Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ingoványos vidék (új)
MágustoronyTalmid templom (új)
Ezen a helyszínen lehetőséged van varázsolni tanulni! Kattints ide, hogy tanulhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 98 (1941. - 1960. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1960. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-07-25 23:58:41
 ÚJ
>Kilvard Guldraen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Az arra érdemes//

*A tó, a torony, de még az öreg mágus is ugyanúgy fest, ahogy hagyta. Ez némi megnyugvással tölti el, mintha csak hazaért volna.*
-Én lennék.
*Hagyja jóvá a jelzőt belépve az ajtón, szája szegletében kissé megrándul egy izom. Becsukja maga mögött az ajtót és megáll az íroasztal előtt.
Sajognak a lábai, zúg a feje, alighanem a szemei alatt is karikák éktelenkednek. Idejét sem tudja, mikor hajtotta fejét párnára legutóbb. Talán még a Kikötőben. De most itt van, teljesítette a rá rótt feladatot és most más nem is igazán számít.*
-Minden rendben ment.
*Biccent a mágus felé. A világért sem terhelné az öreget a részletekkel, ráadásul motoszkál benne a gyanú, hogy Abogrnak volt sejtése a városban uralkodó állapotokról. Ahogy elnézi az asztal mögött gubbasztó vén mágust, önkéntelenül is eszébe jut, hogy Abogr vajon mikor szívhatott utoljára friss levegőt. Mikor aludt utoljára kiadósat, mikor hagyta el a tornyot egyáltalán?
Egyelőre elkergeti fejében a gondolatsort és előhúzva a cikornyás hordócskát hóna alól az asztal felett nyújtja a mágus felé.*
-A fogadós üdvözletét küldi.


A hozzászólás írója (Kilvard Guldraen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.07.26 00:45:31


1959. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-07-25 22:30:50
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 913
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

//Az arra érdemes//

*Hosszú út vezetett idáig, míg Kilvard céljához elért. Az olykor gyötrelmes és hányattatott rendben sorakozó feladatokat sikerrel teljesítve, hóna alatt a kis levélke tárgyával a mágustoronyhoz ért. A környék mint mindig most is csendes, csak halk madárfüttyök tarkítják, s a néha tófelszín fölé vetődő apróbb halak halk csobbanása. Most a szél sem fúj, igazi kirándulóidő, mondanák sokan. De az ember nem egy hosszú zarándoklaton van túl, bizonyára fáradt és elgyötört, de egyben büszke, mert sokszor a határait túllépve teljesítette küldetését. Az előtte terülő keretes faajtó immár tisztán várja, melyről szintén ő és keze munkája tehet. A határozott kopogásra határozott válasz felel, szinte azonnal, keze mozdulatával egy időben, mintha Abogr már várta volna.*
- Tessék! *Hallhatja a hívószót, s ha belép, Abogrot ugyanúgy találja. Íróasztalánál ülve, kissé komor és elgyötört tekintettel, ahogy egy lassút pislantva felnéz.*
- Á, a kézbesítő! *Mondja gyorsan, persze kósza mosoly villan át arcán, s vidámság játszik szája szegletében. Szakállát végigsimítva kérdezi.*
- Sikerrel jártál? Ugye nem volt gond, útközben? *Kérdezi, a hordóról egyelőre nem tudakozódik.*


1958. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-07-25 20:35:18
 ÚJ
>Pyr Lavand avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Maihhin vadászat//

*A csúcs magas, de lábait megtámasztva kényelmesen állva körbe tud nézni. Előtte terül a táj, ami a maga csodájával egész egyszerűen tökéletes. A látképet nem zavarja meg semmi, semmi ellenséges, vagy idegen. A torony békésen lebeg a kristálytiszta tó vize felett. Lehunyja szemét, s arcát a szél irányába fordítja, hagyja, hogy hajába kapjon, s szabadon lobogjon mögötte. El is mosolyodik kissé, a régi időkben valószínűleg, a világba kiáltotta volna boldogságát és szabadságérzetét, azonban most nem tesz így, elég a néma mosoly, s lassan elindul lefelé. Persze ez a lassúság, csak amolyan tündérféle, mert kiterjesztett szárnyakkal veti le magát a mélybe. Félköröket leírva süllyed, nem sok idő, míg lába földet ér, lágyan, hang nélkül, s kezét karba fonva, lábát keresztbe téve a fa törzsének támaszkodva figyeli az újonnan érkezőket. Isqehának felfelé mutatott hüvelykujjal jelzi, hogy minden rendben, közben szélesen mosolyog. "Veszély nincs." Jelzi az arca, ami jelenleg sugározza a vidámságot, egyáltalán nincs problémája jelenlegi állapotával. Pycta mindenkit magához int, így ő is közelebb lép, persze csak csapaton kívül, tisztes távolságban attól foglal helyett, török ülésben, kezeit térdén nyugtatja, ahogy előbb Pyctától látta. Persze Bayde érkezésére nem bírja ki, hogy ne integessen oda, a druida kap egy széles üdvözlő mosolyt is, a tündér arca azt jelzi, hogy örül a találkozásnak. Korábban észre sem vette, hogy megérkezett, talán épp akkor fordított hátat a társaságnak, hogy a fára kapaszkodhasson. Lassan azonban mindenki megérkezik, ki e fontos küldetésre helyet kapott a csapatban. Leon a kívülről morcos, belülről lágyszívű kalóz, az ifjú tündér fajtársa, rövidre nyírt hajával, Zara a vörös kiképző. De egy idegen is elhalad a csoport mellett, láthatóan sietősen, kapkodva és alaposan felszerelten. Pyr kíváncsian nézi meg az embert. ~ Vajon merre tarthat? ~ Kérdezi meg, csak úgy magától, majd visszafordul a többiek felé. Immár nincs más dolog, mint türelmesen várni a megbeszélés végkimenetelét.*


1957. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-07-25 11:32:11
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Maihhin vadászat//

*Isq csak rámosolyog Baydéra, érti a célzást, sőt el is képzeli, ahogy minden készletükből kifogyva, sok hosszú hét eltelte után, előre nem látható balvégzetű találkozások következtében ott maradnak távol Artheniortól és Erdőmélyétől a pusztán, étlen, szomjan, sebesülten, és sorra elhagyják ezt a teremtett világot, de ez a kép annyira homályba vesző, és valószínűsíthetetlen Isq számára, hogy minden fenyegetése ellenére sem tudja valóságosnak elfogadni.*
- Néhányan csak hazatérünk... *vigyorog Baydéra* - maihhinekkel vagy anélkül. Mindenesetre ha én otthagynám a fogam, afelől itt és most végrendelkezem, hogy a testem nem kell hazacipelni... az ég mindenütt kék. *von vállat, és tényleg így is gondolja. A kíváncsisága a Füves puszta növényvilága, az ott élő állatok, és a pusztai népek iránt sokkal erősebb, mint a félelme amiatt, hogy néhányan esetleg nem térnek vissza közülük. Legalábbis a maga részéről ezt is bekalkulálja.
Közben sorra befut Zara, Ert, és Leon is, Pycta pedig elmondja, hogy egyelőre pihenő és megbeszélés következik. A négylábúak érezhetően idegesek Xauzur miatt, aki közben szintén előkerül, megállva Pycta mellett. Szerencsére egyáltalán nemtörődöm módon kezeli a lovak félelmét és fújtatását, és nem ragad rá azok feszültsége, így az lassan alább is hagy, legalábbis Shayenn egy idő után már egészen lenyugodva legelészik ott, ahová Isq kikötötte, a nagymacska közeli társasága ellenére.*

//Kilvard Guldraen//

*Ekkor tűnik fel a többiek után egy furcsa csuhás alak is a Toronyhoz vezető ösvényen, és bosszús képet vágva indul el egyenesen a lebegő torony iránt, mintha legalábbis útakadályt képeznének, bár a táborhely, amit Pycta rögtönözve épített számukra, és ahol a lovakkal együtt lassan mindenki tanyát ver, jóval odébb van az ösvénytől.
Ami még furcsábbá teszi a viselkedését, az az, hogy a csuháját egyik pillanatról a másikra lekanyarítva magáról csak úgy felakasztja egy ágra, így láthatóvá téve egy méretes hordócskát, amit bőszen magához szorít, mintha soha nem akarná elengedni.
Így felszerelkezve pedig elindul az opálos, felfelé vezető lépcsőkön.*
- Hol, ki, merre? *kérdezi Isqeha megjátszott, hangos, körbekémlelő ijedtséggel a hordócskás fickó ostromlós kifakadására, mert azért az elhallatszik hozzájuk, és hát azt ő is jobb szeretné, ha a Torony hírhedt öreg mágusmestere nem épp most távozna el a mágia örök vizeire valami toronyostromlás következtében, amikor ő végre ideér a falak alá.
De a felfelé igyekvő, immár csuhátlan csuhás igen hamar eltűnik a színről.*

//Zara, Leon//

*Közben, ahogy Leon és Zara is megjelennek, eszébe jut, amin az előbb gondolkozott, hogy nekik még nem osztott a sötétzöld italból. Úgyhogy a nyeregtáskából számukra is előhalászik egy-egy gyógyító italt. Így hamarosan Zaratinate Roentra s gazdagabb lesz 1 Sötétzöld varázsitallal, és és Leon Descobrat is gazdagabb lesz 1 Sötétzöld varázsitallal. Isq pedig megnyugszik, hogy a bájitalok dolga most már rendben van. *



A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.07.25 11:37:30


1956. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-07-23 23:18:38
 ÚJ
>Kilvard Guldraen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Mindenki//

*Leveti végre a csuhát és egy fa ágára akasztja. Talán jól jön majd, ha valakinek fürdés közben eloroznák a ruháit. Vagy valami. Fellélegezve söpri le magáról a port és siet a torony felé.*
-Elnézést.
*Szorítja magához a hordócskát és siet át bosszús képpel az emberek között.*
~Jó, hogy nem bontanak itt sátortábort!~
-Ostrom alatt a torony, vagy mi van itt?!

//Abogr//

*Siet fel szakálla alatt morogva a kapuhoz, majd kitárva azt besiet rajta. Nem teketóriázik, egyenesen felsiet a lépcsőn. Senki sem akadályozhatja meg, hogy átadja végre ezt az izét.
Amint felér a csigalépcsőn, térdére támaszkodva fújja ki magát. Megigazítja zilált ruházatát, elvégre nem holmi pékhez jött. Hátrasimítja haját, biccent egy határozottat csak úgy a miheztartás végett és bekopog a Mester ajtaján.*
~Ehh. A thargok.~
*Bizony, még ők is. A kéthati törlesztőt is el kell még vinnie. És milyen messzi vannak! Lassan holmi vándorrá vedlik át. Most már tényleg be kell szereznie egy lovat.*


A hozzászólás írója (Kilvard Guldraen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.07.23 23:18:56


1955. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-07-23 22:59:54
 ÚJ
>Zaratinate Roentra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 6

Játékstílus: Vakmerő

//Maihhin vadászat//

*Bayde láttán elmosolyodik.*
- Mit nézel így, Bayde? Sajnálod, hogy nem voltál ott? Oh, hát azt ne sajnáld, talán lesz még neked is lehetőséged...
*Hangja kacéran cseng, de azért benne is felmerül a kérdés, mi is volt tegnap este. Csak halvány képek derengenek, azok is csak emlékfoszlányok, mintha meg sem történt volna az egész.
Közben Pyr ügyesen elvezeti őket a mágustoronyhoz, ahol Pycta már vár rájuk Xauzurral. Az állat szagát érezve lova ismét kicsit nyugtalanabbul kezd ficánkolni, de most le tudja nyugtatni egész szépen.*
- Üdv, Pycta!
*Köszön oda neki, majd a kancáját kiköti egy faághoz úgy, hogy tudjon legelni is.*
- Pycta, bocsánat, hogy nem tudtam ott lenni a tanácskozáson. Teljesen kiment a fejemből.
*Mondja, mikor felmerül, hogy beszéljenek meg ezt-azt.*


1954. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-07-23 21:41:21
 ÚJ
>Szárnyatlan Ertatsnoy avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Maihhin vadászat//

*Utolsónak vágtat be a Mágustoronyhoz. Sosem járt még itt, így hát jó alaposan megbámulja az épületet. Szinte teljesen kizárja a többieket, míg azok beszélnek, a tündér elképedve bámulja a hatalmas tornyot.*
~A mágia csodálatos, kár, hogy nincs hozzá tehetségem.~
*Nem hiszi, hogy valaha meg fog tanulni varázsolni, így inkább csak eljátszadozik a gondolattal. Mikor betelik a különös látvánnyal odamegy a többiekhez, és próbálja kihallani, hogy miről lehet szó, és azok miről beszélgetnek. Nem árt képben lenni.*


1953. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-07-23 19:12:55
 ÚJ
>Leon Descobrat avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 815
OOC üzenetek: 16

Játékstílus: Megfontolt

//Maihhin vadászat//

-Persze, persze, nagyon aranyosak! *Egyezik bele, és bár nem gondolja így, mert sokkal jobban szereti a szamarakat, azért nem akar ilyesmin összeveszni szerelmével.*
-Jó, hát ha legközelebb ilyesmit terveztek, engem is vegyetek be! *Válaszol még a cigaretta ügyére, utána inkább odakoncentrál vezérükre.*
*Ahogy hallgatja az értekezést, és azt, hogy Seles lesz a központi figura a kalandjukban, kissé megdobban a szíve. Ha ő lesz a legfontosabb, akkor az azt jelenti, hogy ő van kitéve a legnagyobb veszélyeknek. Legalábbis Leon fejében biztosan ezt jelenti. Neki nem lett rendesen elmagyarázva még, hogy mi is fog történni. Valamiért mindig kimaradt az ilyesmiből. Lehet, hogy saját maga nem akart foglalkozni a szervezéssel, lehet, hogy csak sosem volt jó helyen, ez mindegy is. Ahogy kedvese odanéz rá, egy tökéletes önbizalmat mutató arcot lát, és még egy kacsintást is kap, hogy biztos lehessen benne, hogy a kalóz észrevette, és tudassa vele, hogy ő bizony megvédi, még ha egy hatméter magas szörnyeteg is támad rájuk. Közben arra gondol, hogy ő nem kapott az Isqeha által kotyvasztott italokból, de hát annyi baj legyen! Majd nem sérül meg és ennyi. Ő bizony nem fog szólni érte, ha kihagyták is.*



1952. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-07-22 20:38:22
 ÚJ
>Bayde Armannneth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Maihhin vadászat//

*Míg Seles elbeszélését hallgatja arról a görbe estéről, ami a lány szerint tulajdonképpen teljesen szolid és visszafogott volt, néha grimaszol egyet, aztán egy vigyorra néz rá.*
- Tudod mit? Nem hiszek neked.
*Persze csak froclizza, nem megbántani akarja. Ez látszik is rajta, legalábbis a fülig érő mosoly erről árulkodik. Szeme sarkából Zarára sandít és azt latolgatja, hogy a vörös mennyire vehetett részt a szende alvásban? Valahogy zavarja egy kicsit a dolog, nem is érti, hogy miért. Eh, ostobaság!
Közben kiérnek a Lihaneci-tó partjához, és kis nosztalgiával mereszti a szemét a túlsó part felé. Rég járt már arra, és valószínűleg sok idő fog még eltelni, míg arra vetődhet. Ha eljön egyáltalán az az idő. Észreveszi Pyctát is, és talán az iménti gondolat kellemetlensége miatt fordul egy fanyar mosollyal Isqeha felé ahogy leugrik a nyeregből.*
- Az jó. Csak nehogy túl kicsit legyen a kenyér, és a cipó is elfogyjon, és mi is éhen haljunk.
*Kicsit távolabb áll meg, mert a lova már a többi embert, elfet is nehezen tűri, de Xauzur szagát megérezve már forgatja a szemeit és idegesen fújtat.*
- Pycta! *bólint egyet ha a vezér ránéz. Sohasem voltak barátok, tulajdonképpen sokat nem is beszéltek egymással, és ez a távolság egyelőre meg is maradhat Pyr kegyetlennek tűnő büntetése miatt is. Amíg a némaságra kárhoztatott tündér felkapaszkodik a fára, leszerszámozza a lovát, és a nyereggel a vállán lép közelebb a többiekhez. Majdnem kiköp a famulus szóra, de végül nem szól semmit. Megjegyzések helyett inkább bevárja a többieket.*


1951. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-07-22 11:28:32
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1123
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Maihhin vadászat//

*Az elmúlt napok magánya és az erdő közelsége együttesen sikeresen adták vissza a csuhás lelkének egyensúlyát, így már régi türelemmel és nyugalommal nézhet szembe a puszta veszélyeinek és megpróbáltatásainak, melyek a küldetés alatt rájuk várhatnak. Nagyon kellett ez már neki, s bár Aenae hiánya fájdalmas pontként lüktet valahol tudatalattija rejtekén, a korábbi zavar már nem léphet fel. Nem elfelejteni szeretné a topázszeműt, csak jelenleg képtelen bármit is tenni, hogy a helyes irányba terelje kapcsolatukat, így idegeskedni felette felesleges.
Xauzur nem törődik már a lovakkal, megtanulta már, hogy a hátasok nem képezik a préda csoportját, ennek megfelelően is kezeli őket. Bár kérdés, hogy a lovak egyáltalán képesek lesznek-e valaha megszokni. A csuhás persze érti a problémát, de ettől még Xauzur olyan társ, akit vétek lett volna kihagyni a kalandból.
Látja Seles-en a megszeppenést, amikor kérdést intéz hozzá a küldetéssel kapcsolatban, ezért közelebb lép és kedvesen a lányra mosolyog, hogy bátorítsa.*
- Biztos vagyok benne, hogy nagy segítségünkre leszel, és ne aggódj, ha rajtunk múlik, nem eshet bajod, ahogy senkinek sem. *Teszi jobbját Seles vállára barátságosan megszorítva, jelezve, hogy ő tökéletesen megbízik a lányban és képességeiben. Ha nem így volna, nem kéri meg, hogy vezesse őket az ismeretlen vidéken.
Közben Isqeha is válaszol, így Seles kérdésének megválaszolását kicsit későbbre halasztja, ahogy bocsánatkérő mosollyal néz rá, majd a félvér felé fordul.*
- Remek. *Mosolyog, amikor Isqeha elmondja, mire jutott a Vadhorgászokkal. Ha minden jól alakul, akkor a legkisebb fájdalom okozásával tudják befogni majd a maihhineket.*
- Köszönöm és szeretnék kérni egy adaggal a kábítóméregből is. *Veszi át az üvegcséket, de nem ad magyarázatot, hogy miért kér a növényből kinyert anyagból.*
- Jó munkát végeztél, ifjú füvészmester. *Nem dicsérni akar, csak elismeri, hogy Isqeha milyen lelkiismeretesen végezte el a rábízott feladatot, mely reményei szerint nagyban hozzájárul majd a küldetés sikeréhez.
Érzi, hogy Pyr közben a közelében van és elvégzi az utolsó simításokat a tábor körül. Neki nem mondaná el, de már most hatalmas a változás a viselkedésében. Lenyugodott és képességeit a jó és a béke szolgálatába állította, közelebb kerülve a feloldozáshoz. De az útnak még igencsak az elején jár még.*
- Most pihenünk egyet. *Fordul Seles felé, hogy választ adjon korábbi kérdésére.*
- A famulusról kiderült, hogy az elemek ereje dolgozik benne, ért a varázsláshoz. Úgy gondoltam, mielőtt nekivágunk a pusztának, jót fog tenni neki, ha a mágia eme jeles helyét meglátogatjuk. *Most először adja tanújelét, hogy Pyr-re nem tárgyként vagy hasznos szolgaként gondol, de a tündér most elég távol van tőle, hogy szavait ne hallhassa.*
- De nem maradunk soká, mert az idő fogy és minél hamarabb végzünk a küldetéssel, annál hamarabb térhetünk haza az erdőbe. *Mosolyodik el szomorúan. Számára elhagyni az erdőt nem lehetetlen, de ettől még nem kedveli a fáktól távol töltött időt.*
- Gyertek, pihenjünk meg és közben átbeszélünk pár szükséges dolgot, felosztjuk a feladatok és tisztázunk egy-két kérdéses problémát. *Invitál mindenkit a táborba, ahol kényelmesebben tárgyalhatnak majd. Reméli, hogy addigra Zara és Leon is megérkeznek, hisz az ő véleményükre is kíváncsi.*


1950. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-07-22 09:27:57
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Maihhin vadászat//

*Zaráék kicsit lemaradnak a tóparton, de Isq nem bírja ki, és ahogy meglátja Pyctát a fa alatt, majdnem vágtára sarkallja Shayennt, hogy minél hamarabb odaérjenek a lombzöldszeműhöz. Pycta széles mosollyal köszönti őket, ahogy feláll a fa tövéből, ahol összekulcsolt lábbal ülve meglátta Isq, a szemeiben fény táncol. A félvér is örül, lám, valóban itt várja hát mindannyiukat!*
- Én is örülök, hogy rád találtunk! *válaszol vigyorogva, ahogy leszáll a lóról.*
- Bár ebben a legtöbb szerepe Pyrnek volt! *figyeli a tündért, aki már neki is lát, minden szó nélkül, a táborhely rendezgetésének.*
- Jó leszel! *mosolyodik el Isq, odafordulva Seleshez, Shayenn kantárszárát tartva, és érezhető hogy komolyan így is gondolja, amikor Pycta a lányt kérdezi. De aztán ő is válaszol.*
- A nyílméreg már ott van Selesnél. Kábít és lenyugtat. Három adagot tudtam készíteni, annyit tudtam kivonni a Vadhorgászokból, amit a felderítés közben találtunk. Ritka, alattomos dögevő növény, magához csalja, elkábítja és aztán felemészti a vadakat. Ha a kivonata a véráramba kerül, ugyanúgy kábaságot okoz. Egyébként a Vadhorgászokra is Seles lelt rá, a kiruccanásunkon!
- Ezeket szeretném ha nálad lennének *jut eszébe hirtelen* - és nem nálam. Ezenkívül még hoztam varázsitalokat, és adtam belőlük mindenkinek, és van nálam gyógyító felszerelés. *gondolkodik, hogy tényleg mindenkinek adott-e a sérüléseket begyógyító varázsitalokból, de közben előszed a nyeregtáskából és odaad 1 Sötétzöld varázsitalt Pycta del Ventusnak, és 1 Mandulabarna varázsitalt Pycta del Ventusnak, és 1 Napsárga varázsitalt Pycta del Ventusnak.
Kicsit meg is könnyebbül, hogy most már nem ő kell hordozza a különleges italokat.
Aztán, hacsak Pyctának nincs hozzá további kérdése, vagy kérése, még megvárja, mit válaszol Selesnek, aztán, ha úgy néz ki, hogy huzamosabb ideig itt maradnak, elindul, hogy kikösse Shayennt, és körbenézzen a rögtönzött táborhelyen.
Pyr közben nekiveselkedik, és kitárt szárnyakkal egyre feljebb és feljebb tornázza magát Pycta fáján, egészen a magasba, és onnan kémlel szét, Isq vigyorogva figyeli, ahogy felnéz.*
- Mit látsz? *kiabál fel, aztán hátra, az ösvényre les, hogy a többiek is megérkeznek-e lassan.
Aztán a tó vize felett lebegő Tornyot, és a felfelé vezető lépcsőt veszi újra szemügyre. ~Vajon milyen lehet belülről?~*


1949. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-07-22 08:57:47
 ÚJ
>Pyr Lavand avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Maihhin vadászat//

*Munkája immár szokássá vált, csak néha tekint fel, mikor a többiek sorban megérkeznek, hogy egy mosollyal üdvözölje őket is. Pycta láthatóan magához tér révületéből, jóllehet meditációja közben nyilvánvalóan figyelt a körötte keletkező zajokra. Sok dolga nincs, Pycta mindent alaposan előkészített, így csak apró feladatokat lát el. Közben Selesen gondolkodik. Jólesik neki, hogy így megvédi, holott nem szolgál rá. A lány láthatóan nehezen viseli Pyr büntetését, mondhatni, hogy elvei ellen való. Bár Pyr eleinte drasztikusnak érezte, most már egész megszokta némaságát, így nem zavarja semennyire sem. Ha kommunikálni akar, hát ír, vagy mutogat, teljesen megfelelő az is számára. Időközben az irbisz is megérkezik, a maga méltóságával és tartásával ballag be a táborhelyre. Pyr feladataival végez, majd Pycta közelébe ül, pont annyira távol, mint egy famulusnak szükséges, hogy hallja, ha feladatot kap. Ez egy pillanatig tart, mert Pyctának jelez, hogy körbekémlel, s arra a fára, mely alatt a vezér ült, hirtelen kitárt szárnyakkal ugrik fel, s ágról-ágr, lendülettel tornássza fel magát. Míg halad élvezi a szabadságot, s az arcát simító szellőt, mely olykor hajába is belekap. Ha nem utasították volna némaságra vélhetően a fa csúcsán ordítana is egyet, így azonban ezt nem teszi. Kezével a csúcsba kapaszkodva, lábával magát megfeszítve a törzshöz lóg ki oldalra, s kezét szemellenzőnek használva néz körül, hogy leselkedik e veszély a Lihanechi-tó környékén.*


1948. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-07-21 23:44:18
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//Maihhin vadászat//

*Pycta ránézésre pont olyan nyugodt és türelmes, ahogy Seles remélte, meg persze amilyen általában szokott lenni. A lány csak azért aggódott érte, ami a tanácson történt. Talán szokatlan is lehet az elfnek, hogy a lány világosbarna szemeit kíváncsian rászegezi, olyan figyelemmel méregeti, mint amivel a körülöttük lévő terepet vizsgálgatja.
Füle veszélyre lesz figyelmes, és Cserfes is nyugtalannak tűnik, tesz egy óvatos lépést hátra. Seles szíve szerint előkapná az íját, mert az ösztönei azt súgják, hogy egy vadállat közeleg, de Xauzurt megpillantva megnyugszik – bár tény, hogy tényleg vadállat közeleg.*
- Semmi baj, Cserfes. *Simogatja meg a ló nyakát. Szegény állat még nincs hozzászokva a nagymacskához.* Nekem se volt könnyű megszokni. De Xauzur a barátunk, és velünk tart a küldetésre. *Azzal valóban nem számolt, hogy a lónak gondot okozhat ez. Nehéz olyan tényezőt is belekalkulálni a kalandjába, ami nem képezi a rutinja részét. De hát lovon csak egyszerűbb az út…
Pycta eközben kérdez valamit Isqehától, Seles pedig kérdőn pillant a társára, mert nem tudja, miről lehet szó. Talán a méreg? Mert az már Selesnél van. Vagy valami más?
Nagyon megszeppen, mikor a szó rá terelődik. Nincs hozzászokva ahhoz, hogy ennyien támaszkodjanak rá egyszerre, de a tudása, amelyet az évek tapasztalásával szerzett, most borzasztóan hasznos lesz. Kicsit pirulva, de bólint.*
- Igyekezni fogok, ahogy tőlem telik. Igazság szerint már volt, hogy sikerült nyomot olvasnom a pusztán. A baj csak az volt, hogy nem mertem túl mélyre merészkedni, mert féltem a vadaktól. De ha a többiek addig vigyáznak, nagy terhet vesznek le a vállamról.
*Tekintetével megkeresi Leonét, hiszen elsősorban az ő segítségére számít a bajban. Az erős férfi biztosan megvédi, bármi történjék is, de Zara vívótehetségében is bízhat, és a többi fiú is elég jól bánik az állatokkal, még a kis Pyr is tanúbizonyságot tett erről az előbb. Jó kis csapat gyűlt össze.*
- Mondd csak. *Fordul vissza Pyctához.* Most indulunk, vagy előbb pihenünk egyet? Mi a terved?


1947. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-07-21 00:10:28
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1123
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Maihhin vadászat//

*Valójában nem tudja, mennyit kell várnia, mert abban a tudatban, melyben lebeg, az idő, mint mértékegység, nem meghatározható fogalom. A meditáció idejében másképp érzékel, s ezért nem is szeretné tudni, mennyi idő telt el. Jóllehet, pontatlan eredményre jutna.
Az érzékeit persze nem kapcsolja ki, hamar megtanulta, hogy az erdőben vakon és süketen nem sokáig maradna életben, akkor sem, ha a Fákban Lakóhoz fohászkodna éppen. Példának okáért most sem hunyta le a szemét, bár elég ijesztő lehet, ahogy pislogás nélkül mered előre a semmibe, karót nyeltnek tűnő tartással, maga alá húzott lábakkal. Így érzékeli a famulust, amikor elsőként megközelíti, s sorban jönnek a többiek is, mind, akik a füves pusztát átszelő kalandra indulnak.
A csuhás tekintete megrebben, lombzöld szemeibe visszatér a fény, ahogy pár gyors pislogással rendezi látását, majd halovány mosollyal tápászkodik fel a fa törzse alól. Lesöpri csuhájáról a ráragadt faleveleket, majd összefonja maga előtt kezeit, úgy várja, hogy mind megérkezzenek.*
- Az Erdő Szíve áldjon benneteket. *Köszönti széles mosollyal társait. Szép lassan befut a táborba Pyr után Isqeha és Seles is, s ha jól látja, mögötte is érkeznek még.*
- Örülök, hogy megtaláltatok és épségben ideértetek. *Manapság már ennek is örülni kell. Fájón hasít belé Aenae és az elválásuk körüli történések. Csak remélni meri, hogy a topázszemű lány jól van és minden rendben vele. Igyekszik elhessegetni a rossz gondolatokat és arra gondolni, hogy kedvese jól és főleg biztonságban van.
A betérőkkel együtt, mintha velük érkezett volna, Xauzur is bebaktat a táborhelyre, majd megáll a csuhás mellett, onnan nézi az érkezőket maga is. Az elf az irbiszre mosolyog, majd jobbjával végigsimít a hátán és visszafordítja figyelmét a vadászok felé.*
- Ish, mindened meg van a vadászathoz? *Kérdi az ifjú füvészmestert, s Isqeha bizonyosan tudja, hogy mikre gondol.*
- Seles, készen állsz a megmérettetésre? *Fordul a küldetés vezetője felé, már ami az irányt illeti. Sok múlik a lányon, de a csuhás nagyon bízik Seles-ben. Szinte biztos benne, hogy helyt fog állni és tökéletesen végzi majd el minden feladatát.*


1946. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-07-20 01:23:02
 ÚJ
>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89

Játékstílus: Megfontolt

//Maihhin vadászat//

– Az, tényleg bosszantó. *Bólint Bayde véleményére.* Nem szabadott volna így kikelnie Ishala ellen, de… Valami azt súgja, hogy így megbüntetni sem szabadna. *Jegyzi meg az anyai ösztöneitől vezérelve, de nem akar tovább vitázni erről, mert minden úgy alakul majd, ahogy Pyr akarja, meg persze ahogy Pycta.* Legalább tud írni!
*Lelkesen társalog a többiekkel, de nem tudja nem észrevenni, hogy Leon milyen szótlan az úton. A férfira szinte rá se lehet ismerni, a mindig jókedvű kalóz csak feszülten mendegél velük. Seles legszívesebben megölelgetné, mert van egy olyan érzése, hogy aggódik, pedig se érte, se saját magáért nem kell, hiszen Seles tapasztalt erdőjáró, Leon pedig kiváló harcos.*
~ És milyen izmos. ~ *A lány végigjáratja tekintetét Leonon, aztán megrázza a fejét. Most inkább az útra kell figyelnie, bármennyire is fáj, a többi marad akkorra, ha letáboroznak. Ez pedig Seles sejtései szerint a közeljövőben nem fog megtörténni. Helyette a férfi arról beszél, hogy hogyan kell erőből megszelídíteni egy lovat.*
– A lovak aranyosak! *Ripakodik rá Leonra.* Főleg Cserfes! *Amíg az ő lovacskája nem akar alatta megbokrosodni, addig nincs is gond. Pedig Seles nem egy nagy lovaglótehetség. Ezután arra figyel, amit Zara és Bayde mond.*
– Beütött, az biztos… *Feleli Seles cinkos mosollyal. Vicces volt az a cigaretta, bár alig emlékszik rá. De az még viccesebb volt, mikor egész éjszaka azt hitte, hogy Leont ölelgeti az ágy túlfelén, és csak órák múlva, jóval tisztább fejjel jött rá, hogy párjának nincs vörös haja meg cicijei.* Annyi furcsa emlékem van arról. És nem tudom, hogy melyik része történt meg, és melyiket találtam ki én. De erre határozottan emlékszem! *Eszébe jut az is közben, hogy Lyz taperolja Aenaet, meg hogy meg akart mutatni valami pózt. Még az emléktől is elvörösödik, nem szokott igazán beszélgetni ilyen dolgokról. De persze csak nevet az egészen, hiszen ami megtörtént, már megtörtént. Persze Bayde és Leon, a két szoknyavadász nem tudják megállni, hogy ne piszkálódjanak, amitől Selesnek kuncognia kell.*
– Csak aludtunk, szendén. *Emeli ki Bayde kérdéséből a legjobbnak tűnő szócskát.* És a saját szobámban. És… Én azt hittem, hogy te vagy az, szóval lélekben ott voltál. Tessék, most jó? *Kérdezi nevetve, de közben azért még mindig pirul egy picit.* Meg különben is, Zara igazat mondott, csak semmi csalfa gondolat. *Teszi hozzá, és a levegőben úgy tesz, mintha meglegyintené Leon karját.
Eközben kiérnek a Lihanech-i tóhoz, ahol ott magasodik a Mágustorony égbe törő oszlopa. Seles ámulva nézi a lebegő épületet, bár még soha nem volt odabent jelenése. Közben hallgatja Isqeha beszámolóját, aki összefoglalja az eseményeket, és fintorog is az emlékre.*
– Jaj, ne is mondd, azok a gombák undorítóak voltak!
*A viháncoló kis csapat hirtelen odaér rég látott vezérükhöz. Seles elmosolyodik, az egész jelenet egy régi beszélgetésükre emlékezteti, amikor felkérte Pyctát arra, hogy ő áldassa meg a Leonnal születendő gyermeküket. Most ugyanolyan békésen meditál az elf, ahogy ketten ücsörögtek Seles dombocskáján. Csak Xauzur hiányzik, most nem fekszik ott a vezér mögött. Selest régen ez megijesztette volna, de már megbarátkozott a nagymacskával.*


1945. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-07-18 20:50:50
 ÚJ
>Rinald Isqeha avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Maihhin vadászat//
//Zara, Isq, Seles, Pyr, Bayde, Pycta, Ert, Leon//

*Közben Seles, aztán Bajdi is beéri őket, úgyhogy ők is tanúi Pyr mágiájának, Seles oda is kiáltja a tündérnek a dicséretet, Pyr meg csak meghajol széles mosollyal, mint a vásári mutatványosok, ha különösen nagy a taps. Isq is szélesen mosolyog*
- Minél nagyobb az a kenyér, annál többfelé tudjuk osztani, és annál kevésbé maradunk éhen! *vélekedik nagy okossággal Bajdi szavaira, vigyorogva a druidára nézve, meg örül Seles biztató szavainak is, arra csak visszabólint vidám tekintettel.
Pyr közben az egyre vizenyősebb vidéken, ahogy letérnek a karavánútról, és északnak fordulnak, szerencséjükre könnyen rátalál a tóhoz vezető ösvényre, ami egyenesen a víztükörhöz, és az afölött lebegő Mágustoronyhoz vezeti őket.
~Hát ott van, valóban!~ bámulja egy ideig, ahogy már messziről meglátják, furcsa a látvány, az bizony, ahogy a vaskos kőtorony minden támasz nélkül lebeg a levegőben, a víz felett, és csak egy fehéres, áttetsző, ködszerű lépcső az, ami összeköti a szárazfölddel.*
- Hát, ennél sokkal többet én sem nagyon tudok *von vállat Zara kérdésére, ahogy a bájos vörös hirtelen kizökkenti a bámészkodásból, rávigyorogva.*
- Elolvastunk róluk a könyvtárban mindent, ami fellelhető volt.
- Messze, a puszta keleti részén élnek. Odáig kell elmenjünk.
- Van kábító nyílmérgünk, ha fenyegetést jelentenének.
- Itt van Bayde, ő tudja ezeket a dolgokat, ért a vadak megszelídítéséhez, és valamennyire Erti is.
- Meg itt vagytok ti Leonnal, ha valami vad népekbe botlanánk. Láttam, hogy tanítottad az újakat! *vigyorog.*
-Selesnek meg elképesztő orra van megtalálni valamit. Még az Ingoványban is talált büdösgombát. *vihog.*
- Ha sikerül, a tharg Hadúr sok pénzt fizet értük. De szerintem nagy kaland anélkül is. *mondja a végén elkomolyodva, és vállat von.
Közben odaérnek a tópartra, Pyr meg int, és lám, ki van ott! ~Pycta!~ örül meg ő is, aztán indul egyenesen a tündér után. ~Most már nem lesz semmi gond!~ sóhajt fel, és örül, mert azért egy kicsit aggódott a vezérért.*

A hozzászólás írója (Rinald Isqeha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.07.18 20:51:46


1944. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-07-18 17:14:19
 ÚJ
>Pyr Lavand avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 360
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Vadászat//
//Vadászokra várva//
//Zara, Isq, Seles, Pyr, Pycta//

*Szinte tapsolni támad kedve, mikor rájön, hogy sikerül. A ló meg is nyugszik, persze azt nem tudja még, hogy a hatása csak időleges, csak azt érzi, hogy jelen pillanatában a varázs bizony hatással van az állatra. Seles, Isqeha és Zara dicséretére boldogan, tele szájjal mosolyog, ez még feledteti a rothadó ingovány elborzasztó bűzét is, mi egyre inkább orrát facsarja. Szerencsére talán már látja a kiutat, ugyanis a zsombékok között hamarosan kitaposott ösvény nyomaira lel. Azért természetesen kezét mellkasa elé hajtva, teátrálisan meghajol mindenki előtt, majd némán elneveti magát. Isqeha örömteli megnyilvánulására boldogan bólint. ~ Bizony, sikerülhet, ha összetartunk és segítjük egymást! ~ Gondolja magában, csak reménykedni tud, hogy motivácója arcára is kiül és támogatja az esetleg hitetlenebbeket is. Selesnek is jár egy mosoly, úgy látszik a lány magára talál, egyre több önbizalmat gyűjt, Pyr örül, hogy egy tapasztalt nyomolvasó is a csapat tagja. Zarának kezével jelez. ~ Semmi gond, máskor is, vörös démon! ~ Vigyorog, persze jó szándékból. ~ A lova olyan tüzes, mint a gazdája. ~ Vannak azért olyan gondolatok, melyeket minden tanítás ellenére nehezen ver ki a fejéből, úgy gondolja, bizony ilyen ez is. Észre sem veszi, de a csapás szélesedik, s immár a Lihanechi-tó szelíd víztükre is ott csillog előttük. A közepén lebegve a mágustorony terebélyesedik a maga méltóságteljes nyugalmával. Pyr elkerekedett szemekkel bámulja, hisz járt már itt korábban, de csak egyszer és akkor is betegen. A toronyban szeretett volna megoldást találni bajára, melyet végül Isqeha orvosolt. Mielőtt azonban megközelítené a hőn áhított tornyot, nem messze, egy terebélyes fa tövében ismerős, meditáló alakra lesz figyelmes. Jelez a többieknek. ~ Pycta! ~ Arcára ismét mosoly ül ki, majd óvatosan, halkan próbálja megközelíteni a vezért, hátha az nem veszi észre, s meglepi bár erre vajmi kevés van. Ha Pycta felnéz meghajolva és némán üdvözli őt. Majd a táborhely rendezésének lát, minden előzetes utasítás nélkül, feltéve, ha meg nem állítják ebben.*


1943. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-07-16 00:29:55
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1123
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Vadászat//
//Vadászokra várva//

*Ha Xauzur le is marad vagy visszafordul, ő Éjvihar hátán eléri a Mágustorony környékét. Valójában nem közelítené meg a tornyot, hisz nem a tudásért jön, akkor pedig feleslegesen nem zargatná jelenlétével a varázslót, így hát neki tökéletesen megfelel, ha tudja, hogy fertályórányi sétára már ott van a torony.
Keres egy megfelelő helyet, ahol akár többen is letáborozhatnak, hisz sokakat vár még. Kipányvázza a telivért, majd leszerszámozza és nekilát, hogy fát gyűjtsön a tábortűzhöz. Komótosan dolgozik, hisz nincs miért sietnie. Ő maga nem kíván tüzet nyújtani, de ha társai megérkeznek, akkor biztosan szükség lesz majd a lángok barátságos fényére és melegére.
Ha bárki erre jönne, barátságosan köszönti, hisz tudja, hogy sokan keresik a vén mester kegyeit a titkos tudás megismerésének reményében. A tűzifát takaros kupacba hordja, a nyeregtáskákat biztos helyre teszi egy terebélyes lombú fa törzsének gyökereihez. Amikor végzett, leül az egyik szép fa aljába és néma meditációba kezd. Maga alá húzott lábakkal, egyenes tartással ül, s lecsendesíti gondolatait és kinyitja elméjét, hogy meghallhassa az Erdő Szívének szavát. Bár Erdőmélyétől távol van, de ahol fák vannak, ott a Fákban Lakó is szólhat hozzá, bár lehet, halkabban hallja majd. De ez nem ijeszti el, tudja, a hit mindennél erősebb és akár hegyeket képes megmozgatni. Ő pedig türelmes.
Míg megérkeznek a többiek, vagy Xauzur, addig így telik el az idő felette.*


1942. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-06-23 09:19:43
 ÚJ
>Naemysre Nerimyar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Szelíd

//Tesók egymás közt//

*Mikor meghallja, hogy jobb Alvénál és ő ezt be is ismeri, fülig ér a szája, nem nagyon érdekli az sem, hogy mogorván mondja a tényt, a lényeg, hogy elhagyták a szavak a száját.*
- Olyan kevés dolog van, amibe jobb lehetek, köszönöm, hogy elismered. *Közli fellengzősen és ezzel le is zárja a dolgot.
Mikor végeznek el is indulnak a hátasok felé. Persze itt már új tudással lettek gazdagabbal, így Alve már biztos nem bánja ezt a kis kirándulást a toronyhoz.*
- Ugye? Látod milyen jó helyet találtam! A tudás hatalom, így hát mindent amit lehet meg kell tanulnunk. *Olyan kis világuralomra törős gyermeki álmodozás ez, amit jobb ha nővére rá hagy, egy majd rájössz, hogy ez nem így van legyintéssel, na de persze Nae szívesen vitatkozik is erről.*
- A városba? Jól van, éljünk veszélyesen, de ha gáz van én gyorsabban futok, mint te. *Veti oda, miközben lenyúl a pónijához és megemeli a nyakát, az meg feltápászkodik és megrázza magát.*
- Ó, Folti de dög vagy te. *A ruhája ujjával törli meg a poros nyerget, hogy még se a koszba üljön fel, az állaton nem zavarja, amíg nem keni össze magát vele.*
- Akkor arra. *Felpattan a nyeregbe és megindul sereghajtónak, azaz előre lovagol, mert ő amúgy is jobb, de pár méter után besorol testvére mellé, hogy tudjanak beszélgetni.*
- Nem néz ki valami barátságos környéknek. *Jegyzi meg undorral a száján, ahogy az ingoványos felé néz.*


1941. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-06-22 23:38:14
 ÚJ
>Alvessys Nerimyar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Tesók egymás közt//

*Alve már nagyon veszélyesen forgatja a szemét a folyamatos incselkedésre. Ha ő lenne Nae – már csak az hiányozna, van elég baja így is! – megfontoltabban állna a dologhoz, és nem piszkálná nővérét, aki nem elég, hogy idősebb, de még bölcsebb is nála. De hát Nae nem tehet róla, hogy nem Alve, és ezt, bár fáj, a lány is tudja jól.*
- Jó, persze, pocsék lovas vagyok! *Hagyja rá mogorván.* Most, hogy kiélvezted, hogy jobb vagy nálam, mehetünk tovább?
*Ő is elköszön a mesterektől, aztán már mennek is vissza, hogy megkeressék a hátasaikat.*
- Szerintem is menni fog. A tanítóinknak igaza volt, van hozzá kurázsink. *A fejéhez böki ujját.* Meg is könnyebbültem kicsit. Olyan veszedelmesnek van kikiáltva ez az egész mágia-dolog, nem? Elérhetetlennek. De amikor kinyitottam a könyveket, láttam, hogy meg lehet tanulni azért.
*Ahogy magyaráz Nae-nek, odaérnek a pónikhoz, de csak mikor befejezi a mondandóját, akkor veszi észre, hogy Folti kidőlt a sorból. Mellette Búza változatlanul áll, úgy, ahogy Alve hagyta, és néha lekicsinylő pillantásokat vet pónitársára.*
~ Nem olyanok, mint mi, á! ~ *Alve nem tudja elnyomni kuncogását.*
- Tudod, mit? Kedvem lenne visszatérni a városba. Fennforgás ide vagy oda, ott azért van piac, könyvtár, meg rendes szálláshelyet is találunk, ahol pihenhetünk. *Mondja. Fájdalmasan pillant fel Búza nyergére, mert már tudja, hogy milyen kellemetlen lesz, ami következik.*
- Szerintem menjünk arra! *Mutat az ingovány felé. Onnan lehet legegyszerűbben elkeveredni Artheniorba, legalább is ő úgy látta a térképeken, és egy kis jajdulással felpattan a nyeregbe. Indul is, de amint lehet, szégyellősen előreengedi Nae-t.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3086-3105