//A csibészek//
//Kilvard, Krestvir//
*Kilvard visszakérdezésére nyitja a száját, hogy válaszoljon, de Abogr érezhetően nem most kívánja ezt megbeszélni, úgyhogy néma marad, s hagyja a két férfit, hogy intézzék a maguk ügyét.
Addig is van ideje elkeseredni a dolgok alakulásától és a hírektől. Már az kellemetlen, hogy mesterét gyilkosnak tartják, aztán most még Arthenior sorsáról is értesül... A barakk említésére Worenth jut eszébe, aki valószínűleg ott raboskodott az elmúlt időszakban. Vajon ő is odaveszett börtönével?
Elszomorodik, de igyekszik higgadt maradni, mert itt aligha remélhet vigaszt, s a másik kettőnek nincs is köze az ő bánatához, miért terhelné őket ezzel? Meg az előtte álló útra tekintve sem jó ötlet hagyni, hogy elfogja a félelem és a keserűség.
Természetesen figyeli a beszélgetést, de közbe nem szól, míg szót nem adnak neki. Ez pedig Kilvard távozását követően történik meg, s ismét mestere kerül szóba.*
- Tegnap este Synmirán, ma valahol Amon Ruadhon lehet. - *Válaszol őszintén az első kérdésre. A további vádló pedzegetésre, meg az átható pillantásra lesüti a szemét. Nem azért, mert hazugságra készül, hanem mert nehezen tartja a szemkontaktust, főleg ha hosszabban kell beszélnie. Márpedig most megkockáztatja, annak ellenére, hogy Abogr mester zárná a témát utolsó szavaival.*
- Taitos... a mesterem... azt hiszem, elfáradt. Korábban az élőholtak támadásai, majd az istenek és követőik tettei... A Karavánpihenő romjainál történtek... Abogr mester, tud róla, hogy mi folyik ott? - *Emeli fel tekintetét, épp csak egy pillanatra, majd újra az asztallaphoz beszél.*
- A világunk széthullóban van. Démoni lények világa, s a miénk csúszik ott össze... Még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy ami Artheniorban történik, annak is köze van hozzá. Vagy az istenekhez... a meggyalázott oltárhoz... Nem tudom... Mi Taitos és Worenth mesterrel elindultunk felderíteni, hogy mi történik ott, de végül vissza kellett vonulnunk. Azonban a vezetőnket, Worenth mestert így is megszállta egy démon, amit Taitos kiűzött belőle, de az valamiféle átkot szórt a közelben lévőkre, mielőtt távozott. Egy fekete folt maradt a homlokukon... Ezután történt, hogy Lorew Mazoral foglyul ejtette egy társunkat és kínzással fenyegette. Igaz, végül elengedte. Mikor Amon Ruadhra jött, a társunk felismerte és szólt az őröknek és Taitosnak a történtekről. Elfogták. A mesterem pedig meg volt róla győződve, hogy őt is démon szállta meg, azért viselkedett olyan őrülten. Ezért ölte meg. *Egy kis szünetet tart, mert nem tudja, folytassa-e. Ám végül ezt sem tudja magában tartani.*
- Azt nem tudom, igaza volt-e... Hogy Lorew Mazoralt démon szállta meg, vagy csak őrült volt. De azt hiszem, a mesterem félt és elfáradt a sok veszély után. Nem akarta kockáztatni, hogy a démon őrjöngeni kezdjen, ezért tette amit tett. *Vádol és menteget egyszerre. De még nem fejezte be.*
- Most néhányan ismét a romokhoz megyünk, felderíteni, mi változott azóta. Úgy sejtem, magától sem várható el, hogy egyedül oldja meg az ottani helyzetet, de ha nem közömbös magának ami ott történik, kérem adjon segítséget, vagy tanácsot, hogy mit kellene tennünk, hogy azt az átjárót bezárjuk... - *Itt ismét felpillant az asztallapról. Majd mindegy mellékesen teszi hozzá...*
- Az üzenet, amit át kell adnom, Kagan Thargodartól van. Mielőbb beszélni kíván magával. Többet nem mondott, így úgy vélem, a helyszín és az időpont megszabását magától várja.