Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ingoványos vidék (új)
MágustoronyNincs "kisebb" helyszín
Ezen a helyszínen lehetőséged van varázsolni tanulni! Kattints ide, hogy tanulhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 94 (1861. - 1880. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1880. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-23 18:39:14
 ÚJ
>Nairada Cray'ra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

//A mágia színe//

*Nellara valószínűleg most már végleg távozik tőlük, és ennek Nairada most nagyon is örül. Nem a tündérrel van baja, csak szeretné, ha ennek az egész műsornak vége lenne. Fel sem tudja fogni, hogy két nő hogy állhat le egymással verekedni, mikor még két férfitól is nagyon alantasnak tartja.*
- Azért remélem, nem lesz szükség a testőreimre arra sem.
*Szerencsére idefelé is elég eseménytelen útjuk volt, Nai a jó részét át is aludta. Most is kétli, hogy bármi történhetne, inkább a nagyobb problémát az jelenti neki, mivel utazzon. Igaz, felsorolt két lehetőséget is az imént, de a hintó lassú, a lovon meg egyik őrével kéne osztozkodnia, de akkor a kettő közül inkább az utóbbi. Arthenniornál szeretne lenni minél hamarább.*
- Csodálkozik? A tudás értékes dolog. Bizonyos értelemben megfizethetetlen, de gondolom mágusként ezt maga tudja a legjobban.
*Ha valami miatt meg nem állítják őt, ő is elindul lefelé, hogy odalenn elmondja apjának a hallottakat, és összekészülődjenek. Laput és Kriyont odalenn várja meg, addig gyorsan lekötik az egyik lovat Nairadának a kocsi elejéről és felnyergelik neki.*


1879. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-23 17:21:04
 ÚJ
>Nellara Han avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Vakmerő

//A Mágia Színe//

*Úgy tűnik, hogy a mágia hat, mert Lapu meggondolja magát, és nem folytatja a verekedés, a tündér legnagyobb megkönnyebbülésére. Így valószínűleg a kerubi is el fog tűnni, de Nellarát már nem érdekli, csak el akar tűnni ebből a rémálomból. Haza akar menni, teát inni, olvasgatni, kicsit megnyugodni, és hallgatni a többiek viccelődését, miközben teljesen elfelejtheti a történteket.*
- Úgy tűnik, valakinek komoly problémái vannak.
*Morogja, majd int a többieknek, sarkon fordul, és már el tűnik. Hacsak valaki nem megy oda hozzá, és állítja meg - amiben erősen kételkedik - valószínűleg hazáig meg sem áll.*


1878. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-23 17:01:43
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Az utolsó mentsvár//

*Amíg a férfi odébbáll, Taitos gyorsan neki is lát a piszkos munkának. Négy remekműnek is beillő söpréssel a kupachoz húzza a port, aztán a könyvre néz. Valami dereng abból, ami bele van írva.*
-Úgy látszik, igen.
*Végignéz a falon.*
-Ezeknek a nagyját itt olvastam. Persze a felük még így is hátra van.
*Húzza odább a koszt.*
-No és, maga miért van itt?
*Lép odább a kupacot pásztorkodva, továbbra sem szakítván meg a társalgást.*
-Persze, mágiát tanulni, tudást keresni, ezt tudom. Na de arra mi az oka?
*Kérdez kissé célzottabban. Őt nem ezek érdeklik. Inkább a háttérben megbúvó dolgok érdeklik.*
~Tényleg mire akarhatja?~
*Kicsit méregeti az előtte állót. Szinte öregnek is lehetne nézni, amihez a gazdagság látszata társul. Taitos erre lélekben lép is egyet hátra. Nincsenek jó tapasztalatai az ilyesmi emberekkel.*
~De persze a könyvet ne mindig a borítójáról.~
*Megáll hát a takarítással, hogy figyelhessen illően a válaszra.*


1877. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-23 13:21:35
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140

Játékstílus: Szelíd

//A Mágia Színe//

*A kedélyek lecsillapodni látszanak. Lapu habozik, nem próbálkozik tovább Nellara megtépésével, amit a tündér kihasználhat, és végre eltűnhet, ahogy eddig is szándékában állt volna. Remélhetőleg senki nem gerjeszti tovább a feszültséget. Amint a két lány közötti távolság legalább tíz lépésre nő, a kerubi egy pillanat alatt szertefoszlik, és mintha ott sem lett volna.*


1876. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-23 00:07:57
 ÚJ
>Kilvard Guldraen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Taitos//

*Karikás szemekkel, könyve fölé hajolva olvas. Órák óta mást sem csinál, meglehetősen álmosító tevékenység. Rúnák, betűk, cirkálmányok egymás-hegyén hátán. Na nem, mintha unná, de a jóból is megárt a sok.
Egy taláros húz el mellette, megszólítja hát.*
-Jó uram. Abogr mester szabad most?
*A taláros továbbsiet, ő pedig nem erőlteti. Fogalma sincs, hogy a férfi most Abogr mesterért ment, vagy csak szimplán figyelmen kívül hagyta a kérdését.
Visszabújik hát a könyvébe, illetve csak visszabújna, ha nem zökkentené ki a heves dudorászás a közelben.
Egy pillanatra hátrafordul, hogy megnézze magának a hang forrását. Először csak egy porfelhő zúdul alá a lépcsőfordulóban, majd egy seprű és egy alak követi. Egy fiatal férfi a dalolászó, ráadásul a seprű is hozzá tartozik. Ez nem lenne éppenséggel negatív, de még akár annak is felfogható, amennyiben körülötte óhajt sertepertélni.
Nem téved, a férfi néhányszor körbesepri, miközben igyekszik a könyvébe bújva visszarázódni a tanulásba. Sajnos nem eszik olyan forrón azt a bizonyos kását és a dal az ő fejébe is belemászik, már azon kapja magát, hogy ő is dúdolja magában a refrént.
Végül a férfi megszólítja, ő pedig feszült pillantás kíséretében felpattan.*
-Hogyne fiatalúr, takarítson csak.
*Álltában tovább bújná a könyvet, de a fiú ismét megszólítja.*
-Ezt nem kétlem. ~Kétlem.~ Olvasta talán?
*Néz homlokráncolva a fiúra és az arca elé nyújtja a nyitott könyvet.*



1875. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-22 21:13:47
 ÚJ
>Avalija Taldan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//A Mágia Színe//

*Lapu nem reménykedik. Nincs miben, tekintve nem ismeri ezt a varázslatot, sosem látott még kerubit, és halovány fogalma sincs arról milyen szándékkal szorongatja a szakadt testetlen alak a böhöm kardot. Lapu egyszerűen csak meglepődik, ledöbben, leeseik az álla, kizökken, és rábambul a kerubira. Ezen pillanatban túl sok gondolat, szándék nem tudatosul a szöszkében. Értetlenül pislog, és nyilván nem megy neki egy kardos kísértetnek, tekintve előéletét a békés kísértetekkel kapcsolatban. Vagyis egészen lenyugszik, még amaz mutogat rá, és beszólogat. Ha lenne mersze, most visszafeleselne. Ehelyett csak áll, penge vékonyra szorított ajkakkal, és latolgatja a mikéntet.
Változatlanul feltett szándéka széttépni a tündért, de persze immár nem olyan sürgős az. Majd később, otthon. Vagy ha ez a varázslény megunta az ácsorgást, és szertefoszlott.*



1874. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-22 20:57:09
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Az utolsó mentsvár//

*Taitos is elégedett. Végre úgy tűnik mindketten helyesnek találják azt, amit ő helyesnek talált magában. Taitos ugyanakkor a hunyorgó szavakra nem tud nem elkezdeni aggódni megint.*
~Azt mondja semmi? Miért nem mondja nyíltan?~
*Elkomorodik.*
~Talán őt is figyelik? Talán ő sem tud tenni ellene valamiért? Mi lehet a háttérben?~
*Kérdezgeti magát, mert Worenth után, ha Abogr is elvész, Taitosnak nem lesz kihez mennie, ha elakad.*
~Mi folyik itt a mágusoknál? Ennyire kapzsik voltak, hogy nem ásták el a csontokat?~
*Gondol vissza saját meghívására, melyet a Sötétség adott neki, és ami most az Alvó Isten alatt nyugszik.*
~A hatalom elvakít.~
*Sóhajt magában, majd felel a mesternek. Vagyis felelne, erre is, ha a kérdés nyitja után nem taglóznák le a mennydörgő szavak.*
-Én tudom.
*Suttogja.*
-Nem jó...
*Komorodik el ő is, mint a szoba, és bezárja tenyerét.*
-De választ adtál, mester, legközelebb gyors leszek.
*Ezzel letelepszik oda, ahol székét reméli, és hajnalig ő is pihenni tér. Másnap persze a nap, ha nem is első, de második sugarára felkel. Éhes, mint a veszedelem, így nincs más hátra, kimegy, felmarkol egy követ, ékes mágusnyelven odaképzeli, hogy ehető és óvatosan ráharap, remélhetőleg nem homokot karcolva le ezzel a reggelinek szánt étekről. Ha végzett, akkor nekikezd a takarításnak. A legfelső szinten kezdi. Seprűt ragad tegnapról tudván, hol is találja. Keres valamiféle portörlő rongyot is, és így indul neki polcról polcra, szintről szintre, görgetve lefelé a port. Közben szomorkásan rágja magát azon, hogy itt sem lelt teljes bizonyosságra. Egy dalt dúdolgat.*
-Messze a fényes
Csillagos égen
Hol a hold járja táncát
Egy csillag ég ott
Néked fényes, add hát kezed a tánchoz.
*Fordul kettőt a seprűvel, kissé melankólikusabban, minthogy azt vidám szórakozottságnak lehetne nevezni.*
-Mondd, hol vagy csillag
Fény a sötétben?
Hol vagy szívem lángja, te fehér?
Hol vár minket az ég menedéke,
Hol nem huny ki soha a varázs?
*Ezt dúdolgatja, ahogy arra a szintre seperget le mindent, ahol Kilvard is üldögél. Először körbesepri két refrén között.*
~Mágusnak úgysem való a feleség.~
*Villan át savanyúan elméjén, majd mikor már nincs koszos hely, csak a férfi alatt, abbahagyja a halk nótázást és odalép.*
-Bocsánat, egy perc lenne csak!
*Jelzi egyértelműen, hogy seperne mindenféle porverő varázslatot mellőzve.*
-A jellem legjobb formálója a seprű.
*Vigyorodik el hozzátéve.*
-Abból pedig ezt kihagyták.
*Bök a könyvre, melyet talán már másolt is le, noha nem biztos abban, hogy tudja melyik ez, ezért kicsit fölé is hajol, ha a férfi nem csapja össze és ugrik el azonnal, hogy lássa mit tanulmányoz.*



A varázsló hasára teszi kezét, és elmormol egy rövid igét, melynek hatására képessé válik kövek, sziklák vagy akár egész fák megevésével csillapítani éhségét. Testalkata nem változik, az ételek elfogyasztása nem tesz benne kárt, és emésztőrendszerének olyan, mintha bármilyen hétköznapi ételt evett volna. Hatóideje egy kör.

1873. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-20 22:16:29
 ÚJ
>Kilvard Guldraen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

*Az oly soká várt Mágustorony. Délcegen, hivalkodóan lebeg a tó felett, a felleglépcsők pedig hívogatóan invitálnak a toronyhoz. Őt nem kell túl sokat csalogatni, hosszú út áll mögötte.
Lassan, felszegett állal lépdel fel a pillértelen lépcsőkön, majd három óvatos kopogás, és kitárul előtte az ajtó.
Egy szolgáló nyit ajtót, ő pedig biccentve lép be rajta. Felemelő érzés a rengeteg könyv látványa, ám világ életében a türelmet tartotta egyik legfontosabb erényének. Nem csak varázskönyvek, de minden fajta tudományos, történelemi, miegymás.
A vörös talárt viselő szolgáló odavezeti a kért blokkhoz. Itt is megannyi polc, ő azonban nem a könyvek gerincét szemléli egyelőre, hanem a plafont. Vajon mi lehet a torony tetején? Talán megannyi, halandók elől eltitkolt varázslat? Esetleg Abogr mester privát fürdőszobája?
A nagymestert nem támadná le kérdéseivel, akkor sem, ha ő maga nyitott volna ajtót neki. Előbb magába kíván szívni annyi tudást itt, amennyit csak tud. A munka ráér, tartja a mondás is.
A Vasbank jóindulatából bizony jó néhány lépcsőfokot kihagyhat, és ezt nem felejtheti el.
Leül az asztalhoz és felcsapja a könyvet, amit a vörös taláros a kezébe adott. A mosoly legkisebb jele nélkül veszi át és szigorúan, de élvezettel olvassa a betűket, minden szót alaposan megrág. Bizony, hosszú nap lesz.*


1872. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-20 14:16:35
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//Az utolsó mentsvár//

*Abogr szúrós szemekkel hallgatja Taitos elmélkedését, de arcára talán az elégedettség jelei is oda vannak írva, hisz az ifjú meglehetősen leleményes és könnyen felveszi gondolatainak fonalát.*
- Nincs sem eleje, sem vége így tekinthetjük körnek a semmit is. *Bólogat az újabb reflektálásra, miközben egy imént megfogott szék karfájára támaszkodik.* Ahogy a mindent egyaránt. De ha ragaszkodunk a kiinduló és végpontokhoz, a semmi, ahonnan a kör indul, s a minden az út, mely a semmibe vezet. Egyszer talán semmi volt, s talán egyszer megint semmi is lesz.
*Majd szemei körül a ráncok ismét huncut vonalat öltenek, s Taitosra néz:*
- De az is lehet, hogy ami most van, az valójában semmi ahhoz képest, ami lehet még.
*Jelenti ki komolyan, majd felnevet. Mindeközben áttér egy másik asztalhoz, ahol még nem látja megfelelőnek a székek szimmetriáját, s tovább hallgatja Taitost, miként az érveire reagál. Kedveli ezt a kis fickót, de a világért sem kötné az orrára. Abogr, az Abogr, ki tudja kiről, mikor, mit gondol.*
- Képzeld el, hogy az ember, vagy bármely más szerzet megtalálja a világ első almáját és beleharap. Csodálatosnak, különlegesnek érzi, ahogy a lédús gyümölcs szétomlik a szájában, s megállapítja, hogy ez egy csoda. Rövidesen egyre több almafa lesz, mert az ember többet akar a csodából, s lassan mindenkihez eljut a gyümölcs. Mindenki megízlelte már, s mindenki tudja, hogy néz ki, immár átlagos, s nem különleges. A mágiának addig van varázsa, míg csak néhányan ismerik tudományát, s csak addig szolgál válaszokkal is. *Abogr arca egy pillanatra elsötétül, s halk sóhajjal teszi le a széket, valójában nagyon fáradt, mintha az idők kezdete óta nem pihent már, lábai kissé láthatóan megrogynak. Szemeit azonban az emberen pihenteti, aki a megoldáson töri a fejét, ami tetszik az öregnek. Miként Taitos gondolatban közeledik a megfejtéshez, úgy borul Abogr arca, s egyre komorabb és sötétebb lesz. Olybá tűnik, mintha az előbb még túláradó fényárban úszó szoba csillogása is kissé megkopott, rideggé, s hideggé válna, mintha a fény szürkülne, mintha a szabad ég alatt felhők takarnák el a napot. Mintha vékony anyaggal vonnák be az addig szelíd realitást. Taitos varázslatára az öreg nem figyel, csak az embert nézi, nyilvánvaló, hogy számos hasonló mutatványt látott már, jóllehet az ifjú válasza így is meglehetősen látványosra sikeredik. A fürgeség szó kimondásának pillanatában a szobára ismét sötétség borul, az egyetlen fénypászma, mi Taitos tenyeréből a falra irányul, azonban ez is inkább csak egy apró alagút a sötétségben, szét nem terjed sehová. Abogr hangja ekkor elemi erővel szólal meg, dörgedelmes visszhangot keltve még a berendezett teremben is, túlvilági jelenéshez hasonlatosan szól az ifjúhoz:*
- Megkaptad hát a választ, még, ha nem is erre számítottál, ifjú Taitos! Talán felmerül benned a kétség, hogy miért van oly sok lehetőség egyetlen kérdésben, miért az ennyiféle válasz, talán azt gondolod az öreg a bolondját járatja veled. Ne tedd! Óriási zavart, anomáliát érzek a Karavánpihenőnél! Hogy ez jó, vagy rossz, azt ne tudom, de nem is én fogom megtudni. *Az öreg egy pillanatra tétovázik, mintha egy számára kedves személynek olyat kellene mondania, mit ő valójában nem akar, ezúttal azonban nincs választása:*
- Mindegy, hogy lusta, vagy szorgalmas, mindegy, hogy ügyes, vagy tehetségtelen! De a kérdésre válasz kell, a válaszra pedig megoldás...! Az én kérdésemre adott válaszod, tekintsd immár a sajátodnak: CSAK GYORSAN!
*Abogr hangja elhal, s a szobában ismét csak egyetlen gyertyaláng ég, ha Taitos tenyerét még nyitva tartja, akkor csak fénypászmájába kapaszkodhat és a gyertyafénybe. Talán még láthatja Abogr talárjának csücskét a lépcsőfordulóban eltűnni, úgy látszik a mester mára nyugovóra tér. Ami marad utána, az továbbra is talán csak talány, talán egy kör, mely bezárul, majd kinyílik ismét, talán semmi, de az is lehet, hogy minden. Hogy ezzel a helyzettel, s a kapott válasszal mihez kezd, s kivel, az már Taitoson, a Zöldfülűn múlik. Lehet, hogy az utolsó mentsvár, mire számított, s mibe kapaszkodott, nem a tó felszíne felett szelíden ringatózó mágustorony öreg lakója.*

A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.20 14:21:59


1871. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-19 12:13:25
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Az utolsó mentsvár//

*Taitos is beszáll a pakolászásba. Nem sok pihenés jut elgyötört testének és lelkének, de ha itt az alkalom, hát megy. Megígérte. Hallgatja az öreg megoldását a botra.*
-Akkor a semmi is kör lenne?
*Kérdez rá kicsit továbbgondolva a dolgot. Mert ugye a bot két végét két módon is közelíteni lehet, az egyik egy karikát ad, a másik meg az űrt. Ilyen módon pedig logikus a kérdés, hogy a karika lényegében egyezik-e valahol a semmivel.*
~Pontosan ez lenne a legfontosabb kérdésem ma.~
*Jut eszébe, hiszen pont erről akart kérdezni, noha a bot két vége helyett itt egészen más játszaná a főszerepet. Az, hogy az emberek a kört képviselnék, még nem jutott Taitos eszébe. Most hirtelen egyszerre zúdul rá belül sok érv és ellenérv is, úgy dönt a kritikus szemlélet maradhat későbbre, most csak elfogadja. Ekkor viszont valami furcsát hall a mágus szájából.*
-Mert nem is különleges.
*Biccent.*
-Mindannyiunk része. A különlegességét csak mások lustasága adja, nem de?
*Azért persze nem biztos magában. Töredéke annyi ember fordult meg kezei alatt, mint Abogr mester látószögében.*
-Persze van, aki erre születik, meg van, aki soha nem lesz olyan jó futó, mint a többiek, de azért a legtöbben képesek kellene, hogy legyenek rá.
*Taitos világnézetében ez egy fontos pont. Szerinte a mágia szárny, melyet nyitogatni kell. A mágusok sasok, a varázslók, akik ugye kevésbé érzékenyek, de képesek a varázslatok létrehozására a lusta röptű tyúkok, a köznép tömegei pedig röpképtelen madarak.*
~Mint a struczkokas.~ *Emlékszik vissza a Wegtoren környéki pusztákról a többiek által ismertetett futómadárra, aki a legenda szerint lustaságból inkább nagyobb lábat növesztett. Nem elmélkedik ezen tovább, mert az öreg újra valami sejtelmeset tesz a végére.*
~Szóval egy gyors varázslat?~
*Mialatt ezen elmélkedik újabb válaszát is megcáfolja a mester.*
~Ez egy rossz kérdés akkor. Túl sok illő megoldás van, mégis csak egy számít helyesnek.~
*Könyveli el és úgy dönt, stratégiát vált. Ugyanis akkor most nem a kérdésre kell választ adnia, hanem azt megtudni, hogy a mester mire is gondolt. Így a segítségek mentén indul el fejben.*
-Remélem!
*Mormogja és már át is kezd pörgetni minden eddigi lehetőséget, kiindulva abból, hogy mennyire a választásra helyezte a hangsúlyt a mester, mikor ő azt szóba sem hozta.*
~No lássuk akkor mink van. Kimondtam már ezt.~
*Gyorsan igyekszik fakuló emlékei között sorban végignézni az elmúlt pár percben kiejtett szavait. Sokat elvet, valamennyit meg is tart magának a képzeletbeli válaszlehetőségek gyanúsítottjai között, mikor a Mester újra közbeszól.*
~Direkt erre játszik, mi?~
*Zökken ki, hiszen a levélre terelődik a szó, ami fontosabb annál, minthogy megfeleljen erre a kérdésre és csilloghasson, mint egy jó megoldást felmutató.*
-Van bármi esély megoldani a helyzetet?
*Kérdez rá egyenesen. Nem igazán tudja, hogy mihez is kezdhetne ezzel az egésszel ott északon.*
~Egyedül kevés leszek.~
*Persze a kérdésre adandó választ sem felejti el. Újabb ötlete támad.*
~Talán a gyorsaság az?~
*Ezt ugyebár ki is mondta, időt is ad, mindenki vágyik rá.* ~Ezért épül a sok szekér.~
*Aki pedig lusta, az hájasan, lassan öregszik meg.*
~Az utolsó két utalása pedig egyértelműen erről beszél. Mindegy, hogy mit csinálsz, ha elég gyors vagy, akkor időt nyersz, ha lusta, akkor vesztegeted.~
*Erre pedig új stratégiájának megfelelően illik Abogr célozgatása is, így végül csak két szék betolása között megszólal.*
-Azt hiszem megvan a megoldás.
*Kinyújtja a tenyerét és ösztönösen mozgatja körbe-körbe, remélve, hogy egy apró fénycsíkot varázsolhat így a torony oldalára. Ha nem, az sem baj, akkor ujjaival szemléltet. Kicsit árnyaltabban mondja ki a megoldást, hiszen a gyorsaság nem foglalja magában az ügyességet, mint feltételt, csupán a szorgalmas edzést, azonban van egy szó...*
-A fürgeség az.
*Szól most már remélve, hogy végre Abogr is elfogadhatónak találja adott válaszát.*

A varázsló előretartja tenyerét, melynek hatására abból vékony fénysugár lövell ki. Hatása addig tart, míg a varázsló vissza nem húzza a kezét vagy ökölbe nem zárja tenyerét.

1870. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-14 17:48:45
 ÚJ
>Kriyon con Althabarad avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//A Mágia Színe//

*Kriyon nem ismeri különösebben a kerubit, így nem tud szájtátva merengeni dolgokon, meg nem is érdekli. Hősünknek a közvetlen veszély fogalmáról is fura elképzelései vannak, így nagyjából csak sajnálkozik, hogy nem nézheti tovább a csajbunyót.*
~ Persze egy igazi jobb lett volna. Szőke meg barna loboncok, bőr nadrágocska, lobogó dudák, sár és víz! ~ *a kollégiumi élet kemény, meg kell hagyni.*

*Látja, hogy Nell táncikál, talán varázsol, de úgy tűnik, annak a hatása vagy nem sikeres, vagy majd csak később kezd hatni. Ellenben Kriyon halál laza és kisimult, mióta Nairadát stírölheti, így nem venne észre semmit.*
- Naná, az nekünk is jól jön. Az ingovány meg a Füves Puszta továbbra is elég gány hely, nem árt pár remek őr meg ilyesmi. *bólogat nagy beleéléssel. Némi sajnálkozással pillant körbe.*
- Teljesen elfogyott a pénzem, itt még a levegővétel is marha drága. *sopánkodik, mert sem lichanechi nagybácsi, sem más gazdag rokon nem akar előkerülni, hogy kisegítse.*
- Remélem, a lányok is abbahagyják végre. *teátrálisan felsóhajt.*
- Tisztára kiskondásnak érzem maga, de komolyan!


1869. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-14 17:13:37
 ÚJ
>Nairada Cray'ra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

//A Mágia Színe//

*A kerubi egészen addig ottmarad, míg le nem csillapodnak a kedélyek. Ennek érdekében Nellara ugyanazt a varázslatot alkalmazza, mint kicsivel ezelőtt Nairadánál is, bár ott kevésbé volt valószínű, hogy egymás szidásán kívül bármi más is történt volna. Elvégre Nai mégsem állt volna le verekedni semmiképp, maximum a testőreit hívatta volna fel, de az már megint egy másik kérdés.*
- Én is örülök az együtt utazásnak, ha már eredeti úti célom felé nem tudok menni. *Fejezi ki egy kicsit szabatosabban megfogalmazva ő is örömét egy bájos mosoly kíséretében.*
- Viszont ahhoz ragaszkodom, hogy az őreim velem tartsanak.
*Csak úgy egyedül mégsem menne el bárkivel tekintve, hogy gyakorlatilag teljesen védtelen, már ami a harctudását illeti. Na meg eddig nem is igazán volt rá szüksége.*
- Hintóval jöttem. Nem tudom, hogy apám folytatja-e az útját északra, de majd ha más nem, elkötjük az egyik lovat a kocsi elől, vagy az egyik őrén utazom. Ami engem illet, én készen is állok az indulásra.

A hozzászólás írója (Nairada Cray'ra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.14 19:31:38


1868. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-14 16:19:45
 ÚJ
>Nellara Han avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Vakmerő

//A Mágia Színe//

*A kerubi kivonja a kardját, és Lapu felé mutat vele. Nellara teljesen leképedve áll pár másodpercig, hiszen noha nagyon régóta ismeri már ezt a varázslatot - még Taitos mester tanította meg neki évekkel ezelőtt - soha nem kellett használnia. Ha valaki dühös volt, inkább varázslattal eltüntette a lelkéből a mérget, minthogy a kerubit zaklassa folyamatosan. Ez a helyzet azonban máshogy kezdődött, itt táncolásnak nem volt helye. Úgy érzi, hogy Lapu nagyon nem érdemelné meg, de a tündér utálja a feszültséget, így mégis megpróbálja azt a varázslatot, amit eltünteti a haragját. Ezek után természetesen még mindig azon van, hogy ha tud, akkor inkább eltűnik a kint ácsorgó pónilovához, minthogy utána újra kínos beszélgetésekbe kerüljön, amit talán megint verekedésbe torkollik.*

A varázsló táncszerű mozdulatokat tesz, melynek hatására ezüstös fényű jelenségek manifesztálódnak a varázsló húsz lépéses körzetében. Ezek táncjátéka békét és nyugalmat szül még a legforrongóbb hangulat közepette is. Hatása az elmondást követő körben érvényesül és azt követően már nincs közvetlen befolyása a dolgok további alakulásában.

1867. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-13 08:26:11
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//Az utolsó mentsvár//

*Arcára az elégedettség ráncai vegyülnek, ahogy Taitos végre dolgozni kezd. Abogr láthatóan nem vesz tudomást a kis kelletlenségről, hisz az ember végtére is megcsinálja, amiért jött, még, ha nem is akkor, mikor ő képzeli. Azonban ez lehet csak figyelemelterelés, a gondolatok elvont menetének útját képezi, semmint komoly fizikai megterhelésről lenne szó. Varázslatos átöltözését követően, miközben a lapátot ismét kiüríti, leteszi az eszközöket, int Taitosnak és a székeket kezdi rendezni. Gyakorlatilag azt elérve, hogy az asztal pontosan a mértani közép legyen, mert Abogrnak a tökéletes rend, a rend.*
- Kiváló kérdés, Taitos! *Biccent elismerő pillantások kíséretében az emberre.* Ha a bot mindkét vége ugyanott van, a bot, akkor is bot. Ezt csak egyféleképpen érheted el. *Mondja, s kezével kör alakot formáz.* Ez a lényege mindennek. A kör a legtökéletesebb alakzat, a legtökéletesebb egyensúly. Tökéletesség, egyszerűség, a különbségtétel hiánya. A kozmikus ég. Minden része ugyanolyan fontos és ugyanolyan felesleges. A kör az idő is, szellemi és fizikai határ. De a kör az ember is, s a kígyó, mely saját farkába harap. *Miközben a székeket, reményei szerint már Taitossal tovább rendezi, hallgatja annak válaszát. Ha esetleg beszéd közben ő inkább a seprűnyélre támaszkodva gondolkodna, int neki, hogy ne tegye.*
- A mágia lételem, a vér áramlása, a gondolatok kiteljesedése. Ha mindenki vágyna a mágiára, olyan helyzetek teremtődnének, melyre a mágia immár nem lenne válasz. Ha mindenki mágus lenne, a varázslat nem különbözne a reggeli fésülködéstől, nem lenne különleges. A mágia egy eszköz, mely ugyan adhat időt, ha elég gyorsan végrehajtod. *Az öreg huncutul kacsint Taitosra, ki az Abogr arcára írt kifejezés alapján ismét kapott egy segítséget, mellyel ki tudja él e?*
- A megoldás? A megoldás egy helyzetre adott válasz, ha kibontasz egy csomót, megoldottad a csomó problematikáját. Ha a probléma gyökere egy választás, ha választasz, ismét fény derül a valóságra. Kérdés mennyi idő alatt választasz? Döntésed lassú, mint a lágyan és lustán csörgedező csermely, vagy gyors, mint a gátakat áttörő folyó. Kérdés hát, elegendő információ gyűlt-e össze, hogy végre megadd a helyes választ a kérdésemre? *Abogr láthatóan már kissé türelmetlenebb, bár éjszaka van, az éjszakának is hamarosan vége lesz egyszer, s ma még pihenni is szeretne, nem utolsó sorban, talán akkor Taitos kérdéseire is fény derülhet. Talán.*
- Olvastam a leveledet. *Mondja egyszerűen, s arca kifejezéstelen marad, talán meglepő ez a kitérő, de Abogr szeret a lényegről beszélni, persze, ha megfelelő üzlet köttetik. Ezúttal egy helyes válasszal és a takarítással lehet, hogy meg is elégszik.*

A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.05.13 08:28:35


1866. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-12 17:27:44
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 288
OOC üzenetek: 140

Játékstílus: Szelíd

//A Mágia Színe//

*Lapu hiába reménykedik, a Kerubit egy halandók által meg nem érthető, felsőbb, mágikus energia élteti, aminek "megérzései" sokkal kifinomultabbak az övénél. Habár megtorpan a szellemalak láttán, szándékai nem változnak a kis tündérrel szemben, így a varázslat nem szűnik meg, míg Nellara veszélyben van, még akkor sem, ha az egy bugyuta csajbunyóban teljesedik ki. Kardját kivonva az erőszakoskodó felé mutat vele jelezve, de nem támad. Csak áll a két lány között, ezüstösen csillogó tekintetét Lapun tartva.*
-Ne bántsd az ártatlanokat!
*Szólal meg magasztos, már-már irritálóan affektáló hangon.*


1865. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-12 10:41:47
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Az utolsó mentsvár//

*Taitos biztos volt igazában, hiszen egyértelműen jó választ adott. Úgy tűnik csak saját maga szerint. Nyögve szedi össze magát annyira, hogy egy ilyen nap és néhány óra alvás után a lapátba porolhassa a kupacot. Kicsit meg is lepődik, mikor a porral a fény is a "lapátba" kerül.*
-Hmm...
*Néz eltűnődve.*
~Pólusaira esett a világ.~
*Biccent.*
-Mint a bot két vége. Vajon ha a bot mindkét vége ugyanott van, akkor a bot is megszűnik létezni?
*Tűnődik magában az egyértelműen hatásosan átöltöző mester szavain.*
~Csak tudnám hogy szedte magára azt a ruhát.~
*Persze ezer meg ezer trükkje lehet az öregnek, így csak áll ott a seprűt méregetve, mintha az lenne a megoldás, mikor Abogr újra az előbbi talányra igyekszik rávezetni. Taitos pedig annyira nem botor, hogy szavaival feleljen az elemzésre, hiszen lehetetlen lenne saját igazát a mester elé tárni, melyet ezek a szavak nem rengetnek meg.*
~Oh, Mester, túl régóta van célod hát.~
*Más megoldást nem lát a felelet miértjére.*
~Akinek célja nincs, az bolyong, tévelyeg, hol fellép az útra, hol le róla. Időt úgy nyer, hogy egyenesen halad.~
*A ki nem mondott válasz után inkább a vén mágusnak tetsző válaszon kezd el gondolkodni. Végiggondolja előbbi mondatait, de ott kevés vigaszra talál, így magán a visszadobott feladványon kezd.*
~Elég időt a cél eléréséhez?~
*Nem nagyon áll most erre rá az elméje. Talán túl zaklatott hozzá, így csak némán gondolkodik egy percet még.*
~Az idő nyerésére csak varázslat lehet a megoldás.~
*Kicsit elkeseredve veszi végig, hogy a mágiára igazak-e a fejtörő felvetései.*
~Minden.~
*Bár kicsit túlságosan is egyértelműnek tűnik, ezt már kimondja.*
-Illik még erre a mágia önmaga is. Időt nyerhetünk vele. Aki lusta, soha nem lelhet rá, szorgalommal viszont hamar ura lehet bárki, hiszen mindenkiben ott van a magja azzal, hogy él.
*Vélekedik.*
-Mindenki viszont nem vágyik rá.
*Csóválja meg a fejét önmagát megcáfolva.*
-Kezdve mondjuk Kalapos Svirnél és néhány parasztnál.
*Folytatja az elmélkedést.*
-Ráadásul még ki sem mondtam.
*Nem marad más hátra, a csontig lerágott, klasszikus, még a Hatoknál tanult megoldásra fanyalodik.*
-Csak nem a megoldás az?
*Néz az öregre holdszín szemekkel, mert most már tényleg kíváncsi rá, hogy ez volt-e az.*
~Habár aki lusta, az időt nem veszít azzal, hogy nem is keres megoldást.~
*Jut eszébe, innen pedig már csak egy lépés a rádöbbenés.*
~De szerinte az idő elvesztését jelenti az is, ha nem a leggyorsabb úton jutunk a célhoz. És igaza van.~
*Rakja össze a segítő szavakból azt a darabkát, amit eddig hiányolt.*


1864. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-08 19:20:10
 ÚJ
>Avalija Taldan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Vakmerő

//A Mágia Színe//

*Ahogy megjelenik a kerubi Lapu ledöbben, mozdulatlanná merevedre pislog. Következő pillanatban a Kerubi meg ahogy jött, tűnik is el, anélkül, hogy szétszedett, összerakott volna bármit is, láthatóan kinőtt már az építőkockázásból. Szóval eltűnik, egy félszó nélkül, még mielőtt Lapu felhívta volna becses figyelmét arra az aprócska tényre, hogy nem nagyon szeretik itt erre felé az ilyen átlátszó kardos alakokat.
A tündér, kinek egyetlen ütéstől sajoghat arca, közben leányokhoz méltatlan módon izzad, mint kurtizán Eeyr papja előtt. És tüneteit tekintve legalább annyira lehet akár még vérbajos is. Viszont úgy gondolja futni, még ilyen állapotban is képes, mi több, akár menekülhet is.
Lapu pár gyors lépéssel indul utána, és ha valóban hosszabbak lábai, hosszabbak karja, hát kihasználva testi adottságait kapaszkodik Nellara hajába, és próbálja erősen rántani vissza, egyszersmind a padló felé.*


1863. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-08 12:11:27
 ÚJ
>Kriyon con Althabarad avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Vakmerő

//A Mágia Színe//

- Naná, hogy nem. Én sokkal kimunkáltabbakat tudok! *ereszt meg egy kacsintást, mert teljesen biztos benne, hogy már megengedhet magának ilyen bizalmaskodást.*
- Meg nem tudnám mondani, kisasszony. Mindazonáltal a Karavánpihenő, ahol olyan jól elvoltam egykor - jó kis füstös kocsmája volt - már nincs, és nem hiszem, hogy bárki vigyázná az utakat.
*Ahogy a konfliktus elül, a kerubi eltűnik.*
- Ajh, pedig de jól nézett ki. *elégedetlenkedik Kriyon, pedig igazán jó dolga van, mert még mindig nem rúgták golyón, és nem fújták vagy öntötték le semmilyen maró anyaggal.*
- Jajmá'! *reagálja le a tündér menekülési kísérletét, mert ez valószínűleg csak olaj a tűzre.*

*Ekkor eljön a pillanat, amitől Kriyon úgy érzi, hogy az Év Napja lett a mai.*
- Tényleg? Királyság! Úgy értem, köhöm... nagyon örülök, meg minden, mert így biztos, hogy biztonságban lesz. Mármint ha együtt megyünk, érti... mmm... meg minden. És... ha mind a négyen együtt indulunk, akkor... akkor... *kicsit elgondolkozik.*
- Akkor valószínűleg minden estére jut egy kis műsoros vacsora. *sandít lemondóan Lapura és Nellre.*
~ Nem tudnak viselkedni ezek a lányok, és ez a finom úrihölgy engem is bugrisnak néz! ~ *ez persze önmagában nem gond, mert már ez a besorolás is előrelépés Kriyonhoz képest.*
~ No, a jó hír, hogy velünk jön. A rossz hír, hogy van egy bigámista palija. Jó hír, hogy megálltam, hogy felálljon. Rossz, hogy nagyon kell finganom. Annyira bonyolult ez a kifinomult élet! ~ *de hát semmi sem tökéletes.*
- Mivel utazik?


1862. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-08 11:06:20
 ÚJ
>Nairada Cray'ra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10

Játékstílus: Megfontolt

//A Mágia Színe//

*Csak mosolyogva bólint a férfi szavaira, nem akarja jobban kifejteni jobban, hogy az a rövid idő miért is nem lehet azért annyira rövid, mint ahogy ő azt szeretné. Na meg ha akarná is megakadályozná benne Nellaráék jelenete. Nem sokat kell győzködni, hogy Kriyon mögé álljon, menne ő magától is. Ugyan a testőrei lent vannak a kocsinál - hisz ide úgy gondolta, úgysem fognak kelleni -, de úgysem hallják az itt történteket oda.*
~Kerubi?~
*Néhány emlék felsejlik, amit a lényről olvasott, így egy picikét megnyugtatja, hogy őt nem fogja bántani biztosan.*
- Persze, természetesen nem magától.
*Feleli egy halvány mosollyal az arcán. Elég kétértelmű hanglejtése, nehezen lehet kivenni, hogy ezt most cinizmusból mondta vagy pedig tényleg így gondolja.
Kíváncsian figyeli az eseményeket a férfi háta mögül. A kerubi megjelenése után mintha kicsit Lapu megilletődött volna, Nellara pedig mindent hátrahagyva elrohan.*
- Szegény lány...
*Halkan mondja, inkább csak magának megjegyzésképp. Nagyon sajnálja, valójában mindkettejük. Nem tudja mi történt, miért kaptak hajba, de ő már csak ilyen. Túl jólelkű.*
- Lezárult? Lihanech felé is? Nem is mondták ezt nekünk, pedig váltottunk pár levelet azokkal, akikhez mentünk volna.
*Gondterhelten felsóhajt homlokát ráncolva a hír hallatán. Így ugrott minden, ami el lett tervezve. Valahol azért mégis csak örül neki, vissza húzza a szíve Artheniorba, tudni akarja, mi történik ott. Bár azt is tudja, hogy ehhez azért apjának is lesz egy-két szava...*
- Visszamegyek magukkal *böki ki végül.* Aztán nem tudom... A birtokunk a gazdagnegyedben van, gondolom oda most nem a legjobb ötlet menni. Ezek szerint Lihanechbe sem...
~Ha más nem, megszállok valami útszéli fogadóban a városon kívül. Csodálatos lesz...~


1861. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-05-07 20:57:41
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (inaktív)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97

Játékstílus: Szelíd

//Az utolsó mentsvár//

*Mielőtt Taitos mondandóját komolyan megfontolná, előbb megnézi nekiáll-e takarítani. Az öreg kiismerhetetlen arcán rengeteg érzelem játszik, talán látogatója azt is gondolhatja, hogy egy kicsit élvezi a helyzetet. Türelmesen kivár, míg Taitos gondolkodik, majd a választ megkapva egy pillanatra eltöpreng és hamarosan, ha Taitos közben kellő piszkot összesöpört, elé tartja a seprűt és felnéz:*
- A válasz nem helyes. *Jelenti ki egyszerűen, majd miközben Taitos az egyértelmű jelzések hatására, talán már a lapátra seper, megvárja míg végez, majd feláll. Arca azonban nem komor, nem sötét, jóllehet a mozgolódás szellőjében ringatózó gyertyafény nem sok fényt ád. Főleg, hogy az öreg gyors léptekkel visszasétál és el is fújja, teljes sötétségbe borítva a termet. Amikor legközelebb megszólal, hangja nem sivító és nem szórakozott. Határozott és kissé mélyebb, talán most hasonlít leginkább az öreg Aborgra:*
- Sötétség és fény. A sötétség a fény hiánya vajon? Vagy a fény, a sötétség hiánya? *Hirtelen immár erősebb fényárba borul a terem, s az öreg ki előbb oly gyűrött és koszos volt, most ugyanolyan színű, de frissen vasalt ruhában áll, arca és szakálla továbbra is torzonborz, azonban ezúttal már talárt is visel, egyértelműen felismerhető Taitos számára, hogy valóban Aborg mesterrel beszél.*
- Sötétség. Fény. Fekete és fehér. Rossz és jó. Démonok és istenek. *Hangosan sóhajt, tekintete kissé szomorú, előző mondatai sokféleképpen értelmezhetők, de nem biztos, hogy bármivel összefüggésben van, Taitoson múlik, hogy a hallottakat magában miképp értelmezi.*
- Miért mindenki, egy öreg embertől várja a választ, mikor az én egyszerű kérdésemre sem tudsz megfelelni? *Kissé közelebb sétál, s Taitosra néz.* Ha van célod, ha céltudatos vagy, értelmet nyersz életednek, de időt nem. Ha lusta vagy, s mindent lassan, vagy sehogyan sem csinálsz, időt veszítesz. A cél lehet nehéz és hosszadalmas is, hogyan nyersz hát elég időt hozzá? Közel jársz, előbbi mondataidban kimondtad a választ, gondolkodj hát még egy kicsit! *Aborg jól láthatóan nem keseredik el, furcsa módon még türelmesnek is tűnik, ami rá egyáltalán nem jellemző, talán ez az ismerős személynek köszönhető, aki teljesítve ígéretét, igaz most egyedül, de eljött hozzá, hogy tartozását lerója.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3479-3498