Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 197 (3921. - 3940. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3940. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-10-23 18:12:38
Üzenet elküldve: 2024-10-23 18:12:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Messziről jött ember//
*A templom rezzenéstelenségét annak masszív ajtajának csapódása töri meg mögötte, s aztán szavak. Lassú a mozdulat, amivel feléjük fordítja a fejét az oszlop mellől, mintha tényleg csak kőből volna, egy rossz helyre került szobor a többi között. Átkozódás.. Hűvös a nyakszirtjén lefutó esőcsepp útja, az inge nyeli a hajából még elő-előszivárgó vizet a kabát gallérja alatt. Halkan rázza a hideg a vastag falak között. Idegenek a csendhez szokott fülének az érkező léptei, ahogy az lassan beljebb merészkedik a sötétbe borult terembe. Az oltárról elemelt tekintete követi csupán az ismeretlent az oszlopok között, a gyertyák fényében megvillanó alakját. Az ajtó fáját ha veri is odakint a zápor, annak hangja egészen elveszik az önmagába zárt térben.
Mozdulatlan marad a helyén, míg a másikat követi egy darabon a szemével, a kendő alól kibukó tincseket, az arcot figyelve, amennyit látni enged belőle a félhomály. Mint az állóvizet kavarják fel az eddigi nyugalmat körülötte a falak mentén halkan visszhangzó léptek. Elengedi a tekintete a szobrok között nézelődő nő alakját; visszafordul az oltár felé, ám a csendet csakhamar másféle neszek törik meg újra. Összevonja a szemöldökét a hümmentések, a csettintgetés hallatán. Ha odakint esik is, az eddigi nyugalom másodpercek alatt szertefoszlani látszik az eddig háborítatlan templomban. A gyerekes játék indulásra ösztökélné, ha el is ázik odakint. Mit nem adna most egy kályha melegéért a kabát alá kúszó nedvesség ellen..
Mélyebb az indulást előkészítő lélegzet a kihűlt levegőjű térben, ám a szavak nélkül, valahonnan az épületből váratlanul felhangzó dúdolás megakasztja a gondolatot, mielőtt elhatározhatná magát mellette. A sötétben mintha forrás nélkül terjedne a hang.. Leengedi az állát a felismert dallamra. Idegenül kúszik a városi templom sűrű eső áztatta ablakai alatt az, ami mégsem volt soha ismerősebb. Sóhajként hat a kifújt lélegzet a gyertyák derengő fényében. A félhomályos térben visszhangot vetnek a közeledő léptek, mégsem mozdul, hogy induljon. Egyedül a fejét fordítja az oszlop mellől újra a nő felé, szótlanul hallgatva annak dúdolását.
A hirtelen sikkantást követően a falak közt már csak a riadtság visszhangzik. Hiába kutatja már köztük a korábbi dal nyomait. Nem mozdul a helyéről. Kifejezéstelen a pillantás az elhátrált alakra, a vastag kendőt szorongató kézre. Nem hall már mást, csak a közös nyelvű, szabadkozó szavakat.*
- Nem vagyok atya.
*Válaszolja halkan. Furcsán hat a beszéd ezen a helyen.. A korábban összevont szemöldök nem enged, csupán árnyékot vet a szemére, ahogy lehajtja egy pillanatra a fejét. Hiába kutatja már az elhalt visszhangot..*
- Nem tudom, hol találod őt.
*Teszi hozzá rekedtebben, visszafordulva az oltár felé, feledni próbálva a ruhája alá szivárgó idegen borzongást. Mit nem adna a meleg homokért.. Összefonja a mellkasa előtt a karjait, miközben akaratlanul is megenyhül egy pillanatra az arca az őt uraló állandó komorságában.*
//Messziről jött ember//
*A templom rezzenéstelenségét annak masszív ajtajának csapódása töri meg mögötte, s aztán szavak. Lassú a mozdulat, amivel feléjük fordítja a fejét az oszlop mellől, mintha tényleg csak kőből volna, egy rossz helyre került szobor a többi között. Átkozódás.. Hűvös a nyakszirtjén lefutó esőcsepp útja, az inge nyeli a hajából még elő-előszivárgó vizet a kabát gallérja alatt. Halkan rázza a hideg a vastag falak között. Idegenek a csendhez szokott fülének az érkező léptei, ahogy az lassan beljebb merészkedik a sötétbe borult terembe. Az oltárról elemelt tekintete követi csupán az ismeretlent az oszlopok között, a gyertyák fényében megvillanó alakját. Az ajtó fáját ha veri is odakint a zápor, annak hangja egészen elveszik az önmagába zárt térben.
Mozdulatlan marad a helyén, míg a másikat követi egy darabon a szemével, a kendő alól kibukó tincseket, az arcot figyelve, amennyit látni enged belőle a félhomály. Mint az állóvizet kavarják fel az eddigi nyugalmat körülötte a falak mentén halkan visszhangzó léptek. Elengedi a tekintete a szobrok között nézelődő nő alakját; visszafordul az oltár felé, ám a csendet csakhamar másféle neszek törik meg újra. Összevonja a szemöldökét a hümmentések, a csettintgetés hallatán. Ha odakint esik is, az eddigi nyugalom másodpercek alatt szertefoszlani látszik az eddig háborítatlan templomban. A gyerekes játék indulásra ösztökélné, ha el is ázik odakint. Mit nem adna most egy kályha melegéért a kabát alá kúszó nedvesség ellen..
Mélyebb az indulást előkészítő lélegzet a kihűlt levegőjű térben, ám a szavak nélkül, valahonnan az épületből váratlanul felhangzó dúdolás megakasztja a gondolatot, mielőtt elhatározhatná magát mellette. A sötétben mintha forrás nélkül terjedne a hang.. Leengedi az állát a felismert dallamra. Idegenül kúszik a városi templom sűrű eső áztatta ablakai alatt az, ami mégsem volt soha ismerősebb. Sóhajként hat a kifújt lélegzet a gyertyák derengő fényében. A félhomályos térben visszhangot vetnek a közeledő léptek, mégsem mozdul, hogy induljon. Egyedül a fejét fordítja az oszlop mellől újra a nő felé, szótlanul hallgatva annak dúdolását.
A hirtelen sikkantást követően a falak közt már csak a riadtság visszhangzik. Hiába kutatja már köztük a korábbi dal nyomait. Nem mozdul a helyéről. Kifejezéstelen a pillantás az elhátrált alakra, a vastag kendőt szorongató kézre. Nem hall már mást, csak a közös nyelvű, szabadkozó szavakat.*
- Nem vagyok atya.
*Válaszolja halkan. Furcsán hat a beszéd ezen a helyen.. A korábban összevont szemöldök nem enged, csupán árnyékot vet a szemére, ahogy lehajtja egy pillanatra a fejét. Hiába kutatja már az elhalt visszhangot..*
- Nem tudom, hol találod őt.
*Teszi hozzá rekedtebben, visszafordulva az oltár felé, feledni próbálva a ruhája alá szivárgó idegen borzongást. Mit nem adna a meleg homokért.. Összefonja a mellkasa előtt a karjait, miközben akaratlanul is megenyhül egy pillanatra az arca az őt uraló állandó komorságában.*
3939. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-10-23 09:10:49
Üzenet elküldve: 2024-10-23 09:10:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Messziről jött ember//
*Órák óta kóvályog a városban. Vastag, tarka kendőjébe burkolózva rója az utcákat. Nem jellemző rá az ilyesmi. Főleg nem ilyen időben. Yezát nagyon megviseli, amikor az idő hűvösebbre fordul, s a nap orcája undok, szürke felleg-emáme mögé rejtőzik. Mindent megül a pára. Nyirkosság telepszik a világra.
A vöröst a reggel csalta ki. Aranyban fürdött a táj, a fák pompás színeikkel szinte versengtek, hogy minél lélegzetelállítóbban pózoljanak őszi csodába öltözött leveleikkel a napsütésben. Ez az egyetlen, aminek a szépsége valóban megragadja az egészen más klímához szokott lányt. Az idő viszont hamar változik. A feltámadó szél szemerkélő esőt hintő felhőket sodor az égre. A cseppek eleinte alig többek, mint a pára, de idővel egyre híznak és nehezednek, míg az eső hirtelen kiállással erősít rá természetére. Míg korábban csak szedte a lábát, s reménykedett, hogy hazaérhet bőrig ázás nélkül, most már végleg elpárolog ennek a remények. Arthenior rút időjárása beüldözi a vöröst a komoran magasodó épületbe.
A szél most már keményen csap le esőfüggöny korbácsával, így Yeza, ahogy bepördült, zárja is be maga után a súlyos ajtót, melyen újra és újra végigver a zivatar.*
- A rohadás álljon ebbe az átkozott városba! *szakad ki belőle, természetesen wegtoreni nyelven. Az itt töltött idő alatt megszokta már, hogy a közöst használja, de a káromkodás az más lapra tartozik. A felindultság zsigerből merít, ott pedig Yeza ízig-vérig wegtoreni.
Leengedi a fejére húzott kendőt és letörli az arcán végigcsorgó vizet. Megszívja az orrát, ahogy szembefordul az oszlopok szabdalta hatalmas térrel. Még sosem járt itt. Miért is okvetetlenkedne a vallás és a mágia otthonában? Egyikhez sincs túl sok köze. Ő a régi hiedelmek, a sivatagi népek mondáinak misztikumán nevelkedett. Ősi meséken. A Lanawinon megjelent entitásokkal szemben inkább távolságot tart. Őszintén szólva nem is igazán érti őket. Az, amit tud róluk meg a tanaikról, egyáltalán nem érinti meg. Emiatt aztán egy kicsit úgy érzi, mintha hívatlanul jött volna egy idegen házába, ahol semmi keresnivalója. Mindemellett Yeza mindig kíváncsi természet volt. Az, hogy egyedül van itt, noszogatva bátorítja fel arra, hogy jobban körülnézzen, ha már itt rekedt egy időre.
Csendes léptei lassan viszik a roppant épület félhomályos gyomra felé. Tekintete a szoborarcok vonásait fürkészi. Az egyikük átkozottul hasonlít a ruraki kelmefestők céhmesterére.*
- Hmm *csusszan ki belőle a hümmentés, ami mindjárt hangzatos hullámokat vet a térben. Ez először kicsinyt megrémíti a vöröst de aztán csak megismétli a hangocskát. Eztán próbaképp csettint a nyelvével, amire már elmosolyodik, ahogy a tér megsokszorozva visszhangozni kezdi. Valahogy a hangok kicsit otthonosabbá teszik a zord, üres komorságot tátongó épületet. Így hát Yeza önkéntelenül is elkezd dúdolni egy régi wegtoreni dalocskát, ami egy szembekötős játék kísérője, és a negyedbéli gyerekek száján mindig sűrűn forgott. Az emlékek mintha a ruhája alá csempésznék az otthoni nyarak melegét, az orrába csalnák sivatagi szél illatát. Lassan körbefordulva mustrálja végig a szobrok arcát, aztán amint az egyik oszlop faragványain lejjebb kúszik a pillantása, sikkantva hátrál neki a padsor szélének. Nem számít rá, hogy az árnyak közül egy hús-vér emberhez tartozó arc néz vissza rá.*
- Bocsánat, Atyám, én... én nem akartam hangoskodni *hebegi, míg szorosra húzza magán a nagy kendőt, mert szokásához híven nehezen vált a lenge nyári ruhákról, és fogalma sincs, hogy van-e szabály az öltözködésre a hit eme bástyái között.*
//Messziről jött ember//
*Órák óta kóvályog a városban. Vastag, tarka kendőjébe burkolózva rója az utcákat. Nem jellemző rá az ilyesmi. Főleg nem ilyen időben. Yezát nagyon megviseli, amikor az idő hűvösebbre fordul, s a nap orcája undok, szürke felleg-emáme mögé rejtőzik. Mindent megül a pára. Nyirkosság telepszik a világra.
A vöröst a reggel csalta ki. Aranyban fürdött a táj, a fák pompás színeikkel szinte versengtek, hogy minél lélegzetelállítóbban pózoljanak őszi csodába öltözött leveleikkel a napsütésben. Ez az egyetlen, aminek a szépsége valóban megragadja az egészen más klímához szokott lányt. Az idő viszont hamar változik. A feltámadó szél szemerkélő esőt hintő felhőket sodor az égre. A cseppek eleinte alig többek, mint a pára, de idővel egyre híznak és nehezednek, míg az eső hirtelen kiállással erősít rá természetére. Míg korábban csak szedte a lábát, s reménykedett, hogy hazaérhet bőrig ázás nélkül, most már végleg elpárolog ennek a remények. Arthenior rút időjárása beüldözi a vöröst a komoran magasodó épületbe.
A szél most már keményen csap le esőfüggöny korbácsával, így Yeza, ahogy bepördült, zárja is be maga után a súlyos ajtót, melyen újra és újra végigver a zivatar.*
- A rohadás álljon ebbe az átkozott városba! *szakad ki belőle, természetesen wegtoreni nyelven. Az itt töltött idő alatt megszokta már, hogy a közöst használja, de a káromkodás az más lapra tartozik. A felindultság zsigerből merít, ott pedig Yeza ízig-vérig wegtoreni.
Leengedi a fejére húzott kendőt és letörli az arcán végigcsorgó vizet. Megszívja az orrát, ahogy szembefordul az oszlopok szabdalta hatalmas térrel. Még sosem járt itt. Miért is okvetetlenkedne a vallás és a mágia otthonában? Egyikhez sincs túl sok köze. Ő a régi hiedelmek, a sivatagi népek mondáinak misztikumán nevelkedett. Ősi meséken. A Lanawinon megjelent entitásokkal szemben inkább távolságot tart. Őszintén szólva nem is igazán érti őket. Az, amit tud róluk meg a tanaikról, egyáltalán nem érinti meg. Emiatt aztán egy kicsit úgy érzi, mintha hívatlanul jött volna egy idegen házába, ahol semmi keresnivalója. Mindemellett Yeza mindig kíváncsi természet volt. Az, hogy egyedül van itt, noszogatva bátorítja fel arra, hogy jobban körülnézzen, ha már itt rekedt egy időre.
Csendes léptei lassan viszik a roppant épület félhomályos gyomra felé. Tekintete a szoborarcok vonásait fürkészi. Az egyikük átkozottul hasonlít a ruraki kelmefestők céhmesterére.*
- Hmm *csusszan ki belőle a hümmentés, ami mindjárt hangzatos hullámokat vet a térben. Ez először kicsinyt megrémíti a vöröst de aztán csak megismétli a hangocskát. Eztán próbaképp csettint a nyelvével, amire már elmosolyodik, ahogy a tér megsokszorozva visszhangozni kezdi. Valahogy a hangok kicsit otthonosabbá teszik a zord, üres komorságot tátongó épületet. Így hát Yeza önkéntelenül is elkezd dúdolni egy régi wegtoreni dalocskát, ami egy szembekötős játék kísérője, és a negyedbéli gyerekek száján mindig sűrűn forgott. Az emlékek mintha a ruhája alá csempésznék az otthoni nyarak melegét, az orrába csalnák sivatagi szél illatát. Lassan körbefordulva mustrálja végig a szobrok arcát, aztán amint az egyik oszlop faragványain lejjebb kúszik a pillantása, sikkantva hátrál neki a padsor szélének. Nem számít rá, hogy az árnyak közül egy hús-vér emberhez tartozó arc néz vissza rá.*
- Bocsánat, Atyám, én... én nem akartam hangoskodni *hebegi, míg szorosra húzza magán a nagy kendőt, mert szokásához híven nehezen vált a lenge nyári ruhákról, és fogalma sincs, hogy van-e szabály az öltözködésre a hit eme bástyái között.*
3938. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-10-22 20:11:05
Üzenet elküldve: 2024-10-22 20:11:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Messziről jött ember//
*Csendes a templom tere. Hűvösen simul a kabátjára a levegője. Nyugalomért indult sétára a város zsibongása után, a feje felett szemerkélésnek indult szúrós esőben. A házak közül kimagasló ismeretlen épület sötétbe vesző, nyitott ajtaja jelentette az egyetlen megváltást a fokozatosan zivatarrá erősödő víz elől. Minden nappal közeledik a tél. Odakint sincsen már annyival melegebb, hogy ne jelentene biztos betegséget, ha bőrig ázik.
Mint egy talapzatáról került szobor, úgy áll egy bejárathoz közeli oszlop árnyékba borult tövében. Halkan csöpög még a víz a kabátjáról, a beléptekor hátratúrt hajából, mielőtt lassan maga mellé engedte volna a karját. Az oltárasztalt nézi, amennyit lát belőle ott középen. Halovány az ablakok felől beeső szűrt, szürke fény. A gyertyák tompán lobogó pontjai mellett aligha látja, ha van is más az épületben.
Ismeretlen az érzés, ami ráereszkedik a félhomályos térben, a semmibe vesző mennyezet súlya alatt. A kinti kövezeten tompán hallja csak az esőt maga mögött, elveszik a falak között a hangja. Hogy mióta áll egy helyben, nem tudná megmondani. Egyedül a kabát alatt, bőrén felfutó hideg fodrozódását érzi, ahogy az átnedvesedett ruhák kezdenek kihűlni rajta a gyaloglás után. Az íja a tegezére szíjazva a hátán, ha talán nem is illik az őt körülölelő térbe, nem jutott eszébe, hogy meg kellene válnia tőle. Arra, hogy maga nem tartozik a templom berendezési tárgyai közé is talán csak ennyi utalhat. Hogy pislog, s lélegzik is, beleveszhet a homályban. Mozdulatlan, sötét árnyalak a faragott szobrok mellett. Szótlan a tekintet, ami az oltárra vetül, mintha nem tudna szabadulni tőle. Ismeretlen a tér, barátságtalan a falak hűvöse, de egyelőre nincs, ami megtörje a csendet, s mozgásra kényszerítse a lassan elidegenedő testet.*
//Messziről jött ember//
*Csendes a templom tere. Hűvösen simul a kabátjára a levegője. Nyugalomért indult sétára a város zsibongása után, a feje felett szemerkélésnek indult szúrós esőben. A házak közül kimagasló ismeretlen épület sötétbe vesző, nyitott ajtaja jelentette az egyetlen megváltást a fokozatosan zivatarrá erősödő víz elől. Minden nappal közeledik a tél. Odakint sincsen már annyival melegebb, hogy ne jelentene biztos betegséget, ha bőrig ázik.
Mint egy talapzatáról került szobor, úgy áll egy bejárathoz közeli oszlop árnyékba borult tövében. Halkan csöpög még a víz a kabátjáról, a beléptekor hátratúrt hajából, mielőtt lassan maga mellé engedte volna a karját. Az oltárasztalt nézi, amennyit lát belőle ott középen. Halovány az ablakok felől beeső szűrt, szürke fény. A gyertyák tompán lobogó pontjai mellett aligha látja, ha van is más az épületben.
Ismeretlen az érzés, ami ráereszkedik a félhomályos térben, a semmibe vesző mennyezet súlya alatt. A kinti kövezeten tompán hallja csak az esőt maga mögött, elveszik a falak között a hangja. Hogy mióta áll egy helyben, nem tudná megmondani. Egyedül a kabát alatt, bőrén felfutó hideg fodrozódását érzi, ahogy az átnedvesedett ruhák kezdenek kihűlni rajta a gyaloglás után. Az íja a tegezére szíjazva a hátán, ha talán nem is illik az őt körülölelő térbe, nem jutott eszébe, hogy meg kellene válnia tőle. Arra, hogy maga nem tartozik a templom berendezési tárgyai közé is talán csak ennyi utalhat. Hogy pislog, s lélegzik is, beleveszhet a homályban. Mozdulatlan, sötét árnyalak a faragott szobrok mellett. Szótlan a tekintet, ami az oltárra vetül, mintha nem tudna szabadulni tőle. Ismeretlen a tér, barátságtalan a falak hűvöse, de egyelőre nincs, ami megtörje a csendet, s mozgásra kényszerítse a lassan elidegenedő testet.*
3937. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-10-09 14:10:51
Üzenet elküldve: 2024-10-09 14:10:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Derk Derrallo//
*Idővel előkerül mindkettejük múltja. A férfi rejtegetheti, de ha még tovább maradnak egymás társaságában idővel elkerülhetetlen. Bizalmuk látszatra nem lehet mély, viszont a történtek inkább az ellenkezőjéről tanúskodnak. Legszívesebben kitépné a könyvet a férfi kezéből és erőszakkal venné rá, hogy válaszoljon, de ezt nem fogja erőszakolni. Az idő mindent megold, ezt is beleértve. Derk kíváncsisága gyorsan lankad. Nem rég még utána kémkedett, pedig békén is hagyhatta volna és foglalkozhatott volna a saját dolgával. Ez viszont nem így történt. A férfit inkább az elkövetkező cselekedetei érdekelhetik, mintsem az hogy mi volt. Eldönti, hogy ő is ezzel fog törődni. A jövőjében még lesznek küzdelmek, de kinek a jövőjében nincsenek? Egyedül aligha boldogul, de most még társaságban is hasznavehetetlen volna. Lapozgatva a könyvet hallgatja a férfi beszédét. Hirtelen becsukja, amely nagy csattanó hanggal és egy porfelhővel válaszol a kegyetlen bánásmódra. Beszívva a port köhögés jön rá. Nehezen tudja visszatartani a rohamot, ezért inkább hagyja is magát. Egy fél percig köhög, majd végre megszólal.*
-Van kedved enni valamit? Egy fenevadat nem tudok ide idézni, hogy megnézzem a küzdelmetek, de azt megnézném, hogy egy nagy sült malaccal hogy bánsz el.
*Már ha egyáltalán valahol kapni-e egész sült malacot.*
*Idővel előkerül mindkettejük múltja. A férfi rejtegetheti, de ha még tovább maradnak egymás társaságában idővel elkerülhetetlen. Bizalmuk látszatra nem lehet mély, viszont a történtek inkább az ellenkezőjéről tanúskodnak. Legszívesebben kitépné a könyvet a férfi kezéből és erőszakkal venné rá, hogy válaszoljon, de ezt nem fogja erőszakolni. Az idő mindent megold, ezt is beleértve. Derk kíváncsisága gyorsan lankad. Nem rég még utána kémkedett, pedig békén is hagyhatta volna és foglalkozhatott volna a saját dolgával. Ez viszont nem így történt. A férfit inkább az elkövetkező cselekedetei érdekelhetik, mintsem az hogy mi volt. Eldönti, hogy ő is ezzel fog törődni. A jövőjében még lesznek küzdelmek, de kinek a jövőjében nincsenek? Egyedül aligha boldogul, de most még társaságban is hasznavehetetlen volna. Lapozgatva a könyvet hallgatja a férfi beszédét. Hirtelen becsukja, amely nagy csattanó hanggal és egy porfelhővel válaszol a kegyetlen bánásmódra. Beszívva a port köhögés jön rá. Nehezen tudja visszatartani a rohamot, ezért inkább hagyja is magát. Egy fél percig köhög, majd végre megszólal.*
-Van kedved enni valamit? Egy fenevadat nem tudok ide idézni, hogy megnézzem a küzdelmetek, de azt megnézném, hogy egy nagy sült malaccal hogy bánsz el.
*Már ha egyáltalán valahol kapni-e egész sült malacot.*
3936. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-10-09 12:17:26
Üzenet elküldve: 2024-10-09 12:17:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Henadryna Gudinziss//
* Direkt nem válaszolta meg a kérdést. De ezt nem mondhatja csak így a nő képébe. De láthatólag a témaváltás következtében annyira nem is érdekli. Bár tudná mi a helyzet, de sajnos nem tudja. *
- Nagyon nincs. Többek közt fogalmam sincs, hogy mi folyik itt. Szóval nemigen tudok mit mondani a helyzetre. A hallottakból kiindulva kemény gyerekkorod lehetett. * ez mondjuk nem egyedi és Derk nem is fog könnyeket hullatni utána. * Ha úgy érzed, hogy harcolnod kell, akkor harcolj!
* Kívánhatja, hogy nyíljon meg előtte Derk, de erre képtelen. Nem is beszélve arról, hogy fogalma sincs, hogy mit keres ebben a városban, de még csak nem is ismeri a nőt. Szóval ezt elnapolja. Meg nem is szeretne beszélgetni saját ködös múltjáról. Jobban érdeklik a jelenkori események. Végre olyan érzése van, mintha tényleg mozgásba lendültek volna a fogaskerekek. Az igazi kérdés, hogy a másik mihez kezd. Talán a mágia rögös útjain kíván menedéket keresni? Esetleg saját maga veszi fel a kesztyűt az ismeretlen ellen? Bármi is legyen, szövetségesekre van szüksége, de, hogy ezt Derk társaságában fogja megkapni, az kérdéses. Ahhoz előtte a bizalmukat is növelni kéne. Bár meglehet, hogy már most több bizalom van kettejük közt, mint elsőre. Csak a csípős személyiségük elvakítja őket. *
- Kegyetlen világot élünk. *Mondja ezt a könyv felet kinézve. * Ölsz vagy megölnek. Persze nem csak ezek vannak, de ezek a legjobb választások.
* Direkt nem válaszolta meg a kérdést. De ezt nem mondhatja csak így a nő képébe. De láthatólag a témaváltás következtében annyira nem is érdekli. Bár tudná mi a helyzet, de sajnos nem tudja. *
- Nagyon nincs. Többek közt fogalmam sincs, hogy mi folyik itt. Szóval nemigen tudok mit mondani a helyzetre. A hallottakból kiindulva kemény gyerekkorod lehetett. * ez mondjuk nem egyedi és Derk nem is fog könnyeket hullatni utána. * Ha úgy érzed, hogy harcolnod kell, akkor harcolj!
* Kívánhatja, hogy nyíljon meg előtte Derk, de erre képtelen. Nem is beszélve arról, hogy fogalma sincs, hogy mit keres ebben a városban, de még csak nem is ismeri a nőt. Szóval ezt elnapolja. Meg nem is szeretne beszélgetni saját ködös múltjáról. Jobban érdeklik a jelenkori események. Végre olyan érzése van, mintha tényleg mozgásba lendültek volna a fogaskerekek. Az igazi kérdés, hogy a másik mihez kezd. Talán a mágia rögös útjain kíván menedéket keresni? Esetleg saját maga veszi fel a kesztyűt az ismeretlen ellen? Bármi is legyen, szövetségesekre van szüksége, de, hogy ezt Derk társaságában fogja megkapni, az kérdéses. Ahhoz előtte a bizalmukat is növelni kéne. Bár meglehet, hogy már most több bizalom van kettejük közt, mint elsőre. Csak a csípős személyiségük elvakítja őket. *
- Kegyetlen világot élünk. *Mondja ezt a könyv felet kinézve. * Ölsz vagy megölnek. Persze nem csak ezek vannak, de ezek a legjobb választások.
3935. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-10-09 11:14:05
Üzenet elküldve: 2024-10-09 11:14:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Derk Derrallo//
*Csak nem direkt terelné a férfi a témát? A kérdésére nem csak, hogy válasz nem érkezik, hanem egyenesen másra terelődik a szó. A könyvre furcsán néz, pláne Derkre. A férfi teljesen ignorálta kérdését. Érzékeny téma lehet ez a férfinak, de ha már Hena is mutatott valamit a múltjából, úgy tisztes ha Derk is. Viszont csak úgy nem törhet rá a férfira. Már az előzőek alapján sem. Azzal csak feldühítené a másikat. Óvatosabbak kell lennie. Egy ötlete van, majd kiderül, hogy az mennyire válik be.*
-Szóval. A történtekkel mi a véleményed?
*Kérdezi a férfit. Hátradől a székén és karjait keresztbe fonja mellkasa előtt. Abban reménykedik, hogy az üres fecsegés vagy a történtek megbeszélése, talán feloldja a másikat, aki megnyílhat előtte. Nem biztos a siker és most Hena türelme is gyorsabban a végéhez közeledhet. Egy kiadós pihenésre is szüksége van. Egy kevés ennivalója még van a táskájában. Hirtelen ötletként még az is felötlik benne, hogy a könyvtárban egyenek. Hátha a közös rosszalkodás, még közelebb hozza őket.*
*Csak nem direkt terelné a férfi a témát? A kérdésére nem csak, hogy válasz nem érkezik, hanem egyenesen másra terelődik a szó. A könyvre furcsán néz, pláne Derkre. A férfi teljesen ignorálta kérdését. Érzékeny téma lehet ez a férfinak, de ha már Hena is mutatott valamit a múltjából, úgy tisztes ha Derk is. Viszont csak úgy nem törhet rá a férfira. Már az előzőek alapján sem. Azzal csak feldühítené a másikat. Óvatosabbak kell lennie. Egy ötlete van, majd kiderül, hogy az mennyire válik be.*
-Szóval. A történtekkel mi a véleményed?
*Kérdezi a férfit. Hátradől a székén és karjait keresztbe fonja mellkasa előtt. Abban reménykedik, hogy az üres fecsegés vagy a történtek megbeszélése, talán feloldja a másikat, aki megnyílhat előtte. Nem biztos a siker és most Hena türelme is gyorsabban a végéhez közeledhet. Egy kiadós pihenésre is szüksége van. Egy kevés ennivalója még van a táskájában. Hirtelen ötletként még az is felötlik benne, hogy a könyvtárban egyenek. Hátha a közös rosszalkodás, még közelebb hozza őket.*
3934. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-10-09 11:00:14
Üzenet elküldve: 2024-10-09 11:00:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Henadryna Gudinziss//
- Tanulás, mi?
* Visszhangozza szavait miközben hátradől saját székén. Bár nem rossz dolog, ha az ember tanulni akar a túlélésért, de valami azt súgja, hogy ez nem egy egyszerű dolog. *
- Kétlem, hogy itt bármi is segítene. De a te utadat csakis te járhatod be.
* Félretúr néhány könyvet, majd az aljáról elővesz egy sokkal régebbinek tűnőt. Kezével leporolja az elejét és még csap is rá egyet, kettőt. Majd előrehajol és átteszi a nőnek az ölébe. A régi könyvben néhány mágia van leírva. Főleg a az előbbi papok istenéhez. Ha neki nyújtanának egy ilyen könyvet, majd kérnék, hogy változtasson a véleményein, biztos kiröhögné az illetőt. De ez a történet most nem róla szól. *
- Talán találsz köztük hasznosat. De az is lehet, hogy zsákutca. Mindenesetre én nem élnék vele. az istenek akarata kifürkészhetetlen és abszolút. Egy életen át tartó rabszolgaság valami olyan entitásnak, aki ha talál egy nálad jobb eszközt, akkor minden szemrebbenés nélkül elhagy.
* Hogy ez saját tapasztalata vagy sem, azt még maga sem tudja. Elvégre illik nem megfeledkezni a tényről, hogy Derk amnéziája továbbra is fennáll. A néhai emlékek, amik fel feltörnek, azok kicsit segítenek, de nem annyit amennyit kéne. Mindenesetre nem bombázza a nőt további vallásos beszédekkel. Ha jobban érzi magát, majd akkor folytatják. Addig is elővesz a kupacból egy másik könyvet, majd azt kezdi olvasni. *
- Tanulás, mi?
* Visszhangozza szavait miközben hátradől saját székén. Bár nem rossz dolog, ha az ember tanulni akar a túlélésért, de valami azt súgja, hogy ez nem egy egyszerű dolog. *
- Kétlem, hogy itt bármi is segítene. De a te utadat csakis te járhatod be.
* Félretúr néhány könyvet, majd az aljáról elővesz egy sokkal régebbinek tűnőt. Kezével leporolja az elejét és még csap is rá egyet, kettőt. Majd előrehajol és átteszi a nőnek az ölébe. A régi könyvben néhány mágia van leírva. Főleg a az előbbi papok istenéhez. Ha neki nyújtanának egy ilyen könyvet, majd kérnék, hogy változtasson a véleményein, biztos kiröhögné az illetőt. De ez a történet most nem róla szól. *
- Talán találsz köztük hasznosat. De az is lehet, hogy zsákutca. Mindenesetre én nem élnék vele. az istenek akarata kifürkészhetetlen és abszolút. Egy életen át tartó rabszolgaság valami olyan entitásnak, aki ha talál egy nálad jobb eszközt, akkor minden szemrebbenés nélkül elhagy.
* Hogy ez saját tapasztalata vagy sem, azt még maga sem tudja. Elvégre illik nem megfeledkezni a tényről, hogy Derk amnéziája továbbra is fennáll. A néhai emlékek, amik fel feltörnek, azok kicsit segítenek, de nem annyit amennyit kéne. Mindenesetre nem bombázza a nőt további vallásos beszédekkel. Ha jobban érzi magát, majd akkor folytatják. Addig is elővesz a kupacból egy másik könyvet, majd azt kezdi olvasni. *
3933. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-10-09 10:30:49
Üzenet elküldve: 2024-10-09 10:30:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Derk Derrallo//
*Az egész elég ködös még mindig neki. A pap intelmeire emlékszik, homályosan még az is megvan, hogy Derkkel visszamennek a könyvtárba. Csak ott kezd jobban kitisztulni tudata a történtek után. A széken kényelembe kell helyezni magát, már amennyire tudja. A férfit nézi, míg helyet foglal. Az első találkozásuk nem sikerült a legjobban, ez tény. Azóta sincsenek a legjobb kapcsolatban, de örül neki, hogy most itt van. Persze csak azért, mert kíváncsiskodott és leültették mellé, szóval nem volt más választása. Nem fog neki köszönetet mondani. Még az kellene, hogy azt gondolja, hogy kedveli vagy ilyesmi. A könyvtárban sem lepte meg a találkozás. Mind a ketten ide tartottak csak annyi különbséggel, hogy Derk előbb ért ide. A férfi iránti bizalmatlansága még fennáll, valószínű egy ideig fenn is fog. Ami nem tetszik neki, hogy így Derk egy személyes dolgot tudott meg róla, míg ő semmit sem tud a másikról. A kérdés nem lepi meg. Ő maga is fel tette magában.~Most mi a terv?~*
-Tanulás. Minél többet tudok annál nagyobb esélyem van védekezni ellene.
*~Annak ellenére, hogy az is velem együtt erősödik.~ Egy nagyot sóhajt és kezeivel végig simítja az arcát, mintha csak arcot mosna. Jól is esne neki most egy jó meleg fürdő. ~Vajon mi lett volna, ha Svir lett volna itt mellettem?~ Érdekes gondolat. A másik férfi vajon, hogy fogadta volna ezt az egészet? Derk láthatóan kíváncsi, habár azt nem tudja, hogy miért? Majd csak kideríti.*
-Veled mi volt? Mikor oda hoztak hozzám.
*Vág bele rögtön a kérdésbe.*
*Az egész elég ködös még mindig neki. A pap intelmeire emlékszik, homályosan még az is megvan, hogy Derkkel visszamennek a könyvtárba. Csak ott kezd jobban kitisztulni tudata a történtek után. A széken kényelembe kell helyezni magát, már amennyire tudja. A férfit nézi, míg helyet foglal. Az első találkozásuk nem sikerült a legjobban, ez tény. Azóta sincsenek a legjobb kapcsolatban, de örül neki, hogy most itt van. Persze csak azért, mert kíváncsiskodott és leültették mellé, szóval nem volt más választása. Nem fog neki köszönetet mondani. Még az kellene, hogy azt gondolja, hogy kedveli vagy ilyesmi. A könyvtárban sem lepte meg a találkozás. Mind a ketten ide tartottak csak annyi különbséggel, hogy Derk előbb ért ide. A férfi iránti bizalmatlansága még fennáll, valószínű egy ideig fenn is fog. Ami nem tetszik neki, hogy így Derk egy személyes dolgot tudott meg róla, míg ő semmit sem tud a másikról. A kérdés nem lepi meg. Ő maga is fel tette magában.~Most mi a terv?~*
-Tanulás. Minél többet tudok annál nagyobb esélyem van védekezni ellene.
*~Annak ellenére, hogy az is velem együtt erősödik.~ Egy nagyot sóhajt és kezeivel végig simítja az arcát, mintha csak arcot mosna. Jól is esne neki most egy jó meleg fürdő. ~Vajon mi lett volna, ha Svir lett volna itt mellettem?~ Érdekes gondolat. A másik férfi vajon, hogy fogadta volna ezt az egészet? Derk láthatóan kíváncsi, habár azt nem tudja, hogy miért? Majd csak kideríti.*
-Veled mi volt? Mikor oda hoztak hozzám.
*Vág bele rögtön a kérdésbe.*
3932. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-10-09 09:35:21
Üzenet elküldve: 2024-10-09 09:35:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Henadryna Gudinziss//
* A mézes mázos szavakat hallva Derk homloka kiráncosodik. Nem szívesen szólna közbe más emberek dolgába, de kicsit felzaklatja, hogy már most védelemről beszél. Holott csak a lehető legkedvesebb énjével lenne képes azt mondani, hogy segítettek. Ezt Derk nem így látja. *
- Viszlát!
* Ő ugyan nem köszön semmit, csak kinyitja az ajtót és hagyja, hogy a nő lépjen át rajta először. Közben a papot figyelve kihátrál mögötte és zárva be az ajtót. Valószínű nincs abban a hangulatban, hogy beszélgessenek, szóval visszavezeti az előbbi pontjukhoz a könyvtárba, hogy ott helyezhessék kényelembe magukat. Amint kényelembe helyezik magukat szólal csak meg. *
- Ez fura volt. ~ és közel sem akkor segítség, mint amekkorának beállítják! ~ Most mi a terved?
* Ha a az terve, hogy felkeresi az összes nagyobb templomot, és mindegyikben áldást kér az ellen a valami ellen, akkor Derknek talán egy kis észt kell verjen a lányba. Bár nincs fogalma a körülményekről, de ő nem kérte volna az papoktól az istenük áldását. Inkább hagyná, hogy eleméssze bármi is legyen. De amennyi ember annyi vélemény. *
* A mézes mázos szavakat hallva Derk homloka kiráncosodik. Nem szívesen szólna közbe más emberek dolgába, de kicsit felzaklatja, hogy már most védelemről beszél. Holott csak a lehető legkedvesebb énjével lenne képes azt mondani, hogy segítettek. Ezt Derk nem így látja. *
- Viszlát!
* Ő ugyan nem köszön semmit, csak kinyitja az ajtót és hagyja, hogy a nő lépjen át rajta először. Közben a papot figyelve kihátrál mögötte és zárva be az ajtót. Valószínű nincs abban a hangulatban, hogy beszélgessenek, szóval visszavezeti az előbbi pontjukhoz a könyvtárba, hogy ott helyezhessék kényelembe magukat. Amint kényelembe helyezik magukat szólal csak meg. *
- Ez fura volt. ~ és közel sem akkor segítség, mint amekkorának beállítják! ~ Most mi a terved?
* Ha a az terve, hogy felkeresi az összes nagyobb templomot, és mindegyikben áldást kér az ellen a valami ellen, akkor Derknek talán egy kis észt kell verjen a lányba. Bár nincs fogalma a körülményekről, de ő nem kérte volna az papoktól az istenük áldását. Inkább hagyná, hogy eleméssze bármi is legyen. De amennyi ember annyi vélemény. *
3931. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-10-09 08:44:03
Üzenet elküldve: 2024-10-09 08:44:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//A rítus//
//Zárás//
//Derk Derrallo//
*Csend. Ez az első dolog ami eszébe jut. Nem hall semmit. Csak egy nagy csengés, mely megsüketíti. Ahogy eszmélethez jut, úgy érzékeli a környezetét. Így érzi meg, hogy a hideg kőpadlón fekszik. Gyorsan felpattanna, ha a teste erre alkalmas lenne. Nem fájdalmat érez, inkább gyengeséget, koordinálatlanságot. Nem tudja, pontosan végtagjait irányítani, annak ellenére, hogy látja azokat. A fény elhalványul, mellyel együtt térnek vissza érzékei. Az öreg pap aki közelebb lép hozzá és felsegíti. Hallása is hirtelen tér vissza, mint mikor az elf előbukkan a víz alól és újra rendesen hall.*
-Kelj fel gyermekem!
*Nyújtja felé a kezét, amelyet Henadryna nem rest használni segítségként.*
-A szertartás sikeres volt, de azt jegyezd meg, hogy a kötést mi nem tudjuk megszüntetni. Azt csak te magad tudod. Mi csak elzártuk őt. Az az ismeretlen entitás nem tud neked parancsolni, de a hatás nem örökletes. Idővel elhalványul. Ezt tartsd az eszedben!
*Inti meg az öreg. Szeretne kérdéseket feltenni, de még nehezen tud megszólalni. Az öreg láthatóan tudja mi a szándéka és ad egy kevés útmutatást.*
-Minél erősebb leszel, annál erősebb lesz a másik is és könnyebben áttörhet.
*A pap minden bizonnyal megérezhette a mágia iránti affinitását.*
-Pontos intervallumot nem tudok neked adni. Ezért is intelek óvatosságra. Itt a Templomban megkaphatod a megfelelő védelmet.
*Ajánlja fel neki. Erre persze rögtön tudja mit válaszoljon.*
-Köszönöm szépen, de már így is eleget tettek értem. Innentől magamtól kell megküzdenem a démonaimmal.
*Nyögi ki nehezen. Még egyszer megköszöni a papok segítségét, utána az egyetlen ismerős arc felé tart a Templomban, Derk felé.*
//Zárás//
//Derk Derrallo//
*Csend. Ez az első dolog ami eszébe jut. Nem hall semmit. Csak egy nagy csengés, mely megsüketíti. Ahogy eszmélethez jut, úgy érzékeli a környezetét. Így érzi meg, hogy a hideg kőpadlón fekszik. Gyorsan felpattanna, ha a teste erre alkalmas lenne. Nem fájdalmat érez, inkább gyengeséget, koordinálatlanságot. Nem tudja, pontosan végtagjait irányítani, annak ellenére, hogy látja azokat. A fény elhalványul, mellyel együtt térnek vissza érzékei. Az öreg pap aki közelebb lép hozzá és felsegíti. Hallása is hirtelen tér vissza, mint mikor az elf előbukkan a víz alól és újra rendesen hall.*
-Kelj fel gyermekem!
*Nyújtja felé a kezét, amelyet Henadryna nem rest használni segítségként.*
-A szertartás sikeres volt, de azt jegyezd meg, hogy a kötést mi nem tudjuk megszüntetni. Azt csak te magad tudod. Mi csak elzártuk őt. Az az ismeretlen entitás nem tud neked parancsolni, de a hatás nem örökletes. Idővel elhalványul. Ezt tartsd az eszedben!
*Inti meg az öreg. Szeretne kérdéseket feltenni, de még nehezen tud megszólalni. Az öreg láthatóan tudja mi a szándéka és ad egy kevés útmutatást.*
-Minél erősebb leszel, annál erősebb lesz a másik is és könnyebben áttörhet.
*A pap minden bizonnyal megérezhette a mágia iránti affinitását.*
-Pontos intervallumot nem tudok neked adni. Ezért is intelek óvatosságra. Itt a Templomban megkaphatod a megfelelő védelmet.
*Ajánlja fel neki. Erre persze rögtön tudja mit válaszoljon.*
-Köszönöm szépen, de már így is eleget tettek értem. Innentől magamtól kell megküzdenem a démonaimmal.
*Nyögi ki nehezen. Még egyszer megköszöni a papok segítségét, utána az egyetlen ismerős arc felé tart a Templomban, Derk felé.*
3930. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-10-08 14:00:24
Üzenet elküldve: 2024-10-08 14:00:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A rítus//
* Látszatra a nő sem ellenkezik meleg, szeretettel teli ölelése ellen. Bár látszat az egész, mégis érzi, hogy ha tovább tartja rajta a kezét, akkor olyan pofont fog kapni, hogy a feltámasztó mágiához is két ember feláldozására lesz szükség a visszahozásához. Le is veszi kezét miután elmentek. *
- Túlzás? Összetöröd a szívem!
* Látszik a férfin, hogy élvezi a helyzetet. Még jó, hogy nem neveti el magát egyből, de azért annyira még türtőzteti magát. Amint visszaérnek Derk az első, aki feláll. Kapja is az erős választ és nemigen tud elenne mit tenni. Még ha erős is lenne hat másikkal szemben semmi esélye sincs. Szóval valami olyasmit fog mutatni a nőnek, amit még nem láthatott tőle. Visszaül a helyére és befogja száját. A csípős visszaszólásnak még várnia kell. A nőt szólítják. Derk csak várja a felkészüléseket. Derk észreveszi, hogy a papok gyertyákat is hoztak és azokat egy ifjonc helyezi el. Pontosabban két pap közé egyet. Azt is látja, hogy nehezen tudja begyújtani őket, szóval gondolja, ezen nem múlik semmi és besegít neki. Legalábbis megpróbálja. Az is lehet, hogy szokásosan hozva formáját bemutatja, hogy miként lehet elrontani valamit. Mindenesetre felemeli mutatóujját, és reménykedik, hogy a szerencse az ő oldalán van. Ha nem történik semmi, akkor letagadhatja, hogy csinált bármit is. Végezetül az ifjonc Derk mellett marad. Főleg, hogy ne okvetetlenkedjen a dolgokba. Elvégre az ilyen dolgok instabilak is lehetnek. Mikor elnyeli a nőt a fény, feláll a helyéről, de a vállát elkapja fiú. Érti a célzást, nem is tervez beleszólni. A rítus végén a pap mögül szemléli az eseményeket. Nem szól semmit. Hagyja, hogy ők tegyék meg az első lépéseket. *
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
* Látszatra a nő sem ellenkezik meleg, szeretettel teli ölelése ellen. Bár látszat az egész, mégis érzi, hogy ha tovább tartja rajta a kezét, akkor olyan pofont fog kapni, hogy a feltámasztó mágiához is két ember feláldozására lesz szükség a visszahozásához. Le is veszi kezét miután elmentek. *
- Túlzás? Összetöröd a szívem!
* Látszik a férfin, hogy élvezi a helyzetet. Még jó, hogy nem neveti el magát egyből, de azért annyira még türtőzteti magát. Amint visszaérnek Derk az első, aki feláll. Kapja is az erős választ és nemigen tud elenne mit tenni. Még ha erős is lenne hat másikkal szemben semmi esélye sincs. Szóval valami olyasmit fog mutatni a nőnek, amit még nem láthatott tőle. Visszaül a helyére és befogja száját. A csípős visszaszólásnak még várnia kell. A nőt szólítják. Derk csak várja a felkészüléseket. Derk észreveszi, hogy a papok gyertyákat is hoztak és azokat egy ifjonc helyezi el. Pontosabban két pap közé egyet. Azt is látja, hogy nehezen tudja begyújtani őket, szóval gondolja, ezen nem múlik semmi és besegít neki. Legalábbis megpróbálja. Az is lehet, hogy szokásosan hozva formáját bemutatja, hogy miként lehet elrontani valamit. Mindenesetre felemeli mutatóujját, és reménykedik, hogy a szerencse az ő oldalán van. Ha nem történik semmi, akkor letagadhatja, hogy csinált bármit is. Végezetül az ifjonc Derk mellett marad. Főleg, hogy ne okvetetlenkedjen a dolgokba. Elvégre az ilyen dolgok instabilak is lehetnek. Mikor elnyeli a nőt a fény, feláll a helyéről, de a vállát elkapja fiú. Érti a célzást, nem is tervez beleszólni. A rítus végén a pap mögül szemléli az eseményeket. Nem szól semmit. Hagyja, hogy ők tegyék meg az első lépéseket. *
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
3929. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-10-08 12:32:54
Üzenet elküldve: 2024-10-08 12:32:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Derk Derrallo//
*A férfi egyre jobban csak meglepi őt tetteivel. Válaszai meglepik. ~Érdekli a történetem?~ Most ezt azért mondja, hogy ha valaki fülelne, akkor tényleg ismerősök lennének? A kettejük találkozása is csak a puszta véletlen műve. Vagyis annak tekinti, lehet egy náluk nagyobb erőknek a műve. Az ölelés ellen nem tesz semmit hagyja, hogy a férfi hagy produkálja magát.*
-Azért a legjobb barát az túlzás.
*Súgja halkan a férfi fülébe, míg ölelkeznek. A legszívesebben forgatná szemeit, de nem akarja a férfit bajba keverni. A papokat nem érdekli az egész. Tovább állnak végezni a dolgukat. Nem sokra rá a paplak ajtaja is nyílik. Hatan lépnek ki, az egyikük az idősebb csuklyás. Ahogy meglátja őket feláll, hogy eléjük menjen.*
-Maradj!
*Utasítja Derket, mintha egy kutyának mondaná, hogy ne kövesse. A paphoz odaérve az szólal meg először.*
-Kövess!
*Hangzik el az utasítás. Egy szó nélkül követi őt az oltárhoz.*
//A rítus//
*A papok a szentélyhez vezetik, majd körbe állják. Egyszerre kezdenek el kántálni, valószínűleg istenük Eeyrhez. Kezeik a magasba emelkednek és ezzel párhuzamosan a szentélyből is egyre erősebb fény kezd előtörni, mely aztán az ég felé törve a magasba emelkedik fényes fénysugárként. A papok kántálása ellenére egyre nagyobb csend telepszik a Templomra, vagy csak az ő érzékei kezdenek elkopni? A szentélyből előtörő fény hirtelen elkezd tágulni és a fénykör kerülete egyre csak nagyobb lesz, mely lassan halad Henadryna felé, majd elnyeli őt. Az eseményekből ez az utolsó emléke. Mikor magához tér, a papok alkotta kört már nem látja. A szentély előtt fekszik a padlón, annak hidege ébreszti fel. Csak egy pap maradt ott, aki kezét nyújtva felsegíti és biztosítja az istennőjük segítségéről.*
*A férfi egyre jobban csak meglepi őt tetteivel. Válaszai meglepik. ~Érdekli a történetem?~ Most ezt azért mondja, hogy ha valaki fülelne, akkor tényleg ismerősök lennének? A kettejük találkozása is csak a puszta véletlen műve. Vagyis annak tekinti, lehet egy náluk nagyobb erőknek a műve. Az ölelés ellen nem tesz semmit hagyja, hogy a férfi hagy produkálja magát.*
-Azért a legjobb barát az túlzás.
*Súgja halkan a férfi fülébe, míg ölelkeznek. A legszívesebben forgatná szemeit, de nem akarja a férfit bajba keverni. A papokat nem érdekli az egész. Tovább állnak végezni a dolgukat. Nem sokra rá a paplak ajtaja is nyílik. Hatan lépnek ki, az egyikük az idősebb csuklyás. Ahogy meglátja őket feláll, hogy eléjük menjen.*
-Maradj!
*Utasítja Derket, mintha egy kutyának mondaná, hogy ne kövesse. A paphoz odaérve az szólal meg először.*
-Kövess!
*Hangzik el az utasítás. Egy szó nélkül követi őt az oltárhoz.*
//A rítus//
*A papok a szentélyhez vezetik, majd körbe állják. Egyszerre kezdenek el kántálni, valószínűleg istenük Eeyrhez. Kezeik a magasba emelkednek és ezzel párhuzamosan a szentélyből is egyre erősebb fény kezd előtörni, mely aztán az ég felé törve a magasba emelkedik fényes fénysugárként. A papok kántálása ellenére egyre nagyobb csend telepszik a Templomra, vagy csak az ő érzékei kezdenek elkopni? A szentélyből előtörő fény hirtelen elkezd tágulni és a fénykör kerülete egyre csak nagyobb lesz, mely lassan halad Henadryna felé, majd elnyeli őt. Az eseményekből ez az utolsó emléke. Mikor magához tér, a papok alkotta kört már nem látja. A szentély előtt fekszik a padlón, annak hidege ébreszti fel. Csak egy pap maradt ott, aki kezét nyújtva felsegíti és biztosítja az istennőjük segítségéről.*
3928. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-10-08 10:30:53
Üzenet elküldve: 2024-10-08 10:30:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Henadryna Gudinziss//
* Nem szükséges állva töltenie a napot, ugyanis hamar leültetik a lány mellé. Elég meghitt pillanat és újra egyesülés is lehetne, de sajnos még be sem mutatkoztak egymásnak. Nem mintha eddig bármelyik találkozásuk alkalmat adhatott volna ennek. Ez meg pláne. „Ja amúgy, hogy is hívnak?” Biztos a papot is meglepné, ha feltenné ezt a kérdést, szóval inkább elnapolja a választ néhány szusszanásig. Még mindig a fejét fogja, egyik szemét még el is takarja a tenyere. Még mindig a fejfájás utóhatásai kísérik. *
- Ha nem a baj keres engem, akkor, mint mágnes vonzom magam felé az ismeretlent.
* Feleli a papnak. A másiktól is megkapja a magáét, de nem zavartatja magát a nővel. Ő neki simán visszaszól, nem úgy mint a papnak. Őt azért nem szeretné felidegesíteni. Bár ez lehet már késő. *
- Csak, hogy tudd! A tündérmesék, majdnem mind igaz történetből kezdődött. De igen. Meg kell hagyni, a te történted jobban érdekel, mint ami ott volt leírva.
~ Nem is beszélve a hirtelen emlékeimről. ~
* Azt hiszi ezzel le is tudta a formaságokat, ám a neheze lehet még csak most jön. Ugyanis nincs a tervei között, hogy magára hagyja a nőt, miközben lehet, hogy ő a kulcs az emlékei feloldásához. Holott tisztában van azzal, hogy semmi köze a lányhoz. Azonban ha csupán élete felvázolásával képes visszaemlékezni, akkor nem habozik megtudni az egészet. *
- Még szép! Legjobb barátok vagyunk! * Töri meg a kínos csendet a végén. Majd karolja át a nőt. * És nagyon aggódom az épségéért és nem tudtam türtőztetni magam. Én ugyan képtelen vagyok segíteni rajta, de ott akarok lennie vele a végsőkig.
* Reméli a kis előadása meghozza a gyümölcsét. Nem szükséges, hogy a lány is így viselkedjen, elég ha csöndben marad. A lényeg, hogy a pap elhiggye. *
* Nem szükséges állva töltenie a napot, ugyanis hamar leültetik a lány mellé. Elég meghitt pillanat és újra egyesülés is lehetne, de sajnos még be sem mutatkoztak egymásnak. Nem mintha eddig bármelyik találkozásuk alkalmat adhatott volna ennek. Ez meg pláne. „Ja amúgy, hogy is hívnak?” Biztos a papot is meglepné, ha feltenné ezt a kérdést, szóval inkább elnapolja a választ néhány szusszanásig. Még mindig a fejét fogja, egyik szemét még el is takarja a tenyere. Még mindig a fejfájás utóhatásai kísérik. *
- Ha nem a baj keres engem, akkor, mint mágnes vonzom magam felé az ismeretlent.
* Feleli a papnak. A másiktól is megkapja a magáét, de nem zavartatja magát a nővel. Ő neki simán visszaszól, nem úgy mint a papnak. Őt azért nem szeretné felidegesíteni. Bár ez lehet már késő. *
- Csak, hogy tudd! A tündérmesék, majdnem mind igaz történetből kezdődött. De igen. Meg kell hagyni, a te történted jobban érdekel, mint ami ott volt leírva.
~ Nem is beszélve a hirtelen emlékeimről. ~
* Azt hiszi ezzel le is tudta a formaságokat, ám a neheze lehet még csak most jön. Ugyanis nincs a tervei között, hogy magára hagyja a nőt, miközben lehet, hogy ő a kulcs az emlékei feloldásához. Holott tisztában van azzal, hogy semmi köze a lányhoz. Azonban ha csupán élete felvázolásával képes visszaemlékezni, akkor nem habozik megtudni az egészet. *
- Még szép! Legjobb barátok vagyunk! * Töri meg a kínos csendet a végén. Majd karolja át a nőt. * És nagyon aggódom az épségéért és nem tudtam türtőztetni magam. Én ugyan képtelen vagyok segíteni rajta, de ott akarok lennie vele a végsőkig.
* Reméli a kis előadása meghozza a gyümölcsét. Nem szükséges, hogy a lány is így viselkedjen, elég ha csöndben marad. A lényeg, hogy a pap elhiggye. *
3927. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-10-08 10:12:09
Üzenet elküldve: 2024-10-08 10:12:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Derk Derrallo//
*Nem hitt eddig az istenekben. Nem tartja rossznak őket, csak inkább távol maradt tőlük és inkább a hívőkre hagyta ezeket a dolgokat. Most viszont tényleg Eeyr segítségét kell kérni. Abból a szempontból is, hogy a szertartás sikeres legyen és abból is, hogy a hívőitől kérjen segítséget. Az utóbbin már túl van, már csak a rítusnak kell sikeresnek lennie. Belemerül az imába mikor egy ismerős arcot hoznak a szeme elé. Derket leültetik mellé és ráparancsolnak, hogy maradjon a padon.*
-Ez a férfi itt hallgatózott. Ismered?
*Jobbnak látja, ha igenlő választ ad, mellyel megmentheti a férfit nehogy bajba kerüljön.*
-Igen.
*Arrébb húzódik, hogy Derket leültethessék mellé. Amint Derk helyet foglal a két pap elvonul a lakrészük felé. Az ajtó hangosan csukódik be mögöttük.*
-Látom te is szereted bajba keverni magadat, nem de?
*Mondja gúnyosan a férfinak. Ha a másik ránéz akkor, láthatja hitetlenkedő tekintetét.*
-A tündérmeséid nem bizonyultak elég jó olvasmánynak és inkább utánam kémkedsz?
*Kérdezi suttogva, haraggal a hangjában. Nem akar hangosan beszélni, nehogy más imádkozókat megzavarjon, vagy hogy a papok is hallják. Még az kéne, hogy visszautasítsák segítség kérését Derk miatt.*
*Nem hitt eddig az istenekben. Nem tartja rossznak őket, csak inkább távol maradt tőlük és inkább a hívőkre hagyta ezeket a dolgokat. Most viszont tényleg Eeyr segítségét kell kérni. Abból a szempontból is, hogy a szertartás sikeres legyen és abból is, hogy a hívőitől kérjen segítséget. Az utóbbin már túl van, már csak a rítusnak kell sikeresnek lennie. Belemerül az imába mikor egy ismerős arcot hoznak a szeme elé. Derket leültetik mellé és ráparancsolnak, hogy maradjon a padon.*
-Ez a férfi itt hallgatózott. Ismered?
*Jobbnak látja, ha igenlő választ ad, mellyel megmentheti a férfit nehogy bajba kerüljön.*
-Igen.
*Arrébb húzódik, hogy Derket leültethessék mellé. Amint Derk helyet foglal a két pap elvonul a lakrészük felé. Az ajtó hangosan csukódik be mögöttük.*
-Látom te is szereted bajba keverni magadat, nem de?
*Mondja gúnyosan a férfinak. Ha a másik ránéz akkor, láthatja hitetlenkedő tekintetét.*
-A tündérmeséid nem bizonyultak elég jó olvasmánynak és inkább utánam kémkedsz?
*Kérdezi suttogva, haraggal a hangjában. Nem akar hangosan beszélni, nehogy más imádkozókat megzavarjon, vagy hogy a papok is hallják. Még az kéne, hogy visszautasítsák segítség kérését Derk miatt.*
3926. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-10-08 09:25:59
Üzenet elküldve: 2024-10-08 09:25:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Henadryna Gudinziss//
* Nem hangosan, de azért felnevet a lány válaszán. Úgy érzi végre abban a képben látja lányt, mint mikor először találkoztak. Csípős, mint a paprika. *
- Én? A városnak a…
* Csak ennyit tud kiejteni a száján, mielőtt valaki megzavarja a beszédjüket. A pap jelenléte először meglepi, de a meglepettség hamar eltűnik. Elvégre ő maga kért papot. Az is lehet, hogy eddig minden papnak tűnő fazont leintett az útja során. Ha ez igaz, akkor a lánynak közel nulla túlélési ösztöne lehet. Ugyan nem szól bele, de amint egy kicsivel arrébb értek, Derk jobbnak látja követni őket. Nem bízik ezekben a hívőkben. Ez mondjuk nem az ő hibájuk, csak Derk paranoiás ilyen téren. A szentélyen már meg sem lepődik. Most már éberebb, mint korábban. Ezért nem is rohan a szentélybe, hanem az egyik oszlop mögött bujkál. Látja, hogy ketten mentek be, de csak egy jött ki. Nem valami bizalomkeltő felállás. Végül egy felettébb értékesebb köpenyben lévő öreg közeledtét véli felfedezni. Amint záródik az ajtó, nyomban odasiet és hallgatózni kezd. Bár ne tenné. Bár más oldalról megközelítve jobb, hogy így tesz. Amint meghallja a rossz lelket és az alvilági praktikákat, hirtelen egy nagy fejfájás kíséretében néhány emlékdarab szabadul fel benne. Az emlékek nyomásának hatására a földre rogy, nem kis hanggal kísérve. Még fel is nyög fájdalmában. Bent aligha hallani ezt, de kívülről és a közeléből igen. Nem is tart soká míg ketten két oldalról felemelik a földről. Lerázza magáról a segítő kezeket. *
- Jól vagyok! Jól vagyok! Csak… kell egy perc.
* Azonban nem kapja meg azt az áhított egy percet, ugyanis a két alak kinyitja az ajtót. Derk szerint, mert kíváncsiak miért hallgatózott a férfi. De valójában tudják, hogy mi folyik bent. Most már le se tagadhatja a bentieknek, hogy kémkedik. Ez nem egy olyan pillanat, ahol egy sima „ez nem az aminek látszik” kihúzná a bajból. Szóval egyelőre nem szól semmit, csak hagyja, hogy a két alak bevezesse őt a benti személyhez. Majd kiderül, hogy hogy vélekednek a hallgatózásáról. *
* Nem hangosan, de azért felnevet a lány válaszán. Úgy érzi végre abban a képben látja lányt, mint mikor először találkoztak. Csípős, mint a paprika. *
- Én? A városnak a…
* Csak ennyit tud kiejteni a száján, mielőtt valaki megzavarja a beszédjüket. A pap jelenléte először meglepi, de a meglepettség hamar eltűnik. Elvégre ő maga kért papot. Az is lehet, hogy eddig minden papnak tűnő fazont leintett az útja során. Ha ez igaz, akkor a lánynak közel nulla túlélési ösztöne lehet. Ugyan nem szól bele, de amint egy kicsivel arrébb értek, Derk jobbnak látja követni őket. Nem bízik ezekben a hívőkben. Ez mondjuk nem az ő hibájuk, csak Derk paranoiás ilyen téren. A szentélyen már meg sem lepődik. Most már éberebb, mint korábban. Ezért nem is rohan a szentélybe, hanem az egyik oszlop mögött bujkál. Látja, hogy ketten mentek be, de csak egy jött ki. Nem valami bizalomkeltő felállás. Végül egy felettébb értékesebb köpenyben lévő öreg közeledtét véli felfedezni. Amint záródik az ajtó, nyomban odasiet és hallgatózni kezd. Bár ne tenné. Bár más oldalról megközelítve jobb, hogy így tesz. Amint meghallja a rossz lelket és az alvilági praktikákat, hirtelen egy nagy fejfájás kíséretében néhány emlékdarab szabadul fel benne. Az emlékek nyomásának hatására a földre rogy, nem kis hanggal kísérve. Még fel is nyög fájdalmában. Bent aligha hallani ezt, de kívülről és a közeléből igen. Nem is tart soká míg ketten két oldalról felemelik a földről. Lerázza magáról a segítő kezeket. *
- Jól vagyok! Jól vagyok! Csak… kell egy perc.
* Azonban nem kapja meg azt az áhított egy percet, ugyanis a két alak kinyitja az ajtót. Derk szerint, mert kíváncsiak miért hallgatózott a férfi. De valójában tudják, hogy mi folyik bent. Most már le se tagadhatja a bentieknek, hogy kémkedik. Ez nem egy olyan pillanat, ahol egy sima „ez nem az aminek látszik” kihúzná a bajból. Szóval egyelőre nem szól semmit, csak hagyja, hogy a két alak bevezesse őt a benti személyhez. Majd kiderül, hogy hogy vélekednek a hallgatózásáról. *
3925. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-10-08 08:39:26
Üzenet elküldve: 2024-10-08 08:39:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Derk Derrallo//
*Most teljesen a férfinak szenteli figyelmét, ennek ellenére túl sok válaszra nem számíthat. Nem fogja megosztani vele miért is kereste az idézéseket.*
-Igen, egy bestia az jól hangzik. Főleg ha te küzdesz ellene. Arra én is befizetnék. Még drukkolnék a fenevadnak.
*Válaszolja gúnyosan.*
-Majd szólok, mikor hallok róla. Rendben?
*Teszi fel a kérdést. A többi kérdésre némaság a válasza. Nem akarja a férfi orrára kötni mire és miért van szüksége. Talán mert ő maga sem tudja teljesen. Reményei voltak, hátha itt tudtak volna segítséget nyújtani számára, de lehetséges, hogy tévedett.*
-Viszont te mit keresel itt?
*Kérdezi Derktől. A választ, már ha a férfi válaszol, már nem hallgatja meg. Egy kopogtatás a vállánál megfordulásra készteti. Megfordulva egy pap áll előtte.*
-Kérem jöjj velem.
*Mondja a pap monoton hangon és elvezeti, ki a könyvtár ajtaján. Készségesen követi a másikat. Tudja jól, hogy semmi jóra nem számíthat, de reménykedik a legjobban. Kiérve a könyvtárból a szentélyhez jutnak, ahol a pap a másik ajtóhoz vezeti őt. Itt még nem járt, szóval kíváncsi hogyan nézhet ki.*
-Maradj itt, rögtön hívom akit kerestél.
*Már válaszolna, hogy ő nem személyt keresett, de a pap eltűnik az ajtó mögött. Nem is érti, hogy miért hagyta egyedül őt a pap. Egyszerűen el tudná hagyni a Templomot, anélkül hogy bárki is megállítaná. Persze nem teszi. Okkal jött ide és lehet csak segítséget kaphat, bár nem úgy ahogy ő remélte. Az ajtó kisvártatva kinyílik és egy idősebb csuklyás alak áll meg előtte. Mély hangon szólal meg.*
-Te vagy az aki az idézésekről kérdezett. *Kérdésnek hallatszik, de inkább kijelentésként hangzik el.*
-Miért vagy kíváncsi ilyen tiltott dolgokra? Ezen a helyen nem foglalkozunk alvilági praktikákkal.
*Fedi meg az öreg pap. Ő viszont nem ijed meg. Itt nincs előnyben a papokkal szemben, de nem hagyja hogy megijesszék.*
-Segítséget keresnék, nem pedig rosszat akarok másoknak.
*Válaszolja fennkölt hangon. Nincs abban a helyzetben, hogy így beszéljen a másikkal.*
-A segítségeteket kérem. Úgy érzem egy rossz lélek akaszkodott rám. Gyerekként tanúja voltam szüleim alvilági praktikáinak és ennek mind a mai napig érzem a hatását.
*Pontosabban is fogalmazna, ha tudná pontosan hogyan kellene fogalmaznia.*
-Azt kérem tőletek, hogy szabadítsatok meg ettől a gonosz lélektől, már ha tudtok.
*Könyörög az öregnek. A másik egy ideig gondolkozik, Henát a türelmetlenség szélére sodorva a hallgatásával. Nagy sokára viszont röviden válaszol.*
-Rendben. Várj itt és imádkozz Eeyr segítségéért! Mi addig felkészülünk a rítusra.
*Válaszolja és eltűnik az ajtó mögött, egyedül hagyva Henadrynát a gondolataival. Nem tudva jobb opciót, leül a szentélyhez legközelebbi padra és suttogva, tenyereit összefogva kéri Eeyr istennő segítségét.*
*Most teljesen a férfinak szenteli figyelmét, ennek ellenére túl sok válaszra nem számíthat. Nem fogja megosztani vele miért is kereste az idézéseket.*
-Igen, egy bestia az jól hangzik. Főleg ha te küzdesz ellene. Arra én is befizetnék. Még drukkolnék a fenevadnak.
*Válaszolja gúnyosan.*
-Majd szólok, mikor hallok róla. Rendben?
*Teszi fel a kérdést. A többi kérdésre némaság a válasza. Nem akarja a férfi orrára kötni mire és miért van szüksége. Talán mert ő maga sem tudja teljesen. Reményei voltak, hátha itt tudtak volna segítséget nyújtani számára, de lehetséges, hogy tévedett.*
-Viszont te mit keresel itt?
*Kérdezi Derktől. A választ, már ha a férfi válaszol, már nem hallgatja meg. Egy kopogtatás a vállánál megfordulásra készteti. Megfordulva egy pap áll előtte.*
-Kérem jöjj velem.
*Mondja a pap monoton hangon és elvezeti, ki a könyvtár ajtaján. Készségesen követi a másikat. Tudja jól, hogy semmi jóra nem számíthat, de reménykedik a legjobban. Kiérve a könyvtárból a szentélyhez jutnak, ahol a pap a másik ajtóhoz vezeti őt. Itt még nem járt, szóval kíváncsi hogyan nézhet ki.*
-Maradj itt, rögtön hívom akit kerestél.
*Már válaszolna, hogy ő nem személyt keresett, de a pap eltűnik az ajtó mögött. Nem is érti, hogy miért hagyta egyedül őt a pap. Egyszerűen el tudná hagyni a Templomot, anélkül hogy bárki is megállítaná. Persze nem teszi. Okkal jött ide és lehet csak segítséget kaphat, bár nem úgy ahogy ő remélte. Az ajtó kisvártatva kinyílik és egy idősebb csuklyás alak áll meg előtte. Mély hangon szólal meg.*
-Te vagy az aki az idézésekről kérdezett. *Kérdésnek hallatszik, de inkább kijelentésként hangzik el.*
-Miért vagy kíváncsi ilyen tiltott dolgokra? Ezen a helyen nem foglalkozunk alvilági praktikákkal.
*Fedi meg az öreg pap. Ő viszont nem ijed meg. Itt nincs előnyben a papokkal szemben, de nem hagyja hogy megijesszék.*
-Segítséget keresnék, nem pedig rosszat akarok másoknak.
*Válaszolja fennkölt hangon. Nincs abban a helyzetben, hogy így beszéljen a másikkal.*
-A segítségeteket kérem. Úgy érzem egy rossz lélek akaszkodott rám. Gyerekként tanúja voltam szüleim alvilági praktikáinak és ennek mind a mai napig érzem a hatását.
*Pontosabban is fogalmazna, ha tudná pontosan hogyan kellene fogalmaznia.*
-Azt kérem tőletek, hogy szabadítsatok meg ettől a gonosz lélektől, már ha tudtok.
*Könyörög az öregnek. A másik egy ideig gondolkozik, Henát a türelmetlenség szélére sodorva a hallgatásával. Nagy sokára viszont röviden válaszol.*
-Rendben. Várj itt és imádkozz Eeyr segítségéért! Mi addig felkészülünk a rítusra.
*Válaszolja és eltűnik az ajtó mögött, egyedül hagyva Henadrynát a gondolataival. Nem tudva jobb opciót, leül a szentélyhez legközelebbi padra és suttogva, tenyereit összefogva kéri Eeyr istennő segítségét.*
3924. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-10-07 09:42:23
Üzenet elküldve: 2024-10-07 09:42:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Henadryna Gudinziss//
* Derk maga sem tudja, hogy mégis miért érdeklődik ennyire a lány problémái után. Őszintén kifejezve, van neki elég. Nem kell másoknak az ügyébe bele okvetetlenkednie, de valahogy most más a helyzet. Őszintén kíváncsivá tette a nő karaktere. Nem beszélve a gyanús kérdéséről. Átforgatja magában a kérdést párszor, de nem jár sikerrel. Az igazságot csak a nő tudhatja. Enyhén örömére szolgál, hogy végre visszatér a földiek közé és végre reagál arra, amit csinál. *
- Hogy mit akarok tudni? ~ Sok mindent. Feléhez semmi közöd ~ Kezdjük azzal, hogy mihez kell neked egy könyv az idézésről? Netalántán valami bestiával szeretnél halálig tartó harcot vívni? Ha igen, szólj előre! Sokan pénzt fizetnének azért, hogy ezt láthassák.
* Persze csak viccel. Vagy nem. De azért próbálja javítani a hangulatot a sok hülyeséggel, ami a szájából jön ki. Nem mintha sok segítséget lelhet a férfinál, de muszáj tudnia, hogy mégis mire készül a nő. Bár az is lehet, hogy nem történik semmi érdekes. *
- Na meg aztán. Minek főpap? Hétköznapiak már nem is jók? Netalántán valami erős szentelt mágiára lenne szükséged?
* Egyre furábban hangzik így kimondva. Talán megőrült, de, hogy melyikük? Az is lehet, hogy csak Derk örült meg és csak behallucinálja a nőt magának. Érdekes lenne belegondolni. *
* Derk maga sem tudja, hogy mégis miért érdeklődik ennyire a lány problémái után. Őszintén kifejezve, van neki elég. Nem kell másoknak az ügyébe bele okvetetlenkednie, de valahogy most más a helyzet. Őszintén kíváncsivá tette a nő karaktere. Nem beszélve a gyanús kérdéséről. Átforgatja magában a kérdést párszor, de nem jár sikerrel. Az igazságot csak a nő tudhatja. Enyhén örömére szolgál, hogy végre visszatér a földiek közé és végre reagál arra, amit csinál. *
- Hogy mit akarok tudni? ~ Sok mindent. Feléhez semmi közöd ~ Kezdjük azzal, hogy mihez kell neked egy könyv az idézésről? Netalántán valami bestiával szeretnél halálig tartó harcot vívni? Ha igen, szólj előre! Sokan pénzt fizetnének azért, hogy ezt láthassák.
* Persze csak viccel. Vagy nem. De azért próbálja javítani a hangulatot a sok hülyeséggel, ami a szájából jön ki. Nem mintha sok segítséget lelhet a férfinál, de muszáj tudnia, hogy mégis mire készül a nő. Bár az is lehet, hogy nem történik semmi érdekes. *
- Na meg aztán. Minek főpap? Hétköznapiak már nem is jók? Netalántán valami erős szentelt mágiára lenne szükséged?
* Egyre furábban hangzik így kimondva. Talán megőrült, de, hogy melyikük? Az is lehet, hogy csak Derk örült meg és csak behallucinálja a nőt magának. Érdekes lenne belegondolni. *
3923. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-10-07 09:24:38
Üzenet elküldve: 2024-10-07 09:24:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Derk Derrallo//
*A férfi még azt is gondolhatná, hogy szándékosan ignorálja őt a nő, de ha jobban az arcára tekint, akkor láthatja, hogy kérdése, amit a könyvtárosnak feltett, az komoly volt. Az indoka már egy teljesen más kérdés. Nem érdekli a férfi véleménye, amely talán nem is lepi meg a másikat. Megismerkedésük egy balszerencsés szerencsének köszönhető. Figyeli a könyvtár bejáratát, hátha lát valakit aki feléje jön és választ ad a kérdésére. Mint is csak figyelne ha Derk nem terelné el a figyelmét. Csak fél füllel hallotta amit a másik mondott. Pedig szívesen benne lenne egy kis szópárbajban, de ez az amivel nem akar, vagy tud, törődni. A csettintések viszont visszalökik Derk társaságába. Kezeivel elsöpri a másik kezeit, hogy hagyja abba a csettintéseket. Meglepi, hogy ennyire érdeklődik a hogyléte iránt a férfi.*
-Mit akarsz te tudni?
*Kérdezi összevont karral.*
*A férfi még azt is gondolhatná, hogy szándékosan ignorálja őt a nő, de ha jobban az arcára tekint, akkor láthatja, hogy kérdése, amit a könyvtárosnak feltett, az komoly volt. Az indoka már egy teljesen más kérdés. Nem érdekli a férfi véleménye, amely talán nem is lepi meg a másikat. Megismerkedésük egy balszerencsés szerencsének köszönhető. Figyeli a könyvtár bejáratát, hátha lát valakit aki feléje jön és választ ad a kérdésére. Mint is csak figyelne ha Derk nem terelné el a figyelmét. Csak fél füllel hallotta amit a másik mondott. Pedig szívesen benne lenne egy kis szópárbajban, de ez az amivel nem akar, vagy tud, törődni. A csettintések viszont visszalökik Derk társaságába. Kezeivel elsöpri a másik kezeit, hogy hagyja abba a csettintéseket. Meglepi, hogy ennyire érdeklődik a hogyléte iránt a férfi.*
-Mit akarsz te tudni?
*Kérdezi összevont karral.*
3922. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-10-07 08:33:05
Üzenet elküldve: 2024-10-07 08:33:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 162
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Henadryna Gudinziss//
* Belefeledkezik a beszédébe, ezért elsőre nem is veszi észre, hogy a nő rá és se bagózik. Bunkóságnak könyvelné el, ha nem ismerné őt. Lényegében nem is ismeri teljesen, csak az előítélet beszél belőle. Kezével integet, hogy felkeltse a nő figyelmét. *
- Hahó! Hallasz?
* Meglepődik az elhangzott kérdésre. Mintha hétköznapi dolog lenne, hogy valaki ismeri. *
- Hát persze! Puszipajtások vagyunk. Még kiskorunkba volt, hogy… Még szép, hogy nem! Templomba se jártam még, nemhogy a főpappal beszélgessek. Még a végén… Mindegy.
* Nem is beszélve arról, hogy Derk nem szereti az erős hívőket. Azok, akik csak az isteneikről tudnak beszélne, azokat jobbnak látja elkerülni. *
- Gondolod, hogy a főpap benne van az ilyen idézős cuccokba?
* Nem lepné meg, ha találna egy két sötétebb dolgot a pincéjében, de azért ez kicsit túlzás. Más istenségeknél meg biztos. Elvégre az istenek közötti csatában minden fegyver megengedett, vagy valami ilyesmi. Nem mintha bárki meggátolhatná őket. *
- Még mindig nem értem mit akarsz. Mondj már valamit.
* Ha esetleg megint elbambulna, akkor csettintésekkel hívja magára a figyelmet. Jobb nemigen jut eszébe. A lány szemében már biztos ő is bunkónak van elkönyvelve. Ez már nemigen változtathat ezen a tényen. *
* Belefeledkezik a beszédébe, ezért elsőre nem is veszi észre, hogy a nő rá és se bagózik. Bunkóságnak könyvelné el, ha nem ismerné őt. Lényegében nem is ismeri teljesen, csak az előítélet beszél belőle. Kezével integet, hogy felkeltse a nő figyelmét. *
- Hahó! Hallasz?
* Meglepődik az elhangzott kérdésre. Mintha hétköznapi dolog lenne, hogy valaki ismeri. *
- Hát persze! Puszipajtások vagyunk. Még kiskorunkba volt, hogy… Még szép, hogy nem! Templomba se jártam még, nemhogy a főpappal beszélgessek. Még a végén… Mindegy.
* Nem is beszélve arról, hogy Derk nem szereti az erős hívőket. Azok, akik csak az isteneikről tudnak beszélne, azokat jobbnak látja elkerülni. *
- Gondolod, hogy a főpap benne van az ilyen idézős cuccokba?
* Nem lepné meg, ha találna egy két sötétebb dolgot a pincéjében, de azért ez kicsit túlzás. Más istenségeknél meg biztos. Elvégre az istenek közötti csatában minden fegyver megengedett, vagy valami ilyesmi. Nem mintha bárki meggátolhatná őket. *
- Még mindig nem értem mit akarsz. Mondj már valamit.
* Ha esetleg megint elbambulna, akkor csettintésekkel hívja magára a figyelmet. Jobb nemigen jut eszébe. A lány szemében már biztos ő is bunkónak van elkönyvelve. Ez már nemigen változtathat ezen a tényen. *
3921. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2024-10-04 08:07:44
Üzenet elküldve: 2024-10-04 08:07:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Derk Derrallo//
*Nem tud a férfira figyelni, fél szemével a könyvtárost keresi. Vagy keresné, ha a férfi erődítménye nem takarná a kilátás nagy részét. Bár szívesen ellenkezne a férfivel, ő maga is tudja, hogy erre felé nem feltétlenül tud segítséget kapni, sőt még lehet csak rosszabb helyzetbe sodorja magát. Azzal viszont, hogy a férfi ismeretséget mutatott felé, saját magát is bajba keverheti vagy már keverte is.
~Talán egy sokat látott pappal kellene beszélnem?~
Bármit is mondana a férfi, arra csak fél füllel tud figyelni vagy még annyira sem. Látványosan nem tud, vagy nem akar a férfira figyelni, ezt Derkre hagyja, hagy döntse el ő maga. Ezért sem ellenkezett a ráncigálás ellen. Még az is megfordul a fejében, hogy a főpappal kellene beszélni, már ha van itt olyan.*
-Te ismered a templom főpapját?
*Fordul vissza hirtelen a férfihoz. Ha az közben kérdezett valamit vagy mondott valami zagyvaságot arra nem reagál, csak kérdez. Arcán nem feltétlenül az aggodalom, inkább türelmetlenség tükröződik. Türelmetlen és még talán fél is, bár az inkább a papok válaszától függene.*
*Nem tud a férfira figyelni, fél szemével a könyvtárost keresi. Vagy keresné, ha a férfi erődítménye nem takarná a kilátás nagy részét. Bár szívesen ellenkezne a férfivel, ő maga is tudja, hogy erre felé nem feltétlenül tud segítséget kapni, sőt még lehet csak rosszabb helyzetbe sodorja magát. Azzal viszont, hogy a férfi ismeretséget mutatott felé, saját magát is bajba keverheti vagy már keverte is.
~Talán egy sokat látott pappal kellene beszélnem?~
Bármit is mondana a férfi, arra csak fél füllel tud figyelni vagy még annyira sem. Látványosan nem tud, vagy nem akar a férfira figyelni, ezt Derkre hagyja, hagy döntse el ő maga. Ezért sem ellenkezett a ráncigálás ellen. Még az is megfordul a fejében, hogy a főpappal kellene beszélni, már ha van itt olyan.*
-Te ismered a templom főpapját?
*Fordul vissza hirtelen a férfihoz. Ha az közben kérdezett valamit vagy mondott valami zagyvaságot arra nem reagál, csak kérdez. Arcán nem feltétlenül az aggodalom, inkább türelmetlenség tükröződik. Türelmetlen és még talán fél is, bár az inkább a papok válaszától függene.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3973-3992