Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 61 (1201. - 1220. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1220. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-26 20:31:30
Üzenet elküldve: 2016-08-26 20:31:30
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Kiürítési parancs//
//Grombar után - 5. nap hajnal//
*Jelentőség teljesen bólogat az akasztás ötletére.*
-Úgy is van! Lógjanak a mihasznák!
*Csettint egyet az ujjával a következő válaszra.*
-Ja tényleg. Te mondtad.
*Ezután némi komolyságot erőltet magára.*
-Eddig nem is mondtad, hogy menyasszony vagy. Akkor bizony van miért harcolnod. De ezzel együtt úgy látom mégsem vágysz a nyugodalmas családi élet után.
*Térdére csapva felemelkedik a székéből.*
-Mondasz valamit! Szegény pára rég nem kapott enni.
*Meg is indul a korábban már mérsékelten kifosztott éléskamra felé. Menet közben eszébe jut a nő egy korábbi megjegyzése. A polcok között vizslatva fennhangon osztja meg javaslatát hallgatóságával.*
-Miért is kéne az irodán savanyodnod? Ha kedved tartja velünk jössz és a papír munkát ráhagyod arra a marcona őrmesterre aki engem is besorozott!
*Utal Acatelre akinek a neve most valahogy nem jut eszébe.
Odabent az egyik sötét zugban egyszer csak érdekes dolgot talál. Ma már nem is először. Egy kisebb zsákocskát némi gabonával telve. A gyér világításnál nem képes megállapítani mi lehet, de azért magasra emelve diadalmas mosoly kíséretében viszi Ziana elé.*
-Nini! Mit találtam? Nem túl sok, de a vissza útra talán elég lesz neki. A zsák meg jó lesz az oldalasnak. Mindjárt jövök!
*Határozott léptekkel elindul az udvarra. Közben hangosan dohog, sokkal inkább saját magának szánva mondandóját, mint a hadnagyának.*
-Így most egy kicsivel még jobban kirámoljuk az öreget. Pukkadjon meg!
*Odakint a csatamén elé szórja a zsák tartalmát aki hálás horkantások közepette lát neki eltüntetni a kis halmot.*
-Jó étvágyat paci!
*Veregeti meg az állat nyakát és már indul is vissza a konyhába, ahol visszaülve a székére nagy műgonddal csomagolja be a füstölt húsokat és az egyikről levágott madzaggal elköti annak száját, úgy, hogy annál fogva majd felakaszthassa azt a nyereg kápára. Mikor elkészül vele az asztalra teszi és újra a nőre néz.*
-Kitűztétek már a menyegző napját?
*Tér vissza a korábbi témára.*
//Grombar után - 5. nap hajnal//
*Jelentőség teljesen bólogat az akasztás ötletére.*
-Úgy is van! Lógjanak a mihasznák!
*Csettint egyet az ujjával a következő válaszra.*
-Ja tényleg. Te mondtad.
*Ezután némi komolyságot erőltet magára.*
-Eddig nem is mondtad, hogy menyasszony vagy. Akkor bizony van miért harcolnod. De ezzel együtt úgy látom mégsem vágysz a nyugodalmas családi élet után.
*Térdére csapva felemelkedik a székéből.*
-Mondasz valamit! Szegény pára rég nem kapott enni.
*Meg is indul a korábban már mérsékelten kifosztott éléskamra felé. Menet közben eszébe jut a nő egy korábbi megjegyzése. A polcok között vizslatva fennhangon osztja meg javaslatát hallgatóságával.*
-Miért is kéne az irodán savanyodnod? Ha kedved tartja velünk jössz és a papír munkát ráhagyod arra a marcona őrmesterre aki engem is besorozott!
*Utal Acatelre akinek a neve most valahogy nem jut eszébe.
Odabent az egyik sötét zugban egyszer csak érdekes dolgot talál. Ma már nem is először. Egy kisebb zsákocskát némi gabonával telve. A gyér világításnál nem képes megállapítani mi lehet, de azért magasra emelve diadalmas mosoly kíséretében viszi Ziana elé.*
-Nini! Mit találtam? Nem túl sok, de a vissza útra talán elég lesz neki. A zsák meg jó lesz az oldalasnak. Mindjárt jövök!
*Határozott léptekkel elindul az udvarra. Közben hangosan dohog, sokkal inkább saját magának szánva mondandóját, mint a hadnagyának.*
-Így most egy kicsivel még jobban kirámoljuk az öreget. Pukkadjon meg!
*Odakint a csatamén elé szórja a zsák tartalmát aki hálás horkantások közepette lát neki eltüntetni a kis halmot.*
-Jó étvágyat paci!
*Veregeti meg az állat nyakát és már indul is vissza a konyhába, ahol visszaülve a székére nagy műgonddal csomagolja be a füstölt húsokat és az egyikről levágott madzaggal elköti annak száját, úgy, hogy annál fogva majd felakaszthassa azt a nyereg kápára. Mikor elkészül vele az asztalra teszi és újra a nőre néz.*
-Kitűztétek már a menyegző napját?
*Tér vissza a korábbi témára.*
1219. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-26 19:38:56
Üzenet elküldve: 2016-08-26 19:38:56
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Kiürítési parancs//
//Grombar után - 5. nap hajnal//
*Mély filozofikusra, és depresszívre itta magát, kénytelen-kelletlen de időszerű, hogy ezt beismerje. És azon nyomban tegyen ellene. Vagyis egyenesedik ki ültében és ragadja magához az egyetlen hatásos orvosságot, a pálinkát.*
-Senki nem vádolhatja semmivel se a városőrséget, mert felakasztatom!
*Csap az asztalra, de, hogy haragja nem valós, arról komiszan csillogó szemei biztosítanak minden jelen lévő őrmestert.*
-Én, félperce. Lehet tévedtem.
*Röhög fel a nyilván költőinek szánt kérdésre. Majd iszik, ha már ez volt a javaslat.*
-A vőlegényem.
*Sóhajt nagyot, és csúszik kicsit mélyebbre a széken, mintha szégyellni valója, nagy bűne lenne. Hamar végez azonban a búskomorsággal, és tér vissza a jelen eseményeihez.*
-Te? Keress már valami abrakot a lovadnak is! Ha ennyi plusz súlyt kell cipelnie neki sem árt az erőnlét.
//Grombar után - 5. nap hajnal//
*Mély filozofikusra, és depresszívre itta magát, kénytelen-kelletlen de időszerű, hogy ezt beismerje. És azon nyomban tegyen ellene. Vagyis egyenesedik ki ültében és ragadja magához az egyetlen hatásos orvosságot, a pálinkát.*
-Senki nem vádolhatja semmivel se a városőrséget, mert felakasztatom!
*Csap az asztalra, de, hogy haragja nem valós, arról komiszan csillogó szemei biztosítanak minden jelen lévő őrmestert.*
-Én, félperce. Lehet tévedtem.
*Röhög fel a nyilván költőinek szánt kérdésre. Majd iszik, ha már ez volt a javaslat.*
-A vőlegényem.
*Sóhajt nagyot, és csúszik kicsit mélyebbre a széken, mintha szégyellni valója, nagy bűne lenne. Hamar végez azonban a búskomorsággal, és tér vissza a jelen eseményeihez.*
-Te? Keress már valami abrakot a lovadnak is! Ha ennyi plusz súlyt kell cipelnie neki sem árt az erőnlét.
1218. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-26 19:09:43
Üzenet elküldve: 2016-08-26 19:09:43
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Kiürítési parancs//
//Grombar után - 5. nap hajnal//
-Az se nagy baj. Csak ne akarjon szórakozásból meg mágiázni.
*Zárja le az értekezést a mágus nőről egy velős megjegyzéssel.*
-Na ugye! Senki nem vádolhatja azzal a Városőrséget, hogy inkorrekt módszereket alkalmazna a lakossággal szemben.
*Mosolyodik el Cotys Zia válaszán a rekvirálás mértékét illetően. Majd meglepett arcot vág- Leveses tányérnyira kerekedett kékacél szemekkel bámul felettesére.*
-Nocsak! Én ilyeneket tudok? Ki mondta, hogy az ivás butít?
*Újonnan tett felismerését meg ünnepelendő, az alma pálinkás üveg után nyúl és újra jót húz belőle, majd vissza adja azt.*
-Sebaj! Igyál te is. A dolgaid ugyan attól nem lesznek meg, de neked talán kevésbé fognak hiányozni.
*Érdeklődőnek szánt képpel teszi fel a következő kérdést, de közben erősen tart tőle, hogy csupán bárgyú pofát sikerült vágnia.*
~Lehet, hogy az az utolsó korty már nem volt jó ötlet.~
-Ki az a Nes?
*Míg a válaszra vár, vagy azt hallgatja tovább keresgél valami alkalmatosság után amibe a húsokat tehetné.*
~Csak azért se hagyom itt ennek a rohadéknak.~
//Grombar után - 5. nap hajnal//
-Az se nagy baj. Csak ne akarjon szórakozásból meg mágiázni.
*Zárja le az értekezést a mágus nőről egy velős megjegyzéssel.*
-Na ugye! Senki nem vádolhatja azzal a Városőrséget, hogy inkorrekt módszereket alkalmazna a lakossággal szemben.
*Mosolyodik el Cotys Zia válaszán a rekvirálás mértékét illetően. Majd meglepett arcot vág- Leveses tányérnyira kerekedett kékacél szemekkel bámul felettesére.*
-Nocsak! Én ilyeneket tudok? Ki mondta, hogy az ivás butít?
*Újonnan tett felismerését meg ünnepelendő, az alma pálinkás üveg után nyúl és újra jót húz belőle, majd vissza adja azt.*
-Sebaj! Igyál te is. A dolgaid ugyan attól nem lesznek meg, de neked talán kevésbé fognak hiányozni.
*Érdeklődőnek szánt képpel teszi fel a következő kérdést, de közben erősen tart tőle, hogy csupán bárgyú pofát sikerült vágnia.*
~Lehet, hogy az az utolsó korty már nem volt jó ötlet.~
-Ki az a Nes?
*Míg a válaszra vár, vagy azt hallgatja tovább keresgél valami alkalmatosság után amibe a húsokat tehetné.*
~Csak azért se hagyom itt ennek a rohadéknak.~
1217. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-26 17:09:22
Üzenet elküldve: 2016-08-26 17:09:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Kiürítési parancs//
//Grombar után - 5. nap hajnal//
-Vörös, tetovált arcú, és kifejezetten társaság kerülő.
*Osztja meg mindazon információ morzsákat melyeket a nőről hallott. És nem a puszta látványa miatt akarja kimozdítani innen, bár megérti, ennyi idő után, itt a fronton a fiúknak már az is számít.
Vigyorogva szemléli a húsáruba öltözött őrmestert, majd váll vonva nyugtázza szavait.*
-Jogos. Reálisan kell szemlélni a dolgokat.
*Sajnos pont a realitás az, amit a mágusok nélkülöznek, vagy amin már rég felülemelkedtek, így erősen kétli, hogy a trottyos, majd hálás köszönetet fog rebegni azért, mert csak kicsit lett kifosztva, és nem nagyon.*
-Nincs.
*Ingatja fejét bánatosan.*
-Se zsák, se tarisznya, se ló, se bájital, se kötszer, se gyógyfőzet, se napló.
*Sorolja veszteségeit.*
-Se élelem, se pálinka. Se Nes levelei.
*Búsul neki kissé, immár pihenő helyzetben. Majd kisvártatva választ is ad.*
-Ti, én az irodába bezárva fogok jelentéseket, parancsokat körmölni, panaszos polgárokat meghallgatni, rendeléseket jegyezni.
*Unalom. Az. És most még csak az sem tudja jobb kedvre deríteni, hogy legalább az alkimista közelében teheti mindezt.*
-Furcsa lesz, pedig nem is vagyunk olyan régóta idekinn. Néha úgy érzem ez a dolgok rendje, a háború, és az a borzalom, ami odahaza vár.
*Valójában igen gyakran úgy érzi, már hosszú-hosszú évek óta.*
//Grombar után - 5. nap hajnal//
-Vörös, tetovált arcú, és kifejezetten társaság kerülő.
*Osztja meg mindazon információ morzsákat melyeket a nőről hallott. És nem a puszta látványa miatt akarja kimozdítani innen, bár megérti, ennyi idő után, itt a fronton a fiúknak már az is számít.
Vigyorogva szemléli a húsáruba öltözött őrmestert, majd váll vonva nyugtázza szavait.*
-Jogos. Reálisan kell szemlélni a dolgokat.
*Sajnos pont a realitás az, amit a mágusok nélkülöznek, vagy amin már rég felülemelkedtek, így erősen kétli, hogy a trottyos, majd hálás köszönetet fog rebegni azért, mert csak kicsit lett kifosztva, és nem nagyon.*
-Nincs.
*Ingatja fejét bánatosan.*
-Se zsák, se tarisznya, se ló, se bájital, se kötszer, se gyógyfőzet, se napló.
*Sorolja veszteségeit.*
-Se élelem, se pálinka. Se Nes levelei.
*Búsul neki kissé, immár pihenő helyzetben. Majd kisvártatva választ is ad.*
-Ti, én az irodába bezárva fogok jelentéseket, parancsokat körmölni, panaszos polgárokat meghallgatni, rendeléseket jegyezni.
*Unalom. Az. És most még csak az sem tudja jobb kedvre deríteni, hogy legalább az alkimista közelében teheti mindezt.*
-Furcsa lesz, pedig nem is vagyunk olyan régóta idekinn. Néha úgy érzem ez a dolgok rendje, a háború, és az a borzalom, ami odahaza vár.
*Valójában igen gyakran úgy érzi, már hosszú-hosszú évek óta.*
1216. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-26 16:48:37
Üzenet elküldve: 2016-08-26 16:48:37
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Kiürítési parancs//
//Grombar után - 5. nap hajnal//
-Az jó. Gondolom. Minden esetre csak szívderítőbb látvány lehet, mint ez a marha.
*Állával a lépcső irányába bök, ahol a mágus eltűnt.*
-Miért? Szerintem elegáns.
*Fordul körbe kecsesnek szánt mozdulattal, mielőtt le pakolna az asztalra.*
-Értékelhetné, hogy nem fosztottam ki, mint azokat a kocsmákat.
*Lehuppan korábbi helyére.*
-Igazad lehet. Hogy venné ki magát ha csatak részegen vonulnánk hadba?
*Elteszi a két üveget és a kenyereket a tarisznyájába, majd kissé bosszúsan pördül körbe ültében, mikor ráébred, hogy a hús nem fog elférni benne.*
-Nincs egy zsákod egész véletlenül?
*Hangja kissé tanácstalanul szól a félhomályban, de szilárdan eltökéli, hogy nem hagyja itt az oldalasokat akkor sem ha tényleg a nyakában kell cipelnie őket.*
-Pihenj csak! Rád fér.
*Feleli aztán, csak úgy, mintegy mellékesen. A kérdésre azonban nem felel azonnal, itt már egy picit elgondolkodik és addig félbe hagyja a zsák utáni kutatást is.*
-Nem tudom. Gondolom zsebeseket és részeg kocsmai kötekedőket fogunk hajkurászni egész nap. És rohadtul fogjuk unni.
//Grombar után - 5. nap hajnal//
-Az jó. Gondolom. Minden esetre csak szívderítőbb látvány lehet, mint ez a marha.
*Állával a lépcső irányába bök, ahol a mágus eltűnt.*
-Miért? Szerintem elegáns.
*Fordul körbe kecsesnek szánt mozdulattal, mielőtt le pakolna az asztalra.*
-Értékelhetné, hogy nem fosztottam ki, mint azokat a kocsmákat.
*Lehuppan korábbi helyére.*
-Igazad lehet. Hogy venné ki magát ha csatak részegen vonulnánk hadba?
*Elteszi a két üveget és a kenyereket a tarisznyájába, majd kissé bosszúsan pördül körbe ültében, mikor ráébred, hogy a hús nem fog elférni benne.*
-Nincs egy zsákod egész véletlenül?
*Hangja kissé tanácstalanul szól a félhomályban, de szilárdan eltökéli, hogy nem hagyja itt az oldalasokat akkor sem ha tényleg a nyakában kell cipelnie őket.*
-Pihenj csak! Rád fér.
*Feleli aztán, csak úgy, mintegy mellékesen. A kérdésre azonban nem felel azonnal, itt már egy picit elgondolkodik és addig félbe hagyja a zsák utáni kutatást is.*
-Nem tudom. Gondolom zsebeseket és részeg kocsmai kötekedőket fogunk hajkurászni egész nap. És rohadtul fogjuk unni.
1215. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-26 16:21:28
Üzenet elküldve: 2016-08-26 16:21:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Kiürítési parancs//
//Grombar után - 5. nap hajnal//
*Még lejegyzi utolsó mondatát, mely alapján a birtokában lévő aranyak a városőrséget illetik meg, majd emeli tekintetét Alra, immár kedélyesen mosolyogva.*
-A nő Amos segédje. Azt tartják róla, hogy közel olyan nagy mágus, mint maga Amos, és képes még az időjárásnak is parancsolni.
*Ez utóbbi igen fontos lehet, legalábbis köd oszlatás terén mindenképp.
Még az őrmester a kamrában ténykedik Zia befejezi az étkezést, kortyol keveset a pálinkából, majd gondosan igyekszik eltakarítani maguk után, a maradékot azért félre teszi az öregnek.
A kilépő harcoson végig nézve jót kacag.*
-És szerinted békülékenyebb hangulatba kerül, ha így lát majd meg?
*Mert valahogy ő erősen kétli, hogy ezzel fogják megalapozni a jó viszonyt.*
-A szesszel meg vigyázzunk.
*Húzza el száját kelletlen fintorba, mert szörnyű, hogy ezen szavak hagyják el ajkait.*
-Még szükség lehet az éberségünkre, és fejünkre.
*Elvégre még vár rájuk egy újabb szócsata, és egy kimerítő lovaglás a vashegyig.
Ásít nagyot, dörzsöli meg szemét, majd nyújtózkodik egyet.*
-Ha csak fél órára is, de ledőlök.
*Illetve csak ül, vissza az asztalhoz, és borul annak lapjára, várva, hogy elaludjon. Vagyis csendben gubbaszt, egészen két percig.*
-Al?
*Kezdi suttogva, fejét sem emelve fel.*
-Szerinted mi lesz ha hazatérünk?
*Valamiért ez a lehetőség sokkal jobban aggasztja, mint az, hogy túl sem élik a következő napot. Bár örökké tartana a háború!*
//Grombar után - 5. nap hajnal//
*Még lejegyzi utolsó mondatát, mely alapján a birtokában lévő aranyak a városőrséget illetik meg, majd emeli tekintetét Alra, immár kedélyesen mosolyogva.*
-A nő Amos segédje. Azt tartják róla, hogy közel olyan nagy mágus, mint maga Amos, és képes még az időjárásnak is parancsolni.
*Ez utóbbi igen fontos lehet, legalábbis köd oszlatás terén mindenképp.
Még az őrmester a kamrában ténykedik Zia befejezi az étkezést, kortyol keveset a pálinkából, majd gondosan igyekszik eltakarítani maguk után, a maradékot azért félre teszi az öregnek.
A kilépő harcoson végig nézve jót kacag.*
-És szerinted békülékenyebb hangulatba kerül, ha így lát majd meg?
*Mert valahogy ő erősen kétli, hogy ezzel fogják megalapozni a jó viszonyt.*
-A szesszel meg vigyázzunk.
*Húzza el száját kelletlen fintorba, mert szörnyű, hogy ezen szavak hagyják el ajkait.*
-Még szükség lehet az éberségünkre, és fejünkre.
*Elvégre még vár rájuk egy újabb szócsata, és egy kimerítő lovaglás a vashegyig.
Ásít nagyot, dörzsöli meg szemét, majd nyújtózkodik egyet.*
-Ha csak fél órára is, de ledőlök.
*Illetve csak ül, vissza az asztalhoz, és borul annak lapjára, várva, hogy elaludjon. Vagyis csendben gubbaszt, egészen két percig.*
-Al?
*Kezdi suttogva, fejét sem emelve fel.*
-Szerinted mi lesz ha hazatérünk?
*Valamiért ez a lehetőség sokkal jobban aggasztja, mint az, hogy túl sem élik a következő napot. Bár örökké tartana a háború!*
1214. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-26 14:54:20
Üzenet elküldve: 2016-08-26 14:54:20
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Kiürítési parancs//
//Grombar után - 5. nap hajnal//
*Igen gyorsan végez is a maga étel adagjával. Az utolsó falat kenyérrel gondosan kitörli a tányért és már- már földön túli élvezettel fogyasztja el.*
-És ki a nő? Van olyan tapasztalt, mint a mi jó vendéglátónk?
*Látja, hogy Ziana bele mélyed a körmölésbe, így mivel az engedélyt megkapta a további kutatásra, úgy dönt hozzá is lát. Felkap az asztalról egy gyertyát és mivel ezt a helyiséget már megnézte, hozzá lát, hogy felfedezze az éléskamrát ahonnan a nő a tojásokat hozta. Igyekezete meg is kapja méltó jutalmát. A kamrában felakasztva sorjáznak az illatos húsok. A félvér rögvest le is akaszt két szép darab füstölt oldalast. Jókorákat. A madzagjukat össze köti és így akasztja a nyakába a zsákmányt. Az egyik polcon talál még néhány rozs cipót egy fonott kosárban. Mellette két gömbölyded flaska ücsörög hívogatón. A röpke illat minta vétel elégedett vigyort csal Cotys arcára. Nosza az üvegeket bedobja a kosárba és felkapva azt már megy is vissza a konyhába.*
-Ezt nézd mit találtam! Kész kincses bánya ez a hely. Az öreg nem tréfált amikor azt mondta felkészült a háborúra. Annyi kaja és pia van itt, hogy az egész Városőrséget elláthatnánk vele egy hétig.
*Azzal rakományát a hadnagy elé halmozza.*
//Grombar után - 5. nap hajnal//
*Igen gyorsan végez is a maga étel adagjával. Az utolsó falat kenyérrel gondosan kitörli a tányért és már- már földön túli élvezettel fogyasztja el.*
-És ki a nő? Van olyan tapasztalt, mint a mi jó vendéglátónk?
*Látja, hogy Ziana bele mélyed a körmölésbe, így mivel az engedélyt megkapta a további kutatásra, úgy dönt hozzá is lát. Felkap az asztalról egy gyertyát és mivel ezt a helyiséget már megnézte, hozzá lát, hogy felfedezze az éléskamrát ahonnan a nő a tojásokat hozta. Igyekezete meg is kapja méltó jutalmát. A kamrában felakasztva sorjáznak az illatos húsok. A félvér rögvest le is akaszt két szép darab füstölt oldalast. Jókorákat. A madzagjukat össze köti és így akasztja a nyakába a zsákmányt. Az egyik polcon talál még néhány rozs cipót egy fonott kosárban. Mellette két gömbölyded flaska ücsörög hívogatón. A röpke illat minta vétel elégedett vigyort csal Cotys arcára. Nosza az üvegeket bedobja a kosárba és felkapva azt már megy is vissza a konyhába.*
-Ezt nézd mit találtam! Kész kincses bánya ez a hely. Az öreg nem tréfált amikor azt mondta felkészült a háborúra. Annyi kaja és pia van itt, hogy az egész Városőrséget elláthatnánk vele egy hétig.
*Azzal rakományát a hadnagy elé halmozza.*
1213. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-26 13:06:09
Üzenet elküldve: 2016-08-26 13:06:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//A könyv//
*Megvan a felfedezés és az alapozás. A felismerés, amely a mágia lényegének megértéséhez szükséges már a birtokába jutott. A három előző könyv megtette, amit megkövetelt a helyzet és az a tény, hogy valamerre elindulhasson. Ennek érdekében Grem már tudja, a szavakat érti a mozdulatokat és megértette, miért és mikor alakul a mágia az ő kedve szerint. Ez a felfedezés, amely az ő esetében az alapokat jelenti, már a birtokába került. Innentől kezdve, mindet olyan varázslat, vagy kutatás, esetleg saját kutatás, amely a részleteket tárja fel már csak hab a tortán. A gnóm értekezése a mágiáról kifizetődőnek tűnik és mint olyan a hasznára is fog válni. Az alapok pontos megépítése után és a mechanika mágia páros felfedezésébe belevágva halad egyre előre és előre. Mivel a mechanikának van saját ágfüggetlen varázslata, így Grem nem sokat vacakol azzal, hogy merre is kutasson. Egyenesen arra kíváncsi milyen lehetőségeket rejt ez a konkrét ige. Újabb keresésbe kezd és amikor megtalálja az erről szóló tekercset az asztalához viszi és óvatosan tömzsi újaival kitekeri, majd az asztalra fekteti.* ~Ó! Igen! Ez az amiért idejötte.~ *Teszi meg a felismerést magában, miközben a kezeivel a pergament simogatja. Minden szó és értelmezés, vagy épp ábrázolás a jobb és jobb megértést próbálja Grem számára elmagyarázni. Habár nincs sok információ a pergamenen, hiszen az eredendően magát az igét tartalmazza, ezért kell keresnie egy értelmező leiratot. Ismét kutatókörútra indul és közben már az jár a fejében, hogy mi is lesz majd, ha megtanulja a konkrét varázslatot. Ahogy keresgél, végül rábukkan egy leiratra, amely ennek a konkrét varázslatnak a történetét, eredetét és használatát fejtegeti. Mivel más forrást egyelőre nem talál, így ebbe vág bele. A kissé szakadt és idő nyúzta jegyzettömb valami pár száz évvel ezelőtt élt varázsló naplója lehetett. Vagyis a szignó, a bejegyzés és az írás műfaja erre utal. Gremet azonban ez a valaki nem nagyon érdekli, így inkább belevág a gondolatainak kibontásába. A jegyzet sok sok oldalon keresztül taglalja, hogy számos, olyan szerkezet működik a világban, amelyek bonyolultságuk miatt a mágia kiegészítő erejét kell, hogy használják. Egy ilyen szerkezet. De ezen a ponton hiányzik az oldal alsó fele, így Grem nem tudja meg miről is eshetett itt szó. Tovább olvas. A következő oldalakon folytatódik a bonyolult eszközök és gépekről szóló mesék és legendák, amelyek egy régi kor letűnt építményeinek tűnnek, és olyan technológiát mutatnak, amely jelenleg már nem létezik. Ami létezik még belőle, azt a mágia hajtja és üzemelteti. Amiért ezek a régi eszközök működnek az nem más, mint ez a varázslat. Ez az, amely működteti és fenntartja. Ennek a varázslatnak ugyanis a konkrét használati területe, hogy a rossz nem működő szerkezeteket megjavítsa. Grem nyel egyet és a hatalmas agyán átfut mindaz, amit ez a konkrét ige létrehozhat. Bele sem mer gondolni, hogy mennyi elromlott, régi, sőt ősi kacat kelhet új életre általa. Ezen felül pedig olyan felhasználási lehetőségek is adottak, amelyekbe most még kár belegondolni. Abba is hagyja az olvasás, mert saját ötletei nem hagyják koncentrálni. Egy kis pihenőt és elmélkedést tart.*
*Megvan a felfedezés és az alapozás. A felismerés, amely a mágia lényegének megértéséhez szükséges már a birtokába jutott. A három előző könyv megtette, amit megkövetelt a helyzet és az a tény, hogy valamerre elindulhasson. Ennek érdekében Grem már tudja, a szavakat érti a mozdulatokat és megértette, miért és mikor alakul a mágia az ő kedve szerint. Ez a felfedezés, amely az ő esetében az alapokat jelenti, már a birtokába került. Innentől kezdve, mindet olyan varázslat, vagy kutatás, esetleg saját kutatás, amely a részleteket tárja fel már csak hab a tortán. A gnóm értekezése a mágiáról kifizetődőnek tűnik és mint olyan a hasznára is fog válni. Az alapok pontos megépítése után és a mechanika mágia páros felfedezésébe belevágva halad egyre előre és előre. Mivel a mechanikának van saját ágfüggetlen varázslata, így Grem nem sokat vacakol azzal, hogy merre is kutasson. Egyenesen arra kíváncsi milyen lehetőségeket rejt ez a konkrét ige. Újabb keresésbe kezd és amikor megtalálja az erről szóló tekercset az asztalához viszi és óvatosan tömzsi újaival kitekeri, majd az asztalra fekteti.* ~Ó! Igen! Ez az amiért idejötte.~ *Teszi meg a felismerést magában, miközben a kezeivel a pergament simogatja. Minden szó és értelmezés, vagy épp ábrázolás a jobb és jobb megértést próbálja Grem számára elmagyarázni. Habár nincs sok információ a pergamenen, hiszen az eredendően magát az igét tartalmazza, ezért kell keresnie egy értelmező leiratot. Ismét kutatókörútra indul és közben már az jár a fejében, hogy mi is lesz majd, ha megtanulja a konkrét varázslatot. Ahogy keresgél, végül rábukkan egy leiratra, amely ennek a konkrét varázslatnak a történetét, eredetét és használatát fejtegeti. Mivel más forrást egyelőre nem talál, így ebbe vág bele. A kissé szakadt és idő nyúzta jegyzettömb valami pár száz évvel ezelőtt élt varázsló naplója lehetett. Vagyis a szignó, a bejegyzés és az írás műfaja erre utal. Gremet azonban ez a valaki nem nagyon érdekli, így inkább belevág a gondolatainak kibontásába. A jegyzet sok sok oldalon keresztül taglalja, hogy számos, olyan szerkezet működik a világban, amelyek bonyolultságuk miatt a mágia kiegészítő erejét kell, hogy használják. Egy ilyen szerkezet. De ezen a ponton hiányzik az oldal alsó fele, így Grem nem tudja meg miről is eshetett itt szó. Tovább olvas. A következő oldalakon folytatódik a bonyolult eszközök és gépekről szóló mesék és legendák, amelyek egy régi kor letűnt építményeinek tűnnek, és olyan technológiát mutatnak, amely jelenleg már nem létezik. Ami létezik még belőle, azt a mágia hajtja és üzemelteti. Amiért ezek a régi eszközök működnek az nem más, mint ez a varázslat. Ez az, amely működteti és fenntartja. Ennek a varázslatnak ugyanis a konkrét használati területe, hogy a rossz nem működő szerkezeteket megjavítsa. Grem nyel egyet és a hatalmas agyán átfut mindaz, amit ez a konkrét ige létrehozhat. Bele sem mer gondolni, hogy mennyi elromlott, régi, sőt ősi kacat kelhet új életre általa. Ezen felül pedig olyan felhasználási lehetőségek is adottak, amelyekbe most még kár belegondolni. Abba is hagyja az olvasás, mert saját ötletei nem hagyják koncentrálni. Egy kis pihenőt és elmélkedést tart.*
1212. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-25 22:26:01
Üzenet elküldve: 2016-08-25 22:26:01
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Kiürítési parancs//
//Grombar után - 5. nap hajnal//
*Csak kacag a szavakra, tudja jól, hogy nem a szép, és bonyolult szavak embere. Közlendője általában olyan, amilyen, katonásan egyszerű.
Kézírása ellenben már-már művészi tökélyre vitt, kódexekbe illően szemrevaló rajzolat, mely magától, egyszerűen jön. Kár hogy a közölni való nem. Húzza el száját fanyalogva, és engedi tekintet a papírost, hogy inkább az őrmesterre figyeljen.*
-A kiadós reggeli a katona legjobb barátja.
*Magyarázza megjátszott, vidám okoskodással, anyáskodva lengetve villáját AL felé.*
-A pálinka pedig ezek mentén az édestestvére lehet.
*Mereng el a plafon felé bámulva.*
-Igaz. Keresgélj nyugodtan, ha körmölni nem akarsz. Csak ne törj el semmit, tudod.
*Hajol vissza a megkezdett levél fölé, immár csak szórakozottan felelgetve az őrmesternek.*
-Lehet, nem tudom. Őt sehogy, majd a nőt.
*Mered immár olyan haragosan az ívre, mintha egyenesen az keltette volna életre a holtakat.
Mit írjon, úgy mégis? Hogy sokat gondol rá? Nyilván tudja, elvégre rendszeresen küldi üzeneteit. Fejtegesse reményeit? Sorolja a "mi lett volna, ha" badarságokat? Vagy csöpögős, elcsépelt közhelyeket? Ugyan már! Hogy érzéseit vesse sorokba fel sem merül benne.
Kocogtatja türelmetlenül az asztal szélét, még meg nem találja a megfelelő szavakat.
"Őszintén sajnálom."
Elvégre, ha valamit tud a félvérről, azt biztosan, hogy ezt a kis mondatot igen szereti olvasgatni.
Kanyarít alá vigyorogva egy Z-t, és elégedetten önmagával hajtja össze a papírost, zárja viasszal, és címezi meg, hogy egy újabb üres ívet kerítve, immár megtorpanás, gondolkodás nélkül kanyarítsa rá a sorokat.
"Én, Ziana Yedhir, a városőrség hadnagya, józan belátásom birtokában."
Pillant a pálinkás üvegre, majd folytatja.
"Halálom esetén vagyonomról a következőképen rendelkezem."
És sorolja fel szépen, tételesen, megnevezve örököseit. Nincs túl sok mindene, és nem kerül túl sok név a papírra. Nestar, Taym, és Morwon. Senki mást nem tekint érdemesnek. Az alkimista kapja a bordélyt, a sötelf tőrt, a nyakában lógó hadnagyi gyűrűt, és a szobájában őrzött feljegyzéseit, receptjeit, még az óriás gazdagabb lesz egy pár zsákmányolt dobótőrrel, a városőr pedig egy ősi, karavánpihenői karddal, és Zia minden egyéb ingóságával.*
//Grombar után - 5. nap hajnal//
*Csak kacag a szavakra, tudja jól, hogy nem a szép, és bonyolult szavak embere. Közlendője általában olyan, amilyen, katonásan egyszerű.
Kézírása ellenben már-már művészi tökélyre vitt, kódexekbe illően szemrevaló rajzolat, mely magától, egyszerűen jön. Kár hogy a közölni való nem. Húzza el száját fanyalogva, és engedi tekintet a papírost, hogy inkább az őrmesterre figyeljen.*
-A kiadós reggeli a katona legjobb barátja.
*Magyarázza megjátszott, vidám okoskodással, anyáskodva lengetve villáját AL felé.*
-A pálinka pedig ezek mentén az édestestvére lehet.
*Mereng el a plafon felé bámulva.*
-Igaz. Keresgélj nyugodtan, ha körmölni nem akarsz. Csak ne törj el semmit, tudod.
*Hajol vissza a megkezdett levél fölé, immár csak szórakozottan felelgetve az őrmesternek.*
-Lehet, nem tudom. Őt sehogy, majd a nőt.
*Mered immár olyan haragosan az ívre, mintha egyenesen az keltette volna életre a holtakat.
Mit írjon, úgy mégis? Hogy sokat gondol rá? Nyilván tudja, elvégre rendszeresen küldi üzeneteit. Fejtegesse reményeit? Sorolja a "mi lett volna, ha" badarságokat? Vagy csöpögős, elcsépelt közhelyeket? Ugyan már! Hogy érzéseit vesse sorokba fel sem merül benne.
Kocogtatja türelmetlenül az asztal szélét, még meg nem találja a megfelelő szavakat.
"Őszintén sajnálom."
Elvégre, ha valamit tud a félvérről, azt biztosan, hogy ezt a kis mondatot igen szereti olvasgatni.
Kanyarít alá vigyorogva egy Z-t, és elégedetten önmagával hajtja össze a papírost, zárja viasszal, és címezi meg, hogy egy újabb üres ívet kerítve, immár megtorpanás, gondolkodás nélkül kanyarítsa rá a sorokat.
"Én, Ziana Yedhir, a városőrség hadnagya, józan belátásom birtokában."
Pillant a pálinkás üvegre, majd folytatja.
"Halálom esetén vagyonomról a következőképen rendelkezem."
És sorolja fel szépen, tételesen, megnevezve örököseit. Nincs túl sok mindene, és nem kerül túl sok név a papírra. Nestar, Taym, és Morwon. Senki mást nem tekint érdemesnek. Az alkimista kapja a bordélyt, a sötelf tőrt, a nyakában lógó hadnagyi gyűrűt, és a szobájában őrzött feljegyzéseit, receptjeit, még az óriás gazdagabb lesz egy pár zsákmányolt dobótőrrel, a városőr pedig egy ősi, karavánpihenői karddal, és Zia minden egyéb ingóságával.*
1211. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-25 21:01:57
Üzenet elküldve: 2016-08-25 21:01:57
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Kiürítési parancs//
//Grombar után - 5. nap hajnal//
*Szaporán bólogat a félvér Ziana hadnagy szavaira.*
-Úgy, úgy! Egy szónok veszett el benned.
*Fordul ő is az asztal és az azon gőzölgő étel felé, hogy a nőéhez hasonló elánnal kezdjen habzsolni. Két harapással tünteti el az első cipócskát és egy jó korty pálinkával gyűri le a falatot.*
-Mondtam én, hogy megoldod. És milyen remekül sikerült.
*Amikor a vörös írni kezd ő diszkréten elfordul. Részben azért, hogy meghagyja neki a titkait, részben pedig, hogy újfent körbejártathassa kékacél tekintetét a helyiségen.*
-Kellene még italt szerezni. Ez itt hamar elfogy.
*Bök az asztalon álló butykosra.*
-Meg hát az útra se ártana magunkkal vinni pár butéliát.
*A konyhában a szekrények és fiókok úgy állnak ahogy a félvér iménti kutakodása után hagyta. Tárva nyitva.*
-Szerinted van a vén varjúnak pincéje? Egyébként hogyan akarod rávenni az öreget, hogy mégis segítsen nekünk?
//Grombar után - 5. nap hajnal//
*Szaporán bólogat a félvér Ziana hadnagy szavaira.*
-Úgy, úgy! Egy szónok veszett el benned.
*Fordul ő is az asztal és az azon gőzölgő étel felé, hogy a nőéhez hasonló elánnal kezdjen habzsolni. Két harapással tünteti el az első cipócskát és egy jó korty pálinkával gyűri le a falatot.*
-Mondtam én, hogy megoldod. És milyen remekül sikerült.
*Amikor a vörös írni kezd ő diszkréten elfordul. Részben azért, hogy meghagyja neki a titkait, részben pedig, hogy újfent körbejártathassa kékacél tekintetét a helyiségen.*
-Kellene még italt szerezni. Ez itt hamar elfogy.
*Bök az asztalon álló butykosra.*
-Meg hát az útra se ártana magunkkal vinni pár butéliát.
*A konyhában a szekrények és fiókok úgy állnak ahogy a félvér iménti kutakodása után hagyta. Tárva nyitva.*
-Szerinted van a vén varjúnak pincéje? Egyébként hogyan akarod rávenni az öreget, hogy mégis segítsen nekünk?
1210. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-25 20:46:28
Üzenet elküldve: 2016-08-25 20:46:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Kiürítési parancs//
//Grombar után - 5. nap hajnal//
*Immár ülve, és várakozva tekinget Alra, majd fut érdeklődő tartományba vörös szemöldöke a kezdésre. Ez így akár még egy romantikus vacsora kezdete is lehetne.*
-Az Őrségre!
*Biccent rá maga is a lényegre. Majd a flaskát kapva emeli magasba.*
-A holtakra, hogy ilyen remek szórakozást biztosítanak nekünk, a mágusokra, hogy étket adtak elénk, és a civilekre, hogy tartsák magukat minél távolabb a frontunktól.
*Összegzi a számára lényeges pontokat, majd kortyol nagyot.*
-Étvágyat.
*Hadarja még oda, majd túr bele rántottájába olyan vehemenciával, mint ki már napok óta nem evett. Küldi le így az első három falatot, bőségesen harapva hozzá a cipóból, majd lassít le nagyot sóhajtva.*
-Jó lett!
*Véleményezi saját főztjét, és pakolja át a villát baljába, hogy jobbjával pennát fogva írja le az első szavakat.
"Drága Nes."
Áll meg, újabb falat erejéig.
"Ha ezen sorokat olvasod, már nem élek"
Harap újabbat, majd csak mered a papírra, nagyjából eddig tartott tudománya. Pillant fel Alra, azért reméli nem olvassa a másik Zia bizalmas, érzelmileg kitárulkozó sorait.
Majd pillant a pálinkás üvegre. Sehová sincs felróva a folytatás.*
//Grombar után - 5. nap hajnal//
*Immár ülve, és várakozva tekinget Alra, majd fut érdeklődő tartományba vörös szemöldöke a kezdésre. Ez így akár még egy romantikus vacsora kezdete is lehetne.*
-Az Őrségre!
*Biccent rá maga is a lényegre. Majd a flaskát kapva emeli magasba.*
-A holtakra, hogy ilyen remek szórakozást biztosítanak nekünk, a mágusokra, hogy étket adtak elénk, és a civilekre, hogy tartsák magukat minél távolabb a frontunktól.
*Összegzi a számára lényeges pontokat, majd kortyol nagyot.*
-Étvágyat.
*Hadarja még oda, majd túr bele rántottájába olyan vehemenciával, mint ki már napok óta nem evett. Küldi le így az első három falatot, bőségesen harapva hozzá a cipóból, majd lassít le nagyot sóhajtva.*
-Jó lett!
*Véleményezi saját főztjét, és pakolja át a villát baljába, hogy jobbjával pennát fogva írja le az első szavakat.
"Drága Nes."
Áll meg, újabb falat erejéig.
"Ha ezen sorokat olvasod, már nem élek"
Harap újabbat, majd csak mered a papírra, nagyjából eddig tartott tudománya. Pillant fel Alra, azért reméli nem olvassa a másik Zia bizalmas, érzelmileg kitárulkozó sorait.
Majd pillant a pálinkás üvegre. Sehová sincs felróva a folytatás.*
1209. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-25 20:01:58
Üzenet elküldve: 2016-08-25 20:01:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Kiürítési parancs//
//Grombar után - 5. nap hajnal//
*Halk kuncogással zárja le a végrendelet kérdését. A nő válaszát hallgatva a félvér elgondolkodik egy pillanatra, hogy Ziana élete sem lehetett mindig csupa móka és kacagás. Meg rántotta alma pálinkával. De mivel ezt a témát úgy tűnik nem fejti ki bővebben, így a félvér nem is feszegeti. Pont ahogy a hadnagykisasszony sem kérdezősködött Cotys családjáról.*
-Kiválló!
*Csapja össze a tenyerét, mikor végre a serpenyő lekerül a tűzhelyről és az asztal közepén landol. Miközben a vörös evőeszközt keres, neki eszébe ötlik a tarisznyája és benne a cipók. Elő is kotorja őket és testvériesen el is osztja kettejük között. Három cipó jut mindenkinek. Elfogadja a pálinkás üveget. Pár másodperig torkát köszörüli, csak, hogy időt nyerjen és kitaláljon valamit, de mivel semmi értelmesebb nem jut eszébe csak bele kezd, úgy találomra.*
-Hát akkor igyunk először is kettőnkre. A Városőrségre. Meg arra, hogy minél többen túléljük ezt az átkozott háborút.
*Kifogy a szóból így meghúzza a flaskát és átnyújtja a nőnek.*
-Te jössz!
*Vigyorog kárörvendően.*
//Grombar után - 5. nap hajnal//
*Halk kuncogással zárja le a végrendelet kérdését. A nő válaszát hallgatva a félvér elgondolkodik egy pillanatra, hogy Ziana élete sem lehetett mindig csupa móka és kacagás. Meg rántotta alma pálinkával. De mivel ezt a témát úgy tűnik nem fejti ki bővebben, így a félvér nem is feszegeti. Pont ahogy a hadnagykisasszony sem kérdezősködött Cotys családjáról.*
-Kiválló!
*Csapja össze a tenyerét, mikor végre a serpenyő lekerül a tűzhelyről és az asztal közepén landol. Miközben a vörös evőeszközt keres, neki eszébe ötlik a tarisznyája és benne a cipók. Elő is kotorja őket és testvériesen el is osztja kettejük között. Három cipó jut mindenkinek. Elfogadja a pálinkás üveget. Pár másodperig torkát köszörüli, csak, hogy időt nyerjen és kitaláljon valamit, de mivel semmi értelmesebb nem jut eszébe csak bele kezd, úgy találomra.*
-Hát akkor igyunk először is kettőnkre. A Városőrségre. Meg arra, hogy minél többen túléljük ezt az átkozott háborút.
*Kifogy a szóból így meghúzza a flaskát és átnyújtja a nőnek.*
-Te jössz!
*Vigyorog kárörvendően.*
1208. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-25 19:54:03
Üzenet elküldve: 2016-08-25 19:54:03
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Újabb könyvek//
*Nincs is szebb, mint amikor az egyén rádöbben, hogy mindaz, amit tett, és amit nem tett meg az bizony annak eltékozlása, amit tehetett volna. Ezekkel az érzelmekkel indult el Grem a sziklaszirtektől, de fejében végre összeállt a terv, amit már régóta hiányolt. Ennek az az egyetlen eredménye, hogy az önismereti kirándulása eredményt hozott. A mágia az, aminek az ember tartja, vagyis aminek tartani akarja. Ha túlértékelik, akkor legyőz, ha nem törődsz vele, akkor eltapos, de ha foglalkoztat és igába hajtod, akkor legyőzheted és uralkodhatsz rajta. A mágia innentől kezdve Grem szemében csak egy igás ló, amely addig szolgál, míg ki nem döglik. Alapvetően a gnóm kisérleti alanyai is csak ilyenek voltak, de a mágia volt az egyetlen területe az életnek, ahol még érzett némi tiszteletet az ismeretlen iránt. A három könyv és a megannyi elmélkedés végül meghozta az eszét és a sajátos felfogását meglelve, végül sikerült visszatalálnia önmagához. Ez felettébb megnyugtató volt, hiszen ki ne örülne, ha megtalálná a lelki békéjét. Ezért amikor visszatér, a toronyba máris felkeresi a könyvtárat és egy apró vigyor társaságába végre belevetheti magát azon részletek tanulmányozásába, amelyek a tervének részleteit rejtik. Alaposan végig nézi a könyvtár minden szegletét és azokat a könyveket emeli le a polcról, amelyek a megfelelő tudást kínálják a számára. Most már nincs is szüksége másra, mint, hogy a mechanika világába elmerülve minduntalan csak azt a témát kutassa, amely ehhez közel áll. A mechanika a gnómok egy jó nagy hányadának igaz szerelme. Amit szerelni, bütykölni, vagy szétszedni lehet, azt meg is teszik. Mindenhez érdemes hozzá kontárkodni és ha lehet saját ötletekkel kiegészíteni feljavítani, vagy épp átépíteni. Volt is belőle sok próbálna még a városi élete során. A gnóm közösségek irigy fukar kis társaságok, akik egy egy találmányt oly mohón óvtak a riválisok szeme elől, hogy a világnak meg sem mutatták. Minden nap és nap, mint nap törtek be egymáshoz, hogy titkokat és újításokat lopjanak. Grem vigyorogva nézte mind ezt, hiszen ő maga sem volt más. Ha valamit nem értett, ha valamit nem tudott, ott volt a mási, amit csak el kellett vennie. Végül is sokkalta könnyebb volt, mint fáradságos kutatómunkával magának kitalálnia. Természetesen itt csak olyan alavető apróságokról volt szó, amiket egy halandó és hozzá nem értő kontár fel sem ismer. Ilyen például egy apró fogaskerék vagy hajtókar átmérőjének pontos mérete, vagy a fém csiszolásának szögben meghatározható dőlésfoka. Minden apróság számít a gnómok világában. Még a reggeliző asztal késének asztalra helyezése is. Ennek okán a nagy feltalálók csak más népekkel osztották meg a találmányaikat, hiszen ők semmit nem értettek az egészhez, így nem is kellett félteni semmit. Grem amikor megtalálja a mágia és a mechanika témájának és kapcsolódási pontjairól szóló köteteket nagy kedvvel vág bele a feltárásba. Mindeközben agya mára a megvalósításon és annak hasznán jár.*
*Nincs is szebb, mint amikor az egyén rádöbben, hogy mindaz, amit tett, és amit nem tett meg az bizony annak eltékozlása, amit tehetett volna. Ezekkel az érzelmekkel indult el Grem a sziklaszirtektől, de fejében végre összeállt a terv, amit már régóta hiányolt. Ennek az az egyetlen eredménye, hogy az önismereti kirándulása eredményt hozott. A mágia az, aminek az ember tartja, vagyis aminek tartani akarja. Ha túlértékelik, akkor legyőz, ha nem törődsz vele, akkor eltapos, de ha foglalkoztat és igába hajtod, akkor legyőzheted és uralkodhatsz rajta. A mágia innentől kezdve Grem szemében csak egy igás ló, amely addig szolgál, míg ki nem döglik. Alapvetően a gnóm kisérleti alanyai is csak ilyenek voltak, de a mágia volt az egyetlen területe az életnek, ahol még érzett némi tiszteletet az ismeretlen iránt. A három könyv és a megannyi elmélkedés végül meghozta az eszét és a sajátos felfogását meglelve, végül sikerült visszatalálnia önmagához. Ez felettébb megnyugtató volt, hiszen ki ne örülne, ha megtalálná a lelki békéjét. Ezért amikor visszatér, a toronyba máris felkeresi a könyvtárat és egy apró vigyor társaságába végre belevetheti magát azon részletek tanulmányozásába, amelyek a tervének részleteit rejtik. Alaposan végig nézi a könyvtár minden szegletét és azokat a könyveket emeli le a polcról, amelyek a megfelelő tudást kínálják a számára. Most már nincs is szüksége másra, mint, hogy a mechanika világába elmerülve minduntalan csak azt a témát kutassa, amely ehhez közel áll. A mechanika a gnómok egy jó nagy hányadának igaz szerelme. Amit szerelni, bütykölni, vagy szétszedni lehet, azt meg is teszik. Mindenhez érdemes hozzá kontárkodni és ha lehet saját ötletekkel kiegészíteni feljavítani, vagy épp átépíteni. Volt is belőle sok próbálna még a városi élete során. A gnóm közösségek irigy fukar kis társaságok, akik egy egy találmányt oly mohón óvtak a riválisok szeme elől, hogy a világnak meg sem mutatták. Minden nap és nap, mint nap törtek be egymáshoz, hogy titkokat és újításokat lopjanak. Grem vigyorogva nézte mind ezt, hiszen ő maga sem volt más. Ha valamit nem értett, ha valamit nem tudott, ott volt a mási, amit csak el kellett vennie. Végül is sokkalta könnyebb volt, mint fáradságos kutatómunkával magának kitalálnia. Természetesen itt csak olyan alavető apróságokról volt szó, amiket egy halandó és hozzá nem értő kontár fel sem ismer. Ilyen például egy apró fogaskerék vagy hajtókar átmérőjének pontos mérete, vagy a fém csiszolásának szögben meghatározható dőlésfoka. Minden apróság számít a gnómok világában. Még a reggeliző asztal késének asztalra helyezése is. Ennek okán a nagy feltalálók csak más népekkel osztották meg a találmányaikat, hiszen ők semmit nem értettek az egészhez, így nem is kellett félteni semmit. Grem amikor megtalálja a mágia és a mechanika témájának és kapcsolódási pontjairól szóló köteteket nagy kedvvel vág bele a feltárásba. Mindeközben agya mára a megvalósításon és annak hasznán jár.*
1207. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-25 19:25:59
Üzenet elküldve: 2016-08-25 19:25:59
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Kiürítési parancs//
//Grombar után - 5. nap hajnal//
*Vigyorogva pillant vissza válla felett Alra.*
-Lehet nem is a haszon miatt csinálják. Vagy, hogy bármihez is kezdjen ki utánuk maradt. Inkább csak hogy elbúcsúzzanak, hogy kifejezzék még ott is, még akkor is gondoltak rájuk.
*Áll meg kezében a fakanállal, homlok ráncolva mered a semmibe, latolgatva saját iménti szavait, és múltját, majd rázza meg fejét.*
-Baromság.
*Tér vissza inkább a rántotta készítéshez.*
-Azért én se értek mindenhez. Koponyát például többet lékeltem, mint dinnyét. És biztosabb kézzel vágok emberi húsba, mint zöldségfélébe.
*Koncentrál erősen a kevergetésre, mert állítólag az a titka az egésznek.*
-Jahm, egyetlen hű társunk, másban sem bízhatunk eme vészterhes órán.
*Kuncog kicsit. Majd Al szavaihoz illő komolyságot tanúsít. Család, mindig kényes téma valamiért. Fordul szembe a félvérrel, tart ki egy pillantást kicsit hosszabban, de nem mond, és nem kérdez semmit. Ha Al nagyon akar úgyis mesélni fog. Akár hogy is ő fordul vissza, mert nem valami elszenesedett vackot akar falni.*
-Percek kérdése.
*Kotor még egyet a tojáson, majd kapja le a tűzről, és pakolja az egészet serpenyőstől az asztal közepére. Gyorsan kerít még tányérokat, evőeszközt.*
-Láss neki, mindjárt jövök.
*Kapja fel az egyik gyertyát és lép ki a konyhából, hogy csakhamar tintatartóval, pergamenekkel, tollakkal felszerelkezve csatlakozhasson az étkezőhöz.*
-Akkor mond te a tósztot!
*Helyezi Aldas elé a butykost, maga pedig az íróeszköz halmot rendezgeti el úgy, hogy kézre essen evés közben is.*
//Grombar után - 5. nap hajnal//
*Vigyorogva pillant vissza válla felett Alra.*
-Lehet nem is a haszon miatt csinálják. Vagy, hogy bármihez is kezdjen ki utánuk maradt. Inkább csak hogy elbúcsúzzanak, hogy kifejezzék még ott is, még akkor is gondoltak rájuk.
*Áll meg kezében a fakanállal, homlok ráncolva mered a semmibe, latolgatva saját iménti szavait, és múltját, majd rázza meg fejét.*
-Baromság.
*Tér vissza inkább a rántotta készítéshez.*
-Azért én se értek mindenhez. Koponyát például többet lékeltem, mint dinnyét. És biztosabb kézzel vágok emberi húsba, mint zöldségfélébe.
*Koncentrál erősen a kevergetésre, mert állítólag az a titka az egésznek.*
-Jahm, egyetlen hű társunk, másban sem bízhatunk eme vészterhes órán.
*Kuncog kicsit. Majd Al szavaihoz illő komolyságot tanúsít. Család, mindig kényes téma valamiért. Fordul szembe a félvérrel, tart ki egy pillantást kicsit hosszabban, de nem mond, és nem kérdez semmit. Ha Al nagyon akar úgyis mesélni fog. Akár hogy is ő fordul vissza, mert nem valami elszenesedett vackot akar falni.*
-Percek kérdése.
*Kotor még egyet a tojáson, majd kapja le a tűzről, és pakolja az egészet serpenyőstől az asztal közepére. Gyorsan kerít még tányérokat, evőeszközt.*
-Láss neki, mindjárt jövök.
*Kapja fel az egyik gyertyát és lép ki a konyhából, hogy csakhamar tintatartóval, pergamenekkel, tollakkal felszerelkezve csatlakozhasson az étkezőhöz.*
-Akkor mond te a tósztot!
*Helyezi Aldas elé a butykost, maga pedig az íróeszköz halmot rendezgeti el úgy, hogy kézre essen evés közben is.*
1206. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-25 18:01:09
Üzenet elküldve: 2016-08-25 18:01:09
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//A visszatérés//
*Ahogy visszaér a tisztásról a kövér gnóm máris sietve közelíti meg a tornyot. Ismételten nincs vesztegetni való ideje, hiszen a kitérő alatt elsajátított mozdulatok, szavak és más gyakorlati elemek bizony sokkalta előrelendítették a tanulmányait. Ennek következtében most lehetősége nyílt, hogy mindazt, amit elsajátított és a részévé válhatott ezen, nagyszerű úton, most azzal a kihagyhatatlan és páratlan lehetőséggel fejelje meg, hogy a harmadik könyvet is elolvassa. A harmadik kötet ugyanis az elmélet és a gyakorlat bizonyos ötvözeteit tárja fel és mivel a gnóm most már mindkettő birtokába jutott, ezért ezen írás csak segíteni tud a további fejlődésébe. Ennek szellemében csapja fel a könyvet és amikor átnyálazza az első tíz oldalt akkor pontosan rá is ébred arra, amit az első és a második könyv akart elmagyarázni a számára természetesen a gyakorlattal kiegészítve. Amint mindezeken túlvan és a harmadik könyv bevezetőjével végzett tart egy kis szünetet, hogy egy elmélkedés keretében végig gondolja, mi mindent kell beépítenie a gyakorlati és elméleti tudás anyagába. Az elmélkedés során felidézi a kívánt szavakat, mozdulatokat és azokat a folyamatokat, amelyek alapján megismerheti magában a mágia összetéveszthetetlen hívó szavát. Ahogyan egyszer a nagybátyjától hallotta, aki a maga nemében egy hatalmas mágus volt, hogy mindenkiben megvan a lehetőség és a potencia, hogy nagy varázsló lehessen. Ez a lehetőség pedig leginkább a gnómokra igaz, akik születésük jogán és teremtésük érdemeként a mágia gyermekeinek tekinthetők. Vallotta az öreg nagybácsi, aki azért ezt lényegesen bővebben és mesésebben fejtegette a csemetéknek. Grem az egészből persze levonta a gyakorlati következtetést, hogy a gnóm faj alkalmasabb a mágia művelésére, mint más. Természetesen ez nem azt jelentette, hogy személy szerint Gremet lekötné ez az egész, de annyi bizonyos, hogy azért leköti a dolog. Innentől kezdve pedig és mivel elemi érdekét szolgálja a fejlődés, valamint a mágiában való előrejutás, így nem is tehet mást mint, hogy szívét lelkét beleadja és koncentrál a feladatra. Ahogy a kise elmélkedésnek vége ismét a könyvhöz fordul. Most már könnyedebben halad és mivel sokkalta jártasabb már e műfajban, mint pár nappal ezelőtt, vagy mint egész eddigi életében kezdenek az alapok összerendeződni. Ennek eredményeként a szavak, a mozdulatok és a koncentrációra vonatkozó összegző részek már szinte ismerősnek hatnak Grem elméjében és szívében. Az amit a harmadik könyv tár fel előtte nem más mint a színtiszta tudás ami belülről fakad. Az a felismerés, amely akkor tör rá a gnómra, ha az megérzi a lényegét és az igazi ízét egy adott feladatnak. Ez az érzés és értés fogja most el az apró gnómot. Tudja, hogy ami előtte áll azt milyen módon kell megtennie, mi az, amit ki kell még állnia és, hogy merre kell még haladnia.*
*Ahogy visszaér a tisztásról a kövér gnóm máris sietve közelíti meg a tornyot. Ismételten nincs vesztegetni való ideje, hiszen a kitérő alatt elsajátított mozdulatok, szavak és más gyakorlati elemek bizony sokkalta előrelendítették a tanulmányait. Ennek következtében most lehetősége nyílt, hogy mindazt, amit elsajátított és a részévé válhatott ezen, nagyszerű úton, most azzal a kihagyhatatlan és páratlan lehetőséggel fejelje meg, hogy a harmadik könyvet is elolvassa. A harmadik kötet ugyanis az elmélet és a gyakorlat bizonyos ötvözeteit tárja fel és mivel a gnóm most már mindkettő birtokába jutott, ezért ezen írás csak segíteni tud a további fejlődésébe. Ennek szellemében csapja fel a könyvet és amikor átnyálazza az első tíz oldalt akkor pontosan rá is ébred arra, amit az első és a második könyv akart elmagyarázni a számára természetesen a gyakorlattal kiegészítve. Amint mindezeken túlvan és a harmadik könyv bevezetőjével végzett tart egy kis szünetet, hogy egy elmélkedés keretében végig gondolja, mi mindent kell beépítenie a gyakorlati és elméleti tudás anyagába. Az elmélkedés során felidézi a kívánt szavakat, mozdulatokat és azokat a folyamatokat, amelyek alapján megismerheti magában a mágia összetéveszthetetlen hívó szavát. Ahogyan egyszer a nagybátyjától hallotta, aki a maga nemében egy hatalmas mágus volt, hogy mindenkiben megvan a lehetőség és a potencia, hogy nagy varázsló lehessen. Ez a lehetőség pedig leginkább a gnómokra igaz, akik születésük jogán és teremtésük érdemeként a mágia gyermekeinek tekinthetők. Vallotta az öreg nagybácsi, aki azért ezt lényegesen bővebben és mesésebben fejtegette a csemetéknek. Grem az egészből persze levonta a gyakorlati következtetést, hogy a gnóm faj alkalmasabb a mágia művelésére, mint más. Természetesen ez nem azt jelentette, hogy személy szerint Gremet lekötné ez az egész, de annyi bizonyos, hogy azért leköti a dolog. Innentől kezdve pedig és mivel elemi érdekét szolgálja a fejlődés, valamint a mágiában való előrejutás, így nem is tehet mást mint, hogy szívét lelkét beleadja és koncentrál a feladatra. Ahogy a kise elmélkedésnek vége ismét a könyvhöz fordul. Most már könnyedebben halad és mivel sokkalta jártasabb már e műfajban, mint pár nappal ezelőtt, vagy mint egész eddigi életében kezdenek az alapok összerendeződni. Ennek eredményeként a szavak, a mozdulatok és a koncentrációra vonatkozó összegző részek már szinte ismerősnek hatnak Grem elméjében és szívében. Az amit a harmadik könyv tár fel előtte nem más mint a színtiszta tudás ami belülről fakad. Az a felismerés, amely akkor tör rá a gnómra, ha az megérzi a lényegét és az igazi ízét egy adott feladatnak. Ez az érzés és értés fogja most el az apró gnómot. Tudja, hogy ami előtte áll azt milyen módon kell megtennie, mi az, amit ki kell még állnia és, hogy merre kell még haladnia.*
1205. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-25 17:15:36
Üzenet elküldve: 2016-08-25 17:15:36
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Kiürítési parancs//
//Grombar után - 5. nap hajnal//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
-Na, igen. Piettinek, talán. Bár nagy kérdés mit tudna kezdeni, pár kevéssé értékes fegyverrel, meg egy szét fingott nadrággal.
*Mosolyodik el szórakozottan.*
-Ne becsüld le magad Zia! Talpra esett csaj vagy. Egy rántotta nem foghat ki rajtad.
*Némi hatásszünetet tartva rezzenéstelen ábrázattal teszi hozzá.*
-Ha mégis, akkor itt a pálinka. Az majd rendbe teszi a bélésünket.
*Az üveg után nyúl és ha a vörös átadja neki, nagyot kortyol belőle, majd óvatosan folytatja.*
-Valahol van egy bátyám és talán apám is él még, de meg sem tudom mondani hány éve nem tudok róluk semmit.
*Kezével a serpenyő felett legyezve vesz illat mintát a készülő ételből.*
-Hmm, ez tényleg jó. Mikor lesz már kész?
//Grombar után - 5. nap hajnal//
//A hozzászólás +16-os elemeket tartalmaz//
-Na, igen. Piettinek, talán. Bár nagy kérdés mit tudna kezdeni, pár kevéssé értékes fegyverrel, meg egy szét fingott nadrággal.
*Mosolyodik el szórakozottan.*
-Ne becsüld le magad Zia! Talpra esett csaj vagy. Egy rántotta nem foghat ki rajtad.
*Némi hatásszünetet tartva rezzenéstelen ábrázattal teszi hozzá.*
-Ha mégis, akkor itt a pálinka. Az majd rendbe teszi a bélésünket.
*Az üveg után nyúl és ha a vörös átadja neki, nagyot kortyol belőle, majd óvatosan folytatja.*
-Valahol van egy bátyám és talán apám is él még, de meg sem tudom mondani hány éve nem tudok róluk semmit.
*Kezével a serpenyő felett legyezve vesz illat mintát a készülő ételből.*
-Hmm, ez tényleg jó. Mikor lesz már kész?
1204. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-25 16:37:15
Üzenet elküldve: 2016-08-25 16:37:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Kiürítési parancs//
//Grombar után - 5. nap hajnal//
*Őszintén szólva nem tréfált, és igazán elemében érzi magát a fronton, csak a piát, és pasizást hiányolja. Maga is követi Al tekintetének útját, de senki sem áll az ajtóban, így tér vissza a pityeregve daraboláshoz.*
-Piettinek? Családod nincs?
*Emeli kékjeit most megállva az őrmesterre. Furcsa dolog, egymás mellett harcolnak embereivel, csak egymásra számíthatnak, mégis alig tud róluk valamit.
A választ várva, hallgatva vegyíti a serpenyőbe a kockára aprított hagymát, szalonnát, és a tűzhelyet izzítva hagyja sercegni kicsit, még tálat kerítve töri fel a tojásokat.*
-Na igen, se enni, se aludni nem sok idő jut.
*Vigyorog szélesen ezen, mintha még ezt is élvezné valahol. Közben tojás felverés, fűszerezés. Az illatok mindenképp reménykeltőek a tűzhely felől.*
-Azért ne hamarkodd el, nem szoktam sokszor ilyesmit kotyvasztani.
*Pislog kissé félve a tálba, és nyúl a flaska után.*
-Ilyesmit már gyakrabban.
*Kacsint Alra, és húzza meg újra a pálinkát, a rendszeres alkoholfogyasztók rezzenéstelen rutinjával.
Tér vissza készülő reggelijük mellé, szórakozottan kavargatva, várva a pillanatot, mikor a tojások a serpenyőbe kerülhetnek.*
//Grombar után - 5. nap hajnal//
*Őszintén szólva nem tréfált, és igazán elemében érzi magát a fronton, csak a piát, és pasizást hiányolja. Maga is követi Al tekintetének útját, de senki sem áll az ajtóban, így tér vissza a pityeregve daraboláshoz.*
-Piettinek? Családod nincs?
*Emeli kékjeit most megállva az őrmesterre. Furcsa dolog, egymás mellett harcolnak embereivel, csak egymásra számíthatnak, mégis alig tud róluk valamit.
A választ várva, hallgatva vegyíti a serpenyőbe a kockára aprított hagymát, szalonnát, és a tűzhelyet izzítva hagyja sercegni kicsit, még tálat kerítve töri fel a tojásokat.*
-Na igen, se enni, se aludni nem sok idő jut.
*Vigyorog szélesen ezen, mintha még ezt is élvezné valahol. Közben tojás felverés, fűszerezés. Az illatok mindenképp reménykeltőek a tűzhely felől.*
-Azért ne hamarkodd el, nem szoktam sokszor ilyesmit kotyvasztani.
*Pislog kissé félve a tálba, és nyúl a flaska után.*
-Ilyesmit már gyakrabban.
*Kacsint Alra, és húzza meg újra a pálinkát, a rendszeres alkoholfogyasztók rezzenéstelen rutinjával.
Tér vissza készülő reggelijük mellé, szórakozottan kavargatva, várva a pillanatot, mikor a tojások a serpenyőbe kerülhetnek.*
1203. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-25 16:19:55
Üzenet elküldve: 2016-08-25 16:19:55
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Kiürítési parancs//
//Grombar után - 5. nap hajnal//
-Rendben, akkor Zia.
*Mosolyodik el a félvér. A józanságot illető tréfán hangosan nevet majd hátra fordul, hogy ellenőrizze nem verték-e fel a mágust álmából.*
~Ha ugyan alszik és nem hallgatózik.~
*A tojásokról szóló kis előadást pedig szándékosan túl játszott érdeklődéssel kíséri, mintha legalábbis az arany készítés csodáját magyarázná neki a nő.*
-Nem, soha. Igazából nem is volt kinek írnom.
*Komorodik el hirtelen.*
-Legalább is nem tudom, hogy kinek írhatnék ilyet.
*Vállat von és félbe hagyja a szövegelést. Nem fűz további magyarázatot a dologhoz, csupán a hadnagykisasszony elé tolja a szép egyenletes kockákra vágott szalonna halmot.*
-Ez ígéretesnek látszik.
*Vált hirtelen témát és tréfásan megnyalja a szája szélét, mint egy vásott kis kölyök, ha édességet lát.*
-Éhes vagyok, mint a farkas.
//Grombar után - 5. nap hajnal//
-Rendben, akkor Zia.
*Mosolyodik el a félvér. A józanságot illető tréfán hangosan nevet majd hátra fordul, hogy ellenőrizze nem verték-e fel a mágust álmából.*
~Ha ugyan alszik és nem hallgatózik.~
*A tojásokról szóló kis előadást pedig szándékosan túl játszott érdeklődéssel kíséri, mintha legalábbis az arany készítés csodáját magyarázná neki a nő.*
-Nem, soha. Igazából nem is volt kinek írnom.
*Komorodik el hirtelen.*
-Legalább is nem tudom, hogy kinek írhatnék ilyet.
*Vállat von és félbe hagyja a szövegelést. Nem fűz további magyarázatot a dologhoz, csupán a hadnagykisasszony elé tolja a szép egyenletes kockákra vágott szalonna halmot.*
-Ez ígéretesnek látszik.
*Vált hirtelen témát és tréfásan megnyalja a szája szélét, mint egy vásott kis kölyök, ha édességet lát.*
-Éhes vagyok, mint a farkas.
1202. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-25 12:27:26
Üzenet elküldve: 2016-08-25 12:27:26
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Mágus leszek!//
// Kriyon, Myna //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nem is igazán figyel a lányra, mert hát igen, koncentrálnia kell, hogy leszedhesse a nyulat.*
- BENG! *a mana lövedék, ha minden jól megy, telibe kapja a kis nyuszmót, és onnantól már csak egy gyors mozdulat, egy szolid reccsenés, és meg is vagyunk.*
- Mondanám, hogy tálalva, de... érdemes lenne nyársra húzni valamit... *húzogatja a szemöldökét, a nyulat lóbálva. Mire megsül, valószínűleg neki is feláll újra.*
- Mehh? Ja, menj csak. *felmerül benne, hogy elmegy leskelődni, de idáig még nem fajult el; persze csak idő kérdése. Fogja a nyulat és nekiáll nyársakat eszkábálni.*
A varázsló egy határozott karlendítéssel rámutat egy célszemélyre, melynek hatására kis energialövedék indul meg az általa kijelölt célpontra, találat esetén enyhe lassító, bénító hatása van.
// Kriyon, Myna //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nem is igazán figyel a lányra, mert hát igen, koncentrálnia kell, hogy leszedhesse a nyulat.*
- BENG! *a mana lövedék, ha minden jól megy, telibe kapja a kis nyuszmót, és onnantól már csak egy gyors mozdulat, egy szolid reccsenés, és meg is vagyunk.*
- Mondanám, hogy tálalva, de... érdemes lenne nyársra húzni valamit... *húzogatja a szemöldökét, a nyulat lóbálva. Mire megsül, valószínűleg neki is feláll újra.*
- Mehh? Ja, menj csak. *felmerül benne, hogy elmegy leskelődni, de idáig még nem fajult el; persze csak idő kérdése. Fogja a nyulat és nekiáll nyársakat eszkábálni.*
A varázsló egy határozott karlendítéssel rámutat egy célszemélyre, melynek hatására kis energialövedék indul meg az általa kijelölt célpontra, találat esetén enyhe lassító, bénító hatása van.
1201. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-08-25 12:22:33
Üzenet elküldve: 2016-08-25 12:22:33
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Kiürítési parancs//
//Grombar után - 5. nap hajnal//
-Csak Zia.
*Kér inkább, mint parancsot ad a megszólításra, lassan annyian hadnagy-kisasszonyozzák, hogy elfelejti nevét. De már pakolja is le az elemózsiát, hogy az őrmester által talált palackot kaparintsa meg. Kortyol nagyot, és sóhajt is a végére.*
-Na látod egyedül ezt nem bírom a háborúban.
*Pakolja le az üveget, majd kalapját, íját, tegezét, és bújik ki a bőrvértből is.*
-A folyamatos józanságot.
*Pillant vigyorogva maga is a tojásokra.*
-De. Azt. Felteszem ezek igen ritka, értékes tojások, idősebbek, mint a nagyszüleink összesen, és elengedhetetlen kellékei a a leghatalmasabb védő varázslatoknak.
*Gúnyolódik, a mestert utánozva. Akkor is feltöri, akkor is megeszi. De előbb a hagyma. Állva dolgozik, alacsony termetéből adódóan. Ereget könnyeket bőségesen, és a síráshoz, szipogáshoz illő témát is kezd boncolgatni.*
-Al?
*Töröli meg könny-maszatos arcát.*
-Te írtál már olyan levelet? Tudod, mint a fiúk a táborban, esténként. Ilyen elbúcsúzót. A családodnak. És hogy mi legyen a dolgaiddal, ha még sem élnéd túl a harcokat.
*Bár véleménye szerint kizárt, hogy ne tudná kivágni magát bármi vészből, avagy nem is tekinti igazán komolynak a fejleményeket úgy nagy általánosságban, de a lehetőséggel számolni kell, meg ez olyan katonás dolog.
Dolgozik csendesen, hatalmas serpenyőbe kotorva a hagymát, miközben egyre biztosabb abban, ha lenne is kinek címeznie immár azokat a sorokat nem igen tudna mit írni.*
//Grombar után - 5. nap hajnal//
-Csak Zia.
*Kér inkább, mint parancsot ad a megszólításra, lassan annyian hadnagy-kisasszonyozzák, hogy elfelejti nevét. De már pakolja is le az elemózsiát, hogy az őrmester által talált palackot kaparintsa meg. Kortyol nagyot, és sóhajt is a végére.*
-Na látod egyedül ezt nem bírom a háborúban.
*Pakolja le az üveget, majd kalapját, íját, tegezét, és bújik ki a bőrvértből is.*
-A folyamatos józanságot.
*Pillant vigyorogva maga is a tojásokra.*
-De. Azt. Felteszem ezek igen ritka, értékes tojások, idősebbek, mint a nagyszüleink összesen, és elengedhetetlen kellékei a a leghatalmasabb védő varázslatoknak.
*Gúnyolódik, a mestert utánozva. Akkor is feltöri, akkor is megeszi. De előbb a hagyma. Állva dolgozik, alacsony termetéből adódóan. Ereget könnyeket bőségesen, és a síráshoz, szipogáshoz illő témát is kezd boncolgatni.*
-Al?
*Töröli meg könny-maszatos arcát.*
-Te írtál már olyan levelet? Tudod, mint a fiúk a táborban, esténként. Ilyen elbúcsúzót. A családodnak. És hogy mi legyen a dolgaiddal, ha még sem élnéd túl a harcokat.
*Bár véleménye szerint kizárt, hogy ne tudná kivágni magát bármi vészből, avagy nem is tekinti igazán komolynak a fejleményeket úgy nagy általánosságban, de a lehetőséggel számolni kell, meg ez olyan katonás dolog.
Dolgozik csendesen, hatalmas serpenyőbe kotorva a hagymát, miközben egyre biztosabb abban, ha lenne is kinek címeznie immár azokat a sorokat nem igen tudna mit írni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3787-3806