Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 47 (921. - 940. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
940. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-08-16 21:06:19
Üzenet elküldve: 2025-08-16 21:06:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Eeyr apró szikrája//
-Tudod bölcsebb vagy, mint a legtöbb náladnál sokkalta idősebb elf. Pedig, ugye mi aztán sokáig élünk, úgyhogy azt hihetnéd, hogy az idős elfek mind bölcsek, de ez közel sem igaz.
*Tényleg úgy gondolja, hogy kicsit talán még hasonlít is Valuryenre Cilia, legalábbis néhány gondolat tekintetében.*
-Remélem egyszer nekem is lesz valami kis állatkám, akivel mindenféle mulatságos dolgokat tudunk csinálni. Régi álmom, hogy képes legyek egy kaviccsal beszélgetni, képzeld csak el milyen mókás lenne. Mennyi mindent láthatott? Lehet, hogy egy egész hegy volt fiatal korában, s ezer meg ezer évek alatt kopott aprócska kővé.
*Persze az efféle bolondos gondolatok sosem álltak messze az elftől, a táncoló pókica egyszerűen borzolja a fantáziáját. Szerencsére követi őt a lány, így nem kerül egy kellemetlen helyzetbe. Itt aztán nyugodtabban tudják folytatni az eszmecserét, illetve Valuryen, ahogy ígérte, hálája jeléül még tanít ezt-azt Ciliának.*
-Áh értem.
*Feleli kurtán, az ő családi viszonyai sem egyszerűek, de ezt most nem is akarja felhozni, inkább csak igyekszik a fókuszt a varázslatokra terelni, hátha az kicsit elviszi a leány gondolatait is. Bármi is történt, biztos nem jókedvvel gondol vissza rá, ezt ki tudja bogozni.*
-Biztosan büszke lenne rád.
*Ezt azért hozzáteszi, bár fogalma sincs, hogy vajon a másik ennek örülne-e vagy sem. Úgy gondolja csak nem haragszik meg rá.*
-Ezek nagyon szép célok. Ha egyszer sikerül megnyitnod, kérlek keress meg, és segítek majd ha tudok. Ismerek néhány gyógyító varázslatot is, Eeyr segedelmével.
*Ott biztosan tudna mindig segíteni valakinek, aki rászorul. És amilyen sötét fellegek közelednek, ha lehet hinni a pletykáknak, akkor bizonyosan nem is kevesen lesznek. Aztán persze csak rátérnek a varázslatra, Cilia meg is próbálja még egyszer azt, ami korábban nem sikerült neki, s lám most győzedelmeskedik.*
-Tudtam, hogy menni fog! Csak óvatosan, nehogy a könyvtár bánja.
*Halkan felkuncog, talán a könyvtárosok nem örülnének neki, ha túl sokat játszanának a tűzzel ezen a helyen.*
-Örülök, hogy segíthettem.
*Majd hirtelen a halántékához kap, mint akinek belesajdul a feje a hirtelen esőfelhőkbe. Meg is dörzsöli kicsit, mert tényleg belevágott a fájdalom a fejébe.*
-Bocsáss meg, azt hiszem még mindig nem vagyok a legjobb formámban. Talán az lesz a legjobb, ha alszom egy nagyot, meg talán eszek is valamit.
*Persze a leány még nyugodtan tanulmányozhatja Valuryen könyvét ameddig kedve van hozzá.*
-Találkozunk még?
-Tudod bölcsebb vagy, mint a legtöbb náladnál sokkalta idősebb elf. Pedig, ugye mi aztán sokáig élünk, úgyhogy azt hihetnéd, hogy az idős elfek mind bölcsek, de ez közel sem igaz.
*Tényleg úgy gondolja, hogy kicsit talán még hasonlít is Valuryenre Cilia, legalábbis néhány gondolat tekintetében.*
-Remélem egyszer nekem is lesz valami kis állatkám, akivel mindenféle mulatságos dolgokat tudunk csinálni. Régi álmom, hogy képes legyek egy kaviccsal beszélgetni, képzeld csak el milyen mókás lenne. Mennyi mindent láthatott? Lehet, hogy egy egész hegy volt fiatal korában, s ezer meg ezer évek alatt kopott aprócska kővé.
*Persze az efféle bolondos gondolatok sosem álltak messze az elftől, a táncoló pókica egyszerűen borzolja a fantáziáját. Szerencsére követi őt a lány, így nem kerül egy kellemetlen helyzetbe. Itt aztán nyugodtabban tudják folytatni az eszmecserét, illetve Valuryen, ahogy ígérte, hálája jeléül még tanít ezt-azt Ciliának.*
-Áh értem.
*Feleli kurtán, az ő családi viszonyai sem egyszerűek, de ezt most nem is akarja felhozni, inkább csak igyekszik a fókuszt a varázslatokra terelni, hátha az kicsit elviszi a leány gondolatait is. Bármi is történt, biztos nem jókedvvel gondol vissza rá, ezt ki tudja bogozni.*
-Biztosan büszke lenne rád.
*Ezt azért hozzáteszi, bár fogalma sincs, hogy vajon a másik ennek örülne-e vagy sem. Úgy gondolja csak nem haragszik meg rá.*
-Ezek nagyon szép célok. Ha egyszer sikerül megnyitnod, kérlek keress meg, és segítek majd ha tudok. Ismerek néhány gyógyító varázslatot is, Eeyr segedelmével.
*Ott biztosan tudna mindig segíteni valakinek, aki rászorul. És amilyen sötét fellegek közelednek, ha lehet hinni a pletykáknak, akkor bizonyosan nem is kevesen lesznek. Aztán persze csak rátérnek a varázslatra, Cilia meg is próbálja még egyszer azt, ami korábban nem sikerült neki, s lám most győzedelmeskedik.*
-Tudtam, hogy menni fog! Csak óvatosan, nehogy a könyvtár bánja.
*Halkan felkuncog, talán a könyvtárosok nem örülnének neki, ha túl sokat játszanának a tűzzel ezen a helyen.*
-Örülök, hogy segíthettem.
*Majd hirtelen a halántékához kap, mint akinek belesajdul a feje a hirtelen esőfelhőkbe. Meg is dörzsöli kicsit, mert tényleg belevágott a fájdalom a fejébe.*
-Bocsáss meg, azt hiszem még mindig nem vagyok a legjobb formámban. Talán az lesz a legjobb, ha alszom egy nagyot, meg talán eszek is valamit.
*Persze a leány még nyugodtan tanulmányozhatja Valuryen könyvét ameddig kedve van hozzá.*
-Találkozunk még?
939. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-08-16 19:43:10
Üzenet elküldve: 2025-08-16 19:43:10
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 566
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 566
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Eeyr apró szikrája//
*A válaszok megkeresése, néha kérdéses megoldással is jár. Nimeriltől tanulta ezt meg, amikor először boncoltak közösen patkányt. Nem egy szép látvány. Viszont egész jól megértette vele a belső anatómia egyes aspektusait. Viszont egy patkányt alig ha hasonlíthat egy kétlábon járó emberi lényhez. Amit hasonló helyzetben szinte lehetetlennek gondolna megtenni, hogy azt egy késsel felvágja kutassa. Nagyon szürreális, sőt elfogadhatatlannak is tűnik. Mégis szükségnek érzi, hogy mindenféle sérülést képes legyen ellátni.*
- Minden egy lépéssel kezdődik.
*Ismétli édesanyja sokszor elhangzott mondását, minden egyes alkalommal ha valami új dolgot tanított neki.*
- Bizony.
*Bólogat elégedetten. Cilianak sincs ellenére semelyik élőlény, és ő maga is talán jobban kedveli a növényvilágot főleg, hogy saját kis kertjében a hétköznapi gyógynövények széles választékát megtalálhatja az arra járó. És ez csak bővülni fog.*
- Az, örülök, hogy ő kapott el.
*Rázza meg cinkos mosollyal a fejét. Mert bizony nem csak Valuryennek vannak bűnei háta mögött. Cilia is követett el nem keveset. Igaz, azok csak lopások voltak leginkább. De abból akadt elég.
Valuryen beleegyezik a tanításba, így az oltártól eltávozva hamar a templom alatti könyvtárban találhatják magukat. Szegény Deres ide már nem követheti Ciliát, így kint kellett hagynia még a templom ajtaja előtt. Ott viszont türelmesen vár gazdájára a vén jószág.
A könyvtárba leérve Cilia megcsodálja a polcok, az azon pihenő könyvek és tekercsek sokaságát. Mennyi tudás egy helyen. Még azóta sem volt képes felfogni, mióta először járt itt, hogy a szakrális mágia alapjait tanulja meg egy nővértől.
Helyet foglal a férfi előtt az asztal másik felén. És figyelmesen végig hallgatja annak részletes leírását.*
~ Grael akkor Sa'Tereth hívő? ~
*Kerül arcára a rémes felismerés, ahogy a leírásból felismeri a vele történteket. Ez különös, vegyes érzelmekkel tölti el őt. Mert szíve egy részével imádja a férfit. Annak morcos, mogorva de belül mégis kedves és törődő énjét. Elvégre amikor közösen sétáltak el, hogy felszerelést vásároljanak neki. Olyan szép dolgokat mondott, amit a mai napig nem felejt el. De ott a sötét valóság, amíg nem tekintett rá másként, mint egy bevételi forrás. Amikor az ellopott értékeket, erszényeket hozta neki. Amiből ő maga csak annyit kapott, hogy ételt szerezzen magának. Persze mindig csak annyira segített neki, hogy közel tartsa magához. Nagyon szeretné megosztani ezt a férfivel, de nem szeretne nagyobb bajt okozni jelenleg neki. Még ő maga is félti őt. Amíg nem épül fel teljesen. A végén még a fejébe veszi, hogy most azonnal elbeszélget Graellel. Nem, előbb maga fog meggyőződni arról, hogy Grael a sötét úr szolgálatában van. Vagy legalább is annak tanait követi.
Így inkább édesanyjára tereli szavait.*
- Úgy tudom, ő is itt tanult, de hátra hagyta a szolgálatot.
*Mondja kissé csalódottan. Mit sem sejtve arról, édesanyja miatta hagyta el a Templom szolgálatát. Mikor édesapjával megállapodva letelepedtek egy közeli faluban, hogy ott kezdjenek új életet.*
- De én szeretném ezt folytatni, hogy segítsek. Anya sem hagyta abba ezt. Saját ispotálya volt a házunkban, én is alapítani szeretnék egyet itt nem messze!
*Csap le szinte az asztalra, hogy nyomatékossá tegye kijelentését. Majd a könyv irányába kezd pislogni amit Valuryen ismét elővesz.*
- Akkor, képzeljem el. Majd az igék.
*Ismétli el, rögzítve szeme előtt a kihívást, ismét feltartja az ujját megpróbálva a varázslatot.
Behunja a szemét koncentrál, és pusztán reméli, hogy végre nem bukja el.*
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
*A válaszok megkeresése, néha kérdéses megoldással is jár. Nimeriltől tanulta ezt meg, amikor először boncoltak közösen patkányt. Nem egy szép látvány. Viszont egész jól megértette vele a belső anatómia egyes aspektusait. Viszont egy patkányt alig ha hasonlíthat egy kétlábon járó emberi lényhez. Amit hasonló helyzetben szinte lehetetlennek gondolna megtenni, hogy azt egy késsel felvágja kutassa. Nagyon szürreális, sőt elfogadhatatlannak is tűnik. Mégis szükségnek érzi, hogy mindenféle sérülést képes legyen ellátni.*
- Minden egy lépéssel kezdődik.
*Ismétli édesanyja sokszor elhangzott mondását, minden egyes alkalommal ha valami új dolgot tanított neki.*
- Bizony.
*Bólogat elégedetten. Cilianak sincs ellenére semelyik élőlény, és ő maga is talán jobban kedveli a növényvilágot főleg, hogy saját kis kertjében a hétköznapi gyógynövények széles választékát megtalálhatja az arra járó. És ez csak bővülni fog.*
- Az, örülök, hogy ő kapott el.
*Rázza meg cinkos mosollyal a fejét. Mert bizony nem csak Valuryennek vannak bűnei háta mögött. Cilia is követett el nem keveset. Igaz, azok csak lopások voltak leginkább. De abból akadt elég.
Valuryen beleegyezik a tanításba, így az oltártól eltávozva hamar a templom alatti könyvtárban találhatják magukat. Szegény Deres ide már nem követheti Ciliát, így kint kellett hagynia még a templom ajtaja előtt. Ott viszont türelmesen vár gazdájára a vén jószág.
A könyvtárba leérve Cilia megcsodálja a polcok, az azon pihenő könyvek és tekercsek sokaságát. Mennyi tudás egy helyen. Még azóta sem volt képes felfogni, mióta először járt itt, hogy a szakrális mágia alapjait tanulja meg egy nővértől.
Helyet foglal a férfi előtt az asztal másik felén. És figyelmesen végig hallgatja annak részletes leírását.*
~ Grael akkor Sa'Tereth hívő? ~
*Kerül arcára a rémes felismerés, ahogy a leírásból felismeri a vele történteket. Ez különös, vegyes érzelmekkel tölti el őt. Mert szíve egy részével imádja a férfit. Annak morcos, mogorva de belül mégis kedves és törődő énjét. Elvégre amikor közösen sétáltak el, hogy felszerelést vásároljanak neki. Olyan szép dolgokat mondott, amit a mai napig nem felejt el. De ott a sötét valóság, amíg nem tekintett rá másként, mint egy bevételi forrás. Amikor az ellopott értékeket, erszényeket hozta neki. Amiből ő maga csak annyit kapott, hogy ételt szerezzen magának. Persze mindig csak annyira segített neki, hogy közel tartsa magához. Nagyon szeretné megosztani ezt a férfivel, de nem szeretne nagyobb bajt okozni jelenleg neki. Még ő maga is félti őt. Amíg nem épül fel teljesen. A végén még a fejébe veszi, hogy most azonnal elbeszélget Graellel. Nem, előbb maga fog meggyőződni arról, hogy Grael a sötét úr szolgálatában van. Vagy legalább is annak tanait követi.
Így inkább édesanyjára tereli szavait.*
- Úgy tudom, ő is itt tanult, de hátra hagyta a szolgálatot.
*Mondja kissé csalódottan. Mit sem sejtve arról, édesanyja miatta hagyta el a Templom szolgálatát. Mikor édesapjával megállapodva letelepedtek egy közeli faluban, hogy ott kezdjenek új életet.*
- De én szeretném ezt folytatni, hogy segítsek. Anya sem hagyta abba ezt. Saját ispotálya volt a házunkban, én is alapítani szeretnék egyet itt nem messze!
*Csap le szinte az asztalra, hogy nyomatékossá tegye kijelentését. Majd a könyv irányába kezd pislogni amit Valuryen ismét elővesz.*
- Akkor, képzeljem el. Majd az igék.
*Ismétli el, rögzítve szeme előtt a kihívást, ismét feltartja az ujját megpróbálva a varázslatot.
Behunja a szemét koncentrál, és pusztán reméli, hogy végre nem bukja el.*
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
938. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-08-16 19:10:10
Üzenet elküldve: 2025-08-16 19:10:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Eeyr apró szikrája//
*Valuryen Cilia feltett kérdéseire csak sejtelmesen megvonja a vállát, és felhúzza mindkét szemöldökét.*
-A válaszokat sajnos én sem tudom megadni, legtöbbször csak a kérdések feltételéig jutok.
*Állapítja meg mókásan ezt a furcsa, kettős helyzetét az elf. Persze, a válaszokhoz vezető út első lépcsőfoka általában a megfelelő kérdések feltétele, úgyhogy nem kisebb munka ez sem. Kicsit sajnálja is, hogy annak idején nem szánt több időt a tündérek mágiájának tanulmányozására.*
-Már akkora?!
*Kérdez vissza a pók potrohával kapcsolatban, nem különösebben szeret vagy nem szeret bizonyos állatokat, mindenfajta élőlényt kedvel, igaz azokat talán kicsit mégis jobban, amelyekkel kevesen értenek szót. Például a kövekkel vagy a fákkal. Még ezzel a Mai nevezetű hölggyel sem volt alkalma találkozni, de nem kérdez most rá, hogy ő kicsoda, hisz a kontextustból nagyjából kikövetkezteti, úgyhogy csak megértően bólin.*
-Bölcs lehet.
*Csak ennyit tesz hozzá, és közben kedvesen mosolyog, jó látni, ha a kedves emberek megtalálják egymást, valahogy kicsit mindig visszaadja Valuryennek a világba vetett hitét.*
-Hát persze, örömmel!
*Vágja rá rögtön, hisz ezzel talán tényleg törleszthet, és hogyha Eeyr követőinek tudja továbbadni tudását, az ellen biztos nem lehet kifogása senkinek sem. Meg aztán így megint csak visszaszolgáltathat valamit abból a sok jóból, amit kapott élete során, és vezekelhet a rossz dolgok miatt, amiket cselekedett.*
-Gyere, keressünk egy csendesebb helyet, hogy ne zavarjunk senkit. A könyvtárban egyébként sincsenek sokan.
*Azzal pedig, remélhetőleg ha Cilia követi, úgy ketten kereshetnek egy asztalt ahol nyugodtan tudnak beszélni.*
-Sa'Tereth követőit nehéz felismerni, mert legtöbbször nincs a bőrükre vésve, hogy mik lennének. Azonban jellemükből könnyebb következtetni. Még ha nem is vagy kifejezetten jó emberismerő, jogosan gondolhatod abból, ahogyan másokkal viselkednek, ahogy a gyengékhez, kiszolgáltatottakhoz állnak. Ők csak a saját, és a sötét uruk nyereségét nézik, gonoszak és kegyetlenek. Innen lehet őket a legjobban felismerni. És persze, ha már ügyesebb varázsló leszel idővel, létezik Eeyr tanai között olyan mágia, mellyel megtudhatjuk ezt az igencsak kényes, ám annál fontosabb információt.
*Közben a batyujába nyúl, hogy ismét elővegye könyvét, amit az asztalra helyez.*
-Nem ismertem édesanyád, így a teher súlyát sem, amit örökségként cipelsz.
*Mondja együttérzően.*
-De Eeyr követőjeként a legjobb dolog amit tehetsz, ha segítesz azoknak, akik rászorulnak úgy, hogy közben magadat sem sodrod veszélybe. Ez nehezebb, mint gondolnád.
*Aztán pedig a könyvet kezdi lapozgatni, hogy azokhoz az igékhez érjen, amit még szeretne megtanítani Ciliának, hogy kicsit gyakorlottabb és magabiztosabb lehessen.*
*Valuryen Cilia feltett kérdéseire csak sejtelmesen megvonja a vállát, és felhúzza mindkét szemöldökét.*
-A válaszokat sajnos én sem tudom megadni, legtöbbször csak a kérdések feltételéig jutok.
*Állapítja meg mókásan ezt a furcsa, kettős helyzetét az elf. Persze, a válaszokhoz vezető út első lépcsőfoka általában a megfelelő kérdések feltétele, úgyhogy nem kisebb munka ez sem. Kicsit sajnálja is, hogy annak idején nem szánt több időt a tündérek mágiájának tanulmányozására.*
-Már akkora?!
*Kérdez vissza a pók potrohával kapcsolatban, nem különösebben szeret vagy nem szeret bizonyos állatokat, mindenfajta élőlényt kedvel, igaz azokat talán kicsit mégis jobban, amelyekkel kevesen értenek szót. Például a kövekkel vagy a fákkal. Még ezzel a Mai nevezetű hölggyel sem volt alkalma találkozni, de nem kérdez most rá, hogy ő kicsoda, hisz a kontextustból nagyjából kikövetkezteti, úgyhogy csak megértően bólin.*
-Bölcs lehet.
*Csak ennyit tesz hozzá, és közben kedvesen mosolyog, jó látni, ha a kedves emberek megtalálják egymást, valahogy kicsit mindig visszaadja Valuryennek a világba vetett hitét.*
-Hát persze, örömmel!
*Vágja rá rögtön, hisz ezzel talán tényleg törleszthet, és hogyha Eeyr követőinek tudja továbbadni tudását, az ellen biztos nem lehet kifogása senkinek sem. Meg aztán így megint csak visszaszolgáltathat valamit abból a sok jóból, amit kapott élete során, és vezekelhet a rossz dolgok miatt, amiket cselekedett.*
-Gyere, keressünk egy csendesebb helyet, hogy ne zavarjunk senkit. A könyvtárban egyébként sincsenek sokan.
*Azzal pedig, remélhetőleg ha Cilia követi, úgy ketten kereshetnek egy asztalt ahol nyugodtan tudnak beszélni.*
-Sa'Tereth követőit nehéz felismerni, mert legtöbbször nincs a bőrükre vésve, hogy mik lennének. Azonban jellemükből könnyebb következtetni. Még ha nem is vagy kifejezetten jó emberismerő, jogosan gondolhatod abból, ahogyan másokkal viselkednek, ahogy a gyengékhez, kiszolgáltatottakhoz állnak. Ők csak a saját, és a sötét uruk nyereségét nézik, gonoszak és kegyetlenek. Innen lehet őket a legjobban felismerni. És persze, ha már ügyesebb varázsló leszel idővel, létezik Eeyr tanai között olyan mágia, mellyel megtudhatjuk ezt az igencsak kényes, ám annál fontosabb információt.
*Közben a batyujába nyúl, hogy ismét elővegye könyvét, amit az asztalra helyez.*
-Nem ismertem édesanyád, így a teher súlyát sem, amit örökségként cipelsz.
*Mondja együttérzően.*
-De Eeyr követőjeként a legjobb dolog amit tehetsz, ha segítesz azoknak, akik rászorulnak úgy, hogy közben magadat sem sodrod veszélybe. Ez nehezebb, mint gondolnád.
*Aztán pedig a könyvet kezdi lapozgatni, hogy azokhoz az igékhez érjen, amit még szeretne megtanítani Ciliának, hogy kicsit gyakorlottabb és magabiztosabb lehessen.*
937. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-08-16 18:29:16
Üzenet elküldve: 2025-08-16 18:29:16
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 566
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 566
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Eeyr apró szikrája//
*Elégedett mosoly ül ki arcán a dicséret hallatára. Az ilyesmi mindig jól esik kis törekvő lelkének. Illetve örömmel fogadja, hogy meghozta a kedvét a férfinak ellátogatni az árvaházba. Az idősebb fiúk biztosan örülni fognak majd, hogy egy ilyen tapasztalt utazó fog majd nekik izgalmasabbnál izgalmasabb történeteket mesélni. Csak Mait nem kell majd odahívni a szaftosabb meséknél, nehogy a véletlenül elzavarja a férfit ha amaz hirtelen szörnyekről vagy a vértkertben történtekről kezd mesélni. Erről jut eszébe, hogy bizony az ilyesmiről jobb ha ő maga is többet tud. De mindent idővel.*
- Áhh értem. Akkor ezek csak a tündérek által. Hm. Felfedezett? Mágia, vagy ők formálták esetleg?
*Az ő kíváncsiságát is feszegeti eme gondolat. Mágia ágak, növények. Milyen és mennyiféle rejtőzhet még a messzeségben. Ilyenkor bánja, hogy édesanyja nem engedte el őt, édesapja utazásaira. Akkor lehet látta volna a másik három nagyvárost is, és azt ami köztük megbújik. Erről jut eszébe, hogy az sem ártana ha talán megpróbálná megkeresni rokonságát, ők vajon miben mesterkednek mostanság. Reméli nem keresik őt és a családját feleslegesen. Vagy ki tudja, lehet már réges-rég felhagytak a reménnyel és halottnak hiszik őket.
Gondolat menetét a séta közben az általa említett pók felhozatala töri meg. Valuryen különös mértékű kíváncsiságot mutat iránta.*
- Az! Trylnor jó gondját viseli. Egy üvegcsében volt amikor kibontottuk az ajándékot. Azóta csináltunk neki helyet az ablakban. Nagyon sok szúnyogot fogott már. Ekkora potrohája van már!
*Mutatja fel két ujját közel tartva egymáshoz, egy jó centit mutatva. Még fel is kacag a gondolaton, hogy mennyire jól felhizlalták már barátjukat. Így még jobban tudja rázni azt a nagy fenekét.*
- Ugyan, néha azt is kell. Mai, mindig mondja legyünk és maradjunk gyerekek amíg lehet.
*Már a nő puszta nevét is tele szeretettel ejti ki a lány. Nem is egyszer mondott már érte imát amióta rendszeresen jár a templomba. Reméli Eeyr óvni fogja nevelőjét, ahogy őt óvta az erdőben töltött ideje alatt.
Hangvétele mostanra már, hogy a templomba értek még halkabbá vált. Nem szeretné megtörni senki imádkozását csevegésével.*
- Kérem örömmel segítettem Eeyr bajnokának.
*Mosolyodik el, még halk kuncogást is megenged magának. Mert még azóta is kissé hihetetlennek tartja a férfi állítását efelől. Bár meg kell hagyni, különös határozottsággal állította.
Cilia fejében ekkor kipattan egy apró szikra.*
- Esetleg, még tanít nekem mágiát? Persze nem ingyen! Én is tudnék magának írni pár igét már ha érdekli önt!
*Mentegetőzik, mert bizony nem várná el a másiktól, hogy szívesség nélkül tegyen meg neki bármit is.*
- Illetve.
*Ekkor kicsit komorabbá válik az ő hangja is, mert nem szabadna ilyesmit felhoznia. Főleg Eeyr templomában.*
- Sa'terethről szeretnék tudni többet. Hogy ismerjem fel a követőit? Illetve, mit tegyek mint Eeyr követő? Szeretnék édesanyám nyomdokába lépni.
*Ekkor felpillant a férfira. Valuryen láthatja a zöld szemekben az azt a határozottságot amivel maga is állította, hogy ő maga Eeyr bajnoka.*
*Elégedett mosoly ül ki arcán a dicséret hallatára. Az ilyesmi mindig jól esik kis törekvő lelkének. Illetve örömmel fogadja, hogy meghozta a kedvét a férfinak ellátogatni az árvaházba. Az idősebb fiúk biztosan örülni fognak majd, hogy egy ilyen tapasztalt utazó fog majd nekik izgalmasabbnál izgalmasabb történeteket mesélni. Csak Mait nem kell majd odahívni a szaftosabb meséknél, nehogy a véletlenül elzavarja a férfit ha amaz hirtelen szörnyekről vagy a vértkertben történtekről kezd mesélni. Erről jut eszébe, hogy bizony az ilyesmiről jobb ha ő maga is többet tud. De mindent idővel.*
- Áhh értem. Akkor ezek csak a tündérek által. Hm. Felfedezett? Mágia, vagy ők formálták esetleg?
*Az ő kíváncsiságát is feszegeti eme gondolat. Mágia ágak, növények. Milyen és mennyiféle rejtőzhet még a messzeségben. Ilyenkor bánja, hogy édesanyja nem engedte el őt, édesapja utazásaira. Akkor lehet látta volna a másik három nagyvárost is, és azt ami köztük megbújik. Erről jut eszébe, hogy az sem ártana ha talán megpróbálná megkeresni rokonságát, ők vajon miben mesterkednek mostanság. Reméli nem keresik őt és a családját feleslegesen. Vagy ki tudja, lehet már réges-rég felhagytak a reménnyel és halottnak hiszik őket.
Gondolat menetét a séta közben az általa említett pók felhozatala töri meg. Valuryen különös mértékű kíváncsiságot mutat iránta.*
- Az! Trylnor jó gondját viseli. Egy üvegcsében volt amikor kibontottuk az ajándékot. Azóta csináltunk neki helyet az ablakban. Nagyon sok szúnyogot fogott már. Ekkora potrohája van már!
*Mutatja fel két ujját közel tartva egymáshoz, egy jó centit mutatva. Még fel is kacag a gondolaton, hogy mennyire jól felhizlalták már barátjukat. Így még jobban tudja rázni azt a nagy fenekét.*
- Ugyan, néha azt is kell. Mai, mindig mondja legyünk és maradjunk gyerekek amíg lehet.
*Már a nő puszta nevét is tele szeretettel ejti ki a lány. Nem is egyszer mondott már érte imát amióta rendszeresen jár a templomba. Reméli Eeyr óvni fogja nevelőjét, ahogy őt óvta az erdőben töltött ideje alatt.
Hangvétele mostanra már, hogy a templomba értek még halkabbá vált. Nem szeretné megtörni senki imádkozását csevegésével.*
- Kérem örömmel segítettem Eeyr bajnokának.
*Mosolyodik el, még halk kuncogást is megenged magának. Mert még azóta is kissé hihetetlennek tartja a férfi állítását efelől. Bár meg kell hagyni, különös határozottsággal állította.
Cilia fejében ekkor kipattan egy apró szikra.*
- Esetleg, még tanít nekem mágiát? Persze nem ingyen! Én is tudnék magának írni pár igét már ha érdekli önt!
*Mentegetőzik, mert bizony nem várná el a másiktól, hogy szívesség nélkül tegyen meg neki bármit is.*
- Illetve.
*Ekkor kicsit komorabbá válik az ő hangja is, mert nem szabadna ilyesmit felhoznia. Főleg Eeyr templomában.*
- Sa'terethről szeretnék tudni többet. Hogy ismerjem fel a követőit? Illetve, mit tegyek mint Eeyr követő? Szeretnék édesanyám nyomdokába lépni.
*Ekkor felpillant a férfira. Valuryen láthatja a zöld szemekben az azt a határozottságot amivel maga is állította, hogy ő maga Eeyr bajnoka.*
936. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-08-16 17:26:26
Üzenet elküldve: 2025-08-16 17:26:26
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Eeyr apró szikrája//
-Ez egy nagyon szép hasonlat, nem csak kedves de eszes is vagy.
*Dicséri a lányt, s valóban így is gondolja, nem csak úgy belemondja a vakvilágba.*
-Biztosan megnézem magamnak, amint jól kipihentem magam, és ettem egy jót!
*Feleli, valójában eddig nem igazán tudott arra gondolni, hogy egyen, valahogy másféle gondolatok jártak a fejében, de ahogy egyre inkább kezdi visszanyerni teste és elméje felett az irányítást, úgy azzal párhuzamosan jönnek elő azok a gondolatok is, hogy egyen egy finom ragut, igyon egy pohárka édes bort, vegyen egy forró fürdőt és vagy két napig ki se szálljon az ágyból. A tündérvarázslattal kapcsolatban, illetve Cilia válaszán jót mosolyog.*
-Nem minden tündér tud varázsolni, inkább úgy fogalmaznék, hogy van egyfajta tündérmágia, mint ahogy létezik elemi mágia is, és létezik szakrális mágia is. Biztos vagyok benne, hogy még többféle mágia is létezik a világban, csak azokat nem ismerjük, messzi földeken élők tanai, másféle vidékeken élők "istenei" satöbbi.
*Szép kis cél lenne, hogy ezeket felkutassa, de nincs kizárva hogy egyszer még erre adja a fejét, és áthajózik Wegtorenbe, hogy onnan induljon zarándoklatra mindenféle istenségeket és mágiákat kutatva.*
-EGY TÁNCOLÓ PÓKOT?!
*Fakad ki belőle talán a kelleténél kicsit hangosabban, de ez csak a meglepettségnek, meg a kíváncsiságnak tudható be.*
-Mutasd meg, kérlek! Biztosan nagyon aranyos lehet! Vajon hogy tanult meg táncolni? Vajon eleve tudnak csak előlünk rejtegetik ezt a különös képességüket? Mennyi kérdés! Mennyi felfedni váró titok!
*Ilyenkor érzi azt, hogy habár sokat tud a világról, mégis milyen keveset. Rengeteg megfejtésre váró rejtélyt kell még megtalálnia.*
-Á értem, köszönöm még egyszer. Mindenképpen benézek, megmondom majd, hogy te küldtél, nehogy azt higgyék, hogy rosszalkodni mentem oda.
*Bár nem tudja hányan lehetnek ott, vagy kik a személyzet, mennyi gyermek otthona, de zűrt azt semmiképp nem akar okozni.*
-Azt hiszem én egy kicsit itt maradok, hogy Eeyr szeretetének segítségével pihentessem az elmém. Hálás vagyok, hogy segítettél kicsit összeszedni magam a tisztáson. Meghálálhatom valahogy?
-Ez egy nagyon szép hasonlat, nem csak kedves de eszes is vagy.
*Dicséri a lányt, s valóban így is gondolja, nem csak úgy belemondja a vakvilágba.*
-Biztosan megnézem magamnak, amint jól kipihentem magam, és ettem egy jót!
*Feleli, valójában eddig nem igazán tudott arra gondolni, hogy egyen, valahogy másféle gondolatok jártak a fejében, de ahogy egyre inkább kezdi visszanyerni teste és elméje felett az irányítást, úgy azzal párhuzamosan jönnek elő azok a gondolatok is, hogy egyen egy finom ragut, igyon egy pohárka édes bort, vegyen egy forró fürdőt és vagy két napig ki se szálljon az ágyból. A tündérvarázslattal kapcsolatban, illetve Cilia válaszán jót mosolyog.*
-Nem minden tündér tud varázsolni, inkább úgy fogalmaznék, hogy van egyfajta tündérmágia, mint ahogy létezik elemi mágia is, és létezik szakrális mágia is. Biztos vagyok benne, hogy még többféle mágia is létezik a világban, csak azokat nem ismerjük, messzi földeken élők tanai, másféle vidékeken élők "istenei" satöbbi.
*Szép kis cél lenne, hogy ezeket felkutassa, de nincs kizárva hogy egyszer még erre adja a fejét, és áthajózik Wegtorenbe, hogy onnan induljon zarándoklatra mindenféle istenségeket és mágiákat kutatva.*
-EGY TÁNCOLÓ PÓKOT?!
*Fakad ki belőle talán a kelleténél kicsit hangosabban, de ez csak a meglepettségnek, meg a kíváncsiságnak tudható be.*
-Mutasd meg, kérlek! Biztosan nagyon aranyos lehet! Vajon hogy tanult meg táncolni? Vajon eleve tudnak csak előlünk rejtegetik ezt a különös képességüket? Mennyi kérdés! Mennyi felfedni váró titok!
*Ilyenkor érzi azt, hogy habár sokat tud a világról, mégis milyen keveset. Rengeteg megfejtésre váró rejtélyt kell még megtalálnia.*
-Á értem, köszönöm még egyszer. Mindenképpen benézek, megmondom majd, hogy te küldtél, nehogy azt higgyék, hogy rosszalkodni mentem oda.
*Bár nem tudja hányan lehetnek ott, vagy kik a személyzet, mennyi gyermek otthona, de zűrt azt semmiképp nem akar okozni.*
-Azt hiszem én egy kicsit itt maradok, hogy Eeyr szeretetének segítségével pihentessem az elmém. Hálás vagyok, hogy segítettél kicsit összeszedni magam a tisztáson. Meghálálhatom valahogy?
935. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-08-16 15:09:54
Üzenet elküldve: 2025-08-16 15:09:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 566
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 566
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Eeyr apró szikrája//
*A hit kérdésének a boncolása, hamar túl gördíti Ciliat a kudarcáról. Így mintha mi sem történne merül el a vallás filozófiájának feszegetéséről.*
- Mint egy dísz csalán levele.
*Vonja le a következtetését. Bár még nem igazán tudja, hogyan vezesse le elképzelését.*
- Tudja, van egy olyan növény, aminek a levele felül zöld és alul lilás. Ha egy egy fél, csak egyik oldalát látja, lehet nem hinnének egymásnak ha megkérdeznék. "Milyen színű a levél"?. Ahogy mi sem tudjuk léteznek e elemi istenek, de tudjuk létezik Eeyr. Lehet az egyik nem zárja ki a másikat. Hm. Lehet igaza van.
*Végül meggyőzi saját magát azzal, hogy szinte pepitában mondja el ugyan azt a következtetést. Pusztán saját példájával értette csak meg igazán.*
- Ühüm. Nemrég nyílt a romvárosban. Gondolja látogasson el. Biztosan örülni fognak a történeteknek.
*Válaszolja kedves mosollyal. A fiúk is biztosan örülnének néhány veszélyesebb történetnek is. Mint például mi történhetett a vérkertben. Azért biztos körbe ugrálnák őt az idősebbek. Mai biztosan meregetné a szemét rosszallóan a férfira. De hol lenne a móka némi egyszerűbb mesében.
Lábait gyorsan kell szednie a magas férfi mellett. De hozzászokott már ehhez. Nemrég az utakat járta még sietősebb léptekkel. De akkor lopakodva árnyékról árnyékra ment, hogy a lehető legkevesebb szempár láthassa őt. Micsoda furcsa érzés, visszareflektálni azokra az időkre. Amikor a piactéren áthaladnak Cilia kissé behúzott nyakkal és lehajtott fejjel sétál át, mint aki nem szeretné magára hívni a figyelmet. Majd amint hátra hagyják a kufárok által uralt területet ismét könnyed és gyors léptekkel halad a férfi mellett.*
- Tündérvarázs? Furcsa, nem láttam Silypit varázsolni még soha. Pedig ő is tündér.
*Gondol aprócska barátosnőjére az árvaházban.*
- Oh gratulálok, kár arról lemaradtam. Én csak a selyemrévi ünnepségem vettem részt. Ott volt szerencsém egy barátomnak egy táncoló pókot nyerni.
*Nem kezdi el faggatni a férfit arról a másik bizonyos nyereményről. De észrevette, hogy amaz még tartogat valamit a tarsolyában. Sebaj majd később osztja meg vele talán.*
- A tündérek? Igen, Silypi is nagyon kedves. De néha tényleg sokat beszél.
*Kuncog fel, mert miközben szeret a lánnyal eldiskurálni a természet által nyújtott szépségeken. Virágokat fonva egymás hajába. De annyit beszél néha, neki is megfájdul tőle a feje.
Majd a templomhoz érve Cili elfordul a romváros irányába, hogy a messziségbe mutasson.*
- Arra van! Az aranyszarvas árvaház.
*Nyújtózkodik amennyire tud, hogy elmutasson a romos házak között. Bár az árvaház kimagasló falai innen alig látszanak a romos tetők között.
Majd a templomhoz ajtaja felé közelednek. Valuryen magabiztos lép be annak hatalmas ajtaján, köszöntve az ottlévőket. Cilia meg mint egy kis ministráns, lehajtott fejjel szerényen közelíti meg az oltárt.*
*A hit kérdésének a boncolása, hamar túl gördíti Ciliat a kudarcáról. Így mintha mi sem történne merül el a vallás filozófiájának feszegetéséről.*
- Mint egy dísz csalán levele.
*Vonja le a következtetését. Bár még nem igazán tudja, hogyan vezesse le elképzelését.*
- Tudja, van egy olyan növény, aminek a levele felül zöld és alul lilás. Ha egy egy fél, csak egyik oldalát látja, lehet nem hinnének egymásnak ha megkérdeznék. "Milyen színű a levél"?. Ahogy mi sem tudjuk léteznek e elemi istenek, de tudjuk létezik Eeyr. Lehet az egyik nem zárja ki a másikat. Hm. Lehet igaza van.
*Végül meggyőzi saját magát azzal, hogy szinte pepitában mondja el ugyan azt a következtetést. Pusztán saját példájával értette csak meg igazán.*
- Ühüm. Nemrég nyílt a romvárosban. Gondolja látogasson el. Biztosan örülni fognak a történeteknek.
*Válaszolja kedves mosollyal. A fiúk is biztosan örülnének néhány veszélyesebb történetnek is. Mint például mi történhetett a vérkertben. Azért biztos körbe ugrálnák őt az idősebbek. Mai biztosan meregetné a szemét rosszallóan a férfira. De hol lenne a móka némi egyszerűbb mesében.
Lábait gyorsan kell szednie a magas férfi mellett. De hozzászokott már ehhez. Nemrég az utakat járta még sietősebb léptekkel. De akkor lopakodva árnyékról árnyékra ment, hogy a lehető legkevesebb szempár láthassa őt. Micsoda furcsa érzés, visszareflektálni azokra az időkre. Amikor a piactéren áthaladnak Cilia kissé behúzott nyakkal és lehajtott fejjel sétál át, mint aki nem szeretné magára hívni a figyelmet. Majd amint hátra hagyják a kufárok által uralt területet ismét könnyed és gyors léptekkel halad a férfi mellett.*
- Tündérvarázs? Furcsa, nem láttam Silypit varázsolni még soha. Pedig ő is tündér.
*Gondol aprócska barátosnőjére az árvaházban.*
- Oh gratulálok, kár arról lemaradtam. Én csak a selyemrévi ünnepségem vettem részt. Ott volt szerencsém egy barátomnak egy táncoló pókot nyerni.
*Nem kezdi el faggatni a férfit arról a másik bizonyos nyereményről. De észrevette, hogy amaz még tartogat valamit a tarsolyában. Sebaj majd később osztja meg vele talán.*
- A tündérek? Igen, Silypi is nagyon kedves. De néha tényleg sokat beszél.
*Kuncog fel, mert miközben szeret a lánnyal eldiskurálni a természet által nyújtott szépségeken. Virágokat fonva egymás hajába. De annyit beszél néha, neki is megfájdul tőle a feje.
Majd a templomhoz érve Cili elfordul a romváros irányába, hogy a messziségbe mutasson.*
- Arra van! Az aranyszarvas árvaház.
*Nyújtózkodik amennyire tud, hogy elmutasson a romos házak között. Bár az árvaház kimagasló falai innen alig látszanak a romos tetők között.
Majd a templomhoz ajtaja felé közelednek. Valuryen magabiztos lép be annak hatalmas ajtaján, köszöntve az ottlévőket. Cilia meg mint egy kis ministráns, lehajtott fejjel szerényen közelíti meg az oltárt.*
934. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-08-16 14:38:12
Üzenet elküldve: 2025-08-16 14:38:12
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Eeyr apró szikrája//
-Én sem mondtam, hogy léteznek. De ettől még hihetnek bennük mások, tudod érdekes dolog a hit.
*Magyarázza, látszik, hogy ő már nagyon sok esztendeje elmélkedik mindenféle dolgokon, köztük ezen is.*
-Aki nem hisz Eeyr létezésében, ugyanezt a beszélgetést folytatja le egy másik nem hívő barátjával, és az ő szemszögükből nekik teljesen igazuk van, éppen úgy ahogy nekünk a mi szemszögünkből. Érted milyen különös ez?
*Teszi fel a kérdést mosolyogva, bár ez inkább csak amolyan filozofikusabb költői kérdés.*
-Az árvaházban? Ott még sosem jártam! Van itt árvaház? De kár, hogy csak most hallok róla! Szívesen mesélnék a gyerekeknek, sok történetet ismerek ám.
*Egészen felcsillan a szeme, tényleg nem volt még az árvaházban, és most kicsit bántja is a dolog, hogy hogyhogy nem tudott róla.*
-Helyes! ~Szikra, mi? Nem hiába!~
*Kell is ez a fajta elhivatottság. Fejét csak megcsóválja, jelezve, hogy nincs semmi gond. Talán majd mesél neki, hogyha jobb lesz az alkalom, vagy az idő. Közben pedig el is indulhatnak a templom felé, útközben átvágva a piactéren és a polgárnegyed egy részén hamar az ismerős helyen találhatják magukat. Persze közben nem hagyja válasz nélkül Ciliát.*
-Ez is egyfajta varázslat igen, de másmilyen mint amiket mi ismerünk. Tudod ez... Tündérvarázs! Az egy olyan mágia, ami mára már a világ nagyobb részéből kikopott, például Abogr mester nem is tanítja ezeket a varázslatokat a mágustoronyban. Persze, ettől függetlenül még létezik, ahogy a füleddel is hallhatod.
*Ez az egyik kedvenc varázstárgya, bár rendelkezik néhánnyal. Szereti a muzsikát, és az, hogy kénye-kedve szerint bármikor olyan, mintha egy egész muzsikusbanda húzná a fülébe, nagyon kellemes érzés.*
-Tudod én voltam a tündérakadályok bajnoka, bizony! Pár esztendeje volt egy tündér ünnepség, ahol mindenféle mókás versenyeket rendeztek, s ott nyertem el ezt a kupát, és egy... Nos egy másik nyereményt is.
*Sejtelmesen mosolyog, a másik nyereményéről egyelőre nem mesél, talán ha úgy alakulnak a dolgok, hogy ellátogatnának az árvaházba is, majd ott megmutatja neki.*
-Nagyon szeretettel teli népség ők, járhatnának erre gyakrabban is, úgy gondolom.
*A templomba belépve pedig csak némán biccent az ismerős és a kevésbé ismerős arcoknak.*
-Én sem mondtam, hogy léteznek. De ettől még hihetnek bennük mások, tudod érdekes dolog a hit.
*Magyarázza, látszik, hogy ő már nagyon sok esztendeje elmélkedik mindenféle dolgokon, köztük ezen is.*
-Aki nem hisz Eeyr létezésében, ugyanezt a beszélgetést folytatja le egy másik nem hívő barátjával, és az ő szemszögükből nekik teljesen igazuk van, éppen úgy ahogy nekünk a mi szemszögünkből. Érted milyen különös ez?
*Teszi fel a kérdést mosolyogva, bár ez inkább csak amolyan filozofikusabb költői kérdés.*
-Az árvaházban? Ott még sosem jártam! Van itt árvaház? De kár, hogy csak most hallok róla! Szívesen mesélnék a gyerekeknek, sok történetet ismerek ám.
*Egészen felcsillan a szeme, tényleg nem volt még az árvaházban, és most kicsit bántja is a dolog, hogy hogyhogy nem tudott róla.*
-Helyes! ~Szikra, mi? Nem hiába!~
*Kell is ez a fajta elhivatottság. Fejét csak megcsóválja, jelezve, hogy nincs semmi gond. Talán majd mesél neki, hogyha jobb lesz az alkalom, vagy az idő. Közben pedig el is indulhatnak a templom felé, útközben átvágva a piactéren és a polgárnegyed egy részén hamar az ismerős helyen találhatják magukat. Persze közben nem hagyja válasz nélkül Ciliát.*
-Ez is egyfajta varázslat igen, de másmilyen mint amiket mi ismerünk. Tudod ez... Tündérvarázs! Az egy olyan mágia, ami mára már a világ nagyobb részéből kikopott, például Abogr mester nem is tanítja ezeket a varázslatokat a mágustoronyban. Persze, ettől függetlenül még létezik, ahogy a füleddel is hallhatod.
*Ez az egyik kedvenc varázstárgya, bár rendelkezik néhánnyal. Szereti a muzsikát, és az, hogy kénye-kedve szerint bármikor olyan, mintha egy egész muzsikusbanda húzná a fülébe, nagyon kellemes érzés.*
-Tudod én voltam a tündérakadályok bajnoka, bizony! Pár esztendeje volt egy tündér ünnepség, ahol mindenféle mókás versenyeket rendeztek, s ott nyertem el ezt a kupát, és egy... Nos egy másik nyereményt is.
*Sejtelmesen mosolyog, a másik nyereményéről egyelőre nem mesél, talán ha úgy alakulnak a dolgok, hogy ellátogatnának az árvaházba is, majd ott megmutatja neki.*
-Nagyon szeretettel teli népség ők, járhatnának erre gyakrabban is, úgy gondolom.
*A templomba belépve pedig csak némán biccent az ismerős és a kevésbé ismerős arcoknak.*
933. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-08-15 11:09:19
Üzenet elküldve: 2025-08-15 11:09:19
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A tudás pásztorai//
* Információ hiányában nem megy sokra. Itt nem a rejtélyes kürtszóra értendő, bár arra is könnyen rávetíthető. Inkább Yalathanir némaságára közben gondolkodik el maga által kreált lehetséges lehetőségeken, hogy miért történhetett az, ami történt. Bár egyikük sem mondja ki, mégis ugyanarra a következtetésre jutnak. Kit érdekel?
Ha ők nem feszegetik tovább a témát, nem ő lesz az, aki ragaszkodni fog ehhez. Bizonyára ennek is megvan az oka, a férfi pedig beszélni fog, ha beszélni szeretne. Ebben legalább biztos. Elvégre aki beszélni akar, annak általában be nem áll a szája. Öröm a lelkének, hogy egyikőjük sem olyan. *
- A vezetés és a templom két külön dolog. Ha kell külön is cselekedhetnek, megvan a hatalmuk hozzá.
* Többet nem fűz hozzá, nem csak azért, mert nem szeretne a templom hatalmáról huzamosabb vitákba kezdeni, hanem mert a téma át is terelődik a vacsorára. Az invitáláson elgondolkodik. Jobb dolga nincsen s amúgy is ki kell vennie egy szobát a pegazusban, hogy ott várja a tündért. *
- Előbb megfürdök, utána majd kiderül. Hosszú egy nap ez és még nincs itt a vége.
* Feleli a templom felé bambulva. Kíváncsi, hogy miként fog lépni az egyház, de főként azon, hogy önmaga mit fog lépni. Elvégre ha jól játssza ki a lapjait, úgy még a templomban is szerezhetne néhány pontot. Bepróbálkozhatna a tanácsnál is, de kétli, hogy ott nagyobb szerencsével járna. *
- Menjünk.
* Információ hiányában nem megy sokra. Itt nem a rejtélyes kürtszóra értendő, bár arra is könnyen rávetíthető. Inkább Yalathanir némaságára közben gondolkodik el maga által kreált lehetséges lehetőségeken, hogy miért történhetett az, ami történt. Bár egyikük sem mondja ki, mégis ugyanarra a következtetésre jutnak. Kit érdekel?
Ha ők nem feszegetik tovább a témát, nem ő lesz az, aki ragaszkodni fog ehhez. Bizonyára ennek is megvan az oka, a férfi pedig beszélni fog, ha beszélni szeretne. Ebben legalább biztos. Elvégre aki beszélni akar, annak általában be nem áll a szája. Öröm a lelkének, hogy egyikőjük sem olyan. *
- A vezetés és a templom két külön dolog. Ha kell külön is cselekedhetnek, megvan a hatalmuk hozzá.
* Többet nem fűz hozzá, nem csak azért, mert nem szeretne a templom hatalmáról huzamosabb vitákba kezdeni, hanem mert a téma át is terelődik a vacsorára. Az invitáláson elgondolkodik. Jobb dolga nincsen s amúgy is ki kell vennie egy szobát a pegazusban, hogy ott várja a tündért. *
- Előbb megfürdök, utána majd kiderül. Hosszú egy nap ez és még nincs itt a vége.
* Feleli a templom felé bambulva. Kíváncsi, hogy miként fog lépni az egyház, de főként azon, hogy önmaga mit fog lépni. Elvégre ha jól játssza ki a lapjait, úgy még a templomban is szerezhetne néhány pontot. Bepróbálkozhatna a tanácsnál is, de kétli, hogy ott nagyobb szerencsével járna. *
- Menjünk.
932. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-08-15 10:48:17
Üzenet elküldve: 2025-08-15 10:48:17
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A tudás pásztorai//
*Hena is úgy gondolja, hogy jobb ha nem beszélnek az egészről. A lényeg, hogy így nincsenek a papok nyakán sem és nekik sem kell tovább rontani a levegőt a Templomban.*
-Fogalmam sincs, de kétlem, hogy a város vezetése ne tett volna lépéseket az ügy érdekében. Lehet még ők is válaszokra várnak. Ahogy látom ránk nincs szükség ebben az ügyben.
*Mondja lekonyuló ajkakkal, de ez csak színjáték. Kíváncsinak kíváncsi, hogy vajon miről is lehet szó, de saját tervei fontosabbak. Yalathanir vacsora ötletére kezét a hasára teszi.*
-Egy vacsora jól esne. Csatlakozol hozzánk?
*Teszi fel a kérdést Ettvalldernek.*
*Hena is úgy gondolja, hogy jobb ha nem beszélnek az egészről. A lényeg, hogy így nincsenek a papok nyakán sem és nekik sem kell tovább rontani a levegőt a Templomban.*
-Fogalmam sincs, de kétlem, hogy a város vezetése ne tett volna lépéseket az ügy érdekében. Lehet még ők is válaszokra várnak. Ahogy látom ránk nincs szükség ebben az ügyben.
*Mondja lekonyuló ajkakkal, de ez csak színjáték. Kíváncsinak kíváncsi, hogy vajon miről is lehet szó, de saját tervei fontosabbak. Yalathanir vacsora ötletére kezét a hasára teszi.*
-Egy vacsora jól esne. Csatlakozol hozzánk?
*Teszi fel a kérdést Ettvalldernek.*
931. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-08-15 09:41:05
Üzenet elküldve: 2025-08-15 09:41:05
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A tudás pásztorai//
*Nagyon szégyenli magát. Nem is tudja mit mondjon. A nő hirtelen nagyon aggódik érte, ellenben a férfi tekintetéből mást olvas ki. A legjobbnak azt tekinti, hogy ha elfelejtik az egészet.*
-Jól vagyok.
*Bólogat serényen. A többi kérdésre inkább nem is válaszol.*
-Innen hogyan tovább? Lassan vacsora idő.
*Próbálja elterelni a beszélgetést magáról. Hamar felpattan a padról és nyújtózik egyet, amíg a másik kettő beszélget.*
-Talán jobb is így. Legalább nem tartanak fel minket.
*Lép be ő is a beszélgetésbe.*
*Nagyon szégyenli magát. Nem is tudja mit mondjon. A nő hirtelen nagyon aggódik érte, ellenben a férfi tekintetéből mást olvas ki. A legjobbnak azt tekinti, hogy ha elfelejtik az egészet.*
-Jól vagyok.
*Bólogat serényen. A többi kérdésre inkább nem is válaszol.*
-Innen hogyan tovább? Lassan vacsora idő.
*Próbálja elterelni a beszélgetést magáról. Hamar felpattan a padról és nyújtózik egyet, amíg a másik kettő beszélget.*
-Talán jobb is így. Legalább nem tartanak fel minket.
*Lép be ő is a beszélgetésbe.*
930. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-08-14 13:34:17
Üzenet elküldve: 2025-08-14 13:34:17
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A tudás pásztorai//
* A drága vize megteszi hatását és feléleszti a kiütött elfet. Míg a nőtől érdeklődésre lehet figyelmes, addig a félvér arca szinte változatlan maradt a szokásoshoz képest. Ha nagyon figyelmes, akkor egy cseppnyi bosszúságot vélhet felfedezni, de ezt próbálja leplezni, elvégre nem saját döntése miatt ájul el valaki. *
- Kint.
* Csak ennyit fele az elfnek, bár ha csöndbe marad is rájön erre, elvégre nem annyira hülye. A bocsánatkérésre füle botját sem mozdítja, egyszerűen csak egy húsdarabot nyújt a madár felé, aki már nem károg folyton, amikor benyúl, de óvatosan veszi el tőle. Kezd látszani a kötödés köztük, de még mindig nagyon messze vannak attól, amit igazán szeretne a félvér. Hena köszönetére csak a fejét rázza. Szerinte ez nem ér annyit, hogy szavakat pocsékoljanak érte. Nem egy élet-halál szituációból rántotta ki az elfet. Végül a férfi felé fordul és csak felteszi a kérdést, ami égeti már egy ideje. *
- Mégis mi történt?
* Valahogy biztos benne, hogy nem fog tetszeni az, amit hallani fog, pedig van türelme másokkal szemben. A kikötőben ha nincs türelmed meghalsz. A halál pedig egy olyan dolog, amivel nem szeretne sem ma, sem holnap találkozni. *
- Mindegy.
* Feleli egyhangúan. *
- Amúgy sem tudtak semmit. Máskülönben már rég lenne itt egy csapat, akiket felfogadtak volna. A viselkedésükről nem is beszélve. Nem indult még el senki felderíteni a hangokat?
* A drága vize megteszi hatását és feléleszti a kiütött elfet. Míg a nőtől érdeklődésre lehet figyelmes, addig a félvér arca szinte változatlan maradt a szokásoshoz képest. Ha nagyon figyelmes, akkor egy cseppnyi bosszúságot vélhet felfedezni, de ezt próbálja leplezni, elvégre nem saját döntése miatt ájul el valaki. *
- Kint.
* Csak ennyit fele az elfnek, bár ha csöndbe marad is rájön erre, elvégre nem annyira hülye. A bocsánatkérésre füle botját sem mozdítja, egyszerűen csak egy húsdarabot nyújt a madár felé, aki már nem károg folyton, amikor benyúl, de óvatosan veszi el tőle. Kezd látszani a kötödés köztük, de még mindig nagyon messze vannak attól, amit igazán szeretne a félvér. Hena köszönetére csak a fejét rázza. Szerinte ez nem ér annyit, hogy szavakat pocsékoljanak érte. Nem egy élet-halál szituációból rántotta ki az elfet. Végül a férfi felé fordul és csak felteszi a kérdést, ami égeti már egy ideje. *
- Mégis mi történt?
* Valahogy biztos benne, hogy nem fog tetszeni az, amit hallani fog, pedig van türelme másokkal szemben. A kikötőben ha nincs türelmed meghalsz. A halál pedig egy olyan dolog, amivel nem szeretne sem ma, sem holnap találkozni. *
- Mindegy.
* Feleli egyhangúan. *
- Amúgy sem tudtak semmit. Máskülönben már rég lenne itt egy csapat, akiket felfogadtak volna. A viselkedésükről nem is beszélve. Nem indult még el senki felderíteni a hangokat?
929. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-08-14 13:14:44
Üzenet elküldve: 2025-08-14 13:14:44
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A tudás pásztorai//
*Yalathanir szerencséjére Ettvallder gyorsan reagál. Hena készséggel átveszi a ketrecet, míg a másik kiviszi az elfet. Vissza se néz, ahogy megy a férfiak után. A papok meg sem mozdultak, lehet azért mert látták, hogy Ettvallder segítséget nyújt Yalathanirnak. Érdekes papok. Egyszer sokat segítenek, máskor pedig úgy viselkednek mintha jobb dolguk volna. Vagy lehet az elfről tudnak valamit? Sandán néz Yalathanirra. Ettvallder próbálkozását siker koronázza és az elf magához tér. A bocsánatkérésre csak legyint.*
-Ugyan. A lényeg, hogy ne essen bajod. Nem estél nagyot?
*Hirtelen érdeklődése meglepheti az elfet. Közben a ketrec a madárral visszakerül a gazdájához.*
-Köszönöm a segítséget.
*Fordul Ettvallderhez.*
*Yalathanir szerencséjére Ettvallder gyorsan reagál. Hena készséggel átveszi a ketrecet, míg a másik kiviszi az elfet. Vissza se néz, ahogy megy a férfiak után. A papok meg sem mozdultak, lehet azért mert látták, hogy Ettvallder segítséget nyújt Yalathanirnak. Érdekes papok. Egyszer sokat segítenek, máskor pedig úgy viselkednek mintha jobb dolguk volna. Vagy lehet az elfről tudnak valamit? Sandán néz Yalathanirra. Ettvallder próbálkozását siker koronázza és az elf magához tér. A bocsánatkérésre csak legyint.*
-Ugyan. A lényeg, hogy ne essen bajod. Nem estél nagyot?
*Hirtelen érdeklődése meglepheti az elfet. Közben a ketrec a madárral visszakerül a gazdájához.*
-Köszönöm a segítséget.
*Fordul Ettvallderhez.*
928. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-08-14 13:07:39
Üzenet elküldve: 2025-08-14 13:07:39
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A tudás pásztorai//
*Nem sokra emlékszik. Az idegesség az ami megmaradt neki az egészből, majd csak a sötétség. Az hogy bárki kivinné, az már nem. Csak a kulacs víz az, ami tényleg feléleszti a férfit. Zihálva kapkodja a levegőt.*
-Mi történt? Hol vagyok?
*Körülnéz. Ettvallder és Hena állnak előtte. Ahogy körbenéz látja, hogy már nincsenek a Templomban. A nő vállai felett látja, hogy viszont nincsenek túlságosan távol. Sokat nem kell gondolkodni, hogy mi történhetett. Szégyenében elpirul.*
-Bocsánat.
*Szabadkozik.*
-Nem tudom, hogy mi történt velem.
*Persze nagyon is jól tudja. Ennyit a bátor fellépésről a nő irányába. Csak azt reméli, hogy Hena nem sejti a gyávaságát.*
*Nem sokra emlékszik. Az idegesség az ami megmaradt neki az egészből, majd csak a sötétség. Az hogy bárki kivinné, az már nem. Csak a kulacs víz az, ami tényleg feléleszti a férfit. Zihálva kapkodja a levegőt.*
-Mi történt? Hol vagyok?
*Körülnéz. Ettvallder és Hena állnak előtte. Ahogy körbenéz látja, hogy már nincsenek a Templomban. A nő vállai felett látja, hogy viszont nincsenek túlságosan távol. Sokat nem kell gondolkodni, hogy mi történhetett. Szégyenében elpirul.*
-Bocsánat.
*Szabadkozik.*
-Nem tudom, hogy mi történt velem.
*Persze nagyon is jól tudja. Ennyit a bátor fellépésről a nő irányába. Csak azt reméli, hogy Hena nem sejti a gyávaságát.*
927. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-08-14 12:47:43
Üzenet elküldve: 2025-08-14 12:47:43
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A tudás pásztorai//
* A felettébb érdekes beszélgetést csupán a harmadik felük hirtelen elájulása töri meg. A félvér nem is tudja, hogy mi történt, egyszer csak egy puffanás hall maga mögött. Hirtelen fordul meg, mintha valami másra számítana, valami ellenségre, ami leütött valamit, de meglepetésére csak Yalathanir esett össze. Csak a melegre tud gondolni, nem is hinné, hogy a saját beszédstílusuk miatt következett be. Ő ugyan nem mozog, kérdő, illetve értetlen tekintettel figyeli a földön elterülő férfit. Csak néhány pillanattal később a nő szavaira mozdul meg. *
- Rendben.
* A ketrec újfent átkerül a Hena kezeibe, addig Ettvallder megragadja a földön fekvő férfi két kezét, majd ülőhelyzetbe húzza, majd felállítja, majd a vállára kapja, mint egy zsák krumplit. Ezután kisétálnak a templom elé, ahol az egyik közeli padra helyezi a férfit. *
- Szedd össze magad.
* Mondja, majd előveszi a kulacsát és iszik belőle egy kortyot, majd egy jó részét a férfi fejére önti. Ha ez nem kelti fel, akkor egyhamar nem fog felkelni. Mindenesetre a ketrecet visszaveszi. Jobb ha nála marad, még a végén megszokja a nőt és nem fog neki engedelmeskedni. *
* A felettébb érdekes beszélgetést csupán a harmadik felük hirtelen elájulása töri meg. A félvér nem is tudja, hogy mi történt, egyszer csak egy puffanás hall maga mögött. Hirtelen fordul meg, mintha valami másra számítana, valami ellenségre, ami leütött valamit, de meglepetésére csak Yalathanir esett össze. Csak a melegre tud gondolni, nem is hinné, hogy a saját beszédstílusuk miatt következett be. Ő ugyan nem mozog, kérdő, illetve értetlen tekintettel figyeli a földön elterülő férfit. Csak néhány pillanattal később a nő szavaira mozdul meg. *
- Rendben.
* A ketrec újfent átkerül a Hena kezeibe, addig Ettvallder megragadja a földön fekvő férfi két kezét, majd ülőhelyzetbe húzza, majd felállítja, majd a vállára kapja, mint egy zsák krumplit. Ezután kisétálnak a templom elé, ahol az egyik közeli padra helyezi a férfit. *
- Szedd össze magad.
* Mondja, majd előveszi a kulacsát és iszik belőle egy kortyot, majd egy jó részét a férfi fejére önti. Ha ez nem kelti fel, akkor egyhamar nem fog felkelni. Mindenesetre a ketrecet visszaveszi. Jobb ha nála marad, még a végén megszokja a nőt és nem fog neki engedelmeskedni. *
926. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-08-14 12:36:42
Üzenet elküldve: 2025-08-14 12:36:42
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A tudás pásztorai//
*Sokat nem vár az ajánlatától. Ha már kétszer elutasításba ütköztek, akkor miért épp most sikerülne. Azért csak megpróbálja. Kérdése ugyanolyan alázatos, amikor elsőnek szólt a paphoz. Ebben az esetben viszont a választ megzavarják. Háta mögül egy tompa hangra lesz figyelmes. Azonnal hátranéz és látja a földön fekvő elfet. Hirtelen azt se tudja mit csináljon és mit érezzen. Félelem és értetlenség az ami a legjobban leírja az érzéseit. Azonnal a férfihez rohan. Nem kérdezi, hogy mi történt vele, mert egyértelműen nincs eszméleténél. Ezt enyhe pofonjai a férfi arcán jól bizonyítja.*
-Vigyük ki a levegőre!
*Körbenézve mondja Ettvalldernek és a papoknak. Legszívesebben egyedül próbálná felemelni, de tudja, hogy próbálkozása hiábavaló lenne. Kivonszolni ki tudná, de van esély rá, hogy valaki kézben vigye ki, akkor inkább azt választaná. Nem tudja, hogy ki fog segíteni neki. Ha senki, akkor marad a vonszolás. Ha Ettvalder segít és elbírja Yalathanir súlyát, akkor átveszi tőle a ketrecet és hagyja, hogy ő vigye ki.*
*Sokat nem vár az ajánlatától. Ha már kétszer elutasításba ütköztek, akkor miért épp most sikerülne. Azért csak megpróbálja. Kérdése ugyanolyan alázatos, amikor elsőnek szólt a paphoz. Ebben az esetben viszont a választ megzavarják. Háta mögül egy tompa hangra lesz figyelmes. Azonnal hátranéz és látja a földön fekvő elfet. Hirtelen azt se tudja mit csináljon és mit érezzen. Félelem és értetlenség az ami a legjobban leírja az érzéseit. Azonnal a férfihez rohan. Nem kérdezi, hogy mi történt vele, mert egyértelműen nincs eszméleténél. Ezt enyhe pofonjai a férfi arcán jól bizonyítja.*
-Vigyük ki a levegőre!
*Körbenézve mondja Ettvalldernek és a papoknak. Legszívesebben egyedül próbálná felemelni, de tudja, hogy próbálkozása hiábavaló lenne. Kivonszolni ki tudná, de van esély rá, hogy valaki kézben vigye ki, akkor inkább azt választaná. Nem tudja, hogy ki fog segíteni neki. Ha senki, akkor marad a vonszolás. Ha Ettvalder segít és elbírja Yalathanir súlyát, akkor átveszi tőle a ketrecet és hagyja, hogy ő vigye ki.*
925. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-08-09 01:46:37
Üzenet elküldve: 2025-08-09 01:46:37
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1159
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1159
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
//Az amulett nyomában//
*Úgy tűnik, hasonló rugóra jár az agyuk, de szerencsére a csontforrasztás hasznosságát valahogy azért sikerült átadnia. És, ha már a témánál tart. Átad 1 db Fűzöld varázsitalt Salwar Caleihaisannak.
*
- Ezt később vissza kell pótlanom a magam számára, de jómagam is ezeknek az italoknak a kombinációjával szoktam járni. Több ilyen élénkzölddel, mert az olyan sérülések gyakoribbak... de mellékes. A többi italt illetően, ha jól sejtem, akkor a másik ital jelentősen javítsa a készségeit. Azt hiszem, értem mire gondol, azonban ahhoz vissza kell térjek, hogy előállítsam, mert azzal viszont nem készültem.
*Sajnos Nestar se tart mindent magánál, bár a felkészültségét a környező pánik, de fontosabban, a felgyorsult érdeklődés a szerei iránt erőteljesen megnövelésre készteti. Ettől függetlenül, amire Salwarnak szüksége van, az tényleg eléggé rászabottnak tűnik, Nestar bizonyosan a legerősebből tartana csak magánál, hogy több helyzetre is megoldásul szolgáljon.*
- A kettő összességében kétszáz arany lesz, kérem csak utólag fizesse ki. Addig várjon meg a Pegazusban és, ünnepelje meg a sikeres napot vagy valami.
*Salwar már az elején meglátta az alkimistán, hogy nem ért a szórakozáshoz és ezt csak tovább fogja bizonygatni számára. Ellenben, ha megegyeztek, akkor el is indul, hogy minél előbb vissza is érjen.*
- Akkor a minél közelebbi viszontlátásra, intézem, amilyen gyorsan csak tudom.
*Úgy tűnik, hasonló rugóra jár az agyuk, de szerencsére a csontforrasztás hasznosságát valahogy azért sikerült átadnia. És, ha már a témánál tart. Átad 1 db Fűzöld varázsitalt Salwar Caleihaisannak.
*- Ezt később vissza kell pótlanom a magam számára, de jómagam is ezeknek az italoknak a kombinációjával szoktam járni. Több ilyen élénkzölddel, mert az olyan sérülések gyakoribbak... de mellékes. A többi italt illetően, ha jól sejtem, akkor a másik ital jelentősen javítsa a készségeit. Azt hiszem, értem mire gondol, azonban ahhoz vissza kell térjek, hogy előállítsam, mert azzal viszont nem készültem.
*Sajnos Nestar se tart mindent magánál, bár a felkészültségét a környező pánik, de fontosabban, a felgyorsult érdeklődés a szerei iránt erőteljesen megnövelésre készteti. Ettől függetlenül, amire Salwarnak szüksége van, az tényleg eléggé rászabottnak tűnik, Nestar bizonyosan a legerősebből tartana csak magánál, hogy több helyzetre is megoldásul szolgáljon.*
- A kettő összességében kétszáz arany lesz, kérem csak utólag fizesse ki. Addig várjon meg a Pegazusban és, ünnepelje meg a sikeres napot vagy valami.
*Salwar már az elején meglátta az alkimistán, hogy nem ért a szórakozáshoz és ezt csak tovább fogja bizonygatni számára. Ellenben, ha megegyeztek, akkor el is indul, hogy minél előbb vissza is érjen.*
- Akkor a minél közelebbi viszontlátásra, intézem, amilyen gyorsan csak tudom.
924. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-08-09 01:18:28
Üzenet elküldve: 2025-08-09 01:18:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//Az amulett nyomában//
* Hagyja, hogy az alkimista megvizsgálja az italokat, nem fél tőle, hogy újdonsült gyorsaságával problémát okozna utolérni, ha megpróbálná meglovasítani vele. Sőt, a neki felajánlott italt is megnézi, na nem azért, mert ért hozzá, hanem azért, mert érdekli. Azon kívül, hogy más a színe, sok különbséget nem lát, de eddig se verték át, nem gondolja, hogy pont most kezdenék. Mivel tetszik neki az ajánlat, nem is gondolkodik sokáig, és átad 1 Sötétkék varázsitalt Nestar Erefiznek. Ezen kívül a 4 Világoskék varázsital is Nestar Erefiznél marad, ahogy a 3 Világoszöld varázsital is Nestar Erefiz tulajdona innentől. Ezután nincs más hátra, mint 80 aranyat fizetni Nestar Erefiznek. *
- Bár nem tudom, hogy mit teszek, ha betörik a koponyám, de hátha betörik valaki másnak a koponyája, akit szívesen mentenék meg. Jobb felkészülni a legjobbakra. * Mondja, bár gondolja, hogy a kapott ital nem csak koponyatörésekre lesz jó. Legalábbis reméli. *
- Esetleg még egy olyan italt kérhetnék, amitől ügyesebb leszek? Ki tudja, hogy mikor jön jól. Mondjuk egy olyat, amitől egész kicsit leszek ügyesebb, és egy olyat, amitől még annál is inkább. * Próbál óvatosan fogalmazni, mivel laikus a témában, és nem akar teljes baromságot mondani, de jobban nem tudja körülírni, hogy mit szeretne. *
* Hagyja, hogy az alkimista megvizsgálja az italokat, nem fél tőle, hogy újdonsült gyorsaságával problémát okozna utolérni, ha megpróbálná meglovasítani vele. Sőt, a neki felajánlott italt is megnézi, na nem azért, mert ért hozzá, hanem azért, mert érdekli. Azon kívül, hogy más a színe, sok különbséget nem lát, de eddig se verték át, nem gondolja, hogy pont most kezdenék. Mivel tetszik neki az ajánlat, nem is gondolkodik sokáig, és átad 1 Sötétkék varázsitalt Nestar Erefiznek.
Ezen kívül a 4 Világoskék varázsital is Nestar Erefiznél marad, ahogy a 3 Világoszöld varázsital is Nestar Erefiz tulajdona innentől. Ezután nincs más hátra, mint 80 aranyat fizetni Nestar Erefiznek. *- Bár nem tudom, hogy mit teszek, ha betörik a koponyám, de hátha betörik valaki másnak a koponyája, akit szívesen mentenék meg. Jobb felkészülni a legjobbakra. * Mondja, bár gondolja, hogy a kapott ital nem csak koponyatörésekre lesz jó. Legalábbis reméli. *
- Esetleg még egy olyan italt kérhetnék, amitől ügyesebb leszek? Ki tudja, hogy mikor jön jól. Mondjuk egy olyat, amitől egész kicsit leszek ügyesebb, és egy olyat, amitől még annál is inkább. * Próbál óvatosan fogalmazni, mivel laikus a témában, és nem akar teljes baromságot mondani, de jobban nem tudja körülírni, hogy mit szeretne. *
923. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-08-09 01:04:35
Üzenet elküldve: 2025-08-09 01:04:35
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1159
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1159
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
//Az amulett nyomában//
*Ritkán hallja meg a csere szót és a legtöbb esetben kifejezetten nem örül a hallatának, mert általában átverésre hívják. Az örömtelensége megmarad így is és elég könnyen rájön a csalafintaság okára. A zöldek gyógyitalok, amik tényleg fontosabbak a túlélésre. Nem tudja, hogy miért akad Salwarnál kék italból, de megérti, hogy bármire is kellhetett eddig, fontosabbá váltak a gyógyító italok. Vagy, éppenséggel nem maradt pénze a próbálkozások számát véve. Ettől eltekintve, ezeknek az okoknak egyike se tűnik alantasnak, csalásra gyanút adónak, sőt meg is tudja érteni, ha inkább szeretne magánál tudni valamit, amire az életét bízhatja.*
- Csak egy pillanatra megnézem.
*Gyorsan a fény felé tartja az üvegcsét, de nem vesztegeti az idejüket. Ha nem nyilvánvalóan hamis, akkor feltételezi, hogy igaz.*
- Az italokat illetően, nem kevés, de nem is sok, az összes kékért és egy zöldért ezt tudom felajánlani.
*Majd elő is veszi a szivarostokot, amit a belső zsebében tárol, hogy az egyik helyéről előhúzzon egy mélyzöldes italt.*
- Ez a legerősebb gyógyulást serkentő szerem, akár biztosan halálos sérüléseket is beforraszt, azonban a hátránya, hogy erősen megterheli a testet és egy keresztül szúrt szív esetén még komoly vérzéssel járhat az adott szerv újjáregenerálódása után.
* Átad 1 db Méregzöld varázsitalt Salwar Caleihaisannak, megnézésre. *
- Sajnos tényleges csodákra nem vagyok képes, de a másik kettőből tudok készíteni valami hasznosat. Vagy, ha esetleg még van rá anyagi forrása és nem akarná elpazarolni ezt az ominózus, de ígérem, hogy hasznos italt az első alkalommal, akkor hozzáadott nyolcvan aranyért elő tudok állítani a kettőből valamit, amit elég csak kisebb problémákra felhasználni, például koponyatörés.
*Nestar koponyája mondjuk nem volt még betörve, de azt még ő is sejti, hogy Salwarnak nehéz dolga lesz meginnia a gyógyító keverékét azután. De a példákat illetően szerencsére tapasztalatlan, hogy milyen horrort hozhat a sors, amit leírhatna, mint segítő támpont.*
*Ritkán hallja meg a csere szót és a legtöbb esetben kifejezetten nem örül a hallatának, mert általában átverésre hívják. Az örömtelensége megmarad így is és elég könnyen rájön a csalafintaság okára. A zöldek gyógyitalok, amik tényleg fontosabbak a túlélésre. Nem tudja, hogy miért akad Salwarnál kék italból, de megérti, hogy bármire is kellhetett eddig, fontosabbá váltak a gyógyító italok. Vagy, éppenséggel nem maradt pénze a próbálkozások számát véve. Ettől eltekintve, ezeknek az okoknak egyike se tűnik alantasnak, csalásra gyanút adónak, sőt meg is tudja érteni, ha inkább szeretne magánál tudni valamit, amire az életét bízhatja.*
- Csak egy pillanatra megnézem.
*Gyorsan a fény felé tartja az üvegcsét, de nem vesztegeti az idejüket. Ha nem nyilvánvalóan hamis, akkor feltételezi, hogy igaz.*
- Az italokat illetően, nem kevés, de nem is sok, az összes kékért és egy zöldért ezt tudom felajánlani.
*Majd elő is veszi a szivarostokot, amit a belső zsebében tárol, hogy az egyik helyéről előhúzzon egy mélyzöldes italt.*
- Ez a legerősebb gyógyulást serkentő szerem, akár biztosan halálos sérüléseket is beforraszt, azonban a hátránya, hogy erősen megterheli a testet és egy keresztül szúrt szív esetén még komoly vérzéssel járhat az adott szerv újjáregenerálódása után.
* Átad 1 db Méregzöld varázsitalt Salwar Caleihaisannak, megnézésre.
*- Sajnos tényleges csodákra nem vagyok képes, de a másik kettőből tudok készíteni valami hasznosat. Vagy, ha esetleg még van rá anyagi forrása és nem akarná elpazarolni ezt az ominózus, de ígérem, hogy hasznos italt az első alkalommal, akkor hozzáadott nyolcvan aranyért elő tudok állítani a kettőből valamit, amit elég csak kisebb problémákra felhasználni, például koponyatörés.
*Nestar koponyája mondjuk nem volt még betörve, de azt még ő is sejti, hogy Salwarnak nehéz dolga lesz meginnia a gyógyító keverékét azután. De a példákat illetően szerencsére tapasztalatlan, hogy milyen horrort hozhat a sors, amit leírhatna, mint segítő támpont.*
922. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-08-09 00:12:58
Üzenet elküldve: 2025-08-09 00:12:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Játékstílus: Vakmerő
//Az amulett nyomában//
- Egy pillanatra még! * Szól Nestar után, mielőtt itt hagyná őket az alkímia nagymestere. Persze nem hagyja figyelmen kívül Valuryent sem, elégedetten fordul felé. *
- Így igaz, minden a helyén, és ne legyen magával túl szigorú. Biztos, hogy nem kevés tudást igényelt ez a mágia, és mint mondta, nem volt benne még gyakorlata. Szerintem az lett volna a furcsa, ha elsőre sikerül. * Próbálja megnyugtatni a másikat, maga sem érti, hogy miért. Talán a túlzott jókedve tehet róla. *
- Kérem pihenje ki magát, és ne féljen, nem felejtek semmit. * Mosolyog még, átkozva magát, amiért ilyen felajánlásokat tett az istennőnek. Csak bízni tud benne, hogy nem fogja őt szaván senki. Ezután fordul vissza a bájitalok keverőjéhez. *
- Érdekelne, hogy cserében érdekelt esetleg? * Teszi fel a kérdést, és előhúz a felsője alól néhány italt. Ha Nestar szemügyre veszi, akkor láthatja, hogy négy Világoskék varázsital, és egy Sötétkék varázsital lapult a mélységinél, három világoszöld társaságában. *
- Úgy tudom, hogy ezek az italok felfokozzák az elme működését, nekem viszont épp elég az, amim van. Érdeklődnék, hogy esetleg el tudnánk cserélni zöldekre? Azoknak nagyobb hasznát venném, főleg most, hogy a kűrtszót is hallottuk.
A hozzászólás írója (Salwar Caleihaisan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.08.09 00:13:34
- Egy pillanatra még! * Szól Nestar után, mielőtt itt hagyná őket az alkímia nagymestere. Persze nem hagyja figyelmen kívül Valuryent sem, elégedetten fordul felé. *
- Így igaz, minden a helyén, és ne legyen magával túl szigorú. Biztos, hogy nem kevés tudást igényelt ez a mágia, és mint mondta, nem volt benne még gyakorlata. Szerintem az lett volna a furcsa, ha elsőre sikerül. * Próbálja megnyugtatni a másikat, maga sem érti, hogy miért. Talán a túlzott jókedve tehet róla. *
- Kérem pihenje ki magát, és ne féljen, nem felejtek semmit. * Mosolyog még, átkozva magát, amiért ilyen felajánlásokat tett az istennőnek. Csak bízni tud benne, hogy nem fogja őt szaván senki. Ezután fordul vissza a bájitalok keverőjéhez. *
- Érdekelne, hogy cserében érdekelt esetleg? * Teszi fel a kérdést, és előhúz a felsője alól néhány italt. Ha Nestar szemügyre veszi, akkor láthatja, hogy négy Világoskék varázsital, és egy Sötétkék varázsital lapult a mélységinél, három világoszöld társaságában. *
- Úgy tudom, hogy ezek az italok felfokozzák az elme működését, nekem viszont épp elég az, amim van. Érdeklődnék, hogy esetleg el tudnánk cserélni zöldekre? Azoknak nagyobb hasznát venném, főleg most, hogy a kűrtszót is hallottuk.
A hozzászólás írója (Salwar Caleihaisan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.08.09 00:13:34
921. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2025-08-09 00:03:47
Üzenet elküldve: 2025-08-09 00:03:47
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Az amulett nyomában//
//Zárás//
*Végre rájuk mosolyog a szerencse, vagy Eeyr maga, ezt nehéz lenne megmondani, de a varászlat mindenesetre végre sikeres. Át is adja a medált Salwarnak, aki láthatóan igencsak megörül neki, amit meg is lehet érteni, valóban ritka kincs az ilyesmi, kevesen lehetnek büszke tulajdonosai efféle ereklyéknek.*
-Remek, remek! Úgy látom minden a helyénvaló akkor.
*Mosolyog, és megkönnyebbülve sóhajt egy nagyot.*
-Úgy hiszem nincs, Nestar uram. További jó egészséget kívánok, és csak így tovább. A világnak nagy szüksége van efféle tudós emberekre, nem mintha a vándorzenészekkel, vagy a mágusokkal bármi probléma lenne.
*Megengedi magának ezt az aprócska humort.*
-Akkor, ha nincs más, talán jobb ha magam is megyek. Rettentő fárasztó volt ezt a sok varázslást végigvinni, mindenképp le kell pihennem rendesen.
*Talán napokig ki sem kel majd az ágyból.*
-A viszontlátásra, és ne feledje Salwar uram amit ígért.
*Azzal útjára engedi a két férfit, ő maga pedig ha nem tartóztatják elindul hogy ledőljön egy kicsit.*
//Zárás//
*Végre rájuk mosolyog a szerencse, vagy Eeyr maga, ezt nehéz lenne megmondani, de a varászlat mindenesetre végre sikeres. Át is adja a medált Salwarnak, aki láthatóan igencsak megörül neki, amit meg is lehet érteni, valóban ritka kincs az ilyesmi, kevesen lehetnek büszke tulajdonosai efféle ereklyéknek.*
-Remek, remek! Úgy látom minden a helyénvaló akkor.
*Mosolyog, és megkönnyebbülve sóhajt egy nagyot.*
-Úgy hiszem nincs, Nestar uram. További jó egészséget kívánok, és csak így tovább. A világnak nagy szüksége van efféle tudós emberekre, nem mintha a vándorzenészekkel, vagy a mágusokkal bármi probléma lenne.
*Megengedi magának ezt az aprócska humort.*
-Akkor, ha nincs más, talán jobb ha magam is megyek. Rettentő fárasztó volt ezt a sok varázslást végigvinni, mindenképp le kell pihennem rendesen.
*Talán napokig ki sem kel majd az ágyból.*
-A viszontlátásra, és ne feledje Salwar uram amit ígért.
*Azzal útjára engedi a két férfit, ő maga pedig ha nem tartóztatják elindul hogy ledőljön egy kicsit.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1274-1293