Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ingoványos vidék (új)
MágustoronyTalmid templom (új)
Ezen a helyszínen lehetőséged van varázsolni tanulni! Kattints ide, hogy tanulhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 126 (2501. - 2520. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2520. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-05-29 13:03:38
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 865
OOC üzenetek: 41

Játékstílus: Vakmerő

//Valuryen//

- Jön valaki... - *Szól Kilencedik, aki elsőként veszi észre a közeledő alakot.*
- Hm? - *Hümmög vissza a lány, mert elsőre nem fogja fel a szavakat. Hunyt szemmel pihen, talán el is tudna aludni, de erőlködik, hogy ne tegye.*
- Mondom jön valaki. De nem az út, hanem a repülő torony felől. - *Ismétli meg magát a manó, kissé türelmetlenül.
Krestvir felül, Kilencedik meg közben gyorsan fölkapaszkodik a vállára és ott helyezkedik el láblógázva. A manó elég egyedi teremtmény. Nagyjából 20-30 cm magas, kopasz fejéből két aránytalanul nagy fül nőtt ki. Ruhája zöldes-barna nadrág és mellény. Hangja vékonyka.
A lány körülnéz, keresve a közeledő valakit tekintetével. Fel is fedezi, ahogy azt is, hogy mintha az idegen célzottan felé tartana. A csuklyát mélyebben az arcába húzza, és indokolatlanul idegessé válik. Túl hirtelen ez a fordulat, nem számított most társaságra. A mellette heverő holmijára pillant, aztán megpróbálja összeszedni magát.
Mikor már biztossá válik, hogy a jövevény nem kerüli el őt, lassan föláll és úgy fogadja az elfet. A magas férfi mellett csak még apróbbnak tűnik. Mégsem emiatt érzi kényelmetlenül magát, inkább a közeledés miatt, főleg, ha az idegen fegyverei látható helyen vannak. Bár elég sok varázslatot ismer, mégsem gondolja, hogy gond nélkül meg tudná védeni magát. Egy varázslónak kell a távolság és az idő, hogy reagálni tudjon, különben elég hamar ártalmatlanítani tudják. Ezt tapasztalta a saját bőrén, mikor leütötték, kétszer is...
Tudja, hogy a romtábor rablók tanyája, s bár ez a férfi nem tűnik annak, igazából nem bízik a saját ítéletében. Óvatosan igyekszik megtartani legalább két karnyújtásnyi távolságot, lehetőleg feltűnésmentesen, de ha az elf közelebb jönne, akkor erre nyilván nincs lehetősége, mert aligha tud észrevétlenül hátrálni.
Ha nem kényszerül hátrálásra, a férfi akkor is azt gondolhatja, hogy félénk, mert a lány nem nagyon néz fel az arcára, fejét lehajtva tartja, így a csuklya takarja is a nagyját.*
- Üdvözlöm! Krestvir Drelm vagyok. - *Hajol meg, de épp csak annyira, hogy a manó ne essen le a válláról.*
- És a társaimat várom.
- Én pedig Kilencedik! - *Mutatkozik be a manó is, kíváncsi szemeivel az ezüstös tincseket vizslatva.*
- Segíthetek valamiben? - *Kérdezi a lány, hátha magyarázatot kaphat rá, miért érdeklődik felőle a férfi. És ekkor egy-két pillanatra a tekintetét is fölemeli, egészen Valuryen arcáig. Krestvir arcvonásai csalókák, olybá tűnhet, mintha gúnyosan mosolyogna az elfre, s lenézné őt, amiért egyáltalán meg merte szólítani. Pedig csak a fizimiskája ilyen, de nincs mit tenni.*



2519. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-05-29 12:12:51
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Krestvir//

*Gyűrött arccal áll fel az asztaltól, nem bírta tovább a szeme, és az elméje, ezért valószínűleg egy pár órát aludt a könyveken. Az ablakon beszűrődő napfény keltette fel, nem igazán szereti a nappalt. Valahogy éjszaka sokkal jobban érzi magát, energikusabbnak, és produktívabbnak. De hát nem lehet megváltoztatni a világ rendjét, az éjszakát nappal kell, hogy kövesse. Egy nagyot nyújtózik, és becsukja a könyveket, a tekercseket összetekeri, szép rendben hagy mindent, mielőtt az ajtó felé indul. Kilép a szabad levegőre, és csak úgy hunyorog, ahogy a szeme hozzászokik a fényhez. Lassan lépked le a nappal egészen különösen kinéző füstös lépcsőn, próbálja éber elméjét felébreszteni. Ahogy sétál, és leér a földre, valamit megpillant a szeme sarkából. A tó partján mintha egy ember ülne. Talán egy nő, ha jól látja. Furcsa dolgokat csinál, de Val-nak ezek a mozdulatok nem idegenek, meglehet, hogy egy idegen, aki nem jártas a mágiában bolondnak nézné, de ő tudja, hogy éppen tanul, és gyakorol. Nem is szeretné megzavarni, de a kíváncsiság nagy úr, egy jó ideje magányosan járja az útját. Bár nem szereti az embereket, azért mégiscsak szüksége van néha egy élőlényre, aki megérti az emberi nyelvet, ráadásul mágus is. Talán még a hasznára is lehet, vagy csak hall valami pletykát. Persze, ha a másik nem támadja meg, vagy ilyesmi. Felkészülten, és óvatosan közelíti meg, amikor egy kisebb manót pillant meg. Meghökken a látványtól, még soha nem látott hasonló lényt. Halkan szólal meg, nehogy megijedjen a kis lény, vagy az ismeretlen varázsló.*
-Üdvözletem! Valuryen vagyok. Mi járatban errefelé?
*Nem igazán jártas a társas etikettben, na meg nem is igazán érdekelte soha az illem. Azért igyekszik, amennyire tőle telik.*


2518. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-05-29 11:11:55
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 865
OOC üzenetek: 41

Játékstílus: Vakmerő

*Teljesen elmerül a saját gondolataiban, s nem is tehet mást, mert az idő szorítja, muszáj összpontosítania. Külső szemlélő számára kicsit furcsa lehet, mert hol elmélyülten olvas, hol magában motyog, máskor furcsa mozdulatokat tesz a karjával, vagy ringatózik ültében, miközben az eget bámulja, vagy a vizet. A tevékenységek néha gyorsan váltják egymást, máskor viszont akár fél órán át kitart egy állapot mellett.
A tó partja elég nyugodt hely, mégis van abban valami bizalom is, hogy ennyire kiszakad a valóságból. Bár csak ma ismerte meg Kilencediket, rábízza magát a manóra, s hisz benne, hogy az apró lény figyelmeztetni fogja, ha közeledne valaki...
De ilyesmi szerencsére nagyon sokáig nem történik. A manó pusztán látványosan unatkozik és sétálgat föl-alá, vagy a fejét rázza, miközben a látszólag megtébolyult lányt figyeli, de meg nem zavarja őt.
Hosszú órák telnek el így, miknek végén az egyik dobótőrét fekteti le maga elé a pokrócra. Mély levegőt vesz, majd felveszi a fegyvert és két tenyerére fekteti, majd mormolni kezd. Ha a varázslat sikerül, akkor mosolytalanul, de elégedetten teszi el a pengét, ha nem sikerül, akkor csalódottan, de az egész folyamat vége mindenképpen az lesz, hogy kimerülten eldől a pokrócon, a hátára gördülve, s alkarjával eltakarja a szemét.
Erre már Kilencedik is fölfigyel, és megkockáztatja, hogy ez már nem a tanulásban elmélyedés része. Szépen föltrappol a lány oldalán és megáll a mellkasa alatt, onnan néz le az arcára, már amennyit lát belőle.*
- Végeztél?
- Nem bírom tovább. Muszáj egy kicsit pihennem. - *Motyogja válaszul, s hangja tényleg elég erőtlen.*
- Ide... ideadod a kulacsot? - *Nyújtja ki a karját, mert most érzi csak meg, hogy mennyire szomjas. Erről is elfeledkezett.
A manó némi erőlködéssel, de odahúzza a lány kezéhez a kulacsot. Krestvir rámarkol, majd felül egy kicsit. Hosszasan kortyol, majd visszazárja, s újra elhever a pokrócon.*
- Köszönöm!
- Ööö... szívesen... - *Mondja a manó, majd ismételten visszamászik a lány hasára.*
- Ennünk is kellene valamit. Én éhenhalok! - *Jegyzi meg, egy csöppet szemrehányóan, két kezét csípőre téve.*
- Mindjárt. Bocsánat... Csak egy kis időt kérek. - *Pihegi, s bár az eszével tudatosul benne, hogy gondolnia kellett volna a manó szükségleteire, hiszen most már ő felel érte, de az együttérzése pillanatnyilag szünetel, még túlságosan benne van a tanuló módban és túlságosan elfáradt.*

A varázsló kezébe vesz egy fegyvert, és elmormol egy rövid igét, melynek hatására a felszerelésbe izzó energiát bujtat el. A fegyver első sebejtésénél a varázs felszabadul, és megperzseli az áldozatot. Közepes sérüléseket okozhat (3).

2517. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-05-28 23:23:29
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

*Békés csend honol a Lihanechi-tó környékén. Az ég is tiszta, ezernyi csillag ragyog olyan fényesen, mintha nappal lenne. Szinte látni a sötétben. Gyönyörű látvány, pompás este. Tökéletes egy éjszakai sétára, ezt felismerve járja a természetet Valuryen is. Mostanában a Mágustorony önkéntes rabja volt, úgy érzi, hogy ideje egy kis friss levegőnek. Ez jót tesz a testnek, és az elmének is. Főleg az elmének, na meg a léleknek. Elégedetten hallgatja az apró neszeket, a békák brekegését, és úgy általában a táj természetességében. Egy árva lélek sincs itt rajta kívül, úgy sétálgat fel s alá.*
~Ez jól esett. Igazán feltöltődtem, de most már ideje visszamenni. Van még egy kis elintéznivalóm. Aztán holnap reggel...~
*Azzal a lassú, céltalan léptek céltudatossá válnak, és kicsit meg is nyúlnak azok a bizonyos léptek. Bár sokszor tette már meg ezt az utat, és ezerszer is meglehetett, hogy ezeket a gyönyörű, ködszerű lépcsőket taposta, most valahogy mégis más érzés keríti hatalmába, ahogy komótosan lépked felfelé. Egy furcsa, különös érzés, amit eddig nem érzett. Talán attól lehet, hogy tudja, hamarosan elhagyja ezt a helyet? Nem tudni, mindenesetre felér a lépcsőkön, és belép a toronyba. Leül egy asztalhoz, ahol számtalan kinyitott könyv, és kihúzott tekercs fekszik. Egy nagy levegőt vesz, és mélyen belemerül a tanulmányozásukba. Ez az utolsó éjszakája ezen a helyen, és igyekszik kihasználni minden percet. Valószínűleg amúgy sem tudna aludni az izgatottságtól.*


2516. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-05-28 11:16:08
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 865
OOC üzenetek: 41

Játékstílus: Vakmerő

*A part egy védettebb, növényekkel kitakart részén emelkedik ki a tó vizéből, hiszen nem állt szándékában senkit megrémíteni, így a varázslatban nem a torony közvetlen közelében lévő, forgalmasabb szakaszt adta meg, hanem ezt a rejtettebbet.
Egy darabon a vízben tapos, míg kikászálódik a nád és sás közül, de csak mintha pocsolyában járna, néhány lépés után már kint is van.
Ha valaki netán mégis volna a környéken, akkor egy fekete köpenyes-csuklyás alacsony alakot pillanthat meg a tó menti bozótosból előjönni, aki eléggé föl van málházva zsákkal és fegyverekkel, valamint egy furcsa, manószerű lény ül a vállán. Ez a lény pedig kezét az arca előtt tartja, orrát befogva, mintha valami nagyon büdöset szagolna. Aztán kíváncsian pillant körbe, s lassan leengedi a kezét.*
- Huh... már vége is? Annyira nem is volt vészes. - *Csipogja.*
- Mondtam. Mintha csak egy ajtón lépnénk át... - *Feleli a manónak, s magában mosolyog a saját hencegésén, mert el kell ismerje, hogy épp azt teszi, hiszen valójában ennél sokkal nehezebb ez a varázslat, s nem egyszer felsült már vele.*
- Huú! Nézd, az... az ott repül! - *Veszi észre a tornyot Kilencedik, s döbbenten mutogat felé.*
- Igen, az ott a Mágustorony. Éjszakára talán felmegyünk oda. - *Biccent a manónak. Közben elindul, a toronyhoz kicsit közelebb, egy olyan részre, ahonnan jól ráláthat az útra, s őt is láthatják. Tudni szeretne róla, mikor a csapat megérkezik.
Ott aztán lepakol és letelepedik a tó partján.*
- Kérlek, tartsd szemmel az utat, és szólj, ha valaki közeledik! Egyébként foglald le magad csendben, és ne zavarj, kérlek! Tanulnom kell.
- Pff... Szóval itt tervezel ücsörögni? Ez naagyon "izgalmasan" hangzik. Na és meddig?
- Ameddig kell. Sajnálom, de ez eltarthat egy darabig.- *Feleli szárazon, amit a manó durcás sóhajjal vesz tudomásul, majd a tó partjára trappol és ott kezd a vízzel ismerkedni, játszani. Bele-beledugja az ujját, vagy a lábujját, aztán meg kavicsokat keres és rugdal odébb. Azért a feladatát is nagyjából komolyan veszi és gyakran odafordul az út felé...
Krestvir meg belefog a mesterétől kapott jegyzetek áttanulmányozásába. Minél hamarabb minél többet magáévá kell tennie ebből a tudásból, ezért igyekszik nem gondolni sem arra, hogy hová készülnek és miért van szüksége a gyorstalpalóra, sem semmi másra, ami nem a tanuláshoz kapcsolódik. Időnként mormog magában, vagy épp furcsa mozdulatokat tesz, de órák is eltelnek, mire a tényleges gyakorlásba belekezdhet.*


2515. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-05-03 19:16:59
 ÚJ
>Umon Palasan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249

Játékstílus: Vakmerő

//Magányosok útja//

*Csend, csend, néma csend. A tó felszíne némán buggyan olykor, ha békák vetik bele magukat a nádas oldalából. Halak is felgranak, akárha a tó tükrében szeretnék magukat megnézni, vagy, hogy elkapjanak egy-egy vízről visszapattanó holdfénydarabot. Az itt élő állatvilágnak így éjjel, úgy tűnik, hogy ez nyújt élelemforrást. Mélán elmosolyodik, tudja, hogy nem így van, de a merengő elme határtalan képzelgéseinek semmi sem szabhat gátat, s ezt a legjobb jelenleg látni. Kissé lassít, elfáradt már, célja szerint a toronyban majd megpihen, bőséggel adakozva annak urának. Nem emlékszik rá, hogy járt volna itt valaha, ha igen, az nem mostanában volt. ~ Talán egy előző életben. ~ Mosolyodik el, aztán sétálva lépdel tovább a tó szélén. Nincs hűvös, pedig a szél borzolja szakállát, melyhez kissé odakapva igazítja meg. Jó kedvvel érkezett, kissé ugyan elcsigázott, de a látvány önmagáért beszél, s megérte a belefektetett munkát. Az ideiglenes táborban talán most váltanak harmadjára őrséget, vagy épp indulni készülnek? Nem tudja, ahogy azt sem mennyi van még vissza az éjszakából. Komótosan és lassan lédel fel a lépcsőn, s halkan nyit be az ajtón. A terem nagyságán csodálkozva pillant ki ismét, vajon kívülről is ekkorának tűnt a torony?
~ Varázslat. ~ A egy fuvallat, majdnem kiszakítja kezéből az ajtót, melyet az utolsó pillanatban fog meg, hogy ne csapódjon be. Tervei szerint az éjszaka hátralévő részében gyertyafény mellett meditál a csendben. A torony kihaltnak tűnik, bár sejtése szerint ura nyilvánvalóan buzgón őrzi értékeit. Csak egy utolsó korty ismét a kékből, s máris érzi elméjének tisztaságát. Sóhajtva telepszik le a felfelé vezető csigalépcső tövébe, hogy a dinamikus spirálra felfelé tekintve, lábait összefűzve kezdje meg meditációját.*

Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán eggyel növeli az intelligenciát a következő két körre.

2514. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-04-16 20:29:51
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1123
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Szent cél//

*A csillagok már fényesen ragyognak az égen, amikor már rég maga mögött hagyta a mocsár kénkőszagú világát és újra az erdőben jár. Erdőismerete és képességei, nomeg az irbisz ösztönei végre elvezették oda, ahova tartani szeretett volna.
A hely rosszízű emlékeket ébreszt benne, de nem azért, mert ez a hely volt az, amikor az Erdő Szíve először szólította magához katonáját, hogy küldetést bízzon rá. Nem. Itt hagyta magára azokat, akik számítottak rá és együtt indultak el vele. Mondhatni itt kezdődött és végződött egy történet. Kapu és mérföldkő ez a hely egyszerre.
Halk sóhajjal áll meg a mágustorony árnyékában, sötét árnyék maga is az árnyékok között. Xauzur könnyedén a lábának dönti oldalát, barátságos és egyben társias gesztus ez a részéről. Talán így jelzi, hogy bármi történjen is, ő mellette áll.
Most sem tudja valójában, hogy miért is kellett ide jönnie, de valamiért úgy érezte, hogy meg kell tennie ezt az utat. Szinte hangtalan ül le a sarkára egy fa fekete árnyékában, az éjszaka egy mozdulatlan részletévé olvad maga is, mellette pedig halk dorombolással fekszik le az irbisz.
Lehunyja lombzöld tekintetét és néma meditációba kezd, fohászba az Erdő Szívéhez, hogy világosítsa fel elméjét, mondja el neki, hogy mi célra vezette ide és mi a célja vele a továbbiakban. Mert bár csak egy egyszerű katona ő, lesújtó ököl, sima élű penge forgatója, talán többet vár most el tőle a Fákban Lakó, mint az elsőre gondolná.*


2513. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-04-13 19:12:06
 ÚJ
>Balkócza Xavylari avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 379
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//A Mágustoronynál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

*Szinte összecsinálta magát, így most egyik kezével belekapaszkodva a másik ruhájába oson mögötte, egyre csak emlékeztetve, hogy minél gyorsabban érjenek már ki ebből az elátkozott toronyból. Közben nézi ő is a teljesen tönkre vágott berendezést és a patakká duzzadt varázsitalfolyamot, amely most igazán vészjósló színekben pompázik.*
-Ne bámészkodj.*Szűri ki a fogai közül, amilyen halkan csak tudja, mikor pedig elérnek a kijárati ajtóig és Dat kikukkant rajta, majd elhangzik a varázsszó a szájából, Kóczi azonnal lök rajta egy hatalmasat, majd utána vetődik, és veszettül gyorsan becsukja az ajtót, azaz, az utolsó pár centinél lelassít és a lehető legcsendesebben helyére teszi a zárat. Közben még levegőt is alig vesz, nehogy valami rosszul süljön el. Megtörli a homlokát a sikeres művelet után.*
-Most meg aztán, ki be baszott kurva gyorsan teperjünk el innen a picsába!*Fordul lendületen, majd iramodik meg lefelé a lépcsőn, szalad, ahogy csak tud, a lehető legpuhábban érintve a cipőjét, minél kevesebb zajt csapva, ha ez egyáltalán lehetséges. Nem is nagyon sikerül.*



2512. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-04-13 18:18:12
 ÚJ
>Datvinoolv Nyarneldurki avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 46

Játékstílus: Megfontolt

//A Mágustoronynál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//

*Tudomásul veszi, hogy most nem kíváncsiak a tudására, és már nyitná is a száját, hogy válaszoljon, de inkább csöndben marad. Ismét a félig leguggolós osonással próbálkozik, de nem szükséges, a lényeknek nyoma sem maradt. Viszont az általuk okozott pusztításnak igen. Feldőlt könyvespolcok, széttépett és szétszórt könyvek jelzik, hogy itt bizony valami hatalmas felfordulást okozott.*
-Azt a kurva... *suttogja* Te, ha ez minket elért volna...
*Nem fejezi be, mindketten tudják, hogy rosszabbul is végződhetett volna. Felegyenesedve éri el a lépcsőt és óvatosan lelépked a fokain. Odalent sem jobb a helyzet. Az asztal ami mellet befele jövet elhaladtak valahol a túlsó sarokban hever, és úgy néz ki, mintha kettéhasították volna egy fejszével. A rajta felejtett bájitalok üvege ezernyi szilánkra tört, tartalmuk pedig nagy tócsákban terjeszkedik a padlózaton.*
-Huhhú
*Csak ennyit fűz hozzá, több nem is szükséges. Végre elér az ajtóig, és szép lassan kinyitja, majd kikukucskál rajta.*
-Tiszta a terep, mehetünk.



A hozzászólás írója (Datvinoolv Nyarneldurki) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.04.13 19:44:07


2511. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-04-08 19:17:54
 ÚJ
>Balkócza Xavylari avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 379
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//A Mágustoronynál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Egyre inkább kezd vonzó alternatívának tűnni az ablak, mikor elér a füléig a kiáltás, összerezzen egy pillanatra, majd nagyokat pislogva maga elé próbál minél kisebbnek és jelentéktelenebbnek látszani.*
~Tehén… tőggyé… ~*Kuncog fel, de csak halkan, nem akarja, hogy meghallják.*
~Milyen vicces lenne már, ha egy tehén nélküli tőgy sétálna az erdőben.~*Szinte könnyek szöknek a szemébe a röhögés visszatartása miatt. Ekkor suhan el mellette Bet, aki gondolkodás nélkül veti ki magát az ablakon. Néhány lélegzetvételnyi idő eltelik, mire fel ocsúd.*
-Bakker, talán jobb, ha minket sem talál itt.*Hiszen, nem igazán szeretné ő maga se semmilyen állat tőgyeként végezni. Érzi a lökéshullámot, meg is inog a lába és a fenekére pottyan.*
-Amíg nem jönnek, vissza addig lenne bölcs távoznunk.*Ért egyet Dattal, majd pattan fel és lesöpri a hátsóját két kezével, közben azért hallgatózik. Valóban csend honol a környéken, immár csak a távolból hallatszódik veszekedés, aztán már az se.*
-Takarítani sincs igazán kedvem.*Sétál oda a könyves szekrényhez, amely mögé az ajtót olyan gondosan elrejtették. A nagy ijedtségben pedig már szinte meg is feledkezett a vén banyáról, aki miatt végső soron ebbe az író veszélyes helyzetbe került. Ha nem csámborog el, most éppen otthon játszhatna az egereivel. Nézi, ahogy Dat eltaszigálja a torlaszt, csak áll és nagyokat pislog, de mikor rápillant, azért megjegyzi.*
-Én tettem oda, te veszed el, ez így fair.*Bólogat még rá megerősítés képen. Miután a másik kimerészkedett még vár egy fél percet, hátha netán elkapják mégiscsak a vakarékok, be tudja csapni az ajtót. Majd kiles, mikor nem történik semmi és utánaszalad, szorosan az árnyékában haladva.*
-Csitt! Te szerencsétlen! Ne hangoskodj a kurva életbe!*Szűri ki halkan, de annál idegesebben a fogai között.*
-Majd érdekel, ha innen kijutottunk.*Magyarázza és két tenyerét a másik hátának támasztja, ha érzi, hogy lassít, ő legszívesebben futva menekülne.*




2510. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-04-07 22:55:22
 ÚJ
>Datvinoolv Nyarneldurki avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 46

Játékstílus: Megfontolt

//A Mágustoronynál//

-Mi az, hogy miért fontos? Ember gondolkozz már egy kicsit!
*Felháborodottan néz vissza Betre, akinek ezek szerint nem erőssége a gondolkodás.*
-Az úszás nem probléma, legfeljebb kihúzunk, ha esetleg meg találnál fulladni.
*Mondaná éppen, de ekkor hatalmas üvöltés szakítja félbe. Önkéntelenül hátralép és ijedt tekintettel kutat a hang irányába, de az minden bizonnyal valahonnan fentről jöhet.*
-Ez a mestered lesz, ugye?
*Kérdezi, megerősítésre várva, amit a fiatal varázsló meg is tesz, hogy aztán az ablakot kinyitva fejest ugorjon a vízbe. Dat szinte érzi a rezgést a mellkasában, mintha valami hatalmas energiahullám találta volna el. Odarohan az ablakhoz, és kihajol rajta, szemével a varázslót keresve, akit ugyan nem lát, de a hangokból ítélve annak a bizonyos Abogrnak szörnyen rossz kedve lehet.*
-Van az az érzésem, hogy egy darabig nem jönnek vissza.
*Szól oda Xavinak.*
~Szegény fickó. Pedig már egész mgkedveltem.~
-És mintha a vakarékok is eltűntek volna.
*Teszi hozzá, remélve, hogy a mágus haragja elsöpörte azokat is.*
-Viszont lehet, hogy el kéne tűnnünk innen.
*közben eljön az ablaktól* Nem hiszem, hogy az az Abogr szívesen látna most minket. Útközben pedig tovább kereshetjük a nagymamádat!
*Javasolja, miközben néhány centit mozdít a barikádként használt polcon, és résnyire nyitja az ajtót.*
-Üres. *állapítja meg jókedvűen.* Mehetünk.
*Feláll, hogy teljesen elhúzza a polcot, közben Xavit nézi, remélve, hogy ő veszi az adást, és segít neki.*
-Óh igen. Majd útközben mesélek valamit, ami biztos érdekel.
*Azt már tudja, hogy társa élénk érdeklődést mutat a növények iránt, és véletlenül tud is egy különleges fajtáról. Egyelőre nem osztja meg tudását apró útitársával, menet közben szándékozik részletesebben kifejteni. Alig láthatóan elmosolyodik arra a gondolatra, hogy ilyen örömet szerezhet a nővénymániás gnómnak.*


2509. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-04-02 18:33:28
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 913
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

//A Mágustoronynál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Epilógus//

- Hang, hang, igen, de miért fontos ez?! *Vakargatja tovább fejét, szinte felháborodva toppant Dat felé, vélhetően nem lát tovább saját orrától, s eszébe sem jut, hogy a férfi jó ötletet mondhatott.*
- Be vagyok szarva... *Motyogja egyik pillanatban még Xavyra, a másikban pedig Datra nézve.* Tényleg nem akartam. *Magyarázkodik tovább Xavynak zavartan, aztán Dat kérdésére egy kissé összezavarodik.*
- Ö... nem, nem köszi, már ettem, nem olyan sokkal ezelőtt. Tudod, szeretek ebéd után kísérletezgetni. *Heherészik magában vállvonogatva, majd hitetlenkedve fejét rázza meg, hogy hogy juthat eszébe ilyen veszélyben valakinek enni.*
- Deee... megtennéd, hogy végre a megoldáson agyalsz cimbora... hááát! Nem igaz! *Rázza tovább a fejét. Felcsillanó tekintettel néz fel Xavyra és Datra.*
- Ablak? Végül is... lehet, hogy nem olyan gázos a mágia, meg végül is az első emeleten vagyunk, de... de... nem tudok úszni... *Szontyolodik el, azonban hirtelen hatalmas papucs csattogás és eszelős ordítás süvölt végig a szobán:*
- BEEEEEEEEET! MIT MŰVELTÉL MÁR MEGINT A TORNYOMBAAAAAAN?!!!!!! HA A KEZEM KÖZÉ KAPLAK, TEHÉNTŐGGYÉ VARÁZsOLLAK TE SZERENCSÉTLEN!!!
*Bet azonnal elsápad, a minden bizonnyal mágikus ordítás vérfagyasztó és ijesztő.*
- Abogr!!! *Sikolt fel, majd szó nélkül rongyol az ablakhoz és tépi fel azt. Majd, mint aki elfelejtette, hogy mit is mondott az imént veti ki magát rajta, talán repülés közben lesz egy-két úszáslecke. A két kalandor érezheti, amint halvány mágikus rezgések öntik el a tornyot, mintha egy hatalmas manahullám csapna végig rajta a földszinttől egészen a tornyokig. Abogr varázsolt és piszok rossz kedve van. Mindenesetre a karmos kis izgágáktól már minden bizonnyal nem kell tartani. A torony ismét csendes lesz, csak az immár lefelé csattogó papucs hangja hallatszik, amint a kijárat felé rohan:*
- NE MENEKÜLJ TE PERNAHAJDER! KI FOGJA EZT MIND ÖSSZETAKARÍTANI?! *Hatalmas csattanással vágódik be a torony kapuja, a veszekedéssel vegyített rimánkodás immár már kívülről hallatszik egyre távolodva. Mintha tompa puffanások is hallatszódnának, ami gyanúsan egy görbe bot mágus fejen való csattanására hajaz. Xavy és Dat, talán egy ideig tanácstalanul álldogál a szobában, majd inkább az ajtót választva távozhatnak. Nem biztos, hogy egy dühös Abogr azt szeretné látni, hogy tolvajoknak látszó egyedek ugrálnak ki a toronyból.

Érdekesek a mesék. Olykor varázslatosak, olykor... talán kegyetlenek. Néha fekete halál söpör végig egy-egy földrészt, néha pedig manók ugrálnak ki egy fekete kalapból, vagy esetünkben talán egy homályos lombik belsejéből. A mesék változnak, ahogy az élet is, de egy dolog biztos: a mesékben részt vevő kalandorok nélkül, a mese csupán egy üres lap, melyből jobb esetben papírhajót hajtogatnak a szegénynegyedi gyerekek, hogy az első esővel csordogálva tűnjön el az utcasarkon.

Van ilyen. Vannak, hogy csak úgy eltűnnek a kis hajók, íratlanul és magányosan, minden történet nélkül. Azonban, ha van ki az üres papír gazdájaként, kalandokat ró az utcán, ki színes személyiségével és természetével életet ad a mesének, kinek kardcsapásaival, vagy éppen káromkodásával telik a papír, akkor már volt értelme a hajónak és nem tűnik el nyomtalanul. Ilyenkor a pergamenre író kezében is megáll a kecses madártoll, hogy elmosolyodjon egy pillanatra. Hisz ez a történetíró, csak a mesében szereplők, csak a kalandozók miatt él, semmi másért. Hogy lenne értelme nélkülük?! E két kalandor bizonyára számtalan mesén verekszi át magát, csacsogva, vehemens vitákat és piszkálódásokat folytatva, talán együtt, talán külön. Egy élmény volt, mely folytatódik, de immár a toll, a kifakult asztalon pihen. A mesélő pipára gyújt, s hátradőlve dörgöli meg homlokát:
"Jó mulatság... férfi munka volt."*


2508. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-04-02 18:04:48
 ÚJ
>Balkócza Xavylari avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 379
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//A Mágustoronynál//

*Nézi a duzzogó Betet majd jön egy bocsánatkérés is, mintha ez bármin is változtatna, és ez a gondolat teljesen kiül a gnóm arcára is, csak egymásba fonott kezekkel szegezi vádló tekintetét a másikra.*
-Nem vagyok az a megbocsátó alkat.*Morogja maga elé és a pucér banya emlegetése valamint a röhögés sem változtat az állapotán pozitív irányban, inkább szinte ragadozóként utána szalad és még megrángatja egy kicsit a habókos kísérletező kedvű idegent, ha tudja.*
-Nem hiszem el, hogy ilyen helyzetbe hoztál minket és magadat, hogy lehet ilyen felelőtlen, nem tudom elhinni!*Hadarja közben, majd elereszti, minthogy ezzel nem érnek célt, a kis dögök már megszülettek és tagadhatatlanul léteznek. Majd unszolásra odasétál az asztalhoz és szemügyre vesz néhány papírt, de mivel a mágiához nem ért, ezért gyorsan fel is húzza magát velük és eldobja a kezéből. Mikor pedig Bet megjegyzi, hogy nem is tudja már melyik volt az, szinte vicsorog a fogaival mérgében.*
-TE… TE… TE… *Csak csap egyet a levegőben, majd inkább Dathoz sétál, aki most mutogatja a nyílvesszőjét. Egyik kezét az álla alá helyezve dörzsölgetni kezdi, mintha értene hozzá.*
-Aha… aha… *Mintha fontolóra venné az ötletet.*
-Én az ablakra szavazok.*Emeli fel a kezét, mint aki jelentkezik, majd odasétál az ablakhoz és kinyitja, hogy felmérje mekkora is a távolság.*




2507. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-04-01 22:25:41
 ÚJ
>Datvinoolv Nyarneldurki avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 46

Játékstílus: Megfontolt

//A Mágustoronynál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz.//

*Dat gyorsan elfordul, hogy ne lássák amint kitör belőle a röhögés Xavi kijelentése hallatán.*
-Szóval azt mondod, *fordul meg ismét* hogy a hang után mennek?
*Ez újabb távlatokat nyit Dat fejében, abszurdabbnál abszurdabb ötletek árasztják el az elméjét. Bet kijelentésére csak legyint egyet, a következőt viszont ismét nem tudja megállni nevetés nélkül. Végül visszatér a valóságba, és helyeslő mormogással jelzi egyetértését a papírok megnézésével kapcsolatban.*
-Teát, süteményt nem kérsz hozzá?
*Gyúnyolódik szerencsétlen varázslón, aki épp a jegyzeteit vizslatja.*
-Áhh, na figyeljetek. *kezdi* A nagyapámtól kaptam ezt a fajta nyilat, *mondja, miközben hátra se nézve előhúz egy vörös tollú nyílvesszőt* ami azért jó, mert kurva idegesítő hangja van amikor száll. Ezzel elterelhetjük a figyelmüket, vagy épp elüldözhetjük azokat ott. *mutat a nyílvesszővel az ajtó irányába*
-Ha pedig nem válna be *emeli fel a vesszőt ismét, mint valami tanár* még mindig ki tudunk ugrani az ablakon. Remélem mindannyian tudunk úszni.
*Mondandója befejeztével kíváncsian tekint körbe, a hatást várva.*



2506. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-03-30 18:42:53
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 913
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

//A Mágustoronynál//

*Elkerekedik a szeme a gnóm lány kitörésére, majd rögtön hebegésbe csap át az iménti kényszeredett kacaj.*
- Én csak... én csak... *Aztán csak legyint.* Tudooooom... *Bosszúsan és némiképp sértődötten fújtat egyet, mintha megpróbálná szemébe lógó haját eltüntetni. Aztán csak inkább ártatlan bociszemekkel figyel.* Bocsánaaaaat... *Nyöszörgi. Időközben Dat is gondolkodik, a mágus olykor követi tekintetével járkálását.*
- Hiszen mondtam, a jegyzeteim itt vannak, csupán az alkotóelemek vannak fent a laborban. *Préseli ki ismét némiképp majdhogynem tudálékosan megrázva fejét, mintha csak neki állna feljebb. Még Xavyra is ránéz cinkosul és ismét felsóhajt.*
- Hát, mikor üvöltöttem, mint állat, akkor nem szaladtak el, sokkal inkább követtek. *Mondja lemondóan.* A tornyot pedig nem lehet felgyújtani. *Legyint Xavynak, bár látszik rajta, hogy biztos benne, ez valami élc akart lenni a nő részéről, azonban további megjegyzést nem tesz.*
- De lehet az én hangom túl gyenge, de kürtöm sincs. *Tárja szét a kezét, majd igyekszik felállni és leporolja magát.*
- Pedig egy pucér banya biztos kellő elterelés lenne! *Röhög fel Xavy mondandóján tenyerébe temetve képét, néha még horkantgatva is kicsit, aztán persze inkább hátrébb tesz egy lépést, a lány már bizonyította hirtelen természetét.*
- Azt javaslom először nézzük meg azokat a papírokat, közben elmondhatnád, hogy mire gondoltál. *Néz Datra és Xavyra is egyúttal, majd, az asztalhoz indul és néhány jegyzetet vesz le róla. Aztán a polchoz és onnan is.*
- Hmm... fogalmam sincs melyik volt az... *Vakarja meg csúcsos süvege alatt halántékát.*


2505. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-03-29 20:02:09
 ÚJ
>Balkócza Xavylari avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 379
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//A Mágustoronynál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Természetesen mikor látja, hogy a kis vakarcs már lenyugodott és, mintha jelentkezne szólásra, azért elengedi, hátha bukik ki valami értelmes esetleg használható a száján. Valahogy megnyugtatja, hogy immár hangok se nagyon szűrődnek be odakintről, majd érkezik a magyarázat is.*
-A jó kurva anyjukat… *Itt küld egy nem kicsit megvető pillantást az emlegetett nyamvadékok teremtőszülőjének, majd folytatja.*… azoknak az agyas dögöknek. Nem most kéne amúgy nekiiramodnunk, amíg elfoglalják magukat a szellőzővel?*Majd megfordul és eszébe jut, milyen zajjal járna eltolni a szekrényt az ajtó elől, addigra meg biztos már megint idekeveredne néhány díszpéldány.*
-Nem mondtam semmit.*Ekkor vihog fel Bet és közli, hogy csak találomra öntögette össze az alapanyagokat, mindenféle ráció nélkül. Ez annyira feldühíti a már így se nyugodt gnómot, hogy ismét ráugrik, és jól megrángatja a gallérjánál fogva.*
-TE SZERENCSÉTLEN SEMMIREKELLŐ MIHASZNA!*Már igazán az se zavarja, ha zeng az egész szoba, talán már úgyis mindegy, így szinte élvezettel rázza ki a lelket is Betből.*
-Az lenne a legkevesebb, hogy magadra és ezekre a dögökre gyújtanád a tornyot, esetleg az még megbocsátható tett is lenne.*Mondja vérben forgó szemekkel, látszik nem igazán hatja meg, hogy a másik az alkotóelemekről beszél vagy, hogy azok a két szinttel feljebbi folyosón vannak. Mikor nagyobb érdeklődést mutat Bet a helyzet megoldása felé, akkor természetesen már elereszti.*
-Én nem tudok varázsolni.*Motyogja maga elé, csak úgy közlés képen és kifejezetten rossz érzése van attól, hogy Dat őt szemrevételezi, miközben kijelenti, hogy használható ötlet született a fejében.*
-Nem öltözök be hányásnak és nem vetkőzöm.*Emeli fel a kezét, mintha csak meg akarná jelölni a határokat, amíg hajlandó elmenni, bár az életéről van szó, de így is fontosnak tartja.*
~Belekevertél ebbe a slamasztikába az a legkevesebb, hogy ki is húzol öregapám.~



2504. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-03-29 15:27:57
 ÚJ
>Datvinoolv Nyarneldurki avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 46

Játékstílus: Megfontolt

//A Mágustoronynál//

*Dat folytatja a járkálást, a lehetséges megoldásokon töprengve.*
-Talán elijeszthetnénk őket. Nincs itt véletlenül egy mélyebb hangú kürt, vagy ilyesmi?
*Nem igazán tud jól gondolkozni ha veszélyben van, ő inkább a lassan de biztosan híve.*
-Bocs, nem erősségem a gyors ötletelés.
*Vonja meg a vállát de nem adja fel.*
-Vagy, talán ha valamelyikünk felmenne és elhozná a jegyzeteidet?
*Fordul most Bet felé*
-Ha itt lennének a papírjaid, meg tudnád szüntetni ezt a hacacárét?
*Ha a varázsló válaszol, folytatja a járkálást*
~Vagy ha minden kötél szakad kiugrunk az ablakon. Végül is víz van alatta.~
*A nagy elmélkedésben észrevétlenül sikerült hangosabban kimondania gondolatait, amit legszívesebben most visszaszívna.*
-Na jó, vissza az előzőhöz. Mondd meg, kedves Bet
*fordul ismét hozzá* A nagyobb zajok elkergetik az izéket?
*Pillant hátra, hogy ellenőrizze megvannak-e még a vörös tollú nyílvesszők, de szerencsére a helyükön találja őket.*
-Mert ha igen, van egy ötletem.
*rápillant Xavira, és hogy megelőzzön egy esetleges beszólást, hozzáteszi:*
-Ami beválik.


2503. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-03-27 19:09:39
 ÚJ
><b style='color:#c03010'>Mesélő (Nyíl)</b> avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Mesélő
IC üzenetek: 913
OOC üzenetek: 85

Játékstílus: Szelíd

//A Mágustoronynál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

- Heee??! *Kérdezi, majd a le, s fel alá járkáló férfira figyel veszettül rémült szemekkel.*
- IGEN ELBASZTAM!! *Visít fel megint csak kétségbeesetten, aztán már csak a magát rávető lány alatt piheg tágra nyílt szemekkel.*
- Bocsánat, mindig ez van, ha ideges vagyok! *Hebegi zavartan, de a kiabálást azonnal befejezi. A szoba egyelőre nyugodt, most mintha még az ajtót sem ostromolnák, sőt, ami azt illeti még néhány puffanás és abbamarad az is. Xavy mellett egy remegő kéz emelkedik fel a lány arca mellé a magasba, mintha jelentkezne.*
- Csak jelzem, hogy most indultak a szellőzőt keresni... *Suttogja csendesen, de még egyelőre semmi nem történik, csak a varázsló hisztérikus zihálása hallatszik, valamint Dat tanakodása.*
- Értelmesek bizony. Pont eléggé ahhoz, hogy három almával ne menjünk semmire. *Vihog fel.* Találomra kevertem össze alkotóelemeket. *Motyogja csendesen, majd zavartan lesüti szemét.* Bizonyítani akartam a mesternek. Khm. *A vallomás után égővörös pír önti el az arcát, majd a polcok felé tekint.*
- Tűz?! Eszednél vagy? Abogr kinyír, ha felgyújtod a tornyát! *Ijed meg hirtelen még jobban, s ha lehet a vörösséget immár holtsápadtság váltja fel.*
- Ott vannak az alkotóelemek leírásai. *Próbál felülni, ha engedik, s a kusza íróasztal felé mutat.*
- De... mind a laborban van, két szinttel feljebb, a folyosó végén. *Hadarja gyorsan.* Fogalmam sincs hogyan juthatnánk el odáig. Az én energiám kimerült, varázsolni sem tudok, előttem rájuk mindent. *Tárja szét kezét.*


2502. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-03-26 20:23:34
 ÚJ
>Balkócza Xavylari avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 379
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//A Mágustoronynál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//

*Mikor leesik neki, miért ismétli el a minden szempontból gyanús figura a neveiket, akkor tudatosul benne, hogy most talán tényleg egy olyan helyzetbe került, ahonnan már csak a föld alá vezet az út.
A téma kifejezetten felvillanyozná minden más helyzetben, de most valahogy a fajok keresztezése sem ad akkora löketet, hogy ki tudja zökkenteni a teljes pánikból.*
-Teljesen más fogalmaink vannak a jó védelemről, úgy érzem. A kicsi és sok helyre befér pont nincs a listán.*Morogja maga elé, inkább egy nagyobb kutyát tudna elképzelni ilyen célokra, két fejjel és nagy agyarakkal.*
-Rosszul sült el? Azt hiszem ez enyhe kifejezés, mert jól elbasztad az biztos.*A végén már majdnem a kiabálás szélén van, aztán nagy levegőt vesz.*
-Szerintem nem lennél elég nekik, ha kidobnánk az ajtón, hogy zabáljanak fel, csak előételt szolgáltatnánk.*Néz minden bajuk forrására laposan pislogva, hiszen ez az első lehetőség, ami megfordult az agyában, idegességében ki is mond mindent, ami a lelkét nyomja.
Mikor a kisöreg ordibálni kezd ráveti magát, hogy két kezével betapassza a száját, hiszen persze, tudják, hogy odabent vannak, de nem kéne még jobban felcsigázni őket.*
-Befogod vagy lenyomok valamit a torkodon!*Mondja halkabban, bár annál ijesztőbb recsegéssel a hangjában.*
-Ennyire értelmesek, hogy tudják mi az a szellőző és mire jó, meg hogy merre van? *Kérdez azért rá, közben figyeli, ahogy Dat idegesen járkál a szobába használható ötlet után kutatva a fejében.*
- Én csak egy dolgot akarok tudni, alszanak ezek a vakarékok?*Mikor viszont meghallja a remek ötletek áradatát nem tud nem gúnyosan odaszólni a társának.*
-Alma?*Néz megütközve.*
-Méghozzá 3 is?*Ismét tart egy kis szünetet, majd nagyot sóhajt.*
-De legalább lesz értelme a halálunknak, mert legalább ők esznek egy jót.*Jelenti ki még mindig gúnytól csöpögősen. Egyelőre a családi ereklyét nem akarja bevetni, ami a nyakában lóg, hiszen még soha nem használta, így meg sem említi lehetőségként.*
-Tudod az a kérdés ők bírják tovább kaja nélkül vagy mi? Esetleg megpróbálkozhatnánk a tűzzel is. *Majd ismét visszaül a hátával a könyvespolcot támasztva egyik mutató ujját a szája elé helyezve, közben agyal, mert leolvadt végre a rémület a tudatáról.*


A hozzászólás írója (Balkócza Xavylari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.03.26 20:39:02


2501. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-03-26 11:03:01
 ÚJ
>Datvinoolv Nyarneldurki avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 46

Játékstílus: Megfontolt

//A Mágustoronynál//

*Szúrósan pillant Xavira, amint a varázsló közli, hogy nen rakott ki táblát. A munkája hallatán viszont felkapja a fejét.*
~Szóval tényleg valami védelmi rendszer.~
*A szellőzők hallatán azonban elfogja az aggodalom.*
-Ne üvölts már te szerencsétlen, még meghallják!
*Bár ez valószínűleg már megtörtént*
-Nyavalygással nem megyünk semmire!
*Pattan fel a helyéről*
-Kell egy terv.
*Ő is elkezd körbe-körbe járkálni, lehajtott fejjel.*
-Mondd csak *fordul Bethez* pontosan hogyan is csináltad ezeket az izéket? Talán ha vissza tudnád fordítani a varázslatot akkor eltűnnének.
Vaaaagy...
*Gondolkodik hangosan tovább*
Esetleg elterelhetnénk a figyelmüket valamivel. Nálam van három alma, még a piacról.
*Érdeklődve fordul Bet felé, kíváncsi az ő ötleteire is.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3086-3105