Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 44 (861. - 880. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
880. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2025-01-31 10:06:17
Üzenet elküldve: 2025-01-31 10:06:17
Rang: Játékos
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Adoaver Droverson//
* Hogy mégis mennyi tudás lehet elzárva a torony falai között, akár rejtett, akár csak egy szimpla zárt ajtó mögött, azt csakis a nagymester és azok bizalmasai tudhatják. Kérdéses, hogy mit kell tennie valakinek, hogy elnyerhessék a nagymester bizalmát. *
- Gondolom, nem gyakran jár erre. Legalábbis biztos ezer jobb dolga van, mintsem a gyakorlókat nézze.
*Látszólag nem nyűgözte le a válaszával Adoavert, bár az igazat megvallva, nagyon nem is erőlködött. *
- Ez igaz, és mi a folyamat azoknál a varázslatoknál, amik nem sikerülnek? Egyszerűen csak nem koncentráltam eléggé, esetleg nem volt tiszta a kép a fejemben, hogy mégis mit szeretnék varázsolni?
* Ha már fontos kérdéseknél tartanak, akkor jobbnak látja megkérdezni. Elvégre volt már alkalma besülni egy-két varázslattal és minél nagyobb technikákat tanul, annál nehezebb lesz. *
- Érdekes! Valahol jó is, hogy nem képes az ember véletlenül varázsolni, így tényleg elkerülhetőek ezek a katasztrófák. Gondolom ezért is erősíti mindenki az elméjét is!
* Derk lepillant a tenyerére, elgondolkodva, hogy mégis mi mindenre lehetne jó a mágia. Valaki nekiajándékozta ezt a lehetőséget, ezért ki is szeretné használni a végletekig. Ugyan, azt még nem döntötte el, hogy ezt jóra vagy rosszra fogja használni, de egyelőre ennek a kérdésnek még várnia kell. Közel sincs még olyan erőszinten, hogy ezt megválaszolhassa. *
- Volt már alkalmad más mágussal harcolni? Ha igen milyen volt?
* Hogy mégis mennyi tudás lehet elzárva a torony falai között, akár rejtett, akár csak egy szimpla zárt ajtó mögött, azt csakis a nagymester és azok bizalmasai tudhatják. Kérdéses, hogy mit kell tennie valakinek, hogy elnyerhessék a nagymester bizalmát. *
- Gondolom, nem gyakran jár erre. Legalábbis biztos ezer jobb dolga van, mintsem a gyakorlókat nézze.
*Látszólag nem nyűgözte le a válaszával Adoavert, bár az igazat megvallva, nagyon nem is erőlködött. *
- Ez igaz, és mi a folyamat azoknál a varázslatoknál, amik nem sikerülnek? Egyszerűen csak nem koncentráltam eléggé, esetleg nem volt tiszta a kép a fejemben, hogy mégis mit szeretnék varázsolni?
* Ha már fontos kérdéseknél tartanak, akkor jobbnak látja megkérdezni. Elvégre volt már alkalma besülni egy-két varázslattal és minél nagyobb technikákat tanul, annál nehezebb lesz. *
- Érdekes! Valahol jó is, hogy nem képes az ember véletlenül varázsolni, így tényleg elkerülhetőek ezek a katasztrófák. Gondolom ezért is erősíti mindenki az elméjét is!
* Derk lepillant a tenyerére, elgondolkodva, hogy mégis mi mindenre lehetne jó a mágia. Valaki nekiajándékozta ezt a lehetőséget, ezért ki is szeretné használni a végletekig. Ugyan, azt még nem döntötte el, hogy ezt jóra vagy rosszra fogja használni, de egyelőre ennek a kérdésnek még várnia kell. Közel sincs még olyan erőszinten, hogy ezt megválaszolhassa. *
- Volt már alkalmad más mágussal harcolni? Ha igen milyen volt?
879. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2025-01-29 17:23:19
Üzenet elküldve: 2025-01-29 17:23:19
Rang: Játékos
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Derk Derrallo//
- Jó kérdés, amire a választ valószínűleg csak Abogr tudja, és őt nyugodtan mesterezheted! Az a furcsa, hogy mindegyik emeleten van egy ilyen ajtó, tehát vagy olyan könyvek és eszközök lehetnek ott, amikhez a szerény vendégek nem férhetnek hozzá.... vagy csak raktárszobák. Egy pár dolog biztos elpusztul itt naponta, amit valahol csak pótolni kell. *Ő ezt hiszi, hogy ne zabálja fel a kíváncsiság és tegyen valami meggondolatlant.
A gyakorlóteremben nem kis kihívás elé állítja magát azzal, hogy lélekölően unalmas szájbarágás nélkül próbálja előadni a leckét. Persze, nyugodtan ajánlhatna a több tucatnyi használható könyv közül Derknek az egyiket és hagyhatja magára, de aggódik amiatt, hogy elijesztheti a véget nem érő sorok tömkellege.*
- Oké... ez is igaz, bár én picit másra gondoltam. *Láthatólag Adoavernek sem könnyű egyszerre lényegretörően és folyékonyan jó irányba terelni társát. Egy kis ideig nyakát vakargatja.* - Amikor varázsolunk, a testmozgásunk csak egy része magának a folyamatnak. Képzeld el mennyi baleset keletkezett volna már egész Lanawin-szerte, mert a varázsló nem figyelnek arra, hogyan tartják a kezüket, illetve éjszaka motyognak álmukban! Nekünk tűzmágusoknak kéne ezektől a legjobban tartania, ráadásul az egyszerűbb varázslatok látszólag hétköznapi mozdulatokból jönnek létre, mondjuk egy csettintésből. *Demonstrációként Adoaver saját szavainak megfelelően is tesz: kezét szemmagasságba téve csettint is egyet, a pattanó hang minden zavar nélkül terjedve el a levegőben.*
- De ahogy látod, ez még sincs így. És ahogy kitalálhattad már, azért nem, mert a fizikai elemeken kívül másvalami is szerepet játszik egy sikeres varázslásban: az elme. *Az ijfú mágus megismétli a csettintést, ezúttal úgy, hogy tekintetét ujjaira szegezi, ábrázatán koncentráció látszik. Minden bizonnyal a hanggal egyidőben szikrákat is lehet látni ujjai közül kiugrani, egyenesen a kőpadló felé zuhanva, és gyújtóanyag híján is elszántan villognak több másodpercig, mielőtt eltűnnének.* - Nem tudsz varázsolni véletlenül, mert "akarnod" kell varázsolni. Meg kell hozzá a mentális koncentráció, hogy létre tudd hajtani a varázslatot, és ezt párosítva a kézmozdulatokkal, mint ahogy mondtad, és több más varázslat esetén még a megfelelő igékkel is, még az ilyen egyszerű kis trükkök sem olyan könnyűek. És még meg sem említettem a manánkat, de azt a részt meghagyom neked későbbre, nem ölném meg a lelkesedésed!
A varázsló csettint egyet, melynek hatására apró szikrák manifesztálódnak és hullnak egy meghatározott kis helyre. Gyúlékony anyagok lángra lobbantásához elegendő.
- Jó kérdés, amire a választ valószínűleg csak Abogr tudja, és őt nyugodtan mesterezheted! Az a furcsa, hogy mindegyik emeleten van egy ilyen ajtó, tehát vagy olyan könyvek és eszközök lehetnek ott, amikhez a szerény vendégek nem férhetnek hozzá.... vagy csak raktárszobák. Egy pár dolog biztos elpusztul itt naponta, amit valahol csak pótolni kell. *Ő ezt hiszi, hogy ne zabálja fel a kíváncsiság és tegyen valami meggondolatlant.
A gyakorlóteremben nem kis kihívás elé állítja magát azzal, hogy lélekölően unalmas szájbarágás nélkül próbálja előadni a leckét. Persze, nyugodtan ajánlhatna a több tucatnyi használható könyv közül Derknek az egyiket és hagyhatja magára, de aggódik amiatt, hogy elijesztheti a véget nem érő sorok tömkellege.*
- Oké... ez is igaz, bár én picit másra gondoltam. *Láthatólag Adoavernek sem könnyű egyszerre lényegretörően és folyékonyan jó irányba terelni társát. Egy kis ideig nyakát vakargatja.* - Amikor varázsolunk, a testmozgásunk csak egy része magának a folyamatnak. Képzeld el mennyi baleset keletkezett volna már egész Lanawin-szerte, mert a varázsló nem figyelnek arra, hogyan tartják a kezüket, illetve éjszaka motyognak álmukban! Nekünk tűzmágusoknak kéne ezektől a legjobban tartania, ráadásul az egyszerűbb varázslatok látszólag hétköznapi mozdulatokból jönnek létre, mondjuk egy csettintésből. *Demonstrációként Adoaver saját szavainak megfelelően is tesz: kezét szemmagasságba téve csettint is egyet, a pattanó hang minden zavar nélkül terjedve el a levegőben.*
- De ahogy látod, ez még sincs így. És ahogy kitalálhattad már, azért nem, mert a fizikai elemeken kívül másvalami is szerepet játszik egy sikeres varázslásban: az elme. *Az ijfú mágus megismétli a csettintést, ezúttal úgy, hogy tekintetét ujjaira szegezi, ábrázatán koncentráció látszik. Minden bizonnyal a hanggal egyidőben szikrákat is lehet látni ujjai közül kiugrani, egyenesen a kőpadló felé zuhanva, és gyújtóanyag híján is elszántan villognak több másodpercig, mielőtt eltűnnének.* - Nem tudsz varázsolni véletlenül, mert "akarnod" kell varázsolni. Meg kell hozzá a mentális koncentráció, hogy létre tudd hajtani a varázslatot, és ezt párosítva a kézmozdulatokkal, mint ahogy mondtad, és több más varázslat esetén még a megfelelő igékkel is, még az ilyen egyszerű kis trükkök sem olyan könnyűek. És még meg sem említettem a manánkat, de azt a részt meghagyom neked későbbre, nem ölném meg a lelkesedésed!
A varázsló csettint egyet, melynek hatására apró szikrák manifesztálódnak és hullnak egy meghatározott kis helyre. Gyúlékony anyagok lángra lobbantásához elegendő.
878. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2025-01-27 09:43:20
Üzenet elküldve: 2025-01-27 09:43:20
Rang: Játékos
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Adoaver Droverson//
* Még szép, hogy izgatott! Megannyi mesterség, tudás és emlékek üldözésének végre a végére érkezett. Végre megtalálta azt, amihez a legjobban ért, vagy legalábbis valamennyire. A kicsi érzéke a mágiához kellően meghozta a kedvét arra, hogy alávesse magát a megannyi megpróbáltatásnak, ami ezzel jár. Bár azok, akik érzékenyebbek a mágiára, már fiatalabban elkezdik bővíteni a tudásukat, ezzel szemben Derk jókora hátrányból indul. De szerencséjére épp időben találta meg Adoavert, aki megkönnyítheti a kezdeti nehézségeket. *
- Rendben!
* Hagyja is annyiban a mesteri megszólítást, bár nem biztos, hogy nem fogja még egyszer így hívni a közeljövőbe. Hogy azért, mert tényleg úgy gondolja, vagy azért, hogy egójára játsszon, azt majd eldől! *
- Zárt ajtók? Most, hogy mondod… Első ittlétemkor én is belefutottam néhány ilyen ajtóba, mi van mögöttük? Talán még több könyv elzárva? Esetleg erős varázstárgyak?
* Rövid séta után csak betérnek egy kellően felperzselt szobába. Egy gyors pillantással felméri a termet minden szépségével. Azon mondjuk csodálkozik, hogy a bíbor függönyök még mindig fent virítanak. Egyes tanulók biztos élvezettel perzselnék le az egészet, hogy egy kicsivel több fényt kaphassanak, vagy csak szimplán kíváncsiság gyanánt. Egy ideig nézi a többi mágust is kik látszólag könnyűszerrel hajtanak végre komplexebb varázslatokat, vagy éppen próbálkoznak azok elsajátításával.
Követi a férfit, elvégre ő tudja, hogy mi erre a dörgés. Nehogy véletlen beleszaladjon egy másik mágus varázslatába. Nézi az asztalon lévő felszerelést és először még arra gondol, hogy ezek még jól is jöhetnének az elkövetkezendő tevékenységeihez, ha rosszra fordulnának a dolgok. Bár kétli, hogy ki tudná ezeket csempészni, inkább meg sem próbálja. *
- Hogy mi? * Meglepettsége az arcára van írva, de sokat nem agyal a kérdésen, elvégre fontosnak hangzik, bár nem érti lényegét. * Hát, azt mondanám, hogy legtöbbször kézmozdulatokkal?!
* Amint elhagyja a száját, elnémul. Ha valami konkrétumra számított, vagy valami ennél nagyobb leírásra, akkor ki kell, hogy ábrándítsa, ugyanis az nincs. *
* Még szép, hogy izgatott! Megannyi mesterség, tudás és emlékek üldözésének végre a végére érkezett. Végre megtalálta azt, amihez a legjobban ért, vagy legalábbis valamennyire. A kicsi érzéke a mágiához kellően meghozta a kedvét arra, hogy alávesse magát a megannyi megpróbáltatásnak, ami ezzel jár. Bár azok, akik érzékenyebbek a mágiára, már fiatalabban elkezdik bővíteni a tudásukat, ezzel szemben Derk jókora hátrányból indul. De szerencséjére épp időben találta meg Adoavert, aki megkönnyítheti a kezdeti nehézségeket. *
- Rendben!
* Hagyja is annyiban a mesteri megszólítást, bár nem biztos, hogy nem fogja még egyszer így hívni a közeljövőbe. Hogy azért, mert tényleg úgy gondolja, vagy azért, hogy egójára játsszon, azt majd eldől! *
- Zárt ajtók? Most, hogy mondod… Első ittlétemkor én is belefutottam néhány ilyen ajtóba, mi van mögöttük? Talán még több könyv elzárva? Esetleg erős varázstárgyak?
* Rövid séta után csak betérnek egy kellően felperzselt szobába. Egy gyors pillantással felméri a termet minden szépségével. Azon mondjuk csodálkozik, hogy a bíbor függönyök még mindig fent virítanak. Egyes tanulók biztos élvezettel perzselnék le az egészet, hogy egy kicsivel több fényt kaphassanak, vagy csak szimplán kíváncsiság gyanánt. Egy ideig nézi a többi mágust is kik látszólag könnyűszerrel hajtanak végre komplexebb varázslatokat, vagy éppen próbálkoznak azok elsajátításával.
Követi a férfit, elvégre ő tudja, hogy mi erre a dörgés. Nehogy véletlen beleszaladjon egy másik mágus varázslatába. Nézi az asztalon lévő felszerelést és először még arra gondol, hogy ezek még jól is jöhetnének az elkövetkezendő tevékenységeihez, ha rosszra fordulnának a dolgok. Bár kétli, hogy ki tudná ezeket csempészni, inkább meg sem próbálja. *
- Hogy mi? * Meglepettsége az arcára van írva, de sokat nem agyal a kérdésen, elvégre fontosnak hangzik, bár nem érti lényegét. * Hát, azt mondanám, hogy legtöbbször kézmozdulatokkal?!
* Amint elhagyja a száját, elnémul. Ha valami konkrétumra számított, vagy valami ennél nagyobb leírásra, akkor ki kell, hogy ábrándítsa, ugyanis az nincs. *
877. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2025-01-24 18:04:58
Üzenet elküldve: 2025-01-24 18:04:58
Rang: Játékos
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Adoaver Droverson//
*Megmondta tegnap, hogy segíteni fog, és nem is tartja érdemesnek halogatni a tanítást; hamarabb kiderül, mennyire képes rá, és több dologra is marad ideje a későbbiekre is! Ha pedig nem úgy fognak menni a dolgok, mint amiben reménykednek, akkor is fátylat rá, legalább megpróbálták.*
- Izgágábbnak hangzol, mint én, lehet hogy túl magasak lesznek nekem az elvárásaid! *Kuncog rá egyet, kissé meglepődve a reggeli energián.* - De maradjunk csak Adoavernél, mert az egy dolog hogy közel sem vagyok még ahhoz a szinthez, de úgy nézünk ki, mintha fordítva lennének a valóságban a pozíciók! *Megtippelni igen, biztosan megmondani a korkülönbséget ugyan nem tudja, de meglátszani meglátszik.*
- A sok közül az egyik ajtó, ami nincs zárva ezen a szinten. Átláthatóbb volt a hely, amikor csak kettő volt... na mindegy, induljunk!
*Ugyanis még ha kelleni fog egy-két kísérlet arra, hogy ne privát szférákba törjenek be, a megfelelő helyet egyhamar megtalálják, amit az irtózatos méretétől, a hideg, kőszerű padlóból és a tereket elválasztó, padlóig érő bíbor függönyökből könnyen fel fognak ismerni. Ezek a rikító színű, képet és hangot egyaránt elrejtő leplek védik meg a terembe éppen belépő és helyért nézelődő járókelőket a már éppen használatban lévő, hosszában nem kevesebb mint legalább tíz métert magukba ölelő területektől, ahol az emelet nevéhez híven láng lobog és megégett anyagok sercegnek, több mint kevesebb alkalommal előre kiállított bábuk, vászonok, és miegymás. Ez az elementális ág az agresszivitásáról híres, és a fellobbanó mágiák nem hazudtolják ezt meg.*
- Nno, nézzük meg mennyire fog ez menni. *Egy távolabbi, és ami fontosabb, üres részt elfoglalnak maguknak, és a világ megszűnik kölüröttük, amint elhúzzák maguk után a függönyt. Az előszobához hasonlatos székek, poharak, fáklyák, olajlámpák és más egyéb, tűz megteremtéséhez és megtartásához szükségletes kellékek szerény tárháza megtalálhatóak számukra az asztalon, ahogy természetesen egy teli vedernyi víz is, mintha frissen hozták volna a lenti tóból.*
- Hmmmm... Oké. Szóval Derk, itt tarts ki velem, de "hogyan" varázsolsz? Mit csinálsz, mit akarsz és gondolsz? Mit érzel, ami veled történik, és hogyan hagyod abba? Bár nem hiszem, hogy sok lesz köztünk a különbség, tekintve hogy ugyanazon az ágon is vagyunk, de a biztonság kedvéért rákérdezek.
*Megmondta tegnap, hogy segíteni fog, és nem is tartja érdemesnek halogatni a tanítást; hamarabb kiderül, mennyire képes rá, és több dologra is marad ideje a későbbiekre is! Ha pedig nem úgy fognak menni a dolgok, mint amiben reménykednek, akkor is fátylat rá, legalább megpróbálták.*
- Izgágábbnak hangzol, mint én, lehet hogy túl magasak lesznek nekem az elvárásaid! *Kuncog rá egyet, kissé meglepődve a reggeli energián.* - De maradjunk csak Adoavernél, mert az egy dolog hogy közel sem vagyok még ahhoz a szinthez, de úgy nézünk ki, mintha fordítva lennének a valóságban a pozíciók! *Megtippelni igen, biztosan megmondani a korkülönbséget ugyan nem tudja, de meglátszani meglátszik.*
- A sok közül az egyik ajtó, ami nincs zárva ezen a szinten. Átláthatóbb volt a hely, amikor csak kettő volt... na mindegy, induljunk!
*Ugyanis még ha kelleni fog egy-két kísérlet arra, hogy ne privát szférákba törjenek be, a megfelelő helyet egyhamar megtalálják, amit az irtózatos méretétől, a hideg, kőszerű padlóból és a tereket elválasztó, padlóig érő bíbor függönyökből könnyen fel fognak ismerni. Ezek a rikító színű, képet és hangot egyaránt elrejtő leplek védik meg a terembe éppen belépő és helyért nézelődő járókelőket a már éppen használatban lévő, hosszában nem kevesebb mint legalább tíz métert magukba ölelő területektől, ahol az emelet nevéhez híven láng lobog és megégett anyagok sercegnek, több mint kevesebb alkalommal előre kiállított bábuk, vászonok, és miegymás. Ez az elementális ág az agresszivitásáról híres, és a fellobbanó mágiák nem hazudtolják ezt meg.*
- Nno, nézzük meg mennyire fog ez menni. *Egy távolabbi, és ami fontosabb, üres részt elfoglalnak maguknak, és a világ megszűnik kölüröttük, amint elhúzzák maguk után a függönyt. Az előszobához hasonlatos székek, poharak, fáklyák, olajlámpák és más egyéb, tűz megteremtéséhez és megtartásához szükségletes kellékek szerény tárháza megtalálhatóak számukra az asztalon, ahogy természetesen egy teli vedernyi víz is, mintha frissen hozták volna a lenti tóból.*
- Hmmmm... Oké. Szóval Derk, itt tarts ki velem, de "hogyan" varázsolsz? Mit csinálsz, mit akarsz és gondolsz? Mit érzel, ami veled történik, és hogyan hagyod abba? Bár nem hiszem, hogy sok lesz köztünk a különbség, tekintve hogy ugyanazon az ágon is vagyunk, de a biztonság kedvéért rákérdezek.
876. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2025-01-23 15:30:24
Üzenet elküldve: 2025-01-23 15:30:24
Rang: Játékos
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Adoaver Droverson//
- Még csak az kéne! Pont találtam egy üres szobát, vagy épp elfoglaltam valaki elől, míg amaz kiment dolgát intézni!
* Megvonja vállát. Senki sem hiányolta, így elvette. Hamarabb találkoztak, mint az képzelte volna. A meglepetések viszont még koránt sem fogytak el, ugyanis a gyakorlótér hallatán eléggé meglepődik. Elég nagy ez a torony, sőt, belülről még tágasabb is, mint kintről nézve. Valahol reménykedett benne, hogy az újonnan megtanult varázslatok kipróbálásához nem szükséges lesétálni és az erdőben kipróbálni. Zene füleinek! *
- Nem voltam benne biztos, hogy mikor találkozunk, szóval ezeken már túl vagyok.
* Enyhén füllent, ugyanis étkezésre ideje nem volt, de ezt nem is bánja. Erősebb szeretne lenni, ha le kell mondani néhány reggeliről, vagy esetleg néhány éjszakáról, hát úgy legyen!
Kezét végighúzza az állán, mintha valamit elmélkedne, de valójában csak izgatottságát próbálja leplezni. *
- Szóval belém lesznek verve a mozdulatok! * Ha már szóba jött a sereg! * Akkor innentől csak mesterként hivatkozhatok rád? Adoaver mester.
* Ismétli, ezúttal kapott nevével az élén. Rájátszásként enyhén meghajol kezével a mellkasán, mintha komolyan is gondolná. *
- Én bármikor készen állok mester! Mutasd, merre van ez a gyakorlóterem?
* Talán jobb is, hogy nem hozza újonnan vásárolt köpenyét, még a végén megégetné és vehetne egy újat. Ha valóban beleneveli a tűzmágia alapjait, az biztos fájni is fog. Az idő alatt, amit itt fog tölteni, addig szeretne a lehető legtöbbet tanulni, akár magától, akár Adoavertől. *
- Még csak az kéne! Pont találtam egy üres szobát, vagy épp elfoglaltam valaki elől, míg amaz kiment dolgát intézni!
* Megvonja vállát. Senki sem hiányolta, így elvette. Hamarabb találkoztak, mint az képzelte volna. A meglepetések viszont még koránt sem fogytak el, ugyanis a gyakorlótér hallatán eléggé meglepődik. Elég nagy ez a torony, sőt, belülről még tágasabb is, mint kintről nézve. Valahol reménykedett benne, hogy az újonnan megtanult varázslatok kipróbálásához nem szükséges lesétálni és az erdőben kipróbálni. Zene füleinek! *
- Nem voltam benne biztos, hogy mikor találkozunk, szóval ezeken már túl vagyok.
* Enyhén füllent, ugyanis étkezésre ideje nem volt, de ezt nem is bánja. Erősebb szeretne lenni, ha le kell mondani néhány reggeliről, vagy esetleg néhány éjszakáról, hát úgy legyen!
Kezét végighúzza az állán, mintha valamit elmélkedne, de valójában csak izgatottságát próbálja leplezni. *
- Szóval belém lesznek verve a mozdulatok! * Ha már szóba jött a sereg! * Akkor innentől csak mesterként hivatkozhatok rád? Adoaver mester.
* Ismétli, ezúttal kapott nevével az élén. Rájátszásként enyhén meghajol kezével a mellkasán, mintha komolyan is gondolná. *
- Én bármikor készen állok mester! Mutasd, merre van ez a gyakorlóterem?
* Talán jobb is, hogy nem hozza újonnan vásárolt köpenyét, még a végén megégetné és vehetne egy újat. Ha valóban beleneveli a tűzmágia alapjait, az biztos fájni is fog. Az idő alatt, amit itt fog tölteni, addig szeretne a lehető legtöbbet tanulni, akár magától, akár Adoavertől. *
875. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2025-01-22 17:18:32
Üzenet elküldve: 2025-01-22 17:18:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Derk Derrallo//
*Ugyan valószínű, hogy rajtuk kívül több más látogató is tartózkodik a mágustoronyban, viszont sovány tapasztalatai szerint nem szokott akkora tömeg lenni, hogy az bármilyen módon megzavarja őket, szóval attól nem tart. Attól viszont igen, hogy a tűzág emeletére érve nem találja azonnal Derket; több ajtót is vél felfedezni, amik eddig nem voltak még ott, használhatatlanná téve azt a memóriáját hogy csak egy gyakorlóterem felé vezető és egy örökké elzárt ajtó van minden szinten. Biztos kibővült az épület a nagymester rejtélyes mágiája által, talán a megnövekedett látogatásokból keletkezett szükség miatt. Milyen kedves az öregembertől, hogy nem akarja a földön és asztalokon fetrengve látni a máguspalántákat... erről igazán kitűzhetett volna egy papírt az előszobában!
Hamar megunja az egy helyben álldogálást, és egy-két kóbor tanonc mellett elcsusszanva megáll a legelső ajtó előtt, hogy kopogás nélkül belépjen rajta.
Mint kiderül, tegnap esti szerencséje nem hagyja cserbe, ugyanis Derk fejét látja előbukkanni az egyik asztal mögül! Mintha valami hiányozna rajta, de nem tudja pontosan megmondani, hogy mi. Mindegy.*
- 'Reggelt! Vagy délelőttöt, nehéz megmondani innen, mennyi az idő. *Int is egyet köszönése mellé, és kíváncsian körbe néz. Ha tudta volna, hogy valódi alvóhelyiségek is várják itt, minden bizonnyal követte volna felfelé tanonctársát.*
- Remélem nem így aludtál egész éjjel, ez még nekem is fájna. *Gunyoros félmosolyt villant, majd megköszörüli a torkát:* - Nem űz minket az öregkor, úgyhogy ha még nem tetted, reggelizzél, nyújtózkodjál, ez nem a sereg. Lesz itt könyv bőven, ahol elméleti tudást tudsz magad is szerezni, de arra gondoltam, először mutatok egy-két mozdulatot, beetetem a mit és hogyant, hiszen úgy az érdekes. Ráérsz magad untatni a betűkkel később is, és hidd el, bőven lesz rá időd. Ha készen vagy, mehetünk a gyakorlóterembe, minden emeletnek van egy sajátja, a ághoz megfelelően építve, úgyhogy nem kell aggódni, hogy magunkon kívül valamit felgyújtunk. *Diszkréten a falhoz is hátrál, jelet adva arra, hogy készülődhet ahogy szeretne.*
*Ugyan valószínű, hogy rajtuk kívül több más látogató is tartózkodik a mágustoronyban, viszont sovány tapasztalatai szerint nem szokott akkora tömeg lenni, hogy az bármilyen módon megzavarja őket, szóval attól nem tart. Attól viszont igen, hogy a tűzág emeletére érve nem találja azonnal Derket; több ajtót is vél felfedezni, amik eddig nem voltak még ott, használhatatlanná téve azt a memóriáját hogy csak egy gyakorlóterem felé vezető és egy örökké elzárt ajtó van minden szinten. Biztos kibővült az épület a nagymester rejtélyes mágiája által, talán a megnövekedett látogatásokból keletkezett szükség miatt. Milyen kedves az öregembertől, hogy nem akarja a földön és asztalokon fetrengve látni a máguspalántákat... erről igazán kitűzhetett volna egy papírt az előszobában!
Hamar megunja az egy helyben álldogálást, és egy-két kóbor tanonc mellett elcsusszanva megáll a legelső ajtó előtt, hogy kopogás nélkül belépjen rajta.
Mint kiderül, tegnap esti szerencséje nem hagyja cserbe, ugyanis Derk fejét látja előbukkanni az egyik asztal mögül! Mintha valami hiányozna rajta, de nem tudja pontosan megmondani, hogy mi. Mindegy.*
- 'Reggelt! Vagy délelőttöt, nehéz megmondani innen, mennyi az idő. *Int is egyet köszönése mellé, és kíváncsian körbe néz. Ha tudta volna, hogy valódi alvóhelyiségek is várják itt, minden bizonnyal követte volna felfelé tanonctársát.*
- Remélem nem így aludtál egész éjjel, ez még nekem is fájna. *Gunyoros félmosolyt villant, majd megköszörüli a torkát:* - Nem űz minket az öregkor, úgyhogy ha még nem tetted, reggelizzél, nyújtózkodjál, ez nem a sereg. Lesz itt könyv bőven, ahol elméleti tudást tudsz magad is szerezni, de arra gondoltam, először mutatok egy-két mozdulatot, beetetem a mit és hogyant, hiszen úgy az érdekes. Ráérsz magad untatni a betűkkel később is, és hidd el, bőven lesz rá időd. Ha készen vagy, mehetünk a gyakorlóterembe, minden emeletnek van egy sajátja, a ághoz megfelelően építve, úgyhogy nem kell aggódni, hogy magunkon kívül valamit felgyújtunk. *Diszkréten a falhoz is hátrál, jelet adva arra, hogy készülődhet ahogy szeretne.*
874. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2025-01-20 09:58:11
Üzenet elküldve: 2025-01-20 09:58:11
Rang: Játékos
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Adoaver Droverson//
//Másnap//
* Derk sajnos nem a napsugaraira ébred, hanem a megannyi ember léptére. Hogy ezek most fejezték be a tanulást és térnek nyugovóra, vagy most keltek és mennek okosodni, az nem érdekli. Csak kerüljön a kezei közé a szomszédos szobából valaki, az biztos megemlegeti.
Végül csak kipattan az ágyból. Első útja az ablakhoz vezeti. Kinyitja, hogy szellőzőn kicsit a szobája, majd felöltözik. Köpenyét ezúttal nem veszi fel, azt a szobában hagyja, hogy mások tudtára adja, hogy ez a szoba foglalt. Csak egy ing kerül rá, meg persze a nadrágja. Azonban mielőtt kimenne, csak megissza az italát, hátha megkönnyíti a dolgait. Csak remélni tudja, hogy nem rontja el vele a hasát.
A szobából kiérve elsőként elfoglal egy széket. Ugyan fogalma sincs, hogy Adoavert mégis hol fogja megtalálni, de ha emlékei nem csalják meg, akkor biztos itt fognak találkozni. Hátradől, s csukott szemmel bóbiskol egy kicsit, míg társa meg nem érkezik.
A lépcsőkön való kopogást meg sem hallja. Azonban a szobába érkezve csak felébreszti a férfit. Ha ez megtörténik, az újfent felvert férfi kifordul székéből a hang irányába. Látva Adoavert megkönnyebbül. *
- Jó reggelt!
* Köszönti a másikat. Eléggé izgatott a kapott lehetőség miatt. Kíváncsi, hogy vajon mennyivel mehet könnyebben, ha segítenek neki. *
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán eggyel növeli az intelligenciát a következő két körre.
//Másnap//
* Derk sajnos nem a napsugaraira ébred, hanem a megannyi ember léptére. Hogy ezek most fejezték be a tanulást és térnek nyugovóra, vagy most keltek és mennek okosodni, az nem érdekli. Csak kerüljön a kezei közé a szomszédos szobából valaki, az biztos megemlegeti.
Végül csak kipattan az ágyból. Első útja az ablakhoz vezeti. Kinyitja, hogy szellőzőn kicsit a szobája, majd felöltözik. Köpenyét ezúttal nem veszi fel, azt a szobában hagyja, hogy mások tudtára adja, hogy ez a szoba foglalt. Csak egy ing kerül rá, meg persze a nadrágja. Azonban mielőtt kimenne, csak megissza az italát, hátha megkönnyíti a dolgait. Csak remélni tudja, hogy nem rontja el vele a hasát.
A szobából kiérve elsőként elfoglal egy széket. Ugyan fogalma sincs, hogy Adoavert mégis hol fogja megtalálni, de ha emlékei nem csalják meg, akkor biztos itt fognak találkozni. Hátradől, s csukott szemmel bóbiskol egy kicsit, míg társa meg nem érkezik.
A lépcsőkön való kopogást meg sem hallja. Azonban a szobába érkezve csak felébreszti a férfit. Ha ez megtörténik, az újfent felvert férfi kifordul székéből a hang irányába. Látva Adoavert megkönnyebbül. *
- Jó reggelt!
* Köszönti a másikat. Eléggé izgatott a kapott lehetőség miatt. Kíváncsi, hogy vajon mennyivel mehet könnyebben, ha segítenek neki. *
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán eggyel növeli az intelligenciát a következő két körre.
873. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2025-01-17 17:17:43
Üzenet elküldve: 2025-01-17 17:17:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Derk Derrallo//
*Úgy néz ki, nem kell már törnie a fejét vagy mozgatnia a lábait sehová, úgyhogy tarkóját dörzsölve feláll, lelki szemei előtt már egy tett-vett ágy is megteremtődik, a szoba felszereléséből gazdálkova.*
- Ne essél le a lépcsőkről, magasan leszel. Kellemes éjszakát! *Lazán intve megvárja, míg Derk a torony bendőjébe indulva keres egy tiszteletre méltó ágyat, majd, miután egyedül marad, komótosan megteremti a magáét: Két fotelt és egy lábtámaszt összetol egymásnak, köpenyét magára teríti, és az előszoba megannyi párnái közül egyet kölcsön véve nem is tart sokáig, míg szunnyadni nem kezd. A torony sosem osztozott a külső környezet hidegében, így nem kell aggódnia amiatt sem, hogy felfázik a vékony "takaró" miatt.*
//Másnap//
*A torony megannyi varázslata ellenére az egyik dolog, ami összekapcsolja őket a külvilággal, az az ablakon keresztül sugárzó fény, és pont az kelti fel Adoavert. Egy pár másodperc erejéig diszorientáltan pislog a szoba üres közepébe nézve, visszaemlékezve arra ami tegnap történt, és lassan kigondolja a mai nap tervét is.*
~ Meglátjuk hogy hogyan tanítok... ~ *Ha már mellkasát verve elvállalta, akkor még meg kell tartania magabiztosságát. Visszaveszi a köpenyét, táskájából szerény elemózsiát kivéve megreggelizik, utána pedig elindul megkeresni utastársát; a könyvtárba lépve van egy sejtése, hogy a tűz emeletén fogja Derket találni, oda is veszi az irányt. Megtörheti a csendet a lépcsőfokokon koppanó cipőjének hangja, valószínűleg elég ahhoz hogy felkeltse a barna hajú mágustársát, ha amaz még alszik.*
*Úgy néz ki, nem kell már törnie a fejét vagy mozgatnia a lábait sehová, úgyhogy tarkóját dörzsölve feláll, lelki szemei előtt már egy tett-vett ágy is megteremtődik, a szoba felszereléséből gazdálkova.*
- Ne essél le a lépcsőkről, magasan leszel. Kellemes éjszakát! *Lazán intve megvárja, míg Derk a torony bendőjébe indulva keres egy tiszteletre méltó ágyat, majd, miután egyedül marad, komótosan megteremti a magáét: Két fotelt és egy lábtámaszt összetol egymásnak, köpenyét magára teríti, és az előszoba megannyi párnái közül egyet kölcsön véve nem is tart sokáig, míg szunnyadni nem kezd. A torony sosem osztozott a külső környezet hidegében, így nem kell aggódnia amiatt sem, hogy felfázik a vékony "takaró" miatt.*
//Másnap//
*A torony megannyi varázslata ellenére az egyik dolog, ami összekapcsolja őket a külvilággal, az az ablakon keresztül sugárzó fény, és pont az kelti fel Adoavert. Egy pár másodperc erejéig diszorientáltan pislog a szoba üres közepébe nézve, visszaemlékezve arra ami tegnap történt, és lassan kigondolja a mai nap tervét is.*
~ Meglátjuk hogy hogyan tanítok... ~ *Ha már mellkasát verve elvállalta, akkor még meg kell tartania magabiztosságát. Visszaveszi a köpenyét, táskájából szerény elemózsiát kivéve megreggelizik, utána pedig elindul megkeresni utastársát; a könyvtárba lépve van egy sejtése, hogy a tűz emeletén fogja Derket találni, oda is veszi az irányt. Megtörheti a csendet a lépcsőfokokon koppanó cipőjének hangja, valószínűleg elég ahhoz hogy felkeltse a barna hajú mágustársát, ha amaz még alszik.*
872. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2025-01-15 12:31:42
Üzenet elküldve: 2025-01-15 12:31:42
Rang: Játékos
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Adoaver Droverson//
* Talán kicsit túlságosan is izgatottá vált a felajánlásra, de ez van, ha az embernek olyat ajánlanak, ami igazán érdekli. Ugyan elképzelése sincs, hogy Adoaver mégis mennyire jár előrébb a mágia terén, az is lehet, hogy nem sokkal, viszont az is előfordulhat, hogy csak játssza magát és már rég elérte a nagymesteri rangot. Igazán rejtélyes! Figyelmesen hallgatja a magyarázatát a közös tanulás kapcsán, hiába már rég meggyőzte ezek nélkül is, de mindegy. *
- Az tényleg igazán nagy segítség lenne, ha valaki, aki már elsajátított valamit, az megmutatja, hogy hogyan is kell csinálni. Meg persze gyorsabb is, bár a kapkodás csak hibákat szül.
* Az ember a hibáiból tanul! Viszont a mágiában a hibák elég veszélyesek is lehetnek. Jobb lenne elkerülni ezeket, és ezért is lenne jó, ha megmutatná a csínját-bínját. *
- Rendben, akkor hamarosan találkozunk! Én megpróbálok valahol a tűz emeletén helyet keresni.
* Azzal int egyet, majd el is indul a lépcső felé. A lépcsőről visszapillant megbizonyosodva, hogy marad e, vagy követi az emeletre. Ha az előbbi, akkor felérve a kívánt emeletre ledobja magáról a vidám arckifejezését. Megdörzsöli egyik szemét, majd egy nagy sóhaj kíséretében megcéloz egy alvóhelyet magának. Meglepetésére akad néhány szoba az emeleten, amibe aludhat. Jobb is, ha már most elfoglalja, mielőtt visszatérnek azok, akik egész napjukat és estéjüket tanulással töltötték. Hamar felakasztja köpenyét és sálát, majd le is veti felsőjét. Szobáján lévő ablakon kipillant még egy utolsót, mielőtt lefeküdne. Nem sokkal később már alszik is, mint a bunda. *
* Talán kicsit túlságosan is izgatottá vált a felajánlásra, de ez van, ha az embernek olyat ajánlanak, ami igazán érdekli. Ugyan elképzelése sincs, hogy Adoaver mégis mennyire jár előrébb a mágia terén, az is lehet, hogy nem sokkal, viszont az is előfordulhat, hogy csak játssza magát és már rég elérte a nagymesteri rangot. Igazán rejtélyes! Figyelmesen hallgatja a magyarázatát a közös tanulás kapcsán, hiába már rég meggyőzte ezek nélkül is, de mindegy. *
- Az tényleg igazán nagy segítség lenne, ha valaki, aki már elsajátított valamit, az megmutatja, hogy hogyan is kell csinálni. Meg persze gyorsabb is, bár a kapkodás csak hibákat szül.
* Az ember a hibáiból tanul! Viszont a mágiában a hibák elég veszélyesek is lehetnek. Jobb lenne elkerülni ezeket, és ezért is lenne jó, ha megmutatná a csínját-bínját. *
- Rendben, akkor hamarosan találkozunk! Én megpróbálok valahol a tűz emeletén helyet keresni.
* Azzal int egyet, majd el is indul a lépcső felé. A lépcsőről visszapillant megbizonyosodva, hogy marad e, vagy követi az emeletre. Ha az előbbi, akkor felérve a kívánt emeletre ledobja magáról a vidám arckifejezését. Megdörzsöli egyik szemét, majd egy nagy sóhaj kíséretében megcéloz egy alvóhelyet magának. Meglepetésére akad néhány szoba az emeleten, amibe aludhat. Jobb is, ha már most elfoglalja, mielőtt visszatérnek azok, akik egész napjukat és estéjüket tanulással töltötték. Hamar felakasztja köpenyét és sálát, majd le is veti felsőjét. Szobáján lévő ablakon kipillant még egy utolsót, mielőtt lefeküdne. Nem sokkal később már alszik is, mint a bunda. *
871. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2025-01-14 20:14:43
Üzenet elküldve: 2025-01-14 20:14:43
Rang: Játékos
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Derk Derrallo//
*Kérdése nem volt annyira átgondolva, mint ahogy annak a természete kívánta volna, így picit szorongott az elutasítástól, illetve annak erősségétől is. Hála akármelyik istenségnek viszont nem ezt hallja; egy képzeletbeli izzadságcseppet is letörölne a homlokáról, ha egyedül lenne. De igyekszik is megmagyarázni ajánlata mivoltját:*
- Tudod, azért jutott ez eszembe mert eddig én se egyedül tanultam meg mindent, amit tudok; a szarvasligeti otthonomat több más emberrel és elffel osztom meg, köztük egy igen remek fél-elffel is, aki már megelőzött engem ebben a kis versenyben: ő nemcsak hogy kezet nyújtott nekem hogy el tudjak egy-két nyakatekert trükköt elsajátítani, de felfedeztem hogy sokkalta jobban jegyzem meg a dolgokat, ha élő személy is tudja nekem demonstrálni, hogy mit és hogyan kell csinálnom, és nem csak egy porosodott lap miniatűr és halvány betűin keresztül kell kitalálnom, mit akart üzenni az író. Az a hipotézisom, hogy neked is egyszerűbb lesz úgy magasabb szintre emelni magad, ha én megmutatom hogy mit kell a gyakorlatban. Ráadásul így frissíteni tudom magamnak is a régebbről megtanult igéket, és én is formában fogok maradni, két legyet egy csapásra! Bár még sosem volt lehetőségem tanítani, szóval nem tudok garanciát tenni annak a minőségére. De hogy igyekezni fogok, azt megígérem!
*Kezd kicsit túl kényelmesé válni az ülőalkalmatossága, nem hiszi hogy sokáig ébren fog tudni maradni benne. No nem mintha akarna.*
- Most már tegyük el magunkat, vagy a nappalt fogjuk átaludni, én pedig nem vagyok éjszakai bagoly. Körbenézünk, visszaszokunk a helyhez és miegymás. Én magam nem sietek kifelé egyhamar, de megvan a saját tempóm is a saját tanulmányaimmal. Holnap, azaz pár óra múlva nekikezdünk. Agyő!
*Kérdése nem volt annyira átgondolva, mint ahogy annak a természete kívánta volna, így picit szorongott az elutasítástól, illetve annak erősségétől is. Hála akármelyik istenségnek viszont nem ezt hallja; egy képzeletbeli izzadságcseppet is letörölne a homlokáról, ha egyedül lenne. De igyekszik is megmagyarázni ajánlata mivoltját:*
- Tudod, azért jutott ez eszembe mert eddig én se egyedül tanultam meg mindent, amit tudok; a szarvasligeti otthonomat több más emberrel és elffel osztom meg, köztük egy igen remek fél-elffel is, aki már megelőzött engem ebben a kis versenyben: ő nemcsak hogy kezet nyújtott nekem hogy el tudjak egy-két nyakatekert trükköt elsajátítani, de felfedeztem hogy sokkalta jobban jegyzem meg a dolgokat, ha élő személy is tudja nekem demonstrálni, hogy mit és hogyan kell csinálnom, és nem csak egy porosodott lap miniatűr és halvány betűin keresztül kell kitalálnom, mit akart üzenni az író. Az a hipotézisom, hogy neked is egyszerűbb lesz úgy magasabb szintre emelni magad, ha én megmutatom hogy mit kell a gyakorlatban. Ráadásul így frissíteni tudom magamnak is a régebbről megtanult igéket, és én is formában fogok maradni, két legyet egy csapásra! Bár még sosem volt lehetőségem tanítani, szóval nem tudok garanciát tenni annak a minőségére. De hogy igyekezni fogok, azt megígérem!
*Kezd kicsit túl kényelmesé válni az ülőalkalmatossága, nem hiszi hogy sokáig ébren fog tudni maradni benne. No nem mintha akarna.*
- Most már tegyük el magunkat, vagy a nappalt fogjuk átaludni, én pedig nem vagyok éjszakai bagoly. Körbenézünk, visszaszokunk a helyhez és miegymás. Én magam nem sietek kifelé egyhamar, de megvan a saját tempóm is a saját tanulmányaimmal. Holnap, azaz pár óra múlva nekikezdünk. Agyő!
870. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2025-01-14 08:28:30
Üzenet elküldve: 2025-01-14 08:28:30
Rang: Játékos
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Adoaver Droverson//
* Kedves útitársa sem tudja megerősíteni, hogy mégis igaz lehet e, amit mondtak neki a piacon. Közben az is lehet, hogy csak beetették, s egy üveg hétköznapi vizet sóztak rá. Nézi egy darabig, bár egy kis hang azt mondja, hogy dobja csak a vízbe, ne kockáztasson, úgy egy másik szerint kockázat nélkül nincs nyereség. Így vissza is kerül az üveg a zsebébe. Majd enyhén bólint. Legrosszabb esetben átverték, máskülönben nagyon is segíteni fog az ittléte folyamán. *
- Abban biztos vagyok!
* Halkan kuncogni kezd. Miközben visszajönnek az emlékek, mintha magát látná az első éjszaka után.*
- Annyi tanulás után, még a padló is kényelmes volt!
* Meglepi a kérdés. Ugyanis abban a hitben volt a férfi, hogy csak a mihez tartás végett, avagy önnönmaga szórakozása miatt állt le vele beszélgetni. Elvégre viszonylag hosszú az út a várostól idáig. Azonban sokat nem gondolkodik rajta. Elvégre, ha a lehetőség adott, hogy valaki nála jobb mellett tanuljon, akkor nem fogja visszautasítani. Még a végén taníthat, vagy mutathat neki valamit, ami megváltoztatja az egész nézetét a dolgokról. *
- Örömömre szolgálna! Már most, vagy inkább holnap?
* Teszi fel az igazán fontos kérdést. Elvégre Derk még nem érzi olyan fáradtnak magát, bár ez néhány óra elteltével simán megváltozhat. Nem is beszélve arról, hogy kipihenten csak jobban menne a tanulás. *
* Kedves útitársa sem tudja megerősíteni, hogy mégis igaz lehet e, amit mondtak neki a piacon. Közben az is lehet, hogy csak beetették, s egy üveg hétköznapi vizet sóztak rá. Nézi egy darabig, bár egy kis hang azt mondja, hogy dobja csak a vízbe, ne kockáztasson, úgy egy másik szerint kockázat nélkül nincs nyereség. Így vissza is kerül az üveg a zsebébe. Majd enyhén bólint. Legrosszabb esetben átverték, máskülönben nagyon is segíteni fog az ittléte folyamán. *
- Abban biztos vagyok!
* Halkan kuncogni kezd. Miközben visszajönnek az emlékek, mintha magát látná az első éjszaka után.*
- Annyi tanulás után, még a padló is kényelmes volt!
* Meglepi a kérdés. Ugyanis abban a hitben volt a férfi, hogy csak a mihez tartás végett, avagy önnönmaga szórakozása miatt állt le vele beszélgetni. Elvégre viszonylag hosszú az út a várostól idáig. Azonban sokat nem gondolkodik rajta. Elvégre, ha a lehetőség adott, hogy valaki nála jobb mellett tanuljon, akkor nem fogja visszautasítani. Még a végén taníthat, vagy mutathat neki valamit, ami megváltoztatja az egész nézetét a dolgokról. *
- Örömömre szolgálna! Már most, vagy inkább holnap?
* Teszi fel az igazán fontos kérdést. Elvégre Derk még nem érzi olyan fáradtnak magát, bár ez néhány óra elteltével simán megváltozhat. Nem is beszélve arról, hogy kipihenten csak jobban menne a tanulás. *
869. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2025-01-13 19:26:41
Üzenet elküldve: 2025-01-13 19:26:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Derk Derrallo//
*Meglepődve, viszont a szavak után enyhe szkeptikus arckifejezéssel méregeti magának az előkotort csodakoktélt.* - Nem volt még sok lehetőségem hasonlót se inni. De, hogy őszinte legyek, kedvem se; nem vagyok túl bizakodó. A piacon vetted? Sokfélét tudnak mondani, hogy eladjanak neked bármit, de hogy mennyi bennük az igazság, az csak utólag derül ki. De méreg az biztosan nem lehet, szóval egy hajtásnyit megér. Ha kipróbálod, mondd el milyen! *Ezt így felfelé kapaszkodás közben nem tudja elég terjedelmesen átgondolni, de ő mindig a tiszta víz embere volt, esetleg a teáé. Na jó, inkább a teáé. Derekára tett kezekkel nézi az ajtót, miután feljutottak az utolsó lépcsőfokra, mint aki keresi a különbséget a most és az utolsó alkalom között, amikor még látta ezt. Megállapodik rajta, hogy nincsen, és megfogja a gombot, hogy kitárja azt.*
- Na nézzük, mi változott. *Mert az előszoba, az nem, bár egy-két részlet holtbiztos hogy nem maradt ugyanaz, annyira élesen nincs az egész építmény a memóriájába vésve. A kicsi, de otthonos szoba melegséggel tölti el Adoavert a kényelmes fotelekkel, a csigalépcsővel a nem számukra ott lévő ajtókhoz, és egy másik, invitálóbb ajtó a torony fő részébe, a kolosszális könyvtárba.*
- Nos, itt vagyunk, Derk! *Meg is célozza magának az egyik kényelmes széket, el is süllyedve benne elég gyorsan. *És ha nem sietsz alvóhelyet keresni magadnak, bár ezeken is el lehet tölteni egy éjszakát ha összetolsz egy párost, szeretnék is tőled kérdezni valami mást is, ha nem haragszol: Tanuljunk e együtt?
*Meglepődve, viszont a szavak után enyhe szkeptikus arckifejezéssel méregeti magának az előkotort csodakoktélt.* - Nem volt még sok lehetőségem hasonlót se inni. De, hogy őszinte legyek, kedvem se; nem vagyok túl bizakodó. A piacon vetted? Sokfélét tudnak mondani, hogy eladjanak neked bármit, de hogy mennyi bennük az igazság, az csak utólag derül ki. De méreg az biztosan nem lehet, szóval egy hajtásnyit megér. Ha kipróbálod, mondd el milyen! *Ezt így felfelé kapaszkodás közben nem tudja elég terjedelmesen átgondolni, de ő mindig a tiszta víz embere volt, esetleg a teáé. Na jó, inkább a teáé. Derekára tett kezekkel nézi az ajtót, miután feljutottak az utolsó lépcsőfokra, mint aki keresi a különbséget a most és az utolsó alkalom között, amikor még látta ezt. Megállapodik rajta, hogy nincsen, és megfogja a gombot, hogy kitárja azt.*
- Na nézzük, mi változott. *Mert az előszoba, az nem, bár egy-két részlet holtbiztos hogy nem maradt ugyanaz, annyira élesen nincs az egész építmény a memóriájába vésve. A kicsi, de otthonos szoba melegséggel tölti el Adoavert a kényelmes fotelekkel, a csigalépcsővel a nem számukra ott lévő ajtókhoz, és egy másik, invitálóbb ajtó a torony fő részébe, a kolosszális könyvtárba.*
- Nos, itt vagyunk, Derk! *Meg is célozza magának az egyik kényelmes széket, el is süllyedve benne elég gyorsan. *És ha nem sietsz alvóhelyet keresni magadnak, bár ezeken is el lehet tölteni egy éjszakát ha összetolsz egy párost, szeretnék is tőled kérdezni valami mást is, ha nem haragszol: Tanuljunk e együtt?
868. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2025-01-13 09:45:52
Üzenet elküldve: 2025-01-13 09:45:52
Rang: Játékos
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Adoaver Droverson//
- Az ilyen apróságok vezetnének végig a siker rögös útjain?
* Kíváncsian figyeli mágustársa szavait. Még csak vitatkozni se tudna vele. Elvégre Derk csak a közelmúltban fedezte fel, hogy különös érzékei vannak a mágia terén. Jó is lenne, csakúgy megtanulhatna mindent. De azért ekkora szerencséje azért neki sincs. Még ha egy mágusmester leszármazottja lenne, még talán akkor sem. *
- Ne aggódj! Nem veszem félvállról a tanulást!
* Kínos nevetéssel, majd egy aprócska legyintéssel nyugtázza a hallottakat. Ugyan csak a kíváncsiság hajtotta, mikor rákérdezett az öreg rosszakaróira, de közel sem az hallotta azt, amit hallani akart. Inkább azt, amire eddig is gondolt. Bár esze ágában sem lenne megharapni a kezet, ami eteti, –ebben az esetben, a kezet, ami a varázskönyveket kínálják–.
Egy apróbb bólintással nyugtázza a szavait, majd ő is eleinte jól megnézi magának azt a bizonyos lépcsőt, mielőtt felmerészkedne rá. Bármennyiszer jár erre, talán ezt lesz a legnehezebb megszokni.
Sok-sok lépcső után újfent megfogadja, hogy megtanul valami lebegő mágiát, mert nem csinálna ilyen „hegymászásokból” heti rutint. *
- Majdnem elfelejtettem!
* Elkezd saját zsebében kutakodni, látszólag valamit keresni próbál, de annyi zsebe van, hogy eltart egy percig. Lassan előhúz egy világoskék varázsitalt. *
- Tudod, hogy ez mire jó? * Mutatja a kék üveget a férfinak * A piacon valami olyasmit mondtak, hogy felfrissíti az elméd, hogy könnyebben tanulhassanak az emberek. Meg még valami olyasmit, hogy a mágusok előszeretettel használják.
- Az ilyen apróságok vezetnének végig a siker rögös útjain?
* Kíváncsian figyeli mágustársa szavait. Még csak vitatkozni se tudna vele. Elvégre Derk csak a közelmúltban fedezte fel, hogy különös érzékei vannak a mágia terén. Jó is lenne, csakúgy megtanulhatna mindent. De azért ekkora szerencséje azért neki sincs. Még ha egy mágusmester leszármazottja lenne, még talán akkor sem. *
- Ne aggódj! Nem veszem félvállról a tanulást!
* Kínos nevetéssel, majd egy aprócska legyintéssel nyugtázza a hallottakat. Ugyan csak a kíváncsiság hajtotta, mikor rákérdezett az öreg rosszakaróira, de közel sem az hallotta azt, amit hallani akart. Inkább azt, amire eddig is gondolt. Bár esze ágában sem lenne megharapni a kezet, ami eteti, –ebben az esetben, a kezet, ami a varázskönyveket kínálják–.
Egy apróbb bólintással nyugtázza a szavait, majd ő is eleinte jól megnézi magának azt a bizonyos lépcsőt, mielőtt felmerészkedne rá. Bármennyiszer jár erre, talán ezt lesz a legnehezebb megszokni.
Sok-sok lépcső után újfent megfogadja, hogy megtanul valami lebegő mágiát, mert nem csinálna ilyen „hegymászásokból” heti rutint. *
- Majdnem elfelejtettem!
* Elkezd saját zsebében kutakodni, látszólag valamit keresni próbál, de annyi zsebe van, hogy eltart egy percig. Lassan előhúz egy világoskék varázsitalt. *
- Tudod, hogy ez mire jó? * Mutatja a kék üveget a férfinak * A piacon valami olyasmit mondtak, hogy felfrissíti az elméd, hogy könnyebben tanulhassanak az emberek. Meg még valami olyasmit, hogy a mágusok előszeretettel használják.
867. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2025-01-12 17:46:39
Üzenet elküldve: 2025-01-12 17:46:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 388
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Derk Derrallo//
*Kissé nehéz ideje megítélnie úti, és lehetőleg majdani mágustársát. Valamiért az rögződött bele Adoaver fejébe, hogy varázsolni, már akik tudnak, már friss fiatalként megkezdenek, akár még az ő kora előtt is, így kicsit meg van lepődve azon, hogy feljebb találja magát az intellektusi totemoszlopon. De nem hagyhatja, hogy ez elbizakodottá tegye; a hosszú, több évtizedes versenyben gyakorlatilag még ugyanazon a ponton állnak, inkább tegye meg a tőle megtelhetőt, hogy rajta kívül még egy lélek maradjon meg a mágia rögös útján, anélkül hogy egyszer egy halom hamura leljen valaki egy végzetes baleset folytán.*
- Itt a nehézség egyéntől eltérő: Biztos nem olyan, mint egy mesterséget eltanulni, és a testeden és agyadon kívül valami más, harmadik hozzávaló is kell, amit még körülírni sem egyszerű. De ha a három közül legalább a másodikat rendszeresen használod, figyelsz a kézmozdulatodra és pontosan, megismétlem, PONTOSAN ejted ki a hangokat, akkor csak az idő választ el a nagymesteri pozíciótól, és erre esküszöm az életemre! *Önnön mellkasára dobbantgat bizalomgerjesztésként. Ahogy a sötétben kirajzolódik felettük a sokat emlegetett, várva várt mágustorony, az ifjú mágus csak gyermeki izgalmat érez az elkövetkezendő napok iránt. Könnyűek azok nem lesznek, de gyümölcsösek, azok még mennyire!
Úgy néz ki, mégsem volt ideje tovább olvasni az enigmatikus naplóból, de ezt be fogja tudni még pótolni; rutinosan visszakerül a régi könyv a táskájába, majd ő is pattan le a szekérről, le a nedves fűre. Közben eljut hozzá a furcsa kérdés.*
- Hö... nem ajánlom. *Rázza meg a fejét.* - Azt tudom, hogy Abogrnak enyhén szólva is nézeteltérései voltak egy jó sok pappal, ami szerintem ok is lehet arra, hogy szakrális mágiáról még csak egy papírgalacsint sem fogsz itt találni. De ellenségekről, bár az árnyékokban biztos megbújik egy-kettő opportunista, azokról nem hallottam. *Megemeli két sovány vállát. Nem tudja, az öreg mágusmester mennyire foglalkozik bele a környéki, vagy globális politikába, ő nem éppen a személyes segédje.*
- Menjünk, ne itt köszöntsön ránk a hajnal. *Amennyire hálás is a fuvarnak a ritkán ideközlekedő vagontól, de még mindig be kéne térniük a toronyba, hogy biztosan a célban tudhassák magukat. Int is Derknek, és magabiztosan elkezd gyalogolni az impozáns építmény alá, míg a nehezen elfelejthető szellem-szerű lépcsőket el nem érik; egy pillanatra persze habozik rálépni az első fokra, de utána olyan megszokottsággal emelkedik tovább, mintha hazatérne.*
*Kissé nehéz ideje megítélnie úti, és lehetőleg majdani mágustársát. Valamiért az rögződött bele Adoaver fejébe, hogy varázsolni, már akik tudnak, már friss fiatalként megkezdenek, akár még az ő kora előtt is, így kicsit meg van lepődve azon, hogy feljebb találja magát az intellektusi totemoszlopon. De nem hagyhatja, hogy ez elbizakodottá tegye; a hosszú, több évtizedes versenyben gyakorlatilag még ugyanazon a ponton állnak, inkább tegye meg a tőle megtelhetőt, hogy rajta kívül még egy lélek maradjon meg a mágia rögös útján, anélkül hogy egyszer egy halom hamura leljen valaki egy végzetes baleset folytán.*
- Itt a nehézség egyéntől eltérő: Biztos nem olyan, mint egy mesterséget eltanulni, és a testeden és agyadon kívül valami más, harmadik hozzávaló is kell, amit még körülírni sem egyszerű. De ha a három közül legalább a másodikat rendszeresen használod, figyelsz a kézmozdulatodra és pontosan, megismétlem, PONTOSAN ejted ki a hangokat, akkor csak az idő választ el a nagymesteri pozíciótól, és erre esküszöm az életemre! *Önnön mellkasára dobbantgat bizalomgerjesztésként. Ahogy a sötétben kirajzolódik felettük a sokat emlegetett, várva várt mágustorony, az ifjú mágus csak gyermeki izgalmat érez az elkövetkezendő napok iránt. Könnyűek azok nem lesznek, de gyümölcsösek, azok még mennyire!
Úgy néz ki, mégsem volt ideje tovább olvasni az enigmatikus naplóból, de ezt be fogja tudni még pótolni; rutinosan visszakerül a régi könyv a táskájába, majd ő is pattan le a szekérről, le a nedves fűre. Közben eljut hozzá a furcsa kérdés.*
- Hö... nem ajánlom. *Rázza meg a fejét.* - Azt tudom, hogy Abogrnak enyhén szólva is nézeteltérései voltak egy jó sok pappal, ami szerintem ok is lehet arra, hogy szakrális mágiáról még csak egy papírgalacsint sem fogsz itt találni. De ellenségekről, bár az árnyékokban biztos megbújik egy-kettő opportunista, azokról nem hallottam. *Megemeli két sovány vállát. Nem tudja, az öreg mágusmester mennyire foglalkozik bele a környéki, vagy globális politikába, ő nem éppen a személyes segédje.*
- Menjünk, ne itt köszöntsön ránk a hajnal. *Amennyire hálás is a fuvarnak a ritkán ideközlekedő vagontól, de még mindig be kéne térniük a toronyba, hogy biztosan a célban tudhassák magukat. Int is Derknek, és magabiztosan elkezd gyalogolni az impozáns építmény alá, míg a nehezen elfelejthető szellem-szerű lépcsőket el nem érik; egy pillanatra persze habozik rálépni az első fokra, de utána olyan megszokottsággal emelkedik tovább, mintha hazatérne.*
866. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2025-01-11 11:25:16
Üzenet elküldve: 2025-01-11 11:25:16
Rang: Játékos
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 261
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Adoaver Droverson//
* Figyelmét bőven leköti, hogy szemeivel tanulmányozza a másik öklét. Bár sokat nem fog abból tanulni, ahogyan azt nézni, hogy mégis hogyan és merről merre kúsznak a lángnyelvek az öklén, mégis mintha szemeivel próbálná megfejteni, a varázslat titkait.
Amint eltűnnek a lángok, és Derk is befejezte a saját mágiájának a mutatását, abban a pillanatban vissza is dől a szekér szélének. Némán hallgatja, ahogyan Adoaver a mágiáját próbálja védeni. Van abban valami, amit mond, de Derk ennél erősebb varázslatokat akar magának. Pontosan ezért is kérdezett rá, hogy hogyan is áll a többi elemmel. *
- Szóval tényleg olyan nehéz, mint ahogy mondták.
* Egyik kezével elkezdi cirógatni saját borostás állát. Minél többet akar, annál lassabb és drágább lesz a folyamat. Ebben biztos. Az idő a legnagyobb ellensége, mindig is ez volt! De eddig még sosem okozott gondot.
Nem sokkal később már meg is pillanthatják a lebegő tornyot. Pont olyan, amire emlékszik. Jó látni, hogy az ideges mágusok nem szedték még le az égről, különben fogalma se lenne, hogy hol tudná bővíteni a tudását. *
- Voltak már olyan mágusok, akik a nagymester ellen fordultak?
* Teszi fel a kíváncsi kérdést. Bár tudja, hogy egy-két, de talán tíz-húsz ember nem lenne elég, hogy legyőzzék az öreg Aborg mágusmestert, de azért biztos voltak valakik, akik nem voltak megelégedve azzal, amit kínált!
Lassan a szekér is megáll, s Derk lesz az első, aki leugrik a szekér hátuljáról. Kinyújtóztatja elült végtagjait, még mindig nem szeret hosszasan szekéren utazni. *
- Remélem nem emeletek az árakon!
* Figyelmét bőven leköti, hogy szemeivel tanulmányozza a másik öklét. Bár sokat nem fog abból tanulni, ahogyan azt nézni, hogy mégis hogyan és merről merre kúsznak a lángnyelvek az öklén, mégis mintha szemeivel próbálná megfejteni, a varázslat titkait.
Amint eltűnnek a lángok, és Derk is befejezte a saját mágiájának a mutatását, abban a pillanatban vissza is dől a szekér szélének. Némán hallgatja, ahogyan Adoaver a mágiáját próbálja védeni. Van abban valami, amit mond, de Derk ennél erősebb varázslatokat akar magának. Pontosan ezért is kérdezett rá, hogy hogyan is áll a többi elemmel. *
- Szóval tényleg olyan nehéz, mint ahogy mondták.
* Egyik kezével elkezdi cirógatni saját borostás állát. Minél többet akar, annál lassabb és drágább lesz a folyamat. Ebben biztos. Az idő a legnagyobb ellensége, mindig is ez volt! De eddig még sosem okozott gondot.
Nem sokkal később már meg is pillanthatják a lebegő tornyot. Pont olyan, amire emlékszik. Jó látni, hogy az ideges mágusok nem szedték még le az égről, különben fogalma se lenne, hogy hol tudná bővíteni a tudását. *
- Voltak már olyan mágusok, akik a nagymester ellen fordultak?
* Teszi fel a kíváncsi kérdést. Bár tudja, hogy egy-két, de talán tíz-húsz ember nem lenne elég, hogy legyőzzék az öreg Aborg mágusmestert, de azért biztos voltak valakik, akik nem voltak megelégedve azzal, amit kínált!
Lassan a szekér is megáll, s Derk lesz az első, aki leugrik a szekér hátuljáról. Kinyújtóztatja elült végtagjait, még mindig nem szeret hosszasan szekéren utazni. *
- Remélem nem emeletek az árakon!
865. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-11-14 18:06:01
Üzenet elküldve: 2024-11-14 18:06:01
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Morwon//
-Biztos sok a fiatal felfedező és harcos nagy lelkesedéssel. Ahogy mondtad, a kocsmákban hemzsegnek az ilyenek, bár én azért nem mindegyikben bíznék meg! *Persze Morwon hatalmas és erős, valamint már varázsolni is tud, de bárkinek elvághatják álmában a torkát. Ezt azonban így ebben a formában nem akarja kimondani az óriásnak.*
-Nos, a köveknek pedig hinni kell és adni a szavukra! *Bólogat nagyon bölcsen az óriás cimborájának szavaira.*
-Ha arra visz az utad, akkor sok sikert kívánok neked! Lehet elmegyek veled, még nem döntöttem el! *Nem akaródzik neki ártatlan állatokat megölni, még ha azok hangyákok is, de nem szeretné, hogy barátjának baja essen egy ilyen úton.*
-Ne várakoztasd meg Pajtást! *Mintha emlékezne erre a névre, de nem igazán ugrik be neki ennyi év után, hogy milyen állatról is van szó, ha egyáltalán állat és nem valami útitársa az óriásnak ez a valaki.*
-Nem tudom! Merre mész? Ha szeretnéd veled tartok, de nem akarlak feltartani sem! *Dobja vissza a kérdést Morwonnak, mert ő már igazából eltöltötte itt azt az időt, amit szeretett volna és tanult már eleget, de az sem zavarja, ha maradni kell még.*
-Nekem nincs meghatározott utam most, afféle szabadságon vagyok. *Vonja meg a vállát.*
-Biztos sok a fiatal felfedező és harcos nagy lelkesedéssel. Ahogy mondtad, a kocsmákban hemzsegnek az ilyenek, bár én azért nem mindegyikben bíznék meg! *Persze Morwon hatalmas és erős, valamint már varázsolni is tud, de bárkinek elvághatják álmában a torkát. Ezt azonban így ebben a formában nem akarja kimondani az óriásnak.*
-Nos, a köveknek pedig hinni kell és adni a szavukra! *Bólogat nagyon bölcsen az óriás cimborájának szavaira.*
-Ha arra visz az utad, akkor sok sikert kívánok neked! Lehet elmegyek veled, még nem döntöttem el! *Nem akaródzik neki ártatlan állatokat megölni, még ha azok hangyákok is, de nem szeretné, hogy barátjának baja essen egy ilyen úton.*
-Ne várakoztasd meg Pajtást! *Mintha emlékezne erre a névre, de nem igazán ugrik be neki ennyi év után, hogy milyen állatról is van szó, ha egyáltalán állat és nem valami útitársa az óriásnak ez a valaki.*
-Nem tudom! Merre mész? Ha szeretnéd veled tartok, de nem akarlak feltartani sem! *Dobja vissza a kérdést Morwonnak, mert ő már igazából eltöltötte itt azt az időt, amit szeretett volna és tanult már eleget, de az sem zavarja, ha maradni kell még.*
-Nekem nincs meghatározott utam most, afféle szabadságon vagyok. *Vonja meg a vállát.*
864. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-11-07 12:42:41
Üzenet elküldve: 2024-11-07 12:42:41
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 910
OOC üzenetek: 1509
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 910
OOC üzenetek: 1509
Játékstílus: Vakmerő
//Learon//
– Köszönöm, Learon Mester! Még nem találtam senkit, aki eljönne velem. Bár nem is sokakat kérdeztem róla. Tán mán eleget ültem egy helyben. * Nem szó szerint értette, de így kimondva rájön, hogy a térdei is kezdenek fájni a sok térdeléstől. Úgyhogy feláll és elgondolkodva körbenéz. *
– Rengeteg könyv van a Mágustoronyban, amit még nem olvastam… Vagyis az összes. Tán igazad van, Learon Mester! A falusiaknak is szükségük lehet rám, nem tudhatom, amég nem kérdeztem mindet körbe. Az is fontos, de az én dógom a hangyákok felé lesz. Eztet mondják még a kövek is! * Ettől most úgy tűnik, senki és semmi nem tudja eltántorítani. Még a falusiak megmentésével járó hírnév sem. Morwont nem (csak) a megbecsülés érdekli, ő a saját álmait akarja már valóra váltani. A vágyai pedig ki tudja miért, mostanság folyton a hangyákok és Erdőmélye körül járnak. *
– Köszönöm a tanítást, de most mán mennem kéne. Pajtás odakünn vár rám. * Megvakarja tarkóját. Nem akarja csak úgy faképnél hagyni barátját, hiszen még csak nemrég érkezett. Ráadásul nemrég beszélték meg, hogy a sajtmester közbenjárna Morwon visszafogadásának ügyében. Az óriás most mégis úgy érzi, mennie kell. Úgyhogy kérdőn a másikra néz. *
– Te még maradol?
– Köszönöm, Learon Mester! Még nem találtam senkit, aki eljönne velem. Bár nem is sokakat kérdeztem róla. Tán mán eleget ültem egy helyben. * Nem szó szerint értette, de így kimondva rájön, hogy a térdei is kezdenek fájni a sok térdeléstől. Úgyhogy feláll és elgondolkodva körbenéz. *
– Rengeteg könyv van a Mágustoronyban, amit még nem olvastam… Vagyis az összes. Tán igazad van, Learon Mester! A falusiaknak is szükségük lehet rám, nem tudhatom, amég nem kérdeztem mindet körbe. Az is fontos, de az én dógom a hangyákok felé lesz. Eztet mondják még a kövek is! * Ettől most úgy tűnik, senki és semmi nem tudja eltántorítani. Még a falusiak megmentésével járó hírnév sem. Morwont nem (csak) a megbecsülés érdekli, ő a saját álmait akarja már valóra váltani. A vágyai pedig ki tudja miért, mostanság folyton a hangyákok és Erdőmélye körül járnak. *
– Köszönöm a tanítást, de most mán mennem kéne. Pajtás odakünn vár rám. * Megvakarja tarkóját. Nem akarja csak úgy faképnél hagyni barátját, hiszen még csak nemrég érkezett. Ráadásul nemrég beszélték meg, hogy a sajtmester közbenjárna Morwon visszafogadásának ügyében. Az óriás most mégis úgy érzi, mennie kell. Úgyhogy kérdőn a másikra néz. *
– Te még maradol?
863. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-11-07 04:48:27
Üzenet elküldve: 2024-11-07 04:48:27
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Morwon//
*Kicsit furcsállja az óriás szavait. Persze megszokhatta volna már, hogy ezek a nagydarabformák nem a legeszesebbek, de Morw eddig egészen jó logikával rendelkezett.*
-Nos, te tudod. Ha találsz elegendő embert, elkísérhetlek titeket, hogy minél kevesebb kárt okozzátok Erdőmélyében meg magatokban! *Ennyi konszenzusra tud jutni végül. Így jut is, marad is végül mindenkinek. El is megy kalandozni, de nem is vállalja, hogy legyilkolja a természetes vadállományt az érintetlen erdőben.*
-Ha már ennyire harcolni szeretnél, miért nem kérdezed körbe a falusiakat, hogy van-e valami bandita vagy veszélyes vadállat a környéken, amitől meg kéne szabadulni? *Veti fel az ötletet. Annak idején, amikor még nem volt nagy varázsló és a fegyvert is éppen alig tudta forgatni, jól jött volna neki, ha valaki megszabadítja a farkasoktól, akik rendszeresen betörtek a földjére egy-egy csirkét zsákmányolni.*
-Legalább akkora dicsőség segíteni nekik, mint bemenni Erdőmélyére pusztítani. Így legalább emlegetnének az emberek is. *Próbálja megérvelni a kaland hasznosságát.*
-Gondolj bele, milyen jó lenne, ha akárhányszor csak látnak, mindig eszükbe jut, hogy Morwon, Thargarod Védelmezője segítette ki őket a bajban! *Úgy érzi, az ilyen gesztusok betalálnak cimborájánál, tehát tesz vele egy próbát.*
*Kicsit furcsállja az óriás szavait. Persze megszokhatta volna már, hogy ezek a nagydarabformák nem a legeszesebbek, de Morw eddig egészen jó logikával rendelkezett.*
-Nos, te tudod. Ha találsz elegendő embert, elkísérhetlek titeket, hogy minél kevesebb kárt okozzátok Erdőmélyében meg magatokban! *Ennyi konszenzusra tud jutni végül. Így jut is, marad is végül mindenkinek. El is megy kalandozni, de nem is vállalja, hogy legyilkolja a természetes vadállományt az érintetlen erdőben.*
-Ha már ennyire harcolni szeretnél, miért nem kérdezed körbe a falusiakat, hogy van-e valami bandita vagy veszélyes vadállat a környéken, amitől meg kéne szabadulni? *Veti fel az ötletet. Annak idején, amikor még nem volt nagy varázsló és a fegyvert is éppen alig tudta forgatni, jól jött volna neki, ha valaki megszabadítja a farkasoktól, akik rendszeresen betörtek a földjére egy-egy csirkét zsákmányolni.*
-Legalább akkora dicsőség segíteni nekik, mint bemenni Erdőmélyére pusztítani. Így legalább emlegetnének az emberek is. *Próbálja megérvelni a kaland hasznosságát.*
-Gondolj bele, milyen jó lenne, ha akárhányszor csak látnak, mindig eszükbe jut, hogy Morwon, Thargarod Védelmezője segítette ki őket a bajban! *Úgy érzi, az ilyen gesztusok betalálnak cimborájánál, tehát tesz vele egy próbát.*
862. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-11-03 11:19:37
Üzenet elküldve: 2024-11-03 11:19:37
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 910
OOC üzenetek: 1509
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 910
OOC üzenetek: 1509
Játékstílus: Vakmerő
//Learon//
* Úgy látszik, a sajtmester nem lelkesedik annyira a hangyászás ötletéért, mint az óriás. Tény, hogy Morwon nem talált ki még mindent és az is, hogy ő nem egy Wojest-bajnoka. A felhozott érvek azonban nem veszik el kedvét a felfedezéstől. *
– Há' épp ez az! Nem tudjuk, mit rejt az erdő mélye, ezér' kő felkutatni. A hangyákok… tán ott élnek, tán nem. * Megvonja vállait. *
– Engem a felfedezés vágya hajt, mer' látni akarom egész Lanawint! Meg hát… Mi értelme úgy az életnek, ha nem találunk benne kihívást? Erdőmélyéről sok rosszat hallani, ezér' nekem ott a helyem. Ha nem keresem a kalandokat, a végén még elfelejtem hogyan kell forgatni a kardomat! * Magyarázza az óriás az őszinte gondolatait. Ő is belátja, hogy a hangyákok (valószínűleg) nem tettek semmi rosszat, amivel kiérdemelték, hogy levadásszák őket, de Morwonnak nem is igazán velük van gondja. Ő szívesen leküzdene bármit, amit veszélyes lehet. *
* Úgy látszik, a sajtmester nem lelkesedik annyira a hangyászás ötletéért, mint az óriás. Tény, hogy Morwon nem talált ki még mindent és az is, hogy ő nem egy Wojest-bajnoka. A felhozott érvek azonban nem veszik el kedvét a felfedezéstől. *
– Há' épp ez az! Nem tudjuk, mit rejt az erdő mélye, ezér' kő felkutatni. A hangyákok… tán ott élnek, tán nem. * Megvonja vállait. *
– Engem a felfedezés vágya hajt, mer' látni akarom egész Lanawint! Meg hát… Mi értelme úgy az életnek, ha nem találunk benne kihívást? Erdőmélyéről sok rosszat hallani, ezér' nekem ott a helyem. Ha nem keresem a kalandokat, a végén még elfelejtem hogyan kell forgatni a kardomat! * Magyarázza az óriás az őszinte gondolatait. Ő is belátja, hogy a hangyákok (valószínűleg) nem tettek semmi rosszat, amivel kiérdemelték, hogy levadásszák őket, de Morwonnak nem is igazán velük van gondja. Ő szívesen leküzdene bármit, amit veszélyes lehet. *
861. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2024-10-31 19:04:35
Üzenet elküldve: 2024-10-31 19:04:35
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Morwon//
*Ha tudná, hogy Morw mire gondol, biztosan felajánlaná neki támogatását és segítségét, hiszen kevés dolgot tart többre, mint a földművelést. Szerinte tetszene is az óriásnak ez a fajta testmozgás és munka. Aztán, ahogy előkerülnek cimborája érvei, láthatja, hogy nem gazán sikerült meggyőznie vele a Sajt-mestert, aki csakhamar előadja a maga gondolatait is, hogy megcáfolja vele az óriást.*
-A medve is megeszi az embert, ha bemegy a barlangjába. *Emeli fel mutatóujját.*
-Ha odamész Erdőmélyére felfegyverkezve és betörsz a hangyákok területére fenyegetőleg, persze, hogy megtámadnak! Mi sem természetesebb. *Húzza fel a szemöldökét.*
-Mit találhatunk még, amiért érdemes megzavarni az ott élő őshonos fajokat és mészárlásba kezdeni? *Hagy időt arra, hogy az óriás előjöhessen érvekkel, de gyakorlatilag már előre megcáfolta azokat. Persze esély az mindig van meggyőzni, éppen ezért is dől hátra újra a könyvkupac közepébe és kezd el babrálni szakállával. Morwon láthatja rajta, hogy nem lelkesedik a vadászat semmiféle ötletéért.*
-Kellett már megölnöm állatokat és mindenféle más lényeket a saját magam vagy más védelme érdekében, de az, hogy betörök valaki házába és az önvédelmet emberevésnek minősítem, az nem az én stílusom. *Nem is tudja, mit fűzhetne még hozzá ehhez a beszélgetéshez, szóval inkább egy tincset kezd el fonogatni, ami belelóg a szemébe.*
*Ha tudná, hogy Morw mire gondol, biztosan felajánlaná neki támogatását és segítségét, hiszen kevés dolgot tart többre, mint a földművelést. Szerinte tetszene is az óriásnak ez a fajta testmozgás és munka. Aztán, ahogy előkerülnek cimborája érvei, láthatja, hogy nem gazán sikerült meggyőznie vele a Sajt-mestert, aki csakhamar előadja a maga gondolatait is, hogy megcáfolja vele az óriást.*
-A medve is megeszi az embert, ha bemegy a barlangjába. *Emeli fel mutatóujját.*
-Ha odamész Erdőmélyére felfegyverkezve és betörsz a hangyákok területére fenyegetőleg, persze, hogy megtámadnak! Mi sem természetesebb. *Húzza fel a szemöldökét.*
-Mit találhatunk még, amiért érdemes megzavarni az ott élő őshonos fajokat és mészárlásba kezdeni? *Hagy időt arra, hogy az óriás előjöhessen érvekkel, de gyakorlatilag már előre megcáfolta azokat. Persze esély az mindig van meggyőzni, éppen ezért is dől hátra újra a könyvkupac közepébe és kezd el babrálni szakállával. Morwon láthatja rajta, hogy nem lelkesedik a vadászat semmiféle ötletéért.*
-Kellett már megölnöm állatokat és mindenféle más lényeket a saját magam vagy más védelme érdekében, de az, hogy betörök valaki házába és az önvédelmet emberevésnek minősítem, az nem az én stílusom. *Nem is tudja, mit fűzhetne még hozzá ehhez a beszélgetéshez, szóval inkább egy tincset kezd el fonogatni, ami belelóg a szemébe.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1433-1452