Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 27 (521. - 540. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
540. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2022-08-27 20:06:15
Üzenet elküldve: 2022-08-27 20:06:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A világ nagy kérdései //
*Folytatja ő az ötletelést és vannak tippjei is, amiket most megoszt a másikkal. Viszonzásképpen meghallgatja ő is, hogy eddig mivel próbálkozott Nilevard. Kicsit meg is sajnálja szegényt, mert a parancsnoka a hallgatást választja. Persze tudja, hogy ez nagyon fontos; de mégis legalább annyit tehetne, hogy egy-két tudálékosabb egyént megkérdez az ügyben.*
- Nos így már ketten tudnak a maguk titkáról, Eeyr és én. Ámbár velem talán nem olyan egyhangú a beszélgetés.
*Apróbb próbálkozás, hogy jobb kedvre derítse vele a lovagot, aki kissé talán elszontyolodott a történtek miatt.*
- Fel a fejjel. A küldetések mellett próbálja meggyőzni a parancsnokát arról, hogy ebbe a városi tanácsot is avassák be. Ha elpusztítani nem is lehet a lényt, talán még védekezhetünk ellene. Amint mondtam, földalatti rejtekhelyek kialakításával.
*A védelem kialakításában lennének még ötletei, de most úgy tűnik, rajta a sor, hogy meséljen magáról.*
- Igazából mindennel. Nem csak a sebek ellátása és műtétek érdekelnek, hanem a különböző betegségek okai, terjedésük mikéntje és a gyógyításuk. No meg a megelőzésük. Egyszerre több kutatást is végzek jelen pillanatban is, mármint nem itt, a templomban, hanem úgy; általában.
*Valamin töri mindig a fejét és néha a legváratlanabb helyzetekben és pillanatokban jutnak eszébe olyan ötletek, amik sokak életét javíthatja.*
- Igen, de talán már mondtam korábban is, hogy a közeljövőben tervezek mágiát tanulni. Leginkább a víz, mint elem, varázslatai azok, amik tudtommal segítségemre lehetnek a gyógyításban.
*Egy kisebb fényoltár sem ártana, ha lenne a rezidencián. Vagyis, elvileg van, csak kicsit ki kellene pofozni és persze el kell sajátítania pár dolgot még.*
// A világ nagy kérdései //
*Folytatja ő az ötletelést és vannak tippjei is, amiket most megoszt a másikkal. Viszonzásképpen meghallgatja ő is, hogy eddig mivel próbálkozott Nilevard. Kicsit meg is sajnálja szegényt, mert a parancsnoka a hallgatást választja. Persze tudja, hogy ez nagyon fontos; de mégis legalább annyit tehetne, hogy egy-két tudálékosabb egyént megkérdez az ügyben.*
- Nos így már ketten tudnak a maguk titkáról, Eeyr és én. Ámbár velem talán nem olyan egyhangú a beszélgetés.
*Apróbb próbálkozás, hogy jobb kedvre derítse vele a lovagot, aki kissé talán elszontyolodott a történtek miatt.*
- Fel a fejjel. A küldetések mellett próbálja meggyőzni a parancsnokát arról, hogy ebbe a városi tanácsot is avassák be. Ha elpusztítani nem is lehet a lényt, talán még védekezhetünk ellene. Amint mondtam, földalatti rejtekhelyek kialakításával.
*A védelem kialakításában lennének még ötletei, de most úgy tűnik, rajta a sor, hogy meséljen magáról.*
- Igazából mindennel. Nem csak a sebek ellátása és műtétek érdekelnek, hanem a különböző betegségek okai, terjedésük mikéntje és a gyógyításuk. No meg a megelőzésük. Egyszerre több kutatást is végzek jelen pillanatban is, mármint nem itt, a templomban, hanem úgy; általában.
*Valamin töri mindig a fejét és néha a legváratlanabb helyzetekben és pillanatokban jutnak eszébe olyan ötletek, amik sokak életét javíthatja.*
- Igen, de talán már mondtam korábban is, hogy a közeljövőben tervezek mágiát tanulni. Leginkább a víz, mint elem, varázslatai azok, amik tudtommal segítségemre lehetnek a gyógyításban.
*Egy kisebb fényoltár sem ártana, ha lenne a rezidencián. Vagyis, elvileg van, csak kicsit ki kellene pofozni és persze el kell sajátítania pár dolgot még.*
539. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2022-08-27 17:03:13
Üzenet elküldve: 2022-08-27 17:03:13
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Megtorpan a kapuban, és latolgatja, hogy bemenjen e az épületbe. Valójában sosem látott még Eeyr templomot, emiatt fantáziájában valahogy vadabb elképzelések jelentek meg az épületről. Vajon ha bemenne, akkor megsejtenék azt, hogy szívét már Sa'Terethnek adta? Úgy sejti igen, már csak az a kérdéses, hogy ezzel az információval mit kezdenének a szeretet papjai. Látott már ilyen-olyan szélsőségeket, egyik sem lepné meg igazán. Végül csak a kertet veszi alaposabb szemügyre, félő, hogy émelyegni kezdene ha a sok álszentet megpillantaná a sorok között fohászkodni.*
538. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2022-08-26 20:43:52
Üzenet elküldve: 2022-08-26 20:43:52
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A világ nagy kérdései //
* Érdeklődve hallgatja a gondolkozását a lánynak, az eddigi nézelődés helyett már figyelmesen követi minden szavát, az arcára kiül a mosoly a hallottakra. *
- Oh, semmi-semmi, folytassa csak, tetszik az esze járása. Megpróbáltam megbeszélést kezdeményezni, de még nem került rá sor. A parancsnokot nem éppen kerülhetem meg, néha olyan érzésem van, mintha csak én akarnék ezzel a problémával foglalkozni. Örömömre szolgál hallgatni egy másik személyt ezzel kapcsolatban.
* Természetesen valahol igaz amit a lovag mond, de szimpatikus is számára a lány gondolat menete, még csak most ismerte meg, mégis élvezettel hallgatja az elképzeléseket. *
- Sárkány pikkely volt a földön, így elhoztunk belőle néhány darabot, de a kutatások azt mutatták, hogy a mágia nem hatott rá. Ha engem kérdez, az istenek kezében vagyunk, bár szívesen tennék inkább valamit, de csak az újabb és az újabb megbízásokat kapom helyette.
* A lovag érzékeli, hogy nem kellene ennyire belemerülni a témába, így inkább témát próbál kezdeményezni a lánynál, amivel talán nem tűnik olyan önzőnek.. *
- Mellesleg, az orvosláson belül mivel foglalkozik a kisasszony? Illetve gondolt már arra, hogy a mágiát keverni a gyógyítással? Mondjuk, hogy megvásárolhatóvá tenni néhány varázslatot, természetesen egy használatra. Sokat gondolkoztam ilyeneken, hogy ha nincs is mágus a közelünkben, törött csontokat pillanatok alatt begyógyíthatnánk. Az elixirek hatékonyságában annyira nem bízok.
// A világ nagy kérdései //
* Érdeklődve hallgatja a gondolkozását a lánynak, az eddigi nézelődés helyett már figyelmesen követi minden szavát, az arcára kiül a mosoly a hallottakra. *
- Oh, semmi-semmi, folytassa csak, tetszik az esze járása. Megpróbáltam megbeszélést kezdeményezni, de még nem került rá sor. A parancsnokot nem éppen kerülhetem meg, néha olyan érzésem van, mintha csak én akarnék ezzel a problémával foglalkozni. Örömömre szolgál hallgatni egy másik személyt ezzel kapcsolatban.
* Természetesen valahol igaz amit a lovag mond, de szimpatikus is számára a lány gondolat menete, még csak most ismerte meg, mégis élvezettel hallgatja az elképzeléseket. *
- Sárkány pikkely volt a földön, így elhoztunk belőle néhány darabot, de a kutatások azt mutatták, hogy a mágia nem hatott rá. Ha engem kérdez, az istenek kezében vagyunk, bár szívesen tennék inkább valamit, de csak az újabb és az újabb megbízásokat kapom helyette.
* A lovag érzékeli, hogy nem kellene ennyire belemerülni a témába, így inkább témát próbál kezdeményezni a lánynál, amivel talán nem tűnik olyan önzőnek.. *
- Mellesleg, az orvosláson belül mivel foglalkozik a kisasszony? Illetve gondolt már arra, hogy a mágiát keverni a gyógyítással? Mondjuk, hogy megvásárolhatóvá tenni néhány varázslatot, természetesen egy használatra. Sokat gondolkoztam ilyeneken, hogy ha nincs is mágus a közelünkben, törött csontokat pillanatok alatt begyógyíthatnánk. Az elixirek hatékonyságában annyira nem bízok.
537. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2022-08-25 20:17:26
Üzenet elküldve: 2022-08-25 20:17:26
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A világ nagy kérdései //
*Újfent végighallgatja a lovag mondandóját arról, hogy mit láttak, hallottak, tapasztaltak. A családi legendát és hogy szerette volna lejegyezni a dolgot. De igaz ami igaz, ennyiből nem kerekedik ki egy könyv. Még egy kisebb sem. Nem akarná sem megtámadni a sárkányt, sem pedig beszélgetni vele. Nem képzeli magáról, hogy holmi sárkányt le tudna beszélni a pusztításról. Inkább a megfigyelés lenne a fő célja, de ezek szerint ez is ugrott. Nincs mit tenni. Felhúzza a pad szélére lábait, térdeire fekteti állát, ami lehet, nem épp a legudvariasabb pozitúra a templomban. Ám mivel nadrágban van, így nem fél attól, hogy illetlent villantana. Hümmög.*
- Szerintem ebben az esetben nincs más, mint várni. Igazából nem tudom, mit lehetne tenni a sárkány ellen. Ha egyszer kedve szottyan majd várost pusztítani és embereket eszegetnie, akkor nem sok fegyver van, ami segíthetne rajtunk. Ha tüzet is okád, akkor pláne.
*Mende-mondák keringenek ugyan, de azokból semmit sem vehetnek biztosnak. Így tovább töpreng és hümmög.*
- Repülni bizonyára tud, ami nehezíti a helyzetet. Emiatt biztosan nem gyenge és a bőre is tutira nem olyan, mint egy kígyóé, amivel könnyebb elbánni. Inkább alapoznék a megelőzésre. Esetleg egy bitang magas őrtorony állandó őrséggel és olyan jelzéssel, amiből lehet tudni, fusson ki merre lát. Esetleg varázslók valami mágiával talán meg tudnák babonázni annyira, hogy ledermedjen. Közben meg felaprítani vagy ilyesmi.
*Töpreng még a fent említett pózban. Néha vet egy-egy lapos, kíváncsi pillantás a férfi felé, hogy ugyan miért is bámulja annyira?*
- Mondjuk. Lehetne néhány menedékhelyet ásni a föld alá, ahová le lehet menekíteni a népeket. Több különböző helyen.
// A világ nagy kérdései //
*Újfent végighallgatja a lovag mondandóját arról, hogy mit láttak, hallottak, tapasztaltak. A családi legendát és hogy szerette volna lejegyezni a dolgot. De igaz ami igaz, ennyiből nem kerekedik ki egy könyv. Még egy kisebb sem. Nem akarná sem megtámadni a sárkányt, sem pedig beszélgetni vele. Nem képzeli magáról, hogy holmi sárkányt le tudna beszélni a pusztításról. Inkább a megfigyelés lenne a fő célja, de ezek szerint ez is ugrott. Nincs mit tenni. Felhúzza a pad szélére lábait, térdeire fekteti állát, ami lehet, nem épp a legudvariasabb pozitúra a templomban. Ám mivel nadrágban van, így nem fél attól, hogy illetlent villantana. Hümmög.*
- Szerintem ebben az esetben nincs más, mint várni. Igazából nem tudom, mit lehetne tenni a sárkány ellen. Ha egyszer kedve szottyan majd várost pusztítani és embereket eszegetnie, akkor nem sok fegyver van, ami segíthetne rajtunk. Ha tüzet is okád, akkor pláne.
*Mende-mondák keringenek ugyan, de azokból semmit sem vehetnek biztosnak. Így tovább töpreng és hümmög.*
- Repülni bizonyára tud, ami nehezíti a helyzetet. Emiatt biztosan nem gyenge és a bőre is tutira nem olyan, mint egy kígyóé, amivel könnyebb elbánni. Inkább alapoznék a megelőzésre. Esetleg egy bitang magas őrtorony állandó őrséggel és olyan jelzéssel, amiből lehet tudni, fusson ki merre lát. Esetleg varázslók valami mágiával talán meg tudnák babonázni annyira, hogy ledermedjen. Közben meg felaprítani vagy ilyesmi.
*Töpreng még a fent említett pózban. Néha vet egy-egy lapos, kíváncsi pillantás a férfi felé, hogy ugyan miért is bámulja annyira?*
- Mondjuk. Lehetne néhány menedékhelyet ásni a föld alá, ahová le lehet menekíteni a népeket. Több különböző helyen.
536. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2022-08-24 21:58:23
Üzenet elküldve: 2022-08-24 21:58:23
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A világ nagy kérdései //
* Nilevard megrázza a fejét, az arcára már nem tér vissza a sápadtság, de a lelke valahol megkönnyebbült. Eddig nem mondhatta el senkinek, végre valakivel akár kutathat is erről a lényről. *
- Szívesen mondanám, hogy képzelődtünk, de sajnos nem. A hegyről amint felértümk, már láthatóvá vált a bestia. Méretei miatt nem tudtuk azonnal behatárolni, de néhány mondatot beszéltünk a lénnyel. Sárkánynak mondta magát, és az istenek fölé helyezte magát. Amint felágaskodott már tisztában voltunk a méreteivel is.
* A padnak támasztott pajzsára tekint egy pillanatra, majd a lányra néz újra. ~ Igazán bájos, ahogyan gondolkozik .~ Zavarja össze magát egy szempillantás alatt. *
- Noss... khm...
* Gyorsan le is veszi a szemét Tanilláról, nem akar vele udvariatlan lenni. *
- A családomban van egy hosszabb legenda a sárkányokról. Állítólag a családom megerősödését a sárkányok támogatásával tudták megoldani. Amikor banditák pusztították a területet, egy sárkány lecsapott rájuk, és utána tovaszállt. Azóta Sárkány a családi szimbólum, de ennek már vagy háromszáz éve.
* Néhány percig némán bámul maga elé, és próbálja a sárkányokkal kapcsolatos könyveket emésztgetni. *
- Volt néhány könyv amit a családom írt róluk, de ehhez foghatót soha nem írtak le. A városi tanács titkosította az információt, én megpróbáltam beszélni a parancsnokkal, hogy írhatnánk erről egy tanulmányt, de nem egyeztek bele.
* Sok mindent lehet mondani a városi vezetőségre, de valahol ők is tartanak attól, hogy pánikot keltene egy hasonló információ. *
- Túl veszélyes visszatérni a sárkányhoz, unatkozott és aludt. A katonák amint meglátták, inkább leugrottak a hegyről. A wargok pedig falkástul lemenekültek a hegyekből miatta. Nem vagyunk kezdő harcosok, de szembeszállni szerintem nem lehetne vele. Beszélgetni vele pedig kockázatos. Én... Aki szó szerint eddig büszkén beszéltem a sárkányokról a családommal kapcsolatban, most már félve emlegetem. A legszívesebben írnék róla egy könyvet, de nem tudnék elegendő információt még így sem mondani, de az eddigi elképzelésekkel teljesen szemben áll amit tapasztaltunk.
* Nilevard végül újra ránéz a lányra, de most valamiért nem nem a reakcióját akarja leolvasni, csak egy pillantást vet újra rá. *
// A világ nagy kérdései //
* Nilevard megrázza a fejét, az arcára már nem tér vissza a sápadtság, de a lelke valahol megkönnyebbült. Eddig nem mondhatta el senkinek, végre valakivel akár kutathat is erről a lényről. *
- Szívesen mondanám, hogy képzelődtünk, de sajnos nem. A hegyről amint felértümk, már láthatóvá vált a bestia. Méretei miatt nem tudtuk azonnal behatárolni, de néhány mondatot beszéltünk a lénnyel. Sárkánynak mondta magát, és az istenek fölé helyezte magát. Amint felágaskodott már tisztában voltunk a méreteivel is.
* A padnak támasztott pajzsára tekint egy pillanatra, majd a lányra néz újra. ~ Igazán bájos, ahogyan gondolkozik .~ Zavarja össze magát egy szempillantás alatt. *
- Noss... khm...
* Gyorsan le is veszi a szemét Tanilláról, nem akar vele udvariatlan lenni. *
- A családomban van egy hosszabb legenda a sárkányokról. Állítólag a családom megerősödését a sárkányok támogatásával tudták megoldani. Amikor banditák pusztították a területet, egy sárkány lecsapott rájuk, és utána tovaszállt. Azóta Sárkány a családi szimbólum, de ennek már vagy háromszáz éve.
* Néhány percig némán bámul maga elé, és próbálja a sárkányokkal kapcsolatos könyveket emésztgetni. *
- Volt néhány könyv amit a családom írt róluk, de ehhez foghatót soha nem írtak le. A városi tanács titkosította az információt, én megpróbáltam beszélni a parancsnokkal, hogy írhatnánk erről egy tanulmányt, de nem egyeztek bele.
* Sok mindent lehet mondani a városi vezetőségre, de valahol ők is tartanak attól, hogy pánikot keltene egy hasonló információ. *
- Túl veszélyes visszatérni a sárkányhoz, unatkozott és aludt. A katonák amint meglátták, inkább leugrottak a hegyről. A wargok pedig falkástul lemenekültek a hegyekből miatta. Nem vagyunk kezdő harcosok, de szembeszállni szerintem nem lehetne vele. Beszélgetni vele pedig kockázatos. Én... Aki szó szerint eddig büszkén beszéltem a sárkányokról a családommal kapcsolatban, most már félve emlegetem. A legszívesebben írnék róla egy könyvet, de nem tudnék elegendő információt még így sem mondani, de az eddigi elképzelésekkel teljesen szemben áll amit tapasztaltunk.
* Nilevard végül újra ránéz a lányra, de most valamiért nem nem a reakcióját akarja leolvasni, csak egy pillantást vet újra rá. *
535. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2022-08-24 21:29:05
Üzenet elküldve: 2022-08-24 21:29:05
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A világ nagy kérdései //
*Pislog. Majd még kis ideig pislog, ahogy Nilevard a szemeibe fúrja tekintetét és megkéri arra, hogy esküdjön fel a titoktartásra. Márpedig túl kíváncsi az ő természete ahhoz, hogy most felálljon és faképnél hagyja az ifjú lovagot. Kihúzza magát és bal kezét a szívére helyezi. De azért halkan beszél.*
- Eeyr úrnő nevére esküszöm, hogy ha csak egy szót is elejtek más előtt a most elhangzottakból, hogy szememre telepedjen sötétség és ne lássam az Úrnő fényes arcát; soha többé.
*Igen röviden ez ennyit tesz, vakuljak meg, ha elkotyogom. Figyelmesen hallgatja végig a férfi mondandóját és már kezdi érteni, miért érdeklődött a sárkányok felől. Most nem csak arra figyel, amit mond a másik, hanem arra is, amiként mondja. Látja feltörő sápadtságát, sőt. Még azt is, hogy fél. Több furcsaság is akad a történetben, aminek a fültanúja most, és amire esküdt tett, hogy nem adja tovább. Megvárja, amíg a végére ér a lovag, de még percekig nem szól semmit. Csak az oltár felé fordul, de szemeit is lehunyva hátra dönti picit a fejét. Percek telnek el így, hogy nem szól semmit.*
- Hmm.
*Töprengős hümmentés, többet nem is mond. Átrágja magában a hallottakat és megpróbál valamit összehozni az egészből.*
- Már azt is furcsállom, hogy a wargok egyesével vitték el a bárányokat. Lehet, hogy az a valami kényszerítette őket erre, ami sárkánynak vallotta magát? Fura. Mindenesetre fura.
*Szemeit kinyitva Nilevard felé fordul ültében és közelebb csusszan hozzá.*
- Nem tudom, még hasonlót sem láttak és nem maradt róla feljegyzés. Már ha annyira hírnévre vár, hát ugyan mióta várhat? Érdemes lenne visszatérni és alaposabban, de óvatosan utána nézni a dolognak.
*Legalábbis szerinte ez lenne a megoldás, mert ennyiből nem jutnak sokra.*
- Hallott már a Kalapos Gondolatolvasztóról? Csápjának érintése halált is okozhat, de előfordul, hogy az érintettek hallucináltak. Talán erről lehet szó? Végül is, egy barlangfélében látták, egy hegyen.
*Hogy egy ilyen lény mit tehetne a várossal, ha tényleg sárkány volna? Hát semmi jót. Ezért reménykedik abban, hogy másról van szó, és próbál magyarázatot lelni rá. Viszont mindenképpen utána kellene járni a dolognak.*
// A világ nagy kérdései //
*Pislog. Majd még kis ideig pislog, ahogy Nilevard a szemeibe fúrja tekintetét és megkéri arra, hogy esküdjön fel a titoktartásra. Márpedig túl kíváncsi az ő természete ahhoz, hogy most felálljon és faképnél hagyja az ifjú lovagot. Kihúzza magát és bal kezét a szívére helyezi. De azért halkan beszél.*
- Eeyr úrnő nevére esküszöm, hogy ha csak egy szót is elejtek más előtt a most elhangzottakból, hogy szememre telepedjen sötétség és ne lássam az Úrnő fényes arcát; soha többé.
*Igen röviden ez ennyit tesz, vakuljak meg, ha elkotyogom. Figyelmesen hallgatja végig a férfi mondandóját és már kezdi érteni, miért érdeklődött a sárkányok felől. Most nem csak arra figyel, amit mond a másik, hanem arra is, amiként mondja. Látja feltörő sápadtságát, sőt. Még azt is, hogy fél. Több furcsaság is akad a történetben, aminek a fültanúja most, és amire esküdt tett, hogy nem adja tovább. Megvárja, amíg a végére ér a lovag, de még percekig nem szól semmit. Csak az oltár felé fordul, de szemeit is lehunyva hátra dönti picit a fejét. Percek telnek el így, hogy nem szól semmit.*
- Hmm.
*Töprengős hümmentés, többet nem is mond. Átrágja magában a hallottakat és megpróbál valamit összehozni az egészből.*
- Már azt is furcsállom, hogy a wargok egyesével vitték el a bárányokat. Lehet, hogy az a valami kényszerítette őket erre, ami sárkánynak vallotta magát? Fura. Mindenesetre fura.
*Szemeit kinyitva Nilevard felé fordul ültében és közelebb csusszan hozzá.*
- Nem tudom, még hasonlót sem láttak és nem maradt róla feljegyzés. Már ha annyira hírnévre vár, hát ugyan mióta várhat? Érdemes lenne visszatérni és alaposabban, de óvatosan utána nézni a dolognak.
*Legalábbis szerinte ez lenne a megoldás, mert ennyiből nem jutnak sokra.*
- Hallott már a Kalapos Gondolatolvasztóról? Csápjának érintése halált is okozhat, de előfordul, hogy az érintettek hallucináltak. Talán erről lehet szó? Végül is, egy barlangfélében látták, egy hegyen.
*Hogy egy ilyen lény mit tehetne a várossal, ha tényleg sárkány volna? Hát semmi jót. Ezért reménykedik abban, hogy másról van szó, és próbál magyarázatot lelni rá. Viszont mindenképpen utána kellene járni a dolognak.*
534. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2022-08-24 20:32:14
Üzenet elküldve: 2022-08-24 20:32:14
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A világ nagy kérdései //
* Gyorsan körbenéz a templomon belül, szerencsére egy szál lelket sem lát rajtuk kívül. Egy nagyobb sóhaj keretében a lány szépséges kékjeibe tekint, majd száját egy pillanatra kinyitja, de végül vissza csukja. ~Hülye vagy?! Először találkoztál vele! Nem vagy normális! ~ Végül mégis kinyitja a száját. *
- Elmondok önnek valamit, de Eeyr úrnő nevére esküdjön meg, hogy nem mondja el senki másnak.
* Türelmesen megvárja, míg a lány megesküszik, csak akkor vesz egy nagyobb levegőt, miután a lány megtette. Természetesen ha nem teszi, akkor nem mond egy árva szót se. *
- Nos nemrég kaptunk egy érdekes megbízást, a parancs az volt, hogy az egyik faluban ritkították az állatokat, és féltek, hogy nemsokára emberekre is kiterjed. Az erdőkből eltűntek az állatok és minden más.
* Kezeivel közben próbál gesztikulálni is hozzá, hisz nehezen lehet hasonlót még elképzelni is. *
- Utána a falu környékén megjelent néhány warg, akik elvitték egyesével a bárányokat is. Ez már alapból gyanús volt...
* Egy mélyebb sóhaj után elgondolkozik, hogy miképp folytassa a történetet. Tekintetéből kiolvasható, hogy minden szava őszinte, és nem áll szándékában megvezetni a másik felet. Nilevard soha nem volt jó hazudozásban, akkor inkább csendben maradt. *
- A lényeg az, hogy volt gondunk a wargokkal, és sikeresen elejtettem eggyet, amit meg is nyúztam végül..
* Gyorsan meg is mutatja a lánynak a barna, néhol fekete foltokkal tarkított bundát, amiből a kereskedőház igényes köpenyt varratott. *
- Ok nélkül egy ilyen fenevad nem jön le a hegyekből, ezért a hadnagyommal kénytelenek voltunk felcaplatni a hegy csúcsáig. Sajnos a közepétől már másznunk kellett, de szerencsétlenségünkre még áldozatokkal is összefutottunk. Mint kiderült kiküldtek előttünk egy egységet, és mi megcsodálhattuk a holtesteket.
* Nilevard újra elkezd lefehéredni, ahogyan a történetben halad előre. Bőre az eddigi napbarnított színt olyan könnyedén vedli le, mintha éltében még fény nem érte volna bőrét. *
- Az ijesztő inkább a halál oka volt, amit megállapítottunk. Törés és zuhanás általi halál volt mind. Valamilyen okból a szikla csúcsáról leugrottak...
* Egy újabb mély levegőt véve már nem tartja magában a dolgot. *
- A tetején azt hittük, hogy egy óriási kígyót találtunk, de utána felébredt. Kénytelenek voltunk meghunyászkodni előtte és térdre borultunk a félelemtől. Egy fekete sárkány volt a hegy csúcsán.
* Egy kis hatásszünetet tartva testének mutatásával próbálja a bestiát körül írni. *
- Egy foga nagyjából akkora volt, mint én magam... És maga a mérete vetekedett a város egy részével... De még ez is mellékes volt...
* Egy újabb sóhaj, egy újabb döbbenet. *
- Beszélt... Nem csak beszélt, hanem gesztikulált. Először lustaságában a fejünkbe beszélt, utána pedig a hatalmas szájával is. Leengedett minket a hegyről, de Eeyrt úrnőt becsmérelte, és azt állította, hogy letudná győzni az úrnőt.
* A vallás szerinti jelzést adja le a döbbenetére, hogy utána folytathassa is. *
- Mellesleg, unatkozik fenn a hegyen, és érdeklődött a városról... Nem akarom megtudni, hogy mit tehetne itt a várossal, ha kiunatkozta magát. Hírnévre áhítozik! Egy sárkány!
* Néhány másodperc hatásszünet után kezd vissza térni a testbőrének az árnyalata. *
- Ezért is kérdeztem rá erre... Igazából nem is tudom, hogy mit kezdjünk ezzel az információval. A könyvtárban semmit nem találtunk erről, ahogyan a parancsnok sem.
// A világ nagy kérdései //
* Gyorsan körbenéz a templomon belül, szerencsére egy szál lelket sem lát rajtuk kívül. Egy nagyobb sóhaj keretében a lány szépséges kékjeibe tekint, majd száját egy pillanatra kinyitja, de végül vissza csukja. ~Hülye vagy?! Először találkoztál vele! Nem vagy normális! ~ Végül mégis kinyitja a száját. *
- Elmondok önnek valamit, de Eeyr úrnő nevére esküdjön meg, hogy nem mondja el senki másnak.
* Türelmesen megvárja, míg a lány megesküszik, csak akkor vesz egy nagyobb levegőt, miután a lány megtette. Természetesen ha nem teszi, akkor nem mond egy árva szót se. *
- Nos nemrég kaptunk egy érdekes megbízást, a parancs az volt, hogy az egyik faluban ritkították az állatokat, és féltek, hogy nemsokára emberekre is kiterjed. Az erdőkből eltűntek az állatok és minden más.
* Kezeivel közben próbál gesztikulálni is hozzá, hisz nehezen lehet hasonlót még elképzelni is. *
- Utána a falu környékén megjelent néhány warg, akik elvitték egyesével a bárányokat is. Ez már alapból gyanús volt...
* Egy mélyebb sóhaj után elgondolkozik, hogy miképp folytassa a történetet. Tekintetéből kiolvasható, hogy minden szava őszinte, és nem áll szándékában megvezetni a másik felet. Nilevard soha nem volt jó hazudozásban, akkor inkább csendben maradt. *
- A lényeg az, hogy volt gondunk a wargokkal, és sikeresen elejtettem eggyet, amit meg is nyúztam végül..
* Gyorsan meg is mutatja a lánynak a barna, néhol fekete foltokkal tarkított bundát, amiből a kereskedőház igényes köpenyt varratott. *
- Ok nélkül egy ilyen fenevad nem jön le a hegyekből, ezért a hadnagyommal kénytelenek voltunk felcaplatni a hegy csúcsáig. Sajnos a közepétől már másznunk kellett, de szerencsétlenségünkre még áldozatokkal is összefutottunk. Mint kiderült kiküldtek előttünk egy egységet, és mi megcsodálhattuk a holtesteket.
* Nilevard újra elkezd lefehéredni, ahogyan a történetben halad előre. Bőre az eddigi napbarnított színt olyan könnyedén vedli le, mintha éltében még fény nem érte volna bőrét. *
- Az ijesztő inkább a halál oka volt, amit megállapítottunk. Törés és zuhanás általi halál volt mind. Valamilyen okból a szikla csúcsáról leugrottak...
* Egy újabb mély levegőt véve már nem tartja magában a dolgot. *
- A tetején azt hittük, hogy egy óriási kígyót találtunk, de utána felébredt. Kénytelenek voltunk meghunyászkodni előtte és térdre borultunk a félelemtől. Egy fekete sárkány volt a hegy csúcsán.
* Egy kis hatásszünetet tartva testének mutatásával próbálja a bestiát körül írni. *
- Egy foga nagyjából akkora volt, mint én magam... És maga a mérete vetekedett a város egy részével... De még ez is mellékes volt...
* Egy újabb sóhaj, egy újabb döbbenet. *
- Beszélt... Nem csak beszélt, hanem gesztikulált. Először lustaságában a fejünkbe beszélt, utána pedig a hatalmas szájával is. Leengedett minket a hegyről, de Eeyrt úrnőt becsmérelte, és azt állította, hogy letudná győzni az úrnőt.
* A vallás szerinti jelzést adja le a döbbenetére, hogy utána folytathassa is. *
- Mellesleg, unatkozik fenn a hegyen, és érdeklődött a városról... Nem akarom megtudni, hogy mit tehetne itt a várossal, ha kiunatkozta magát. Hírnévre áhítozik! Egy sárkány!
* Néhány másodperc hatásszünet után kezd vissza térni a testbőrének az árnyalata. *
- Ezért is kérdeztem rá erre... Igazából nem is tudom, hogy mit kezdjünk ezzel az információval. A könyvtárban semmit nem találtunk erről, ahogyan a parancsnok sem.
533. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2022-08-23 21:28:40
Üzenet elküldve: 2022-08-23 21:28:40
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A világ nagy kérdései //
*Mondaná, hogy az embernek csak arra nincs ideje, amire nem is szán időt. De nem mondja. Nilevard lovag, tehát nem a gyógyítás és a mágia lesz az első, amit megtanul.*
- Nincs még semmi kőbe vésve, de szívesen segítek. Bizonyos dolgokban.
*Nem adja fel azért teljesen a zárkózottságát. A férfi tündér ismerőse és annak készsége újfent csak meglepi, majd nem érti azt a pillanatnyi tompaságot sem szavai után.*
- Hallottam ilyesmiről. Az pedig egy ilyen oltárhoz van kötve. Lehetséges varázslat, de idő kell hozzá.
*Még nem tud varázsolni, de a szülei miatt sok mindenről hallott már.*
- Elsődlegesen a szappankészítésről van szó. A tej nem használható minden nyavalyánál, attól függetlenül, hogy egészséges. Például érzékeny gyomor esetén például nagyon ártalmas tud lenni.
*Nem veszi a szívére, hogy ilyesmiben megkérdőjelezik. Noha az erőleves mint olyan, tényleg hasznos. De a tej az más. Nilevard újabb kérdése igencsak szokatlan és furcsa, az eddigitől jócskán eltérő. Rövid ideig csak pislog.*
- Hát. Sár-Kányról igen, ami a lápvidékeken él. Miért kérdezi?
// A világ nagy kérdései //
*Mondaná, hogy az embernek csak arra nincs ideje, amire nem is szán időt. De nem mondja. Nilevard lovag, tehát nem a gyógyítás és a mágia lesz az első, amit megtanul.*
- Nincs még semmi kőbe vésve, de szívesen segítek. Bizonyos dolgokban.
*Nem adja fel azért teljesen a zárkózottságát. A férfi tündér ismerőse és annak készsége újfent csak meglepi, majd nem érti azt a pillanatnyi tompaságot sem szavai után.*
- Hallottam ilyesmiről. Az pedig egy ilyen oltárhoz van kötve. Lehetséges varázslat, de idő kell hozzá.
*Még nem tud varázsolni, de a szülei miatt sok mindenről hallott már.*
- Elsődlegesen a szappankészítésről van szó. A tej nem használható minden nyavalyánál, attól függetlenül, hogy egészséges. Például érzékeny gyomor esetén például nagyon ártalmas tud lenni.
*Nem veszi a szívére, hogy ilyesmiben megkérdőjelezik. Noha az erőleves mint olyan, tényleg hasznos. De a tej az más. Nilevard újabb kérdése igencsak szokatlan és furcsa, az eddigitől jócskán eltérő. Rövid ideig csak pislog.*
- Hát. Sár-Kányról igen, ami a lápvidékeken él. Miért kérdezi?
532. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2022-08-23 19:29:02
Üzenet elküldve: 2022-08-23 19:29:02
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A világ nagy kérdései //
* Tanilla arcáról könnyen levehető, hogy meglepi a gyógyítás utáni vágya. Egy könnyed mosollyal hallgatja a lány válaszát, amire egy ugyanolyan meglepett fej a válasza. *
- Szerfelett meglepő, még nem tudtam elkezdeni a tanulását....
* Próbál magyarázkodni, de utána egy mély sóhaj keretében szét tárja karjait. *
- Sajnos még nem állok azon a szinten, hogy egyszerre műveljem a kettőt, de mihamarabb szándékomban áll elkezdeni. Természetesen örömmel fogadom a segítségedet, de nem szeretnék egyáltalán ilyen tolakodó lenni. Sem pedig vissza élni a jó szándékoddal.
* Bármennyire is belendült a beszélgetés, nem várhatja el, hogy már most ígéreteket tegyen neki a másik fél. Próbálja valahol meghúzni Nilevard a távolságot, a lány szimpatikus számára, és a nyitottsága pedig csak még többet javít a helyzeten. *
- A tündéreknél hallottam egy olyan varázslatról, ami egy egész kart is képes vissza növeszteni. Van is egy barátom, aki már közel áll, hogy elérje ezt a szintet.
* A kis tündér és a nyálas kutya kellemes emlékeket idéz fel a fejében, de utána hamar újra lefehéredik a lovag. Bármennyire is szándékában áll egy képet távol tartania, egyszerűen képtelen. Gyorsan meg is rázza a fejét, hogy tudjon tovább figyelni a tevével kapcsolatos hosszabb monológjára a hölgynek. *
- Bizonyára kereslete lenne, de arra nem gondoltatok, hogy talán lehetne betegségek ellen is használni? Mármint láz ellen, vagy bármi másra? Ha beteg valaki, akkor erőlevest szoktak neki főzni, hogy megerősödjön, de ha ennyi enzim van ebben a tejben, talán az emberek sokkal könnyebben kigyógyulnának a legtöbb nyavalyából.
* Épp, hogy csak befejezi válaszát és már szeme előtt játszódik le hatalmas bestia, aki még maga az úrnőt is lenézi. Órmótlan fekete pikkelyes bőre, és a hosszúkás nagy feje. Nilevard talán egy fogával versenyezhetne csak. *
- Esetleg...
* Gondolkozik el hangosan, majd megkérdezi. *
- Sárkányokról valaha hallott Lanawin vidékén? Egy ilyen legendás bestiáról bizonyára rengeteg feljegyzés található.
* Tisztában van vele, hogy a témától teljesen eltér, de kíváncsisága mégis utat tőr magának. Az orvosok lehet, hogy több információval is rendelkeznek legendás bestiákkal kapcsolatban. *
// A világ nagy kérdései //
* Tanilla arcáról könnyen levehető, hogy meglepi a gyógyítás utáni vágya. Egy könnyed mosollyal hallgatja a lány válaszát, amire egy ugyanolyan meglepett fej a válasza. *
- Szerfelett meglepő, még nem tudtam elkezdeni a tanulását....
* Próbál magyarázkodni, de utána egy mély sóhaj keretében szét tárja karjait. *
- Sajnos még nem állok azon a szinten, hogy egyszerre műveljem a kettőt, de mihamarabb szándékomban áll elkezdeni. Természetesen örömmel fogadom a segítségedet, de nem szeretnék egyáltalán ilyen tolakodó lenni. Sem pedig vissza élni a jó szándékoddal.
* Bármennyire is belendült a beszélgetés, nem várhatja el, hogy már most ígéreteket tegyen neki a másik fél. Próbálja valahol meghúzni Nilevard a távolságot, a lány szimpatikus számára, és a nyitottsága pedig csak még többet javít a helyzeten. *
- A tündéreknél hallottam egy olyan varázslatról, ami egy egész kart is képes vissza növeszteni. Van is egy barátom, aki már közel áll, hogy elérje ezt a szintet.
* A kis tündér és a nyálas kutya kellemes emlékeket idéz fel a fejében, de utána hamar újra lefehéredik a lovag. Bármennyire is szándékában áll egy képet távol tartania, egyszerűen képtelen. Gyorsan meg is rázza a fejét, hogy tudjon tovább figyelni a tevével kapcsolatos hosszabb monológjára a hölgynek. *
- Bizonyára kereslete lenne, de arra nem gondoltatok, hogy talán lehetne betegségek ellen is használni? Mármint láz ellen, vagy bármi másra? Ha beteg valaki, akkor erőlevest szoktak neki főzni, hogy megerősödjön, de ha ennyi enzim van ebben a tejben, talán az emberek sokkal könnyebben kigyógyulnának a legtöbb nyavalyából.
* Épp, hogy csak befejezi válaszát és már szeme előtt játszódik le hatalmas bestia, aki még maga az úrnőt is lenézi. Órmótlan fekete pikkelyes bőre, és a hosszúkás nagy feje. Nilevard talán egy fogával versenyezhetne csak. *
- Esetleg...
* Gondolkozik el hangosan, majd megkérdezi. *
- Sárkányokról valaha hallott Lanawin vidékén? Egy ilyen legendás bestiáról bizonyára rengeteg feljegyzés található.
* Tisztában van vele, hogy a témától teljesen eltér, de kíváncsisága mégis utat tőr magának. Az orvosok lehet, hogy több információval is rendelkeznek legendás bestiákkal kapcsolatban. *
531. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2022-08-22 22:00:41
Üzenet elküldve: 2022-08-22 22:00:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A világ nagy kérdései //
*Végül is nem üvöltöznek, nem hangoskodnak. Csak halkan, már majdhogynem barátilag beszélgetnek. Nem úgy tűnik, hogy bárkit is zavarnának. Az viszont kissé meglepi, hogy Nilevard gyógyítónak akar tanulni és még a mágia használatára is gondol. A lovagok, vagyis harcosok zöme inkább támadó mágiát tanul, hogy erősebbek, legyőzhetetlenebbek legyenek. Bár tudja, egyesek készek eltanulni a sebellátás gyors mikéntjeit, épp a harc miatt. Ez még pár jó pontot jelent a férfi számára, ami az ő bizalmát illeti.*
- Ezen a téren még talán tudok is segíteni. Mágiát nekem is szándékomban áll tanulni, erre hamar sort is kerítek majd. Részben ezért is jöttem ide; maga a templom és az oltár nagy segítség a számunkra. Mindketten Eeyr hívők vagyunk. A gyógyítás mikéntjeivel pedig már jó pár éve foglalkozom. Lehetnénk tanuló társak.
*Ezt már vidám hangon mondja, de még mindig nem hangosan. Úgy tűnik Nilevard jótékonyan hat kedélyállapotára.*
- Ühüm. A teve bőségesen tejadó jószág, és a gyógynövényekkel szappant készítenénk a módosabbaknak. Abból a pénzből tovább tudnánk fejleszteni a készségeinket. Vannak eszközök, amiknek az elkészítése most még drága lenne. Tudja, egy ideje dolgozom már azon, miként lehetne kisebb-nagyobb műtétetek úgy kivitelezni, hogy kevésbé fájdalmas legyen. Egész jól rajzolok, a tervek már megvannak. Mondjuk ilyesmikből lassan egy kisebb könyvtárat is meg tudnák tölteni. Ha belendülök, csak úgy jön egyik ötlet a másik után.
*Lelkes és vidám, hiszen olyasmiről van szó, amit szeret. Ami érdekli és ami fontos számára. Hiszen még a kert felásása közben is sziporkázott, saját jelmondatuk is lett, ami később cégér is lehet.*
// A világ nagy kérdései //
*Végül is nem üvöltöznek, nem hangoskodnak. Csak halkan, már majdhogynem barátilag beszélgetnek. Nem úgy tűnik, hogy bárkit is zavarnának. Az viszont kissé meglepi, hogy Nilevard gyógyítónak akar tanulni és még a mágia használatára is gondol. A lovagok, vagyis harcosok zöme inkább támadó mágiát tanul, hogy erősebbek, legyőzhetetlenebbek legyenek. Bár tudja, egyesek készek eltanulni a sebellátás gyors mikéntjeit, épp a harc miatt. Ez még pár jó pontot jelent a férfi számára, ami az ő bizalmát illeti.*
- Ezen a téren még talán tudok is segíteni. Mágiát nekem is szándékomban áll tanulni, erre hamar sort is kerítek majd. Részben ezért is jöttem ide; maga a templom és az oltár nagy segítség a számunkra. Mindketten Eeyr hívők vagyunk. A gyógyítás mikéntjeivel pedig már jó pár éve foglalkozom. Lehetnénk tanuló társak.
*Ezt már vidám hangon mondja, de még mindig nem hangosan. Úgy tűnik Nilevard jótékonyan hat kedélyállapotára.*
- Ühüm. A teve bőségesen tejadó jószág, és a gyógynövényekkel szappant készítenénk a módosabbaknak. Abból a pénzből tovább tudnánk fejleszteni a készségeinket. Vannak eszközök, amiknek az elkészítése most még drága lenne. Tudja, egy ideje dolgozom már azon, miként lehetne kisebb-nagyobb műtétetek úgy kivitelezni, hogy kevésbé fájdalmas legyen. Egész jól rajzolok, a tervek már megvannak. Mondjuk ilyesmikből lassan egy kisebb könyvtárat is meg tudnák tölteni. Ha belendülök, csak úgy jön egyik ötlet a másik után.
*Lelkes és vidám, hiszen olyasmiről van szó, amit szeret. Ami érdekli és ami fontos számára. Hiszen még a kert felásása közben is sziporkázott, saját jelmondatuk is lett, ami később cégér is lehet.*
530. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2022-08-22 21:24:12
Üzenet elküldve: 2022-08-22 21:24:12
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A világ nagy kérdései //
* Tanilla szavain röviden elgondolkozik a lovag, utána egy mosoly keretében bólint a lány felé. *
- Nimeril eddigi szolgálatai bizonyára hatnának a parancsnok úrra, itt már csak az a kérdés, hogy akkor megbízáson leszek-e, vagy ténylegesen itt leszek.
* Gyakran előfordul, hogy a lovagot hatokra távol tartják a várostól, bár nem szándékosan, mégis gyakori számukra. A padsorok között újra körbetekint, csak remélni tudja, hogy nem zavarja a többi személyt a templomban. Nem éppen a legmegfelelőbb helyszín megbeszélésekre, de nincs bátorsága a hölgyet elhívni máshova.. *
- Mellesleg, nem csak védelmi kíséretben tudok segédkezni, gyógykészítmények készítéséhez talán még nem értek, de a növények felismeréséhez annál inkább. Terveim között szerepel, hogy gyógyító is legyek, a későbbiekben mágiát és orvoslást is szándékomban áll tanulni.
* Jobb kezét mellkasán lévő páncélzatára téve határozottan tekintettel folytatja szavait. *
- Elsődlegesen gyógyítást akarok tanulni a mágiából is, sajnos voltak helyzetek mikor szükség lett volna rá.
* Tekintete csak egy pillanatra sötétedik el, de utána újra visszatér az ártatlanul kisfiús mosolyhoz. Az új téma egy pillanatra lepi csak meg, hisz ez már a feloldottság egyik jele. Megvolt győződve róla, hogy a lányt zavarja, de most már ő maga sem tudja. ~ Óvatosan, ne beszélj túl sokat. Még a végén frászt kap tőled, jogosan! ~ *
- Volt régen szerencsém ilyen állatokat látni, ha jól tudom tejük miatt ugye?
* Néz a nőre érdeklődve, de látszik rajta, hogy bizonytalan állításában. *
// A világ nagy kérdései //
* Tanilla szavain röviden elgondolkozik a lovag, utána egy mosoly keretében bólint a lány felé. *
- Nimeril eddigi szolgálatai bizonyára hatnának a parancsnok úrra, itt már csak az a kérdés, hogy akkor megbízáson leszek-e, vagy ténylegesen itt leszek.
* Gyakran előfordul, hogy a lovagot hatokra távol tartják a várostól, bár nem szándékosan, mégis gyakori számukra. A padsorok között újra körbetekint, csak remélni tudja, hogy nem zavarja a többi személyt a templomban. Nem éppen a legmegfelelőbb helyszín megbeszélésekre, de nincs bátorsága a hölgyet elhívni máshova.. *
- Mellesleg, nem csak védelmi kíséretben tudok segédkezni, gyógykészítmények készítéséhez talán még nem értek, de a növények felismeréséhez annál inkább. Terveim között szerepel, hogy gyógyító is legyek, a későbbiekben mágiát és orvoslást is szándékomban áll tanulni.
* Jobb kezét mellkasán lévő páncélzatára téve határozottan tekintettel folytatja szavait. *
- Elsődlegesen gyógyítást akarok tanulni a mágiából is, sajnos voltak helyzetek mikor szükség lett volna rá.
* Tekintete csak egy pillanatra sötétedik el, de utána újra visszatér az ártatlanul kisfiús mosolyhoz. Az új téma egy pillanatra lepi csak meg, hisz ez már a feloldottság egyik jele. Megvolt győződve róla, hogy a lányt zavarja, de most már ő maga sem tudja. ~ Óvatosan, ne beszélj túl sokat. Még a végén frászt kap tőled, jogosan! ~ *
- Volt régen szerencsém ilyen állatokat látni, ha jól tudom tejük miatt ugye?
* Néz a nőre érdeklődve, de látszik rajta, hogy bizonytalan állításában. *
529. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2022-08-22 20:43:43
Üzenet elküldve: 2022-08-22 20:43:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A világ nagy kérdései //
*Nem szívesen zavar meg másokat elfoglaltságukban, hiszen ő sem szereti, ha zargatják. Főleg munka közben. De ez most olyan helyzet, amit ha lehet, kihasznál. Nem a szó szoros értelmében, mert kihasználni nem szokott senkit. Hogy a világ mennyire sötét és milyen irányba tart, abba most nem bonyolódik bele. Ez is, mint sok minden más, nézőpont kérdése. Leginkább. Kérdésére kap egy fél ígéretet, ami némileg megnyugtatja. Ha Nim nem talált senkit, aki megfelelő lenne a számukra, talán el tudják érni ennél a Bredoc parancsnoknál, hogy Nilevard velük jöhessen.*
- Ha másként nem, de talán írhatunk egy levelet a parancsnokának, és esetleg Gaer is szólhat pár jó szót az érdekünkben. Fontos lenne a munka, amibe belekezdtünk és megnyugtató lenne, ha egy lovag vigyázna ránk. Talán ön egyedül is képes lenne vigyázni ránk.
*Kis hízelgés, mert azért azt tudja, hogy a férfiak szeretik érezni, hogy mennyire nagyon szükség van erejükre és védelmükre.*
- Inkább egy-két hatról lenne szó szerintem. A városban nem találni olyan növényeket, amikre szükségünk lenne. Viszont van egy tevénk és szekerünk is, ami a gyorsaságunkon és az elhozott növények mennyiségén is sokat javít.
*Újságolja boldogan, hogy nemrég szert tettek egy ilyen különös jószágra. Legalábbis nem olyan szokványos ezen a vidéken a teve. Gyakrabban látni lovat vagy gwuffot. És ezzel már megint kicsivel többet mondott el, mint szerette volna. Viszont most már nem zárkózik úgy vissza magába, mint akár percekkel korábban.*
- Tudja, a teve másban is nagy segítségünkre lesz, bár ez inkább Nimeril ötlete volt.
// A világ nagy kérdései //
*Nem szívesen zavar meg másokat elfoglaltságukban, hiszen ő sem szereti, ha zargatják. Főleg munka közben. De ez most olyan helyzet, amit ha lehet, kihasznál. Nem a szó szoros értelmében, mert kihasználni nem szokott senkit. Hogy a világ mennyire sötét és milyen irányba tart, abba most nem bonyolódik bele. Ez is, mint sok minden más, nézőpont kérdése. Leginkább. Kérdésére kap egy fél ígéretet, ami némileg megnyugtatja. Ha Nim nem talált senkit, aki megfelelő lenne a számukra, talán el tudják érni ennél a Bredoc parancsnoknál, hogy Nilevard velük jöhessen.*
- Ha másként nem, de talán írhatunk egy levelet a parancsnokának, és esetleg Gaer is szólhat pár jó szót az érdekünkben. Fontos lenne a munka, amibe belekezdtünk és megnyugtató lenne, ha egy lovag vigyázna ránk. Talán ön egyedül is képes lenne vigyázni ránk.
*Kis hízelgés, mert azért azt tudja, hogy a férfiak szeretik érezni, hogy mennyire nagyon szükség van erejükre és védelmükre.*
- Inkább egy-két hatról lenne szó szerintem. A városban nem találni olyan növényeket, amikre szükségünk lenne. Viszont van egy tevénk és szekerünk is, ami a gyorsaságunkon és az elhozott növények mennyiségén is sokat javít.
*Újságolja boldogan, hogy nemrég szert tettek egy ilyen különös jószágra. Legalábbis nem olyan szokványos ezen a vidéken a teve. Gyakrabban látni lovat vagy gwuffot. És ezzel már megint kicsivel többet mondott el, mint szerette volna. Viszont most már nem zárkózik úgy vissza magába, mint akár percekkel korábban.*
- Tudja, a teve másban is nagy segítségünkre lesz, bár ez inkább Nimeril ötlete volt.
528. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2022-08-21 21:11:27
Üzenet elküldve: 2022-08-21 21:11:27
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A világ nagy kérdései //
- Megtisztult önvalóm teljességében. Az vagyok aki vagyok... * Motyog tovább a lovag. * - Egy vagyok a forrás fényével, mely betölti egész lényemet! Megtestesítem a békét, és a harmóniát és a szeretetegységet. Egy vagyok a végtelen áradó isteni fénnyel és erővel. Szabad vagyok és független, Eeyr bennem él és én ő ...
* Kapja fel meglepetten fejét a nő reakciójára. *
- Sajnos az kisasszony, és a világ csak sötétebbé válik minden nappal.
* Továbbra is kezeit összekulcsolva tartva imádkozik, míg meg nem hallja az ajánlatot. Látszik rajta, hogy a lovag elgondolkozik az ajánlaton, de utána egy mosollyal fordul a lányhoz. *
- Örömömre szolgálna önöket elkísérni, de ez sajnos Bredoc parancsnoktól is függ, engedélyt kell kérnem tőle, hogy kíséretképp csatlakozhassak magukhoz.
* Mondja őszintén Nilevard, természetesen mások segítése nem áll messze tőle, de vannak olyan helyzetek, ahol nem ő dönti el, hogy kit támogat. *
- Ameddig Arthenior népét szolgálom vele örömömre szolgálna önökhöz csatlakozni, természetesen ingyen is vállalom. Kérvényezhetek talán pihenőt, pontosan hány napról lenne szó?
* Kérdezi érdeklődve, de nem követi el újra ugyanazt a hibát. Türelmesen várja meg a válaszát Tanillának. Addig is vértjén igazít egy keveset. *
// A világ nagy kérdései //
- Megtisztult önvalóm teljességében. Az vagyok aki vagyok... * Motyog tovább a lovag. * - Egy vagyok a forrás fényével, mely betölti egész lényemet! Megtestesítem a békét, és a harmóniát és a szeretetegységet. Egy vagyok a végtelen áradó isteni fénnyel és erővel. Szabad vagyok és független, Eeyr bennem él és én ő ...
* Kapja fel meglepetten fejét a nő reakciójára. *
- Sajnos az kisasszony, és a világ csak sötétebbé válik minden nappal.
* Továbbra is kezeit összekulcsolva tartva imádkozik, míg meg nem hallja az ajánlatot. Látszik rajta, hogy a lovag elgondolkozik az ajánlaton, de utána egy mosollyal fordul a lányhoz. *
- Örömömre szolgálna önöket elkísérni, de ez sajnos Bredoc parancsnoktól is függ, engedélyt kell kérnem tőle, hogy kíséretképp csatlakozhassak magukhoz.
* Mondja őszintén Nilevard, természetesen mások segítése nem áll messze tőle, de vannak olyan helyzetek, ahol nem ő dönti el, hogy kit támogat. *
- Ameddig Arthenior népét szolgálom vele örömömre szolgálna önökhöz csatlakozni, természetesen ingyen is vállalom. Kérvényezhetek talán pihenőt, pontosan hány napról lenne szó?
* Kérdezi érdeklődve, de nem követi el újra ugyanazt a hibát. Türelmesen várja meg a válaszát Tanillának. Addig is vértjén igazít egy keveset. *
527. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2022-08-21 20:31:08
Üzenet elküldve: 2022-08-21 20:31:08
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A világ nagy kérdései //
*A jelkép csak egy jelkép, nem garancialevél arra, hogy a hordozója nem egy álnok ember. Kevéske engedményt azért ad felé, hellyel kínálja maga mellett, még ha nem is túl közel. Nilevard kezeit összekulcsolva immár az oltár felé fordul, látva ajkainak mozgását tudja, hogy imádkozik. Ő is az oltár felé fordul, ám az ő imája szavak nélküli. Nem mélyed el túlsággal gondolataiban, s persze eléggé feltűnő jelenség az, aminek szemtanúja lesz. Valamennyi arany gazdát cserél, szó esik gyermekekről és új cipőkről. Újfent meglepődik, az ilyen adomány is ritka azért. Persze lehet ez még vezeklés is valamiért. De a pap arcát eltekintve, inkább tényleg adomány ez; méghozzá szívből jövő. Valamelyest megenyhül az arca, hajszálnyit közelebb ül a lovaghoz.*
- A jólelkűség is ritka.
*Nem szívesen zavarja meg most ő a lovagot imájában. De ha már Nimet is ismeri és az alakulat tagja, legalább rákérdez.*
- Nemsokára Nimeril és én egy kis körtúrára indulunk, gyógynövényeket akarunk begyűjteni, hogy a kertünkben termeszthessük őket. Viszont nem szívesen mennénk egymagunk. Nimeril mondta, hogy megpróbál kíséretet szerezni, nem tudom sikerült-e neki? De esetleg?
*A mondat végét lényegében nyitva hagyja; és ez a bizalmi fok nem kevés tőle.*
// A világ nagy kérdései //
*A jelkép csak egy jelkép, nem garancialevél arra, hogy a hordozója nem egy álnok ember. Kevéske engedményt azért ad felé, hellyel kínálja maga mellett, még ha nem is túl közel. Nilevard kezeit összekulcsolva immár az oltár felé fordul, látva ajkainak mozgását tudja, hogy imádkozik. Ő is az oltár felé fordul, ám az ő imája szavak nélküli. Nem mélyed el túlsággal gondolataiban, s persze eléggé feltűnő jelenség az, aminek szemtanúja lesz. Valamennyi arany gazdát cserél, szó esik gyermekekről és új cipőkről. Újfent meglepődik, az ilyen adomány is ritka azért. Persze lehet ez még vezeklés is valamiért. De a pap arcát eltekintve, inkább tényleg adomány ez; méghozzá szívből jövő. Valamelyest megenyhül az arca, hajszálnyit közelebb ül a lovaghoz.*
- A jólelkűség is ritka.
*Nem szívesen zavarja meg most ő a lovagot imájában. De ha már Nimet is ismeri és az alakulat tagja, legalább rákérdez.*
- Nemsokára Nimeril és én egy kis körtúrára indulunk, gyógynövényeket akarunk begyűjteni, hogy a kertünkben termeszthessük őket. Viszont nem szívesen mennénk egymagunk. Nimeril mondta, hogy megpróbál kíséretet szerezni, nem tudom sikerült-e neki? De esetleg?
*A mondat végét lényegében nyitva hagyja; és ez a bizalmi fok nem kevés tőle.*
526. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2022-08-21 19:37:46
Üzenet elküldve: 2022-08-21 19:37:46
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A világ nagy kérdései //
* Nilevard talán egy szószátyár, de másokat nem-igen szokott zavarni. Tanilla szűkszavúságából leveszi, hogy túlzásba vitte a kedveskedést. Még a warg alakulat jelképe sem biztos, hogy elég a bizalmat kölcsönöz. Így mikor meghallja a lány ajánlatát a helyre, arcán meglepettség tükröződik. Egy újabb biccentés keretében egy kicsit távolabb helyet foglal. A páros között könnyeden elférne egy ember, így próbálja a felesleges szószátyárkodását ellensúlyozni valahogy. *
- Köszönöm kisasszony.
* A helyzet könnyedén kellemetlenségbe fakadt a Tanilla érezhetően távolságtartó vele szemben, ami pedig nem csoda. Kezeit összekulcsolja, majd csendben folytatja az imát Eeyr úrnőhöz. Tekintetét már csak az oltár felé fordítja, nem forgolódik, nem akarja még jobban távolságra késztetni a lányt, ha már megengedte, hogy helyet foglaljon mellette. *
- Megtisztult önvalóm teljességében. Az vagyok aki vagyok nevében...
* Kezdi el halkan mormogni, hallani nem hallhatja a másik fél, de szájáról könnyedén leolvashatja az ismerős sorokat. Szerzetesek csoportja tűnik fel a templom bejáratától, majd az oltár felé vonulva kiválik tőlük egy személy. Közelebb érve láthatóvá válik, hogy a templom egyik papja, Nilevard vállára teszi a kezét és egy lágy mosoly keretében néz a férfi szemébe. *
- Áhh Nilevard, köszöntelek.
* A lovag meglepődve fordul a pap felé, hogy aztán fejét lehajtva üdvözölje a papot. *
- Eeyr hozta, atyám.
* Biccent ismét a pap felé, de utána egy vastagabb erszényt húz elő az egyik erszénytáskájának oldalából. A csuhásnak átnyújt 100 aranyat, aki egy mosoly keretében veszi el. Mesélő (Hydra) Elégedett mosollyal veregeti meg a vállát.
*
- Eeyr áldjon meg téged, a gyerekek biztosan örülni fognak az új cipőknek.
* A lovag csak egy ártatlan mosolyt húz az arcára, de utána fordul is vissza az oltár felé. Nem áll szándékában zavarni tovább a munkájában a papot. A csuhás el is tűnik szemük elől pillanatok alatt. Nilevard gyakran adományoz a gyermekek és az éhezők javára, de nem szeretné ha sokan megtudnák. A medvetermetű bizonyára kigúnyolná érte. *
// A világ nagy kérdései //
* Nilevard talán egy szószátyár, de másokat nem-igen szokott zavarni. Tanilla szűkszavúságából leveszi, hogy túlzásba vitte a kedveskedést. Még a warg alakulat jelképe sem biztos, hogy elég a bizalmat kölcsönöz. Így mikor meghallja a lány ajánlatát a helyre, arcán meglepettség tükröződik. Egy újabb biccentés keretében egy kicsit távolabb helyet foglal. A páros között könnyeden elférne egy ember, így próbálja a felesleges szószátyárkodását ellensúlyozni valahogy. *
- Köszönöm kisasszony.
* A helyzet könnyedén kellemetlenségbe fakadt a Tanilla érezhetően távolságtartó vele szemben, ami pedig nem csoda. Kezeit összekulcsolja, majd csendben folytatja az imát Eeyr úrnőhöz. Tekintetét már csak az oltár felé fordítja, nem forgolódik, nem akarja még jobban távolságra késztetni a lányt, ha már megengedte, hogy helyet foglaljon mellette. *
- Megtisztult önvalóm teljességében. Az vagyok aki vagyok nevében...
* Kezdi el halkan mormogni, hallani nem hallhatja a másik fél, de szájáról könnyedén leolvashatja az ismerős sorokat. Szerzetesek csoportja tűnik fel a templom bejáratától, majd az oltár felé vonulva kiválik tőlük egy személy. Közelebb érve láthatóvá válik, hogy a templom egyik papja, Nilevard vállára teszi a kezét és egy lágy mosoly keretében néz a férfi szemébe. *
- Áhh Nilevard, köszöntelek.
* A lovag meglepődve fordul a pap felé, hogy aztán fejét lehajtva üdvözölje a papot. *
- Eeyr hozta, atyám.
* Biccent ismét a pap felé, de utána egy vastagabb erszényt húz elő az egyik erszénytáskájának oldalából. A csuhásnak átnyújt 100 aranyat, aki egy mosoly keretében veszi el. Mesélő (Hydra) Elégedett mosollyal veregeti meg a vállát.
*- Eeyr áldjon meg téged, a gyerekek biztosan örülni fognak az új cipőknek.
* A lovag csak egy ártatlan mosolyt húz az arcára, de utána fordul is vissza az oltár felé. Nem áll szándékában zavarni tovább a munkájában a papot. A csuhás el is tűnik szemük elől pillanatok alatt. Nilevard gyakran adományoz a gyermekek és az éhezők javára, de nem szeretné ha sokan megtudnák. A medvetermetű bizonyára kigúnyolná érte. *
525. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2022-08-21 18:54:51
Üzenet elküldve: 2022-08-21 18:54:51
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A világ nagy kérdései //
*Valóban kissé okoskodónak tűnik a lovag így, de nem akad fenn ilyesmin. Az emberek egyik tulajdonsága, hogy szeretnek okosnak tűnni. Nem mindenki az, de a kivételeket jó megbecsülni. Még nem döntötte el, hogy a férfi melyik csoportba tartozik, beszélget vele. Pedig általában elzárkózik az ilyesmitől is. Nimeril nevét hallva meglepődik kissé, de nyomát sem mutatja ennek. Igaz ami igaz, kollégája mondta, hogy vannak ismerősei a Kalmárban és az alakulatnál is. Meg még sok helyen. Aprót biccent a női névre, mivel munkában és barátságban is amolyan hűséges típus, védi, amit kell. Gaer is meglepi, ennek már inkább jelét adja, hiszen látja az alakulat jelét. ~Végül is eléggé feltűnő jelenség lett a férfiből, aki egyik reggel botra támaszkodva bicegett el hozzájuk. Estére pedig már bot nélkül, szinte nyalkán járt.~*
- Igen.
*Jogos a kérdés, hogy mi is igen? Igen, a térdműtétről van szó, s igen, látja az alakulat jelét is. Furcsának tűnik neki a váratlan fordulat, amivel Nilevard bocsánatot kér tőle. Magában egyre csak hümmög. Leül vissza korábbi helyére. Nehezen bízik meg bárkiben is, férfiban pedig pláne. Az oltár felé fordul, de nem távolodik el tőle, így kicsit sandán néz rá. ~Elment az eszem.~ Dohog magában és beljebb csusszan a padon.*
- A kíváncsiságban nincs semmi rossz, csak jó határt szabjon neki az ember. Üljön le nyugodtan. Nem zavar.
*Ha leül mellé, kicsit még arrébb csusszan. Bár ő engedte, hogy leüljön mellé, azért a szokványosnál kicsit nagyobb helyet hagy kettejük között.*
- A kíváncsiság és a segítő szándék vitt erre az útra. Szerencsés vagyok, hogy Nimeril mellett dolgozhatok.
*Bár van egy tippje arra, hogy ő többet boncolt, mint a lány, de ennyiben maradtak. A Kalmárbéli vacsoránál is hagyta, hogy Nim beszéljen. A lány mellett már fel tudott oldódni.*
// A világ nagy kérdései //
*Valóban kissé okoskodónak tűnik a lovag így, de nem akad fenn ilyesmin. Az emberek egyik tulajdonsága, hogy szeretnek okosnak tűnni. Nem mindenki az, de a kivételeket jó megbecsülni. Még nem döntötte el, hogy a férfi melyik csoportba tartozik, beszélget vele. Pedig általában elzárkózik az ilyesmitől is. Nimeril nevét hallva meglepődik kissé, de nyomát sem mutatja ennek. Igaz ami igaz, kollégája mondta, hogy vannak ismerősei a Kalmárban és az alakulatnál is. Meg még sok helyen. Aprót biccent a női névre, mivel munkában és barátságban is amolyan hűséges típus, védi, amit kell. Gaer is meglepi, ennek már inkább jelét adja, hiszen látja az alakulat jelét. ~Végül is eléggé feltűnő jelenség lett a férfiből, aki egyik reggel botra támaszkodva bicegett el hozzájuk. Estére pedig már bot nélkül, szinte nyalkán járt.~*
- Igen.
*Jogos a kérdés, hogy mi is igen? Igen, a térdműtétről van szó, s igen, látja az alakulat jelét is. Furcsának tűnik neki a váratlan fordulat, amivel Nilevard bocsánatot kér tőle. Magában egyre csak hümmög. Leül vissza korábbi helyére. Nehezen bízik meg bárkiben is, férfiban pedig pláne. Az oltár felé fordul, de nem távolodik el tőle, így kicsit sandán néz rá. ~Elment az eszem.~ Dohog magában és beljebb csusszan a padon.*
- A kíváncsiságban nincs semmi rossz, csak jó határt szabjon neki az ember. Üljön le nyugodtan. Nem zavar.
*Ha leül mellé, kicsit még arrébb csusszan. Bár ő engedte, hogy leüljön mellé, azért a szokványosnál kicsit nagyobb helyet hagy kettejük között.*
- A kíváncsiság és a segítő szándék vitt erre az útra. Szerencsés vagyok, hogy Nimeril mellett dolgozhatok.
*Bár van egy tippje arra, hogy ő többet boncolt, mint a lány, de ennyiben maradtak. A Kalmárbéli vacsoránál is hagyta, hogy Nim beszéljen. A lány mellett már fel tudott oldódni.*
524. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2022-08-21 17:50:46
Üzenet elküldve: 2022-08-21 17:50:46
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A világ nagy kérdései //
* Türelmesen és nyugodtan hallgatja a hölgyet, szavait figyelmesen követi, még ha a másik félnek gyanús is. Egy könnyed mosoly keretében bólint a szülei történetére. *
- A tapasztalatot, és a kapcsolatokat meg kell becsülni, gyakran az információn, vagy éppen néhány ismerősön múlhat az ember élete, vagy éppen vagyona.
* Talán okoskodónak hangzik a lovag, de nem szokásos számára, hogy ilyen könnyeden beszélget a hölgyekkel. Templomnak hála nincs zavarban, főleg, hogy csak egy könnyed témák kerülnek fel a terítékre. *
- Csak nem Nimeril kisasszonyra gondol kegyed?
* Kérdez vissza a warg a lánytól, de még mielőtt választ adhatna bele is kezd. *
- Gaerralos Ruuhrijehr műtétjére gondol esetleg?
* Warg társával nem-igen társalgott még, de már bőséggel hallott az alakulat tagjairól, így a sérülése sem kerülte el a figyelmét. *
- A warg alakulat tagja vagyok.
* Mutat rá a páncélján a címerre, de a tabardja is rajta van a vértjén, így igazán szembetűnő. *
- Nimeril kisasszonnyal egyszer találkoztam, amikor egy Lillyss nevezetű mélységi próbált vele néhány szót tárgyalni a műtét előtt. De az intéző nagy becsben tartja a kisasszony szolgálatait, ahogyan Gaertől is meglepetésünkre sok jó dolgot osztott meg.
* Nilevard régen nagyon szószátyár alak volt, az alakulaton belül tanították meg fékezni nyelvét, de valahogy sikerült számára újfent szóáradattal elárasztani a másik felet, de hamar észbe is kap. Ajkaihoz emeli a kezét, és újra meghajol a nő előtt. *
- Jaj, elnézését kérem, hogy ily udvariatlan voltam önnel. Csak ritkán tapasztalok ilyen pozítív gondolat sorokat, ritka pillanat a mostani időszakban, hogy a kíváncsiság eluralkodik rajtam, elnézését kérem.
* Ott marad, de ezután vissza fordul az oltár felé és csak akkor szólal meg ha a másik fél újra megszólítaná. Nem akarja zavarni az újonnan megismert lányt. *
// A világ nagy kérdései //
* Türelmesen és nyugodtan hallgatja a hölgyet, szavait figyelmesen követi, még ha a másik félnek gyanús is. Egy könnyed mosoly keretében bólint a szülei történetére. *
- A tapasztalatot, és a kapcsolatokat meg kell becsülni, gyakran az információn, vagy éppen néhány ismerősön múlhat az ember élete, vagy éppen vagyona.
* Talán okoskodónak hangzik a lovag, de nem szokásos számára, hogy ilyen könnyeden beszélget a hölgyekkel. Templomnak hála nincs zavarban, főleg, hogy csak egy könnyed témák kerülnek fel a terítékre. *
- Csak nem Nimeril kisasszonyra gondol kegyed?
* Kérdez vissza a warg a lánytól, de még mielőtt választ adhatna bele is kezd. *
- Gaerralos Ruuhrijehr műtétjére gondol esetleg?
* Warg társával nem-igen társalgott még, de már bőséggel hallott az alakulat tagjairól, így a sérülése sem kerülte el a figyelmét. *
- A warg alakulat tagja vagyok.
* Mutat rá a páncélján a címerre, de a tabardja is rajta van a vértjén, így igazán szembetűnő. *
- Nimeril kisasszonnyal egyszer találkoztam, amikor egy Lillyss nevezetű mélységi próbált vele néhány szót tárgyalni a műtét előtt. De az intéző nagy becsben tartja a kisasszony szolgálatait, ahogyan Gaertől is meglepetésünkre sok jó dolgot osztott meg.
* Nilevard régen nagyon szószátyár alak volt, az alakulaton belül tanították meg fékezni nyelvét, de valahogy sikerült számára újfent szóáradattal elárasztani a másik felet, de hamar észbe is kap. Ajkaihoz emeli a kezét, és újra meghajol a nő előtt. *
- Jaj, elnézését kérem, hogy ily udvariatlan voltam önnel. Csak ritkán tapasztalok ilyen pozítív gondolat sorokat, ritka pillanat a mostani időszakban, hogy a kíváncsiság eluralkodik rajtam, elnézését kérem.
* Ott marad, de ezután vissza fordul az oltár felé és csak akkor szólal meg ha a másik fél újra megszólítaná. Nem akarja zavarni az újonnan megismert lányt. *
523. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2022-08-21 17:31:36
Üzenet elküldve: 2022-08-21 17:31:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A világ nagy kérdései //
- Lihanech környékén születtem, de a többi városban is jártam már. Kisebb-rövidebb ideig. De ott és Artheniorban töltöttem sok időt.
*Kissé szokatlan neki, hogy ennyire érdeklődik valaki az ő hogyléte, származása iránt. Kissé gyanús neki. Katona, ez látszik rajta. S bár sok minden változott a városban, mióta nem járt itt; az alakulat jelképét felismeri. Eeyr jele némileg megnyugtatja, meg hogy templomban vannak. De azért nem szavaz most még teljes bizalmat a férfinek.*
- A szüleim kereskedők voltak és emiatt gyakran költöztünk. Ez nálunk olyan fél évet, évet jelentett. Sokakat ismertek. Így alig pár évesen már ismertem mágusokat, vajákosokat, papokat és rendkívül nagy tudású szerzetest is. Hasznos és kalandos élet volt, de jómagam a gyógyítás iránt érdeklődöm.
*Nagyjából ennyi is lenne, amit magáról elmondana, így elsőre. De Nilevard eléggé kíváncsi alkat.*
- A városban ismerkedtem meg egy lánnyal, aki hasonló érdeklődésű, mint én. Kutatásokba kezdtünk, különféle betegségekre keresünk gyógyírt, valamint kisebb-nagyobb beavatkozásokat próbálunk kifejleszteni, amik megmenthetik az emberek életét.
*Kíváncsi, hogy erre miként reagál a férfi. Sokan nem kedvelik a fajtáját.*
- Egy törött térdet már sikerült helyre állítanunk. A férfi ismét jár, bot segítsége nélkül. Sőt, fut és szalad.
*Nem fog mindent elárulni magáról és mindarról, amit ő és Nim terveznek. Hiba lenne. Hiszen ezekről a dolgokról csak otthon beszélnek, leginkább. Útközben sem mesélt szívesen ötletéről, nehogy valaki meghallja, bajba kerülhetnének.*
// A világ nagy kérdései //
- Lihanech környékén születtem, de a többi városban is jártam már. Kisebb-rövidebb ideig. De ott és Artheniorban töltöttem sok időt.
*Kissé szokatlan neki, hogy ennyire érdeklődik valaki az ő hogyléte, származása iránt. Kissé gyanús neki. Katona, ez látszik rajta. S bár sok minden változott a városban, mióta nem járt itt; az alakulat jelképét felismeri. Eeyr jele némileg megnyugtatja, meg hogy templomban vannak. De azért nem szavaz most még teljes bizalmat a férfinek.*
- A szüleim kereskedők voltak és emiatt gyakran költöztünk. Ez nálunk olyan fél évet, évet jelentett. Sokakat ismertek. Így alig pár évesen már ismertem mágusokat, vajákosokat, papokat és rendkívül nagy tudású szerzetest is. Hasznos és kalandos élet volt, de jómagam a gyógyítás iránt érdeklődöm.
*Nagyjából ennyi is lenne, amit magáról elmondana, így elsőre. De Nilevard eléggé kíváncsi alkat.*
- A városban ismerkedtem meg egy lánnyal, aki hasonló érdeklődésű, mint én. Kutatásokba kezdtünk, különféle betegségekre keresünk gyógyírt, valamint kisebb-nagyobb beavatkozásokat próbálunk kifejleszteni, amik megmenthetik az emberek életét.
*Kíváncsi, hogy erre miként reagál a férfi. Sokan nem kedvelik a fajtáját.*
- Egy törött térdet már sikerült helyre állítanunk. A férfi ismét jár, bot segítsége nélkül. Sőt, fut és szalad.
*Nem fog mindent elárulni magáról és mindarról, amit ő és Nim terveznek. Hiba lenne. Hiszen ezekről a dolgokról csak otthon beszélnek, leginkább. Útközben sem mesélt szívesen ötletéről, nehogy valaki meghallja, bajba kerülhetnének.*
522. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2022-08-21 16:54:31
Üzenet elküldve: 2022-08-21 16:54:31
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A világ nagy kérdései //
- Akkor feltételezhetem, hogy a városból származik?
* Billenti enyhén oldalra a fejét, mások meglepetésére tényleg érdekli a lány válasza. Végre nem egy felesleges kihallgatás, hanem egy könnyed beszélgetés. Hamar meg is tudja a lánytól, hogy nem az elkeseredés hajtotta a templomba, hanem inkább valami felsőbb késztetés, amire tényleges választ nem kap, de nem is érzi szükségét. *
-Meglep a kisasszony, de mindenképp örömmel hallom, hogy egészségben és békességben tellnek a napjai.
* Hajol meg a lovag újfent a lány előtt, a páncélzatán észre veheti a lány Eeyr jelét, ahogyan a warg alakulat jelképét is. Sisakját nyugodt szívvel teszi le az egyik padra. A lovag kiengedett hajjal mutatkozik általában, ahogyan most is, arca rendezett, és szőrmentes, páncélzata fényesre sikálva. *
- Lehet, hogy furcsán hangzik, de eléggé ritka, hogy ily szavakat hallok. A legtöbb esetben kétségbe esett személyekkel találkozok a templomban.
* Tekintetéről nyugalmat és elégedettséget lehet leolvasni, már-már olyannak tűnik, mint aki tényleg azért boldog, mert másnak jól megy. *
- Meg szabad kérdezni a kisasszonyt, hogy mivel foglalkozik?
* Érdeklődve tekint továbbra is a hölgy felé, a név nem rémlik neki, de ezen egyáltalán nem csodálkozik. Alkalmanként pillantása visszatér az oltár felé, mintha tényleg azt várná, hogy Eeyr megjelenjen számára. *
- Szülei is ezzel foglalkoznak?
* Kérdezi a nőtől továbbra is kedvesen. Szavai lágyak, de határozottságot nem rejtenek magában, mintha tényleg csak szimpla kíváncsiság hajtaná Nilevardot. *
// A világ nagy kérdései //
- Akkor feltételezhetem, hogy a városból származik?
* Billenti enyhén oldalra a fejét, mások meglepetésére tényleg érdekli a lány válasza. Végre nem egy felesleges kihallgatás, hanem egy könnyed beszélgetés. Hamar meg is tudja a lánytól, hogy nem az elkeseredés hajtotta a templomba, hanem inkább valami felsőbb késztetés, amire tényleges választ nem kap, de nem is érzi szükségét. *
-Meglep a kisasszony, de mindenképp örömmel hallom, hogy egészségben és békességben tellnek a napjai.
* Hajol meg a lovag újfent a lány előtt, a páncélzatán észre veheti a lány Eeyr jelét, ahogyan a warg alakulat jelképét is. Sisakját nyugodt szívvel teszi le az egyik padra. A lovag kiengedett hajjal mutatkozik általában, ahogyan most is, arca rendezett, és szőrmentes, páncélzata fényesre sikálva. *
- Lehet, hogy furcsán hangzik, de eléggé ritka, hogy ily szavakat hallok. A legtöbb esetben kétségbe esett személyekkel találkozok a templomban.
* Tekintetéről nyugalmat és elégedettséget lehet leolvasni, már-már olyannak tűnik, mint aki tényleg azért boldog, mert másnak jól megy. *
- Meg szabad kérdezni a kisasszonyt, hogy mivel foglalkozik?
* Érdeklődve tekint továbbra is a hölgy felé, a név nem rémlik neki, de ezen egyáltalán nem csodálkozik. Alkalmanként pillantása visszatér az oltár felé, mintha tényleg azt várná, hogy Eeyr megjelenjen számára. *
- Szülei is ezzel foglalkoznak?
* Kérdezi a nőtől továbbra is kedvesen. Szavai lágyak, de határozottságot nem rejtenek magában, mintha tényleg csak szimpla kíváncsiság hajtaná Nilevardot. *
521. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2022-08-21 16:12:36
Üzenet elküldve: 2022-08-21 16:12:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A világ nagy kérdései //
*Azon kevesek, akik ismerik, tudják jól, nem bőbeszédű típus. Számára a csend megszokott és jobban is érzi magát benne, mintha nagy zsivaj venné körül. Hosszú éveket töltött el család és barátok között, magányban. Miként most is, amint ül az egyik padon a templomban és imádkozik. Furcsa. Évekkel ezelőtt még nem volt itt ez a szentély, de most nem bánja, hogy rá talált. Nim jól mondta, segítségére lesz ez a hely. Egy lovagot vesz csak észre az egész templomban. Persze a papokon kívül. De el is fordítja róla tekinteté, így nem látja, hogy most őt bámulja a másik. Ha látná is, hogy bámulják, sem nagyon zavartatná magát. Előfordul. Az már inkább meglepi, mikor a férfi immár mellette áll és megszólítja őt. Tekintete némileg meglepett, kissé zavart, s hirtelen nem is érti, mi is van most? Aztán csak eljutnak tudatáig a szavak a korábbi imán túl. Így már nem hülyén s bötén áll fel, hogy apróbb főhajtással köszöntse hívő társát.*
- Inkább mondanám nagy visszatérésnek. Nemrég érkeztem vissza ebbe a városba, látogatóban jártam.
*Feleli halkan és némileg kimérten. Hangja most még nyugodt és kellemesnek mondható. Nem az általános hűvös és tartózkodó.*
- Tanilla Arrievien. Csak így, egyszerűen.
*Nem nemesi család sarja, még ha szülei jómódú kereskedők is voltak.*
- Nem, valóban nem kapaszkodót keresek, inkább csak feltöltődöm kissé. Évek óta nem jártam itt, mint mondtam, sokáig voltam távol. Kétségbeesés és keserűség sem üldöz. Igazából, ha jól érzem, dolgosan telnek a napjaim, mióta itt vagyok. Szerencsére. Jó úton haladok, bár nem könnyűn, de jól érzem magam.
* Érezhető is rajta, hogy elégedett jelenlegi helyzetével. Lett egy barátja, otthona, ami egyben munkahely is. Tervei megvalósításához látott. Bár ez kicsit több beszéd a tőle megszokottól. Nim is csak akkor hall tőle több egymásba fűzött mondatot, mikor épp valamit megtárgyalnak és ő sorolásba kezd.*
// A világ nagy kérdései //
*Azon kevesek, akik ismerik, tudják jól, nem bőbeszédű típus. Számára a csend megszokott és jobban is érzi magát benne, mintha nagy zsivaj venné körül. Hosszú éveket töltött el család és barátok között, magányban. Miként most is, amint ül az egyik padon a templomban és imádkozik. Furcsa. Évekkel ezelőtt még nem volt itt ez a szentély, de most nem bánja, hogy rá talált. Nim jól mondta, segítségére lesz ez a hely. Egy lovagot vesz csak észre az egész templomban. Persze a papokon kívül. De el is fordítja róla tekinteté, így nem látja, hogy most őt bámulja a másik. Ha látná is, hogy bámulják, sem nagyon zavartatná magát. Előfordul. Az már inkább meglepi, mikor a férfi immár mellette áll és megszólítja őt. Tekintete némileg meglepett, kissé zavart, s hirtelen nem is érti, mi is van most? Aztán csak eljutnak tudatáig a szavak a korábbi imán túl. Így már nem hülyén s bötén áll fel, hogy apróbb főhajtással köszöntse hívő társát.*
- Inkább mondanám nagy visszatérésnek. Nemrég érkeztem vissza ebbe a városba, látogatóban jártam.
*Feleli halkan és némileg kimérten. Hangja most még nyugodt és kellemesnek mondható. Nem az általános hűvös és tartózkodó.*
- Tanilla Arrievien. Csak így, egyszerűen.
*Nem nemesi család sarja, még ha szülei jómódú kereskedők is voltak.*
- Nem, valóban nem kapaszkodót keresek, inkább csak feltöltődöm kissé. Évek óta nem jártam itt, mint mondtam, sokáig voltam távol. Kétségbeesés és keserűség sem üldöz. Igazából, ha jól érzem, dolgosan telnek a napjaim, mióta itt vagyok. Szerencsére. Jó úton haladok, bár nem könnyűn, de jól érzem magam.
* Érezhető is rajta, hogy elégedett jelenlegi helyzetével. Lett egy barátja, otthona, ami egyben munkahely is. Tervei megvalósításához látott. Bár ez kicsit több beszéd a tőle megszokottól. Nim is csak akkor hall tőle több egymásba fűzött mondatot, mikor épp valamit megtárgyalnak és ő sorolásba kezd.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1274-1293