Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 30 (581. - 600. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
600. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-07-07 20:04:26
Üzenet elküldve: 2015-07-07 20:04:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony előtt - zárás//
-No emberek! Indulás!
*Adja ki sántán a parancsot a népnek, és a warg által vastagon taposott útról visszatérve bekanyarodik a sorba. Előzőleg már meghagyta az imént említett "jószágnak", hogy távolról az erdőben kövesse őket, és hogy nyugodtan vadásszon, és védje meg magát. Majd este úgyis előkerül a pusztavidéken.*
-Örülők, hogy velünk tartsz vizek gyermeke! Na meg a lovag úr, remélem nem szomjas.
*teszi tiszteletét inni adva Norrosnak, aztán előre biceg.
Ellenőrzi, hogy Aryna, Zaras, Ess, meg a tündér is megvannak-e, aztán füttyent Ragronnak, aki lustán vicsorog vissza rá.*
~Lesz még mit tanulni.~
*Gondolja, és vándormankójával megindul a sziklaszirtes vidék felé, remélve, hogy az estét háta mögött a tengerrel töltheti.*
-No emberek! Indulás!
*Adja ki sántán a parancsot a népnek, és a warg által vastagon taposott útról visszatérve bekanyarodik a sorba. Előzőleg már meghagyta az imént említett "jószágnak", hogy távolról az erdőben kövesse őket, és hogy nyugodtan vadásszon, és védje meg magát. Majd este úgyis előkerül a pusztavidéken.*
-Örülők, hogy velünk tartsz vizek gyermeke! Na meg a lovag úr, remélem nem szomjas.
*teszi tiszteletét inni adva Norrosnak, aztán előre biceg.
Ellenőrzi, hogy Aryna, Zaras, Ess, meg a tündér is megvannak-e, aztán füttyent Ragronnak, aki lustán vicsorog vissza rá.*
~Lesz még mit tanulni.~
*Gondolja, és vándormankójával megindul a sziklaszirtes vidék felé, remélve, hogy az estét háta mögött a tengerrel töltheti.*
599. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-07-07 17:50:41
Üzenet elküldve: 2015-07-07 17:50:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony körül//
//Napugrás//
*Nem igazán csinált semmit eddig, csak figyelt. Érdekes népségnek találja az itt összegyűlteket, így örömmel tölti az idejét figyeléssel. Ekkor jön oda hozzá Lora, hogy közölje, kit kell mostantól szolgálnia*~Mágusokat? És mi lesz a küldetéssel?~
-Hát persze. Ezeket az alakokat talán még érdekes is lesz szolgálni.
*Rámosolyog a nőre, majd arra gondol, hogy vajon meddig kellesz még elmennie csak azért, hogy lecsukhassa ezt a bűnöző némbert. Elhessegeti a gondolatot, most igazán nincs itt ennek az ideje.*
*Az elkövetkezendő napokat azzal tölti, hogy járja a tábort, és figyel. Az emberekre, a hangokra, a környezetre. Aztán egyszer csak vonyítás hangjára lesz figyelmes, no meg arra, hogy Alusys, és nagyjából mindenki az ember köré gyűlik, akit Taitosnak hívnak. Ő sem késlekedik sokat, Lora mögött lép a tömegbe.*~Egy warg?~*Nem mindennapi látvány, bár könyvekben sokat látott már. A tömeg lassan szétszéled, ahogy az állat is távozik, a válla felett pedig meglátja, hogy Lora épp a lovához megy, szóval engedelmes őrszemként követi, hiszen hajtja a küldetése.*
//Napugrás//
*Nem igazán csinált semmit eddig, csak figyelt. Érdekes népségnek találja az itt összegyűlteket, így örömmel tölti az idejét figyeléssel. Ekkor jön oda hozzá Lora, hogy közölje, kit kell mostantól szolgálnia*~Mágusokat? És mi lesz a küldetéssel?~
-Hát persze. Ezeket az alakokat talán még érdekes is lesz szolgálni.
*Rámosolyog a nőre, majd arra gondol, hogy vajon meddig kellesz még elmennie csak azért, hogy lecsukhassa ezt a bűnöző némbert. Elhessegeti a gondolatot, most igazán nincs itt ennek az ideje.*
*Az elkövetkezendő napokat azzal tölti, hogy járja a tábort, és figyel. Az emberekre, a hangokra, a környezetre. Aztán egyszer csak vonyítás hangjára lesz figyelmes, no meg arra, hogy Alusys, és nagyjából mindenki az ember köré gyűlik, akit Taitosnak hívnak. Ő sem késlekedik sokat, Lora mögött lép a tömegbe.*~Egy warg?~*Nem mindennapi látvány, bár könyvekben sokat látott már. A tömeg lassan szétszéled, ahogy az állat is távozik, a válla felett pedig meglátja, hogy Lora épp a lovához megy, szóval engedelmes őrszemként követi, hiszen hajtja a küldetése.*
598. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-07-07 17:05:38
Üzenet elküldve: 2015-07-07 17:05:38
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony körül//
//Napugrás//
*Nem mintha Lorauvial azt akarta volna sugallni Taitosnak, hogy erőben, tudásban felette állna, hiszen, éppen ezért van most itt, hogy tanulhasson. Csupán csak nem szereti az elköteleződést, nem tűri, hogy parancsoljanak neki, ezért kifejezetten problémás lehet, hogyha bárki Lora tanítója akarna lenni. Lehet éppen Taitos lesz az, ezt nem kétli, vagy kérdőjelezi meg a leendő vízmágus, de előre rossz érzete van ezzel kapcsolatban, ismerve saját természetét. De végül, ha már úgyis szabad foglalkozás következik, szemeinek kékjét még utoljára villantja Taitosra, mielőtt visszatérne Norroshoz.*
- Remélem lovag uram hajlandóságot mutatsz arra, hogy akár mágusokat is szolgálj, mert ha még mindig maradni akarsz, ebből az lesz.
*Hangja közönyös, tekintete szintén, nem beszél feleslegesen, nem mond felesleges információkat a másiknak.*
- El fognak indulni valamerre, én mondom neked. Én velük megyek, még hasznos is lehet, de te?
*Kékjei kérdőn pillantanak a lovagra, habár a nő már gyakorlatilag előre tudja is a választ kérdésére.*
*Néhány unalmasan eltöltött nap után, amelyen csak a lovaggal kommunikált, meg Taitossal szemezgetett a távolból, végre valami esemény látszik történni. Vonyítás hallatszik a távolból, és a kis csapat azonnal Taitos köré gyűlik, mintha a világ sokadik csodáját mutatná meg nekik. Ha nem is csodát, de egy szelíd wargot villant meg a közösség előtt. Lora egy elismerő hümmögést hallat, majd kék tekintete hasonló érzelmekről árulkodva pillant Taitosra. Még ha nem is gondolatolvasó a fiú, rájöhet, hogy Lora érdemesnek találja arra, hogy vele tartson. Még ha parancsokat nem is fog elfogadni tőle. Amint a warg távozott, Lora, valószínűleg oldalán Norrosal, visszaindul lovához, hogy felőle aztán mehetnek, amerre látnak.*
//Napugrás//
*Nem mintha Lorauvial azt akarta volna sugallni Taitosnak, hogy erőben, tudásban felette állna, hiszen, éppen ezért van most itt, hogy tanulhasson. Csupán csak nem szereti az elköteleződést, nem tűri, hogy parancsoljanak neki, ezért kifejezetten problémás lehet, hogyha bárki Lora tanítója akarna lenni. Lehet éppen Taitos lesz az, ezt nem kétli, vagy kérdőjelezi meg a leendő vízmágus, de előre rossz érzete van ezzel kapcsolatban, ismerve saját természetét. De végül, ha már úgyis szabad foglalkozás következik, szemeinek kékjét még utoljára villantja Taitosra, mielőtt visszatérne Norroshoz.*
- Remélem lovag uram hajlandóságot mutatsz arra, hogy akár mágusokat is szolgálj, mert ha még mindig maradni akarsz, ebből az lesz.
*Hangja közönyös, tekintete szintén, nem beszél feleslegesen, nem mond felesleges információkat a másiknak.*
- El fognak indulni valamerre, én mondom neked. Én velük megyek, még hasznos is lehet, de te?
*Kékjei kérdőn pillantanak a lovagra, habár a nő már gyakorlatilag előre tudja is a választ kérdésére.*
*Néhány unalmasan eltöltött nap után, amelyen csak a lovaggal kommunikált, meg Taitossal szemezgetett a távolból, végre valami esemény látszik történni. Vonyítás hallatszik a távolból, és a kis csapat azonnal Taitos köré gyűlik, mintha a világ sokadik csodáját mutatná meg nekik. Ha nem is csodát, de egy szelíd wargot villant meg a közösség előtt. Lora egy elismerő hümmögést hallat, majd kék tekintete hasonló érzelmekről árulkodva pillant Taitosra. Még ha nem is gondolatolvasó a fiú, rájöhet, hogy Lora érdemesnek találja arra, hogy vele tartson. Még ha parancsokat nem is fog elfogadni tőle. Amint a warg távozott, Lora, valószínűleg oldalán Norrosal, visszaindul lovához, hogy felőle aztán mehetnek, amerre látnak.*
597. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-07-06 12:56:27
Üzenet elküldve: 2015-07-06 12:56:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Eltűnt mester, és négy(?) kereső - Zárás//
*A gnóm meséjében nem nagyon hisz, bár azt el kell ismernie, hogy egészen jól varázsol. Egy kis gondolkodás után eloldozza a kezeit, és így szól hozzá:*
- Menj, amerre akarsz. De nem szívesen látnálak még egyszer a torony közelében. Sok hely van, messze Artheniortól és a kikötőtől, ahol tanulhatsz mágiát. Talán neked is útnak kéne indulnod, mint annak idején nekem.
*A'frad búcsúzásától kissé elszomorodik, örült volna, ha egy ideig még együtt lehet a fiatal emberrel.*
- Mindenképpen meglátogatlak egyszer, és én is örömmel várlak mindig. Sosem felejtem el, amit értem tettél. Köszönöm. És jó utat.
*Monda mosolyogva, majd lekíséri a torony aljába barátját, és integet utána egy ideig. Ez után visszamegy mestere dolgozószobájába, és beszámol neki útjáról. Elmeséli hány helyen járt, milyen emberekkel, (és más fajokkal) találkozott, mesél a gyógyitalokról, mérgekről, növényekről. Sajnos nem tudott mintát hozni semmiből, úgy tűnik nem az ő pénztárcájának szabták ezeket a dolgokat. És persze beszélt a tegnapi napról is, Lanilláról, A1fradról, Siáról, bár vele nem volt túl sokáig együtt. A beszámolója végén kiteszi a gyökeret az asztalról, mondván "Inkább legyen kettő." Ezután visszamegy saját szobájába, hagyja dolgozni mesterét. Egy ideje már önmaga tanul. Kipakolja minden cuccát a táskából, szerencsére mégsem volt hetekig tartó üldözés. Lassan lépdel lefelé a lépcsőn, vissza a konyhába, majd leteszi az ételt, amit indulás előtt vett magához. Majd így, táska, és minden egyéb fölösleg nélkül indul útnak a tündérkert felé, hogy egy kicsit maga lehessen a gondolataival.*
*A gnóm meséjében nem nagyon hisz, bár azt el kell ismernie, hogy egészen jól varázsol. Egy kis gondolkodás után eloldozza a kezeit, és így szól hozzá:*
- Menj, amerre akarsz. De nem szívesen látnálak még egyszer a torony közelében. Sok hely van, messze Artheniortól és a kikötőtől, ahol tanulhatsz mágiát. Talán neked is útnak kéne indulnod, mint annak idején nekem.
*A'frad búcsúzásától kissé elszomorodik, örült volna, ha egy ideig még együtt lehet a fiatal emberrel.*
- Mindenképpen meglátogatlak egyszer, és én is örömmel várlak mindig. Sosem felejtem el, amit értem tettél. Köszönöm. És jó utat.
*Monda mosolyogva, majd lekíséri a torony aljába barátját, és integet utána egy ideig. Ez után visszamegy mestere dolgozószobájába, és beszámol neki útjáról. Elmeséli hány helyen járt, milyen emberekkel, (és más fajokkal) találkozott, mesél a gyógyitalokról, mérgekről, növényekről. Sajnos nem tudott mintát hozni semmiből, úgy tűnik nem az ő pénztárcájának szabták ezeket a dolgokat. És persze beszélt a tegnapi napról is, Lanilláról, A1fradról, Siáról, bár vele nem volt túl sokáig együtt. A beszámolója végén kiteszi a gyökeret az asztalról, mondván "Inkább legyen kettő." Ezután visszamegy saját szobájába, hagyja dolgozni mesterét. Egy ideje már önmaga tanul. Kipakolja minden cuccát a táskából, szerencsére mégsem volt hetekig tartó üldözés. Lassan lépdel lefelé a lépcsőn, vissza a konyhába, majd leteszi az ételt, amit indulás előtt vett magához. Majd így, táska, és minden egyéb fölösleg nélkül indul útnak a tündérkert felé, hogy egy kicsit maga lehessen a gondolataival.*
596. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-07-05 21:55:34
Üzenet elküldve: 2015-07-05 21:55:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony körül//
//Arynával//
//Napváltás//
_
* A csókot egy kis vigyor szakítja meg, majd hozzáérinti a homlokát a lányéhoz, arcát a tenyerébe fogja. *
- Imádlak!
* Körbe pillant a helyen, majd folytatja: *
- Amíg meditálsz, én vigyázok rád, pihenj nyugodtan.
* Aztán hosszú időre magára marad a gondolataival. ~ Akkor most mágiát fogok tanulni?! Ilyen nincs. ~ Ismét elmosolyodik, ahogy az utóbbi órában annyiszor. Elvégre senki nem gondolta, hogy ő, Zaras, valaha is mágiát fog tanulni. Persze nem annyit és nem olyat, mint Aryna és a többiek, de ha erősebb és jobb kardforgatóvá válik általa, akkor talán belefér.
Mikor a lány "visszatér", az árnyékok már megnyúltak, a levegő kezd lehűlni, még néhány óra és hivatalosan is este lesz. *
- Szóval, * Kezd bele a mesébe. A lány biztos valami hőstettre számít. Ha valóban, akkor csalódni fog. * A Királyi Gárdába, úgy kerültem be majdnem, hogy apám eléggé befolyásos ember odahaza. * Kissé elgondolkodik az "odahazán", majd feleszmélve pislog párat és mondja tovább. * Azért nem kerültem be, mert évente csak száz harcost válogatnak be a selejtezőbe, ahonnan csupán ötven jut tovább, majd az ötven is megmérkőzik egymással, s végül a legjobb húszonöt kerül be a Gárdába, mint tanítvány és a kiképzési idő végén a leggyengébb tizenötöt is elküldik és csak a legjobb tíz kerül be a Gárdába, mint teljes értékű gárdista.
* Aztán büszkén ecseteli, hogy ő is tanítványként esett ki és odahaza persze dühöngtek, dehát ez van. *
- Idén is jelentkeztem volna, ha nem vesznek ilyen fordulatot az események.
A következő néhány napban tanulgat, beszélget és csókokat lop kedvesétől. Meg próbál szóba elegyedni a két jövevénnyel is. Sokkal inkább a harcossal. Meg is kérdi, mi szél hozta? Milyen a harcistílusa? Meg, hogy ki is ő egyáltalán. A két "gyereket" is keresi, hogy beszélgethessenek picit, mert eléggé elkerülték egymást az előző napokban. Most is úgy tűnik, hogy felszívódtak. Megpróbálja Taitost is jobban megismerni, csakúgy, mint mindenkit, ezért a férfi múltjáról kérdez.
Hogy formában tartsa magát, folyamatosan mozog és tornagyakorlatokat végez, csapkod, szúr a kardjaival és a fejében meg is fordul, hogy talán fel kéne kérni a másik harcost egy kis gyakorló harcra. ~ Majd később. ~
* A napok gyorsan mennek és a harmadik estén vonyítást hall. Közelről. *
- Nagy dög lehet.
* Mormolja a saját orra alá. *
//Arynával//
//Napváltás//
_
* A csókot egy kis vigyor szakítja meg, majd hozzáérinti a homlokát a lányéhoz, arcát a tenyerébe fogja. *
- Imádlak!
* Körbe pillant a helyen, majd folytatja: *
- Amíg meditálsz, én vigyázok rád, pihenj nyugodtan.
* Aztán hosszú időre magára marad a gondolataival. ~ Akkor most mágiát fogok tanulni?! Ilyen nincs. ~ Ismét elmosolyodik, ahogy az utóbbi órában annyiszor. Elvégre senki nem gondolta, hogy ő, Zaras, valaha is mágiát fog tanulni. Persze nem annyit és nem olyat, mint Aryna és a többiek, de ha erősebb és jobb kardforgatóvá válik általa, akkor talán belefér.
Mikor a lány "visszatér", az árnyékok már megnyúltak, a levegő kezd lehűlni, még néhány óra és hivatalosan is este lesz. *
- Szóval, * Kezd bele a mesébe. A lány biztos valami hőstettre számít. Ha valóban, akkor csalódni fog. * A Királyi Gárdába, úgy kerültem be majdnem, hogy apám eléggé befolyásos ember odahaza. * Kissé elgondolkodik az "odahazán", majd feleszmélve pislog párat és mondja tovább. * Azért nem kerültem be, mert évente csak száz harcost válogatnak be a selejtezőbe, ahonnan csupán ötven jut tovább, majd az ötven is megmérkőzik egymással, s végül a legjobb húszonöt kerül be a Gárdába, mint tanítvány és a kiképzési idő végén a leggyengébb tizenötöt is elküldik és csak a legjobb tíz kerül be a Gárdába, mint teljes értékű gárdista.
* Aztán büszkén ecseteli, hogy ő is tanítványként esett ki és odahaza persze dühöngtek, dehát ez van. *
- Idén is jelentkeztem volna, ha nem vesznek ilyen fordulatot az események.
A következő néhány napban tanulgat, beszélget és csókokat lop kedvesétől. Meg próbál szóba elegyedni a két jövevénnyel is. Sokkal inkább a harcossal. Meg is kérdi, mi szél hozta? Milyen a harcistílusa? Meg, hogy ki is ő egyáltalán. A két "gyereket" is keresi, hogy beszélgethessenek picit, mert eléggé elkerülték egymást az előző napokban. Most is úgy tűnik, hogy felszívódtak. Megpróbálja Taitost is jobban megismerni, csakúgy, mint mindenkit, ezért a férfi múltjáról kérdez.
Hogy formában tartsa magát, folyamatosan mozog és tornagyakorlatokat végez, csapkod, szúr a kardjaival és a fejében meg is fordul, hogy talán fel kéne kérni a másik harcost egy kis gyakorló harcra. ~ Majd később. ~
* A napok gyorsan mennek és a harmadik estén vonyítást hall. Közelről. *
- Nagy dög lehet.
* Mormolja a saját orra alá. *
595. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-07-05 21:13:42
Üzenet elküldve: 2015-07-05 21:13:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 52
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 52
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony előtt//
//Napforduló/napváltás/napugrás//
*Ciss is örül hogy megismerkedett Essfyhvel, és ha hinne a felsőbb erőkben, mindenféle áldozatokat mutatna be nekik. De mivel ezek ismerete nélkül telt el gyerekkora, ezért a kettejük találkozását leginkább Arynának tulajdonítja. Aryna fogadta be őt a tűz melegéhez, és Aryna vezette őt Ess mellé. Tehát tulajdonképpen Aryna az, akinek köszönetet kellene mondania. Magában meg is jegyzi hogy egyszer meg fogja köszönni. Ha majd valamikor lesz ideje, és bátorsága hozzá...
Aznap még körbejárták Essfyhvel a terepet, és néhány kisebb apróságot fedeztek fel. Ciss szerint semmi érdekes nem volt, de arról nem tud hogy vélekedhetett a másik lány. Az ezt követő napokban gyakran invitálta a fél-elfet játszani. Nagyon szeretett Essfyhvel bújócskázni. Furcsa volt hogy a lány nem tud repülni, és így nem kellett folyton az eget kémlelnie, mint amikor testvéreivel játszott.
Gyakran mentek be a toronyba is, és amikor egyikük leült olvasni, a másik is letelepedett. Ciss leginkább a regényeket kereste, bár ezekből kevesebbet talált mint amennyit akart volna. Nem is csoda, a hely leginkább mágikus tudások gyűjtőhelye...
Néha egyedül maradt, ilyenkor körbejárta a területeket, hátha talál valami érdekeset, vagy néha bement a toronyba. Egyszer megpróbált virágkoszorút is fonni, ami először nehezen ment, majd később újra sikerült. A koszorúkat rendszerint otthagyta, nem akarta a többieket olyanokkal traktálni...*
*A harmadik napon viszonylag sokáig is aludt volna, amennyiben nem ébresztették volna föl. Mint az előző két éjszaka ekkor is Ess közelében feküdt, valamilyen módon biztonságot jelentett neki a nála idősebb lány közelsége. És ő volt az akiről nem gondolta hogy elzavarta volna ő magát. Valószínűleg a többiek sem tették volna, de mellettük nehezebben tudott volna aludni...*
-Aha... Jó reggelt, mi történt?
*Mivel ő magát a fél-elf keltette föl, ezért nem hallotta a vonítást. Ha újra megismétlődik összerezzen, és rémült tekintettel teszi Essnek azt a kérdést amit minden ilyen helyzetben mondani szokás...*
-Mi-mi ez?
//Napforduló/napváltás/napugrás//
*Ciss is örül hogy megismerkedett Essfyhvel, és ha hinne a felsőbb erőkben, mindenféle áldozatokat mutatna be nekik. De mivel ezek ismerete nélkül telt el gyerekkora, ezért a kettejük találkozását leginkább Arynának tulajdonítja. Aryna fogadta be őt a tűz melegéhez, és Aryna vezette őt Ess mellé. Tehát tulajdonképpen Aryna az, akinek köszönetet kellene mondania. Magában meg is jegyzi hogy egyszer meg fogja köszönni. Ha majd valamikor lesz ideje, és bátorsága hozzá...
Aznap még körbejárták Essfyhvel a terepet, és néhány kisebb apróságot fedeztek fel. Ciss szerint semmi érdekes nem volt, de arról nem tud hogy vélekedhetett a másik lány. Az ezt követő napokban gyakran invitálta a fél-elfet játszani. Nagyon szeretett Essfyhvel bújócskázni. Furcsa volt hogy a lány nem tud repülni, és így nem kellett folyton az eget kémlelnie, mint amikor testvéreivel játszott.
Gyakran mentek be a toronyba is, és amikor egyikük leült olvasni, a másik is letelepedett. Ciss leginkább a regényeket kereste, bár ezekből kevesebbet talált mint amennyit akart volna. Nem is csoda, a hely leginkább mágikus tudások gyűjtőhelye...
Néha egyedül maradt, ilyenkor körbejárta a területeket, hátha talál valami érdekeset, vagy néha bement a toronyba. Egyszer megpróbált virágkoszorút is fonni, ami először nehezen ment, majd később újra sikerült. A koszorúkat rendszerint otthagyta, nem akarta a többieket olyanokkal traktálni...*
*A harmadik napon viszonylag sokáig is aludt volna, amennyiben nem ébresztették volna föl. Mint az előző két éjszaka ekkor is Ess közelében feküdt, valamilyen módon biztonságot jelentett neki a nála idősebb lány közelsége. És ő volt az akiről nem gondolta hogy elzavarta volna ő magát. Valószínűleg a többiek sem tették volna, de mellettük nehezebben tudott volna aludni...*
-Aha... Jó reggelt, mi történt?
*Mivel ő magát a fél-elf keltette föl, ezért nem hallotta a vonítást. Ha újra megismétlődik összerezzen, és rémült tekintettel teszi Essnek azt a kérdést amit minden ilyen helyzetben mondani szokás...*
-Mi-mi ez?
594. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-07-05 16:26:32
Üzenet elküldve: 2015-07-05 16:26:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Már lefele tart a torony emeletéről amikor eszébe jut, hogy néhány apróbb varázslatot talán még érdemes volna megtanulnia. Szerencsére a toronyban szinte mindenfele akadnak polcok rajta pedig csengő aranyakra avagy kitartásra és munkára nyíló tekercsek. Nem megy vissza, fel az emeletre, inkább a földszintet végigmérő egyik polc mellett állapodik meg és ott keresgél egy adott varázslat után amivel Nadaet le tudná kenyerezni. Kíváncsi rá miként nézne a sötétefre a kalóz ha ismét felbukkanna csak úgy hirtelen a barlangban és természetesen nem üres kézzel és természetesen ajándékba nem a varázslatot szánná hanem inkább néhány üveg jófajta rumot.*
593. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-07-04 21:20:14
Üzenet elküldve: 2015-07-04 21:20:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony előtt//
//Zarassal külön//
*Zaras kijelentésére, hogy lenyűgöző vidáman pillant fel.*
-El se hiszem, hogy sikerült! Ez annyira jó érzés.
*Készségesen a férfi ölébe ül, bár még kicsit haragszik rá a füllentése miatt, de ki tudja mikor lesz alkalmuk legközelebb kettesben lenni, most hogy Taitos itt van bármikor taníthat neki valami újat.
Zaras puszija után elmosolyodik, és egyesíti ajkaikat*
-Nem tudom, fáradt vagyok lehet meditálok, de utána beszélgethetnénk, ha van kérdésed, ha nincs mesélhetnél arról hogyan kerültél be majdnem a királyi hadseregbe *majd szégyenlősen teszi hozzá* vagy hová, bocsáss meg elfelejtettem a pontos megnevezést.
*Aryna elvonul meditálni, amit minden nap megismétel és élelemről is gondoskodik, amennyiben valaki éhes.*
//Napváltás//
*Sokat tanul Taitostól és segít a sebeit lekezelni, ha nem utasítja vissza, nem árt minden nap új kötést fel tenni ha van rá lehetőségük.*
*Harmad nap egy vonyítást hall és óvatosan közelíti meg a hang forrását, ahol Taitost látja egy warggal.* ~Mi a fene? Ez lenne a varázslat és ő támadta meg?~
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.07.04 21:31:38, a következő indokkal:
Jelpótlás (*).
//Zarassal külön//
*Zaras kijelentésére, hogy lenyűgöző vidáman pillant fel.*
-El se hiszem, hogy sikerült! Ez annyira jó érzés.
*Készségesen a férfi ölébe ül, bár még kicsit haragszik rá a füllentése miatt, de ki tudja mikor lesz alkalmuk legközelebb kettesben lenni, most hogy Taitos itt van bármikor taníthat neki valami újat.
Zaras puszija után elmosolyodik, és egyesíti ajkaikat*
-Nem tudom, fáradt vagyok lehet meditálok, de utána beszélgethetnénk, ha van kérdésed, ha nincs mesélhetnél arról hogyan kerültél be majdnem a királyi hadseregbe *majd szégyenlősen teszi hozzá* vagy hová, bocsáss meg elfelejtettem a pontos megnevezést.
*Aryna elvonul meditálni, amit minden nap megismétel és élelemről is gondoskodik, amennyiben valaki éhes.*
//Napváltás//
*Sokat tanul Taitostól és segít a sebeit lekezelni, ha nem utasítja vissza, nem árt minden nap új kötést fel tenni ha van rá lehetőségük.*
*Harmad nap egy vonyítást hall és óvatosan közelíti meg a hang forrását, ahol Taitost látja egy warggal.* ~Mi a fene? Ez lenne a varázslat és ő támadta meg?~
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.07.04 21:31:38, a következő indokkal:
Jelpótlás (*).
592. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-07-04 21:09:58
Üzenet elküldve: 2015-07-04 21:09:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Tábor a torony előtt//
//Ciss, a nyughatatlan - napugrás//
*Essfyh sajnálja, hogy végül nem talált semmi használhatót, kivéve Cisst. Illetve a tündér talált rá, de nincs is ezzel baj, Ess örül neki. Most hogy van rá lehetősége, és úgy látja ez a lány nem ellenséges és gonosz vele, szívesen tölti az idejét a társaságában. Persze a többiekkel is töltene időt, ha tehetné, csak nagyon úgy tűnik, ők nem olyan vevők rá. Zaras és Aryna egy pár, ők nagyon jól elvannak kettecskén. Taitos meg nagy varázsló, sok ideig elő sem került, ráadásul a két új, rettentő ijesztő jövevénnyel foglalkozik vagy Arynát tanítja. Így Essnek csak Ciss maradt, akivel el tudja ütni az időt. De ez talán nem is baj, hiszen Ciss ugyanolyan gyermeteg mint ő. Kicsit talán bátrabb ugyan, minden feszültség nélkül vág neki a környező területnek. Essfyh meg követi, arra megy amerre a tündér akar. Kicsit rémült ugyan, fél hogy esetleg túl messzire keverednek a toronytól és nem találnak vissza, vagy a többiek ott felejtik őket. Ez persze mind butaság, hiszen senkinek sem lehet ilyen rövidtávú memóriája és a torony is elég magasra nyúlik az ég felé ahhoz, hogy messziről is látni lehessen a fák fölött.
Ciss és Essfyh pedig csak mennek-mennek a környéken, kilyukadnak itt, kilyukadnak ott... Ketten bizonyára sok mindent kitalálnak, hogy elüssék azt a 2-3 napot, amíg várakoznak. Ess mindenesetre próbál aktív tagja lenni a közösségnek, ha már megadatott neki ez a lehetőség, hogy itt lehessen. Nem is akarta pocsékolni az idejét. Ha Ciss csinálni akart valamit, akkor hűségesen ment utána, de amikor tehette a toronyba is bement, hogy a könyveket bújja, hátha talál valami használhatót végre a gyógyászatról vagy a növényekről, ami nem túl bonyolult neki. Ilyenkor bizonyára a tündér is vele tart néha-néha. Ess még Taitoshoz is odamerészkedik, megemlíti neki, hogy életcélja, hogy segítsen másokon, főleg, hogy gyógyítsa őket. Szépen pislog rá, hogy legalább neki segíthessen kicsit, mint karrierje elején álló gyógyító. Ha a Zöldfülű engedi, akkor csak minimálisan avatkozik be sebei gyógyulásába, mert nem akar túl sok lenni a férfinak és azt sem szeretné, hogy kezelése többet ártson mint használjon. A két éjszaka pedig ábrándozva bámulja az eget, próbálja elképzelni micsoda kalandok várhatnak rá. Ilyenkor enyhe pánikroham jön rá a felismeréstől, hogy még mindig túl gyáva. De ekkor szerencsére mindig elalszik és egy daliás lovagról álmodik.
Harmadik reggel Essfyh már éppen ébredezik, mikor vonyítást hall messziről. Hirtelen nem tudja, hogy csak álmodta azt a hangot, vagy tényleg megtörtént. A valószínűleg közelében fekvő Ciss felé fordul. *
- Ciss, te is hallottad ezt?
*Szemei még fátyolosak az álomtól, de gyorsan megtörli őket és máris frissebbnek érzi magát. *
//Ciss, a nyughatatlan - napugrás//
*Essfyh sajnálja, hogy végül nem talált semmi használhatót, kivéve Cisst. Illetve a tündér talált rá, de nincs is ezzel baj, Ess örül neki. Most hogy van rá lehetősége, és úgy látja ez a lány nem ellenséges és gonosz vele, szívesen tölti az idejét a társaságában. Persze a többiekkel is töltene időt, ha tehetné, csak nagyon úgy tűnik, ők nem olyan vevők rá. Zaras és Aryna egy pár, ők nagyon jól elvannak kettecskén. Taitos meg nagy varázsló, sok ideig elő sem került, ráadásul a két új, rettentő ijesztő jövevénnyel foglalkozik vagy Arynát tanítja. Így Essnek csak Ciss maradt, akivel el tudja ütni az időt. De ez talán nem is baj, hiszen Ciss ugyanolyan gyermeteg mint ő. Kicsit talán bátrabb ugyan, minden feszültség nélkül vág neki a környező területnek. Essfyh meg követi, arra megy amerre a tündér akar. Kicsit rémült ugyan, fél hogy esetleg túl messzire keverednek a toronytól és nem találnak vissza, vagy a többiek ott felejtik őket. Ez persze mind butaság, hiszen senkinek sem lehet ilyen rövidtávú memóriája és a torony is elég magasra nyúlik az ég felé ahhoz, hogy messziről is látni lehessen a fák fölött.
Ciss és Essfyh pedig csak mennek-mennek a környéken, kilyukadnak itt, kilyukadnak ott... Ketten bizonyára sok mindent kitalálnak, hogy elüssék azt a 2-3 napot, amíg várakoznak. Ess mindenesetre próbál aktív tagja lenni a közösségnek, ha már megadatott neki ez a lehetőség, hogy itt lehessen. Nem is akarta pocsékolni az idejét. Ha Ciss csinálni akart valamit, akkor hűségesen ment utána, de amikor tehette a toronyba is bement, hogy a könyveket bújja, hátha talál valami használhatót végre a gyógyászatról vagy a növényekről, ami nem túl bonyolult neki. Ilyenkor bizonyára a tündér is vele tart néha-néha. Ess még Taitoshoz is odamerészkedik, megemlíti neki, hogy életcélja, hogy segítsen másokon, főleg, hogy gyógyítsa őket. Szépen pislog rá, hogy legalább neki segíthessen kicsit, mint karrierje elején álló gyógyító. Ha a Zöldfülű engedi, akkor csak minimálisan avatkozik be sebei gyógyulásába, mert nem akar túl sok lenni a férfinak és azt sem szeretné, hogy kezelése többet ártson mint használjon. A két éjszaka pedig ábrándozva bámulja az eget, próbálja elképzelni micsoda kalandok várhatnak rá. Ilyenkor enyhe pánikroham jön rá a felismeréstől, hogy még mindig túl gyáva. De ekkor szerencsére mindig elalszik és egy daliás lovagról álmodik.
Harmadik reggel Essfyh már éppen ébredezik, mikor vonyítást hall messziről. Hirtelen nem tudja, hogy csak álmodta azt a hangot, vagy tényleg megtörtént. A valószínűleg közelében fekvő Ciss felé fordul. *
- Ciss, te is hallottad ezt?
*Szemei még fátyolosak az álomtól, de gyorsan megtörli őket és máris frissebbnek érzi magát. *
591. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-07-04 21:07:44
Üzenet elküldve: 2015-07-04 21:07:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Eltűnt mester és négy(?) kereső//
*Végighallgatja csöndben Chadim és mestere beszélgetését, mikor bemutatja a félvér őt illedelmesen meghajol kicsit, s köszönti az öreget, majd ismét a háttérbe, vonul, s hagyja őket zavartalanul beszélni, egymással.
A Gnóm beszámolójára még mindig mérgesen csóválja a fejét.*
-És azért hogy bizonyíts bezársz hármunkat egy elhagyatott kastély omladozó földalatti tömlöcébe, hát jobb is eszedbe juthatott volna.
*Részéről nem akar értani a gnómnak most már, ha Chadimnak nincsenek más tervei vele, részéről elengedhetek hadd menjen isten hírével, csak ne kerüljön még egyszer a szeme elé.*
-Nos azt hiszem nekem ideje mennem, gondolom ti is beszélgetnétek kettesben, s engem is várnak már.
*Mondja Chadim felé fordulva, s ha Lanilla is ott van még velük akkor tőle is elköszön, s elindulva még a szoba ajtajából visszaszól.*
-De találkozunk még, Ha máshol nem majd eljövök meglátogatni, de te is megtalálsz Thargarodba.
*Vigyorodik el, s még int egyet ahogy kilép a szobából, lesétál az emeletről, s elhagyja a tornyot, elgondolkodik merre is kell mennie, s úgy dönt inkább kér egy kis útbaigazítást a kint olvasó csuklyástól, majd elindul az útmutatás szerint a szirtek irányába.*
*Végighallgatja csöndben Chadim és mestere beszélgetését, mikor bemutatja a félvér őt illedelmesen meghajol kicsit, s köszönti az öreget, majd ismét a háttérbe, vonul, s hagyja őket zavartalanul beszélni, egymással.
A Gnóm beszámolójára még mindig mérgesen csóválja a fejét.*
-És azért hogy bizonyíts bezársz hármunkat egy elhagyatott kastély omladozó földalatti tömlöcébe, hát jobb is eszedbe juthatott volna.
*Részéről nem akar értani a gnómnak most már, ha Chadimnak nincsenek más tervei vele, részéről elengedhetek hadd menjen isten hírével, csak ne kerüljön még egyszer a szeme elé.*
-Nos azt hiszem nekem ideje mennem, gondolom ti is beszélgetnétek kettesben, s engem is várnak már.
*Mondja Chadim felé fordulva, s ha Lanilla is ott van még velük akkor tőle is elköszön, s elindulva még a szoba ajtajából visszaszól.*
-De találkozunk még, Ha máshol nem majd eljövök meglátogatni, de te is megtalálsz Thargarodba.
*Vigyorodik el, s még int egyet ahogy kilép a szobából, lesétál az emeletről, s elhagyja a tornyot, elgondolkodik merre is kell mennie, s úgy dönt inkább kér egy kis útbaigazítást a kint olvasó csuklyástól, majd elindul az útmutatás szerint a szirtek irányába.*
590. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-07-04 20:43:07
Üzenet elküldve: 2015-07-04 20:43:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 52
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 52
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony előtt//
//Essfyh//
*A lányt a polcok közt bolyongva találja meg. Kissé szomorkás, valószínűleg nem találta meg azt amit keresett. És mint kiderült nem is tévedett akkorát azzal hogy Essfyh gyógyító varázsigéket keres. És valószínűleg megtalálta a Mágia Alapjai című könyvet, mert máskülönben nem járkálna céltalanul a polcok között. Legalábbis Ciss szerint...
Ciss nem sértődne meg ha egyedül kellene mennie, de azért ketten tényleg jobb. Essfyh meg valószínűleg úgy is csak róna a köröket a toronyban, és csak hajtaná magát hogy találjon valamit. Ciss az ő esetében ezt tenné ha nem akarná fölfedezni a terepet. De most föl akarja, és ha kell egyedül is megteszi. De szerencséjére nem kell egyedül mennie.*
-Nem tudom. Szerintem valamerre elindulunk a környéken, és kilyukadunk valahol...
*Ahogy kilép a toronyból örül a napfénynek. Igazán szép idejük van, pont jó egy kis felfedező túrához. Ki tudja vissza fog-e jönni, jó ha van valami ismerős hely errefelé... Ha baj van, el tud bújni. Bár kétli hogy errefelé valami bajba keveredhetne, fő a biztonság. Vagyis tulajdonképpen csak a kíváncsisága hajtja előre, semmi más.
Ahogy beérnek a fák árnyékába, megszólal.*
-Van neked ötleted merre menjünk?
*Amennyiben Ess-nek van ötlete, követi, amennyiben nincs, spontán elindul valamerre. Az elé hajló pofátlan ágakat félrehajtja, a lába alá guruló fadarabokra rátapos. Nem látja értelmét miért legyen csöndben, de azért arra figyel hogy egy visszacsapó ág el ne találja a mögötte lévőt amennyiben ő halad elől...*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.07.04 21:14:35, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása (bojong vs. bolyong).
//Essfyh//
*A lányt a polcok közt bolyongva találja meg. Kissé szomorkás, valószínűleg nem találta meg azt amit keresett. És mint kiderült nem is tévedett akkorát azzal hogy Essfyh gyógyító varázsigéket keres. És valószínűleg megtalálta a Mágia Alapjai című könyvet, mert máskülönben nem járkálna céltalanul a polcok között. Legalábbis Ciss szerint...
Ciss nem sértődne meg ha egyedül kellene mennie, de azért ketten tényleg jobb. Essfyh meg valószínűleg úgy is csak róna a köröket a toronyban, és csak hajtaná magát hogy találjon valamit. Ciss az ő esetében ezt tenné ha nem akarná fölfedezni a terepet. De most föl akarja, és ha kell egyedül is megteszi. De szerencséjére nem kell egyedül mennie.*
-Nem tudom. Szerintem valamerre elindulunk a környéken, és kilyukadunk valahol...
*Ahogy kilép a toronyból örül a napfénynek. Igazán szép idejük van, pont jó egy kis felfedező túrához. Ki tudja vissza fog-e jönni, jó ha van valami ismerős hely errefelé... Ha baj van, el tud bújni. Bár kétli hogy errefelé valami bajba keveredhetne, fő a biztonság. Vagyis tulajdonképpen csak a kíváncsisága hajtja előre, semmi más.
Ahogy beérnek a fák árnyékába, megszólal.*
-Van neked ötleted merre menjünk?
*Amennyiben Ess-nek van ötlete, követi, amennyiben nincs, spontán elindul valamerre. Az elé hajló pofátlan ágakat félrehajtja, a lába alá guruló fadarabokra rátapos. Nem látja értelmét miért legyen csöndben, de azért arra figyel hogy egy visszacsapó ág el ne találja a mögötte lévőt amennyiben ő halad elől...*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.07.04 21:14:35, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása (bojong vs. bolyong).
589. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-07-04 20:37:24
Üzenet elküldve: 2015-07-04 20:37:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 165
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony előtt//
//Arynával külön//
* Zaras csendben figyeli a papirosba merült lányt, közben az ég is egyre inkább megnyúlnak az árnyékok, ahogy a nap nyugat felé halad. Még messze van az estétől, de a delelő ponton már túl van. Mikor hosszú idő után először próbálkozik a varázslattal semmi sem történik. Zaras akarna valami nyugtatót, mondani, de inkább nem szólal meg, nehogy megzavarja az ismét koncentráló lányt.
Aztán csakhamar ismét próbálkozik és Zaras csodálkozva mered a gyümölcsökre és a kis állatokra, amik önkéntelenül is ide merészkednek és megosztják az élelmüket. *
- Ez... lenyűgöző.
* Nem sok minden jön a nyelvére az ámulattól, aztán mikor Aryna elmondja mennyire megijedt, a fa tövében ücsörgő Zaras kinyújtja a karjait, hogy a lányt az ölébe vonhassa. *
- Sajnálom, csak azt hittem, hogy ők leskelődtek. Akkor pedig veszélyessé is fajulhatott volna.
* Félig lehunyt szemmel hunyorog a lányra, fejét megdöntve, mielőtt a lány odabújik hozzá (vagy nem). *
- Hidd el, én is szeretlek. Mindennél jobban.
* És egy puszit nyom a lány homlokára. *
- És mit akarsz most csinálni? Rengeteg időnk van még és a többiek is szerintem elvonulnak, ki-ki a maga dolgára.
* Figyelmesen pillant a lányra. Bármilyen ötletet szívesen fogad, legyen az beszélgetés, kis kirándulás vagy csak séta a környéken vagy, amit a lány akar. *
//Arynával külön//
* Zaras csendben figyeli a papirosba merült lányt, közben az ég is egyre inkább megnyúlnak az árnyékok, ahogy a nap nyugat felé halad. Még messze van az estétől, de a delelő ponton már túl van. Mikor hosszú idő után először próbálkozik a varázslattal semmi sem történik. Zaras akarna valami nyugtatót, mondani, de inkább nem szólal meg, nehogy megzavarja az ismét koncentráló lányt.
Aztán csakhamar ismét próbálkozik és Zaras csodálkozva mered a gyümölcsökre és a kis állatokra, amik önkéntelenül is ide merészkednek és megosztják az élelmüket. *
- Ez... lenyűgöző.
* Nem sok minden jön a nyelvére az ámulattól, aztán mikor Aryna elmondja mennyire megijedt, a fa tövében ücsörgő Zaras kinyújtja a karjait, hogy a lányt az ölébe vonhassa. *
- Sajnálom, csak azt hittem, hogy ők leskelődtek. Akkor pedig veszélyessé is fajulhatott volna.
* Félig lehunyt szemmel hunyorog a lányra, fejét megdöntve, mielőtt a lány odabújik hozzá (vagy nem). *
- Hidd el, én is szeretlek. Mindennél jobban.
* És egy puszit nyom a lány homlokára. *
- És mit akarsz most csinálni? Rengeteg időnk van még és a többiek is szerintem elvonulnak, ki-ki a maga dolgára.
* Figyelmesen pillant a lányra. Bármilyen ötletet szívesen fogad, legyen az beszélgetés, kis kirándulás vagy csak séta a környéken vagy, amit a lány akar. *
588. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-07-04 19:07:17
Üzenet elküldve: 2015-07-04 19:07:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Napugrás//
*Taitos következő szűk három napja is elreppen, a toronyban tanulja a végeláthatatlan ige, és elmélet sorokat, pihen, és mossa sebeit bármennyire is fájjon az, nem szabad gennyedniük. Combjának fájdalmát lassan megszokja, és a torony tetejéről órákat kémleli a környéket várva valamire, vagyis valakire.
A többi időben Arynát is tanítja, megmutatja neki a varázslatot, és felkészíti a további tanulásra. A vízleányt, és a harcosokat szűkös idejében nem zargatja, így rájuk csak köszön, és gyümölcsöket "termeszt", bár Zaras tápolását Arynára hagyja. A megcsappant csapatocska persze hiányérzetet kelt benne. Várja, hogy visszatérjenek, várja Ragront, várja, hogy Lora valami jelét adja fenenagy hatalmának, de a várakozásnak is lesz gyümölcse.
Harmadnap Taitos vonyítást hall, mikor éppen egy kupac tekercset tol a helyére. Szíve felgyorsul, gyomra görcsbe rándul, és szinte lebucskázva a lépcsőn kiszalad a torony elé. Nem tévedett, Ragron érkezik.*
~Azta, igaziban még nagyobb.~
*Néz a sietségtől csapzott állatra, és odamegy hozzá. Megérinti, és most tényleg bundájába meríti kezét, ahogy azt tervezte is. A warg kimerülten fekszik le, és nyugodtnak látszik, így Taitos méltán leülhet hunyorgó kobakjával szemközt.*
-Na megjöttél fenevad?
*Kérdezi a sérülésekre gondolva, és reméli, hogy többé ez nem fordul elő. Sőt, biztos is benne szinte, hisz az öreg nem kérte vissza a tekercset, így az Taitos karmai között maradt, bár másolat is biztosan van.*
-Ma ebed után indulunk.
*Néz fel a többiekre az állat előtt gubbasztva, és keresi a kék tekintetét.*
-Mondd csak láttál már szelíd wargot?
*Kérdezi, utalva rá, hogy betartotta, amit ígért, majd feláll, és botjával gyengéden megpaskolja az állat hátsóját.*
-Ragron! Ne itt feküdj le, nyomás az árnyékba!
~Meg el szem elől.~
*Hajtja odébb a farkasrémet, és felszedi cókmókját, jelezve, hogy ő készen van, már csak enniük kell indulásig.*
*Taitos következő szűk három napja is elreppen, a toronyban tanulja a végeláthatatlan ige, és elmélet sorokat, pihen, és mossa sebeit bármennyire is fájjon az, nem szabad gennyedniük. Combjának fájdalmát lassan megszokja, és a torony tetejéről órákat kémleli a környéket várva valamire, vagyis valakire.
A többi időben Arynát is tanítja, megmutatja neki a varázslatot, és felkészíti a további tanulásra. A vízleányt, és a harcosokat szűkös idejében nem zargatja, így rájuk csak köszön, és gyümölcsöket "termeszt", bár Zaras tápolását Arynára hagyja. A megcsappant csapatocska persze hiányérzetet kelt benne. Várja, hogy visszatérjenek, várja Ragront, várja, hogy Lora valami jelét adja fenenagy hatalmának, de a várakozásnak is lesz gyümölcse.
Harmadnap Taitos vonyítást hall, mikor éppen egy kupac tekercset tol a helyére. Szíve felgyorsul, gyomra görcsbe rándul, és szinte lebucskázva a lépcsőn kiszalad a torony elé. Nem tévedett, Ragron érkezik.*
~Azta, igaziban még nagyobb.~
*Néz a sietségtől csapzott állatra, és odamegy hozzá. Megérinti, és most tényleg bundájába meríti kezét, ahogy azt tervezte is. A warg kimerülten fekszik le, és nyugodtnak látszik, így Taitos méltán leülhet hunyorgó kobakjával szemközt.*
-Na megjöttél fenevad?
*Kérdezi a sérülésekre gondolva, és reméli, hogy többé ez nem fordul elő. Sőt, biztos is benne szinte, hisz az öreg nem kérte vissza a tekercset, így az Taitos karmai között maradt, bár másolat is biztosan van.*
-Ma ebed után indulunk.
*Néz fel a többiekre az állat előtt gubbasztva, és keresi a kék tekintetét.*
-Mondd csak láttál már szelíd wargot?
*Kérdezi, utalva rá, hogy betartotta, amit ígért, majd feláll, és botjával gyengéden megpaskolja az állat hátsóját.*
-Ragron! Ne itt feküdj le, nyomás az árnyékba!
~Meg el szem elől.~
*Hajtja odébb a farkasrémet, és felszedi cókmókját, jelezve, hogy ő készen van, már csak enniük kell indulásig.*
587. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-07-04 19:06:01
Üzenet elküldve: 2015-07-04 19:06:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Tábor a torony előtt//
//Ciss, a nyughatatlan//
*Igaz Essfyh már nem annyira gyerek, inkább a serdülőkorban van valahol, az emberektől való elszigeteltsége miatt mégis olyan, mint egy gyerek. Mivel keveset járt ki az utcára, s a dajkáját is hamar elküldték, egyedül tengette a napjait. Alig tud valamit az emberi lélekről vagy a másokkal való kapcsolat teremtésről. Aztán meg egy romantikus regényre alapozni a társadalmi ismereteket elég igénytelen dolog. De hát Ess nem tehet mást, eddig terjednek a tapasztalatai.
Miután Taitos megköszönte a koszorút, enyhe pírral az arcán fejet hajt, nem is hagyja abba a föld bámulását, amíg el nem ér a toronyhoz. Hagyja, hogy odakint mindenki a dolgát végezze. Meg is találja a könyvek rengetegében az imént lerakott Mágia alapjai című papírhalmot és ott helyben, ülőhelyet sem keresve, olvasni kezdi. Reménykedik benne, hogy ezeknek a lapoknak van valami mágikus hatása és automatikusan beleszöknek a fejébe a varázslatok. Hiszen otthon akárhogy próbálkozott, sosem sikerült semmit sem kicsikarnia a kezei közül. Kíváncsian bújja hát a kezeiben heverő könyvet, próbál egy olyan mágia-ágat találni, aminek kicsit több köze van a gyógyításhoz, mint a többinek, de sajna csalódnia kell. Gyorsan futja át az oldalakat, végül elégedetlenül becsukja. Tanácstalanságában a polcok között kezd bóklászni és keresni egy olyan könyvet, ami konkrétan a gyógyászattal foglalkozik. De alighogy nyomra bukkanhatna Cisszel találkozik össze.*
- Hali! Gondoltam keresek valamit a gyógyászattal kapcsolatban. Szívesen!
*Kicsit szomorúan mosolyog rá a tündérre, hiszen akciója sikertelen volt. Szíve szerint keresgélne még, de nem akarja Cisst sem egyedül hagyni. Inkább vele tart, követi őt amerre, csak megy. Nem lehet annyira sok év közöttük, mindketten gyerekesek, mégis kicsit olyan, mintha Ess kötelességének érezné, hogy vigyázzon rá.*
~Több hasznom úgy sincs. Egyelőre.~
- Merre megyünk?
*Ess kíváncsian néz a tündérre, ahogy követi őt.*
//Ciss, a nyughatatlan//
*Igaz Essfyh már nem annyira gyerek, inkább a serdülőkorban van valahol, az emberektől való elszigeteltsége miatt mégis olyan, mint egy gyerek. Mivel keveset járt ki az utcára, s a dajkáját is hamar elküldték, egyedül tengette a napjait. Alig tud valamit az emberi lélekről vagy a másokkal való kapcsolat teremtésről. Aztán meg egy romantikus regényre alapozni a társadalmi ismereteket elég igénytelen dolog. De hát Ess nem tehet mást, eddig terjednek a tapasztalatai.
Miután Taitos megköszönte a koszorút, enyhe pírral az arcán fejet hajt, nem is hagyja abba a föld bámulását, amíg el nem ér a toronyhoz. Hagyja, hogy odakint mindenki a dolgát végezze. Meg is találja a könyvek rengetegében az imént lerakott Mágia alapjai című papírhalmot és ott helyben, ülőhelyet sem keresve, olvasni kezdi. Reménykedik benne, hogy ezeknek a lapoknak van valami mágikus hatása és automatikusan beleszöknek a fejébe a varázslatok. Hiszen otthon akárhogy próbálkozott, sosem sikerült semmit sem kicsikarnia a kezei közül. Kíváncsian bújja hát a kezeiben heverő könyvet, próbál egy olyan mágia-ágat találni, aminek kicsit több köze van a gyógyításhoz, mint a többinek, de sajna csalódnia kell. Gyorsan futja át az oldalakat, végül elégedetlenül becsukja. Tanácstalanságában a polcok között kezd bóklászni és keresni egy olyan könyvet, ami konkrétan a gyógyászattal foglalkozik. De alighogy nyomra bukkanhatna Cisszel találkozik össze.*
- Hali! Gondoltam keresek valamit a gyógyászattal kapcsolatban. Szívesen!
*Kicsit szomorúan mosolyog rá a tündérre, hiszen akciója sikertelen volt. Szíve szerint keresgélne még, de nem akarja Cisst sem egyedül hagyni. Inkább vele tart, követi őt amerre, csak megy. Nem lehet annyira sok év közöttük, mindketten gyerekesek, mégis kicsit olyan, mintha Ess kötelességének érezné, hogy vigyázzon rá.*
~Több hasznom úgy sincs. Egyelőre.~
- Merre megyünk?
*Ess kíváncsian néz a tündérre, ahogy követi őt.*
586. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-07-04 18:41:34
Üzenet elküldve: 2015-07-04 18:41:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony előtt//
-Köszönöm lányok.
*Hajt fejet mosolyogva Taitos, és hagyja, hogy tegyenek vele amit akarnak.*
~Szétszednek a nők, na meg a wargok.~
*Ironizál magában, és a vízgyermeknek ajándékoz egy "ezek csak kislányok, és legyünk velük elnézőek" pillantást, aztán válaszol a kéréseire, és kérdéseire.*
-Rendben, akkor tanuljatok, később indulunk.
*Mondja mikor biztosítja Taitost szándékáról, ám mikor bizonyítékot akar csak nevet rá.*
-Nem neked kéne bizonyítanod, hogy érdemes tanítvány leszel?
*Kérdezi sanda vigyorral, de azért folytatja.*
-A mesterem konyít a vízhez, én sajnos nem, de ha varázslatot akarsz látni, indulás előtt megmutatom, addig pedig te is bizonyíthatsz türelmeddel.
*Mondja Taitos, remélve, hogy a víz lányának nem esik nehezére igazodni a mederhez. Majd lezártnak tekintve az ügyet mindenkit útjára enged.*
-Szólni fogok ha indulunk, addig szabad kezet kaptok.
*Mondja nekik, és maga is elindul dolgára.*
-Köszönöm lányok.
*Hajt fejet mosolyogva Taitos, és hagyja, hogy tegyenek vele amit akarnak.*
~Szétszednek a nők, na meg a wargok.~
*Ironizál magában, és a vízgyermeknek ajándékoz egy "ezek csak kislányok, és legyünk velük elnézőek" pillantást, aztán válaszol a kéréseire, és kérdéseire.*
-Rendben, akkor tanuljatok, később indulunk.
*Mondja mikor biztosítja Taitost szándékáról, ám mikor bizonyítékot akar csak nevet rá.*
-Nem neked kéne bizonyítanod, hogy érdemes tanítvány leszel?
*Kérdezi sanda vigyorral, de azért folytatja.*
-A mesterem konyít a vízhez, én sajnos nem, de ha varázslatot akarsz látni, indulás előtt megmutatom, addig pedig te is bizonyíthatsz türelmeddel.
*Mondja Taitos, remélve, hogy a víz lányának nem esik nehezére igazodni a mederhez. Majd lezártnak tekintve az ügyet mindenkit útjára enged.*
-Szólni fogok ha indulunk, addig szabad kezet kaptok.
*Mondja nekik, és maga is elindul dolgára.*
585. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-07-04 10:51:49
Üzenet elküldve: 2015-07-04 10:51:49
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony előtt//
*Mikor megjelenik a tündér és a félelf, bájos létezésükkel, angyali kisugárzásukkal, és Lora számára kellemetlen jelenlétükkel, majd Taitosnak adják azt a koszorút, Lora csak áll, arcát tenyerébe temeti és mélyeket sóhajtozik.*
~Vizek ura, komolyan ilyen kis nyámnyilákkal kell továbbmennem?~
*Nem csak lelkének sóhaja ez, egyfajta segítségkérés is az egyetlen dologtól, amiben hisz, a víztől, vagy annak bármilyen formájától.*
~Eső... bárcsak eleredne az eső.~
*Kifejezett örömmel fogadná, és valószínűleg ő lenne az egyetlen, aki nem rohanna be sikítozva a toronyba, hogy menedéket találjon a frissítő csapadék elől. Az eső viszont nem jön, így a tikkasztó szárazságban kell megbirkóznia a válasszal és a gondolatokkal.*
~Arany vagy szolgálat? Ezt csináljuk egész életünkben, mindig csak szolgálunk valakit.~
*Elfintorodik, de nem néz most senkire. Rövid csend után pillant Norrosra, mintha azt akarná kérdezni "Mit gondolsz, velük tartsunk?". A lovagból is hatalmas erejű férfi válhat, ha egy mágus szervezettel tart, ki tudja mire lenne képes. Végül, sokkal hosszasabb hallgatás után függeszti újra kék lélektükreit Taitosra, hogy bólintással jelezze, talán hajlandó velük tartani. Először valami bizonyítékra vár Lora, hogy lássa, érdemes csatlakoznia, hogy valóban megkapja, amire vágyik, a hatalmat és a víz irányításának hatalmát is.*
- Beszélhetünk a csatlakozásról, de előbb mutass valamit, kölyök.
*Morran rá a Zöldfülűre, kivételesen nem gonoszságból, vagy kegyetlenségből, csak amolyan "bizonyíték híján nem ér semmit az ígéret" alapon.*
*Mikor megjelenik a tündér és a félelf, bájos létezésükkel, angyali kisugárzásukkal, és Lora számára kellemetlen jelenlétükkel, majd Taitosnak adják azt a koszorút, Lora csak áll, arcát tenyerébe temeti és mélyeket sóhajtozik.*
~Vizek ura, komolyan ilyen kis nyámnyilákkal kell továbbmennem?~
*Nem csak lelkének sóhaja ez, egyfajta segítségkérés is az egyetlen dologtól, amiben hisz, a víztől, vagy annak bármilyen formájától.*
~Eső... bárcsak eleredne az eső.~
*Kifejezett örömmel fogadná, és valószínűleg ő lenne az egyetlen, aki nem rohanna be sikítozva a toronyba, hogy menedéket találjon a frissítő csapadék elől. Az eső viszont nem jön, így a tikkasztó szárazságban kell megbirkóznia a válasszal és a gondolatokkal.*
~Arany vagy szolgálat? Ezt csináljuk egész életünkben, mindig csak szolgálunk valakit.~
*Elfintorodik, de nem néz most senkire. Rövid csend után pillant Norrosra, mintha azt akarná kérdezni "Mit gondolsz, velük tartsunk?". A lovagból is hatalmas erejű férfi válhat, ha egy mágus szervezettel tart, ki tudja mire lenne képes. Végül, sokkal hosszasabb hallgatás után függeszti újra kék lélektükreit Taitosra, hogy bólintással jelezze, talán hajlandó velük tartani. Először valami bizonyítékra vár Lora, hogy lássa, érdemes csatlakoznia, hogy valóban megkapja, amire vágyik, a hatalmat és a víz irányításának hatalmát is.*
- Beszélhetünk a csatlakozásról, de előbb mutass valamit, kölyök.
*Morran rá a Zöldfülűre, kivételesen nem gonoszságból, vagy kegyetlenségből, csak amolyan "bizonyíték híján nem ér semmit az ígéret" alapon.*
584. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-07-04 10:26:51
Üzenet elküldve: 2015-07-04 10:26:51
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Eltűnt mester és négy(?) kereső//
* Az öreg mikor látja, hogy nem egy-két mondatos beszélgetés lesz, inkább félre rakja a könyvet és megfordul a székkel együtt. Chadim a könyv borítóján aranyszín betűkkel olvashatja: "Nagy növénygyűjtő könyv". *
- Néhány napja gondoltam, hogy össze kéne gyűjteni Lanawi növényeit, hátha hasznára válik majd még valakinek. * Sok efféle próbálkozás volt már a történelem során, de kevesen tudtak használható mennyiségű növényt összegyűjteni és beazonosítani, így a legtöbb próbálkozás kudarcba fulladt. *
- Magiore-gyökér a neve, ezt egy másik könyvben olvastam még korábban, csak arra voltam kíváncsi, hogy nem-e mendemonda a létezése. Azt mondják gyógyító hatású.
* Chadim újabb kérdésére az öreg széttárja karját - ő ugyan nem tud semmit a gnómról. Az viszont annál többet akar mondani. Amennyiben a szájából kiveszik a rongyot, úgy az első néhány másodpercet erőteljes levegővétellel tölti, majd beszélni kezd. Ha nem veszik ki a rongyot, hát így jártak: nem tudnak meg többet. Bár az kétséges, hogy a gnóm szövegéből mi igaz, s mi nem. *
- Jól tudok varázsolni, de a többiek nem hisznek nekem... Azért zártalak titeket be, hogy ezt bebizonyítsam... Csak nem úgy jött össze, ahogy akartam. * Ekkor összekötözött kezeire, majd az eddig szájában lévő rongyra bök. *
- Vadászból lesz a préda. * Fejezi be ezzel a csodálatos végszóval, majd, ha elengedik valahol, ha megkötözve hagyják megrohadni, bármit is tegyenek: jó ideig nem fogja zavarni a vizet. Nagy valószínűséggel ezzel le is van tudva az eltűnt mester és az őt kereső öt (a gnómmal együtt)... Négy... Három... (S, ha Lanillát és a kevés ideig velük tartó Siát nem számoljuk) Két barát története. *
* Az öreg mikor látja, hogy nem egy-két mondatos beszélgetés lesz, inkább félre rakja a könyvet és megfordul a székkel együtt. Chadim a könyv borítóján aranyszín betűkkel olvashatja: "Nagy növénygyűjtő könyv". *
- Néhány napja gondoltam, hogy össze kéne gyűjteni Lanawi növényeit, hátha hasznára válik majd még valakinek. * Sok efféle próbálkozás volt már a történelem során, de kevesen tudtak használható mennyiségű növényt összegyűjteni és beazonosítani, így a legtöbb próbálkozás kudarcba fulladt. *
- Magiore-gyökér a neve, ezt egy másik könyvben olvastam még korábban, csak arra voltam kíváncsi, hogy nem-e mendemonda a létezése. Azt mondják gyógyító hatású.
* Chadim újabb kérdésére az öreg széttárja karját - ő ugyan nem tud semmit a gnómról. Az viszont annál többet akar mondani. Amennyiben a szájából kiveszik a rongyot, úgy az első néhány másodpercet erőteljes levegővétellel tölti, majd beszélni kezd. Ha nem veszik ki a rongyot, hát így jártak: nem tudnak meg többet. Bár az kétséges, hogy a gnóm szövegéből mi igaz, s mi nem. *
- Jól tudok varázsolni, de a többiek nem hisznek nekem... Azért zártalak titeket be, hogy ezt bebizonyítsam... Csak nem úgy jött össze, ahogy akartam. * Ekkor összekötözött kezeire, majd az eddig szájában lévő rongyra bök. *
- Vadászból lesz a préda. * Fejezi be ezzel a csodálatos végszóval, majd, ha elengedik valahol, ha megkötözve hagyják megrohadni, bármit is tegyenek: jó ideig nem fogja zavarni a vizet. Nagy valószínűséggel ezzel le is van tudva az eltűnt mester és az őt kereső öt (a gnómmal együtt)... Négy... Három... (S, ha Lanillát és a kevés ideig velük tartó Siát nem számoljuk) Két barát története. *
583. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-07-04 08:17:25
Üzenet elküldve: 2015-07-04 08:17:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony előtt//
//Zarassal külön//
*Lassan feltápászkodva közeledik felé Zaras és elkéri a papírokat, de Aryna az baljával a testéhez szorítja jelezve, hogy nem adja oda. ~Talán a papírokat még tudom cipelni...~ Jobbját engedi, hogy a férfi ujjai egybefűződjenek vele és így vonulnak arrébb agy fa alá, ahol már elf fül sem hallhatja őket.*
-Ha nem gond előbb ezt megtanulom és utána tudunk beszélgetni jó? *Válaszra se nézve az ölébe vonja a papírost és lemásolja tartalmát, majd többször elolvassa, megjegyzi a tartalmát a fejében is, értelmezi hosszasan magát a mágia forrásait, a szavakat és megpróbálja elmondani a varázst, de elsőre nem sikerrel, nem is bánkódik újra átolvassa a lapot és újra értelmezi más szemszögből úgy áll neki újra. Mikor elmormolja a szavakat akkor a tegnap estihez hasonlón megjelenik az élelem a közelében. Mosolyogva néz Zarasra, ha a közelében van, majd a tábor felé, ahol Taitos az új jövevényekkel beszélget.*
-Sikerült! Éhen már nem fogunk halni valószínűleg. *Odasétál szerelméhez és megáll előtte.*
-Mit szólsz ehhez? *Mutat a varázslat eredményére, majd a válasz után halkan lágyan mond valamit.*
-Szeretlek, de kérlek ne légy ennyire vakmerően hősies értem, ha nem muszáj... eléggé megrémítettél, főleg a másik páros.
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a fák néhány gyümölcsöt, a föld gombákat, a kis állatok magvakat kínálnak/gyűjtenek számára.
//Zarassal külön//
*Lassan feltápászkodva közeledik felé Zaras és elkéri a papírokat, de Aryna az baljával a testéhez szorítja jelezve, hogy nem adja oda. ~Talán a papírokat még tudom cipelni...~ Jobbját engedi, hogy a férfi ujjai egybefűződjenek vele és így vonulnak arrébb agy fa alá, ahol már elf fül sem hallhatja őket.*
-Ha nem gond előbb ezt megtanulom és utána tudunk beszélgetni jó? *Válaszra se nézve az ölébe vonja a papírost és lemásolja tartalmát, majd többször elolvassa, megjegyzi a tartalmát a fejében is, értelmezi hosszasan magát a mágia forrásait, a szavakat és megpróbálja elmondani a varázst, de elsőre nem sikerrel, nem is bánkódik újra átolvassa a lapot és újra értelmezi más szemszögből úgy áll neki újra. Mikor elmormolja a szavakat akkor a tegnap estihez hasonlón megjelenik az élelem a közelében. Mosolyogva néz Zarasra, ha a közelében van, majd a tábor felé, ahol Taitos az új jövevényekkel beszélget.*
-Sikerült! Éhen már nem fogunk halni valószínűleg. *Odasétál szerelméhez és megáll előtte.*
-Mit szólsz ehhez? *Mutat a varázslat eredményére, majd a válasz után halkan lágyan mond valamit.*
-Szeretlek, de kérlek ne légy ennyire vakmerően hősies értem, ha nem muszáj... eléggé megrémítettél, főleg a másik páros.
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a fák néhány gyümölcsöt, a föld gombákat, a kis állatok magvakat kínálnak/gyűjtenek számára.
582. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-07-03 23:41:43
Üzenet elküldve: 2015-07-03 23:41:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 52
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 52
Játékstílus: Vakmerő
//Tábor a torony előtt//
*Nagyon hamar végeznek a nagy koszorúval. Természetesen megint segít cipelni a nem túl nehéz, és nem is túl nagy koszorú. Együtt csinálták. Lehet hogy egyedül is könnyedén tudnák cipelni, azért mégiscsak szebb ha ketten csinálják.
Megpróbál összhangban megszólalni Essfyhvel, de sajnos egy kicsit így is elkésik. Viszont nagyon reméli hogy a koszorú sorsa nem az lesz hogy eldobják. Annak nagyon nem örülne. Legjobban annak örülne ha a férfi máris rögtön a nyakába akasztaná a virágokból font díszt. De ezt a többiek előtt csak nem várhatják el. Bár ahogy jobban megnézi még rajta meg Essfyn is rajta van. Tiszta rálátása nincs Arynára, de lehetséges hogy még ő is viseli... ~Lehet kéne az idegeneknek is csinálni egyet. Remélhetőleg nem zavarnának el.~
Megörül mikor Taitos a nevén szólítja. Essfyh rajongása már-már reá is átragadt, köszönhetően annak hogy annyi időt töltött együtt a fél-elffel, s az miatt ahogyan végett vetett a torony előtti konfliktusnak.*
-Igen Cissnek hívnak, igen csatlakozni szeretnék hozzátok, és igen, Essfyh már miindeent elmondott.
*Elhúzza a "mindent" szót, jelezve hogy szinte semmi sincs előtte titokban. Természetesen nem tud olyan sok mindent, de bőven eleget ahhoz hogy kialakuljon egy kép a helyzetről. És ezt a képet Taitos nagyon fontos részekkel egészítette ki. Egy társaságról beszél, ahová úgy tűnik ő maga jelentkezett. Aztán pedig a manáról, melyről nem mond túl sokat, hisz nemrég lapozta végig a mágiáról szóló könyvet. Nem nézte át részletesen, de azért néhány érdekesebb dolgot pontosabban elolvasott.
Viszont a szövetségről mondd néhány igen fontos dolgot. Tanítanák őt, cserébe dolgoznia kell. Ha kell megteszi ő. Nem áll távol tőle a munka, dolgos keze van. És ha ez az ára annak hogy mágiát tanulhat... Számára bőven megéri.*
-Rendben. Én akkor csatlakoznék. És ha nem haragszotok...
*Kel föl, és ha nem tartják vissza elkezdi keresni Essfyht. Mint korábban észrevette egyenesen a toronyba ment, valószínűleg a könyvek közé. Ahogy ő is belép, elgondolkozik. Vajon fölment az emeletre? Vagy itt a lenti helyen keresgél valamit? Egyáltalán merre lehet?
Arra tippel hogy a lány valami gyógyítással kapcsolatos varázsigét kereshet. Vagy valami kötszert, hisz nem tudnak még varázsolni. Egyelőre... Mindenesetre ha könnyebb mágiát keres a másik, akkor van esélye megtalálni. Csak az ő fejével kellene gondolkoznia.
Szüksége van valami nagyon egyszerű gyógyítóvarázslatra. A helyet nem nagyon ismerheti, mindössze két irányban jártak még. Feltéve ha korábban nem járt itt bent a lány. De feltehetően nem, úgyhogy mivel a lenti emeleten csak egy ízben jártak megkeresi azt a helyet ahová letette a mágia alapjairól szóló könyvet. Ő mindenesetre oda menne először.
Bárhogy is jut el Essfyhhez, mindenféleképpen ugyanazt mondja.*
-Szia. Mit keresel? Nem jössz ki egy kicsit körülnézni? Mehetnénk kicsit messzebb is a torony mögötti tisztásnál.
*Ő magát a felfedezés lehetősége igencsak felvillanyozza. Szívesen talál új helyeket, és azokat mindig alaposan megvizsgálja. Ki tudja, talán talál itt a közelben egy az Artheniorihoz hasonló tisztást. Meg kell vallani az átlagon felüli volt...*
*Nagyon hamar végeznek a nagy koszorúval. Természetesen megint segít cipelni a nem túl nehéz, és nem is túl nagy koszorú. Együtt csinálták. Lehet hogy egyedül is könnyedén tudnák cipelni, azért mégiscsak szebb ha ketten csinálják.
Megpróbál összhangban megszólalni Essfyhvel, de sajnos egy kicsit így is elkésik. Viszont nagyon reméli hogy a koszorú sorsa nem az lesz hogy eldobják. Annak nagyon nem örülne. Legjobban annak örülne ha a férfi máris rögtön a nyakába akasztaná a virágokból font díszt. De ezt a többiek előtt csak nem várhatják el. Bár ahogy jobban megnézi még rajta meg Essfyn is rajta van. Tiszta rálátása nincs Arynára, de lehetséges hogy még ő is viseli... ~Lehet kéne az idegeneknek is csinálni egyet. Remélhetőleg nem zavarnának el.~
Megörül mikor Taitos a nevén szólítja. Essfyh rajongása már-már reá is átragadt, köszönhetően annak hogy annyi időt töltött együtt a fél-elffel, s az miatt ahogyan végett vetett a torony előtti konfliktusnak.*
-Igen Cissnek hívnak, igen csatlakozni szeretnék hozzátok, és igen, Essfyh már miindeent elmondott.
*Elhúzza a "mindent" szót, jelezve hogy szinte semmi sincs előtte titokban. Természetesen nem tud olyan sok mindent, de bőven eleget ahhoz hogy kialakuljon egy kép a helyzetről. És ezt a képet Taitos nagyon fontos részekkel egészítette ki. Egy társaságról beszél, ahová úgy tűnik ő maga jelentkezett. Aztán pedig a manáról, melyről nem mond túl sokat, hisz nemrég lapozta végig a mágiáról szóló könyvet. Nem nézte át részletesen, de azért néhány érdekesebb dolgot pontosabban elolvasott.
Viszont a szövetségről mondd néhány igen fontos dolgot. Tanítanák őt, cserébe dolgoznia kell. Ha kell megteszi ő. Nem áll távol tőle a munka, dolgos keze van. És ha ez az ára annak hogy mágiát tanulhat... Számára bőven megéri.*
-Rendben. Én akkor csatlakoznék. És ha nem haragszotok...
*Kel föl, és ha nem tartják vissza elkezdi keresni Essfyht. Mint korábban észrevette egyenesen a toronyba ment, valószínűleg a könyvek közé. Ahogy ő is belép, elgondolkozik. Vajon fölment az emeletre? Vagy itt a lenti helyen keresgél valamit? Egyáltalán merre lehet?
Arra tippel hogy a lány valami gyógyítással kapcsolatos varázsigét kereshet. Vagy valami kötszert, hisz nem tudnak még varázsolni. Egyelőre... Mindenesetre ha könnyebb mágiát keres a másik, akkor van esélye megtalálni. Csak az ő fejével kellene gondolkoznia.
Szüksége van valami nagyon egyszerű gyógyítóvarázslatra. A helyet nem nagyon ismerheti, mindössze két irányban jártak még. Feltéve ha korábban nem járt itt bent a lány. De feltehetően nem, úgyhogy mivel a lenti emeleten csak egy ízben jártak megkeresi azt a helyet ahová letette a mágia alapjairól szóló könyvet. Ő mindenesetre oda menne először.
Bárhogy is jut el Essfyhhez, mindenféleképpen ugyanazt mondja.*
-Szia. Mit keresel? Nem jössz ki egy kicsit körülnézni? Mehetnénk kicsit messzebb is a torony mögötti tisztásnál.
*Ő magát a felfedezés lehetősége igencsak felvillanyozza. Szívesen talál új helyeket, és azokat mindig alaposan megvizsgálja. Ki tudja, talán talál itt a közelben egy az Artheniorihoz hasonló tisztást. Meg kell vallani az átlagon felüli volt...*
581. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-07-03 23:34:42
Üzenet elküldve: 2015-07-03 23:34:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Eltűnt mester és négy(?) kereső//
*Már éppen reklamálna amiért nem kapott minden kérdésére kielégítő választ, amikor elhangzik az utalás az öregre. A mondat végét meg sem várva rohan fel a toronyban, kettesével szedve a lépcsőfokokat. Beront a szobába, és legnagyobb meglepetésére mesterével szemben találja magát.*
//Fent//
- Most szórakozol velem? *mosolyodik el a félelf fiú miután megbizonyosodik róla, hogy mesterének semmi baja* Egész éjjel téged hajkurásztunk. Ha egy kicsit rendet tartanál a szobádban, vagy hagytál volna egy cetlit... Várj! Tudod egyáltalán, hogy milyen nap van? Tegnap volt egy éve, hogy elindultam. Azt ne mondd, hogy elfelejtetted.
*Mondja továbbra is mosolyogva Chadim, miközben leveszi a könyvet a polcról, és odanyújtja mesterének.*
- Hát ki nevel a végén? Egyébként ez milyen gyökér? Találtunk mi is a kastély romjainál. Megnézhetem?
*A választ meg sem várva húzza maga elé a könyvet, és kezd olvasni. Néhol hümmög kicsit, aztán felnéz.*
- Érdekes. Ohh, majd elfelejtettem. Ő itt A'frad. Nagy segítségemre volt az üldözésed közben. A'frad, ő itt a vénség, akiről már meséltem. Már csak egy valakiről nem tudunk eleget.
*Néz lesújtóan Gunlucra.*
- És mi az, hogy évek óta itt van? Én még egyszer sem láttam.
*Már éppen reklamálna amiért nem kapott minden kérdésére kielégítő választ, amikor elhangzik az utalás az öregre. A mondat végét meg sem várva rohan fel a toronyban, kettesével szedve a lépcsőfokokat. Beront a szobába, és legnagyobb meglepetésére mesterével szemben találja magát.*
//Fent//
- Most szórakozol velem? *mosolyodik el a félelf fiú miután megbizonyosodik róla, hogy mesterének semmi baja* Egész éjjel téged hajkurásztunk. Ha egy kicsit rendet tartanál a szobádban, vagy hagytál volna egy cetlit... Várj! Tudod egyáltalán, hogy milyen nap van? Tegnap volt egy éve, hogy elindultam. Azt ne mondd, hogy elfelejtetted.
*Mondja továbbra is mosolyogva Chadim, miközben leveszi a könyvet a polcról, és odanyújtja mesterének.*
- Hát ki nevel a végén? Egyébként ez milyen gyökér? Találtunk mi is a kastély romjainál. Megnézhetem?
*A választ meg sem várva húzza maga elé a könyvet, és kezd olvasni. Néhol hümmög kicsit, aztán felnéz.*
- Érdekes. Ohh, majd elfelejtettem. Ő itt A'frad. Nagy segítségemre volt az üldözésed közben. A'frad, ő itt a vénség, akiről már meséltem. Már csak egy valakiről nem tudunk eleget.
*Néz lesújtóan Gunlucra.*
- És mi az, hogy évek óta itt van? Én még egyszer sem láttam.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3533-3552