Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 164 (3261. - 3280. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3280. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-07-25 17:10:00
Üzenet elküldve: 2022-07-25 17:10:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Toronykodás//
* Varázsitalokat add a fiú a magát szakértőnek nevező gnómnak. Aztán látványos főzőcskézés veszi kezdetét. Elégedett magával, mert sikernek könyveli el, hogy sikeresen kihízelegte ezt a Xavyból. A borszeszégő jelenléte teljesen leveszi a lábáról a kis lényt.*
- Wooow! Ez naagyon menőőő!* Ámuldozik, ahogy készülnek az italok. Villám sebesen dolgoznak a gnóm ujjacskák, így mire feleszmél már ott is sorakoznak előtte az italok. Mind a kettő, még kap is vissza maradékot. Illetve megkapja azt is, amit a varázsló magával hozott.*
- Akkor harminc meg háromszáz hatvan az háromszázkilencven ugye?* Neki lát az erszénye után kutakodni. Súlyos ár, de megfizeti, sőt még túl is fizeti mivel 400 aranyat ad átBalkócza Xavylari varázslónak
.*
- Így jók leszünk?* Pislog fel rá. Őszintén szólva ez most munkájának a fizetése, de ő ebből is többet fog csinálni. Most viszont még varázsolnia is kéne, vagy mi. Szétvágja kedvenc ruháját, hogy aztán alaposan felsüljön az igével.*
- Háát, nem mindig sikerül.* Vigyorog zavartan.*
~ Teysus most komolyan? Legalább most ne égettél volna a be a lányok előtt. Nyeh! ~* Ekkor érkezik meg az újabb vendég, aki szintén nőstény.*
~ Egyeik kezeddel elveszel, a másikkal meg adsz. Köszi Teysus, hogy elhalmozol lányokkal.~* Mindig is haverjaként tekintett istenére, ahogy most is. Az előbb megviccelte, de most kárpótolta egy újabb szépséggel, aki szintén tanulni jött. Kis szemeivel rögtön fel is méri az idomokat magának.*
~ Tanítanék neked szépségem pár dolgot. Hehehe. ~
- Alesian a komédiás szolgálatára.* Hajol meg picit a bemutatkozásra. A szívarcú istennő közben tukmálná a gnómra rá, de nem fűlik annak ilyesmihez a foga, így a bölcs tanítóra marad ez is. Jómaga is inkább hátrébb húzódva figyelne, de a bájital nagyon fúrja az oldalát.*
- Kipróbálom ezt a lötyit.* Mondja a gnómnak, mintha azt érdekelné. Felhörpinti a lötyit és várja a hatást, ami nem marad el.*
- Teysus térdére, okos lettem!* Kiált fel, ahogy érezni kezdi az ital hatását. Már ugrál is, majd széttárja karjait, mintha most világosodna meg.*
-Okosnak lenni nagyon jó érzés.* Főleg, hogy eljut a tudatáig, hogy mit mondott kicsoda a szívarcú.*
- Rhagodar? Te-te rokona vagy annak a pucér nagyságnak, aki múltkor a fogadóba sétált be??* Kerekedik el a szeme, mert ilyen okosan a T és H betűket könnyedén összepászítja.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán hárommal növeli az intelligenciát a következő két körre.
//Toronykodás//
* Varázsitalokat add a fiú a magát szakértőnek nevező gnómnak. Aztán látványos főzőcskézés veszi kezdetét. Elégedett magával, mert sikernek könyveli el, hogy sikeresen kihízelegte ezt a Xavyból. A borszeszégő jelenléte teljesen leveszi a lábáról a kis lényt.*
- Wooow! Ez naagyon menőőő!* Ámuldozik, ahogy készülnek az italok. Villám sebesen dolgoznak a gnóm ujjacskák, így mire feleszmél már ott is sorakoznak előtte az italok. Mind a kettő, még kap is vissza maradékot. Illetve megkapja azt is, amit a varázsló magával hozott.*
- Akkor harminc meg háromszáz hatvan az háromszázkilencven ugye?* Neki lát az erszénye után kutakodni. Súlyos ár, de megfizeti, sőt még túl is fizeti mivel 400 aranyat ad átBalkócza Xavylari varázslónak
.*- Így jók leszünk?* Pislog fel rá. Őszintén szólva ez most munkájának a fizetése, de ő ebből is többet fog csinálni. Most viszont még varázsolnia is kéne, vagy mi. Szétvágja kedvenc ruháját, hogy aztán alaposan felsüljön az igével.*
- Háát, nem mindig sikerül.* Vigyorog zavartan.*
~ Teysus most komolyan? Legalább most ne égettél volna a be a lányok előtt. Nyeh! ~* Ekkor érkezik meg az újabb vendég, aki szintén nőstény.*
~ Egyeik kezeddel elveszel, a másikkal meg adsz. Köszi Teysus, hogy elhalmozol lányokkal.~* Mindig is haverjaként tekintett istenére, ahogy most is. Az előbb megviccelte, de most kárpótolta egy újabb szépséggel, aki szintén tanulni jött. Kis szemeivel rögtön fel is méri az idomokat magának.*
~ Tanítanék neked szépségem pár dolgot. Hehehe. ~
- Alesian a komédiás szolgálatára.* Hajol meg picit a bemutatkozásra. A szívarcú istennő közben tukmálná a gnómra rá, de nem fűlik annak ilyesmihez a foga, így a bölcs tanítóra marad ez is. Jómaga is inkább hátrébb húzódva figyelne, de a bájital nagyon fúrja az oldalát.*
- Kipróbálom ezt a lötyit.* Mondja a gnómnak, mintha azt érdekelné. Felhörpinti a lötyit és várja a hatást, ami nem marad el.*
- Teysus térdére, okos lettem!* Kiált fel, ahogy érezni kezdi az ital hatását. Már ugrál is, majd széttárja karjait, mintha most világosodna meg.*
-Okosnak lenni nagyon jó érzés.* Főleg, hogy eljut a tudatáig, hogy mit mondott kicsoda a szívarcú.*
- Rhagodar? Te-te rokona vagy annak a pucér nagyságnak, aki múltkor a fogadóba sétált be??* Kerekedik el a szeme, mert ilyen okosan a T és H betűket könnyedén összepászítja.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán hárommal növeli az intelligenciát a következő két körre.
3279. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-07-20 08:48:48
Üzenet elküldve: 2022-07-20 08:48:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Toronykodás//
*Kétség nem fér hozzá, hogy mikor a kis tündér nagy varázslónak nevezi, mindegy, hogy csak hízelgésből is, de felcsillannak a szemei. Elégedetten lép oda az asztalhoz, ahova a tündér már kipakolta a keverésre szánt halovány színű italokat. Nem cicózik sokat, ezeket még egészen egyszerű is kevergetni, bár az erős italoknál már jobban odafigyel, továbbá az eddig zsákjában lapuló borszesz égő is előkerül. Meg is gyújtja és néha a láng fölé tartva vizsgálgatja a félkész italokat. Át is nyújt 1 Smaradgzöld varázsitalt Tökvirág Alesian részére, valamint 2 Azúrkék varázsitalt Tökvirág Alesian részére és ezen felül még visszatol 1 Világoszöld varázsitalt Tökvirág Alesian elé, amit nem használt fel. *
-Tessék, akkor itt vannak a keverékek és… *Kotorászik a zsákjában, hogy előtúrja a nála lévő ciánkék italt is, amit már korábban említett. A 1 Ciánkék varázsitalt, mikor előkerül szintén odatolja Tökvirág Alesian elé.*
-Ez lett volna az, amit már említettem. *Látszik, hogy az még az azúrkék italoknál is furcsább színű, bár avatatlan szem talán nem mondaná meg, hogy nyolc ital kellett a kikeveréséhez vagy, hogy melyik az erősebb a kettő közül.*
-A keverések harminc aranyba kerülnek, a ciánkék italt pedig háromszázhatvanért adom. *Közli a dolog árát, és így mind a ketten jól jártak az üzlettel. Az már nem is fáj neki annyira, hogy a nő itt próbálja tanítgatni a kis tündért, hiszen ezzel a keveréssel most ő is mutatott valami különlegeset, az már csak extra, hogy varázsolni is tud. Neki meg aztán a tanításhoz egyáltalán nem fűlik a foga, aki jobb nála azért utálja, aki meg nem arra meg fúj. Nincsen türelme az ilyen dolgokhoz, nem neki való. Mikor Karheia említi, hogy csak egy kis gyakorlás és a tündérnek majd menni fog, csak megforgatja a szemeit. Ő is úgy jött ide, hogy csak egy kicsit olvas, de aztán kiderült, hogy ez mégse olyan egyszerű. Másnak miért is menne könnyebben? Mert szárnya van, vagy mert magasabb? Azt meg aztán igazán kétli, hogy a mágiafogékonyság ezen múlna. Mikor pedig csatlakozik hozzájuk még valaki, már csak legyint.*
-Az vagyok az vagyok… nagy… de sajnos túúúúl elfoglalt is. *Von vállat, mert hát mit mondhatna, közben elpakolja az asztalról a keverésének a kellékeit.*
-Ügyesen csinálod… ahogy mondtad, csak soook gyakorlás. *Mondja előzékenyen mosolyogva Karheiara. Majd a nő maga is inkább felajánlkozik, így kicsit háttérbe húzódik, hátha lát valami érdekeset.*
//Toronykodás//
*Kétség nem fér hozzá, hogy mikor a kis tündér nagy varázslónak nevezi, mindegy, hogy csak hízelgésből is, de felcsillannak a szemei. Elégedetten lép oda az asztalhoz, ahova a tündér már kipakolta a keverésre szánt halovány színű italokat. Nem cicózik sokat, ezeket még egészen egyszerű is kevergetni, bár az erős italoknál már jobban odafigyel, továbbá az eddig zsákjában lapuló borszesz égő is előkerül. Meg is gyújtja és néha a láng fölé tartva vizsgálgatja a félkész italokat. Át is nyújt 1 Smaradgzöld varázsitalt Tökvirág Alesian részére,
valamint 2 Azúrkék varázsitalt Tökvirág Alesian részére és ezen felül még visszatol 1 Világoszöld varázsitalt Tökvirág Alesian elé, amit nem használt fel. *-Tessék, akkor itt vannak a keverékek és… *Kotorászik a zsákjában, hogy előtúrja a nála lévő ciánkék italt is, amit már korábban említett. A 1 Ciánkék varázsitalt, mikor előkerül szintén odatolja Tökvirág Alesian elé.
*-Ez lett volna az, amit már említettem. *Látszik, hogy az még az azúrkék italoknál is furcsább színű, bár avatatlan szem talán nem mondaná meg, hogy nyolc ital kellett a kikeveréséhez vagy, hogy melyik az erősebb a kettő közül.*
-A keverések harminc aranyba kerülnek, a ciánkék italt pedig háromszázhatvanért adom. *Közli a dolog árát, és így mind a ketten jól jártak az üzlettel. Az már nem is fáj neki annyira, hogy a nő itt próbálja tanítgatni a kis tündért, hiszen ezzel a keveréssel most ő is mutatott valami különlegeset, az már csak extra, hogy varázsolni is tud. Neki meg aztán a tanításhoz egyáltalán nem fűlik a foga, aki jobb nála azért utálja, aki meg nem arra meg fúj. Nincsen türelme az ilyen dolgokhoz, nem neki való. Mikor Karheia említi, hogy csak egy kis gyakorlás és a tündérnek majd menni fog, csak megforgatja a szemeit. Ő is úgy jött ide, hogy csak egy kicsit olvas, de aztán kiderült, hogy ez mégse olyan egyszerű. Másnak miért is menne könnyebben? Mert szárnya van, vagy mert magasabb? Azt meg aztán igazán kétli, hogy a mágiafogékonyság ezen múlna. Mikor pedig csatlakozik hozzájuk még valaki, már csak legyint.*
-Az vagyok az vagyok… nagy… de sajnos túúúúl elfoglalt is. *Von vállat, mert hát mit mondhatna, közben elpakolja az asztalról a keverésének a kellékeit.*
-Ügyesen csinálod… ahogy mondtad, csak soook gyakorlás. *Mondja előzékenyen mosolyogva Karheiara. Majd a nő maga is inkább felajánlkozik, így kicsit háttérbe húzódik, hátha lát valami érdekeset.*
3278. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-07-19 11:04:05
Üzenet elküldve: 2022-07-19 11:04:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Toronykodás//
*Kicsit nehezen tudja tartani a lépést az apróságokkal, akik között a beszélgetés állandó váratlan fordulatokat vesz. Csendes szemlélőként figyeli ahogy a bájitalok gazdát cserélnek, majd a varázslat sikerességének illetve sikertelenségének megvitatását. Nem ellenkezik amikor Alesian a tanítói képességeit magasztalja, holott jól tudja, hogy valóban nem szolgált rá a méltató szavakra. Ezzel nem törődik, nincs itt az ideje most a szerénykedésnek, inkább csak örül, hogy ekkora sikert aratott a farkas által készített étel.*
- Igazán nincs mit. Fogyaszd egészséggel.
*Ez mindkettejüknek szól, közben Alesian egy újabb trükkel kívánja megörvendeztetni őket. Karheia figyelme ismét felélénkül, amikor az aprónép a ruhájának tönkretételével kezdi a bemutatót. Feszült figyelemmel követi az eseményeket, ám úgy tűnik a siker elmaradni látszik. A nő sután pislog a helyzetre, nem tudja hirtelen mit reagáljon. Mit adnak az istenek, pont ebben a pillanatban figyel fel rájuk valaki, és toppan be a kis társaságba.*
- Ne csüggedj, csak egy kis gyakorlás elkél még, és majd menni fog.
*Nem erőlteti, hogy az ifjú varázsló ismételten kísérletet tegyen rá, tart tőle, hogy egy újabb próbálkozás, és esetleg kudarc tényleg nagyon letörné a lelkesedését. Helyette inkább a Shauri névre hallgató nő felé fordul, akivel lát némi hasonlóságot kettejük között. Nem csak hajszínük, de a fonatok, a ruházat, valami azt sejteti Karheiával, hogy ez az öltözet - az ő eddigi tapasztalatai szerint - a thargokra jellemző.*
- Üdvözlünk Shauri! Karheia Rhagodar vagyok.
*Biccentéssel egészíti ki szavait, s a többiekre pillant némán, hogy ők is alkalmat kapjanak szóhoz jutni, bár még pár szó erejéig közbeszól.*
- Ez a bájos gnóm leány ne tévesszen meg, az hírlik róla, hogy nagy varázsló, talán tőle érdemes tanulnod.
*Már amennyiben Balkócza szeretne tanítani, a barbár mágusnő megérti, ha nem kívánja ezeket a nagy titkokat mindenkivel ingyen megosztani. Ő maga is csak apróbb varázslatokkal segítette a kezdő mágusok útját - ahogy vele is tették egykoron -, de a bonyolultabb igéket ő maga sem osztja meg csak úgy bárkivel.*
- De talán én is a segítségedre lehetek. Mondd csak Shauri, mennyi kapcsolatod van a mágiával? Még csupán ismerkedsz vele, vagy már az alapokat elsajátítottad?
//Toronykodás//
*Kicsit nehezen tudja tartani a lépést az apróságokkal, akik között a beszélgetés állandó váratlan fordulatokat vesz. Csendes szemlélőként figyeli ahogy a bájitalok gazdát cserélnek, majd a varázslat sikerességének illetve sikertelenségének megvitatását. Nem ellenkezik amikor Alesian a tanítói képességeit magasztalja, holott jól tudja, hogy valóban nem szolgált rá a méltató szavakra. Ezzel nem törődik, nincs itt az ideje most a szerénykedésnek, inkább csak örül, hogy ekkora sikert aratott a farkas által készített étel.*
- Igazán nincs mit. Fogyaszd egészséggel.
*Ez mindkettejüknek szól, közben Alesian egy újabb trükkel kívánja megörvendeztetni őket. Karheia figyelme ismét felélénkül, amikor az aprónép a ruhájának tönkretételével kezdi a bemutatót. Feszült figyelemmel követi az eseményeket, ám úgy tűnik a siker elmaradni látszik. A nő sután pislog a helyzetre, nem tudja hirtelen mit reagáljon. Mit adnak az istenek, pont ebben a pillanatban figyel fel rájuk valaki, és toppan be a kis társaságba.*
- Ne csüggedj, csak egy kis gyakorlás elkél még, és majd menni fog.
*Nem erőlteti, hogy az ifjú varázsló ismételten kísérletet tegyen rá, tart tőle, hogy egy újabb próbálkozás, és esetleg kudarc tényleg nagyon letörné a lelkesedését. Helyette inkább a Shauri névre hallgató nő felé fordul, akivel lát némi hasonlóságot kettejük között. Nem csak hajszínük, de a fonatok, a ruházat, valami azt sejteti Karheiával, hogy ez az öltözet - az ő eddigi tapasztalatai szerint - a thargokra jellemző.*
- Üdvözlünk Shauri! Karheia Rhagodar vagyok.
*Biccentéssel egészíti ki szavait, s a többiekre pillant némán, hogy ők is alkalmat kapjanak szóhoz jutni, bár még pár szó erejéig közbeszól.*
- Ez a bájos gnóm leány ne tévesszen meg, az hírlik róla, hogy nagy varázsló, talán tőle érdemes tanulnod.
*Már amennyiben Balkócza szeretne tanítani, a barbár mágusnő megérti, ha nem kívánja ezeket a nagy titkokat mindenkivel ingyen megosztani. Ő maga is csak apróbb varázslatokkal segítette a kezdő mágusok útját - ahogy vele is tették egykoron -, de a bonyolultabb igéket ő maga sem osztja meg csak úgy bárkivel.*
- De talán én is a segítségedre lehetek. Mondd csak Shauri, mennyi kapcsolatod van a mágiával? Még csupán ismerkedsz vele, vagy már az alapokat elsajátítottad?
3277. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-07-17 19:41:14
Üzenet elküldve: 2022-07-17 19:41:14
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Toronykodás//
//Nyílt//
* Már csaknem meggondolja magát, mikor hegyes füleit beszéd, sőt, beszélgetés hangjai ütik meg. ~A torony most sem üres.~ Nagyon rég volt, hogy valakivel értelmes hangon beszélhetett. Az egy-két fogadókban eltöltött nap kivételével, ha jól számolja, évek is elteltek, hogy egyáltalán értelmes szót váltson valakivel. Bár magával a magánnyal nincs baja, most mégis inkább választaná a társaságot. Amint hallja, épp gyakorolják a varázslást, s ez utóbbi rá is ráférne. Mégis hezitál a közelben, de még látóhatáron kívül megtorpanva. Végül csak rászánja magát, hogy sok évig tartó, noha önként felvett magányát megtörje. A tőle szokatlan, jól hallható léptekkel közelít, s előre is köszön. Mielőtt még a bent lévő, talán három személy megijedne tőle. *
- Szép napot kívánok!
* Egy tündér fiú, s egy gnóm lány az, kik elsőre feltűnnek neki. Majd egy embernő, akinek láttán mintha meglepődne. Ismerősnek tűnik az arca. ~Vajon találkoztunk már valamikor?~ Majd kiderül. Az ő külseje nem épp az a mágus forma, inkább hajaz vadászra, főleg az íját tekintve. A napon barnult bőre is arról árulkodik, hogy jobb szeret a szabad ég alatt lenni, mint négy fal között. A fonatok a hajában és a szarvasbőr nadrág s ing is inkább vadásznak állítják. Ami nem is olyan nagy tévedés. *
- Az én nevem Shauri és tanulni jöttem.
* Ugyan mi másért lenne itt? *
//Nyílt//
* Már csaknem meggondolja magát, mikor hegyes füleit beszéd, sőt, beszélgetés hangjai ütik meg. ~A torony most sem üres.~ Nagyon rég volt, hogy valakivel értelmes hangon beszélhetett. Az egy-két fogadókban eltöltött nap kivételével, ha jól számolja, évek is elteltek, hogy egyáltalán értelmes szót váltson valakivel. Bár magával a magánnyal nincs baja, most mégis inkább választaná a társaságot. Amint hallja, épp gyakorolják a varázslást, s ez utóbbi rá is ráférne. Mégis hezitál a közelben, de még látóhatáron kívül megtorpanva. Végül csak rászánja magát, hogy sok évig tartó, noha önként felvett magányát megtörje. A tőle szokatlan, jól hallható léptekkel közelít, s előre is köszön. Mielőtt még a bent lévő, talán három személy megijedne tőle. *
- Szép napot kívánok!
* Egy tündér fiú, s egy gnóm lány az, kik elsőre feltűnnek neki. Majd egy embernő, akinek láttán mintha meglepődne. Ismerősnek tűnik az arca. ~Vajon találkoztunk már valamikor?~ Majd kiderül. Az ő külseje nem épp az a mágus forma, inkább hajaz vadászra, főleg az íját tekintve. A napon barnult bőre is arról árulkodik, hogy jobb szeret a szabad ég alatt lenni, mint négy fal között. A fonatok a hajában és a szarvasbőr nadrág s ing is inkább vadásznak állítják. Ami nem is olyan nagy tévedés. *
- Az én nevem Shauri és tanulni jöttem.
* Ugyan mi másért lenne itt? *
3276. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-07-14 10:54:37
Üzenet elküldve: 2022-07-14 10:54:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Toronykodás//
//Nyílt//
* A gnóm után Alesian is örömmel nyúl az ennivalóért, mert éhes már, de nagyon. Az illatok meghozták a kedvét az evéshez.*
- Köszönöm szépen!* Rebeg hálást, de egyhamar nem jut hozzá az evéshez, mert oly sok mindent kell egyszerre csinálnia. Betelni a szép hölgy szépségében, ámuldozni, meg varázsitalokat kipakolni. Mint kiderül sajnos nem képes megoldani a problémáját a varázsital sem, pedig ő azt hitte. Kis szája le is konyul csalódottságában. A kemény munka nem az ő asztala. Neki minden gyorsan kell, mert hát kinek van ideje tanulgatni vagy éppen edzeni? Pont ezért csillan fel a szeme a amikor mégis kiderül, hogy a lötyik csak jók valamire.*
- Tehát okosabb leszek tőle!* Kiált fel.* Kérlek szépen csinálj nekem is ó nagy varázsló Xavylari. Kérlek!* Cicaszemeket meresztget, hátha jobb belátásra képes bírni. Ha valamihez értenek a "tündérvakarékok", akkor ez az. Elé is tolja az összes italt a lánynak. Közben még varázslatok is elcsattantak, csak neki nem sikerül, amire jól ki is gúnyolja a gnóm. Valahogy a kedve töretlen még a bénázás után is. Viccesre veszi, mert vicc az élete, meg amúgy sem merne ilyen nagy varázslók társaságában besértődni ilyesmin, még ha kicsit fáj is neki az élcelődés. Látja, hogy mit csinált és hogyan csinálta és őt próbálja meg leutánozni, ami sikerül is nekik. Nagyon örül ennek az aprócska varázslatnak is. Ami után fürdőzik a dicsőségben, vagyis csak a Karheiától kapottban, de neki az nagyon értékes. Megköszöni, hiába hárít.*
- Csak, mert olyan precízen megmutatta hölgyem. Vérbeli tanár.* Nyalizik, de igazából tényleg, csak ez a kis lökés kellett, hogy sikerüljön neki a varázslat.*
- Kicsit azt hiszem igen, de nem is tudom. Egy ideje képes vagyok ilyen furcsa trükkökre, amiket nem tudok hova tenni. Amióta Teysus tanait magamévá tettem, azóta tapasztalom. Nem mindig sikerül az a baj. Én csak ilyen isteni segítségnek hívom. Megpróbálom megmutatni egy pillanat.* Előveszi oldaláról a kis csont tőrét, majd ki felsőjét leveszi és egy lyukat vág a hátán. Szép nagyot. Újra magára veszi a ruhát és elrakja a tőrt.*
- Na lássuk!* Te leporoló mozdulatot és ha minden igaz a ruha rendezetté válik rajta. Volt sérülés, nincs sérülés.*
// Átadott 9 Világoszöld varázsitaltBalkócza Xavylarinak. //
// Átadott 8 Világoskék varázsitaltBalkócza Xavylarinak. //
Tökvirág Alesian megpróbált varázsolni egy Vásott elegancia nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
//Nyílt//
* A gnóm után Alesian is örömmel nyúl az ennivalóért, mert éhes már, de nagyon. Az illatok meghozták a kedvét az evéshez.*
- Köszönöm szépen!* Rebeg hálást, de egyhamar nem jut hozzá az evéshez, mert oly sok mindent kell egyszerre csinálnia. Betelni a szép hölgy szépségében, ámuldozni, meg varázsitalokat kipakolni. Mint kiderül sajnos nem képes megoldani a problémáját a varázsital sem, pedig ő azt hitte. Kis szája le is konyul csalódottságában. A kemény munka nem az ő asztala. Neki minden gyorsan kell, mert hát kinek van ideje tanulgatni vagy éppen edzeni? Pont ezért csillan fel a szeme a amikor mégis kiderül, hogy a lötyik csak jók valamire.*
- Tehát okosabb leszek tőle!* Kiált fel.* Kérlek szépen csinálj nekem is ó nagy varázsló Xavylari. Kérlek!* Cicaszemeket meresztget, hátha jobb belátásra képes bírni. Ha valamihez értenek a "tündérvakarékok", akkor ez az. Elé is tolja az összes italt a lánynak. Közben még varázslatok is elcsattantak, csak neki nem sikerül, amire jól ki is gúnyolja a gnóm. Valahogy a kedve töretlen még a bénázás után is. Viccesre veszi, mert vicc az élete, meg amúgy sem merne ilyen nagy varázslók társaságában besértődni ilyesmin, még ha kicsit fáj is neki az élcelődés. Látja, hogy mit csinált és hogyan csinálta és őt próbálja meg leutánozni, ami sikerül is nekik. Nagyon örül ennek az aprócska varázslatnak is. Ami után fürdőzik a dicsőségben, vagyis csak a Karheiától kapottban, de neki az nagyon értékes. Megköszöni, hiába hárít.*
- Csak, mert olyan precízen megmutatta hölgyem. Vérbeli tanár.* Nyalizik, de igazából tényleg, csak ez a kis lökés kellett, hogy sikerüljön neki a varázslat.*
- Kicsit azt hiszem igen, de nem is tudom. Egy ideje képes vagyok ilyen furcsa trükkökre, amiket nem tudok hova tenni. Amióta Teysus tanait magamévá tettem, azóta tapasztalom. Nem mindig sikerül az a baj. Én csak ilyen isteni segítségnek hívom. Megpróbálom megmutatni egy pillanat.* Előveszi oldaláról a kis csont tőrét, majd ki felsőjét leveszi és egy lyukat vág a hátán. Szép nagyot. Újra magára veszi a ruhát és elrakja a tőrt.*
- Na lássuk!* Te leporoló mozdulatot és ha minden igaz a ruha rendezetté válik rajta. Volt sérülés, nincs sérülés.*
// Átadott 9 Világoszöld varázsitaltBalkócza Xavylarinak.
//// Átadott 8 Világoskék varázsitaltBalkócza Xavylarinak.
//Tökvirág Alesian megpróbált varázsolni egy Vásott elegancia nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
3275. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-07-12 08:33:31
Üzenet elküldve: 2022-07-12 08:33:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Toronykodás//
//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Miközben a tálkájával az üst előtt várakozik látja, hogy a kis tündérfing kipakol egy rakat varázsitalt a zsákjából. ~Nem semmi mennyiség. ~ Ez már őt is jobban érdekli, főleg, mikor az okos, nagy és erős jelzők elhangzanak, egyértelműen magára veszi őket. Mikor a nő figyelmezteti, hogy meleg a tál, akkor néz csak oda és fogja meg két kezével, hogy biztonságba tudhassa a mai ebédjét. Közben válaszol is.*
-Bizony, bizony… okos még lehetsz, azt seggeléssel meg lehet oldani, de a nagy és erős… az már problémásabb. *Hitetlenkedik, hiszen mégiscsak egy tündérvakarékról van szó. Kár lenne azt hazudni neki, hogy idővel megnő, vagy, hogy erősebb lesz, bár régen az anyukája őt is ezzel hitegette, azt semmit nem nőtt azóta se.*
-Ezekből tudok erősebb italokat keverni, a kékek jók arra, hogy jobb legyen a felfogóképességed. Egy piszok erős példány éppen az én tarsolyomban is van…de… ugye nekem nincsen rá szükségem. *Húzza ki magát, hiszen, ahogy már a tündér is említette, ő már okos és nagy és erős is. Miközben pedig a tündér első varázslatával felsül, ő egyértelműen élvezi a helyzetet, régen látott már nálánál bénábbat itt. Majd a nő felajánlja, hogy megtanítja az ujjfelgyújtást a kis tücsöknek és említ egy valóban értelmes felhasználási lehetőséget. Ő csak szkeptikusan nézi a dolgot, nem igazán hiszi, hogy a tündér fogékony lenne már most azonnal is egy kis mágiára, elgondolva neki menni időbe telt mire az alapokat felfogta. Mikor viszont Alesian sikerrel jár kikerekednek a szemei. ~Mi a picsafüst? Biztos csak szerencséje volt… az éppen… éppen… spontán ujjgyulladás volt, nyilván. ~ A nagy hálálkodást hallva csak forgatja a szemeit, közben kanalat ragad és megkóstolja. ~Hüm… ez piszok finom. ~ Csillannak fel a szemei, majd addig kanalaz míg tiszta nem lesz a tál, még egy fél cipóval ki is töröli.*
-Beggyárja. *Ejti el, miközben tömi a fejét a nő irányába, csak hogy visszajelezzen. Szívesen megemlítené, hogy sajnos egy tálból még nem derül ki semmi lényeges, így kér még, de a cipóval úgy eltelítődik, hogy már több se fér belé.*
A hozzászólás írója (Balkócza Xavylari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.07.12 09:17:44
//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Miközben a tálkájával az üst előtt várakozik látja, hogy a kis tündérfing kipakol egy rakat varázsitalt a zsákjából. ~Nem semmi mennyiség. ~ Ez már őt is jobban érdekli, főleg, mikor az okos, nagy és erős jelzők elhangzanak, egyértelműen magára veszi őket. Mikor a nő figyelmezteti, hogy meleg a tál, akkor néz csak oda és fogja meg két kezével, hogy biztonságba tudhassa a mai ebédjét. Közben válaszol is.*
-Bizony, bizony… okos még lehetsz, azt seggeléssel meg lehet oldani, de a nagy és erős… az már problémásabb. *Hitetlenkedik, hiszen mégiscsak egy tündérvakarékról van szó. Kár lenne azt hazudni neki, hogy idővel megnő, vagy, hogy erősebb lesz, bár régen az anyukája őt is ezzel hitegette, azt semmit nem nőtt azóta se.*
-Ezekből tudok erősebb italokat keverni, a kékek jók arra, hogy jobb legyen a felfogóképességed. Egy piszok erős példány éppen az én tarsolyomban is van…de… ugye nekem nincsen rá szükségem. *Húzza ki magát, hiszen, ahogy már a tündér is említette, ő már okos és nagy és erős is. Miközben pedig a tündér első varázslatával felsül, ő egyértelműen élvezi a helyzetet, régen látott már nálánál bénábbat itt. Majd a nő felajánlja, hogy megtanítja az ujjfelgyújtást a kis tücsöknek és említ egy valóban értelmes felhasználási lehetőséget. Ő csak szkeptikusan nézi a dolgot, nem igazán hiszi, hogy a tündér fogékony lenne már most azonnal is egy kis mágiára, elgondolva neki menni időbe telt mire az alapokat felfogta. Mikor viszont Alesian sikerrel jár kikerekednek a szemei. ~Mi a picsafüst? Biztos csak szerencséje volt… az éppen… éppen… spontán ujjgyulladás volt, nyilván. ~ A nagy hálálkodást hallva csak forgatja a szemeit, közben kanalat ragad és megkóstolja. ~Hüm… ez piszok finom. ~ Csillannak fel a szemei, majd addig kanalaz míg tiszta nem lesz a tál, még egy fél cipóval ki is töröli.*
-Beggyárja. *Ejti el, miközben tömi a fejét a nő irányába, csak hogy visszajelezzen. Szívesen megemlítené, hogy sajnos egy tálból még nem derül ki semmi lényeges, így kér még, de a cipóval úgy eltelítődik, hogy már több se fér belé.*
A hozzászólás írója (Balkócza Xavylari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.07.12 09:17:44
3274. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-07-07 19:47:05
Üzenet elküldve: 2022-07-07 19:47:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Toronykodás//
//Nyílt//
*Balkócza úgy tűnik mégsem teljesen biztos a farkas ártatlanságában, s felé tol egy tálat. Karheia örömmel tesz eleget a kérésnek, és mer egy adag ételt a gnóm leánykának, közben töretlenül hallgatja a mögött zajló beszélgetést. A tálat végül átnyújtja a tulajdonosának.*
- Óvatosan vele, még meleg.
*Visszafordul, hogy ismét egy adagot elvegyen az ételből, s ha Alesian szentel neki némi figyelmet, akkor ezt neki nyújtja át. A bájitalokról - ami egyébként őt is érdekli - végül a felsült varázslatra terelődik a téma. Ő maga nem tartja helyesnek a humorosan sértő szavakat, de tagadhatatlanul őt is megmosolyogtatják. Talán egy kis ártalmatlan viccelődés senki kedvét nem szegi majd a mágiától, ha pedig igen, akkor lehet nem is elég rátermett a tanuláshoz.*
- Tábortűznél sem haszontalan.
*Megrántja vállait. Ami azt illeti hosszú listát tudna felsorolni ennek az apró igének a hasznosságáról, de nem kell semmit bizonyítania senkinek, emiatt az sem zavarja, hogy Balkócza láthatóan nem bűvölődött el olyan könnyen.
Alesian rögtön megnyeri Karheiát magának, aki könnyedén leutánozza a barbár nőtől látott igét.*
- Ez igen, nagyon gyorsan tanulsz. Komoly tehetséged van hozzá.
*Jutalmazza a tündért elismerő szavaival, amikre bizony rá is szolgált, hiszen neki jegyzetek tanulmányozásának unalmas, s lassú útja volt szükséges még ilyen egyszerű "trükkökhöz" is.*
- Ne köszönd, csak magadnak.
*Legyintve hessegeti el az elismerő szavakat, majd nem hagyva időt esetleges ellenkezésre folytatja is mondandóját.*
- Ezek szerint a tűz áll közelebb a szívedhez?
//Nyílt//
*Balkócza úgy tűnik mégsem teljesen biztos a farkas ártatlanságában, s felé tol egy tálat. Karheia örömmel tesz eleget a kérésnek, és mer egy adag ételt a gnóm leánykának, közben töretlenül hallgatja a mögött zajló beszélgetést. A tálat végül átnyújtja a tulajdonosának.*
- Óvatosan vele, még meleg.
*Visszafordul, hogy ismét egy adagot elvegyen az ételből, s ha Alesian szentel neki némi figyelmet, akkor ezt neki nyújtja át. A bájitalokról - ami egyébként őt is érdekli - végül a felsült varázslatra terelődik a téma. Ő maga nem tartja helyesnek a humorosan sértő szavakat, de tagadhatatlanul őt is megmosolyogtatják. Talán egy kis ártalmatlan viccelődés senki kedvét nem szegi majd a mágiától, ha pedig igen, akkor lehet nem is elég rátermett a tanuláshoz.*
- Tábortűznél sem haszontalan.
*Megrántja vállait. Ami azt illeti hosszú listát tudna felsorolni ennek az apró igének a hasznosságáról, de nem kell semmit bizonyítania senkinek, emiatt az sem zavarja, hogy Balkócza láthatóan nem bűvölődött el olyan könnyen.
Alesian rögtön megnyeri Karheiát magának, aki könnyedén leutánozza a barbár nőtől látott igét.*
- Ez igen, nagyon gyorsan tanulsz. Komoly tehetséged van hozzá.
*Jutalmazza a tündért elismerő szavaival, amikre bizony rá is szolgált, hiszen neki jegyzetek tanulmányozásának unalmas, s lassú útja volt szükséges még ilyen egyszerű "trükkökhöz" is.*
- Ne köszönd, csak magadnak.
*Legyintve hessegeti el az elismerő szavakat, majd nem hagyva időt esetleges ellenkezésre folytatja is mondandóját.*
- Ezek szerint a tűz áll közelebb a szívedhez?
3273. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-07-03 16:43:14
Üzenet elküldve: 2022-07-03 16:43:14
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 303
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Ha bolond lenne, azt hinné, eltévedt. De mégis. Mégis csak jól emlékezett, hogy a Mágustorony immár itt van. Pont az orra előtt. Ilyen kimerítő utazás után a torony nyugalma jót fog tenni, legalábbis reméli. Vannak dolgok, amiket Niana keresése miatt jócskán elhanyagolt. Ezek közül a legfontosabb a mágiatanulás. Még így is volt annyi szerencséje, hogy kis kitérő után most már frissen megfürödve jöhet-mehet a környéken. Égne is a képe, ha heti kosztól ragadóan jelenne meg bárhol. Lovát és holmiját hátrahagyva keresi meg a lépcsőket. Ahol is némileg elbizonytalanodik.*
- Ez korábban is ilyen lebegős-remegős volt? Feledékeny lettem vagy megbolondultam?
*Nem tudja eldönteni, de nem is lényeges. Egyetlen egyszer járt a torony környékén, de abból az időből nem emlékszik arra, hogy akkor is ilyen lebegős köd lépcsője lett volna? Kicsit bizonytalanul lép az első fokra és mikor nem esik át rajta, már bátrabban lépdel fölfelé. Még az is lehet, hogy nem lesz itt egyedül, ami nem zavarná. Bár sok évig egymaga volt és már kezdi elfelejteni milyen is az, mikor barátok vannak mellette.*
- Ez korábban is ilyen lebegős-remegős volt? Feledékeny lettem vagy megbolondultam?
*Nem tudja eldönteni, de nem is lényeges. Egyetlen egyszer járt a torony környékén, de abból az időből nem emlékszik arra, hogy akkor is ilyen lebegős köd lépcsője lett volna? Kicsit bizonytalanul lép az első fokra és mikor nem esik át rajta, már bátrabban lépdel fölfelé. Még az is lehet, hogy nem lesz itt egyedül, ami nem zavarná. Bár sok évig egymaga volt és már kezdi elfelejteni milyen is az, mikor barátok vannak mellette.*
3272. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-07-01 20:35:03
Üzenet elküldve: 2022-07-01 20:35:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Toronykodás//
//Nyílt//
* A szárnyai szerencsére megmenekülnek. Az újonnan érkezett szépségről pedig kiderül, hogy ő maga is varázsló. Olyat varázsol, hogy a tündérben megáll az ütő. A farkas látványa elég rémisztő egy ilyen apró lény számára. Hát még, hogy két lábon járva még jobban föléjük magasodik. Annyira megijed, hogy azt sem veszi észre, hogy a gnóm is hátra hőköl egy kicsit. A nő megpróbálja meggyőzni őket arról, hogy ez a farkas nem bánt senkit, csak főz. Viszont Alesian csak akkor merészkedik közelebb, amikor Xavy megindul éhesen. Az illat az jó, ami őt is arra sarkallja, hogy kanalat ragadjon. Vagyis csak ragadna, ha nem pillantotta volna meg a bájitalt.*
- Wow!* Közben kipakolja saját készletét is.*
- Tud nekem is csinálni ezekből valamit?* Néz rá kiskutya szemekkel, miközben mind a nyolc kéket meg kilenc zöldet kipakolja elé.*
- Én is okos akarok lenni. Meg nagy is, meg erős is.* Kezdi el sorolni vágyait, mintha ezeket csak úgy megoldhatná a lány. Aztán még varázsolni is megpróbál, de felsül, amit a nagy "nagyvarázslőnő" jól kis is figuráz.*
- Jó van na. Én csak egy csepűrágó vagyok.* Fintorodik el, de nem mer egyebet beszólni ennek a gnómnak. A szépséges angyal már jóval kedvesebb, amivel igazán elbűvöli a fiút.*
~ Olyan szép, olyan kedves, páratlan. ~* Az a pár szál ősz haj egy cseppet sem ront a látványon, csak emeli azt.*
- Egy picit igen, legalábbis azt hiszem.* Közben újabb varázslatnak lehet tanúja.*
- Igen, igen! Pont ilyesmi volt.* Lelkendezik, miközben beszáll a gnóm elmélkedésébe.*
- Vagy mások szakállát is megpörkölhetjük sunyin.* Vigyorodik el, de aztán gyorsan megkomolyodik, amint a szépség felajánlja, hogy ezt megtanítja neki.*
-Tényleg? Jaj, de jó! Megpróbálom még egyszer, ahogy a szép hölgy csinálta.* Neki leselkedik megint, megint nagyon koncentrálva. Látta, hogyan csinálta Karheia, ezek után szinte biztos, hogy sikerülni fog neki. Ha más nem is egy pillanatra biztosan meggyullad az ujján egy pici láng. Már ez is nagy örömöt fog eredményezni számára, de ha igazán sikerül, akkor ugrálni kezd örömében a pici lánggal, ami aztán ki is alszik.*
- Köszönöm, köszönöm!* rebeg hálát, mert ezt mind neki tulajdonítja.*
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
//Nyílt//
* A szárnyai szerencsére megmenekülnek. Az újonnan érkezett szépségről pedig kiderül, hogy ő maga is varázsló. Olyat varázsol, hogy a tündérben megáll az ütő. A farkas látványa elég rémisztő egy ilyen apró lény számára. Hát még, hogy két lábon járva még jobban föléjük magasodik. Annyira megijed, hogy azt sem veszi észre, hogy a gnóm is hátra hőköl egy kicsit. A nő megpróbálja meggyőzni őket arról, hogy ez a farkas nem bánt senkit, csak főz. Viszont Alesian csak akkor merészkedik közelebb, amikor Xavy megindul éhesen. Az illat az jó, ami őt is arra sarkallja, hogy kanalat ragadjon. Vagyis csak ragadna, ha nem pillantotta volna meg a bájitalt.*
- Wow!* Közben kipakolja saját készletét is.*
- Tud nekem is csinálni ezekből valamit?* Néz rá kiskutya szemekkel, miközben mind a nyolc kéket meg kilenc zöldet kipakolja elé.*
- Én is okos akarok lenni. Meg nagy is, meg erős is.* Kezdi el sorolni vágyait, mintha ezeket csak úgy megoldhatná a lány. Aztán még varázsolni is megpróbál, de felsül, amit a nagy "nagyvarázslőnő" jól kis is figuráz.*
- Jó van na. Én csak egy csepűrágó vagyok.* Fintorodik el, de nem mer egyebet beszólni ennek a gnómnak. A szépséges angyal már jóval kedvesebb, amivel igazán elbűvöli a fiút.*
~ Olyan szép, olyan kedves, páratlan. ~* Az a pár szál ősz haj egy cseppet sem ront a látványon, csak emeli azt.*
- Egy picit igen, legalábbis azt hiszem.* Közben újabb varázslatnak lehet tanúja.*
- Igen, igen! Pont ilyesmi volt.* Lelkendezik, miközben beszáll a gnóm elmélkedésébe.*
- Vagy mások szakállát is megpörkölhetjük sunyin.* Vigyorodik el, de aztán gyorsan megkomolyodik, amint a szépség felajánlja, hogy ezt megtanítja neki.*
-Tényleg? Jaj, de jó! Megpróbálom még egyszer, ahogy a szép hölgy csinálta.* Neki leselkedik megint, megint nagyon koncentrálva. Látta, hogyan csinálta Karheia, ezek után szinte biztos, hogy sikerülni fog neki. Ha más nem is egy pillanatra biztosan meggyullad az ujján egy pici láng. Már ez is nagy örömöt fog eredményezni számára, de ha igazán sikerül, akkor ugrálni kezd örömében a pici lánggal, ami aztán ki is alszik.*
- Köszönöm, köszönöm!* rebeg hálát, mert ezt mind neki tulajdonítja.*
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
3271. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-06-30 07:33:23
Üzenet elküldve: 2022-06-30 07:33:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Toronykodás//
//Nyílt//
*Egy kellemetlen helyzetben találja magát a gnóm, mert hát ő aztán nincs hozzászokva a kéznyaldosáshoz, de a tündér állítja, hogy ez bizony így szokás. ~Szokás- szokás, mindjárt úgy felrúglak az egyik szekrény tetejére, hogy azt aztán szokhatod. ~ Egyelőre nem akar magának ellent mondani, de szerencsére odáig nem is fajulnak a dolgok, hamar elterelődik a téma szerencsére. Ahogy a szárnyra térnek rá, az apró teremtény mindjárt távolságtartóbb lesz, ő maga meg értetlenül néz rá, mintha az, hogy valakinek levágják a szárnyát mindennapos lenne. ~De hát… fizetnék érte…~ Pislog nagy, csalódott szemekkel. De nem hagynak sok időt ennek a szituációnak a tovább fejlődésére, a nő, aki odalép hozzájuk, megérzése szerint képzettebb a mágia terén, mint ő maga. Az apró teremtmény a trükk hallatán még talán nagyobb ujjongásba is kezd, mint amit ő kapott az elején. Az ismeretlen nő meg is mutatja, kétkedésükre, hogy a farkas teljesen ártalmatlan rájuk nézve.*
-Hm… ehető… akkor én meg is kóstolnám, ha szabad. *Ajánlja fel a kóstolási szolgáltatásait és gyorsan kihalász egy fatálat a szütyőjéből és a nőnek tolja, ő ugyan nem megy közel a varzsüsthöz, még a végén szembeköpi. A farkas főzése közben ő azért lehörpint egy fehér italt, amire szintén gyorsan rákérdez a tündér, itt viszont, a másik nő jelenléte miatt, nem igazán akar nagyot ferdíteni, még hazugságon kapják.*
-Varázsital, sok fajta van és sok mindenre jók, többek között fogékonyabbá tesznek a varázslatok megtanulására. Ezt minden varázsló előszeretettel használja, aki elég képzett hozzá még keverni is tudja őket, hogy jobb hatásút kapjon a végén. *Magyarázza, ez pedig mind igaz is, azt pedig, hogy ő is képes ilyen kifinomult italt kotyvasztani, egy percig se szeretné eltitkolni.*
-Többek között én is jeleskedem a kavarásukban. *Húzza ki magát, de a dicsőséges pillanat nem tart sokáig, mert a tündérnek is azonnal bizonyítási vágya lesz és erőlködni kezd, hátha ki tud csikarni magából egy varázslatot. Szerencsére az apró teremtmény még nála is lentebb helyezkedik el, így a varázslat nem sikerül, csupán némi szikraszerű jelenik meg.*
-Huh… ez mi volt? Légyfing? *Majd elneveti magát, bár a kezeivel próbálja takarni, de egyértelműen kárörvendő típus.*
-vagy…. höh… bolhatűz? *Cukkolja tovább a tündért, ám nem hagyják sokáig élvezkedni a másik kárán, mert a nő mindjárt mutat egy hatásosabb és valóban hasonló varázslatot.*
-Láng az ujjon… pipagyújtáshoz biztos hasznos… *Méregeti lekicsinylő szemmel, ám megfelelően kimérten.*
-Bár békahátsót pörkölni is jól lehetne vele... *Latolgatja a lehetőségeket, bár nyilván semmi hasznos dolgot nem említ.*
//Nyílt//
*Egy kellemetlen helyzetben találja magát a gnóm, mert hát ő aztán nincs hozzászokva a kéznyaldosáshoz, de a tündér állítja, hogy ez bizony így szokás. ~Szokás- szokás, mindjárt úgy felrúglak az egyik szekrény tetejére, hogy azt aztán szokhatod. ~ Egyelőre nem akar magának ellent mondani, de szerencsére odáig nem is fajulnak a dolgok, hamar elterelődik a téma szerencsére. Ahogy a szárnyra térnek rá, az apró teremtény mindjárt távolságtartóbb lesz, ő maga meg értetlenül néz rá, mintha az, hogy valakinek levágják a szárnyát mindennapos lenne. ~De hát… fizetnék érte…~ Pislog nagy, csalódott szemekkel. De nem hagynak sok időt ennek a szituációnak a tovább fejlődésére, a nő, aki odalép hozzájuk, megérzése szerint képzettebb a mágia terén, mint ő maga. Az apró teremtmény a trükk hallatán még talán nagyobb ujjongásba is kezd, mint amit ő kapott az elején. Az ismeretlen nő meg is mutatja, kétkedésükre, hogy a farkas teljesen ártalmatlan rájuk nézve.*
-Hm… ehető… akkor én meg is kóstolnám, ha szabad. *Ajánlja fel a kóstolási szolgáltatásait és gyorsan kihalász egy fatálat a szütyőjéből és a nőnek tolja, ő ugyan nem megy közel a varzsüsthöz, még a végén szembeköpi. A farkas főzése közben ő azért lehörpint egy fehér italt, amire szintén gyorsan rákérdez a tündér, itt viszont, a másik nő jelenléte miatt, nem igazán akar nagyot ferdíteni, még hazugságon kapják.*
-Varázsital, sok fajta van és sok mindenre jók, többek között fogékonyabbá tesznek a varázslatok megtanulására. Ezt minden varázsló előszeretettel használja, aki elég képzett hozzá még keverni is tudja őket, hogy jobb hatásút kapjon a végén. *Magyarázza, ez pedig mind igaz is, azt pedig, hogy ő is képes ilyen kifinomult italt kotyvasztani, egy percig se szeretné eltitkolni.*
-Többek között én is jeleskedem a kavarásukban. *Húzza ki magát, de a dicsőséges pillanat nem tart sokáig, mert a tündérnek is azonnal bizonyítási vágya lesz és erőlködni kezd, hátha ki tud csikarni magából egy varázslatot. Szerencsére az apró teremtmény még nála is lentebb helyezkedik el, így a varázslat nem sikerül, csupán némi szikraszerű jelenik meg.*
-Huh… ez mi volt? Légyfing? *Majd elneveti magát, bár a kezeivel próbálja takarni, de egyértelműen kárörvendő típus.*
-vagy…. höh… bolhatűz? *Cukkolja tovább a tündért, ám nem hagyják sokáig élvezkedni a másik kárán, mert a nő mindjárt mutat egy hatásosabb és valóban hasonló varázslatot.*
-Láng az ujjon… pipagyújtáshoz biztos hasznos… *Méregeti lekicsinylő szemmel, ám megfelelően kimérten.*
-Bár békahátsót pörkölni is jól lehetne vele... *Latolgatja a lehetőségeket, bár nyilván semmi hasznos dolgot nem említ.*
3270. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-06-29 10:47:27
Üzenet elküldve: 2022-06-29 10:47:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Toronykodás//
//Nyílt//
*Karheiát elbűvöli az aprónépek reakciója, amit meg is mosolyog. Hirtelen eszébe jut, hogy hasonlóan reagált egykoron Rorkir is, holott ő egy termetes, harcos barbár. Persze ezt a nő nem tartja nevetségesnek, egy ismeretlen igétől és egy farkastól jobb félni, minthogy pórul járjon az ember.*
- Nem harap. Ami azt illeti ügyet sem vet ránk, fontosabb neki a feladata.
*Hogy ezt alátámassza a Szellem pofájának közelében csettint egyet, de azt nem zökkenti ki ezzel, s töretlenül kotyvaszt tovább.*
- Ehető.
*Biccent.*
- Számtalan hosszú út során bizonyult hasznosnak. Nem csak ehető, de finom is.
*Egy cinkos mosollyal arcán biztosítja erről a többieket, s egy utolsó pillantást vet a szorgoskodó farkas felé.
Úgy tűnik lelkes ifjakkal sodorta össze a sors, vagy legalábbis Alesian annak tűnik, aki nem is rest megmutatni a bájital arzenálján, ezt követően valami gyengécske varázslattal próbálkozik meg igen sikertelenül. Karheia fapofával igyekszik a kis jelenetet szemlélni, ám egy halovány mosoly így is áttöri maszkját.*
- Látom…nyitott vagy a mágiára.
*Mondata közben megköszörüli torkát, hogy némi higgadtságot erőltessen magára.*
- Talán valami ilyesmivel próbálkoztál?
*Kísérletet tesz egy egyszerűbb varázslatra, ami még nem hagyta cserben, így nem is számít semmiféle kudarcra. Ezúttal viszont nem gyertyára mutat, csupán ujját felfelé tartva hagyja, hogy az aprócska láng táncoljon rajta.*
- Megtaníthatom, ha szeretnéd. Igazán nem bonyolult, s úgy látom van fogékonyságod erre.
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
//Nyílt//
*Karheiát elbűvöli az aprónépek reakciója, amit meg is mosolyog. Hirtelen eszébe jut, hogy hasonlóan reagált egykoron Rorkir is, holott ő egy termetes, harcos barbár. Persze ezt a nő nem tartja nevetségesnek, egy ismeretlen igétől és egy farkastól jobb félni, minthogy pórul járjon az ember.*
- Nem harap. Ami azt illeti ügyet sem vet ránk, fontosabb neki a feladata.
*Hogy ezt alátámassza a Szellem pofájának közelében csettint egyet, de azt nem zökkenti ki ezzel, s töretlenül kotyvaszt tovább.*
- Ehető.
*Biccent.*
- Számtalan hosszú út során bizonyult hasznosnak. Nem csak ehető, de finom is.
*Egy cinkos mosollyal arcán biztosítja erről a többieket, s egy utolsó pillantást vet a szorgoskodó farkas felé.
Úgy tűnik lelkes ifjakkal sodorta össze a sors, vagy legalábbis Alesian annak tűnik, aki nem is rest megmutatni a bájital arzenálján, ezt követően valami gyengécske varázslattal próbálkozik meg igen sikertelenül. Karheia fapofával igyekszik a kis jelenetet szemlélni, ám egy halovány mosoly így is áttöri maszkját.*
- Látom…nyitott vagy a mágiára.
*Mondata közben megköszörüli torkát, hogy némi higgadtságot erőltessen magára.*
- Talán valami ilyesmivel próbálkoztál?
*Kísérletet tesz egy egyszerűbb varázslatra, ami még nem hagyta cserben, így nem is számít semmiféle kudarcra. Ezúttal viszont nem gyertyára mutat, csupán ujját felfelé tartva hagyja, hogy az aprócska láng táncoljon rajta.*
- Megtaníthatom, ha szeretnéd. Igazán nem bonyolult, s úgy látom van fogékonyságod erre.
A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.
3269. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-06-14 08:59:39
Üzenet elküldve: 2022-06-14 08:59:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Toronykodás//
//Nyílt//
* Adja a lovat a gnóm alá, de csak mert olyan hihetően viselkedett a lány. Azzal a varázslattal rögtön megvette a tündért kilóra.*
- Komolyan?* Csillan meg a szeme. Már rég letett róla, hogy ilyesmit tanuljon, pedig régen tanították neki, csak nem volt ínyére a sok vacakolás, meg koncentráció meg a többi. Az a pár trükk, amire képes volt, az pontosan megfelelt neki, csak aztán az is megkopott. A dicsérő lapogatás egy ilyen varázslótól nagy szó. Saját szakmájára meg az csodálkozik el, de kis kézcsókra rögtön feltámad. Úgy kapja el a kezét, mintha tüzes vasat nyomtak volna hozzá. Mágia terén nem valami okos a tündér, ez igaz, de ez az apró jel sokat elárul neki. Többe közt azt, hogy nincs az ilyesmihez hozzászokva a varázslója.*
- Ó, én csak azt hittem azért tartja a kezét, hogy kézcsókkal tiszteljem meg, ahogy az szokás.* Pajzán gondolatok is támadnak fejében, de csak óvatosan, mert azt nem tudhatja, hogy mégis miféle boszorkányságra képes ez a gnóm. De azért tanítana neki pár dolgot szívesen, még, ha nem is egy kiemelkedő gnóm szépséggel találta magát szembe. A szárnyait kezdi amaz tapogatni, amit enged neki, de aztán nagyon kellemetlen kérdést tesz fel neki, mire hátrébb is ugrik riadtan a fiú.*
- Nem! El a kezekkel a szárnyaimtól!* Közben úgy fordul, hogy az emlegetett testrészek még csak véletlenül se álljanak a gnóm felé. Félti őket, de nem is csoda, hiszen ezek az egyik legnagyobb kincsei, amikre büszke is. Reméli ennyi elég is volt, hogy tudtára adja, hogy azok nem eladóak. Ha igen, akkor kezdi el kérlelni, hogy varázsoljon még. Közben érkezik még valaki, akire eddig valahogy nem figyelt fel. Lehet azért, mert teljesen lekötötte e a varázslat meg a megidézője. Ő is dicsérni kezdi Xavylari varázslónőt, majd rögtön megkérdezi, hogy mutasson valamit. Sokkal, de klaszi sokkal szemet gyönyörködtetőbb látványt nyújt a jövevény, mint a gnóm. Egy pillanatig meg sem tud szólalni Alesian, csak mered rá*
~ Édes Teysus! ~* Szerencsére a tudatáig eljutnak a szavak, amire kitör belőle az ujjongás.*
- Igen, igen, igeeen!* Kezd el ugrálni lelkesen, de csak addig, amíg meg nem jelenik az a farkas. Na akkor ugrik egy olyat hátra, hogy csak na. Az egyik szék mögül kukucskál ki, hogy felmérje a terepet. Viszont egészen más történik, mint amit ő várt volna. A farkas főzni kezd, aminek nem is rossz az illata.*
- Nem harap? Nekem rossz ízem van, hiába a cuki pofa.* Kicsit még bizonytalan, ezért csak kikandikál. Közben félszemmel azt is elkapja, hogy a varázslója valami löttyit felhörpint.*
- Úúú! Az mire való? Nekem is van ám olyanom.* Lelkesül be megint, de a farkast fél szemmel skubizza. Azért elővesz egy zöld meg egy kék italt, amit a szegényektől szerzet be. Azt ő is tudja, hogy ezektől jobbak lesznek az tulajdonságait. Voltak artisták is, akik ittak ilyesmiket műsor előtt. Neki soha nem volt ilyesmire szüksége. Le i teszi őket az asztalra, hogy aztán bemutassa saját varázstudományát.*
- Én is tudok varázsolni.* El is kezd erőlködő hangokat kiadni magából, mintha székrekedése lenne. Ujjai hegyénél némi szikra szerű fényjelenség látható, meg mintha sercegne valami. Ennél többre neki nem futja. Varázslatnak nem is lehetne nevezni, talán csak affinitás megnyilvánulásnak. Kimerülve hagyja abba, de neki ez is varázslat.*
//Nyílt//
* Adja a lovat a gnóm alá, de csak mert olyan hihetően viselkedett a lány. Azzal a varázslattal rögtön megvette a tündért kilóra.*
- Komolyan?* Csillan meg a szeme. Már rég letett róla, hogy ilyesmit tanuljon, pedig régen tanították neki, csak nem volt ínyére a sok vacakolás, meg koncentráció meg a többi. Az a pár trükk, amire képes volt, az pontosan megfelelt neki, csak aztán az is megkopott. A dicsérő lapogatás egy ilyen varázslótól nagy szó. Saját szakmájára meg az csodálkozik el, de kis kézcsókra rögtön feltámad. Úgy kapja el a kezét, mintha tüzes vasat nyomtak volna hozzá. Mágia terén nem valami okos a tündér, ez igaz, de ez az apró jel sokat elárul neki. Többe közt azt, hogy nincs az ilyesmihez hozzászokva a varázslója.*
- Ó, én csak azt hittem azért tartja a kezét, hogy kézcsókkal tiszteljem meg, ahogy az szokás.* Pajzán gondolatok is támadnak fejében, de csak óvatosan, mert azt nem tudhatja, hogy mégis miféle boszorkányságra képes ez a gnóm. De azért tanítana neki pár dolgot szívesen, még, ha nem is egy kiemelkedő gnóm szépséggel találta magát szembe. A szárnyait kezdi amaz tapogatni, amit enged neki, de aztán nagyon kellemetlen kérdést tesz fel neki, mire hátrébb is ugrik riadtan a fiú.*
- Nem! El a kezekkel a szárnyaimtól!* Közben úgy fordul, hogy az emlegetett testrészek még csak véletlenül se álljanak a gnóm felé. Félti őket, de nem is csoda, hiszen ezek az egyik legnagyobb kincsei, amikre büszke is. Reméli ennyi elég is volt, hogy tudtára adja, hogy azok nem eladóak. Ha igen, akkor kezdi el kérlelni, hogy varázsoljon még. Közben érkezik még valaki, akire eddig valahogy nem figyelt fel. Lehet azért, mert teljesen lekötötte e a varázslat meg a megidézője. Ő is dicsérni kezdi Xavylari varázslónőt, majd rögtön megkérdezi, hogy mutasson valamit. Sokkal, de klaszi sokkal szemet gyönyörködtetőbb látványt nyújt a jövevény, mint a gnóm. Egy pillanatig meg sem tud szólalni Alesian, csak mered rá*
~ Édes Teysus! ~* Szerencsére a tudatáig eljutnak a szavak, amire kitör belőle az ujjongás.*
- Igen, igen, igeeen!* Kezd el ugrálni lelkesen, de csak addig, amíg meg nem jelenik az a farkas. Na akkor ugrik egy olyat hátra, hogy csak na. Az egyik szék mögül kukucskál ki, hogy felmérje a terepet. Viszont egészen más történik, mint amit ő várt volna. A farkas főzni kezd, aminek nem is rossz az illata.*
- Nem harap? Nekem rossz ízem van, hiába a cuki pofa.* Kicsit még bizonytalan, ezért csak kikandikál. Közben félszemmel azt is elkapja, hogy a varázslója valami löttyit felhörpint.*
- Úúú! Az mire való? Nekem is van ám olyanom.* Lelkesül be megint, de a farkast fél szemmel skubizza. Azért elővesz egy zöld meg egy kék italt, amit a szegényektől szerzet be. Azt ő is tudja, hogy ezektől jobbak lesznek az tulajdonságait. Voltak artisták is, akik ittak ilyesmiket műsor előtt. Neki soha nem volt ilyesmire szüksége. Le i teszi őket az asztalra, hogy aztán bemutassa saját varázstudományát.*
- Én is tudok varázsolni.* El is kezd erőlködő hangokat kiadni magából, mintha székrekedése lenne. Ujjai hegyénél némi szikra szerű fényjelenség látható, meg mintha sercegne valami. Ennél többre neki nem futja. Varázslatnak nem is lehetne nevezni, talán csak affinitás megnyilvánulásnak. Kimerülve hagyja abba, de neki ez is varázslat.*
3268. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-06-13 13:32:45
Üzenet elküldve: 2022-06-13 13:32:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//A mágia nyomában//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Zárás//
-A levegő városa, ez tényleg érdekes. *Ám miután a férfi jobban belelendül a magyarázatba és csak úgy pattognak elő a neki ismeretlen és új információk, egyszerre csak egy hatalmas ásítás váltja fel az iménti lelkesedést. Gyorsan a szája elé kapja a kezét, de már késő, azt a másik terem végéből is lehet látni.*
-Igen, szóóval a föld védelmezi a használót… a víz… a víz meg… gyógyít.. igen. *Ismétli el a lényeget, mármint ami megragadt, csak hogy bizonyítsa is a jelenlétét.*
-A nap meg a hold mágia meg egymás ellen tökre jók. *Erre még tisztán emlékszik, hiszen nemrég hangzott el. A könyv bizony nem tűnik valami bizalomgerjesztőnek, de csak mosolyog a másikra. Közben bele is olvas, ahogy az otthagyja, hogy majd később megbeszéljék, amit nem ért. ~A faszomba! Ez meg milyen nyelven íródott?! Egy kukkot se értek belőle.~ Csapja össze mérgesen, majd körbe les, úgy tűnik a mágus éppen egy jó vaskos könyvet keres a számára, nem mintha ezzel egyhamar tudna végezni. ~Azt hiszi itt fogok molylepkévé bábozódni? Egy fenét. Ez nem nekem való dolog! ~ Majd leteszi a könyvet és belép a könyves szekrények közé, hogy észrevétlen el tudjon tűnni. Nem akarja megsérteni a férfit, de talán jobb lesz neki így, hogy visszatér ahhoz, amihez leginkább ért. Odakinn felszáll a lóra és elvágtat.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Zárás//
-A levegő városa, ez tényleg érdekes. *Ám miután a férfi jobban belelendül a magyarázatba és csak úgy pattognak elő a neki ismeretlen és új információk, egyszerre csak egy hatalmas ásítás váltja fel az iménti lelkesedést. Gyorsan a szája elé kapja a kezét, de már késő, azt a másik terem végéből is lehet látni.*
-Igen, szóóval a föld védelmezi a használót… a víz… a víz meg… gyógyít.. igen. *Ismétli el a lényeget, mármint ami megragadt, csak hogy bizonyítsa is a jelenlétét.*
-A nap meg a hold mágia meg egymás ellen tökre jók. *Erre még tisztán emlékszik, hiszen nemrég hangzott el. A könyv bizony nem tűnik valami bizalomgerjesztőnek, de csak mosolyog a másikra. Közben bele is olvas, ahogy az otthagyja, hogy majd később megbeszéljék, amit nem ért. ~A faszomba! Ez meg milyen nyelven íródott?! Egy kukkot se értek belőle.~ Csapja össze mérgesen, majd körbe les, úgy tűnik a mágus éppen egy jó vaskos könyvet keres a számára, nem mintha ezzel egyhamar tudna végezni. ~Azt hiszi itt fogok molylepkévé bábozódni? Egy fenét. Ez nem nekem való dolog! ~ Majd leteszi a könyvet és belép a könyves szekrények közé, hogy észrevétlen el tudjon tűnni. Nem akarja megsérteni a férfit, de talán jobb lesz neki így, hogy visszatér ahhoz, amihez leginkább ért. Odakinn felszáll a lóra és elvágtat.*
3267. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-06-13 09:53:20
Üzenet elküldve: 2022-06-13 09:53:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Toronykodás//
//Nyílt//
*A doboz elkapásáért hálás, el is veszi, hogy eltegye a táskájába, hiszen egy számára igen értékes dolgot rejt magában. Talán az első igazi skalpja, amit élete során szerzett. A nagy varázsló cím igen megdöbbenti a tündért, de ő maga csak még jobban feljebb húzza az orrát, ha már lódít, akkor legyen nagy.*
-Biiizááám! Sok- sok évnyi tanulás és gyakorlás eredménye, ha szorgalmas leszel bizonyára neked is sikerülni fog. *Veregeti meg a másik vállát, hiszen miért másért lenne itt a poronty, minthogy mágiával foglalatoskodjon? A szőr tekintetében nála szűkmarkúnak mondható volt a természet, látható helyen csupán a fején trónol nagyobb kupac belőle, az, hogy a lába is szőrös, azt ő nem mutogatja.*
-Komédiás? *Lepődik meg ő is, ezt igazán nem várta, az kézcsók sem megszokott az ő környezetében, így, amint érzi a furcsa érintést, el is kapja gyorsan.*
-Nananana! Nincs nyálazás… mi a vackot csinálsz? *Törölgeti meg a kézfejét a pulcsija ujjával, nem mintha attól tisztább lenne. Ez után következik a szárnytapizás, majd a csalódott sóhajtás, amint megérkezik az információ, hogy esélyesen csak egy tündér lézeng a környéken, ő is bizonyára véletlenül.*
-Eladod nekem a szárnyad? Mennyit kérsz érte? *Ekkor lép közbe a furcsán ismerős arcú nő, aki odalép hozzájuk a mutatványa után. Még a következő mutatványt is megússza, mert egyelőre csak azt az egyet sikerült elsajátítania, nem akar belebukni egy még kipróbálatlanba.*
-Köszönöm. *Húzza fel az orrát ismét, majd a másik emel rá egy ajánlatot, mutatna ő is valamit. Ezt kissé visszafogottan várja, hiszen ha nagyobb dologról van szó, akár alá is áshatja az eddig felépített piedesztálját. A varázslat hatására egy szellemfarkas jelenik meg, ami első körben hátrálásra készteti, ám amint főzésbe fog elveszíti a félelmetes mivoltát, vagy talán az étel az ami csábítóbb? ~Azt az anyámat! Ez a trükk nekem is kell! Egy bogrács kaja…~ Már szinte csepeg is a nyála.*
-Ájájájájáj… ez mind szép és jó, de biztos, hogy ez ehető? *Néz kételkedve a nőre, mert ha csak annyit ér a kaja, mint a farkas aki megfőzte aztán szertefoszlott, akkor ez csak egy ügyes délibáb varázslat. Közben érzi, hogy a korábbi karizmája már elillant, ami pedig a nagy varázslóknak mind van, így rápótol egy varázsital lehúzásával.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán eggyel növeli a karizmát a következő két körre.
//Nyílt//
*A doboz elkapásáért hálás, el is veszi, hogy eltegye a táskájába, hiszen egy számára igen értékes dolgot rejt magában. Talán az első igazi skalpja, amit élete során szerzett. A nagy varázsló cím igen megdöbbenti a tündért, de ő maga csak még jobban feljebb húzza az orrát, ha már lódít, akkor legyen nagy.*
-Biiizááám! Sok- sok évnyi tanulás és gyakorlás eredménye, ha szorgalmas leszel bizonyára neked is sikerülni fog. *Veregeti meg a másik vállát, hiszen miért másért lenne itt a poronty, minthogy mágiával foglalatoskodjon? A szőr tekintetében nála szűkmarkúnak mondható volt a természet, látható helyen csupán a fején trónol nagyobb kupac belőle, az, hogy a lába is szőrös, azt ő nem mutogatja.*
-Komédiás? *Lepődik meg ő is, ezt igazán nem várta, az kézcsók sem megszokott az ő környezetében, így, amint érzi a furcsa érintést, el is kapja gyorsan.*
-Nananana! Nincs nyálazás… mi a vackot csinálsz? *Törölgeti meg a kézfejét a pulcsija ujjával, nem mintha attól tisztább lenne. Ez után következik a szárnytapizás, majd a csalódott sóhajtás, amint megérkezik az információ, hogy esélyesen csak egy tündér lézeng a környéken, ő is bizonyára véletlenül.*
-Eladod nekem a szárnyad? Mennyit kérsz érte? *Ekkor lép közbe a furcsán ismerős arcú nő, aki odalép hozzájuk a mutatványa után. Még a következő mutatványt is megússza, mert egyelőre csak azt az egyet sikerült elsajátítania, nem akar belebukni egy még kipróbálatlanba.*
-Köszönöm. *Húzza fel az orrát ismét, majd a másik emel rá egy ajánlatot, mutatna ő is valamit. Ezt kissé visszafogottan várja, hiszen ha nagyobb dologról van szó, akár alá is áshatja az eddig felépített piedesztálját. A varázslat hatására egy szellemfarkas jelenik meg, ami első körben hátrálásra készteti, ám amint főzésbe fog elveszíti a félelmetes mivoltát, vagy talán az étel az ami csábítóbb? ~Azt az anyámat! Ez a trükk nekem is kell! Egy bogrács kaja…~ Már szinte csepeg is a nyála.*
-Ájájájájáj… ez mind szép és jó, de biztos, hogy ez ehető? *Néz kételkedve a nőre, mert ha csak annyit ér a kaja, mint a farkas aki megfőzte aztán szertefoszlott, akkor ez csak egy ügyes délibáb varázslat. Közben érzi, hogy a korábbi karizmája már elillant, ami pedig a nagy varázslóknak mind van, így rápótol egy varázsital lehúzásával.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán eggyel növeli a karizmát a következő két körre.
3266. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-06-09 09:14:59
Üzenet elküldve: 2022-06-09 09:14:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Toronykodás//
//Nyílt//
*Karheia immáron egyedül folytatja tanulmányait, ami nincsen különösebben ellenére, megszokta már, s egyébként is úgy véli, hogy a mágiatanulás igen magányos tevékenység tud lenni. Talán ezért is keresi annyira sorstársai társaságát, s segítségét.
Kissé nyúzottan tér vissza egy vaskosabb kötettel, amit az "asztalára" óvatosan tesz le. Már egész szépen berendezkedett, papírok, nyitott könyvek, félig leégett gyertyák hevernek mindenhol. De jól halad, úgy érzi komoly áttöréseket ért el, így lelkesen folytatja amit elkezdett. Illetve nem most rögtön, kicsit később, hiszen muszáj lesz egy cseppet megpihennie.
Ekkor üti meg fülét valami nagy varázsló emlegetése, ami akaratlanul is felkelti az érdeklődését. A hang forrása felé fordítja tekintetét, és észreveszi, illetve felismeri a Kalmárban látott apró gnóm leányzót.
~ Nahát. Igazán meglepne, ha igaz volna. ~
Bár miért ne lenne az? Csupán Karheiában az a kép él, hogy a "nagy varázslók" komolyabbak, és megfontoltabban viselkednek mások társaságában. A kis mutatvány pedig Balkócza szavait támasztja alá. Bátorkodik közelebb lépni, kezében egy csésze, amiben meleg tea gőzölög.*
- Szép volt.
*Ismeri el a gnómnak, akivel korábban akadt némi nézeteltérésük, amihez továbbra is tartja magát Karheia, ám egy sikeres varázslat mindenképpen elismerést érdemel, akkor is ha nem kedveli az illetőt.*
- Én is mutassak valamit?
*Pillant kérdő tekintettel a tündér férfire, aki további trükkökre biztatta Balkóczát. Nem rest a választ meg sem várva megpróbálkozni a már jól ismert, s begyakorolt varázslatával, amit akár itt is tud abszolválni, nem úgy mint számtalan tűzhöz kapcsolódó trükkjét.*
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására egy két lábon járó szellemfarkas jelenik meg előtte, aki a következő körben 3 főre elkészíti a világ legfinomabb bográcsételét, majd szertefoszlik.
//Nyílt//
*Karheia immáron egyedül folytatja tanulmányait, ami nincsen különösebben ellenére, megszokta már, s egyébként is úgy véli, hogy a mágiatanulás igen magányos tevékenység tud lenni. Talán ezért is keresi annyira sorstársai társaságát, s segítségét.
Kissé nyúzottan tér vissza egy vaskosabb kötettel, amit az "asztalára" óvatosan tesz le. Már egész szépen berendezkedett, papírok, nyitott könyvek, félig leégett gyertyák hevernek mindenhol. De jól halad, úgy érzi komoly áttöréseket ért el, így lelkesen folytatja amit elkezdett. Illetve nem most rögtön, kicsit később, hiszen muszáj lesz egy cseppet megpihennie.
Ekkor üti meg fülét valami nagy varázsló emlegetése, ami akaratlanul is felkelti az érdeklődését. A hang forrása felé fordítja tekintetét, és észreveszi, illetve felismeri a Kalmárban látott apró gnóm leányzót.
~ Nahát. Igazán meglepne, ha igaz volna. ~
Bár miért ne lenne az? Csupán Karheiában az a kép él, hogy a "nagy varázslók" komolyabbak, és megfontoltabban viselkednek mások társaságában. A kis mutatvány pedig Balkócza szavait támasztja alá. Bátorkodik közelebb lépni, kezében egy csésze, amiben meleg tea gőzölög.*
- Szép volt.
*Ismeri el a gnómnak, akivel korábban akadt némi nézeteltérésük, amihez továbbra is tartja magát Karheia, ám egy sikeres varázslat mindenképpen elismerést érdemel, akkor is ha nem kedveli az illetőt.*
- Én is mutassak valamit?
*Pillant kérdő tekintettel a tündér férfire, aki további trükkökre biztatta Balkóczát. Nem rest a választ meg sem várva megpróbálkozni a már jól ismert, s begyakorolt varázslatával, amit akár itt is tud abszolválni, nem úgy mint számtalan tűzhöz kapcsolódó trükkjét.*
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására egy két lábon járó szellemfarkas jelenik meg előtte, aki a következő körben 3 főre elkészíti a világ legfinomabb bográcsételét, majd szertefoszlik.
3265. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-06-08 19:53:35
Üzenet elküldve: 2022-06-08 19:53:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Toronykodás //
//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Alesian végre igazi trükköt láthat, amitől nagyon belelkesedik. Persze látott már ő varázslókat utazásai során, sőt még dolgozott is eggyel egy darabig, de az a mogorva öreg nem sok figyelemre méltatta. De ez a példány itt, úgy tűnik, hogy vevő a társaságára. Legalábbis még nem zavarta el. Igaz, hogy a hangoskodására kap néhány csúnya pillantást, szóval vissza vesz egy kicsit. Nagy kár, hogy amint piszkálni kezdi a lebegő dobozt, azt néhány pillanat múlva visszahull az asztalra, de ezt nem hagyja neki a két apró kis kéz, mert elkapja.*
- Komolyan nagyvarázsló vagy?* Képed el a kicsi. Ránézve nem mondta volna meg róla. Az igaz, hogy a gnómok nem a szépségükről híresek. Nem ritka, hogy a köztük szépnek mondottak füléből vagy orrából másoknak annyira nem gusztusos szőröcskék állnak ki. Nem is ez ami furcsa lenne, hanem az egyszerű viselet, de végül is ezen is hamar túl tudja tenni magát. A varázslóknál semmin nem szabad már fennakadni. Ennek jó példája, hogy a torony mestere ide a az istenek háta mögötti helyre pakolta le a lebegő tornyát.*
- Alesian, komédiás.* Lehet egy apró kézcsókot a gnómkacsóra. Hiszen mi másért nyújtotta volna a kezét egy ilyen nagy varázsló felé? A nagymester most lehuppan a földre, hogy szemügyre vegye a kis tündért. A szárnyait még meg is tapizza, amire elsőnek összerezzen, de hagyja neki. Elvégre nagy varázsló, vagy mi a szösz.*
- Az vagyok bizony.* Nyel nagyot, még ha gnóm is, de csak nőből van. Érzi meleg leheletét, ahogy odahajol hozzá, hogy suttogjon neki.*
~ Nem lesz rossz egy nagyvarázslót megfektetni. ~* Fut át agyán, még akkor is, ha lány megjelenésében nem éppen a legkívánatosabb. Teysus mércéje itt is megállja a helyét. A mérleg serpenyőjét kiegyenlíti az a tény, hogy nagyvarázsló. Ebben nem kételkedik egy fikarcnyit sem. *
- Nem tudok róla, hogy többen is lennének a közelben, vagy akkor csak én nem találkoztam velük.* Rántja meg a vállát, majd aztán erőlködik egy kicsit, hogy ő is megmutassa saját varázstudományát.*
- Én is tudok varázsolni amúgy, vagy valami hasonlót, de inkább hanyagolom, mert vagy nem sikerül, vagy nem jön létre úgy, ahogy kéne.* Rántja meg a vállait. Ebbe már rég beletörődött. Teysustól eredő trükkjeivel pedig nincs teljesen tisztában, hogy az micsoda. Ezen képességeit csak nemrég kezdte el felfedezni.*
- Mutass még valamit. Légysziii!* Kezdi el kérlelni, ha már szóba állt vele ez nagymester. Külön jó pontnak számít, hogy kis növésű egyénnel találkozott össze. Őket jobban csípi, mint azokat nagy bengákat, aki szinte eltapossák.*
//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Alesian végre igazi trükköt láthat, amitől nagyon belelkesedik. Persze látott már ő varázslókat utazásai során, sőt még dolgozott is eggyel egy darabig, de az a mogorva öreg nem sok figyelemre méltatta. De ez a példány itt, úgy tűnik, hogy vevő a társaságára. Legalábbis még nem zavarta el. Igaz, hogy a hangoskodására kap néhány csúnya pillantást, szóval vissza vesz egy kicsit. Nagy kár, hogy amint piszkálni kezdi a lebegő dobozt, azt néhány pillanat múlva visszahull az asztalra, de ezt nem hagyja neki a két apró kis kéz, mert elkapja.*
- Komolyan nagyvarázsló vagy?* Képed el a kicsi. Ránézve nem mondta volna meg róla. Az igaz, hogy a gnómok nem a szépségükről híresek. Nem ritka, hogy a köztük szépnek mondottak füléből vagy orrából másoknak annyira nem gusztusos szőröcskék állnak ki. Nem is ez ami furcsa lenne, hanem az egyszerű viselet, de végül is ezen is hamar túl tudja tenni magát. A varázslóknál semmin nem szabad már fennakadni. Ennek jó példája, hogy a torony mestere ide a az istenek háta mögötti helyre pakolta le a lebegő tornyát.*
- Alesian, komédiás.* Lehet egy apró kézcsókot a gnómkacsóra. Hiszen mi másért nyújtotta volna a kezét egy ilyen nagy varázsló felé? A nagymester most lehuppan a földre, hogy szemügyre vegye a kis tündért. A szárnyait még meg is tapizza, amire elsőnek összerezzen, de hagyja neki. Elvégre nagy varázsló, vagy mi a szösz.*
- Az vagyok bizony.* Nyel nagyot, még ha gnóm is, de csak nőből van. Érzi meleg leheletét, ahogy odahajol hozzá, hogy suttogjon neki.*
~ Nem lesz rossz egy nagyvarázslót megfektetni. ~* Fut át agyán, még akkor is, ha lány megjelenésében nem éppen a legkívánatosabb. Teysus mércéje itt is megállja a helyét. A mérleg serpenyőjét kiegyenlíti az a tény, hogy nagyvarázsló. Ebben nem kételkedik egy fikarcnyit sem. *
- Nem tudok róla, hogy többen is lennének a közelben, vagy akkor csak én nem találkoztam velük.* Rántja meg a vállát, majd aztán erőlködik egy kicsit, hogy ő is megmutassa saját varázstudományát.*
- Én is tudok varázsolni amúgy, vagy valami hasonlót, de inkább hanyagolom, mert vagy nem sikerül, vagy nem jön létre úgy, ahogy kéne.* Rántja meg a vállait. Ebbe már rég beletörődött. Teysustól eredő trükkjeivel pedig nincs teljesen tisztában, hogy az micsoda. Ezen képességeit csak nemrég kezdte el felfedezni.*
- Mutass még valamit. Légysziii!* Kezdi el kérlelni, ha már szóba állt vele ez nagymester. Külön jó pontnak számít, hogy kis növésű egyénnel találkozott össze. Őket jobban csípi, mint azokat nagy bengákat, aki szinte eltapossák.*
3264. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-06-08 07:27:25
Üzenet elküldve: 2022-06-08 07:27:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
// Toronykodás //
//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem különösebben foglalkozik már a körülötte elhaladó vagy a szobába beleső alakokkal, itt mindenki jobb esetben a saját dolgával törődik. Ám mikor az egyik szerzet a közelébe ér, már odapillant, de csak úgy félgőzzel, mert most a kis fadoboz lebegtetésével van elfoglalva. Annyit tud első pillantásra felmérni, hogy valami alacsony szerzet, lehet az is, hogy egy kölyök az, a hangjából se nagyon derül ki több. Aztán érkezik a taps, amire fel is húzza az orrát, mert csak úgy dagad a büszkeségtől, hogy bizony fel tudta emelni csupán a kézmozdulatával a tárgyat az asztalról. Mikor odasétál mellé és elkezdi a fadobozt piszkálni, miközben az lebeg az asztal felett nem sokkal, abba is marad a koncentráció és lesuttyan az asztalra vissza. Néhány kéretlen tekintetet azért kap, mert ilyen hangos tevékenységet mer végezni egy ilyen helyen. Vissza is tompítja a hangját és odafordul a jövevényhez.*
-Xavylari nagyvarázsló. *Teszi fel a viseltes kalapot, ami csodásan kiegészíti a koszos és foltozott pulcsi látványát, közben a kacsóját nyújtja. Úgy tippel, nagyjából egy magasak lehetnek, ezért is kellett a sapka, hogy ő magasabbnak tűnjön.*
-Benned kit tisztelhetek békeporonty? *Teszi fel a kérdést, fennhéjázó hangnemben, mintha valóban már sokat megélt mágus lenne.*
-Menőőő bizony… *Ekkor lép mögé és szorosan a másikhoz hajol, mert bizony megakadnak a szemei a szárnyakon.*
-Beszarok! Te tündér vagy!? *Ő meg azokat kezdi el fogdosni, ha a másik nem ugrik el előle.*
-Sokan vagyok... izé... errefelé? *Teszi fel a kérdést, hiszen ha tudta volna, hogy itt minden második bokorban ilyenek császkálnak, már régen erre vette volna az útját.*
//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nem különösebben foglalkozik már a körülötte elhaladó vagy a szobába beleső alakokkal, itt mindenki jobb esetben a saját dolgával törődik. Ám mikor az egyik szerzet a közelébe ér, már odapillant, de csak úgy félgőzzel, mert most a kis fadoboz lebegtetésével van elfoglalva. Annyit tud első pillantásra felmérni, hogy valami alacsony szerzet, lehet az is, hogy egy kölyök az, a hangjából se nagyon derül ki több. Aztán érkezik a taps, amire fel is húzza az orrát, mert csak úgy dagad a büszkeségtől, hogy bizony fel tudta emelni csupán a kézmozdulatával a tárgyat az asztalról. Mikor odasétál mellé és elkezdi a fadobozt piszkálni, miközben az lebeg az asztal felett nem sokkal, abba is marad a koncentráció és lesuttyan az asztalra vissza. Néhány kéretlen tekintetet azért kap, mert ilyen hangos tevékenységet mer végezni egy ilyen helyen. Vissza is tompítja a hangját és odafordul a jövevényhez.*
-Xavylari nagyvarázsló. *Teszi fel a viseltes kalapot, ami csodásan kiegészíti a koszos és foltozott pulcsi látványát, közben a kacsóját nyújtja. Úgy tippel, nagyjából egy magasak lehetnek, ezért is kellett a sapka, hogy ő magasabbnak tűnjön.*
-Benned kit tisztelhetek békeporonty? *Teszi fel a kérdést, fennhéjázó hangnemben, mintha valóban már sokat megélt mágus lenne.*
-Menőőő bizony… *Ekkor lép mögé és szorosan a másikhoz hajol, mert bizony megakadnak a szemei a szárnyakon.*
-Beszarok! Te tündér vagy!? *Ő meg azokat kezdi el fogdosni, ha a másik nem ugrik el előle.*
-Sokan vagyok... izé... errefelé? *Teszi fel a kérdést, hiszen ha tudta volna, hogy itt minden második bokorban ilyenek császkálnak, már régen erre vette volna az útját.*
3263. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-06-07 12:48:22
Üzenet elküldve: 2022-06-07 12:48:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Toronykodás //
//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Odasétál a lépcsősor elé, gyanúsan ködös, szó szerint. Nem is lép föl rá rögtön, hanem megtapogatja.*
- Beszarok! Ezt nevezem én lépcsőnek.* Óvatosan rápróbál, de mivel bírja, ezért felsétál rajta. Egészen az ajtóig.*
- Ha egyszer ez a köd eloszlik, akkor lesz nagy szívás.* Néz a mélybe, majd újfent leporolja magát. Talán most végre működni is fog a varázslat, de ha nem, hát nem. Akkor sárosan megy be. Mást nem igazán tehet. Belépve körbe csodálkozik mindent. Besétál a könyvespolcok közzé, megpiszkálja a ketyeréket, meg mindent amit csak meglehet. Nem is áll meg itt, hanem megy felfelé, hogy bejárja az egészet. Az egyik ilyen teremben éri igazán meglepetés. Belépve egy kis alak ül neki háttal. Eddig nem túlságosan találkozott össze más lényekkel itt. Ha mégis, akkor azok könyveket bújtak, meg vagy ilyen unalmas dolgokat csináltak, amikben nem nagyon lehetett zavarni őket.*
~ Megint egy savanyú alak? ~* Megrántja a vállát és indulna is tovább. Csakhogy az ott valamit csinál, mert hirtelen valami csak úgy felemelkedik az asztalról.*
- Azt a kurva!* Szökik ki a száján, pont elég hangosan, hogy ezt bárki meghallja. De, ha mégse, akkor még tapsol is hozzá.*
- Ezt nevezem én remek mutatványnak.* Közelebb is totyog az ücsörgő teremtményhez. Ha pedig elérte az asztalt, akkor ugrik egyet, hogy megüsse egy kicsit a tárgyat, ami éppen lebeg.*
- Menőőő!* Nagyon tetszik neki ez a trükk, ha teheti, akkor még piszkálja azt a lebegő micsodát egy darabig, mint a macska a gombolyagot, de közben, azért rásandít a varázslóra is. Kíváncsi, hogy miféle szerzetnek rontja itt a levegőjét.*
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására döntése alapján róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt VAGY nem mágikus ruházata elnyűtté, kopottá, szakadottá válik.
//Nyílt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Odasétál a lépcsősor elé, gyanúsan ködös, szó szerint. Nem is lép föl rá rögtön, hanem megtapogatja.*
- Beszarok! Ezt nevezem én lépcsőnek.* Óvatosan rápróbál, de mivel bírja, ezért felsétál rajta. Egészen az ajtóig.*
- Ha egyszer ez a köd eloszlik, akkor lesz nagy szívás.* Néz a mélybe, majd újfent leporolja magát. Talán most végre működni is fog a varázslat, de ha nem, hát nem. Akkor sárosan megy be. Mást nem igazán tehet. Belépve körbe csodálkozik mindent. Besétál a könyvespolcok közzé, megpiszkálja a ketyeréket, meg mindent amit csak meglehet. Nem is áll meg itt, hanem megy felfelé, hogy bejárja az egészet. Az egyik ilyen teremben éri igazán meglepetés. Belépve egy kis alak ül neki háttal. Eddig nem túlságosan találkozott össze más lényekkel itt. Ha mégis, akkor azok könyveket bújtak, meg vagy ilyen unalmas dolgokat csináltak, amikben nem nagyon lehetett zavarni őket.*
~ Megint egy savanyú alak? ~* Megrántja a vállát és indulna is tovább. Csakhogy az ott valamit csinál, mert hirtelen valami csak úgy felemelkedik az asztalról.*
- Azt a kurva!* Szökik ki a száján, pont elég hangosan, hogy ezt bárki meghallja. De, ha mégse, akkor még tapsol is hozzá.*
- Ezt nevezem én remek mutatványnak.* Közelebb is totyog az ücsörgő teremtményhez. Ha pedig elérte az asztalt, akkor ugrik egyet, hogy megüsse egy kicsit a tárgyat, ami éppen lebeg.*
- Menőőő!* Nagyon tetszik neki ez a trükk, ha teheti, akkor még piszkálja azt a lebegő micsodát egy darabig, mint a macska a gombolyagot, de közben, azért rásandít a varázslóra is. Kíváncsi, hogy miféle szerzetnek rontja itt a levegőjét.*
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására döntése alapján róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt VAGY nem mágikus ruházata elnyűtté, kopottá, szakadottá válik.
3262. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-06-07 07:31:55
Üzenet elküldve: 2022-06-07 07:31:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Bizony már itt van vagy egy napja és bújja a könyveket, amiket persze ésszel fel tud fogni. Szerencsére ezekből az irományokból viszonylag sok van idebenn úgy érzékeli. Természetesen a fokozatosságot betartva, hiszen nem kezdheti mindjárt a mágia magasiskolájával, bár nyilván megpróbálta, de abból egy kukkot se értett. Így most szépen haladgat, néha elbújik egy félreeső sarokba, hogy kipróbáljon egy-egy egyszerűnek és ártalmatlannak tűnő varázslatot. ~Naaa gyerünk! Mozdulj már meg! ~ Visz is magával egy viszonylag kicsi tárgyat, hátha az égbe tudja emelni, csupán mágikus aurájával és a leírt kézmozdulattal. Ha a varázslat nem sikerül, úgy csüggedt képpel, ha viszont igen, úgy széles mosollyal sétál vissza az asztalhoz, hogy folytassa a tanulás rögös útját, amin elindult.*
A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására a egy hozzá közel lévő tárgyat két körig, pár méter magasban, egy helyben tud lebegtetni.
*Bizony már itt van vagy egy napja és bújja a könyveket, amiket persze ésszel fel tud fogni. Szerencsére ezekből az irományokból viszonylag sok van idebenn úgy érzékeli. Természetesen a fokozatosságot betartva, hiszen nem kezdheti mindjárt a mágia magasiskolájával, bár nyilván megpróbálta, de abból egy kukkot se értett. Így most szépen haladgat, néha elbújik egy félreeső sarokba, hogy kipróbáljon egy-egy egyszerűnek és ártalmatlannak tűnő varázslatot. ~Naaa gyerünk! Mozdulj már meg! ~ Visz is magával egy viszonylag kicsi tárgyat, hátha az égbe tudja emelni, csupán mágikus aurájával és a leírt kézmozdulattal. Ha a varázslat nem sikerül, úgy csüggedt képpel, ha viszont igen, úgy széles mosollyal sétál vissza az asztalhoz, hogy folytassa a tanulás rögös útját, amin elindult.*
A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására a egy hozzá közel lévő tárgyat két körig, pár méter magasban, egy helyben tud lebegtetni.
3261. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2022-06-04 17:17:27
Üzenet elküldve: 2022-06-04 17:17:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Nyílt //
* A sok szenvedés végül meghozza a gyümölcsét. Az út elkanyarodik. Látszik, hogy sokan tapossák, de nem is csoda, ha egy lebegő toronyhoz vezet. Alesian is arra indul el. A mocsár pedig hirtelen véget ér.*
- Szilárd talaj!* Borul le a földre. Elsőnek ez ami foglalkoztatja, és csak ezután jöhet a torony, ami ott lebeg, ahogy azt már sokan elmondták neki.*
- Teysus szerelmére, hát létezik.* Csodálkozik rá a fenséges építményre.*
- Akkor is egy bolond az aki ilyen helyre épít fel egy ilyet. Mégis miféle ostoba varázsló lehet ez az Arborg vagy ki?* Viszont a tornya tényleg nagyon pofás. Közelebb is sétál, de előtte még megpróbálja megtisztítani mocskos ruháját. Kicsit leporolja magát, aztán Teysus talán megsegíti. Ha nem, akkor marad sáros.*
Tökvirág Alesian megpróbált varázsolni egy Vásott elegancia nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
* A sok szenvedés végül meghozza a gyümölcsét. Az út elkanyarodik. Látszik, hogy sokan tapossák, de nem is csoda, ha egy lebegő toronyhoz vezet. Alesian is arra indul el. A mocsár pedig hirtelen véget ér.*
- Szilárd talaj!* Borul le a földre. Elsőnek ez ami foglalkoztatja, és csak ezután jöhet a torony, ami ott lebeg, ahogy azt már sokan elmondták neki.*
- Teysus szerelmére, hát létezik.* Csodálkozik rá a fenséges építményre.*
- Akkor is egy bolond az aki ilyen helyre épít fel egy ilyet. Mégis miféle ostoba varázsló lehet ez az Arborg vagy ki?* Viszont a tornya tényleg nagyon pofás. Közelebb is sétál, de előtte még megpróbálja megtisztítani mocskos ruháját. Kicsit leporolja magát, aztán Teysus talán megsegíti. Ha nem, akkor marad sáros.*
Tökvirág Alesian megpróbált varázsolni egy Vásott elegancia nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3534-3553