Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 104 (2061. - 2080. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2080. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-09-24 08:58:46
Üzenet elküldve: 2018-09-24 08:58:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Mindenki//
*Visszadobja a rongyot a vödörbe, - úgy tűnik, a takarítás ma már bizony elmarad - majd megfogja azt is, és a seprűt is. Visszamegy az emeletre, és elrakja oda, ahol találták. Egyedül biztos, hogy nem fog törölgetni, pont úgy, hogy Kilvard most utasította el. Nem szolgálhatja a tornyot, mert van már mestere.*
~Majd csinálunk saját tornyot.~
*Mire visszaér újra az első emeletre, már két idegent is talál a Mágustoronyban, Kilvard éppen azt közli velük, hogy a Mester nincs háznál.*
~Kilvard biztos a Mester tanítványa lehet. Szerencsés...~
*Minél jobban nézi a nemrég betért gnómot, annál ismerősebb neki. Aztán hirtelen feleszmél.*
- Morgim?
*A tekintete kitágul, éppen hogy csak az álla nem esik a padlóra.*
- Hát te? Te hova tűntél?
*Visszadobja a rongyot a vödörbe, - úgy tűnik, a takarítás ma már bizony elmarad - majd megfogja azt is, és a seprűt is. Visszamegy az emeletre, és elrakja oda, ahol találták. Egyedül biztos, hogy nem fog törölgetni, pont úgy, hogy Kilvard most utasította el. Nem szolgálhatja a tornyot, mert van már mestere.*
~Majd csinálunk saját tornyot.~
*Mire visszaér újra az első emeletre, már két idegent is talál a Mágustoronyban, Kilvard éppen azt közli velük, hogy a Mester nincs háznál.*
~Kilvard biztos a Mester tanítványa lehet. Szerencsés...~
*Minél jobban nézi a nemrég betért gnómot, annál ismerősebb neki. Aztán hirtelen feleszmél.*
- Morgim?
*A tekintete kitágul, éppen hogy csak az álla nem esik a padlóra.*
- Hát te? Te hova tűntél?
2079. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-09-22 09:05:02
Üzenet elküldve: 2018-09-22 09:05:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Mindenki//
*Kissé bátortalan a belépésben, mert hát mégis csak egy elementarista nagymester otthonába tolakszik be éppen. Biztos sokan megfordulnak erre a tanulni vágyók, de akkor is ez egy élettér is egyben, méghozzá a nagymesteré. Igaz, amikor itt járt, talán kétszer is, a nagymestert sosem találta itthon. Persze nem kell, hogy ez most is így legyen. Alig nézelődik egy picit és máris csapódik az ajtó mögötte, mármint valaki kellő lendülettel bevágódik mögötte. Gyorsan hátrafordul megnézni, hogy ki az. A férfi hang egyből fület üt neki, majd alaposan végig méri a belépőt.*
- Arraele úr? *Meglepetten préseli ki az idős tündér nevét, akivel egykoron klántársak is voltak. Hosszú, hosszú ideje már, hogy nem látta a földművelő tündért. Egy mosollyal lép oda az idős tündérhez, aki annak idején atyáskodott felette, jó értelemben.*
- Nem gondoltam, hogy annyi idő után pont itt találkozunk. Igazán öröm, hogy újra láthatom! *Lelkendezik őszinte szavakkal a tündérnek, mert tényleg jó egy régi ismerőssel találkozni. Ekkor figyel fel rá, hogy valaki megszólítja, méghozzá nagyon is illedelmesen. ~Ifjú úr?~ Idejét nem tudja mikor szólították úrnak. Ez nagyon meghatja a kis gnómot. A hang irányába fordulva egy magas, őszes hajú, szakállas férfit pillant meg. A férfinak elsőre szigorúnak tűnik a tekintete, a hangja azonban mégsem szigorú, inkább amolyan üdvözlő jellegű. Beljebb is invitálják, ami nincs ellenére.*
- Köszönöm, hogy informált az uraság. *Hajol meg amolyan köszönésképpen és bemutatkozásképpen.*
- A tündér úr Arraele. *Mutat a tündér felé jelezve, hogy kiről van szó.*
- Jómagam egy egyszerű gnóm vagyok, ki előző életét hátra hagyta azzal a céllal, hogy Abogr nagymester szolgálatába álljak. *Vallomása őszinte, ez a cél vezérelte ide, nem más.*
- Bocsásson meg, hogy nem mutatkozom be, de a nevem nem méltó elementarista ajkakra venni. Ha a nagymester kegyelméből egyszer igazi elementarista lehetek, akkor azt szeretném, hogy új néven ismerjenek majd. *Talán butaságnak tűnhet amit Mogrim mond, viszont úgy érzi, hogy a foglalkozásával és nevével együtt lezárt egy fejezetet. Most újat szeretne nyitni elementaristaként és ehhez majd szeretne egy új nevet, amit most még nem tud hirtelen.*
*Kissé bátortalan a belépésben, mert hát mégis csak egy elementarista nagymester otthonába tolakszik be éppen. Biztos sokan megfordulnak erre a tanulni vágyók, de akkor is ez egy élettér is egyben, méghozzá a nagymesteré. Igaz, amikor itt járt, talán kétszer is, a nagymestert sosem találta itthon. Persze nem kell, hogy ez most is így legyen. Alig nézelődik egy picit és máris csapódik az ajtó mögötte, mármint valaki kellő lendülettel bevágódik mögötte. Gyorsan hátrafordul megnézni, hogy ki az. A férfi hang egyből fület üt neki, majd alaposan végig méri a belépőt.*
- Arraele úr? *Meglepetten préseli ki az idős tündér nevét, akivel egykoron klántársak is voltak. Hosszú, hosszú ideje már, hogy nem látta a földművelő tündért. Egy mosollyal lép oda az idős tündérhez, aki annak idején atyáskodott felette, jó értelemben.*
- Nem gondoltam, hogy annyi idő után pont itt találkozunk. Igazán öröm, hogy újra láthatom! *Lelkendezik őszinte szavakkal a tündérnek, mert tényleg jó egy régi ismerőssel találkozni. Ekkor figyel fel rá, hogy valaki megszólítja, méghozzá nagyon is illedelmesen. ~Ifjú úr?~ Idejét nem tudja mikor szólították úrnak. Ez nagyon meghatja a kis gnómot. A hang irányába fordulva egy magas, őszes hajú, szakállas férfit pillant meg. A férfinak elsőre szigorúnak tűnik a tekintete, a hangja azonban mégsem szigorú, inkább amolyan üdvözlő jellegű. Beljebb is invitálják, ami nincs ellenére.*
- Köszönöm, hogy informált az uraság. *Hajol meg amolyan köszönésképpen és bemutatkozásképpen.*
- A tündér úr Arraele. *Mutat a tündér felé jelezve, hogy kiről van szó.*
- Jómagam egy egyszerű gnóm vagyok, ki előző életét hátra hagyta azzal a céllal, hogy Abogr nagymester szolgálatába álljak. *Vallomása őszinte, ez a cél vezérelte ide, nem más.*
- Bocsásson meg, hogy nem mutatkozom be, de a nevem nem méltó elementarista ajkakra venni. Ha a nagymester kegyelméből egyszer igazi elementarista lehetek, akkor azt szeretném, hogy új néven ismerjenek majd. *Talán butaságnak tűnhet amit Mogrim mond, viszont úgy érzi, hogy a foglalkozásával és nevével együtt lezárt egy fejezetet. Most újat szeretne nyitni elementaristaként és ehhez majd szeretne egy új nevet, amit most még nem tud hirtelen.*
2078. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-09-21 19:56:41
Üzenet elküldve: 2018-09-21 19:56:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A küldetés//
//Mindenki//
*Visszafordul az ajtóból, mert még sem hagyhatja csak úgy faképnél a leányt.*
-Félreértesz, gyermek. Díjazom a hűséged, ezért is nem kérem, hogy maradj. Tisztelettel adózom a...
*Ekkor szakítja félbe társalgásuk a hangos kopogás.
Vet még egy pillantást Nellarára, majd az ajtó felé fordul, kitárja és félreáll, hogy beengedhesse a frissen érkezettet.*
-Abogr mester házon kívül van ifjú úr.
*Hessegeti befelé az elegáns kelmékben érkező fiatal gnómot.*
-Miben lehetek a szolgálatára?
*Sietős a dolga, ám még sem hagyhatja kívül a tanulni vágyóakat. Elvégre arannyal adóznak a tudás e szent zarándokhelyének.
Mielőtt a gnóm válaszolhatna, az újabb jövevény úgy vágja ki az ajtót, mintha csak itt lakna.*
-Hmm.
*Simít végig szakállán, végigmérve a három aprólékot.*
-Légy üdvözölve jó uram. A tudás termei nyitva állnak előtted éjjel-nappal.
*Köszönti kissé meghajolva az idősebb tündért is. Mennie kell, ám meg kell várnia, míg a frissen érkezett tündér-gnóm páros előrukkol érkeztének céljával. Senki sem keresi fel a MágusTornyot ok nélkül.*
//Mindenki//
*Visszafordul az ajtóból, mert még sem hagyhatja csak úgy faképnél a leányt.*
-Félreértesz, gyermek. Díjazom a hűséged, ezért is nem kérem, hogy maradj. Tisztelettel adózom a...
*Ekkor szakítja félbe társalgásuk a hangos kopogás.
Vet még egy pillantást Nellarára, majd az ajtó felé fordul, kitárja és félreáll, hogy beengedhesse a frissen érkezettet.*
-Abogr mester házon kívül van ifjú úr.
*Hessegeti befelé az elegáns kelmékben érkező fiatal gnómot.*
-Miben lehetek a szolgálatára?
*Sietős a dolga, ám még sem hagyhatja kívül a tanulni vágyóakat. Elvégre arannyal adóznak a tudás e szent zarándokhelyének.
Mielőtt a gnóm válaszolhatna, az újabb jövevény úgy vágja ki az ajtót, mintha csak itt lakna.*
-Hmm.
*Simít végig szakállán, végigmérve a három aprólékot.*
-Légy üdvözölve jó uram. A tudás termei nyitva állnak előtted éjjel-nappal.
*Köszönti kissé meghajolva az idősebb tündért is. Mennie kell, ám meg kell várnia, míg a frissen érkezett tündér-gnóm páros előrukkol érkeztének céljával. Senki sem keresi fel a MágusTornyot ok nélkül.*
2077. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-09-21 13:02:51
Üzenet elküldve: 2018-09-21 13:02:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Toronyba, esetleg Mogrimnak vagy aki van//
*A bűzmocsáron is átkel csak, hogy elérjen végre a mágustoronyhoz, ahol valami Aborg mester vagy ki a szöcske a főmufti. Annyit tud, hogy valami lebegő toronyba húzta meg magát miután előmásztak a semmiből az istenek. Eeyr és Teysus-al még nincs is baja, őket elfogadja. Az a harmadik a vér isten valami Szatteret, az már más kutya. Nagy lókötő az biztos. Ide azért jön, hogy szétnézzen, mert még mindig nem tudja, hogy ki mellé köpje le a voksát. Lehet ez az Aborg is jó lesz ha tud valami érdekeset mutatni. Ha nem tud akkor csak kirándult egyet a záptojás szagúak fődjén. A torony francos módon lebegő lépcsőn mászható meg. Az öreg tündér a szamárról lekászálódik és a botjára támaszkodva felbiceg a lépcsőn. Nem szokott kopogni. Egyből benyit a toronyba.*
- Boros jó reggelt!
*Mán csak beköszön ha itt van. Sötét van, nem lát túl sok mindent meg amúgy is homályos mán a látása.*
*A bűzmocsáron is átkel csak, hogy elérjen végre a mágustoronyhoz, ahol valami Aborg mester vagy ki a szöcske a főmufti. Annyit tud, hogy valami lebegő toronyba húzta meg magát miután előmásztak a semmiből az istenek. Eeyr és Teysus-al még nincs is baja, őket elfogadja. Az a harmadik a vér isten valami Szatteret, az már más kutya. Nagy lókötő az biztos. Ide azért jön, hogy szétnézzen, mert még mindig nem tudja, hogy ki mellé köpje le a voksát. Lehet ez az Aborg is jó lesz ha tud valami érdekeset mutatni. Ha nem tud akkor csak kirándult egyet a záptojás szagúak fődjén. A torony francos módon lebegő lépcsőn mászható meg. Az öreg tündér a szamárról lekászálódik és a botjára támaszkodva felbiceg a lépcsőn. Nem szokott kopogni. Egyből benyit a toronyba.*
- Boros jó reggelt!
*Mán csak beköszön ha itt van. Sötét van, nem lát túl sok mindent meg amúgy is homályos mán a látása.*
2076. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-09-21 11:29:28
Üzenet elküldve: 2018-09-21 11:29:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Kilvard Guldraen//
- Kilvard!
*Kiált a férfi után, mikor az menni készül.*
~A levél miatt?~
- Nem haragudhatsz rám azért, mert hűséges vagyok a mestereimhez. Tőlük tanultam mindent, ha csak úgy otthagyom őket, az árulás. Lehet akár gyilkos is, akkor is Taitos a mesterem, és én nem árulom el a mestereimet!
*Ezzel utal arra is, hogy nem fogja kiadni Taitost Kilvardnak. Ki tudja, hogy milyen kapcsolatban állt a férfi Lorewwel. Lehet, hogy bosszút akar állni Taitoson, amiért megölte a tanácsost. A tündér nem fogja elárulni azokat, akiktől a tudását kapta, és akik az életét védelmezik.*
- Kilvard!
*Kiált a férfi után, mikor az menni készül.*
~A levél miatt?~
- Nem haragudhatsz rám azért, mert hűséges vagyok a mestereimhez. Tőlük tanultam mindent, ha csak úgy otthagyom őket, az árulás. Lehet akár gyilkos is, akkor is Taitos a mesterem, és én nem árulom el a mestereimet!
*Ezzel utal arra is, hogy nem fogja kiadni Taitost Kilvardnak. Ki tudja, hogy milyen kapcsolatban állt a férfi Lorewwel. Lehet, hogy bosszút akar állni Taitoson, amiért megölte a tanácsost. A tündér nem fogja elárulni azokat, akiktől a tudását kapta, és akik az életét védelmezik.*
2075. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-09-21 10:59:30
Üzenet elküldve: 2018-09-21 10:59:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
// Abogr nagymester nyomában //
*Nagyon izgul, hogy milyen lehet a találkozás Abogr nagymesterrel. Járt annak idején a kikötőben is, amikor még ott volt, de nem volt szerencséje találkozni a hírhedt elementaristával. Messze a leghíresebb és legnagyobb hatalmú elementarista akit Lanawin világa a hátán hordott. Ezért nagy kiváltság a tanítványának lenni. Reménykedni tud benne csupán, hogy elég jók a képességei ahhoz, hogy a mester tanítványává fogadja. Roppant mód tisztelni tudja Abogr nagymestert, amiért megmaradt az elemeknél és elvetette az újonnan feltűnt istenségeket. Gnómként és amúgy sem ismeri, el ezeket a lényeket csupán entitásokként tekint rájuk. A mindent átható erő továbbra is csak az elemekben található meg, Mogrim véleménye szerint. Ámulattal pillantja meg a tornyot mely a levegőben lebeg és egy derengő fényű lépcsőn lehet felmenni rá. Kívülről egyszerűnek tűnik és talán belülről sem sokat változott mióta utoljára járt benne. A torony körüli egyik fánál megáll és leszáll a pónijáról. Kiköti a fához, maga pedig óvatosan fellépdel a különös lépcsőn. Elsőre szokatlan, de utána egészen hozzászokik. A bejárati ajtón bekopog.*
- Abogr nagymester, itthon van? *Tiszteletteljesen kérdi az ajtón kívül állva, majd be is nyit rajta.*
- Hajó! Van itt valaki? *Kérdezi kíváncsiskodó szemekkel miközben pár lépést tesz befelé az ajtótól.*
*Nagyon izgul, hogy milyen lehet a találkozás Abogr nagymesterrel. Járt annak idején a kikötőben is, amikor még ott volt, de nem volt szerencséje találkozni a hírhedt elementaristával. Messze a leghíresebb és legnagyobb hatalmú elementarista akit Lanawin világa a hátán hordott. Ezért nagy kiváltság a tanítványának lenni. Reménykedni tud benne csupán, hogy elég jók a képességei ahhoz, hogy a mester tanítványává fogadja. Roppant mód tisztelni tudja Abogr nagymestert, amiért megmaradt az elemeknél és elvetette az újonnan feltűnt istenségeket. Gnómként és amúgy sem ismeri, el ezeket a lényeket csupán entitásokként tekint rájuk. A mindent átható erő továbbra is csak az elemekben található meg, Mogrim véleménye szerint. Ámulattal pillantja meg a tornyot mely a levegőben lebeg és egy derengő fényű lépcsőn lehet felmenni rá. Kívülről egyszerűnek tűnik és talán belülről sem sokat változott mióta utoljára járt benne. A torony körüli egyik fánál megáll és leszáll a pónijáról. Kiköti a fához, maga pedig óvatosan fellépdel a különös lépcsőn. Elsőre szokatlan, de utána egészen hozzászokik. A bejárati ajtón bekopog.*
- Abogr nagymester, itthon van? *Tiszteletteljesen kérdi az ajtón kívül állva, majd be is nyit rajta.*
- Hajó! Van itt valaki? *Kérdezi kíváncsiskodó szemekkel miközben pár lépést tesz befelé az ajtótól.*
2074. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-09-20 20:23:09
Üzenet elküldve: 2018-09-20 20:23:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A küldetés//
//Nellara Han//
*Megáll a polc előtt félbehagyva a mozdulatot, úgy néz a leányra dermedten.*
-A Tornyot szolgálni kiváltság. Mindegy, hogy az ember port töröl napestig vagy éppen holmi régi varázskacatokat kutat fel távoli vidékeken.
*Rakja vissza a könyvet a helyére, majd leporolja tenyereit.*
-Ez esetben Nellara Han, én a világért sem marasztalnálak. Bizonyára visszavár a családod, ott a helyed.
*Közli a leánnyal kifejezéstelen arccal, hisz senkije sem ő, hogy utasításokat adjon a tündérnek. Esze ágában sem volt elcsábítani a leányt a Szilánkoktól, senkit sem csábítana ő sehova. Úgy tűnik, már az első lecke alatt elvérzett a dolog. Hiába, a próbák fontossága sosem elhanyagolható.*
-Nem önös érdekből cselekszünk. Soha. A mágia...
*Folytatná a monológot, majd követi a tündér tekintetét a zsebére.*
-Oh.
*Tépi elő zsebéből a pergament hevesen és futja végig a sort. Megnyalja ajkát, egy pillanatra Nellarára mered, majd összeteki a pergament és ismét eltünteti a talárban.
Az ajtóhoz lép, magához veszi a botot, a válla felett pedig visszafordul a tündér felé.*
-El kell mennem. Bizonyára találkozunk még. Üdvözlöm a Szilánkokat!
*Nyitja az ajtót, de még egyszer utoljára hátrafordul.*
-Ha Taitos mesterrel találkoznál, kérlek üzend meg neki, hogy haladéktalanul fel kell keresnie a Tornyot. Ez nagyon fontos.
*Csattan az ajtó, ő pedig mélyet szippant a kinti levegőből és lesiet a lépcsőn.*
//Nellara Han//
*Megáll a polc előtt félbehagyva a mozdulatot, úgy néz a leányra dermedten.*
-A Tornyot szolgálni kiváltság. Mindegy, hogy az ember port töröl napestig vagy éppen holmi régi varázskacatokat kutat fel távoli vidékeken.
*Rakja vissza a könyvet a helyére, majd leporolja tenyereit.*
-Ez esetben Nellara Han, én a világért sem marasztalnálak. Bizonyára visszavár a családod, ott a helyed.
*Közli a leánnyal kifejezéstelen arccal, hisz senkije sem ő, hogy utasításokat adjon a tündérnek. Esze ágában sem volt elcsábítani a leányt a Szilánkoktól, senkit sem csábítana ő sehova. Úgy tűnik, már az első lecke alatt elvérzett a dolog. Hiába, a próbák fontossága sosem elhanyagolható.*
-Nem önös érdekből cselekszünk. Soha. A mágia...
*Folytatná a monológot, majd követi a tündér tekintetét a zsebére.*
-Oh.
*Tépi elő zsebéből a pergament hevesen és futja végig a sort. Megnyalja ajkát, egy pillanatra Nellarára mered, majd összeteki a pergament és ismét eltünteti a talárban.
Az ajtóhoz lép, magához veszi a botot, a válla felett pedig visszafordul a tündér felé.*
-El kell mennem. Bizonyára találkozunk még. Üdvözlöm a Szilánkokat!
*Nyitja az ajtót, de még egyszer utoljára hátrafordul.*
-Ha Taitos mesterrel találkoznál, kérlek üzend meg neki, hogy haladéktalanul fel kell keresnie a Tornyot. Ez nagyon fontos.
*Csattan az ajtó, ő pedig mélyet szippant a kinti levegőből és lesiet a lépcsőn.*
2073. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-09-20 10:17:09
Üzenet elküldve: 2018-09-20 10:17:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Kilvard Guldraen//
//A küldetés//
*Arra ébred fel, hogy Kilvard hangosan azt mondja, hogy: "Nos!"*
- Elnézést.
*Zavartan megrázza a fejét a lány, majd rögtön felpattan, és összeszedi a földre hullott könyvet, és gyorsan visszateszi a helyére.
Mintha mi sem történt volna, a férfi rögtön az előző téma eszmefuttatását folytatja, de az alacsony tündér még csak az álmosságot dörgöli ki a szeméből, szinte fel sem fogja, hogy mit mond a mágus. Túl "korán" van még neki.
Átveszi a rongyot és a vödröt, miközben egy elég erős ellenérzet kezd kialakulni benne. Ugye Kilvard nem azt akarja, hogy egyedül takarítsa ki a tornyot? És az miért jó a tündérnek, hogy itt takarítgat? Persze, tiszta lesz mindent, de idegenek házát portalanítsa, mert éppen semmi dolga? Még ha a saját háza lenne...
Azért mégis követi a férfit a csigalépcsőn keresztül az első szintre, és örül, mikor meglátja, hogy nem egyedül fogja csinálni a munkát.*
- Ugyan ezt mondtam neked, mielőtt elmentél, csak más szavakkal.
*Halk sóhajjal vizezi be a rongyot, és kezdi letörölgetni azokat a tárgyakat, amiket elér.*
- Miért, hogy portalanítsak?
*Rázza meg a fejét. Elvégre erős mágus, nem csatlakozik egy rendhez sem azért, hogy port törölgessen.*
- Gyerekkorom óta a Szilánkoknál élek, ott nőttem fel, sosem éltem máshol.
*Közli a férfivel, így próbálja tudatosítania benne, hogy ha Nellarát el akarja csábítani az Ezüstszilánkoktól, akkor bizony nem lesz könnyű dolga. Nem is lehetetlen, hogy sikerül-e neki, az csak tőle függ.*
- Ő... Kilvard!
*Hirtelen abbahagyja a takarítást, és a férfire mered.*
- Miért világít a zsebed?
//A küldetés//
*Arra ébred fel, hogy Kilvard hangosan azt mondja, hogy: "Nos!"*
- Elnézést.
*Zavartan megrázza a fejét a lány, majd rögtön felpattan, és összeszedi a földre hullott könyvet, és gyorsan visszateszi a helyére.
Mintha mi sem történt volna, a férfi rögtön az előző téma eszmefuttatását folytatja, de az alacsony tündér még csak az álmosságot dörgöli ki a szeméből, szinte fel sem fogja, hogy mit mond a mágus. Túl "korán" van még neki.
Átveszi a rongyot és a vödröt, miközben egy elég erős ellenérzet kezd kialakulni benne. Ugye Kilvard nem azt akarja, hogy egyedül takarítsa ki a tornyot? És az miért jó a tündérnek, hogy itt takarítgat? Persze, tiszta lesz mindent, de idegenek házát portalanítsa, mert éppen semmi dolga? Még ha a saját háza lenne...
Azért mégis követi a férfit a csigalépcsőn keresztül az első szintre, és örül, mikor meglátja, hogy nem egyedül fogja csinálni a munkát.*
- Ugyan ezt mondtam neked, mielőtt elmentél, csak más szavakkal.
*Halk sóhajjal vizezi be a rongyot, és kezdi letörölgetni azokat a tárgyakat, amiket elér.*
- Miért, hogy portalanítsak?
*Rázza meg a fejét. Elvégre erős mágus, nem csatlakozik egy rendhez sem azért, hogy port törölgessen.*
- Gyerekkorom óta a Szilánkoknál élek, ott nőttem fel, sosem éltem máshol.
*Közli a férfivel, így próbálja tudatosítania benne, hogy ha Nellarát el akarja csábítani az Ezüstszilánkoktól, akkor bizony nem lesz könnyű dolga. Nem is lehetetlen, hogy sikerül-e neki, az csak tőle függ.*
- Ő... Kilvard!
*Hirtelen abbahagyja a takarítást, és a férfire mered.*
- Miért világít a zsebed?
2072. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-09-20 06:11:51
Üzenet elküldve: 2018-09-20 06:11:51
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//A küldetés//
*A szokásoshoz képest hosszabb idő telik el, mintha a mester gondolkodna, így Kilvardnak és vendégeinek akad ideje bőségesen beszélgetni illetve feladataikat ellátni. Nem mintha egy varázslatos pergamenen megjelenő üzenet bármiben is meggátolná, kivéve persze, ha feladatot kap ezzel. Nellara így vallomása után is színt vallhat, a beszélgetést semmi sem akadályozza meg, ahogyan a békés szunyókálást és a takarítóeszközök összeszedését sem. Kilvard utolsó kérdése Nellarához, mintha katalizátorként szolgálna, ugyanis abban a pillanatban, ahogy a mágus talárja zsebére gondol, melyben a pergamen is az irón lapul, apró fényes derengés veszi kezdetét, ami egyértelműen onnan származik. Ezt észreveheti Kilvard, de, ha Nellara felébredt, akkor ő is. A derengésből egy idő után izzás lesz, mindaddig, míg a papírost elő nem veszik, s az üzenetet el nem olvassák.
"Taitos... nemsokára hazatérek. Taitos járuljon elém!"
Bár csak szöveg, de egyébként is érezhető a belőle sütő idegesség, ha már csak az írásjeleket és a tanácstalannak tűnő pontokat vesszük figyelembe. A mester tehát hamarosan megérkezik, kérdés, addig Taitos meg tud-e érkezni?*
*A szokásoshoz képest hosszabb idő telik el, mintha a mester gondolkodna, így Kilvardnak és vendégeinek akad ideje bőségesen beszélgetni illetve feladataikat ellátni. Nem mintha egy varázslatos pergamenen megjelenő üzenet bármiben is meggátolná, kivéve persze, ha feladatot kap ezzel. Nellara így vallomása után is színt vallhat, a beszélgetést semmi sem akadályozza meg, ahogyan a békés szunyókálást és a takarítóeszközök összeszedését sem. Kilvard utolsó kérdése Nellarához, mintha katalizátorként szolgálna, ugyanis abban a pillanatban, ahogy a mágus talárja zsebére gondol, melyben a pergamen is az irón lapul, apró fényes derengés veszi kezdetét, ami egyértelműen onnan származik. Ezt észreveheti Kilvard, de, ha Nellara felébredt, akkor ő is. A derengésből egy idő után izzás lesz, mindaddig, míg a papírost elő nem veszik, s az üzenetet el nem olvassák.
"Taitos... nemsokára hazatérek. Taitos járuljon elém!"
Bár csak szöveg, de egyébként is érezhető a belőle sütő idegesség, ha már csak az írásjeleket és a tanácstalannak tűnő pontokat vesszük figyelembe. A mester tehát hamarosan megérkezik, kérdés, addig Taitos meg tud-e érkezni?*
2071. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-09-20 00:25:41
Üzenet elküldve: 2018-09-20 00:25:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nellara Han//
-Nos.
*Tér vissza egy seprűvel, egy jókora ronggyal és egy vizes vödörrel a kezében. A tündért időközben elnyomta a buzgóság, így emeltebb hangon ismétli meg az előzőt.*
-Nos!
*Köszörüli meg a torkát is, majd a tündér felé nyújtja a rongyot és a vödröt.*
-Az első emelettel kezdjük.
*Majd megfordul és elindul lefelé a csigalépcsőn. Meglátjuk, Nellarának mennyire fűlik a foga a munkához.*
-Tudod.
*Szólítja meg a tündért mikor leértek az első szintre.*
-Nem mindegy ám, milyen gyilkosról beszélünk.
*Tér vissza egy félbehagyott témához.*
-Merthogy sokféle gyilkos van. Bűnős-e, ki életét menti, vagy szeretteiét? Ki azzal előzi meg a pusztulást, hogy kiolt egy életet?
*Kezd neki a söprésnek a bejárat előtt, majd a tündérre néz.*
-Ki tudja ezt eldönteni?
*Söpör tovább gondolataiba mélyedve, jó néhány perc eltelik a némaságban.*
-Taitos mestert gyilkosnak tartod tettéért?
*Szólal meg végül. Ő maga nehezen tudná elképzelni, hogy az ifjú mágus ok nélkül tette volna azt, amit tett. Nem olyan embernek tűnt, ám Lorew...*
-Hmm.
*Vakarja meg szakállát és támasztja a falnak a seprűt.*
-Talán fel fogok állítani egy Rendet. Az igazság, az egyensúly és a Torony szolgálatában. Talán ezt fogom tenni.
*Apropó Torony. Abogr pergamenje a lúdtollal egyetemben talárja zsebében lapul. Az öreg mágus nem válaszolt még, véletlenül sem szeretne lemaradni a csalfa pergamen egyetlen üzenetéről sem.*
-Mit gondolsz, csatlakoznál hasonlóhoz? Ez nem csupán egy mágus rend, több annál.
*Néz a lányra szórakozottan, miközben felkap egy vaskos kötetet az asztalról, hogy a következő mozdulattal a könyvespolcra suvassza.*
-Nos.
*Tér vissza egy seprűvel, egy jókora ronggyal és egy vizes vödörrel a kezében. A tündért időközben elnyomta a buzgóság, így emeltebb hangon ismétli meg az előzőt.*
-Nos!
*Köszörüli meg a torkát is, majd a tündér felé nyújtja a rongyot és a vödröt.*
-Az első emelettel kezdjük.
*Majd megfordul és elindul lefelé a csigalépcsőn. Meglátjuk, Nellarának mennyire fűlik a foga a munkához.*
-Tudod.
*Szólítja meg a tündért mikor leértek az első szintre.*
-Nem mindegy ám, milyen gyilkosról beszélünk.
*Tér vissza egy félbehagyott témához.*
-Merthogy sokféle gyilkos van. Bűnős-e, ki életét menti, vagy szeretteiét? Ki azzal előzi meg a pusztulást, hogy kiolt egy életet?
*Kezd neki a söprésnek a bejárat előtt, majd a tündérre néz.*
-Ki tudja ezt eldönteni?
*Söpör tovább gondolataiba mélyedve, jó néhány perc eltelik a némaságban.*
-Taitos mestert gyilkosnak tartod tettéért?
*Szólal meg végül. Ő maga nehezen tudná elképzelni, hogy az ifjú mágus ok nélkül tette volna azt, amit tett. Nem olyan embernek tűnt, ám Lorew...*
-Hmm.
*Vakarja meg szakállát és támasztja a falnak a seprűt.*
-Talán fel fogok állítani egy Rendet. Az igazság, az egyensúly és a Torony szolgálatában. Talán ezt fogom tenni.
*Apropó Torony. Abogr pergamenje a lúdtollal egyetemben talárja zsebében lapul. Az öreg mágus nem válaszolt még, véletlenül sem szeretne lemaradni a csalfa pergamen egyetlen üzenetéről sem.*
-Mit gondolsz, csatlakoznál hasonlóhoz? Ez nem csupán egy mágus rend, több annál.
*Néz a lányra szórakozottan, miközben felkap egy vaskos kötetet az asztalról, hogy a következő mozdulattal a könyvespolcra suvassza.*
2070. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-09-19 23:31:28
Üzenet elküldve: 2018-09-19 23:31:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Kilvard Guldraen//
- A legtöbbször a jó a helyes út!
*Javítja ki Kilvardot.*
- Ha választasz, hogy valakit megölsz, vagy életben hagysz, általában az utóbbira esik a választás. Ha pedig egy gyilkos életét veszed el, az szintén jó cselekedet.
*Először nem is tudatosodik benne, hogy teljesen úgy beszél, mint egy Eeyr hívő.*
- Ó, ne érts félre, nem vagyok vallásos, egyik istenséget sem követem. Ez csak a sajt véleményem.
*Ekkor eszébe jut, mikor a tűzmágus és Lapu itt a Mágustoronyban a faját becsmérelték. Aztán Nellarát szidták, amiért megvédte a tündéreket, mikor pedig saját magát is megvédte, jól fel is pofozták.*
- Lehet, hogy ez is faji sajátosság.
*Elvégre miért ne lehetne? Ahogyan az orkok általában kegyetlenek, úgy a tündérek inkább jóságosak.*
- Nem vagyok biztos abban, hogy vén és bolond lennél.
*Rázza meg a fejét, majd mikor Kilvard közli, hogy egy kicsit elmegy, alvás helyett inkább kiválaszt még egy könyvet, amit olvasgathat.
Kényelmesen elhelyezkedik a kanapén és tanulni kezd. Ám nem kell, csak fél óra, hogy lassan elnyomja az álom, a könyv észrevétlenül csússzon ki a kezéből, és huppanjon a talajra.*
- A legtöbbször a jó a helyes út!
*Javítja ki Kilvardot.*
- Ha választasz, hogy valakit megölsz, vagy életben hagysz, általában az utóbbira esik a választás. Ha pedig egy gyilkos életét veszed el, az szintén jó cselekedet.
*Először nem is tudatosodik benne, hogy teljesen úgy beszél, mint egy Eeyr hívő.*
- Ó, ne érts félre, nem vagyok vallásos, egyik istenséget sem követem. Ez csak a sajt véleményem.
*Ekkor eszébe jut, mikor a tűzmágus és Lapu itt a Mágustoronyban a faját becsmérelték. Aztán Nellarát szidták, amiért megvédte a tündéreket, mikor pedig saját magát is megvédte, jól fel is pofozták.*
- Lehet, hogy ez is faji sajátosság.
*Elvégre miért ne lehetne? Ahogyan az orkok általában kegyetlenek, úgy a tündérek inkább jóságosak.*
- Nem vagyok biztos abban, hogy vén és bolond lennél.
*Rázza meg a fejét, majd mikor Kilvard közli, hogy egy kicsit elmegy, alvás helyett inkább kiválaszt még egy könyvet, amit olvasgathat.
Kényelmesen elhelyezkedik a kanapén és tanulni kezd. Ám nem kell, csak fél óra, hogy lassan elnyomja az álom, a könyv észrevétlenül csússzon ki a kezéből, és huppanjon a talajra.*
2069. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-09-19 00:32:53
Üzenet elküldve: 2018-09-19 00:32:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nellara Han//
-Nos Nellara Han, üdvözöllek.
*Nagyot bólint, hazudna, ha azt mondaná, nincs hasznára a segítség. Utána kell járni a Krenkataurnak, de addig semmi újba nem vág, míg a nagymesterrel nem váltott néhány szót.*
-Jót? Tudod, itt a Toronyban nem a jóért vagy a rosszért teszünk. A helyes utat keressük és az egyensúlyt az erők között. Persze nem úgy, mint a Teysus hívek.
*Mosolyodik el komoran.*
-A jó és a helyes nem mindig jelenti ugyanazt az utat. Általában igen, de nem mindig. Ezidáig a megfelelő megoldás az volt, ha az ősi tudás őrzői kimaradtak a jó és a rossz harcából és csak akkor szóltak bele az örökös háborúba, ha a mérleg túlontúl kibillent valamely irányba. A világ azonban változik, a sötétség pedig egyre nagyobb árnyékot vet a fényre.
*Néz elgondolkodva a fiatal tündérre.*
-Ne is figyelj rám.
*Legyint.*
-Egy vén bolond eszmefuttatása ez csupán. Nem csak e két erő munkálkodik világunkban és ez a fontos.
*Áll fel a székről és tolja be azt.*
-Bizonyára fáradt vagy. Amott tudsz pihenni.
*Int fejével az ablak alatti kanapé irányába.*
-Az itt megfordulók gyakorta használják. A tanulás fárasztó tevékenység.
*Fordul ki az ajtón, de mégvisszanéz a tündérre.*
-Néhány óra múlva jövök. Takarítunk!
*Mondja ezt úgy, mintha ez a legmegtisztelőbb és legnemesebb feladatok egyike volna. A szobája felé siet, közben haját füle mögé söpri. Szimpatikus leány, de beszélnie kell vele még... Ha valóban itt akar szolgálni, úgy más Rendhez nem lehet hű.*
-Nos Nellara Han, üdvözöllek.
*Nagyot bólint, hazudna, ha azt mondaná, nincs hasznára a segítség. Utána kell járni a Krenkataurnak, de addig semmi újba nem vág, míg a nagymesterrel nem váltott néhány szót.*
-Jót? Tudod, itt a Toronyban nem a jóért vagy a rosszért teszünk. A helyes utat keressük és az egyensúlyt az erők között. Persze nem úgy, mint a Teysus hívek.
*Mosolyodik el komoran.*
-A jó és a helyes nem mindig jelenti ugyanazt az utat. Általában igen, de nem mindig. Ezidáig a megfelelő megoldás az volt, ha az ősi tudás őrzői kimaradtak a jó és a rossz harcából és csak akkor szóltak bele az örökös háborúba, ha a mérleg túlontúl kibillent valamely irányba. A világ azonban változik, a sötétség pedig egyre nagyobb árnyékot vet a fényre.
*Néz elgondolkodva a fiatal tündérre.*
-Ne is figyelj rám.
*Legyint.*
-Egy vén bolond eszmefuttatása ez csupán. Nem csak e két erő munkálkodik világunkban és ez a fontos.
*Áll fel a székről és tolja be azt.*
-Bizonyára fáradt vagy. Amott tudsz pihenni.
*Int fejével az ablak alatti kanapé irányába.*
-Az itt megfordulók gyakorta használják. A tanulás fárasztó tevékenység.
*Fordul ki az ajtón, de mégvisszanéz a tündérre.*
-Néhány óra múlva jövök. Takarítunk!
*Mondja ezt úgy, mintha ez a legmegtisztelőbb és legnemesebb feladatok egyike volna. A szobája felé siet, közben haját füle mögé söpri. Szimpatikus leány, de beszélnie kell vele még... Ha valóban itt akar szolgálni, úgy más Rendhez nem lehet hű.*
2068. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-09-18 21:11:31
Üzenet elküldve: 2018-09-18 21:11:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Kilvard Guldraen//
- Igen, tényleg nem.
*Bólint egyetértően, hiszen a tanulás tényleg nem megy mindenkinek. Nem csak a tanulás, hanem bármi, ami egy kis memóriát, vagy gondolkodást igényel. Ott vannak például az orkok, és az óriások. Voka mondta mindig, hogy ők nem buták igazából, csak mások, és máshogyan gondolkodnak.*
~Miért nem hiányzik már?~
*Kilvard érdekes ajánlatot tesz neki, először nem is tudja, hogy mit reagáljon rá, ezért csak a nevét mondja el.*
- Nellara vagyok. Nellara Han.
*Nem mintha a vezetékneve olyan sokat érne. Sosem volt nemes, hogy a családjával vágjon fel, és ha feltudna sem tenné meg. Inkább azzal próbál jeleskedni, amit megtanult, és amit elért az életben. Hát, abból sincs túl sok. Még!*
- Szívesen segítkezek neked itt a Toronyban. Nincs más dolgom, és így legalább tehetek valami jót.
*Válaszol egy kis gondolkodási idő után. Nem hiszi, hogy ez a Szilánkoknak gondot okozna. Sőt! Talán még örülnének is neki, és végre nem néznék le az apró, ártatlan kis tündérlányt, aki amúgy sem ért semmihez.*
~Szerintük.~
- Mi lenne majd a feladatom?
- Igen, tényleg nem.
*Bólint egyetértően, hiszen a tanulás tényleg nem megy mindenkinek. Nem csak a tanulás, hanem bármi, ami egy kis memóriát, vagy gondolkodást igényel. Ott vannak például az orkok, és az óriások. Voka mondta mindig, hogy ők nem buták igazából, csak mások, és máshogyan gondolkodnak.*
~Miért nem hiányzik már?~
*Kilvard érdekes ajánlatot tesz neki, először nem is tudja, hogy mit reagáljon rá, ezért csak a nevét mondja el.*
- Nellara vagyok. Nellara Han.
*Nem mintha a vezetékneve olyan sokat érne. Sosem volt nemes, hogy a családjával vágjon fel, és ha feltudna sem tenné meg. Inkább azzal próbál jeleskedni, amit megtanult, és amit elért az életben. Hát, abból sincs túl sok. Még!*
- Szívesen segítkezek neked itt a Toronyban. Nincs más dolgom, és így legalább tehetek valami jót.
*Válaszol egy kis gondolkodási idő után. Nem hiszi, hogy ez a Szilánkoknak gondot okozna. Sőt! Talán még örülnének is neki, és végre nem néznék le az apró, ártatlan kis tündérlányt, aki amúgy sem ért semmihez.*
~Szerintük.~
- Mi lenne majd a feladatom?
2067. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-09-17 23:59:11
Üzenet elküldve: 2018-09-17 23:59:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nellara Han//
-Hihetetlen.
*Dörmögi az asztal mellett a lányra meredve, miközben a kezével végigsimít szakállán. Pedig Taitos jóembernek látszott. Kissé meggondolatlan ifjú ugyan, de korához képest igen bölcsnek tűnt.*
-A tanulás nemes dolog, nem megy ám mindenkinek.
*Ül le maga is az asztalhoz és szórakozottan arrébb tol maga elől egy könyvet. Legjobb lesz, ha témaváltás következik.*
-Akár...
*Már régóta érlelődik benne a dolog, a Krenkataur kérdése miatt pedig még égettőbbé vált.*
-Akár lehetnél az én segítségem is. Megbízhatónak tűnsz, én pedig nem győzöm a feladatokat egyedül. Bár ételen és italon kívül aligha tudok... Még mindig nem mondtad ám, hogy hívnak.
*Egyenesbe kell kerülnie a dolgoknak. Létre kell hozni egy céhet, de inkább egy szövetséget. Abogr büszke lenne az ötletre.*
-Persze a Toronyban nem hálhat egy lélek sem Abogr nagymester beleegyezése nélkül.
*Morfondírozik, miközben kimered az ablakon.*
-Megoldjuk.
*Áll fel az asztaltól nagy sebbel lobbal. Elvégre régóta akar építeni a tó partjára, bár azért erről is ki kellene kérnie Abogr véleményét.*
-Bocsánat.
*Fordul ismét a tündér felé.*
-Mi a válaszod?
-Hihetetlen.
*Dörmögi az asztal mellett a lányra meredve, miközben a kezével végigsimít szakállán. Pedig Taitos jóembernek látszott. Kissé meggondolatlan ifjú ugyan, de korához képest igen bölcsnek tűnt.*
-A tanulás nemes dolog, nem megy ám mindenkinek.
*Ül le maga is az asztalhoz és szórakozottan arrébb tol maga elől egy könyvet. Legjobb lesz, ha témaváltás következik.*
-Akár...
*Már régóta érlelődik benne a dolog, a Krenkataur kérdése miatt pedig még égettőbbé vált.*
-Akár lehetnél az én segítségem is. Megbízhatónak tűnsz, én pedig nem győzöm a feladatokat egyedül. Bár ételen és italon kívül aligha tudok... Még mindig nem mondtad ám, hogy hívnak.
*Egyenesbe kell kerülnie a dolgoknak. Létre kell hozni egy céhet, de inkább egy szövetséget. Abogr büszke lenne az ötletre.*
-Persze a Toronyban nem hálhat egy lélek sem Abogr nagymester beleegyezése nélkül.
*Morfondírozik, miközben kimered az ablakon.*
-Megoldjuk.
*Áll fel az asztaltól nagy sebbel lobbal. Elvégre régóta akar építeni a tó partjára, bár azért erről is ki kellene kérnie Abogr véleményét.*
-Bocsánat.
*Fordul ismét a tündér felé.*
-Mi a válaszod?
2066. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-09-17 17:50:58
Üzenet elküldve: 2018-09-17 17:50:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Kilvard Guldraen//
- Igen, teljesen biztos, a saját szememmel láttam.
*Bólogat, és hangosan szipog is közben. Akárhogy próbálja mondani neki Kilvard, hogy nem Nellara hibája Lorew halála, a lány nehezen érti meg. Csak az jár a fejében, hogy ha nem árulkodott volna, akkor most a férfi élne. Azért kellett meghalnia valakinek, mert egy buta tündér túl gyerekes, és képtelen kiállni magáért.*
~Lehetetlen, hogy egy életnek kellett vesznie ahhoz, hogy megtanuld végre a leckét!~
*Elfogadja a férfitól a kendőt, megtörli vele az arcát a könnyektől, majd a kezében szorongatja tovább. Mikor a hír hallatán a mágus elmegy, a tündérlány leül, és úgy sír tovább. Mire a Kilvard visszatér, Nellara már csak hangosan szipog.
Mikor látja, hogy a férfi visszatér, és mellé még italt is tölt, kicsit meglepődik, de nincs szíve elutasítani a bort, így csak megköszöni, majd pár percen keresztül megszeppenve tartogatja a kezében a poharat. Nem igazán szokott inni, ám most mégis belekortyol az italba. Bár nem szokott hozzá az alkohol ízéhez, a bor mégis lassan elfogyogat.*
- Nem tudom, hogy mihez fogok kezdeni. Azért jöttem ide, hogy tovább tanuljak. Nem volt jobb dolgom, ez pedig egy kicsit eltereli a figyelmemet.
- Igen, teljesen biztos, a saját szememmel láttam.
*Bólogat, és hangosan szipog is közben. Akárhogy próbálja mondani neki Kilvard, hogy nem Nellara hibája Lorew halála, a lány nehezen érti meg. Csak az jár a fejében, hogy ha nem árulkodott volna, akkor most a férfi élne. Azért kellett meghalnia valakinek, mert egy buta tündér túl gyerekes, és képtelen kiállni magáért.*
~Lehetetlen, hogy egy életnek kellett vesznie ahhoz, hogy megtanuld végre a leckét!~
*Elfogadja a férfitól a kendőt, megtörli vele az arcát a könnyektől, majd a kezében szorongatja tovább. Mikor a hír hallatán a mágus elmegy, a tündérlány leül, és úgy sír tovább. Mire a Kilvard visszatér, Nellara már csak hangosan szipog.
Mikor látja, hogy a férfi visszatér, és mellé még italt is tölt, kicsit meglepődik, de nincs szíve elutasítani a bort, így csak megköszöni, majd pár percen keresztül megszeppenve tartogatja a kezében a poharat. Nem igazán szokott inni, ám most mégis belekortyol az italba. Bár nem szokott hozzá az alkohol ízéhez, a bor mégis lassan elfogyogat.*
- Nem tudom, hogy mihez fogok kezdeni. Azért jöttem ide, hogy tovább tanuljak. Nem volt jobb dolgom, ez pedig egy kicsit eltereli a figyelmemet.
2065. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-09-16 21:37:02
Üzenet elküldve: 2018-09-16 21:37:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nellara Han//
-Jól van már jól.
*Dörmögi, miközben egyik lábáról a másikra állva az asztal szélének támaszkodik. Sosem volt túl jó az ilyesmiben. Mármint a vigasztalásban.*
-Meghalt? Ez biztos? Taitos ölte meg?
*Csak ezek fontosak számára a a tündér kissé zavaros magyarázatából. Hihetetlenül hangzik, de minden szavát elhiszi a lánynak. Sok mindent megmagyarázna, például, hogy sehol sem lelte Lorewet de legfőképp a kancellár ködösítését és kitérő válaszát.
Kotorászni kezd mellső zsebében és egy kendőt nyújt át a tündérnek.*
-Nem a Te hibád.
*A hallottak alapján ebben biztos is.*
-Kérlek bocsáss meg egy pillanatra.
*Sarkon fordul és kiront a szobából, hogy egy emelettel feljebb lehuppanjon az asztalhoz.*
//A feladat//
*Előkotorja a pergament és az aranyozott lúdtollat és sebesen körmölni kezd. Ezzel feladata alighanem maradéktalanul teljesül.
"Lorew Mazoral - Taitos mester végzett vele a Vashegyen."
Megvárja, míg a tinta örökre eltűnik a szeme elől és választ kaphat.
Ha a válasz is eltűnt, összetekeri a pergament és belső zsebébe csúsztatja. Az asztal kis szekrényéből egy üveget húz elő és két díszes poharat, majd visszasiet a lányhoz.*
//Nellara Han//
-Egy kis szíverősítő.
*Tölti ki az üveg tartalmát. Vérvörös bor kerül mindkét pohárba, az egyiket a tündér felé nyújtja.*
-Én magam nem szoktam inni, ám ez a hír megér egy-két poharat.
*Ül le a tündérrel szemben.*
-Emlékszem, hogy a mágiával foglalatoskodsz magad is. Mondd, mihez kezdesz most?
~Ezüstszilánk Szövetség. Taitos is a tagja, érdekes fordulat. No nem árt óvatosan eljárni.~
*Egy gondolat férkőzik az agyába, de tovahessegeti. Na majd mindjárt kiderül.*
-Jól van már jól.
*Dörmögi, miközben egyik lábáról a másikra állva az asztal szélének támaszkodik. Sosem volt túl jó az ilyesmiben. Mármint a vigasztalásban.*
-Meghalt? Ez biztos? Taitos ölte meg?
*Csak ezek fontosak számára a a tündér kissé zavaros magyarázatából. Hihetetlenül hangzik, de minden szavát elhiszi a lánynak. Sok mindent megmagyarázna, például, hogy sehol sem lelte Lorewet de legfőképp a kancellár ködösítését és kitérő válaszát.
Kotorászni kezd mellső zsebében és egy kendőt nyújt át a tündérnek.*
-Nem a Te hibád.
*A hallottak alapján ebben biztos is.*
-Kérlek bocsáss meg egy pillanatra.
*Sarkon fordul és kiront a szobából, hogy egy emelettel feljebb lehuppanjon az asztalhoz.*
//A feladat//
*Előkotorja a pergament és az aranyozott lúdtollat és sebesen körmölni kezd. Ezzel feladata alighanem maradéktalanul teljesül.
"Lorew Mazoral - Taitos mester végzett vele a Vashegyen."
Megvárja, míg a tinta örökre eltűnik a szeme elől és választ kaphat.
Ha a válasz is eltűnt, összetekeri a pergament és belső zsebébe csúsztatja. Az asztal kis szekrényéből egy üveget húz elő és két díszes poharat, majd visszasiet a lányhoz.*
//Nellara Han//
-Egy kis szíverősítő.
*Tölti ki az üveg tartalmát. Vérvörös bor kerül mindkét pohárba, az egyiket a tündér felé nyújtja.*
-Én magam nem szoktam inni, ám ez a hír megér egy-két poharat.
*Ül le a tündérrel szemben.*
-Emlékszem, hogy a mágiával foglalatoskodsz magad is. Mondd, mihez kezdesz most?
~Ezüstszilánk Szövetség. Taitos is a tagja, érdekes fordulat. No nem árt óvatosan eljárni.~
*Egy gondolat férkőzik az agyába, de tovahessegeti. Na majd mindjárt kiderül.*
2064. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-09-15 17:13:36
Üzenet elküldve: 2018-09-15 17:13:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Kilvard Guldraen//
*A megivott ital nagyban megkönnyíti a tanulást, szinte el sem kezdi a könyvet, de már be is fejezi, sőt meg is tanulta azt, ami benne van.*
~Ez elképesztő. Máskor is kell ilyen!~
*Igaza volt, a kék ital és tanulás együttese sikeresen elfeledteti vele azt, ami történt. Egy időre. Más elszív valamit, vagy megiszik egy pálinkát, nem pedig a Mágustoronyban költi el az utolsó aranyait arra, hogy megtanulhasson valamit. De ez talán még mindig jobb, mintha lerészegedne.*
~Nem is voltam még részeg.~
*Egy ismerős alak tűnik fel, éppen akkor, mikor néhány könyvet tesz vissza a helyére.*
- Igen.
*Erősíti meg a férfi mondandóját, nem csoda, cseppet sem zavarja, hogy az nem köszönt.*
- Lo... Rew?
*Dadogja a nevet, és már most érzi, ahogyan könnyek gyűlnek a szemébe.*
- Én... Én...
*Dadogja, mert a fekete lyuk hirtelen megint ott tátog a szívében, és egyre csak nő és nő Lorew nevét hallva.*
- Meghalt. És... És miattam halt meg. Az én hibám, csakis az én hibám!
*Másodpercek alatt kifakad, és hangosan sírni kezd.*
- Taitos mester megölte. És... És miattam ölte meg, az egész az én hibám! Ha nem árulom el az őrnek, hogy bezárt és megfenyegetett, akkor most nem hal meg! Pedig nem akart rosszat, csak kicsit őrült volt. A kerubi is eltűnt, miután megidéztem, és saját magától elengedett, és mágiát is tanított. De én féltem tőle, és elmondtam az őrnek, hogy mi történt. Ezért most megölték. Meghalt, és miattam halt meg! Én nem akartam! Annyira sajnálom!
*A megivott ital nagyban megkönnyíti a tanulást, szinte el sem kezdi a könyvet, de már be is fejezi, sőt meg is tanulta azt, ami benne van.*
~Ez elképesztő. Máskor is kell ilyen!~
*Igaza volt, a kék ital és tanulás együttese sikeresen elfeledteti vele azt, ami történt. Egy időre. Más elszív valamit, vagy megiszik egy pálinkát, nem pedig a Mágustoronyban költi el az utolsó aranyait arra, hogy megtanulhasson valamit. De ez talán még mindig jobb, mintha lerészegedne.*
~Nem is voltam még részeg.~
*Egy ismerős alak tűnik fel, éppen akkor, mikor néhány könyvet tesz vissza a helyére.*
- Igen.
*Erősíti meg a férfi mondandóját, nem csoda, cseppet sem zavarja, hogy az nem köszönt.*
- Lo... Rew?
*Dadogja a nevet, és már most érzi, ahogyan könnyek gyűlnek a szemébe.*
- Én... Én...
*Dadogja, mert a fekete lyuk hirtelen megint ott tátog a szívében, és egyre csak nő és nő Lorew nevét hallva.*
- Meghalt. És... És miattam halt meg. Az én hibám, csakis az én hibám!
*Másodpercek alatt kifakad, és hangosan sírni kezd.*
- Taitos mester megölte. És... És miattam ölte meg, az egész az én hibám! Ha nem árulom el az őrnek, hogy bezárt és megfenyegetett, akkor most nem hal meg! Pedig nem akart rosszat, csak kicsit őrült volt. A kerubi is eltűnt, miután megidéztem, és saját magától elengedett, és mágiát is tanított. De én féltem tőle, és elmondtam az őrnek, hogy mi történt. Ezért most megölték. Meghalt, és miattam halt meg! Én nem akartam! Annyira sajnálom!
2063. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-09-15 16:14:03
Üzenet elküldve: 2018-09-15 16:14:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nellara Han//
*Kora reggel ébred, hamar felkapja a talárt és lesiet a lépcsőn. Kinn az ingovány felett már hűlt helye a pusztító vihart idéző felhőknek. Hét ágra süt a nap, drágakő módjára csillantva az alattuk elterülő vízfelületet.
A bejárathoz sietne, de az egyik emeleten ismerős arcot vél felfedezni.*
-Mi már találkoztunk.
*Dermed meg egy pillanatra míg elmerül az emlékei között, hogy kimeríthesse belőle a megfelelőt.*
-A thargoknál. Együtt léptünk be a kapun és ott...
~Lorew. Mikor a Hrallba ment a kancellárral és utoljára látta a tanácsost, az ott maradt a leánnyal.~
-Mondja...
*Lép közelebb a tündérhez lassan, el is felejtve, hogy tulajdonképp miért indult el lefelé.*
-Mondja, tud bármit Lorew Mazoralról? Égen-földön kerestem.
*Áll meg a leány asztala mellett gondolkodólag.*
-Bocsásson meg, nem rémlik, hogy bemutatkoztunk volna a Vashegyen. Kilvard Guldraen.
*Hajol meg kissé, majd fürkésző pillantást vet a tündérre.*
A hozzászólás írója (Kilvard Guldraen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.15 16:18:50
*Kora reggel ébred, hamar felkapja a talárt és lesiet a lépcsőn. Kinn az ingovány felett már hűlt helye a pusztító vihart idéző felhőknek. Hét ágra süt a nap, drágakő módjára csillantva az alattuk elterülő vízfelületet.
A bejárathoz sietne, de az egyik emeleten ismerős arcot vél felfedezni.*
-Mi már találkoztunk.
*Dermed meg egy pillanatra míg elmerül az emlékei között, hogy kimeríthesse belőle a megfelelőt.*
-A thargoknál. Együtt léptünk be a kapun és ott...
~Lorew. Mikor a Hrallba ment a kancellárral és utoljára látta a tanácsost, az ott maradt a leánnyal.~
-Mondja...
*Lép közelebb a tündérhez lassan, el is felejtve, hogy tulajdonképp miért indult el lefelé.*
-Mondja, tud bármit Lorew Mazoralról? Égen-földön kerestem.
*Áll meg a leány asztala mellett gondolkodólag.*
-Bocsásson meg, nem rémlik, hogy bemutatkoztunk volna a Vashegyen. Kilvard Guldraen.
*Hajol meg kissé, majd fürkésző pillantást vet a tündérre.*
A hozzászólás írója (Kilvard Guldraen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.09.15 16:18:50
2062. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-09-15 01:15:07
Üzenet elküldve: 2018-09-15 01:15:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Azt hitte, hogy ha végre ideér, akkor leesik egy kő a szívéről, de mégsem ez történik. Csak bámul a nagy toronyra, miközben elengedi a kantárat. Falánk rögtön elmászkál valamerre, a lány nem nézi, hogy merre, a póni úgyis mindig visszatért hozzá, hisz eléggé összenőttek az utóbbi időben.
A helyzet akkor sem javul, mikor beleveti magát a tanulnivalóba. Nehezen figyel az olvasmányra, egész végig a történteken kattog az agya.*
~Miattam halt meg valaki.~
*Talán egy óra szenvedés után végül becsapja a könyvet, és csak üresen mered maga elé. Olyan üresek a szemei, mint amilyen ürességet érez most ott belül a lelkében.
Eltelik így egy kis idő, nincs kedve sem inni, sem enni, sem aludni, sem elmenni... Sóhajtva újra kinyitja az egyik könyvet, és a képeket kezdi el nézegetni. Nem sokat segítenek, ettől még nem lesz nagyobb a mágia tudása. Végül előhúzza a táskájából azt a bizonyos kék italt, és egy hajtásra megissza.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán kettővel növeli az intelligenciát a következő két körre.
*Azt hitte, hogy ha végre ideér, akkor leesik egy kő a szívéről, de mégsem ez történik. Csak bámul a nagy toronyra, miközben elengedi a kantárat. Falánk rögtön elmászkál valamerre, a lány nem nézi, hogy merre, a póni úgyis mindig visszatért hozzá, hisz eléggé összenőttek az utóbbi időben.
A helyzet akkor sem javul, mikor beleveti magát a tanulnivalóba. Nehezen figyel az olvasmányra, egész végig a történteken kattog az agya.*
~Miattam halt meg valaki.~
*Talán egy óra szenvedés után végül becsapja a könyvet, és csak üresen mered maga elé. Olyan üresek a szemei, mint amilyen ürességet érez most ott belül a lelkében.
Eltelik így egy kis idő, nincs kedve sem inni, sem enni, sem aludni, sem elmenni... Sóhajtva újra kinyitja az egyik könyvet, és a képeket kezdi el nézegetni. Nem sokat segítenek, ettől még nem lesz nagyobb a mágia tudása. Végül előhúzza a táskájából azt a bizonyos kék italt, és egy hajtásra megissza.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán kettővel növeli az intelligenciát a következő két körre.
2061. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-09-12 22:04:56
Üzenet elküldve: 2018-09-12 22:04:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Nyílik az ajtó, a helyiség éppen csak, hogy nem kihalt. A szobában megannyi gyertya táncoló fénye furcsa ábrákat rajzol a polcok mögé. Az egyik sarokban a Torony néhány szolgálója közül az egyik, Reinus olvasgat egy régi, vaskos kötetet.
Némán biccent felé, ő pedig hasonlóképp üdvözli. A Torony szolgálói gyakran eltünedeznek, de sosem kérdik a másikat, merre járt. Mind tudják, kinek a megbízásából indul útnak a másik és ez elég nekik.*
-Elliro'il trekh kirmin.
*Szólal meg baljósan a hirtelen beálló csendben, mondatának pedig a kintről beszűrődő mennydörgés ad drámai aláfestést.*
-Mit beszélsz?
*Néz fel Reinus homlokráncolva a könyvéből, szemmel láthatóan egy szavát sem értette.*
-Semmi, semmi. Csak gondolkodtam valamin.
*Válaszol a férfinak, ki szemüvege felett vet még egy furcsa pillantást rá majd visszabújik könyvébe.*
~Húsz rúna, jegyezd meg! Mi a húsz rúna?~
*Siet fel a lépcsőn, csak hogy egy Reinuséhoz hasonlatosan vaskos kötettel térjen vissza.*
~Rúnák könyve. Ha itt nem találja meg, hát sehol.~
*Hosszú órákig fel sem néz a könyvből, minden fejezetet alaposan átlapoz. Sehol semmi. Reinus közben eltűnik a karosszékéből, alighanem aludni tért.
Becsapja a könyvet és az asztalra helyezi. Semmi. Mélázva kezdi szakálla végét csavargatni.*
~Elliro'il trekh kirmin. Elliro'il trekh kirmin.~ *Ajkai némán visszhangozzák a szavakat, már álmából felkeltve is fel tudná mondani.
Hirtelen kivágódik a bejárati ajtó, pokoli hangorkánt engedve be a Toronyba. A beszökő szél jó néhány gyertyát elolt, erőteljes félhomályt kölcsönözve a helyiségnek. Az ajtóhoz pattan és kisebb erőfeszítések árán visszacsukja. Alighanem rosszul csukta be, mikor jött. Előfordul. Kulccsal zárja be, majd kora reggel kinyitja. Ebben az átkozott viharban amúgy sem vág át senki az Ingoványon.
A néhány, még égő gyertya közül hármat egy gyertyatartóba süllyeszt és az asztalhoz siet. Előkotor egy pergament és az asztalra helyezve azt leírja a mondatot.
"Elliro'il trekh kirmin."
Varázsige lenne? Vagy rejtett üzenet? De mi a húsz rúna?
Csűri, csavarja a betűket, de sehogy sem áll össze értelmes szöveggé. Ez csak akkor fog összeállni, ha Abogr megérkezett. A könyvet megfogva felballag, visszateszi a helyére, majd elindul a hálókörletek felé. Lesz még ideje gondolkodni rajta. Egy pillanatra megáll egy ablak előtt és egy villám fényében pillanthatja meg a látóhatárig elterülő mocsárt. Nem hitte volna, hogy egyszer ezt gondolja, de van az Ingoványnak valami varázslatos bája.*
Némán biccent felé, ő pedig hasonlóképp üdvözli. A Torony szolgálói gyakran eltünedeznek, de sosem kérdik a másikat, merre járt. Mind tudják, kinek a megbízásából indul útnak a másik és ez elég nekik.*
-Elliro'il trekh kirmin.
*Szólal meg baljósan a hirtelen beálló csendben, mondatának pedig a kintről beszűrődő mennydörgés ad drámai aláfestést.*
-Mit beszélsz?
*Néz fel Reinus homlokráncolva a könyvéből, szemmel láthatóan egy szavát sem értette.*
-Semmi, semmi. Csak gondolkodtam valamin.
*Válaszol a férfinak, ki szemüvege felett vet még egy furcsa pillantást rá majd visszabújik könyvébe.*
~Húsz rúna, jegyezd meg! Mi a húsz rúna?~
*Siet fel a lépcsőn, csak hogy egy Reinuséhoz hasonlatosan vaskos kötettel térjen vissza.*
~Rúnák könyve. Ha itt nem találja meg, hát sehol.~
*Hosszú órákig fel sem néz a könyvből, minden fejezetet alaposan átlapoz. Sehol semmi. Reinus közben eltűnik a karosszékéből, alighanem aludni tért.
Becsapja a könyvet és az asztalra helyezi. Semmi. Mélázva kezdi szakálla végét csavargatni.*
~Elliro'il trekh kirmin. Elliro'il trekh kirmin.~ *Ajkai némán visszhangozzák a szavakat, már álmából felkeltve is fel tudná mondani.
Hirtelen kivágódik a bejárati ajtó, pokoli hangorkánt engedve be a Toronyba. A beszökő szél jó néhány gyertyát elolt, erőteljes félhomályt kölcsönözve a helyiségnek. Az ajtóhoz pattan és kisebb erőfeszítések árán visszacsukja. Alighanem rosszul csukta be, mikor jött. Előfordul. Kulccsal zárja be, majd kora reggel kinyitja. Ebben az átkozott viharban amúgy sem vág át senki az Ingoványon.
A néhány, még égő gyertya közül hármat egy gyertyatartóba süllyeszt és az asztalhoz siet. Előkotor egy pergament és az asztalra helyezve azt leírja a mondatot.
"Elliro'il trekh kirmin."
Varázsige lenne? Vagy rejtett üzenet? De mi a húsz rúna?
Csűri, csavarja a betűket, de sehogy sem áll össze értelmes szöveggé. Ez csak akkor fog összeállni, ha Abogr megérkezett. A könyvet megfogva felballag, visszateszi a helyére, majd elindul a hálókörletek felé. Lesz még ideje gondolkodni rajta. Egy pillanatra megáll egy ablak előtt és egy villám fényében pillanthatja meg a látóhatárig elterülő mocsárt. Nem hitte volna, hogy egyszer ezt gondolja, de van az Ingoványnak valami varázslatos bája.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3502-3521