Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ingoványos vidék (új)
MágustoronyTalmid templom (új)
Ezen a helyszínen lehetőséged van varázsolni tanulni! Kattints ide, hogy tanulhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 150 (2981. - 3000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

3000. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-06-15 19:59:21
 ÚJ
>Aborath Artois avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Megfontolt

//Misztikus önképzőkör//

*Arra, hogy jó lenne vízmágiával kapcsolatban hasonló írást találni Aborath csak sajnálkozva szétteszi a kezét.*
-Abban sajnos nem tudok segíteni. Azokban a kötetekben egyelőre még nem úgy néz, ki, hogy el fogok merülni egy darabig.
*Ismer varázslatokat, de tudása még messze van attól, hogy úgy állapítsa meg ideje másba is belekóstolnia. Egyelőre ismerje meg jobban a levegő ágát. A kérdésre megrázza a fejét.*
-Nem csak akkor érkeztem. Viszont a lázadás előtt hagytam el a várost mert elég veszélyesnek tűnt a helyzet. Azóta nem tudok róla semmit.
*Az istenek említésére egyet értőn bólint.*
-Megértem. Alaposan megkavarták a mágiát a világunkban és komoly zavarokat okoztak. Nekem volt szerencsém beszélni Eeyr istennő félistenével. Ő elárult nekem pár titkot az istenek dolgairól. Egy darabig itt húzták meg magukat a toronyban. Abogr mester tudása mint kiderült számukra is rejtély. Nagyon kíváncsi volt a torony lebegésének titkára.
*Mosolyog jót a tényen, hogy bizony még az istenek se mindenhatóak és egy halandó tud nekik meglepetéseket okozni. A víz istenének említésére is érdeklődve néz a férfi a lányra. Arra pedig, hogy unalmas mese lenne csak elmosolyodik.*
-Ugyan kérem. Szívesen meghallgatnám. Várjon egy kicsit.
*Botját letámasztva kicsit arrébb lép, hogy közelebb húzzon egy széket ahhoz amin ő eddig ült.*
-Foglaljon helyet!
*Kínálja a lányt aki ha így tesz ő is követi a példáját. Így mindenképp kellemesebb lesz társalogni. A szabad gondolatok fontosságával mindketten egyet értenek, de egy vízmágus feladatával kapcsolatban saját elképzelése van a különleges megjelenésű kisasszonynak. Aborath pedig érdeklődve rá is kérdez.*
-Mi volna ön szerint a feladata?
*Kérdez rá. A filozófia is fontos része Aborath szerint a mágiának mert a világ és önmaga megismerése nélkül nem is lehet egy mágus méltó arra a hatalomra ami a tudással jár neki. A kérésre, hogy mesélhetne kicsit a levegő ágról Aborath egy kisebb mosollyal hátradől a székén. Már ha leültek és hátratud. Ha nem akkor csak elmosolyodik.*
-Szívesen mesélek. A többi elemi ághoz nem nagyon lehet hasonlítani hisz míg a víz ág gyógyít, a föld a védekezésre összpontosít, a tűz pedig leginkább támadó varázslatokból áll addig a levegő leginkább kisebb hasznos trükkök tárháza. Természetesen a legnagyobb használói képesek villámokat idézni és lebegni, de sokáig csak olyasmikre képes minthogy a hangokat megszünteti a környezetében, esőt idéz, a saját és tárgyai szagát kis időre eltünteti, nagy távolságra üzenetet küld a szél szárnyával. Szóval nem egy haszontalan ág.
*Próbálkozik meg egy gyors kézmozdulattal ami ha sikerült akkor a közelben álló egyik asztalon az egyik gyertya a levegőbe emelkedik kicsit lebeg majd lassan visszakerül a helyére.*
-Személy szerint én úgy érzem sokkal több van ezekben a varázslatokban mint látszik és ha bele lehetne tekinteni az Arthenior-i templom könyvtárának bizonyos részeire vagy Abogr mester beengedne bizonyos mindig zárt ajtóbon akkor elképesztő lehetőségek nyílnának meg.
*Mondja teljesen komolyan. Mondjuk ezek a lehetőségek természetesen nem neki valóak még hisz elég kezdő szinten van, de a jövőben talán egyszer oda is eljuthat. A kérdésre válaszol.*
-A lázadás előtt hagytam el a várost. Nem éreztem magam biztonságban. Az egykori gazdagnegyedben kaptam egy házat az akkori városvezetéstől amiért tanítóként szolgáltam azokat akik meg tudták fizetni. Azóta élek itt. Kissé hiányzik a társaság és sajnos a dohányom is elfogyott már úgyhogy nem tudok pipázni se. De rég nem haladtam ennyit a mágikus tanulmányaimmal.

A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására a egy hozzá közel lévő tárgyat két körig, pár méter magasban, egy helyben tud lebegtetni.

2999. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-06-15 14:07:32
 ÚJ
>Seawil Reandol avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Misztikus önképzőkör//

*A könyv jellemzésére belelapoz. Míg a férfi beszél, addig meg is nézi a tetszőleges oldalon kinyitott oldalt.*
- Úgy tűnik tényleg érthetően írja le. *ért egyet a férfivel.*
- Jó lenne egy ilyent a vízmágiával kapcsolatosan is találni. *mosolyodik el, tényleg eléggé értetlen magyarázatokon és könyveken rágta át magát a napok folyamán. Aborath viszont olyan dolgot mond, ami az elfnek is ismerősebb, mint az új helyzet ami Artheniorban van.*
- Olyan rég járt a Levegő Városában? *kérdezi. Elgondolkodik, majd vállat vonva szólal meg.*
- Én is onnan jövök, de ezek az új istenek… Nekem kicsit idegenek. *fejezi be kis szünet után.*
- Az én családom egy víz istenfélében hisz, mert a mi örökségünk a víz, a teremtő erő. *kezd bele felszabadultabban beszélni, a vallásról.*
- Kicsit unalmas mese. *jegyzi meg aztán vár, hátha Aborathot nem érdeklik az ilyen vallással teletűzdelt beszélgetések. A víz mágia, meg úgy általában a többi ág viszont nagyon is érdekli az elf lányt.*
- Úgy bizony, nyitottság az elengedhetetlen. Azonban nem hiszem, hogy a gyógyítás lenne a főfeladata egy vízmágusnak. *mondja, mert igen jól ismeri ezt az ágazatot. És kedves családjában akadt egy két fekete bárányka, aki nem ilyen nemes célokra használta ezt az elementáris ágat.*
- Egyébként meglehet, jobban érdekelne a levegő. Már ha van kedve mesélni róla, hogy többet tudjak meg róla. *Nos, igen olvashatna is róla, de ha van, aki ért hozzá, és pont itt van és már amúgy is beszélgetnek, akkor miért ne társaságban derüljenek ki ezek? Seának kézenfekvő ez a lehetőség, és örülne ha Aborath is így lenne vele. Persze nem gondolná viszonzatlanul ezt, mert szívesen mesélne a férfinek a víz ágról, hátha az érdekli. De ha Arthenior jelenlegi helyzete érdekli, valamit arról is tud mesélni, hiszen csak onnan érkezett. Azonban nagyon sok mindent másodkézből tud, és nem saját tapasztalatból. Vagy saját két szemével látta volna.*
- Mióta van amúgy itt a toronyban? *érdeklődik, a gyanúja az, hogy lehet több ideje, mint kellene. Úgy lehet kénytelen lesz néha kilépni innen, bármilyen csábító is a gondolat, hogy maradjon, míg meg nem tanulja a víz ágat úgy, ahogyan szeretné.*


2998. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-06-14 00:35:20
 ÚJ
>Aborath Artois avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Megfontolt

//Misztikus önképzőkör//

*Bár az illemet egy szép tulajdonságnak tartja, de annyira azért nem vaskalapos, hogy minden kisebb figyelmetlenségbe belekössön. A viszont köszönésre így csak egy barátságos mosollyal válaszol ami az egyébként zord vonásaira kedvezően hat. Vonásai nem túl szerencsések, de ő amúgy egy nagyon békés, jámbor természet. A könyvnek is mivel jelenleg ő nem veszi hasznát így számára természetes, hogy átadja a lánynak aki viszont úgy tűnik olvasná. Arra, hogy régóta bújja a könyvet mosolyogva bólint.*
-Valóban. Az író nagyon érthetően írja le a különböző mozdulatok és kifejezések jelentését. Kevés ilyet lehet találni.
*Általában az írók homályosan fogalmaznak vagy a saját érzéseiket írják le. Néha a hatás se biztos. Szóval az éppen választott könyv kiemelkedően jónak számít. A kérdésre olyan választ kap amit meg tud érteni. Maga is így volt mikor végre a mágia útjára léphetett.*
-Számomra csupán azért a levegőmágia tűnt logikusnak mert Artheniorban a templom még a Levegő temploma volt. Persze a jövőben tervezek több ágat is megismerni, de úgy hiszem itt ez az ami a legtöbb lehetőséget biztosítja.
*Talán csak feltételezés. Főleg mióta Eeyr hívei laknak ott és nem tudósok. Már ha egyáltalán áll még a templom. Semmit nem tud, azóta se, hogy mi történt a városban. Egyáltalán meg van-e még. A lány könyvvel kapcsolatos megjegyzésére bólint.*
-A nyitottság bármiféle tudásra fontos tulajdonsága egy mágusnak. A víz mágusok pedig becsülendők. Sok gyógyító mágiára képesek.
*Neki eszébe se jutott a haja alapján megtippelni milyen ág érdekelheti a lányt. Nem is ismeri eléggé, hogy egyáltalán sejtse mi lehet számára hasznos. A másik tippjére pedig ismételten bólint.*
-Ahogy mondja.


2997. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-06-13 21:22:14
 ÚJ
>Seawil Reandol avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Misztikus önképzőkör//

*A férfi szavaival rájön mégsem olyan illedelmes, mint hitte magát. Nem köszönt. Nem biztos benne, hogy kellett volna, ha csak a könyv érdekli. Azonban nem egészen biztos ebben, érdekelheti más is.
~Igazán bármi érdekelne, amitől nem unnám halálra magam.~ Sóhajt fel, s panaszos gondolatait magának megtartja. Több dolgot nem mondtak el neki erről a mágia tanulásról, ezek nyilván hibák, melyekért nem okolhat mást. Meg is kérdezhette volna, hogy mennyire unalmas ez? Lehet kétszer meggondolta volna, hogy akart volna-e ide elzarándokolni és önként zárdába vonulni.*
- Szép napot magának is. *viszonozza a köszönést, azt hogy ki hogyan reagálja le a külsejét, azt már régen nem veszi fel, hiszen az elf lány így néz ki elég régóta. Tán haja változott valamit, mert az eleinte szőkébb volt, mint zöld. De ahogy egyre nagyobb lett úgy kezdett a hajszíne is változni, s mire gyermeki korból kamaszba lépett úgy egészen eltűntek a szőkeségre utaló halovány jelek. Mindenesetre bárki is nézi meg jobban, vagy súgnak össze a háta mögött, az őt nem kifejezetten érinti meg. Kivéve, ha minduntalan szóvá teszik külsejét, akkor azért reagál minderre.
A pipa eltűnését a zsebbe követi, és figyelemmel kísérte, ahogy a férfi felállt és köszönt. A gyors kijelentés, hát nem gondolta, hogy pont ezt a választ kapja rá. Az hogy a férfi fáradt, az másképp is tovább vihetné a kezdődő beszélgetést. Minthogy Sea megkapja a könyvet, a férfi meg elvonul pihenni. Az utolsó kérdésre már másként illene reagálnia.
~Szóval levegő mágiáról szól?~ Tudja le magában a könyv fajtáját. Nos, végül is abba is bele kell olvasnia.*
- Óh, hát köszönöm. *veszi át a könyvet.*
- Igen elég rég a könyvet bújja, azt láttam már az előző két körömnél is. * jegyzi meg. Nem tagadja, hogy látta előbb a férfit. De igaz csak ma, az ezt megelőző napokon, meg amikor érkezett még nem. Szóval eddig elkerülhették egymást.*
- Igazán még nem határoztam el magam, hogy mi érdekel, csak inkább ismerkedem. *jelenti ki felelve a kérdésre. Persze ha igazán naivan felelne, akkor azt mondaná, minden érdekli. ~Talán a hold mágia nem.~ dönti el, mert az eddig tényleg nem fogta meg. De a Levegő se lehet rossz, erről azonban még tényleg keveset tud ahhoz, hogy döntsön.*
- Talán ha belenézek a könyvbe, kiderül számomra, hogy érdekel-e vagy sem. *vonja meg láthatóan a vállát. Nem tudja kinek kellene kezdenie a bemutatkozást, de úgy van vele a férfi egészen biztosan idősebb nála. Így inkább megteszi ezt a lépést.*
- Egyébként Seawil vagyok, és bár lehet hihetetlen, de inkább a víz ághoz állok közelebb. *a hajszíne miatt szokta ezt mondani, mert abból többen a földet akarják kinézni. Nagy levegőt vesz.*
- Maga pedig, ha jól sejtem, akkor a levegő ágban jeleskedne? *kérdezi érdeklődve. Szemei érdeklődve csillannak fel felemás színnel, ami mindig szokatlan hatást kelt. Főleg, hogy más egyéb tettel, vagy mozdulattal nem mutatja ki az érdeklődését, még tán kicsit a hangszíne árulkodhatna erről. De ez is inkább mintha érzetet keltene, és nem valóságos lenne. Álldogálva a könyvet fogva várja türelmesen a férfi válaszait, s igen az elf lány is örülne valami könnyed csevejnek a nap hátralevő részében.*


2996. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-06-13 20:49:35
 ÚJ
>Aborath Artois avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Megfontolt

//Misztikus önképzőkör//

*Számára érdekes a mágia. A világ megismerése és más láthatatlan energiák működésbe hozása. A szél varázslatokról pedig talán az egyik legrészletesebb könyvtárhoz tud hozzáférni. Mégis most kedvetlenül olvassa, azt a könyvet ami amúgy érdekes formulákat és mágikus szövegeket ír le csak most Aborath-nak nincs kedve olvasgatni. A lassan összefolyó sorokról egy igencsak érdekes jelenés vonja el a mágus figyelmét. Karcsú alkat, hófehér bőr és a zöld tincsek mellől ragyogó két más színű szempár. Hasonló jelenséggel így egyben még nem találkozott Aborath bár hála Eeyr úrnő félistennőjének az elf hölgy nem mondhatja el magáról, hogy ő a legfeltűnőbb személyiség akivel valaha találkozott a sokat látott mágusmester. Még ha ezt nem is tudja. Mikor látja, hogy tőle kíván valamit a kisasszony akkor az egykori Arthenior-i tanító udvariasan feláll és köszönti őt.*
-Szép napot!
*Nem égő üres pipáját kiveszi a szájából és az egyik zsebébe csúsztatja. A kérdés meglepi őt. Becsukja és át is nyújtja a bőrkötéses irományt a lánynak.*
-Be is fejeztem. Úgy érzem most fáradt vagyok hozzá. Kegyed is a levegőmágia után érdeklődik?
*Próbál egy kis csevegést kezdeni. Látszólag maga a társaság esik jól neki vagy az, hogy kicsit letette, azt a könyvet.*


2995. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-06-13 19:02:59
 ÚJ
>Seawil Reandol avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

//Misztikus önképzőkör//

*Sejtelme sincsen, melyik emeleten kezdjen, hogy melyik ágat válassza. Azonban vannak, apróbb képességei melyek a víz ág felé hajtanék a lányt, de mégis tanácstalan. Minden emeleten talált erre arra lézengeni alakokat, volt, aki egyértelműen segítségét ajánlotta fel, róluk azt feltételezi itt élnek, és tanítanak. A másik fele pedig csupa unalmas egyén, akikkel nem igazán akart volna semmilyen szinten szót sem érteni. Nagy sóhajjal lépked a polcok között, míg egy asztalokkal teli részhez ér. Már az ezt megelőző két köre előtt is látta itt azt a szakállas férfit, aki az egyik asztalnál ülve egy könyvbe temetkezett. Seának kedve lenne megviccelnie, de valahogy úrrá kéne lennie a megszokottságtól irtózó énjén. Nagy sóhajt enged el, ahogy közeledik. Itt léte alatt már egyszer fürdött és át is öltözött, sőt megmutatták hol pakolhatja le a táskáját és a holmiját. Most az újonnan vett sötétkék selyem nadrágja van rajta, a világoskék blúzával párosítva. Lábfejét semmi nem fedi, így látható hófehér bőre odalent is. Derekáig leérő zöld haja kibontva öleli körbe alakját, míg két színnel csillanó tekintete az asztalnál ülő férfit figyeli. Úgy dönt, ha nem is egészen viccel ér a férfi mellé, de ürüggyel fog elé lépni. Sejtelme sincs, meddig kívánja a másik tanulmányozni azt a könyvet, vagy hogy egyáltalán milyen könyv is van nála igazából, de jó alapnak tűnik ezzel megszólítania. A férfi mellett ellép, és vele szemben áll meg. Torkát lágyan megköszörüli.*
- Elnézést. *szólítja meg. Ha felnéz, rá a férfi láthatja, hogy előkelő kinézete van, a különös hajzata eltakarja a füleit, de arca igen árulkodóan néz ki, már ami a fajára utalhat. Már ha a férfi ilyesmit akar észrevenni rajta.*
- Azt a könyvet, azt meddig kívánja még használni? *végig figyeli a férfit, ha találkozik a tekintetük, úgy jobban megnézi az arcát is. Látszik, hogy jó neveltetésben részesült, mert nem ül le invitálás nélkül, és nem is teszi ennek jelét sem. Azt viszont tudja, hogy a beszélgetés úgy fog kínosabb árnyalatot ölteni, ha kiderül mit is olvas a férfi, és pont olyant, ami Seát nem is igazán érdekli.
~Akkor nyilvánvalóan lebukok, és akkor mit is mondjak majd?~ Gondolataira azonban egy enyhe vállvonással reagál, és ezzel majd akkor fog foglalkozni, ha bebizonyosodik. Addig azonban minek is izgassa magát.*


2994. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-06-12 15:35:41
 ÚJ
>Aborath Artois avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Megfontolt

//Misztikus önképzőkör//

*Aborath békésen ücsörög az egyik asztalnál. Bár a dohánya már rég elfogyott, de megszokásból azért ott van szájában a pipája és azt rágcsálja miközben egy könyvet tanulmányoz. Időnkét szakállába is beletúr, hosszú botja pedig mellette pihen. Egész idilli kép. Bár az unalom már kezdi egyre jobban zavarni. Meg, hogy a torony személyzetén kívül másokkal nem nagyon találkozik. Régen viszont nyüzsgő társadalmi életet élt. Tanító volt, értelmiségi ismerősei, bálokra járt... Fő célja mindig is a tanulás volt és hogy el tudjon mélyedni a mágia tanaiban, az itt toronyban töltött időszak pedig nagyon jó hatással volt rá ebből a szempontból, de jó lenne már megtudni valamit mi van a tornyon kívül vagy új arcokat látni a kopaszokon kívül.*


2993. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-05-20 00:34:08
 ÚJ
>Quarea Cerberum avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Kilvard Guldraen//

*Cerberum nem képes ép ésszel felfogni, Kilvard miképp lehet ilyen mozgékony. Szemlátomást jó pár évtizeddel idősebb a fél-elfnél, mégis, mintha ez a sok lépcsőzés, rohangálás és cipekedés meg sem kottyanna neki. Cerberumon már attól verejtékcseppek gyülekeznek, hogy a felvigyázó sürgölődését nézi.*
~Biztosan mágia van a dologban. *Gondolja magában az ifjú fél-elf.* Vagy a torony végeláthatatlan lépcsősorai őrizték meg fiatalos erejét.~
-Várjon meg, Kilvard úr! *Kiált utána, és lesiet a felhőlépcsőn Kilvard nyomában. A mocsárra tekintve eszébe jut az a rengeteg, reszketéssel töltött rideg éjszaka, melyet az ide vezető úton kellett átélnie, és ettől megborzong.*
~Pedig végre megszáradtak a cipőim.~ *Szomorkodik magában.*
-Még sosem volt szerencsém Artheniorban járni. *Válaszolja meg Kilvard kérdését, ahogy lábbelijével a latyakos lápba huppan.*
-Majdhogynem egész életemet Lihanechben töltöttem, és csupán egy éve döntöttem úgy, hogy nekivágok a nagyvilágnak.*Cerberumra ismét a gyász köde ülepszik, ahogy visszaemlékszik indulásának okára. Édesanyja utolsó levelére gondol, és ettől elmosolyodik. Szelíd, barátságos mosoly ez, az ifjú szemeiben mégis bánat tükröződik.*
-Ezek a lények, Kilvard úr, amiket említett... Sosem hallottam róluk. *Jelenti ki Cerberum mélyen elgondolkodva, majd ráeszmél, hogy ezen mondata semmilyen módon sem nevezhető előnyösnek az ő megítélése kapcsán. Egyaránt árulkodhat arról, hogy tudatlan, vagy akár arról, hogy túlzottan nagyra tartja magát ahhoz, hogy ilyen mihaszna lények létezésére odafigyeljen, viszont az ifjú egyik képet sem akarja festeni magáról Kilvard előtt.* Úgy értem... *Hebegi.* A könyvemben nem tesznek róluk említést. *Mondja, majd mint bizonyítékot, lecsatolja övéről fekete bőrkötésű könyvét, és határozott mozdulatokkal végiglapozza.*
-Ön egy szörnyen nagylelkű ember, Kilvard úr. *Jelenti ki könyvéből kitekintve. Szemeiben őszinte csodálat szikrázik.* Azonban én jelenleg még egyetlen mágia-ágat sem sajátítottam el. Mégis hogyan lennék képes varázslatokat tanulni, ha a varázslás alapjaival sem vagyok tisztában? *Kérdi Cerberum csalódottan.*


2992. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-05-17 17:55:22
 ÚJ
>Kilvard Guldraen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Quarea Cerberum//

-Akkor igyekezzen, fiam! *Lép vissza a lépcsőfordulóból, kezében immáron egy jókora zsákkal.* -Nem szívesen fulladnék bele ebbe az átokverte mocsárba az éjszaka közepén.
*Döngő léptekkel indul el lefelé a csigalépcsőn, közben persze egy pillanatra sem némul el.*
-A pallérozott elme ismertetőjele a folytonos tanulás, ifjú barátom. Ezt jól jegyezze meg.
*Ajtó csapódik valahol a fél-elf alatti szinten, majd ahogy az ifjú leér, immáron újfent Kilvard áll előtte, teljes életnagyságban.*
-Összeszedtem mindent, ami kell. Járt már Artheniorban? Nem egy szép látvány, mióta megtörtént a Kimondhatatlan.
*Biccent az ajtó mellett álló férfinak, s már fél lábbal a felhőlépcsőn állva fordul vissza a fél-elfhez.*
-Felszakadt a város alatt a föld, s oly lények törtek fel onnan, amilyeneket ember még nem látott a nap alatt. Othrokiak! Vagy hogy a fenébe hívták magukat. *Az utolsó mondatot már bajsza alatt dünnyögi leginkább, miközben lesiet a felhőlépcsőn.*
-Óvatosan, ifjú úr, nem maga lenne az első, aki leszédül innen nagy igyekezetében! *Még egy joviális kis nevetést is megenged, majd újabb szökkenés, és már földet is ért a csizma.*
-Nos. *Fordul Cerberum felé, miközben végigsimít deresedő hajkoronáján.*
-Maga segít nekem a feladataim elvégzésében... Én pedig megtanítom néhány varázslatra. És mert tudom, a magányos utazó útja a veszély köveivel van kirakva. Sose tegyen meg nagy távot egyedül, ha csak nem tud repülni. Mégpedig nem tud. *Állapítja meg, biztos ami biztos végigmérve a fél-elfet. Sarkon fordulva indul el, átalvetve vállán a jókora zsákot az út irányába.*


2991. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-05-16 18:23:58
 ÚJ
>Quarea Cerberum avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Kilvard Guldraen//

*Cerberumot megrémiszti a gondolat, hogy Kilvard máris magára hagyná őt, bár maga sem tudja, hogy miért.*
-Várjon! *Kiált utána riadtan, majd sietve a férfi nyomába ered.*
-Magával tartok. *Jelenti ki a fiú határozottan.*
-Kérem, Kilvard úr, engedje meg, hogy Öntől tanulhassak! *Cerberum kérlelőn egymásba fűzi ujjait, és reménytől csillogó szemekkel tekint az idősödő felvigyázóra, aki talán új utakat nyithat meg a benne rejlő potenciál előtt.*


2990. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-05-13 14:25:50
 ÚJ
>Seawil Reandol avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Vakmerő

*Nos azért ha valaki említette volna neki, hogy hogyan is néz ki, ez a Mágustorony lehet hamarabb ellátogatott volna ide. Már csak a látvány miatt is. Az hogy egészen a Lihanechi tóig kell elmenni, meglepi. Nem érti miért hitte, hogy közelebb van, de már a Romtábornál jár, és még mindig nem a toronynál van. Nagy sóhaj hagyja el az ajkát. Ez bizony messzebb van, mint hinné. A tábor úgy nem kelti fel a figyelmét, hiszen az elégé szokványos és még csak nem is érdekli annyira. Látott elég sok tábort már, még romosat és jobb állapotút is. Meg inkább átsiet rajta, nehogy valakik célpontjává váljon.*
*Azonban a tó felett lebegő toronyra teljesen ledermed, hogy ez ennyire szép látvány nem gondolta soha sem. Messziről látta a tornyot mikor haza fele ment a víz városába, de sosem jött el idáig megnézni. Nos, látvány önmagáért beszél, és bánja, hogy eddig várt a Mágustorony látogatásával.
A felvezető lépcső, és a levegőben lebegő torony, árulkodik Seának arról, hogy itt tényleg elementáris mágia okítás folyhat. Egyelőre be se lép, csak a lépcsőn halad fel lassan, ahogyan egyik fokot a másik után teszi meg. Közben nézelődik lefelé, hogy milyen izgalmas egy helyzet ez így. Közben még mindig nem sikerült eldönteni, hogy melyik ágat akarja megtanulni elsőre. Magában számolja össze hány ág is van.*
- Van a nap, a hold és a négy elemi mágia. Ez eléggé fogós kérdés így. *nem szokott magában beszélni, de most így senki nem hallja a lebegő fehéres áttetsző lépcsőkön felfelé. Nagy levegőt vesz, megtanulná szívesen a víz ágat azért, vagy pedig a tüzet. De az is tetszik amivel Valuryen megbűvölte azt a faágat, amit még mindig őriz. Reméli, sokáig úgy marad. Remélhetőleg ő is képes lesz rá, viszonylag hamar. De talán nem is azzal az ággal akarna kezdeni. Jaj de bonyolult ez a kérdés.*
*Aztán végre felér a lépcsőn, és belép az előtér a külső részhez képest irreálisan tágas, amit szintén mágiának tud be. Zöld hajzuhatagát zavarában megigazítja, és beljebb lép. Úgy döntött elsőre a tűz ág felé érdeklődik, így azt az emeletet kezdi el megközelíteni. Reméli, izgalmas óráknak néz elébe.*


2989. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-05-12 20:34:49
 ÚJ
>Kilvard Guldraen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Quarea Cerberum//

*Egy hosszú pillanatig csak némán mered a fél-elfre, mielőtt újra megszólalna.*
-A tudatlanság árka semekkora kővel nem betemethető. Tudatlan az, ki azt hiszi mindent tud. Hogy hívják, fiam?
*Lép közelebb az asztalhoz, ujjai pedig egy szabad szék vállfájára csavarodnak.*
-Sok a tennivaló, s az út maga sem veszélytelen. El kell adnom ezt azt, majd fel kell kutassak egy feltételezett gyilkost... Ki nem mellesleg egy igen nagy hatalmú mágus. Egy kísérő mindig jól jön az ilyen utakon. Némi mágiatanítással tudnám honorálni segítségét. De végső soron maga dönt, ifjú barátom.
*Ellép az asztaltól, hogy egy színpadias pördülés után kibámulhasson az ablakon.*
-Búcsúzom, amennyiben nem tart velem. Ifjú úr.
*Biccent, majd a lépcső felé veszi az irányt. Nincs vesztegetni való ideje, hisz egyáltalán nem óhajtja túl sok időre itt hagyni a Tornyot. Meg kell válnia néhány dologtól azonban, mielőtt visszatér, hisz szolgálat ide vagy oda, a leckékért bizony ő is borsos árat fizet.*


2988. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-05-10 20:54:41
 ÚJ
>Quarea Cerberum avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//Kilvard Guldraen//

*Cerberum nem tudja, mit is mondhatna. Fejében még mindig elemi mágiák megformálási módjai, a rúnamágiák eredetének törénete és a Kurátor varázstrükkjei kavarognak, míg szívét egyre csak égeti a vágy, hogy többet tudhasson meg a világról, amelyben él. Az őszesbarna hajú, idősödő férfi alakja egyfajta gyermeki csodálatot vált ki belőle, lenyűgözi őt a szürkés, szigorú szempár el nem mondott története, mely tiszteletet parancsoló, mégis becsületes vonásokat kölcsönöz a viselőjének. Eszébe jutnak édesanyja történetei egy férfiról, akinek hasonlóan karizmatikus megjelenése volt, s akivel még fiatalon szerelembe esett. Cerberum szíve nagyot dobban, ahogy bőrövéhez erősített, fekete könyvére teszi a kezét, melyet édesapja hagyott rá búcsúzóul. A szívére nehezedő gyász súlyát leküzdve kihúzza magát, és szelíden elmosolyodik.*
- Megtisztel, Kilvard úr, de egy magamfajta, tudatlan fiú mégis milyen segítséget nyújthatna Önnek? *Feleli Cerberum keserédes nevetéssel.*
- Már egészen kisgyermekkorom óta arról álmodoztam, hogy egy napon majd a Toronyban tanulhatok, ahol a világ minden tudását őrzik, ennek ellenére még a mágiaágam kiválasztása kapcsán sem sikerült döntésre jutnom. A legmélyebb tisztelettel, Kilvard úr, nem érzem magam méltónak arra, hogy Önnek segíthessek.
*Cerberum lehorgasztja fejét, kopott, sáros cipőit bámulja. Maga sem tudja, miért, de szégyenli, hogy Guldraennek ilyen állapotban kell őt látnia.*


2987. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-05-08 12:13:10
 ÚJ
>Arelow Merlor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

// Útban a kovácshoz //

* Ott állnak fent a torony ajtaja előtt, már egy ideje. A lovag inkább nem menne be az orkot viszont hajtja a kíváncsiság. Arelow hajlana rá, hogy kint várakozik, de Bokta egyszerűen lefagy. A páncélos végül aztán nem ácsorog ott tovább, hanem útnak ered, de előtte még intéz egy pár jó szót az agyarashoz.*
- Nos én azt hiszem megyek tovább. Én eleget láttam ebből a helyből egyelőre. Nem akarok bemenni, de téged nem tartalak vissza. Szerezd meg azt a tudást, amire vágysz. Ha keresnél a városban szerintem később megtalálsz majd. Ég veled Bokta!* Köszön el és ott hagyja a tétovázó zöldbőrűt az ajtóban. Lassan és óvatosan indul el lefelé a felhőszerű lépcsőn. Még mindig nem bízik ebben a furcsa mágiában. Messze van a talajszín és nem kívánkozik idő előtt odaérni. Hálát ad az égnek, ha épségben leér a lépcsőről. Nem tétlenkedik tovább, mert estére szeretne a művelt területeken lenni. Újult erővel veti bele magát a mocsárba. Egyedül van, de annyira nincs betojva emiatt. Bízik páncéljában és hatalmas pallosában.*



2986. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-05-07 16:04:10
 ÚJ
>Kilvard Guldraen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Quarea Cerberum//

*Az asztalra csapja a pennát, majd hátradőlve az öreg, faragott széken, halkan felsóhajt. Számos dolog jár a fejében, egy valami azonban nem hagyja nyugodni. Mazoral tanácsos halála nem baleset volt, efelől nincs kétsége. És ha igaz, amit a tündér mondott...
Feláll az asztaltól, majd hátrakulcsolt kezekkel az ablakhoz sétál. Mára elég volt a munkából, a tekercsek itt lesznek holnap is. Egyéb dolga akadt. Ugyan nem lelte meg Taitos mestert, de ettől még nem adta fel a keresést. Ha kell, tűzzel-vassal, de felkutatja.
Csak biccent a lépcsőn felsiető Ysmer felé, majd folytatja a szél korbácsolta víztükör bámulását. A fiatal mágus nem egykönnyen fellelhető, már első ránézésre megállapította róla, hogy bizonyára valami kalandorféle lehet. Ám a kiindulópontja megvan, ez pedig a sokat említett Synmira.
Komótosan, kimért léptekkel indul el a csigalépcső felé, még mindig gondolataiba merülve.
Merengéséből egy ifjú félvér zökkenti ki, ki oly buzgalommal halmozza maga mellett a köteteket, mintha csak újabb tornyot kívánna építeni belőlük... A toronyban.*
-Amennyiben nem használja őket, ifjú úr... *Hajol a kötetekért, majd felnyalábolva őket ismét a polc felé sétál. Lassú mozdulatokkal rámolja vissza a köteteket, meg-megállva a művelet során. A Mágustoronyban minden pergamennek, könyvnek saját, kijelölt helye van, s jaj annak, ki felbolygatja a rendet.*
-Miféle mágiaág érdekli, ha szabad tudnom?
*Szólítja meg végül Cerberumot, még mindig a kötetek visszahelyezésével foglalatoskodva.*
-A mágiatanulás nem veszélytelen dolog, ezt jobb, ha tudja, fiatalember.
*Szívesen traktálná még hasonló közhelyekkel a fél-elfet, miközben szórakozottan pakolgat a helyiségben, de hirtelen ötlettől vezérelve megdermed egy pillanatra.*
-Tudja... Nem csak a könyvekből tanulhat az ember. Hisz ezért vagyunk mi. Ó, bocsásson meg.
*Pördül meg tengelye körül, miután az utolsó könyv is visszakerült helyére.*
-Kilvard Guldraen vagyok, a Torony egy felvigyázója. Tudja... Segédkezhetne nekem, egy s másban.


2985. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-04-20 17:49:43
 ÚJ
>Quarea Cerberum avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

*Cerberum szórakozottan szökken egyre magasabbra és magasabbra a Mágustorony felhőlépcsőin. Olyannyira elmerül saját fantáziavilágában, hogy észre sem veszi, csak tíz fok van hátra, és felér a bejárathoz. Csupán egy kósza gondolat zökkenti ki varázslatos utazásából ábrándjai mezején. ~Mi történne, ha most leesnék?~ Hirtelen keskenynek érzi a lépcsősort maga körül, mintha a tér beszűkült volna. Megdermed az ijedtségtől, majd óvatosan a lépcsősor széléhez oson, hogy egy pillantásnyira letekintsen. ~Mikor kerültem ilyen magasra?~ Az alatta húzódó, kéklő mélységbe bámul. ~Ebből a távból még a Lihanechi-tó is csak egy pocsolyának tűnik.~ Lassú, megfontolt léptekkel elhúzódik a peremtől, majd a Mágustoronyra szegezi tekintetét. ~Nos, itt is volnánk.~ Cerberumot teljesen elkápráztatja a torony óriási, cizellált faragásokkal díszített fakapuja. Apró hangyának érzi magát eme óriáshoz képest. Közelebb lép és lélekben felkészül arra, hogy a kapu feltehetően mérhetetlenül nagy súlyát mozgásra bírja, ám amint kinyújtja felé a kezét, az magától kitárul, tereket rengető morajlással engedve utat a torony belső üregeibe. A kiáramló hűvös fuvallat majdnem ledönti lábáról Cerberumot, de az utolsó pillanatban sikerül talpon maradnia. A kapun túlról fény szűrődik ki, hívogatóan ragyogja be a fiú egész testét, kellemes melegséget sugározva. Cerberum izgalomtól fűtve belép a Mágustorony ajtaján.*
*Szemei csillognak a gyönyörtől. ~Lenyűgöző!~ A levegőbe szippantva füstölő, doh és rozmaring illatát érzi. A nyers tudás illata ez, amely az egész tornyot belengi. Felnéz, tekintetével a végeláthatatlan lépcsősorok százait fürkészi, melyek néhol kicsavarodva, máshol látszólag lehetetlennek tűnő íveket leírva haladnak emeletről emeletre egészen a torony felső részlegeiig, melyek a földszintről szinte már egyáltalán nem is láthatóak. Középen egyetlen, vastag oszlop található, amely csavaros csigaszerkezetében több üreget és átjárót is rejt, mindegyikből különböző színű, misztikus fénycsóvák szűrődnek ki, melyek bevilágítják a torony teljes belterét. A falak mintha maguk is könyvekből lennének kirakva, részletesen megmunkált polcaikon témák szerint rendezve, hol cím, hol szerző szerint betűrendbe állítva őrzik Lanawin történelmének legkülönfélébb irományait, melyek mindegyike számtalan titkot és rejtélyt őrizhet magában, akár az ismert világon túlról is. Köröttük kopott csuhás lények serényen tevékenykednek, rendezik a polcokat, portalanítanak, igéket mormolnak, vagy éppen vaskos könyvek fölé görnyedve tanulmányoznak valami számukra érdekfeszítőt. Cerberum szóhoz sem tud jutni. A látvány szélvész módjára ragadja magával, elrepíti fantáziabirodalmának eddigi leggrandiózusabb kalandjára, félresöpörve az elé tornyosuló "ismeretlen" határát, útja során mindenütt elvetve a tudás magvait, melyeket magával sodort.*
- Üdvözlöm Abogr mester Mágustornyában, Ifjú Úr! Ilmern Ysmer vagyok, eme létesítmény felügyelője és karbantartója. Abogr mester csak Kurátorként hivatkozik rám, Ön is nyugodtan szólíthat ezen a néven. *Mondja egy bölcs, szelíd hang.*
*Cerberum tömörnek tűnő, kissé csillogó, derékmagas kőkört pillant meg maga előtt, mely mintha jól elrendezett asztalként funkcionálna. A kör közepén egy hosszú, fehér szakállú öregúr ücsörög egy hasonlóan kőszerű anyagból faragott, díszes széken, ami Cerberumot inkább emlékezteti királyi trónra, mintsem egyszerű ülőalkalmatosságra.*
- Szép napot! Én Quarea Cerberum vagyok, és tanulni érkeztem a toronyba.
- Mint mi itt mindannyian, Ifjú Úr! *Mondja Ysmer, és székével együtt kissé jobbra fordul, kezével pedig kört ír le a levegőben. Cerberum közelebb lép az öreg asztalához, majd a meglepettségtől megtorpan. A Kurátor széke alatt nem szokványos kőpadlót vél felfedezni, sokkal inkább egy enyhén szikrázó, vizenyős állagú tavacskát, melynek felszínén a kőtrón könnyedén siklik, már-már lebeg felette.*
- Nos hát? Pontosan milyen tudásban lenne érdekelt az Ifjú Úr? *Fordul hozzá kérdőn az öreg.*
- Azt hiszem, magam sem tudom. Annyi könyv van itt, legszívesebben mindet elolvasnám!
*Ysmer szelíden kacag.*
- Ifjú Úr, arra akkor sem lenne lehetősége, ha annyi ideje lenne, mint nekem. *Mondja nevetve, majd a kör alakú asztal túlsó szegletében megbúvó emberméretű könyvhalomra mutat.*
- Akkor hát mondja meg nekem Kurátor, Ön mit ajánl?
- Milyen témában? *Tekint rá kérdőn a Kurátor.*
- Nos, mivel a Mágustoronyban volnánk, miért nem kezdjük egyből a mágiával?
*Ysmer elgondolkodva simítja végig fehér szakállát.*
- Értem, értem. Való igaz, erre hivatott ez a létesítmény. *Cirógatja tovább elburjánzott arcszőrzetét.* Viszont mielőtt nekikezdenénk, lenne egy kérdésem. Mely istenségnek hódol az Ifjú Úr?
- Nem hódolok egyiknek sem. Én a tudás és tudomány útját követem, nem csalfa istenekét.
- Érdekes, felettébb érdekes. Látom az Ifjú Úron, hogy nem hazudok, szóval akár neki is kezdhetünk a tanulásnak. *A Kurátor felemelkedik súlyos trónjáról, könnyedén, akár egy tollpihe a szélben, majd csettint egyet. Ujjainak mozdulatára széke elmerül az alatta elterülő tavacskában, asztala pedig megelevenedik, kisebb-nagyobb téglákra válik szét, melyek egy része alámerül, más része pedig kiemelkedik, formát ölt, és ismét eggyé olvad. Miközben a folyamat zajlik, a vízből különböző méretű és borítójú könyvek lebegnek a Kurátor mellé, kört alkotnak, és könnyed forgásba kezdenek körülötte. Ysmer ismét alaposan szemügyre veszi Cerberumot, végigsimítja szakállát, majd egy vízszintes irányú kézmozdulatot tesz a levegőben, melynek hatására a könyvek gyorsabb ütemben kezdenek forogni. Jobb kezét ökölbe szorítja, csupán mutatóujját hagyja szabadon, mintha csitítani akarná a fiút, ám amint egy könyv eléje ér, határozottan rámutat fáradhatatlanul alakuló asztalának egyik szegletére, mire a könyv engedelmesen elfoglalja rajta a helyét, könnyeden szelve át a levegőt. Ezt a mozdulatot ismételi egészen addig, míg végül minden könyv a helyére kerül. Kőasztala most sokkal inkább hasonlít a piaci kofák egyszerű bódéjához, a maga megannyi szintjével és portékájával. Rajta a szerzemények csoportokra bontva, méret szerint növekvő sorrendben, ízlésesen kerültek elhelyezésre.*
- Nos Ifjú Úr, magam részéről készen állok. *Mondja Ysmer mosolyogva.*
- Mire is pontosan? *Kérdi tőle a fiú meglepetten. Fejében még mindig az iménti varázslatos átalakulás képei cikáznak.*
- Az üzletkötésre, természetesen! *Válaszolja határozottan a Kurátor.*
- Miféle üzlet?
- Ugyan már, Ifjú Úr! Ugye nem gondolta, hogy a torony minden szolgáltatását ingyen igénybe veheti? Hisz nekünk is meg kell élni valamiből. Egyébként is, ezen a helyen meglepően könnyű eltévedni. Mint láthatja, a hatalmas tér nagy veszélyeket rejthet magában, ha valaki nem rendelkezik a megfelelő segítséggel, hogy tájékozódjon benne. Nem egyszer akadt már rá példa! *Mondja a Kurátor, majd sejtelmesen kacsint Cerberum felé.*
- Értem. *Válaszolja kissé határozatlanul a fiú.*
- Akkor hát... *kezdi mondandóját Ysmer, majd a levegőt könnyedén átszelve a legelső, vékonyka könyvhöz siet, és jó árus módjára nyitott tenyereivel mutat az irományra* ... ezen mű tartalmazza a toronyhoz fűződő legegyszerűbb tudnivalókat. Igencsak friss kiadás, minden esetben a torony jelenlegi állapotát tükrözi. Az alapvető információkon kívül, mint hogy hol található, vagy kinek a tulajdonában áll, tartalmaz egy remek minőségű, részletes térképet a Mágustorony minden szintjéről, könnyen megérthető, jelekhez köthető rövid magyarázatokkal. Emellett helyet kapott még benne Abogr mester rövid élettörténete, helyenként a mester saját idézeteivel, és egy-egy eseményre való visszaemlékezéseinek részleteivel, a hátoldalon a mester fiatalkori portréjával. *Ysmer büszkén emeli fel a könyvet és forgatja, miközben nyitott kézzel magyaráz.* Tökéletes áru pénzhiánnyal küszködő, ámde tanulni vágyó személyeknek, a maga olcsónak számító, mindössze 75 aranyat számláló összértékével. *A Kurátor rövid szünetet tart, mondandójának hatását próbálja felmérni, de Cerberum arca nem árulkodik túl nagy érdekeltségről.* Ha netán ez nem volna elég az Ifjú Úrnak, a következő csomagban megtalálhat mindent, amire szüksége lenne, hogy megkezdhesse alapfokú mágia-tanulmányait! Az imént említett könyv mellé megvásárolhatja tornyunk eddigi legkelendőbb útmutatóját, M. Z. Whilzechs: Mágia, hogy egy drahun is megértse című kötetét, mely részletes és egyszerűen értelmezhető útmutatást ad arról, hogy egy személy miként fejlessze mágikus képességeit, mindössze 120 aranyért. De ez nem minden, hisz Abogr mester kedvessége jóvoltából ebben a hónapban bármiféle árváltozás nélkül ezen csomag részét képezi még a nagyszerű H. Zoldrenx: Elemi mágia, avagy hogy NE gyújtsd fel magadat című felejthetetlenül humoros, oktató jellegű alkotása is! Én mondom Ifjú Úr, ilyen áron még egy ostobának is megérné. De tovább haladva itt vannak még...
- Ne is folytassa, ez tökéletes lesz! *Vág közbe Cerberum.* Félő, hogy ez a legmagasabb kiadás, amit most megengedhetek magamnak.
- Megértem, Ifjú Úr. Valamint nem győzöm hangsúlyozni, milyen remek vásárt csinált most!
*Cerberum csendesen bólint, ám legbelül nem igazán érzi olyan remeknek, hogy szinte minden megmaradt pénzét három könyvre költötte.*
- Hálásan köszönöm! *Mondja Ysmernek, miközben felé nyújtja 120 aranypénzét.*
- Öröm Önnel üzletelni! *Feleli Cerberumnak, majd egyik kezével görbe, ívelt csíkot rajzol a levegőbe, melynek nyomán az aranypénzek egytől-egyig a Kurátor tavába repülnek.*
- Akkor, ha most megbocsát, nekilátok a tanulásnak. *Búcsúzik a fiú, miközben magához veszi új szerzeményeit.*
- Ez csak természetes, Ifjú Úr. Kérem azonnal jelezze, ha bármilyen módon a szolgálatára lehetek! *Mondja Ysmer, majd csettint egyet bal kezével, mire a kőbódéján maradt könyvek lebegni kezdenek, a bódé maga pedig téglákhoz hasonló elemekre reped, és ritmikus emelkedések és süllyedések közepette megkezdi átváltozását.*


2984. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-04-16 18:59:32
 ÚJ
>Quarea Cerberum avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

*Cerberum a fehér, felhőszerű lépcsőfokok aljához ér. A Mágustoronyra tekintve olyan izgatottá válik, hogy lábai remegni kezdenek. A lépcsőkre néz, melyek tiszta, fehér gomolyagjai az ismeretlenbe csábítják, majd ismét felemeli tekintetét, a fölé magasodó, csodálatos tornyot bámulja, melynek puszta látványa is bizsergéssel tölti meg egész testét. Számára ez nem csak egy épület. A Mágustorony a világ minden titkának és tudásának tárháza, olyan dolgoké, amiket egy egyszerű polgár talán felfogni sem képes, és ő most itt áll, eme ezernyi kincset őrző hely bejárata előtt. Egy újfajta érzés fészkeli magát a szívébe, olyan érzés, amihez foghatót eddig még sosem tapasztalt. Mintha a torony a szeme előtt formálódna át, egy ismeretlen, magasztos istenség alakját ölti magára, aki csak arra vár, hogy hívei hódolatukat fejezzék ki neki. Cerberum nem képes kordában tartani az érzelmeit, térdre borul a torony hatalma előtt, de tekintetét egy pillanatra sem veszi le róla. Ez az ő istene, a tudás. Szemébe örömkönnyek szöknek, ahogy arra a hosszú, megpróbáltatásokkal teli útra gondol, amin eddig keresztül kellett verekednie magát, és a családjára, akit többé már sosem láthat. A gyász ismét utat tör magának, oly hosszú idő után is, és szelíd, gyermeki mosolyát keserű merengésbe fullasztja. Lehorgasztja fejét, de csupán rövid időre, hogy újra tisztán gondolkodhasson. Mire ismét felnéz, istene már nincs többé, tornyot lát maga előtt, célállomást, ahová egyenes út vezet, mégpedig lépcső formájában. Cerberum letörli arcáról maradék könnycseppjeit, közben ártatlan, kedves kacajban tör ki, pont úgy, mint aki zavarba jön saját magát látván. ~Nézzenek oda! Ekkora utat teszek meg egészen Lihanechtől, és az első számottevő dolog, amit teszek, hogy letérdelek egy lépcsősor előtt.~ Még inkább kacagni kezd, ahogy erre gondol. ~Igen, ez tipikusan rám vall. Ha ezt anya látta volna, most biztosan szégyenkezne miattam.~ Édesanyja gondolata kizökkenti őt a nevetésből. Csak egy szelíd mosoly marad belőle az arcán, és egy szomorkás, kék szempár. ~Remélem apa jó társaságnak bizonyul. Végül is, ha úgy vesszük 17 évnyi lemaradást kell most bepótolniuk.~ Botjára támaszkodva feltápászkodik a földről, és az égre tekint, reménytől csillogó szemekkel. Az ingoványos talajon való térdeléstől a nadrágja is átázott egy kissé, de ez őt már egyáltalán nem zavarja. Nagyot sóhajt, hogy visszatérjen fantáziabirodalmából, és a feladatra koncentrálhasson.*
- Akkor... ideje indulni.
*Cipője hangtalanul süllyed a fehér füst könnyed, mégis tartósnak bizonyuló belsőbb rétegeibe, ahogy lábát az első lépcsőfokra helyezi. Egy pillanatra meghökken, nem ilyen érzésre számított. A felhőszerű lépcsők kellemesen hűvös köde átjárja egész testét, megszünteti minden kétségét, minden kételyét, eltünteti szívének minden fájdalmát egy szempillantás alatt. Úgy érzi, mintha ez a fehér köd az egész lelkét megtisztítaná, magával invitálná a fellegek közé, ahol a tudás palotája várja őt. Hátsó lábát is elemeli a szilárd talajról, ám ettől kissé megbillen, ahogy az első fok lágyan besüpped teljes testsúlya alatt. Akár újszülött, mikor járni tanul, fokról-fokra halad egyre feljebb és feljebb. Amint úgy gondolja, ráérzett a dologra, kicsit gyorsít saját tempóján. Így szeli a fellegeket, minden egyes lépéssel szabadabban, korlátok nélkül. Játékos, gyermeki kacajban tör ki, ahogy egyre csak közeledik célja felé.*



2983. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-04-15 16:17:24
 ÚJ
>Arelow Merlor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

// Útban a kovácshoz //

* A nagy madarakról folytatott beszéd is érdekes, de a sajtkészítés még jobban lekötötte a lovag figyelmét. Sajnos úgy tűnik, hogy az agyaras nem csinál eladásra ilyesmit. Sajnálja, hogy most éppen nem csinál sajtot, mert bizony akkor kuncsorogna tőle egy kicsit.*
- Egyszer majd, ha csinálsz ilyen sajtot, akkor gondolj rám és adj belőle!* Mondja neki komolyan. Eztán a csillagok felé terelődik a szó. Az ork magyaráz egy csomó olyan dolgot, amit a páncélos nem teljesen ért, de azért bólogat rá. A varázslat az nem az ő asztala az egyszer már biztos.*
- Ne aggódj, mert én se vagyok az. Ez már csak ilyen. El kell fogadnunk!* A pihenő idő a végére ér. Bokta segít talpra állnia Arelownak, így aztán el is indulhatnak a torony tetejébe. Amit elérik a lépcsőt a lovag bizonytalanul lép rá.*
- Olyan, mintha ködből lenne a lépcső. Bizarr azt meg kell hagyni.* Mondja és közben lábával próbálgatja a fokok szilárdságát. Nem szívesen lép rá erre a micsodára. Olyan, mintha bármelyik pillanatban eltűnhetne alóluk az egész.*
- Csak óvatosan!* Szól rá az orkra. Mielőtt elindulna felfelé, azért felvesz a földrőll egy fadarabot és magával viszi felfelé. Szeretné, majd ledobni fentről a mélységbe. Lassan halad felfelé, de azért végül csak eléri a csúcsot. Amikor végre mind a ketten az ajtó előtt állnak bizonytalanul megszólal.*
- Biztosan meg akarjuk mi zavarni a Nagymestert?* Kérdez rá a zöldbőrűnél. Saját részről inkább már húzná is elfelé innét a csíkot.*


2982. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-04-12 23:26:54
 ÚJ
>Bokta A Kitaszított avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

// Útban a kovácshoz //

*Az orkot mindig is érdekelték a madárfélék, így előfordult, hogy csak úgy hobbiból is bámulta őket.*
-Elég érdekes madarak, és elég gyorsak is, ráadásul nagyon izmos lábuk van és erőset is rúgnak, de ha lenyomod a fejüket a földre már nem igen támad kedvük rugdosni.
*Az orknak feltűnt, hogy a sajtkészítésnél kicsit jobban felkapta a fejét fekvés közben a lovag.*
-Pénzt is jól lehet keresni a sajt készítésével majd eladásával, de Bokta olyat sose tenne. Ráadásul ha hideg időszak van batyuba csomagolva utazás közben is készíthetsz sajtot.
*Majd mikor elmondta a zöldbőrű a kis monológját átváltott élesen egy másik témára az ég bámulását illetvén a csillagokra, társa rákérdezett, hogy még is miből gondolta ezt, az ork felé fordulva mosolyogva válaszolt.*
-Boktának egy varázstudó mondta, egy igazlátó, az egyetlen varázstudó akivel Bokta nem veszett össze, okos ember, sok mindenen át lát, szó szerint, egy pillanatra Bokta is láthatta a csillagokat nappal, de sajnos nem fogékony a varázslatra úgy mint a tehetségesek, ezért Bokta nem is varázsol. A rituálék persze mások, de azok hatása megkérdőjelezhető.
*A zöldbőrű felpattant a földről, kicsit átmozgatta törzsét, majd Arelowhoz sétálva, felsegítette útitársát, némi kis támaszt nyújtva a felkelés közben.*
-Kíváncsi vagyok arra a toronyra, bárki műve is az nem igen akarta eldugni a világ szeme elől.


2981. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2020-04-10 16:17:35
 ÚJ
>Arelow Merlor avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

// Útban a kovácshoz //

Arelow szó nélkül elfogadja a tojásokat az orktól. Közben persze érdeklődve hallgatja a történetet a pörképtelen madarakról. Hiszi is meg nem is. Nehezen lehet kiigazodni az agyarason.*
- Értem. Biztosan furcsán néznek ki azok a madarak.* A sajtkészítés már jobban leköti, bár a szőrös elefánt kicsit furcsának tűnik, de hajlik rá, hogy lehet benne igazság.*
- Ha olyan jó volt, akkor el is hiszem, hogy nem osztozkodtál rajta.* Neveti el magát a páncélos. Az étkezésnek lassan vége, bár Arelow igyekszik nem figyelni közben a zöldbőrűt. Nem éppen kulturáltan eszik. Ezt majd orvosolniuk kell, ha Tharg földre lépnek, mert nem biztos, hogy a fogadósok örülnek majd neki. Miután elfekszenek pihenni Bokta újabb furcsaságot mond neki.
- Mégis honnan tudod te ezt?* Kíváncsian várja, hogy miféle képtelen magyarázattal szolgál, majd az ork. A gomba formájú felhőre egy szót sem szól Arelow. Nem érzi azt, hogy bármi hasznosat is tudna mondani. Miután pihentek egy jó darabig lassan feltápászkodik. Nem megy ez olyan könnyen a nehéz páncélban ám.*
- Na másszuk meg azt a tornyot, hogy aztán tovább mehessünk!* Mondja és lassan elkezd a torony felé cammogni.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3092-3111