Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 40 (781. - 800. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
800. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-09-17 13:43:45
Üzenet elküldve: 2024-09-17 13:43:45
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Derk Derrallo//
*Már bőven a délutánban járnak. A nap még nem ment le és az idő is elég meleg ahhoz, hogy ne kelljen melegebb köpenyt hordania. Az ingoványt lassan elhagyják, amely lehetőséget ad, hogy fellélegezzenek. Biztonságban kiértek a mocsárból, követve a megszokott utat. A mocsarat felváltja a tó és környéke. A tó partjához vezeti a férfit, hogy megmutathassa neki a tornyot, amely még így is jól látható, bár még azért egy egy órás gyaloglás még várhat rájuk.*
-Látod. Ott a torony.
*Mutat a Mágustorony irányába.*
-Oda tartunk. Kíváncsi ennék, hogy hogyan néz ki belülről. Ha az aki képes a levegőben tartani a tó vize fölött, akkor biztos hogy van valami stílusérzéke.
*Jegyzi meg Derknek, aki remélhetőleg ugyan úgy izgatott mint ő. Persze alapból Derk akart ide jönni, tehát biztosra veheti, hogy Derk is várja már toronyba való belépést.*
-Lassan már megérkezünk.
*Mondja a férfinak a teljesen egyértelmű dolgot, mintha a másiknak fel se tűnne.*
*Már bőven a délutánban járnak. A nap még nem ment le és az idő is elég meleg ahhoz, hogy ne kelljen melegebb köpenyt hordania. Az ingoványt lassan elhagyják, amely lehetőséget ad, hogy fellélegezzenek. Biztonságban kiértek a mocsárból, követve a megszokott utat. A mocsarat felváltja a tó és környéke. A tó partjához vezeti a férfit, hogy megmutathassa neki a tornyot, amely még így is jól látható, bár még azért egy egy órás gyaloglás még várhat rájuk.*
-Látod. Ott a torony.
*Mutat a Mágustorony irányába.*
-Oda tartunk. Kíváncsi ennék, hogy hogyan néz ki belülről. Ha az aki képes a levegőben tartani a tó vize fölött, akkor biztos hogy van valami stílusérzéke.
*Jegyzi meg Derknek, aki remélhetőleg ugyan úgy izgatott mint ő. Persze alapból Derk akart ide jönni, tehát biztosra veheti, hogy Derk is várja már toronyba való belépést.*
-Lassan már megérkezünk.
*Mondja a férfinak a teljesen egyértelmű dolgot, mintha a másiknak fel se tűnne.*
799. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-09-17 11:07:53
Üzenet elküldve: 2024-09-17 11:07:53
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 756
OOC üzenetek: 520
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 756
OOC üzenetek: 520
Játékstílus: Megfontolt
// Nestar Erefiz //
* Annyira bele van bújva a könyvekbe, hogy neki aztán fel se tűnik, hogy ki merre mászkál ott. Így mesterét sem veszi észre, csak mikor megkoppan az asztala. Felpillant és úgy meglepődik, hogy még levegőt is elfelejt venni egy pillanatra.*
- Nestar Mester izé... örülök, hogy látlak.* Valóban fenyegették egymást, hogy fognak tanulni, de nem gondolta, hogy pont egyazon időben fognak itt összefutni.*
- Köszönöm szépen!* Teszi az italt, de nem engedi ilyen könnyen útjára a férfit.*
- Várjon mester egy pillanatot!* Nimeril ígért a mesterének néhány kéziratot, amik el is készültek, szinte még melegek.*
- Pont a végéhez értem a tanulásnak. Ahogy ígértem csináltam pár kéziratot. Ezzel talán tud spórolni némi időt mester.* Átad neki néhány papírost, amin részletes leírások találhatóak a föld mágia mélyebb elsajátításáról. Biztosan sok időt meg fog tudni vele spórolni Nestár.*
- Illetve, ha már itt vagyunk! Szeretném megadni a tartozásom is. Azok a nyersanyagok és receptek jól jöttek.* Azzal átad 1260 aranyat Nestar Erefiz részére
.* Még egyszer nagyon köszönöm! Sajnos nekem indulom kéne, mert még vissza kellene érnem a városba. Remélem mihamarabb találkozunk.* Persze, ha valamit szeretne a mestere, azt még megvárja, aztán pedig elhagyja a tornyot, pedig még maradt volna, de már kellően lefárasztotta magát.*
* Annyira bele van bújva a könyvekbe, hogy neki aztán fel se tűnik, hogy ki merre mászkál ott. Így mesterét sem veszi észre, csak mikor megkoppan az asztala. Felpillant és úgy meglepődik, hogy még levegőt is elfelejt venni egy pillanatra.*
- Nestar Mester izé... örülök, hogy látlak.* Valóban fenyegették egymást, hogy fognak tanulni, de nem gondolta, hogy pont egyazon időben fognak itt összefutni.*
- Köszönöm szépen!* Teszi az italt, de nem engedi ilyen könnyen útjára a férfit.*
- Várjon mester egy pillanatot!* Nimeril ígért a mesterének néhány kéziratot, amik el is készültek, szinte még melegek.*
- Pont a végéhez értem a tanulásnak. Ahogy ígértem csináltam pár kéziratot. Ezzel talán tud spórolni némi időt mester.* Átad neki néhány papírost, amin részletes leírások találhatóak a föld mágia mélyebb elsajátításáról. Biztosan sok időt meg fog tudni vele spórolni Nestár.*
- Illetve, ha már itt vagyunk! Szeretném megadni a tartozásom is. Azok a nyersanyagok és receptek jól jöttek.* Azzal átad 1260 aranyat Nestar Erefiz részére
.* Még egyszer nagyon köszönöm! Sajnos nekem indulom kéne, mert még vissza kellene érnem a városba. Remélem mihamarabb találkozunk.* Persze, ha valamit szeretne a mestere, azt még megvárja, aztán pedig elhagyja a tornyot, pedig még maradt volna, de már kellően lefárasztotta magát.*
798. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-09-16 16:02:10
Üzenet elküldve: 2024-09-16 16:02:10
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Maydeleine Rhywayers//
*A leány segítséget kér valóban, ahogyan azt a kecskepásztor elsőre is sejtette.* ~Vízmágia? Az ilyen törékeny lánykák szinte mindig ezzel kezdenek! Nem is csodálom, sok mindenre jó valóban, és nem kell bemocskolni vele az ember kezét!~
-Oh, természetesen! Ismerem ezt a könyvet, hiszen én is ebből tanultam annak idején! *Örül meg a bekötött papírhalomnak, hiszen így biztosan nem fog valami olyasmibe belekerülni, amihez nem ért.*
-Nos, ez nem annyira nehéz mutatvány! *Azzal, ha sikerül neki, a mellette lévő poharában lévő vizet egy kecske alakjára formálja.*
-Nos, a lényeg az, hogy érezd, hogy a víz, amit a környezetben, a levegőben látsz olyan, mint maga a tested része. Arra próbál itt utalni nagyon nehéz nyelvezettel, hogy mint a levegő ágnál is, úgy itt is egyszerűen úgy kell használnunk a mágiát, mintha csak mi magunk lennénk. A légzésünk vagy a vérünk áramlása! *És még jó pár percig ilyen és ehhez hasonló frappáns és érdekes monológokkal támasztja alá a könyvben leírtakat, miközben újra fel is olvassa őket a leánynak.*
-Egyszerűbb ez, mint amilyennek tűnik, de ne keseredj el, ha elsőre nem megy valami, hiszen a gyakorlás és a tanulás teszi a mestert! *Mosolyog egy hatalmasat és felnéz újdonsült kis tanítványára, aki jó pár fejjel magasodik az alacsony mester felé.*
-Mi a célod a mágiával? *Teszi fel hirtelen a kérdést.*
*A leány segítséget kér valóban, ahogyan azt a kecskepásztor elsőre is sejtette.* ~Vízmágia? Az ilyen törékeny lánykák szinte mindig ezzel kezdenek! Nem is csodálom, sok mindenre jó valóban, és nem kell bemocskolni vele az ember kezét!~
-Oh, természetesen! Ismerem ezt a könyvet, hiszen én is ebből tanultam annak idején! *Örül meg a bekötött papírhalomnak, hiszen így biztosan nem fog valami olyasmibe belekerülni, amihez nem ért.*
-Nos, ez nem annyira nehéz mutatvány! *Azzal, ha sikerül neki, a mellette lévő poharában lévő vizet egy kecske alakjára formálja.*
-Nos, a lényeg az, hogy érezd, hogy a víz, amit a környezetben, a levegőben látsz olyan, mint maga a tested része. Arra próbál itt utalni nagyon nehéz nyelvezettel, hogy mint a levegő ágnál is, úgy itt is egyszerűen úgy kell használnunk a mágiát, mintha csak mi magunk lennénk. A légzésünk vagy a vérünk áramlása! *És még jó pár percig ilyen és ehhez hasonló frappáns és érdekes monológokkal támasztja alá a könyvben leírtakat, miközben újra fel is olvassa őket a leánynak.*
-Egyszerűbb ez, mint amilyennek tűnik, de ne keseredj el, ha elsőre nem megy valami, hiszen a gyakorlás és a tanulás teszi a mestert! *Mosolyog egy hatalmasat és felnéz újdonsült kis tanítványára, aki jó pár fejjel magasodik az alacsony mester felé.*
-Mi a célod a mágiával? *Teszi fel hirtelen a kérdést.*
797. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-09-16 11:45:15
Üzenet elküldve: 2024-09-16 11:45:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
//Nimeril Drimanow//
*Valamennyire elkényelmesedett, olvasott egy keveset, nem éppen varázshasználati jelleggel, amikor észrevesz egy ismerős kobakot pillant meg, egy könyvet bújva. Annyira nem rázza meg a felismerés, gyorsan eszébe ötlik, hogy mindketten fenyegették egymást azzal, hogy meglátogatják a torony környékét és szerencséjükre úgy tűnik, hogy idejük lefedte egymásét. Halkan megkopogtatja Nimeril Drimanow asztalát 1 Ciánkék varázsitallal, majd rajta hagyja. *
- A folyadékbevitel fontos. Örvendek a találkozásnak.
*Suttog felé, hogy ne zavarja meg a többi olvasó csendjét sem. Nem bizonyos abban, mennyire zavarhatja meg Nimerilt tevékenységében, de kevés ismerős kollégával találkozik mostanában, nem árt köszönni azoknak, akiknek még megismeri az arcát. Ráles arra, hogy milyen témában tanul, de gyors tippje, hogy a földmágiával van elfoglalva.*
*Valamennyire elkényelmesedett, olvasott egy keveset, nem éppen varázshasználati jelleggel, amikor észrevesz egy ismerős kobakot pillant meg, egy könyvet bújva. Annyira nem rázza meg a felismerés, gyorsan eszébe ötlik, hogy mindketten fenyegették egymást azzal, hogy meglátogatják a torony környékét és szerencséjükre úgy tűnik, hogy idejük lefedte egymásét. Halkan megkopogtatja Nimeril Drimanow asztalát 1 Ciánkék varázsitallal, majd rajta hagyja.
*- A folyadékbevitel fontos. Örvendek a találkozásnak.
*Suttog felé, hogy ne zavarja meg a többi olvasó csendjét sem. Nem bizonyos abban, mennyire zavarhatja meg Nimerilt tevékenységében, de kevés ismerős kollégával találkozik mostanában, nem árt köszönni azoknak, akiknek még megismeri az arcát. Ráles arra, hogy milyen témában tanul, de gyors tippje, hogy a földmágiával van elfoglalva.*
796. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-09-16 09:42:37
Üzenet elküldve: 2024-09-16 09:42:37
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Learon Derin//
*Nem szokatlan neki, hogy segítségért folyamodjon, így nem rest egy tapasztaltabbnak tűnő, szakállas alakot megszólítani. Az pedig szinte egyértelmű, hogy nem a legelegánsabb férfiak a legtanultabbak, hiszen, aki sokat bújja a könyveket, annak nincs ideje cicomázkodni.*
- Igen, ha lenne szíves, ezt a bekezdést nem igazán értem. Tudna ebben segíteni nekem? *Telepszik le mellé, és tolja elé a meglehetősen vaskos könyvet, amelyben a vízmágia rejtelmei tárulnak fel az olvasó szeme előtt. Ha a férfi belemegy a dologba, próbál minél jobban koncentrálni a szavaira, nem szeretne olyan benyomást kelteni, hogy ő igazából csak idetévedt és nincs halványlila fogalma se, mi folyik e falak között.*
- Az alapokat már értem, de ez kifogott rajtam és úgy látom, a következő fejezet erre fog épülni. *Fejti ki kicsit bővebben, hiszen itt, ha egy lépcsőfokot nem mászik meg az ember, akkor képtelen átlépni a következőre. Csupán jól megalapozott és felépített tudással fog sikerülni bármilyen varázslat, amely erre a szintre jellemző. Ezt már tudja, megtapasztalta a többi szinten is, hogy elegedhetetlen az alapok tökéletes megértése és elsajátítása.*
*Nem szokatlan neki, hogy segítségért folyamodjon, így nem rest egy tapasztaltabbnak tűnő, szakállas alakot megszólítani. Az pedig szinte egyértelmű, hogy nem a legelegánsabb férfiak a legtanultabbak, hiszen, aki sokat bújja a könyveket, annak nincs ideje cicomázkodni.*
- Igen, ha lenne szíves, ezt a bekezdést nem igazán értem. Tudna ebben segíteni nekem? *Telepszik le mellé, és tolja elé a meglehetősen vaskos könyvet, amelyben a vízmágia rejtelmei tárulnak fel az olvasó szeme előtt. Ha a férfi belemegy a dologba, próbál minél jobban koncentrálni a szavaira, nem szeretne olyan benyomást kelteni, hogy ő igazából csak idetévedt és nincs halványlila fogalma se, mi folyik e falak között.*
- Az alapokat már értem, de ez kifogott rajtam és úgy látom, a következő fejezet erre fog épülni. *Fejti ki kicsit bővebben, hiszen itt, ha egy lépcsőfokot nem mászik meg az ember, akkor képtelen átlépni a következőre. Csupán jól megalapozott és felépített tudással fog sikerülni bármilyen varázslat, amely erre a szintre jellemző. Ezt már tudja, megtapasztalta a többi szinten is, hogy elegedhetetlen az alapok tökéletes megértése és elsajátítása.*
795. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-09-16 00:26:13
Üzenet elküldve: 2024-09-16 00:26:13
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1218
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
*A ködlépcsőn koppant párat, mielőtt lelki nyugalmának teljes tudatában lesz képes fellépkedni a toronyra. Tudati frissítőjét meg is issza, bár korai még, de csekély készülődésként arra, ami fent vár rá. Ellenben, a raktár rendezése után nem kevés maradt a kékekből nála, ugyanis a gyógyitalokkal ellentétben, a törzsnél nem látta semmi érdemi hasznát. Nem beszélvén arról, hogy így is rengeteg kevert italt hagyott náluk a kék színből. A mágusok között reméli, hogy jobban lesz értékelve és ha már ennyire bizakodni kíván, akkor pár ismerős arc és egy kisebb, egyszerűbb műhelynek is örülne. Azt mesélték a számára, hogy a torony amúgy is nagyobb belülről, mint kívülről és még a régi emlékei, a háború előttről is hasonlóan derengenek. És ez kifejezett gyorsasággal ki is fog derülni, ugyanis gondolatmenetében megszakad, amikor a lépcsőfokok elfogynak a lába elől és beléphet a tényleges toronyba. Iszik még egy fiolából, azonban csak tényleges édesvizet, hosszú utazásának végeztével. Egy leülés csábítóan hangzik a számára, megpihenés gyanánt, a könyvek közül még nincs szándéka bármit is elvenni, de tanulni jött, így erre is sor kerül.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán kettővel növeli az intelligenciát a következő két körre.
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán kettővel növeli az intelligenciát a következő két körre.
794. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-09-11 14:09:22
Üzenet elküldve: 2024-09-11 14:09:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
*Learon egy ideig olvasgatja a nagy barna könyvet, amit már vagy nyolc éve mindig a kezébe vesz, amikor megnyugodni támad kedve. Kívülről fújja már minden egyes sorát, betűjét, szinte fel is tudná mondani bárkinek, ha úgy van. Egy ideig be is csukja a szemét, úgy recitálja tovább a varázslatok szövegét magában. Hangtalanul járnak is ajkai mellé, mintha csak éppen most is varázsolna, de igazából csak ellazítja magát.* ~Vajon mi legyen a következő dolog, amit megtanulok, ha végeztem ezzel?~ *Mélázik el egy kicsit és közben a varázslólányra gondol és rokonára is, valamint arra, hogy emiatt talán nap vagy tűz irányba kéne mennie tanulmányaiban. A végén annyit gondolkozik, hogy egyszerűen elnyomja az álmosság és mivel a szeme úgyis csukva volt már, csak a szája mozgása marad abba. Egy külső szemlélő azt is hihetné, hogy egyszerűen csak meditál, ahogy itt sokan mások a toronyban. Nagyszerű hely ez erre is. Aztán egyszer csak egy mintha érezne valami furcsát, ami fel is riasztja álmából. Nem rezzen össze, csak kinyitja fél szemét, mintha mindig is ébren lett volna.*
-Mi a baj leányom, segíthet valamiben az Pásztormágus? *Mosolyog vissza és kicsit végig simít összekuszálódott szakállán.* ~Milyen csinos kisasszony!~ *Méri végig lába fejétől a homlokáig az előtte állót.*
-Mi a baj leányom, segíthet valamiben az Pásztormágus? *Mosolyog vissza és kicsit végig simít összekuszálódott szakállán.* ~Milyen csinos kisasszony!~ *Méri végig lába fejétől a homlokáig az előtte állót.*
793. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-09-07 16:54:55
Üzenet elküldve: 2024-09-07 16:54:55
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 910
OOC üzenetek: 1509
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 910
OOC üzenetek: 1509
Játékstílus: Vakmerő
* Morwon és Pajtás megérkeznek a Mágustoronyhoz. *
– Ejha! Ez a hely megváltozott, he! Hogy jutunk fel oda, Pajtás?
* Néz az öszvérre, mint aki tényleg válaszra vár az állattól. Ám miután az tíz másodperc elteltével is csak hallgat, Morwon szakállát kezdi el simogatni, hátha attól megjön az ötlet. *
– Repülni nem tudunk, de ez a lépcső ej, de megbízhatatlannak tűnik! Az órjások nem szeretnek repülni, de zuhanni még annálta is inkább nem. – De egy percig se félj, Pajtás, valamit csak kiötlünk együtt!
* Még nagyjából öt percig állnak ott, de nem születik más ötlet, minthogy a felhő-szerű feljárót próbálják meg. Morwon el is indul és meglepetésére a lépcső valóban szilárdnak tűnik, azonban Pajtás már nem ilyen könnyen meggyőzhető. Öszvérből van, így lételeme a tagadás. Minél inkább próbálja nógatni az állatot, az annál inkább ragaszkodik a biztos talajhoz, amin áll. *
– Akkó' legyen. Aki nem becsüli a tudást, az buta marad! Jut is eszembe… * Mielőtt elindulna, közelebb lép Pajtáshoz és leveszi róla a terhek egy részét.
~ A zöldtől kitartóbb leszek, a kéktől okosabb… Vagy fordítva? Csak egy módon tudhatjuk meg… ~ Előveszi az egyik félkarú orvos által kevert gyanús színű löttyöt, kiszedi a dugót és nagy levegőt vesz. Mióta megkapta az új varázsitalait, még egyszer se próbálta ki őket. De Int csak nem verte át! Lehúzza a kék színű italt és várja a hatását. *
– Há' ettől nem lettem okosabb! No, mindegy. Várj meg itten, én meg felmegyek amoda. Mire visszaérek, már én leszek a legnagyobb varázsló-óriás az egész világon! * Habár biztos ami biztos, talál egy kicsit korhadt földbe szúrt karót vagy legalábbis vékony, egyenes botot és kiköti az öszvért, hogy az ne csatangoljon el, amíg Morwon fontos dolgokat tanul a Mágustoronyban. Elindul hát fel a nem túl biztonságosnak tűnő lépcsőn és reméli, de azért minden lépésnél ellenőrzi, hogy még mindig stabil-e a köd-szerű út. Végül azonban elér a bejáratig és belép rajta. *
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán néggyel növeli az intelligenciát a következő két körre.
– Ejha! Ez a hely megváltozott, he! Hogy jutunk fel oda, Pajtás?
* Néz az öszvérre, mint aki tényleg válaszra vár az állattól. Ám miután az tíz másodperc elteltével is csak hallgat, Morwon szakállát kezdi el simogatni, hátha attól megjön az ötlet. *
– Repülni nem tudunk, de ez a lépcső ej, de megbízhatatlannak tűnik! Az órjások nem szeretnek repülni, de zuhanni még annálta is inkább nem. – De egy percig se félj, Pajtás, valamit csak kiötlünk együtt!
* Még nagyjából öt percig állnak ott, de nem születik más ötlet, minthogy a felhő-szerű feljárót próbálják meg. Morwon el is indul és meglepetésére a lépcső valóban szilárdnak tűnik, azonban Pajtás már nem ilyen könnyen meggyőzhető. Öszvérből van, így lételeme a tagadás. Minél inkább próbálja nógatni az állatot, az annál inkább ragaszkodik a biztos talajhoz, amin áll. *
– Akkó' legyen. Aki nem becsüli a tudást, az buta marad! Jut is eszembe… * Mielőtt elindulna, közelebb lép Pajtáshoz és leveszi róla a terhek egy részét.
~ A zöldtől kitartóbb leszek, a kéktől okosabb… Vagy fordítva? Csak egy módon tudhatjuk meg… ~ Előveszi az egyik félkarú orvos által kevert gyanús színű löttyöt, kiszedi a dugót és nagy levegőt vesz. Mióta megkapta az új varázsitalait, még egyszer se próbálta ki őket. De Int csak nem verte át! Lehúzza a kék színű italt és várja a hatását. *
– Há' ettől nem lettem okosabb! No, mindegy. Várj meg itten, én meg felmegyek amoda. Mire visszaérek, már én leszek a legnagyobb varázsló-óriás az egész világon! * Habár biztos ami biztos, talál egy kicsit korhadt földbe szúrt karót vagy legalábbis vékony, egyenes botot és kiköti az öszvért, hogy az ne csatangoljon el, amíg Morwon fontos dolgokat tanul a Mágustoronyban. Elindul hát fel a nem túl biztonságosnak tűnő lépcsőn és reméli, de azért minden lépésnél ellenőrzi, hogy még mindig stabil-e a köd-szerű út. Végül azonban elér a bejáratig és belép rajta. *
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán néggyel növeli az intelligenciát a következő két körre.
792. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-09-06 13:02:37
Üzenet elküldve: 2024-09-06 13:02:37
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Sok időt töltött otthonában, ezért úgy dönt ki kell mozdulnia. Elhagyja kis erdei otthonát, melyet a hatokkal ezelőtti történések óta minimális erőfeszítéssel gondoz. Szülei korai halála és haláluk körülménye még mindig élénken élnek emlékezetében. Kérdőn áll tettei mögött, de semmit sem csinálna vissza. Ez az egész fogja eldönteni, hogy milyen utat választ a jövőben. Legyengült, ezt érzi magán, nem kétséges. Viszont ha csak otthonában marad szép lassan a szülei sorsára fog jutni. Elcsomagol táskájába egy kis útravalót. egy bőrtáskájában melyet a fél vállára tud helyezni és keresztben húzódik végig a felsőtestén. Egy-két flaska ivóvizet is eltesz magának. A Lihanechi tó környékén, úgy is újra tudja majd őket tölteni. Kilép háza ajtaján, bezárja az ajtót, melyre különben nem lenne szükség, mert amúgy sincs semmilyen értéktárgya, ami meg értékes az úgy is nála van. A kis előkertet elhagyva rátér egy halovány ösvényre mely Lihanech városába vezet. Még mielőtt maga mögött hagyná a házat, melyben évekig élt és melyet évekig gondozott, jól megnézi. Nem tudja, miért lett ilyen szentimentális, de mintha a ház, az erdő hívná magához, hogy maradjon és csak feküdjön. Ők biztonságban tartanák, nem eshetne bántódása, de tudja, hogy mi, vagyis ki, akarja ezt elhitetni vele. Nem fél tőle, de tart a hatalmától. Ő maga nem elég erős, hogy megküzdjön vele, de nem is akar. Tanulni akar tőle, de a megidézése egy bonyolult dolog és egyedül nem menne neki. Minél többen vannak annál jobb, de óvatosnak kell lennie. Voltak dolgok melyeket álmában látott azóta. Furcsa világ, vagy talán világok, melyek nem sokban különböznek az ittenitől, mégis más. Álmai egyre valóságosabbá váltak és ezért is kellett, hogy elhagyja egy időre otthonát. Mivel az átjárót már bezárta és a lény sem maradt hátra, attól érzékelhető a jelenléte az erdőben. Mintha folyamatosan figyelné az embert. Ahogy egyre távolodik házától, egyre kevésbé érzi azt a fojtogató érzést, mely a lénnyel együtt jár, de a tekintete nem megy ki a fejéből. Még most is érzi maga körül. Erőt adva neki, hogy elinduljon. Valószínű, hogy figyeli őt, bár beavatkozni nem tud a másik oldalról. Megnyugszik ennek a gondolatától. Lihanechben talált egy karavánt, melynek tulajdonosát a szülei jól ismerték, még barátoknak is lehetne nevezni őket. Az ismerős részvétét nyilvánította a szüleivel történtek miatt. Kedves ember, de attól még egy kereskedő, ezért tartott tőle, hogy pénzt fog kérni az utazásért, de a szülei miatt ingyen elviszi őt Artheniorba. Mondjuk a rábeszélésben sokat segített az, hogy ő is rátett egy lapáttal. Kibiggyesztett ajkak, könnyes szemek, sírásba torkolló hang. Elég volt, hogy meggyőzze a kereskedőt. Elfoglalja a helyét hátul a termékek között. Mind ládában vannak, ezért nem látja őket, hogy vajon mik lehetnek azok. A szekér zötyögve elindul a hosszú útra. A tó környékén mennek. Gyerekként sokszor járt le ide. Vize még a meleg nyárban is kellemesen hűs. A háttérben megnyugvó hegység és a távolodó város látványa rossz érzéssel fogja el, de mintha lassan egy másik személyiség érezne magában egyre erősebbnek válni. Lihanechet kislányként hagyja el, de ha visszatér akkor már nő lesz.*
791. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-09-06 12:56:51
Üzenet elküldve: 2024-09-06 12:56:51
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
*Odabenn mindenki szorgosan olvas, kutat és tanulmányoz, mindegy egyes szinten ül valaki az asztaloknál, nem is egyedül. A szinteken és a lépcsőn is hangtalanul lépked, mert a csend itt meg van követelve, nem véletlenül. Akad olyan is, akivel már korábban találkozott, be is köszön neki, de csak egy intéssel, ha felé téved a tekintete, mert zavarni nem kíván senkit elmélyült kutatásában. Konkrét céllal érkezett, a víz ág fejlesztésére adta a fejét, azaz egy szint, ahova még eddig be se tette a lábát. Ez sem igazán különbözik a többitől, ugyan úgy rengeteg tekercs és könyv sorakozik hosszú polcokon, asztalok és székek és többen is tartózkodnak odabenn. Kiválaszt egy asztalt, sajnos szabad nincsen, de csak az egyik végében ücsörög valaki, így nyugodtan letelepszik a másik végében. Leteszi maga mellé a táskáját, majd előhúz belőle egy italt és megissza. Új ág, új megközelítés, nem lesz egyszerű az bizonyos. Eddig minden mágiaághoz külön gondolkodásmódot kellett elsajátítani, mintha egymástól függetlenül alakultak volna ki. Le is veszi az első, viszonylag kezdőknek íródott könyvcsodát, minek vastagságát bármely másik megirigyelhetné és olvasni kezdi. Hosszú órák telnek el, de még mindig vannak olyan kifejezések, amelyek számára érthetetlen kategóriába esnek, talán éppenséggel egy másik könyvben vagy tekercsben kerülnek megemlítésre, azért nem találja itt a magyarázatot. Sok töprengés után, úgy dönt ideje segítséget is kérni, így feláll és nagy szerényen, halkan lép oda egy közelben olvasóhoz, hogy széles mosollyal megálljon felette, megvárva, míg az rátekint.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán kettővel növeli az intelligenciát a következő két körre.
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán kettővel növeli az intelligenciát a következő két körre.
790. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-09-05 19:51:11
Üzenet elküldve: 2024-09-05 19:51:11
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Fura dolog a magány. Az ember, vagy éppen gnóm, képes a legapróbb lényben vagy jelenésben társaságot keresni és találni. Ő például most a tóban lévő tükörképét találta meg maga mellé társaságnak. De egyhamar csatlakoztak hozzá szitakötők, békák és még néhány gyík is. Mindegyiket egy szíves üdvözlettel köszöntötte, amíg azok tovább nem mentek a dolgukra vagy éppen megijedtek tőle és azért rohantak el. A rovarok kicsit másképpen viselkednek. Ők nem ijednek meg tőle, de azért zavarja, hogy állandóan az arcába zümmögnek. Bár kinézetük érdeklődést kelt fel benne a rovarok iránt. Vajon hogy nézhetnek ki belülről? Mik a szokásaik? Kíváncsisága egy hirtelen ötletet ébreszt fel benne. Miért is ne kaphatna el párat és figyelhetné meg őket? Készíthetne pár rajzot is egy füzetbe.*
-Szükségem lesz egy füzetre vagy üres könyvre, valamilyen írószerszámra és valamire amivel befoghatom őket.
*Kis gondolkozás után folytatja.*
-Talán az is jó ha lecsapok egyet-kettőt.
*Kuncog az ötleten, bár azért nem szeretné bántani a kis rovarok, akik semmit sem ártottak neki.*
-Szükségem lesz egy füzetre vagy üres könyvre, valamilyen írószerszámra és valamire amivel befoghatom őket.
*Kis gondolkozás után folytatja.*
-Talán az is jó ha lecsapok egyet-kettőt.
*Kuncog az ötleten, bár azért nem szeretné bántani a kis rovarok, akik semmit sem ártottak neki.*
789. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-09-05 14:46:11
Üzenet elküldve: 2024-09-05 14:46:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1193
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1193
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
*Minden út előbb vagy utóbb a végéhez ér. Ez a mostani inkább előbb, hisz talán ilyen gyorsan még soha senki nem tette meg az Arthenior és a Mágustorony közötti távolságot. Persze, egyáltalán nem biztos, hogy ez valóban így van, de ő körülbelül háromszor gyorsabbnak érezte, mint, mikor legutóbb Mai-val jöttek ide.
Árnyékot kiköti egy számára megfelelő helyen, majd csillogó szemekkel néz fel a tó felett lebegő toronyra. ~Olyan gyönyörű!~ Varázslatos, ha lehet ilyet mondani. A feketeség nem is vár tovább, elkezd a fehéres, átlátszó lépcsősoron ugrálni felfelé, hogy minél előbb az épületben lehessen. Miután belép a toronyba, végre úgy érzi, hogy biztonságban van. Itt senki sem fogja bántani őt. Nem tudja, hogy mire alapozza ezt, de igenis így érzi, szóval így is kell lennie.
A tűz emeletére robog fel, hisz a tűzmágiában már valamennyire sikerült elmerülnie, és kíváncsi rá, hogy mennyi potenciál rejlik még benne. Azt tudja jól, hogy a legerősebb varázslatokat talán nem is a mágusok, hanem maga a torony zárja el előle pusztán azért, mert hisz a sötétség istenében, de az ilyesfajta megkülönböztetésen már meg sem lepődik.
A tűz emeletére felérve lepakolja a holmiját egy szimpatikus asztal mellett, összegyűjt magának néhány könyvet, melyeknek már a címét is el tudja olvasni a kék löttyök nélkül, hála Mai-nak.
Persze, ettől függetlenül nem marad el a varázsfőzet, elő is kotorja az egyik legerősebbet a hátizsákjából, majd minden cseppjét benyakalja. Ezt követően már nincs más hátra, mint előre, ideje elveszni a könyvek mélyén. Két legyet egy csapásra. Nem csak tanul belőlük, de az olvasásukkal el is tudja terelni a gondolatait a rossz dolgokról.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán néggyel növeli az intelligenciát a következő két körre.
Árnyékot kiköti egy számára megfelelő helyen, majd csillogó szemekkel néz fel a tó felett lebegő toronyra. ~Olyan gyönyörű!~ Varázslatos, ha lehet ilyet mondani. A feketeség nem is vár tovább, elkezd a fehéres, átlátszó lépcsősoron ugrálni felfelé, hogy minél előbb az épületben lehessen. Miután belép a toronyba, végre úgy érzi, hogy biztonságban van. Itt senki sem fogja bántani őt. Nem tudja, hogy mire alapozza ezt, de igenis így érzi, szóval így is kell lennie.
A tűz emeletére robog fel, hisz a tűzmágiában már valamennyire sikerült elmerülnie, és kíváncsi rá, hogy mennyi potenciál rejlik még benne. Azt tudja jól, hogy a legerősebb varázslatokat talán nem is a mágusok, hanem maga a torony zárja el előle pusztán azért, mert hisz a sötétség istenében, de az ilyesfajta megkülönböztetésen már meg sem lepődik.
A tűz emeletére felérve lepakolja a holmiját egy szimpatikus asztal mellett, összegyűjt magának néhány könyvet, melyeknek már a címét is el tudja olvasni a kék löttyök nélkül, hála Mai-nak.
Persze, ettől függetlenül nem marad el a varázsfőzet, elő is kotorja az egyik legerősebbet a hátizsákjából, majd minden cseppjét benyakalja. Ezt követően már nincs más hátra, mint előre, ideje elveszni a könyvek mélyén. Két legyet egy csapásra. Nem csak tanul belőlük, de az olvasásukkal el is tudja terelni a gondolatait a rossz dolgokról.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán néggyel növeli az intelligenciát a következő két körre.
788. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-09-05 12:46:10
Üzenet elküldve: 2024-09-05 12:46:10
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Kezeit lecsapkodva és ruhájába törölve szárítja meg azokat. A csurom vizes kezével sikerült jól eláztatnia az inge és nadrágja egy részét.*
-Nem baj. *Mondja magának.* Ebben a szép napos időben gyorsan meg fog száradni, ebben biztos vagyok.
*Összeszedi kicsit magát, helyére teszi most már megtöltött kulacsát és tovább megy a part mentén, követve a lihanechi tó tükröződő vizét, mely majd elvezeti őt a Mágustorony bejáratához. A tó vizében nézi az ég tükörképét, melyet a víz hullámai torzítanak el. A tó vize kellemes hideg levegővel próbálja ellensúlyozni az amúgy meleg széláramlatokat.*
-Nem baj. *Mondja magának.* Ebben a szép napos időben gyorsan meg fog száradni, ebben biztos vagyok.
*Összeszedi kicsit magát, helyére teszi most már megtöltött kulacsát és tovább megy a part mentén, követve a lihanechi tó tükröződő vizét, mely majd elvezeti őt a Mágustorony bejáratához. A tó vizében nézi az ég tükörképét, melyet a víz hullámai torzítanak el. A tó vize kellemes hideg levegővel próbálja ellensúlyozni az amúgy meleg széláramlatokat.*
787. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-09-05 12:08:33
Üzenet elküldve: 2024-09-05 12:08:33
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
*Nagy sóhajtás hagyja el a száját, ahogy elhagyják az ingovány területét. Épségben, minden fennforgás nélkül megérkeztek a célhoz, már rálát a Lihanechi tó rezzenéstelen tükrére. Nem apadt ki, bár a nagy szárazság nyomott hagyott a benne lévő víz mennyiségén, kibukkantak olyan sziklák is, amelyeket normál esetben nem lehet látni. A part kicsit iszapos, bár már megszívta a nap, így valószínű nem süppednének bele, mégis jó nagy kerülőt tesznek, míg elérnek a bejáratig. A fák takarásába kiköti a lovat és ellátja mindennel, ami a hosszú út után szükséges, ő maga is eszik valamit. Miközben a táskájában turkál, a kezébe akad egy fehér ital, amit még a piacon szerzett be. Már többször használta bizonyos esetekben, mikor a meggyőzőképesség nagyobb súlyt nyom a latban. Gondol egyet és ledönti. ~ Sose baj, ha esetleg valamit nem értenék és segítségre lenne szükségem, hogy ne fintorogjanak a zavarás miatt.~ Hányja- veti meg magában a dolgokat, majd feltápászkodik, leporolja a szoknyáját és elindul felfelé a lépcsőkön, hogy benyisson az eleim mágia legismertebb és legjelentősebb szentélyébe.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán kettővel növeli a karizmát a következő két körre.
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán kettővel növeli a karizmát a következő két körre.
786. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-09-05 11:49:33
Üzenet elküldve: 2024-09-05 11:49:33
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 756
OOC üzenetek: 520
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 756
OOC üzenetek: 520
Játékstílus: Megfontolt
*Hosszú volt az út, de végre elért idáig. Itt jól megpihen a torony lábánál. Kifújja magát és hagy időt magának, hogy újfent elcsodálkozzon a hihetettlen építményen. Eszik pár falatot is, de csak módjával, mert teli gyomorral nehéz tanulni, ahogy az üressel is. Miután úgy érzi készen áll elindul felfelé. Hazudna, ha nem bátortalanul lépne fel az első pár lépcsőfokra.*
- Fura egy perverzió ez.* Jegyzi meg, miközben felfelé lépdel. Bent aztán bevágódik egy csöndes sarokba, ahol csak a könyvek meg a tekercsek fognak társai lenni. Mégis elégedettnek érzi magát, aztán ő beszél perverzióról.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán kettővel növeli az intelligenciát a következő két körre.
- Fura egy perverzió ez.* Jegyzi meg, miközben felfelé lépdel. Bent aztán bevágódik egy csöndes sarokba, ahol csak a könyvek meg a tekercsek fognak társai lenni. Mégis elégedettnek érzi magát, aztán ő beszél perverzióról.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán kettővel növeli az intelligenciát a következő két körre.
785. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-09-04 11:00:07
Üzenet elküldve: 2024-09-04 11:00:07
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Meglepően gyorsan elhagyja az ingoványt. Nem is tervezett ott sokáig időzni és nem is fog. Már csak annak a gondolata, hogy visszafelé is át kell mennie már rossz érzéssel tölti el. De végre maga mögött tudhatja az egészet. A visszaúttal majd csak később aggódik. A nap újra kellemes meleggel látja el. Jó pár óra eltelhetett, már érzi hogy éhes.*
-A tó már nem lehet messze.
*Elindul a Lihanechi tó déli partjához. Körülbelül egy fél órába telt mire oda jutott. A part mentén kellemes hideg szellő lengedezik, mely érdekes kompozíciót alkot a meleg levegővel. A magassága lévén azt gondolná, hogy a meleg levegő messzire elkerüli, de nem. Hol fejét csapja meg és hozd kellemes meleget, utána meg már a tó felől érkező hideg levegő teszi ugyan ezt, csak ebben az esetben a meleget helyettesíti, nem engedve, hogy melege legyen, de nem is fázhat. Lepakolja holmijait, kis batyujából előveszi ebédjét, egy-két szelet kenyeret és egy nagyobb szelet szalonnát, amit még tegnap kapott útravalónak a polgárasszonytól akit az éjszakára a társaságának fogadott és elszórakoztatta míg a férje nem volt otthon. Még jó, hogy volt annyi esze, hogy kért az útra egy kis elemózsiát. A kenyér kellemes puha béllel és finom, már majdnem karamell ízű héjával tökéletesen ellensúlyozza a szalonna sós ízét. A kulacsa vizével öblíti le ebédjét, amelyről rögtön eszébe is jut, hogy nem ártana talán feltölteni. Kellemetlen meglepetés érné, ha a visszaút során nem lenne miből innia. Ahogy elfogyott a kiporciózott ebédje és vize, összepakol és elindul a tóhoz vizet meríteni magának. Nem meri holmijait felügyelet nélkül hagyni. Attól, hogy az ingoványt már elhagyta, még itt van a közelben és ki tudja kit vonzhatott ide az étele szaga, amire mondjuk előbb is gondolhatott volna, így most paranoiája késleltetve jelenik meg. A tó közelében sem tölt sok időt. Kimossa kulacsát a tó vizével legalább háromszor után hagyja teljesen megtöltődni. Vicces ahogy a teljesen elmerített kulacsból a beömlő víz kiszorítja a levegőt és azok nagy buborékok formájában jelennek meg a vízben majd egyesülnek a levegővel.*
-A tó már nem lehet messze.
*Elindul a Lihanechi tó déli partjához. Körülbelül egy fél órába telt mire oda jutott. A part mentén kellemes hideg szellő lengedezik, mely érdekes kompozíciót alkot a meleg levegővel. A magassága lévén azt gondolná, hogy a meleg levegő messzire elkerüli, de nem. Hol fejét csapja meg és hozd kellemes meleget, utána meg már a tó felől érkező hideg levegő teszi ugyan ezt, csak ebben az esetben a meleget helyettesíti, nem engedve, hogy melege legyen, de nem is fázhat. Lepakolja holmijait, kis batyujából előveszi ebédjét, egy-két szelet kenyeret és egy nagyobb szelet szalonnát, amit még tegnap kapott útravalónak a polgárasszonytól akit az éjszakára a társaságának fogadott és elszórakoztatta míg a férje nem volt otthon. Még jó, hogy volt annyi esze, hogy kért az útra egy kis elemózsiát. A kenyér kellemes puha béllel és finom, már majdnem karamell ízű héjával tökéletesen ellensúlyozza a szalonna sós ízét. A kulacsa vizével öblíti le ebédjét, amelyről rögtön eszébe is jut, hogy nem ártana talán feltölteni. Kellemetlen meglepetés érné, ha a visszaút során nem lenne miből innia. Ahogy elfogyott a kiporciózott ebédje és vize, összepakol és elindul a tóhoz vizet meríteni magának. Nem meri holmijait felügyelet nélkül hagyni. Attól, hogy az ingoványt már elhagyta, még itt van a közelben és ki tudja kit vonzhatott ide az étele szaga, amire mondjuk előbb is gondolhatott volna, így most paranoiája késleltetve jelenik meg. A tó közelében sem tölt sok időt. Kimossa kulacsát a tó vizével legalább háromszor után hagyja teljesen megtöltődni. Vicces ahogy a teljesen elmerített kulacsból a beömlő víz kiszorítja a levegőt és azok nagy buborékok formájában jelennek meg a vízben majd egyesülnek a levegővel.*
784. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-08-29 02:16:40
Üzenet elküldve: 2024-08-29 02:16:40
Rang: Játékos
IC üzenetek: 275
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 275
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Tanulmányi válság//
*Békés beszélgetés két tudósfő között. Aborath szereti az ilyesmit. Méghozzá tea is van mellé. A férfi se siet az elfogyasztásával. Kiélvezi annak a kortynak az ízét és ahogy belülről átmelengeti a testét. Közben persze hallgatja a nő válaszait és bólint azokra. Korábban is érteni vélte mire gondolhat a másik a tanítvány befolyásolásával kapcsolatban.*
-Valóban nem szükséges az ismeretek elsajátításához. Viszont ha maradunk annál a feltételezésnél, hogy a mágia alapja nemcsak a világ megismerése hanem annak a befolyásolására való szándékunk, akkor az általunk már elsajátított ismeretek továbbadása nem számít továbbra is annak befolyásolásának? Volt lehetőségem beszélgetni egy igencsak különc kollégával, aki kifejtette számomra, hogy egy tanítványát annak előtte ismertette meg veszélyes mágiákkal, hogy kellő tapasztalatot vagy érettséget sikerült volna belé nevelnie. Ennek utána az a bizonyos tanítvány egy túl nagy kockázatvállalás miatt életét vesztette. A különc kolléga magát hibáztatta ezért. Ön mit gondol erről?
*Néz kíváncsian a magiszterre. Viszont a nő se marad adós a kérdések feltevésében. Aborath pedig legalább annyira szeret válaszokat osztogatni ahogy érdeklődni. Nem véletlen, hogy tanítóként foglalatoskodott.*
-Előbbi megállapítást annak ellenére, hogy teljesen nem zárnám ki, de azért gondolom kevésbé valószínűnek mivel a mester mind megjelenésében, mind viselkedésében, de még otthonának megválasztása során se érzékelteti, hogy több volna másoknál. Egyszerű, de közvetlen. Különleges tornya pedig az emberektől távol található, hogy még figyelemfelketőnek is minél kevésbé lehessen hívni. Arra gondoltam eddig, hogy megválogatja kinek és mit tanít, de valóban érdekes gondolat az is, hogy túl sokat gondoltunk ebbe bele. Valójában ez a tudás már előttünk van csak nem jó helyen keressük. Ez... Izgalmas lenne. Végső soron valahonnan a Thenior családnak is hozzá kelhetett jutnia ehhez a tudáshoz. Viszont, hogy miért kéri meg az árát, azt csak sejteni vélem. Véleményem szerint akkor tudnánk meg a választ ha tisztában lennénk milyen titkokat rejthetnek a torony lezárt ajtajai.
*Békés beszélgetés két tudósfő között. Aborath szereti az ilyesmit. Méghozzá tea is van mellé. A férfi se siet az elfogyasztásával. Kiélvezi annak a kortynak az ízét és ahogy belülről átmelengeti a testét. Közben persze hallgatja a nő válaszait és bólint azokra. Korábban is érteni vélte mire gondolhat a másik a tanítvány befolyásolásával kapcsolatban.*
-Valóban nem szükséges az ismeretek elsajátításához. Viszont ha maradunk annál a feltételezésnél, hogy a mágia alapja nemcsak a világ megismerése hanem annak a befolyásolására való szándékunk, akkor az általunk már elsajátított ismeretek továbbadása nem számít továbbra is annak befolyásolásának? Volt lehetőségem beszélgetni egy igencsak különc kollégával, aki kifejtette számomra, hogy egy tanítványát annak előtte ismertette meg veszélyes mágiákkal, hogy kellő tapasztalatot vagy érettséget sikerült volna belé nevelnie. Ennek utána az a bizonyos tanítvány egy túl nagy kockázatvállalás miatt életét vesztette. A különc kolléga magát hibáztatta ezért. Ön mit gondol erről?
*Néz kíváncsian a magiszterre. Viszont a nő se marad adós a kérdések feltevésében. Aborath pedig legalább annyira szeret válaszokat osztogatni ahogy érdeklődni. Nem véletlen, hogy tanítóként foglalatoskodott.*
-Előbbi megállapítást annak ellenére, hogy teljesen nem zárnám ki, de azért gondolom kevésbé valószínűnek mivel a mester mind megjelenésében, mind viselkedésében, de még otthonának megválasztása során se érzékelteti, hogy több volna másoknál. Egyszerű, de közvetlen. Különleges tornya pedig az emberektől távol található, hogy még figyelemfelketőnek is minél kevésbé lehessen hívni. Arra gondoltam eddig, hogy megválogatja kinek és mit tanít, de valóban érdekes gondolat az is, hogy túl sokat gondoltunk ebbe bele. Valójában ez a tudás már előttünk van csak nem jó helyen keressük. Ez... Izgalmas lenne. Végső soron valahonnan a Thenior családnak is hozzá kelhetett jutnia ehhez a tudáshoz. Viszont, hogy miért kéri meg az árát, azt csak sejteni vélem. Véleményem szerint akkor tudnánk meg a választ ha tisztában lennénk milyen titkokat rejthetnek a torony lezárt ajtajai.
783. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-08-27 21:23:20
Üzenet elküldve: 2024-08-27 21:23:20
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1069
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1069
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Tanulmányi válság//
- Mm... Értem. - *Feleli egyszerűen, még a teáról szólva. Majd észlelve, hogy Aborath a teába kortyol, ő is megkockáztatja, de épp csak beleér az ajka a forró italba, s már engedi is vissza a bögrét. Jobb szereti langyosan.
Akár fel is gyorsíthatná varázslattal a tea hűlését, de nem tartja olyan fontosnak, hogy erre pazarolja az erejét. Meg valahol kellemes illatos gőzét éreznie az arcán.
Aborath aztán egymás után több kérdéssel fordul hozzá, ő pedig igyekszik szépen sorban válaszolni.*
- De, egyetértek. - *Bólint a mágia alapjára.*
- Úgy értettem, hogy aki bizonyos értékekhez köti a mágia oktatását, az nem azért teszi ezt, mert erre szükség volna a mágiával kapcsolatos tudás elsajátításához, hanem mert a tanítványát szeretné befolyásolni. Feltehetően azt, hogy mire használja fel a megszerzett tudást. De elementáris mágia tanulásához nem fontos, hogy milyen szándékaink vannak; rombolni, vagy építeni akarunk? A szakrális mágiában fontos ez, bár sok ismeretem nincs ennek kapcsán... - *Magyarázza, amit félreértésnek vél még az előbbi válaszát illetően.
Majd tart egy kis szünetet, míg a következő kérdéseken töpreng.*
- Nem tudom. Mert szeret hatalmasabb lenni mindenkinél és nem kívánja megosztani a tudását egy bizonyos szint fölött? Mert nem akarja, hogy ez a tudás olyasvalaki birtokába jusson, aki nagy kárt tehetne általa? Vagy lehet, valójában mind hozzáférhető, csak nem tudjuk a nyitját? Bármelyik lehet. - *Vonja vállát.*
- Maga szerint?
Az is egy érdekes kérdés, hogy vajon miért kéri meg ennyire az árát annak is, amit hozzáférhetővé tesz.
- Mm... Értem. - *Feleli egyszerűen, még a teáról szólva. Majd észlelve, hogy Aborath a teába kortyol, ő is megkockáztatja, de épp csak beleér az ajka a forró italba, s már engedi is vissza a bögrét. Jobb szereti langyosan.
Akár fel is gyorsíthatná varázslattal a tea hűlését, de nem tartja olyan fontosnak, hogy erre pazarolja az erejét. Meg valahol kellemes illatos gőzét éreznie az arcán.
Aborath aztán egymás után több kérdéssel fordul hozzá, ő pedig igyekszik szépen sorban válaszolni.*
- De, egyetértek. - *Bólint a mágia alapjára.*
- Úgy értettem, hogy aki bizonyos értékekhez köti a mágia oktatását, az nem azért teszi ezt, mert erre szükség volna a mágiával kapcsolatos tudás elsajátításához, hanem mert a tanítványát szeretné befolyásolni. Feltehetően azt, hogy mire használja fel a megszerzett tudást. De elementáris mágia tanulásához nem fontos, hogy milyen szándékaink vannak; rombolni, vagy építeni akarunk? A szakrális mágiában fontos ez, bár sok ismeretem nincs ennek kapcsán... - *Magyarázza, amit félreértésnek vél még az előbbi válaszát illetően.
Majd tart egy kis szünetet, míg a következő kérdéseken töpreng.*
- Nem tudom. Mert szeret hatalmasabb lenni mindenkinél és nem kívánja megosztani a tudását egy bizonyos szint fölött? Mert nem akarja, hogy ez a tudás olyasvalaki birtokába jusson, aki nagy kárt tehetne általa? Vagy lehet, valójában mind hozzáférhető, csak nem tudjuk a nyitját? Bármelyik lehet. - *Vonja vállát.*
- Maga szerint?
Az is egy érdekes kérdés, hogy vajon miért kéri meg ennyire az árát annak is, amit hozzáférhetővé tesz.
782. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-08-26 04:04:41
Üzenet elküldve: 2024-08-26 04:04:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 275
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 275
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Tanulmányi válság//
*Aborath egy klasszikus mágus annak legtöbb ismérvével együtt. Ehhez hozzátartozik a sokak által kevésbé szeretett képes beszéd is, amit tökéletesnek tart, hogy beszélgetőpartnere gondolataiba könnyebben belelásson. A magiszter kérdésére mosolyogva megrázza a fejét.*
-Alkalmas rá természetesen. Viszont nem erre gondolt a mesterem. A lélek véleményem szerint nem pusztán az átmeneti érzelmeinkből áll. Hozzá tartoznak azok is viszont, az csupán a felszíne. A mesterem úgy gondolta, persze nem azonnali hatással, de megfelelő teák fogyasztásával lelkünk tengerének felszíni hullámain túl, a mélyebb örvényekre is lehet hatni.
*Kockáztatja meg, hogy óvatosan belekortyoljon a teájába és megnyugvással tölti el, hogy jó ízű lett. Következő kérdésével sikerül gondolkozóba ejtenie a másikat. Ezek után érdeklődve hallgatja annak válaszát. Elgondolkozik az elhangzottakon.*
-Ön mit gondol mi a mágia alapja? Nem pont, hogy a világ megismerése és a szándék annak befolyásolására? Egy toronyban beszélgetünk, ami megannyi titkot rejt és a természet szabályaival szembemenve a lebeg a levegőben. Ön szerint milyen titkok lehetnek a Abogr mester lezárt ajtajai mögött és miért titkolja azokat mások elől?
*Tereli vissza a témát oda ahol már Meira kisasszonnyal is jártak. De most más is érdekli a férfit. Elvontság. Ez is a klasszikus mágusokra jellemző tulajdonság, amit a legtöbb átlagember furcsáll bennük.*
*Aborath egy klasszikus mágus annak legtöbb ismérvével együtt. Ehhez hozzátartozik a sokak által kevésbé szeretett képes beszéd is, amit tökéletesnek tart, hogy beszélgetőpartnere gondolataiba könnyebben belelásson. A magiszter kérdésére mosolyogva megrázza a fejét.*
-Alkalmas rá természetesen. Viszont nem erre gondolt a mesterem. A lélek véleményem szerint nem pusztán az átmeneti érzelmeinkből áll. Hozzá tartoznak azok is viszont, az csupán a felszíne. A mesterem úgy gondolta, persze nem azonnali hatással, de megfelelő teák fogyasztásával lelkünk tengerének felszíni hullámain túl, a mélyebb örvényekre is lehet hatni.
*Kockáztatja meg, hogy óvatosan belekortyoljon a teájába és megnyugvással tölti el, hogy jó ízű lett. Következő kérdésével sikerül gondolkozóba ejtenie a másikat. Ezek után érdeklődve hallgatja annak válaszát. Elgondolkozik az elhangzottakon.*
-Ön mit gondol mi a mágia alapja? Nem pont, hogy a világ megismerése és a szándék annak befolyásolására? Egy toronyban beszélgetünk, ami megannyi titkot rejt és a természet szabályaival szembemenve a lebeg a levegőben. Ön szerint milyen titkok lehetnek a Abogr mester lezárt ajtajai mögött és miért titkolja azokat mások elől?
*Tereli vissza a témát oda ahol már Meira kisasszonnyal is jártak. De most más is érdekli a férfit. Elvontság. Ez is a klasszikus mágusokra jellemző tulajdonság, amit a legtöbb átlagember furcsáll bennük.*
781. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-08-25 14:59:37
Üzenet elküldve: 2024-08-25 14:59:37
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1069
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1069
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Tanulmányi válság//
*Halkan felsóhajt, önkéntelen és leplezetlen, Aborath válaszát hallgatva. Az utóbbi időben elszokott már az ilyesfajta beszédtől, a szimbolikus leírásoktól...*
- Úgy érti, hogy mondjuk nyugtatóan, vagy épp vidítóan hathat egy tea? - *Foglalja össze, mit olvasott ki a szavakból.
A neki címzett kérdésre aztán eltöpreng. Nincsenek emlékei róla, hogy az ő képzése mivel kezdődött, minden más emlékével együtt ez is hozzáférhetetlen a számára. Így csak a saját eszére hagyatkozva tud hirtelen véleményt alkotni.*
- Az alapműveltség fontos. Ismeretek a világról, annak működéséről... Szerintem egy mágus képzése is ott kezdődik, mint bármely más tudományos mesterségé. Az értékek... Erre nehéz válaszolni. Ez már inkább a nevelésről szól, nem a mágiáról. Mágiát tanulhat valaki pusztán a tanulás öröméért, azért, hogy mások javára váljon, de azért is, hogy ártson. A mágia tanulásához nem kellenek erkölcsi értékek, ha valaki ehhez köti a tanítást, az nem a mágiáról szól, hanem a saját befolyásolási szándékáról.
*Halkan felsóhajt, önkéntelen és leplezetlen, Aborath válaszát hallgatva. Az utóbbi időben elszokott már az ilyesfajta beszédtől, a szimbolikus leírásoktól...*
- Úgy érti, hogy mondjuk nyugtatóan, vagy épp vidítóan hathat egy tea? - *Foglalja össze, mit olvasott ki a szavakból.
A neki címzett kérdésre aztán eltöpreng. Nincsenek emlékei róla, hogy az ő képzése mivel kezdődött, minden más emlékével együtt ez is hozzáférhetetlen a számára. Így csak a saját eszére hagyatkozva tud hirtelen véleményt alkotni.*
- Az alapműveltség fontos. Ismeretek a világról, annak működéséről... Szerintem egy mágus képzése is ott kezdődik, mint bármely más tudományos mesterségé. Az értékek... Erre nehéz válaszolni. Ez már inkább a nevelésről szól, nem a mágiáról. Mágiát tanulhat valaki pusztán a tanulás öröméért, azért, hogy mások javára váljon, de azért is, hogy ártson. A mágia tanulásához nem kellenek erkölcsi értékek, ha valaki ehhez köti a tanítást, az nem a mágiáról szól, hanem a saját befolyásolási szándékáról.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1433-1452