Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ingoványos vidék (új)
MágustoronyTalmid templom (új)
Ezen a helyszínen lehetőséged van varázsolni tanulni! Kattints ide, hogy tanulhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 84 (1661. - 1680. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1680. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-07-27 16:54:50
 ÚJ
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 268
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Nolie Piwerd//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//

*Nem akarta megbántani Nolie-t. Egyáltalán nem akarta, hogy rosszul érezze magát. A kis tündér annyira igyekszik, hogy segítsen neki, ő meg mit csinál? Mogorván elutasítja, hibákat keres az ötletben és kritizálja a barátait ahelyett, hogy értékelné a valódi segítséget.
Miközben a lány dühös szavait hallgatja, na meg a szerencsétlen, ártatlan könyv puffanását, ahogy Nolie becsapja azt, ráeszmél arra is, hogy az előbb mondott vélemények, ellenérvek nem is a sajátjai. Az utóbbi időben annyira másoknak akart megfelelni, hogy a saját személyisége, az igazi, szinte teljesen háttérbe szorult. Az egész Ark-kal, Jeso-val, meg Ajuval kezdődött. Aztán az ork, és az a nagyképű ribanc a szegénynegyedben. El kellett nyomnia saját magát, hogy az a kettő ne ölje meg. Utána a városőrség elől Clionhoz menekült a kikötőbe, akiről kiderült, hogy nem akarja Nori legbelső, törékeny énjét látni. Idyáról nem is beszélve, aki már a szegénynegyedi találkozásuk óta a kedve szerint irányítja a feketeséget, legalábbis ő az, aki miatt Nori tényleg meg akar változni.
~A francba már!~ Ez így nem lesz jó, ezt ő is tudja. Szomorúan néz fel Nolie-ra, mikor visszaér az új könyvével.*
- Figyelj, Nolie. Izé, bocsánat. *Nagyon nehezére esik kimondani azt a szót, de most muszáj. Végtelenül goromba viselkedést produkált az előbb, és pont Nolie-val szemben, aki a legkevésbé érdemelné meg.*
- Igazad van. Te csak segíteni akarsz nekem, a barátaidat pedig nem is ismerem. Semmi okom ítélkezni felettük. Ne haragudj rám. Az eskü ellen viszont továbbra is tiltakozok, azt nem vagyok hajlandó senkinek sem tenni. A másik pedig az, hogy Clion sokat segített nekem, amióta a kikötőben vagyok, és nem szívesen hagynám ott. Tudod, neki is megvannak a maga gondjai, és szintén segítségre van szüksége.
*Bűnbánóan beszél, de ez már közelebb áll a saját véleményéhez, mint az eddigiek. Nolie-nak talán sikerül ráébresztenie őt arra, hogy bármennyire is szeretné, hogy elfogadják, nem szabad vakon követni másokat, és úgy viselkedni, ahogy azt ők szeretnék.
Félve ugyan, de reménykedve várja, ezek után mit válaszol neki a tündér. Ha jól ismerte meg, akkor nem fog rá haragudni.*
- Nem tudom, nem vagyok túl jó tanítvány. Türelmetlen vagyok.
*Válaszolja az olvasás témájához fűzve. Clion is rengeteget szenvedett vele, hogy a hollóval való kommunikáció jeleit megtanítsa neki. Az olvasással sem lesz ez másképp.
Nolie közben elveszi a varázsitalt, amiért Nori-nak esze ágában sincs visszakérni az érte adott pénzt. Csak segíteni akar a másiknak, ha már így megbántotta az előbb. A színére és hatására csak bólint picit mosolyogva. Biztos benne, hogy ez segíteni fog Nolie-nak a további koncentrációban.*


1679. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-07-26 22:56:45
 ÚJ
>Nolie Piwerd avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102

Játékstílus: Vakmerő

//Norileina Vylrien//

*Ez megint egy olyan téma, amit talán nem a mágustoronyban kéne megbeszélniük. Lehet mások is vannak az épületben, ha más nem, Abogr mester, akik hallhatják minden egyes szavukat, amit a magánjellegű problémáikról mondanának. Jobb is, hogy csak gondolkodnak ezen, majd egy nyugodtabb környezetben megbeszélik. Ezt is, meg oly' sok minden mást. Nem lenne szabad megvárniuk, míg Nori körül elül a keresés. Talán sosem lehet biztonságban a városban, és akkor sosem térhet vissza. Akkor mikor beszélik ezt meg? Nolie nem maradhat a kikötőben, ahol lakik, a feketeség viszont nem hajlandó visszajönni vele. Lehet sosem fogják tisztázni a dolgokat, és akkor örökre egy kusza, megmagyarázhatatlan katyvasz lesz az egész kapcsolatuk.*
-Csak egy ötlet volt. *Szegi le a fejét, mintha megszidták volna.* Megvédenek. Nem fizikailag, mégsem járhatnak melletted, mint a testőrök, de ha óvatos vagy, csuklyában jársz, akkor elszállásolnak, segítenek és otthont adnak neked. Talán kicsit túl kedves is neked a társaság, de... én is ott lennék. *Teszi hozzá félszegen.* És az esküt sem kell komolyan venni. Puszta formalitás, de Bato mesélte, hogy senkit sem köveztek még meg azért, mert nem tartotta be. Van egy mágus, afféle szerzetes, aki szintén a rend tagja, és köztudott, hogy az eskü minden létező pontját megszegte, mégis nagyra becsült tag. Ne úgy képzeld el az egészet, mint egy katonai kiképzőtábor. Baráti szervezet, és mindenkit szívesen látnak.
*Lehet, hogy ettől még nem jött meg Nori kedve hozzá. Sőt, talán csak elijesztette, de akkor is fel van háborodva, hogy ennyire szörnyűnek tartja azt a helyet, ahol lakik, és azokat az embereket, akik mellett elköteleződött.*
-Ne beszélj így róluk! *Pillant a lány felé szemében harag lobban.* Csak azért, mert számodra nem szimpatikusak, értelmes és kedves mindenki. Nem csak velem, egymással is. Egy igazán hangulatos közösség, a te bajod, ha nem akarsz a tagja lenni.
*Csapja be haragosan az éppen keze ügyében lévő könyvet, majd feláll, visszateszi a helyére, és elindul körbe a teremben, hogy egy másikat keressen. Néhány perc múlva visszatér újabb szerzeményével. A könyvet nem messze a másiktól találta, ugyanazon a polcon. Nem is kereste igazán, végig tudta, mi lesz a következő olvasmány, de muszáj volt sétálnia egyet, hogy levezesse a felgyülemlett feszültséget. Alig néhány órája vannak együtt, és már kétszer is elég komolyan összekaptak, nem akarta, hogy ez is eldurvuljon, mint az előző.*
-Megtaníthatlak, ha szeretnéd. *Veti fel az ötletet. Hangja kissé tompább, mint szokott lenni, érezni rajta még az előző mondatai hangulatát.* Nem nehéz, szerintem pár nap alatt meg lehet tanulni, a többi már csak gyakorlás kérdése. És bármikor jól jöhet. Üzeneteket váltani másokkal, cégéreket, feliratokat olvasni, ártáblákat... Szóval az élet bármely területén.
*Nem erőlteti, azok után pláne nem, hogy majdnem leharapták az előbb egymás fejét. Önkéntelenül veszi át a felé nyújtott italt, majd alaposabban is megvizsgálja.*
-Ennek is olyasmi színe van, mint annak, amit én ittam. *Nem ismeri a pontos hatását, de a színe alapján nagyjából be tudja azonosítani, mire számítson.* Köszi.
*Mosolyog a lányra, majd megissza a kis üvegcsében lévő folyadékot.*

Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán kettővel növeli az intelligenciát a következő két körre.

1678. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-07-26 22:09:48
 ÚJ
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 268
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Nolie Piwerd//

*Nolie-nak szerencséje van, ennyi az egész. Felnevelték, és utána is mindig vigyáztak rá. Ha nem lettek volna mellette, szegény tündér testbe zárt lány nem sokáig húzta volna a vad világban. Legalábbis nagyon rövid ideig, hisz ésszel nem sokra megy, mikor a torkához szegeznek egy tőrt. Épp ezért gondolja Nori is, hogy sokkal jobb sorsa van, mint a kis fehérségnek, mert sokkal inkább ki van szolgáltatva világunk veszélyeinek, mint ő. Viszont életben van, és ő szereti, ez a lényeg.
Hogy miért a kikötőben keresett menedéket? Egyszerű, mert onnan érkezett Artheniorba, és tudta, hogy Cliont is ott fogja találni. Meg is találta, és ez az egyetlen szerencséje, különben lehet, megint a csatornarendszerben kéne aludnia a kényelmes barlang helyett. Bármennyire is furcsa a férfi, csak jót akar neki. A másik ok, hogy a gyilkosság után rögtön a kikötő felé vette az irányt, az pont Idya. Látta a hirdetését, miszerint a kikötőben találja. A lány szavai sokszor csengenek Nori füleiben, de hiányosak. A kirakós még koránt sincs kész, és Nori mindent tudni akar a titokzatos nőszemélyről.*
- Még mit nem! *Vágja rá a Namos házba költözés felvetésére. Nolie nem tehet róla, csak segíteni próbál, de Norinak hányingere támad az ötlettől.*
- Biztonságban lennék? Pont úgy, ahogy veled sem hajlandóak eljönni ide? *Morog.* Esküt pedig nem teszek senkinek, hogy utána egy mondvacsinált szabályrendszer rabszolgája legyek. Egyébként is, a Namos Ház Artheniorban van, és én nem mehetek oda.
*Most bizonyára szilánkokra törte szét Nolie lelkesedését, de ez van. Eskü mi? Kizárt dolog. Kicsit szégyelli magát, amiért így kiakadt. Ennek jele, hogy szoknyája végét gyűrögeti, na meg össze-vissza mocorog a székben, nem találja helyét.
Szerencsére az oltárról tett ígérete talán ér annyit, hogy ne legyen Nolie végtelenül szomorú az elutasítás miatt, de erre is van egy ötlete.*
- Tényleg. *Válaszolja még az oltárhoz kapcsolódva.* Amúgy ha nem egy rakás birka között laknál, még meg is fontolnám az ajánlatodat. *Folytatja már jóval később, miután visszaért a körtúráról.* Ha lenne egy kicsiny házunk, egy pici kerttel, távol a város zajos részeitől. Az csodálatos lenne.
*Csodálatos lenne, csak sajnos kivitelezhetetlen. Egy ház nagyon drága, és egyikük sem dúsgazdag. Az is megfordul a fejében, hogy meg kéne keresni Nolie szüleit, eltenni őket láb alól, és akkor Nolie lehetne a szülei házának új tulajdonosa. Ez nem is olyan rossz ötlet, de inkább nem vázolja fel a másiknak. Sóhajt, majd a merész gondolatok tengeréről visszaevezve kényelmesebb, de kellemetlenebb témával folytatja, miután már a titkos ajtókat sem akarja betörni.*
- Nem, nem tudok olvasni. Nem volt aki megtanítson, és könyveket is alig láttam. Csak a naponta használatos szavak mennek, tudod, amiket mindenhol látsz. Komolyabb irományokat komolyabb szavakkal viszont nem tudnék elolvasni.
*Vállat ránt, ez nem is érdekli igazán. Semmi hátránya nem származott még abból, hogy nem tud olvasni, és biztos, hogy ezek után sem fog. Ha meg igen, akkor sem lenne türelme megtanulni.*
- Fáradsz? Talán gyengébb volt az az ital, mint kéne. *Gondolkozik.* Tudod mit? Idd meg ezt is, de azért ne vidd túlzásba. *Nem tud olyasmiről, hogy a varázsitaloknak káros mellékhatása lenne, de a Sellőházban töltött éjszakája után inkább nem kockáztatna. Mindenesetre visszaadja Nolie Piwerd-nek azt az 1 db Sötétkék varázsitalt, amit még tőle kapott. *
- Ezzel még egy kicsit tovább fogod bírni, de gondolom ezt te is tudod. *Attól még elmagyarázza, mert örül, hogy ehhez legalább ért, és nem érzi magát annyira butának Nolie mellett.*

A hozzászólás írója (Norileina Vylrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.07.26 22:11:04


1677. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-07-26 18:53:33
 ÚJ
>Nolie Piwerd avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102

Játékstílus: Vakmerő

//Norileina Vylrien//

*Nolie pont fordítva van ezzel, mint Nori. Ő a saját életét érzi kiemelkedően jónak és kellemesnek a másik történetét ismerve. Nem szerette ugyan soha senki, de foglalkoztak vele. A szülei úri kisasszonyként bántak vele, taníttatták, öltöztették, eltartották. A szökése után is mindig volt valaki, aki gondját viselte. Aranyos és ártatlannak tűnő tündéri pofijának hála az élete nagy részében volt mellette valaki, ha csak pár napra is. Fiatal fiúk, kedves lányok, anyáskodó nők... és most Nori. Ő mindenkinél jobban vigyáz rá. Ha vele van, nem érzi elveszettnek magát, olyan, mintha lenne egy otthona, még ha ez az adott helyet is jelenti, ahol éppen a feketeség van. Az egyetlen dolog, ami aggasztja az Clion és Idya. Nem ismeri a teljes történetet, csak a neveket hallotta, de úgy tűnik, befolyásolni próbálják, elcsábítani, és elhitetni vele, hogy semmit sem ér nélkülük. Szörnyű népség. Sosem merné senki szemébe mondani, de felfordul a gyomra azoktól, akik másokat használnak ki a saját javukra. Nem is érti, miért a sötét, mocskos kikötőben keresett menedéket.*
-Nem jönnél el hozzánk? *Bukik ki belőle hirtelen a kérdés.* A Namos házba. Alkimista vagy... vagy valami olyasmi, akiket szívesen látnának a szervezetben. Ha befogadnak, esküt teszel, és biztonságban lennél. Ott lehetnél velem, de megvédenének, nem kéne félned. *Magyarázza egyre táguló, lelkesedő pupillákkal.* Én is megvédenélek.
*Pirul el a végére. Tud néhány igét, amikkel segíthetné a feketeséget, ha bajba kerülne. Akár a városőrség ellen is kiállna, még ha tudja is, hogy esélye sincs.*
-Szerintem cseppet sem könnyű szabaddá válni. A múlt láncai visszahúznak, a földhöz kötnek, és nehéz lerázni a béklyókat. Valakinek sosem sikerül.
*Nolie-nak még nem sikerült. Máig kísérti a gondolat, hogy orgyilkosok vadásznak rá, és a szárnyai elvesztését is traumaként élte át. Vannak tündérek, akik szárny nélkül születnek, mégis úgy érzi, elvették az identitását. Se szárnya, se mosolygós arca nincsen, így sokkal inkább tűnik alacsony, csenevész emberlánynak, mint bármi másnak. Olyan szívesen lett volna egy életvidám, mindenki arcára mosolyt csaló tündér egy szürke, unott kisegér helyett, de ezen már nem tud változtatni.*
-Tényleg? Köszi!
*Annyira megörül Nori válaszának, hogy még egy sietős ölelést is kap, mielőtt telepedne az egyik asztalhoz olvasni. Nem tudja, mennyi időt töltött a lapok közé bújva, de talán kissé túl sokat is. Ahogy felnéz a fekete cirádákból, a szemeit száraznak érzi, agya kissé tompa. Múlik a varázsital hatása, és egyre nehezebbre esik koncentrálnia.*
-Nem hiszem, hogy túl jó ötlet lenne húzogatni az oroszlán bajuszát.
*Ha nem is gondolja komolyan a betörést, Nolie-t már a gondolat is megrémíti, hogy magára vonja a mester haragját. Inkább csak csöndben olvasgatna, míg társnője az életével játszik.*
-Nem tudsz olvasni? *Lepődik meg őszintén.* Lassan már én sem. Kezdek fáradni, túl hamar elmúlt a varázsital hatása.
*Azt hitte, tovább ki fog tartani, de hát ez volt a második alaklom, mikor ivott. Nem tudhatja még, mik befolyásolják a hatóidejét.*


1676. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-07-26 18:19:41
 ÚJ
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 268
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Nolie Piwerd//

*Most gondol csak bele abba, hogy talán élnek ezen a világon sokkal rosszabb sorsra jutott lények is, mint ő. Nori csak fiatalon az utcára került, ahonnan hamar el is vitték, és bár a körülmények nem voltak túl jók, a lelkét is tönkretették, de legalább tető volt a feje fölött, és úgy vigyáztak rá, mint valami hatalmas kincsre. Mert így volt. Nem azért tartották "bezárva" a föld alá, mert nem akarták elengedni, hanem mert szó nélkül kínozta az embereket, és ölte meg őket ha arról volt szó. A bandavezérnek ez tetszett, így nagyon vigyázott a feketeségre, és a szekta többi tagjának is megparancsolták, hogy bánjanak jól vele.
A probléma csak az volt, amiről már Nolie-val is annyit beszéltek, hogy Nori-nak ez nem volt elég, szabadságra vágyott. Amióta megölte azt az embert és társait, akik eddig eltartották, szabadnak érezhette magát. Egészen mostanáig. Most már ő is megtapasztalhatja, milyen, ha üldözik. Kevesebb mint egy hatja tart ez a cirkusz, Nori máris kezd beleőrülni a folyamatos bujkálásba.
Nolie már istentelen idők óta erre az életmódra kényszerült, menekül, bujkál, minden sarkon félve fordul be, és mégis több életerőt látni a szemeiben, mint Noriéban. Emellett folyamatosan tanul, egyre erősebb és erősebb lesz. Lehet, hogy szerepet kéne cserélniük, mert Nori az, aki igazán sokat tanulhatna a tündértől. Ki tudja.*
- Sajnálom, Nolie. *Ennyit tud csak válaszolni a lány sorsának hallatán.* Egyébként a szabadságot elérni nagyon könnyű, csak elég veszélyes játék. A játék egyszer véget ér, és onnantól csak egy csapdába csalt patkányként harcolhatsz azért a bizonyos szabadságért. Ebben a cipőben járok most én is.
*Gondol arra, hogy a legegyszerűbb módszer a szabadságra, ha megöl mindenkit, aki gátolja abban. Ám ebben az undorító világban ez lehetetlen. Azokat büntetik, akik elteszik láb alól azokat, akik elveszik a másik szabadságát, a férgeket pedig eszméletlen magasságokba emelik. Rosszul működik ez a rendszer, nagyon rosszul.*
- Majd kitalálunk valamit. Elviszlek az oltárhoz, de csak akkor, ha tökéletes tervünk lesz rá.
*Nem akarja teljesen elvenni Nolie lelkesedését, így tesz neki egy talán elhamarkodott ígéretet, hisz nem szívesen viszi a lányt az oltárhoz, de ha ő annyira oda akar menni, akkor nem fogja tudni megakadályozni.
Telik-múlik az idő, Nolie tanul, Nori össze-vissza mászkál érdekességeket keresve, végül leül barátnője mellé és kérdezősködni kezd, amire meglepően részletes választ kap.*
- Az első és a második lehetőség tetszene, a harmadik már kevésbé érdekes. Mármint az első is csak úgy tetszene, ha nem engem zárnának be oda.
*Mosolyodik el, miközben morogva eteti meg Éjfélt, mert a végén még kidobnák innen, ha a holló itt állna neki hangosan követelni az elemózsiáját. Majd hátradől a székben, és gondolkozni kezd.*
- Valahogyan be kéne szökni azokba a részekbe.
*Biztos, hogy rosszabb ötlete még életében nem volt ennél, és az esélye is kicsi, hogy valóban megpróbál a zárt ajtók mögé jutni, de az talán még nem baj, ha gondolkodik rajta.*
- Egyébként én a könyvek címét sem tudom elolvasni. *Vallja be az igazságot. Nolie tényleg sokkal okosabb nála, és ez ellen már ha akarna sem tudna mit tenni. Inkább kényelmesen elhelyezkedik a széken, és lehunyja szemeit. Nem alszik, csak pihen, így ha Nolie szól hozzá, azt észre fogja venni, de a három óra, amit a barlangban alvással töltött, elég kevés a boldogsághoz.*


1675. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-07-25 11:02:55
 ÚJ
>Nolie Piwerd avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102

Játékstílus: Vakmerő

//Norileina Vylrien//

*Az ingovány bűzölögve, cuppogva öleli körbe Ében patáit minden egyes lépésnél. Ha egy pillanattal is tovább maradnának mozdulatlanok, talán el is süllyednének, de ebben a tempóban biztonságosnak tűnik a haladás. Hosszú volt az út, jó sok mindent sikerült megbeszélniük. Hogy miért kereste fel ismét Nolie a lányt, mit vár még tőle, meg is lett dicsérve a jól elvégzett munkáért. Az érthetetlen érzéseiket is hanyagolják, a közeljövőben. Majd egy nyugodtabb, csendesebb helyen kéne megbeszélni, amikor egyikőjüket sem üldözik.*
-Én is mindig szoknyában vagyok. *Mosolyog Norira.* Sokkal kényelmesebb, mint a nadrág, habár nem túl praktikus.
*Simít végig ruházatán, ami még mindig szakadt és foltos, hogy végre ismét makulátlanná varázsolja vissza őket.*
-Volt rá pénzük, és mindenképpen vissza akartak kapni. Még is sokkal jobb, hogy idegeneket küldtek a nyakamra, mintha személyesen jöttek volna el. Mégis csak a szüleim, sokkal könnyebben megismernek, bármit csinálok is. Talán a fehérség sem védene meg tőlük. De a vadászok, akik kaptak egy leírást egy fekete hajú, kék szemű lányról, nem gyanakodnának rám.
*Ki tudja, mi történne, ha ismét szemtől szemben állna velük. Jó rég elment már otthonról, van annak már legalább öt éve, mégsem felejti az arcukat. Anyja jeges, kiállhatatlan pillantása, amivel mindig is figyelte őt, és apja állandó grimaszolása, mikor rápillantott. Mindketten megvetették, mégis szükségük van rá.*
-Azt én sem tudom, milyen akarok lenni. Majd kiderül, milyen leszek, amint lesz időm magammal foglalkozni. Hobbit keresek, másokkal ismerkedem, emellett folytatom a tanulmányaimat. Kellemes lenne.
*Talán a félénksége is ebből adódik, hogy nem bízik senkiben. Bárki bármikor felismerheti, és a pénz mámorától elkaphatja. Az már mellékes, hogy amúgy is nehezen ismerkedik, de mivel ott van az állandó bizonytalanság, még nehezebben veszi rá, hogy bárkit megszólítson.*
-Én még nem tudom, mennyi igazság lakozik a szavak mögött. *Vonja meg a vállát.* Sosem voltam még szabad, de egymagam, se társsal.
*És talán soha nem is lesz. Nori talán az egyetlen, aki segíthet neki, hiszen megérti a történetét, átkarolja, és megvédi a világ elől, amíg össze nem szedi magát. Vagy örökre. Még kiderül, hogy alakulnak a dolgok.*
-Megértettem, hogy az orkkal bajok lehetnek, nem is terveztem oda menni kérdés nélkül. De ha valahogy megoldhatnánk, hogy legalább egy órán át távol legyen, akkor veszélytelenül elvégezhetném a varázslatot.
*Fűzi még hozzá barátságosan. Nem akar veszekedni, az előző kirohanását is megbánta, csak nem szeretné, ha gyerekként kezelnék. Nem gyerek, hiába tűnik annak. Sokkal többet megélt már, mint a lány, és habár nincsen annyi tapasztalata a varázslatokkal és italokkal, az elméleti tudása messze túlszárnyalja az övét.
Beérnek a toronyba. A tündérke már megszokta a látványt, meg sem lepődik a tágas belső téren. Rögtön kiválasztja a megfelelő termet, könyveket stócol maga elé, pergameneket teker ki, és teljesen belebújva a papírba elmerül a tanulnivalóban. Fél szemmel még látta, hogy a feketeség távozik, hogy körbenézzen az épületben. Nem szól neki, nem is megy vele, hiszen hamarosan úgyis visszajön. Hatalmas a belső tér, de így is rengeteg zárt ajtóval találkozhat, ami megakadályozza majd a továbbhaladásban. Nem is tévedett. Nori visszatér, és az ajtókról kérdez, amiket látott.*
-Senki sem tudja. *Pillant fel az aktuális fejezetből.* Abogr mester soha senkinek nem mutatta még meg, mi van mögöttük. Legalábbis én nem tudok róla. De nagyon sokan kíváncsiak rá. Vannak ugyan szóbeszédek, miszerint a tudására méltatlan, erre tévedt tanoncokat zárja be; varázslatos szerkezeteken dolgozik, amik megkönnyíthetik a tanulást, vagy csak a lakrészébe vezetnek. Nem tudni, igaz-e bármelyik is.
*Kíváncsi lenne ő is, mit rejtenek az ajtók, de annyira nem, hogy meg is kérdezze a mestert. Nagy hatalmú, intelligens ember, de Nolie kissé tart tőle, mint úgy mindenki mástól, akivel még nem beszélgetett. Néha ugyan kénytelen segítséget kérni, ha nem találja a számára megfelelő tananyagot, ilyenkor a férfi kissé mogorván, de készséggel segít neki. Nem is lenne mitől félnie...*

A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására döntése alapján róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt VAGY nem mágikus ruházata elnyűtté, kopottá, szakadottá válik.

1674. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-07-25 00:47:59
 ÚJ
>Norileina Vylrien avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 268
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Nolie Piwerd//

*Makacs és meggondolatlan bizony, de annyira azért nem, hogy önként rohanjon az elkerülhetetlen halálba. Mocsárban megfulladni márpedig nem kellemes, így ő maga is jobbnak látja, ha itt lassan haladnak.
Helyes döntésnek tűnik, hisz az ingoványt maguk mögött hagyva elérik a hatalmas tavat meg a fölötte lebegő hatalmas toronyot. Azaz nem is olyan hatalmas. Nori nagyobbra számított azok alapján, hogy a szóbeszédek szerint mennyi tudást rejt magában. Na mindegy. Emberi dolog tévedni.
Az egymás iránti érzéseiket valóban egy nyugodtabb helyen, nyugodtabb percekben, és mondjuk fekvő helyzetben lenne érdemes megbeszélni, így ezt nem erőlteti. Miután Nolie lemászott a lóról, ő is leugrik róla, szoknyáját megigazgatja, majd kiköti Ébent egy megfelelő helyre.*
- Azt hiszem nem volt életem legjobb döntése szoknyát felvenni, na mindegy. *Morgolódik ezen picit. Viszont jól áll neki, és az a lényeg.*
- Tudom, hogy nehéz megváltozni. *Kezd bele a komolyabb témába.* Én is pont emiatt szenvedek, de én még azt sem tudom, milyen is akarok lenni. Viszont az, hogy a szüleid gyilkosokat küldtek utánad meglehetősen szánalmas és undorító. Az ilyen férgeket kell minél hamarabb kiírtani erről a világról.
*Nem igazán érdekli, hogy mégiscsak Nolie szüleiről beszél, akik életet adtak neki, és szavaival akár megsértheti a tündért. Aki nem érdemli meg az életet, az nem érdemli meg. Nolie az élő példája annak, mennyire rosszul működik ez a mesterséges hatalommal irányított művilág. A saját szülei miatt kellett szenvednie, amit elképzelni is szörnyű.*
- Én csak apámat ismertem, de ott hagyott az utcán, mert nem tudott eltartani. Mikor Artheniorba jöttem, már csak a sírját találtam meg a temetőben, amivel régóta nem foglalkozott senki. Ő nem volt rossz ember.
*Vállat ránt. Noriban látszik a szándék, hogy szerette volna az apját, de soha nem volt rá alkalma, most meg már túl késő. Az öregasszony szavain egy pár percig gondolkodik. Addig amíg a mágustoronyhoz vezető meglehetősen fura lépcsőkön sétálnak felfelé. Őt nem igazán hatja meg a dolog, hogy alattuk a mélység. Kevés dolognak tud örülni, és az átlátszó lépcsők nem tartoznak közéjük.*
- Nem tudom megmagyarázni miért, de igaza van. Mikor megszöktem a fogságból... *Amióta találkozott Clionnal, már ő is csak fogságként említi a föld alatt töltött éveket.* azt hittem végre szabad vagyok. Nem volt a vállamon felelősség, nem parancsolt nekem senki, mégsem éreztem magam szabadnak. Egyáltalán nem.
*Ez is egy olyan dolog, amit még nem ért. Talán ez is része annak a kirakósnak, aminek megfejtése szükséges ahhoz, hogy végre ne szenvedjen tovább, s megtalálja önmagát.*
- Nem mondtam, hogy nem bízom benned! Csak te gondolod túl egyszerűnek az egészet. Nolie, ez nem úgy működik, hogy odasétálunk az oltárhoz, kiiktatjuk az orkot, elvarázsolgatsz ott egy ideig, aztán mindenki boldog.
*Nolie ezek után belé fojtja a szót. Képtelen megszólalni a tündér erélyes mondatai után. A félelmet belekeverni a dologba pedig pont olyan, mintha a lány leggyengébb pontjára talált volna. Fél. Nagyon sok mindentől fél, és köztük van Sa'Tereth is. Emellett Nolie ugyanúgy gyengének nevezte az ébenfekete hajú lányt, mint ahogy már többen is. Először Idya, majd Clion, most Nolie. Lassan tényleg kénytelen elhinni a tényt, hogy gyenge.*
- Semmi baj, Nolie. Sajnos igazad van. Én csak féltelek téged, és azért nem akarom, hogy odamenj, mert egy éles helyzetben képtelen lennék vigyázni rád.
*Azzal elhallgat, mert a másik sem szól többet. Csuklyáját lehajtja a fejéről, ahogy belépnek a Mágustoronyba, szája azonban tátva marad. A belső tér sokkal, de sokkal nagyobb annál, mint amilyennek kívülről látszik. Megannyi emelet, megannyi könyv, mely ki tudja mennyi tudást rejt magában. Elképesztő.
A kiválasztott ital hatására csak bólint, majd követi a másikat felfelé a lépcsőkön, de azért alaposan megnézi magának azt a mágus mestert is, akinek oly nagy híre van a környéken. Nori számára egyáltalán nem tűnik különlegesnek, de ahogy mondják, attól kell a legjobban félni, ami elsőre egyáltalán nem félelmetes.
Ha Nolie nekiáll tanulni, Nori kíváncsian sétálgat egy ideig a könyvespolcok között. Kevés olyan darabot talál, aminek akár a címét is el tudná olvasni, így azok nem sokat mondanak neki. Fel-alá mászkál, hátha talál valami érdekeset. Ő megnézi azokat az elemeteket is, ahová Nolie már nem jön fel, de egy helyen zsákutcába botlik. Ez még egyáltalán nem zavarja, de az emeleteken alig észrevehető kis ajtók már annál jobban felkeltik érdeklődését. Bemenni nem tud rajtuk, és mikor megközelíti őket is magán érzi Abogr szúró tekintetét, így jobb híjján visszamegy Noliehoz, és reméli, hogy nem zavarja meg semmiben.*
- A zárt ajtók mögött mi van? Te tudod?
*Ül le mellé az egyik székre, ha a tündér egyáltalán figyel rá, vagy nem küldi el azzal a felszólítással, hogy hagyja tanulni. Akár válaszol neki, akár nem, ő most kényelmesen elhelyezkedik az egyik széken, és azt próbálja meglehetősen kevés sikerrel megfejteni, hogy mi van a Nolie által olvasott könyvbe írva.*


1673. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-07-24 23:03:48
 ÚJ
>Nolie Piwerd avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102

Játékstílus: Vakmerő

//Norileina Vylrien//

*Kicsit félt, hogy a lány túl makacs lesz ahhoz, hogy lassítson, de megszorítja a kantárt, és Ében lassan, komótosan halad fűcsomóról fűcsomóra haladva.
Belezavarodott szegényke a saját érzéseibe, de nem akarja tovább ragozni a dolgot. Majd egy nyugodt éjszakán, mielőtt álomra hajtanák a fejüket, biztosan megbeszélik, mi is legyen kettőjükkel, és mi történik, ha elválnak útjaik, de ettől egyelőre nem kell félni. Nori a kikötőben húzza meg magát, Nolie a gazdagnegyedi kúriába költözött, de ez sem akadályozza meg őket, hogy találkozzanak. Most is együtt mennek tanulni, amit a többi klántag nem tett meg vele. Legyenek bármilyen küldetésen, már az sem érdekli. A feketeség eljön vele annak ellenére is, hogy valószínűleg semmi hasznosat nem talál majd magának az elementáris mágia bölcsőjében.*
-Ez nem ilyen egyszerű. évekig bele voltam kényszerítve abba, hogy megrögzötten óvakodjak minden ismeretlentől. Megszoktam, és életstílusommá vált. Nem fog egyik pillanatról a másikra kikopni a viselkedésemből, de igyekszem normálisan viselkedni.
*Nori talán nem értheti meg, de nem is várja el. Apró, törékeny tündérke, akinek még arra is figyelnie kell, nehogy a lábára lépjenek, mert ripityára törhetnek a csontok. Ezek után nem csoda, hogy a széltől is összerezzen, ha csupasz bőrét simogatja.*
-Én semmit. Nem tettem semmi rosszat. *Rázza a buksiját.* Elszöktem otthonról, miután kijártam az iskolát, és a szüleim azt tartották a legcélravezetőbbnek, ha pénzért felbérelnek gyilkosokat és tolvajokat, hogy vigyenek vissza. Ha jól emlékszem, legutóbb ezer aranyat adtak értem élve, és még ezret egy ékszerért, ami már nincs is nálam. *Hangja elhal.* Egyre többen vadásztak rám, és ha nem kapom el ezt a fura betegséget, lehet, most nem beszélgethetnénk.
*Nem akar többet mondani. Biztatóan tekint a jövőre most, hogy személyleírása már nem aktuális, de még így sem érzi magát teljes biztonságban. Talán soha nem is fogja.*
-Egyszer egy kedves öregasszony azt mondta nekem, egyedül sosem lehetünk szabadok. Vajon mire gondolt? *Hirtelen jutott eszébe a kis aranyköpés, amit sosem értett meg.* Ha együtt vagyunk, könnyebben elfelejthetjük a múltat... De csak azért, mert velem vagy, nem felejtik el a gyilkosságot.
*A gondolat abszurditása halvány mosolyt csal az arcára. Megérkeznek a mágustorony tövébe, és amint a feketeség megállítja a lovat, lecsusszan előle, hogy ő is kényelmesen leszállhasson, és elindul felfelé a lépcsőn. Még mindig kissé félelmetes, ahogy látja lábai alatt az áttetsző füstön át a mélységet.*
-Csak azért, mert te nem bízol bennem, én bízom magamban! *Nem kiabál, attól még messze van, de hallatszik hangján, hogy ideges.* Nagyon sokat tanultam, órákig olvasok és magolok csak azért, hogy egyetlen igét tökéletesen el tudjak végezni. Csak azért, mert te félsz az oltártól, és nem bírsz el vele, én lehetek hozzá elég erős!
*Ez elég durva volt. Nem szokott ilyen látványos érzelmeket produkálni, meg is lepi, mikor kirobban belőle a mondat.*
-Ne haragudj! *Halkítja vissza a hangját a megszeppenésig.* Nem akartam... Felejtsük el az oltárt!
*Az orkhoz már inkább hozzá sem szól. Ha nem nyugtatja le magát, biztosan belekötött volna abba is, de inkább lemond az egészről. Alig találkoztak össze a lánnyal, máris marják egymást. Ez lenne az ára annak, ha féltesz valakit? De ennek a vitának nincs itt helye. A toronyban csend és nyugalom uralkodik, amit nem törhet meg két berobbanó, érzelmes nőszemély. Előkotorja a táskájából a magánál hagyott utolsó varázsitalt, és megissza.*
-Ez segít a koncentrációba.
*Magyarázza, bár valószínűleg feleslegesen, Nori az italok szakértője. Azzal el is indul felfelé a lépcsőn, hogy megtalálja a megfelelő termet, ahol tanulhat.*

Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán kettővel növeli az intelligenciát a következő két körre.

1672. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-07-16 21:33:20
 ÚJ
>Nolie Piwerd avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102

Játékstílus: Vakmerő

*El sem hiszi. Komolyan. Szilárd talaj van a talpa alatt, ami nem megy sehova. Ahhoz képest, hogy az épület túlélte az élőholtak támadását, átköltöztették a kikötőből és egy süllyedő mocsárban talált helyet, egész jól tartja magát. Mintha nem is változott volna, leszámítva persze a füstből vagy felhőből varázsolt lépcsősort. Rálépni is alig mer az áttetsző, fehéres, gomolygó anyagra. Biztonságos, annak kell lennie, különben nem lehetne megközelíteni a tornyot, mégis remegő lábakkal szedi a lépcsőfokokat. Még csak magasan sincs, ha leesik, legalább a vízbe csobban. Belehalni nem fog, legrosszabb esetben is csak fürdenie kell egyet
a fagyos vízben. Belép a sötét terembe. A lány ugyanígy emlékszik rá abból az időből, mikor még a kikötőben állt. Még azok a bizonyos könyvek is a helyükön vannak. Minden olyan, mintha nem történt volna semmi. Szinte ijesztő. Hangtalanul lépked a lépcsőkön egyik szintről a másikra. Nem találja Abogr mestert, de kiabálni sem szeretne érte. Épp csak olvasni tért be, néhány fejezet, érdekes tekercsek meglesése. Semmi több. Nem szeretne sokáig időzni, ah teljesen rásötétedik, talán vissza sem talál a városba, ami akár végzetes is lehet. Szüksége van a tetőre a feje fölé, túl védtelen egyedül egy ismeretlen vidéken. Azt sem tudja, mikor érnek vissza a többiek a kúriába. Megszokta a magányt, de nem egy hatalmas, több emeletes, tízszobás házban.*

Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán kettővel növeli az intelligenciát a következő két körre.

1671. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-06-15 18:48:18
 ÚJ
>Nairada Cray'ra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

*Kiérve Artheniorból elindul tovább a mágustorony felé. Nem ártana néhány könyvet átolvasnia, amit még legutóbbi látogatása alkalmával nem tett meg idő hiányában. De most övé az egész délután, így ennek szenteli az idejét. Felsiet a hosszú csigalépcsőkön, majd belép egy tágas terembe, tele könyvekkel. Szereti a hely légkörét és kisugárzását. Elvégre mágus, ha minden igaz, miért ne vonzanák az ilyenek?
Levesz egy vaskos kötetet az egyik polcról, hogy aztán egy öreg asztalhoz leülve a gyertyafény mellett elmerüljön a sorok, és a néha azokat megtörő ábrák között. Szinte észre sem veszi, hogy múlik az idő, és kint már szinte besötétedett.*


1670. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-06-06 11:10:27
 ÚJ
>Aregeor Aqq'rax Ozax avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//A bűvös köpeny//

*Nem csak a köpeny, de Aregeor is elbűvölődik a látványon. Látott már varázslatot és tudja, hogy mikre képesek a mágusok, de ilyet, hogy az egyik legnagyobb tudású halandót látja munka közben... ilyen nem adatik meg mindennap az életben. A kék fény ragyogása különösen tetszik neki, hiszen ennek szó szerint van látszata! A szöveget, ami nyilván a varázsige lesz, nem pedig az ebéd hozzávalói vagy a recept, nem is próbál megérteni. Minek is tenné? Olyan nevetségesen esélytelen lenne csupán egyetlen kósza betűt is elcsípni, mintha egy nyeletlen fejsze akarna a Lihanechi tavon kacsázva végigpattogni. Sajnos nem ismeri elég jól Abogrot ahhoz, hogy eldöntse, vajon ő már egy félisten lenne? Hatalma alapján talán igen.*
-Remek!
*Tényleg nem tartott sokáig.*
-Rendben!
*Tehát nem kell engedély, se semmiféle kérelem. Azt hitte, hogy a lebegő torony egyben azért van itt, mert a Lihanechi tó bizonyos része Abogr tulajdona, birtoka. Eszerint nem, vagy ha mégis igen, akkor is magasról tesz rá, ki mit csinál a tóban.*
-Minden jót és köszönöm! *búcsúzik el az öregtől, majd ő maga is kilép a nagy varázsló tornyából.*

*Odakint leül a tópartra és csupasz lábait megmártóztatja a vízben.*
~Meg legalább kiszellőzik a cipőm!~
*Na igen, a bőrcipő nem éppen a legkellemesebb szagokat árasztja meleg időben, könnyen "belerohad" az elf lába, vulgárisan kifejezve.*
~Vennem kellene ide egy kis csónakot! Vajon a tóból kiindulva a folyókon keresztül lecsónakázhatnék egészen a kikötőig és vissza?~
*Tudja, hogy ki az, aki válaszokat adhat kérdéseire. Az a terv, hogy vesz egy kis csónakot és gyöngyhalászni fog időnként, hiszen az igazgyönggyel akár még kereshet is később. Kell egy csónak, amivel beevez a tó megfelelő részeire, egy háló az oldalára kötve, amibe összeszedi az igazgyöngyöket, egy mély lélegzetvétel és egy erős, jó tüdő.
Kicsit még elüldögél így. Az úszást most mellőzi, inkább a tóban, a tájban és a köpenyében gyönyörködik, mint mikor a kisgyerek cukrot kap.*
~Vajon Abogr tudta, hogy a szakrális ág elkötelezettje vagyok? Vagy úgy van vele, hogy pénzért bárkit?~
*Ez is megfordul fejében.*


1669. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-06-05 21:17:36
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140

Játékstílus: Szelíd

//A bűvös köpeny//

*Hamar kézhez kapja a pénzt, pontosan másfélszer annyit, mint amennyit eredetileg kért. Elismerően méregeti az erszény súlyát, majd további kérdés nélkül elrakja a ruhája zsebébe, és kezdi a munkát. Érthetetlen szöveget motyog az orra alatt, kezével végigsimít a köpeny külsején, ami kéken felragyog, majd tompa, csöpögő hang kíséretében kihuny. A vízlepergetés meg is lenne, most kifordítja a köpeny, és belül simít végig rajta többször is. Látható hatása nincs, de amint Abogr elhúzódik tőle, befejeződik a művelet.*
-Meg is volnánk!
*Adja vissza a fekete ruhadarabot, és már indul is vissza a lépcső felé.*
-Mellesleg azt csinálsz a tóval, amit csak szeretnél, a te dolgod.
*Szól hátra a válla fölött.*
-Még találkozunk!
*Ez nem kérdés, és ezzel le is zárja a találkozást. Léptei nyomán csilingelnek a zsebébe csúsztatott aranytallérok, ami lassan elhal, ahogy távolodik a földszinttől.*


1668. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-06-05 20:53:25
 ÚJ
>Aregeor Aqq'rax Ozax avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//A bűvös köpeny//

*Engedelmeskedik. Azonnal átadja a köpenyt, hogy Abogr jól szemügyre vehesse. Látszólag alapos munkát végez, hiszen még szagmintát is vesz. Ennél többet már csak akkor tehetne, ha nyálmintát is venne, de hogyan nézne már az ki, ha Abogr mester egy köpenyt nyalogatna?*
-Tökéletesen! *bólint gyorsan, mielőtt az öreg meggondolná magát. Jó lesz ez így ebben a formában, ahogyan Abogr előadja. Kételkedni nem kételkedik a szavában, hogy tényleg megbűvöli e rendesen. Inkább örül, hogy részletes tájékoztatást kap arról, hogy milyen tulajdonságokkal bír majd a ruha. És még az ár is elfogadható.*
-Kérem, fogadjon el 150 aranyat. Nagyra értékelem a segítségét! *nyomja Abogr mester (Mesélő (Landa) markába a kicsivel több aranyat.*
~Ez egész jól ment. Alig várom, hogy lássam hogyan bűvöl a mester.~


1667. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-06-05 20:40:23
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140

Játékstílus: Szelíd

//A bűvös köpeny//

*Hiába voltak meggyőzők az előző mondatok, azért a felesleges szócséplés nem nyűgözi le. Nem mágus, de érez rá hajlamot, ez neki elég. Valószínűleg ide, a mágustoronyba is el fog látogatni még, ha egyszer komolyabban nekifekszik a tanulmányainak. Köztudott, hogy ő az, aki a legtöbb tudást tudja átadni az elementáris mágiából, és eddig nem volt olyan ember, akit ne sikerült volna megtanítania arra, amit szeretett volna.*
-Add a köpenyt, hadd nézzem!
*Nyújtja a kezét, hogy megvizsgálja. Ujjai között morzsolgatja az anyagot, simogatja, végül meg is szagolja. Hogy ez pontosan mire volt jó, az rejtély, de a lassú bólintás jót jelenthet.*
-Nem túl vastag, nyári időre pont megfelelő lehet, már a hűvösebb időkben, amikor még ajánlott a felső ruházat, úgyhogy ezzel a részével nem foglalkoznék. Ami a telet illeti, megoldhatom, hogy minél hidegebb van, annál melegebb érzetet keltsen a viselőjének, de ezt maximum pár óráig tudja biztosítani. Szóval még így sem lenne érdemes ebben kint tölteni egy fagyos éjszakát. Vízlepergetést is tudok rá bűvölni, de ez nem teszi vízállóvá. Ha vízbe mész vele, csurom víz lesz, átázik, de könnyen szárad. Ez így megfelel?
*Ennél többet nem fog ajánlani, ha a férfi alkudozni kezd, inkább lefarag a szívességből. Ha elfogadja az ajánlatot, akkor sem végzi még el a szükséges varázslatokat.*
-Akkor összesen száz aranyat kérnék, ha megengeded.
*Nyújtja a kezét a fizetségéért.*


1666. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-06-05 19:56:41
 ÚJ
>Aregeor Aqq'rax Ozax avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//A bűvös köpeny//

*Na igen, a semminél már ez is több. Tulajdonképpen most esik le neki, hogy mégis kivel beszélget, és ez azért nem kis izgalom számára. Abogr nagy ember és úgy fest nem csak az arany csillogása érdekli és nem csinál meg mindent kérdés nélkül, hanem szeretne pontosabb informálást, hogy mit miért. Ez tiszta sor. A kérdés viszont meglepi és nem hozza könnyű helyzetbe. Hazudni persze esze ágában sem lenne, minek is tenné? Úgysem verheti át az öreget, meg ha már eljött idáig, akkor nem is éri meg.*
-Mindig is éreztem azt a "bizsergést", ami a körülöttünk lévő mágikus erőkből származik. Tudom, hogy fogékony vagyok a mágiára. Mindig is éreztem. De tiszteletlenség lenne a mágus névre, ha én máris mágusnak nevezném magam. Sokáig voltam rabszolga, így nem volt lehetőségem pallérozni az elmémet. Nem ültem könyvtárban, nem bújtam régi tekercseket, iratokat, jegyzeteket. Nem volt rá lehetőségem. De a bizsergés még mindig megvan bennem. Talán erősebben, mint eddig bármikor. Arthenior teszi úgy hiszem. Talán a kezdő varázslatokból menne ez-az, de semmi komolyabb. Szóval, Abogr mester. Kicsit mágus is vagyok, de nem is. Ez a szín tiszta igazság.
*Úgy véli teljesen korrekt volt és kíváncsi lesz, hogy erre mit válaszol Abogr. Tényleg nem áll szándékában a mágus nevet megcsúfolni a jelenlegi helyzetében.*
-Öhm... ha megengedi, ha még hozzátehetném a köpenyhez. Lehetne, hogy... ha megmártózom a vízben, akkor se ázzon át és ha kijövök száraz legyen? Megengedi, hogy megmártózzam a Lihanechi tóban? Tudja, csak a nosztalgia kedvéért, és mert a gyöngyhalászat közel áll a Lihanechi elf lakosokhoz.


1665. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-06-05 19:35:44
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140

Játékstílus: Szelíd

//A bűvös köpeny//

*Meg kell hagynia, jól forog a férfi nyelve, és az is sokat segít a helyzetén, hogy egy kicsit simogatja Abogr egoját. Nem egy betegesen öntelt és kiállhatatlan figura, de azért elvárja, hogy fel-
és elismerjék hatalmát. Gondolkodva megvakargatja az állát, majd rövid hallgatás után válaszol.*
-Esetleg.
*Ez máris több, mint a semmi. Nem zavarta el a fenébe, fontolóra veszi a kérdését, vagyis még van remény. A kérdés, mégis mit mérlegel a mester.*
-Mágus vagy, fiam? *Igenis számottevő kérdés. A mágustanoncokat nagy becsben tartja, főleg, ha képesek és hajlandóak voltak ilyen messzire utazni, hogy találkozhassanak vele. viszont ez most más helyzet, ugyanis nem tanulni jött, hanem szívességért, egy apró bűbájért, amihez nem fűlik a foga. Ha nemmel felel a kérdésre, akkor azzal lehet aláássa a lehetőségeit, és egyszerű, hétköznapi köpennyel kell távoznia, ha viszont igent felel, Aborg talán kegyesebb lesz hozzá. Hazudni viszont nem érdemes, a világ leghatalmasabb mágusát úgysem tudja átverni. Azzal csak magát minősítené, ha mégis megpróbálná.*


1664. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-06-05 19:17:19
 ÚJ
>Aregeor Aqq'rax Ozax avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//A bűvös köpeny//

*Egyenesen Abogr mestert találja meg, ami csodás, hiszen nem kell felesleges köröket futni az öregért. Ahogy az öregen megjelennek a ráncok, (mármint azok, amik Aregeor szavai hatására képződnek) kissé az elf elbizonytalanodik. Nem tudja, hogy baromságot kérdez e, vagy Abogr nem érti, hogy mégis mit akar, bár utóbbin igazán meglepődne.*
-Hát... igen. Tudja, ha minden sarkon lenne valaki, aki képes rá, akkor nem jöttem volna el idáig. Gondolom szeretné, ha némi kihívást jelentene a kérés, de önnek mégis ki adhatna kihívást? Olyat, ami egy kicsit is illene nagyságához? Főleg olyan nem, mint szerénységem. Én önt nem tudom kihívás elé állítani. De talán majd egyszer...
*Megérti Aborgot, hiszen fordított esetben talán ő is vérig lenne sértődve az ilyen alantas feladaton, de azért megpróbálna segíteni, hiszen egy bölcs és nagy tudású varázsló ne húzza le az ifjak kedvét. Főleg úgy, hogy egy csettintéssel elérheti, hogy gyönyörködjenek zseniális képességeiben.*
-Talán önnek apróság és jelentéktelen, ezt megértem. Nekem viszont ez sokkal többet jelentene bárminél, hiszen kaphatnék egy praktikus ruházatot. Így több pénzem maradna a tanulmányaimra, nem kellene mindig az évszakhoz illő ruházatokat megvásárolnom. Szóval? Segít nekem?


1663. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-06-05 18:24:13
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140

Játékstílus: Szelíd

//A bűvös köpeny//

-Igen, én vagyok!
*Bólint. Hát ki más lehetne. Figor mindig elvonul kísérletezni, próbálgatni a varázslatait, ritkán kerül elő az asztala mögül.*
-Miben segíthetek?
*Teszi fel ismét az ominózus kérdést. Az öreg végighallgatja az elég hosszú listát, amit Aregeor elvárna tőle, a végére homlokán megannyi ránc húzódik, ahogy összevonja a szemöldökét. Láthatóan nincs elragadtatva tőlük.*
-Szóval azért jöttél el hozzám, a világ legnagyobb tudású, legbölcsebb emberéhez, aki mágusok ezreit oktatta mesterré... *Szerénységben nincs hiány.* Hogy megbűvöljek egy köpenyt?
*Érezni a sértettséget, és a csepp megvetést a hangjában. Nyilvánvaló, hogy rutinmunka lenne a számára, de nem tartja méltónak, hogy erejét pitiáner ügyekre fordítsa.*
-És mondd, mégis miért kéne a hatalmas tudásomat ilyen apróságokra pocsékolnom?


1662. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-06-05 18:08:16
 ÚJ
>Aregeor Aqq'rax Ozax avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//A bűvös köpeny//

*Tulajdonképpen az a dolga a varázslónak, hogy segítsen a betérőknek, ráadásul ebből van a pénze, tehát tekinthető ez a munkájának is. Aregeor még azt is megkockáztatná, hogy szereti az öreg azt, amit csinál, elvégre is nem kell megszakadnia, hogy néhány "bűbájt" megidézzen. Bizonyára egy olyan személynek, aki ekkora mágikus hatalommal rendelkezik nem lesz megterhelő egy aprócska feladat, amit az elf ad neki.
Le is kapja rögtön a csuklyát, szőke hajtincsei rakoncátlanul lobognak.*
-Szép napot! *köszön. Na igen, a hahótól feltétlenül előnyösebb indítás, bár mivel nem látott bent senkit és nem is járt még itt, a szép napot kezdés a semminek értelmetlenül hangzott volna. Mindegy is, ez már így veszett.*
-Igen. Gondolom ön lesz Abogr mester. Az én nevem Aregeor. A következő lenne a kérésem. *köszörüli meg torkát.* -Úgy gondolom önnek ez rutinmunka lesz.
*Kibújik köpenyéből, majd karjára teríti. A köpeny alatt egy szegényesebb ing és egy nadrág kap helyet, lábbeli gyanánt pedig ugye a bőrcipő.*
-Itt ez a köpeny, amit szeretném, ha megbűvölne oly módon, hogy alkalmazkodjon az időjárás viszontagságaihoz. Ha meleg van odakint, akkor a köpeny alatt pont kellemes idő legyen, ne legyen melegem, ne izzadjak bele, ne folyjon rólam a víz. Hideg időben kellemesen meleg legyen, ne főljek bele de ne is keljen plusz réteget magamra venni, tehát ne fázzak. Az sem lenne rossz, ha a víz egyszerűen leperegne róla és nem ázna át, hanem száraz maradna. Tudja, Abogr mester... ez jó minőségű köpeny, roppant kényelmes és szeretem is. Éppen ezért szeretném különlegessé varázsolni. A fáradozását természetesen nem kérem ingyen. Mondja meg, kérem, hogy mennyi az annyi!


1661. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2017-06-05 17:44:53
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140

Játékstílus: Szelíd

//A bűvös köpeny//

*Nincs nyugta az öreg Abogr mesternek. Naponta több ifjú tanonc is ellátogat hozzá abban a reményben, hogy a tudását megosztja velük. Megfelelő ellenérték fejében, nem is okoz csalódást, de fenn kell tartania a tornyot, és az a sok tekercs sem szerzi be magát ingyen. Pár perce búcsúzott el egyik visszatérő tanítványától, a lépcsőn tart felfelé, mikor hangos kiabálás tölti be a tornyot. Nagyot sóhajt, majd visszabattyog a földszintre, hogy köszöntse az újabb jövevényt.*
-Szép napot! *Hangja kissé szarkasztikus, erős célzás, hogy hiányolta a férfitől a tisztes, udvarias köszönést.* Segíthetek valamiben?


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3067-3086