Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 108 (2141. - 2160. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2160. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-24 11:25:28
Üzenet elküldve: 2016-01-24 11:25:28
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Mágia alapozás II.//
*Kriyon megjegyzésére kap egy szúrós pillantást, majd kicsit megrázza fejét.*
~Ki más mint Kriyon?!~
*Lapu csak úgy dönt, hogy távozik, így Worenth természetesen nem tartóztatja fel, majd visszajön később ha szeretne. A módszereket szépen végighallgatja, Loka javaslatán elmosolyodik, mert valóban az lenne a legegyszerűbb módszer. Worenth is közelebb lép Taitoshoz, aki alkalmazza a kijárat varázslatot, ami noha félmegoldás, a semminél sokkalta több.*
-Taitos mester varázslata jó, de csak félmegoldás nekünk. Egy erős mágus ilyenkor alkalmazhatja a gondolatolvasást, ami a mentális fonál nevű varázslat. *mondja, közben tekintetét végigfuttatja a tanoncokon.* -Ezt csak azért mondom nektek, hogy lássátok, a kis varázslatoknak is lehet nagyon nagy jelentősége, ami fejtörést okozhat a későbbiekben. Ugyanis a gondolatolvasás még nekünk, mestereknek is nehezen megidézhető varázslat. Tehát kérlek benneteket, sose becsüljétek alá a kis szintű varázslatokat, és azok jelentőségét... mert sosem tudni mikor lesznek jó szolgálatotokra.
*Kriyon kap egy futó pillantást, hogy megértse miért is lehet nagy cucc.*
-Lenne még a rövidtávú emlékezet varázslat is, de az jelen esetünkben csak akkor lenne jó, ha Taitos mester nyitási módszerének kulcsa nem a fejében lenne.
*Mondjuk ha rá is kellene mutatnia előtte, amikor még senki sem látja, hogy mivel is fog nyílni az ajtó, akkor jó lenne ez is. Miután megosztja a maga kis mondandóját várakozik, mert egyébként egész nyugodtan kipróbálgathatják a tanoncok is a varázslatokat, nem kell szégyenlősnek lenni, és legalább látják, hogy is működik ez élesben is... mert az elmélet az csak az egyik része, de a gyakorlati foglalkozás is elengedhetetlen.*
*Kriyon megjegyzésére kap egy szúrós pillantást, majd kicsit megrázza fejét.*
~Ki más mint Kriyon?!~
*Lapu csak úgy dönt, hogy távozik, így Worenth természetesen nem tartóztatja fel, majd visszajön később ha szeretne. A módszereket szépen végighallgatja, Loka javaslatán elmosolyodik, mert valóban az lenne a legegyszerűbb módszer. Worenth is közelebb lép Taitoshoz, aki alkalmazza a kijárat varázslatot, ami noha félmegoldás, a semminél sokkalta több.*
-Taitos mester varázslata jó, de csak félmegoldás nekünk. Egy erős mágus ilyenkor alkalmazhatja a gondolatolvasást, ami a mentális fonál nevű varázslat. *mondja, közben tekintetét végigfuttatja a tanoncokon.* -Ezt csak azért mondom nektek, hogy lássátok, a kis varázslatoknak is lehet nagyon nagy jelentősége, ami fejtörést okozhat a későbbiekben. Ugyanis a gondolatolvasás még nekünk, mestereknek is nehezen megidézhető varázslat. Tehát kérlek benneteket, sose becsüljétek alá a kis szintű varázslatokat, és azok jelentőségét... mert sosem tudni mikor lesznek jó szolgálatotokra.
*Kriyon kap egy futó pillantást, hogy megértse miért is lehet nagy cucc.*
-Lenne még a rövidtávú emlékezet varázslat is, de az jelen esetünkben csak akkor lenne jó, ha Taitos mester nyitási módszerének kulcsa nem a fejében lenne.
*Mondjuk ha rá is kellene mutatnia előtte, amikor még senki sem látja, hogy mivel is fog nyílni az ajtó, akkor jó lenne ez is. Miután megosztja a maga kis mondandóját várakozik, mert egyébként egész nyugodtan kipróbálgathatják a tanoncok is a varázslatokat, nem kell szégyenlősnek lenni, és legalább látják, hogy is működik ez élesben is... mert az elmélet az csak az egyik része, de a gyakorlati foglalkozás is elengedhetetlen.*
2159. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-23 21:27:32
Üzenet elküldve: 2016-01-23 21:27:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
// Mágia alapozás II. //
*Még Zarasnak a pofonjára azért pislog egyet.*
-Ne haragudj, azt hittem ez valami komoly üdvözlés a hazádban, netán szertartás a pénzzel, hogy komolyan viselkedjen vele az új gazdája.
*Szabadkozik, és azért felvési magában, hogy Isurii miket küldözget neki, persze leginkább a tréfa sarokba.*
*Az ajtónál lehetősége van mindenkinek kibontakozni. És egyelőre Taitos még nem fedi fel a titkát, ezt inkább majd később. Zaras felvetésére azonban nyomban válaszol.*
-Az ötlet jó, de helytelen. Nincs kilincs, vagyis, van. De inkább átvitt értelemben. Ki tud nyílni az ajtó, de nem úgy, ahogyan gondoljátok.
*Megy bele a fejtegetésbe.*
-Loka módszere a másik. Bentről mindenképpen egyszerűbb, de ha mondjuk bejutni akarunk, és nem ki, akkor ez szinte lehetetlen. Komolyabb mérnöki ismeretek nélkül még azt sem tudnám megmondani, hogy ott van-e szoba, vagy nincs. Mindazonáltal a mágia hasznos. De ne kényelmesedjünk el. Jó meglátás Loka.
*Értékeli a második elf válaszát is. Most hát, hogy egyre emberibb legyen a hangnem, a fél-elfek jönnek.*
-Kriyon, tudom, hogy nem nagy cucc. De te mit csinálnál egy ajtóval, amin nem találod a kilincset?
*Itt hagy egy kis időt, de számít a válaszra, és talán pofátlanul, talán Kriyonnal egyszerre kezdi sorolni.*
-Szóval, felgyújtani, betörni, pajszer, orkfing, egyebek.
*Sorolja egy ajtó megsemmisítésének módjait.*
-Azt kell, hogy mondjam, hogy egyelőre ez lenne a legjobb megoldás. Nos, hogy hogyan?
Koncentráljatok arra, hogy a legközelebbi átjárót megtaláljátok, így álljatok ide a falhoz mellém.
*Javasolja nekik.*
-A hangsúly azon van, hogy az átjárót keressétek, a kijáratot, ne az ajtót magát, mert az nincs, és nem is fogjátok érzékelni, mint konkrét ajtó, mert rejtett. Viszont azt, hogy itt átjáró van, na azt, világosan, mint a nap.
*Fejezi be a mondandóját, és maga is jelezvén, hogy most ideje belemélyülni a gyakorlatba lehunyja szemét, és keresi azt a csilingelő neszt elméjében, ami elvezeti majd az ajtóhoz.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására megtalálja a hozzá legközelebb eső ajtót vagy ajtóként funkcionáló bármilyen átjárót, kaput stb., legyen az rejtve kézzel vagy mágiával. A kinyitási módról semmilyen információt nem ad a varázslat.
*Még Zarasnak a pofonjára azért pislog egyet.*
-Ne haragudj, azt hittem ez valami komoly üdvözlés a hazádban, netán szertartás a pénzzel, hogy komolyan viselkedjen vele az új gazdája.
*Szabadkozik, és azért felvési magában, hogy Isurii miket küldözget neki, persze leginkább a tréfa sarokba.*
*Az ajtónál lehetősége van mindenkinek kibontakozni. És egyelőre Taitos még nem fedi fel a titkát, ezt inkább majd később. Zaras felvetésére azonban nyomban válaszol.*
-Az ötlet jó, de helytelen. Nincs kilincs, vagyis, van. De inkább átvitt értelemben. Ki tud nyílni az ajtó, de nem úgy, ahogyan gondoljátok.
*Megy bele a fejtegetésbe.*
-Loka módszere a másik. Bentről mindenképpen egyszerűbb, de ha mondjuk bejutni akarunk, és nem ki, akkor ez szinte lehetetlen. Komolyabb mérnöki ismeretek nélkül még azt sem tudnám megmondani, hogy ott van-e szoba, vagy nincs. Mindazonáltal a mágia hasznos. De ne kényelmesedjünk el. Jó meglátás Loka.
*Értékeli a második elf válaszát is. Most hát, hogy egyre emberibb legyen a hangnem, a fél-elfek jönnek.*
-Kriyon, tudom, hogy nem nagy cucc. De te mit csinálnál egy ajtóval, amin nem találod a kilincset?
*Itt hagy egy kis időt, de számít a válaszra, és talán pofátlanul, talán Kriyonnal egyszerre kezdi sorolni.*
-Szóval, felgyújtani, betörni, pajszer, orkfing, egyebek.
*Sorolja egy ajtó megsemmisítésének módjait.*
-Azt kell, hogy mondjam, hogy egyelőre ez lenne a legjobb megoldás. Nos, hogy hogyan?
Koncentráljatok arra, hogy a legközelebbi átjárót megtaláljátok, így álljatok ide a falhoz mellém.
*Javasolja nekik.*
-A hangsúly azon van, hogy az átjárót keressétek, a kijáratot, ne az ajtót magát, mert az nincs, és nem is fogjátok érzékelni, mint konkrét ajtó, mert rejtett. Viszont azt, hogy itt átjáró van, na azt, világosan, mint a nap.
*Fejezi be a mondandóját, és maga is jelezvén, hogy most ideje belemélyülni a gyakorlatba lehunyja szemét, és keresi azt a csilingelő neszt elméjében, ami elvezeti majd az ajtóhoz.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására megtalálja a hozzá legközelebb eső ajtót vagy ajtóként funkcionáló bármilyen átjárót, kaput stb., legyen az rejtve kézzel vagy mágiával. A kinyitási módról semmilyen információt nem ad a varázslat.
2158. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-23 19:38:26
Üzenet elküldve: 2016-01-23 19:38:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Edző és gólyatábor //
// Mágia alapozás II. //
*Amint megérkezik Lapu máris menekülőre fogja, hiába próbálja a hóhajú mester meg az elf harcos is marasztalni. ~Ennek meg mi baja...~ Néz utána felvont szemöldökkel, de csupán egy pillanatra, mert Worenth máris dorgáló szavakat intéz hozzá.*
- Természetesen, mester. *Megint az a furcsa hangsúly. A „mestert” nála még Kriyon sem tudná szenvtelenebbül (vagy szemtelenebbül?) ejteni, akire szánt szándékkal egy pillantást sem vet. Sem csúnyát, sem semmilyent.
Kiderül, hogy a botos fiú pedig Taitos, akiről Loka már nem keveset hallott a fehér hajútól. Szemei fel is csillannak a név hallatán, na meg ahogyan az nevén szólítja. Érdekes, hisz a nő nem egy ilyen fiatal emberre számított. Úgy hitte, legalább Worenth-korabeli, vagy még idősebb mágusmester lehet az a bizonyos személy, aki többek közt a független varázslatok tanításáért felel.*
- Megtisztel. *Néz rá mosolyogva, majd fázós kezeit a háta mögött összekulcsolva vár a további fejleményekre.
A tanoncok körbe állnak, mint valami rakás szerencsétlenség. Loka csatlakozik, miért ne tenné, de magában kissé fárasztja az eminens diák szerepe. Azért kíváncsian figyel Taitos szavaira, aki hosszan beszél, majd a szemük előtt tüntet el egy ajtót.*
- Megkérünk valakit, hogy nyissa ki belülről? *Szaladnak ki száján a szavak. Kissé cinikusabb modorban, mint amelyet nekik szánt de hiába, a temetőben történteket nem felejtette még el. Így elég nehéz jópofizni, hogy a kis takony is ott áll nem messze, Zarasról nem is beszélve…
Azért komolyabban is elgondolkodik a látottakon. ~Biztosan egy másik varázslatra van hozzá szükség.~ Logikus volna, hogy egy varázslatpár kapcsolódjon a trükkhöz. Legalábbis Loka számára.*
// Mágia alapozás II. //
*Amint megérkezik Lapu máris menekülőre fogja, hiába próbálja a hóhajú mester meg az elf harcos is marasztalni. ~Ennek meg mi baja...~ Néz utána felvont szemöldökkel, de csupán egy pillanatra, mert Worenth máris dorgáló szavakat intéz hozzá.*
- Természetesen, mester. *Megint az a furcsa hangsúly. A „mestert” nála még Kriyon sem tudná szenvtelenebbül (vagy szemtelenebbül?) ejteni, akire szánt szándékkal egy pillantást sem vet. Sem csúnyát, sem semmilyent.
Kiderül, hogy a botos fiú pedig Taitos, akiről Loka már nem keveset hallott a fehér hajútól. Szemei fel is csillannak a név hallatán, na meg ahogyan az nevén szólítja. Érdekes, hisz a nő nem egy ilyen fiatal emberre számított. Úgy hitte, legalább Worenth-korabeli, vagy még idősebb mágusmester lehet az a bizonyos személy, aki többek közt a független varázslatok tanításáért felel.*
- Megtisztel. *Néz rá mosolyogva, majd fázós kezeit a háta mögött összekulcsolva vár a további fejleményekre.
A tanoncok körbe állnak, mint valami rakás szerencsétlenség. Loka csatlakozik, miért ne tenné, de magában kissé fárasztja az eminens diák szerepe. Azért kíváncsian figyel Taitos szavaira, aki hosszan beszél, majd a szemük előtt tüntet el egy ajtót.*
- Megkérünk valakit, hogy nyissa ki belülről? *Szaladnak ki száján a szavak. Kissé cinikusabb modorban, mint amelyet nekik szánt de hiába, a temetőben történteket nem felejtette még el. Így elég nehéz jópofizni, hogy a kis takony is ott áll nem messze, Zarasról nem is beszélve…
Azért komolyabban is elgondolkodik a látottakon. ~Biztosan egy másik varázslatra van hozzá szükség.~ Logikus volna, hogy egy varázslatpár kapcsolódjon a trükkhöz. Legalábbis Loka számára.*
2157. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-23 18:02:21
Üzenet elküldve: 2016-01-23 18:02:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Mágia alapozás II.//
* Taitos pofonja után értetlenkedve néz, azt elfelejti, hogy csak ő van tisztában a pofon miértjével. *
- Hé, ezt Isurii küldte!
* Mondja meglepetten, kissé sértetten, mert arra nem számított, hogy vissza is kapja.
Aztán eszébe jut, hogy a mágusnő azt is kérte, hogy ne mondja el Taitosnak, ki küldte a pofont. Kezeit szájára tapasztja, mintha azzal elérhetné, hogy a többiek elfelejtsék előbbi felszólalását. Sajnos nem így megy. Vagyis egyelőre még nem. Aztán majd megtanulja a felejtés varázslatát is, amiről még nem is hallott, de biztosan léteznie kell, csak nem akarják, hogy ő megtalálja a tekercset.
Úgy tűnik, hogy Avalija Taldannak megint túl nagy a tömeg, s így akkor lemarad a 400 aranyról, amit az elf adni akart fogadott húgának.
Nem is emlékszik, hogy mióta fogadott húga, vagy fordítva, ő mióta fogadott bátyja a lánynak, de mindegy is, nem az a lényeg. *
- Lapu, megleszel?
* Tartóztatja fel Worenthel együtt, hátha ketten elegek a maradásra bíráshoz.
Ha meg nem, hát nem, elég nagy már ahhoz, hogy vigyázzon magára. Ezután az intéző köti le figyelmét, aki éppen a papokat megviccelve eltűntet egy ajtót. *
- Szóval az ajtó még mindig ott van, csak láthatatlan?
* Kérdi elgondolkodva.
~ Ha igen, akkor ugyanúgy ki lehet nyitni, csak tudni kell, hol a kilincs, nem? ~
Gondolatát meg is osztja a többiekkel is, hátha jó kiindulási alap, vagy netalántán maga a megoldás.
Túl sokat nem akar rajta gondolkozni, mert a végén még megfájdulna a feje és nem menne a koncentrálás akkor, mikor kell. *
* Taitos pofonja után értetlenkedve néz, azt elfelejti, hogy csak ő van tisztában a pofon miértjével. *
- Hé, ezt Isurii küldte!
* Mondja meglepetten, kissé sértetten, mert arra nem számított, hogy vissza is kapja.
Aztán eszébe jut, hogy a mágusnő azt is kérte, hogy ne mondja el Taitosnak, ki küldte a pofont. Kezeit szájára tapasztja, mintha azzal elérhetné, hogy a többiek elfelejtsék előbbi felszólalását. Sajnos nem így megy. Vagyis egyelőre még nem. Aztán majd megtanulja a felejtés varázslatát is, amiről még nem is hallott, de biztosan léteznie kell, csak nem akarják, hogy ő megtalálja a tekercset.
Úgy tűnik, hogy Avalija Taldannak megint túl nagy a tömeg, s így akkor lemarad a 400 aranyról, amit az elf adni akart fogadott húgának.
Nem is emlékszik, hogy mióta fogadott húga, vagy fordítva, ő mióta fogadott bátyja a lánynak, de mindegy is, nem az a lényeg. *
- Lapu, megleszel?
* Tartóztatja fel Worenthel együtt, hátha ketten elegek a maradásra bíráshoz.
Ha meg nem, hát nem, elég nagy már ahhoz, hogy vigyázzon magára. Ezután az intéző köti le figyelmét, aki éppen a papokat megviccelve eltűntet egy ajtót. *
- Szóval az ajtó még mindig ott van, csak láthatatlan?
* Kérdi elgondolkodva.
~ Ha igen, akkor ugyanúgy ki lehet nyitni, csak tudni kell, hol a kilincs, nem? ~
Gondolatát meg is osztja a többiekkel is, hátha jó kiindulási alap, vagy netalántán maga a megoldás.
Túl sokat nem akar rajta gondolkozni, mert a végén még megfájdulna a feje és nem menne a koncentrálás akkor, mikor kell. *
2156. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-23 16:49:21
Üzenet elküldve: 2016-01-23 16:49:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
// Edző és gólyatábor //
// Mágia alapozás II. //
*Dolgozni éppen elég a parasztoknak, meg az olyan sápatag fiúlányoknak, mint Zaras. Mikor Taitost képen vágják, heherészni kezd, és szurkol, hátha kap még pár adagot a sunyi mágus. Vidámsága azonban csak eddig tart: Loka ugyanis megérkezik, és most túl sok a tanú, hogy elszórakozzon a nősténnyel. Így viszont csak az idegesítőfaktora marad meg. És ilyenkor legyen az embernek akármilyen hosszú botja, nem szívesen piszkálja meg vele Lokát, hacsak nem csapkodja a nyakánál fogva, hogy ne használja túl vadul a fogait. Worenthre csak rápillant, hisz ő sem vak, látja, hogy visszaette a fene a lányt.*
- Cöh. Na, elkergetted. *dörmögi maga elé Lokára pillantva, mikor Lapu fogja magát és kisétál. Érthető dolog, ilyen ellenséges, verekedős, fojtogatós elffel nehéz egy légtérben maradni.*
- Amos? A helyi fővarázsló? *kaffog fel rosszindulatúan.*
- A wegtoreni mesterek szerint... *de aztán nem folytatja, mert ki tudja, ki mit hall. Mindenesetre megvetően cicceg. Követi Taitost, de kifejezetten mogorva képet vág közben.*
- Nagy cucc. *dünnyögi halkan a titkos ajtóra, bár bejön neki a dolog. Például bezárná Lokát egy szobába és megcsinálná ezt a trükköt - sajnos viszont a lány is itt van, hamar leesne neki.*
// Mágia alapozás II. //
*Dolgozni éppen elég a parasztoknak, meg az olyan sápatag fiúlányoknak, mint Zaras. Mikor Taitost képen vágják, heherészni kezd, és szurkol, hátha kap még pár adagot a sunyi mágus. Vidámsága azonban csak eddig tart: Loka ugyanis megérkezik, és most túl sok a tanú, hogy elszórakozzon a nősténnyel. Így viszont csak az idegesítőfaktora marad meg. És ilyenkor legyen az embernek akármilyen hosszú botja, nem szívesen piszkálja meg vele Lokát, hacsak nem csapkodja a nyakánál fogva, hogy ne használja túl vadul a fogait. Worenthre csak rápillant, hisz ő sem vak, látja, hogy visszaette a fene a lányt.*
- Cöh. Na, elkergetted. *dörmögi maga elé Lokára pillantva, mikor Lapu fogja magát és kisétál. Érthető dolog, ilyen ellenséges, verekedős, fojtogatós elffel nehéz egy légtérben maradni.*
- Amos? A helyi fővarázsló? *kaffog fel rosszindulatúan.*
- A wegtoreni mesterek szerint... *de aztán nem folytatja, mert ki tudja, ki mit hall. Mindenesetre megvetően cicceg. Követi Taitost, de kifejezetten mogorva képet vág közben.*
- Nagy cucc. *dünnyögi halkan a titkos ajtóra, bár bejön neki a dolog. Például bezárná Lokát egy szobába és megcsinálná ezt a trükköt - sajnos viszont a lány is itt van, hamar leesne neki.*
2155. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-23 11:56:00
Üzenet elküldve: 2016-01-23 11:56:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Mágia alapozás II.//
*Hunyorogva, értetlenkedő-furcsálló kis grimasszal nézi Kriyont, mikor amaz meg őt méregeti. Nem tudja, hogy a fél-elf most hozzá beszél ilyen furcsán, vagy magában… De inkább elfordul tőle, hiába érdekli a kis lángvarázslat.
Taitos… mester. Mester. Valamiért gondolatban megmosolyogtatja ez a megszólítás, pedig láthatta már, mikre képes a fiú. És ahogy Worenth méltatja Taitost, ez a gondolatbeli mosoly lassan át is alakul csodálkozássá és zavarrá. Őt most úgy kezelik, mint egy varázslótanoncot, és Taitos… Taitos a mestere.
Mikor Worenth végül üdvözölve fejet hajt felé, maga is újból úgy tesz, majd rögtön Taitosra kapja tekintetét: ez most akkor azt jelenti, maradhat? – kérdezné szótlanul, mert még mindig abban a hitben él, hogy az ősz hajú engedélye szükséges, amit most a látszat szerint megkapott. A fiú meg alighanem nem fogja érteni a pillantás szándékát.
Majd Worenth kérdez, így vissza is fordul hozzá. De nem tud azonnal válaszolni. Mit is mondhatna erre, aki csak alig háromnapnyi emlékkel rendelkezik?*
- Nem emlékszem erre sem. Eddig azt sem tudtam, hogy képes lehetek rá… - *feleli végül bizonytalanul. Az az előbbi élmény a kertben még mindig eléggé a hatása alatt tartja, de már kezd múlni az érzés, és vele együtt a magabiztossága is. Mi van, ha csak véletlenül sikerült?
Ami Zaras és Taitos között történik, azt csodálkozva figyeli. Mivel a pofon viszonzásra lel, ő is úgy sejti ezek után, hogy ez valami helyi üdvözlő szokás lehet…
Majd egy elf nő csatlakozik a kis társasághoz – viszonozza a biccentését –, a Lapu nevű lány meg elszelel (hacsak Worenth szava meg nem állítja). Némileg irigykedve néz utána, mert a számára is kezd kicsit sok lenni az új arc, de amíg nem rá irányul a figyelem, addig viszonylag jól viseli.
És hamarosan el is csendesednek a körülmények, mert az említett gyakorlás kezdetét veszi.
Ő maga tétován csatlakozik, s eléggé elveszve érzi magát, de azért csak beáll a körbe, és figyel, próbálja megérteni mindazt, ami történik és elhangzik.
Szerencsére a „szent beszéd” most egészen világos, rébuszoktól mentes magyarázat, úgyhogy kíváncsian hallgatja, még örül is, hogy megtudhat valamit a mágiáról.
Taitos pedig most valóban úgy tűnik fel a szemében, mint egy mester…
Mikor a fiú az ajtóhoz sétál, érdeklődve lesi, mire készül, még utána is menne, de mivel látja, hogy a többiek maradnak, rájön, hogy ez nem szükséges.
Majd, az az ajtó eltűnik… Krestvir ámulattal figyeli, szívesen odamenne megtapogatni is, hogy tényleg fallá változott-e, vagy csak illúzió… De nem teszi.
Taitos kérdésére gondolkodóba esik. Ezek szerint valahogy meg lehet találni azt az ajtót, különben nem lett volna bölcs dolog eltüntetni.
Úgy képzeli, a fiú meg tudná szüntetni a varázslatot, valamint az ő halálával is semmissé lenne. De valószínűleg van más módja is. Talán egy másik varázslat? Vagy valami jelszó?
Ha jelszó, akkor olyasmi lehet, ami kapcsolódik Taitoshoz. De mi volna Taitosra jellemző?
Töprengve fürkészi a fiút, próbál az ő fejével gondolkodni. Amennyire eddig megismerte, Taitos hajlamos kissé erőszakosan, meggondolatlanul intézni a dolgait. ~ Talán Ragron mancsával lehet csak kinyitni az ajtót? ~ mosolyodik el a gondolatra.
Vagy… ~ Talán a botjával kell valamit csinálni. ~ merül fel benne egy másik ötlet, mert megfigyelte már, hogy a fiú gyakran használja ezt az eszközt, ha varázsol.
Lenne sok kérdése is a varázslattal kapcsolatban, ám… mondhatni, szégyenlős. Nem mer felszólalni a többiek előtt, különösen nem elsőként. Úgyhogy gondolatait egyelőre megtartja magának.*
*Hunyorogva, értetlenkedő-furcsálló kis grimasszal nézi Kriyont, mikor amaz meg őt méregeti. Nem tudja, hogy a fél-elf most hozzá beszél ilyen furcsán, vagy magában… De inkább elfordul tőle, hiába érdekli a kis lángvarázslat.
Taitos… mester. Mester. Valamiért gondolatban megmosolyogtatja ez a megszólítás, pedig láthatta már, mikre képes a fiú. És ahogy Worenth méltatja Taitost, ez a gondolatbeli mosoly lassan át is alakul csodálkozássá és zavarrá. Őt most úgy kezelik, mint egy varázslótanoncot, és Taitos… Taitos a mestere.
Mikor Worenth végül üdvözölve fejet hajt felé, maga is újból úgy tesz, majd rögtön Taitosra kapja tekintetét: ez most akkor azt jelenti, maradhat? – kérdezné szótlanul, mert még mindig abban a hitben él, hogy az ősz hajú engedélye szükséges, amit most a látszat szerint megkapott. A fiú meg alighanem nem fogja érteni a pillantás szándékát.
Majd Worenth kérdez, így vissza is fordul hozzá. De nem tud azonnal válaszolni. Mit is mondhatna erre, aki csak alig háromnapnyi emlékkel rendelkezik?*
- Nem emlékszem erre sem. Eddig azt sem tudtam, hogy képes lehetek rá… - *feleli végül bizonytalanul. Az az előbbi élmény a kertben még mindig eléggé a hatása alatt tartja, de már kezd múlni az érzés, és vele együtt a magabiztossága is. Mi van, ha csak véletlenül sikerült?
Ami Zaras és Taitos között történik, azt csodálkozva figyeli. Mivel a pofon viszonzásra lel, ő is úgy sejti ezek után, hogy ez valami helyi üdvözlő szokás lehet…
Majd egy elf nő csatlakozik a kis társasághoz – viszonozza a biccentését –, a Lapu nevű lány meg elszelel (hacsak Worenth szava meg nem állítja). Némileg irigykedve néz utána, mert a számára is kezd kicsit sok lenni az új arc, de amíg nem rá irányul a figyelem, addig viszonylag jól viseli.
És hamarosan el is csendesednek a körülmények, mert az említett gyakorlás kezdetét veszi.
Ő maga tétován csatlakozik, s eléggé elveszve érzi magát, de azért csak beáll a körbe, és figyel, próbálja megérteni mindazt, ami történik és elhangzik.
Szerencsére a „szent beszéd” most egészen világos, rébuszoktól mentes magyarázat, úgyhogy kíváncsian hallgatja, még örül is, hogy megtudhat valamit a mágiáról.
Taitos pedig most valóban úgy tűnik fel a szemében, mint egy mester…
Mikor a fiú az ajtóhoz sétál, érdeklődve lesi, mire készül, még utána is menne, de mivel látja, hogy a többiek maradnak, rájön, hogy ez nem szükséges.
Majd, az az ajtó eltűnik… Krestvir ámulattal figyeli, szívesen odamenne megtapogatni is, hogy tényleg fallá változott-e, vagy csak illúzió… De nem teszi.
Taitos kérdésére gondolkodóba esik. Ezek szerint valahogy meg lehet találni azt az ajtót, különben nem lett volna bölcs dolog eltüntetni.
Úgy képzeli, a fiú meg tudná szüntetni a varázslatot, valamint az ő halálával is semmissé lenne. De valószínűleg van más módja is. Talán egy másik varázslat? Vagy valami jelszó?
Ha jelszó, akkor olyasmi lehet, ami kapcsolódik Taitoshoz. De mi volna Taitosra jellemző?
Töprengve fürkészi a fiút, próbál az ő fejével gondolkodni. Amennyire eddig megismerte, Taitos hajlamos kissé erőszakosan, meggondolatlanul intézni a dolgait. ~ Talán Ragron mancsával lehet csak kinyitni az ajtót? ~ mosolyodik el a gondolatra.
Vagy… ~ Talán a botjával kell valamit csinálni. ~ merül fel benne egy másik ötlet, mert megfigyelte már, hogy a fiú gyakran használja ezt az eszközt, ha varázsol.
Lenne sok kérdése is a varázslattal kapcsolatban, ám… mondhatni, szégyenlős. Nem mer felszólalni a többiek előtt, különösen nem elsőként. Úgyhogy gondolatait egyelőre megtartja magának.*
2154. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-23 11:46:48
Üzenet elküldve: 2016-01-23 11:46:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Mágia alapozás II.//
-Bízom abban Zaras, hogy megoldják ezt a dolgot felnőtt emberek módjára.
*Hát ez nem teljesen igaz, mert van egy olyan sejtése, hogy nem lesz jó vége, de mégis rájuk kell bíznia a dolgot.*
-Áh nézzétek csak! Nem is kell menned sehová Kriyon! *mondja mosolyogva az éppen beérkező elfre, na de így legalább együtt marad a csapat.*
-Részemről az öröm Loka. *bólint.* -Jókor érkeztél, éppen tanítás lesz majd. A kettőtök ügyére. *mutat a tűzmágusra, aki így bizonyára nem távozik a templomból.* -Majd később visszatérünk. A tanítás alatt nyugodtságot szeretnék. Menni fog ugye? *kérdezi most már kevesebb szigorral a hangjában, de az is érezhető, hogy nem tűr ellentmondást.*
-Dehogy mész Lapu! Maradj csak itt. Te sem mehetsz el varázslat nélkül. *kacsint egyet és tényleg reméli, hogy Lapu nem akar éppen most távozni. Ezután Zaras felé fordul mosolyogva, nem győzi kapkodni a fejét.*
~Milyen sokan lettünk!~
-Már hogy lenne baj? Sőt jó is, hogy itt vagy.
*Persze figyel Taitos mondanivalójára is, csak tényleg sok felé kell figyelnie, így kicsit várnia kell, mire ő is sorra kerül.*
-Magam is aggódom Taitos mester, és engem is aggasztanak a történések. Van egy régi jó cimborám Maxemm... ő a szerzetesek egyik vezetője, dolgoztam vele itt együtt... bár most nem láttam mikor jöttem. Ha a jövőben erre vezérel utad, és tanácsra van szükséged a főpapnál, szólj Maxemm úrnak, említsd meg a nevemet, és akkor gyorsabban elintézheted az ügyeidet. *kacsint egyet, lám-lám mire lehet jó egy kis protekció.*
-Így van ő Loka. Loka a hölgy itt Krestvir, Taitos mester inasa. A többiek ismerik egymást. *néz körbe, és ha emlékezete nem csak, akkor tényleg most már senki sem idegen egymásnak, legalábbis látásból nem.*
-Rendes kört alkossatok, figyeljen mindenki Taitos mesterre, és lehetőleg jegyezzétek és tanuljátok is meg amit majd elmond. Taitos mester. *hajt fejet.*
-Tiéd a szó.
*Worenth nem a körbe áll be, hanem Taitos mellett foglal helyet, és szépen lassan nézi a tanítványokat, mint aki azt ellenőrzi, hogy mindenki figyel e. Persze nem zavaróan teszi mindezt, sőt olyan is van, hogy hátra tett kézzel járkálni kezd hol jobbra lépve párat, hol balra, és időnként bólogat Taitos szavaira. Zaras tényleg különleges lesz, Worenth is figyelemmel követi majd, miként teljesít, és a hóhajú mágus a mai nap tanításából jobban kiveszi a részét, és nem lesz háttérszereplő. Taitos nagyon jó kis varázslattal indít, ezzel egy szintet feljebb is lépnek a független ágakban, és még egy kis fejtörőt is adnak a tanoncoknak.*
-Gondoljátok át többször, rendesen a dolgot. *mondja Worenth, lényegében arra utalva, hogy nem kell egyszerre mindenkinek minden hülyeséget bemondania. Ha senki sem jön rá kénytelen lesz Worenth elárulni a titkok nyitját.*
-Bízom abban Zaras, hogy megoldják ezt a dolgot felnőtt emberek módjára.
*Hát ez nem teljesen igaz, mert van egy olyan sejtése, hogy nem lesz jó vége, de mégis rájuk kell bíznia a dolgot.*
-Áh nézzétek csak! Nem is kell menned sehová Kriyon! *mondja mosolyogva az éppen beérkező elfre, na de így legalább együtt marad a csapat.*
-Részemről az öröm Loka. *bólint.* -Jókor érkeztél, éppen tanítás lesz majd. A kettőtök ügyére. *mutat a tűzmágusra, aki így bizonyára nem távozik a templomból.* -Majd később visszatérünk. A tanítás alatt nyugodtságot szeretnék. Menni fog ugye? *kérdezi most már kevesebb szigorral a hangjában, de az is érezhető, hogy nem tűr ellentmondást.*
-Dehogy mész Lapu! Maradj csak itt. Te sem mehetsz el varázslat nélkül. *kacsint egyet és tényleg reméli, hogy Lapu nem akar éppen most távozni. Ezután Zaras felé fordul mosolyogva, nem győzi kapkodni a fejét.*
~Milyen sokan lettünk!~
-Már hogy lenne baj? Sőt jó is, hogy itt vagy.
*Persze figyel Taitos mondanivalójára is, csak tényleg sok felé kell figyelnie, így kicsit várnia kell, mire ő is sorra kerül.*
-Magam is aggódom Taitos mester, és engem is aggasztanak a történések. Van egy régi jó cimborám Maxemm... ő a szerzetesek egyik vezetője, dolgoztam vele itt együtt... bár most nem láttam mikor jöttem. Ha a jövőben erre vezérel utad, és tanácsra van szükséged a főpapnál, szólj Maxemm úrnak, említsd meg a nevemet, és akkor gyorsabban elintézheted az ügyeidet. *kacsint egyet, lám-lám mire lehet jó egy kis protekció.*
-Így van ő Loka. Loka a hölgy itt Krestvir, Taitos mester inasa. A többiek ismerik egymást. *néz körbe, és ha emlékezete nem csak, akkor tényleg most már senki sem idegen egymásnak, legalábbis látásból nem.*
-Rendes kört alkossatok, figyeljen mindenki Taitos mesterre, és lehetőleg jegyezzétek és tanuljátok is meg amit majd elmond. Taitos mester. *hajt fejet.*
-Tiéd a szó.
*Worenth nem a körbe áll be, hanem Taitos mellett foglal helyet, és szépen lassan nézi a tanítványokat, mint aki azt ellenőrzi, hogy mindenki figyel e. Persze nem zavaróan teszi mindezt, sőt olyan is van, hogy hátra tett kézzel járkálni kezd hol jobbra lépve párat, hol balra, és időnként bólogat Taitos szavaira. Zaras tényleg különleges lesz, Worenth is figyelemmel követi majd, miként teljesít, és a hóhajú mágus a mai nap tanításából jobban kiveszi a részét, és nem lesz háttérszereplő. Taitos nagyon jó kis varázslattal indít, ezzel egy szintet feljebb is lépnek a független ágakban, és még egy kis fejtörőt is adnak a tanoncoknak.*
-Gondoljátok át többször, rendesen a dolgot. *mondja Worenth, lényegében arra utalva, hogy nem kell egyszerre mindenkinek minden hülyeséget bemondania. Ha senki sem jön rá kénytelen lesz Worenth elárulni a titkok nyitját.*
2153. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-23 07:54:46
Üzenet elküldve: 2016-01-23 07:54:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Mágia alapozás II.//
*A kis csapat színes társasága dongja körül őket, már az első perctől. Lassan egy hete nem találkoztak így együtt.*
~Na, már mester?!~
*Néz egy nagyot az új megnevezésére.*
~Majd egyszer rákérdezek.~
*Fogadja meg, és inkább csak válaszol.*
-Nos, nem gondoltam arra, hogy itt lesz mindenki, nem szóltam senkinek. Hivatalos ügyben járok erre. Nagyon aggaszt, ami odakint történik, így segítségért fordultam a papokhoz, akik azt mondták, hogy csak a legfelsőbb körök férnek a szükséges iratokhoz. Úgyhogy most Amos válaszlevelét, vagy megkeresését várom.
*Magyarázza gyorsan a dolgot.*
-De van egy cetli az irodánk ajtaján, miszerint a templomba mentem, hátha azt megtalálják.
*A remény hal meg utoljára persze, aztán jönnek a véletlenek, ezzel elmondott mindent Worenthnek, amit csak tud. Hagyja, hogy inkább újdonsült inasát faggassa, Kriyon után szól inkább, aki bagós tüdővel talán még el sem tud tűnni az egyik oldalon, mikor Loka feltűnik a másikon.*
-Fizetésemelést. Na, majd elgondolkozunk rajta. Ha jó leszel növesztek neked egy kis kertnyi dohányt.
*Ajánlka fel a reális jutalmat. A szövetség a belső embereitől ugyanis nem szed pénzt, csupán a kifelé tanításból lehetne fizetése a fickónak.
Ekkor ér oda hozzá Zaras.*
-Nocsak, micsoda kellemes meglepetés.
*Mosolyog bajtársára.*
-Hú, és még ilyet is ka...
*Kapja meg a pénzt, és a pofont is.*
~Biztos, valami ősi elf bensőséges köszöntés.~
*Keni meg ő is Zaras arcát kézfejével, aztán mosolyogva biccent egyet.
Majd megtörténik a lányok cseréje is. A futólag megismert Loka előtűnik. Lapu pedig eltűnik.*
-Üdvözletem. Bizonyára Loka.
*Biccent a nő irányába is egyet. Hisz a nevet már hallotta, az arcot látta, csupán mindig futkározott keresztbe kasul. Nem volt ideje bemutatkozni.*
-Taitos vagyok. Az intéző.
*Ha már synmirai az illető tudja, hogy a közvetlen, gyorsreagálású főnök, az Taitos.*
-No emberek, ideje életet varázsolni a templomba, mint az ődiőkben. Zaras, te leszel a próbababa, tudod, amit megbeszéltünk. Mély koncentráció, és arra figyelj, hogy a te akaratod bizony gyorsabb és erősebb, mint a mi elménk.
*Ad egy utolsó tanácsot a mai nap különleges emberének.*
-No, akkor álljunk ide egy kőrt!
*Caplat be a Templom közepére, leszakítva ezüst köpenyét, mely csillogva foszlik semmivé, végül felgyűri köpenyének ujját, és így bevár mindenkit.*
-Elsőnek a szent beszéd.
*Néz őszinte sajnálattal Kriyonra, ha méltóztatik ő is jönni.*
-Nyilván sokatik tisztában van vele, hogy az egyes ágak mind a függetlenre vezethetők vissza. Így ezek, amiket most fogtok tanulni. Nos, ezek az alapok. Hogy mire jók?
Sokszor semmire. Vagy csak éppen egyszer az életben véletlenül, bár sokuk tényleg fontos, alapvető tudást jelent.
Ezek amolyan gyakorlatok viszont. Etűdök. Már bonyolultabbak, mint meditálni tíz órát, vagy egy szöszt keresztül bökdösni akarattal egy bumerángon. De akkor is fontos megfigyelnetek a részleteit, a működését. Hisz másképpen, nem fogjátok tudni használni a legbonyolultabb specifikus varázslatokat sem.
*Itt vége a nagyjából másfél perces bevezetésnek. Rátér a lényegre.*
-Most egy picit bonyolultabb, furmányosabb dolog következik, mint amit otthon mutattam. Visszatérünk azokra az alapokra is. A végén.
Kezdetnek most egy varázslat párt tanítok meg nektek. Ehhez még Zaras sem kell, később pedig rátérünk az alapokra, a haladóknak pedig egy kis védelmi varázslatot is mutatok.
*Ezalatt odasétál a könyvtár ajtajához, és elmormolja az igét, ismét vándor nyelven.*
~Ajtó, ne fedd fel az utat!~
*Ha sikerrel jár a könyvtár ajtaja kívülről beleolvad a falba, és csak akkor nyílik ki, ha valaki Taitos botjával koppint rá, ekkor elkezd meséni tovább a tanoncoknak.*
-Nos, ez a Titkos ajtó létrehozásának a művelete. Bentről továbbra is ajtó, így remélhetőleg elnézik nekünk a tudós fők a gyakorlást. Kintről viszont azt sem tudod hol van. Azt meg még kevésbé, hogy hogyan nyitjuk ki. Vannak ötleteitek esetleg?
*Kérdezi, és még nem említi meg a varázs egyik félmegoldását, a kijáratot.*
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására a varázsló által kiválasztott ajtó, mely egy zárt szobába nyílik, teljes mértékben átveszi a körülötte lévő fal anyagát, beleolvad környezetébe. A zár, kilincs eltűnik róla, a varázsló speciális nyitási módot találhat ki (pl. egy kő benyomása). Az ajtónak csak a nyílt helység felőli oldala változik meg (a szoba felőli nem), így belülről kényelmesen kinyitható.
*A kis csapat színes társasága dongja körül őket, már az első perctől. Lassan egy hete nem találkoztak így együtt.*
~Na, már mester?!~
*Néz egy nagyot az új megnevezésére.*
~Majd egyszer rákérdezek.~
*Fogadja meg, és inkább csak válaszol.*
-Nos, nem gondoltam arra, hogy itt lesz mindenki, nem szóltam senkinek. Hivatalos ügyben járok erre. Nagyon aggaszt, ami odakint történik, így segítségért fordultam a papokhoz, akik azt mondták, hogy csak a legfelsőbb körök férnek a szükséges iratokhoz. Úgyhogy most Amos válaszlevelét, vagy megkeresését várom.
*Magyarázza gyorsan a dolgot.*
-De van egy cetli az irodánk ajtaján, miszerint a templomba mentem, hátha azt megtalálják.
*A remény hal meg utoljára persze, aztán jönnek a véletlenek, ezzel elmondott mindent Worenthnek, amit csak tud. Hagyja, hogy inkább újdonsült inasát faggassa, Kriyon után szól inkább, aki bagós tüdővel talán még el sem tud tűnni az egyik oldalon, mikor Loka feltűnik a másikon.*
-Fizetésemelést. Na, majd elgondolkozunk rajta. Ha jó leszel növesztek neked egy kis kertnyi dohányt.
*Ajánlka fel a reális jutalmat. A szövetség a belső embereitől ugyanis nem szed pénzt, csupán a kifelé tanításból lehetne fizetése a fickónak.
Ekkor ér oda hozzá Zaras.*
-Nocsak, micsoda kellemes meglepetés.
*Mosolyog bajtársára.*
-Hú, és még ilyet is ka...
*Kapja meg a pénzt, és a pofont is.*
~Biztos, valami ősi elf bensőséges köszöntés.~
*Keni meg ő is Zaras arcát kézfejével, aztán mosolyogva biccent egyet.
Majd megtörténik a lányok cseréje is. A futólag megismert Loka előtűnik. Lapu pedig eltűnik.*
-Üdvözletem. Bizonyára Loka.
*Biccent a nő irányába is egyet. Hisz a nevet már hallotta, az arcot látta, csupán mindig futkározott keresztbe kasul. Nem volt ideje bemutatkozni.*
-Taitos vagyok. Az intéző.
*Ha már synmirai az illető tudja, hogy a közvetlen, gyorsreagálású főnök, az Taitos.*
-No emberek, ideje életet varázsolni a templomba, mint az ődiőkben. Zaras, te leszel a próbababa, tudod, amit megbeszéltünk. Mély koncentráció, és arra figyelj, hogy a te akaratod bizony gyorsabb és erősebb, mint a mi elménk.
*Ad egy utolsó tanácsot a mai nap különleges emberének.*
-No, akkor álljunk ide egy kőrt!
*Caplat be a Templom közepére, leszakítva ezüst köpenyét, mely csillogva foszlik semmivé, végül felgyűri köpenyének ujját, és így bevár mindenkit.*
-Elsőnek a szent beszéd.
*Néz őszinte sajnálattal Kriyonra, ha méltóztatik ő is jönni.*
-Nyilván sokatik tisztában van vele, hogy az egyes ágak mind a függetlenre vezethetők vissza. Így ezek, amiket most fogtok tanulni. Nos, ezek az alapok. Hogy mire jók?
Sokszor semmire. Vagy csak éppen egyszer az életben véletlenül, bár sokuk tényleg fontos, alapvető tudást jelent.
Ezek amolyan gyakorlatok viszont. Etűdök. Már bonyolultabbak, mint meditálni tíz órát, vagy egy szöszt keresztül bökdösni akarattal egy bumerángon. De akkor is fontos megfigyelnetek a részleteit, a működését. Hisz másképpen, nem fogjátok tudni használni a legbonyolultabb specifikus varázslatokat sem.
*Itt vége a nagyjából másfél perces bevezetésnek. Rátér a lényegre.*
-Most egy picit bonyolultabb, furmányosabb dolog következik, mint amit otthon mutattam. Visszatérünk azokra az alapokra is. A végén.
Kezdetnek most egy varázslat párt tanítok meg nektek. Ehhez még Zaras sem kell, később pedig rátérünk az alapokra, a haladóknak pedig egy kis védelmi varázslatot is mutatok.
*Ezalatt odasétál a könyvtár ajtajához, és elmormolja az igét, ismét vándor nyelven.*
~Ajtó, ne fedd fel az utat!~
*Ha sikerrel jár a könyvtár ajtaja kívülről beleolvad a falba, és csak akkor nyílik ki, ha valaki Taitos botjával koppint rá, ekkor elkezd meséni tovább a tanoncoknak.*
-Nos, ez a Titkos ajtó létrehozásának a művelete. Bentről továbbra is ajtó, így remélhetőleg elnézik nekünk a tudós fők a gyakorlást. Kintről viszont azt sem tudod hol van. Azt meg még kevésbé, hogy hogyan nyitjuk ki. Vannak ötleteitek esetleg?
*Kérdezi, és még nem említi meg a varázs egyik félmegoldását, a kijáratot.*
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására a varázsló által kiválasztott ajtó, mely egy zárt szobába nyílik, teljes mértékben átveszi a körülötte lévő fal anyagát, beleolvad környezetébe. A zár, kilincs eltűnik róla, a varázsló speciális nyitási módot találhat ki (pl. egy kő benyomása). Az ajtónak csak a nyílt helység felőli oldala változik meg (a szoba felőli nem), így belülről kényelmesen kinyitható.
2152. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-22 22:44:33
Üzenet elküldve: 2016-01-22 22:44:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Edző és gólyatábor//
*Kicsit kezdenek sokan lenni, és mind egyszerre beszélni, vitatkozni, ellenségeskedni. Azt pedig ő nem szereti. Végezetül befut a mókus rugdaló is, és utolsó cseppként az elviselhetőség pohárban csúnyán pillant Lapura.*
-Ki megyek levegőzni.
*Pattan fel, és sebes léptekkel, mellkasában a szorongató, fojtogató érzéssel rohan ki. Mielőbb, minél távolabb szándékozva kerülni a sisere bagázstól, idegen jövevénytől. Nem túl udvarias, nem is kedves dolog, tudja jól. De muszáj. Különben itt fullad meg közöttük. A templom így már nem az a békés, meditálásra alkalmas hely, mi volt eddig, kettesben Mesterével.*
*Kicsit kezdenek sokan lenni, és mind egyszerre beszélni, vitatkozni, ellenségeskedni. Azt pedig ő nem szereti. Végezetül befut a mókus rugdaló is, és utolsó cseppként az elviselhetőség pohárban csúnyán pillant Lapura.*
-Ki megyek levegőzni.
*Pattan fel, és sebes léptekkel, mellkasában a szorongató, fojtogató érzéssel rohan ki. Mielőbb, minél távolabb szándékozva kerülni a sisere bagázstól, idegen jövevénytől. Nem túl udvarias, nem is kedves dolog, tudja jól. De muszáj. Különben itt fullad meg közöttük. A templom így már nem az a békés, meditálásra alkalmas hely, mi volt eddig, kettesben Mesterével.*
2151. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-22 14:51:35
Üzenet elküldve: 2016-01-22 14:51:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Edző és gólyatábor //
// Mágia alapozás II. //
// Izmosodó vándormadaraknak //
*Loka a temető irányából érkezik határozott, hosszú léptekkel melyek szöges ellentétben állnak a szándékával, hogy minél később kelljen újra viszontlátnia az undorító félvért meg a lüke lánykát. Nem néz maga mögé, nem különösebben érdekli, hogy a barátkozós kedvű őrző követi-e, vagy még magában játssza a nevelőbácsit valamelyik sírkövön ücsörögve. Átvág a templomkerten, kezét fázósan dörgöli össze. ~Bárcsak tudnám ki konyít a tűzmágiához itt, rittyenthetne egy máglyát melegedni...~ Futtatja körbe tekintetét a fel-alá masírozó szerzeteseken.
Mikor a templomba lép azonban meglepetés fogadja. Ott nem csak a békaképű meg Lapu bájolognak egymással, hanem egy egész kis csapatot talál. Az elf egy pillanatra megtorpan, majd rögtön indul is a brancshoz, ahol néhány ismeretlen alak is feltűnik. És ami ennél is váratlanabb, az az, hogy egy-két ismerős is. Worenth mester hófehér fürtjei már messziről észrevehetőek. A nő idegesen szorítja össze öklét. Hát Kriyon előbb ért mesterükhöz, mint ő… Loka csupán reménykedik, hogy a fél-elf nem rögtön árulkodással kezdte a boldog találkozást. Amire, vallja be magának, vajmi kevés esély van.*
- Worenth mester. Örülök, hogy viszontlátom. *Lép a férfi mellé megszokott üvegszerű mosolyával. A kompánia további tagjai felé -kivéve Kriyont és Laput- is intéz egy illedelmes, visszafogott biccentést. Tekintete legelőször a magas, hamuszín-hajú elfre kúszik, de rögtön tovább is száll róla. ~Nocsak, a Zygendar fiú...~ A nőben egy pillanatra benne szorul a levegő. Reménykedik benne, hogy találkozásuk emléke azóta elhomályosult a szürke szemekben. Meglehetősen kínos volna felemlegetni.
Egy alacsony, csuklyás hölgy és egy valamivel magasabb, fekete hajú fiú is a díszes kis kompánia köreiben áll, bottal a kezében. Ez a bot nem olyan, mint a hóhajúé, de biztosan hatalmasat lehet ezzel is sózni egyes arcátlan félvérek szájára.*
// Mágia alapozás II. //
// Izmosodó vándormadaraknak //
*Loka a temető irányából érkezik határozott, hosszú léptekkel melyek szöges ellentétben állnak a szándékával, hogy minél később kelljen újra viszontlátnia az undorító félvért meg a lüke lánykát. Nem néz maga mögé, nem különösebben érdekli, hogy a barátkozós kedvű őrző követi-e, vagy még magában játssza a nevelőbácsit valamelyik sírkövön ücsörögve. Átvág a templomkerten, kezét fázósan dörgöli össze. ~Bárcsak tudnám ki konyít a tűzmágiához itt, rittyenthetne egy máglyát melegedni...~ Futtatja körbe tekintetét a fel-alá masírozó szerzeteseken.
Mikor a templomba lép azonban meglepetés fogadja. Ott nem csak a békaképű meg Lapu bájolognak egymással, hanem egy egész kis csapatot talál. Az elf egy pillanatra megtorpan, majd rögtön indul is a brancshoz, ahol néhány ismeretlen alak is feltűnik. És ami ennél is váratlanabb, az az, hogy egy-két ismerős is. Worenth mester hófehér fürtjei már messziről észrevehetőek. A nő idegesen szorítja össze öklét. Hát Kriyon előbb ért mesterükhöz, mint ő… Loka csupán reménykedik, hogy a fél-elf nem rögtön árulkodással kezdte a boldog találkozást. Amire, vallja be magának, vajmi kevés esély van.*
- Worenth mester. Örülök, hogy viszontlátom. *Lép a férfi mellé megszokott üvegszerű mosolyával. A kompánia további tagjai felé -kivéve Kriyont és Laput- is intéz egy illedelmes, visszafogott biccentést. Tekintete legelőször a magas, hamuszín-hajú elfre kúszik, de rögtön tovább is száll róla. ~Nocsak, a Zygendar fiú...~ A nőben egy pillanatra benne szorul a levegő. Reménykedik benne, hogy találkozásuk emléke azóta elhomályosult a szürke szemekben. Meglehetősen kínos volna felemlegetni.
Egy alacsony, csuklyás hölgy és egy valamivel magasabb, fekete hajú fiú is a díszes kis kompánia köreiben áll, bottal a kezében. Ez a bot nem olyan, mint a hóhajúé, de biztosan hatalmasat lehet ezzel is sózni egyes arcátlan félvérek szájára.*
2150. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-21 21:21:16
Üzenet elküldve: 2016-01-21 21:21:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Edző és gólyatábor//
* Az, hogy Kriyon nem foglalkozik vele, talán még jó is, mert így sok agysejtjét menti meg a pusztulástól. Mármint Zaras agysejtjeit, az elf igazából azt is kétségbe vonja, hogy egyáltalán van-e a másiknak ezekből a kis fickókból.
Nem tudja, kiért van úgy oda a másik, akinek büntetését még Lapu is helyesli, ezért kérdőn pillant a mesterre. *
- Worenth, gondolod, hogy jó ötlet ezt * pillant a félvérre * felügyelet nélkül elengedni?
* Körülbelül most fut be Taitos egy újabb hölgyemény kíséretében. *
- Á, Taitos! Jó, hogy itt vagy, Isurii küldi...
* Nyomja Taitos, a Zöldfülű kezébe a 2000 aranytallért tartalmazó erszényt, aminek tömege, ha tippelnie kéne, olyan 600 grammra esik . Innentől azt csinál vele, amit akar, ki tudja, talán még a taknyos Kriyon con Althabarad is kap belőle 300 aranyat, mert valószínűleg nem a semmiből tud ő is varázslatot tanulni, azt pedig erősen kétli, hogy dolgozna a fattya...
Kicsit zavarodottan, mert nem tudja, hogy AZT is átadja e, még közelebb lép az intézőhöz, majd kezeit felemelve ugyanolyan kétoldalú pofont ad a fiúnak, amilyet ő kapott Isutól. A különbség annyi, hogy míg a mágusmesternő vigyorgott és kacagott egyet, az elf halálosan komoly arcot vág. Erősségi viszonyban sem lehet sokkal erősebb, egészen biztosan nem fáj.
Miután mindent átadott visszalép Lapu mellé, s ő maga is leül, mint a jó diák. *
- Akkor maradok, ha nem baj.
* Az, hogy Kriyon nem foglalkozik vele, talán még jó is, mert így sok agysejtjét menti meg a pusztulástól. Mármint Zaras agysejtjeit, az elf igazából azt is kétségbe vonja, hogy egyáltalán van-e a másiknak ezekből a kis fickókból.
Nem tudja, kiért van úgy oda a másik, akinek büntetését még Lapu is helyesli, ezért kérdőn pillant a mesterre. *
- Worenth, gondolod, hogy jó ötlet ezt * pillant a félvérre * felügyelet nélkül elengedni?
* Körülbelül most fut be Taitos egy újabb hölgyemény kíséretében. *
- Á, Taitos! Jó, hogy itt vagy, Isurii küldi...
* Nyomja Taitos, a Zöldfülű kezébe a 2000 aranytallért tartalmazó erszényt, aminek tömege, ha tippelnie kéne, olyan 600 grammra esik
. Innentől azt csinál vele, amit akar, ki tudja, talán még a taknyos Kriyon con Althabarad is kap belőle 300 aranyat, mert valószínűleg nem a semmiből tud ő is varázslatot tanulni, azt pedig erősen kétli, hogy dolgozna a fattya...Kicsit zavarodottan, mert nem tudja, hogy AZT is átadja e, még közelebb lép az intézőhöz, majd kezeit felemelve ugyanolyan kétoldalú pofont ad a fiúnak, amilyet ő kapott Isutól. A különbség annyi, hogy míg a mágusmesternő vigyorgott és kacagott egyet, az elf halálosan komoly arcot vág. Erősségi viszonyban sem lehet sokkal erősebb, egészen biztosan nem fáj.
Miután mindent átadott visszalép Lapu mellé, s ő maga is leül, mint a jó diák. *
- Akkor maradok, ha nem baj.
2149. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-21 19:57:58
Üzenet elküldve: 2016-01-21 19:57:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Edző és gólyatábor//
*Egyelőre borzalmasan el van telve magától, egyrészt, mert végre-valahára kicsiholt magából egy kis szikrát (na meg Lokából is, ha már itt tartunk, még ha kicsit robbanékony is lett a lány), így nagyjából tojik Zarasra.*
- Meh? *pillant Lapura, majd úgy dönt, hogy kegyesen helyeselni fog a lány szavaira, még ha nem is érti.*
- Ja?! Ja. Úgy lesz, simán. Bár lehet, megsütöm előtte én magam. Gág. Hehe. *esik le neki végül, miről is van szó.*
*A fakóképű elf egy lesajnáló pillantást kap, hiszen csak egy elf gyászhuszár, nem pedig egy igazzhy tűzmágus, mint ugye Kriyon, immár vagy öt perce. Ekkora azonban megjön Lord Tajték egy ismeretlen testvérrel, vagy kivel, akinek szintén mosott agya van, mint Lapunak, vagy még inkább.*
- A bagó magától ég, csak nincs mivel megvágnom a végét... pedig már azt hittem, előkerült a tőröm, de neeem, valami tolvaj rima lenyúlta tőlem egy kivagyi hülye miatt. *mondja bele csak úgy a levegőbe, és ismét meggyújtja középső ujjas gyertyáját, csak immár nem Zarasnak mutogatva, hanem hát... úgy elfelé. Érti, aki érteni akarja.*
*Amikor látja, hogy Krestvír tekintete követi világító ujját, lassan elkezdi mozgatni.*
- Dicsák, várázslát! *vigyorog, majd jól megnézi magának az emberlányt, de semmi különös. Nem nagy szám, de legalább ránézésére nem olyan idegesítő, mint mondjuk Loka. Vagy Zaras, ha már az elfeknél tartunk. Ezt még magában fejtegetné, kellő jelzőket aggatva a sápkóros párosra, amikor Worenth mester fura dolgokat kezd el kérni tőle.*
- Ne? Miért ne? *általánosítani jó, és segíti a túlélést. Kirabolt és összevert egy ork? Legközelebb, ha követni kezd egy, még időbe nyírd ki, és a többi. A békekötésre halkan felröhög.*
- Elfogadom a bocsánatcumit, mester! *nanáhogy. Amikor azonban megdicsérik, önkéntelenül is elalszik a pilácsa és Kriyon zavarba jön. Nem nagyon dicsérték meg, talán csak Isurii.*
- Hát. Jó. Izé. Akkor fizetésemelést kérek! *néz jelentőségteljesen, és ujjait összedörzsöli. Ha ő lesz a mágustanár, azért guba jár. Mondjuk most sincs oka panaszra - koszt és kvártély, meg némi zsebpénz. Worenth ekkor elküldi, pedig sehova se akart menni még.*
- Aaaa... oké. Majd megmondom. *morog, aztán dörmögve elindul, kivéve, ha kap valamit. Fizetésemelést, dicséretet, nyaklevest, ilyesmit.*
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
*Egyelőre borzalmasan el van telve magától, egyrészt, mert végre-valahára kicsiholt magából egy kis szikrát (na meg Lokából is, ha már itt tartunk, még ha kicsit robbanékony is lett a lány), így nagyjából tojik Zarasra.*
- Meh? *pillant Lapura, majd úgy dönt, hogy kegyesen helyeselni fog a lány szavaira, még ha nem is érti.*
- Ja?! Ja. Úgy lesz, simán. Bár lehet, megsütöm előtte én magam. Gág. Hehe. *esik le neki végül, miről is van szó.*
*A fakóképű elf egy lesajnáló pillantást kap, hiszen csak egy elf gyászhuszár, nem pedig egy igazzhy tűzmágus, mint ugye Kriyon, immár vagy öt perce. Ekkora azonban megjön Lord Tajték egy ismeretlen testvérrel, vagy kivel, akinek szintén mosott agya van, mint Lapunak, vagy még inkább.*
- A bagó magától ég, csak nincs mivel megvágnom a végét... pedig már azt hittem, előkerült a tőröm, de neeem, valami tolvaj rima lenyúlta tőlem egy kivagyi hülye miatt. *mondja bele csak úgy a levegőbe, és ismét meggyújtja középső ujjas gyertyáját, csak immár nem Zarasnak mutogatva, hanem hát... úgy elfelé. Érti, aki érteni akarja.*
*Amikor látja, hogy Krestvír tekintete követi világító ujját, lassan elkezdi mozgatni.*
- Dicsák, várázslát! *vigyorog, majd jól megnézi magának az emberlányt, de semmi különös. Nem nagy szám, de legalább ránézésére nem olyan idegesítő, mint mondjuk Loka. Vagy Zaras, ha már az elfeknél tartunk. Ezt még magában fejtegetné, kellő jelzőket aggatva a sápkóros párosra, amikor Worenth mester fura dolgokat kezd el kérni tőle.*
- Ne? Miért ne? *általánosítani jó, és segíti a túlélést. Kirabolt és összevert egy ork? Legközelebb, ha követni kezd egy, még időbe nyírd ki, és a többi. A békekötésre halkan felröhög.*
- Elfogadom a bocsánatcumit, mester! *nanáhogy. Amikor azonban megdicsérik, önkéntelenül is elalszik a pilácsa és Kriyon zavarba jön. Nem nagyon dicsérték meg, talán csak Isurii.*
- Hát. Jó. Izé. Akkor fizetésemelést kérek! *néz jelentőségteljesen, és ujjait összedörzsöli. Ha ő lesz a mágustanár, azért guba jár. Mondjuk most sincs oka panaszra - koszt és kvártély, meg némi zsebpénz. Worenth ekkor elküldi, pedig sehova se akart menni még.*
- Aaaa... oké. Majd megmondom. *morog, aztán dörmögve elindul, kivéve, ha kap valamit. Fizetésemelést, dicséretet, nyaklevest, ilyesmit.*
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
2148. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-21 07:40:31
Üzenet elküldve: 2016-01-21 07:40:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Mágia alapozás II.//
//Edző és gólyatábor, Izmosodó vándormadarak//
*Ha Kriyon valóban igazat beszél, és a történtek úgy zajlottak, ahogyan állítja, akkor feltétlenül beszélni fog az elf nővel, hogy ilyenek a jövőben ne forduljanak elő.*
-Ne általánosíts. *mondja, mert azért a lotyó szó jelentését még ő is tudja.* -Nos annyit tehetek ez ügyben, hogy Lokat is megkérdezem a történtekről, aztán majd visszatérünk rá. De bármi is lesz a vége, békét fogtok kötni azt már most megmondom. *mondja határozottan, majd figyeli az ifjú tűzmágus első sikeres kísérletét, és serényen bólogat.*
-Igazán ügyes Kriyon. Meg kell mondjam őszintén, hogy nem láttam még ezt a varázslatot, így te vagy az első, aki ezt bemutatja. És ez azt is fogja jelenteni, hogy a tűzmágiát bizonyára te fogod majd tanítani. Lassan a testtel. *állítja meg a tűzmágust ha esetleg az már útnak indul Loka felé, majd sóhajt egyet, végül rábólint.*
-Na nem bánom menj, és beszéljétek meg... de ha ismét összebalhéztok, ha csak egy szót is hallok arról, hogy egymásnak estek, mindketten szépen mentek hazafelé, és egy ideig nem tanultok semmit. Világos? *kérdezi szigorú tekintettel a fiút. Remélhetőleg megérti, hogy mindez a szigor az ő érdeküket szolgálja, bár Kriyon nem buta gyerek, bizonyára felfogja, ha meg nem, akkor majd szépen vállalják a következményeket.*
-Aztán majd gyertek vissza, ne kószáljatok el. Ja és Kriyon még valami... kérlek mondd meg az őrzőnknek, hogy nyugodtan hazamehet, nincs már szükség testőrre, viszont Synmira ne maradjon őrizetlenül.
*Részéről ennyi, és Kriyon mehet a dolgára. Lapu kicsit adja alá a lovat, de egy pillantással igyekszik a hóhajú mágus elvenni a kedvét, hátha kapcsol.*
-Rendben Lapu, akkor majd így gondolkodunk a jövőben... a levegő ágat még Isurii úrnő is tudja neked tanítani ha kell, tehát mint láthatod, nem maradsz tanár híján.
*Ezután Zaras következik a sorban, neki is válaszol a mágus.*
-Eljöttem még én is tanulni kicsit, meg akkor már csatlakoztam a tanoncokhoz. Persze gyere csak, legalább te is tanulsz valamit. Taitos mestert meg ne keresgéld, inkább utána járok merre is van.
*Éppen belekezdene abba, hogy mentálisan felvegye a kapcsolatot Taitos mesterrel, amikor ismerős hang üti meg a fülét.*
-Áh Taitos mester! A legjobbkor... éppen most akartalak hívni. *mosolyodik el, Taitos bizonyára tudja mit is jelent mindez.*
-Tanulni jöttem egy kis földágat, meg akkor már a tanoncokkal is foglalkozom kicsit, ha már ilyen szépen összegyűltünk. Kriyon éppen elment elintézni egy... ügyet... és Loka is jön nemsokára.
*A többieket nyilván látja, így ők nem szorulnak különösebb magyarázatra. Mikor a Krestvir nevű hölgyet bemutatja Lapunak, szépen megnézi magának kiről is van szó. Lapu esete ezek szerint nem egyedi, lám vannak még, akik hasonló emlékezethiánnyal küszködnek.*
-Remek ötlet. *mosolyodik el, majd Krestvir felé intézi szavait.* -Biztosíthatom önt Krestvir, hogy Taitos mester mellett remek helye lesz, és rengeteg mindent tud majd tőle tanulni. És ha megfelel ez önnek, és elfogadja a dolgot, úgy üdvözlöm köreinkben. *hajt ő is fejet jó szokásához híven. Krestvir megállapíthatja, hogy kedvesek itt az emberek, és jó helye lesz itt neki.*
-Azt hiszem Taitos mester jobb időpontot nem is találhatnánk erre. Értesítetted erről esetleg az otthoniakat? Mert Eireni is jöhetne, meg Aerwen és Borugg is... legalább mindenki megismerhetné egymást. Ha így lesz attól tartok keresnünk kell egy nagyobb termet. *mosolyodik el a mágus, ezután átadja a terepet Taitosnak, és remélhetőleg mindenki befut majd. Természetesen ő is besegít majd a tanításba, elvégre is nem csinálhat mindent Taitos.*
-Mondja csak kedves Krestvir. *szól ismét az újonnan érkezőhöz.* -Régóta érdekli a mágia világa, vagy csak megtetszett a lövöldözés?
//Edző és gólyatábor, Izmosodó vándormadarak//
*Ha Kriyon valóban igazat beszél, és a történtek úgy zajlottak, ahogyan állítja, akkor feltétlenül beszélni fog az elf nővel, hogy ilyenek a jövőben ne forduljanak elő.*
-Ne általánosíts. *mondja, mert azért a lotyó szó jelentését még ő is tudja.* -Nos annyit tehetek ez ügyben, hogy Lokat is megkérdezem a történtekről, aztán majd visszatérünk rá. De bármi is lesz a vége, békét fogtok kötni azt már most megmondom. *mondja határozottan, majd figyeli az ifjú tűzmágus első sikeres kísérletét, és serényen bólogat.*
-Igazán ügyes Kriyon. Meg kell mondjam őszintén, hogy nem láttam még ezt a varázslatot, így te vagy az első, aki ezt bemutatja. És ez azt is fogja jelenteni, hogy a tűzmágiát bizonyára te fogod majd tanítani. Lassan a testtel. *állítja meg a tűzmágust ha esetleg az már útnak indul Loka felé, majd sóhajt egyet, végül rábólint.*
-Na nem bánom menj, és beszéljétek meg... de ha ismét összebalhéztok, ha csak egy szót is hallok arról, hogy egymásnak estek, mindketten szépen mentek hazafelé, és egy ideig nem tanultok semmit. Világos? *kérdezi szigorú tekintettel a fiút. Remélhetőleg megérti, hogy mindez a szigor az ő érdeküket szolgálja, bár Kriyon nem buta gyerek, bizonyára felfogja, ha meg nem, akkor majd szépen vállalják a következményeket.*
-Aztán majd gyertek vissza, ne kószáljatok el. Ja és Kriyon még valami... kérlek mondd meg az őrzőnknek, hogy nyugodtan hazamehet, nincs már szükség testőrre, viszont Synmira ne maradjon őrizetlenül.
*Részéről ennyi, és Kriyon mehet a dolgára. Lapu kicsit adja alá a lovat, de egy pillantással igyekszik a hóhajú mágus elvenni a kedvét, hátha kapcsol.*
-Rendben Lapu, akkor majd így gondolkodunk a jövőben... a levegő ágat még Isurii úrnő is tudja neked tanítani ha kell, tehát mint láthatod, nem maradsz tanár híján.
*Ezután Zaras következik a sorban, neki is válaszol a mágus.*
-Eljöttem még én is tanulni kicsit, meg akkor már csatlakoztam a tanoncokhoz. Persze gyere csak, legalább te is tanulsz valamit. Taitos mestert meg ne keresgéld, inkább utána járok merre is van.
*Éppen belekezdene abba, hogy mentálisan felvegye a kapcsolatot Taitos mesterrel, amikor ismerős hang üti meg a fülét.*
-Áh Taitos mester! A legjobbkor... éppen most akartalak hívni. *mosolyodik el, Taitos bizonyára tudja mit is jelent mindez.*
-Tanulni jöttem egy kis földágat, meg akkor már a tanoncokkal is foglalkozom kicsit, ha már ilyen szépen összegyűltünk. Kriyon éppen elment elintézni egy... ügyet... és Loka is jön nemsokára.
*A többieket nyilván látja, így ők nem szorulnak különösebb magyarázatra. Mikor a Krestvir nevű hölgyet bemutatja Lapunak, szépen megnézi magának kiről is van szó. Lapu esete ezek szerint nem egyedi, lám vannak még, akik hasonló emlékezethiánnyal küszködnek.*
-Remek ötlet. *mosolyodik el, majd Krestvir felé intézi szavait.* -Biztosíthatom önt Krestvir, hogy Taitos mester mellett remek helye lesz, és rengeteg mindent tud majd tőle tanulni. És ha megfelel ez önnek, és elfogadja a dolgot, úgy üdvözlöm köreinkben. *hajt ő is fejet jó szokásához híven. Krestvir megállapíthatja, hogy kedvesek itt az emberek, és jó helye lesz itt neki.*
-Azt hiszem Taitos mester jobb időpontot nem is találhatnánk erre. Értesítetted erről esetleg az otthoniakat? Mert Eireni is jöhetne, meg Aerwen és Borugg is... legalább mindenki megismerhetné egymást. Ha így lesz attól tartok keresnünk kell egy nagyobb termet. *mosolyodik el a mágus, ezután átadja a terepet Taitosnak, és remélhetőleg mindenki befut majd. Természetesen ő is besegít majd a tanításba, elvégre is nem csinálhat mindent Taitos.*
-Mondja csak kedves Krestvir. *szól ismét az újonnan érkezőhöz.* -Régóta érdekli a mágia világa, vagy csak megtetszett a lövöldözés?
2147. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-21 01:30:48
Üzenet elküldve: 2016-01-21 01:30:48
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
//Seawil//
*Valóban kellemes hely volt, persze éppen úgy, mint a templom össze többi fala vagy sarka. Kényelmes, határozottan kényelmes. Valahogy kénytelen lesz megbékélni majd a házzal, bár nem lesz egyszerű. Sőt, ez lesz az első éjszaka, hogy ágyban alszik. Hallani persze már hallott róla, de hát...*
- Hát az egész beszélgetés felesleges ebben a témában, ha úgy vesszük, elvégre semmi biztosat nem tudunk. Nem is ellenőrizhetjük a teóriákat, csak találgatunk. Én viszont szeretek elméleteket gyártani. Meg aztán... lehet egyszer a városig is elérnek a zombik, vagy még jobb, esetleg rosszabb, belülről indítanak támadást. Akkor nem árt, ha már előre gondolkodtunk ezen.
*Végül magában sem sikerül eldöntenie, hogy van-e értelme erről beszélgetni. Kicsit olyan, mint beszélgetni a halálról. Lehet gyártani elméleteket, de úgyis csak az tudja meg, akivel megtörténik, az pedig már úgysem mondja el. A következő szavakra viszont kicsit megfagy benne a vér. Hirtelen a lányra pillant, és lehetőség szerint bármi jelét keresi annak, hogy amaz csak viccel. Ha viszont nem talál erre utaló nyomot, akkor kénytelen lesz komolyan venni.*
- A... az... én... én nem... *vérszegény dadogásra futja csupán, hiszen ha valóban igaz, akkor ő szánt szándékkal ellenszegült egy felsőbbrendű lény akaratának, amit biztosan nem tudna elviselni* Én most itt vagyok. Ténylegesen. Készen állok. Kérlek... kérlek teljesítsd be a sorsom.
*Persze hazudik, messze nem áll készen a halálra, de hát mit is lehet tenni? Nincs választása, ha már az entitásnak magának kellett eljönnie érte. Meg hát számít ez? Hogy felkészült-e? Mindegy, a lány dönteni fog mindenben, ő legfeljebb várhat.*
- Hát... nem tudom, igazából majdnem mondtam, hogy éjszaka kész öngyilkosság a Csonttemetőbe menni, de igazából nappal sem a legbiztonságosabb hely, szóval... miért is ne? Bár éjszaka aligha fogunk látni bármit is. Ami azt illeti, én több naposra terveztem a dolgot, ha úgy sikerülne, akkor biztos töltenénk ott éjszakát is. De tény, én is szeretem a temetőt éjjel.
*A következő téma a kor, amiből nem sok jutott Lorewnek, de a lány helyeselése kicsit megnyugtatja. Hát tud ő egyet s mást a rendnek köszönhetően, a többit pedig bőségesen pótolja az élettapasztalata. Vagy mi a fene... Nem mintha sok ilyennel rendelkezne, de ezek szerint jó irányban tapogatózik. A rendben nem kor alapján skatulyázták be őket, hanem képességeik szerint. Így lett belőle is tanító, szerencsétlenségére. A fő, hogy annak már vége, kitört a börtönéből, megismerte a világot maga körül, és hát... szó mi szó, most ugyanazt csinálja, csak kicsit emberibb körülmények között. A fűben heverészést nem sokáig élvezheti, ugyanis hideg van. Sajnálatos, de télen ez a helyzet. Hideg. Fel is kel, és megjegyzi:*
- Hideg van *a templom említésére a lány már bólint is, szinte már gyanús, hogy túlontúl együttműködő. De csak szinte. A nemes-téma, nos, az már egészen más. Valahol örül neki, hogy nem ilyesvalakivel van dolga, az eléggé... kellemetlen. Maga sem tudja, miért, de amióta találkozott már nemesi sarjakkal, azóta óhatatlanul kialakult benne egy negatív kép az ilyenekről.*
- Csak a négy fal miatt gondoltam *jegyzi meg, mintegy magyarázatképpen* Hát én se voltam soha nemes. Többnyire mindig szerzetes voltam, ilyen vagy olyan, de a lényege ugyanaz. Most pedig... előléptem mágussá. Tanítóvá. Mi jöhet még?
*Kellemesen hosszúra sikeredik a séta, de hát Lorew lába bírja. Bizonyos korlátai vannak, főként a mellkasa miatt, az még néha fáj egy-egy nagyobb levegővételre, viszont ezt leszámítva kezd visszarázódni az életbe. Ezzel együtt pedig egyre biztosabban érzi, hogy lesz még egy beszélgetése Isvuval, sőt, már azt is tudja, milyen.*
- Nem igazán igazi nemeses kinézetű *felel, miközben felidézi maga előtt, hogyan is fest most a Namos ház* Eralil nem igazán nemes, nyerte a címet. A házat is. És lassan kezd elég zsúfolttá válni. Azért nagyon remélem, hogy neked fog jutni hely. Csak annyit tudok, hogy abba a szobába nem kerülhetsz, ahol én vagyok. Az életveszélyes. A további beosztásról nem tudok szinte semmit.
*Arra már nem figyelt, ki hol lesz rajtuk kívül. Annyi biztos, hogy abba a szobába nem kerülhet harmadik személy, ahol ő és Syss vannak. Eralil sem engedné, meg hát... ki akarna magának ekkora bajt keverni?*
- Rendben, sétálhatunk bárhol. Én sem ragaszkodom az erdőhöz, már csak a sok vad miatt sem, ami éjszaka ott garázdálkodik. A temető kellemes, a temető békés. Odakint nem garázdálkodik már semmi. Illetve... szeretem mondani, hogy a holtak már nem zavarnak, de mostanában ez eléggé kényes téma. Maradjunk annyiban, hogy eddig a holtak még nem zavartak.
*Akkor már csak a bizonyos tekercseket kell összeszedni a templomban, és mehetnek is, ha minden igaz. Tény, estébe fordult már a nap, nagyon ideje volna megjelenni a Namos házban. Ő a maga részéről nem is szándékozik itt több időt eltölteni, mint amennyit feltétlenül muszáj.*
- Szólj, ha mehetünk *fordul a lány felé* Talán sikerül még elérnünk a vacsora végét. Hátha hagynak nekünk valamit...
*Valóban kellemes hely volt, persze éppen úgy, mint a templom össze többi fala vagy sarka. Kényelmes, határozottan kényelmes. Valahogy kénytelen lesz megbékélni majd a házzal, bár nem lesz egyszerű. Sőt, ez lesz az első éjszaka, hogy ágyban alszik. Hallani persze már hallott róla, de hát...*
- Hát az egész beszélgetés felesleges ebben a témában, ha úgy vesszük, elvégre semmi biztosat nem tudunk. Nem is ellenőrizhetjük a teóriákat, csak találgatunk. Én viszont szeretek elméleteket gyártani. Meg aztán... lehet egyszer a városig is elérnek a zombik, vagy még jobb, esetleg rosszabb, belülről indítanak támadást. Akkor nem árt, ha már előre gondolkodtunk ezen.
*Végül magában sem sikerül eldöntenie, hogy van-e értelme erről beszélgetni. Kicsit olyan, mint beszélgetni a halálról. Lehet gyártani elméleteket, de úgyis csak az tudja meg, akivel megtörténik, az pedig már úgysem mondja el. A következő szavakra viszont kicsit megfagy benne a vér. Hirtelen a lányra pillant, és lehetőség szerint bármi jelét keresi annak, hogy amaz csak viccel. Ha viszont nem talál erre utaló nyomot, akkor kénytelen lesz komolyan venni.*
- A... az... én... én nem... *vérszegény dadogásra futja csupán, hiszen ha valóban igaz, akkor ő szánt szándékkal ellenszegült egy felsőbbrendű lény akaratának, amit biztosan nem tudna elviselni* Én most itt vagyok. Ténylegesen. Készen állok. Kérlek... kérlek teljesítsd be a sorsom.
*Persze hazudik, messze nem áll készen a halálra, de hát mit is lehet tenni? Nincs választása, ha már az entitásnak magának kellett eljönnie érte. Meg hát számít ez? Hogy felkészült-e? Mindegy, a lány dönteni fog mindenben, ő legfeljebb várhat.*
- Hát... nem tudom, igazából majdnem mondtam, hogy éjszaka kész öngyilkosság a Csonttemetőbe menni, de igazából nappal sem a legbiztonságosabb hely, szóval... miért is ne? Bár éjszaka aligha fogunk látni bármit is. Ami azt illeti, én több naposra terveztem a dolgot, ha úgy sikerülne, akkor biztos töltenénk ott éjszakát is. De tény, én is szeretem a temetőt éjjel.
*A következő téma a kor, amiből nem sok jutott Lorewnek, de a lány helyeselése kicsit megnyugtatja. Hát tud ő egyet s mást a rendnek köszönhetően, a többit pedig bőségesen pótolja az élettapasztalata. Vagy mi a fene... Nem mintha sok ilyennel rendelkezne, de ezek szerint jó irányban tapogatózik. A rendben nem kor alapján skatulyázták be őket, hanem képességeik szerint. Így lett belőle is tanító, szerencsétlenségére. A fő, hogy annak már vége, kitört a börtönéből, megismerte a világot maga körül, és hát... szó mi szó, most ugyanazt csinálja, csak kicsit emberibb körülmények között. A fűben heverészést nem sokáig élvezheti, ugyanis hideg van. Sajnálatos, de télen ez a helyzet. Hideg. Fel is kel, és megjegyzi:*
- Hideg van *a templom említésére a lány már bólint is, szinte már gyanús, hogy túlontúl együttműködő. De csak szinte. A nemes-téma, nos, az már egészen más. Valahol örül neki, hogy nem ilyesvalakivel van dolga, az eléggé... kellemetlen. Maga sem tudja, miért, de amióta találkozott már nemesi sarjakkal, azóta óhatatlanul kialakult benne egy negatív kép az ilyenekről.*
- Csak a négy fal miatt gondoltam *jegyzi meg, mintegy magyarázatképpen* Hát én se voltam soha nemes. Többnyire mindig szerzetes voltam, ilyen vagy olyan, de a lényege ugyanaz. Most pedig... előléptem mágussá. Tanítóvá. Mi jöhet még?
*Kellemesen hosszúra sikeredik a séta, de hát Lorew lába bírja. Bizonyos korlátai vannak, főként a mellkasa miatt, az még néha fáj egy-egy nagyobb levegővételre, viszont ezt leszámítva kezd visszarázódni az életbe. Ezzel együtt pedig egyre biztosabban érzi, hogy lesz még egy beszélgetése Isvuval, sőt, már azt is tudja, milyen.*
- Nem igazán igazi nemeses kinézetű *felel, miközben felidézi maga előtt, hogyan is fest most a Namos ház* Eralil nem igazán nemes, nyerte a címet. A házat is. És lassan kezd elég zsúfolttá válni. Azért nagyon remélem, hogy neked fog jutni hely. Csak annyit tudok, hogy abba a szobába nem kerülhetsz, ahol én vagyok. Az életveszélyes. A további beosztásról nem tudok szinte semmit.
*Arra már nem figyelt, ki hol lesz rajtuk kívül. Annyi biztos, hogy abba a szobába nem kerülhet harmadik személy, ahol ő és Syss vannak. Eralil sem engedné, meg hát... ki akarna magának ekkora bajt keverni?*
- Rendben, sétálhatunk bárhol. Én sem ragaszkodom az erdőhöz, már csak a sok vad miatt sem, ami éjszaka ott garázdálkodik. A temető kellemes, a temető békés. Odakint nem garázdálkodik már semmi. Illetve... szeretem mondani, hogy a holtak már nem zavarnak, de mostanában ez eléggé kényes téma. Maradjunk annyiban, hogy eddig a holtak még nem zavartak.
*Akkor már csak a bizonyos tekercseket kell összeszedni a templomban, és mehetnek is, ha minden igaz. Tény, estébe fordult már a nap, nagyon ideje volna megjelenni a Namos házban. Ő a maga részéről nem is szándékozik itt több időt eltölteni, mint amennyit feltétlenül muszáj.*
- Szólj, ha mehetünk *fordul a lány felé* Talán sikerül még elérnünk a vacsora végét. Hátha hagynak nekünk valamit...
2146. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-20 22:38:32
Üzenet elküldve: 2016-01-20 22:38:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Mágia alapozás II.//
//Izmosodó vándormadaraknak//
*A kapott feladatot eléggé furcsának találja, nem érti, mi jelentősége lehet, de mert egyébként is szokása megfigyelni a környezetét, ha arra van alkalma, kivetnivalót nem talál benne.
A templomot és ezt az egész világot új színben látva sétál beljebb és néz szerte, immár tudván, hogy ő is része ennek, s nem csak kívülálló vendég.
Hallgatja Taitost, és emészti szavait, egészen addig, míg a fiú fel nem hívja rá a figyelmét, hogy egy távolabbi csoportosulásban az ő társai vannak.
Ekkor anélkül, hogy tudatosítaná saját viselkedését, elengedi Taitos kezét, hogy jobban az arcába húzza a csuklyáját. Egyik kezével még fogja is, mintha attól tartana, egyébként lehullik, és meglehetősen félénken néz a mutatott irányba, s veszi szemügyre innen a távolból azt az ősz hajú mestert. Akit részéről azonnal a Taitos által korábban emlegetett mesterrel azonosít, vagyis úgy sejti, az ő beleegyezésén múlik, hogy maradhat-e a szövetségnél…
Mikor a fiú közli, hogy bemutatja őt, tiltakozó szándék ébred benne, de odáig már nem jut, hogy ezt meg is fogalmazza, mert Taitos már el is indult, méltóságteljesen lépdelve előtte.
Ő meg, mert elmaradni azért nem akar, kénytelen-kelletlen elindul a fiú mögött, s mikor elérik a kis társaságot, még arra is futja, hogy Taitos háta mögül előbújjon, s mellette állapodjon meg.
Egyelőre csak biccentéssel köszön, míg a fiú beszél, ő maga nem szólal meg. Helyette most már közelebbről is felméri az összegyűlteket, de senkit sem néz sokáig, pillantását sűrűn váltogatja. És természetesen a csuklyát még mindig nem hajtja hátra a fejéről. Süt róla, hogy szeretne elbújni, vagy legalább is a háttérben maradni. Bár sajnos a lekicsinylőnek tűnő arckifejezése miatt ezt könnyen össze lehet téveszteni azzal, hogy büszkeségből nem szívleli a társaságot.
Pedig a Lapuként emlegetett lány első pillantásra kedvesnek tűnik a számára, az elf sem túl ijesztő, Worenthtől a rangja miatt tart – az ő tekintetét eléggé kerüli is –, Kriyon pedig a varázslatával egyenesen felkelti az érdeklődését, az ő lángjára többször is visszatér pillantása.
Majd Taitosra kapja onnét, mikor a fiú csak ilyen hirtelen és nyíltan elárulja itt mindenkinek, hogy elveszítette az emlékeit. Elég kényelmetlenül érzi magát, és csak azért emeli fel mégis újra a tekintetét, mert most, hogy a fiú bemutatta, szükségét érzi, hogy végre szóban is köszöntse a többieket.*
- Üdvözöllek benneteket! - *hajt fejet.
Aztán, mikor Taitos folytatja, elmesélve az elmúlt percek eseményeit is, sajátos előadásmódban, ismét a fiúra néz. Majd Worenthre, várva, mit mond erre… S aztán sorra a többiekre, a gyakorlás ötletének felvetése után.*
//Izmosodó vándormadaraknak//
*A kapott feladatot eléggé furcsának találja, nem érti, mi jelentősége lehet, de mert egyébként is szokása megfigyelni a környezetét, ha arra van alkalma, kivetnivalót nem talál benne.
A templomot és ezt az egész világot új színben látva sétál beljebb és néz szerte, immár tudván, hogy ő is része ennek, s nem csak kívülálló vendég.
Hallgatja Taitost, és emészti szavait, egészen addig, míg a fiú fel nem hívja rá a figyelmét, hogy egy távolabbi csoportosulásban az ő társai vannak.
Ekkor anélkül, hogy tudatosítaná saját viselkedését, elengedi Taitos kezét, hogy jobban az arcába húzza a csuklyáját. Egyik kezével még fogja is, mintha attól tartana, egyébként lehullik, és meglehetősen félénken néz a mutatott irányba, s veszi szemügyre innen a távolból azt az ősz hajú mestert. Akit részéről azonnal a Taitos által korábban emlegetett mesterrel azonosít, vagyis úgy sejti, az ő beleegyezésén múlik, hogy maradhat-e a szövetségnél…
Mikor a fiú közli, hogy bemutatja őt, tiltakozó szándék ébred benne, de odáig már nem jut, hogy ezt meg is fogalmazza, mert Taitos már el is indult, méltóságteljesen lépdelve előtte.
Ő meg, mert elmaradni azért nem akar, kénytelen-kelletlen elindul a fiú mögött, s mikor elérik a kis társaságot, még arra is futja, hogy Taitos háta mögül előbújjon, s mellette állapodjon meg.
Egyelőre csak biccentéssel köszön, míg a fiú beszél, ő maga nem szólal meg. Helyette most már közelebbről is felméri az összegyűlteket, de senkit sem néz sokáig, pillantását sűrűn váltogatja. És természetesen a csuklyát még mindig nem hajtja hátra a fejéről. Süt róla, hogy szeretne elbújni, vagy legalább is a háttérben maradni. Bár sajnos a lekicsinylőnek tűnő arckifejezése miatt ezt könnyen össze lehet téveszteni azzal, hogy büszkeségből nem szívleli a társaságot.
Pedig a Lapuként emlegetett lány első pillantásra kedvesnek tűnik a számára, az elf sem túl ijesztő, Worenthtől a rangja miatt tart – az ő tekintetét eléggé kerüli is –, Kriyon pedig a varázslatával egyenesen felkelti az érdeklődését, az ő lángjára többször is visszatér pillantása.
Majd Taitosra kapja onnét, mikor a fiú csak ilyen hirtelen és nyíltan elárulja itt mindenkinek, hogy elveszítette az emlékeit. Elég kényelmetlenül érzi magát, és csak azért emeli fel mégis újra a tekintetét, mert most, hogy a fiú bemutatta, szükségét érzi, hogy végre szóban is köszöntse a többieket.*
- Üdvözöllek benneteket! - *hajt fejet.
Aztán, mikor Taitos folytatja, elmesélve az elmúlt percek eseményeit is, sajátos előadásmódban, ismét a fiúra néz. Majd Worenthre, várva, mit mond erre… S aztán sorra a többiekre, a gyakorlás ötletének felvetése után.*
2145. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-20 21:27:59
Üzenet elküldve: 2016-01-20 21:27:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Mágia alapozás II.//
//Izmosodó vándormadaraknak//
*Taitos az oldalán Krestvirrel lép be a Templom tágas csarnokába. A hely ideális olvasni, beszélgetni, esetleg egy-egy beszédre, de nem igazán van ez a rész kiképezve gyakorlásra, és nagyobb csapatok képzésére.*
-Figyeld meg a mágusokat Krestvir, milyen emberek?
*Adja ki az első feladatot máris, egyfajta bemelegítésként, de mégis, ez talán a legfontosabb.
Aztán belépnek, és a lassú visszhangos teremben elvesző hangok közé vegyül a magyarázó Taitosé is.*
-A mágia... van aki tudománynak, van aki művészetnek, fegyvernek, eszköznek fogja fel. Én azt mondom, hogy ez egy testrész. Mint kiképzetlen szárnya az elmének, olyan.
*Itt persze még folytatná, ha nem akadna el szava.*
~Na, ezt meg hogy?~
*Döbben le, mikor Synmira kompániájának nagy hányadát látja egy csoportban tömörülni.*
-Ott, azok a társaim. Az őszes hajú pedig Worenth mester.
*Mutat feléjük a lánynak susmorogva.*
-Gyere, bemutatlak nekik.
*Persze nem tisztázza, hogy Worenth voltaképpen csak egy Mester, nem a Mestere, de ez részletkérdés, inkább valami hatásos belépőn töri a fejét.
Mágia egyelőre nem jöhet szóba, így marad a méltóságteljes belépdelés.*
-A Szellemek vezettek utunkon!
*Köszön a csapatra.*
-Üdvözletem Worenth mester! Mi járatban erre?
*Teszi fel első, de nem utolsó kérdését.*
-Zaras, örülök, hogy látlak! Nagyon elmaradtatok, fél napot vártam rátok.
*Mondja szomorúan, de a tény, hogy az elf él, mindenképpen megnyugtató. Ezek után Kriyonhoz fordul.*
-Hordasz még gyufát, vagy már magától izzik a bagó?
*Kérdezi felhúzott szemöldökkel, mert ugyebár tudja, hogy a férfi mire készül. Majd zárásképpen Lapuhoz fordul.*
-No, és még Lapu is itt van. Képzeld találtam egy sorstársadat. Ő itt Krestvir, ő sem emlékszik sok dologra.
*Mutatja be a csapatnak a lányt, aztán leginkább Worenthhez intézi szavait.*
-A helyzet az, hogy éppen azt ajánlottam fel neki a minap, hogyha hasznossá tudja magát tenni, hát lehet az inasom. Pár perce az is kiderült, hogy kifejezett érzéke van a lövöldözéshez.
*Lendít egyet karján szimbolikusan.*
-Éppen folytatni terveztük a gyakorlást, akinek van kedve...
*Néz körbe, és arcán sanda vigyor kerekedik.*
-Olyan elaggott ez a terem, felrázhatnánk egy kicsit. Mit szólsz Zaras? Te is gyakorolhatnál.
*A férfi pont kapóra is jön. Kipróbálhatják az elméletet rajta.*
//Izmosodó vándormadaraknak//
*Taitos az oldalán Krestvirrel lép be a Templom tágas csarnokába. A hely ideális olvasni, beszélgetni, esetleg egy-egy beszédre, de nem igazán van ez a rész kiképezve gyakorlásra, és nagyobb csapatok képzésére.*
-Figyeld meg a mágusokat Krestvir, milyen emberek?
*Adja ki az első feladatot máris, egyfajta bemelegítésként, de mégis, ez talán a legfontosabb.
Aztán belépnek, és a lassú visszhangos teremben elvesző hangok közé vegyül a magyarázó Taitosé is.*
-A mágia... van aki tudománynak, van aki művészetnek, fegyvernek, eszköznek fogja fel. Én azt mondom, hogy ez egy testrész. Mint kiképzetlen szárnya az elmének, olyan.
*Itt persze még folytatná, ha nem akadna el szava.*
~Na, ezt meg hogy?~
*Döbben le, mikor Synmira kompániájának nagy hányadát látja egy csoportban tömörülni.*
-Ott, azok a társaim. Az őszes hajú pedig Worenth mester.
*Mutat feléjük a lánynak susmorogva.*
-Gyere, bemutatlak nekik.
*Persze nem tisztázza, hogy Worenth voltaképpen csak egy Mester, nem a Mestere, de ez részletkérdés, inkább valami hatásos belépőn töri a fejét.
Mágia egyelőre nem jöhet szóba, így marad a méltóságteljes belépdelés.*
-A Szellemek vezettek utunkon!
*Köszön a csapatra.*
-Üdvözletem Worenth mester! Mi járatban erre?
*Teszi fel első, de nem utolsó kérdését.*
-Zaras, örülök, hogy látlak! Nagyon elmaradtatok, fél napot vártam rátok.
*Mondja szomorúan, de a tény, hogy az elf él, mindenképpen megnyugtató. Ezek után Kriyonhoz fordul.*
-Hordasz még gyufát, vagy már magától izzik a bagó?
*Kérdezi felhúzott szemöldökkel, mert ugyebár tudja, hogy a férfi mire készül. Majd zárásképpen Lapuhoz fordul.*
-No, és még Lapu is itt van. Képzeld találtam egy sorstársadat. Ő itt Krestvir, ő sem emlékszik sok dologra.
*Mutatja be a csapatnak a lányt, aztán leginkább Worenthhez intézi szavait.*
-A helyzet az, hogy éppen azt ajánlottam fel neki a minap, hogyha hasznossá tudja magát tenni, hát lehet az inasom. Pár perce az is kiderült, hogy kifejezett érzéke van a lövöldözéshez.
*Lendít egyet karján szimbolikusan.*
-Éppen folytatni terveztük a gyakorlást, akinek van kedve...
*Néz körbe, és arcán sanda vigyor kerekedik.*
-Olyan elaggott ez a terem, felrázhatnánk egy kicsit. Mit szólsz Zaras? Te is gyakorolhatnál.
*A férfi pont kapóra is jön. Kipróbálhatják az elméletet rajta.*
2144. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-20 21:26:06
Üzenet elküldve: 2016-01-20 21:26:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Edző és gólyatábor//
* Az első alkalommal, mikor Kriyon a szavába vág, elhallgat. Ha a fiú ki akarja idegelni, akkor nem adja meg neki az örömöt, figyelmét Lapura fordítja inkább. Lehajol hozzá, szinte a fülébe mondja, hogy Kriyon hangja biztosan ne nyomja el az övét. Ha esetleg mégis az történne, hát ad egy-két kellemetlen nyaklevest, meg egy lesújtó pillantást a félvérnek. Persze csak tanító jelleggel. *
- Na hogy halad a varázslás?
* Kérdi mosolyogva. Igazán különös, hogy az elfeken kívül csak néhány embert tűr meg maga mellett, akikkel mondhatni, kedves, s az ártatlanság mintaképének számító Lapu is köztük van. Vajon miért? Valami természetes védőösztönt kapcsolt be a lány? De mivel?
Ha Kriyon végzett Zaras idejének húzásával, illetve a lány a beszéddel, akkor kiegyenesedik. *
- Vigyázz magadra, nehogy aztán meghalj. Igazán nagy kár lenne érted.
* Veti oda a gyufaujjúnak a lenéző vigyor kíséretében, mielőtt Worenth felé fordulva ismét nekiállna megkérdezni, amit meg kell, amire remélhetőleg érthető választ kap majd. *
- Mit is csináltok itt, Worenth? Csatlakozhatnék, ha már úgyis itt vagyok.
* Az első alkalommal, mikor Kriyon a szavába vág, elhallgat. Ha a fiú ki akarja idegelni, akkor nem adja meg neki az örömöt, figyelmét Lapura fordítja inkább. Lehajol hozzá, szinte a fülébe mondja, hogy Kriyon hangja biztosan ne nyomja el az övét. Ha esetleg mégis az történne, hát ad egy-két kellemetlen nyaklevest, meg egy lesújtó pillantást a félvérnek. Persze csak tanító jelleggel. *
- Na hogy halad a varázslás?
* Kérdi mosolyogva. Igazán különös, hogy az elfeken kívül csak néhány embert tűr meg maga mellett, akikkel mondhatni, kedves, s az ártatlanság mintaképének számító Lapu is köztük van. Vajon miért? Valami természetes védőösztönt kapcsolt be a lány? De mivel?
Ha Kriyon végzett Zaras idejének húzásával, illetve a lány a beszéddel, akkor kiegyenesedik. *
- Vigyázz magadra, nehogy aztán meghalj. Igazán nagy kár lenne érted.
* Veti oda a gyufaujjúnak a lenéző vigyor kíséretében, mielőtt Worenth felé fordulva ismét nekiállna megkérdezni, amit meg kell, amire remélhetőleg érthető választ kap majd. *
- Mit is csináltok itt, Worenth? Csatlakozhatnék, ha már úgyis itt vagyok.
2143. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-20 20:34:17
Üzenet elküldve: 2016-01-20 20:34:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Edző és gólyatábor//
*A segítőszándék fontos, így bölcsen bólogat a levegő ágra. De a repülés még fontosabb. Különösen egy szárnyaszegett tündérnek. Szíve szerint Worenth nyakába borulna, majd felpattanna, sikongatna, és ugrálna örömében. De az sem a helyhez, sem egy reményteljes mágustanonchoz nem illő. Így csak széles mosollyal bólint rá a dologra.*
-Az lesz a nekem való.
*Új érkező, kit vidáman vigyorogva, integetve üdvözöl.*
-Szervusz Zaras.
*Már lelkendezne is a világ legcukibb bátyójának, hogy mennyit tanult, haladt, ágat választott, de az elf nem hogy kérdezni, szóhoz jutni sem igen tud Kriyontól, így Lapu sem. Csendesen, de mindenképp elégedett boldogságban kivárja még lezajlik a félelf magánszáma. olykor helyeselve bele is sóhajt, bólogat, jelezve egyetért a Lokát becsmérlő szállal.*
-Az jó, de majd változtasd vissza, hogy megtudja bánni. Biztos tanult a leckéből.
*Teljesen komoly. Ahogyan teljesen elképzelhetőnek tartja, hogy Kriyon libává változtatta a lányt. Szemernyit sem kételkedik ebben, épp csak kicsit aggódik, hogy szegény Loka végül vétkein felül bűnhődik.*
-Azért nem lenne jó, ha valaki elkapná, és megsütné ebédre.
*A segítőszándék fontos, így bölcsen bólogat a levegő ágra. De a repülés még fontosabb. Különösen egy szárnyaszegett tündérnek. Szíve szerint Worenth nyakába borulna, majd felpattanna, sikongatna, és ugrálna örömében. De az sem a helyhez, sem egy reményteljes mágustanonchoz nem illő. Így csak széles mosollyal bólint rá a dologra.*
-Az lesz a nekem való.
*Új érkező, kit vidáman vigyorogva, integetve üdvözöl.*
-Szervusz Zaras.
*Már lelkendezne is a világ legcukibb bátyójának, hogy mennyit tanult, haladt, ágat választott, de az elf nem hogy kérdezni, szóhoz jutni sem igen tud Kriyontól, így Lapu sem. Csendesen, de mindenképp elégedett boldogságban kivárja még lezajlik a félelf magánszáma. olykor helyeselve bele is sóhajt, bólogat, jelezve egyetért a Lokát becsmérlő szállal.*
-Az jó, de majd változtasd vissza, hogy megtudja bánni. Biztos tanult a leckéből.
*Teljesen komoly. Ahogyan teljesen elképzelhetőnek tartja, hogy Kriyon libává változtatta a lányt. Szemernyit sem kételkedik ebben, épp csak kicsit aggódik, hogy szegény Loka végül vétkein felül bűnhődik.*
-Azért nem lenne jó, ha valaki elkapná, és megsütné ebédre.
2142. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-19 22:31:47
Üzenet elküldve: 2016-01-19 22:31:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Edző és gólyatábor//
*Jellemző amúgy, hogy csak Laput érdekli a testi épsége, őt is csak azért, mert kicsit gárgyult. Zaras természetesen a szokásos seggfej műsorát hozzá, de Kriyon sem azért kel fel, hogy neki próbáljon megfelelni, így gyakorlatilag azt sem veszi figyelembe, hogy megérkezik és beszélni kezd. Worenthből is kiugrik a vén gyerekmolesztáló, és egyből firtatni kezdi az előzményeket - mivel pedig Kriyon nem veszi figyelembe Zaras jelenlétét, simán folytatja a beszédet anélkül, hogy figyelne, beszél e a ványadt elf.*
- Ja, rosszindulatú volt végig, pedig Daranel is megmondta neki, hogy ne kószáljon el. Engedtlen szuka, mint minden elf lotyó, na. Aztán meg nekiállt velem ordítozni meg feszülni, és majd kitépte a torkomat, pedig én csak izé... megfelelően lereagáltam a személyes terembe való ízléstelen betolakodását, Worenth mester. *ha kell, hangosabban is beszél, hogy Zarast lenyomja hangilag. Ha az elf paraszt, akkor Kriyon suttyó.*
- Morált meg nem lehet fenntartani, ha valaki nem érzi magát igazzyh Szilánknak. *a mester kérdésére végül elvigyorodik és feltartja középső ujját az ég felé, egész véletlenül kissé Zaras felé fordulva.*
- Jó, hogy kérdezed, Worenth mester! *és ha minden jól megy, Kriyon ujja végén felgyullad a láng.*
- Jó tüzet gyújtani, gyertyát éleszteni, vagy megvilágítani a lényeget, ha a sötéteknek sötétben kell bemutatni! *vigyorog gátlástalanul, aztán felcsillan a szeme.*
- Nem, nem láttam azt a fa... fantasztikus varázslót, sajnos. Pedig úgy hiányzik! *sápítozik, és magában még mindig tőre után hörög.*
- De ha tényleg megengeded, hogy lerendezzem a Lokát, mester, akkor indulok is! Van számára pár leckém, hehe. *Lapu is kap egy pár jó szót.*
- Annak? Dehogy. Jól szemen böktem a libát. Most gágog, hehe.
A hozzászólás írója (Kriyon con Althabarad) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.01.19 22:35:54
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
*Jellemző amúgy, hogy csak Laput érdekli a testi épsége, őt is csak azért, mert kicsit gárgyult. Zaras természetesen a szokásos seggfej műsorát hozzá, de Kriyon sem azért kel fel, hogy neki próbáljon megfelelni, így gyakorlatilag azt sem veszi figyelembe, hogy megérkezik és beszélni kezd. Worenthből is kiugrik a vén gyerekmolesztáló, és egyből firtatni kezdi az előzményeket - mivel pedig Kriyon nem veszi figyelembe Zaras jelenlétét, simán folytatja a beszédet anélkül, hogy figyelne, beszél e a ványadt elf.*
- Ja, rosszindulatú volt végig, pedig Daranel is megmondta neki, hogy ne kószáljon el. Engedtlen szuka, mint minden elf lotyó, na. Aztán meg nekiállt velem ordítozni meg feszülni, és majd kitépte a torkomat, pedig én csak izé... megfelelően lereagáltam a személyes terembe való ízléstelen betolakodását, Worenth mester. *ha kell, hangosabban is beszél, hogy Zarast lenyomja hangilag. Ha az elf paraszt, akkor Kriyon suttyó.*
- Morált meg nem lehet fenntartani, ha valaki nem érzi magát igazzyh Szilánknak. *a mester kérdésére végül elvigyorodik és feltartja középső ujját az ég felé, egész véletlenül kissé Zaras felé fordulva.*
- Jó, hogy kérdezed, Worenth mester! *és ha minden jól megy, Kriyon ujja végén felgyullad a láng.*
- Jó tüzet gyújtani, gyertyát éleszteni, vagy megvilágítani a lényeget, ha a sötéteknek sötétben kell bemutatni! *vigyorog gátlástalanul, aztán felcsillan a szeme.*
- Nem, nem láttam azt a fa... fantasztikus varázslót, sajnos. Pedig úgy hiányzik! *sápítozik, és magában még mindig tőre után hörög.*
- De ha tényleg megengeded, hogy lerendezzem a Lokát, mester, akkor indulok is! Van számára pár leckém, hehe. *Lapu is kap egy pár jó szót.*
- Annak? Dehogy. Jól szemen böktem a libát. Most gágog, hehe.
A hozzászólás írója (Kriyon con Althabarad) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.01.19 22:35:54
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
2141. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2016-01-19 19:38:22
Üzenet elküldve: 2016-01-19 19:38:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Edző és gólyatábor//
*A mágus számított rá, hogy Lapu nem lesz elragadtatva a gyógyításos dolog lehetőségétől, mert igen, ha a földhöz nem akar hozzányúlni, akkor a vérző sebesülthöz még inkább nem, és ennek hangot is ad. Worenth elmosolyodik.*
-Nincs is ezzel semmi baj, nem mindenki bírja. Viszont akkor szerintem, a levegő ág lesz a te ágad Lapu. Tipikus segítő varázslatokat tartalmaz, és azt nem csak velem, hanem Eireni inasommal is tudod tanulni, ha én elfoglalt vagyok. És idővel te is tudnál így reptetni tárgyakat. *mosolyodik el, és a talizmánjára biccent.* -Később majd részletesen is mesélek neked az ágról ha érdekel.
*Lapu szavai ismét mosolyt csalnak az arcára, és elképzeli ismételten a mókusrugdosós jelenetet.*
-Akkor majd légy résen. *kacsint, majd befut Kriyon is, lassan tényleg összeáll a csapat.*
-Szervusz Kriyon. *üdvözli, majd felvont szemöldökkel hallgatja a mágustanonc szavait.*
~Bige?~
*Worenth nem érti a szó jelentését, sosem hallotta még, de bizonyára így hívhatják a fiatal fiúk a lányokat manapság.*
-Ez különös. *hümmög maga elé.* -És mindezt ok nélkül tette, teljesen váratlanul, vagy esetleg hogy is mondjam... okot adtál rá? Mert a kis csapat vezetőjeként Kriyon a te feladatod a jó morál fenntartása, hogy ilyen esetek ne történjenek. Nem hiszem, hogy az eredményhez vezetne... inkább beszéljétek meg a dolgot.
*Lapu kérdésére azért Worenth is végignéz a tanoncon, akin nem látszódnak külsérelmi nyomok, na de nem félti ő a félvért, és másnak sem szükséges, mert tud ő magára vigyázni.*
-Bizonyára jól van. *állapítja meg.* -A makulátlan elegancia... igen Lapu jól mondod, neked is jó lesz majd ez, és szerintem meg is bírod tanulni, nem olyan nehéz. És mondd csak Kriyon... hogy állsz a tűzággal? Sikerült tanulnod valamit? Lapu azt mondta, hogy beszéltél neki az érzékről meg sokat segítettél... ez dicséretes, szép munka! Viszont ezt a Loka ügyet tényleg rendezzétek le, mert nem szeretnék széthúzást a csapatban, vagy ha nem megy megoldom én a kettőtök ügyét... rendben? *néz kérdően a félvérre, és reméli, hogy veszi az adást. A kis társaság gyarapítása kedvéért Zaras is megjelenik, Worenth már őt is régen látta, és Taitos jelentéséből tudja, hogy ő is részt vett a Kikötői harcokban.*
-Üdv Zaras! Minden rendben? Nem, én sem láttam, de jó is hogy kérdezed, ez engem is érdekelne. Kriyon te sem láttad Taitos mestert?
~Lord Tajték... ha jól emlékszem így hívja Taitos mestert... de még Lord Tajték... nagy mókamester ez a Kriyon gyerek.~
-Mágiát tanulunk és beszélgetünk. *mondja Zarasnak.* -Ha Kriyon sem tudja, hogy hol van, akkor maradj itt és megkérdezem. *mutat mutató ujjával a fejére.*
*A mágus számított rá, hogy Lapu nem lesz elragadtatva a gyógyításos dolog lehetőségétől, mert igen, ha a földhöz nem akar hozzányúlni, akkor a vérző sebesülthöz még inkább nem, és ennek hangot is ad. Worenth elmosolyodik.*
-Nincs is ezzel semmi baj, nem mindenki bírja. Viszont akkor szerintem, a levegő ág lesz a te ágad Lapu. Tipikus segítő varázslatokat tartalmaz, és azt nem csak velem, hanem Eireni inasommal is tudod tanulni, ha én elfoglalt vagyok. És idővel te is tudnál így reptetni tárgyakat. *mosolyodik el, és a talizmánjára biccent.* -Később majd részletesen is mesélek neked az ágról ha érdekel.
*Lapu szavai ismét mosolyt csalnak az arcára, és elképzeli ismételten a mókusrugdosós jelenetet.*
-Akkor majd légy résen. *kacsint, majd befut Kriyon is, lassan tényleg összeáll a csapat.*
-Szervusz Kriyon. *üdvözli, majd felvont szemöldökkel hallgatja a mágustanonc szavait.*
~Bige?~
*Worenth nem érti a szó jelentését, sosem hallotta még, de bizonyára így hívhatják a fiatal fiúk a lányokat manapság.*
-Ez különös. *hümmög maga elé.* -És mindezt ok nélkül tette, teljesen váratlanul, vagy esetleg hogy is mondjam... okot adtál rá? Mert a kis csapat vezetőjeként Kriyon a te feladatod a jó morál fenntartása, hogy ilyen esetek ne történjenek. Nem hiszem, hogy az eredményhez vezetne... inkább beszéljétek meg a dolgot.
*Lapu kérdésére azért Worenth is végignéz a tanoncon, akin nem látszódnak külsérelmi nyomok, na de nem félti ő a félvért, és másnak sem szükséges, mert tud ő magára vigyázni.*
-Bizonyára jól van. *állapítja meg.* -A makulátlan elegancia... igen Lapu jól mondod, neked is jó lesz majd ez, és szerintem meg is bírod tanulni, nem olyan nehéz. És mondd csak Kriyon... hogy állsz a tűzággal? Sikerült tanulnod valamit? Lapu azt mondta, hogy beszéltél neki az érzékről meg sokat segítettél... ez dicséretes, szép munka! Viszont ezt a Loka ügyet tényleg rendezzétek le, mert nem szeretnék széthúzást a csapatban, vagy ha nem megy megoldom én a kettőtök ügyét... rendben? *néz kérdően a félvérre, és reméli, hogy veszi az adást. A kis társaság gyarapítása kedvéért Zaras is megjelenik, Worenth már őt is régen látta, és Taitos jelentéséből tudja, hogy ő is részt vett a Kikötői harcokban.*
-Üdv Zaras! Minden rendben? Nem, én sem láttam, de jó is hogy kérdezed, ez engem is érdekelne. Kriyon te sem láttad Taitos mestert?
~Lord Tajték... ha jól emlékszem így hívja Taitos mestert... de még Lord Tajték... nagy mókamester ez a Kriyon gyerek.~
-Mágiát tanulunk és beszélgetünk. *mondja Zarasnak.* -Ha Kriyon sem tudja, hogy hol van, akkor maradj itt és megkérdezem. *mutat mutató ujjával a fejére.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3854-3873