Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ingoványos vidék (új)
MágustoronyTalmid templom (új)
Ezen a helyszínen lehetőséged van varázsolni tanulni! Kattints ide, hogy tanulhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 49 (961. - 980. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

980. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-06 18:26:36
 ÚJ
>Achim Eshaakar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//A mágia//

*Nos Achim akárhogy is nézi a helyzetet, amikor kimennek a szabadba, az elfnek igaza van. Hiszen ha magára maradna, ez a varázslat valószínűleg meghosszabbítaná a z életét, még ha nem is menti meg mindentől. De az is igaz, hogy ritkán kell az erdőben tanyáznia, és ha mégis ott enné a fene, akkor legalább egy Ewangel féle elffel tenné ezt, aki vagy vadászni vagy varázsolni tud. A megfelelő következtetéseket levonva azonban arra jut, hogy ha ismeri, a varázslatot az csak előnyére válhat. Ha pedig a lány megtanítja neki és erre nem kell költenie, akkor az még jobb. Így hát a megfelelő választ készíti elő.*
- Nem igazán készültem sok élelemmel, habár egy darabig boron is elélek, és ha ezt párosítom a szellemi munkával, akkor bizony sokáig bírom. *Mondja büszkén, hogy bizony egy bürokratának is vannak túlélési technikái, még ha nem is olyan jók, mint az elffé. Emellett nem akar kevesebbnek tűnni a hosszúéletűnél, hiszen ő csak egy halandó vele szemben.*
- Ezen kívül be kell látnom, hogy neked van igazad és ilyen módon szívesen megtanulnám a varázst, de azért remélem nem erre kell majd pazarolnom a jövőben az energiáimat. Szóval lássuk. *Ewangel meg is mutatja. A titkár pedig hümmög, és az állát dörzsöli, majd elismerően bólogat.*
- No és jó ízű az így termesztett élelem? *Mondja már mosolyogva és vidámabban. Remélve, hogy nem csak a tápértéke hanem az íze is megfelel.*
- Nincs olyan varázslat amellyel bort lehet teremteni? Vagy sokszorosítani. Na, az nekem való varázslat lenne. Mivel a bor életerő és segít a koncentrálásban, valamint a munkában. Az lenne az igazi. *Lelekesedik be a saját ötletén és csillogó szemekkel néz Ewangelre, hátha kitalál valamit az ügy érdekében.*


979. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-06 16:55:05
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1826
OOC üzenetek: 353

Játékstílus: Vakmerő

//Két csillag az égen//

*A kihívás kérdését Taitos egy sunyi vigyorral zárja le.*
-Ne aggódj. Kevés lennél neki egy étkezésre.
*Jelzi egy kis fanyar humorral, hogy egyáltalán nem vette komolyan a dolgot. A józan ész magának alkotott keretein azért még Taitos is belül marad.
Az események sodrában is igaz ez rá. Krestvirt nem szorongatja túl. Egyetlen merész tette a másik lény megidézése, aki társával összefogva teljes rendet tesz végül még mielőtt Taitos feloldhatná a varázslatot. Így hát mindketten a földön vannak. Taitos gondolatai kissé kavarognak.*
~Szóval, ha a Morwon egy hód, akkor az óriások lepkék, de azok bebábozódnak, és mielőtt levedlik a bábot szakálluk nő.~
*Vonja le következtetéseit.*
~Ez is legalább ennyire fájhat.~
*Nyúl fejéhez.*
~Lehet, hogy ez a bábom széle, és ha nyomkodom azért fáj.~
*Jut el eddig, ahogy tisztulnak a gondolatai fejét tapogatva.*
~És ezért lehet ilyen sötét is...~
*Kissé megmozgatja fejét. Alaposan beütötte. Ez talán Krestvir kérdése után fél perccel lehet. Végül ettől el kezd kitisztulni tudata is. A sötétről beugranak neki az éjszakák, a csillagok, és szépen lassan felfogja, hogy mi van, mi történt, és mi lesz most.
Végül harsányan, jó ízűen, és pár percig szinte megállíthatatlanul kacagni kezd.*


978. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-05 22:35:57
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 865
OOC üzenetek: 41

Játékstílus: Vakmerő

//Két csillag az égen//

- Nem! Mondtam, hogy ne vedd kihívásnak!... Kérlek, tényleg ne! *kéri nyomatékosan is az első, még tréfásra vett tiltakozás után, mert tudja, hogy Taitos hajlamos Ragront csak úgy indokolatlanul - vagyis épeszű ember nem látja nyomósnak a fiú indokait, ellenben Taitossal - is bevetni, úgyhogy kinézi belőle, hogy tényleg rászabadítaná a wargot. Nem komolyan, épp csak annyira, hogy bántódása még ne essen. Mondjuk úgy, mint mikor a nyerget próbálta ki a gnóm hölgy kárára. Az ő helyében sem lett volna szívesen.
Taitos hallgatását nem tudja mire vélni. Talán haragszik, amiért akkorát ütött? Vagy olyan semmiség volt a számára, hogy azért nem méltatja szóra sem azt a pofont?
Gondolatai kavargásának és zavarának úgy kell megálljt parancsolnia, mikor kezdik a "próbát" de mivel egy kicsit nyomás alatt érzi magát, gyorsan kiüresíti az elméjét, hogy utána csak a varázslatra koncentráljon.
És ez éppen addig is elég, míg a varázsigét végigmondja, utána ugyanis Taitos ráveti magát, és ezzel minden felborul. Felkavaró, s valahol ijesztő élmény, ahogy a fiú lefogja, hiába tudja, hogy Taitos nem bántaná. A piszkálódással szemben most nagyon is jól érzi a fiú erejét, s hogy az meghaladja az övét.
Majd a következő pillanatban már azt látja, hogy mestere nyakára egy fényes kéz szorul, majd hörögve lódul le róla. Egyúttal az ő vállát kapja el valaki, és rántja talpra, félig-meddig a köpenyénél fogva, csak hogy némi hátrafelé vontatás után gyomron vágja.
Krestvir fuldokolva rogy térdre, és nagyon nem érti, mi folyik itt. Azt fel sem fogja, hogy megmenekült, mert Taitos visszahívja a saját szellemét, ellenben látja, hogy a fiút még mindig igyekszik kiiktatni az övé.
Szegény Taitos talán ezúttal is többet kap a kelleténél, mert a meglepetés és a fájdalom miatt Krestvir nem reagál épp a leggyorsabban.*
- Ne... bántsd! Vissza! *szól elfúló hangon a kerubira, ami valószínűleg nem is annyira a szavának, mint inkább az akaratának engedelmeskedik, s foszlik semmivé //Oszlatás//.
A veszély elhárultával most már engedélyez magának egy kis pihenőt, és szégyen, nem szégyen, bizony el is pityeredik, úgy várja, hogy enyhüljön a görcs és a fájdalom, és végre rendesen kapjon levegőt, na meg fel bírjon egyenesedni.*
- Élsz... még... *kérdés akar ez lenni, csak épp a levegővel szűkösen gazdálkodva nem sikerül úgy a hanglejtés.*


977. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-05 21:36:24
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1826
OOC üzenetek: 353

Játékstílus: Vakmerő

//Két csillag az égen//

-Csak akkorát, mint te!
*Vigyorodik el elsőre. A cukkolás hallatán pedig oldalra pillant a már sötéten koromló wargra.*
-A nehézsúlyú világbajnokot esetleg?
*Int feléje derengő kezével. Hiszen csak egy szó lenne. Egy parancs, és Ragron vadállati ösztönei nem lennének megkötve. De persze hamar el is veti a gondolatot. Legkedvesebb és egyetlen tanítványát. Talán az egyetlen embert, aki hamarosan meg fogja érteni szavait, nem tenné ki még csak Ragron játékos támadásainak sem.*
-Akkor... állj ellen.
*Arra, hogy mennyire fájt neki, vagy sem nem felel. Nem egy férfias pofon volt, de azért ha beismerne bármit is beismerné, hogy nem gondolta volna, hogy Krestvir akár az ellenségén tud ekkorát lódítani.
Miután hallja az igézést tigrisként ugrik rá Krestvirre, és miközben leszorítja a földre gyorsan hadarva kipróbál valami érdekeset.*
-Na ezt lessűk meghhrh
*Rikkantja, mikor a szürke kéz torokon ragadja és elhajítja. Mert ő is egy védőszellemet hívott le a földre az imént. Valószínűleg az egésznek az lesz a vége, hogy a két kerubi lény, melyek gazdáik védelmére sietnek eltávolítanak mindenkit egymástól. Szinte összhangban. Egyik Krestvirhez, másik Taitoshoz lép.*
-Ohó, ezek mindkettőnket laposra vernek...
*Hangzik el Taitos aggódó szava, mikor egy jókora csapást kap, amitől elkezd forogni a világ, és éppen csak annyi ideje van, hogy sikeres varázslatát eloszlassa.
//Oszlatás//
Majd jó percekig csak fekszik Ragron morgása közben a földön. Valamennyire azért magánál van, de leütötték. Lesz egy kisebb púpja holnap, meg pár perce most, míg össze nem szedi magát.*

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy ezüstös fényű, kardot hordozó szellemalak jelenik meg előtte, és siet a varázsló segítségére. A kerubi NJK-nak számít, nem szolga, és nem lehet utasítani. Megsegíti a veszélybe került varázshasználót, de nem öl, alapvetően jó és könyörületes. Ha a közvetlen veszély elmúlik, a szellem szertefoszlik.

976. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-05 17:24:38
 ÚJ
>Nellara Han avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Vakmerő

//Anor Adal//
//A torony előtt//

- Jól ismered az öreg mágust, ugye?
*Kérdezi, hiszen ha a férfi ennyire biztos abban, hogy nem sértődik meg lehetséges, hogy ismerősök.*
- Hát igen, lehet.
*Mosolyog, bár neki nem tűnt fel, hogy ez csintalankodás lenne. Talán rosszul fogta fel a helyzetet?*
- Én Nellara Han vagyok.
*Mutatkozik be, hiszen úgy illik.*
- Én mindent saját magam tanultam. Nincs pénzem tanárra, sőt, az öregnek is alig tudtam odaadni azt a keveset, amiért beengedett, de meg akarok tanulni varázsolni, ez elég hajtóerő ahhoz, hogy ne adjam fel.
*Újra elmosolyodik, abból pedig semmit nem vesz észre, hogy felmérik.*
- És te? Neked segített valaki?


975. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-05 17:06:55
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 865
OOC üzenetek: 41

Játékstílus: Vakmerő

//Két csillag az égen//

*Nem válaszol, csak biccentését érezheti a fiú: megérti, hogy ezt csak így lehetett. Meg egyébként sem esett baja, csak megijedt egy kicsit.
Azt azért megnyugtató hallani, hogy a kerubi akkor sem ölte volna meg, ha Taitos nem hívja vissza.
Az elhangzó kérdéshez aztán kell egy-két pillanat, míg felfogja, mit is akar vele a fiú. Hát persze! Ha ezt meg kell ismételnie, akkor most fordul a kocka, és ő kapja a verést.*
- Hát... *húzza száját.* - De ne üss túl nagyot! *kéri, majd módosít.* - Mondjuk, nem vagy túl nagydarab. *piszkálódik, aztán rájön, hogy ez visszafelé is elsülhet.* - Ezt nem kihívásnak mondtam! *emeli kezét védekezőn, visszakozva.*
- Tényleg, fájt?... Amikor én ütöttem? Olyan hirtelen jött, és elfelejtettem visszafogni magamat. *érdeklődi meg, mert csak most jut eszébe, hogy az az első pofon jobban sikerült, mint szerette volna.
Majd miután mindezt megbeszélték, megpróbál felkészülni és összeszedni minden összpontosító képességét.*
- Valami jó tanács még? *pillant mesterére, mielőtt nekifogna. Aztán ha ez is megvan, mormolni kezdi a varázsigét, magához szólítva a védő szellemet.*

A hozzászólás írója (Krestvir Drelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.06.05 17:08:43

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy ezüstös fényű, kardot hordozó szellemalak jelenik meg előtte, és siet a varázsló segítségére. A kerubi NJK-nak számít, nem szolga, és nem lehet utasítani. Megsegíti a veszélybe került varázshasználót, de nem öl, alapvetően jó és könyörületes. Ha a közvetlen veszély elmúlik, a szellem szertefoszlik.

974. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-05 16:17:50
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1826
OOC üzenetek: 353

Játékstílus: Vakmerő

//Két csillag az égen//

*Az akció sikeresnek bizonyult. Az őrszellem hatékony volt, erélyes, mint mindig, és el is tűnt, mikor el kellett neki.*
-Akkor jó. Nem akartalak megveretni, de ezt másképp nem lehet bemutatni.
*Szögezi le, aztán maga is elengedi Krestvirt. Talán az sem baj, ha néha ilyeneket csinálnak, de azt nem egy "óra" közepén kell, itt most csupán a megnyugtatás volt a cél. Bár ilyen téren Taitos is el van anyátlanodva, már amennyire egy árva el tud anyátlanodni.*
-Nem sokáig. Általában eszméletvesztésig, vagy megfutamításig támogatnak. Amikor már biztos, hogy nekem nem lesz bajom magától is szertefoszlik.
*Magyarázza a dolgot.*
-Egyszer hallottam arról, hogy az egyik lenyesett egy-két kart egy igen kitartó rablótámadás alkalmával, de általában szelídek.
*Végül mondandója befejeztével huncutul pislant Kresrvirre.*
-Na elverjelek én is?
*Vigyorodik el. Úgysem volt dolga még védőkerubival. Ideje eggyel megmérkőznie, vagy valami olyasmi. Így várja a lány válaszát, hiszen itt leginkább a visszafogáson van a hangsúly, ami pedig még szunnyadóbb képesség, mint maga a varázslat.*


973. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-05 10:32:21
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 865
OOC üzenetek: 41

Játékstílus: Vakmerő

//Két csillag az égen//

*Mikor a varázslat beburkolja őket fényével, izgatottan ficeregni kezd, és csodálkozó, teli szájú vigyorgással néz Taitosra. Az önbizalma természetesen azonnal visszatér. Ha nem is elsőre sikerült, másodikra sem olyan rossz az!*
- Köszönöm! *hálálkodik boldogan, és egy darabig még elvan Ragron és a saját fényének gyönyörködésében. A fiú szavaira bólint: ez a világosság tényleg sokat segít, szinte mintha itt lenne a lámpása.
Majd mikor Taitos jelzi, hogy folytatják a tanulást, és belekezd az előzetes ismertetésbe, értetlenül, kíváncsian néz rá.*
- Vendégünk? *hunyorog a fiú derengő arcára, nem tudva, mit kellene ez alatt elképzelnie.
Majd a folytatás lepi csak meg igazán. És valóban eléggé hitetlenkedve, kelletlenül méricskéli mesterét.*
- Most... komolyan? *kérdez vissza, mert kinézné a fiúból, hogy a bolondját járatja vele, de amilyen komoly marad Taitos végig, megérti, hogy most mester minőségében van mellette a fiú, és a lecke ideje alatt alighanem komolyan is vehető.
Ennek ellenére még mindig tétovázik, nem tudja, hogyan fogjon hozzá. Aztán míg a fiú mormolni kezd, ő inkább föl is áll, és úgy toporog, lengeti esetlenül a karját, s készül ugrásra. Majd hogy Taitos az ige végére ér, kapkodva lekever neki egy pofont, idegességében nem is csak megjátszottat. Aztán a következőnél már visszafogja magát, az meg épphogy csak paskoló legyintésnek sikeredik... tovább pedig nem is jut, mert egy különös fényalak jelenik meg mellette, ő pedig a látványtól ledöbbenten máris harcképtelenné válik, és azonnal magát megadva, tágra nyílt szemekkel hátrálni kezd. A kerubi pedig nekiront. Ő már azt képzeli, most fogja felnyársalni a kardjával, de a szellemalak csak a lábáról dönti le, majd rögvest szerte is foszlik...
Krestvir szaporán dobogó szívvel bámulja a fényalak helyét, míg Taitos el nem foglalja azt. Akkor kicsit felocsúdik, és elkapja a fiú felé nyújtott kezét.*
- Jól... vagyok. *hebegi, a végét már nem azért késleltetve, mert az ijedtségtől kásás az elméje, hanem mert Taitos átöleli őt, és ez kissé meglepi. Nem is törődik már a kerubival, szinte el is felejti a történteket. Pillanatnyi döbbent megkövülése után ő is átöleli a fiút. Kicsit kihasználja a helyzetet, de annyira jól esik ez a kis közvetlenség, szeretgetés. Ám sajnos elég hamar figyelmezteti magát, hogy hol lehet a határ, az eszére hagyatkozó Krestvir pedig kibontakozik az ölelésből, pedig szívesen maradt volna még.
Ha a fiú leül, ő is visszatelepedik a maga helyére, úgy hallgatja az okítást, valami múló, de még kitartó, különös hangulatban, aminek az ölelés az oka.*
- Ha nem hívod vissza... Meddig ment volna el? Mit csinált volna?



972. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-05 07:09:51
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1826
OOC üzenetek: 353

Játékstílus: Vakmerő

//Két csillag az égen//

*A belső vívódásokat a Zöldfülű nem láthatja. Ahhoz valami igazán komoly varázslat kéne, amit nem is biztos, hogy érdemes lenne alkalmazni.*
-Előfordul... Nyugodj meg és minden rendben lesz.
*Hangja nem a világ leghatározottabb tónusán zendül, de azért hiányt ebből sem szenved. Talán ez buzdítja fel Krestvirt, és talán ezért kezd varázslásba, mikor pedig Ragron nagy háta feldereng Taitos kaján vigyorra húzza a száját.*
-Na látod!
*Örvendezik kissé, és itt a látás most akár igen komoly gyakorlati jelentést is nyer. Hiszen derengő fényben lesznek innentől egy darabig.*
-Szóval. Most már tudsz magadnak fényt varázsolni. Így nem kell attól félned, hogy nem látsz. Még egy komolyabb védelmi varázslatot tanítok meg neked ma. De ezt bölcsen kell használnod. Vendégünk lesz.
*Szól még idejében.*
-Viszont... kell hozzá egy kis vészhelyzet, hogy be tudjam mutatni. Szóval, ha befejeztem a varázslatot, gyorsan kezdj el mondjuk lefogni, pofozgatni, vagy hasonlók.
*Kéri a lányt, és mivel tudja, hogy nem fogja elsőre megtenni, vagy nem biztos benne, hogy megteszi még egyszer nyomatékosít.*
-Csak így tudom megtanítani. Nem meggyilkolni kell, ne aggódj!
*Végül, ha Krestvir rábólint varázsolni kezd. Reménykedik benne, ahogy az utolsó szótag után bólint Krestvir tényleg ráront valahogy. Ragronnal is be lehetett volna gyakorolni mindezt, de az állat hiába okos, nem igazán értené se az okot, se az okozatot, mely utóbbi jó esetben derengő szellemharcos formájában jelenik meg és Taitos mellől Krestvirhez lép, elkapja a kezeit, picit hátrább húzza, és innentől jönne a harcképtelenné tétel, de Taitos beépíti erre is a biztonsági kapcsolót a varázslatra.*
-Köszönöm hold védelmezője!
//Oszlatás//
*Mondja, és remélhetőleg szavai nyomán a szellemalak felszívódik, ha varázslata nyomán egyáltalán megjelent. Taitos Krestvirhez siet.*
-Meg vagy?
*Húzza fel, ha az őrlény addig jutott, hogy a földre is terelje. Valószínűleg kicsit lesokkolja a helyzet majd (már ha belemenz a dologba egyáltalán előzőleg), így Taitos sem rest bátorítólag megölelgetni picit, majd ha már felocsúdott kicsit és tud figyelni (ha azonnal, hát azonnal), folytatja az okítást.*
-Ez egy védelmező volt. Megvéd, ha hívod. Harcképtelenné teszi az ellent, vagy megfutamítja. Most éppen csak az én védelmemig hagytam elmenni, de mondom. Addig marad itt, míg a te biztonságodat biztosítottnak nem tekinti.
*Az előbbiből okulva ezután a varázslat technikai részleteinek átvétele jön.*

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy ezüstös fényű, kardot hordozó szellemalak jelenik meg előtte, és siet a varázsló segítségére. A kerubi NJK-nak számít, nem szolga, és nem lehet utasítani. Megsegíti a veszélybe került varázshasználót, de nem öl, alapvetően jó és könyörületes. Ha a közvetlen veszély elmúlik, a szellem szertefoszlik.

971. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-04 22:36:28
 ÚJ
>Avalija Taldan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Válasz gyanánt egy újabb "De" érkezik, melyre Lapu csak kérdő szemöldök rándítással felel. Végül megkapja a rövid, ám érthető, így kellőképpen kimerítő feleletet is. Mely azonnal halk, vidám nevetésre sarkalja a leányt.*
-Képzeld, én is.
*Vigyorog még derűsen az elfre, érezhetően inkább saját magán nevet, mint a másikon.*
-Olyan nagyon, hogy Isurri úrnő sokáig azt hitte néma vagyok.
*Szégyenlősség, félénkség versenyszámban a szöszke verhetetlen. Ez tény.*
-És folyton bocsánatot kérek mindenért.
*Húzza el száját, tekintve többször figyelmeztették már rá mennyire idegesítő ezen szokása.*
-Legtöbbször a bocsánatkérésért is.
*Sóhajt nagyot pironkodva. Majd szavai közben már kezdi is visszatekerni az üveg tetejét, feladva a hátmasszázs dolgát.*
-Megértelek, vagyis nem, de mégis. Tudod, Kriyon sosem szégyenkezik, szerinte nem kellene nekem sem. És tudom, hogy igaza van, de valahogy nem olyan könnyű elhagyni ezt. Tehát inkább együtt érzek, és nem értem az egészet. Sem a te esetedben, sem az enyémben. Viszont jó, hogy a Szilánkok között mégis akad valaki, akivel szemben nem kell folyton így éreznem, nem tudom miért, csak, vele nem.
*Vonja meg vállát, mosolyog biztatóan, és tolja a másik felé a tégelyt. Nem igazán szokott gondolkodni a miérteken, és lelke mélyét vizsgálgatni, talán koránál is gyermetegebbnek, bohókásabbnak tűnhet emiatt*
-Biztos van ilyen személy számodra is, kérd meg őt.
*Nos ennyi, most tétlenül ül tovább, elvesztve az egyetlen dolgot, amiben úgy véli segíthetett volna, térdein dobolgat ujjaival, és nyakát nyújtogatva néz körül a polcok sokaságán.*


970. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-04 20:21:05
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 865
OOC üzenetek: 41

Játékstílus: Vakmerő

//Két csillag az égen//

*~ Én nem akarok itt lenni! Sötét van! ~ nyöszörög magában, szemeit szorosra zárva, remegve. De gyengesége nem tart túl sokáig.
Hallja Taitos hangját, s hogy a fiú a saját hibájának könyvelné az ő sikertelenségét... Ökölbe szorítja kezeit, majd légzésével együtt rendszerezi gondolatait. ~ Térj vissza! Mint az előbb! Nyisd ki a szemed! Zárd ki őket! ~ vezeti végig magát a lépéseken, s lassan valóban kinyitja a szemét, s tartásán ugyan látszik még a feszültség, de megküzd a "démonaival". Felnéz a fiú derengő arcára, és...*
- Az én hibám... Ideges lettem. *mondja fojtott hangon, biztosítva mesterét, hogy a kudarc csakis az övé.
Azért örömmel veszi, hogy részletesen átveszik a varázsigét, az apróbb finomítások a kiejtésben ugyan nem biztos, hogy számítanak, de rontani nem rontanak az esélyén, hogy következőnek sikerrel járjon. S legalább ad mindez egy kis időt is, hogy megnyugodjon, és újra kizárja, amit nem engedhet magához.
Taitos biztatására biccent, jól esik, hogy a fiú még mindig hisz benne, igyekszik ő is bízni magában.
Ismét Ragron bundájába simít baljával, majd némi rákészülést követően megismétli a varázsigét. Most a holdfényre koncentrál, annak burkát képzeli el, ahogy rájuk terül, s hűvösen, derengőn körülveszi őt és az állatot...*

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a varázslót és a vele közvetlen érintkezésben lévő társait ezüstös derengő ragyogás fonja körbe, megvédve őket tűztől vagy forróságtól. Hatása maximum három körig tart, vagy az érintkezés megszakadásáig.

969. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-04 15:21:47
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1826
OOC üzenetek: 353

Játékstílus: Vakmerő

//Két csillag az égen//

*Valóban nem láthat a lány fejébe, és ezt nem csak a köpeny akadályozza meg. Figyeli a lányt is, és végignézi azt, hogy hogyan végzi el az évszázados rítust.*
~Pedig direkt könnyűvel kezdtem.~
*Szontyolodik el kissé tanítványa sikertelenségén, főleg azért, mert ez őt letöri.*
~Na, férfiból vagy, sugározz valami értelmeset!~
*Szól magára, mielőtt Taitos is lógatni kezdi az orrát.*
-Lehet... hogy nem voltam pontos a varázsigével kapcsolatban...
*Keres reális, vagy legalább annak tűnő okot a hibára, habár elsőre Taitos nem vett észre semmi olyat, amitől ez kellett volna, hogy bekövetkezzen. Nyilván "odabent" romlott el valami.*
~Persze azért van az igézés, a mozdulat, hogy az adja a stabilitást az elmének.~
*Hisz legendák szólnak a néma varázslatról, a csupán gondolati manaáramlatról, meg mágia alapú létformákról. Kezdetnek ott vannak a hullák, melyek az élet törvényeit cáfolják meg.*
-Na, most akkor még egyszer.
*Biztatja nagyban a lányt, és elmondja a varázsigét szépen lassan, tagoltan. Néha kiejtésbeli magyarázatot is fűz hozzá, hátha most minden sikeres lesz.*
-Ráérünk. Nekem is volt vagy három próbálkozás, mire először feljött rám az a köpeny.
*Picit közelebb húzódik, és így a maga kis derengésével egészen bevilágítja a környéket Krestvirig. Aztán csak vár türelmesen és megértőn, mi mást tehetne.*


968. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-04 13:08:03
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 865
OOC üzenetek: 41

Játékstílus: Vakmerő

//Két csillag az égen//

*Magában elmosolyodik a fiú cinikus megjegyzésén, de ez arcára továbbra sem ül ki. Majd miközben Taitos felül, ő folytatja a "pajzsa" erősítését. Még mindig hallja, és érzi azt a "másik világot", de valami olyasmit művel, ami a maga módján hasonlít az idéző körre, és igényli is koncentrációját, akárcsak egy varázslat. "Komponensként" még mindig a hold fénye szolgál és a vizualizáció, hogy ez a fény körülveszi, megvédi őt, tompítva a "hangokat" és elfedve őt a "figyelőktől".
Figyelmét megosztja, hogy mestere szavait is nyomon kell követnie, így összpontosítását áthelyezi a fiúra, és meglepetésére egyelőre működik, a "pajzs" magát is fent tartja.
Taitosnak mindebből a képtelenségből nem sok tűnhet fel, s talán ez jobb is így, különben még csalódhatna tanítványában, amiért ilyen tudománytalan dolgokat művel a háttérben.
Krestvir mély levegőt vesz, s most már megpróbál igazán Taitosra figyelni. Vagyis úgy, hogy válaszolni is tudjon, mert fel ugyan felfogta eddig is, amit mestere mondott, a beszédre azonban már nem maradt tartaléka, így végig hallgatott.
És épp jókor helyezi át a figyelmét, mert a fiú jelzi, hogy most mutatni fog valamit.
Ő pedig figyel is, főleg mikor megtudja, hogy egy varázslatról lesz szó. A nyakéket próbálja kivenni a sötétben, de számára még napfénynél sem jelentene sokat, így türelmesen kivárja, hogy Taitos folytassa a leckét és a bemutatót, nem szakítja félbe a fiú elmélázását, bár azért kíváncsi volna rá, mi gondolkodtatta el...
Mikor Taitos a kezét kéri, engedelmesen nyújtja felé. Majd hallgatja a mormolást, és fényes emlékezőtehetségével azonnal meg is jegyzi, legfeljebb a félrehallás miatt lehetnek benne kisebb hibák. Aztán mikor a fiú a végére ér, és mindhármójuk feldereng az éjszakában, elragadtatva bámul a fiúra, Ragronra, saját magára...
A kérdésre, hogy figyelt-e, biccent. Majd nézi, ahogy Taitos elengedi a wargot, s így az állat fénye megszűnik. Végül pedig őt is ereszti a fiú, s róla is lehull a derengés.
Mestere biztatására közelebb húzódik, és előrenyúl, belesimítva Ragron bundájába, s tenyerét otthagyja a szőrszálak meleg fészkében. Majd odapillant még egyszer a fiúra, mintha belőle merítene erőt, aztán a "pajzsát" ellenőrzi, s talán itt követi el a hibát, mert utána egy részben a sötétségre figyel, és nem a varázslatra, ez pedig megzavarja összpontosítását. Persze lehet, hogy a varázsigét is elrontja valahol, de a lényeg, hogy mire a mormolás végére ér, nem történik semmi.
Ez az első alkalom, hogy egy varázslata nem sikerül elsőre, miután már látta valakitől. Eddig az összes, amit volt lehetősége megfigyelni, azonnal létrejött, amint maga is megpróbálkozott vele.
Hogy nem ereszkedik rájuk a várt fényesség, már indokolatlan mértékben döbben meg, olyannyira, hogy az már szinte ijedtség. Ettől az érzelmi megingástól pedig a "pajzsa" is összeomlik, és újra rászakad a sötétség. Kétségbeesetten igyekszik újra kiterjeszteni, vagyis megnyugodni, de kétségbeesetten elég nehezen megy a megnyugvás. Kapkodni kezdi a levegőt, és lehunyja a szemét.*
- Sajnálom! *suttogja, mert méltatlannak érzi magát Taitos idejének pazarlására. Most hirtelen úgy látja, neki ez sosem fog menni. Pedig pár pillanattal ezelőtt még egészen magabiztos, vagy legalábbis bizakodó volt.*


967. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-04 12:56:12
 ÚJ
>Eireni Daterea avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Világéletében kényelmetlenül érezte magát, ha más személyek az ő komfort-zónájában tartózkodnak. A gond csak annyi, hogy ez a bizonyos terület igen széles... Pontosabban három méter. Természetesen voltak kivételek, gondolva itt szüleire és olyanokra, akik kapcsolatilag is közel kerültek hozzá. Ez utóbbi nem is fordult elő egynél többször, az az igazság.
Ő maga sem tudja, ezt most hogy kéne megélnie. Fóbia ez? Kialakult tán korai gyerekkorban, vagy eleve ilyen? Való igaz, így születni nem lehet vagy igazán nagy tehetség kell hozzá.
Személyiségéhez híven pedig most is összegubózva ül egy nála tán jóval fiatalabb lány előtt és védi magát egy nem valós dologtól. Itt azonban egy másik tényező is jelen van: a szégyellősség. Még ha komoly is az eset, nem szívesen fossza meg testét biztonságos takarást adó ruháitól. Egy részt egyáltalán nincs mit mutogatnia, másrészt pedig... természetéből adódóan nem tűri a mezítelenséget. Elég megaláztatást kapott a múltjában, hogy belé vésődjön: a ruhátlanság nincstelenséget jelent.*
-De... *Próbálja tisztázni a helyzetet, de ezen az egy szón kívül nem akart mondani semmit. Gondolta, ebből talán rájön a lány. Ám úgy tűnik, mégsem.*
-Nos... Szégyellős vagyok. *Mondja olyan halkan, ahogy csak tudja és szégyenében lehajtja fejét, hogy elvörösödő arcát eltakarja.*


966. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-04 11:25:54
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1826
OOC üzenetek: 353

Játékstílus: Vakmerő

//Két csillag az égen//

*A holnap, az bizony holnap lesz. Az ilyet nincs értelme siettetni. Bár Taitos már régen készen áll a "nagy dobásra", most, hogy a két tanulékonyabb tanítvány is eléri ezt a szintet lehetőségük nyílik többüknek is kipróbálni ezt a valamit.*
-Annyira nem...
*Adja be a derekát, és ezzel kezét is, nincs semmi gond az ilyesmikkel, csupán nem számított rá, és ráadásul még szokatlan is.*
-Ez igazán megtisztelő!
*Sóhajt fel saját kis cinikus stílusában, de persze nem kell ezt komolyan venni, és kissé kényelmesebb pozitúrába csapja magát ledőlve a most kivételesen békés wargról, és leginkább az üléshez hasonlatos helyzetben köt ki.*
-Na, akkor hát...
*Ropogtatja meg ujjait.*
-Elmenni nem fogok, sőt. Miattad vagyok itt most, szóval már csak azért is hülyeség lenne.
*Biztosítja Krestvirt arról, hogy nem kell aggódnia.*
-Azt hiszem azzal, hogy ki tudod és ki mered nyitni a szemedet a sötétben már egy jó nagy lépést tettünk meg a tanulás útján. Vagyis leginkább te, mert nekem nem sok közöm volt a dologhoz, csak elmondtam, amit tudtam.
*Beszívja a friss éjjeli levegőt jó mélyre. Picit el kell, hogy gondolkozzon, hogy hogyan tovább most.*
~Menjünk tovább a fekete-fehérre?~
*Teszi fel a kérdést magában, de úgy dönt, hogy ez még korai lenne. Inkább gyakorlatiasabb dolgokba megy át, ha már Krestvir nem blokkol le minden pillanatban, hátha még jobban kienged, ha új dolgokat mutat neki.*
-Na figyelj! Mutatok valamit, amit ritkán láthatsz, és általában nem is ilyenkor szokták használni.
*Kezd bele az oktatásba.*
-Ez a burok a tűz ellen véd meg téged. Bárhol, bármikor. De van neki egy kis rafinált trükkje is. A sötétség önmagában nem venné el a tűz melegét. Mint mondottam a hold fénye az, ami hűsít és tisztít. Olyan, mint az ezüst.
*Libbenti meg saját elvileg "holtűző" nyakékét.*
~Legutóbb meghalt. Hogy a holdfény, vagy az ezüst...~
*Picit elmélázik azon, hogy az mi is lehetett, és így talán egy jó fél perc is eltelik, mire folytatja.*
-Ja igen. Szóval a fény véd meg a tűztől, ha jól hiszem, bár talán valahogy anélkül is meg lehetne csinálni. Ez most mindegy. A lényeg, hogy alapesetben segíthet neked. Add a kezed!
*Kéri, és ha már elnyerte a leány kezét, akkor most lakodalom helyett igét mormol.*
-Figyeltél?
*Kérdezi, ha minden rendben ment, és megjelenik az a derengő aura, amit meg akart idézni itt. Ettől enyhén szürkés fények, árnyak vetülnek a tisztásra és sokkal (egy méter helyett talán már három is) messzebbre lehet "vaksin" fekete-fehérben látni a világot. Taitos másik keze közben Ragronhoz ért, így a warg is most egy ilyen kis derengő, a szokásosnál is szürkésebb gigantikus farkas alakú fényreklámra hasonlít legjobban. Középen két fagyosan csillogó szemmel, és furcsa, szinte már lesajnáló testtartással.*
-Na most figyelj ismét!
*Krestvir kezét még mindig fogva most Ragronról elveszi a másikat, és így a rajta átfutó fényburok kialszik, már csak rajtuk dereng, és így, mivel nem kellett harcra koncentrálva elsietni a stabilan létrehozott mágia Taitoson még vagy egy órán át fog derengeni, ha ki nem oltja.*
-Most te jössz!
*Engedi el a lány kezét jelképesen és fizikailag is, ha már nem csodálkozik, kérdez, vagy hasonlók, hogy ugyanezt magával is meg tudja tenni.*
-Kapd el Ragront, ha azt akarod, hogy világítson!

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a varázslót és a vele közvetlen érintkezésben lévő társait ezüstös derengő ragyogás fonja körbe, megvédve őket tűztől vagy forróságtól. Hatása maximum három körig tart, vagy az érintkezés megszakadásáig.

965. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-04 10:17:50
 ÚJ
>Anor Adal avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Megfontolt

//Nellara Han//
//A torony előtt//

*Anor kezdi visszafojtani kacagását, inkább már csak mosolyog, és így felel a lánynak.*
- Ne aggódj, a mágus biztosan nem sértődik meg ezen. Én tisztelem az időseket, de most be kell ismerned, hogy kicsit csíntalanok voltunk. Még gyerekkoromban, legalább tizenöt éve nevettem így utoljára.
*A férfi gyorsan zavarba jön, hisz még be sem mutatkozott a tündérnek. Enyhén lehajol hozzá, és kezét nyújtja felé.*
- Anor Adal vagyok! Téged hogy hívnak, és honnan tettél szert efféle mágikus tudásra?
*Még egyszer végigméri a fekete hajú lányt, aki mintha egyenesen az erdőből lépett volna elé. Ez a tündérek általános jellemzője.*


964. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-04 09:18:58
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 865
OOC üzenetek: 41

Játékstílus: Vakmerő

//Két csillag az égen//

*Végighallgatja Taitos válaszát a rejtvényre, de hozzá nem fűz semmit. Végtére úgy találja, mestere sem mond nagyon mást, vagy újat, mint amit ők feleltek. Ellenben felmerül benne közben egy másik gondolat, hogy ő mit tenne, ha szembetalálkozna magával, és kiderülne, hogy mindenben egyformák… De ezt sem osztja meg már mesterével. Helyette kíváncsian pillant rá, mikor azt ígéri, holnap megmutatja. A holnap viszont holnapot jelent, és Krestvir most uralkodik magán, úgyhogy nem kezd faggatózni, hogy mit tervez a fiú, kivárja a kilátásba helyezett időpontot, hogy megtudja.
Pillanatra zavarba jön, mikor Taitos tiltakozón felszólal, amiért elkapta a kezét. Talán illetlen, túl közvetlen volt?*
- Zavar? *kérdi halkan, s ha a fiú helyeselne, úgy elengedi a kezét.
Később, már mesterének szemben ülve ő nem mosolyog.*
- Mozoghatsz, csak… ne menj el innen. Kérlek. *helyesbít, hogy ne hangozzon utasításnak.*
- Ne hagyj itt!... Most értem, amit mondtál. Hogy nincs teljesen sötét. Látom a hold fényét. Nem a sötétségre figyelek, hanem erre a fényre. Nem tudom, ez meddig marad így, de most nem félek annyira. - *magyarázza, tekintetét a fiú arcán tartva.*


963. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-04 07:23:52
 ÚJ
>Ewangel Nortsan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//A mágia//

* Pedig bizony írnokként is kerülhet az ember olyan nagy bajba, hogy jól jön minden apró segítség. Valami miatt bemegy egy barlangba és nem tud már kijönni. Eltörik a lába avagy beomlik a barlang. Na ilyenkor pont jól jön egy napi egyszer vagy kétszer megidézett élelemgyűjtés varázslat. Ha a gombákat nem is szereti mondjuk nyersen viszont az egerek vagy vakondok hozhatnak diót, almát és rögvest könnyebb a várakozás. Ezen az útvonalon gondolkodva tovább, ilyenkor jó egy iránytű varázslat is, hogy a többiek meg tudják keresni. Az elf gondolatai közben csak derűsen mosolyog. Nem erőltet semmit. Most itt van az írnok mellett, ha kell megvédi, ha kell ellátja minden jóval amire csak képes.*
- Addig nem is lesz a te asztalod amíg egyszer magadban nem maradsz az erdőben avagy el nem tévedsz a hegyekben. *bólint egyetértően.*
- bemutatom neked. *mondja megnyomva a neked rész jelezve, hogy jó fél órával ezelőtt már kiegyeztek a tegeződésben.*
- De akkor ki kell mennünk innen. A Mágustorony előtt van jócskán hely a gyakorlatozásra, bár asztalt és széket eddig még nem láttam kint. *teszi hozzá, gondolva arra is, hogy talán az írnok írnokoskodni is akar valamikor később.
Ha csak Achim meg nem gondolja magát akkor akár meg is indulhatnak kifele. A torony előtt már sötétedik, Ewa egy széles takarót emel le Hópehely hátáról amit a fűre leterít, hogy arra üljenek.*
- Az éjszakát itt töltjük. Remélem hoztál magaddal elég élelmet *mondja bazsalyogva. *vagy kénytelen leszel almából és gombából vacsorát készíteni. A toronyban vannak szobák, de ha nem fázol nagyon akár kint is táborozhatunk.
* Miután mindent elrendezett kíváncsian néz körbe. Örülne egy málnabokornak avagy egy szilvafának de a paradicsom vagy paprikapalánta sem megvetendő. Szerencsére akad is belőlük egy kisebb kertre valónyi, látszik, hogy a mágusok kedvelik ezt az apró kis trükköt.*
- Menjünk oda. *mutat a zöldbe borult kertecskére majd ha odaértek elmormolja a varázsigét is.*
- Terülj terülj asztalkám. *mutat nagy valószínűséggel a hirtelen gyümölcsbe és zöldségbe gazdag kertre.*
- Már csak szedni kell.
* Az elf mind a két kezét teleszedi paradicsommal, eperrel, szőlővel és napsugár barackkal. Néhány egérke egy marokra valónyi diót is hoz majd sietve eliszkol. A nyulak most nem kedvelik az elfet. úgy tűnik megmaradt bennük, hogy élelmet kért és életüket is elvette az egyik efféle kiránduláskor. A gombák most nem érdeklik, bár ha Achim nagyon akar akkor a tűzön süthet párat. Szerzeményével letelepszik a pokrócra és jóízűen megvacsorázik. Szerencsére kenyér mindig van nála ha hosszabb útra kényszerül.*

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a fák néhány gyümölcsöt, a föld gombákat, a kis állatok magvakat kínálnak/gyűjtenek számára.

962. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-03 22:32:16
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1826
OOC üzenetek: 353

Játékstílus: Vakmerő

//Két csillag az égen//

-A válasz. Nos a válszom az, hogy attól függ ki van közelebb a világ ketyegéséhez, hívhatjuk szerencsének is akár. Aki többet "késik" annak nehezebb dolga van. Persze, ha az is egyenlő, akkor nincs győztes. Mindkettőnek vége.
*Gondolkodik picit csendben.*
-De mondom, holnap megmutatom
*Ígéri, és innentől inkább csendben várja, hogy Krestvir megszokja az éjszakát. Ez a saját véleménye szerint a legtöbb, amit tehet a helyzetben.*
-Nem tudom... Nekem szerencsém volt mindig.
*Vallja be, de tudja, hogy nem lenne szerencsés felajánlani a segítségét. Most nem, hisz az csak visszavezetné a problémára a figyelmét.*
-Hé!
*Szólal meg, mikor kezét elkapva Krestvir "játszani" kezd vele. Végül elnézően hagyja csak, hogy menjenek így a dolgok.*
-Öhm...
*Nyögi ki, mikor a lány megtalálja az idilli állapotot.*
-Akkor jó!
*Feleli még.*
~Bár lehet, ha sötét lenne könnyebben lehetbe tanulni.~
*Azért csak szól pár szót még.*
-Szokd csak akkor a helyzetet.
*Mosolyodik el türelmesen, bár ezt nem nagyon lehet látni sötétben.*
-Azért, ha megmoccanhatok szólj!
*Teszi még hozzá kissé nevetgélve is, mert valljuk be, ez azért valahol vicces, amellett, hogy komoly dolog.*
-És mitől jobb? Szerinted... fog tudni ez így maradni?
*Érdeklődi meg, míg szoborként kell maradnia.*


961. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-03 21:28:56
 ÚJ
>Daniira Archren avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

// Egy Maroknyi Mágus Mágikus Missziója Meg Morwon - Mágustoronyba Menetelés Meg Meditálás //

*Done felajánlására, hogy elmegy halászni, bólint egyet. Kifejezetten örül az ötletnek, neki is eszébe juthatott volna, de egy szórakozott gnóm nem mindig a legbölcsebb.*
-Nem messze innen van egy forrás, ami kiszélesedik később patakká. Ott szerintem találsz néhány halat. *Nagyjából abba az irányba int, amerre az említett dolog fellelhető, remélhetőleg a sötételf megjegyzi reggelig, mert azt nem hiszi, hogy a lány most egyedül akar bóklászni a fák között. Ha esetleg mégis erre vetemedne, akkor szóvá is teszi ezt a gondolatot, de megállítani nem fogja az ismeretlent.
Időnként rak annyit a tűzre, hogy az ne aludjon el, és amikor kezd hűvös lenni, maga köré tekeri a köpenyét, maga mellé pakolva a holmiját belőle. Ami egyébként nem sok, csak a jegyzetei, a kanál, amiket még Synmirából vett kölcsön, meg az az egy szem varázsital. Tényleg kelleni fog neki egy táska, ezt ő i könnyedén meg tudja állapítani. Ami volt, az tönkrement már egy ideje, és a végtelenségig nem tudja ezt így húzni.
Eltekintve az ágak zajától, esetleges bagolyhuhogástól, és mindenféle erdei neszektől, teljes csend van, és nem is történik semmi. Ezzel a hírrel ébreszti fel Lokát, valamivel később, mint ahogy az egyenlőség alapján kellene, de ő nem igazán álmosodott el, az elf meg addig is aludhatott nyugodtan.*
-Loka, ébresztő! Őrségváltás. *Mondja viszonylag halkan, miután úgy kartávolságig sétált a másik tanonc felé. Amint sikeredik a lánynak felkelnie, összeszedi a dolgait, nem mintha féltene bármit is a klántársától. Csak a papírt viszi a szél, a varázsital üvegcséje meg töret, ha valaki véletlenül rálép.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3086-3105