Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ingoványos vidék (új)
MágustoronyNincs "kisebb" helyszín
Ezen a helyszínen lehetőséged van varázsolni tanulni! Kattints ide, hogy tanulhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 128 (2541. - 2560. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2560. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-06-02 14:17:32
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 40

Játékstílus: Vakmerő

//Valuryen//

*Kilencedik fürgén lepattan, és ha Picur le is hajol, hogy elérje a kezét, akkor apró méretéhez képest jókorát, csattanósat csap bele.*
- Nesze, Picur! - *Heherészik magában a manó. Krestvir meg kissé irigykedve nézi őket, mert egész jó mókának tűnik ez, ő meg kimarad belőle.
Amire viszont senki sem számít, hogy a holló csak ezt az alkalmat várta, s most, hogy Nagy K védtelenül hagyta a helyét, hamar felröppen, s már el is foglalta az oly nagyértékű jobb vállat. Aztán meg csúfosan károg, mintha kárörvendőn kikacagná a manót.*
- Hééé! - *Fordul oda Kili és roppant dühösen néz az átkos madárra.*
- Zavard el! Az az én helyem! - *Szól Krestvirnek.*
- Látod, látod mit csinál? És még ki is csúfol! - *Mutogat a holló felé, miközben Valuryennek panaszkodik.*
- De nem nevetsz majd, ha vacsorát csinálok belőled! - *Fenyegetőzik.*
- Ugyan! Nem mindegy melyik vállamon ülsz? - *Szól közbe Krestvir.*
- Nem! - *Vágja rá a manó. Aztán egy helyben ugrál és toporzékol kicsit, alighanem így adva ki a haragját. A végén pedig összegörnyed és kifújja a levegőt. Majd beszívja és fölegyenesedik.*
- Én vagyok az okosabb! És az úgyis az én helyem! Csak te olyan buta vagy, hogy még ezt sem tudod! - *Beszél a madárhoz, Valuryen viszont felismerheti benne a saját szavait, amiket korábban a manónak mondott arról, hogy néha engednie kellene. Persze az egész kapott egy kis indulatot és szidalmazó színt, de legalább tetteiben alkalmazza az apró lény a bölcs tanítást.
Úgyhogy bár nagyon csúnyán néz a hollóra, de türtőzteti magát és szépen fölmászik a lány másik vállára, ami annál nagyobb teljesítmény, mert a holló csak nem hagyja abba a gúnyos "nevetést", így sejthető, hogy óriási türelmet igényelhet a nyugalom látszatát kelteni.
Mikor pedig a manó leült, végre a károgás is abbamarad, bár lehet hozzá némi köze, hogy fojtott hangon Krestvir is rászól a szemtelen madárra, ám ezt nem lehet biztosra venni.*
- Ha nem hagyod abba, én foglak elzavarni!
*A becenevekkel aztán mindannyian jól elszórakoznak, bár Kilencediken egy darabig még érezni a durcásságot.
A lány előbb csak azt hiszi, talán a sok álldogálásban fáradt el a férfi, azért ül vissza, de mikor belekezd a kérésébe, már kíváncsian fordul felé, hébe-hóba még a szemébe is nézve.
Aztán mikor Valuryen elhallgat, a lány rövid ideig gondolkodik.*
- Talán jobb volna, ha tanulnék a maradék időben... de amit lehetett, megtanultam, pénzem pedig nincs elég új leckékre, úgyhogy taníthatlak. Bár nem vagyok túl jó mester. És általában nem is szoktam kívülállókat tanítani, mert ez túl drága tudás, ahogy te is tudod... Ezért ingyen nem adhatom, mert az nem volna Synmira hasznára. Csak a szavadban bízhatok, de azt szeretném kérni, hogy cserébe állj a Szövetség rendelkezésére, s ha eléggé elmélyedtél a mágiaágakban, úgy látogass el hozzájuk és segítsd őket, vagy add tovább nekik a tudásod, ha lesz, kit a tűz, vagy a föld ág érdekel... Tanításért cserébe tanítást kérek. - *Adja elő a maga ajánlatát, s várja, mit szól hozzá a férfi. Ez valójában számára is előnyös alku volna, mert így, ha netán nem tér vissza, valamicskét akkor is tudott gondoskodni a Szövetség fennmaradásáról.*


2559. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-06-02 13:21:51
 ÚJ
>Aborath Artois avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Megfontolt

//A mágus ott él benned//

*Aborath ott áll az ablaknál és élvezi a kis meleg napfényt, ami az arcát éri. Lassan a szeme is hozzá szokik és már nem bántja, azt se a fény. Nyugodt mozdulatokkal megtömi a pipáját és épp előkeresné a tűzszerszámot mikor észreveszi ahogy a szép ruhákat hordó, de nem túl jó megjelenésű úr egy tűzmágiát hoz létre, ami Aborath számára is hasznos lehet. El is indul felé. Egyik kezében a pipája a másikban, a botja amivel szokásához híven minden lépésnél koppant egy nagyot. Mikor odaér akkor barátságos mosollyal köszönti.*
-Jó napot! Elnézést a zavarásért, de láttam az előbb a varázslatát. Tudna adni egy kis tüzet nekem is?
*Mutatja a másiknak a pipáját.*


2558. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-06-02 13:12:03
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Krestvir//

-Picur? Hmm. Ez tetszik. De csak neked, Nagy K! Gyere csapj bele. *Nevetve nyújtja a kezét a manónak, hogyha nem rest odamenni és belecsapni apró kis mancsával. ~Tehát ennek a hollónak az a neve, hogy... Hogy Holló? Komolyan?~ *
-Holló. Csak tippeltem, de úgy látom beletrafáltam.
*Bájosnak találja a manó, és a lány beszélgetését. Úgy látszik egész jól kijönnek egymással, és nagyon elvannak, annak ellenére, hogy csak ma reggel találkoztak. Biztosan van valami különleges kapcsolat közöttük, amiről talán nem is tudnak. A becenevek elemzésén csak még jobban felvidul és nevetni kezd.*
-Kresi, Kili és Vili, mintha három kis gnóm munkások lennénk, akik éppen mennek a műhelybe dolgozni. Szép kis kép nem mondom.
*Lassan múló mosolyát a komolyság váltja fel amikor Kresi felé fordul. Leül a pokrócra, és úgy szól hozzá.*
-Szeretnék kérni egy szívességet. Tudom, hogy nagy hatalmú mágus vagy, hiszen a tavon keresztül jöttél, ilyen veszélyes küldetésekre indulsz, és te vagy a klánvezér helyettese. Tudod nem vagyok a legjobb formámban, és hát ha ilyen hosszú útra indulok... Tudom hogy már így is sok mindent adtál nekem, nem szeretnék hálátlanok tűnni, vagy netán telhetetlennek. Hálás lennék érte, és az adósod lennék. Régóta szeretném jobban megérteni a tűz mágiáját, és azon gondolkoztam talán te segíthetnél nekem.
*Bizakodóan néz a lányra, hátha nem kér túl sokat tőle.*


2557. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-06-02 12:06:03
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 40

Játékstílus: Vakmerő

//Valuryen//

- Rendben, Picur! - *Válaszolja Kilencedik, azonnal lecsapva a lehetőségre, hiszen Valuryen az ő szemszögükből nézve már bőven elég magas. Ezen aztán Krestvir is elvigyorodik és lesi a férfi arcát, mit szól az új becenevéhez. Valuryen annyiban biztos lehet, hogy a lány és a manó korábbi összezördülését most sikerült semmissé tennie, mert cinkostársakként néznek össze és mosolyognak.
Közben Krestvir gondol valakire, aki még az elfnél is magasabb, s csak még jobban kiszélesíti mosolyát, ha elképzeli, hogy Zaxdort szólítja Picurnak. Tényleg van ebben valami, hogy vicces az ellentétes jellemzővel becézni valakit, mint ami a valóságban igaz rá. Ezt Krestvir most meg is jegyzi, s eldönti, hogy megpróbálja majd alkalmazni mint új ismeretet a társasági viselkedésről és humorról.
A fűzfával való beszélgetést meg hiszi is, meg nem is. Arra rájött már, hogy a férfi alighanem kedveli a tréfát, így van benne egy gyanú, hogy talán csak a bolondját járatja vele, de közben meg hinni is tudna neki.*
- Tudtad, hogy így hívják? - *Lepődik meg Krestvir, mikor Valuryen visszatér a becenevekhez és látszólag eltalálja a holló nevét. Ugyanis ténylegesen úgy hívják, hogy Holló.*
- De akkor most melyikünk lesz a Nagy K? - *Szól közbe Kilencedik, mert őt nem érdekli a madár.*
- Lehetsz te, úgy viccesebb. - *Feleli a lány, mert épp az előbb tanulta meg, hogy ez így tréfásabb, s most bizonyítja, hogy sikeresen vette a leckét.*
- Engem nem igazán szoktak becézni. Talán csak... Kresi...nek? - *Próbálja felidézni, mikor nagy ritkán valaki más néven szólította. De ez tényleg alig fordult elő valaha. Ahogy ő sem szokott becézni másokat, csak ha következetesen mindenki azon a néven szólítja őket.*
- Ez alapján te talán Vali vagy... te meg... Kili? - *Töpreng hangosan a becenevek működéséről.*
- Kili? Hm... annyira nem is rossz... Nem bánom, te szólíthatsz Kilinek! De a Nagy K-t is megtartom! - *Csipogja a manó, a végén az elfre nézve, hogy ez már szinte elvárás is, hogy ezentúl így szólítsák.*
- Jól van, Nagy Kili.
- Neeem! Kili, vagy Nagy K! Ne keverd össze!
- Rendben. - *Mosolyodik el a lány és tényleg igyekszik megjegyezni.*
- Akkor te meg Vali? Vagy Pici V? - *Fordul Krestvir a férfi felé, mert úgy gondolja, ő is becenevet szeretne, s ő új tapasztalatai alapján igyekszik segíteni őt ebben.*

A hozzászólás írója (Krestvir Drelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.06.02 12:09:00


2556. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-06-02 09:43:18
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

//A mágus ott él benned//

*Négy napja van a toronyban. A kezdeti izgatott lelkesedése átváltott nyugodt, egész napos és hosszan tartó tanulásra. Jelenleg ez az egyetlen, ami visszatartja az őrülettől, hogy újra magába essen és forduljon. Ha csak egy kicsit félreteszi a könyveket, újra elzáporozzák az agyát a kártékony gondolatok, és amíg a szövegre koncentrál, addig sem azt érzi, hogy milyen borzalmas az élete, és mennyi szörnyűség történt vele, hogy mit hazudnak róla az emberek, amiket vissza-visszahall itt-ott sétálva.
Csak annyit aludt, evett és végezte a különböző dolgait, amíg feltétlenül szükséges volt. Ha álmodik, még mindig borzalmas képeket lát, a húga leszakadó karját, nemesi barátokat, amint az utcákon felkötve, fuldokolva küzdenek az életükért, az anyját, amint a saját vérébe fulladva hörög a padlón; ezek mellett még a megvető és lesajnáló pillantások is eltörpülnek.
Ezen a szinten szerencsére csak ketten vannak, és az itt lévő alak nem úgy tűnik, mint aki nagyon foglalkozna a nemessel, így ő sem fordít rá túlságosan nagy figyelmet az idegenre. Persze az arca beesett, arany hajkoronája már a múlté, a csontjai zörögnek az éhezéstől, de a ruhái még mindig nemesiek. Ha valamihez, akkor ahhoz biztosan hozzászokott, hogy főnemes fiához méltóan öltözködjön, még akkor is, ha ennek már nem sok lényege és jelentősége van.
Mikor az egyik fejezet végére ér, maga elé húzza az asztalon lévő gyertyát, és könnyeden elfújja. Megpróbálja ismét meggyújtani, és ha sikerül, elmondhatja magáról, hogy bár négy nap alatt, de sikeresen megtanulta élete első varázslatát.*

A varázsló feltartja mutatóujját, melynek hatására a varázsló ujjbegyén aprócska láng gyúl, majd egy körön belül belül kialszik. Ha a varázsló egy gyertyára mutat rá, akkor a gyertya gyullad meg, legyen bármilyen távolságra.

2555. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-06-02 00:00:38
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Krestvir//

*Jót mosolyog a kettejük eszmecseréjén. Végül is teljesen logikus, hogy Krestvir is lehetne Nagy K. Nem tud még csak gondolatban sem vitatkozni a dologgal, fura, hogy neki hogy nem jutott eszébe magától is a dolog.*
-Tudjátok, viccesebb az, ha egy pici lényt hívsz „nagy” -nak, egy nagy hústornyot meg „kicsi”-nek. Hallottam egy óriásról, aki majd' három méter magas volt, és az volt a beceneve, hogy Apró. Olyan vicces, és zavarba ejtő, szerintem legalábbis. Majd próbáljátok ki, ha ismertek netán egy magasabb valakit.
*Elégedetten bólogat a saját szavain, most valami nagyon bölcset sikerült mondania, talán azt azért mégsem, de valami hasonlót.* -Igen, egyébként. A mesterem. Még nálam is furább az öreg. Hogy milyen volt, amikor sikerült? Háát… *Tanakodik, hogy hogy is kellene kifejeznie magát, és azt a bizonyos esetet.* Egyszer kérdeztem valamit egy fűzfától, és én mondom válaszolt. Az ágaival, a leveleivel mintha azt mondta volna, hogy „igen”. Furcsa volt, de én hiszem, hogy nekem akarta mondani, nem pedig csak éppen úgy fújta a szél.
*Közben nagy gondossággal elveszi az ostorát, egy pillanatig gyönyörködik benne, majd visszaakasztja az övére.*
-Lehetnétek Nagy K, és K. Én tuti örülnék neki. A holló persze marad holló.



2554. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-06-01 23:26:22
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 40

Játékstílus: Vakmerő

//Valuryen//

*A furcsa megnevezésre mindketten felfigyelnek, s még Krestvirnek is elég gyorsan leesik, hogy a férfi a manónak adott így becenevet. Ám aztán tovább is gondolja magában a dolgot, míg amaz kettő beszélget, s magában jót mosolyog azon, ami eszébe jutott.*
- Ez így van! - *Helyesel Kilencedik "Nagy K" a büszkeségét legyezgető szavakra. Az elf igazán jó módját találta meg annak, hogy meggyőzze őt, fölösleges a rivalizálás.*
- Amúgy ez a Nagy K... ez én vagyok? - *Veti fel, s láthatólag ízlelgeti az új becenevét.*
- Nem hinném... - *Szól közbe Krestvir a szokásos gúnyos mosollyal az arcán, amiből csak a mosoly az igazi, bár meg kell hagyni, abban jelenleg lenne némi lelkes megelégedettség, hogy megoszthatja azt, ami szerinte annyira mulatságos ebben a névben.*
- Az én nevem is K-val kezdődik, nagyobb is vagyok nálad, úgyhogy szigorúan véve én vagyok a nagy K! Persze, te is lehetsz azért nagy, de legfeljebb egy mókushoz viszonyítva! Amúgy én vagyok a nagyobb K! - *Vezeti le, és neki annyira tetszik ez, hogy igazán szélesen mosolyog miközben beszél, s azt várja, hogy a másik kettő is szórakoztatónak találja majd a helyzetet. Vagyis ismét megmutatkozik az ő furcsa humorérzéke.*
- Te meg hozzá képest vagy bakfitty! - *Mutat Kilencedik az elfre.* - Akkor te sem vagy Nagy K!
*Krestvir érzi, hogy a manó hihetetlen módon nem találta ezt annyira viccesnek.*
- Szeretnéd, hogy én is Nagy K-nak hívjalak?
- Nem, te ne hívj úgy!
- Most... haragszol? - *Kérdi bizonytalanul a lány, mert nem a legjobb az ilyesmi felismerésében, de van egy sejtése.*
- Nem én! - *Feleli Kilencedik, de aki rendelkezik az alapvető emberismerettel, az a manó testtartásán felismerheti, hogy valójában kicsit fölszívta magát.
Krestvir is érzi, hogy valami nem stimmel, de aztán új téma jön elő és figyel Valuryen válaszára.*
- A mestered? - *Érdeklődi meg, hogy róla beszél-e az elf.*
- És az milyen volt, amikor sikerült? Mi történt? - *Kíváncsiskodik tovább.
Aztán, ha ezt is megbeszélték, akkor az ostor elbájolása kerül terítékre...
A fegyver egy pillanatra fölizzik, de rögtön el is tűnik róla a fény. Krestvir kifújja a levegőt, és átadja a fegyvert.
Most megnyugodott, hogy elsőre sikerült. Reméli, hogy a többi varázslatot is legalább ilyen jól elsajátította a rövid idő ellenére, s nem hagyja cserben társait a szükség idején.*
- Szívesen! - *Hajt fejet, hangyányit fáradtabb hangon szólalva meg.*


2553. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-06-01 22:40:13
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Krestvir//

-Dehogy, Nagy K.
*Ezt a hangzatos nevet találta ki a manónak, hátha nem haragszik meg érte, vagy netán még tetszeni is fog neki. Valnak mindenesetre sokkal könnyebb, és egyszerűbb, no meg vagányabb is ezt mondani, mint hogy Kilencedik.*
-Csak néha engedd el a haragot, és akkor te leszel az okosabb. A hely úgyis a tiéd, az meg még beszélni sem tud, nem hogy így védeni Krestvirt, mint te. *Vállat von, mintha nem érdekelné a dolog. Aztán kicsit szomorkásan és szégyenlősen néz egy pár pillanatra a földre, mielőtt válaszol.*
-Nem. Sajnos én nem vagyok birtokosa eme tudásnak. Bár ismertem valakit, aki képes volt beszélni a fákkal, néha kövekkel is. Talán csak átvert, ki tudja, de vékony a határ a zseni és a bolond között. De nem volt olyan átverős fajta. Én is gyakran próbálkozom szót érteni velük. *Mondja büszkén.* Egyszer már sikerült. De még van mit javítanom a technikán. *Ahogy elveszi közben a lány az ostorát, és nekikészül a műveletnek látszik rajta az erős koncentráció. Még Kilencedik is tudja, hogy most nem kellene zavarni őt, és ehhez mérten egész jól viselkedik. *
-Nagyon köszönöm, Krestvir! Ez sokat jelent nekem. Most már tényleg biztonságban érzem magam. Tüzes találkozás lesz, ha valakit megcsapok a fenekén, ha rosszul viselkedik.



2552. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-06-01 21:43:27
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 40

Játékstílus: Vakmerő

//Valuryen//

*A manó Valuryenen tartja értelmes szemeit, de elsőre mintha csak még durcásabb volna a bölcsességet hallgatva.*
- Azt mondod, át kellene adnom a helyemet annak a manóevőnek? - *Mutat át a lány túlsó válla felé, ahol a holló ül, immáron nyugodtan. Látszólag ő nem olyan haragtartó, mint Kilencedik. Vagy csak azért tűnik így, mert ő nem tud beszélni...
Később, már az útvonalról szólva Krestvir biccent a férfi kérdésére.*
- Igen. - *És ez minden, mert ennél jobban nem tudná elmondani.*
- Ezek tudnak beszélni? - *Néz Kilencedik az egyik közeli fára csodálkozva.*
- Ismersz ilyen varázslatot? - *Fordul a lány meg Valuryen felé. Még ő is hihetőnek tartja. Hiszen tud róla, hogy léteznek egyedi varázslatok, s éppenséggel még olyan is van, amely megmutatja, hogy egy személy milyen irányban található. Miért is ne lehetne, hogy a fák megmutassák a hely irányát, ahová a varázsló el szeretne jutni?*
- Én is remélem. - *Hajt fejet. Nem sérti sem az, hogy az elfet nem csak Synmira érdekli, sem az, hogy miként fogalmaz. Ha nem javítaná ki magát a férfi, fel sem tűnne neki, hogy ezt másképp is lehet értelmezni.
Aztán manó és lány egyaránt ámulattal nézik a kis ostorcsattogtatós bemutatót.*
- Egy ilyen nekem is kell! - *Jelenti ki egyből Kilencedik.*
- El sem bírnád. Ha rövid, akkor meg legfeljebb legyeket csapkodhatnál vele... - *Rombolja le az álmokat a lány.
Kilencedik meg erőlködik, hogy valamivel kimentse magát, de aztán nem talál semmit.*
- A kések úgyis jobbak! Ő is megmondta! - *Húzza ki magát büszkén, s ezzel úgy véli, győzött is.
Krestvir meg átveszi a fegyvert, s eddigi ülő helyzetéből feltérdel. Ez a testhelyzet nem része a varázslatnak, de segít átszellemülnie a pihenésből az összpontosításba. A mozgolódásra persze a holló is felélénkül és károgva csapkod a szárnyaival, hogy megtalálja az egyensúlyát míg a lány elhelyezkedik.*
- Hé, csönd már! Nem látod, hogy figyelni próbál? - *Szól át a manó az "utazótársának", Krestvir meg magában elmosolyodik, mert korábban épphogy neki kellett figyelmeztetnie a lényt, hogy ne zavarja a beszélgetést, vagy mesterét a varázslat közben.
Egy-két pillanatig csak ül a sarkán és igyekszik emlékezni a varázslat menetére, elképzelni, ahogy sikerül, s csak utána fog bele a mormolásba. Még elég frissen tanulta, s nincs benne gyakorlata, ezért könnyen lehet, hogy elrontja.*

A varázsló kezébe vesz egy fegyvert, és elmormol egy rövid igét, melynek hatására a felszerelésbe izzó energiát bujtat el. A fegyver első sebejtésénél a varázs felszabadul, és megperzseli az áldozatot. Közepes sérüléseket okozhat (3).

2551. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-06-01 20:41:58
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Krestvir//

-Jól van na. Ne durcáskodj Kilencedik.
*Közelebb lép hozzájuk, és a manó felé hajol.*
-Tudod az igazi hősök nem azok, akik legyőzik a sárkányokat és a manóevőket. Hanem azok, akik mások érdekeit néha a sajátjuk elé helyezik. Érted, ugye? *Mosolyog rá, majd Krestvirhez fordul.* Nem tervezek Artheniorba menni, legalábbis egyelőre. Tehát akkor át ezen a csúnya ingoványon, ki a pusztára, onnan a szántóföldek, aztán bízzam magam a lábamra, ugye?
*Ismétli el az útvonalat hangosan, és magában is, így még jobban megjegyzi, és biztosan nem felejti el. Vagyis majdnem biztosan. Valnál ezt sosem tudni igazán.*
-Ha eltévednék majd megkérdezek egy beszédes fát. *Mintha képes lenne ilyesmire. De attól még jól hangzik, és ki tudja nem-e válaszol vajon neki néha-néha egy fa. ~Ő a helyettese? Akkor tényleg nem lehet piskóta ez a csaj.~*
-Tudod nem sértésnek szánom, vagy ilyesmi, de egyébként is szét akartam nézni azon a környéken. Meg aztán kell vennem is néhány holmit. Tintát, papírokat ilyesmiket. Szóval ki tudja. De remélem, hogy összefutunk még, talán éppen ott találsz majd, ha visszatérsz
Akarom mondani amikor. *Helyesbít, szebben hangzik, ha nem feltételes módban beszél a visszatérésről, bár valahol tudja, hogy ha tényleg olyan veszélyes küldetésre mennek, talán a "ha" találóbb lenne.*
-Ó. Tényleg van ám fegyverem. Igaz nem olyan éles, mint azok a pengék, *mutat a manó késeire* de azért hasznos. *Övéről leakasztja az ostorát, tiszta bőr az egész, de fehér színű. Csattogtat vele egy párat a levegőben, mintegy bemutatót tartva.* Igazán hálás lennék érte! Ilyen ajánlatot nem kap mindennap az ember. *Összetekeri, majd a lány felé nyújtja azt.*



2550. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-06-01 18:10:23
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 40

Játékstílus: Vakmerő

//Valuryen//

*Karba fonja kezeit a manó a kérdésre, még mindig durcáskodva.*
- Azért repülni nem volna olyan rossz. - *Jelenti ki, látszólag megenyhülve.*
- Akkor utána tudnék menni, hogy fenékbe billentsem, ha még egyszer el akarja foglalni a helyemet! - *Érkezik a kiegészítés.
Krestvir már nem törődik vele, úgy látja, hogy nem lesz itt több gond ezzel a kettővel, ha a morcosság is lecsengett náluk.*
- Ahogy gondolod. - *Hajt fejet a férfi válasza előtt, végül is ez az ő döntése.*
- Bár nem mindig egyértelmű az út, ha nappal utazol, jobban látszik és talán biztonságosabb is. A Romtábort kerüld, amennyire lehet... - *Int el az irányba.*
- Ha nem a város a célod, hanem Amon Ruadh, akkor az ingovány után a füves pusztán vezet majd az út. Ott mész egészen odáig, míg ki nem jutsz a szántóföldekre. Ha eléred az első lakott részt, ahol még nagyobb piac is van, akkor már a tharg birtokokon vagy. Ott pedig már kérhetsz útbaigazítást Synmirához... De az erdőben van, egy fehér kaviccsal felszórt ösvény vezet oda. - *Foglalja össze képességei szerint az útvonal főbb pontjait. A tájkép változatossága szerencsére jó támpontokat ad.*
- Viszont ha most mész, nem biztos, hogy tudsz beszélni a vezetőnkkel, a helyettese pedig én vagyok. - *Teszi hozzá, mert nem szeretne csalódást okozni, ha nem lesz aki fogadja a férfit. Persze, a tanoncokat ott találhatja, velük tud beszélgetni, de ha netán letelepedni szeretne, akkor nem biztos, hogy talál megfelelő személyt, akivel ezt megbeszélje.*
- Csupán egyetlen támadásra elég, de ha megengeded, elbájolnám valamelyik fegyveredet. Számomra ez gyakorlás, neked pedig segíthet, ha bajba kerülnél az úton... - *Ajánlja fel a tekintete alapján a férfi lába előtt heverő földdarabnak, de a véleményt várva azért csak fölpillant.*


2549. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-06-01 17:59:33
 ÚJ
>Aborath Artois avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 206
OOC üzenetek: 9

Játékstílus: Megfontolt

//A mágus ott él benned//

*Aborath szereti a torony magányát. Persze ő egy társasági lény, de az itt töltött napok emlékeztetik a korábbi tanítóival töltött időkre. Reméli jól vannak. Ott üldögél az egyik asztalnál és egy fóliánst olvas, de mikor már az adott soron vagy harmadjára fut végig a szeme akkor rájön, hogy szüksége van egy kis pihenésre. Feláll és visszamegy a polchoz ahonnan a könyvet levette és visszateszi pont oda ahonnan elvette. Ezek után hasonló nyugalommal az ablakhoz sétál, kinyitja és elkezdi megtömni a pipáját.*
~Lehet, hogy majd el kéne látogatnom már a városba. Némi dohányra mindenképp lenne szükségem. Meg utánanézni, hogy mi a helyzet arra felé.~


2548. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-06-01 17:11:14
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Krestvir//

*Valuryen gondolatai a mágiáról, annak természetéről és műkődéséről, esetleges hatásairól a használójára elég egyediek. Nem tudni pontosan, hogy ugyan van-e alapja az egésznek, vagy csak ő találta ki, hogy saját maga könnyebben megértse, netán a mestere oktatta eszerint. Mindenesetre nem egy egzakt tudomány, már ha lehet tudománynak nevezni. Régen sokan vallották annak, mintsem mindenféle erő használatának. Szóval Val szerint a varázslónak gyakran kell tanulnia, gyakorolniani és ismételni a mozdulatokat, igéket, mert folyamatosan kopik az elméből. Talán ő is így járhatott, nem fordított kellő figyelmet rá, és most nem ura teljesen a benne szunnyadó erőknek. Viszont hamar vissza tudja hozni a képességet, hogy az akarata erősebb legyen a környezeténél. Nem úgy, mintha sosem tanult volna mágiát. Teljesen megérti Krestvirt, hogy aggódik miatta, és valahol jól is esik neki, pedig , ha tudná, hogy erre semmi szükség...*
-Hüm. Megvan a madár létnek w szépsége szerintem. Bár valószínűleg Kilencedik ezt máshogy látja, nem igaz, te kis hős?
*A kis hős kifejezést pusztán a méretére utalva mondja, semmi rossz szándék nem szűrődik ki a hangjából, inkább csak baráti viccelődés.*
-Artheniorba talán még igen. Ha csak nem változtak az utak azóta. Változhatnak vajon az utak? *Elmélkedik halkan, inkább magát kérdezve, de könnyen meghallhatták a többiek is.* Mikor nem volt veszélyes egyedül utazni, hm? Fájdalom, de nem hiszem, hogy van rá lehetőségem, hogy addig várjak, míg valaki erre jár és vissza. ~ Meg nem is akarok igazaból.~

A hozzászólás írója (Valuryen Meloar'c) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.06.01 18:47:01


2547. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-06-01 16:55:58
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

*El sem hiszi, hogy végre megérkezik a Mágustoronyba. Mikor felsejlik előtte az épület, megbabonázva áll meg, és pillant fel rá.*
~Hát végre.~
*Pár percig csak áll, bámulja, majd hónapok óta végre először elmosolyodik.*
~Most valóra válthatod az álmaidat.~
*Felsétál a lépcsőn, és meg sem áll addig az emeletig, ami a tűzről szól. Annyi könyv van itt, hogy azt sem tudja, melyikkel kezdje. Előkészíti az aranyat, amit magával hozott, majd beveti magát a könyvek és tekercsek hadába. Többet is összeszed, azt sem tudja, melyikkel kezdje. Az érdekesebbeket magához veszi, keres egy kényelmes helyet, és belemerül az olvasásba.*


2546. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-05-31 23:17:33
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 40

Játékstílus: Vakmerő

//Valuryen//

- Üm. - *Hümmög, s vállát vonja, hogy nem gond, hogy megszaladt a férfi képzelete. A mozdulattal pedig eléri, hogy mindkét "utasa" fészkelődni legyen kénytelen.*
- Akár még igaz is lehetne... - *Ismeri be végül egy fintorgós mosollyal, hogy azért sikerült bogarat ültetni a fülébe.*
- De valószínűbb, hogy szelídített madár, és valaki olyanhoz tartozott, akit ismertem. Vagy éppen hozzám, csak én nem ismerem fel. Ő viszont emlékszik... - *Osztja meg elméletét. Majd magában kissé elmosolyodik a férfi kívánságán, de őt magát is elgondolkodtatja a téma.*
- Hm... Én... azt hiszem, én nem szeretnék az lenni. Nem kérnék a gilisztákból, meg... egy madár még az embernél is védtelenebb. Igaz, nem vadásznak rá túl sokan... - *Gondolkodik hangosan.*
- De egyvalaki biztosan! - *Szól közbe Kilencedik, jelezve, hogy még mindig nem békült ki egészen a hollóval, aki le akarta taszítani jogos helyéről.
A lány erre a fejét rázza, majd inkább figyel a férfi kérdésére.*
- Atheniorba ismered az utat? - *Kérdez rá egy fontos részletre, hisz ettől függ, honnan érdemes kezdenie az útbaigazítást.*
- De egyedül utazni sehogyan sem biztonságos, főleg, ha nem tudod megvédeni magadat és még az utat sem ismered jól... Szerintem jobb volna, ha megvárnád, míg érkezik valaki a toronyba tanulni... Úgy feltételezem, hogy aki meg tudja fizetni a leckét, az kisebb eséllyel tolvaj, s talán megbízhatsz benne annyira, hogy vele együtt utazz...


2545. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-05-31 22:49:04
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Krestvir//

-Hm. Úgy tűnik caak elkalandoztak a gondolataim. Elnézéet.
*Mondja olyan természetességgel, mintha ez nap mint nap előfordulna mindenkivel, ha meglát egy hollót. Aztán persze lehet, hogy így van, csak nem mondják ki hangosan. Az lehet, hogy tényleg elátkozott a madár.*
-De azért különös, hogy nem is eteted, mégis megtalál... Na mindegy is, a végen tényleg bolondnak néztek.
*Kuncogni kezd, láthatólag kicsit összezavarta újonnan szerzett társaaágát. De ez egyáltalán nem probléma, hiszen ritkán adódik úgy, hogy találkozol valakivel, beszélgettek, es amit évekig természetesnek gondoltál, talán ha egy másodpercre is, de kételkedni kezdesz benne, legyen bármwkkora ökörség. Persze ezt Val nem tudhatja biztosan, csak van egy sejtése róla. És bizony szegény az, akinek még sejtései sincsenek.*
-Akkor megnyugodhatok, azt hiszem. Nem szeretnék madár lenni.
*Az állához teszi a mutató ujját, és megkoppintja párszor. ~Vajon tényleg bem szeretnék? Akkor repülhetnék, ehetnék férgeket és bogarakat anélkül, hogy ez bárkinek is szemet szúrna. Hmm.~*
-Vagy legalábbis nem örökké. Egy pár napig azért kipróbálnám, bevallom.
*Elégedett, hogy sikerült ezt megbeszélnie saját magával, és még vitatkoznia sem kellett, hogy igaza legyen.*
-Tudod egy ideje nem jártam másfelé, városokban, vagy ilyesmi. Mondd csak, ha el szeretnék jutni egyszer Synmirába, merre induljak, hogy ne ölessem meg magam?
*Abszurdnak hangozhat, de ez egy nagyon fontos kitétel Val számára.*



2544. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-05-31 21:58:19
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 40

Játékstílus: Vakmerő

//Valuryen//

- Mi? Nem... - *Kapja oda a fejét a lány Valuryenre, s ekkor még nem is tudja, hogy ennél jobban is elszalad majd a férfi fantáziája.*
- Még szép, hogy nem! Ilyen rondaság nem lesz egy szilánkból! - *Mondja Kilencedik - a szépség -, még mindig sértetten. Krestvir ezzel a kijelentéssel tudna vitatkozni, mert látott egy pár rondaságot előmászni a szilánkok miatt, de épp elég a vita már így is, ő aztán nem fogja tetézni!*
- Hogy mi?
- Mi?
*Hangzik a kérdés előbb a lánytól, majd a manótól, s mindketten úgy néznek az elfre, mint aki valami hihetetlen meglepetéssel állt elő.*
- Tényleg? - *Fordul Kilencedik szájtátin a lány felé, várva a megerősítést, hogy az első ellensége valójában egy elátkozott barát. De aztán a választ sem várja meg, átpillant a madárhoz.*
- Bocsi! Te aztán csúnyán megjártad... Szeretnél velem helyet cserélni? Tudom, hogy ez a kényelmesebb oldal. - *Lapogatja meg Krestvir jobb vállát, mintha valami párnázott ülés volna, s látszik, hogy komolyan megsajnálta a hollót és megbánta, hogy csúnyán beszélt vele.*
- Örülök, hogy kibékültetek... - *Szól közbe a lány, a szeme sarkából Kilencedikre sandítva, aztán meg az egész történetet kitaláló Valuryenre...*
- De én nem hinném, hogy el lenne átkozva. Szerintem ő csak egy egyszerű holló... Vagy két éve találtam az úton, sérülten. Egy kis ideig gondoskodtam róla, és azóta visszajár néha hozzám. Bár úgy hiszem, korábban is ismertük egymást, de erre nem emlékszem... ezt csak úgy... érzem. Meg... nem etetem, nem volna oka, hogy idejöjjön... - *Simítja meg egy ujjal a holló nyakát, mire az megint csipkedéssel válaszol.*
- De azt tényleg nem hinném, hogy egy elátkozott barát volna... - *Mosolyodik el, viszont valójában a sületlenség egy kicsit be is furakszik a fejébe, mert akár még igaz is lehetne. És milyen izgalmas volna! Talán ez a madár mindent tud róla!*
- Szóval nem vagy elátkozva... Akkor mindent vissza! - *Közli a manó, aki már a fenekét is fölemelte, hogy átadhassa a helyét a hollónak, most azonban visszazuttyan és még helyezkedik is egy kicsit, kiélvezve, hogy övé a jobb hely.*


2543. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-05-31 20:56:21
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Krestvir//

*Meglepődik, ahogy a madár közelít feléjük. Ahogy tudja, csak úgy nem merészkednek ilyen közel, jobban félnek annál. A félelem talán nem is a legjobb szó. Ösztönösen kerülik az esetleges veszélyt. Okos jószágok ezek. Kivéve, amelyik városi. Az megszokja az embert, és nem fél odarepülni hozzájuk, egy kis ételért, vagy elcsenni valami csillogót. De ez a madár céltudatosan felêjük repül. Val arcára kiül a döbbenet, és a hangjában is érződik a meglepődöttség.*
-Te... Azt ne mondd, hogy... Azt ne mondd, hogy ezt a madarat is úgy szilánkoztad össze magadnak. Ez nem igazság!
*Nem tudja leplezni irigységét, hogy Krestvirnek látszólag immáron két hűséges kis társa is van. ~Úgy látszik Kilencedik nem ismeri. A manóevőt látja benne. Helyes! Akkor mégiscsak sikerült megtréfálnom. Legalább ez még megy. Vajon ezt a hollót is úgy varázsolta volna? Vagy netán egy pajtása, akit átváltoztattak valami gonosz erő folytán? Igen, biztosan ez lehet!~ Arra egyszerűen nem is gondol, hogy egy egyszerű holló az, aki valamilyen kapcsolatban lehet a lánnyal.*
-Ó.. Sajnálom a barátodat! Miféle gonosz erő változtathat át valakit egy madárrá?! Ez szörnyű sors! *Közben szörnyülködve mutat a madárra, és mintha némi félelemmel keveredne az egyébként is döbbent ábrázata.*
-Hiszen.. ez történt vele, nem? Szegény szegêny pára! Kilencedik viselkedj szépen, te is harácsolnál, ha madárrá változtatnának! Nem?



2542. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-05-31 19:24:20
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 40

Játékstílus: Vakmerő

//Valuryen//

- Akkor lelem meg, ha nem keresem? - *Szakítja félbe egy pillanatra a zsebei túrását, hogy töprengve az elfre nézzen. Látszik a fülei mozgásán és az arcán, hogy ez a megjegyzés igencsak elgondolkodtatja. Aztán hirtelen...*
- Bakfitty! Valahol itt kell lennie! - *Rázza meg magát, és olyan lendülettel folytatja a kotorászást, mintha soha abba sem hagyta volna. S úgy tűnik, ez most teljesen le is foglalja.*
- Igen. Azért is örülök, hogy még mindig vannak új jelentkezők, mert különben már csak ketten maradtunk volna a mesteremmel. Az élőholtak támadásai és ez a rosszul sikerült kutatás a romoknál, eléggé megviselt minket. - *Amúgy egyszínű hangjából kiérezhető némi szomorúság, vagy aggodalom. Aztán figyelmét eltereli a károgás...*
- Igen. - *Feleli Valuryennek, de többre nincs is idő, mert a madár egészen közel száll hozzájuk. Így már azt is látni, hogy varjú, vagy holló lehet, a fejük fölött röpköd.*
- Ez meg mit akar itt? Manóevő! - *Élénkül fel Kilencedik, s már kezében az egyik kése.*
- Leszedem! Eltalálom! Nem bánthat! - *Sivalkodik, a dobásra emelt késsel követve, megcélozva a madarat. S ami azt illeti, nem is csoda, hogy védekezni akar, a holló ugyanis mindegyre hozzá repül, mintha le akarná őt lökni Krestvir válláról.*
- Ne, ne, ne! Ne bántsd! Ismerjük egymást! - *Szól rá a lány a manóra, és igyekszik lenyomni a kést tartó kezet, egyúttal védeni is az apró lényt az őt zaklató madártól.
Aztán a kedélyek úgy tűnik, lenyugszanak kicsit, mert a holló végül békén hagyja Kilencediket és Krestvir másik vállára ereszkedik le. Persze csapkod a szárnyaival, borzolja a tollait és méltatlankodón károg, mintha nagyon mérges volna valami miatt, s úgy tűnik, akárha át-át lesne a lány jobb válla felé, a manóhoz.*
- Meg akar enni! A manóevő! - *Sipogja Kilencedik, s a kést ugyan leengedte, de el még nem rakta.*
- Dehogy akar! Hé! Nyugodj meg, vagy menj innen! - *Beszél előbb Kilencedikhez, majd pedig a madárra pirít rá, ám nem sok sikerrel. Az tovább károg és csapkod.*
- Nyughass!
- Úgy bizony! Nyughass! Vagy te leszel a vacsorám! - *Szól át Kilencedik is fenyegetőzve.*
- Szerintem mérges, amiért elfoglaltad a helyét. Ő szokott itt ülni. - *Magyarázkodik Krestvir, s a holló mintha csak egyetértőn károgna rá.*
- Hát akkor így járt, mert ez már az én helyem! - *Húzza fel az orrát a manó.*
- Jól van, nyugodjatok meg mindketten! - *Mondja, viszonylag türelmesen. Kilencedik nyugton marad, a holló meg - ugyan nem valószínű, hogy azért, mert ő is értette a szavakat, inkább képzelhető, hogy beletörődött a helyzetbe - szintén csöndben marad és összezárja végre szárnyait.*
- Jól van. - *Súgja halkan Krestvir, majd szokásához híven odatartja az ujját a hollónak, mire a madár finoman belecsipked. Ez az ő üdvözlési szertartásuk.
Aztán nagyot sóhajt. Egyébként sem bírja a veszekedést, hát még ennyire közel a fejéhez!*
- Jó messzire eljöttél! - *Beszél még mindig a madárhoz.*
- És jó messzire is mehetnél! - *Böki oda Kilencedik, miközben elteszi a kést.*
- Nem csináljuk meg mégis vacsorának? - *Intézi a kérdést a manó Valuryenhez, hátha cinkosra lel benne.*
- Nem! - *Szögezi le Krestvir.*
- Jobb lesz, ha megbarátkoztok egymással! De ne aggódj, ritkán fogtok találkozni. Én sem látom őt túl gyakran...


2541. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2019-05-31 13:17:37
 ÚJ
>Valuryen Meloar'c avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 13

Játékstílus: Vakmerő

//Krestvir//

-Jó jó, nincs annyi kérdés. Világos.
*Mosolyog Kilencedikre, de igazából nehezen türtőzteti magát. Tényleg olyan, mint egy roppant érdekes, felfedézsre váró mágikus csodaféle. Nem tudni pontosan hogy, honnan, miért kwrült ide, csak annyi biztos, hogy köze van az égből hullott szilánkokhoz. De azon kívül... *
-Tudtam én, hogy te majd rendet tartasz! Sajnálom, de nem tudhatom, vagy tudhatjuk azt hiszem, hogy mit hiányolsz. Hátha idővel előkerül. Néha akkor lelsz meg dolgokat, amikor nem is keresed. *Felvonja vállát.* Hátha te is ïgy jársz majd.
*Könnyen meglehet, hogy maga a manó is rendelkezik mágikus erővel. ~Lehet, hogy valamilyen varázstárgyat hiányol? Talán ha harcolna előjönne, vagy stresszhelyzetben aktiválódhat benne valami. Nem lepődnék meg, ha így lenne. Mondjuk ezt úgysem fogom látni. De talán egyszer kiderül.~ *
-Szóval vannak ott viszonylag újjabb tagok is. Ez jó hír, mindig jól jön egy kis vérfrissítés a klánokba. Legalábbis így olvastam róla. Én ugyan sosem voltam tagja semminek.
*Bár igazán sose bánta, nem igazán értették meg különc természetét, így már jóformán megszokta a magányt. Megszokta és megszerette. Egy furcsa hangra lesz figyelmes, és fel is tűnik neki, hogy Krestvir talán a forrását keresheti.*
-Látsz valamit?


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3046-3065