Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 150 (2981. - 3000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3000. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-05 21:46:54
Üzenet elküldve: 2019-03-05 21:46:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Han nővér//
* Úgy tűnik, hogy elérkezett a búcsú ideje. Meghajtja a fejét az elf előtt.*
-Mindenféle képen szólok majd az érdeketekben. Ez egy nagyon jó ügy. És téged is óvjanak!
* A lépcsőn fölfelé sétálva elgondolkodik a hallottakon.*
~ Ezek szerint a fény az új divat, amit követni kell. Jó tudni. Majd be kellene szereznem sok gyertyát, hogy árulhassam.
De most jövök rá, hogy ki sem kérdeztem az öcsémet, hogy mik lehetnek kelendőek a Kikötőben! Pont ilyenkor kell elzavarni a város kovácsát az ostobáknak. Ott biztos fellendülne az áldozókés üzletág.
De az igazat megvallva nem sok kedvem van oda menni. Bármennyire is dicsérik a katonás rendet, még a végén valamelyik helyi kegytárgyárus fejébe veszi, hogy elvágja a torkomat...~
* Megáll a padsorok között és az oltár felé fordul. Pár percig ismét mereng.*
~ Sokkal több haszon lesz egy halom mécses eladásából, mint pár tőrből. A fény fenntartása sokkal költségesebb, ha a híveket ráveszik világítótestek beszerzésére, akkor az folyamatos bevétel.
Ez a város nem is olyan rossz, mint ahogy azt Hanloren látja. Nagyon kegyes azokhoz, akik tudják, miből csináljanak maguknak pénzt.~
* Még mielőtt a papnő befejezné a könyvet, a sötételf elhagyja a helyet.*
2999. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-05 20:42:29
Üzenet elküldve: 2019-03-05 20:42:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kámorf//
*Ő is felemelkedik az asztaltól, mikor a mélységi lány távozni készül.*
-Megcsináljuk az árvaházat, kerül amibe kerül. De azért...
*Söpör félre néhány homlokába garázdálkodó szőke tincset.*
-Azért ha a Vashegyen jársz... Megemlíthetnéd a barátaidnak a dolgot.
*Mosolyodik el búcsúzóul.*
-Tiro i Ithil i vâd lín. A csillagok óvjanak utadon.
*Hajt fejet kissé, majd a gyertyát kezébe véve visszasétál az asztalhoz, hogy folytassa a munkát ott, ahol abbahagyta. Leül a székre, megmártja a pennát az apró kis tintásüvegcsében és folytatja a másolást. Ezt még végigcsinálja, mielőtt távozik a templomból. Mert útra kell kelnie. Oly nehéz a lelke, mint még soha, pihenésre van szüksége.
Miután Kámorf mögött becsukódik az ajtó, felsóhajt, behajtja a könyvet és kezébe temeti az arcát. Jó néhány percig ül így, mielőtt maga is elhagyná a könyvtárat.*
//Kámorf//
*Ő is felemelkedik az asztaltól, mikor a mélységi lány távozni készül.*
-Megcsináljuk az árvaházat, kerül amibe kerül. De azért...
*Söpör félre néhány homlokába garázdálkodó szőke tincset.*
-Azért ha a Vashegyen jársz... Megemlíthetnéd a barátaidnak a dolgot.
*Mosolyodik el búcsúzóul.*
-Tiro i Ithil i vâd lín. A csillagok óvjanak utadon.
*Hajt fejet kissé, majd a gyertyát kezébe véve visszasétál az asztalhoz, hogy folytassa a munkát ott, ahol abbahagyta. Leül a székre, megmártja a pennát az apró kis tintásüvegcsében és folytatja a másolást. Ezt még végigcsinálja, mielőtt távozik a templomból. Mert útra kell kelnie. Oly nehéz a lelke, mint még soha, pihenésre van szüksége.
Miután Kámorf mögött becsukódik az ajtó, felsóhajt, behajtja a könyvet és kezébe temeti az arcát. Jó néhány percig ül így, mielőtt maga is elhagyná a könyvtárat.*
2998. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-05 05:11:43
Üzenet elküldve: 2019-03-05 05:11:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Han nővér//
* A vallások megbékélésének ötlete nem nagyon nyeri el a fény papnőjének a tetszését és ez szavai és tapasztalatai szerint inkább a két vallás összeférhetetlensége miatt van, mint sem elfogultságból fakadna. Nem is firtatja tovább a témát a kereskedőasszony.*
-A város tanácsa mindig híres volt arról, hogy a hétköznapi gondokat sem tudta megoldani. Bárkik is ültek épp a döntéshozói székben. Már a lázadás kezdetén kijelentették, hogy nincs kapacitásuk a holttestek elszállítására, a baj bekövetkezett annak ellenére is, hogy fivérem maga is az önkéntesek között volt. Ha az egészségügyi dolgokban is képtelenek lépni, akkor hogy remélhetnénk azt, hogy az árvákat gondozásba veszik?
Egyet értek, jobban teszitek, ha a hivatalok helyett a polgárok felé fordultok és az ő nagylelkűségükben bíztok. Bár a gazdagokat elüldözték, megölték vagy csak földönfutóvá tették a lázadás alatt. Vajon van még a rejtegetett kincseikből valami nekik, hogy nagylelkű adományt adjanak most bármilyen célra?
* Úgy tűnik, hogy a csendes iszogatás lassan véget ér. A Hifeti leány is feláll az asztaltól és a könyvet a kezébe veszi.*
-Egyelőre nem igazán tudom. Követem a boldogulásom útját.
* Elindul a polcok között, hogy helyére rakja olvasmányát. Visszatérve pedig kedves arccal néz Han nővér szemeibe.*
-Örültem, hogy egy ilyen hírességgel megismerkedhettem. És sok sikert az árvaházhoz! Biztosra veszem, hogy találni fogtok jóakarókat.
2997. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-04 20:50:51
Üzenet elküldve: 2019-03-04 20:50:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kámorf//
-Úgy hiszem, Arthenior több fegyveressel rendelkezett, mint a barbárok ura, mikor kitört a forrongás. Szelet vetettek és vihart arattak. Remélem ott nem esnek bele majd ugyanebbe a hibába.
*Emelkedik újfent a finoman ívelt szemöldök, mint mindig, amikor úgy érzi, igaza van.*
-Be sem tudtunk lépni a templomba sértetlen, míg a sötétség birtokolta az oltárt. Az, hogy a sötétség és a fény oltára egy templomban álljanak... Elképzelhetetlen.
*Dől hátra a széken, könyökével támaszkodva elgondolkodva emelve ajkai elé mutatóujját.*
-Szíves örömest mondok áldást a templomotokban, amennyiben az a Fényt szolgálja.
*Mosolyodik el, miközben előrenyúl, hogy elrakhassa az üres vizesüveget az asztalról.*
-Ó, még bele sem kezdtünk az árvaház tervezésébe. Éppen csak túl vagyunk azon, hogy a templomunk visszaszereztük. De ennek kell lennie a következő lépésnek. Hogy miből és hol, azt majd eldönti az idő. A szívem azt súgja, Artheniorra aligha számíthatunk, de az Úrnő segíteni fog nekünk, ebben biztos vagyok. Egy árvaház nem megtérülő befektetés egy halandónak, de a Fénynek az. Nehéz lesz találni valakit, ki beáll ügyünk mögé.
*Sóhajt nagyot, majd felpillant Kámorfra.*
-Merre visz majd innen az utad?
//Kámorf//
-Úgy hiszem, Arthenior több fegyveressel rendelkezett, mint a barbárok ura, mikor kitört a forrongás. Szelet vetettek és vihart arattak. Remélem ott nem esnek bele majd ugyanebbe a hibába.
*Emelkedik újfent a finoman ívelt szemöldök, mint mindig, amikor úgy érzi, igaza van.*
-Be sem tudtunk lépni a templomba sértetlen, míg a sötétség birtokolta az oltárt. Az, hogy a sötétség és a fény oltára egy templomban álljanak... Elképzelhetetlen.
*Dől hátra a széken, könyökével támaszkodva elgondolkodva emelve ajkai elé mutatóujját.*
-Szíves örömest mondok áldást a templomotokban, amennyiben az a Fényt szolgálja.
*Mosolyodik el, miközben előrenyúl, hogy elrakhassa az üres vizesüveget az asztalról.*
-Ó, még bele sem kezdtünk az árvaház tervezésébe. Éppen csak túl vagyunk azon, hogy a templomunk visszaszereztük. De ennek kell lennie a következő lépésnek. Hogy miből és hol, azt majd eldönti az idő. A szívem azt súgja, Artheniorra aligha számíthatunk, de az Úrnő segíteni fog nekünk, ebben biztos vagyok. Egy árvaház nem megtérülő befektetés egy halandónak, de a Fénynek az. Nehéz lesz találni valakit, ki beáll ügyünk mögé.
*Sóhajt nagyot, majd felpillant Kámorfra.*
-Merre visz majd innen az utad?
2996. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-03 16:50:51
Üzenet elküldve: 2019-03-03 16:50:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Han nővér//
* Úgy tűnik, hogy a fény papnője hajthatatlan. És valljuk be őszintén, istenébe vetett hitt mellett valami más is állhat a rendíthetetlen meggyőződése mögött. Hiszen egy fényoltár hatókörében még csak sötét varázslatot sem lehet létrehozni, nem hogy oltárat szentelni a vér istenének és fenntartani azt.*
-Artheniorban csak azért történt minden szörnyűség, mert a lázadó csőcselék felrobbantotta a barakkot és a törvényes rendre vigyázó katonákat meglincselték. Ha nem bukik el a városőrség, elképzelhetetlen lenne, hogy megtámadjanak egy temetést.
A barbárok viszont számos fegyveressel rendelkeznek. Nem hiszem, hogy olyan bajba kerülnének. Viszont a vallások közötti párbeszédet valahogy meg kell nyitnunk, különben akármennyi csata győzelmét ajándékozná neked a Hetedik, csak további vérontást szülne.
Nagyon szurkolok neked, hogy sikerrel járjon az utad. Talán te leszel az első fény papnő, aki igét hirdet az általam megálmodott templomban. Még ha most viszolyogsz is a gondolattól, hogy utánad jöhet bárki, valamelyik más istenség nevében. Talán épp egy boszorkány a nők ősi misztériumainak feltárására. Vagy mondjuk egy vérpap.
De amíg minden oldal kisajátítani akarja csak a szent helyeket és fegyverrel távol tartani onnan más egyházak híveit, addig nem lesz béke.
* Megissza a maradék vizet és már azon gondolkodna, hogy épp eleget tanult mára, ideje menni, mikor egy újdonságra viszi át a nővér a beszélgetést.*
-Árvaház? Ez nagyszerűen hangzik. Annak idején az öcsémmel mi is elvesztettük a szüleinket igen hamar és csak egymásra számíthattunk. Nagyszerű dolog lenne, ha felépülne és oda tudnának menni segítséget kérni azok, akiknek már nem maradt semmijük. Sikerült már ebben valamit előrehaladni?
2995. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-03 15:17:59
Üzenet elküldve: 2019-03-03 15:17:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Árvák//
*Alig néhány órája hagyták csak maguk mögött a Templomot, most még is újra itt van. Az idegesség, mi a fogadóban a lelkében honolt, szép lassan párologni látszik, erre pedig ráerősít a gyermekek zsivaja a csarnokban.*
-Hé!
*Szól egy épp előtte elszaladó kislány után, majd sugárzó mosoly kíséretében letérdel hozzá.*
-Ezt elejtetted.
*Kotor elő zsebéből zsebéből 2 aranyat, majd a kislány Mesélő (Nyíl) felé nyújtja.
.*
-De... Ó!
*Néz rá a kislány csodálkozva, de csak hamar leesik neki a tantusz és boldog, hálás arccal nyúl az aranytallérokért.
Végigsimít a kisleány haján, majd széles mosollyal nézi, ahogy a többi gyerkőc után lohol.
Felegyenesedik és körbenéz a teremben. Szemével Arenih után kutat, de titkon reméli, hogy meglát egy amolyan jól öltözött idegent, akire illene az artheniori tanácsos jelző. Tekintete elidőzik egy pillanatra az oltáron. Oly erős mágiával védte meg, mire nem hitte, hogy valaha képes lesz. Feketemágus legyen a talpán, aki képes megtörni.
Végül kabátját maga mellé téve leül egy padra, behunyja szemét és kezeit imára kulcsolja. Hosszan ül ott, fejében a megannyi, cikázó gondolattal, mígnem úgy, ahogy van, ültében szenderül álomra.*
*Alig néhány órája hagyták csak maguk mögött a Templomot, most még is újra itt van. Az idegesség, mi a fogadóban a lelkében honolt, szép lassan párologni látszik, erre pedig ráerősít a gyermekek zsivaja a csarnokban.*
-Hé!
*Szól egy épp előtte elszaladó kislány után, majd sugárzó mosoly kíséretében letérdel hozzá.*
-Ezt elejtetted.
*Kotor elő zsebéből zsebéből 2 aranyat, majd a kislány Mesélő (Nyíl) felé nyújtja.
.*-De... Ó!
*Néz rá a kislány csodálkozva, de csak hamar leesik neki a tantusz és boldog, hálás arccal nyúl az aranytallérokért.
Végigsimít a kisleány haján, majd széles mosollyal nézi, ahogy a többi gyerkőc után lohol.
Felegyenesedik és körbenéz a teremben. Szemével Arenih után kutat, de titkon reméli, hogy meglát egy amolyan jól öltözött idegent, akire illene az artheniori tanácsos jelző. Tekintete elidőzik egy pillanatra az oltáron. Oly erős mágiával védte meg, mire nem hitte, hogy valaha képes lesz. Feketemágus legyen a talpán, aki képes megtörni.
Végül kabátját maga mellé téve leül egy padra, behunyja szemét és kezeit imára kulcsolja. Hosszan ül ott, fejében a megannyi, cikázó gondolattal, mígnem úgy, ahogy van, ültében szenderül álomra.*
2994. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-03 14:56:42
Üzenet elküldve: 2019-03-03 14:56:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kámorf//
-A Fény nem költözik oly Templomba, amelyben a sötétség honol és ez fordítva is igaz.
*Rázza meg a fejét.*
-Sokat tudsz és még is keveset. Amon Ruadh népe pedig inkább porig rombolja a templomot, minthogy megtűrje a fekete istent, ki nem is oly rég rémségek hadát szabadította rájuk.
*Dől hátra a széken, mutatóujjával törölve le ajkáról a vízcseppet merengve.*
-A Vashegy ura pedig bolond lesz lepaktálni a fekete istennel. Legalábbis remélem... Neked sem kellene. Ott is megismétlődhet, ami itt történt. A sötétség a közös ellenségünk, követői pedig tépázott lelkek. Őrült, ki e urat támogatja, tudod Te is. Ezek észérvek, nem pedig egy vakbuzgó nővér szavai, mit nem lehet megfogadni.
*Vet egy pillantást a sötételfre, majd némi hallgatás után folytatja.*
-Ami azt illeti, két nap múlva indulok Amon Ruadh vidékére. Ideje valakinek törődnie is ezekkel az emberekkel.
~És ki más lenne erre alkalmasabb, mint Eeyr maga?~
*Nagyot sóhajt, majd kissé feljebb húzza vállán a fehér ruhát. A kandallók nem lobognak éjjelente, a templom pedig szép lassan kihűl ilyenkor.*
-Remélem megfontolod azért, amit mondtam. Hisz hallottál a mészárlásról itt, mit a sötétség számlájára írhatunk. Engem is majdnem elpusztított és nem rajtam múlt, hogy nem így lett. Bár én gyenge vagyok. A gyógyításhoz értek, nem pedig a küzdelemhez.
*Mosolyodik el keserűen, majd felpillant.*
-Artheniort kell rendbe szednünk, e város sínylette meg leginkább az elmúlt időket. Rengeteg ember maradt fedél nélkül, még több gyermek szülők nélkül. Árvaház kell, de ugyan ki áldozna rá most?
//Kámorf//
-A Fény nem költözik oly Templomba, amelyben a sötétség honol és ez fordítva is igaz.
*Rázza meg a fejét.*
-Sokat tudsz és még is keveset. Amon Ruadh népe pedig inkább porig rombolja a templomot, minthogy megtűrje a fekete istent, ki nem is oly rég rémségek hadát szabadította rájuk.
*Dől hátra a széken, mutatóujjával törölve le ajkáról a vízcseppet merengve.*
-A Vashegy ura pedig bolond lesz lepaktálni a fekete istennel. Legalábbis remélem... Neked sem kellene. Ott is megismétlődhet, ami itt történt. A sötétség a közös ellenségünk, követői pedig tépázott lelkek. Őrült, ki e urat támogatja, tudod Te is. Ezek észérvek, nem pedig egy vakbuzgó nővér szavai, mit nem lehet megfogadni.
*Vet egy pillantást a sötételfre, majd némi hallgatás után folytatja.*
-Ami azt illeti, két nap múlva indulok Amon Ruadh vidékére. Ideje valakinek törődnie is ezekkel az emberekkel.
~És ki más lenne erre alkalmasabb, mint Eeyr maga?~
*Nagyot sóhajt, majd kissé feljebb húzza vállán a fehér ruhát. A kandallók nem lobognak éjjelente, a templom pedig szép lassan kihűl ilyenkor.*
-Remélem megfontolod azért, amit mondtam. Hisz hallottál a mészárlásról itt, mit a sötétség számlájára írhatunk. Engem is majdnem elpusztított és nem rajtam múlt, hogy nem így lett. Bár én gyenge vagyok. A gyógyításhoz értek, nem pedig a küzdelemhez.
*Mosolyodik el keserűen, majd felpillant.*
-Artheniort kell rendbe szednünk, e város sínylette meg leginkább az elmúlt időket. Rengeteg ember maradt fedél nélkül, még több gyermek szülők nélkül. Árvaház kell, de ugyan ki áldozna rá most?
2993. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-03 02:58:44
Üzenet elküldve: 2019-03-03 02:58:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Han nővér//
* A jókedvű beszélgetés hangereje hamar harapózik kiabálás szintjére. De csak az egyik féltől, és ő is hamar lecsendesedik. Ám a sötételfben megszilárdulni látszik a vélemény, hogy egy ízig-vérig fanatikussal áll szemben. És a magát kufárnak kiadó hölgy szemében ez nem negatív. Még ha nem is pozitív. Csupán egy adalék a száraz tényeknek, mely előnyöket és hátrányokat biztosít azoknak, akik ilyen mélyen hisznek.*
-Egy új templom nem a tiétek. És Arthenior polgárainak nem sok oka van beleszólni abba, hogy a Thargok milyen istenségeket imádnak vagy szentelnek épületet a ceremóniákhoz.
Ezt nekik kell eldönteni. Egyelőre legalább annyira nem híresek a Fény Úrnőjének hódolatáról, mint a Sötét Úrnak nem hallani, hogy bármit szentelnének.
A magam anyagi felajánlása talán hozzá segíti őket, hogy jobban megértsék a szakrális világ mélységeit és talán elkötelezik magukat valamelyik istenség mellett. De az is lehet, hogy nem. Csupán épp olyan egykedvűen hallgatják majd mit mond az egyik papja, mint ahogy a másikéval tették korábban.
A boszorkányokat úgy látom csak az egyik istenhez kötöd, pedig ők már itt voltak akkor is, amikor a három leghíresebb hatalmasnak még csak a híre sem járta e vidéket. Érdemes elgondolkodnunk, hogy vajon miért szolgálnák az egyiket, ha jól megvoltak és hatalmuk töretlen volt az előtt is, hogy a különböző egyházak egymásnak estek.
Amennyire megismertem őket, Kagan szigorúan rendet tart a barbárok között. Ha egymásnak esnének a követők, hamar kipakolná mindegyiküket.
Nagyon hálás neked mindenki, hogy az átkot levetted erről a templomról. Ám higgy nekem, hogy Amon Ruadh népe kevésbé türelmes, ha valaki bele akar szólni, hogyan irányítsák földjükön az életet.
Az atyák, kinek most segítesz, szintén szolgáltak már mindenkinek. Miért lenne akkor elképzelhetetlen, hogy egy helyen imádkozzon mindenki? Nem egymást kiszorítva, hanem békésen megélve a másik mellett...
* Azzal egyelőre nem tud mit kezdeni, hogy két oltár nem fér meg egymás mellett. Még ha én csendben figyelve őket tudom is, a mélységi hölgy egész mást gondol erről. Két kődarab állhat egymás mellett. És ha tényleg csak egy isten lenne, akkor a hívek egyik fele csak az egyiknek tulajdonítana mélyebb értelmet. A másik fele meg a másiknak.
De tudnak egymásról és látják egymás jeleit. Ez rendíthetetlen bizonyítéka annak, hogy nem hatalmasodik semelyik a másik fölé.*
2992. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-03 01:09:19
Üzenet elküldve: 2019-03-03 01:09:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kámorf//
*Egészen elkényelmesedik a székben, rég volt alkalma bárkivel is ilyen kellemesen eldiskurálni. Hátradőlve rakja keresztbe lábait, hallgatva a sötételfet, de csakhamar döbbenten pattan fel. Szemei szinte parázslanak, miközben a sötételfre mered.*
-Hogy meritek?
*Sziszegi, mellkasa hullámzik a hirtelen jött felindultságban.*
-Hogy a sötétség átkozott kőtömbje, minek hatalmát oly nagy áron űztűnk ki a templomból, ott magasodjék a Fény szent oltára mellett?! Bemocskolni a...
*Egészen eltorzul arca, nem is emlékszik, hogy valaha kijött volna így sodrából. Fejében egy hang kacarászik halkan, de annál kárörvendőbben.
Egy pillanatig még fenyegetően magasodik a sötételf fölé, elfehéredett ujjai erősen szorítják a poharat. Behunyja szemét, nagyot sóhajt és visszaereszkedik a székbe. Arcát kezébe temeti néhány lélegzetvételig, majd Kámorfra emeli tekintetét.*
-Kérlek bocsáss meg.
*Hangja fáradtan cseng, de őszintén.*
-A két oltár nem fér meg egymás mellett, ahogy követőik sem. Ezt tudnotok kéne.
*Szólal meg halkan, a kezében forgatott poharat fixírozva.*
-Azt hiszem, nem csak én ellenezném e ötletet. És nem is engednénk.
*Hangjában némi kihívás cseng és azt, hogy mire a többes szám, nem tér ki.*
-Boszorkányok... Egyet sem. De vajon nem boszorkánynak hívják magukat azok, kik a sötétség fortélyait használják? Vagy a megannyi gyermekmese szereplője, az üstjét kavargató asszony. Hívná-e magát boszorkának az, ki a jó ügyért tesz?
*Billenti kissé oldalra fejét. Minden dühe elpárolgott igen hamar. Furcsa mód nem ismert magára az imént, ami kissé aggasztja is.*
//Kámorf//
*Egészen elkényelmesedik a székben, rég volt alkalma bárkivel is ilyen kellemesen eldiskurálni. Hátradőlve rakja keresztbe lábait, hallgatva a sötételfet, de csakhamar döbbenten pattan fel. Szemei szinte parázslanak, miközben a sötételfre mered.*
-Hogy meritek?
*Sziszegi, mellkasa hullámzik a hirtelen jött felindultságban.*
-Hogy a sötétség átkozott kőtömbje, minek hatalmát oly nagy áron űztűnk ki a templomból, ott magasodjék a Fény szent oltára mellett?! Bemocskolni a...
*Egészen eltorzul arca, nem is emlékszik, hogy valaha kijött volna így sodrából. Fejében egy hang kacarászik halkan, de annál kárörvendőbben.
Egy pillanatig még fenyegetően magasodik a sötételf fölé, elfehéredett ujjai erősen szorítják a poharat. Behunyja szemét, nagyot sóhajt és visszaereszkedik a székbe. Arcát kezébe temeti néhány lélegzetvételig, majd Kámorfra emeli tekintetét.*
-Kérlek bocsáss meg.
*Hangja fáradtan cseng, de őszintén.*
-A két oltár nem fér meg egymás mellett, ahogy követőik sem. Ezt tudnotok kéne.
*Szólal meg halkan, a kezében forgatott poharat fixírozva.*
-Azt hiszem, nem csak én ellenezném e ötletet. És nem is engednénk.
*Hangjában némi kihívás cseng és azt, hogy mire a többes szám, nem tér ki.*
-Boszorkányok... Egyet sem. De vajon nem boszorkánynak hívják magukat azok, kik a sötétség fortélyait használják? Vagy a megannyi gyermekmese szereplője, az üstjét kavargató asszony. Hívná-e magát boszorkának az, ki a jó ügyért tesz?
*Billenti kissé oldalra fejét. Minden dühe elpárolgott igen hamar. Furcsa mód nem ismert magára az imént, ami kissé aggasztja is.*
2991. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-03 00:42:54
Üzenet elküldve: 2019-03-03 00:42:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Han nővér//
* Egyre szimpatikusabb neki a nőtársa, ám nagyon azt érzi, hogy feltétlenül bele akarja kényszeríteni egy színvallásba, hogy egyik hatalmast vagy a másikat nevezze meg legfőbb feljebbvalójának.*
~ Nincs min csodálkozni. A felszíni fajok szinte mindegyike a finom illem nélkül születik, hogy csak körbe kérdezzünk olyan dolgokat, amikre kíváncsiak vagyunk, de ha elsőre nem sikerült kideríteni, akkor egyenesen feltéve újra ne erőltessük.~
* Csak belül dolgozik a faja gőgje, hogy mennyivel kifinomultabbak azok, akik képesek a válaszadásra úgy rávezetni a másikat, hogy az sokszor észre sem veszi, hogy kérdeztek tőle. Pedig nem olyan rég még kerülni akarta az elárulását. A Hifeti leány úgy érzi, hogy a vérével hozta az anyaméhből ezt a tudást, ahogy faja többi tagja. Ám ezt esze ágában sincs közölni, hiszen tapintatlan dolog lenne.*
-Mint már említettem, minden egyes vallás megtalálhatja a maga helyét abban a templomban. Egymás mellett kell élniük és akár bármelyik oltárat is emelhet. Talán én is tartok néha jóslást ott.
* A témák tovább gördülnek és egyetértően bólint.*
-Igen. Bocsáss meg, elég maradi vagyok, számomra az a hely talán örökre Tündérkert lesz. De mostanában elég sokan Vérkertnek nevezik. De igazából a szárnyas barátaink ősi földje, nagyszerű lenne, ha egyszer visszatérhetnének. No, nem az istenek megbolygatásával. De Sa'Tereth hívei is áldozhatnának embert egész máshol. Elvihetnék az oltárukat valamelyik partközeli szigetre. Vagy hozhatnák az én templomomba, hogy annak az állításával se kelljen vesződni.
* Elveszi a poharat és mosolyogva emeli köszöntésre.*
-Ha a ruhánkra ömlik pár csepp, legfeljebb leisszuk magunkat. Egészségünkre!
* Félig kiissza majd leteszi ő is maga mellé.*
-Ha visszatér a testvérem, szólni fogok, hogy keressen meg téged itt. Sok felé jár, nem hiszem, hogy pont az a hely maradt volna meg az emlékezetében a legelevenebben, de sosem tudni, hogy mire emlékszik, ami téged érdekelhet.
* Kinyitja újra a könyvet.*
-Szóval a boszorkányoktól még jó nem származott? Hány boszorkányt ismertél meg eddig?
2990. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-02 23:43:57
Üzenet elküldve: 2019-03-02 23:43:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kámorf//
-Azt meghiszem.
*Hagyja helyben a férfiak udvariasságát firtató dolgot, miközben elfogadja Kámorf üdvözlő jobbját. Hallott már ezt-azt a sötételf "nőstényekről" és a furcsa hierarchiáról is.*
-És kinek a templomát építik épp? Az Úrnőét?
*Vonja fel a szemöldökét finoman, miközben átsétál át az asztal túloldalára és ül le egy ősrégi, fából ácsolt székre.*
-A hírnévnek tán több a hátránya, mint az előnye. Kivéve persze, ha az illető kereskedő.
*Mosolyodik el halványan. Ő sosem akarta, hogy bárki fia felismerje, vagy a neve terhet rójon nyakába.*
-Gyógyító vagyok csupán, egy a Fény Nővérei közül. És köztük sem a legkülönb.
*A lányra szegezi tekintetét, ahogy hallgatja a szavait.*
-Vérkert, ahogy én hallottam. Lihanechbe nem minden déli történet vagy hőstett jut el. Bizonyára büszke lehetsz öcsédre.
*Fordul el egy aprócska szekrény felé. Nyújtóznia kell, de végül sikerül előkotornia belőle két poharat és egy jókora üveget.*
-Röstellem, de csak vízzel kínálhatlak. Itt a Templomban csak ez van.
*Grimaszol kissé, majd kitölti a két pohárba a kristálytiszta vizet. Mit nem adna egy jó teáért!*
-Ohh, nem tisztem kalandorokat kihallgatni. Azonban ha a Sötétségről van mondanivalója, a Templomban mindig fülekre talál. Ha bármit el akarunk érni, cselekednünk kell.
*Kortyol bele a vízbe, majd a pohár koppanva landol az asztalon. Egészen kirázza a hideg a jéghideg víztől, ahogy az végigcsorog a torkán.*
-Mesélj nekem erről a templomról Amon Ruadhon.
//Kámorf//
-Azt meghiszem.
*Hagyja helyben a férfiak udvariasságát firtató dolgot, miközben elfogadja Kámorf üdvözlő jobbját. Hallott már ezt-azt a sötételf "nőstényekről" és a furcsa hierarchiáról is.*
-És kinek a templomát építik épp? Az Úrnőét?
*Vonja fel a szemöldökét finoman, miközben átsétál át az asztal túloldalára és ül le egy ősrégi, fából ácsolt székre.*
-A hírnévnek tán több a hátránya, mint az előnye. Kivéve persze, ha az illető kereskedő.
*Mosolyodik el halványan. Ő sosem akarta, hogy bárki fia felismerje, vagy a neve terhet rójon nyakába.*
-Gyógyító vagyok csupán, egy a Fény Nővérei közül. És köztük sem a legkülönb.
*A lányra szegezi tekintetét, ahogy hallgatja a szavait.*
-Vérkert, ahogy én hallottam. Lihanechbe nem minden déli történet vagy hőstett jut el. Bizonyára büszke lehetsz öcsédre.
*Fordul el egy aprócska szekrény felé. Nyújtóznia kell, de végül sikerül előkotornia belőle két poharat és egy jókora üveget.*
-Röstellem, de csak vízzel kínálhatlak. Itt a Templomban csak ez van.
*Grimaszol kissé, majd kitölti a két pohárba a kristálytiszta vizet. Mit nem adna egy jó teáért!*
-Ohh, nem tisztem kalandorokat kihallgatni. Azonban ha a Sötétségről van mondanivalója, a Templomban mindig fülekre talál. Ha bármit el akarunk érni, cselekednünk kell.
*Kortyol bele a vízbe, majd a pohár koppanva landol az asztalon. Egészen kirázza a hideg a jéghideg víztől, ahogy az végigcsorog a torkán.*
-Mesélj nekem erről a templomról Amon Ruadhon.
2989. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-02 22:04:37
Üzenet elküldve: 2019-03-02 22:04:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Han nővér//
* Igen szorgalmas teremtés az elf. Ki sem látszik a munkából és egy italra való meghívást is időhiány miatt utasít vissza. Ám szerencsére a mélységi nem sértődik meg soha, ha nem kell költenie a pénzét egy váratlan dolog miatt. Az neki csak haszon... ha úgy vesszük.*
-Nem csak a nagy hatalmú relikviák érdekelnek. Gyertyák, könyvjelzők, kabalák. Bármi, ami eladható. És olcsóbban tudom beszerezni valahonnan. A Vas-hegy kancellárja maga vállalta el, hogy megtervezi a bazilikát és felügyeli az építkezést. Nagyon kellemes ember. Nagyra becsülöm, ha egy férfi udvariasan bánik egy hölggyel. *szája szélén olyan huncut árny suhan el, ami azt sejteti, igazán jó benyomást keltett rá az említett alak* Ne haragudj, még nem mutatkoztam be! Ká Hifeti vagyok, a híres kalmár nő. Örülök, hogy megismertelek. *nyújt kezet* És lehet az istened akarata volt, de te voltál a kéz, aki megállítottad az értelmetlen gyilkolást. Nem kisebbíti ez a tettedet, méltán beszél rólad és arról a pár hősről az egész város.
* Egy másik sok szóbeszéd övezte hely is előkerül és meglepődve fogadja a kérdést.*
-Ha a Tündérkertre gondolsz, akkor én nem jártam ott. De az öcsém nem olyan régen futólag meglátogatta. Talán hallottál te is Gr hőstetteiről, lányok kiszabadításáról és sárkányok legyőzéséről. Jelenleg egy ideje nincs a városba, mert egy haramia banda nyomában jár, hogy ha a helyzet úgy hozza, a vérük árán is visszaszerezzen egy ellopott könyvet. Igen értékes és igen fontos feladat.
De amint visszatér, nyugodtan kikérdezheted, hogy mit talált ott. Egy ilyen udvarias, szép hölgynek biztosan segít.
* Mivel úgy tűnik nem mennek a tavernába, ezért ülve marad. De még mindig elég érdekes a beszélgetés, nem tér vissza az olvasáshoz.*
2988. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-02 20:19:43
Üzenet elküldve: 2019-03-02 20:19:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kámorf//
*Elfordul a sötételftől, hogy nekiláthasson téma szerint rendezni a egymás hegyén-hátán összedobált könyveket. A feladat még félhomályban sem nehéz, tekintve, hogy egy hajdani bölcs színes borítókkal különböztette meg a köteteket témák szerint. A gyertyafény táncot lejt rajta ott, ahol a fehér, csipkés ruha szabadon hagyja bőrét vállainál és hátának jó részén.*
-Még is milyen templomot építtet valaki, ki nem hisz semmiben?
*Áll meg a mozdulat közben míg nem kap választ a kérdésére, fejét csak félig fordítva hátra. Érdekli a válasz, nem hallott templomról innen délre. Az Úrnőjéről biztosan nem. Lassan folytatja a könyvek rakosgatását, miközben a sötételfre figyel.*
-Tehát relikviákat keresel. Nem veszélytelen szakma. Majd mind bír mágikus erővel, a sötétség ereklyéi pedig gyakran átkozottak is. De ezt bizonyára Te jobban tudod.
*Fordul ismét a fiatal nő felé, kezében egy kék borítású könyvel. Feltűnt neki, hogy a sötételf nem mutatkozott még be és talán okkal.*
-Az Úrnő mentette meg. Ahogy a várost is, bár ezzel biztosan sokan vitatkoznának.
*Csendben hallgatja a kereskedő szavait. Olybá tűnik, Kámorf nyitott szemmel jár, sokat látott és sokat hallott. Sa'Tereth nevének kiejtésére egy pillanatra megfeszülnek arcizmai, de újdonsült beszélgetőpartnerének talán nem tűnik fel a félhomályban.*
-Mindegy, mi volt azelőtt. Letűnt korok prófétáit nem hallja már senki. Talán másvalakit imádtak itt azelőtt, tán éppenséggel hamis istent bálványoztak. A Fény jogosan vette birtokba és ő most az Úr, az Úrnője pedig az egyetlen, ki jobbá teheti e világot.
*Mosolyodik el, majd visszarakja a polc egy üres zugába a kék borítójú könyvet is.*
-Mert a Fénynek is növekednie kell. Beragyogja majd az utcákat, a földeket, mindent elér egyszer. A szív diadala lesz. Sötétség nem maradhat az ég alatt.
*Fordul a nő felé maga előtt összekulcsolt kézzel.*
-Nem vagyok fogadók gyakori vendége, be kell valljam, nem vonzanak. Itt van most a helyem.
*Elvégre sok a tennivaló még a templomban és minél többet el akar végezni, mire útra kel.*
-Az egyetlen, mi szükséges az imádsághoz, a lelkünkben égő tűz, mit az Úrnő táplál bennünk. Semmi más. Egyébként a Templomnak vannak ereklyéi, mit néha elővesznek, de nem ismerem őket.
Hét lakat alatt őrzik.
*Pillant el egy pillanatra merengve, majd fürkésző tekintete visszakúszik a lány arcára.*
-Kutatsz az istenségek után. Bemerészkedtél már a sötétség kertjébe is?
*Kérdi óvatosan. Szinte nem is pislog, ahogy a mélykék szemek belefúrnak a sötételfébe.*
A hozzászólás írója (Hanloren Duunelar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.02 20:21:57
//Kámorf//
*Elfordul a sötételftől, hogy nekiláthasson téma szerint rendezni a egymás hegyén-hátán összedobált könyveket. A feladat még félhomályban sem nehéz, tekintve, hogy egy hajdani bölcs színes borítókkal különböztette meg a köteteket témák szerint. A gyertyafény táncot lejt rajta ott, ahol a fehér, csipkés ruha szabadon hagyja bőrét vállainál és hátának jó részén.*
-Még is milyen templomot építtet valaki, ki nem hisz semmiben?
*Áll meg a mozdulat közben míg nem kap választ a kérdésére, fejét csak félig fordítva hátra. Érdekli a válasz, nem hallott templomról innen délre. Az Úrnőjéről biztosan nem. Lassan folytatja a könyvek rakosgatását, miközben a sötételfre figyel.*
-Tehát relikviákat keresel. Nem veszélytelen szakma. Majd mind bír mágikus erővel, a sötétség ereklyéi pedig gyakran átkozottak is. De ezt bizonyára Te jobban tudod.
*Fordul ismét a fiatal nő felé, kezében egy kék borítású könyvel. Feltűnt neki, hogy a sötételf nem mutatkozott még be és talán okkal.*
-Az Úrnő mentette meg. Ahogy a várost is, bár ezzel biztosan sokan vitatkoznának.
*Csendben hallgatja a kereskedő szavait. Olybá tűnik, Kámorf nyitott szemmel jár, sokat látott és sokat hallott. Sa'Tereth nevének kiejtésére egy pillanatra megfeszülnek arcizmai, de újdonsült beszélgetőpartnerének talán nem tűnik fel a félhomályban.*
-Mindegy, mi volt azelőtt. Letűnt korok prófétáit nem hallja már senki. Talán másvalakit imádtak itt azelőtt, tán éppenséggel hamis istent bálványoztak. A Fény jogosan vette birtokba és ő most az Úr, az Úrnője pedig az egyetlen, ki jobbá teheti e világot.
*Mosolyodik el, majd visszarakja a polc egy üres zugába a kék borítójú könyvet is.*
-Mert a Fénynek is növekednie kell. Beragyogja majd az utcákat, a földeket, mindent elér egyszer. A szív diadala lesz. Sötétség nem maradhat az ég alatt.
*Fordul a nő felé maga előtt összekulcsolt kézzel.*
-Nem vagyok fogadók gyakori vendége, be kell valljam, nem vonzanak. Itt van most a helyem.
*Elvégre sok a tennivaló még a templomban és minél többet el akar végezni, mire útra kel.*
-Az egyetlen, mi szükséges az imádsághoz, a lelkünkben égő tűz, mit az Úrnő táplál bennünk. Semmi más. Egyébként a Templomnak vannak ereklyéi, mit néha elővesznek, de nem ismerem őket.
Hét lakat alatt őrzik.
*Pillant el egy pillanatra merengve, majd fürkésző tekintete visszakúszik a lány arcára.*
-Kutatsz az istenségek után. Bemerészkedtél már a sötétség kertjébe is?
*Kérdi óvatosan. Szinte nem is pislog, ahogy a mélykék szemek belefúrnak a sötételfébe.*
A hozzászólás írója (Hanloren Duunelar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.02 20:21:57
2987. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-02 17:37:59
Üzenet elküldve: 2019-03-02 17:37:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Han nővér//
* Hamar hozzá szokik a távolabb rakott világosság fényéhez a szeme. És arca csupa mosolygás, mintha élete legszebb napjait élné. Pedig Arthenior nem épp könnyű időszakon van túl. Ám miért rónánk fel az egyik hősnőnknek a vidám arckifejezést, ha a másiknak nem tennénk? Nem is áll szándékomban egyiküket sem stigmatizálni ezért.*
-Még nem hallottam róla, hogy így lenne. *feleli a boszorkányok természetére vonatkozó megjegyzésre gúnyosan* Én szívesen hallgatnálak akár órákig is az úrnőd szertartásairól. Sokkal élvezetesebb beszélgetni erről, mint egy könyvet bogarászva megtudni.
* Kíváncsi tekintettel fordul oda a fehérebb bőrűhöz. És nem is tér vissza a tekintete a lapokhoz. A papnő arcát kezdi el figyelmesen tanulmányozni*
-Hallottál már Amon Ruadhban épülő új templomról? Én bíztam meg pár embert, hogy tervezzék meg és építsék fel. Legtöbbet vallási tárgyakkal kereskedem. Ezért nyitott vagyok minden szekta felé. Boszorkányok, jósnők, sötételfek ősi istenei, a Hetedik, a mérleg nyelve vagy a Vér Úr. Vagy bárki más istene, én előttem minden élőlény szabadon gyakorolhatja a vallását.
* A bemutatkozásra viszont felugrik a szemöldöke.*
-Az a bizonyos Hanloren nővér, aki megmentette a temetést a teljes botránytól? *hangja a híres nőről beszélve csodálattal telik meg* Nem valami jól sikerült liturgia volt, ahogy hallottam, de mindenki nagyon hálás lehet neked, hogy megmentetted a teljes bukástól. Ha vérengzésbe fulladt volna, az még rosszabbat tett volna a közhangulatnak.
* Körbe néz a sötét sarkokat fürkészve, mintha valami olyasmit keresne, ami eddig nem merészkedett elő.*
-Ez a fény temploma? Talán két évvel ezelőtt még a levegő mágia tanításának központjaként tartották számon. Eeyrnek még csak nyoma sem volt. És éltek a városunkban olyan óriások is, akik a kövek és hegyek szellemeit imádták.
Persze azóta változás van. Volt ez Sa'Tereth, a sötétség urának szentélye meg talán senki sincs tisztában vele ki mindennek még.
És a nekik szolgáló atyák mind ugyan azok. Ugyan ezek az arcok voltak itt, mikor bejöttem és az elemek imádatát prédikálták, mint amikor a vérző oltárat dicsőítették.
* Elgondolkodik mennyi sületlenséget hord itt össze hirtelen.*
-Nem gondolod, hogy túl gyorsan váltogatja ez az épület a mindenhatóját? Van kedved meginni velem egy pohárkával a Pegazus fogadóban? Annak több értelme van, mint itt ülni és arról beszélgetni, ki a leghatalmasabb. Közben mesélhetnél arról, hogy ti meg a hívők milyen eszközöket használtok az istentiszteleteiteken. És azokat mire használjátok...
* Nem áll fel az asztaltól, hiszen szándékában áll maradni, ha váratlan társasága mégsem szeretné szomját oltani. De elég komolynak hangzik a kérdés, hogy el lehessen hinni, tényleg meghívja egy körre, ha a válasz nem elutasító.*
2986. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-02 15:17:04
Üzenet elküldve: 2019-03-02 15:17:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kámorf//
-Sajnálom.
*Rakja le a gyertyát sietve egy kicsit távolabb, hogy ne zavarja a sötételfet.*
-Tudod, a boszorkányság még jót nem szült e világra.
*Húzza össze kissé tekintetét, a leányt fürkészve. A boszorkányok túl sokszor akasztják össze a bajszuk a sötétség hatalmaival, legalábbis Lihanechben így tartják.*
~Az Úrnő hatalma.~ *Kit a hatalom érdekel, maga is a hatalomért sóvárog. Vajon mit tudhat e rejtélyes idegen és milyen hatalom birtokában van?*
-A Fény hatalmánál nincs nagyobb vagy erősebb. De csak az tudja igazán használni, kinek a lelkében is a Fény honol.
*Mondja meggyőződéssel, bár nem sokat tud a mágiáról és annak többi ágáról.*
-Órákat tudnék beszélni Az Úrnő tanairól, tán napokat. Nem hiszem, hogy a Fényről szóló históriák lekötnének téged.
*Mosolyodik el, mert valóban. A legtöbb ilyen történet inkább gyermekeknek szól.*
-Szóval nem hiszel semmiben? Hát mi vezérel?
*Dől neki egy asztalnak, érdeklődve fürkészve Kámorf arcának sziluettjét. Már el is felejtette, hogy voltaképp megzavarta a sötételfet az olvasásban.*
-Bocsáss meg, még be sem mutatkoztam. Hanloren vagyok, most épp a Fény Templomát szolgálom, vagyis inkább segédkezem az atyáknak.
*Költözik arcára meleg mosoly. A legjobbat feltételezi a vendégről, de tudja, nem árt az óvatosság. Főleg, hogy Kámorf a legkevésbé sem rejti véka alá, hogy nem az Úrnő tanait követi.*
-És mivel kereskedik valaki, aki éjnek évadján ily furcsa tudományok után kutat?
*Kérdi, hangjában némi csipkelődő éllel.*
//Kámorf//
-Sajnálom.
*Rakja le a gyertyát sietve egy kicsit távolabb, hogy ne zavarja a sötételfet.*
-Tudod, a boszorkányság még jót nem szült e világra.
*Húzza össze kissé tekintetét, a leányt fürkészve. A boszorkányok túl sokszor akasztják össze a bajszuk a sötétség hatalmaival, legalábbis Lihanechben így tartják.*
~Az Úrnő hatalma.~ *Kit a hatalom érdekel, maga is a hatalomért sóvárog. Vajon mit tudhat e rejtélyes idegen és milyen hatalom birtokában van?*
-A Fény hatalmánál nincs nagyobb vagy erősebb. De csak az tudja igazán használni, kinek a lelkében is a Fény honol.
*Mondja meggyőződéssel, bár nem sokat tud a mágiáról és annak többi ágáról.*
-Órákat tudnék beszélni Az Úrnő tanairól, tán napokat. Nem hiszem, hogy a Fényről szóló históriák lekötnének téged.
*Mosolyodik el, mert valóban. A legtöbb ilyen történet inkább gyermekeknek szól.*
-Szóval nem hiszel semmiben? Hát mi vezérel?
*Dől neki egy asztalnak, érdeklődve fürkészve Kámorf arcának sziluettjét. Már el is felejtette, hogy voltaképp megzavarta a sötételfet az olvasásban.*
-Bocsáss meg, még be sem mutatkoztam. Hanloren vagyok, most épp a Fény Templomát szolgálom, vagyis inkább segédkezem az atyáknak.
*Költözik arcára meleg mosoly. A legjobbat feltételezi a vendégről, de tudja, nem árt az óvatosság. Főleg, hogy Kámorf a legkevésbé sem rejti véka alá, hogy nem az Úrnő tanait követi.*
-És mivel kereskedik valaki, aki éjnek évadján ily furcsa tudományok után kutat?
*Kérdi, hangjában némi csipkelődő éllel.*
2985. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-01 03:26:15
Üzenet elküldve: 2019-03-01 03:26:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Han nővér//
* A Hifeti leány nagyon úgy tűnik, hogy lemondott volna a beszélgetésről, mintha valami nagyon fontos dolga akadna, úgy ment megkeresni ezt a könyvet, ám nem térhet ki a hozzá odalépő fénypapnő elől. És nem is szándékozik. A mosolygás ragadóssá válik és sötétebb bőrű hősnőnk arcán is ismét megjelenik a jókedv jele. A könyvet behajtva, kezét még benne tartva, nehogy elveszítse, hol is volt nyitva, megmutatja a külsejét.*
-Nem a tisztelet miatt jöttem. Tanulni szeretnék valami érdekeset.
* "Boszorkányok és a jóslás világa". Ez áll a címben. Ha úgy ítéli meg, hogy a gyertyáért menő elolvasta és miért is ne látta volna meg, ha már odébb is ment, akkor újból kinyitja ott, ahol az imént volt. És a szekrényben matató felé fordulva folytatja.*
-Kereskedőként úgy vélem, hasznos lesz azt is megtudnom, hogy az átlag ember, aki nem képzett, az vajon mit tudhat és mit gondolhat erről. De nem ellenségem a te Úrnőd sem. Sőt! Szívesen hallanék bármit róla és a vallásokról? Ne vedd ellenségeskedésnek, hogy nem csak az ő hatalma keltette fel a figyelmemet!
* A családja nagyon régen elhagyta a mélyben lassan önmagát felemésztő birodalmukat. Kénytelenek voltak megtanulni akár az erős napfényben is látni. És gyakrabban kerülnek bajba a fény hirtelen változásától, mint a világosság vagy a sötétség tartós meglététől.
Nem meglepő hát, hogy a gyertya meggyújtásánál ismét hunyorít és mintha csak erős villanás érte volna, nagyon zavartan fordítja el a fejét.*
-Nekem tudod az éjszaka inkább az élet része, mint napközben. Ilyenkor nem zavar senki a könyvtárban. Vagy ha kocsmába megyek, akkor ott meg nagyobb élet van ilyenkor.
2984. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-03-01 01:11:06
Üzenet elküldve: 2019-03-01 01:11:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Han nővér//
*A fáklya táncoló fénye baljós árnyakat vet az idegen arcára, ő pedig bizalmatlanul méri végig a sötételfet. Nincsenek benne előítéletek, de a mélységi rokonaikkal kapcsolatos gyanakvásuk a távoli múlt homálya idővel csak felerősítette. Még is elmosolyodik és biccent a jövevény felé. Hátrafordul, a fáklyát visszailleszti a fali fémkeretbe, majd leül és folytatja a körmölést. Fel-felpillant a félhomályba burkolodzó idegenre, néhány perc elteltével pedig azon kapja magát, hogy fészkelődik, az írással pedig nem halad. Sóhajtva jelöli meg az oldalt és csukja be a könyvet, majd a fáklyát ezúttal helyén hagyva feláll, hogy a sötételf felé induljon. Az ő szeme kevésbé kifinomult, mint mélységi rokonaié, lassan lép, kezét gondosan kitartva maga mellett, nehogy a homályban nekiütközzön valamelyik polcnak.*
-Bocsáss meg, meg kell kérdezzem.
*Lép az idegen asztalához tágra nyílt szemekkel fürkészve a jövevény sziluettjét.*
-Ne hozzak egy gyertyát? Elűzné a sötétséget.
*Somolyodik el, bár ezt Kámorf aligha ha láthatja. Az igazat megvalva fogalma sincs, hogy Kámorf mit lát és mit nem.*
-Mi után kutat a Fény templomában egy kereskedő, éppen ilyenkor? Nem sokan jöttek mostanság leróni tiszteletük az Úrnő előtt, ami tekintve az elmúlt napok eseményeit, érthető is.
*Fordít hátat a sötételfnek, bár fürkésző pillantása hosszan elidőzik a nőn. A közeli, kissé dohos szekrényben kezd kotorászni gyertya után, amire ha a kései látogató nem is tart igényt, neki jól jöhet még.*
//Han nővér//
*A fáklya táncoló fénye baljós árnyakat vet az idegen arcára, ő pedig bizalmatlanul méri végig a sötételfet. Nincsenek benne előítéletek, de a mélységi rokonaikkal kapcsolatos gyanakvásuk a távoli múlt homálya idővel csak felerősítette. Még is elmosolyodik és biccent a jövevény felé. Hátrafordul, a fáklyát visszailleszti a fali fémkeretbe, majd leül és folytatja a körmölést. Fel-felpillant a félhomályba burkolodzó idegenre, néhány perc elteltével pedig azon kapja magát, hogy fészkelődik, az írással pedig nem halad. Sóhajtva jelöli meg az oldalt és csukja be a könyvet, majd a fáklyát ezúttal helyén hagyva feláll, hogy a sötételf felé induljon. Az ő szeme kevésbé kifinomult, mint mélységi rokonaié, lassan lép, kezét gondosan kitartva maga mellett, nehogy a homályban nekiütközzön valamelyik polcnak.*
-Bocsáss meg, meg kell kérdezzem.
*Lép az idegen asztalához tágra nyílt szemekkel fürkészve a jövevény sziluettjét.*
-Ne hozzak egy gyertyát? Elűzné a sötétséget.
*Somolyodik el, bár ezt Kámorf aligha ha láthatja. Az igazat megvalva fogalma sincs, hogy Kámorf mit lát és mit nem.*
-Mi után kutat a Fény templomában egy kereskedő, éppen ilyenkor? Nem sokan jöttek mostanság leróni tiszteletük az Úrnő előtt, ami tekintve az elmúlt napok eseményeit, érthető is.
*Fordít hátat a sötételfnek, bár fürkésző pillantása hosszan elidőzik a nőn. A közeli, kissé dohos szekrényben kezd kotorászni gyertya után, amire ha a kései látogató nem is tart igényt, neki jól jöhet még.*
2983. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-02-28 22:16:45
Üzenet elküldve: 2019-02-28 22:16:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Han nővér//
* A város felfordulása nem viselte meg a Hifeti leányt. Már nem az első vihar vonul át a feje felett úgy, hogy mosolygós arcán apró nyoma sem marad. Volt itt élőholtaktól kezdve minden. És bár nem teljesen eseménytelenül kerülte ki a legvéresebb jeleneteket, de mégis gyakran bukkan fel azóta is vidáman Arthenior utcáin.
Ezúttal a Templom felé veszi az irányt. Ám az oltár megnézésénél nem sokat időzik. A nyitott kapun át belép az épületbe és amint megpillantja, megáll. Némán figyeli egy kicsit, utána a lefelé vezető lépcsőhöz fordulva újból megindul a lába.
Világító forrást nem visz magával, amikor a fény papnője felé tartja a fáklyát hunyorog és felemeli arca elé bal karját.*
-Csak én vagyok. Egy kereskedő asszony, aki meg szeretne nézni valamit az egyik könyvben. Jó barát.
* Hangja csak annyit árul el, hogy a lejáró utáni hirtelen fény nagyon rosszul jött neki, az arcáról is eltűnik a boldogság és fájdalmas vonások jelennek meg, de se neheztelés nem hallatszik ki belőle, se barátság sem.
Ha megvannak, akkor a maga részéről tovább sétál a sötét sorok között. Hosszú percekig nézelődik a könyvek címei között, míg nem leemeli az egyiket a helyéről és kiviszi a szekrény sarkáig, hogy ott Hanloren fáklyája felé fordítva alaposabban megnézze a borítóját.
Visszagyalogolva vele leül egy távolabbi asztal mellé és ha elcsípi a másik lány tekintetét, akkor megereszt egy mosolyt felé és ismét megszólal.*
-Érdekel a téma. Gyakran szoktam itt olvasgatni, remélem nem baj.
* Ám egyelőre ügyel arra, hogy a másik ne láthassa még messziről sem az alkotás címét. És kinyitva ha minden jól megy és nem zavarják meg, akkor olvasgatni kezdi az első laptól kezdve.*
2982. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-02-28 18:43:35
Üzenet elküldve: 2019-02-28 18:43:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tisztulás után//
*Élete talán leghosszabb alvása volt. Sötét volt és mély, de nem a pihentető fajta. Kissé karikás szemekkel ül most az asztal mellett kezében a pennával, egy vaskos, mélykék borítású könyvet másolva. A zűr alatt rengeteg kötet károsodott, némelyik teljesen tönkre is ment. Vér áztatta, elkent tinta, égett oldalak. Szépen ívelt betűkkel formázza a számára ismeretlen nyelven íródott szöveget a pergamenre, csupán egy-egy sóhaj, ásítás szakítja meg a penna sercegését. Estefelé járhat, ám a templom ajtaja odakinn nyitva áll. Nyitva, mióta kiűzték a sötétséget.
Hatalmas volt a sürgés-forgás a szentélyben nap közben. Míg ő majd egy napot átaludt, csuhások és városiak takarítottak, pakoltak és temettek, hogy rendbe szedhessék valamelyest szeretett templomuk. Derék emberek.
Hátrasöpri haját, majd hunyorogva emeli közelebb szeméhez a könyvet, hogy kivehesse az elmosódott ábrát. A fekete tintát eláztatta a víz, de még így is kivehető az emberalak kezében a napmedállal, előtte pedig egy női test hever, aminek hiányzik a...
Összerezzen a közeledő léptekre, felkapja a fejét, a könyvet pedig lassan visszacsúsztatja az asztalra. Hiába érzi biztonságosnak a templomot, hiába nincs már írmagja sem a sötétségnek, az elmúlt napok felzaklatták annyira, hogy ne bízzon semmit a véletlenre.*
-Ki jár itt?
*Áll fel az asztaltól és emeli fel a fáklyát, hogy legalább azt lássa, merre is van az illető.*
//Tisztulás után//
*Élete talán leghosszabb alvása volt. Sötét volt és mély, de nem a pihentető fajta. Kissé karikás szemekkel ül most az asztal mellett kezében a pennával, egy vaskos, mélykék borítású könyvet másolva. A zűr alatt rengeteg kötet károsodott, némelyik teljesen tönkre is ment. Vér áztatta, elkent tinta, égett oldalak. Szépen ívelt betűkkel formázza a számára ismeretlen nyelven íródott szöveget a pergamenre, csupán egy-egy sóhaj, ásítás szakítja meg a penna sercegését. Estefelé járhat, ám a templom ajtaja odakinn nyitva áll. Nyitva, mióta kiűzték a sötétséget.
Hatalmas volt a sürgés-forgás a szentélyben nap közben. Míg ő majd egy napot átaludt, csuhások és városiak takarítottak, pakoltak és temettek, hogy rendbe szedhessék valamelyest szeretett templomuk. Derék emberek.
Hátrasöpri haját, majd hunyorogva emeli közelebb szeméhez a könyvet, hogy kivehesse az elmosódott ábrát. A fekete tintát eláztatta a víz, de még így is kivehető az emberalak kezében a napmedállal, előtte pedig egy női test hever, aminek hiányzik a...
Összerezzen a közeledő léptekre, felkapja a fejét, a könyvet pedig lassan visszacsúsztatja az asztalra. Hiába érzi biztonságosnak a templomot, hiába nincs már írmagja sem a sötétségnek, az elmúlt napok felzaklatták annyira, hogy ne bízzon semmit a véletlenre.*
-Ki jár itt?
*Áll fel az asztaltól és emeli fel a fáklyát, hogy legalább azt lássa, merre is van az illető.*
2981. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2019-02-28 18:05:47
Üzenet elküldve: 2019-02-28 18:05:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 402
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Árvák//
*Kicsit oldalra dönti fejét, Dajit vizslatva gyengéden, miközben hallgatja. Fiú még ő, nem küldheti urakkal szócsatázni.*
-Az Úrnő mindig segít, viszont helyettünk nem cselekedhet. Nincs időnk urakat győzködni ügyünkről, majd hónapokig építkezni...
*Csóválja meg a fejét, majd merengve körbejáratja tekintetét a hatalmas csarnokban, mintha csak onnan merítene ihletet.*
-Nem vagyok én akkora, hogy nagyurakat rendeljek magamhoz.
*Mosolyodik el, miközben kilép a templom kapuján, majd szembefordul Dajival.*
-Velem jössz. Immáron a Fény útját járod. Amíg velem vagy, biztosan. Légy résen! Az ösvény mellett setét a rengeteg, ha lelépsz az útról, tán sosem találsz vissza. De majd én vigyázom rád.
*Somolyodik el, majd fejével biccent, hogy induljanak.*
-A fogadóba megyünk elsőnek. Kérdezd ki ezt a kocsmárost eről az Even Alrishulról. A részeg uracskát addig bízd rám.
*Örül, hogy vele van a fiú. Támaszt nyújt, na meg némi védelmet, még ha nem is dörgöli ezt az orra alá. Bár kötve hiszi, hogy a fiatal elftől bármelyik rabló megijedne, de a kardok bizonyára nem csak dísznek lógnak az oldalán.*
*Kicsit oldalra dönti fejét, Dajit vizslatva gyengéden, miközben hallgatja. Fiú még ő, nem küldheti urakkal szócsatázni.*
-Az Úrnő mindig segít, viszont helyettünk nem cselekedhet. Nincs időnk urakat győzködni ügyünkről, majd hónapokig építkezni...
*Csóválja meg a fejét, majd merengve körbejáratja tekintetét a hatalmas csarnokban, mintha csak onnan merítene ihletet.*
-Nem vagyok én akkora, hogy nagyurakat rendeljek magamhoz.
*Mosolyodik el, miközben kilép a templom kapuján, majd szembefordul Dajival.*
-Velem jössz. Immáron a Fény útját járod. Amíg velem vagy, biztosan. Légy résen! Az ösvény mellett setét a rengeteg, ha lelépsz az útról, tán sosem találsz vissza. De majd én vigyázom rád.
*Somolyodik el, majd fejével biccent, hogy induljanak.*
-A fogadóba megyünk elsőnek. Kérdezd ki ezt a kocsmárost eről az Even Alrishulról. A részeg uracskát addig bízd rám.
*Örül, hogy vele van a fiú. Támaszt nyújt, na meg némi védelmet, még ha nem is dörgöli ezt az orra alá. Bár kötve hiszi, hogy a fiatal elftől bármelyik rabló megijedne, de a kardok bizonyára nem csak dísznek lógnak az oldalán.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3855-3874