Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 37 (721. - 740. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
740. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-09-02 18:33:30
Üzenet elküldve: 2015-09-02 18:33:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegy árnyéka//
~Őket?~
*Ess itt ül nem messze, miért a többes szám? Chiari egyedül ment az erdőbe. Nem számít, nem fog ezen vitát nyitni most. Meglepő viszont a fogalmazás ahogy engedélyt kap arra hogy a félvérrel beszéljen.*
- Köszönöm.
*Azzal már kel is fel, persze előbb megkeresné Chiarit, de még ettől is megkíméli a vezér. Fogalma sincs viszont hogy merre lehet, azt meg tudja mondani hogy merre indult el, de azóta már eltelt jó néhány perc. Ahogy Kagan eltűnik Ónix Essfyhhez sétál és leül mellé, nem túl közel, de nem is túl messze. Kedves, halk hangon szól hozzá, enyhe aggodalommal keverve.*
- Jól vagy?
*Ha már fent a toronyban nem tudta ezt megkérdezni Kagan támadása miatt, hát most eljött az ideje.*
~Őket?~
*Ess itt ül nem messze, miért a többes szám? Chiari egyedül ment az erdőbe. Nem számít, nem fog ezen vitát nyitni most. Meglepő viszont a fogalmazás ahogy engedélyt kap arra hogy a félvérrel beszéljen.*
- Köszönöm.
*Azzal már kel is fel, persze előbb megkeresné Chiarit, de még ettől is megkíméli a vezér. Fogalma sincs viszont hogy merre lehet, azt meg tudja mondani hogy merre indult el, de azóta már eltelt jó néhány perc. Ahogy Kagan eltűnik Ónix Essfyhhez sétál és leül mellé, nem túl közel, de nem is túl messze. Kedves, halk hangon szól hozzá, enyhe aggodalommal keverve.*
- Jól vagy?
*Ha már fent a toronyban nem tudta ezt megkérdezni Kagan támadása miatt, hát most eljött az ideje.*
739. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-09-02 17:56:01
Üzenet elküldve: 2015-09-02 17:56:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Avalija, Dienara, Chiari//
* Való igaz, nem csak úgy ide tévedt, hanem valami vezette is őt. Történetesen a mágia, és az, hogy társain kívül másokat is "észlelt" a környéken. Fajtársa hamarabb szólítja meg és a két nő közül ő az, akit tapasztalt szeme egészségesebbnek vél. Valódi tudománya a gyógyítás és nem a mágia, de utóbbival ismerkedik már egy ideje. *
- Chiari vagyok. Néhány társammal jöttem ide és az erdőt járva úgy éreztem, hogy van még itt valaki rajtunk kívül. Mágusnak tanulok, de gyerekkorom óta a gyógyítás a szenvedélyem, ezért, inkább én kérdezném, hogy tudok-e valamiben segíteni?
* Való igaz, nem csak úgy ide tévedt, hanem valami vezette is őt. Történetesen a mágia, és az, hogy társain kívül másokat is "észlelt" a környéken. Fajtársa hamarabb szólítja meg és a két nő közül ő az, akit tapasztalt szeme egészségesebbnek vél. Valódi tudománya a gyógyítás és nem a mágia, de utóbbival ismerkedik már egy ideje. *
- Chiari vagyok. Néhány társammal jöttem ide és az erdőt járva úgy éreztem, hogy van még itt valaki rajtunk kívül. Mágusnak tanulok, de gyerekkorom óta a gyógyítás a szenvedélyem, ezért, inkább én kérdezném, hogy tudok-e valamiben segíteni?
738. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-09-02 12:51:38
Üzenet elküldve: 2015-09-02 12:51:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegy árnyéka//
*Az árnyékok lassan hosszúra nyúlnak, Kagan azonban nem enged ki.*
- Kerítsd elő őket, légy oly kedves. *utasítja Ónixot, miközben a tűzbe bámul. Ahogy a lány, ő sem haverkodik, ám az érkező kérésre nincs oka nemet mondani.*
- Nincs akadálya. *a korábbi beszélgetést sem azért akadályozta meg, mert mondjuk attól tartott, a lányok kibeszélik a méreteit és technikáját, nem is beszélve az akaraterejéről és állóképességéről. Egyszerűen csak elképesztően pofátlan időpont volt, hasonlóan pimasz módon intézve.*
- Hagyd akkor Chiarit, majd én megkeresem. *tápászkodik fel, majd indul meg arrafelé, amerre az elf nőt sejti - ha erre kap instrukciót, akkor arra, ha nem, akkor nyomokat kutatva, kissé lassabban. Nem egy nyomolvasó-zseni, de azért elég jónak minősül.*
*Eltűnve az erdőben, igyekszik felvenni a gyógyító nyomát, aki valószínűleg nem álcázta azokat, így van esélye, hogy ráakad. Hogy mégsem, annak az az oka, hogy Chiari nincs a környéken - nyomai viszont visszavezetnek a táborba. Bő tíz perc múlva tér vissza, ám nem találja ott az elfet.*
- Hmm. Bement volna a toronyba, amíg nem figyeltünk? *kérdezi, jobbára csak magától, majd visszazökken a tűz mellé, hogy újra a lángokat bámulva merenghessen. A lányok most korlátozottan érdekli csak, biztosan ki tudták beszélni, amit akartak.*
*Az árnyékok lassan hosszúra nyúlnak, Kagan azonban nem enged ki.*
- Kerítsd elő őket, légy oly kedves. *utasítja Ónixot, miközben a tűzbe bámul. Ahogy a lány, ő sem haverkodik, ám az érkező kérésre nincs oka nemet mondani.*
- Nincs akadálya. *a korábbi beszélgetést sem azért akadályozta meg, mert mondjuk attól tartott, a lányok kibeszélik a méreteit és technikáját, nem is beszélve az akaraterejéről és állóképességéről. Egyszerűen csak elképesztően pofátlan időpont volt, hasonlóan pimasz módon intézve.*
- Hagyd akkor Chiarit, majd én megkeresem. *tápászkodik fel, majd indul meg arrafelé, amerre az elf nőt sejti - ha erre kap instrukciót, akkor arra, ha nem, akkor nyomokat kutatva, kissé lassabban. Nem egy nyomolvasó-zseni, de azért elég jónak minősül.*
*Eltűnve az erdőben, igyekszik felvenni a gyógyító nyomát, aki valószínűleg nem álcázta azokat, így van esélye, hogy ráakad. Hogy mégsem, annak az az oka, hogy Chiari nincs a környéken - nyomai viszont visszavezetnek a táborba. Bő tíz perc múlva tér vissza, ám nem találja ott az elfet.*
- Hmm. Bement volna a toronyba, amíg nem figyeltünk? *kérdezi, jobbára csak magától, majd visszazökken a tűz mellé, hogy újra a lángokat bámulva merenghessen. A lányok most korlátozottan érdekli csak, biztosan ki tudták beszélni, amit akartak.*
737. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-09-02 08:06:09
Üzenet elküldve: 2015-09-02 08:06:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Avalija, Chiari//
*Miközben lelkes előadást tart a kedvenc olvasmányáról, megnyikordulnak az ajtó zsanérjai és belép rajta egy fajtársa. Szőke, nyúlánk, csinos darab. Egyenesen feléjük közelít, tekintetén látszik, hogy nem csak sétálgat, de megszólítani is tervezi őket. Be is igazolódik ez, mikor köszönésre nyitja a száját, és kellemes búgó hangján szólítja meg őket.*
-Szia. Nem, dehogy. Miben segíthetünk?
*Teszi fel a kérdést, mielőtt Béka teljesen megrémül az idegentől. Egy pillanatig még Dina fejében is megfordul, hogy a sebesült miatt érkezett a lány ilyen céltudatosan. Mintha tudta volna, hogy pontosan itt vannak, körül sem nézett miután belépett az ajtón, egyenesen ide jött.*
*Miközben lelkes előadást tart a kedvenc olvasmányáról, megnyikordulnak az ajtó zsanérjai és belép rajta egy fajtársa. Szőke, nyúlánk, csinos darab. Egyenesen feléjük közelít, tekintetén látszik, hogy nem csak sétálgat, de megszólítani is tervezi őket. Be is igazolódik ez, mikor köszönésre nyitja a száját, és kellemes búgó hangján szólítja meg őket.*
-Szia. Nem, dehogy. Miben segíthetünk?
*Teszi fel a kérdést, mielőtt Béka teljesen megrémül az idegentől. Egy pillanatig még Dina fejében is megfordul, hogy a sebesült miatt érkezett a lány ilyen céltudatosan. Mintha tudta volna, hogy pontosan itt vannak, körül sem nézett miután belépett az ajtón, egyenesen ide jött.*
736. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-09-01 22:38:33
Üzenet elküldve: 2015-09-01 22:38:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegy árnyéka//
*Chiari neki eszébe sem jut. Azaz annyira eszébe jut hogy nincsen itt, de nem igazán érdekli. Inkább szórakozik a tűzzel, gondolataival, és figyeli a torony bejáratát. Kisvártatva meg is jelennek ketten, nézi is őket egy darabig, aztán ahogy elválnak Essyt követi tekintetével és Kaganhoz csak akkor fordul vissza amikor már a férfi is helyet foglal.*
- Elment növényeket gyűjtögetni, meghagytam neki hogy ne kószáljon hallótávon kívül. Hagyott itt ennivalót.
*Látszólag már nincs nyoma a fent történteknek, esetleg annyi hogy még halvány mosoly sincs az arcán, kimért, komoly, érzelemmentes.*
- Beszélhetek vele?
*Az utolsó szónál ismét a félelf felé fordulnak szemei, de csak egy pillanatig hogy jelezze kire gondol. Nem mintha más lenne itt, de mégis. Hangját halkabbra veszi és szemöldökei kissé felkúsznak közben, próbál kissé barátságosabbnak, azaz inkább kérlelőnek hangzani. Számít arra is hogy az események fényében érzékenyen érintheti ez a téma a vezért, de most csak egy kérdést tett fel, azt talán csak szabad. Majd ha azt mondják hogy nem, akkor beletörődik. Ha meg kap egy irdatlan pofont, akkor abba is.*
*Chiari neki eszébe sem jut. Azaz annyira eszébe jut hogy nincsen itt, de nem igazán érdekli. Inkább szórakozik a tűzzel, gondolataival, és figyeli a torony bejáratát. Kisvártatva meg is jelennek ketten, nézi is őket egy darabig, aztán ahogy elválnak Essyt követi tekintetével és Kaganhoz csak akkor fordul vissza amikor már a férfi is helyet foglal.*
- Elment növényeket gyűjtögetni, meghagytam neki hogy ne kószáljon hallótávon kívül. Hagyott itt ennivalót.
*Látszólag már nincs nyoma a fent történteknek, esetleg annyi hogy még halvány mosoly sincs az arcán, kimért, komoly, érzelemmentes.*
- Beszélhetek vele?
*Az utolsó szónál ismét a félelf felé fordulnak szemei, de csak egy pillanatig hogy jelezze kire gondol. Nem mintha más lenne itt, de mégis. Hangját halkabbra veszi és szemöldökei kissé felkúsznak közben, próbál kissé barátságosabbnak, azaz inkább kérlelőnek hangzani. Számít arra is hogy az események fényében érzékenyen érintheti ez a téma a vezért, de most csak egy kérdést tett fel, azt talán csak szabad. Majd ha azt mondják hogy nem, akkor beletörődik. Ha meg kap egy irdatlan pofont, akkor abba is.*
735. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-09-01 19:03:50
Üzenet elküldve: 2015-09-01 19:03:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//A Vashegy árnyéka - Dienara és Avalija //
* Jócskán bemerészkedik az erdőben és nem is hiába. Sokféle növényből sikerült gyűjtögetni és amikből lehetett, gyökeret, magvakat tesz el. Ezeket később megpróbálja majd elültetni, hátha sikerül termeszteni majd őket. Vászontáskájában gyűlnek a dolgok és egyszer csak azon kapja magát, hogy eltelt az idő. Sebaj, a többiek meg lesznek nélküle egy ideig még. Enni és innivalót hagyott ott nekik a tűznél. Elindul vissza felé a tábortűzhöz, mert mégis csak elf, még ha nem is járta már régen az erdőt. Azért vissza találni még vissza talál. Ám eszébe jut valami. Becsukja szemét és megpróbálkozik valamivel, hátha sikerül. Elindul visszafelé, de másabb irányból, mint jött és közben nem fut össze társaival sem. Így addig megy, míg nem találkozik két ismeretlen nővel. Az egyik ember, a másik fajtája béli. *
- Üdv! Remélem nem zavarok.
A hozzászólás írója (Chiari Issanser) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.01 19:04:29
A varázsló becsukja szemét és elmormol egy rövid igét, melynek hatására bármely harminc lépésnél közelebb található élőlény jelenlétét érzékeli, annak pontos helye és faja nélkül. Az érzékelés megszűnik, amint a mágus kinyitja szemét.
* Jócskán bemerészkedik az erdőben és nem is hiába. Sokféle növényből sikerült gyűjtögetni és amikből lehetett, gyökeret, magvakat tesz el. Ezeket később megpróbálja majd elültetni, hátha sikerül termeszteni majd őket. Vászontáskájában gyűlnek a dolgok és egyszer csak azon kapja magát, hogy eltelt az idő. Sebaj, a többiek meg lesznek nélküle egy ideig még. Enni és innivalót hagyott ott nekik a tűznél. Elindul vissza felé a tábortűzhöz, mert mégis csak elf, még ha nem is járta már régen az erdőt. Azért vissza találni még vissza talál. Ám eszébe jut valami. Becsukja szemét és megpróbálkozik valamivel, hátha sikerül. Elindul visszafelé, de másabb irányból, mint jött és közben nem fut össze társaival sem. Így addig megy, míg nem találkozik két ismeretlen nővel. Az egyik ember, a másik fajtája béli. *
- Üdv! Remélem nem zavarok.
A hozzászólás írója (Chiari Issanser) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.01 19:04:29
A varázsló becsukja szemét és elmormol egy rövid igét, melynek hatására bármely harminc lépésnél közelebb található élőlény jelenlétét érzékeli, annak pontos helye és faja nélkül. Az érzékelés megszűnik, amint a mágus kinyitja szemét.
734. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-09-01 18:20:44
Üzenet elküldve: 2015-09-01 18:20:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegy árnyéka//
*Eddig tompán parázsló agressziója most kevés híján áttöri a gátat - Essfyh reagálását Ónixon akarja kamatostul leverni; egyértelmű, hogy a fiatal lány magatartásáért a sötételf nőstény kavarása a felelős! És ezért fizetnie kell!*
~ Elég! Elég. Koncentrálj. ~ *fékezi meg magában az állatot, és lassan feláll.*
- Gyere. Ne félj.
*Odalent komor képpel telepedik le a táborukban. Nem szól senkihez, csak amikor az őrséget kell eligazítani.*
- Hol van Chiari? *mert hogy feltűnik neki, hogy meglehetős hiány van a leltárban.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.01 18:28:03
*Eddig tompán parázsló agressziója most kevés híján áttöri a gátat - Essfyh reagálását Ónixon akarja kamatostul leverni; egyértelmű, hogy a fiatal lány magatartásáért a sötételf nőstény kavarása a felelős! És ezért fizetnie kell!*
~ Elég! Elég. Koncentrálj. ~ *fékezi meg magában az állatot, és lassan feláll.*
- Gyere. Ne félj.
*Odalent komor képpel telepedik le a táborukban. Nem szól senkihez, csak amikor az őrséget kell eligazítani.*
- Hol van Chiari? *mert hogy feltűnik neki, hogy meglehetős hiány van a leltárban.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.01 18:28:03
733. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-09-01 18:12:02
Üzenet elküldve: 2015-09-01 18:12:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//A Vashegy árnyéka//
*Nem tudja meddig heverhetett a padlón, de valami érdes simogatásra ébred. Nincs is kedve kinyitni a szemét egy darabig. ám mikor eszébe jut mi is történt, magától pattannak fel a pillák. Kagan látványára Essfyh villámgyorsan tornázza magát ülésbe, hogy a falhoz passzírozhassa magát, majd ugyanilyen sebességgel áll fel, hátát a falnak támasztva. De pár légvétel után sikerül kicsit megnyugodnia. Szemét bűntudattal telve veti a padlóra. Nem tudja meddig lehetett a padlón, azt sem mi történt a sötételffel. De nem meri megkérdezni, inkább tétlenül néz néha a férfira, s ha az tényleges indulásra ad jelt, elmegy az ajtóig ki rajta, le a lépcsőn. Mind ezt rettentő révetegen és óvatosan. Néha ránéz a tharg vezérre, de nem meri sokáig bámulni, s ha Kagan tekintete is rávándorol, akkor Ess gyorsan elkapja a sajátját.
Még nem érzi biztosnak a lábait, de a falba kapaszkodva valahogy le tud botorkálni a lépcsőn. Habár nem tagadja, de a férfi izmos karját is szívesen használná támasztékul, el is játszik a gondolattal, de cselekedni már nem mer.
Mikor kiérnek eléggé megkönnyebbül, hogy ott találja Ónixot, akinek látszólag semmi baja nem esett. Ha nem kap más utasítást, akkor leül a tűztől és a többiektől kicsit messzebb a fűbe, felhúzza a lábait, hogy át tudja karolni. Onnan már csak teljes erőbedobással próbálja elterelni a gondolatait, miközben mereven a füvet bámulja.*
*Nem tudja meddig heverhetett a padlón, de valami érdes simogatásra ébred. Nincs is kedve kinyitni a szemét egy darabig. ám mikor eszébe jut mi is történt, magától pattannak fel a pillák. Kagan látványára Essfyh villámgyorsan tornázza magát ülésbe, hogy a falhoz passzírozhassa magát, majd ugyanilyen sebességgel áll fel, hátát a falnak támasztva. De pár légvétel után sikerül kicsit megnyugodnia. Szemét bűntudattal telve veti a padlóra. Nem tudja meddig lehetett a padlón, azt sem mi történt a sötételffel. De nem meri megkérdezni, inkább tétlenül néz néha a férfira, s ha az tényleges indulásra ad jelt, elmegy az ajtóig ki rajta, le a lépcsőn. Mind ezt rettentő révetegen és óvatosan. Néha ránéz a tharg vezérre, de nem meri sokáig bámulni, s ha Kagan tekintete is rávándorol, akkor Ess gyorsan elkapja a sajátját.
Még nem érzi biztosnak a lábait, de a falba kapaszkodva valahogy le tud botorkálni a lépcsőn. Habár nem tagadja, de a férfi izmos karját is szívesen használná támasztékul, el is játszik a gondolattal, de cselekedni már nem mer.
Mikor kiérnek eléggé megkönnyebbül, hogy ott találja Ónixot, akinek látszólag semmi baja nem esett. Ha nem kap más utasítást, akkor leül a tűztől és a többiektől kicsit messzebb a fűbe, felhúzza a lábait, hogy át tudja karolni. Onnan már csak teljes erőbedobással próbálja elterelni a gondolatait, miközben mereven a füvet bámulja.*
732. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-09-01 16:48:42
Üzenet elküldve: 2015-09-01 16:48:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Egy üres lap//
*Arthenior említésére a lány mintha megijedt volna, csak egy pillanatig változott az arckifejezése, de Dinát kellően meglepte a reakció. Szavaival győzi meg az elfet, hogy a tekintet semmit nem jelentett.*
-Majd megismered. Futólag jártam már ott, nem rossz hely, csak kicsit nyüzsgős nekem. Munka miatt ne aggódj, mindig van valami. A fogadó szinte ki van plakátolva felkérésekkel. Én is vállaltam néhány egyszerűbb feladatot a napi betevőmért. Igazán korrektnek tűnnek ott az emberek.
*Később az olvasás kapcsán, kérdése után azonnal ráeszmél, hogy talán kicsit hülyeséget kérdezett, hisz semmire nem emlékszik a lány, de mielőtt helyesbíthetett volna, a lány lelkesen válaszol.*
~Különös, talán mégsem minden veszett el. Ez jó jel, talán gyógyítható. Akárhogy is, ezzel most nem traktálom.~
-Mágia témáján bármilyen könyvet képes vagyok rongyosra olvasni. Egyeseknek talán száraznak hathat, de néhány évvel ezelőttig én is csak szerelmes novellákat, hős-regényeket és kalandtörténeteket olvastam, de mindvégig erre a könyvre vágytam.
*Elővesz a táskájából egy meglehetősen rossz állapotú szakadt, rongyos könyvet, oldalak lógnap belőle kutyanyelvként és a címe is, a borítóval együtt szinte teljesen elkopott.*
-Mágia mint művészet. Ebből tanultam meg nagyon sok mindent, bár minél többet tudok, annál jobban látom, hogy mennyi mindent kell még tudnom.
*Taglalja lelkesen, miközben áhítattal lapozgatja a jó öreg leharcolt könyvét, amit esőben, viharban, szélben és forróságban egyaránt olvasott az utóbbi 3 évben, mióta magáénak tudhatja.*
-Eleve használtan vettem, de ennél kicsit szebb volt.
*Felemeli kékjeit a könyvből, és őszinte áhítatos mosolyt villant a lány felé.*
*Arthenior említésére a lány mintha megijedt volna, csak egy pillanatig változott az arckifejezése, de Dinát kellően meglepte a reakció. Szavaival győzi meg az elfet, hogy a tekintet semmit nem jelentett.*
-Majd megismered. Futólag jártam már ott, nem rossz hely, csak kicsit nyüzsgős nekem. Munka miatt ne aggódj, mindig van valami. A fogadó szinte ki van plakátolva felkérésekkel. Én is vállaltam néhány egyszerűbb feladatot a napi betevőmért. Igazán korrektnek tűnnek ott az emberek.
*Később az olvasás kapcsán, kérdése után azonnal ráeszmél, hogy talán kicsit hülyeséget kérdezett, hisz semmire nem emlékszik a lány, de mielőtt helyesbíthetett volna, a lány lelkesen válaszol.*
~Különös, talán mégsem minden veszett el. Ez jó jel, talán gyógyítható. Akárhogy is, ezzel most nem traktálom.~
-Mágia témáján bármilyen könyvet képes vagyok rongyosra olvasni. Egyeseknek talán száraznak hathat, de néhány évvel ezelőttig én is csak szerelmes novellákat, hős-regényeket és kalandtörténeteket olvastam, de mindvégig erre a könyvre vágytam.
*Elővesz a táskájából egy meglehetősen rossz állapotú szakadt, rongyos könyvet, oldalak lógnap belőle kutyanyelvként és a címe is, a borítóval együtt szinte teljesen elkopott.*
-Mágia mint művészet. Ebből tanultam meg nagyon sok mindent, bár minél többet tudok, annál jobban látom, hogy mennyi mindent kell még tudnom.
*Taglalja lelkesen, miközben áhítattal lapozgatja a jó öreg leharcolt könyvét, amit esőben, viharban, szélben és forróságban egyaránt olvasott az utóbbi 3 évben, mióta magáénak tudhatja.*
-Eleve használtan vettem, de ennél kicsit szebb volt.
*Felemeli kékjeit a könyvből, és őszinte áhítatos mosolyt villant a lány felé.*
731. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-09-01 15:04:29
Üzenet elküldve: 2015-09-01 15:04:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegy árnyéka//
*Hát ezt is túlélte. Kagan utasítása végén felkászálódik a földről, a régi magabiztossága helyett viszont nagyobb ívben kerüli a vezért. Legalább járása és tartása ismét a régi, nemesi, egyenes. Tenyerei is szokása szerint csípője előtt fonódnak össze, tekintetét viszont a földre fordítja, nem kívánna most a férfi szemeibe nézni.*
- Rendben.
*Még a feltápászkodása legelején hangzik a rövidke szó, aztán tényleg távozik. Az ajtón ráadásul, ami az elmúlt percek eseményeit figyelembe véve nem mindegy. Nem foglalkozik már az ájult lánykával, vélhetőleg nagyon rossz néven venné Kagan ha visszakérdezne, hogy ne foglalkozzon-e inkább vele. Így hát még be is csukja maga mögött az ajtót és elindul lefelé. Pár lépcsőfok után kezei remegni kezdenek, lábai is elbizonytalanodnak, és inkább a falnak veti hátát egy fél perc erejéig. Légzése is begyorsul ahogy feloldódik benne minden ami odafent történt. Szíve kalapál, szinte mindene reszket, millimétereken múlott hogy még egyáltalán életben van, ki tudja mi lett volna a vége ha az egyik ütés eltalálja, megállt volna a vezér vagy sem? Ha csak egy kicsit máshogy alakulnak a dolgok? Lehunyja a szemeit és összeszedi magát, mély lélegzeteket vesz, próbál megnyugodni. Már legalább tudja mire számíthat. Sajnálatos hogy a vezér is megtudta, hogy nem csak egy egyszerű kitanított írnok lányka, de ez még a jövőben talán előnyére is válhat. Vagy pont hátrányára. Még elválik. Vesz egy utolsó mély lélegzetet, kinyitja szemeit, erőt vesz magán és tovább indul lefelé.*
*Kivételesen sietősre fogja lépteit, fogalma sincs hogy Chiari még mindig az erdőben kószál-e, kiáltozott-e utána, de nem is nagyon kíváncsi erre. Visszasétál oda ahova enni ült le, és nekiáll felélesztgetni az időközben igencsak elszegényedett tábortüzüket.*
*Hát ezt is túlélte. Kagan utasítása végén felkászálódik a földről, a régi magabiztossága helyett viszont nagyobb ívben kerüli a vezért. Legalább járása és tartása ismét a régi, nemesi, egyenes. Tenyerei is szokása szerint csípője előtt fonódnak össze, tekintetét viszont a földre fordítja, nem kívánna most a férfi szemeibe nézni.*
- Rendben.
*Még a feltápászkodása legelején hangzik a rövidke szó, aztán tényleg távozik. Az ajtón ráadásul, ami az elmúlt percek eseményeit figyelembe véve nem mindegy. Nem foglalkozik már az ájult lánykával, vélhetőleg nagyon rossz néven venné Kagan ha visszakérdezne, hogy ne foglalkozzon-e inkább vele. Így hát még be is csukja maga mögött az ajtót és elindul lefelé. Pár lépcsőfok után kezei remegni kezdenek, lábai is elbizonytalanodnak, és inkább a falnak veti hátát egy fél perc erejéig. Légzése is begyorsul ahogy feloldódik benne minden ami odafent történt. Szíve kalapál, szinte mindene reszket, millimétereken múlott hogy még egyáltalán életben van, ki tudja mi lett volna a vége ha az egyik ütés eltalálja, megállt volna a vezér vagy sem? Ha csak egy kicsit máshogy alakulnak a dolgok? Lehunyja a szemeit és összeszedi magát, mély lélegzeteket vesz, próbál megnyugodni. Már legalább tudja mire számíthat. Sajnálatos hogy a vezér is megtudta, hogy nem csak egy egyszerű kitanított írnok lányka, de ez még a jövőben talán előnyére is válhat. Vagy pont hátrányára. Még elválik. Vesz egy utolsó mély lélegzetet, kinyitja szemeit, erőt vesz magán és tovább indul lefelé.*
*Kivételesen sietősre fogja lépteit, fogalma sincs hogy Chiari még mindig az erdőben kószál-e, kiáltozott-e utána, de nem is nagyon kíváncsi erre. Visszasétál oda ahova enni ült le, és nekiáll felélesztgetni az időközben igencsak elszegényedett tábortüzüket.*
730. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-09-01 14:33:02
Üzenet elküldve: 2015-09-01 14:33:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegy árnyéka//
*Artheniort csak a rend kedvéért tette hozzá, ha már alig pár napja megállapodott velük, fenn kell tartania a látszatot.*
- Esküdet fogadom, szolgálatod és segítséged köszönöm és jutalmazom, árulásod megtorlom. *egyelőre még nem sikerült kellő ordót kialakítani az ilyen ceremóniákra, ezért mindig más és más a módi, de annyi baj legyen. A lényeg, hogy most már tudják egymásról, meddig terjed a takaró, meddig lehet feszíteni a húrt.*
- Most menj. Készüljetek fel az alvásra. Holnap elindulunk vissza. *ő semmit sem vár Ónixtól, és természetesen nem bízik benne - az elmúlt napok és percek eseményei bőségesen elegendőek gyanakvása és paranoiája felébresztésére. Hogy csak egy felkapaszkodott barbár? Igen, az - de magasra fog jutni.*
*Ha a sötételf végre távozott, Kagan tekintete Essfyhre ugrik, majd savanykás mosollyal sétál az alélt lány - nem, nem lány, már nem az - mellé, hogy életre keltse.*
- Ébredj. *simít végig kemény, harcokban és munkában kérgesedett tenyerével Essfyh arcán - ez sajnos nem egy elf fiúcska puha keze.*
- Ébredj, kelj fel. Indulunk.
*Artheniort csak a rend kedvéért tette hozzá, ha már alig pár napja megállapodott velük, fenn kell tartania a látszatot.*
- Esküdet fogadom, szolgálatod és segítséged köszönöm és jutalmazom, árulásod megtorlom. *egyelőre még nem sikerült kellő ordót kialakítani az ilyen ceremóniákra, ezért mindig más és más a módi, de annyi baj legyen. A lényeg, hogy most már tudják egymásról, meddig terjed a takaró, meddig lehet feszíteni a húrt.*
- Most menj. Készüljetek fel az alvásra. Holnap elindulunk vissza. *ő semmit sem vár Ónixtól, és természetesen nem bízik benne - az elmúlt napok és percek eseményei bőségesen elegendőek gyanakvása és paranoiája felébresztésére. Hogy csak egy felkapaszkodott barbár? Igen, az - de magasra fog jutni.*
*Ha a sötételf végre távozott, Kagan tekintete Essfyhre ugrik, majd savanykás mosollyal sétál az alélt lány - nem, nem lány, már nem az - mellé, hogy életre keltse.*
- Ébredj. *simít végig kemény, harcokban és munkában kérgesedett tenyerével Essfyh arcán - ez sajnos nem egy elf fiúcska puha keze.*
- Ébredj, kelj fel. Indulunk.
729. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-09-01 14:24:38
Üzenet elküldve: 2015-09-01 14:24:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegy árnyéka//
- Rendben.
*Fordul vissza Kagan felé. Ess elájult, de mivel a vezéren kívül senki nincs itt aki láthatná, nem kell úgy tennie mintha érdekelné a sorsa.*
- Esküszöm az életemre, véremre és lelkemre, hogy a házadat fogom szolgálni, céljaidat segíteni.
*Inkább Kagan céljaira esküszik mint Arthenior dicsőségére, hiszen az ember szándékai változhatnak, sosem lehet tudni mikor vált a viszony Artheniorral háborúskodásba, akkor pedig igencsak hülyén jönne ki hogy mindkettőre felesküdött. No nem mintha számítana... úgyis megszegi majd bármelyiket ha úgy hozza az érdek. Hűség? Nemrég éppen erről beszélgettek. Ő sem az ember fogalmaként ismeri. A hűség szerinte magasabb eszme mint amit ettől a férfitól tapasztalt. Most viszont se kedve se lehetősége erről vitát nyitni, sőt a vezérrel ezek után talán soha nem is lesz. Ennél többet remélt tőle, de tényleg csupán egy felkapaszkodott barbár, semmi több. Ettől függetlenül esküje őszintének hat, már amennyire a helyzet következtében kialakult rémület engedi, hisz messze van még attól hogy visszatérjen megszokott hangja és stílusa.*
- Rendben.
*Fordul vissza Kagan felé. Ess elájult, de mivel a vezéren kívül senki nincs itt aki láthatná, nem kell úgy tennie mintha érdekelné a sorsa.*
- Esküszöm az életemre, véremre és lelkemre, hogy a házadat fogom szolgálni, céljaidat segíteni.
*Inkább Kagan céljaira esküszik mint Arthenior dicsőségére, hiszen az ember szándékai változhatnak, sosem lehet tudni mikor vált a viszony Artheniorral háborúskodásba, akkor pedig igencsak hülyén jönne ki hogy mindkettőre felesküdött. No nem mintha számítana... úgyis megszegi majd bármelyiket ha úgy hozza az érdek. Hűség? Nemrég éppen erről beszélgettek. Ő sem az ember fogalmaként ismeri. A hűség szerinte magasabb eszme mint amit ettől a férfitól tapasztalt. Most viszont se kedve se lehetősége erről vitát nyitni, sőt a vezérrel ezek után talán soha nem is lesz. Ennél többet remélt tőle, de tényleg csupán egy felkapaszkodott barbár, semmi több. Ettől függetlenül esküje őszintének hat, már amennyire a helyzet következtében kialakult rémület engedi, hisz messze van még attól hogy visszatérjen megszokott hangja és stílusa.*
728. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-09-01 13:21:10
Üzenet elküldve: 2015-09-01 13:21:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegy árnyéka//
*Halk puffanás hátulról, ahogy Essfyh agya egy időre teljesen elvonatkoztat a valóságtól. Nem fordul meg, hanem kissé ellép oldalra, hogy lássa, mi történt - Ónix, ha akar, most elszaladhat, de ez eddig is opció volt. A vezér lassan visszafordul a nő felé, és komoran mered rá, ugyanis a gondolat igaz: Kagan Thargodar képes lenne (ahogy a múltban képes volt) bárkit megölni csak azért, hogy fenntartsa a tiszteletet és a félelmet maga körül. És a rendet.*
- A Vashegy hatalmára, a Thargodar Ház szolgálatára, Arthenior dicsőségére, életedre... véredre és a lelkedre... *Véreskü. Legkésőbb itt kell rádöbbennie Ónixnak arra, hogy nem a Szilánkok kis mágustanonca itt a lényeg, és hogy Kagan Thargodar nem alkalmi szeretője előtti "púposkádból" teszi, amit tesz. Az ok egész más: a sötételf egy lánc része akar lenni, márpedig a lánc pontosan annyira erős, mint a leggyengébb szeme.*
- Jól vigyázz, most még elmehetsz. Ha csalatkoznom kell benned... azt fogod kívánni, bár meg se születtél volna. *ha csak ketten lettek volna, valószínűleg agyba-főbe verte volna Ónixot, aztán kidobja az ablakon, de most, hogy majdnem főnemesnek számít, vigyázni kell a tanúkra.*
*Halk puffanás hátulról, ahogy Essfyh agya egy időre teljesen elvonatkoztat a valóságtól. Nem fordul meg, hanem kissé ellép oldalra, hogy lássa, mi történt - Ónix, ha akar, most elszaladhat, de ez eddig is opció volt. A vezér lassan visszafordul a nő felé, és komoran mered rá, ugyanis a gondolat igaz: Kagan Thargodar képes lenne (ahogy a múltban képes volt) bárkit megölni csak azért, hogy fenntartsa a tiszteletet és a félelmet maga körül. És a rendet.*
- A Vashegy hatalmára, a Thargodar Ház szolgálatára, Arthenior dicsőségére, életedre... véredre és a lelkedre... *Véreskü. Legkésőbb itt kell rádöbbennie Ónixnak arra, hogy nem a Szilánkok kis mágustanonca itt a lényeg, és hogy Kagan Thargodar nem alkalmi szeretője előtti "púposkádból" teszi, amit tesz. Az ok egész más: a sötételf egy lánc része akar lenni, márpedig a lánc pontosan annyira erős, mint a leggyengébb szeme.*
- Jól vigyázz, most még elmehetsz. Ha csalatkoznom kell benned... azt fogod kívánni, bár meg se születtél volna. *ha csak ketten lettek volna, valószínűleg agyba-főbe verte volna Ónixot, aztán kidobja az ablakon, de most, hogy majdnem főnemesnek számít, vigyázni kell a tanúkra.*
727. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-09-01 10:55:11
Üzenet elküldve: 2015-09-01 10:55:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegy árnyéka//
*A helyzet kifejezetten csendesedni látszik, ránézésre legalábbis, de tudja ő jól hogy egy pillanat alatt változhat minden. Ennek megfelelően mit sem változik lelkiállapota, de Kagan válaszol, méghozzá kielégítően. Kérdés már csak az, hogy el lehet-e hinni a szavát? Mi oka lenne viszont hazudni? Ha meg akarná ölni megtehetné. Sőt, már megtette volna. Elmehetne hát, de hová menne? Nagyon jó neki itt is, még ha ezentúl kissé jobban oda kell figyelnie arra amit mond és le kell tennie valami idióta esküt ami meg aztán úgysem számít neki semmit sem. Közben az is eszébe jut hogy talán ha csak ketten lettek volna, akkor nem bőszült volna így fel a vezér, kizárólag Essfyh miatt tette amit tett, mert fent kell tartania a megkérdőjelezhetetlen és félnivaló ó nagy Tharg "király" látszatát az "alattvalók" előtt.*
- Mire kell esküdnöm?
*Hangja megadó és elfogadó, kezei is lassan elindulnak lefelé, de abban biztos hogy nem lenne elég ha csak annyit mondana hogy "Esküszöm.", ezért fel kell tennie még ezt az utolsó kérdést. Azért jó tudni hogy adott volna lehetőséget a távozásra. Fontos részlet ez is, egy újabb csepp információ amit begyűjthet az ember jelleméről. Alig fejeti be viszont a szavait már hallja is a puffanást, nem volt ideje Essfyht figyelni de most felé kapja a fejét, tenni viszont nem tesz mást, jelenleg nincs olyan helyzetben hogy meg merjen mozdulni.*
A hozzászólás írója (Sylthyriel Eoul'renor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.01 11:01:30
*A helyzet kifejezetten csendesedni látszik, ránézésre legalábbis, de tudja ő jól hogy egy pillanat alatt változhat minden. Ennek megfelelően mit sem változik lelkiállapota, de Kagan válaszol, méghozzá kielégítően. Kérdés már csak az, hogy el lehet-e hinni a szavát? Mi oka lenne viszont hazudni? Ha meg akarná ölni megtehetné. Sőt, már megtette volna. Elmehetne hát, de hová menne? Nagyon jó neki itt is, még ha ezentúl kissé jobban oda kell figyelnie arra amit mond és le kell tennie valami idióta esküt ami meg aztán úgysem számít neki semmit sem. Közben az is eszébe jut hogy talán ha csak ketten lettek volna, akkor nem bőszült volna így fel a vezér, kizárólag Essfyh miatt tette amit tett, mert fent kell tartania a megkérdőjelezhetetlen és félnivaló ó nagy Tharg "király" látszatát az "alattvalók" előtt.*
- Mire kell esküdnöm?
*Hangja megadó és elfogadó, kezei is lassan elindulnak lefelé, de abban biztos hogy nem lenne elég ha csak annyit mondana hogy "Esküszöm.", ezért fel kell tennie még ezt az utolsó kérdést. Azért jó tudni hogy adott volna lehetőséget a távozásra. Fontos részlet ez is, egy újabb csepp információ amit begyűjthet az ember jelleméről. Alig fejeti be viszont a szavait már hallja is a puffanást, nem volt ideje Essfyht figyelni de most felé kapja a fejét, tenni viszont nem tesz mást, jelenleg nincs olyan helyzetben hogy meg merjen mozdulni.*
A hozzászólás írója (Sylthyriel Eoul'renor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.01 11:01:30
726. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-31 22:12:51
Üzenet elküldve: 2015-08-31 22:12:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//A Vashegy árnyéka//
*Essfyh szaggatottan veszi be a levegőt, ahogy a helyzet végre csitulni kezd. nem meri elhinni, hogy bárki ekkora kegyetlenségre képes. Márpedig Kagan szavai és hangsúlya nagyon azt sugallják, hogy képes lenne bárkit megölni csak azért, hogy fenntartsa a tiszteletet és a félelmet maga körül. Ez pedig egy cseppet sem nyugtatja meg a fiatal lányt. Persze van valami vonzó abban, ha egy férfi határozott és képes megvédeni a hölgyeket, legyen az a hölgy akárki, egy alkalmi partner vagy egy komoly kapcsolat. De ez nem jelenti azt Essfyh számára, hogy Kagan bárkit bánthat, még ha szerinte jogosan is teszi. Így hát akár sötételfről, tiszteletre képtelen alattvalóról van is szó. a fél-elf nem nézheti tétlenül. Elég trauma volt az az eseménysor, ami mind ezt kiváltotta, majd hogy eddig sem tudta rávenni magát a segítségre. Ez neki az utolsó csepp a pohárban a mai nap folyamán, s ki tudja nyomja-e még valami a lelkét, de végső soron szeme elé fekete pöttyök kezdenek el beúszni, majd az egész környék elsötétül. A lány teste tompa puffanással érkezik a padlóra. *
*Essfyh szaggatottan veszi be a levegőt, ahogy a helyzet végre csitulni kezd. nem meri elhinni, hogy bárki ekkora kegyetlenségre képes. Márpedig Kagan szavai és hangsúlya nagyon azt sugallják, hogy képes lenne bárkit megölni csak azért, hogy fenntartsa a tiszteletet és a félelmet maga körül. Ez pedig egy cseppet sem nyugtatja meg a fiatal lányt. Persze van valami vonzó abban, ha egy férfi határozott és képes megvédeni a hölgyeket, legyen az a hölgy akárki, egy alkalmi partner vagy egy komoly kapcsolat. De ez nem jelenti azt Essfyh számára, hogy Kagan bárkit bánthat, még ha szerinte jogosan is teszi. Így hát akár sötételfről, tiszteletre képtelen alattvalóról van is szó. a fél-elf nem nézheti tétlenül. Elég trauma volt az az eseménysor, ami mind ezt kiváltotta, majd hogy eddig sem tudta rávenni magát a segítségre. Ez neki az utolsó csepp a pohárban a mai nap folyamán, s ki tudja nyomja-e még valami a lelkét, de végső soron szeme elé fekete pöttyök kezdenek el beúszni, majd az egész környék elsötétül. A lány teste tompa puffanással érkezik a padlóra. *
725. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-31 21:49:40
Üzenet elküldve: 2015-08-31 21:49:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegy árnyéka//
*Kagan nem idegen, az túl nagy luxus lenne - ám nem tűrheti, hogy tekintélyét és elsőségét bárki is, a legkisebb mértékben megkérdőjelezze. Az uralom így működik, állandó feszültségben tartással. Egyébiránt Kagan sem érti, hogy racionális, hideg elmével mégis mit várhatott Ónix ettől a találkától, de arra jut, hogy egyrészt a sötételfek amúgy sem valami agyasak, másrészt a nőnek a féltékenység elvette az eszét. De féltékenység ide, irigység oda, még a Szellemjáró sem vonhatná kérdőre ilyen hangon, nem egy idegen fekete elf rima.*
*Nem pillant hátra Essfyh felé, pedig az elfojtott és kordában tartott agresszió mindig kihozza belőle a kanos húszévest. Ám erővel eltereli a figyelmét az ágy végében rettegő leány képétől, és minden idegszálával a mélységi lányra fókuszál.*
- Igen. Egyszer. Onnantól viszont jobb, ha kerülsz. *egyrészt Kagant, másrészt uradalmát - nem tetszik neki ez a "munkaviszony", ahol a melós visszapofázik, és olyan dolgokba üti az orrát, amihez semmi köze.*
*Meg sem moccan a válasz után, Ónix feleletét várja. Akárcsak egy ősi kőszobor a hegyek rejtekében, moccanatlanul áll, de egész testtartásából, tekintetéből, nyaka állásából sugárzik valami fenyegető. Ónix bizalmi állásra jelentkezett, és az így láthatóan nem tud működni - vagy teljesen benne van, vagy nincs tovább út felfelé a Vashegyen.*
*Kagan nem idegen, az túl nagy luxus lenne - ám nem tűrheti, hogy tekintélyét és elsőségét bárki is, a legkisebb mértékben megkérdőjelezze. Az uralom így működik, állandó feszültségben tartással. Egyébiránt Kagan sem érti, hogy racionális, hideg elmével mégis mit várhatott Ónix ettől a találkától, de arra jut, hogy egyrészt a sötételfek amúgy sem valami agyasak, másrészt a nőnek a féltékenység elvette az eszét. De féltékenység ide, irigység oda, még a Szellemjáró sem vonhatná kérdőre ilyen hangon, nem egy idegen fekete elf rima.*
*Nem pillant hátra Essfyh felé, pedig az elfojtott és kordában tartott agresszió mindig kihozza belőle a kanos húszévest. Ám erővel eltereli a figyelmét az ágy végében rettegő leány képétől, és minden idegszálával a mélységi lányra fókuszál.*
- Igen. Egyszer. Onnantól viszont jobb, ha kerülsz. *egyrészt Kagant, másrészt uradalmát - nem tetszik neki ez a "munkaviszony", ahol a melós visszapofázik, és olyan dolgokba üti az orrát, amihez semmi köze.*
*Meg sem moccan a válasz után, Ónix feleletét várja. Akárcsak egy ősi kőszobor a hegyek rejtekében, moccanatlanul áll, de egész testtartásából, tekintetéből, nyaka állásából sugárzik valami fenyegető. Ónix bizalmi állásra jelentkezett, és az így láthatóan nem tud működni - vagy teljesen benne van, vagy nincs tovább út felfelé a Vashegyen.*
724. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-31 19:13:14
Üzenet elküldve: 2015-08-31 19:13:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Egy üres lap//
*Figyelmesen, mint az egyetlen létező, szavahihető forrást hallgatja a nőt. Van amit nem ért, van ami nem tetszik neki az elhangzottakból. Mennyi idő lehet a kicsi? egy óra, ma este, több nap? Végül is mindegy, nincs neki semmi sietős dolga.
Arthenior. Na oda pont nem vágyik vissza. Pislog is kettőt ijedten, de hamar nyugszik le. Álcája több, mint tökéletes, kétséges, hogy bárki is tündérnek, vagy sötételfnek nézné. Szóval efelől is nyugodt lehet, és talán még szerelmét is láthatná, lopva, futólag. Vonja meg hát vállát végül a célirányra, hisz a városra sem emlékezhet.*
-Egyik város pont olyan, mint a másik. Ismeretlen előttem.
*Mosolyog hozzá, kissé erőltetetten, és hallgatja a további beszámolót. Kezdetben együtt érző szomorúság csillog szemében, majd már bátorítóan csillognak zöldjei.*
-Biztos nagyon ügyes leszel.
*Sóhajt maga is.*
-De én mit kezdjek? Legyekre még sem vadászhatok.
*Visszakanyarodva az olvasnivalók témájához, már lelkesen kezd csacsogni, kicsit kiesve az amnéziás szerepéből.*
-Persze! A szerelmes történetek, meg az olyanok, amiben a Jó győz, és elnyeri jutalmát. Amiben tündérek vannak, csodálatos kívánságok, és mindig boldog a befejezésük.
*A kenyérből tör egy darabkát, a többit visszaadva kezd el falatozni, igen aprócskákat harapva, hosszasan rágva, mint nemes kisasszonyok egy előkelő fogadáson. Az első adagot lenyelve, finom mozdulattal törölve meg ajkát kérdez vissza.*
-És neked? Elmondod a kedvenced?
*Figyelmesen, mint az egyetlen létező, szavahihető forrást hallgatja a nőt. Van amit nem ért, van ami nem tetszik neki az elhangzottakból. Mennyi idő lehet a kicsi? egy óra, ma este, több nap? Végül is mindegy, nincs neki semmi sietős dolga.
Arthenior. Na oda pont nem vágyik vissza. Pislog is kettőt ijedten, de hamar nyugszik le. Álcája több, mint tökéletes, kétséges, hogy bárki is tündérnek, vagy sötételfnek nézné. Szóval efelől is nyugodt lehet, és talán még szerelmét is láthatná, lopva, futólag. Vonja meg hát vállát végül a célirányra, hisz a városra sem emlékezhet.*
-Egyik város pont olyan, mint a másik. Ismeretlen előttem.
*Mosolyog hozzá, kissé erőltetetten, és hallgatja a további beszámolót. Kezdetben együtt érző szomorúság csillog szemében, majd már bátorítóan csillognak zöldjei.*
-Biztos nagyon ügyes leszel.
*Sóhajt maga is.*
-De én mit kezdjek? Legyekre még sem vadászhatok.
*Visszakanyarodva az olvasnivalók témájához, már lelkesen kezd csacsogni, kicsit kiesve az amnéziás szerepéből.*
-Persze! A szerelmes történetek, meg az olyanok, amiben a Jó győz, és elnyeri jutalmát. Amiben tündérek vannak, csodálatos kívánságok, és mindig boldog a befejezésük.
*A kenyérből tör egy darabkát, a többit visszaadva kezd el falatozni, igen aprócskákat harapva, hosszasan rágva, mint nemes kisasszonyok egy előkelő fogadáson. Az első adagot lenyelve, finom mozdulattal törölve meg ajkát kérdez vissza.*
-És neked? Elmondod a kedvenced?
723. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-31 18:10:56
Üzenet elküldve: 2015-08-31 18:10:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegy árnyéka//
*Egy fokkal jobb a helyzet mint a hirtelen ugrás után várta, viszont egy fokkal rosszabb is egyben. Legalább kifejezetten kapkodnia nem kell, támadás sem érkezik, annál közelebb van már viszont az ablak és Kagan utalása eléggé egyértelműen hangzik, neki legalábbis. A parancs elhangzása után vet egy gyors pillantást a válla fölött a mélység felé. Talán... talán sikerülne épségben lemásznia. Mászatták őt eleget odalent... mégis más ha valaki gyakorol mintha az élete múlna rajta, és most van még kiút, nem kell mindenáron kockáztatnia. Meg hát, elkezd szép lassan lemászni, Kagan meg hozzávág egy széket az ablakból... Azzal sem jár jobban. Egy pillanat csupán amíg válla felett hátranéz aztán vissza, kezei még mindig ugyanúgy előre szegezve mint eddig. Térde hajlik, nem sietve, inkább óvatosan, de nem a saját épsége végett hanem mert közben is szemmel tartaná az embert és nem javallott hirtelen mozdulatokat tenni amikor valaki éppen megadja magát. Ahogy közeledik a talaj előbb jobb kezét engedi le hogy a földre támassza és ezután érkeznek térdei is, aztán ismét felemelheti tenyerét a másik mellé.*
- Ha elmennék...
*Kezdi halkan, továbbra is riadt szemekkel és aggódó hangon.*
-... hagynád hogy épségben elhagyjam uradalmad?
*Nem jut eszébe hogy a "takarodj" az ablakon kihajítást jelenthetné. Szemmel láthatóan tart a fickótól és attól hogy mi fog történni vele, de eddig engedelmeskedett, letérdelt ahogy... "kérték"... Ő nem fog meghalni "önérzetességből". Ha ezen múlik hát letérdel, teljesen mindegy neki ki mit hisz róla emiatt. A becsület meg a hasonló öngyilkos gondolatok távol állnak tőle. Azt mutatja amit a túléléshez mutatnia kell, de szerinte igen fontos kérdés amit feltett. Semmilyen esküt nem áll szándékában letenni, ha hagynak neki választást. Munkaviszonyban voltak, a vezértől helyet kapott és élelmet, lehetőséget, amiért cserébe dolgozott neki. Esküről eddig szó sem volt. Szabad lényként követte Kagant és ezután is vagy szabad lényként követné, vagy szabad lényként hagyná el. Ha viszont arról van szó hogy meghal ha nem esküszik hűséget, hát akkor esküszik ő akármit, úgyis csak szavak ezek. Semmi isteni védelemmel vagy kötelezettséggel nem jár, ha megesküszik hogy nem öl meg valakit, attól még ugyanúgy fog rajta a szívébe lőtt nyílvessző mintha nem esküdött volna. Ő a szavát szegi, a másik meghal.*
*Ha Kagan hajlandó anélkül válaszolni hogy bármi támadó mozdulatot tenne akkor legalább rövid ideig békésebb keretek között folytatódik az incidens és meghallgatja aztán majd dönt.*
*Ha viszont indulna a férfi keze, lába, vagy bármi mást csinálna ami fájdalmat vagy közvetlen fenyegetést jelent (teszem azt mondjuk megragadná hogy kihajítsa az ablakon), akkor igyekszik még a mozdulat legelején a kiabálásával megakasztani a szándékot.*
- Esküszöm! Esküszöm csak hagyd abba!
A hozzászólás írója (Sylthyriel Eoul'renor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.31 18:17:06
*Egy fokkal jobb a helyzet mint a hirtelen ugrás után várta, viszont egy fokkal rosszabb is egyben. Legalább kifejezetten kapkodnia nem kell, támadás sem érkezik, annál közelebb van már viszont az ablak és Kagan utalása eléggé egyértelműen hangzik, neki legalábbis. A parancs elhangzása után vet egy gyors pillantást a válla fölött a mélység felé. Talán... talán sikerülne épségben lemásznia. Mászatták őt eleget odalent... mégis más ha valaki gyakorol mintha az élete múlna rajta, és most van még kiút, nem kell mindenáron kockáztatnia. Meg hát, elkezd szép lassan lemászni, Kagan meg hozzávág egy széket az ablakból... Azzal sem jár jobban. Egy pillanat csupán amíg válla felett hátranéz aztán vissza, kezei még mindig ugyanúgy előre szegezve mint eddig. Térde hajlik, nem sietve, inkább óvatosan, de nem a saját épsége végett hanem mert közben is szemmel tartaná az embert és nem javallott hirtelen mozdulatokat tenni amikor valaki éppen megadja magát. Ahogy közeledik a talaj előbb jobb kezét engedi le hogy a földre támassza és ezután érkeznek térdei is, aztán ismét felemelheti tenyerét a másik mellé.*
- Ha elmennék...
*Kezdi halkan, továbbra is riadt szemekkel és aggódó hangon.*
-... hagynád hogy épségben elhagyjam uradalmad?
*Nem jut eszébe hogy a "takarodj" az ablakon kihajítást jelenthetné. Szemmel láthatóan tart a fickótól és attól hogy mi fog történni vele, de eddig engedelmeskedett, letérdelt ahogy... "kérték"... Ő nem fog meghalni "önérzetességből". Ha ezen múlik hát letérdel, teljesen mindegy neki ki mit hisz róla emiatt. A becsület meg a hasonló öngyilkos gondolatok távol állnak tőle. Azt mutatja amit a túléléshez mutatnia kell, de szerinte igen fontos kérdés amit feltett. Semmilyen esküt nem áll szándékában letenni, ha hagynak neki választást. Munkaviszonyban voltak, a vezértől helyet kapott és élelmet, lehetőséget, amiért cserébe dolgozott neki. Esküről eddig szó sem volt. Szabad lényként követte Kagant és ezután is vagy szabad lényként követné, vagy szabad lényként hagyná el. Ha viszont arról van szó hogy meghal ha nem esküszik hűséget, hát akkor esküszik ő akármit, úgyis csak szavak ezek. Semmi isteni védelemmel vagy kötelezettséggel nem jár, ha megesküszik hogy nem öl meg valakit, attól még ugyanúgy fog rajta a szívébe lőtt nyílvessző mintha nem esküdött volna. Ő a szavát szegi, a másik meghal.*
*Ha Kagan hajlandó anélkül válaszolni hogy bármi támadó mozdulatot tenne akkor legalább rövid ideig békésebb keretek között folytatódik az incidens és meghallgatja aztán majd dönt.*
*Ha viszont indulna a férfi keze, lába, vagy bármi mást csinálna ami fájdalmat vagy közvetlen fenyegetést jelent (teszem azt mondjuk megragadná hogy kihajítsa az ablakon), akkor igyekszik még a mozdulat legelején a kiabálásával megakasztani a szándékot.*
- Esküszöm! Esküszöm csak hagyd abba!
A hozzászólás írója (Sylthyriel Eoul'renor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.31 18:17:06
722. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-31 17:39:57
Üzenet elküldve: 2015-08-31 17:39:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 340
OOC üzenetek: 194
Játékstílus: Megfontolt
//A Vashegy árnyéka//
*Essfyh kétségbeesetten figyeli a jelenetet. Nem akarja, hogy Kagan fájdalmat okozzon a nőnek, hiszen a vezér mégis csak erősebb lehet nála. Hiszen Esst is hogy felkapta, hogy a párkányról az ágyba vigye. Habár ezt egy lényegesen alacsonyabb és gyengébb fiú is megtehetné, a fél-elf lány annyira könnyű. De ettől függetlenül már csak ránézésre is érezhető a tharg vezérből áradó erő, Essfyhnek pedig elég közelről sikerült ezt megtapasztalnia nem is olyan régen. Nem is csoda, hogyha kissé igazságtalannak érzi a helyzetet Ónix és Kagan között. Az is igaz, hogy nem tudja milyen kettejük kapcsolata, de ezek alapján a sötételf beosztott lehet, hogyha a férfi ennyire felkapta viselkedésén a vizet. Ahogy a dolgok alakulnak Essfyh nem is érti, mit gondolt Ónix mikor bejött ide.
A lány rémülten kapja szája elé a kezét, amikor Kagan ütései nem találnak, kikerekedett szemekkel figyeli kettejük táncát. Kellemetlenül érzi magát a helyzet miatt, hiszen olyan pitiáner dolognak tűnik egy satnya fél-elf megerőszakolása ahhoz a jelenethez képest, amit Ónix váltott ki Kaganból. Persze Essfyhnek ez belülről sokkal nagyobb megrázkódtatás, de gondolataiban nem hiszi, hogy a külvilágot ez egy cseppet is érdekelné.
Magában kérleli a lányt, hogy térdeljen le, ha a vezér kéri, hadd mehessenek tovább dolgukra és felejthessék el ezt az egészet. Maga is fél a thargtól, fél, hogy esetleg ő lesz a következő. De ez a félelem tiszteletet és csodálatot szül. Felemelő érzés egy olyan férfi közelében lenni, aki ilyen méltóságteljes és tekintélyt parancsoló.
Mindenesetre lábai csak hátrafelé viszik, egészen az ágy melletti falig, aminek nekidől ereje fogytán. Mélyen nyeli a levegőt ahogy bírja, onnan figyeli az eseményeket, s kis híja van, hogy nem sírja el újra magát az aggodalomtól.*
*Essfyh kétségbeesetten figyeli a jelenetet. Nem akarja, hogy Kagan fájdalmat okozzon a nőnek, hiszen a vezér mégis csak erősebb lehet nála. Hiszen Esst is hogy felkapta, hogy a párkányról az ágyba vigye. Habár ezt egy lényegesen alacsonyabb és gyengébb fiú is megtehetné, a fél-elf lány annyira könnyű. De ettől függetlenül már csak ránézésre is érezhető a tharg vezérből áradó erő, Essfyhnek pedig elég közelről sikerült ezt megtapasztalnia nem is olyan régen. Nem is csoda, hogyha kissé igazságtalannak érzi a helyzetet Ónix és Kagan között. Az is igaz, hogy nem tudja milyen kettejük kapcsolata, de ezek alapján a sötételf beosztott lehet, hogyha a férfi ennyire felkapta viselkedésén a vizet. Ahogy a dolgok alakulnak Essfyh nem is érti, mit gondolt Ónix mikor bejött ide.
A lány rémülten kapja szája elé a kezét, amikor Kagan ütései nem találnak, kikerekedett szemekkel figyeli kettejük táncát. Kellemetlenül érzi magát a helyzet miatt, hiszen olyan pitiáner dolognak tűnik egy satnya fél-elf megerőszakolása ahhoz a jelenethez képest, amit Ónix váltott ki Kaganból. Persze Essfyhnek ez belülről sokkal nagyobb megrázkódtatás, de gondolataiban nem hiszi, hogy a külvilágot ez egy cseppet is érdekelné.
Magában kérleli a lányt, hogy térdeljen le, ha a vezér kéri, hadd mehessenek tovább dolgukra és felejthessék el ezt az egészet. Maga is fél a thargtól, fél, hogy esetleg ő lesz a következő. De ez a félelem tiszteletet és csodálatot szül. Felemelő érzés egy olyan férfi közelében lenni, aki ilyen méltóságteljes és tekintélyt parancsoló.
Mindenesetre lábai csak hátrafelé viszik, egészen az ágy melletti falig, aminek nekidől ereje fogytán. Mélyen nyeli a levegőt ahogy bírja, onnan figyeli az eseményeket, s kis híja van, hogy nem sírja el újra magát az aggodalomtól.*
721. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2015-08-31 17:19:24
Üzenet elküldve: 2015-08-31 17:19:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegy árnyéka//
//Aktív elfogadva//
*Ónix láthatóan számít a támadásra, de Kagan nem lát bele a fejekbe. A védekező technika, amivel a sötételf elmozog, már ismerősebb - Harath és Dharren is hasonló módon küzd, ha szorul a hurok. Meglepni nem tudja a nőstényt, mert az pontosan tudta, mit fog elérni a szájalásával; viszont gyorsabb és robbanékonyabb a lánynál, amellett ő is készült a támadásra már onnantól, hogy Ónix nem mozdult a kellő irányba és szájalni kezdett.*
*Az ütései, már a gyomorszájra mért, célt téveszt, a jobb kezes lengőhoroggal azonban, ha nem is sikerül levernie azt térdig, de az ablak felé tudja kényszeríteni a nőstényt. Ismeri ezeket a trükköket, és tudja, hogy ez a fajta koncentrálás nem tartható fenn sokáig, egy ideig nem kell tartania tőle. Tompán parázsló szemeit Ónixon tartja, és lassan szorítja az ablak felé.*
- Halálosan nyugodt vagyok. Halálosan. *végül, mikor már kellőnek érzi a pozíciót, halk, fenyegető hangon szólal, mint a távoli tompa égzengés.*
- Térdre. *egyetlen egyszer mondja el, és ha másodperceken belül nem kap megfelelő reakciót, azonnal támad. Ha mégis megtörténik a térdre rogyás...*
- Térdre, jobbágyom. És esküdj... vagy takarodj. *nem fog többet önérzetes mélységi nőkkel vesződni, ha nem tetszik a rendszer, kívül tágasabb. Az más kérdés, hogy a "kívül" ezúttal az ablakon át vezet, de hát azon mászni is lehet, ha valaki elég ügyes... vagy szerencsés. Persze Balszerencse bárkit érhet. De tovább szórakozni nem fog.*
//Aktív elfogadva//
*Ónix láthatóan számít a támadásra, de Kagan nem lát bele a fejekbe. A védekező technika, amivel a sötételf elmozog, már ismerősebb - Harath és Dharren is hasonló módon küzd, ha szorul a hurok. Meglepni nem tudja a nőstényt, mert az pontosan tudta, mit fog elérni a szájalásával; viszont gyorsabb és robbanékonyabb a lánynál, amellett ő is készült a támadásra már onnantól, hogy Ónix nem mozdult a kellő irányba és szájalni kezdett.*
*Az ütései, már a gyomorszájra mért, célt téveszt, a jobb kezes lengőhoroggal azonban, ha nem is sikerül levernie azt térdig, de az ablak felé tudja kényszeríteni a nőstényt. Ismeri ezeket a trükköket, és tudja, hogy ez a fajta koncentrálás nem tartható fenn sokáig, egy ideig nem kell tartania tőle. Tompán parázsló szemeit Ónixon tartja, és lassan szorítja az ablak felé.*
- Halálosan nyugodt vagyok. Halálosan. *végül, mikor már kellőnek érzi a pozíciót, halk, fenyegető hangon szólal, mint a távoli tompa égzengés.*
- Térdre. *egyetlen egyszer mondja el, és ha másodperceken belül nem kap megfelelő reakciót, azonnal támad. Ha mégis megtörténik a térdre rogyás...*
- Térdre, jobbágyom. És esküdj... vagy takarodj. *nem fog többet önérzetes mélységi nőkkel vesződni, ha nem tetszik a rendszer, kívül tágasabb. Az más kérdés, hogy a "kívül" ezúttal az ablakon át vezet, de hát azon mászni is lehet, ha valaki elég ügyes... vagy szerencsés. Persze Balszerencse bárkit érhet. De tovább szórakozni nem fog.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3491-3510