egyes tetteidet, azok következményét a helyes irányba tereljük, szándékaid és lelked tisztaságát pedig megőrizzük akkor is, amikor esetleg már hatalmad lesz, amelyet Eeyr javára fordíthatsz. Hogy még mindig Eeyr-t szolgáld és általa a világot, ne pedig esetleg önmagadat, és így talán valaki mást.
*fejezi be végül a kinyilatkoztatást.*
3972. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-11-29 12:50:13
Üzenet elküldve: 2024-11-29 12:50:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 159
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 159
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Eeyr vagy Teysus //
*A tevepásztort szépen hárítja a pap. Jó döntés volt, hogy a tündér szótlanul figyelt csak. Persze a tevepásztor az hajthatatlan, de látszólag már visszább vett egy kicsit. Alesiant persze ez már nem izgatja, mivel elkönyvelte magában ezt az alakot veszélyesként. Már nagyon nem is kellene figyelnie, hiszen sejti a másik pap válaszát. Már maga a kérés is túlmutat az egyházon. A városon belül egy felfegyverezett csoport létrejöttéhez már a városi őrségnek is lenne pár szava. Simán átcsapna az egész politikai nézeteltérésekbe. Otalovoj nagy terveit a város maga fogja sárba tiporni. A tündérnek megjelenik pár lehetséges forgatókönyv a fejében a továbbiakról. Abban már biztos, hogy itt le fogják koptatni a férfit, vagy csak valami jelentéktelen feladatott adnak neki. Ettől függetlenül még érheti meglepetés.*
*A tevepásztort szépen hárítja a pap. Jó döntés volt, hogy a tündér szótlanul figyelt csak. Persze a tevepásztor az hajthatatlan, de látszólag már visszább vett egy kicsit. Alesiant persze ez már nem izgatja, mivel elkönyvelte magában ezt az alakot veszélyesként. Már nagyon nem is kellene figyelnie, hiszen sejti a másik pap válaszát. Már maga a kérés is túlmutat az egyházon. A városon belül egy felfegyverezett csoport létrejöttéhez már a városi őrségnek is lenne pár szava. Simán átcsapna az egész politikai nézeteltérésekbe. Otalovoj nagy terveit a város maga fogja sárba tiporni. A tündérnek megjelenik pár lehetséges forgatókönyv a fejében a továbbiakról. Abban már biztos, hogy itt le fogják koptatni a férfit, vagy csak valami jelentéktelen feladatott adnak neki. Ettől függetlenül még érheti meglepetés.*
3971. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-11-27 23:32:18
Üzenet elküldve: 2024-11-27 23:32:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Eeyr vagy Teysus //
* Muzomgot nem könnyű eltántorítani a céljától. Még ha ő lenne az utolsó ember, aki Eeyr "igaz" hitét hirdeti, akkor is kiállna a világ ellen. Alamis szavait végighallgatja és nyugodtan bólint, azonban szemében továbbra is az elszántság tüze ég. *
– Értelek és bölcsen szólsz, Alamis testvérem! Azonban Eeyr fényére esküszöm, hogy engem nem az erőszak vezérel. Mesterem tanításai talán eltérnek a megszokottól; ám úgy vélem, az erő és az igazság nemcsak, hogy megférnek egymás mellett, hanem hosszú távon az egyetlen módja, hogy fenntartsuk a rendet, a békét és az igazságot. * Már nem beszél olyan szenvedélyesen, viszont a célt nem téveszti szem elől. Számított rá, hogy kénytelen lesz kompromisszumokat kötni, de amíg megtalálja a közös nevezőt Arthenior papjaival, addig nincs veszve semmi. *
– Nem kérek mást, csak hogy adj egy lehetőséget. Egy csoportra, közösségre lenne szükségem, akik inkább szavakkal, mintsem tettekkel hirdetik Eeyr igéjét. Ám szükség esetén ott lenne a kard az oldalukon, hiszen meg kell védeniük magukat a gonosztól. Nem önbíráskodás lenne a céljuk, hanem az igazság és a béke fenntartása. Ha úgy látod, nincs szükség egy efféle rend felállítása, azt is elfogadom. Ugyanakkor én nem szeretném veszni hagyni az igazságot, így minden tőlem telhetőt meg fogok tenni ez ügy érdekében.
* Muzomgot nem könnyű eltántorítani a céljától. Még ha ő lenne az utolsó ember, aki Eeyr "igaz" hitét hirdeti, akkor is kiállna a világ ellen. Alamis szavait végighallgatja és nyugodtan bólint, azonban szemében továbbra is az elszántság tüze ég. *
– Értelek és bölcsen szólsz, Alamis testvérem! Azonban Eeyr fényére esküszöm, hogy engem nem az erőszak vezérel. Mesterem tanításai talán eltérnek a megszokottól; ám úgy vélem, az erő és az igazság nemcsak, hogy megférnek egymás mellett, hanem hosszú távon az egyetlen módja, hogy fenntartsuk a rendet, a békét és az igazságot. * Már nem beszél olyan szenvedélyesen, viszont a célt nem téveszti szem elől. Számított rá, hogy kénytelen lesz kompromisszumokat kötni, de amíg megtalálja a közös nevezőt Arthenior papjaival, addig nincs veszve semmi. *
– Nem kérek mást, csak hogy adj egy lehetőséget. Egy csoportra, közösségre lenne szükségem, akik inkább szavakkal, mintsem tettekkel hirdetik Eeyr igéjét. Ám szükség esetén ott lenne a kard az oldalukon, hiszen meg kell védeniük magukat a gonosztól. Nem önbíráskodás lenne a céljuk, hanem az igazság és a béke fenntartása. Ha úgy látod, nincs szükség egy efféle rend felállítása, azt is elfogadom. Ugyanakkor én nem szeretném veszni hagyni az igazságot, így minden tőlem telhetőt meg fogok tenni ez ügy érdekében.
3970. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-11-18 21:02:42
Üzenet elküldve: 2024-11-18 21:02:42
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Eeyr vagy Teysus //
*Alamis csendes nyugodtsággal hallgatja végig Muzomgot. S csak akkor szólal meg, amikor a megtermett szerecsen már befejezte érvelését.*
- Pajzsot emlegettél, de később már küzdelmet emlegetsz a káosz ellen. Légy óvatos a céljaiddal és vágyaiddal, Muzomgo testvér. Mi, Eeyr követői a nehezebb utat választjuk. Azt, amiben akaratunknak nem próbálunk túl erős eszközökkel érvényt szerezni, mert oly könnyű átesni a túloldalra.
Emlékezz csak a lázadásra, amely felperzselte ezt a várost: a szegények igazságot akartak, a javak egyenlőbb felosztását, jobb életet mindannyiunk számára. Eeyrnek kedves célok nemde? És lásd: a szegények még szegényebbek lettek, a gazdagokat érdemeikre, gyarlóságukra tekintet nélkül koncolták fel, Sa'Tereth hatalma pedig kiteljesedett a Sárvárosban, akár követőinek tartották magukat az ottaniak, akár csak tetteikkel szolgálták.
Vigyáznod kell hát, hogy meggyőződésed ne vezessen tévútra. Hatalommal felruházva, karddal a kezedben nehezebb megállni, hogy mindenre lesújts, ami az utadba kerül, és könnyebben felejted el mérlegre tenni, hogy valóban le kell-e rá sújtanod. Eeyrt szolgáld mindenképp, de eszközeidet válogasd meg, tanúsíts mértékletességet, mert Sa'Tereth meg tudja fertőzni a szíved anélkül is, hogy felfognád: belopózott a lelkedbe.
*Inti óva a lelkes hívőt.*
*Alamis csendes nyugodtsággal hallgatja végig Muzomgot. S csak akkor szólal meg, amikor a megtermett szerecsen már befejezte érvelését.*
- Pajzsot emlegettél, de később már küzdelmet emlegetsz a káosz ellen. Légy óvatos a céljaiddal és vágyaiddal, Muzomgo testvér. Mi, Eeyr követői a nehezebb utat választjuk. Azt, amiben akaratunknak nem próbálunk túl erős eszközökkel érvényt szerezni, mert oly könnyű átesni a túloldalra.
Emlékezz csak a lázadásra, amely felperzselte ezt a várost: a szegények igazságot akartak, a javak egyenlőbb felosztását, jobb életet mindannyiunk számára. Eeyrnek kedves célok nemde? És lásd: a szegények még szegényebbek lettek, a gazdagokat érdemeikre, gyarlóságukra tekintet nélkül koncolták fel, Sa'Tereth hatalma pedig kiteljesedett a Sárvárosban, akár követőinek tartották magukat az ottaniak, akár csak tetteikkel szolgálták.
Vigyáznod kell hát, hogy meggyőződésed ne vezessen tévútra. Hatalommal felruházva, karddal a kezedben nehezebb megállni, hogy mindenre lesújts, ami az utadba kerül, és könnyebben felejted el mérlegre tenni, hogy valóban le kell-e rá sújtanod. Eeyrt szolgáld mindenképp, de eszközeidet válogasd meg, tanúsíts mértékletességet, mert Sa'Tereth meg tudja fertőzni a szíved anélkül is, hogy felfognád: belopózott a lelkedbe.
*Inti óva a lelkes hívőt.*
3969. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-11-17 16:35:44
Üzenet elküldve: 2024-11-17 16:35:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 159
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 159
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Eeyr vagy Teysus //
* Eeyr papja elég visszafogott, talán jobban is, mint azt a tündér várta volna, viszont a tevepásztor már annál kevéssé. Hitetlenek, Eeyr ellen beszélők, meg a fene tudja még milyen veszélyeket lát ez itt. Nem gondolta volna róla, hogy ennyire fanatikus, keményvonalas hívő. Persze, hogy ebbe a városba jött hát, mert minden valamirevaló szerencsevadász így tesz mostanában. Wegtorenben süket fülekre lelt volna, Lihanech nem elég felvilágosult, de a jó öreg megtépázott Artheniorban lehet még menni valamire egy kis kreativitással. Nagy kár, hogy ez rá nézve is elég kockázatos. Egy rend felállítása Teysus hívei számára se feltétlenül előnyös. Könnyen meglehet, hogy egyik reggel arra ébred majd, hogy istentagadó, uszító személyként van megbélyegezve.*
~ Nocsak, nocsak! Kibújt a szög a zsákból. Érdekes. ~* Noha szólni támadt volna kedve, inkább mégis magába fojtja szavait. Kíváncsi Alamis álláspontjára, amit vehet nagyjából a Templom álláspontjának is. Így vagy úgy, de a mérleg nyelve mindig egyensúlyba kerül.*
* Eeyr papja elég visszafogott, talán jobban is, mint azt a tündér várta volna, viszont a tevepásztor már annál kevéssé. Hitetlenek, Eeyr ellen beszélők, meg a fene tudja még milyen veszélyeket lát ez itt. Nem gondolta volna róla, hogy ennyire fanatikus, keményvonalas hívő. Persze, hogy ebbe a városba jött hát, mert minden valamirevaló szerencsevadász így tesz mostanában. Wegtorenben süket fülekre lelt volna, Lihanech nem elég felvilágosult, de a jó öreg megtépázott Artheniorban lehet még menni valamire egy kis kreativitással. Nagy kár, hogy ez rá nézve is elég kockázatos. Egy rend felállítása Teysus hívei számára se feltétlenül előnyös. Könnyen meglehet, hogy egyik reggel arra ébred majd, hogy istentagadó, uszító személyként van megbélyegezve.*
~ Nocsak, nocsak! Kibújt a szög a zsákból. Érdekes. ~* Noha szólni támadt volna kedve, inkább mégis magába fojtja szavait. Kíváncsi Alamis álláspontjára, amit vehet nagyjából a Templom álláspontjának is. Így vagy úgy, de a mérleg nyelve mindig egyensúlyba kerül.*
3968. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-11-16 19:39:31
Üzenet elküldve: 2024-11-16 19:39:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Eeyr vagy Teysus //
* Muzomgo egyetértően bólint, de nem elégszik meg ennyivel. *
– Egyetértek abban, hogy a példamutatás és tanítás erős fegyver, de pajzsra is szükségünk lehet. * Kicsit közelebb hajol Alamishoz és bizalmasabb hangerőre vált. *
– Védekeznünk is kell a hitetlenekkel szemben. Nem azokra a szerencsétlenekre gondolok, akikhez még nem jutott el a tan, hanem azokra, akik próbálják elpusztítani, amit csak lehet. Ezek szerint a városban nincs tolerancia a Sa'Tereth-hívőkkel szemben? Ennek örülök, de nemcsak Sa'Tereth követői jelentenek fenyegetést. – Útjaim során sokféle szerzettel találkoztam, és az a tapasztalatom, hogy sokan teljes mértékben elutasítják minden istenség tanait. Akadnak olyanok, akik egyenesen Eeyr ellen uszítják az embereket: azt állítják, hogy a sötétség másik arca. Azt hiszem, egyetértünk abban, hogy az ilyen tanok terjesztését nem szabad tétlenül néznünk. Szükség van az igazság terjesztésére, hogy megvédjük magunkat.
* Hagy egy kis szünetet, ami alatt megdörzsöli szemeit. Egy pillanatra eszébe jut a vele érkezett tündér felé. Alesian még mindig ott van mosómedvéje társaságában, de most nem érdekli különösebben Teysus önjelölt papja. Muzomgo még csak nemrégiben ért a városba és máris a templomban van és egy nagy rangú pappal beszélget. Büszke arra, amit eddig elért és bár szeretne ma még rendesen szétnézni Artheniorban, egyelőre minden figyelmét erre a számára igen fontos beszélgetésre fordítja. *
– Gondolj csak bele, Alamis testvér! * Hangja ismét erősebb és határozottabb mint valaha. *
– Eeyr szeretetre és áldozathozásra tanított minket. Épp ezért kéne most erősnek lennünk és szervezetten fellépni azok ellen, akik az istennő ellen uszítanak. Ha az emberek látják, hogy a hit békét és védelmet is nyújt, könnyebben térnének vissza Eeyr fényéhez.
* Erősen meg van győződve róla, hogy ez az út vezet az igazság fennmaradásához. Reméli, hogy Alamisra is sikerült hatást gyakorolni szavaival. Határozottan a másikra néz és a tekintetét keresi. *
– Egy rend felállítását javaslom, aminek a célja a káosz elleni küzdelem: az uszítók megbüntetése és a hitetlenek megmentése. Mit gondolsz, Alamis testvér, tudnál ebben támogatni?
* Muzomgo egyetértően bólint, de nem elégszik meg ennyivel. *
– Egyetértek abban, hogy a példamutatás és tanítás erős fegyver, de pajzsra is szükségünk lehet. * Kicsit közelebb hajol Alamishoz és bizalmasabb hangerőre vált. *
– Védekeznünk is kell a hitetlenekkel szemben. Nem azokra a szerencsétlenekre gondolok, akikhez még nem jutott el a tan, hanem azokra, akik próbálják elpusztítani, amit csak lehet. Ezek szerint a városban nincs tolerancia a Sa'Tereth-hívőkkel szemben? Ennek örülök, de nemcsak Sa'Tereth követői jelentenek fenyegetést. – Útjaim során sokféle szerzettel találkoztam, és az a tapasztalatom, hogy sokan teljes mértékben elutasítják minden istenség tanait. Akadnak olyanok, akik egyenesen Eeyr ellen uszítják az embereket: azt állítják, hogy a sötétség másik arca. Azt hiszem, egyetértünk abban, hogy az ilyen tanok terjesztését nem szabad tétlenül néznünk. Szükség van az igazság terjesztésére, hogy megvédjük magunkat.
* Hagy egy kis szünetet, ami alatt megdörzsöli szemeit. Egy pillanatra eszébe jut a vele érkezett tündér felé. Alesian még mindig ott van mosómedvéje társaságában, de most nem érdekli különösebben Teysus önjelölt papja. Muzomgo még csak nemrégiben ért a városba és máris a templomban van és egy nagy rangú pappal beszélget. Büszke arra, amit eddig elért és bár szeretne ma még rendesen szétnézni Artheniorban, egyelőre minden figyelmét erre a számára igen fontos beszélgetésre fordítja. *
– Gondolj csak bele, Alamis testvér! * Hangja ismét erősebb és határozottabb mint valaha. *
– Eeyr szeretetre és áldozathozásra tanított minket. Épp ezért kéne most erősnek lennünk és szervezetten fellépni azok ellen, akik az istennő ellen uszítanak. Ha az emberek látják, hogy a hit békét és védelmet is nyújt, könnyebben térnének vissza Eeyr fényéhez.
* Erősen meg van győződve róla, hogy ez az út vezet az igazság fennmaradásához. Reméli, hogy Alamisra is sikerült hatást gyakorolni szavaival. Határozottan a másikra néz és a tekintetét keresi. *
– Egy rend felállítását javaslom, aminek a célja a káosz elleni küzdelem: az uszítók megbüntetése és a hitetlenek megmentése. Mit gondolsz, Alamis testvér, tudnál ebben támogatni?
3967. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-11-14 15:48:20
Üzenet elküldve: 2024-11-14 15:48:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ármányok//
- Mintha nem tudnám.
* Feleli fennhangon, mintha sose fordult volna elő ilyesmi. Ha egy kicsit jobban érdekelné, akkor biztosan emlékezne a tegnapra, de ez van. Azzal felveszi a könyvét és elkezd visszafele menni. Ha jól emlékszik, márpedig nem igazán érdekli, akkor jó sorba hozta. Vissza is rakja a helyére, de mielőtt tovább állna megpillant egy másik könyvet mélyen mögé rejtve. *
- Hát ez meg?
* Kíváncsi természete révén fellapozza a talált anyagot, és ha nem is tüzetesen de átolvas néhány oldalt belőle. Szemei megragadnak egy bizonyos leíráson. Mégpedig a Halálos Yerasyn képén és leiratán. *
- Szédülés, gyengeség, állom, majd halál? Nem is hangzik olyan rosszul!
* Halkan ismétli a szavakat, amiket olvas, nehogy valaki meghallja. Ha esetleg Hena keresné gyorsan visszateszi és mintha semmisem történt volna elindul. Ha nem, akkor meg amint elolvasta indul meg. Ez a plusz információ jól hangzik, talán még a későbbiekben elég nagy hasznát fogja venni. Végezetül megindul kifelé. Fent végre tiszta levegő mellé egy kis napsütést is kaphat. Szerencséjére, még nem ment le a nap, szóval lehetnek még a piacon. *
- Akkor irány a piac!
* Feleli kissé izgatottabban, mint kéne. Közben megigazítja haját. Elvégre elég rakoncátlan már egy ideje. Majd köpenyét porolja le. Jobb körülmények között is tarthatnák a könyveket, de ez van! *
- Szóval, szerinted mire van még szükségünk?
- Mintha nem tudnám.
* Feleli fennhangon, mintha sose fordult volna elő ilyesmi. Ha egy kicsit jobban érdekelné, akkor biztosan emlékezne a tegnapra, de ez van. Azzal felveszi a könyvét és elkezd visszafele menni. Ha jól emlékszik, márpedig nem igazán érdekli, akkor jó sorba hozta. Vissza is rakja a helyére, de mielőtt tovább állna megpillant egy másik könyvet mélyen mögé rejtve. *
- Hát ez meg?
* Kíváncsi természete révén fellapozza a talált anyagot, és ha nem is tüzetesen de átolvas néhány oldalt belőle. Szemei megragadnak egy bizonyos leíráson. Mégpedig a Halálos Yerasyn képén és leiratán. *
- Szédülés, gyengeség, állom, majd halál? Nem is hangzik olyan rosszul!
* Halkan ismétli a szavakat, amiket olvas, nehogy valaki meghallja. Ha esetleg Hena keresné gyorsan visszateszi és mintha semmisem történt volna elindul. Ha nem, akkor meg amint elolvasta indul meg. Ez a plusz információ jól hangzik, talán még a későbbiekben elég nagy hasznát fogja venni. Végezetül megindul kifelé. Fent végre tiszta levegő mellé egy kis napsütést is kaphat. Szerencséjére, még nem ment le a nap, szóval lehetnek még a piacon. *
- Akkor irány a piac!
* Feleli kissé izgatottabban, mint kéne. Közben megigazítja haját. Elvégre elég rakoncátlan már egy ideje. Majd köpenyét porolja le. Jobb körülmények között is tarthatnák a könyveket, de ez van! *
- Szóval, szerinted mire van még szükségünk?
3966. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-11-14 11:56:34
Üzenet elküldve: 2024-11-14 11:56:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Ármányok//
*Ha már tényleg az időről kérdezi Derk, azt ő maga sem tudná megmondani. Még reggel találkoztak, túl sok időt nem tartózkodtak a tisztáson, annál inkább a könyvtárban. A természetes fényhiány lehetetlenné teszi, hogy meg lehessen becsülni az időt.*
-Tehát akkor elsőnek a piac.
*Konstatálja vagy éppen utasítja magukat. Sok volt már a tervezés, itt az idő a cselekvésre. Már amit most éppen meg tudnak csinálni, az a réti ármány megkeresése, abból altató főzése, alkimista vagy a saját erejükből. Még egy utolsó pillantást vet a könyvre, amelyet Derk hozott. Nem írják benne, hogy a réti ármány ritka növény volna, bár az ellenkezőjét sem írják. Talán az állatok adhatnak valamilyen útmutatás a növények irányába? Valószínű ők is elalszanak tőle, szóval azok akár kerülhetik is a virágot. Kifinomultabb érzékeik vannak az állatoknak, valószínűleg jobban érzik az ármány illatát és már messze elkerülik. Amelyik meg nem ismeri, az meg elbóbiskol mellette. Így vagy úgy, de meg fogják találni azt a növényt. A táskájában meg van elég hely egy pár csokorra valóra belőle.*
-Akkor én benézek a piacra, ha akarsz jöhetsz te is. Ott tudsz kék italt venni. Vagy ismersz valakit aki olcsóbban tud adni?
*A válasz természetesen nem lesz, hisz a férfi épp tőle kérdezte, meg mondta is, hogy nem ismer alkimistát, de jó lesz arra, hogy kicsit bosszantsa.*
-Menjünk, a részleteket meg tudjuk beszélni út közben is.
*Feláll az asztaltól, becsukja a könyveket, amiket elhozott és elindul a polc felé ahonnan elhozta őket.*
-Te is tedd vissza a könyvet, amit elhoztál, a helyére!
*Utasítja Derket.*
*Ha már tényleg az időről kérdezi Derk, azt ő maga sem tudná megmondani. Még reggel találkoztak, túl sok időt nem tartózkodtak a tisztáson, annál inkább a könyvtárban. A természetes fényhiány lehetetlenné teszi, hogy meg lehessen becsülni az időt.*
-Tehát akkor elsőnek a piac.
*Konstatálja vagy éppen utasítja magukat. Sok volt már a tervezés, itt az idő a cselekvésre. Már amit most éppen meg tudnak csinálni, az a réti ármány megkeresése, abból altató főzése, alkimista vagy a saját erejükből. Még egy utolsó pillantást vet a könyvre, amelyet Derk hozott. Nem írják benne, hogy a réti ármány ritka növény volna, bár az ellenkezőjét sem írják. Talán az állatok adhatnak valamilyen útmutatás a növények irányába? Valószínű ők is elalszanak tőle, szóval azok akár kerülhetik is a virágot. Kifinomultabb érzékeik vannak az állatoknak, valószínűleg jobban érzik az ármány illatát és már messze elkerülik. Amelyik meg nem ismeri, az meg elbóbiskol mellette. Így vagy úgy, de meg fogják találni azt a növényt. A táskájában meg van elég hely egy pár csokorra valóra belőle.*
-Akkor én benézek a piacra, ha akarsz jöhetsz te is. Ott tudsz kék italt venni. Vagy ismersz valakit aki olcsóbban tud adni?
*A válasz természetesen nem lesz, hisz a férfi épp tőle kérdezte, meg mondta is, hogy nem ismer alkimistát, de jó lesz arra, hogy kicsit bosszantsa.*
-Menjünk, a részleteket meg tudjuk beszélni út közben is.
*Feláll az asztaltól, becsukja a könyveket, amiket elhozott és elindul a polc felé ahonnan elhozta őket.*
-Te is tedd vissza a könyvet, amit elhoztál, a helyére!
*Utasítja Derket.*
3965. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-11-14 10:55:48
Üzenet elküldve: 2024-11-14 10:55:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ármányok//
- Természetesen. Ez magától értetődő.
* Néz újfent az alkímiás könyvre. Még nem próbálta, de biztos, hogy nincs hozzá tehetsége. Inkább marad a jól bevált dolgokhoz, amihez egy kicsikét is ért. Mint például a horgászat, a mágia, és Henának az idegein való táncolás. Kell ennél több? *
- Hát honnan tudjam, hogy kiket ismersz?
* Vág vissza. Amilyen könnyen adná a bőrét azoknak, akiket rabolni fognak, ahhoz képest csoda, ha nem barátkozott volna már össze néhány férfival. *
- Igen, de előbb, mint mondtam találnunk kéne valakit, akinél lehet kék italt venni. Sokkal könnyebben menne az egész. Mi hiányzik még a tervből?
* Dől hátra székében, fittyet se hányva a csábító ajánlatára. Mintha meg se hallotta volna, úgy hagyja figyelmen kívül. *
- Talán még ma elintézhetjük! Mondjuk, fene se tudja, hogy mennyi az idő itt lent. Talán már este is van?
* Teszi fel kérdően, de amúgy sokat nem zavarja. Csak a piacon biztos kevesen lesznek. Már ha lesznek egyáltalán.*
- Természetesen. Ez magától értetődő.
* Néz újfent az alkímiás könyvre. Még nem próbálta, de biztos, hogy nincs hozzá tehetsége. Inkább marad a jól bevált dolgokhoz, amihez egy kicsikét is ért. Mint például a horgászat, a mágia, és Henának az idegein való táncolás. Kell ennél több? *
- Hát honnan tudjam, hogy kiket ismersz?
* Vág vissza. Amilyen könnyen adná a bőrét azoknak, akiket rabolni fognak, ahhoz képest csoda, ha nem barátkozott volna már össze néhány férfival. *
- Igen, de előbb, mint mondtam találnunk kéne valakit, akinél lehet kék italt venni. Sokkal könnyebben menne az egész. Mi hiányzik még a tervből?
* Dől hátra székében, fittyet se hányva a csábító ajánlatára. Mintha meg se hallotta volna, úgy hagyja figyelmen kívül. *
- Talán még ma elintézhetjük! Mondjuk, fene se tudja, hogy mennyi az idő itt lent. Talán már este is van?
* Teszi fel kérdően, de amúgy sokat nem zavarja. Csak a piacon biztos kevesen lesznek. Már ha lesznek egyáltalán.*
3964. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-11-14 10:31:10
Üzenet elküldve: 2024-11-14 10:31:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Ármányok//
*Derk továbbra is köti az ebet a karóhoz és szeretne egy alkimistát is bevonni. Henadryna már elmondta az ellenérveit és ennek ellenérveit, nem fogja újra megismételni őket. Nagyot sóhajt és végül csak belemegy.*
-Rendben. Majd az árat megfelezzük. Már ha találunk valakit.
*A könyv mely alkímiai műveleteket ír le érdekesnek bizonyul. Felkeltette Henadryna érdeklődését. Szülei is gyakran foglalkoztak a bájitalok keverésével, de a mágiában tanúsított tehetsége után inkább azon maradtak, hogy azt az utat kövesse. Most meg előjön belőle az érdeklődés. Majd idővel biztos lesz lehetősége fejleszteni magát ezen a téren.*
-Ha ismernék akkor nem lennénk itt.
*Oktatja ki a férfit.*
-Bár azt meg kell hagyni, hogy egy ilyen népes városhoz képest furcsa, hogy nincs senki aki bájital keverésével foglalkozzon. Úgy értve, hogy boltja vagy komolyan felszerelt műhelye lenne, ahol ki tudja szolgálni a vásárlókat.
*Az sokban megkönnyítené a dolgukat. De most a saját képességeiben kell megbíznia. Magabiztosságát már mutatta, ő készen állna megfőzni az italt. A veszély mondjuk tényleg fennáll, hogy elaltatják magukat, de még ezt elfogadja. Vizes, nedves ronggyal tudnak védekezni a gőz ellen.*
-A Mágustoronyba? Nyugodtan. Én addig keresgélhetek növényeket. Vagy talán szükséged van társaságra?
*Mondja csábítóan, hogy bosszantsa a férfit.*
*Derk továbbra is köti az ebet a karóhoz és szeretne egy alkimistát is bevonni. Henadryna már elmondta az ellenérveit és ennek ellenérveit, nem fogja újra megismételni őket. Nagyot sóhajt és végül csak belemegy.*
-Rendben. Majd az árat megfelezzük. Már ha találunk valakit.
*A könyv mely alkímiai műveleteket ír le érdekesnek bizonyul. Felkeltette Henadryna érdeklődését. Szülei is gyakran foglalkoztak a bájitalok keverésével, de a mágiában tanúsított tehetsége után inkább azon maradtak, hogy azt az utat kövesse. Most meg előjön belőle az érdeklődés. Majd idővel biztos lesz lehetősége fejleszteni magát ezen a téren.*
-Ha ismernék akkor nem lennénk itt.
*Oktatja ki a férfit.*
-Bár azt meg kell hagyni, hogy egy ilyen népes városhoz képest furcsa, hogy nincs senki aki bájital keverésével foglalkozzon. Úgy értve, hogy boltja vagy komolyan felszerelt műhelye lenne, ahol ki tudja szolgálni a vásárlókat.
*Az sokban megkönnyítené a dolgukat. De most a saját képességeiben kell megbíznia. Magabiztosságát már mutatta, ő készen állna megfőzni az italt. A veszély mondjuk tényleg fennáll, hogy elaltatják magukat, de még ezt elfogadja. Vizes, nedves ronggyal tudnak védekezni a gőz ellen.*
-A Mágustoronyba? Nyugodtan. Én addig keresgélhetek növényeket. Vagy talán szükséged van társaságra?
*Mondja csábítóan, hogy bosszantsa a férfit.*
3963. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-11-14 08:39:28
Üzenet elküldve: 2024-11-14 08:39:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ármányok//
* Kíváncsian figyeli, ahogyan Hena rámutat néhány dologra, ami eddig elkerülte a figyelmét. Valóban van néhány hasznos dolgot, de tudni nem elég! Ez nem olyan, mint a horgászat, hogy beleadják az időt és egyszer csak jobbak lesznek. Hümmög, miközben hallgatja a másikat és csak azután szól, hogy végzett a magyarázatával. *
- Talán, de az alkímia nem egy olyan dolog, amit félvállról tudnánk kezelni. Talán a szerencse velünk lesz és sikerül, de az is lehet, hogy elrontjuk és álomba kerülünk már csak a szaga miatt. Bár... Amondó volnék, hogy tartsuk nyitva a szemünket. Ha találunk egyet rákérdezhetünk. Bár én még nem láttam errefelé alkimistát, te?
* Ő inkább nem mocskolná be olyannal a kezét, amit nem ismer. Legalábbis az alkímia terén. A legkisebb hiba után békává változnak, vagy valami hasonló balszerencsés esetet inkább kerülné! Bár nem állítja meg a másikat, hogy saját kárára próbálkozzon, de az biztos több időt venne igénybe. *
- Lassan a mágustoronyba kéne mennem! Jobb, ha felkészülök pár erősebb varázslattal. Akkor már több dolgot is vehetnénk attól az alkimistától.
* Kíváncsian figyeli, ahogyan Hena rámutat néhány dologra, ami eddig elkerülte a figyelmét. Valóban van néhány hasznos dolgot, de tudni nem elég! Ez nem olyan, mint a horgászat, hogy beleadják az időt és egyszer csak jobbak lesznek. Hümmög, miközben hallgatja a másikat és csak azután szól, hogy végzett a magyarázatával. *
- Talán, de az alkímia nem egy olyan dolog, amit félvállról tudnánk kezelni. Talán a szerencse velünk lesz és sikerül, de az is lehet, hogy elrontjuk és álomba kerülünk már csak a szaga miatt. Bár... Amondó volnék, hogy tartsuk nyitva a szemünket. Ha találunk egyet rákérdezhetünk. Bár én még nem láttam errefelé alkimistát, te?
* Ő inkább nem mocskolná be olyannal a kezét, amit nem ismer. Legalábbis az alkímia terén. A legkisebb hiba után békává változnak, vagy valami hasonló balszerencsés esetet inkább kerülné! Bár nem állítja meg a másikat, hogy saját kárára próbálkozzon, de az biztos több időt venne igénybe. *
- Lassan a mágustoronyba kéne mennem! Jobb, ha felkészülök pár erősebb varázslattal. Akkor már több dolgot is vehetnénk attól az alkimistától.
3962. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-11-13 16:06:45
Üzenet elküldve: 2024-11-13 16:06:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Ármányok//
*Meg kell gondolnia a férfi szavait. Egy tapasztalt alkimista hasznos lenne, de ha már pénzt akarnak szerezni, akkor nem a legjobb megoldás. Viszont akkor látnák, hogy hogyan kell elkészíteni és akkor ők maguk is meg tudnák csinálni.*
-Lehet igazad van, de én azt mondom nekünk is sikerülne. Mindjárt mutatom.
*Félretesz egy-két könyvet majd elővesz egy másikat. Ebben néhány egyszerűbb alkímiai műveletet írnak le.*
-Látod. Ha a növény virágait egy vászonba csomagoljuk és úgy kifőzzük akkor már meg is lesz az altatónk. Nem kell nagy hőfokon, nehogy a hatóanyagok elbomoljanak. A további főzéssel a felesleges vizet elpároljuk és meg is van az altató főzet. Mondjuk sok virág kell majd, mivel alkimista felszerelésünk nincs.
*Mutogat a két könyvben Derknek.*
-Még úgy is csinálhatjuk, hogy kifőzzük a virágból majd utána egy vászonruhán keresztül leszűrjük és csak utána pároljuk be. Igen, ez lesz a jó művelet!
*Teljesen felizgatta a könyv. Hihetetlen mi mindenre képes az alkímia. Lehet szerzett magának egy hobbit.*
-Neked mi a véleményed? Inkább maradjunk a tapasztalt ember keresésénél, vagy próbáljuk meg mi magunk?
*Ő szívesen kísérletezne, amit különben senki nem tilt meg tőle. Egyedül is neki állhat a keresésnek és főzésnek.*
*Meg kell gondolnia a férfi szavait. Egy tapasztalt alkimista hasznos lenne, de ha már pénzt akarnak szerezni, akkor nem a legjobb megoldás. Viszont akkor látnák, hogy hogyan kell elkészíteni és akkor ők maguk is meg tudnák csinálni.*
-Lehet igazad van, de én azt mondom nekünk is sikerülne. Mindjárt mutatom.
*Félretesz egy-két könyvet majd elővesz egy másikat. Ebben néhány egyszerűbb alkímiai műveletet írnak le.*
-Látod. Ha a növény virágait egy vászonba csomagoljuk és úgy kifőzzük akkor már meg is lesz az altatónk. Nem kell nagy hőfokon, nehogy a hatóanyagok elbomoljanak. A további főzéssel a felesleges vizet elpároljuk és meg is van az altató főzet. Mondjuk sok virág kell majd, mivel alkimista felszerelésünk nincs.
*Mutogat a két könyvben Derknek.*
-Még úgy is csinálhatjuk, hogy kifőzzük a virágból majd utána egy vászonruhán keresztül leszűrjük és csak utána pároljuk be. Igen, ez lesz a jó művelet!
*Teljesen felizgatta a könyv. Hihetetlen mi mindenre képes az alkímia. Lehet szerzett magának egy hobbit.*
-Neked mi a véleményed? Inkább maradjunk a tapasztalt ember keresésénél, vagy próbáljuk meg mi magunk?
*Ő szívesen kísérletezne, amit különben senki nem tilt meg tőle. Egyedül is neki állhat a keresésnek és főzésnek.*
3961. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-11-13 13:33:05
Üzenet elküldve: 2024-11-13 13:33:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ármányok//
* Az első lépést teljesítették. Ám most jön még csak a neheze. *
- Nem. De gondolod, hogy ez ilyen egyszerű? Legalábbis szerintem valaki tapasztaltabbat kéne megkérnünk, hogy intézze el a lefőzést. Bár ennek megvan a maga kockázata, de ha találnánk valakit, akit csak a pénz érdekel, az nagyban növelné az esélyeinket!
* Biztos benne, hogy kellene egy kis keverési tapasztalat a virág elkészítéséhez, és ki lenne a legjobb a feladatra, mintsem valami tapasztalt alkimista! *
- Bemagyarázod neki, hogy alvási gondjaid vannak, vagy valami rokonodnak, és ha szerencsénk van, akkor megesik a szíve és nem kérdez többet.
* Már ha akad ilyen alkimista. Akadnia kéne, bár mivel még eggyel sem találkozott mióta a városban van, ezért még abban is kételkedik, hogy léteznek e. Mindenesetre figyeli Henát, hátha hozzáteszi a saját elképzelését a dologhoz. Ha meg már alkimista, akkor bevásárolhatnak a kék löttyből, amit annyira keresnek. Persze azt is biztos mocsok drágán fogják kínálni. *
* Az első lépést teljesítették. Ám most jön még csak a neheze. *
- Nem. De gondolod, hogy ez ilyen egyszerű? Legalábbis szerintem valaki tapasztaltabbat kéne megkérnünk, hogy intézze el a lefőzést. Bár ennek megvan a maga kockázata, de ha találnánk valakit, akit csak a pénz érdekel, az nagyban növelné az esélyeinket!
* Biztos benne, hogy kellene egy kis keverési tapasztalat a virág elkészítéséhez, és ki lenne a legjobb a feladatra, mintsem valami tapasztalt alkimista! *
- Bemagyarázod neki, hogy alvási gondjaid vannak, vagy valami rokonodnak, és ha szerencsénk van, akkor megesik a szíve és nem kérdez többet.
* Már ha akad ilyen alkimista. Akadnia kéne, bár mivel még eggyel sem találkozott mióta a városban van, ezért még abban is kételkedik, hogy léteznek e. Mindenesetre figyeli Henát, hátha hozzáteszi a saját elképzelését a dologhoz. Ha meg már alkimista, akkor bevásárolhatnak a kék löttyből, amit annyira keresnek. Persze azt is biztos mocsok drágán fogják kínálni. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3973-3992