//A csibészek//
- Onthroi, a faj neve. Szinte semmit nem tudunk róluk, illetve, amit igen, az nem sok jót ígér. Lételemük a sötétség és a falka, vagy inkább tömeg. *Válaszol a Kilvard által feltett kérdésre, majd a felsorakozó többieket is meghallgatja.*
- Úgy. Tehát felkészültetek. *Ismétli meg iménti hozzászólását.* Akkor lássuk a felszerelést. Gyertek utánam. *Ha a csapat követi, akkor kilépve az ajtón egy félreeső sarokban összekészített tárgyakat láthatnak a csapat tagjai.*
- Kötél. Olyan hosszú, amilyen csak kell. Nem hagyományos. Erősebb, mint az átlagos. Nem szakad el és olyan hosszú, amilyen csak szükséges. *Adja át a kötelet Uzazdnak.*
- Fényforrás. Halványan derengő gomba, törhetetlen bura alá zárva. *Egyet-egyet mindenki kap, Kilvard, Zeya, Rodd és Uzazd is.* A sötétben nem feltűnő, mégis ád némi halvány zöld fényt annak, akinek kell. *Egy darabig gondolkodik, aztán felemeli ujját.*
- A pergament kiosztottam. A másik mindvégig nálam lesz, a szükséges dolgokat folyamatosan jelentsétek! Irón. Nem fogy ki, használd Kilvard. *Nyújtja át a szükséges tárgyat Kilvardnak.*
- Zeya. *Fordul mosolyogva a lányhoz.* Nem tudom van-e hozzá tehetséged, de ez a textil szintén varázslatos. Ha négy részre vágjátok, s beszegitek, véd a hideg ellen, köpenyként magatokra terítve, tekintve, hogy tüzet egyáltalán nem, vagy csak nagyon aprót rakhattok. *Egy rőf seszínű textilt nyújt át a lánynak, aki ha átveszi tőle, ismét gondolkodóba esik.*
- Uzazd. *Nyújt felé egy hagyományosnak tűnő fél alkarnyi bunkót.* Kábít. Rövid időre, ha a célpont mögé lopózol és hozzáérinted a fejéhez. Használd biztonságosan. 5 töltet van benne. *Most Roddhoz fordul, s rá is barátságosan mosolyog.*
- Flóta, vagy más néven fafuvola. Nem hagyományos. Öt alkalommal koncentráció nélkül lenyugtat egyszerre öt főt, akit csak akarsz. Mostantól a tiéd. *Nyújtja át a kis zsebben elférő hangszert.*
- A tiéd az egyik legszebb. Veszélyes szerszám. *Mondja Zeyának felszaladó szemöldökkel, s széles karimájú kerek, csúcsos végű fejfedőt nyújt át számára, valamilyen nádból készülhetett.*
- Távoli országokban használták, általában nap ellen, de találékony a földműves, ha veszély leselkedik rá. Ormótlannak tűnik, de nem az. A kerek széle fémből van, s éles, mint a beretva. Öt alkalommal dobhatod el, s visszatalál hozzád, hacsak a visszatérő pályáján akadályba nem ütközik. Nem szűk helyre való, de hátha segítség lesz. *Összeteszi két kezét, s bólint.*
- Azt hiszem... megvagyunk. A tárgyak, amint elhasználtátok erejét hétköznapikká válnak. Vigyázzatok magatokra. *Zárja egyszerűen, majd már indulna vissza gondterhelt képpel, mégis meggondolja magát.*
- Még valami, majdnem elfelejtettem. A romvároshoz menjetek, egészen a szakadék széléig. Várni fog ott rátok valaki, aki segíthet. *Kacsint rájuk bizalmasan, de ettől többet nem árul el.*
- Hamarosan találkozunk. *Egy halk pukkanással tűnik el, mintha soha ott sem lett volna. Némi égett szag érezhető, mint villámlás után. A csapat útra és harca kész.*