Arthenior - Templom
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van olvasni! Kattints ide, hogy olvashass!


Ezen a helyszínen lehetőséged van varázsolni tanulni! Kattints ide, hogy tanulhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 64 (1261. - 1280. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1280. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-05 19:51:09
 ÚJ
>Xares Dhel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

//Rahil//

*Nem is foglakozik a haj tulajdonosával, csak magával a vöröslő tinccsel. Hangját jól hallja, ügyet azonban nem vet rá. Addig semmiképp, míg a hajszálak ujjai közt foglalnak helyet, mikor viszont elkapják azokat tőle, némi ürességet kezd érezni bensőjében. Csendben áll, kezét nézve, próbálva pótolni a hirtelen jött semmit, csakhogy ez lehetetlen. Megsértették őt, azzal, hogy elvették játékát. Semmi kárt nem tett a szálakban. Finoman bánt velük, mint egy igazi lovag. Gondosan óvta őket a bajtól, s csak annyit kért, hogy szemlélhesse, simíthassa a vörös tincset. Még ez sem adódott meg neki eme felháborodott némber cselekedete miatt. Vörös tekintetét végigfuttatja a testen, mígnem a rá szegülő szempárra emeli. Szíve nagyot dobban, bizonyára hallható is a másik számára. Nem az elé kerülő - bár meglehetősen szemet gyönyörködtető - test végett. Az csupán férfiúi vágyakat ébreszthetne benne, ha nem lenne oly határozott, hogy bármikor ellen tudjon állni az efféle csábításnak. Sokkal inkább a szempár ragadta magával. A sajátjához olyannyira hasonló, vörösbe átcsapó íriszek, melyek egy pillanat alatt magukba szippantották vérszín pillantását. Csak áll ott, némán, oly időig, mi szinte már óráknak tűnik, holott csupán néhány pillanat az egész. Szemei elkerekednek a vélt felismeréstől, miközben sötét ajkai keskeny résre nyílnak, kimutatva ezzel fehérlő fogait. Karja máris mozdul, hogy magához ragadja a hajjal foglalatoskodó kacsót. Elkapja a nő csuklóját, s egyetlen rántással húzza fel őt, utasítva ülőhelye elhagyására és arra, hogy közelebb merészkedjen az éj teremtményéhez. Egyenest saját feje fölé tartja a kezet, még szemtelen közelebb is lép, hogy légzésekor egymáshoz simuljanak mellkasaik, miközben saját fehér hajzuhatagának szálai elvegyülnek a vörös tincsekkel. Ezen kívül továbbra sem tesz mást, csak csendben figyel. Légzése mély, igyekszik rendezett lenni e téren, miközben szemeiben valami mélység lapul. Nem holmi ostoba férfiúi vágy, pedig az is lehetne, elvégre valódi szépség az, ki előtte áll. Ez viszont egyáltalán nem az. Valamivel, sőt, sokkal mélyebb odaadás ez, mi lelkületéből fakad, s mit talán a nőszemély meg sem érthet. Csak figyeli így, hitetlenkedve saját látásában.*
- Talán pont téged... *kezd bele, mi akár válasz is lehetne az iménti kérdésre, holott még maga sem biztos dolgában. Túl váratlan ez a felismerés, túlontúl hihetetlen ahhoz, hogy csak úgy elfogadja azt. Kételkedik, elvégre ő már csak ilyen. Mikor előtte van a valós, akkor is a hamisra utaló jeleket keresi. Végül azonban elereszti a vékony, törékenynek tűnő kart. Nem okozott fájdalmat. Tartott, de nem szorított. Még helyet is hagyott a csuklónak, csupán annyira zárta össze ujjait, hogy ne tudjon átcsusszanni rajta a kézfej. Most viszont mindennek vége. Saját végtagját hagyja lehullni, majd hátrál egy lépést.*
- Elnézésed kérem! *hajol meg, miután tőle igencsak szokatlan módon bocsánatot kér tetteiért. Többet nem gondolkozik. Fogja magát, majd holmiival együtt megindul a templom kijárata felé. Nem húzza az időt, sietősre veszi lépteit. Ez túl váratlan volt, túl szerencsés ahhoz, hogy egy éveken át tartó keresésnek csak úgy vége legyen. Pedig már nagyon vágyik rá. A fájdalomra, mit új fogva tartója okozhat neki, miközben ezüstösen csillanó pengékkel szabdalja húsát, saját örömére. Olyannyira elméjébe ivódott az érzés, hogy epekedik már a gondolat hatására is, hogy megtörténhet vele ilyesmi. Ő az a bestia, ki áhítja a fájdalmat, a sebeket... A bőréből folyó vér ízét, mit olykor talán egy másik nő ajkai közül csalhat ki fagyos csókjával. Ez viszont nem az az alkalom. Megrémült volna? Meglehet. Még ő maga sem biztos dolgában, ahogyan abban sem, hogy ki az, kivel imént találkozott, s kit ott hagyott a pad mellett.*


1279. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-05 16:02:04
 ÚJ
>Turrog a Behemót avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678

Játékstílus: Vakmerő

// Egy lépés a ranglétrán //

*Turrog meg sem szólal. Némán figyeli az eseményeket, jelenleg a társalgás a mélységi és a rend őrei között folyik. A harcos jelen van, megfigyel, helyrerak. Mint egy felügyelő két fél között, akik közt bármikor kitörhet a csetepaté. Ha úgy nézzük, pont ilyen helyzetről beszélünk: Két fél, mindketten akarnak valamit a másiktól. Átlagos szituációban, mondjuk az utcán egymásra támadnának, azonban most 'barátságos' tárgyaláson kell részt venniük. És ezt a barátságot az ő jelenléte (is) biztosítja. Nem hagyná egyik félnek sem a vérontást, illetve mindkét fél elismeri a törpe bajnok személyét. Az őrök eddigi tetteiért és híréért, Elwyrien pedig közös harcaik és kalandjaik emléke miatt. Szigorú tekintettel méri végig az őröket, majd pedig az árnyékokat, melyek a mélységit elrejtik. ~Finoman, emberek.~ Jegyzi meg magában. Talán sikerülhet a rend két végletének, az őrült káosznak és a korrupt rendnek összefognia?*


1278. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-05 13:48:09
 ÚJ
>Assa Nides avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Szelíd

//Erfalody//

-Akkor jól gondoltam. *Mondja egyszerűen. Ő tudja is, hogy miket lenne kb. érdemes keresni és hol, de Erfalody utánanézne a könyvtárban. Nincs ellenére a dolog, s mivel az itteni erdőt nem ismeri, talán talál valami könyvet arról, hogy mit kéne egyáltalán keresni, milyen egyáltalán az élővilág. Erfalody pedig utánanézhet a mérgeknek is.*
-Menjünk, persze. Tudod, hogy hol van a könyvtár?


1277. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-05 13:24:05
 ÚJ
>Erfalody A'theriona avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Megfontolt

//Assa Nides//

~Tudom mit jelent az a szó, hogy koszorú~ *Sóhajt fel végighallgatva a tündérke magyarázatát.* ~Csak az életben nem használta senki a környezetemben.~ *Ez megint egy amolyan felszíni dolog, csak az a szerencséje, hogy kisebb akciók erejéig gyakran járt a felszínre, így tisztában van a dolgokkal.*
- Mint az én fejdíszem. *Mutat a hajában lévő elegáns kiegészítőre, mintha fogalma sem lett volna a válaszról. Nem fogja most ecsetelni, hogy tudja mi mit jelent, hagyja a tündérlányt érvényesülni a saját közegében.*
- Terveim közt volt! *Néz rá gonosz kétszínű mosollyal. A néhány legelengedhetetlenebb gyógynövényen kívül szinte csak a mérgezőek kötötték le a figyelmét mikor utánuk olvasott, de talán nem ártana felfrissíteniük az ismereteiket, és ha már itt vannak a könyvtárban elnézni, hogy nincs e egy ezekről szóló könyv amiben bemutatják a fellelhető gyógyító és mérgező hatású növényeket. És talán Assa talál majd magának valami szép virágosat is.
Hogy a tündérlány gyűjtene-e mérgező növényeket azt nem tudja, nem is nagyon tartozik rá, viszont ő biztos figyelni fog milyen fajta füveket vet eléjük a természet. Emlékszik az egyik növényre, ami erős vérzést okoz, és egy másikra is, ami ha jól emlékszik a borostyánhoz hasonlít, és az halálhoz is vezethet. Nem is rossz, úgy tűnik csak koncentrálnia kell, és az olvasottak a felszínre törnek, de azért jó, hogy a tündérlány már élőben is láthatta ezeket a növényeket, így ő majd könnyebben találhat rájuk.*
- Ne nézzük meg a könyvtárban, hogy van-e ezekről szóló könyv? *Kérdi most már ő is nagyobb érdeklődéssel. Minden növényfajta leírását az eszébe szeretné vésni, amit a jövőben felhasználhatna a céljaira.*


1276. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-05 12:57:05
 ÚJ
>Assa Nides avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Szelíd

//Erfalody//

-Koszorút. A fejre lehet tenni, afféle pánt. *Sajnálja egy kissé Erfalodyt, hogy nem ismeri ezeket a dolgokat, vidámságból nem sok juthatott neki. Igaz, Assa szegényebb családban élt, de megismert rengeteg játékot, szép gyermekkora volt. Azét praktikus ismereteket is szerzett, ilyen például a gyógynövények és mérgező növények ismerete. Elgondolodik, hogy talán néhány méreghez használatos virágot is találhat majd, melyekből érdemes lenne talán hozni.*
- Tudod, ismerek néhány mérget is, ha akarod az erdőben szerezhetünk alapanyagot, s talán hasznát vehetjük...
*Véleménye szerint ez hasznos lehet. Ugyan nem kíván senkit megmérgezni, de mióta elrabolták őket, azóta megfordult a fejében néhány biztonsági óvintézkedés. Tehát a harci alapismeretek megszerzése és esetleg egy-két méreg. Persze, csak támadókkal szemben, hisz nem egy gonosz típus ő.*


1275. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-05 11:40:54
 ÚJ
>Erfalody A'theriona avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Megfontolt

//Assa Nides//

*Hát ennél kicsit másfajta reakcióra számított. Látja ugyan, hogy a lány gyakorlatilag egyáltalán nem ért ezekhez a dolgokhoz, de fel nem tudja fogni, hogy hogy lehet egy alkarvédőre azt mondani, hogy nagyon szép. Igaz, hogy mutatós darab, de nem az a feladata, hogy szép legyen, hanem hogy kemény és strapabíró. Visszahúzza a kezeit érdeklődve szemlélve meg mit láthat rajta a lány amire Ő azt mondja, hogy szép. Lehet ugyanazt amit ő maga is? Nem ezt azért kétli.
Kicsit meglepi, hogy a lány nem akar kimenni a fénybe körbelovagolni a várost, de úgy tűnik az ötlete neki is tetszik. A "szép virágokat" hallva értetlen grimaszba borul az arca.*
- Egy virág...mit? *Pislog értetlenül a lányra.* ~Szép virágok? Milyen koszorút?~ *Kattog az agya de nem tudja hova tenni a hallottakat. Assa jól gondolja, Erfalodyt teljesen hidegen hagyják a szép kis virágok, a gyógynövények is csak azért érdeklik, mert sok hasznukat veszi. Lehet, hogy talán a felszíni tündérlányka jobban ismeri a gyógyfüveket mint ő, hisz ő eddig csak nagyon felszínesen olvasott utánuk, csak azokról van tudomása amiknek talán a legnagyobb hasznát venné mind gyógyításban, mind mérgezésben.*


1274. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-05 07:50:24
 ÚJ
>Assa Nides avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Szelíd

//Erfalody//

*Megszemléli a kovács munkáját.*
-Hát, izé... Nagyon szép! *Nemigen ismeri a fegyvereket, de gondolja, hogy ez biztosan jófajta munka, ha a lány megvette.*

-Maradnék. El leszek itt, s akkor kimenhetünk az erdőbe. Nem tudom, hogy miket találunk majd, de biztos van néhány hasznos növény. Talán még szép virágok is. Egy virágkoszorút lehet, hogy teszek majd a hajamba.
*Mondja mosolyogva. Gondolja, hogy ez Erfalodyt cseppet sem izgatja, de ő tényleg szereti a természetet, sőt mivel ő tündér, ezért még a többi felszíninél is jobban. Odahaza az édesanyja tanította neki, hogy milyen növény mire jó, s megtanulta az állatok jelbeszédét. Jó egy kicsit visszaemlékezni otthonára.*


1273. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-04 22:55:48
 ÚJ
>Erfalody A'theriona avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Megfontolt

//Assa Nides//

*Hát ő még azért elégé fáradt, mivel a tündérlánnyal ellentétben ő szándékosan nem aludt ismét szinte semmit az éjszaka folyamán. Szerencsére nem annyira megterhelő a számára, volt már nem egyszer alkalma megtapasztalni milyen a virrasztás, ha más feladat elrabol az alvásidőből.
Vele ellentétben Assa úgy tűnik tényleg teljesen kipihente magát. A kérdésére nem felel, csak oda emeli hozzá a kezeit, amin már ott ékeskedik az új védelmi, és alkalomadtán ügyes támadóeszköz.
Érdeklődve figyeli ahogy a lány felpattan, látszólag csak azért, hogy illendően üdvözölje az egyik erre járó papot. A mélységi nőstényt nem igazán érdeklik az efféle formalitások, különösen ha az egy felszíninek megy aki ráadásul még hím is, de Assára ráhagyja, ő azt csinál amit akar.*
- Ha akarsz nyugodtan kimehetsz körbenézni a városban, nem kell miattam egész nap itt bent unatkoznod. *Mondja szelíden, de tekintete végig az előbbi papot követi. Nem szereti, ha a közelében mások úgy mozognak, hogy ne tudja a pontos helyüket. Ez is egyfajta ösztönös védelmi mechanizmus, ami az évek során a viselkedésébe ivódott.* Viszont ha van kedved, délután esetleg elnézhetünk ismét az erdőbe, hátha találunk néhány hasznosabb gyógyfüvet a jövőre nézve. Biztos ami biztos. *Néz végül a tündérlányra, megvonva a vállát látszólag érdektelen arckifejezéssel, viszont ha a lány hajlandó maradni, akkor a délutáni órákban ennyit igazán megtehet, hogy előbb hagyja el a templom sötétjét. A vérzés és fájdalomcsillapító, meg egyéb gyógyfüvek egyiküknek sem jönne rosszul. Ő csak több biztonságot lát a gyógynövényekben amik megacélozzák a védelmüket, így akár alkalomadtán komolyabb sérüléseket élhetnek túl, a lány viszont a növényeket is láthatja bennük nem csak a hatást, Erfalody meg biztosra veszi, hogy a lány felszíni révén elégé szeretheti a természetet...vele ellentétben.*


1272. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-04 22:36:12
 ÚJ
>Assa Nides avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Szelíd

//Erfalody//

*Erfalody visszajön.*
-Neked is jó reggelt! *Mosolyog rá. Úgy érzi feltöltődött, s kipihenten már sokkal pozitívabb, több energiája van.*
- Meglett a rendelésed?
*Ha válaszol a lány, ha nem, akkor is feláll egy kis idővel később. Meglát egy papot.*
-Szép napot!
*Köszön oda. Társalogni most nem áll le vele, de az illendőség megkívánja, hogy köszönjön. A férfi tovább is megy, de ő is viszonozza az üdvözlést.*


1271. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-04 22:15:24
 ÚJ
>Erfalody A'theriona avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8

Játékstílus: Megfontolt

//Assa Nides//

*Elégedetten bandukol vissza a lovával a templomhoz. Nem tudja, hogy azóta a tündérlány felébredt-e, vagy még mindig alszik, de neki bármelyik lehetőség megfelel. Ha alszik csak visszafekszik ő is, úgyis azt tervezte a mai napra. Az egész arca ég a tegnapi után, a kezeiről már nem is beszélve. Valahonnan ideje lesz valami kesztyűféleséget majd beszereznie, mert ez így hosszútávon nem állapot.
Miután a fehér kanca mellé vezeti a sajátját visszakötözi a mellé. Nem veszi észre az ápolást a másik lovon, nem tulajdonít sok figyelmet a két állatnak, csupán addig míg a saját éjszín csődörét biztosan nem rögzíti.
Ahogy belép a templomba fellélegezve kapja le a szeméről a kendőt. Az itteni fényviszonyok ugyan még mindig fényesek a számára, de közel sem bántóak. Nem zavarja jégszín szemeit. Körbepillant, és Assát pont ott találja ahol hagyta, a különbség csupán annyi, hogy a lány már nem alszik.*
- Jó reggelt hétalvó! *Huppan le mellé megkönnyebbült mosollyal, boldogan kortyolva a kulacsából.*


1270. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-04 19:26:15
 ÚJ
>Assa Nides avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69

Játékstílus: Szelíd

//Erfalody//

*A kovácsműhelynél Erfalodyt nagyon felháborítja az, hogy a sötétben nem akar menni, hanem pihenne. Hogy utólag belegondol, egy kissé önző viselkedés volt ez a részéről, de azért nem fog bocsánatot kérni, főleg azok után, hogy Erfalody olyan csúnyán kérdezte tőle, hogy mi legyen. Végül azt mondta, hogy menjenek a templomhoz, s ott ő pihen Erfalody pedig azt csinál,amit akar. Be is megy, pihen, majd reggel fölkel. Társa már nincs ott, a kovácsműhelybe mehetett vissza a rendeléséért. Nem bánja a dolgot. A lovával törődik egy kicsit. Megtudakolja, hogy hol van valami kút, onnan visz neki vizet, s egy ronggyal letisztítj a patás hóhoz hasonlítható szőrét. Egy szerzetes megkínálja a tündérlányt egy teával, s ő boldogan elfogadja a meleg italt. Majd csak üldögél bent a templomban, s várja a mélységi lányt.*


1269. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-04 18:04:06
 ÚJ
>Elwyrien Khaedyys avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228

Játékstílus: Szelíd

// Egy lépés a ranglétrán //

*Elwyrien halkan felkuncog Turrog közbeszólásán, majd pedig jót derül magában az idősebbik őr harmatgyenge próbálkozásán, mely arra irányult, hogy őt felidegesítse.
~Ez nem így megy...~ hallja Vyra kuncogó hangját is a fejében. Lopva körbekémlel, majd minden gyorsaságát latba vetve a legközelebbi oszlophoz oson. Innentől kezdve folyamatos mozgásban lesz, a fáklyák, és a gyertyák fénykörén kívül, hogy lehetőség szerint még jobban összezavarja azt a két szerencsétlent, akik a városi őrség egyenruháját díszítik.*
-Való igaz, nekem is jobb, ha nem láttok.*ért egyet egy kísérteties kuncogás keretében.*
-Én lennék az utolsó, amit ezen a világon láthattok.*teszi még hozzá, hogy egy kicsit, ha lehet még tovább fokozza a hangulatot.*
-Térjünk a lényegre.*szól végül, megelégelve a kissé valóban gyermeteg szóváltást.*
-Láttam kik voltak, tudom hogyan néznek ki, sőt azt is láttam, merre menekültek. Ez elegendő információ ahhoz, hogy biztosítsalak afelől, megéri nektek együttműködni velem?*hangja leginkább ahhoz hasonlatos, mint mikor acél siklik az acélon. Az embernek feláll a hátán tőle a szőr. Mintha egy őrült lidérc lenne, aki éppen csak azért van ezen a világon, hogy az itt lévők életét megkeserítse. Persze ha szigorúan nézzük a dolgot, bizonyos szempontból ez egészen találó leírása volna Elwyrien lényének.
Kikémlel az oszlop mögül, s ha úgy ítéli, a kint lévő háromnak éppen másra irányul a figyelme, vagy csak pásztázó tekintetük nem arrafele lövelli nyilait, amerre ő rejtőzködik, akkor ismét egy szomszédos oszlop, vagy éppen szobor mögé oson. Mivel azok a fényben állnak, Elwyrien minden apró mozdulatukat láthatja, azonban őket épp ez a fény teszi vakká a gyertyák fénykörén kívül eső területet illetően.
A sötételf társa, nevezetesen Turrog, szemmel láthatóan szintén egész jól szórakozik, de legalábbis nem úgy tűnik, mint aki véget akarna vetni a társalgásnak. Még csak nem is igazán mozdul. Ha valami balul sülne el, Elwyrien a maga részéről meg van bizonyosodva afelől, hogy a törpnek lenne pár aggálya a templomban való vérontással kapcsolatban. Ismeri már ennyire. Ő maga viszont egész más lapra tartozik. A nőnek ez a hely semmiben nem különbözik bármely másiktól, ha arról van szó, hogy valakinek vérét vegye. Tette is már, többször is. Legutóbb ugyebár épp egy pap volt itt az áldozata, és akkor sem merült fel benne semmiféle erkölcsi aggály.*


1268. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-04-01 21:58:05
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68

Játékstílus: Szelíd

// Egy lépés a ranglétrán //

//Elwyrien Khaedyys, Turrog a Behemót//

*A fiatalka őr tekintetében valóban elmélyül a rémület Elwyrien bemutatkozása után. A megégett szerencsétlen valami olyasmit motyog, hogy "hála az isteneknek". A gyógyító ad neki még egy kortyot egy főzetből.*
Találkoztam már párszor a halállal, hidd el, nem szokott beszélni *mondja a sebesültnek.
Az idősebb őr nem mutatja, hogy hatnának rá a nagyzoló szavak. Hallgatózik, próbálja azonosítani, honnan jön a hang, de a templom enyhe visszhangjának hála nincs könnyű dolga. A tekintete végül nem állapodik meg sehol, nem is indul sehová, de kezét kardja markolatán tartja, arra az esetre, ha a "Halál Hírnöke" úgy döntene, teljesíti a feladatát. Turrog szavaira csak bólint, mint akinek az elmélete megerősítést nyert.*
Gondolom, neki is jobb, ha nem látjuk, nem csak nekünk *feleli, alig árnyalatnyi gunyorossággal a hangjában. Azzal azonban tisztában van, hogy helyzetük előnytelen a bujkálókkal szemben, akik távolsági fegyverekkel bármikor leszedhetik őket, nem mellesleg nagyon szeretne a végére járni az ügynek, így aztán rááll a dologra.* Nem bánom, beszélj.


1267. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-30 23:40:47
 ÚJ
>Turrog a Behemót avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678

Játékstílus: Vakmerő

// Egy lépés a ranglétrán //

//Elwyrien Khaedyys, Turrog a Behemót//

*Turrog halványan elmosolyodik Elwyrien bemutatkozására. Az a kicsit öntelt, nehéz, sötét légkör és hangszín, amit a mélységi áraszt a mozgásából, beszédéből mindig is jól állt neki. Az efféle viselkedés tökéletesen passzol a nőhöz. Ültében kissé hátrafordul, így egyenesen az őrökre nézve. Páncélzata és fegyverei halkan csörrenek meg a mozdulat közben.*
- Higgyék el, addig jó amíg nem akar a szemük elé állni. Egyelőre csak maradjanak nyugton a helyükön. Jobban járnak.* Jelenti ki komor hangon. Nem fél attól, hogy az őrök rajta kérnék számon az idegen kilétét, hiszen egyrészt úgysem kötné az őrök orrára Elwyrien kilétét, másrészt pedig két őr vajnyi kevés kettejük ellen. A városőrök jobban járnak, ha most nyugton végig hallgatják Elwyrien szavait, és meghozzák (a remélhetőleg bölcs) döntésüket. A törpe őszintén reméli, hogy jól döntenek, hiszen nem akarná, hogy a templom k9vén vér hulljon. Ő maga nagyon nehezen venné rá magát, hogy fegyvert rántson a templom falai között, azonban ez a mélységinek biztosan nem jelentene akadályt.*


1266. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-30 21:55:08
 ÚJ
>Elwyrien Khaedyys avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228

Játékstílus: Szelíd

// Egy lépés a ranglétrán //

//Elwyrien Khaedyys, Turrog a Behemót//

*Elwyrien magában somolyog az oszlop mögött a feltett kérdésre. Nem is akkora butaság, ha az ember (vagy adott esetben ugyebár sötételf) lánya belegondol, elvégre azért őrök, hogy ilyesmiket kérdezzenek. Az már teljesen más lapra tartozik, hogy a nő kiérzi az őr hangjából azt a fajta bárgyúságot, amely az emberek sajátja. Önnön tökéletességük teljes tudatában járnak-kelnek Lanawinban, azt képzelve, hogy az élet legfejlettebb formáját képviselik, ám ha valamikor valami nem a terv szerint megy, egyből pánikolni kezdenek, s keresnek valakit, akárkit önmagukon kívül, aki a bajt elhárítja az együgyű fejük felől. Nem lesz ez másként most sem. Önerőből ez a két bárdolatlan őr képtelen volna bármit is tenni a gyújtogatók felkutatása érdekében, s mire az egész híre eljutna valami felelős személyig, aki esetleg tenni is tudna azért, hogy kézre kerítse őket, addigra a nyomok réges-régen kíhülnének, és minden erőfeszítés teljes mértékben feleslegessé válna. Mintha csak borsószemekkel dobálnának egy sárkányt, abban a reményben, hogy elérnek vele bármit is. Az őrség pontosan efféle hatásfokú módszerekkel szokott dolgozni. Na persze akadnak köztük éppenséggel agyafúrt, sőt veszélyes figurák is (mint példának okáért ez a Raan, akit keresnek, s aki eddig ügyesen elrejtette a nyomait, s okosan lapít, bár ezzel a versenyt meg nem nyerheti, várhat amíg a többiek esetlegesen kiesnek, tehát végső soron ez nem feltétlenül rossz taktika, ezt még Elwyrien is elismeri), azonban ez a kettő legkevésbé sem tűnik ilyennek. Mikor a nő kipillant egy röpke szívdobbanásnyi időre az oszlop mögül, fel tudja mérni, hogy a kettőből legalább egy azt sem tudja, merre kapja a fejét.*
-Én vagyok az Élő Sötétség maga, a Halál Hírnöke, ha úgy tetszik. Én vagyok a szem, mely éjszaka figyeli a várost, legyen ennyi elég.*mulattatja a nőt a gondolat, hogy ezzel rá hozhatja a frászt a tapasztalatlanabb őrre, igazából semmi más oka nem is volt, hogy ilyen hangzatos címeken mutatkozott be.*
-Ti nem láthattok engem, de én látlak titeket. Látom rajtatok a félelem, a tanácstalanság jeleit, s látom azt is, ha rajtatok múlik, sosem találjátok meg azokat, akik a tüzet okozták, s ezzel halálra akarták ítélni a várost.*foglalja össze röviden és tömören a lényeget. Hideg, metsző tónusa visszhangot vet a falakon, az oszlopokon, s a szobrokon, így még félelmetesebbé téve az összhatást. Mindez rendkívül mulattatja a nőt.
Közben persze figyel arra, nehogy valaki lopva meg akarja közelíteni, vagy efféle, mert ha igen, akkor bizony csúfos véget fog érni az illető.*


1265. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-30 21:41:47
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68

Játékstílus: Szelíd

// Egy lépés a ranglétrán //

//Elwyrien Khaedyys, Turrog a Behemót//

*A kis csoport tagjai felkapják a fejüket Elwyrien hangjára - kivéve persze a sebesültet, aki az elixírek és varázslatok ellenére is igyekszik minél kevesebbet mozgolódni fekhelyén. Ha értelmezhető lenne az arckifejezése, alighanem szorongást tükrözne, hiszen nem mindegy, mennyit látott ténykedésükből az egyelőre testetlen hang tulajdonosa.
Az egyik városőr nyeri vissza először a hangját.*
Ki vagy, és miért bujkálsz előlünk? *kérdezi gyanakodva. Viszonylag fiatal társa némi aggodalommal tekintget körbe, a hang forrását keresve. Látszik rajta, hogy ez az első komolyabb ügy, amibe belekeveredett, és egyáltalán nem bánja, hogy van mellette valaki tapasztaltabb.*


1264. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-30 20:48:47
 ÚJ
>Rahil Asri Yalaedil avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68

Játékstílus: Megfontolt

//Xares//

*Már hosszú percek óta olvassa és próbálja megjegyezni az erősen sárga papírra vetett sorokat, de nem bizonyul túl egyszerűnek teljesen pontosan felidéznie őket, mikor az állott szagú könyvből felnézve és maga elé meredve igyekszik próbaképp elmormolni az igéket. Nem arról van szó persze, hogy buta lenne. Csak éhsége időnként gondol egyet és egészen más irányba tereli figyelmét, olykor hirtelen nagyon vonzóvá tesz egy nyakat, vagy csak egyszerűen átkölti az igét egy másodperc alatt... Ahogy pár héttel ezelőtt a játékos gyermekdalból is véres indulót varázsolt*
~Csak nem így kellene varázsolni.~
*Csak telik az idő és egyre ritkábban néz a kapu felé, ahogy egyre inkább belemerül a tanulásba. Kezdi feladni a reményt, hogy a fehér köpenyes betámolyog - ezek szerint ma sincs szerencséje. Viszont ha itt rendre nem találja meg őt, fogalma sincs, hol kereshetné. Talán a toronyban, vagy a szentélyben? Nem, annyira azért nem égetően fontos meglelnie, hogy annyit utazzon érte. Inkább bevárná. Inkább látogat el a templomba minden nap, akár valami szorgos, unatkozó hölgy. Egyszer majdcsak betér ide a kis tokás. Addig pedig, ha már úgyis órákat fordít arra, hogy várja az érkezését, hasznosan akarja eltölteni az időt. Talán mire újra találkozik vele, már rá is jön a dolog nyitjára, akkor pedig... Hát akkor nem lesz semmi. Akkor nem lesz rá többé szüksége, és megbizonyosodhat róla, hogy pár rövid versike meg a hozzá való koncentráció sem fog ki rajta.
Időnként azért úgy érzi, szívesen hozzávágná a súlyos könyvet valakihez, csak az a baj, hogy azzal sehogy sem kerülne előrébb. Attól ugyanúgy nem tudná az adott igét, valaki olyannak fakasztaná a vérét, akibe aztán nem kóstolhat bele, ráadásul biztosan kifizettetnék vele a darabjaira szakadt és hullott könyvet is.*
~Mennyi lehet egy ilyennek az értéke? Ötezer? Tíz? Húsz?~
*Nem húzza sokáig az időt a találgatással, összeszedi minden elszántságát, s igyekszik minden figyelmét arra fordítani, amiért végsősoron itt van. Arra, hogy kevéske varázslatainak tárházát azért legalább eggyel bővítse.
Végül annyira sikerül beletemetkeznie az olvasgatásba, hogy észre sem veszi a mögé settenkedőt, csak mikor már a motoszkálást érzi hajánál. Épp egy varázslat megidézésére tesz épp kísérletet, s bár már teljesen úgy érezte, hogy ezt most nem fogja elrontani, mégis így történik. Egy félig elsuttogott ige ugyanis aligha válthatna ki bármiféle hatást.
Ugyan a mögé került idegen nem húzza a haját, de a tincs tövénél mégis érzi annak megemelkedését. Hasonló az érzés ahhoz, mint mikor a gyenge szellő kap bele, vagy mikor a szálak maguknak kényelmesebb helyet keresve siklanak odébb... mégis érezhetően más kicsit.
Ekkor már nehezebben őrzi meg nyugalmát, így ajkai közt ki is csúszik a:*
- Mit akarsz?
*mondat. Ugyan kimondottan dühös éle nincs a szavaknak, a modoron minden bizonnyal érezhető, hogy nem kívánt ténykedés folyik épp a háta mögött.
Akár kap választ, akár nem, lassan hátrafordul, hogy meg is nézze magának, ki piszkálja egyik legfőbb ékét, majd hátra is nyúl, hogy elhúzza a kézből a tincset, s hogy azon végighúzva ujjait megnézze, nem kurtította-e meg ez a valaki.*


1263. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-30 19:56:43
 ÚJ
>Xares Dhel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Szelíd

//Rahil//

*A játéknak vége szakadt már rég, pedig oly szívesen maradt volna az élettelen tengerben, csendben lebegtetve az elméje által saját magáról vázolt képet. Nem, ennek ellenére még mindig nem kedveli a mágiát, s hiszi azt, hogy egy egyszerű meditáció közben is el lehet jutni azon helyre, hol ily mértékű békére lelt. Oly dologra, mi ritkán adatik meg neki. A bosszantó idegen még ezt is képes volt megszakítani, ezzel viszont most már nem foglalkozik. Csak leül egy sarokban, hátát a falnak vetve. Érzi ingén keresztül a hideget. A borzongató, fagyos érintést, mitől holmi gyengék megriadnának. Ő viszont befogadja azt. A csípős fagyosságot, mit a falak árasztanak magukból. Fejét hátradönti, hogy így csukhassa le gyűlölettől vöröslő szemeit. Nem pihen ő, afféle dologra nincs szüksége jelenleg. Elmélkedik. Oly dolgokról, mit egyszerű, hétköznapi halandó nem érthet. Oly dolgokról, mit rajta kívül senki nem érthet. Csendben van, csak légzése hallat némi fülsértő zajt, mitől képtelen megszabadulni. Arra szüksége van, mert ha nem lenne, nem tudná elérni azt, mire vágyik. Jobban mondva azt, kire vágyik. Erőt keres másokban, de mégis mifélét? Fizikait? Azzal túl sokan rendelkeznek feleslegesen. Szellemit? Az sem lenne utolsó, de ha csak arra gondol, mennyi mágusféle létezik, elmegy a kedve az egésztől, túlontúl átlagossá nyilvánítva azt. Ha pedig csupán akaraterőre lenne kíváncsi, abból is találna jó néhányat, ezzel is kikerítve azt a ritkaság fogalmából. Oly lényt keres ezen az összeszűkült világon, mely bármire képes. Kiről tudja, hogy eléri amit akar, bárhogy vezessen is hozzá az út. Ki mindnél erősebbé lesz valahogyan, s ha nem, tudja hogyan állítsa maga mellé azokat, kik azzá teszik. Nem kis csoportokat keres, kik sok kicsiből összetesznek egy nagyot. Egyetlen nagyot keres. Oly elmét, kinek csupán szeméből látni, mily remekekre képes ezen a nyomorúságos életen, elintézve azt, hogy a jelentéktelenektől megszabaduljon a tökéletessé kovácsolt világában. Ki tekintetével tudatja, hogy ő az, kit eddig keresett.
Mondani sem kell, még nem találta meg. Ideje pedig nincs tovább töprengni azon, hogy vajon merre keresse. Szemeit kinyitja a hangok hallatán, sötét alakja pedig felemelkedik a már kellőképp felmelegedett padlóról. Elhagyja a hideg fal támaszát, néhány lépéssel előrébb lépve, hogy egy oszlop mögül kibújva figyeljen észrevétlen. A pappal nem törődik. Bennük nem lát semmit. Ki egy efféle építmény kötelékébe taszítja magát, saját cellát kijelölve keze által bezárva az ajtót, nem érdemel semmit, csupán lenéző pillantást. Komor, érzelmektől mentes arccal figyeli hát a némbert, ki bejött. Vörös hajkoronája nagyon is felkelti az éjlény figyelmét. Nem tehet róla, kedveli azt a színt, vonzza, mint felbőszült ragadozót a vérszag. Mögé lép hát szótlanul, csupán csizmájával hallatva halk puffanásokat. Nem rejti közeledtét, nincs rá szüksége, mikor pedig célt ér, csak a másik fölé magasodik. Egyik keze megindul felé, hogy ujjai közé foghasson egy tincset a selyemszerű hajból. Finoman simít végig a tenyerére fektetett hajra hüvelykjével, csupán arra figyelve, semmi másra. Húzni nem húzza, csupán gyengéden tartja azt. Nem köszön, vagy szólal fel másként. Nem az a fajta, ki csak úgy megszólal. Ahhoz nyomós indok kell, az pedig, hogy a nő hajával játszadozik, elmerülve vörös fényében, nem számít annak.*


1262. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-30 19:17:22
 ÚJ
>Turrog a Behemót avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678

Játékstílus: Vakmerő

//Egy lépés a ranglétrán//

//Elwyrien Khaedyys, Turrog a Behemót//

*Turrog némán biccent Elwyrien szavaira. Biztos volt benne, hogy a mélységi még gondol testvérére. Talán elvetemült, kegyetlen gyilkos, azonban a vérét nem feledi az ember. A törpe lelkében egy kicsit fényesedik a nő képe. Nem mintha eddig bármi miatt is elítélte volna Elwyrient, azonban mégis csak látta, mire képes a 'hölgy'. Ugyanolyan sötét annak a szíve, mint az árnyék, ami mögé most elbújik.
Turrog nem húzódik rejtekbe az őrök elől, hiszen nincs mitől félnie. Arrébb lép, és egy közeli padon telepszik le, hogy még éppen halló távolságban legyen az őröktől, habár nem néz feléjük. Arcát egyenesen tartja, maga elé néz, csupán fülét hegyezi. ~A nagy francokat... alvilági ügyek, én mondom!~ Suhan át fején a gondolat a megégett szavaira. ~Már csak az a kérdés, hogy valaki meggyilkolásáról mentek-e üzletelni, vagy valaki eladásáról.~ Folytatja gondolat menetét a törpe, egy pillanatra a kis csapat felé sandítva. Nem fest túl jól a sebesült, azonban egész szépen rendbe hozták. Nem hitte volna, hogy egyáltalán még képes lesz beszélni a szerencsétlen. Nagyot sóhajtva dől hátra a padon, mikor hirtelen felcsendül a mélységi hangja. Turrog egy pillanat alatt feszül meg újra székében. Mozdulatlanná dermed, majd pedig némán figyeli az eseményeket. ~Elwyrien, túl bátor vagy.~ Jelenti ki kissé aggódva. Az őrök, akármilyen hasznos vagy haszontalan információval is szolgál a körözött bűnöző, minden bizonnyal megpróbálják majd elkapni a mélységit. Vagy talán elég értékesek lesznek a szavai ahhoz, hogy szabadságot kapjon? A harcos feszülten várakozik, már nem is leplezi, hogy egyenesen az őrök felé néz. Ujjai lassan mozognak, hátha fegyvert kell ragadnia.*


1261. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2014-03-30 15:43:41
 ÚJ
>Todus Klolevash avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

*A tanulás és a tudni vágyás ösztönzi folyton a kis gnómot és ezért is szomjazik mindig az új információkra. Mágusként sok dolgot kell még megtanulni hiszen, még kezdőnek számít. Viszont az, hogy ilyen öreges kicsit szembefordítja azzal a ténnyel, hogy Ő még csak zöldfülű a varázslás terén. Sajnos későn tudta csak elkezdeni a mágia tanulását, a családja inkább feltaláló típus volt mint mágus. De csak idő kérdése volt, hogy belekezdjen tanulmányaiba ezen a téren is. Viszont azzal se járt rosszul, hogy szinte egész életében rá volt kényszerítve a kis bigyók gyártására és feltalálásra. Ezzel is sok tudást szerzett, igaz, sose szerette, de talán ez a sok éves képzettség még a hasznára fog válni az élete többi részében. Most pedig a templom ajtaja előtt áll és néz fel a kilincsre amit épp elér. Todus azért érkezett Artheniorba, hogy fejlessze a mágikus képességét, és idővel egy remek varázsló válhasson belőle, ha addig életben marad. Igen, ha addig nem hal meg, veszélyesek lehetnek a helyek egy ilyen kis teremtésnek, nem igazán tudja megvédeni magát ha talán megtámadná pár rossz arcú bandita. Na meg az öregség is veszélyezteti, ki tudja mennyi idő lesz amíg kifejleszti a tudását a maximumra? (ha talán olyat egyáltalán végre lehet hajtani) Lehet, hogy nem fogja megélni. De most nagyon bizakodó és várja, hogy a mesterek tele tömjék a kopasz homlokát tudással. Remek útbaigazítást kapott, hogy hol keresse a templomot ezért könnyen ide is talált. Közben meg is csodálhatta a várost. Mélázgat egy darabig még a becsukott ajtó előtt, ami általában nyitva áll de most valamiért mégis csukva várja Todust, de végül egy nagyot sóhajt és felnyúl a kilincsért amit egy kissé határozatlan mozdulattal le is húz és az ajtó már nyílik is. Hamar elengedi a kilincset és az ajtó szélét megragadva nyitja tovább azt. A bent lévő látvány tetszik neki, valamiért rosszabbra számított, ezt Ő se tudja miért. Be lépdél, botjával minden egyes lépésnél koppint egyet a templom padlóján, a bot támogatásával gyorsabban tud haladni, nélküle is menne neki, de így biztosabbnak érzi magát. Odasétál az egyik magányosan álldogáló paphoz és megszólítja.*
-Jó napot! Szeretnék tanulni, merre találok egy remek tanárt ehhez?
*A pap mikor megszólítják a hang felé fordul, de hirtelen senkit se lát, meg is lepődik, hogy nem áll ott senki, de végül észreveszi a lábánál álldogáló Todust, aki a pap csuháját kissé megrángatva hívja fel jobban magára a figyelmet.*
-Jó napot! *válaszol a pap* Jöjjön velem, remek tanáraink vannak akik a szolgálatára lehetnek.
*A pap elindul az egyik irányba és az öreg gnóm követi Őt. Kissé izgatott is, már nagyon várta, hogy végre azzal foglalkozhasson amivel mindig is szeretett volna.*

*Kis idő elteltével Todus egy nagy és vastag könyvel a hóna alatt sétál kifelé az egyik teremből a templom főterébe. A könyvet a tanítójától kapta, hogy olvasgassa, tanulgassa amíg vissza nem tér egy újabb oktatásra. A gnóm le is ül az egyik padra és kitárja a könyvet. A combjára teszi és úgy olvassa. Teljesen elmerül benne.*




1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3324-3343