Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ingoványos vidék (új)
MágustoronyNincs "kisebb" helyszín
Ezen a helyszínen lehetőséged van varázsolni tanulni! Kattints ide, hogy tanulhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 139 (2761. - 2780. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2780. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-10-17 19:04:27
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

//Sürgető segítség//

*Megáll a társaság szélén, és figyelmesen hallgatja a segítséget kérő alakot.*
- Milyen segítségre? *kérdezi, szinte ritmusban Dongnorral.
Kiderül, hogy valamilyen üzenetről van szó. A tartalmát sajnos nem tudják pedig, pedig érdekes lehet, és fontos. Megérti, hogy mindenféle idegenekkel nem akarják megosztani, ám Aleimordot hajtja a kíváncsiság, és nem tudna egy okot sem mondani, hogy miért ne mehetne bele. Már régóta nem féli a halált. Azok után, amik történtek?*
- Segítsek *bólint végül határozottan.
A jutalom ígérte nem izgatja, hacsak nem mágikus dologról van szó, ám nagy valószínűséggel az anyagi dolgokat, aranyat és egyebet visszautasítja, ha az lenne a "hála". Nemesként ilyen gondja nincs, lelkiismeret furdalása lenne, ha elfogadná.
A nevét direkt nem mondja el, tudja, miféle pletykákat mondanak róla a háta mögött... Ha azok, akik képesek ezt terjeszteni róla, tudnák az igazságot...*
- Üdvözöllek titeket! *köszön utólagosan.*
- Szabad tudni a problémád eredetéről? Hátha mi is tudunk segíteni *mondja ezt már Dongnornak.*


2779. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-10-17 17:03:25
 ÚJ
>Dongnor Arsenor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 100

Játékstílus: Vakmerő

//Sürgető segítség//

*Amint belép a toronyba egy nagyon fura szerzet köszönti akit látva hirtelen rámarkol a lándzsája nyelére, de csak azért mert az öccsének nézi. Azért vannak hátrányai az átkának. Persze aztán lazít a tartásán annak ellenére, hogy így is elég fura az a csuklyás. A másik kettő inkább idevalónak tűnik. Sőt, egyből letámadják, hogy a segítsége kéne.*
-Pedig pont én jöttem az ő segítségéért.*Jegyzi meg vigyorogva majd hozzáteszi.*De persze segíthetek csak miről van szó?
*Azért akármibe nem menne bele. Ki tudja milyen gondjaik vannak ezeknek a mágusféléknek? Mikor a kopasz elmondja akkor is elég homályosan fogalmaz. Szerencsére az egyik hegyes fülű rákérdez a részletekre. Hát ő elég bizonytalannak tűnik mikor még rákérdez ismét, hogy szeretne-e segíteni. A jutalom említése persze már meggyőzőbb.*
-Segíthetek. Főleg ha cserébe ő is tud segíteni nekem. Azt, hiszem mágikus problémám támadt.


2778. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-10-17 16:51:40
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123

Játékstílus: Megfontolt

//Sürgető segítség//

*Újabb alakok érkeznek. A harcos forma egészen szimpatikusnak tűnik, minden leharcoltsága ellenére is, a másik férfiről viszont tudja, hogy nemes, sőt már látta is a városban és valami furcsa szóbeszéd is van róla, bár azt nem tudja már a Sajt-mester, hogy miféle is. Annyi a lényeg, hogy nem pozitív pletyka.*
-Csak azokat tudom én is kérdezni, amit barátom! *Fordul vissza a kopaszhoz a pásztor, hiszen neki sincs egyéb gondolta, csak, hogy megtudja, mivel is állnak szemben, mert az az egy mondat, amivel kiegészítette magát a férfi, még közel sem elég az összképhez.*
-Nos, remélem önök is jönnek uraim! Minél többen vagyunk, annál biztosabb, hogy nem hagyjuk ott a fogunk! *Mosolyog a két jövevényre mágus. Hiába nemes az egyik, mégis sok lúd disznót győz. Ha mondjuk szembe kerülnek egy falka démonnal, nem mindegy hányan vannak.*
-Maga a mester is tiszteletét teszi, vagy rögtön megyünk? *Teszi karba a kezét Learon, nem elutasítóan, hanem csak úgy várakozóan. Nem igazán szeretné kockáztatni a bőrét addig, amíg ki nem derül a feladtuk mikéntje.* ~Még mindig kevés, hogy jön valaki, mi meg fogadjuk! Szinte semmit nem tudunk.~



2777. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-10-17 16:39:16
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Vakmerő

//Sürgető segítség//

*Talán tényleg a sors keze, talán a szerencse lehet a dologban, ezt nem tudni, viszont immáron nem ketten, de négyen is vannak, akik segítséget nyújthatnak a mesternek, persze, ha a másik kettő is hajlik a dologra, hisz ezt még nem tudni. Viszont Learon sem vélekedik talán másképp, mint Valuryen maga, így egy apró biccentéssel jelzi számára, hogy örül neki, hogy nem egyedül kell belevágnia ebbe a kalandba. Bár nem mintha félne, de így kicsit magabiztosabb, főleg, amikor meghallja, hogy mi is lenne az a kényes ügy, amiről a férfi beszélt.*
-Értem. És milyen találkozó ez? Kik jönnek? Mifélék? De talán ami fontosabb, hogy mi célból? Ha lehet tudni persze.
*Majd az érkező kettőre néz, s egy apró meghajtással köszönti őket.*
-Üdv néktek.
*Nos a nevét már tudják, ha csak nem keverik össze, hogy melyikük Learon és Valuryen.*


2776. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-10-17 16:13:36
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Szelíd

//Sürgető segítség//

*A furcsa akolita nyugodt és tárgyilagos hangja éles ellentétben áll az általa elmondottakkal. Egyelőre elég ködösen és visszafogottan fogalmaz, de ha Aborg mester segítséget kér, az tudható, hogy nem apróságról van szó.
A segítségre igent mondó elf felé apró meghajlással él, különös, víztisztán csillanó szemeivel végigmérve a hosszúéletűt.
A pásztornak tetsző alak is igent mond, Aborg számára egyikük sem ismeretlen, hisz gyakori látogatói könyv- és tudástárának.*
- Természetesen. *Válaszolja a csuhás alak és folytatná is, amikor nyílik a torony szintjének ajtaja és két másik férfi lép be rajta.
Hogy Dongnor és Aleimord hova is szerettek volna belépni, most feleslegessé válik, mert mindketten arra a szintre jutnak, ahol Valuryen és Learon társalognak éppen az akolitával.
Az új érkezők is megpillanthatják a csuhába öltözött, arcát csuklyával fedő, teljesen szőrtelen férfit, akinek átható, víztiszta szemei vannak. A csuhás feléjük néz és a korábban is hallott, kifejezéstelen hangon szól feléjük.*
- Üdvözöllek benneteket a Mágustoronyban! Aborg mesternek sürgős segítségre van szüksége egy kényes és veszélyes témában és tudni szeretné, számíthat-e a segítségetekre? *Ugyanazt a kérdést teszi fel és a zöngétlen, érzelemmentes hangtól kísértetiesen hasonlít a korábban elhangzott mondatra, amelyet Learonnak és az elfnek mondott el.
Talán a szerencse vagy a sors sodorta ezt a négy kalandort most a Toronyba, de az is lehet, hogy Aborg már előre tudott az érkezésükről és ezért rendezte így a dolgokat. De talán ekkora hatalma, hogy sorsokat formáljon, a nagy hatalmú mágusnak sincs, s tényleg csak a körülmények hozták össze ezt a négyest éppen most.*
- Aborg mester különös üzenetet kapott nemrég, amelynek szeretne utánajárni, de félő, hogy ez nem fog a legbékésebben lezajlani, ezért van szüksége rátermett mágusokra és fegyverforgatókra. A találkozó hamarosan elérkezik, ezért sürgető a dolog. A tó partján kerítünk sort rá, mert nem szeretné a Torony közelébe hozni őket. *Szavai monoton peregnek ajkairól, ahogy átható tekintetét végighordozza a négyesen. Odakint sötétedni látszik, meglehet, hogy a találkozóra az éjszaka leple alatt kerül sor.*
- Learon és Valuryen vállalták, hogy segítenek, hogyan döntötök ti? *Néz a nemrég érkezett kettősre.*
- A nagymester nem lesz hálátlan a segítségetekért. *Teszi hozzá színtelenül, amitől az ígéret nem tűnik kecsegtetőnek, de Abrogról lévén szó, bizonyos, hogy nem lesz semmiség.*


2775. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-10-16 17:59:38
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

//Sürgető segítség//

*Mikor végre a Mágustoronyba ér, megkönnyebbülve felsóhajt. Nem vár rá más, csak hosszú napok, tele tanulással és gyakorlással... Mennyire várta már! Nem habozik hát, rögtön felmegy a lépcsőn, és beveti magát a könyvek rengetegébe.
Egyáltalán nem foglalkozik mássokkal, csakis azzal, hogy mimden egyes elolvasott szó utám egyre közelebb és közelebb kerül az álmához. Egy furcsa beszélgetés azonban megállásra készteti. Mi? Aborg mesternek külső segítség kell? Mégis mi lehet az, ami meghaladja még az ő képességeit is? Ez igazán érdekesen hangzik, és Aleimord nem is resf abbahagyni a könyvekkel való kutakodást, hogy megnézze, mi történt.*


2774. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-10-16 17:51:02
 ÚJ
>Dongnor Arsenor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 404
OOC üzenetek: 100

Játékstílus: Vakmerő

//Sürgető segítség//

*Kicsit leharcoltan, leharcolt és látványosan rosszul megjavított páncélban érkezik. Hát mégsem akarták átverni. Tényleg ide költözött a mágusmester. Sőt, még a toronnyal kapcsolatban se túloztak. Nem semmi látvány. A kalandor előbb a tohoz sétál, hogy igyon és megmossa az arcát, majd pihen egy kicsit. Azért elfáradt. Mikor úgy érzi jól van akkor megy fel a toronyba. A lépcsők elég ijesztőek és mikor belép csak ámul, hogy sokkal nagyobb mint kívülről látszott. Nagyon elüt a helytől a páncéljában meg a fegyvereivel.*


2773. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-10-16 13:23:28
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123

Játékstílus: Megfontolt

//Sürgető segítség//

-Hát igen, egy bizonyos idő után az embernek elege lesz még a saját életéből is! *Mosolyog a Sajt-mester. Ekkor mielőtt újabb témát nyitnának és beszélnének esetleg egy újabb mágiáról vagy más történetet osztanának meg egymással, egy elég szőrtelen alak érkezik. Learon látott már sokféle embert. Ilyet is. Neki fel sem tűnik elsőre a hiányossága, hanem csak arra figyel, amit a férfi mond. Mielőtt megszólalna, biccent egyet csak úgy köszöntésképpen.*
-Üdvözletem! *Aztán szélesen elvigyorodik és eddigi beszélgetőtársára pillant.*
-Na mit mondtam? Érdekes emberek érdekes helyzetekkel. Mindig itt a Toronyban! *Nevetni támad kedve, azonban amikor meghallja, hogy Abogr nem lesz hálátlan, csak arra tud gondolni, hogy milyen nehéz dolguk is lehet, ha elvállalják.*
-Persze, részemről rendben, de azért némi részletet megtudhatnánk? Mit kell csinálni? *Arra már nem kérdez rá, hogy mi lenne a jutalom érte, mert szinte biztos benne, hogy az öreg mágus nem dobálózik aprópénzzel vagy csekélységekkel. Ha ő ad valamit, annak mindig van haszna.* ~No! Már megint mibe keveredtél Learon? Csak nem megint démonok és óriásbikák?~ *Mosolyodik el magában a régi emlékekre.*



2772. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-10-16 13:07:02
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Vakmerő

//Sürgető segítség//
//Learon//

*Érdeklődéssel hallgatja a férfit, mielőtt válaszolna.*
-Szerintem senki. Legalábbis én biztosan nem. De akkor már ketten vagyunk vele, ahogy látom. Hogy is szokták mondani? Néha közbeszól az élet. Ott abban a helyzetben talán szó szerint is érthető ez.
*Mosolyog, hisz kicsit ironikus amit mondd, de tényleg így van. Majd tovább hallgatja a férfit, mielőtt válaszolna. Közben nagyokat bólogat, mert nagyrészt egyetért Learonnal.*
-Köszönöm a biztató szavakat, barátom. Na olyan fürdőt viszont nem szeretnék.
*Nevet fel ő is, majd ahogy arra térne ki, hogy miért is jött ide, az élet ismét közbeszól egy csuklyás alak képében, ki hamar meg is szólítja őket. Először a pásztormágusra vet egy pillantást, majd az érkezőre.*
-Üdv néked.
*Hajt fejet enyhén.*
-Épp Aborg mestert kerestem, Learon, de úgy látszik, hogy ő talált meg hamarabb.
*Vigyorog hozzá, majd a furcsa szőrtelen férfihez szól.*
-Az enyémre mindenképp.
~Vajon milyen kényes problémája lehet egy ilyen hatalmas mágusnak, hogy mások segítségére szorul?~


2771. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-10-16 12:36:02
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 575
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Szelíd

//Sürgető segítség//
//Learon, Valuryen//

*A toronynak azon emelete, ahol a két férfi gyakorolja a mágiát és beszélgetnek, a könyvespolcoktól eltekintve üres. Van hely és lehetőség, bár a szintnek bizonyosan van olyan védelme, amely megelőzi az esetleges baleseteket.
Miközben Learon és Valuryen beszélgetnek egy csuklyás, akolitának látszó személy sétál le a felsőbb szintről a csigalépcsőn. Kezeit összefűzi csuhájának bő ujjában, arcát árnyékba vonja a csuklya, de vonásai láthatóak. Kortalannak tetsző férfi kopasz fejjel és szőrtelen arccal. Ami furcsa, hogy szemöldökei és szempillái sincsenek meg, teljesen mentes minden szőrtől vagy hajtól.*
- Üdvözöllek benneteket, Learon Derin és Valuryen Meloar'c. *Köszönti név szerint a két mágust.*
- Bocsánatotokat kérem, hogy megszakítom a társalgást, de Aborg nagymesternek sürgős segítségre volna szüksége egy kényes és veszélyes témában és tudni szeretné, számíthat-e a segítségetekre? *Nem köntörfalaz, kifejezéstelen, egysíkú hangon beszél, nem színezi érzelem a szavait vagy a hangját.*
- A segítségért cserébe nem lesz hálátlan. *Teszi hozzá, ahogy víztiszta, zavarba ejtő tekintetével néz egyik és másik varázslóra.*


2770. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-10-16 12:17:42
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123

Játékstílus: Megfontolt

//Valuryen Meloar'c//

*Egészen felnevet amikor a férfi elkezd arról beszélni, hogy Learon is meghal egyszer. Nevetése nem gúnyos, hanem örömteli és boldog.*
-Ki akarna örökké élni? Nekem már a ti életetek is sok elf koma! *Megpödöri a bajuszát, aztán folytatja a gondolatmenetet.*
-Én nem akartam egy percig sem kijátszani, csak így alakult. Én úgy támadtam rá a démonra, hogy úgy tudtam, hogy meghalok, aztán visszajöttem az életbe! *Megvonja immáron sokadszorra a vállát.*
-Én a száz évet is csak úgy kérném, ha az utolsó húszban nyugodtan élhetnék és nem zargatna senki! Így közel az ötvenhez elég sok mindent sikerült megtennem, amit akartam. Már csak egy árvaház hiányzik az életművemből és kész vagyok! *Aztán bólogat a férfi mondataira. Ő is élt magányosan, bár csak nagyon keveset és azt is itt az artheniorhoz közeli erdőben, hogy közelebb kerüljön a természethez. Emlékszik milyen furcsa érzés volt egy év után először a puha fűről és földről a kövezett útra lépni.*
-Ha így haladsz, mint most, akkor könnyen lehet barátom, könnyen lehet! *Reméli ő maga is, bár a tűzmágusok hamar halnak. Az a vézna girhes alak is, aki már elég jó varázsló lett a végén, az is meghalt, pedig fiatal volt még.* ~Mi is volt a neve? Kryion vagy Krion? Nem emlékszem már, pedig sokat tanultam tőle.~
-Nem elég, nem elég. Mindig akad valami, aminél rájövök, hogy ezt mennyivel egyszerűbb lenne mágiával megoldani. De nincs mit tenni, ez egy lassú és időigényes folyamat. Talán meg se tudok tanulni minden ágat mielőtt meghalok. ~Sőt! Szinte biztos, hogy nem. Abogron kívül még csak legendát sem hallottam olyanról, aki képes volt minden ágon a legnagyobb varázslatokra. Nagy szél vagy nagy tűz mágusok voltak mindig, de hogy mindenből ugyanolyan jó legyen valaki?~
-Az nem forró fürdő lenne már! *Kacag hangosan.*
-Olvastam, hogy egy banditát húsig égettek ezzel a varázslattal. Nem halt bele rögtön, de egy súlyos fertőzésben szenvedett ki végül. Gyakorlatilag félig megfőtt szegény mielőtt egy ispotályban múlt ki. Nem tudom rászolgált-e ilyen halálra, de az biztos, hogy neki egy könnyű fürdővíz volt! *Most rajta a sor, hogy megkérdezze ugyan ezt a dolgot.*
-És te? Tanulni jöttél? Kerested Abogr mester hallottam!



2769. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-10-16 08:32:12
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Vakmerő

//Learon Derin//

-Egy ideig.
*Mosolyog, szinte gonoszan.*
-Na nem akarom megsérteni, de tudja. Egyszer meg fog halni. Ígyis-úgyis. Talán egyszer kijátszotta a halált, talán sikerülne még egyszer, netán kétszer is. De eljönne egyszer az a pillanat, amikor nem sikerülne. Higgye el.
*Bár szerinte tudja nagyon jól, hogy mire gondol Val.*
-Bár most hogy mondja, gondoltam is, hogy valami gonosz erő állhat emögött, és piszok nagy ára lehet.
*Bólogat hozzá. Teljesen megérti a kérdést. Vajon megéri-e?*
-Én tényleg nem sokkal. Eeyr a tanúm rá. Egy kezemen meg tudom számolni.
*Gondolkozik el egy pillanatra.*
-Bár igaz, sokáig magányban éltem, így bárkivel is nehéz lett volna találkoznom.
*Learon mondatára csak mosolyog szerényen.*
-Bízom benne, hogy egyszer talán épp én leszek az, aki miatt elő kell venni a másik kezet is a számoláshoz.
*Kisugárzásából talán érezhető, hogy nem dacból, vagy önelégültségből mondja, pusztán él benne az elhatározás.*
-Igaz. Igaz.
*Nevet fel ő is a fürdés hallatán. ~Tényleg, nem is tudom mikor fürödtem normálisan utoljára, forró vízben. nyugodtan. Kicsit hiányzik.~*
-Hát csak remélni tudom, hogy egyszer reggelre nem felejtem el. Előfordult már.
*Mondja halálkomolyan.*
-De aztán eszembe jutott szerencsére. Akkor nagyon megijedtem.
*Folytatja a nevetést.*
-Értem. Tehát gyarapítani a tudásod. Abból biz sosem elég, én mondom.
*Aztán elképzeli a fejében a képet, hogy egy nagy gejzír teremtődne a lába alá, és egy nagyot nyel.*
-Nem is kérném, hogy itt mutasd meg. Bár jól esne egy forró fürdő, de nem ilyen módon. Érdekes emberekkel, mi?
*Mondja az utolsó mondatot szinte saját magának, hisz így utólag belegondolva, ő is mindig érdekes emberekkel találkozott, mikor itt járt. Sosem volt unalmas.*


2768. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-10-16 06:57:52
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123

Játékstílus: Megfontolt

//Valuryen Meloar'c//

-Éppenséggel ki lehet. *Vonja meg a vállát a Sajt-mester, hiszen neki is sikerült, habár egyáltalán nem önszántából.*
-Már csak az a kérdés, hogy megéri-e, ha annyi gaztettet kell elkövetni érte és életeket elvenni. Ha meg kéne gyilkolnom egy ártatlant még egyszer ennyi évért én biztos nem tenném. *Újabb vállvonás, de már nem szeretne ilyen témáról beszélni, hiszen annyi jobb beszélnivalójuk is van ennél.*
-Nem sokkal? *Húzódik fel a szemöldöke a pásztornak.*
-Én lépten nyomon beléjük botlom, bár inkább csak tanulni vágyókba, akiknek egy vagy maximum két varázslatuk van még. ~Talán tényleg híre ment, hogy van egy mágus, aki aprópénzért tanítja a lelkes és jólelkű népeket?~
-De az is tény, hogy valódi mágusból nincs olyan sok. Meg tudnám egy kezemen számolni, hogy hányan vagyunk nagyjából akkora tudással, mint én. *Volt idő amikor Learon volt a második legnagyobb mágus Abogrot nem számítva, de vannak idők amikor a Sajt-mester nem ezzel foglalkozik, így akit csak a mágia visz előre, könnyen beérheti.*
-Igen, valószínűleg Taitos mondta neki, hogy tanítson, akinek meg Worenth. Egy alomból származunk ilyen szempontból! Érdekes, hogy a legjobb mágusok mind ismerik egymást! *Bár annyira mégsem meglepő, ha az itteni mágia árait nézik. Mindenki próbál tudásra szert tenni, de nincs annyi pénz a világon, amivel itt megtanulhatná az ember az összes mágiaágat.*
-Hát, azért időnként illik fürödni is! Ahhoz meg le kell venni! *Neveti el magát a pásztor.*
-De most, hogy már tudod a varászlatot, semmibe nem tart újra magadra venni! ~Ez a legjobb a tudásban! Ha valami egyszer a fejedben van, azt onnan ki nem veheti senki. Kivéve talán a neveket, mert azok sehogy sem maradnak meg.~
-Tanulni jöttem. *Bólint a kérdésre.*
-Volt még egy varázslat, amit nagyon szerettem volna megtanulni. Az a neve, hogy gejzír. Egy varázsige elmondásával egy nagy gejzírt hozhatok már létre! *Azt még nem tudja, hogy mire lesz jó, de valamire biztosan tudja majd használni.*
-Ha nem haragszol, itt nem mutatnám be! *Neveti el magát.*
-Meg pár kisebb varázslatot is megtanultam. De az is hozzátartozik, hogy itt mindig érdekes emberekkel találkozom, vagy belefutok valami jelentős hírbe! *Általában, amikor innen távozik, akkor történik valami fontos. Megtalálja egy félisten, vagy megtámadják a banditák vagy bármi más amire visszaemlékszik.*



2767. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-10-15 22:37:49
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Vakmerő

//Learon Derin//

-Micsoda balgaság. A halált nem lehet kijátszani. Talán trükközni lehet, aláírom. De végül...
*Sóhajt egy nagyot. Nem is ragozná tovább ezt a témát, ha egy módja van rá. Az állatokról folytatott beszélgetés egy vidámabb mederbe folyik.*
-Hálás vagyok érte.
*Majd illedelmesen hallgatja Learont, ahogy a saját mágiájáról beszél.*
-Ez érthető. És van is benne logika. Akkor ezek szerint ez nem egy idegen dolog, csak nekem volt az. Mármint a tanítás. Sajnos nem sok mágussal találkoztam az elmúlt években.
*Teszi hozzá némileg szomorúan, hisz annyi zsoldos szaladgál a világban, de igazi mágusok nagyon ritkán. Persze érthető, hisz bonyolult, nehéz és egyáltalán nem gyorsan tanulható.*
-Taitos? Ismerős nekem ez a név. Mintha Krestvir említette volna. És valóban, arra kért, hogy ha alkalmam adódik, adjam tovább a tudásom az arra érdemeseknek.
*Ebben is van logika igazából. ~Remélem, hogy hamarosan én is fogok tudni tanítani másokat. Nem szeretném megszegni a szavam. Synmirára is el kellene mennem egyszer. Az elmaradt legutóbb.~*
-Nem lehet mindenkinek ugyanaz az értékrendje, ez így van jól szerintem.
*Mosolyog barátságosan Learonra, mielőtt folytatná.*
-Synmira, igen. Ezt említette ő is. És köszönöm a varázslatot, fogom is használni. Le sem veszem ezt a köpenyt, és többé nem kell szőrmés kabát a télen.
*Nevet fel egy pillanatra.*
-Bizony bizony. Ez itt a lényeg. Viszonyítás kérdése. S akinek egy keze sincs, hogy örülne egy épnek? Egyébként, ha szabad kérdeznem ilyet. Mi szél hozott? Tanulni jöttél, netán kiszakadni a mindennapok szorításából?
*Reméli, hogy nem veszi tolakodásnak, vagy ilyesminek az érdeklődését.*


2766. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-10-15 14:31:07
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123

Játékstílus: Megfontolt

//Valuryen Meloar'c//

-Igen és úgy hallottam, hogy sokan azért szegődnek az egyik új isten szolgálatába, mert úgy hiszik, hogyha eleget tesznek meg neki, akkor örök életük lesz. A gonosz isten, nem tudom mi a neve! *Legyint rá, de az ilyesmi sosem érdekelte, hiszen ő, ha meghal együtt fog kecskeként ugrándozni a többi állatával.* ~Milyen szép is lesz ez! De addig is itt kell jól élni és nem várni a halált!~ *Maga is éppen úgy néz ki, mint egy gyerek, amikor állatairól beszél, így ez a pár mondat egészen vidáman zajlik le közöttük.*
-Várni fogjuk, ha eljön az ideje! *Nyilvánvaló volt, hogy a férfi is azt tanulta meg és még a levezetés is stimmel. Se kard, se íj, de a varázslatot már tudja. Elég sokan vannak így. Ismer olyan mágustanoncot, aki azért vett egy kardot mert megtanulta ezt a mágiát, de semmi fegyverforgatási tudása nem volt hozzá, aztán amikor megtámadta egy bandita, még saját magát égette meg vele.* ~Szegény szerencsétlent még ki is fosztották és a haja is leégett! Így jár, aki felelőtlenül használja a tudását!~
-Én is így voltam, bár én nagyrészt különböző mágusoktól tanultam az évek alatt. A fanevelés miatt vágtam bele a tanulásba is igazán. Worenth mester mutatta meg azt a varázslatot és igazán a mágia gyakorlati alapjait is. Aztán ahogy találkoztam más mágusokkal, megosztottuk a tudásunkat egymással és így nőtt és nőtt az ismereteim száma. Persze van, amit magamtól tanultam. Például a föld ágat csak Abogr ismeri úgy, mint én, meg talán már Taitos mester. *Learon azzal a feltétellel tanult tőle is, hogy amit megszerez tudást itt a Toronyban azt megtanítja a fiatal mágusnak. Azt nem tudja, hogy a varázslatokat elsajátította-e már a férfi, de amilyen tettvágyó ember, könnyen lehet, hogy ebben már lekörözte a psáztort.*
-De ő csak a mágiára koncentrál, semmi másra, nekem meg csak másodlagos a birtok mellett. *Egy pár pillanatig gondolkodik és keresi agyában a nevet, aztán eszébe jut valami, bár csak halványan és az sem biztos, hogy igaz. Gyakran megtévesztik az emlékei, ha évekkel ezelőttire kell visszanéznie.*
-Krestvir! Ha jól tudom ő Synmira mágusnője! Legutóbb Taitos oldalán láttam a szántóföldek környékén, de ennek is lehet már egy fél éve! ~Szóval ő is ilyen járatos a mágiában? Azt hittem, hogy még csak tanonc. Bár mintha Taitos mondta volna, hogy magas szinten űzi a víz-ág varázslatait.~
-Nos, örülök neki! Használjad örömmel az új varázslatodat! *Mosolyog rá a Sajt-mester.*
-Hát, ha így végig gondoljuk, nagyon egyszerű dolgokat is nevezhetünk hatalomnak. Például, hogy két kezünk van! Nekem jó pár évig csak egy volt és az elején a csizmám befűzése is olyan gondot okozott, mint másnak egy egész hegyet megmászni! Én mondom, mindenkinek kéne mágiát tanulni, ha csak egy kis ideig is!



2765. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-10-15 13:28:08
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Vakmerő

//Learon Derin//

-A mágia utat nyit. Ez tetszik. Szép mottó.
*Mosolyog barátságosan.*
-Az idő az egyetlen olyan ellenség, amivel a leghősiesebb harcosok is hiába hadakoznak.
*Mondja, majd tovább hallgatja a férfit figyelmesen.*
-Talán lehet benne valami. Azok okos ember hírében állnak.
*Gondol itt a vajákosokra. Majd a kutya hallatán felvidul, szeme kissé kikerekedik, és gyermeki kíváncsisággal próbálja elképzelni, ahogy a kedves, hűséges kutyák terelgetik a báránykákat.*
-Tényleg szép lehet. Remélem nem bánja, ha megnézném magamnak, ha az utam arra visz.
*Bár tudja, hogy ezt már szinte megbeszélték korábban, de azért ezt így egy amolyan utólagosan még hozzáteszi.*
-Így már értem.
*A tűzvarázslatokra terelődik a szó, és ő valahogy az újonnan varázsolt köpenyén csodálkozik egy pillanatra.*
-Magam is azt tanultam meg, bár nem legelőször. Igaz se kardom, de íjam nincs, így utólag belegondolva furcsa választás volt. De nem vált káromra. Legelőször talán azokat a varázslatokat tanultam meg, amiket nagyon hasznosnak találtam a mindennapi életben. A tűzgyújtáshoz, a gyertyagyújtáshoz, a pipám meggyújtásához.
*Mosolyodik el egy pillanatra.*
-Hogy tudjak fákat nevelni, de ezt az álmom már el is kezdtem megvalósítani. Bár még csak magokat gyűjtök, de hát sok fához sok mag kell.
*Majd a kedves barátjára gondol. Reméli, hogy nem lesz baj, ha beszél róla másoknak is.*
-Ez egy nagyon igaz mondás. És tovább is érsz sokszor. A barátom pedig Krestvir Drelm. Talán hallhattál róla. Épp itt találkoztam vele a toronyban, már egy jó ideje. Ő is segített megtanulni ezt-azt. Nagyon megkedveltem. Nem tudom, hogy mi lehet most vele, vagy élhet-e még.
*Mondja kissé szégyenlősen, hisz még meg is csókolta kurtán, amikor elköszönt tőle.*
-Köszönöm! Sikerült, igen. Nagyon tetszik ez a köpeny. Talán a szüzek is értékelni fogják.
*Kacsint a férfire, hisz nem hiszi, hogy nagyon prűd lenne egy ilyen tréfához.*
-A hatalomról pedig. Láttam már embert a fagyhalál szélén, nem tudott tüzet gyújtani. Pont arra jártam egy kis túráról, és egy egyszerű varázslattal segítettem neki. Órákon át szenvedett, hogy egy kis szikrát létrehozzon, de nem sikerült neki. Aztán nekem egy csettintésre sikerült. Akkor azt mondta, emlékszem. : Ha ilyen hatalmam lenne, bármit megadnék érte. Ez igazán csak helyzetfüggő.
*Von vállat, de persze érti, hogy miről beszél Learon.*


2764. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-10-15 13:13:11
 ÚJ
>Luninari Heiphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 506
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Szelíd

//Új remény//

*Nagyon örül annak, hogy Thim bízik abban, hogy jó helyre kerül a pénze, elfogultságának köszönhetően pedig nyilván az édesanyja is, de az igazat megvallva most, hogy nagyjából felmérte a lehetőségeit, őt is ismét eltöltötte az önbizalom. Ha nem is lesz belőle nagy mágus pár hat alatt itt, attól még szert tehet hasznos varázslatokra, és megtapasztalhatja testében kedvenc égitestének minden bizonnyal megnyugtató erejét.
Lopva egy pillantást vet Thimre, akit nagyon reméli nem hozott zavarba azzal, hogy elmondta édesanyjának, hogy mennyit segített neki, de hát, ismét arra jut magában, hogy ha már annyi szörnyűségről mesélt idáig, miért is hallgatna el bármit is a jó dolgok közül? Annak külön örül, hogy Thim segítsége csak megerősítette Eát korábbi elhatározásában. Furcsa még elképzelni is, amit eddig elképzelhetetlennek tartott, hogy hamarosan többé-kevésbé majd újra együtt fognak élni, de mindenképpen boldogító gondolat.*
- Nos, igyekszem tényleg rászolgálni a bizalmatokra. Ettől függetlenül olyan rossz, hogy itt a kinti világban, és főleg a városban, majdnem mindenhez pénz kell. Sokat gondolkodtam ezen és nem is egészen értem, hogy miért van így, de sok jóra nem vezet, az biztos. Sokkal jobb Szarvasligetben élni, mint a városban volt. Ott csak mi vagyunk, akik vigyázunk egymásra, és bár mindenkinek van külön szobája, a ház mégis közös, és mindenkié. Bárhogy is, ha egyszer folytatni akarom majd itt a tanulmányaimat, és persze, hogy szeretném, akkor nem szorulhatok rá midig mások segítségére, vagy ajándékaira, szóval ki kell találnom valamit, hogy legyenek saját aranyaim. Szerencsére tőled tanultam elég sok jósolási módszert, *néz Eára hálásan* szóval arra gondoltam, hogy jós lesz belőlem. Talán már nem kell attól félni, hogy Arthenior újra a feje tetejére áll, így majd olyan napokon, amikor nincs sok munka Szarvasligetben, bemehetek a piacra jósolni. Majd talán veszek egy saját szamarat is, hogy gyorsabban meg tudjam tenni az utat. Amennyi állatunk van Szarvasligetben, még egy el fog férni szerintem. Tényleg róluk még nem is meséltem részletesen! De talán majd máskor, félek ma már nem lenne erőm hozzá.
*Halovány mosollyal hallgat egy kicsit, hiszen belátja, hogy már eddig is annyi mindent át és megbeszéltek, hogy ha most még külön és az őket megillető részletességgel kitérne kedvenc állataira is, talán ennél fontosabb dolgokra nem is jutna már ideje.*
- A jóslás jó ötlet. Az emberek szívesen fizetnek ilyesmiért. Azt hiszem én is valami hasonlót fogok majd csinálni, ha szükségem lesz pénzre. Azért nagyon nem aggódom. Ha lesz pár állatom, meg a közelben tűzifa és patak, sem éhen, sem szomjan halni, sem pedig megfagyni nem fogok. Kezdetnek pedig ennyi éppen elég. Különben is, a fákon és bokrokon termő gyümölcs is ingyen van szerencsére. *mond mindössze ennyit Ea. A tilalomfákon túl mindig csak utazó volt, és mint ilyen kívülálló, még akkor is, ha különben szíves vendéglátást kapott. Ő sem ért sokkal többet az erdőn túli társadalmak működéséről, mint a lánya, ez pedig, ha el is gondolkodtatja kicsit, nem bizonytalanítja el korábbi elhatározásában. Tény, hogy otthoni élet természetesen egyszerűbb, lassabb, és nyugodtabb, mint a városokban, de az is, hogy az igazi kalandok, szerelmek és kihívások, amelyek mégis csak megédesítenek egy életet, lányáról nem is beszélve, már nem ott várnak rá a fák között, az erdő mélyén. Mindenesetre ő is hallgat kicsit, hátha Thimnek is van valami hozzáfűznivalója az eddig elhangzottakhoz. Az biztos, hogy náluk sokkal tapasztaltabb az erdőn túli élettel és a várossal kapcsolatban, így nyilván lenne mit mesélnie, és biztosan szolgálhat egy-két hasznos tanáccsal is.*
- Anya, egyvalamit megtennél még a kedvemért? *kérdi Luninari végül egy idő után, bár a válaszban biztos.*
- Persze. *vágja rá gondolkodás nélkül Ea, bár nem tudja, hogy miről lehet szó.*
- Az étel nem olyan fontos, és azzal együtt, amit te hoztál pár napig még biztosan elég is lesz nekünk. Tegyél kérlek egy kis kitérőt inkább Szarvasliget felé, mielőtt hazamész! Nincs is olyan messze, és nem is kell nagyon letérni az útról. Azért is örültem nagyon, hogy odaköltöztünk a városból, mert gondoltam, hogy így jobban a közeledben lehetek, mint eddig voltam, és valahogy ki tudom majd találni, hogyan tartsuk a kapcsolatot. Szerencsére azonban te megoldottad helyettem ezt a problémát. *hatódik is meg egyben Luninari, ahogyan ezt így hangosan kimondja, ugyanakkor arra is rádöbben, hogy kissé elkalandozott, így következik részéről néhány pillanatnyi hallgatás megint, ameddig összeszedi gondolatait.*
- Majd elmondja valamelyikünk holnap, hogy pontosan hogyan kell odajutni. Biztosan mindenki nagyon kedves és vendégszerető lesz, ha megérkezel. Keresd meg Laut, és mondd meg neki kérlek, hogy sokkal tovább fogunk itt maradni Thimmel, mint eredetileg terveztük. Nem is nagyon értem már, hogy gondolhattam ilyet, de szegénynek valami olyasmit mondtam, hogy egy-két nap és már otthon is vagyunk, szinte észre sem fogja venni, hogy elmentünk. Most úgy tűnik, hogy sokkal inkább egy-két hat lesz a dologból. Nem szeretném, hogy feleslegesen aggódjon értünk. Ha esetleg nem lenne otthon, akkor pedig üzenj neki bárkivel, akit csak ott találsz! De szerintem ott lesz, kicsi az esélye, hogy pont akkor menjen el vásárolni, amikor épp megérkezel.
- Ó, persze kicsim, ez a legkevesebb. Szívesen. Amúgy is meg akartam köszönni Launak, amit érted tett. *mosolyog Ea, és nem teszi hozzá, bár nyilván ez a legfontosabb, de nem csak arra gondol, hogy az elf lány, akiről Luni olyan szeretettel, odaadással és tisztelettel beszélt, megmentette az életét. Majdnem ilyen fontos, hogy élete első olyan barátnője lett, aki nem plüssből van és nincsenek hosszú, fehér, lelógó fülei. Úgy érzi, hogy Luninarinak annál is sokkal nagyobb szüksége volt erre, mint azt ő maga is sejtené. Igaz, hogy bizonyos értelemben véve ők is mindig barátnők voltak, mégis azért teljesen más egy anya és lánya közötti kapcsolat. Ott egészen természetes, hogy megvan az egymás iránt érzett szeretet és odaadás a kezdetektől fogva. Olyasvalakivel összebarátkozni, aki idegen, teljesen máshogy boldogító, de ugyanúgy szükséges ahhoz, hogy bárki is teljes életet élhessen.*
- Azért csak ne vidd túlzásba a hálálkodást! Ne hozd zavarba, úgy értem. *mondja Luninari rosszat sejtve, mert lelki szemei előtt már látja Lau nyakába boruló édesanyját, és kezdetben értetlenkedő, zavarba jövő barátnőjét.*
- Nyugodj meg, nem fogok nevetségesen viselkedni, ígérem. De legalább egy ölelés muszáj. *somolyog Ea nem létező bajsza alatt. Azt sajnálja csak, hogy mivel nem megy haza, ajándékot nem adhat az elf lánynak, de egyszer még úgy is erre is sor fog kerülni majd, amikor már tényleg gyakori vendég lesz Szarvasligetben.
Luninariban közben tudatosul, hogy Thim is édesanyja is már régen befejezték a vacsorát, csak ő falatozik még mindig jóízűen akkor, amikor éppen nem beszédre használja a száját. Hamarosan azonban befejezi ő is.*
- Én is jól laktam, köszönöm! *nyújtózkodik egyet elégedetten, a mozdulat pedig végül szája elé tett jobb kézben és egy hatalmas ásításban ér véget, ami talán elijeszt egy-két közelben bóklászó, aprócska állatot. Talán illetlenség ilyesmi társaságban, de hát mégsem az egykori Gazdagnegyed egy előkelő szalonjában ülnek kisasszonyok társaságában, hanem maguk között vannak, két elf és egy majdnem elf, kint a természetben, egy tó partján, a vidáman pattogó tűz mellett, sápadt hold és ragyogó csillagok alatt.
Most tudatosul benne az is, hogy magához képest milyen sokat és jó étvággyal evett. Valószínűleg ezért is fejezte be Thimnél és édesanyjánál is később a vacsorát. Eddig az estéig nem is vette észre, hogy mennyire hiányoztak is neki a hazai ízek, akkor is, ha igazi otthonának most már Szarvasligetet tartja.*
- Lassan talán ideje lepihennünk. Holnap is hosszú lesz a nap, és szerintem te fáradtabb vagy nálam, mert neked nem csak sétálnod kellett az ingoványon át, mint nekem, mint korábban is mondtam. Vagy nem mondtam, csak akartam? *kérdi Thimtől, miközben nyársát félrerakva, kezét gondosan megtörölve, nehogy összezsírozza őket, az ölébe ülteti játéknyulait, ami biztos jele annak, hogy valóban lefekvéshez készülődik.
Annyit beszélt eddig, hogy már nem is igazán tudja, hogy mi az, amit hangosan is kimondott, és mi az, amire csak gondolt. Mesélt, kérdezett és hallgatott, a nap tényleg hosszú volt, ő pedig igazán elfáradt a végére. Csalóka érzés, de kicsit olyan, mintha már legalább egy hattal ezelőtt elbúcsúzott volna Lautól ma reggel Szarvasligetben. Vagy annyit beszéltek volna, hogy az a ma reggel valójában már tegnap reggel lenne? Nem ezt azért mégsem hiszi. Ettől még kifárasztotta az utazás, a több órányi olvasás, és az estének az izgalmai. Az ételnek köszönhetően is csak még álmosabb lett. Bár fáradtságot eddig is érzett, most, hogy hirtelen jól is lakott, mintha még inkább szétterpeszkedne testében a fáradtság és a kimerültség.*
- Aludjatok csak. Biztosan rátok fér a pihenés. *jegyzi meg Ea.* Én kicsit fent maradok még. Rakok még egy keveset a tűzre és írok pár sort. Most, hogy már megbeszéltünk minden fontos dolgot, nem akarom húzni az időt. Minél hamarabb elkészülök a könyvemmel, annál hamarabb költözhetek el. *állapítja meg. Valójában persze pár sornál sokkal többet tervez írni, legalább egy, vagy két pergament szeretne teleróni népének ősi írásjeleivel, nem törődve azzal, hogy szépen fogalmazzon. Végtére is nem mesét ír, amit ezrek fognak majd olvasni egyszer, csak összefoglalót egy papnő teendőiről. Bár az utódjainak kiszemelt lányok nem buták, a feladat nem igényel cirkalmas szavakat és felcicomázott mondatokat, éppen elég az, ha világos lesz, és annyira egyszerű, hogy sorait egy kisgyermek is megérhetné akár. Ennek szellemében készül nekilátni neki megint az írásnak, miközben csomagjában üres és már megírt oldalak után kutat.
Ugyan korábban eljátszott a gondolattal, hogy megpróbál jobban megismerkedni Thimmel, de most hamar belátja, hogy lányának igaza van, és még nála is fáradtabb lehet.
Nem lenne szép tőle, ha nem hagyná aludni, amúgy pedig Luni régen vágyott társasága most úgy is sokkal nagyobb örömmel tölti el bárminél.
Kicsit ugyan ő is elfáradt, testben is, lélekben is a hosszú várakozástól, és mindattól, amit Lunitól hallott, mégis a korábbinál szebb jövő reménye ad neki annyi erőt, hogy fáradtsága ellenére is sokkal nagyobb kedvvel lásson neki a könyvének, mint amilyennel a vissza-visszatérő aggodalmak és kétségek között eddig képes volt dolgozni rajta.*


A hozzászólás írója (Luninari Heiphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.10.15 13:27:35


2763. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-10-14 16:13:15
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123

Játékstílus: Megfontolt

//Valuryen Meloar'c//

-Magam is, bár csak ahhoz, ami érdekel. Nagyrészt a paraszti és pásztori munkák, mint a nemezelés vagy földművesség, de a mágia nagyon sok mindenhez utat nyit. Például a szobrászkodás nagyon nem menne anélkül, talán csak agyaggal! *Az sem elhanyagolható, de az embernek vagy egy kőpipája, ami ilyen jól működik és ennyire szép, akkor azért elgondolkodik, hogy érdemes megtanulni a mágiát.*
-Első száz év! *Legyint rá.*
-Nekem már negyvennél kitűnt, hogy hamarabb elfáradok kevés alvással! *Mint valami ősöreg apóka, úgy beszél a Sajt-mester, pedig az igazság, hogy van igazán elemében. Régebben alig voltak izmai, most pedig elmondhatja, hogy egy átlagos embert bármikor lenyomna szkanderban.*
-A vajákosok azt mondják, hogy az agy akkor rakja rendbe az információkat, amikor alszunk. Hogy ebben mennyi igazság van, azt nem tudom, de ha sok mindent próbálok egyszerre megtanulni kevés alvással, tényleg nem ragad meg sok minden. *Ahogy állataira terelődik a szó, az öregség látszata azonnal lemállik róla és gyermeki vigyor váltja fel.*
-De még milyen! Nayka egy igazi csodakutya! Úgy őrzi a nyájat, mintha csak én lennék! Még Redult a hatalmas igáslovamat is úgy elzavarja, ha lábatlankodik, hogy csak na! Pedig szegény öreg senkinek nem akar ártani, csak olyan bamba egy ló, hogy még a végén rálép valakire! *Egyetlen állata van, akiről tényleg ki meri jelenti, hogy buta és az a lova. Szegény nem sok mindenhez ért, de olyan szelíd, mint egy ma született bárány és mellé piszok erős jószág. Játszi könnyedséggel elhúzza a szekeret vagy farönköt bármikor.*
-A lobogó kardra és lobogó nyílra. Tudja, szinte minden kezdő mágus ezeket tanulja meg, mert látványosak. Emezek arra számítanak, az ostoba kölykök, hogy rögtön démonokkal fognak harcolni, ha egy évig bújják a könyveket és megértenek valami alapot! De az élet nem ilyen egyszerű. Ezért halunk mi mágusok ilyen korán. *Sóhajt egy nagyot, mert nem egy olyan nagyravágyó mágust ismert meg az itteni évei alatt, aki becsvágyába és kalandorvérébe halt meg.*
-Lassan járj, tovább élsz, tartja a mondás. *A kedves barát említése egy kicsit felcsigázza Learont és egyből érdeklődni is kezd.*
-Egy egész jó mágus lehet. Mi a neve? Hátha ismerem! *Amikor ő beszélt még utoljára mágusokkal, senki nem volt járatos a nap-mágiában, de azóta sok víz elfolyt már a folyón.*
-Pontosan így! *Még egyet tapsol is a nagyon sikeres varázslatra.*
-És elsőre sikerült! Tehetség van benned fiam én mondom! Az meg, hogy minden tudás hatalom, csak részletkérdés. Nem hatalomnak nevezném, ha látnék valakit suba nélkül fejni, hanem eszes embernek! Na de nem hatalmasnak!



2762. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-10-14 14:30:38
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Vakmerő

//Learon Derin//

-Tehát többféle. Értem.
*Mondja mosolyogva.*
-Szeretek kicsit mindenhez is érteni, talán ez a tudásszomj átka.
*Von vállát. Néha kicsit tényleg úgy érzi, hogy szeretné ezt is megtanulni, meg azt is, meg amazt is, és a végén a ruhakötéstől kezdve pálinkafőzésig minden érdekli. Gyakran beszélget mindenféle vándorokkal is.*
-Nos lehet. Akkor talán kezdhetnék aggódni. Az első száz év meg se kottyant.
*Mondja tréfásan.*
-Persze fontos a pihenés, csak néha sajnálom az időt az alvásra pazarolni, mikor annyi érdekes dolog van a világban.
*Szemeivel mintha a távolba nézne.*
-Tehát a Thargoknál. Rendben. Az eszembe vésem. Aztán ha egyszer arra járók megmutathatná a jószágokat. Pásztorkutya is van?
*Érdeklődik. Azt is hallotta, hogy vannak sok helyen vannak kutyák, akik segítenek az embernek.*
-Alapszintű mágia? Mire gondol?
*Nem mintha sértené, vagy ilyesmi, csak kíváncsi hogy mire is gondolhat vajon a férfi, mert nem mondta neki pontosan, hogy milyen mágiákat ismer. Talán a lobogó nyilat láthatta ugyan korábban.*
-Nem egyébként, ahhoz nem. Egy kedves barátom adta ezt a varázslatot a fegyveremre.
*Majd a köpenyre terelődik a szó.*
-Ugyan ugyan, ez így tisztességes!
*Alaposan figyel, ahogy Learon magyaráz, s mivel nem idegen neki a mágia, így hamar negêrti.*
-Megpróbálom. Valahogy így?
*Igyekszik létrehozni az ezüstköpenyt.*
-Egyébként ilyet ne mondjon. Mindenféle tudás hatalom, csak jól kell használni. Hisz valakinek, akinek subában kell fejnie, mekkora hatalomnak gondolhat egy ilyen igét?

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy tompa, ezüstfényű köpenyt sző magára, mely megvédi a természet adta hidegtől, jeges széltől, az időjárás viszontagságaitól. Hatása addig tart, míg a varázsló le nem veszi a köpenyt, ekkor az szertefoszlik.

2761. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-10-14 11:08:40
 ÚJ
>Learon Derin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123

Játékstílus: Megfontolt

//Valuryen Meloar'c//

-Nekem azok ízlenek a legjobban, amik kevert tejből készülnek. Ezzel lehet játszani, hogy melyikből mennyi kerüljön bele és így mindegyik más lesz egy kicsit. Igazi művészet ez! *Szerencsére a férfi egyetért vele, de azért Learon még hozzátesz pár mondatot.*
-Én úgy tudom, hogy aki három órákat alszik az előbb hal meg, vagy időnként átalszik egy egész napot! Én is keveset alszom az állatok miatt, de ha tehetem mindig tartok pihenőt amikor nagyon meleg van, a munkásaimnak pedig kötelező pihenni! *Ez nem csak az ő érdekük, hanem a munka is jobban halad a friss munkaerővel.*
-Megtalálni nem nehéz! Elég elmenni a Thargokhoz és tőlük, vagy az ottani környéken szinte bárkitől és meg fogja mondani! *Nincs olyan sok neves birtok ottan, hogy ne tudják a helyiek a nagy neveket. Ahogy a fegyverre terelődik a figyelme, egy kicsit meg is lepődik. Felismeri, hogy tűz varázslattal van átitatva, de azt nem tudja, hogy melyikkel és azt sem, hogyan lehet valakinek ilyen fegyvere.*
-Melyik mágia van beleültetve? Nem is tudtam, hogy ilyen magas szinten űzi a mágiát, hogy fegyvereket is meg tud bűvölni, persze azon a két szinte alapszintű varázslaton kívül. Vagy talán napmágia? Ért ahhoz is? *Húzza fel a szemöldökét a férfi, mert ha valaki ilyen szintű varázslatokat használ, azt muszáj komolyan venni. Nem mintha eddig nem vette volna, de egy nap-mágus mégiscsak egy nagy mágus!*
-Ugyan, nincs nekem arra időm! *Legyinti le a gondolatot, pedig benne is megfogalmazódott már jó párszor. Az erszényt, amiről már súlyra meg tudja mondani, hogy kétszáz arany felett van, kinyitás nélkül beteszi a többi közé.*
-Ugyan, ha nem adta volna, akkor is segítettem volna! *Ezután elmondja az alapokat a hold-ágról, majd kifejezetten erről a mágiáról kezd beszélni. Mivel Valnak már van fogalma magáról a mágiáról, nem is tart sokáig a dolog.*
-Nos, most már te is tudod használni! Próbáld meg! Ez pedig nem a hatalom része. Ez a mágia pusztán a hidegtől véd meg, nem ad valami nagy erőt! Csak megkönnyíti az ember életét! Nekem például akkor jött jól, ha kimentem reggel az állatokhoz és még lent volt a dér! Nagy subában nem lehet fejni rendesen. *Neveti el magát és egyúttal arra is próbál utalni, hogy mennyire triviális és jelentéktelen dolgokra is használható a nagy tudás.*



1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3479-3498