Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 2 (21. - 40. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
40. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2013-06-19 16:34:19
Üzenet elküldve: 2013-06-19 16:34:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
*Az út hosszabbnak bizonyult, mint azt a lány hitte. A sziklák immár elmaradtak, már fák között jár, de a magas árnyék még mindig ott tornyosul előtte. Ha jól emlékszik az elmondott szavakra, a tornyot egy vén könyvtáros lakja, ki ártalmatlannak tűnhet, ám packázni nem szabad vele. Enn ezt érti is, hiszen ha annyi időt, rengeteg évet abban a toronyban töltött, a sok tekercs, varázskönyv és rúna között, akkor valószínűleg mindegyiket jól ismeri. De azért nem fogja rögtön a segítségét kérni, hiszen határozottan tudja, mit keres. Az is lehet, hogy az öreg már holtan hever a padlón rég, hiszen a lány azzal is tisztában van, a Torony híre már megfakult, maga az intézmény feledésbe merült, csak kevesen ismerik, kiknek múltjuk közös vele, és kikkel a történet megosztották.
Hirtelen a lány azon veszi észre magát, hogy egyre tisztább ösvényt tapos, mi egyre kevésbé kanyarog és egyre szélesebb, bár eleinte még sűrűn benőtte a növényzet. Nem sokára a fák között kőfal tünedezik elő, az ösvény pedig egy korhadt ajtónál ér véget, mi Ennt választja el a Torony belsejétől. Magában hümmög, majd kis tétovázás után megkísérel belépni. A Torony belülről olyan mint kívülről - utóbbi omladozó kövei és növényekkel benőtt fala elhagyatottságról árulkodik, míg előbbiben por és pókháló fed mindent, csak néha nyújt világot egy-egy csonkig égett gyertya a sötétben. A levegő áporodott és fullasztó, Enn igyekszik minél kevesebb port felverni, de amikor hibázik, éppen hogy nem fullad meg, de hangosan köhécsel és krákog. A zajra természetesen felfigyel a Torony őrzője, a Könyvtáros, vagy a vén mágus, nevezze mindenki úgy ahogy akarja. Ennt először megrémíti a látvány - az öreg bőre mint a tekercsek kiszáradt pergamenje, csontsovány, hajlott hátú, ujjai mint a pók lábai, s talán haját az a pók szőtte oda, mert leginkább régen szőtt, tépett, lengedező pókhálóra hasonlít. Ruhái kopottak és porosak. Nem szól, csak mélyen ülő szemeivel - mik mintha egy tüzes kedvű ifjúé volnának - a lányra tekint. Mintha a lelkébe látna és tudná, hogy tudásszomja vezérli, kezével lassan körbeint majd visszatér a homályba. Enn tudja, engedélyt kapott. Ha ez nem így lenne, már biztosan nem élne.*
Hirtelen a lány azon veszi észre magát, hogy egyre tisztább ösvényt tapos, mi egyre kevésbé kanyarog és egyre szélesebb, bár eleinte még sűrűn benőtte a növényzet. Nem sokára a fák között kőfal tünedezik elő, az ösvény pedig egy korhadt ajtónál ér véget, mi Ennt választja el a Torony belsejétől. Magában hümmög, majd kis tétovázás után megkísérel belépni. A Torony belülről olyan mint kívülről - utóbbi omladozó kövei és növényekkel benőtt fala elhagyatottságról árulkodik, míg előbbiben por és pókháló fed mindent, csak néha nyújt világot egy-egy csonkig égett gyertya a sötétben. A levegő áporodott és fullasztó, Enn igyekszik minél kevesebb port felverni, de amikor hibázik, éppen hogy nem fullad meg, de hangosan köhécsel és krákog. A zajra természetesen felfigyel a Torony őrzője, a Könyvtáros, vagy a vén mágus, nevezze mindenki úgy ahogy akarja. Ennt először megrémíti a látvány - az öreg bőre mint a tekercsek kiszáradt pergamenje, csontsovány, hajlott hátú, ujjai mint a pók lábai, s talán haját az a pók szőtte oda, mert leginkább régen szőtt, tépett, lengedező pókhálóra hasonlít. Ruhái kopottak és porosak. Nem szól, csak mélyen ülő szemeivel - mik mintha egy tüzes kedvű ifjúé volnának - a lányra tekint. Mintha a lelkébe látna és tudná, hogy tudásszomja vezérli, kezével lassan körbeint majd visszatér a homályba. Enn tudja, engedélyt kapott. Ha ez nem így lenne, már biztosan nem élne.*
39. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2013-06-10 21:27:29
Üzenet elküldve: 2013-06-10 21:27:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
*Az elhagyatott torony felé kaptat fel az emelkedőn. Mire felér, igencsak szuszog, illetve mellkasa is megfájdul, aminek a barakkban vívott harchoz is lehet némi köze. A fák között valamelyest elrejtett torony igen sok érdekes kincset tartogat Eralil számára, és ezeket a férfi ki szeretné aknázni. Nem véletlenül tett meg ekkora utat Artheniorból egészen idáig, és nem is kíván még pihenni, amíg a tanulásban végleg el nem fárad. Ezen célokkal lép be a toronyépületbe, hogy megkeresse az öreg varázslót, kinek kilétéről ugyancsak a templomban, Artheniorban tájékozódott, így pontosan tudja, hogy hol is jár. Nem csak véletlenből tévedt ám be.*
38. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2013-04-27 20:17:36
Üzenet elküldve: 2013-04-27 20:17:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 351
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 351
Játékstílus: Szelíd
*Mindkét sötételf hamar unni kezdi az olvasást és az igetanulást. Caram hátradőlve várja a székén, hogy Dhunamella befejezze az utolsó sorok elolvasását. Nem váratja meg nagyon barátnőjét, becsapja a könyvet, majd a helyére viszi.
Az öregnek csak biccent egyet, majd kivágja az ajtót és Carammal a nyomában lerobog a lépcsőn. Mikor végre a friss szellő lebbenti meg a haját, nagyot sóhajt.*
- Úgy hallottam több "látványosság" is akad errefelé. Te úgyis jobban ismered ezt a környéket. Valami kastélyról is hallottam egy keveset. *Csak cinkosan kacsint egyet, majd hagyja, hogy Caram menjen előre.
Eközben magában újra és újra felmondja azt a pár varázsigét, amit most tanult. De egy perccel később gondolatai már messze járnak az eredeti tervétől. Régmúlt emlékek tömkelege. Amikor először meglátta a fogadóban az előtte haladó nőt. Vagy amikor együtt bejárták Artheniort. Ezek a szép, kellemes emlékek. De aztán akarva, akaratlanul jöttek mások is. Amire már nem annyira szívesen emlékszik vissza. Mordach, az elbűvölő vörös lobonccal meghódítja őt, akarata ellenére. De van itt más kellemetlen emlék. Még az Arthenior előtti időkből. A családok közti viszály, a családja elbukása, az érzés, hogy ő az egyetlen túlélő. De ez az időszak ilyen. Most gondolkodik. Van ideje rá. Volt amikor nem volt, hogy ennyire mélyen leásson. Néha ez is kell.
Csak csendesen haladnak tovább, amikor a jelenen és a jövőn gondolkodva kénytelenül eszébe jut a hasában mocorgó apróság. Amit nem tud meg nem történté tenni. De nincs egyedül. Van akivel örök barátságot kötött és nem marad egyedül. Jelenleg ez az egyetlen reménye.*
Az öregnek csak biccent egyet, majd kivágja az ajtót és Carammal a nyomában lerobog a lépcsőn. Mikor végre a friss szellő lebbenti meg a haját, nagyot sóhajt.*
- Úgy hallottam több "látványosság" is akad errefelé. Te úgyis jobban ismered ezt a környéket. Valami kastélyról is hallottam egy keveset. *Csak cinkosan kacsint egyet, majd hagyja, hogy Caram menjen előre.
Eközben magában újra és újra felmondja azt a pár varázsigét, amit most tanult. De egy perccel később gondolatai már messze járnak az eredeti tervétől. Régmúlt emlékek tömkelege. Amikor először meglátta a fogadóban az előtte haladó nőt. Vagy amikor együtt bejárták Artheniort. Ezek a szép, kellemes emlékek. De aztán akarva, akaratlanul jöttek mások is. Amire már nem annyira szívesen emlékszik vissza. Mordach, az elbűvölő vörös lobonccal meghódítja őt, akarata ellenére. De van itt más kellemetlen emlék. Még az Arthenior előtti időkből. A családok közti viszály, a családja elbukása, az érzés, hogy ő az egyetlen túlélő. De ez az időszak ilyen. Most gondolkodik. Van ideje rá. Volt amikor nem volt, hogy ennyire mélyen leásson. Néha ez is kell.
Csak csendesen haladnak tovább, amikor a jelenen és a jövőn gondolkodva kénytelenül eszébe jut a hasában mocorgó apróság. Amit nem tud meg nem történté tenni. De nincs egyedül. Van akivel örök barátságot kötött és nem marad egyedül. Jelenleg ez az egyetlen reménye.*
37. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2013-04-26 21:22:03
Üzenet elküldve: 2013-04-26 21:22:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
*Örül a szellőnek, már igencsak kezdett melege lenni a fülledt toronyban.
Caram lassacskán végére ér a varázslatoknak, amik érdeklik, és megfelelnek kevéske tudásának és tapasztalatának a mágia terén, és becsukja a könyvet. Nem akarja zavarni Mellát az összpontosításban, úgyhogy csak ül csendben, és szemügyre veszi a könyvek között itt-ott megbújó különös tárgyakat. Hamarosan azonban ezt is elunja, és gondolatai visszatérnek arra, ami akkor vár rájuk, ha elhagyják a tornyot.*
Caram lassacskán végére ér a varázslatoknak, amik érdeklik, és megfelelnek kevéske tudásának és tapasztalatának a mágia terén, és becsukja a könyvet. Nem akarja zavarni Mellát az összpontosításban, úgyhogy csak ül csendben, és szemügyre veszi a könyvek között itt-ott megbújó különös tárgyakat. Hamarosan azonban ezt is elunja, és gondolatai visszatérnek arra, ami akkor vár rájuk, ha elhagyják a tornyot.*
36. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2013-04-16 17:07:25
Üzenet elküldve: 2013-04-16 17:07:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 351
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 351
Játékstílus: Szelíd
*Társnője úgy tűnik jól elszórakozik a mágiával, tanul, majd egy nagyszerű varázslatot hajt végre. Mella egy halk tapssal díjazza a "mutatványt", majd újra a könyvébe mélyed. Varázslatok sora lebeg a szeme előtt, a kézmozdulat, a hangszín, mindennek tökéletesnek kell lennie, hogy sikerüljön a varázslat.
A sötételf úgy érzi, órák telnek el így, de figyelme nemhogy lankadna, éppen ellenkezőleg: minél több új dolgot olvas, annál inkább nő az érdeklődése a dolog iránt.
Ő maga is úgy éri, hogy varázsolni szeretne, de most nem egy frissen tanult varázsigét hajt végre, hanem amit régebben tanult és most hasznára válik. A nagy meleg, ami beáramlik az ablakon szaunát teremt odabentre, ezért talán jól jön ez a kis varázslat.
Koncentrál, aztán kinyitja a szemét, hogy sikerült-e a varázslat.*
A varázsló egy Hűsítő szellő nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására hűvös szellő kerekedik a varázsló körül, ami gyorsan enyhíti a kisebb, égő fájdalmat, és lehűti a forró tárgyakat.
A sötételf úgy érzi, órák telnek el így, de figyelme nemhogy lankadna, éppen ellenkezőleg: minél több új dolgot olvas, annál inkább nő az érdeklődése a dolog iránt.
Ő maga is úgy éri, hogy varázsolni szeretne, de most nem egy frissen tanult varázsigét hajt végre, hanem amit régebben tanult és most hasznára válik. A nagy meleg, ami beáramlik az ablakon szaunát teremt odabentre, ezért talán jól jön ez a kis varázslat.
Koncentrál, aztán kinyitja a szemét, hogy sikerült-e a varázslat.*
A varázsló egy Hűsítő szellő nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására hűvös szellő kerekedik a varázsló körül, ami gyorsan enyhíti a kisebb, égő fájdalmat, és lehűti a forró tárgyakat.
35. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2013-04-13 22:38:56
Üzenet elküldve: 2013-04-13 22:38:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
*Az öreg, úgy tűnik, ismét elmerül a könyvében, és többé nem vesz tudomást a két látogatóról. Caram szórakozottan belelapoz a Dhunamellától kapott könyvbe, majd, mivel az egész érdekesnek tűnik, itt-ott bele is olvas, és megpróbál megjegyezni pár alapfogást, amiknek a későbbiekben hasznát veheti. A varázslókkal szembeni ellenszenve egyelőre marad, ez a pár trükk viszont könnyen megmentheti az életét, ha legközelebb bajba kerül - ami újabban még az eddiginél is gyakrabban fordul elő. Talál például egy egyszerű kis bűbájt, ami az álcáján javíthat, és egy-egy látványos, de szintén nem bonyolult mutatványt, aminek a hasznát egyelőre nem sejti, de egyelőre elszórakoztatják. Az egyik ilyet ki is próbálja, és ha sikerrel jár, magában jót mulat az eredményen.*
A varázsló egy Csettintés nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására minden 10 méter sugarú körben található élőlény figyelmét önkéntelenül is magára vonja.
A varázsló egy Csettintés nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására minden 10 méter sugarú körben található élőlény figyelmét önkéntelenül is magára vonja.
34. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2013-04-11 16:00:41
Üzenet elküldve: 2013-04-11 16:00:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 351
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 351
Játékstílus: Szelíd
*Dhunamella csak mosolyog egyet. Látszik, hogy Caramnak annyira nincs ínyére a dolog, de mindketten tudják, hogy majd megbékél vele.
A vénember kérdését hamar válaszra méltatja.*
- Egy kis mágiát. *Tudja, hogy ezzel egyáltalán nem segítette előbbre a beszélgetést, de a választ meg sem várva, már az egyik polchoz lép és végighúzza ujját a poros könyvgerinceken.
Találomra kiválaszt egyet, és leül vele az egyik asztalhoz. Nem várja, hogy a varázsló segítsen neki, maga is elboldogul a dologgal.
Ha barátnője még mindig bosszúsan álldogál, maga mellé hívja és elé is letesz egy könyvet - természetesen nem kötelezi őt semmire, tőle a naplójába is írogathat vagy olvashatja azt a könyvet, ami épp nála van.*
A vénember kérdését hamar válaszra méltatja.*
- Egy kis mágiát. *Tudja, hogy ezzel egyáltalán nem segítette előbbre a beszélgetést, de a választ meg sem várva, már az egyik polchoz lép és végighúzza ujját a poros könyvgerinceken.
Találomra kiválaszt egyet, és leül vele az egyik asztalhoz. Nem várja, hogy a varázsló segítsen neki, maga is elboldogul a dologgal.
Ha barátnője még mindig bosszúsan álldogál, maga mellé hívja és elé is letesz egy könyvet - természetesen nem kötelezi őt semmire, tőle a naplójába is írogathat vagy olvashatja azt a könyvet, ami épp nála van.*
33. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2013-04-10 23:03:07
Üzenet elküldve: 2013-04-10 23:03:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 406
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
*Követi Mellát a toronyhoz, majd fel a lépcsőn, egészen az ősz emberkéig. Csak valami köszönésfélét mormol, nem tiltakozik, amikor társa azt mondja, tanulni akarnak, pedig neki sosem volt igazán kenyere a mágia.*
'Ki tudja, még az is lehet, hogy tanulok valami hasznosat' *gondolja, majd a varázsló válaszát hallva kedve lenne megfordulni, és otthagyni az egészet. Úgy tűnik, ez a vénember sem jobb, mint a sok öntelt mágus és pap, akivel az élet eddig összehozta.*
És mit is akartok tanulni pontosan? *kérdezi az öreg, még mindig azon az idegesítő hangon. Caram meghagyja a válaszadást Dhunamellának, nehogy olyasmit mondjon, amit végül megbánna.*
'Ki tudja, még az is lehet, hogy tanulok valami hasznosat' *gondolja, majd a varázsló válaszát hallva kedve lenne megfordulni, és otthagyni az egészet. Úgy tűnik, ez a vénember sem jobb, mint a sok öntelt mágus és pap, akivel az élet eddig összehozta.*
És mit is akartok tanulni pontosan? *kérdezi az öreg, még mindig azon az idegesítő hangon. Caram meghagyja a válaszadást Dhunamellának, nehogy olyasmit mondjon, amit végül megbánna.*
32. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2013-04-07 17:53:11
Üzenet elküldve: 2013-04-07 17:53:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 351
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 351
Játékstílus: Szelíd
*És végre. Megérkeztek.
Az erdő sűrűjében egy torony található. Mellának itt már nincs szüksége túl sok segítségre szüksége a torony megtalálásához, mert jobban behatolva az erdőbe, magától rátalál.
Rejtélyes, csodálatos és elhagyatott. Legalábbis egy külső szemlélő nézőpontjából. A sötételf természetesen nem ismerve lehetetlent, egyből a torony felé indul, amit már szinte teljesen benőtt a gaz.
Az ajtajához érve, megvárja Caram-ot, majd együtt indulnak fel.
A hosszú lépcsősor megmászása után, egy kis terem ajtaja elé érnek. Dhunamella hallja, hogy odabent valaki ügyködik. A penna sercegését a pergamenen, a könyvek tologatását, a szék csikordulását - mindent hall.
Gondolta, hogy nem egészen elhagyatott a környék. Óvatosan benyit, majd egy őszöreg emberkét talál maga előtt.*
- Jó napot! Tanulni jöttünk. *A hangja még ideiglenes gyengesége alatt is töretlenül kegyetlennek és utasítónak hangzik. Főleg mások előtt.*
Az erdő sűrűjében egy torony található. Mellának itt már nincs szüksége túl sok segítségre szüksége a torony megtalálásához, mert jobban behatolva az erdőbe, magától rátalál.
Rejtélyes, csodálatos és elhagyatott. Legalábbis egy külső szemlélő nézőpontjából. A sötételf természetesen nem ismerve lehetetlent, egyből a torony felé indul, amit már szinte teljesen benőtt a gaz.
Az ajtajához érve, megvárja Caram-ot, majd együtt indulnak fel.
A hosszú lépcsősor megmászása után, egy kis terem ajtaja elé érnek. Dhunamella hallja, hogy odabent valaki ügyködik. A penna sercegését a pergamenen, a könyvek tologatását, a szék csikordulását - mindent hall.
Gondolta, hogy nem egészen elhagyatott a környék. Óvatosan benyit, majd egy őszöreg emberkét talál maga előtt.*
- Jó napot! Tanulni jöttünk. *A hangja még ideiglenes gyengesége alatt is töretlenül kegyetlennek és utasítónak hangzik. Főleg mások előtt.*
31. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2013-04-05 21:17:19
Üzenet elküldve: 2013-04-05 21:17:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
*Echnalt nem sürgette az idő, így a napnyugtát követően ő maga is megpihent, méghozzá a kikötő egyik olcsó lebujában. Az ilyen helyeken az ember számíthat arra, hogy kirabolják, vagy még rosszabb, hogy megölik, de Echnal úgy aludt, akár a bunda - persze a tőrét a párnája alatt markolta.
Legutóbb Niorival töltöttek egy rövidebb időt a szentélyben, ahol csöndes órákat szentelt a mágia-ismeretének elmélyítésében, ám most egyedül kell nekilátnia ennek a feladatnak. A lány mellett igen kellemesen telt az idő, hisz mikor a zsoldos beleunt az olvasnivalójába, egyszerűen csak a hófehér lánykára kellett néznie, s annak látványa - vagy inkább a benne rejlő élet - máris sokkal jobb kedvre derítette, ezzel erőt adva a további, megfeszített munkához.
Echnal illedelmesen köszönti az ősz öreget, ki nagyon megörül az eldugott toronyba betérő idegennek. Habár a zsoldos oldalán ott lóg a kardja, gyanítja, hogy nem sok esélye lenne a varázslóval szemben.
"A látszat csal" mondják gyakran, s a varázslók esetében ez sok esetben nagyon is igaz.
A két ember jól megvan egymás mellett, hisz míg Echnal csak úgy falja a betűket, a varázsló nem győzi kiválogatni a férfinak alkalmas pergameneket. Még magyarázatokkal is szolgál, mikor Echnal nem ért valamit, s ez igen gyakran előfordul a sok évszázados nyelvezet, s az idegen szavak miatt.*
Legutóbb Niorival töltöttek egy rövidebb időt a szentélyben, ahol csöndes órákat szentelt a mágia-ismeretének elmélyítésében, ám most egyedül kell nekilátnia ennek a feladatnak. A lány mellett igen kellemesen telt az idő, hisz mikor a zsoldos beleunt az olvasnivalójába, egyszerűen csak a hófehér lánykára kellett néznie, s annak látványa - vagy inkább a benne rejlő élet - máris sokkal jobb kedvre derítette, ezzel erőt adva a további, megfeszített munkához.
Echnal illedelmesen köszönti az ősz öreget, ki nagyon megörül az eldugott toronyba betérő idegennek. Habár a zsoldos oldalán ott lóg a kardja, gyanítja, hogy nem sok esélye lenne a varázslóval szemben.
"A látszat csal" mondják gyakran, s a varázslók esetében ez sok esetben nagyon is igaz.
A két ember jól megvan egymás mellett, hisz míg Echnal csak úgy falja a betűket, a varázsló nem győzi kiválogatni a férfinak alkalmas pergameneket. Még magyarázatokkal is szolgál, mikor Echnal nem ért valamit, s ez igen gyakran előfordul a sok évszázados nyelvezet, s az idegen szavak miatt.*
30. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2013-04-02 17:50:03
Üzenet elküldve: 2013-04-02 17:50:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
*Az elf miután befejezte a reggelit, hosszabb nézelődésre indul a kikötőben. A fogadós tájékoztatása alapján a nagy kastély egy elhagyatott épület, amelyet messziről nehéz volt megmondani. Mindenképp felveszi a bakancslistára a megtekintését, azonban ami most jobban felkeltette az érdeklődését, az a mágustorony. Szeretné megismerni a mágiát, hátha léteznek olyan varázsok, amelyek jól együttműködnek, vagy elősegítik a képességeit. Mindenképpen hasznos lenne, azonban egy-egy oktatóhelyen általában csak egyetlen irányzatra specializálódtak. Az inkognitó megőrzését ha egyszerűbb lenne elérni, akkor mindenképp érdemes megtanulni egy ágazatot. Az elf szeme előtt efféle gyakorlatias célok lebegnek, nem holmi vásári mutatványok véghezvitele. Azt mondják a helyiek elátkozott hely az, és elhagyatott is, de Dariskel kíváncsiságát nem hagyja nyugodni a dolog, így hát betér a toronyba, ami belülről a legkevésbé sem tűnik elhagyatottnak. Mindenfelé tekercsek, és könyvek amerre a szem ellát.*
29. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2013-03-02 11:32:48
Üzenet elküldve: 2013-03-02 11:32:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* A sziklaszirtekeről betér az erdőbe, ahol megpillantja a tornyot, ami elég réginek hat, mintha elhagyatott lenne. Körbejárja egyszer, majd mégegyszer, de nem a bejáratot keresi, csupán csak az épület tetszik neki. Betér, s körülnézni sincs ideje, egy ősz alak máris feltűnik az egyik csigalépcsőn. *
- Tiszteletem mester!
* Hajol meg az öregember előtt, aki barátságosan üdvözli, hisz örül, hogy végre valaki hosszú idő után újra felkeresi, s kedvesen int, hogy fáradjon beljebb, amit az elf meg is tesz. Itt kezdődik a tanulás, a varázslat és mágia tudománya, melyet olyan régóta szeretne elsajátítani, s úgy tűnik ezen a szent helyen egy kis ízelítőt kaphat e komplex világból. *
// Pár óra múĺva //
- Huhh, mester! Ha tudom, hogy ez ilyen nehéz... És csak egyetlen egy varázslat!
* Hüledezik az elf, de persze rájátszik, hiszen tisztában volt vele, hogy mit vállal. *
- Köszönöm mester, találkozunk pár hét múlva!
* Ezzel el is búcsúzik az öreg mágustól, miután a tanítási költsegeket kifizeti, s útja visszavezet majd a kikötőbe, hogy megismerkedjen a város más részeivel is. Nagyon izgatott a tanulással kapcsolatban, egy valamit sajnál csak...hogy megöregszik, mire mindent tökéletesen megtanul, s ki tudja, hogy mennyit fogja tudni használni a megszerzett tudást. A célja végülis ez lenne. Az erdő felé indul, onnan a sziklaszirekhez. *
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.03.02 21:16:43, a következő indokkal:
Hozzászólások egybeszerkesztése.
- Tiszteletem mester!
* Hajol meg az öregember előtt, aki barátságosan üdvözli, hisz örül, hogy végre valaki hosszú idő után újra felkeresi, s kedvesen int, hogy fáradjon beljebb, amit az elf meg is tesz. Itt kezdődik a tanulás, a varázslat és mágia tudománya, melyet olyan régóta szeretne elsajátítani, s úgy tűnik ezen a szent helyen egy kis ízelítőt kaphat e komplex világból. *
// Pár óra múĺva //
- Huhh, mester! Ha tudom, hogy ez ilyen nehéz... És csak egyetlen egy varázslat!
* Hüledezik az elf, de persze rájátszik, hiszen tisztában volt vele, hogy mit vállal. *
- Köszönöm mester, találkozunk pár hét múlva!
* Ezzel el is búcsúzik az öreg mágustól, miután a tanítási költsegeket kifizeti, s útja visszavezet majd a kikötőbe, hogy megismerkedjen a város más részeivel is. Nagyon izgatott a tanulással kapcsolatban, egy valamit sajnál csak...hogy megöregszik, mire mindent tökéletesen megtanul, s ki tudja, hogy mennyit fogja tudni használni a megszerzett tudást. A célja végülis ez lenne. Az erdő felé indul, onnan a sziklaszirekhez. *
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.03.02 21:16:43, a következő indokkal:
Hozzászólások egybeszerkesztése.
28. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2013-01-19 14:00:33
Üzenet elküldve: 2013-01-19 14:00:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Szelíd
* Malael-t mégiscsak megszánja a szerencse istennője, mert amint bandukol el a kikötőből, csodák csodájára egy alig használt ösvényre bukkan, ami bevezet a fák közé. A fák sosem voltak Malael ellenségei, sőt legalább az éjjeli szállása is adva lesz, hiszen mi sem kényelmesebb, mint egy sűrű ágaktól övezett fán pihenni ki a nap fáradalmait. Nem is gondolkodik egy fikarcnyit sem, amikor az ösvényre bukkan, hanem indul, hogy felderítse hová is vezet? Hamarosan el is érni a Tornyot, s nem kell sokat töprengenie azon, milyen torony is ez? Amint eléri a torony bejáratát félre is tesz minden óvatosságot és belép a toronyba. A toronyban kis bóklászás után megtalálja a mestert s reménykedve várja, vajon az öreg mennyi pénzt kér majd a tanításért? És persze az sem mindegy, hogy mit tud tanítani. Malael reménykedik, hogy nem csalódásban lesz majd része. Udvariasan köszönti a mestert, majd nézegetni kezdi a feltornyozott fóliánsokat és tekercseket.*
A hozzászólás írója (Malael Mallahin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.01.19 14:04:20
A hozzászólás írója (Malael Mallahin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.01.19 14:04:20
27. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2012-12-12 09:20:58
Üzenet elküldve: 2012-12-12 09:20:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
*Hősünk megfáradtan tévelygett a fák rengetegében. Nem volt biztos abban se, hogy nem haladt e túl már a dokkokon. Ugyan is első számú célja az lett volna. Figyelmesen halad odafigyelve környezetére. Olykor olykor felszed egy egy gombát mi útjába esik vagy néhány növényt. Ezeket természetesen csak azért gyűjti be, hogy kiteljesedjenek az alkotó elemei a különböző főzetötletekhez. Egyszer csak a nagy túra közepette megpillant egy csúcsos épületet. Pontosabban innen még csak egy csúcsot. Később meglátja, hogy ez egy torony. Úgy dönt nem árthat beljebb menni. Eképpen is cselekedett. Bár nagyon óvakodva lépkedett és kopogtatott be az ajtó kopogtatóján. Első ránézésre úgy tűnt neki nincs itt senki. De hamarosan ráeszmélt, hogy ez igen is lakott torony, miután kilépett a házból egy vén szakállas feltehetőleg mágus. Hősünk hamarost rokon lelkére talált a magányos mágusban, aki beinvitálta a tekercsek birodalmába.*
26. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2012-12-04 18:06:41
Üzenet elküldve: 2012-12-04 18:06:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
*Fürge léptekkel halad a Sziklaszírt felé, ám ahogy elmondták, egy jobbra tartó csapásnál elfordul, ami a toronyhoz vezet. A rengetegben haladva lassít a tempón, s egy kényelmes ütemben gyalogol tovább. Körülbelül egy fertály múlva kitűnik a fák lombkoronái közül a torony kopottas teteje.*
~Ezek szerint még ugyan ennyi séta vár rám, s ahogy nézem bőven sötétedés előtt odaérek.~
*Ballag a sűrűben, közben egy kellemes dallamot dúdolgat. Ezt a dalt még édesanyjától tanulta meg. Arról szól, hogy az álmainkért mindig küzdeni kell, harcolni mikor szükséges és soha nem adni fel, még akkor is, ha minden elveszett. Milyen igaz. Halvány mosoly jelenik meg arcán, hiszen ő sem adta fel Kean keresését s lám meglett az eredménye, megtalálta. S most... küzd azért, hogy felépíthesse az álmát. Lassan meglátja az omladozó falait a toronynak. Megáll az ajtaja előtt, majd vigyázva benyit. Egy őszülő emberke fogadja kedvesen. Közelebb lép s köszön illedelmesen.*
- Jó napot kedves Uram! Tanulni jöttem Önhöz.
*Az emberke bólint egyet, majd int, hogy fáradjon beljebb, hogy megkezdhesse tanítását.*
~Ezek szerint még ugyan ennyi séta vár rám, s ahogy nézem bőven sötétedés előtt odaérek.~
*Ballag a sűrűben, közben egy kellemes dallamot dúdolgat. Ezt a dalt még édesanyjától tanulta meg. Arról szól, hogy az álmainkért mindig küzdeni kell, harcolni mikor szükséges és soha nem adni fel, még akkor is, ha minden elveszett. Milyen igaz. Halvány mosoly jelenik meg arcán, hiszen ő sem adta fel Kean keresését s lám meglett az eredménye, megtalálta. S most... küzd azért, hogy felépíthesse az álmát. Lassan meglátja az omladozó falait a toronynak. Megáll az ajtaja előtt, majd vigyázva benyit. Egy őszülő emberke fogadja kedvesen. Közelebb lép s köszön illedelmesen.*
- Jó napot kedves Uram! Tanulni jöttem Önhöz.
*Az emberke bólint egyet, majd int, hogy fáradjon beljebb, hogy megkezdhesse tanítását.*
25. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2012-11-30 14:11:21
Üzenet elküldve: 2012-11-30 14:11:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Szelíd
* Az erdei ösvény után megérkezik a dokkokhoz, ahol alaposan körülnéz. Elnézi a dokk és az éjszakában beszélgető és tevékenykedő embereket. Mikor betelt kicsit a látvánnyal, hogy felfedezze alaposan a helye, aztán a reggel közeledtével majd behúzódik valahova. Kikötőbe érkezik, ahol alaposan megnézi a hajókat, majd elindul egy irányba. Így érkezik meg a sziklaszirtekhez.
~ Micsoda hely, úgy látom Arthenior után ez lesz a második helyem, ahol szívesen fogok tartózkodni. Bár egy idő után minden helyet megnézek. ~ Elindul az épület felé, mert kíváncsi, hogy mi lehet ott. Mikor odaérkezik akkor meglepődik, mert nem számított arra, hogy ez egy mágustorony. Bemegy és köszön, aztán elmondja mit szeretne. Elkalauzolják egy terembe, ahonnan csak akkor távozik mikor új tudásra tett szert. Amint kilép az épületből azon gondolkozik, hogy vajon van e fogadó a környéken.*
~ Micsoda hely, úgy látom Arthenior után ez lesz a második helyem, ahol szívesen fogok tartózkodni. Bár egy idő után minden helyet megnézek. ~ Elindul az épület felé, mert kíváncsi, hogy mi lehet ott. Mikor odaérkezik akkor meglepődik, mert nem számított arra, hogy ez egy mágustorony. Bemegy és köszön, aztán elmondja mit szeretne. Elkalauzolják egy terembe, ahonnan csak akkor távozik mikor új tudásra tett szert. Amint kilép az épületből azon gondolkozik, hogy vajon van e fogadó a környéken.*
24. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2012-10-19 14:32:34
Üzenet elküldve: 2012-10-19 14:32:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
*Ahogy megy, keresve a különös alakot, egyszer csak egy torony előtt találja magát, ami be van nőve borostyánnal. Eltátott szájjal szemléli az itt-ott már düledező falú építményt, majd gondol egyet és közelebb megy hozzá. Egy ajtót is megpillant közben és úgy dönt, belép rajta, hátha odabent találja az előbbi lényt, akit látott.*
- Hahó!*Néz be az ajtón.*Van itt valaki?*Kérdezi és belép. Odabent elképesztően nagy rend uralkodik, el is csodálkozik azon, hogy miért is tűnik kintről a hely teljesen elhagyatottnak. Bent ugyanis még csak egy pókhálót sem lehet látni, ezáltal is bizonyossá téve azt, hogy itt bizony igenis tartózkodik valaki.
Mivel azonban senkit sem lát odabent, mégis úgy dönt, hogy inkább távozik. Most már tudja, hol van a torony, még máskor is benézhet, ha kedve támad hozzá.*
A hozzászólás írója (Arana Kiara Blisk) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.19 14:46:06
- Hahó!*Néz be az ajtón.*Van itt valaki?*Kérdezi és belép. Odabent elképesztően nagy rend uralkodik, el is csodálkozik azon, hogy miért is tűnik kintről a hely teljesen elhagyatottnak. Bent ugyanis még csak egy pókhálót sem lehet látni, ezáltal is bizonyossá téve azt, hogy itt bizony igenis tartózkodik valaki.
Mivel azonban senkit sem lát odabent, mégis úgy dönt, hogy inkább távozik. Most már tudja, hol van a torony, még máskor is benézhet, ha kedve támad hozzá.*
A hozzászólás írója (Arana Kiara Blisk) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.19 14:46:06
23. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2012-10-05 16:41:57
Üzenet elküldve: 2012-10-05 16:41:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
*Az őrök közbeavatkozása meglepettséget vált ki Pyrkonból de hál' istennek hamar magához tér. A hajóra már nincs esélye felkerülni, ezért nem is próbálkozik ezzel, inkább a mostani helyzetén próbál meg segíteni.*
-Kérem! Uraim! Mi történik?
*Az őrök nem válaszolnak. Szótlanul vezetgetik a fiatal mágustanoncot.*
-Uraim!
*Ezt már kissé hangosabban mondja, majd kiegyenesül és megáll.*
-Kérem? Miért ez az egész?
-Csupán annyi, hogy egy hajórabláson kaptuk magukat. Ez nem kis bűn. Ugye tudja?
-Hajórablás? Ha Ha!
*Hangos nevetés hallatszik Pyrkon ajkai mögül, majd az éppen távozni készülő hajó felé mutat.*
-Mármint az a hajó? Ahogy látom, már elment.
*Ismét nevet kicsit, majd szemével végigkíséri az őröket, ahogy a móló végére futnak, hogy megállítsák őket de már nincs esélyük elkapni Pyrkon társait. Elmentek. Mire az őrök észbe kapnak, Pyrkon már beleolvadva a tömegbe elhagyja a helyszínt.
Elhagyva a kikötőt, sziklásabb vidékre érkezik. A víz hangja, ahogy neki-nekicsapódik a szikláknak. Kellemes érzetet kelt a férfiban de nem szeretne sok időt eltölteni. A kikötőben egy beszélgetésfoszlányt elcsípve, hallott a Mágustoronyról, ahol állítólag egyszerűen lehet mágiákat tanulni.
A torony bár jól el van rejtve, Pyrkon nagy nehezen, néhány óra bolyongás után, végre megleli a helyet, bár kissé lehangolódik. Pompás külsejű toronyra számított, rengeteg varázslóval, mágussal de e helyett csak egy omladozó, gazos toronyt talál.*
~Lakhat itt egyáltalán valaki?~
*Teszi fel magának a kérdést se mégis úgy határoz, hogy betér. A régi faajtó, hangos nyikorgással nyitja meg a helyet. A férfi legnagyobb meglepetésére egy öreg ül a szobában.*
*Az öreg egy 'mágikus csomó' nevű varázslatot tanít Pyrkonnak , majd ismét útjára engedi.*
A hozzászólás írója (Pyrkon Dravok) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.05 17:04:26
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.10.06 12:35:11, a következő indokkal:
Jelpótlás.
-Kérem! Uraim! Mi történik?
*Az őrök nem válaszolnak. Szótlanul vezetgetik a fiatal mágustanoncot.*
-Uraim!
*Ezt már kissé hangosabban mondja, majd kiegyenesül és megáll.*
-Kérem? Miért ez az egész?
-Csupán annyi, hogy egy hajórabláson kaptuk magukat. Ez nem kis bűn. Ugye tudja?
-Hajórablás? Ha Ha!
*Hangos nevetés hallatszik Pyrkon ajkai mögül, majd az éppen távozni készülő hajó felé mutat.*
-Mármint az a hajó? Ahogy látom, már elment.
*Ismét nevet kicsit, majd szemével végigkíséri az őröket, ahogy a móló végére futnak, hogy megállítsák őket de már nincs esélyük elkapni Pyrkon társait. Elmentek. Mire az őrök észbe kapnak, Pyrkon már beleolvadva a tömegbe elhagyja a helyszínt.
Elhagyva a kikötőt, sziklásabb vidékre érkezik. A víz hangja, ahogy neki-nekicsapódik a szikláknak. Kellemes érzetet kelt a férfiban de nem szeretne sok időt eltölteni. A kikötőben egy beszélgetésfoszlányt elcsípve, hallott a Mágustoronyról, ahol állítólag egyszerűen lehet mágiákat tanulni.
A torony bár jól el van rejtve, Pyrkon nagy nehezen, néhány óra bolyongás után, végre megleli a helyet, bár kissé lehangolódik. Pompás külsejű toronyra számított, rengeteg varázslóval, mágussal de e helyett csak egy omladozó, gazos toronyt talál.*
~Lakhat itt egyáltalán valaki?~
*Teszi fel magának a kérdést se mégis úgy határoz, hogy betér. A régi faajtó, hangos nyikorgással nyitja meg a helyet. A férfi legnagyobb meglepetésére egy öreg ül a szobában.*
*Az öreg egy 'mágikus csomó' nevű varázslatot tanít Pyrkonnak , majd ismét útjára engedi.*
A hozzászólás írója (Pyrkon Dravok) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.05 17:04:26
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.10.06 12:35:11, a következő indokkal:
Jelpótlás.
22. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2012-10-01 16:45:26
Üzenet elküldve: 2012-10-01 16:45:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Szelíd
// Lagnar Phanvil és Keldras Garon figyelmébe //
-Hát akkor indulás. *Mondja Monarakh és felkapja az őzt amit még Lagnar ölt meg az előző napon.*
*A csapat elhagyja a tornyot de mielőtt a kapun kilépnek még elköszönnek a varázslótól. A csapat lassan halad a bicegő Lagnar miatt de kis idő után elhagyják a rengeteget és elindulnak Arthenior felé.*
-Hát akkor indulás. *Mondja Monarakh és felkapja az őzt amit még Lagnar ölt meg az előző napon.*
*A csapat elhagyja a tornyot de mielőtt a kapun kilépnek még elköszönnek a varázslótól. A csapat lassan halad a bicegő Lagnar miatt de kis idő után elhagyják a rengeteget és elindulnak Arthenior felé.*
21. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2012-10-01 16:37:41
Üzenet elküldve: 2012-10-01 16:37:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// Monarakh Zaffair és Keldras Garon figyelmébe! //
-Áhh, köszönöm a vizet, Keldras. *Mondja, majd belekortyol, s elteszi a táskájába a maradékot.*
-Átkozott egy éjszaka volt a tegnapi... Még mindig kísértenek a farkasok. *Szól Lagnar, majd mikor meglátja az öreg varázslót arca mosolyhoz igazodik, s átveszi tőle a saját tányérját, melyből lassan kikanalazza az ételt, majd visszaadja a tányérát a varázslónak.*
-Köszönöm. *Mondja mosolyogva.*
-Áhh, Zaffair! Jó reggelt. *Mondja, miközben tekintetét Monarakh felé tereli.*
-Már úgy ahogy kihevertem a tegnap esti fáradalmakat. Hála a segítő kezeknek. *Mosolyog egyet Lagnar, majd folytatja a mondanivalóját.*
-Bár, a jobb alkaromat, s a kézfejemet még sajnos mindig nem érzem. Túl nagy volt a vérveszteség... Egy farkas falkába botlottam az erdőben. *Magyarázza Lagnar, miközben fájdalmasan pillant a jobb karján szerzett óriási sebre, mely egy nagy fehér kötéssel van átkötve, majd a nyakában lógó metszőfogat mutatja Monarakh-nak.*
-Ez a varázsló igen jól tud gyógyítani. Hmm... Egyébként, ezt figyeld! Ezt a falka vezérétől, egy óriási állattól szereztem. Legalább ennyi hasznom volt az esetből. *Mondja mosolyogva, majd fejét a kijárati ajtó felé fordítja.*
-Egyébként, én indulásra kész vagyok, az igaz, hogy bicegek, de azért járni még tudok... Szeretnék minél előbb visszajutni a városba. Nem szeretném a karomat még több veszélynek kitenni. Így is kérdéses a sorsa.
A hozzászólás írója (Lagnar Phanvil) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.01 16:41:46
-Áhh, köszönöm a vizet, Keldras. *Mondja, majd belekortyol, s elteszi a táskájába a maradékot.*
-Átkozott egy éjszaka volt a tegnapi... Még mindig kísértenek a farkasok. *Szól Lagnar, majd mikor meglátja az öreg varázslót arca mosolyhoz igazodik, s átveszi tőle a saját tányérját, melyből lassan kikanalazza az ételt, majd visszaadja a tányérát a varázslónak.*
-Köszönöm. *Mondja mosolyogva.*
-Áhh, Zaffair! Jó reggelt. *Mondja, miközben tekintetét Monarakh felé tereli.*
-Már úgy ahogy kihevertem a tegnap esti fáradalmakat. Hála a segítő kezeknek. *Mosolyog egyet Lagnar, majd folytatja a mondanivalóját.*
-Bár, a jobb alkaromat, s a kézfejemet még sajnos mindig nem érzem. Túl nagy volt a vérveszteség... Egy farkas falkába botlottam az erdőben. *Magyarázza Lagnar, miközben fájdalmasan pillant a jobb karján szerzett óriási sebre, mely egy nagy fehér kötéssel van átkötve, majd a nyakában lógó metszőfogat mutatja Monarakh-nak.*
-Ez a varázsló igen jól tud gyógyítani. Hmm... Egyébként, ezt figyeld! Ezt a falka vezérétől, egy óriási állattól szereztem. Legalább ennyi hasznom volt az esetből. *Mondja mosolyogva, majd fejét a kijárati ajtó felé fordítja.*
-Egyébként, én indulásra kész vagyok, az igaz, hogy bicegek, de azért járni még tudok... Szeretnék minél előbb visszajutni a városba. Nem szeretném a karomat még több veszélynek kitenni. Így is kérdéses a sorsa.
A hozzászólás írója (Lagnar Phanvil) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.01 16:41:46
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3507-3526