Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ingoványos vidék (új)
MágustoronyNincs "kisebb" helyszín
Ezen a helyszínen lehetőséged van varázsolni tanulni! Kattints ide, hogy tanulhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 51 (1001. - 1020. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

1020. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-15 20:37:12
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 40

Játékstílus: Vakmerő

//Két csillag az égen//

*Hallgatásával fejezi ki együttérzését, és ő is táplálja a fiú reményét, hogy az ottani mágusok még életben vannak.
Sok kérdése volna még, de mind eléggé nyomasztó, és Taitos ingerültségét tekintve nincs most kedve feltenni azokat. Csendben halad hát tovább, és csak magában elmélkedik a dolgokon.
Mikor visszaérnek a táborukhoz, ő szokott szótlanságával, mindössze egy biccentéssel köszönti az éppen őrködőt. Majd biccent a fiúnak is, hogy tudomásul vette az utasítást.
Azért a takaróját a javaslat ellenére összeszedi. Ha nem is takarózik vele, kényelmesebben esik a fekvés, ha maga alá teríti.
Ezúttal is a fiú mellett „ágyaz“ meg magának. Egy darabig aztán mélázik még, a nap eseményeit felidézve, de végül gyorsabban elalszik, mintsem gondolatai végére érne. A sok tanulás és gyakorlás kivette az erejét, nem különben a gyaloglás, van mit kipihennie ezután az izgalmas nap után.*


1019. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-15 20:22:18
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1817
OOC üzenetek: 353

Játékstílus: Vakmerő

//Két csillag az égen//

*Sötétben haladnak egyenes úton vissza.*
-Találkoztam velük. Maguknak való alakok, de rendesek, bölcsek, és nagyon sokat tudnak. Vannak furcsa szertartásaik is. Remélem nem haltak meg mind.
*Lógatja ismét az orrát kicsit és idegesebb tempóra kapcsol. Tehetetlennek, de mégis felelősnek érzi magát, hogy nem volt ott, nem védte meg a vidéket a pusztulástól, pedig megtehette volna.*
-Mocskos férgek... Megfertőzik az éjszakát!
*Dohog egyet még utoljára, majd nagyot fújtat, és érezhetően csendben akar maradni. Így is marad ez, míg a torony tövéhez nem érnek, ahol látni a türelmesen őrködő valakit, aki éppen akkor van ébren.*
-Krestvir, meg Taitos, nyugalom!
*Rikkant, és valószínűleg a mögöttük kirontó warg árnya jobban igazolja őket, mint szavai.*
-No, menjünk aludni. Reggel felkeressük a mestert. Legyél készen te is!
*Adja ki szűkszavú parancsát.*
-A köpeny pedig a legjobb takaró, ne vedd le!
*Mosolyodik el, majd beveti magát saját kis helyére hevenyészett táborukban, és másnapig fel sem kel.*


1018. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-15 19:33:48
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 40

Játékstílus: Vakmerő

//Két csillag az égen//

*Felnéz Taitosra, de nem fejti ki véleményét. Annyira tényleg nem volt rossz, de élvezetes sem. Ha szélesebb hidat tudnának csinálni, esetleg olyat, ami korláttal is rendelkezik, és nem kellene félni a lezuhanástól, máris más volna a helyzet. Az még akár jó szórakozás is lehetne!
Feltápászkodik, csak hogy utána ismét leüljön kicsit odébb. Aztán serényen gyakorolja a varázslatokhoz szükséges mozdulatokat, egyéb összetevőket. Az egyikért még dicséretet is kap... Fancsalin mosolyog a fiúra a tréfás megjegyzésért, majd fejét billegetve fütyörészik kicsit egy rögtönzött dallamot. De mikor mestere folytatja a beszédet, visszatér komolyságához.
Feláll ő is. Kicsit elirigyli Taitostól a szertartásosságát, azt, hogy annyira mágushoz illőn tud fellépni, hogy úgy tűnik, minden mondata, mozdulata maga a rejtély és varázslat! Úgy élvezi, akár egy előadást, és kellemesen magával is ragadja az éjszaka zárásának hangulata.
Annak éppen nem örül, mikor a fiú eloszlatja magáról a derengést, mert így máris sötétebb lesz, és az, hogy nem látja Taitos arcát, elég határozottan kiáltja az elméjébe ezt a tényt. Azért tartja még magát, és képes figyelni.*
- Köszönöm. *hajt fejet mestere felé. Majd a folytatást hallva valóban elgondolkodik, mire is gondol a fiú: mit kellene megváltoztatnia a külsején?
Az éjszaka alighanem utolsó leckéjét is teljes összpontosítással követi végig. S mikor mestere elindul, követi őt.
Mielőtt a fák közé érnének, még visszanéz a tisztásra, ahol annyi csodát látott. Aztán mikor a csodák helyét kezdi átvenni egy nyomasztó érzés, gyorsan elfordul, és felzárkózik Taitos mellé.
Lemásolja a fiú mozdulatát, és magára terít ő is egy fényes köpenyt. Ha a varázslat sikerül, máris jobban érzi magát.
Szótlanul halad egy darabig, emészti a történteket, de van még valami, amit még most szeretne kérdezni.*
- Te ismerted őket személyesen? A karavánpihenő holdmágusait?... *érdeklődi meg halkan. Nem emlékszik, hogy látta-e már Taitost szomorúnak, de mikor róluk beszélt, annak tűnt.*

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy tompa, ezüstfényű köpenyt sző magára, mely megvédi a természet adta hidegtől, jeges széltől, az időjárás viszontagságaitól. Hatása addig tart, míg a varázsló le nem veszi a köpenyt, ekkor az szertefoszlik.

1017. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-15 16:47:26
 ÚJ
>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138

Játékstílus: Vakmerő

//Úton a jövőhöz//

*Ha legesíti a lóról Ryrros akkor hálásan megköszöni és szenvedő fejjel zárja össze a lábait és veszi rá magát még egy kis sétára, de ha nem akkor még a lovon marad, legalábbis addig, amíg megérkeznek a mágustoronyhoz, mert az előtt veri fel a sátrat Ryrros, ha minden igaz.*
-Azért jó időt futottunk hála az én pici pacimnak. *Meg is öleli az állatot a nyakánál, és szinte belekapaszkodva simogatja felváltott kézzel. Pihen, végre pihen.*
-Egy pillanatra benézek az öreg mágushoz, de itt kinn terveztem aludni melletted. *Nehezen nekilódul a romos toronynak, ahová belépve meglepődik mennyire más a hely, mint azt kintről hinnék. ~Piszok mágia.~ Kis útbaigazítás után el is indul olvasni a mágiáról és megkeresi a tekercset is, ami a makulátlan elegancia varázslatot tartalmazza. Gyorsan lemásolja és reméli sikerül megtanulnia egyedül vagy a félmélységi segítségével.*


1016. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-14 21:28:10
 ÚJ
>Daniira Archren avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

// Egy Maroknyi Mágus Mágikus Missziója Meg Morwon - Mágustoronyba Menetelés Meg Meditálás Majd Mások Mágia Magolása//

*Ébred és ébren is marad, és szerencsére Morwon is talál valakit, akitől kérdezősködhet, név szerint Done-t, aki visszatért, halakkal. Szívesen felajánlaná a segítségét, de pár pillanat után úgy tűnik a sötételf tökéletesen elboldogul egyedül is. A gnóm egyébként sem nagyon ért a halakhoz, így a pucolásban többet árthatna, mint amennyit segít.
Az is furcsa, hogy Loka mindenféle nagyobb zsákmány nélkül tér vissza, de lehet, hogy az elfek közt is van különbség, a lány pedig pont nem az erdőjáró fajtába tartozik. De az is előfordulhat, hogy Daniira emlékszik rosszul, s még sincs akkora harmónia az elfek és a természet között.
Hamarosan megjelenik mellette a társaság legfrissebb tagja és megkínálja a halból, mire ő egy kisebbet ki is választ, egy széles mosollyal.*
-Köszönöm. *Teszi hozzá szóban is, aztán jó étvágyat kíván mindenkinek, és nekilát a saját reggelijéhez. Ami szerinte egyébként egész finomra sikerült, úgyhogy még egyszer rámosolyog a sötételfre, amikor befejezte az evést, és a köszönetet is megismétli.
Kicsit összeszedi magát, aztán elsétál a korábban látott forrásig friss vízért, meg arcot mosni, hogy újult energiával kezdhessen neki a napnak.
Ezután visszaballag a toronyhoz, összeszedi a holmijait és visszaül a földre, hogy végighallgassa a napi programot, ha van olyan és ha Taitos felébredt, hogy megossza velük.*


1015. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-14 20:22:26
 ÚJ
>Ewangel Nortsan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//A mágia//

* Az utolsó bemutatott varázslatot Achim már ismeri, és igaza is van, ez a leginkább hasznos mind közül. Megvacsoráznak majd pihenni térnek. Ewáaak nincs sok dolga amit összepakoljon ezért amíg az írnok még rendezkedik utolsó lehetőségként egy jó időre, visszasiet a Toronyba, hogy keressen valami érdekeset, érdemeset.*

//NAPVÁLTÁS//

* Korán ébrednek. Az elf még ellátja a lovát, néhány szem almával kedveskedik neki na meg vízzel is megkínálja mielőtt útnak indulnának. Achim búcsúzó szavait gyorsan leinti.*
- Mindjárt indulhatunk. *mondja majd a pokrócokat egy kicsit megrázogatva összehajtja és lova hátára rögziti. Néhány szem gyümölcsöt még ő maga is eszik majd lovát ismét kantárszáron vezetve indul lefele a keskeny ösvényen, hogy útjukat Amon Ruadh felé vezessék.*


1014. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-14 18:11:21
 ÚJ
>Nellara Han avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Vakmerő

//A torony előtt//

- Menjünk!
*Bólogat izgatottan, majd ki bújik a bőréből örömében. Mágiát fog tanulni, azaz tanítanak neki, cserébe egy kis munkáért. Talán nem is olyan kis munka az. Végül is ki tudja, hogy mit akarnak vele csináltatni. De próba szerencse, ha a félelem miatt meghátrál hogy lesz belőle félelmet nem ismerő, hatalmas mágus?*
- Voltál már ott? Jó hely?
*Kérdezi ezt a Rókaluykkal kapcsolatban. Még hajózni sem hajózott soha életében, egyszer sem, de ezt inkább nem említi meg. Nem lehet az olyan szörnyű.*


1013. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-14 16:20:41
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1817
OOC üzenetek: 353

Játékstílus: Vakmerő

//Két csillag az égen//

*Krestvir hála az utak szellemeinek földet ér, és még Taitosnak sem kell elkapnia, csupán egy apró szökkenéssel lelépni a hídról, amitől ő is, meg Krestvir is egy ujjnyit huppannak, majd máris a sötét, de szilárd talajon vannak.*
-Na látod, nem is volt olyan rossz!
*Biztatja a lányt, talán inkább megnyugtatás szempontból, mert hát ő nem is várt gyakorlatilag rosszabbat. Csupán a megrázkódtatáson lehet változtatni szavakkal.*

-Mindezt terveztem mára. Sok időbe fog telni, míg mindet át tudod gyakorolni, de azt hiszem lesz dolgod bőven!
Nagyon jól csináltál mindet, főleg a nyugtató tetszett nagyon, szerintem még Ragron sem evett volna meg.
*Áll fel ezzel.*
-A gyakorlást befejeztük!
*Kissé biccent álltában, majd megszünteti a derengést, melyet magára idézett.*
//Oszlatás//
-Gratulálok. A mai éjszaka gyakorló holdmágus lett belőled.
*Veregeti óvatosan vállba Krestvirt.*
-Már csak úgy is kell kinézned.
*Teszi hozzá. Persze a bot meg a köpeny az Taitos szépségideálja, meg még mondhatna egyet s mást, melyekkel "holdmágusosítani" lehetne Krestvirt, de ez sokkal apróbb jel lesz, mint bármi más.*
-A köpeny.
*Adja meg tömören a választ a Krestvirben már biztosan megfogalmazódott "de hogyan?" kérdésre.*
-Jobb, mint bármilyen takaró, és bármilyen másik köpeny. Egy kincs.
*De persze a legjobbat még nem mondta.*
-Ha elszakad mindenképpen újra tudod csinálni, csak egy gondolatodba kerül. Ezt hordjuk. Ezt hordják... vagyis hordták... a Karavánpihenő templomosai is.
*Egy kis mesét mond, és hangja komoran elcsuklik beszéd közben.*
-Nem lehetünk benne biztosak, hogy túlélték, és a tudás nem robbant a pihenővel.
*Lógatja orrát kicsit.*
-De ez csak egyet jelent. Feladatunk van!
*Fordul át egy gyors fordulattal a gyászból a bátorításba.*
-Tovább kell vinnünk ezt a tudást, azoknak kell átadnunk, akik megérdemlik, és viszik még tovább.
*Fejezi be a rövid összegzést ebben a témában is.*
-Ideje mennünk.
*Az este varázslata elmúlt, Taitos a szokásos "szikrához" hasonlatos formáját hozta. Egy pillanatig nagyon gyorsan égett, felvillant, mostanra pedig visszaesett a parázs közé, és kissé szűkszavúbb is lett. Lehet, hogy csupán álmos, lehet, hogy valami más baja van.*
-Ragron!
*Kiált hátasának, aki szaglászva rohan el mellettük, és vonyítva veti be magát az erdőbe.*
-Most mehetünk!
*Lép ismét arra az útra, ahonnan jöttek, hátára pedig remélhetőleg ezüstös köpenyt idéz, aminek csuklyáját fejébe húzhatja.*

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy tompa, ezüstfényű köpenyt sző magára, mely megvédi a természet adta hidegtől, jeges széltől, az időjárás viszontagságaitól. Hatása addig tart, míg a varázsló le nem veszi a köpenyt, ekkor az szertefoszlik.

1012. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-14 15:44:52
 ÚJ
>Anor Adal avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Megfontolt

//A torony előtt//

*Anor kellemesen, szintén viccnek veszi a tündér megjegyzését, majd helyeslően bólogat.*
- Rendben Nellara!
~Remélem szereti, ha így szólítják, vagy legyen inkább csak Nell? Nelli?~
- Ha valóban késznek érzed magad, akár el is indulhatunk!
*Szép lassan kezd eltelni az idő azóta, hogy hajnalban először járt itt a férfi. Olyannyira, hogy a nap is lassan a horizont alá bukik.*
- Egyelőre talán szálljunk meg a Rókalyukban, aztán holnap reggel továbbindulunk, talán találunk is egy kereskedőt, aki gyorsan felhajózik velünk a város felé, hogy ne kelljen szétgyalogolni a lábunkat.
*Anor bár vaskosan ki van tömve arannyal, még nem ruházott be egy saját lóba, és lovashintója sincs. Azért még meglehetősen sokat kellene dolgoznia, és sok ember meg kell leckéztetnie.*


1011. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-13 22:37:36
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 40

Játékstílus: Vakmerő

//Két csillag az égen//

*Kicsit elmosolyodik, mikor a fiú magára veszi a háláját, mert ő leginkább úgy értette, hogy... az életnek?... sorsnak?... hálás, hogy képes varázsolni. De szóvá nem tenné már csak azért sem, mert Taitosnak is hálás emiatt, hisz mesterének nem kis része van mindebben.
Majd hallgatja a fiú szavait, aki szerint ő kiérdemelte, hogy erre képessé váljon. Aztán a magyarázat nélkül is megértené, mire céloz Taitos, ám hogy ezt az értelmezést összeegyeztesse a rejtvénnyel, még beletelhet egy kis, vagy talán sok időbe.
Ha nem csengene még fülében a fiú utolsó mondata, miszerint ha nem győzi le a saját félelmét, mindebből kimaradt volna, valószínűleg sokkal nehezebben menne a meggyőzése arról, hogy lecsússzon. Így Taitos bátorítása és ígérete mellett ez is megteszi a hatását. Noha ennek ellenére is vagy egy percen keresztül habozik.
Leül a híd tetejénél, és gyűjti a bátorságát. Aztán apránként araszolni kezd lefelé, s ugyan tényleg nem csúszik annyira, ő mégis körömmel kapaszkodik, hogy belefájdulnak az ujjai.
Megkönnyebbül, mikor leér. Amilyen lassan jött, nincs lendülete, avagy arra sincs szükség, hogy Taitos elkapja. Egyszerűen feláll, mikor földet ér a lába, és kifújja magát, kirázza merev kezeit.
Ezután hallgatja a fiú személyes beszámolóját arról, hogy mit szeret a leginkább a napszakok közül, és miért, valamint, hogy mekkora csodának is tartja azt, amire ők képesek.
Majd az utasításnak megfelelően leül mesterének szemben, és figyel, igyekszik eltanulni, amit csak eltanulhat. Aztán mikor végeznek, és Taitos kérdez, a fejét rázza.*
- Visszamegyünk? *veti fel, mert a legegyszerűbb lehetőségnek ezt tartja, amit még van is esélye eltalálni. Ha Taitosnak egyéb szándéka van, azt már tényleg csak találgathatná másnap estig.*

A varázsló rövid dallamot fütyül el, melynek hatására egy megvadult vagy vadállat szelídségét nyeri el. Ha alkalmas rá, meg is lovagolhatja. A hatás pillanatnyi, így nincs további befolyása a történésekre.

1010. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-13 21:43:45
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1817
OOC üzenetek: 353

Játékstílus: Vakmerő

//Két csillag az égen//

*Odafent Krestvir hamar rájön arra, hogy mire is gondolt, és gyönyörű látványba borítja a tájat.*
-Nincs mit!
*Néz maga is szürkéivel Krestvirre.*
-Kiérdemelted.
*Vallja be az igazságot.*
~Ha valaki legyőz egy nála gyengébbet az gyáva, ha valaki egy nála erősebbet, az bajnok, ha valaki önmagát, az pedig nem más, mint varázsló.~
*Egy pillanatra elhallgat.*
-Már érted milyen az, mikor magaddal kell szembeszállnod?
*Hagy egy csepp időt, majd ha tanítványának nem esik le egyből, hogy Taitos megint mit hasonlatozik besegít.*
-Gondolj bele, ha még most is rettegnél, erről lemaradtál volna.
*Majd temperamentumának megfelelően ezekkel a szavakkal elhagyja a hajót, és lecsusszan a hídon.*
-Egyáltalán nem gyors!
*Kiált vissza fel.*
-Nehezebb lecsúszni, mint lelépni róla, nyugalom!
*Ad tájékoztatást művének hibáiról.*
-Ha nagyon félsz elkaplak...
*Dobja be utolsó tervét is, ha minden elbukik, majd állja szavát.*
-Az igazat megvallva... Az egész létezés varázslatos. De a sötét léte, az, hogy csupán a te munkád villanásai vonnak körvonalat a dolgok köré. Csak azt emelsz ki, amit akarsz. Az még nagyobb csoda.
*Zárja gondolatait a mai estéről. A bonyodalmakba nem menne bele, inkább gyakorlati dolgok jönnek, miközben Ragron szinte már csodálkozva a szokatlan hidak és derengések rendszereitól, mely tőle szokatlan, oda somfordál hozzájuk. Két szeme figyeli a tanulókat, mint két fagyos jégóriás, valahol kint a világűrben. Távol pedig, jó magasról, ahol egy éji körútját végző bagoly fordul megzavarodva figyeli, hogy valami történt a földdel, meg az éggel. Ugyanis a két fényes pont odalent pont olyan, mint a sok száz odafent. Talán két csillag fényt hozna az éjszakába? No persze ezek szép gondolatok, de túloznak. Ez csupán két jelentéktelen mágus éjjeli gyakorlata.*
-Nos, tudod mi jön most?
*Kérdez a Krestvirtől, mikor már elmondott minden varázslatot, amit ma tervezett neki.*


1009. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-13 21:17:01
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 40

Játékstílus: Vakmerő

//Két csillag az égen//

*Fölösleges a figyelmeztetés, ennél óvatosabban nem is mehetne a hídon. Leeséstől való félelme kellően eszében tartja, hogy figyeljen a lépteire. Azért biccent az intő szóra, bár valószínű, hogy ezt meg a fiú épp nem látja.
Később mestere vigyorgó megjegyzése felér egy dicsérettel, és feledteti is vele korábbi csalódottságát. Helyébe most már fesztelen elégedettségérzet költözik, és ez a sikerélmény még inkább beragyogja ezt a különös utat a fák között. Mert valóban, nem csak e kép szépsége ragadja meg, hanem az is, hogy mindezt ők ketten alkották. Szívét végtelen hála tölti el, hogy részese lehet ennek a világnak, hogy életének része a varázslat.
Lassan átérnek aztán a híd végéhez, ott pedig Taitos meglepő ötlettel áll elő, s máris megalkot egy csúszdának készült hidat. Krestvir félősen néz le a mélybe, valahogy nem akarózik ezt kipróbálnia.
Aztán egy időre elterelik figyelmét a fiú következő szavai. Hogy fogja meg a fát?... Először nem érti, mit akar ezzel a fiú, aztán támad egy sejtése. Annak nyomán pedig rá is helyezi kezét a fa törzsére, majd halkan mormolni kezd. Ha a varázslat sikerül, és úgy sikerül, ahogy képzelte, akkor a fa is ezüstösen derengő fénybe borul... Az ő szeme pedig könnybe lábad, úgy nézi az ágak, s levelek gyönyörű kuszaságát. Valóban, akár egy mese...*
- Hálás vagyok a varázslatért... hogy én mindezt láthatom. *mondja elfogódott hangon, s egy pillanatra odafordul Taitoshoz, a tekintetét keresve. Biztos benne, hogy a fiú érti, hogy érez, sőt, talán még mélyebben is átérzi ezt, mert nála már sokkal, de sokkal többet láthatott. Bárhogy is legyen, egy idő után el fogja engedni a fát, akkor pedig valószínűleg elveszíti fényét. Aztán a következő pillanatban arra ocsúdik, hogy Taitos már elindult lefelé.*
- Én nem merek! *kiált a fiú után, a híd tetejénél toporogva.*

A hozzászólás írója (Krestvir Drelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.06.13 21:19:11

A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a varázslót és a vele közvetlen érintkezésben lévő társait ezüstös derengő ragyogás fonja körbe, megvédve őket tűztől vagy forróságtól. Hatása maximum három körig tart, vagy az érintkezés megszakadásáig.

1008. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-13 20:41:54
 ÚJ
>Donemy'lagn Rimvap avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

// Egy Maroknyi Mágus Mágikus Missziója Meg Morwon - Mágustoronyba Menetelés Meg Meditálás Majd Mások Mágia Magolása//

*Éppen csak visszaér a halászatból, rögtön egy hatalmas óriás szólítja le. Nem sűrűn találkozik ilyen teremtényekkel, így hát hatalmas, kikerekedett szemekkel mered a nagyra nőtt férfira.*
- Mondjad.
*Pislog rá nagy szemekkel, majd kicsit távolabb megy, hogy az óriás ne pont rá mutasson a hatalmas ujjával.*
- A nevem Donemy'lagn Rimvap, de hívj Done-nak, neked megengedem.
*Mosolyog a hatalmas termetűre, hátha elnyerheti a bizalmát.*
- Te éppen a táborban vagy. Nem vagy éhes? Mit eszik egy magadfajta nagy valaki?
*Vizigyík? Így hívná egy ilyen buta lény a halat?*
- De meg kell. Épp azt szerettem volna.
*Úgy gondolja, hogy halpucolás közben is tud csevegni az óriással, így hát nekilát a munkának, elég gyorsan halad vele. Fűszert nem használ, egyrészt azért, mert nem ért hozzá, mászrészt mert nem is szereti annyira, így hát a halakat így tűzi fel a nyársra, ha elkészült, majd süti meg őket, szép lassan, egyenletesen. Ropogósra és puhára egyszerre.
Közben az undok, undorító elf is megérkezik, ám csak tojásokkal. Donemy'lagn halkan kineveti, de folytatja a sütögetést. Viccesnek találja, hogy a nagy erdőlakó csak ennyire képes. Na de nem is foglalkozik vele, a még ki nem aludt tűz mellett a sötételf ruhája végre megszáradni látszik, ez jó hír. Mikor végre készen lesz egy nagyobb halat félrerak magának, egy másik nagyobbat Taitosnak, ha felébred majd odaadja neki, a többivel pedig elindul egy pici körútra. Egyet ad az óriásnak, ha elfogadja, egyet az aranyos gnóm lánynak, de rájön, hogy egy még mindig van nála. Az lenne az utolsó, hogy az elfnek adja, egye az csak a tojásokat, így hát azt az egyet félreteszi az embernőnek, vagy ha addigra felébred akkor odaadja neki. Mindenkinek természetesen jó étvágyat kíván, majd leül, és megeszi a saját halát is. Na, ha ettől nem kedvelik meg, akkor semmitől sem.*


1007. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-13 20:16:16
 ÚJ
>Nellara Han avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Vakmerő

//A torony előtt//

- Igen hosszú.
*Bólogat helyeslően. Főleg egyedül hosszú, nagyon, szörnyen unalmas. Ráadásul még tanulótársa sincs vagy ilyesmi.*
- Segédet?
*Pislog nagyokat. Tényleg jól értette?*
- Ó, nem baj az, ha a városban van, szívesen elutazom oda, sokszor jártam már arra, kedvelem a helyet.
*Nem fog egy kis út, meg némi pakolás és takarítás a tanulása útjába állni. Ha ez kell, hogy megtanuljon varázsolni Nellara boldogon tesz meg bármit.*
- Nem baj, én nagy örömmel és hálával vállalnám a dolgot, persze csak ha nem egy nemesi álcába bújt gyilkos, aki a szárnyamat szeretné.
*Az arcán persze látszódik, hogy utóbbit viccnek szánta. Talán a férfi érteni fogja.*


1006. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-13 17:24:32
 ÚJ
>Eireni Daterea avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//

*Valóban? Bár Lapuról nem is valami nehéz megmondani, hogy szégyellős. Tipikusan szelíd, mármint a szélsőségesebb fajtából, csak mint Eireni. S bár ebben hasonlítanak, a kettejük helyzete mégis különböző. S ha ezt más nem is, a folyton kombináló elf ki tudja következtetni egy-két szemmel látható dologból. Nem is beszélve arról, hogy ő is megéli az olyasmit, amit Lapu.*
~Kriyon?~ *Hirtelen elgondolkodik: van ilyen nevű tagja a Szövetségnek? Aztán eszébe jut. Nem rossz a névmemóriája, szimplán maximum egyszer-kétszer láthatta azt a számára ellenszenves alakot.* ~Igen, emlékszem...~
-Nem ismerem Kriyont, de ha te mondod, elhiszem.
*Persze hogy sosem kell szégyenkeznie. Nincs is szégyenérzete annak a fiúnak. Legutóbb is olyan fapofával bírta mondani a magáét, amitől Eireninek füstölt az agya, hogy az valami elképesztő. Nem egy vészes alak, de egyértelmű, hogy az elf egy percet sem tudna tölteni a közelében. Kivéve, ha muszáj. De az már más tészta.*
-Ilyen személy?
*Kérdi inkább magától, majd tanácstalanul megdörzsöli tarkóját.*
~Nem, ilyen ismerősöm határozottan nincs. Talán az egyetlen ember, akivel tegező viszonyban vagyok, az Worenth mester. És hát...~
*Egyik oldalról egyszerűen nincs elég ismerőse, másikról meg azok sem olyanok, akiktől nyugodt szívvel kérne ilyet. Akkor már inkább bekenegeti magának...*
-Akárhogyan is, ez az öreg mesteré. Nem vihetem el. De ha szükségét érzem használatát, mindenképpen elkérem tőle. Köszönöm.
*Veszi kezeibe a tégelyt, majd lerakja az asztal közepére. Majd visszaviszi a... hova is? Mindegy, megoldja majd valahogy.*
-Egyébként, milyen ágú mágiát is tanulsz a klánban?


1005. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-13 15:50:34
 ÚJ
>Anor Adal avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11

Játékstílus: Megfontolt

//A torony előtt//

*Anor figyelmesen hallgatja a lányt. Próbálja kihámozni mondandójából, hogy vajon alkalmas lenne-e segédnek, vagy tanítványnak a tündér. A házi könyvespolcot már nem kell rendbe raknia, hisz az előző segédjelölt azt a feladatot elvégezte, mielőtt elmenekült volna. Azonban bőven akard még munka, hiszen a bájitalokat és a kristályokat is rendszerezni kell.*
- Ha komolyabb varázslatokat szeretnél, az bizony hosszú idő. hosszú tanulás. Én éppen egy segédet keresek magam mellé, de gazdagnegyedben, a város közepén lakom. Ott nyüzsögnek az emberek és a természetnek semmi nyoma, csak legközelebb a templomkertben.


1004. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-13 09:10:25
 ÚJ
>Achim Eshaakar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 219
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//A mágia//

*Dehogy akar elindulni visszafele egyedül. Pláne nem éjszaka. De ami azt illeti, nagyon is szeretne már visszatérni a kényelmes városi élethez, hiszen ez a természetben lakás a torony mellett nincs igazán ínyére. Érti ő, hogy az elf természetéből fakadóan kedveli az erdőt és a fákat meg mindent, ami nem a négy fal közé szorítja a személyét, de a titkár ember, akinek a természete szerint a mesterséges életközeg való.*
- Nem szeretnék éjszaka elindulni. Még nyakamat szegném a köveken és sziklákon, vagy az öreg jószágom lába törne ketté. Így én arra gondoltam, hogy reggel, korán reggel indulok. Addig, ami már nagyon nem szükséges össze is pakolom. *Majd ha az elf már mást nem mond, akkor megy is a dolgára, ahonnan hamarosan vissza is tér.
Ewangel még egy varázslatot mutat neki, de Achim ezen már csak mosolyog, hiszen azért ő sem tétlenkedett szabad perceiben.*
- Ezt a trükköt már ismerem. Ez az egyetlen varázslat, amelyet a családunk is használt, hiszen nagyban megkönnyíti az írnok munkáját. Így amikor idejöttünk nemsokkal később utána is jártam, majd meg is tanultam a varázslatot. *Azért végig hallgatja Ewangelt, hogy hátha van még más is, amit hozzá kéne fűznie.*
- Ezzel meg is volnánk. Talán most már minden hasznos ige birtokába kerültem. Ha nem haragszol meg akkor veled éjszakáznék itt kint a szabadban. *Mondja miközben tekintete már igencsak fáradt és szempillái is hamar elnehezednek, majd pár perc múlva el is alszik.*

//NAPVÁLTÁS//

*Reggel meglepően kipihenten ébred, holott a szabadban töltötte az éjszakát. Felkel, és kicsit kinyújtózik. Iszik egy nagy korty vizet a tömlőjéből majd az elfre tekint, ha az még ott van és megszólal.*
- Szeretném megköszönni neked a sok segítséget és türelmet. Köszönöm továbbá, hogy vigyáztál testi épségemre is. Nekem el kell indulnom vissza, ha jössz, velem annak nagyon örülök, de ha nem azt megértem. Remélem az út veszélytelen lesz és gyorsan megjárom még az öreg hátasom állapota ellenére is. Vigyázz magadra Ewangel. *Majd biccent egyet és ha az elf vele tart együtt ha nem akkor egyedül a lovához sétál, megragadja annak kantárát és a kikötő felé veszi az irányt.*


1003. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-13 07:38:48
 ÚJ
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1817
OOC üzenetek: 353

Játékstílus: Vakmerő

//Két csillag az égen//

*Kiérnek hát az árnyak "ijesztő" mlcsarából, fel, jó tíz lépés magasra. Szinte mintha háztetőkön járnának.*
-Csak óvatosan!
*Szól gyorsan, mert leesni innen nem lenne jó, de a vízmágusoknak bizony jó munkalehetőség lenne.
Felérvén érzi, hogy Krestvir megszorítja a kezét, mire a még mindig derengő lányra pillant.*
-Az...
*Vallja be maga is egy kis sóhaj keretében. Csillogó emberek kis íves ezüstös hidakon az éjjel közepén. Sokan csak mesékben álmodhatnak ilyenről, de nekik megadatik, hogy ezt létrehozzák. Kissé csodálkozva, de végül kikövetkeztethetőnek találva pillant rá Krestvir újabb hídjára, melyen óriási lábnyomok jelennek meg.*
-Elég komoly.
*Vigyorodik el, majd a lány nyomában lelép a saját hídjáról, mire az eloszlik. Elérnek hát egy szomszéd fára, ahol Taitos egy újabb ötlettel rukkol elő.*
-Csússzunk le!
*Villan szeme élesen, ahogy egy kis érdekesség lehetőségét találja meg az eseményekben.*
-Egy próbát csak megér.
*Szól még, mikor varázslatba kezd, arra koncentrálva, hogy amennyire a mágiaformába belefér lejtős és ne túl tapadós híddal kösse össze magukat, és a földet.*
-Még egy utolsó dolgot mutatok neked.
*Hallatszik hangja, ha sikerül a varázslata.*
-Fogd meg a fát!
*Ad csak ennyi sugallatot, és a lányra hagyja, hogy hogyan tervezi tovább végrehajtani az utalását. Viszont van egy mód, mely elég kellemesen tud mutatni az éjszakában. Ha végeztek az egésszel, akkor viszont Taitos megy előre, és lehuppan a hídjára, ültében pedig próbál leevickélni.*
-Hát nem egy fagyott korlát.
*Kiált fel, mikor nagyjából egy perc múlva a híd aljára evickélve feláll a derengő útvonal aljára.*
-Gyere!
*Hívja Krestvirt is, és ha mindketten lejutottak így intézi hozzá szavait.*
-Amit láttál fent, az az éjszaka szépsége volt. A nappalnak is van, az éjnek is. A kedvencem a kettő találkozása, a hajnal és az alkonyat.
*Tölti meg kis személyességgel mondandóját.*
-Még van pár mozdulat, amit nem ismersz, és ma szerintem képesítetté váltál a megismerésére, ülj le, és figyelj!
*Kéri a lányt maga is leülve, persze mindezt csak akkor, ha nem "ragadnak" még egy kicsit a fán.*

A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására a varázshasználótól kiindulva egy keskeny, íves, ezüst ragyogású híd keletkezik egy, maximum száz lépés távolságra lévő pontig, melyekre a varázslónak rá kell látnia. Csak gyalogosan lehet átkelni rajta. Hatása addig tart, míg a varázshasználó le nem lép róla.

1002. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-12 23:12:28
 ÚJ
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 40

Játékstílus: Vakmerő

//Két csillag az égen//

*Miért magasabb a hegy, mint a völgye? Érdekes probléma… Elképzelése van a válasszal kapcsolatban, de mivel biztosat nem tud mondani, és nem is végzett kutatásokat ezen a területen, néma marad. Pusztán gondolatait serkenti az elméleti kérdés, illetve várná, hogy mestere előálljon a saját véleményével, ám az elmarad. Sebaj, nem feszegeti, annál is inkább mert közben másfelé kanyarodnak.
És hamarosan már az ő hídja kanyarodik, vagyis ível át a föld felett, Taitoshoz vezetve. És ő büszkén nézi a művét, egészen addig, míg a fiú megjegyzést nem tesz rá! Akkor közel áll az elszontyolodáshoz. Zavarba hozza, hogy a mestere szerint ez kevés. Úgy érzi, hogy elrontotta. Taitos aztán próbál javítani, és nagyjából meg is nyugtatja Krestvirt - a nyelvöltéssel még meg is mosolyogtatja - a lányban azonban megmarad a kellemetlen érzés, ami arra ösztönzi, hogy a következő alkalommal igazán mutassa meg, hogy mire képes. Szabadkozni ellenben nem kezd, és nem magyarázza meg, hogy a híd azért is lett ilyen rövid, mert félt a távolabbi területekre nézni, ahová már nem ér el a kettejük derengése.
Taitos hídját lenyűgözve veszi aztán szemügyre. Kissé irigykedve is, ami azt illeti… Majd hallgatja az újabb okító szavakat, és magában már hasznosítani is igyekszik mindezt: próbálja átformálni a varázslatot, vagyis rájönni annak módjára, de érzi, hogy ez olyasmi lesz, amit megint csak a gyakorlattal fog tudni elsajátítani és megérteni.
Merengését a fiú kérdése zavarja meg. Előbb csak ránéz Taitos kezére, aztán fel a magasba vezető hídra, majd ismét a fiúra. Komolyan elgondolkodik rajta, mennyire jó ötlet ez azután, hogy az első találkozásukkor fennragadt egy fán… Végül mégis megfogja a fiú kezét, s még el is mosolyodik.*
- Megyek! *azzal hagyja magát vezetni, és kapaszkodik föl a buckákon. A saját hídja természetesen abban a pillanatban szertefoszlik, hogy ő átlépett a fiúéra.
Mikor elérnek egy bizonyos magasságba, és lenéz, Taitos, ha még mindig fogja a kezét, észreveheti megtorpanását. Magasan is vannak, sötét is van… egy pillanatra dermedtség száll tagjaiba. De aztán sétál tovább, mintha mi sem történt volna, ezzel saját magát is meglepve.
Sőt, egy idő után furcsa hangulatba kerül. A híd ezüstös fénye, a kettejük derengése… odafönt a hold és a csillagok… és az árnyakból összeálló kilátás…*
- Ez nagyon szép… *suttogja, mintha félne megtörni a pillanatot hangos szóval, de valójában csak nehezen szólal meg: egyrészt mert azért még van benne egy kis félsz, izgatottsággal elegyítve, másrészt… ez egy olyan élmény, ami nagy hatással van rá.
Ha pedig felérnek a híd végére, megszorítja a fiú kezét, izgalmában is, meg azért is, hogy megállítsa. Ha kap Taitostól egy kis időt, akkor szertenéz, és bátorságát összegyűjtve ő is keres egy távolabbi fát. Miután alaposan megnézte magának, ismét elmélyült felkészülés veszi kezdetét, minek végén lendít egyet a karjával, s ha minden igaz, egy szép, keskeny ívű híd jelenik meg előttük. Ezen nincsenek buckák, helyette mintás: egy warg lábnyomai vezetnek végig rajta.*

A hozzászólás írója (Krestvir Drelm) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.06.12 23:15:50

A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására a varázshasználótól kiindulva egy keskeny, íves, ezüst ragyogású híd keletkezik egy, maximum száz lépés távolságra lévő pontig, melyekre a varázslónak rá kell látnia. Csak gyalogosan lehet átkelni rajta. Hatása addig tart, míg a varázshasználó le nem lép róla.

1001. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2016-06-12 22:18:42
 ÚJ
>Loka Gorthwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

// Egy Maroknyi Mágus Mágikus Missziója Meg Morwon - Mágustoronyba Menetelés Meg Meditálás //

*Daniira mintha kezdene magához térni, ami szintúgy elmondható az óriásról is, így Loka nyugodtan hagyja ott a többieket a még parázsló tűzzel. Útja az erdő felé vezet, jócskán befelé. Léptei lassulnak ahogyan egyre távolodik táboruktól.
Elege van a sok dióból meg mogyoróból amit a kisállatok hoznak, és a gnóm sem jeleskedett előző este a vadászatban. A sötételf pedig még ha egy fűszeres fél vaddisznót is hoz, sem fűlik hozzá a foga a nőnek, hogy elfogadja ha netán megkínálják. Ezért saját magának kell kézbe vennie élelmezését.
Az elfek köztudottan tökéletes összhangban élnek a természettel, jól értenek az állatok nyelvén. Az erdő népe. Otthonuk a fák közt, tudásuk ősi időkre visszavezethető mindenről ami élő, és a természet lágy ölén érzik magukat igazán elemükben.
Ez mind nem igaz Lokáról.
~Azért szép itt, csak ne lenne ennyi bogár.~
Akármennyire is kézenfekvő lenne, nem az ízeltlábúakra fáj a foga. Helyette hallgatózni kezd és figyelni a neszeket. Többször is megindul, majd megáll, vár, és feszült figyelemmel kémlel körbe.
Rövid időn belül halk csivitelésre lesz figyelmes, mely elvezeti egy fészekhez.
~Legyen hát madársült.~
A nő céloz és lő, ám ha sikerült is a varázslat, nem találja el a kis tollast mely pánikolva repül tova. Loka cifrát káromkodik, úgysem hallja most senki. Egy spontán ötlettől vezérelvén az árván maradt fészek felé veszi útját, közben gondosan ügyel arra nehogy felsértse kelméit, amiből adódóan jóval körülményesebb a famászás, mint egyébként.
Szerencséjének hála pár darab apró tojással lesz gazdagabb, melyeket szívfájdalom nélkül tulajdonít el. Mit neki egy veszélyeztetett madárfaj, ha egyszer főtt tojást akar enni?
Egy óra is beletelhet mire visszaér a toronyhoz, kezében zsákmányával és frissen szedett vad szederrel, az utóbbival jócskán színezvén elegáns kezeit. Mintha csak a lelkébe nyúlt volna, ujjai sötétek és nem utolsó sorban ragacsosak.
Mostanra már mindenki éberen várja a csodát, és Done is visszatért halakkal karöltve. Loka szokásához híven nem vesz róla tudomást, helyette Taitos lábasa után néz és kevés vízzel felteszi a tojásokat, a szedret pedig alaposan megmossa a még előző estéről visszamaradt vízben. Morwon nem biztos, hogy ilyen étekre vágyik, Daniirával azonban megoszt pár szemet, ha ragaszkodik hozzá.*

A varázsló egy határozott karlendítéssel rámutat egy célszemélyre, melynek hatására kis energialövedék indul meg az általa kijelölt célpontra, találat esetén enyhe lassító, bénító hatása van.

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3046-3065