Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 59 (1161. - 1180. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1180. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-15 20:57:15
Üzenet elküldve: 2016-08-15 20:57:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Kiürítési parancs//
//Grombar után - 5. nap hajnal//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Jó sokat váratnak magukra a helyiek, már ahhoz képest, hogy milyen sürgető a városőrség dolga. Végül csak felhallik némi motoszkálás. Majd pár nem épp udvarias szózat.*
-Félreérti Uram, én Zi.
*És innen már hiába tátog, hang nem jön ki torkán.*
~Hogy baszódnál meg!~
*Értelmezi gyorsan a jelen helyzetet dühösen. Majd teszi is túl magát a diplomatikus formaságokon. Kapja le nyomban íját válláról, a nyílvesszőt már illesztené is húrra. Majd nagyot fújtatva engedi le inkább fegyverét. Pláne mert nincs kit hasba lőni, üvegekre célozni meg lehet nem lenne épp szerencsés. Hatalmasat rúg inkább az első, könnyebb szerkezetűnek tetsző berendezési tárgyba, mellyel még jelentős zajokat éleszthet, de saját csontját nem töri. Aztán ha borult a bili, kisszék, esernyő, vagy varázspálcatartó, hát tanácstalanul pillant Alra, és inkább tőrét rántja elő.
Maradhatna ugyan nyugton, és kihasználhatná a virradatig hátralévő pár órát a pihenésre, várva, hogy az öreg felébredjen, de az idő őt is sürgeti. Így hát tőre markolatával ütemesen, hangosan kopogva az ajtó lapján igyekszik újra előcsalogatni a vén trottyost, remélve, most hajlandó lesz beszélgetni is, nem csak mágiázni.*
//Grombar után - 5. nap hajnal//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Jó sokat váratnak magukra a helyiek, már ahhoz képest, hogy milyen sürgető a városőrség dolga. Végül csak felhallik némi motoszkálás. Majd pár nem épp udvarias szózat.*
-Félreérti Uram, én Zi.
*És innen már hiába tátog, hang nem jön ki torkán.*
~Hogy baszódnál meg!~
*Értelmezi gyorsan a jelen helyzetet dühösen. Majd teszi is túl magát a diplomatikus formaságokon. Kapja le nyomban íját válláról, a nyílvesszőt már illesztené is húrra. Majd nagyot fújtatva engedi le inkább fegyverét. Pláne mert nincs kit hasba lőni, üvegekre célozni meg lehet nem lenne épp szerencsés. Hatalmasat rúg inkább az első, könnyebb szerkezetűnek tetsző berendezési tárgyba, mellyel még jelentős zajokat éleszthet, de saját csontját nem töri. Aztán ha borult a bili, kisszék, esernyő, vagy varázspálcatartó, hát tanácstalanul pillant Alra, és inkább tőrét rántja elő.
Maradhatna ugyan nyugton, és kihasználhatná a virradatig hátralévő pár órát a pihenésre, várva, hogy az öreg felébredjen, de az idő őt is sürgeti. Így hát tőre markolatával ütemesen, hangosan kopogva az ajtó lapján igyekszik újra előcsalogatni a vén trottyost, remélve, most hajlandó lesz beszélgetni is, nem csak mágiázni.*
1179. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-15 12:31:19
Üzenet elküldve: 2016-08-15 12:31:19
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Kiürítési parancs//
//Grombar után - 5. nap hajnal//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*A nap még nem kelt fel, mire ideérnek. Ezzel persze jól is jártak, meg rosszul is. Vannak olyan vidéki kúriák, ahol nincs kerítés, mert ki is menne be oda? A parasztok nem mernek, a kisnemesek között meg kevésre figyelnek a rablók. Avagy példálu a Barakk, mely mindig nyitva áll, hisz ki menne be a méhkaptárba mézet lopni, mikor otthon van a raj fele.
A mágustorony is ilyen a sötétben. Nehéz faajtaja embernyire nyitva, odabent sötét várja a betévedőt. De hát mitől is félne a világ legvénebb mágusa? Meg mit veszíthet.
Így Ziana is begaloppozhat, Ald'as pedig kikötheti a lovat. A köszöntésre egy darabig semmi hír, majd egy ajtó nyikordul. Csoszogás, valahol a lépcső tetején egy kis kósza fény is megjelenik. már amennyire több emeletnyi csigázás után le tud az ilyen szúrődni, majd egy öreg férfi hangja.*
-Megmondtam már nektek huligánok, hogy éjjel én is alszom, ez a hely meg nem nektek van csúzlizni.
Még hogy városőrség... anyátokkal szórakozzatok, egy rohadt erdő közepén vagyunk suttyókáim!
*Dohog fentről az álmos hang.*
-Frashen'il brak!
*Káromkodik még egyet utána, majd ismét csoszogás, egy ajtó záródik, és a két őrségi tag észreveheti, hogy a hangjuk is kiment az ajtón, mert nem nagyon tudnak kiadni semmit torkukon. Úgy tűnik az öreg mester valahogy eddig elszeparálta magát a háborútól, mert csak csibészek rossz viccének fogja fel a helyzetet.*
//Grombar után - 5. nap hajnal//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*A nap még nem kelt fel, mire ideérnek. Ezzel persze jól is jártak, meg rosszul is. Vannak olyan vidéki kúriák, ahol nincs kerítés, mert ki is menne be oda? A parasztok nem mernek, a kisnemesek között meg kevésre figyelnek a rablók. Avagy példálu a Barakk, mely mindig nyitva áll, hisz ki menne be a méhkaptárba mézet lopni, mikor otthon van a raj fele.
A mágustorony is ilyen a sötétben. Nehéz faajtaja embernyire nyitva, odabent sötét várja a betévedőt. De hát mitől is félne a világ legvénebb mágusa? Meg mit veszíthet.
Így Ziana is begaloppozhat, Ald'as pedig kikötheti a lovat. A köszöntésre egy darabig semmi hír, majd egy ajtó nyikordul. Csoszogás, valahol a lépcső tetején egy kis kósza fény is megjelenik. már amennyire több emeletnyi csigázás után le tud az ilyen szúrődni, majd egy öreg férfi hangja.*
-Megmondtam már nektek huligánok, hogy éjjel én is alszom, ez a hely meg nem nektek van csúzlizni.
Még hogy városőrség... anyátokkal szórakozzatok, egy rohadt erdő közepén vagyunk suttyókáim!
*Dohog fentről az álmos hang.*
-Frashen'il brak!
*Káromkodik még egyet utána, majd ismét csoszogás, egy ajtó záródik, és a két őrségi tag észreveheti, hogy a hangjuk is kiment az ajtón, mert nem nagyon tudnak kiadni semmit torkukon. Úgy tűnik az öreg mester valahogy eddig elszeparálta magát a háborútól, mert csak csibészek rossz viccének fogja fel a helyzetet.*
1178. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-14 22:15:51
Üzenet elküldve: 2016-08-14 22:15:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Kiürítési parancs//
//Grombar után - 5. nap//
-Na, kártyáról én nem tudok. De az a Grombari történet tényleg nem volt egyszerű. Már felsorakoztunk a rohamhoz a Thargok oldal szárnyaként, amikor két lombrágó akadékoskodni kezdett, hogy ez így nincs rendben, meg, hogy nem erre szerződtek. Erre a barbárok közül elénk toppant egy benga nagy harcos és kis előadást tartott nekünk a harctéri fegyelemből. Mire Aoneer bepöccent és rá húzta azt a marha nagy számszeríját a nyomorultakra. Mi meg persze azonnal kardot rántottunk. A dolog vége az lett, hogy a hegyes fülűek kiálltak a sorból. Az őrmester meg esküdözött, hogy a háború után felkötteti őket.
*Beszéd közben a félvér is leszáll a lóról és ahogy Ziana hadnagy az ajtó felé veszi az irányt ő kiköti a hátast egy fához az ajtóhoz közel. Aztán követi a hangosan kiáltozó nőt befelé. Mielőtt belépne a falon kiüti pipájából a parazsat.*
~Mégse volna illendő pöfékelve bemasíroznom.~
*Közben pedig továbbra is nagyon szeretne kardot rántani, de nem teszi.*
//Grombar után - 5. nap//
-Na, kártyáról én nem tudok. De az a Grombari történet tényleg nem volt egyszerű. Már felsorakoztunk a rohamhoz a Thargok oldal szárnyaként, amikor két lombrágó akadékoskodni kezdett, hogy ez így nincs rendben, meg, hogy nem erre szerződtek. Erre a barbárok közül elénk toppant egy benga nagy harcos és kis előadást tartott nekünk a harctéri fegyelemből. Mire Aoneer bepöccent és rá húzta azt a marha nagy számszeríját a nyomorultakra. Mi meg persze azonnal kardot rántottunk. A dolog vége az lett, hogy a hegyes fülűek kiálltak a sorból. Az őrmester meg esküdözött, hogy a háború után felkötteti őket.
*Beszéd közben a félvér is leszáll a lóról és ahogy Ziana hadnagy az ajtó felé veszi az irányt ő kiköti a hátast egy fához az ajtóhoz közel. Aztán követi a hangosan kiáltozó nőt befelé. Mielőtt belépne a falon kiüti pipájából a parazsat.*
~Mégse volna illendő pöfékelve bemasíroznom.~
*Közben pedig továbbra is nagyon szeretne kardot rántani, de nem teszi.*
1177. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-14 21:45:35
Üzenet elküldve: 2016-08-14 21:45:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Kiürítési parancs//
//Grombar után - 5. nap//
// Dobás eredménye: 25//
-Nem.
*Döbben le gyorsan, bár nem annyira Aon vehemens probléma megoldó képessége miatt, inkább csak az ezek szerint hevenyészett jelentés okán, melyet az őrmestertől kapott.*
-De azt hallottam, hogy a mi feddhetetlen erkölcsű őrmesterünk nem veti meg a kártyajátékokat.
*Vihog fel halkan, mert bizony nagy élvezet bárminemű gyarlóságon érni a tökéletes Aoneert.*
-Na mesélj!
*Kíváncsiskodik az önkéntesek esetleges kivégzését megelőző eseményekre.*
-Más részről megértem, szívem szerint én is felakasztottam volna az enyémeket.
*Sóhajt fel, visszagondolva a képtelen párosra kikkel elhagyta Artheniort.
Nem, a mágusok nem fognak akadékoskodni, hiszen az ismert világ egyik legdörzsöltebb alkudozójával kerülnek szembe. Vagy fognak, és azt igen megbánják. Mindenesetre Zia igen pozitívan áll ügyük végkimeneteléhez.*
-Miért tennék? Felteszem ők is élni akarnak, és én vagyok az egyetlen szövetségesük.
*Von vállat, mert az ő kis világában bizony ilyen egyszerűek a dolgok.*
-Ez.
*Pattan le máris a nyereg mögül lelkesen, szemlátomást mit sem törődve a hely borús kinézetével.*
-Jártál te már a templomban? Pont ilyen.
*Persze nem, de akad hasonlóság bőségesen. Csörtet máris előre, Al majd beéri, ha kikötötte, szélnek eresztette, pányvázta vagy tudja is ő mit szokás a lovakkal tenni, miután kikerülnek formás feneke alól.*
-Hahó csuhások!
*Nyit be máris hangoskodva, majd kap észbe gyorsan, hogy ez most egy amolyan udvariaskodási, diplomatikus látogatás.*
~Bár itt lenne Nesi!~
-Vagyis, szép jó kora reggelt a mágus mestereknek! Városőrség! Irénkét keressük.
*Mondjuk odakint még nem is virrad, de talán illendőbb nem az éjszaka közepén érkezni, véleménye szerint ha "reggelt" köszönt le is tudja a napszak további kényes kérdését.*
//Grombar után - 5. nap//
// Dobás eredménye: 25//
-Nem.
*Döbben le gyorsan, bár nem annyira Aon vehemens probléma megoldó képessége miatt, inkább csak az ezek szerint hevenyészett jelentés okán, melyet az őrmestertől kapott.*
-De azt hallottam, hogy a mi feddhetetlen erkölcsű őrmesterünk nem veti meg a kártyajátékokat.
*Vihog fel halkan, mert bizony nagy élvezet bárminemű gyarlóságon érni a tökéletes Aoneert.*
-Na mesélj!
*Kíváncsiskodik az önkéntesek esetleges kivégzését megelőző eseményekre.*
-Más részről megértem, szívem szerint én is felakasztottam volna az enyémeket.
*Sóhajt fel, visszagondolva a képtelen párosra kikkel elhagyta Artheniort.
Nem, a mágusok nem fognak akadékoskodni, hiszen az ismert világ egyik legdörzsöltebb alkudozójával kerülnek szembe. Vagy fognak, és azt igen megbánják. Mindenesetre Zia igen pozitívan áll ügyük végkimeneteléhez.*
-Miért tennék? Felteszem ők is élni akarnak, és én vagyok az egyetlen szövetségesük.
*Von vállat, mert az ő kis világában bizony ilyen egyszerűek a dolgok.*
-Ez.
*Pattan le máris a nyereg mögül lelkesen, szemlátomást mit sem törődve a hely borús kinézetével.*
-Jártál te már a templomban? Pont ilyen.
*Persze nem, de akad hasonlóság bőségesen. Csörtet máris előre, Al majd beéri, ha kikötötte, szélnek eresztette, pányvázta vagy tudja is ő mit szokás a lovakkal tenni, miután kikerülnek formás feneke alól.*
-Hahó csuhások!
*Nyit be máris hangoskodva, majd kap észbe gyorsan, hogy ez most egy amolyan udvariaskodási, diplomatikus látogatás.*
~Bár itt lenne Nesi!~
-Vagyis, szép jó kora reggelt a mágus mestereknek! Városőrség! Irénkét keressük.
*Mondjuk odakint még nem is virrad, de talán illendőbb nem az éjszaka közepén érkezni, véleménye szerint ha "reggelt" köszönt le is tudja a napszak további kényes kérdését.*
1176. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-14 21:15:47
Üzenet elküldve: 2016-08-14 21:15:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Kiürítési parancs//
//Grombar után - 5. nap//
// Dobás eredménye: 24//
*Meglepett horkantást hallat az ötletre, hogy a Thargok ne ismernék fel a zsákmányuk jelentőségét. Aztán csak elmosolyodik, mikor Zia rá kontráz a bókra amit kapott.
A továbbiakra már komolyabban oda figyel.*
-Igen, ez Aoneer. Simán elintézné a kérdést. Arról hallottál, ugye, hogy Grombarnál a roham előtti pillanatokban akart kivégezni néhány önkéntest?
*A Tharg és Városőr sereg összehasonlítását taglaló hadnagykisasszony szavait sűrű bólogatással kíséri. A félvér tudja, hogy a vörösnek igaza van. Még emlékszik a vörhenyes fickóra akivel az ő "felvételijét" intézték, és aki szintén Grombarnál esett el. És emlékszik a Tharg harcosok küzdelmére is.*
-Rendben, remélem nem fognak akadékoskodni, és velünk jönnek.
*Cotys szemei előtt a sötétségben lassan egy magas épület kezd kibontakozni. Megborzong a látványra.*
~Nem túl bizalom gerjesztő.~
-Azt hiszem megérkeztünk. Ez lesz az?
*Egyszerre szánja kérdésnek és kijelentésnek, mivel még sosem járt itt, de minden valószínűség szerint ez lesz a keresett Mágustorony.*
-Elég kihaltnak tűnik. Ez normális? Bár lehet, hogy csak alszanak.
*Megállítja a lovat az épület közelében aztán félig hátra fordul, és várja, hogy utasa leszálljon a nyeregből, mielőtt ő is a földre huppanna. Közben igyekszik legyőzni a késztetést, hogy karddal a kezében lépjen be az ajtón.*
//Grombar után - 5. nap//
// Dobás eredménye: 24//
*Meglepett horkantást hallat az ötletre, hogy a Thargok ne ismernék fel a zsákmányuk jelentőségét. Aztán csak elmosolyodik, mikor Zia rá kontráz a bókra amit kapott.
A továbbiakra már komolyabban oda figyel.*
-Igen, ez Aoneer. Simán elintézné a kérdést. Arról hallottál, ugye, hogy Grombarnál a roham előtti pillanatokban akart kivégezni néhány önkéntest?
*A Tharg és Városőr sereg összehasonlítását taglaló hadnagykisasszony szavait sűrű bólogatással kíséri. A félvér tudja, hogy a vörösnek igaza van. Még emlékszik a vörhenyes fickóra akivel az ő "felvételijét" intézték, és aki szintén Grombarnál esett el. És emlékszik a Tharg harcosok küzdelmére is.*
-Rendben, remélem nem fognak akadékoskodni, és velünk jönnek.
*Cotys szemei előtt a sötétségben lassan egy magas épület kezd kibontakozni. Megborzong a látványra.*
~Nem túl bizalom gerjesztő.~
-Azt hiszem megérkeztünk. Ez lesz az?
*Egyszerre szánja kérdésnek és kijelentésnek, mivel még sosem járt itt, de minden valószínűség szerint ez lesz a keresett Mágustorony.*
-Elég kihaltnak tűnik. Ez normális? Bár lehet, hogy csak alszanak.
*Megállítja a lovat az épület közelében aztán félig hátra fordul, és várja, hogy utasa leszálljon a nyeregből, mielőtt ő is a földre huppanna. Közben igyekszik legyőzni a késztetést, hogy karddal a kezében lépjen be az ajtón.*
1175. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-12 13:31:20
Üzenet elküldve: 2016-08-12 13:31:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Mágus leszek!//
*Szemmel láthatóan az elf sokkal inkább vágyik a csendes magányra, némi élelemre, mint cseverésző társaságra, bár majd szétfeszíti a kíváncsiság mi lehet ennek oka, mégis inkább most ráhagyja. Az ebédje felét is, és tér vissza a számos olvasni való közé, melyet Worenth mester a nyakába varrt.
Egész más így elmerülni a tudományban, hogy már tapasztalta a siker érzését. Hamar meg is feledkezik a környezetéről, élvezettel, szórakozottan magolva bűvígéket. A belépő Essnek, is csak egy gyors, felületes biccentésre hajlandó, majd tekintet újra a sorokat pásztázza.
Hogy a páros beszélgetésbe kezd, majd távozik észre sem veszi. Mikor legközelebb felpillant már egyedül van, vagyis zavartalanul próbálhat ki egy újabb varázslatot, ha el is bénázza, úgysem látja senki.
Természetesen ez nem sikerül elsőre, magolja hát tovább a tudnivalókat.
Mire tanonctársai visszaérnek már zúg a feje, mint egy méhkas. És tele van igen fontos, lényeg, azonnal megosztást sürgető élményekkel. Épp csak annyira kimerült, hogy belekezdeni sincs ereje. Jegyzetel még kicsit, majd alszik el maga is, hogy reggel ébredve álmosan szedelőzködjenek össze, és induljanak vissza a tisztásra.*
*Szemmel láthatóan az elf sokkal inkább vágyik a csendes magányra, némi élelemre, mint cseverésző társaságra, bár majd szétfeszíti a kíváncsiság mi lehet ennek oka, mégis inkább most ráhagyja. Az ebédje felét is, és tér vissza a számos olvasni való közé, melyet Worenth mester a nyakába varrt.
Egész más így elmerülni a tudományban, hogy már tapasztalta a siker érzését. Hamar meg is feledkezik a környezetéről, élvezettel, szórakozottan magolva bűvígéket. A belépő Essnek, is csak egy gyors, felületes biccentésre hajlandó, majd tekintet újra a sorokat pásztázza.
Hogy a páros beszélgetésbe kezd, majd távozik észre sem veszi. Mikor legközelebb felpillant már egyedül van, vagyis zavartalanul próbálhat ki egy újabb varázslatot, ha el is bénázza, úgysem látja senki.
Természetesen ez nem sikerül elsőre, magolja hát tovább a tudnivalókat.
Mire tanonctársai visszaérnek már zúg a feje, mint egy méhkas. És tele van igen fontos, lényeg, azonnal megosztást sürgető élményekkel. Épp csak annyira kimerült, hogy belekezdeni sincs ereje. Jegyzetel még kicsit, majd alszik el maga is, hogy reggel ébredve álmosan szedelőzködjenek össze, és induljanak vissza a tisztásra.*
1174. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-11 16:27:14
Üzenet elküldve: 2016-08-11 16:27:14
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
*Egy darabig eltart ugyan mire megtalálja ezt az öreg tornyot. Már csak abban reménykedhet, hogy tényleg lakja valaki aki képes őt a mágia útjára vezetni, bár kívülről ezt senki meg nem mondaná. Egykor állítólag számos nagy hatalmú mágus lakhelye volt ma már ennek semmi nyoma.
Ahogy Pix belép az épületbe azon gondolkozik, hogy vajon mi történhetett itt?*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.08.11 18:25:37, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; durva/tömeges helyesírási hibák.
Ahogy Pix belép az épületbe azon gondolkozik, hogy vajon mi történhetett itt?*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.08.11 18:25:37, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; durva/tömeges helyesírási hibák.
1173. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-07 20:35:41
Üzenet elküldve: 2016-08-07 20:35:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Mágus leszek!//
//Eireni, majd mindenki (?)//
*Essfyh kicsit meglepődik azon, amikor Eireni bevallja, hogy az adott varázslatot nem ismeri. Felkúszik a szemöldöke a homlokán, és kicsit el is bizonytalanodik magában. Már rögtön kevésbé tűnik magabiztosnak, egyik lábáról a másikra áll.*
- Hát... olyan állatos...
*Mondja remegő hangon.*
- Ha tudom, megmutatom.
*Mondja, majd körbenéz, hogy merre talál valamilyen állatot, amelyiket sikeresen alá tudná vetni a varázslatnak. Mikor meglát egy gyíkot, amelyik a kövek között rohan odébb, üldözőbe veszi. Pár percig rohangászik utána, ami meglehetősen viccesen nézhet ki. Csak akkor torpan meg végül, amikor meglátja a láthatáron lenyugodni készülő napot. Felegyenesedik és egy darabig még bámulja a maradék fényt, míg pár pillanat múlva sötétség borul a tájra. Megborzong.*
- Ne haragudj, de azt hiszem ezt most el kéne halasztanunk. A magam részéről visszamennék a többiekhez.
*Mondja halkan, mintha csak attól tartana, hogy felriaszt valakit. Igazából eléggé fél, hiszen a nem messzi dokkoktól sem a poén kedvéért evakuálják az embereket. Ezért inkább lenne csapatban, úgy azért mégis csak több a túlélési esélyük.
Ha Eireni nem tiltakozik, akkor elindul vissza a Mágustoronyba. Ott némán csatlakozik Lapuhoz, elővesz valami könyvet, hiába lesz lassan alvás idő, az olvasás segít neki abban, hogy elterelje a figyelmét az élő hullákról. Mikor már elég késő lesz, bizonyára az ő feje is előrebicsaklik. Reggel majd a könyvre borulva ébred. *
//Eireni, majd mindenki (?)//
*Essfyh kicsit meglepődik azon, amikor Eireni bevallja, hogy az adott varázslatot nem ismeri. Felkúszik a szemöldöke a homlokán, és kicsit el is bizonytalanodik magában. Már rögtön kevésbé tűnik magabiztosnak, egyik lábáról a másikra áll.*
- Hát... olyan állatos...
*Mondja remegő hangon.*
- Ha tudom, megmutatom.
*Mondja, majd körbenéz, hogy merre talál valamilyen állatot, amelyiket sikeresen alá tudná vetni a varázslatnak. Mikor meglát egy gyíkot, amelyik a kövek között rohan odébb, üldözőbe veszi. Pár percig rohangászik utána, ami meglehetősen viccesen nézhet ki. Csak akkor torpan meg végül, amikor meglátja a láthatáron lenyugodni készülő napot. Felegyenesedik és egy darabig még bámulja a maradék fényt, míg pár pillanat múlva sötétség borul a tájra. Megborzong.*
- Ne haragudj, de azt hiszem ezt most el kéne halasztanunk. A magam részéről visszamennék a többiekhez.
*Mondja halkan, mintha csak attól tartana, hogy felriaszt valakit. Igazából eléggé fél, hiszen a nem messzi dokkoktól sem a poén kedvéért evakuálják az embereket. Ezért inkább lenne csapatban, úgy azért mégis csak több a túlélési esélyük.
Ha Eireni nem tiltakozik, akkor elindul vissza a Mágustoronyba. Ott némán csatlakozik Lapuhoz, elővesz valami könyvet, hiába lesz lassan alvás idő, az olvasás segít neki abban, hogy elterelje a figyelmét az élő hullákról. Mikor már elég késő lesz, bizonyára az ő feje is előrebicsaklik. Reggel majd a könyvre borulva ébred. *
1172. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-05 22:07:27
Üzenet elküldve: 2016-08-05 22:07:27
ÚJ
![>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/767_ember-felelf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Mágus leszek!//
// Kriyon, Myna //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nem volt nehéz dolga a félelffel, rég nem lehetett már senkivel, na de ez nem az ő dolga. Ryrros még mindig sehol, de más alakokat viszont lát. Több társa is előkerült legalábbis, akiket gyorsan szemrevételez, amíg amaz az eget választja.*
-Hát mert nem szoktam könyvek közelébe menni ha nem muszáj. *Neveti el magát, bár nem biztos, hogy a mágusnak is ez annyira vicces dolog.*
-Megtartasz? Ahhoz több kell magoknál és gyümölcsöktől. *Bár nem lenne rossz állandó élelmet kapnia, na de nem árt felmérni a terepet majd, hátha van jobb mágiahasználó is a környéken, akit Ryrros nem csinál ki.*
-Ha lenne lovam már rég felfaltam volna. *Húzza el a száját félmosolyra.*
-Úgy látom lettetek még egy páran itt vagy voltatok itt. *Mutat a többiek felé és sajnálja szegény otthagyott lányt.*
-Na de tényleg éhes vagyok, szóval mielőtt lenne bármiféle folytatás kajolnék valamit.
// Kriyon, Myna //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nem volt nehéz dolga a félelffel, rég nem lehetett már senkivel, na de ez nem az ő dolga. Ryrros még mindig sehol, de más alakokat viszont lát. Több társa is előkerült legalábbis, akiket gyorsan szemrevételez, amíg amaz az eget választja.*
-Hát mert nem szoktam könyvek közelébe menni ha nem muszáj. *Neveti el magát, bár nem biztos, hogy a mágusnak is ez annyira vicces dolog.*
-Megtartasz? Ahhoz több kell magoknál és gyümölcsöktől. *Bár nem lenne rossz állandó élelmet kapnia, na de nem árt felmérni a terepet majd, hátha van jobb mágiahasználó is a környéken, akit Ryrros nem csinál ki.*
-Ha lenne lovam már rég felfaltam volna. *Húzza el a száját félmosolyra.*
-Úgy látom lettetek még egy páran itt vagy voltatok itt. *Mutat a többiek felé és sajnálja szegény otthagyott lányt.*
-Na de tényleg éhes vagyok, szóval mielőtt lenne bármiféle folytatás kajolnék valamit.
1171. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-05 17:09:36
Üzenet elküldve: 2016-08-05 17:09:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Mágus leszek!//
// Kriyon, Myna //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Borzalmasan kanos - mint mindig - és a helyzet hitetlensége okán még csak vissza sem tudja tartani magát. Nem is akarja, ami azt illeti, mindössze egy idő után jól megmarkolja Myna fejét, hogy azzal is diktálja az ütemet.*
- Hííjjiiggeennn... *feszül meg ívben, aztán robbanásszerűen engedi el magát, kiengedve a fáradt olajat.*
- Ahh... *roggyan meg a térde, és most képtelen figyelni a nőre, pedig fontosakat mond. Vagyis hát jelen állás szerint fontos lehet, hogy van helye a folytatásnak.*
- Meh? *csüccsen le a seggére, aztán hanyatt dől, és széles, idióta vigyorral bámulja az eget, mindössze az egyik kislábujja rángatózik a lábbelijében.*
- Aaa. Miért nem találkoztunk mi eddig, he? *teszi fel a költői kérdést, miközben felszabaduló hormonjai és friss testnedvei felborítják a gondolatait.*
- Asszem megtartalak. Jaaa... baszki, de jó, hogy nem az ágyon ülve csináltuk... tuti a seggembe szaladt volna a lepedő... *ül fel lassan, nyögve, aztán feltápászkodik és felhúzza a nadrágját.*
- Van lovad?
// Kriyon, Myna //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Borzalmasan kanos - mint mindig - és a helyzet hitetlensége okán még csak vissza sem tudja tartani magát. Nem is akarja, ami azt illeti, mindössze egy idő után jól megmarkolja Myna fejét, hogy azzal is diktálja az ütemet.*
- Hííjjiiggeennn... *feszül meg ívben, aztán robbanásszerűen engedi el magát, kiengedve a fáradt olajat.*
- Ahh... *roggyan meg a térde, és most képtelen figyelni a nőre, pedig fontosakat mond. Vagyis hát jelen állás szerint fontos lehet, hogy van helye a folytatásnak.*
- Meh? *csüccsen le a seggére, aztán hanyatt dől, és széles, idióta vigyorral bámulja az eget, mindössze az egyik kislábujja rángatózik a lábbelijében.*
- Aaa. Miért nem találkoztunk mi eddig, he? *teszi fel a költői kérdést, miközben felszabaduló hormonjai és friss testnedvei felborítják a gondolatait.*
- Asszem megtartalak. Jaaa... baszki, de jó, hogy nem az ágyon ülve csináltuk... tuti a seggembe szaladt volna a lepedő... *ül fel lassan, nyögve, aztán feltápászkodik és felhúzza a nadrágját.*
- Van lovad?
1170. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-03 19:47:49
Üzenet elküldve: 2016-08-03 19:47:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Mágus leszek!//
*Essfyh sosem volt még csatában, igazából semmilyen izgalmas kalandban sem volt még része igazán, legtöbb tapasztalatát regényekből szerezte, amik hát általában nem fedik pontosan a valóságot. A lassan elkövetkező harcra sem tud máshogy gondolni, csak mint ahogy azt olvasta.
Essfyh is tudja, hogy buták az elvárásai. Aki eddig nem nyílt meg előtte szinte semmilyen ismertséggel, az most sem fog hirtelen. Talán majd a csata előtti pillanatban, vagy utána, hogyha túlélik. Ess, mint ahogy másoknál, Eireninél is szeretne gyógyírt kovácsolni a bajaira, akár testi, akár lelki gondokról van szó. Nem tehet róla, ilyen a természete, és mivel a fiún látszik, hogy nincs minden rendben, ezért fog küzdeni egy darabig, hogy segíthessen rajta/neki.*
- Jaj, csak ne legyél ilyen fancsali! Te mondtad az előbb, hogy ne beszéljünk a harcról, szóval esetleg kiélvezhetnénk még ezt az időt. Gyakorolva...
*Válaszolja Ess. Igazán furcsa, mert pont ő nem szokott ilyeneket mondani, illetve nem az az energiával és vidámsággal megtöltött csitri, most mégis hajlandó bolondozni, hogyha ezzel magával tudja rántani Eirenit. Hiszen valahol igazuk van, még nem indultak el a csatába, akármilyen közel is van az a kritikus pillanat. Addig szórakozzanak kicsit.
Követi Eirenit, szavaira elgondolkozik. Szemeivel egy pontra bámul, magában motyog és a kezén számolgatja a varázslatokat.*
- Húha, nagyon sokat... A fegyver felruházást szívesen kipróbálnám!
*Mondja végül. Nem rég tanulta meg ezt a varázslatot és mivel még sosem volt kard a kezében, csak íj és azt sem használta sokat, ezért kipróbálná ezt a fegyvert is, hátha valamikor szükség lesz rá.*
- Persze, miért ne?
*Teszi fel Ess a költői kérdést, majd minden fennakadás nélkül követi Eirenit pár lépéssel lemaradva. Magában már gondolkozik a varázslaton, hogy nehogy elrontsa.*
*Essfyh sosem volt még csatában, igazából semmilyen izgalmas kalandban sem volt még része igazán, legtöbb tapasztalatát regényekből szerezte, amik hát általában nem fedik pontosan a valóságot. A lassan elkövetkező harcra sem tud máshogy gondolni, csak mint ahogy azt olvasta.
Essfyh is tudja, hogy buták az elvárásai. Aki eddig nem nyílt meg előtte szinte semmilyen ismertséggel, az most sem fog hirtelen. Talán majd a csata előtti pillanatban, vagy utána, hogyha túlélik. Ess, mint ahogy másoknál, Eireninél is szeretne gyógyírt kovácsolni a bajaira, akár testi, akár lelki gondokról van szó. Nem tehet róla, ilyen a természete, és mivel a fiún látszik, hogy nincs minden rendben, ezért fog küzdeni egy darabig, hogy segíthessen rajta/neki.*
- Jaj, csak ne legyél ilyen fancsali! Te mondtad az előbb, hogy ne beszéljünk a harcról, szóval esetleg kiélvezhetnénk még ezt az időt. Gyakorolva...
*Válaszolja Ess. Igazán furcsa, mert pont ő nem szokott ilyeneket mondani, illetve nem az az energiával és vidámsággal megtöltött csitri, most mégis hajlandó bolondozni, hogyha ezzel magával tudja rántani Eirenit. Hiszen valahol igazuk van, még nem indultak el a csatába, akármilyen közel is van az a kritikus pillanat. Addig szórakozzanak kicsit.
Követi Eirenit, szavaira elgondolkozik. Szemeivel egy pontra bámul, magában motyog és a kezén számolgatja a varázslatokat.*
- Húha, nagyon sokat... A fegyver felruházást szívesen kipróbálnám!
*Mondja végül. Nem rég tanulta meg ezt a varázslatot és mivel még sosem volt kard a kezében, csak íj és azt sem használta sokat, ezért kipróbálná ezt a fegyvert is, hátha valamikor szükség lesz rá.*
- Persze, miért ne?
*Teszi fel Ess a költői kérdést, majd minden fennakadás nélkül követi Eirenit pár lépéssel lemaradva. Magában már gondolkozik a varázslaton, hogy nehogy elrontsa.*
1169. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-02 13:06:48
Üzenet elküldve: 2016-08-02 13:06:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Mágus leszek!//
*Essfyh elképzelése a csatába való érkezésről kicsit téves. Több csapatra lesznek bontva, a mágusok és a harcosok külön lesznek. Persze még semmi sem biztos, maga Eireni sem tudja még, hogy miként lesz a felállás, de ha minden úgy megy, mint legutóbb, akkor maximum egy mágus elég is lesz a harcosok között. Aki valószínűleg ismét Worenth lesz, ha egyáltalán lesz ilyenre igény.
Másik kézből pedig akármennyire is szomorú vagy bosszantó ez a lány számára, Eireni nem az a típus, aki csak úgy megnyílik mások előtt. Idővel kiadhatja magából érzéseit, de mellékesen megjegyezni vagy beszúrni csak úgy egy évek óta féltve őrzött titkot... nem épp valószerű. Pontosan ezért is homályos neki, mégis miként sikerült mesterének kiszednie belőle.*
-Nincs okom nevetni.
*Mondja kedvesen. Bár szavai mögött egy keserű igazság is rejtezik. Habár hangszínéből nem lehet ezt kiszűrni, ő a nagy általánosságra is gondol ezzel. Nem mellesleg Essfyh kérését mindennemű erőfeszítés nélkül teljesítheti. Amúgy sem nevetnivaló, hogy ha valaki elrontja az egyik varázslatát vagy nem tudja használni elsőre. Eireni sem tudta.*
-Rendben, akkor menjünk! *Mondja, azzal hátratekint Lapura, aki valahol még ott lehet, ahol "hagyták". Nem szívesen hagy egyedül senkit sem, de a lánynak amúgy is először az elméletet kell elsajátítania. Ha jól tudja, még nagyon az alapoknál jár.
A kijárat felé indul, az ajtóban viszont megáll.*
-Nem is tudom igazán. Írd le, milyen varázslatokat tudsz és akkor eldönthetjük. *Ha ehhez írószerre és papírra szüksége van Essfyhnek, akkor Eireni készségesen ki is szolgálja azzal a kis motyójából, amit az bejárattól nem messze tett le.*
-A szirtekre megyünk, ha nem bánod. Megfelel?
*Ha a válasz igen, akkor minden további nélkül veszi célba a szirteket. Ha viszont nem, akkor csak a letaposott úton eltávolodnak annyira a toronytól, hogy elég helyük legyen a gyakorlásra. Mindkettő megfelel a célnak.*
A hozzászólás írója (Eireni Daterea) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.02 13:08:45
*Essfyh elképzelése a csatába való érkezésről kicsit téves. Több csapatra lesznek bontva, a mágusok és a harcosok külön lesznek. Persze még semmi sem biztos, maga Eireni sem tudja még, hogy miként lesz a felállás, de ha minden úgy megy, mint legutóbb, akkor maximum egy mágus elég is lesz a harcosok között. Aki valószínűleg ismét Worenth lesz, ha egyáltalán lesz ilyenre igény.
Másik kézből pedig akármennyire is szomorú vagy bosszantó ez a lány számára, Eireni nem az a típus, aki csak úgy megnyílik mások előtt. Idővel kiadhatja magából érzéseit, de mellékesen megjegyezni vagy beszúrni csak úgy egy évek óta féltve őrzött titkot... nem épp valószerű. Pontosan ezért is homályos neki, mégis miként sikerült mesterének kiszednie belőle.*
-Nincs okom nevetni.
*Mondja kedvesen. Bár szavai mögött egy keserű igazság is rejtezik. Habár hangszínéből nem lehet ezt kiszűrni, ő a nagy általánosságra is gondol ezzel. Nem mellesleg Essfyh kérését mindennemű erőfeszítés nélkül teljesítheti. Amúgy sem nevetnivaló, hogy ha valaki elrontja az egyik varázslatát vagy nem tudja használni elsőre. Eireni sem tudta.*
-Rendben, akkor menjünk! *Mondja, azzal hátratekint Lapura, aki valahol még ott lehet, ahol "hagyták". Nem szívesen hagy egyedül senkit sem, de a lánynak amúgy is először az elméletet kell elsajátítania. Ha jól tudja, még nagyon az alapoknál jár.
A kijárat felé indul, az ajtóban viszont megáll.*
-Nem is tudom igazán. Írd le, milyen varázslatokat tudsz és akkor eldönthetjük. *Ha ehhez írószerre és papírra szüksége van Essfyhnek, akkor Eireni készségesen ki is szolgálja azzal a kis motyójából, amit az bejárattól nem messze tett le.*
-A szirtekre megyünk, ha nem bánod. Megfelel?
*Ha a válasz igen, akkor minden további nélkül veszi célba a szirteket. Ha viszont nem, akkor csak a letaposott úton eltávolodnak annyira a toronytól, hogy elég helyük legyen a gyakorlásra. Mindkettő megfelel a célnak.*
A hozzászólás írója (Eireni Daterea) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.08.02 13:08:45
1168. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-02 09:07:25
Üzenet elküldve: 2016-08-02 09:07:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Mágus leszek!//
*Essfyh elképzeli magában, ahogy behúzódik a legtöbb katona és mágus mögé, úgy menetel bele a többiekkel a csatába. De ezen felül ötlete sincs, hogyan fog kinézni ez az összeütközés. Persze minden tőle telhetőt meg fog tenni, csak az aggasztja egy kicsit, hogy tudni fogja-e mikor melyik varázslat lesz a legideálisabb.
Ess ahogy elmélázik ezen, ledönti a fejét a térdeire és továbbra is Eireni kendőjét szorongatja a kezeiben. Hogyha a fiú vele szemben ülne, bizonyára akkor sem nézne rá sokkal többször, ez amolyan félénk fél-elf tulajdonság lehet.
Ám mikor Ess mégis mélyen Eireni szemeibe néz, várva a megvilágosodást, nem kap semmit. A fiú és ő is csöndben marad. Ess ettől kicsi bosszúságot érez magában, zavarja, hogy Eireni nem nyílik meg előtte. Persze tudja, hogy butaság lenne ezt elvárni, nem beszélnek túl sokat, ráadásul, ha tényleg célja lenne megnyerni az elf bizalmát, küzdhetne jobban is.*
- Igazad van!
*Sóhajt fel Ess. Becsukja az imént lapozgatott könyvet, felkel és visszateszi a polcra.*
- Ez egy jó ötlet! De kérlek ne nevess ki...
*Reagálja le Essfyh Eireni ötletét. Már talpon is van, s hogyha a fiú megindul, ő követi őt a torony elé.*
- Mivel szeretnél kezdeni? Eddig hogyan gyakoroltál?
*Kérdezgeti Ess. Nem tudja elképzelni, hogy imitáljanak egy csatajelenetet, viszont a vakvilágba lövöldözni a varázslatokat "csak úgy" sem tűnik kifejezetten okos ötletnek.*
*Essfyh elképzeli magában, ahogy behúzódik a legtöbb katona és mágus mögé, úgy menetel bele a többiekkel a csatába. De ezen felül ötlete sincs, hogyan fog kinézni ez az összeütközés. Persze minden tőle telhetőt meg fog tenni, csak az aggasztja egy kicsit, hogy tudni fogja-e mikor melyik varázslat lesz a legideálisabb.
Ess ahogy elmélázik ezen, ledönti a fejét a térdeire és továbbra is Eireni kendőjét szorongatja a kezeiben. Hogyha a fiú vele szemben ülne, bizonyára akkor sem nézne rá sokkal többször, ez amolyan félénk fél-elf tulajdonság lehet.
Ám mikor Ess mégis mélyen Eireni szemeibe néz, várva a megvilágosodást, nem kap semmit. A fiú és ő is csöndben marad. Ess ettől kicsi bosszúságot érez magában, zavarja, hogy Eireni nem nyílik meg előtte. Persze tudja, hogy butaság lenne ezt elvárni, nem beszélnek túl sokat, ráadásul, ha tényleg célja lenne megnyerni az elf bizalmát, küzdhetne jobban is.*
- Igazad van!
*Sóhajt fel Ess. Becsukja az imént lapozgatott könyvet, felkel és visszateszi a polcra.*
- Ez egy jó ötlet! De kérlek ne nevess ki...
*Reagálja le Essfyh Eireni ötletét. Már talpon is van, s hogyha a fiú megindul, ő követi őt a torony elé.*
- Mivel szeretnél kezdeni? Eddig hogyan gyakoroltál?
*Kérdezgeti Ess. Nem tudja elképzelni, hogy imitáljanak egy csatajelenetet, viszont a vakvilágba lövöldözni a varázslatokat "csak úgy" sem tűnik kifejezetten okos ötletnek.*
1167. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-02 03:13:50
Üzenet elküldve: 2016-08-02 03:13:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Mágus leszek!//
*Elhiszi ő, ha mondják. Elvégre nem hallotta még Essfyht sem hazudni. Nem mintha nagyon sokat beszélgetnének általánosságban véve, bár ezt-azt már megosztottak egymással, hogy pontosak legyünk.
Bármennyire is idegen számára a bámészkodás, álltában szinte végig a lányon is tarthatja a szemeit, ha akarná. Megfogalmazni nehezen tudja, de a legközelebb talán az aranyos szó áll ahhoz, akit lát. Talán csak egy pillanatra lankadt a figyelme, de ez bőven elég arra, hogy kicsit jobban szemügyre vegye Essfyht felülről. S ha már itt járunk; idővel feltűnik neki és zavaróvá is válik egy kicsit, hogy ő így "lenéz" a lányra, annak meg tekergetnie kell a nyakát. Valószínűleg pont ez az oka annak, hogy inkább nem is néz a fiúra.*
~Tudom, ezt jó lenne mondani. De én úgy vagyok vele, hogy jobb félni, mint tudatlanul és felkészületlenül élni.~
*Ossza véleményét magában. Jó emberismerő, képes egy mértékig megmondani, mik a várható reakciók és feleletek. Persze általánosságban értve, nem személyre szabottan.
Egyelőre nem szólal meg, hagyja gondolkodni Essfyht. Mikor az felnéz, hogy tekintetekkel megértse Eirenit, megérti a gesztust. De hiába pásztázza is a lány az ő arcát vagy lélektükreit, valószínűleg nem fogja megérteni, hogy egy régebbi, sötét időszakra gondolt, amit még soha senkivel nem osztott meg, Worenthet kivéve. Bár arra nem emlékszik, milyen körülmények között adta ki az információt vagy miféle módon vette rá őt mestere.*
-Elhiszem. Szükség is lesz mindenki legnagyobb erőfeszítésére. *Oldottan felsóhajt, majd felajánlja a téma ejtését. Ahhoz képest viszont, hogy ilyenről beszélnek, viszonylag nyugodtnak mondható a légkör.* Nincs több okunk efelől aggódni most. Synmirában majd így is eleget fogunk erről beszélni. Nem szeretném, ha egész nap ezen rágódnánk.
*Egy mosoly esne ide talán a legjobban. Ám az ő képességeit ez jelenleg meghaladja. Essfyhnek be kell érnie egy komoly tekintettel.*
-Gyakorolhatnánk odakint. Mielőtt jöttél, a mesterrel is ezt csináltam.
*Ajánlkozik. Mostanra feltűnt neki, hogy többet beszél az átlagosnál. Valódi oka ennek tán az, melyre tudatával még nem jött rá: beszéltetni akarja Essfyht. Ez elég önző lehet, de azt sem szeretné, hogy a lány tovább emésztgesse azokat a gondolatokat. Mondhatjuk sajnos, de lesz még rá ideje bőven...*
*Elhiszi ő, ha mondják. Elvégre nem hallotta még Essfyht sem hazudni. Nem mintha nagyon sokat beszélgetnének általánosságban véve, bár ezt-azt már megosztottak egymással, hogy pontosak legyünk.
Bármennyire is idegen számára a bámészkodás, álltában szinte végig a lányon is tarthatja a szemeit, ha akarná. Megfogalmazni nehezen tudja, de a legközelebb talán az aranyos szó áll ahhoz, akit lát. Talán csak egy pillanatra lankadt a figyelme, de ez bőven elég arra, hogy kicsit jobban szemügyre vegye Essfyht felülről. S ha már itt járunk; idővel feltűnik neki és zavaróvá is válik egy kicsit, hogy ő így "lenéz" a lányra, annak meg tekergetnie kell a nyakát. Valószínűleg pont ez az oka annak, hogy inkább nem is néz a fiúra.*
~Tudom, ezt jó lenne mondani. De én úgy vagyok vele, hogy jobb félni, mint tudatlanul és felkészületlenül élni.~
*Ossza véleményét magában. Jó emberismerő, képes egy mértékig megmondani, mik a várható reakciók és feleletek. Persze általánosságban értve, nem személyre szabottan.
Egyelőre nem szólal meg, hagyja gondolkodni Essfyht. Mikor az felnéz, hogy tekintetekkel megértse Eirenit, megérti a gesztust. De hiába pásztázza is a lány az ő arcát vagy lélektükreit, valószínűleg nem fogja megérteni, hogy egy régebbi, sötét időszakra gondolt, amit még soha senkivel nem osztott meg, Worenthet kivéve. Bár arra nem emlékszik, milyen körülmények között adta ki az információt vagy miféle módon vette rá őt mestere.*
-Elhiszem. Szükség is lesz mindenki legnagyobb erőfeszítésére. *Oldottan felsóhajt, majd felajánlja a téma ejtését. Ahhoz képest viszont, hogy ilyenről beszélnek, viszonylag nyugodtnak mondható a légkör.* Nincs több okunk efelől aggódni most. Synmirában majd így is eleget fogunk erről beszélni. Nem szeretném, ha egész nap ezen rágódnánk.
*Egy mosoly esne ide talán a legjobban. Ám az ő képességeit ez jelenleg meghaladja. Essfyhnek be kell érnie egy komoly tekintettel.*
-Gyakorolhatnánk odakint. Mielőtt jöttél, a mesterrel is ezt csináltam.
*Ajánlkozik. Mostanra feltűnt neki, hogy többet beszél az átlagosnál. Valódi oka ennek tán az, melyre tudatával még nem jött rá: beszéltetni akarja Essfyht. Ez elég önző lehet, de azt sem szeretné, hogy a lány tovább emésztgesse azokat a gondolatokat. Mondhatjuk sajnos, de lesz még rá ideje bőven...*
1166. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-01 23:43:48
Üzenet elküldve: 2016-08-01 23:43:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Mágus leszek!//
*Ess nem válaszol Eireni költői kérdésére, hanem inkább átkarolja a térdeit és még jobban magához húzza őket, várva a folytatást. Kicsit irigykedik a hallottak alapján Eirenire, hogy mondhatni a hajnaltól kezdve a csoporttal van. Persze Ess még így is örül, hogy volt lehetősége csatlakozni, akármikor is történt ez meg.
Ess egy közeli könyvért nyúl, leteszi maga mellé és szórakozottan kezdi lapozgatni.*
- Lehet, hogy nem hiszed el, de ez tényleg segített. A legtöbben már tapasztalattal indultok vissza.
*Feleli Essfyh, a végén pár pillanatra felnéz a fiúra. Kicsit tényleg sikerült megnyugodnia, habár izgatott, hogy hogyan fogja tudni használni a varázslatokat éles helyzetben.
Ő neki is sikerül jobban megnyugodnia, ahogy még közelebb húzza magához azt a bizonyos könyvet. Szinte szöges ellentétének érzi ezt a pillanatot azokkal szemben, amiket régebben élt meg Eirenivel. Azok belső zavartól voltak terhesek és gondolkodásképtelenség jellemezte őket. Most úgy tűnik mind a ketten sokkal nyugodtabbak.*
- É-én nem félek!
*Hörren fel Eireni szavai hallatán. Ennyit a nyugalomról, újra idegesnek érzi magát. Közben remegő hangja és arckifejezése erősen ellentmond a mondatának. Ám végül kicsit megnyugszik, mikor meghallja Eireni keserű hangját. Kétségbeesetten nézi a fiút, hátha szavak nélkül is megérti a problémát.
Ezután riadtan húzza el a száját. Kicsit megütközik Eireni szavain, nem is tudja mit reagáljon.*
- Én is igyekszem majd minden tőlem telhetőt megtenni.
*Mondja végül bizonytalanul. De nem azért bizonytalan, mert nem hisz a szavaiban, hanem inkább azt nem tudja, hogy ez e a helyes reakció, amit adhatott. Úgy tűnik neki, hogy Eireni elég bizonytalan, hogyha magáról van szó, vagy legalábbis hangulatra, érzésre nem túl stabil. Fél, hogy kizökkenti és egy kedves szóval is összetöri. Jól egymásra találtak itt ketten a Mágustoronyban. Ha szerencséjük van, nem omlanak össze kettejük depressziójától és félénkségétől.*
*Ess nem válaszol Eireni költői kérdésére, hanem inkább átkarolja a térdeit és még jobban magához húzza őket, várva a folytatást. Kicsit irigykedik a hallottak alapján Eirenire, hogy mondhatni a hajnaltól kezdve a csoporttal van. Persze Ess még így is örül, hogy volt lehetősége csatlakozni, akármikor is történt ez meg.
Ess egy közeli könyvért nyúl, leteszi maga mellé és szórakozottan kezdi lapozgatni.*
- Lehet, hogy nem hiszed el, de ez tényleg segített. A legtöbben már tapasztalattal indultok vissza.
*Feleli Essfyh, a végén pár pillanatra felnéz a fiúra. Kicsit tényleg sikerült megnyugodnia, habár izgatott, hogy hogyan fogja tudni használni a varázslatokat éles helyzetben.
Ő neki is sikerül jobban megnyugodnia, ahogy még közelebb húzza magához azt a bizonyos könyvet. Szinte szöges ellentétének érzi ezt a pillanatot azokkal szemben, amiket régebben élt meg Eirenivel. Azok belső zavartól voltak terhesek és gondolkodásképtelenség jellemezte őket. Most úgy tűnik mind a ketten sokkal nyugodtabbak.*
- É-én nem félek!
*Hörren fel Eireni szavai hallatán. Ennyit a nyugalomról, újra idegesnek érzi magát. Közben remegő hangja és arckifejezése erősen ellentmond a mondatának. Ám végül kicsit megnyugszik, mikor meghallja Eireni keserű hangját. Kétségbeesetten nézi a fiút, hátha szavak nélkül is megérti a problémát.
Ezután riadtan húzza el a száját. Kicsit megütközik Eireni szavain, nem is tudja mit reagáljon.*
- Én is igyekszem majd minden tőlem telhetőt megtenni.
*Mondja végül bizonytalanul. De nem azért bizonytalan, mert nem hisz a szavaiban, hanem inkább azt nem tudja, hogy ez e a helyes reakció, amit adhatott. Úgy tűnik neki, hogy Eireni elég bizonytalan, hogyha magáról van szó, vagy legalábbis hangulatra, érzésre nem túl stabil. Fél, hogy kizökkenti és egy kedves szóval is összetöri. Jól egymásra találtak itt ketten a Mágustoronyban. Ha szerencséjük van, nem omlanak össze kettejük depressziójától és félénkségétől.*
1165. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-01 22:36:38
Üzenet elküldve: 2016-08-01 22:36:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Mágus leszek!//
-Valóban? *Teszi fel a hangjában szemléltetve annak költőiségét is.
Ő maga alapból sem beszélt hangosan ez idáig sem, de ahogy Essfyh lecsitítja saját magát, valahogy a fiú is követi a példáját és még halkabbra módosítja szavait.
Ő még tisztán emlékszik, hogyan találkozott az akkoriban még nem létező klánnal: Worenth Yosdennel és Isurii Thargodarral. Először inas lett, akit még kutya sem ismert. Maga a mestere sem tudta, kivel van dolga. Emlékszik, akkoriban még Worenth is más hangszínnel kezelte őt. De sok minden változott azóta!*
-Jómagam még Amon Ruadhon találkoztam a mesterrel és Isurii Thargodarral. A nevük mit sem jelentett nekem még akkor. Az Ezüstszilánkok nem is léteztek még.
*Mondja könnyű sóhajjal. Nosztalgikus ez neki is. Felidézni a múltat, amely összekötötte őt azokkal, akiket most ismer és akiket ma már majdnem családjának nevezhet.
Essfyh következő szavaira viszont eltűnik belőle az a nosztalgikus érzés is. Elkerülhetetlen téma, nemde? Baljós idők járnak...*
-Értem. *Mondja csüggedten.* Nem hiszem, hogy nagy vigasz ez, de már egyszer legyőztük őket. Bizonyítottuk, hogy le tudjuk őket győzni. Akár újra is.
*Meglepő tán, de ez utóbbiakat valamiért és valamivel derűsebben mondja. Bátorítani szeretné Essfyht, noha nem mondhatná, hogy örül a helyzetnek. Főleg nem annak, hogy kockázatos játszma ez, kétségtelen.
Az ő részéről szintúgy magasabb pulzus figyelhető meg, de nem mondhatni, hogy úgy verne a szíve. Folyamatosan izgul, ha Essfyhvel van, a jelenléte amolyan... nyugodtságot erőltet rá. Jó és rossz értelemben is; természetes nyugodtságot. Megnyugszik ugyan, de részben kényszeredetten is. Ha pontosak és őszinték akarunk lenni: valójában ő maga erőlteti magára ezt a fajta érzelmi mentességet. Nem akarja semmivel sem csalódottá tenni a lányt, negatív érzelmeit pedig pláne nem szeretné a felszínre hozni ilyenkor. Nem szép látvány amúgy sem...*
-Értem. Köszönöm szépen. *Mondja a könyveket illetőleg, majd visszaevez egy korábbi témához.* Félni természetes dolog. Ami azt illeti, bölcs is. Megtanít szemmel tartani az élet értékét és segíthet jól mérlegelni nehéz helyzetekben, mint az ilyenben. Ami azt illeti, ezt jól tudom. Tapasztaltam.
*Mondja ridegen az utolsó szót. Valóban tapasztalta már a kétségbeejtő félelem ízét. De túlélte, mert még jobban félt a haláltól. Nincs olyan épeszű, aki ne félne tőle.*
-De egy felől biztosíthatlak. *Mondja kompenzációként előző megjegyzésére.* A mester és én a harcosok és a mágusok egyöntetű védelmét alkotjuk. És ha mást nem is leszek képes megmenteni, értetek bármit oda fogok adni.
*Nem is tudja igazán, miért mondja ezt. Talán mert burkoltan akar jelezni Essfyhnek? Vagy mert bátorítani szeretné? Akárhogyan is, ennek van hátulütője. Jelen helyzetben viszont az már csak a lányon múlik, mit lát meg ezekben a szavakban. Baljós jövőt vagy épp bátorító szavakat?*
-Valóban? *Teszi fel a hangjában szemléltetve annak költőiségét is.
Ő maga alapból sem beszélt hangosan ez idáig sem, de ahogy Essfyh lecsitítja saját magát, valahogy a fiú is követi a példáját és még halkabbra módosítja szavait.
Ő még tisztán emlékszik, hogyan találkozott az akkoriban még nem létező klánnal: Worenth Yosdennel és Isurii Thargodarral. Először inas lett, akit még kutya sem ismert. Maga a mestere sem tudta, kivel van dolga. Emlékszik, akkoriban még Worenth is más hangszínnel kezelte őt. De sok minden változott azóta!*
-Jómagam még Amon Ruadhon találkoztam a mesterrel és Isurii Thargodarral. A nevük mit sem jelentett nekem még akkor. Az Ezüstszilánkok nem is léteztek még.
*Mondja könnyű sóhajjal. Nosztalgikus ez neki is. Felidézni a múltat, amely összekötötte őt azokkal, akiket most ismer és akiket ma már majdnem családjának nevezhet.
Essfyh következő szavaira viszont eltűnik belőle az a nosztalgikus érzés is. Elkerülhetetlen téma, nemde? Baljós idők járnak...*
-Értem. *Mondja csüggedten.* Nem hiszem, hogy nagy vigasz ez, de már egyszer legyőztük őket. Bizonyítottuk, hogy le tudjuk őket győzni. Akár újra is.
*Meglepő tán, de ez utóbbiakat valamiért és valamivel derűsebben mondja. Bátorítani szeretné Essfyht, noha nem mondhatná, hogy örül a helyzetnek. Főleg nem annak, hogy kockázatos játszma ez, kétségtelen.
Az ő részéről szintúgy magasabb pulzus figyelhető meg, de nem mondhatni, hogy úgy verne a szíve. Folyamatosan izgul, ha Essfyhvel van, a jelenléte amolyan... nyugodtságot erőltet rá. Jó és rossz értelemben is; természetes nyugodtságot. Megnyugszik ugyan, de részben kényszeredetten is. Ha pontosak és őszinték akarunk lenni: valójában ő maga erőlteti magára ezt a fajta érzelmi mentességet. Nem akarja semmivel sem csalódottá tenni a lányt, negatív érzelmeit pedig pláne nem szeretné a felszínre hozni ilyenkor. Nem szép látvány amúgy sem...*
-Értem. Köszönöm szépen. *Mondja a könyveket illetőleg, majd visszaevez egy korábbi témához.* Félni természetes dolog. Ami azt illeti, bölcs is. Megtanít szemmel tartani az élet értékét és segíthet jól mérlegelni nehéz helyzetekben, mint az ilyenben. Ami azt illeti, ezt jól tudom. Tapasztaltam.
*Mondja ridegen az utolsó szót. Valóban tapasztalta már a kétségbeejtő félelem ízét. De túlélte, mert még jobban félt a haláltól. Nincs olyan épeszű, aki ne félne tőle.*
-De egy felől biztosíthatlak. *Mondja kompenzációként előző megjegyzésére.* A mester és én a harcosok és a mágusok egyöntetű védelmét alkotjuk. És ha mást nem is leszek képes megmenteni, értetek bármit oda fogok adni.
*Nem is tudja igazán, miért mondja ezt. Talán mert burkoltan akar jelezni Essfyhnek? Vagy mert bátorítani szeretné? Akárhogyan is, ennek van hátulütője. Jelen helyzetben viszont az már csak a lányon múlik, mit lát meg ezekben a szavakban. Baljós jövőt vagy épp bátorító szavakat?*
1164. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-01 22:08:17
Üzenet elküldve: 2016-08-01 22:08:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Mágus leszek!//
*Essfyhnek nincs olyan sok gondja, mint amilyennek kívülről tűnhet. Néhány nagyon-nagyon rossz emléktől meg érzéstől eltekintve egész jól van. De attól még jól esik neki kicsit gubbasztani a könyvek között. Megnyugtatja a sok betű közelsége. Valami keserédes hangulat száll rá, így amikor Eireni követi őt, csillogó szemekkel néz fel rá.*
- Itt találkoztam először a Szilánkokkal és itt csatlakoztam hozzájuk.
*Suttogja a fiúnak, hiszen mégis csak valami könyvtár-féleségben vannak, nem akar hangzavart kelteni, s főleg nem akarja mindenki tudtára adni azt, amit mond. Neki bőven elég, ha Eireni hallja. Halványan elmosolyodik.*
- Csak aggódom a halottak, meg a csapataink miatt.
*Vallja be, de a szavai ellenére a mosolya nem konyul le. A szíve hevesen dobog, hiszen retteg Eireni jelenlététől. Nem a fiúval van a baj, hanem szimplán azzal, hogy Essy még nem ismeri olyan jól. Egyáltalán nem töltöttek együtt sok időt, tekintettel lévén a folyóparti és a könyvtári találkozásra.
Ess elfogadja a kendőt, habár különösebben nincs rá szüksége. Térdei szorosan fel vannak húzva, úgy nézegeti az anyagdarabot.*
- Ugyan! Betettem őket Synmira könyvtárába, amíg nem esik baja és nem kerül nagyon messzire, nincs vele semmi gond, ha nálad van.
*Válaszolja kedvesen. Ráhajtja a fejét a térdeire és próbál nem túl szentimentálisan viselkedni. Habár tagadni sem tudná, hogy elöntik az emlékek, ami nem csoda, hogyha azt nézzük, hogy lassan talán a halálába menetel. Nem árt ilyenkor kicsit nosztalgiázni.*
*Essfyhnek nincs olyan sok gondja, mint amilyennek kívülről tűnhet. Néhány nagyon-nagyon rossz emléktől meg érzéstől eltekintve egész jól van. De attól még jól esik neki kicsit gubbasztani a könyvek között. Megnyugtatja a sok betű közelsége. Valami keserédes hangulat száll rá, így amikor Eireni követi őt, csillogó szemekkel néz fel rá.*
- Itt találkoztam először a Szilánkokkal és itt csatlakoztam hozzájuk.
*Suttogja a fiúnak, hiszen mégis csak valami könyvtár-féleségben vannak, nem akar hangzavart kelteni, s főleg nem akarja mindenki tudtára adni azt, amit mond. Neki bőven elég, ha Eireni hallja. Halványan elmosolyodik.*
- Csak aggódom a halottak, meg a csapataink miatt.
*Vallja be, de a szavai ellenére a mosolya nem konyul le. A szíve hevesen dobog, hiszen retteg Eireni jelenlététől. Nem a fiúval van a baj, hanem szimplán azzal, hogy Essy még nem ismeri olyan jól. Egyáltalán nem töltöttek együtt sok időt, tekintettel lévén a folyóparti és a könyvtári találkozásra.
Ess elfogadja a kendőt, habár különösebben nincs rá szüksége. Térdei szorosan fel vannak húzva, úgy nézegeti az anyagdarabot.*
- Ugyan! Betettem őket Synmira könyvtárába, amíg nem esik baja és nem kerül nagyon messzire, nincs vele semmi gond, ha nálad van.
*Válaszolja kedvesen. Ráhajtja a fejét a térdeire és próbál nem túl szentimentálisan viselkedni. Habár tagadni sem tudná, hogy elöntik az emlékek, ami nem csoda, hogyha azt nézzük, hogy lassan talán a halálába menetel. Nem árt ilyenkor kicsit nosztalgiázni.*
1163. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-01 21:52:54
Üzenet elküldve: 2016-08-01 21:52:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Mágus leszek!//
*Valójában őt sem nagyon érdekli a gyógyító, sem a nemes származású elf. Pontosabban az nem izgatja, hol vannak jelenleg. Nagy becsben tartja Chiari munkáját, de Zarast ő maga meg nem is ismeri. Épp csak a nevét tudja.
Essfyh reakciója némileg érthető, Eireni számára azonban meglepően hat.*
-Minden rendben?
*Kérdez rá az evidensre. Persze válasz alighanem nem érkezik, lévén Essfyh az ujjával babrál. Valóban nem egy illedelmes dolog, de ez Eireni most korántsem érdekli. Nagy jelentőséget pedig nem kölcsönöz neki. Ehhez mérten elnézi, ellenben a lánnyal, akinek még furcsább reakciói vannak a vártnál.*
~Mégis mi a baj?~
*Mikor elszalad a másik, ő nyomban feláll és tanácstalanul tekint Lapu felé. Vár egy pár másodpercet, majd lassú léptekkel utánaered. Épp csak megáll a könyvespolc végében és onnan kukkant le oda, ahol Essfyh összehúzva magát a gondolataiba merül.*
-Minden rendben?
*Persze, hogyne. Az a lány most szaladt el előle, maradt ott csöndben és húzza össze magát. Tényleg minden rendben. De még ha a viccet is félre akarjuk tenni, maga Eireni is tudja: soha semmi sincsen rendben.*
-Tessék.
*Nyújt neki egy aprócska kendőt, ha esetleg kellene az ujjára. Ha amaz elutasítja, akkor lassan visszacsúsztatja azt mellényzsebébe.
Egy könyvet talál a földön heverve. Valószínűleg lefordult a helyéről, mikor valaki nem szentelt elég figyelmet annak visszatevésére. Lehajol érte és elhelyezi az azt megillető helyen.*
-Jut is eszembe, az egyik könyvedet még nem adtam oda. Igaz, még nem is olvastam ugyan el... De ha Synmirában leszünk, nem felejtem el visszaszolgáltatni neked.
*Valójában őt sem nagyon érdekli a gyógyító, sem a nemes származású elf. Pontosabban az nem izgatja, hol vannak jelenleg. Nagy becsben tartja Chiari munkáját, de Zarast ő maga meg nem is ismeri. Épp csak a nevét tudja.
Essfyh reakciója némileg érthető, Eireni számára azonban meglepően hat.*
-Minden rendben?
*Kérdez rá az evidensre. Persze válasz alighanem nem érkezik, lévén Essfyh az ujjával babrál. Valóban nem egy illedelmes dolog, de ez Eireni most korántsem érdekli. Nagy jelentőséget pedig nem kölcsönöz neki. Ehhez mérten elnézi, ellenben a lánnyal, akinek még furcsább reakciói vannak a vártnál.*
~Mégis mi a baj?~
*Mikor elszalad a másik, ő nyomban feláll és tanácstalanul tekint Lapu felé. Vár egy pár másodpercet, majd lassú léptekkel utánaered. Épp csak megáll a könyvespolc végében és onnan kukkant le oda, ahol Essfyh összehúzva magát a gondolataiba merül.*
-Minden rendben?
*Persze, hogyne. Az a lány most szaladt el előle, maradt ott csöndben és húzza össze magát. Tényleg minden rendben. De még ha a viccet is félre akarjuk tenni, maga Eireni is tudja: soha semmi sincsen rendben.*
-Tessék.
*Nyújt neki egy aprócska kendőt, ha esetleg kellene az ujjára. Ha amaz elutasítja, akkor lassan visszacsúsztatja azt mellényzsebébe.
Egy könyvet talál a földön heverve. Valószínűleg lefordult a helyéről, mikor valaki nem szentelt elég figyelmet annak visszatevésére. Lehajol érte és elhelyezi az azt megillető helyen.*
-Jut is eszembe, az egyik könyvedet még nem adtam oda. Igaz, még nem is olvastam ugyan el... De ha Synmirában leszünk, nem felejtem el visszaszolgáltatni neked.
1162. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-01 21:12:36
Üzenet elküldve: 2016-08-01 21:12:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//Mágus leszek!//
*Ha Essfyh őszinte akarna lenni, akkor bevallaná, hogy se Zaras, se Chiari nem érdekli annyira. Illetve persze, ha találkozna velünk, nem menne el mellettük szó nélkül. De aki igazán számított neki, már rég eltűnt a képből. Például Aryna, talán az egyetlen barátnője még jóval előtte lelépett. Zarassal pedig csak ez kötötte. Habár múltkor hallott róla egyet s mást. Chiarival már szívesebben találkozna, hiszen még mindig nem tett le arról, hogy a gyógyítás alapjait elsajátítja, a nő pedig nagy segítség lenne ebben.
Eireni következő kijelentésén Ess eléggé meglepődik, fel is kapja a fejét és az egyik kezét kezdi rázni.*
- Ugyan dehogy!
*Feleli megindultan. Végül visszafekszik a karjára és tovább piszkálja az asztalt.*
- Aucs!
*Morran fel, amikor egy szálka fúróik az ujjába.*
- Jaj nekem!
*Sopánkodik, ahogyan a mutatóujjával kezd szemezni, keresve a kósza faszálkát. Eleinte a másik kezével próbálja kipasszírozni fájdalmának okát, majd amikor ez nem megy, a szájába veszi az ujját. Kell neki pár pillanat, mire ráeszmél, hogy milyen illetlen dolgot csinál. Ekkor felpattan és továbbra is szájában az ujjával, elrohan egy könyvespolc túloldalára. Ott még elszöszöl egy darabig a szálkával. Miután megunja a "szórakozást", nekidönti a hátát a falnak, lassan lecsúszik és apróra összehúzva magát a kötetek között, kezd gondolkozni. *
*Ha Essfyh őszinte akarna lenni, akkor bevallaná, hogy se Zaras, se Chiari nem érdekli annyira. Illetve persze, ha találkozna velünk, nem menne el mellettük szó nélkül. De aki igazán számított neki, már rég eltűnt a képből. Például Aryna, talán az egyetlen barátnője még jóval előtte lelépett. Zarassal pedig csak ez kötötte. Habár múltkor hallott róla egyet s mást. Chiarival már szívesebben találkozna, hiszen még mindig nem tett le arról, hogy a gyógyítás alapjait elsajátítja, a nő pedig nagy segítség lenne ebben.
Eireni következő kijelentésén Ess eléggé meglepődik, fel is kapja a fejét és az egyik kezét kezdi rázni.*
- Ugyan dehogy!
*Feleli megindultan. Végül visszafekszik a karjára és tovább piszkálja az asztalt.*
- Aucs!
*Morran fel, amikor egy szálka fúróik az ujjába.*
- Jaj nekem!
*Sopánkodik, ahogyan a mutatóujjával kezd szemezni, keresve a kósza faszálkát. Eleinte a másik kezével próbálja kipasszírozni fájdalmának okát, majd amikor ez nem megy, a szájába veszi az ujját. Kell neki pár pillanat, mire ráeszmél, hogy milyen illetlen dolgot csinál. Ekkor felpattan és továbbra is szájában az ujjával, elrohan egy könyvespolc túloldalára. Ott még elszöszöl egy darabig a szálkával. Miután megunja a "szórakozást", nekidönti a hátát a falnak, lassan lecsúszik és apróra összehúzva magát a kötetek között, kezd gondolkozni. *
1161. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-01 20:55:38
Üzenet elküldve: 2016-08-01 20:55:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Mágus leszek!//
*A jelenlegi helyzet enyhén szólva is pocsék. Essfyh figyelme lankad, továbbra is feszültnek érezhető az aurája és ráadásul úgy tűnik, szolidan ellent mond Eireni véleményének. Persze ez a maga véleménye, amit a fiú is tisztel. De nem tudja ő sem elfogadni a lány hirtelen negatív hozzáállását. Valami biztosan a rossz irányba terelődött, mert a hangulat és a hozzáállás majdnemhogy az ellenszenveset üti. Legalábbis Eireni ezt így véli látni.*
-Chiari és Zaras hollétéről nem tudok semmit. *Süti le ő is szempárját. Nagyon kevés dolog van, amit tud a klán ügyeiből. Pedig egykor intézőnek nevezhette magát. Ilyen hiányosságokkal viszont nem igazán illetheti magát ezzel a névvel.*
-Sajnálom, ha rosszat szóltam. *Mondja bánatos hangon.*
~Biztosan mondtam valamit, amitől nem képes feloldódni. Tudom jól, hogy nem én vagyok az a megfelelő személy, aki jól elbeszélgethet másokkal. De azt hiszem, most kifejezetten túl messzire mentem.~
*Neheztel magára, bár ő maga sem tudja igazán, hogy miért is. Ahogy ránéz Essfyhre, nem érzékeli a figyelem és az érdekeltség jeleit. Ez oszt neki egy-két lelki pofont.*
-Azt hiszem... *Kezdi nagyon halkan és szégyellve magát, amiért ezt mondja:* talán jobb, ha most tanulunk.
~Az lenne a legjobb, ha most békén hagynám őt és megmenteném... tulajdonképpen magamtól.~
*Legszívesebben odébbállna és befogná a száját pár órára.*
*A jelenlegi helyzet enyhén szólva is pocsék. Essfyh figyelme lankad, továbbra is feszültnek érezhető az aurája és ráadásul úgy tűnik, szolidan ellent mond Eireni véleményének. Persze ez a maga véleménye, amit a fiú is tisztel. De nem tudja ő sem elfogadni a lány hirtelen negatív hozzáállását. Valami biztosan a rossz irányba terelődött, mert a hangulat és a hozzáállás majdnemhogy az ellenszenveset üti. Legalábbis Eireni ezt így véli látni.*
-Chiari és Zaras hollétéről nem tudok semmit. *Süti le ő is szempárját. Nagyon kevés dolog van, amit tud a klán ügyeiből. Pedig egykor intézőnek nevezhette magát. Ilyen hiányosságokkal viszont nem igazán illetheti magát ezzel a névvel.*
-Sajnálom, ha rosszat szóltam. *Mondja bánatos hangon.*
~Biztosan mondtam valamit, amitől nem képes feloldódni. Tudom jól, hogy nem én vagyok az a megfelelő személy, aki jól elbeszélgethet másokkal. De azt hiszem, most kifejezetten túl messzire mentem.~
*Neheztel magára, bár ő maga sem tudja igazán, hogy miért is. Ahogy ránéz Essfyhre, nem érzékeli a figyelem és az érdekeltség jeleit. Ez oszt neki egy-két lelki pofont.*
-Azt hiszem... *Kezdi nagyon halkan és szégyellve magát, amiért ezt mondja:* talán jobb, ha most tanulunk.
~Az lenne a legjobb, ha most békén hagynám őt és megmenteném... tulajdonképpen magamtól.~
*Legszívesebben odébbállna és befogná a száját pár órára.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3529-3548