Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 108 (2141. - 2160. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2160. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-19 12:07:07
Üzenet elküldve: 2018-10-19 12:07:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Megfontolt
//Orkoskodás//
* Először leorkozzák Zeyát, majd rengeteg feketemágussal fenyegetőznek, meg elszabadult szellemmel. Ők meg itt állnak mezítláb egy-egy karddal a kézben. Nem mondja, hogy hazudnak odabenn, de se füle se farka annak amit mondanak. Legalább is nagyon reméli, mert ha igaz, akkor nagy-nagy bajban vannak. Mondjuk Arces, volt mestere is azt mondta, hazudjon jó nagyot, mert a hihetőbe belekötnek, meg hivatkozzon nem létező dolgokra és személyekre, akkor nem tudják megcáfolni. Most ha lehet még kíváncsibb arra, ami benn történik, bár leginkább azért, mert ha az van amit mondanak, akkor nekik befellegzett.*
- Nekem sem tetszik, de nem ám *- súgja vissza Zeyának. ~ Az ajtón benézni akár öngyilkosság is lehet, rácsok ide - rácsok oda. Ha jól emlékszem van a földszinten néhány ablak. Ott is van az egyik a víz fölött. Talán ha sekély a part és Zeya a vállamra állna. ~
A lány közben bekiabál. Rodderiego megvárja a választ és ha nem tisztázódik a helyzet, akkor pisszenget Zeyának és az ablakra mutat.*
- Jól van, akkor el is megyünk. Köszönjük a figyelmeztetést. * - Kiabálja vissza, majd elindul a fénykörön kívülre. Ha Zeya követi, akkor széles kézmozdulatokkal mutatja, hogy menjenek körbe a sötétben az ablak alá és ott nézzenek be. Ha nem érti a lány a pantomimet el is suttogja neki mi a terv. Ha követi továbbra is, miután körbeértek begázol a vízbe és bakot tart a lánynak hogy felmásszon a vállára, hátha onnan be tud nézni az ablakon. Ha nem, akkor is megy és megpróbálja magát egyedül felküzdeni az ablakhoz a kőfalon.*
A hozzászólás írója (Rodderiego Kryssais) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.19 12:10:10
* Először leorkozzák Zeyát, majd rengeteg feketemágussal fenyegetőznek, meg elszabadult szellemmel. Ők meg itt állnak mezítláb egy-egy karddal a kézben. Nem mondja, hogy hazudnak odabenn, de se füle se farka annak amit mondanak. Legalább is nagyon reméli, mert ha igaz, akkor nagy-nagy bajban vannak. Mondjuk Arces, volt mestere is azt mondta, hazudjon jó nagyot, mert a hihetőbe belekötnek, meg hivatkozzon nem létező dolgokra és személyekre, akkor nem tudják megcáfolni. Most ha lehet még kíváncsibb arra, ami benn történik, bár leginkább azért, mert ha az van amit mondanak, akkor nekik befellegzett.*
- Nekem sem tetszik, de nem ám *- súgja vissza Zeyának. ~ Az ajtón benézni akár öngyilkosság is lehet, rácsok ide - rácsok oda. Ha jól emlékszem van a földszinten néhány ablak. Ott is van az egyik a víz fölött. Talán ha sekély a part és Zeya a vállamra állna. ~
A lány közben bekiabál. Rodderiego megvárja a választ és ha nem tisztázódik a helyzet, akkor pisszenget Zeyának és az ablakra mutat.*
- Jól van, akkor el is megyünk. Köszönjük a figyelmeztetést. * - Kiabálja vissza, majd elindul a fénykörön kívülre. Ha Zeya követi, akkor széles kézmozdulatokkal mutatja, hogy menjenek körbe a sötétben az ablak alá és ott nézzenek be. Ha nem érti a lány a pantomimet el is suttogja neki mi a terv. Ha követi továbbra is, miután körbeértek begázol a vízbe és bakot tart a lánynak hogy felmásszon a vállára, hátha onnan be tud nézni az ablakon. Ha nem, akkor is megy és megpróbálja magát egyedül felküzdeni az ablakhoz a kőfalon.*
A hozzászólás írója (Rodderiego Kryssais) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.19 12:10:10
2159. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-19 11:49:01
Üzenet elküldve: 2018-10-19 11:49:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Orkoskodás//
- Aha.
*Reagál Rodd válaszára a történet igazságtartalmával kapcsolatban. Aztán nem foglalkoznak vele egyelőre többet, hiszen éppen a frászt készülnek hozni az apróságokra. Ez pedig komoly feladat, teljes figyelmet igényel.
Társa meglátása a rács szerepéről elgondolkoztatja. Határozottan nem tetszik neki az ötlet, hogy valamit odabent kell tartani. Mintha csak egy húron pendülne körülötte mindenki, a kikiabálások alátámasztani igyekeznek a rémmesét. Bár Arraele beszédét kicsit nehéz megértenie elsőre. Hízelgő, hogy orknak nézi, de nem az a fajta, akit könnyen levesznek a lábáról a bókok. Összevonja a szemöldökét. Most nem emeli fel a hangját, mert csak Roddnak címzi szavait.*
- Nekem ez nem tetszik.
*Ugyan hova mehetnének a sötétben? A végén még elnyeli őket a láp. Felel a bentieknek is fennhangon.*
- Miféle szellem? Talán segíthetünk.
*Fogalma sincs, hogy kell szellemmel harcolni, de ha baj van, talán jobb itt helyben elintézni.*
A hozzászólás írója (Tozeya Nazagaraki) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.19 11:50:04
- Aha.
*Reagál Rodd válaszára a történet igazságtartalmával kapcsolatban. Aztán nem foglalkoznak vele egyelőre többet, hiszen éppen a frászt készülnek hozni az apróságokra. Ez pedig komoly feladat, teljes figyelmet igényel.
Társa meglátása a rács szerepéről elgondolkoztatja. Határozottan nem tetszik neki az ötlet, hogy valamit odabent kell tartani. Mintha csak egy húron pendülne körülötte mindenki, a kikiabálások alátámasztani igyekeznek a rémmesét. Bár Arraele beszédét kicsit nehéz megértenie elsőre. Hízelgő, hogy orknak nézi, de nem az a fajta, akit könnyen levesznek a lábáról a bókok. Összevonja a szemöldökét. Most nem emeli fel a hangját, mert csak Roddnak címzi szavait.*
- Nekem ez nem tetszik.
*Ugyan hova mehetnének a sötétben? A végén még elnyeli őket a láp. Felel a bentieknek is fennhangon.*
- Miféle szellem? Talán segíthetünk.
*Fogalma sincs, hogy kell szellemmel harcolni, de ha baj van, talán jobb itt helyben elintézni.*
A hozzászólás írója (Tozeya Nazagaraki) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.19 11:50:04
2158. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-19 11:27:52
Üzenet elküldve: 2018-10-19 11:27:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Orkoskodás//
*Ez az ork helyzet kezd egyre érdekesebb lenni. Arraele úr nagyon meggyőzően viselkedik, teljesen biztosnak tűnik abban, hogy orkokkal van dolguk. Mogrim ebben annyira nem biztos, sőt, ha a látása nem csalta meg, akkor nem orkokat látott. Bár hozzá kell tenni, hogy már alkonyat volt, amikor meglátta az alakokat és a látótávolság határán tartózkodtak, így nem merné rávágni teljes bizonyossággal, hogy neki van igaza. Tiszteletből elfogadja Arraele úr javaslatait, csak, hogy megnyugtassa az idős tündért. Az ige sikerességének nagyon örül, s ennek hatására az ajtó ezüstös ráccsal záródik el, megakadályozva mind a ki, mind a bejövetelt. Mivel az ige sikerült ezért nem kell semmilyen torlaszt az ajtóhoz vonszolni, mert ez önmagában áthatolhatatlanná teszi, legalább is egy időre. ~Remélem Arraele úr, most megnyugodott!~ Kezét a szájához teszi, mert elborzad a gondolattól amit az idős tündér véleményez, mégpedig, hogy Nellarat és a póniját elkapták az orkok és megsütötték őket a tűzön.*
- De hiszen Nellara elementarista, ráadásul ügyesebb nálam és sok védő igét ismer. Nem kaphatták el ilyen könnyen. *Amennyi védőigét felsorolt neki a tündér lány, ahhoz képest nem lehetne könnyen, csak úgy elkapni. Nagyon bízik benne, hogy nem ez történt vele. Ekkor jut eszébe, hogy Cukorfalat, a pónija is kint maradt.*
- Arraele úr, kint maradt az én pónim is. Mi lesz most szegénnyel? *Aggódik egy kicsit, hogy mi lesz a pónival, mert nagyon a szívéhez nőt. Alig telik el egy kis idő amíg befejezi az igét és örül a hatásosságának amikor valaki bekiabálni kezd kívülről. Mintha egy beköszönésnek hangzana és érdeklődésnek, hogy van e bent valaki. Női hangot hall, e felől semmi kétsége sincsen. Mielőtt bármit is reagálhatna Arraele úr megelőzi és elhinti az az ártatlan hazugságot, hogy sötét mágusokkal van tele a torony. A női hangot az idős tündér ork nőnek tudja be. Így látatlanba biztosan nem tudná megmondani, hogy ork hang e vagy sem, de az biztos, hogy női hang. Arraele úr jelzését észreveszi, hogy segítséget kér az előbb állított dolgok megerősítésében. Mogrim így veszi a lapot és megpróbál valamit rögtönözni.*
- Így igaz, sok sötét mágus gyűlt össze ma este, és épp… épp halálmágiát idézünk meg, amely hamarosan elszabadul. Ezért van mágikus rács az ajtón, hogy az ártó szellem ne szabadulhasson el. *Nagyot nyel és kérdőn néz Arraele úrra, hogy jól improvizált e, majd eszébe jut még valami.*
- A rács nem sokáig tart ki mert felbőszítettétek a szörnyet, és az iszonyat elszabadulhat a környéken, vigyázzatok az életetekre halandók. *Életében nem hordott még össze ennyi, hirtelenjében kitalált dolgot, de megpróbál meggyőző lenni. Közel hajol a tündérhez mert van egy apróság amit meg kell osszon vele.*
- Arraele úr, a rács időleges, nem fog sokáig kitartani. *Ezt már csak az idős tündér fülébe súgja, hogy még véletlenül se szűrődjön ki az információ. Reméli a bedobott mondataival nem rontja el Arraele úr történetét és senki sem kerül végül veszélyes helyzetbe.*
*Ez az ork helyzet kezd egyre érdekesebb lenni. Arraele úr nagyon meggyőzően viselkedik, teljesen biztosnak tűnik abban, hogy orkokkal van dolguk. Mogrim ebben annyira nem biztos, sőt, ha a látása nem csalta meg, akkor nem orkokat látott. Bár hozzá kell tenni, hogy már alkonyat volt, amikor meglátta az alakokat és a látótávolság határán tartózkodtak, így nem merné rávágni teljes bizonyossággal, hogy neki van igaza. Tiszteletből elfogadja Arraele úr javaslatait, csak, hogy megnyugtassa az idős tündért. Az ige sikerességének nagyon örül, s ennek hatására az ajtó ezüstös ráccsal záródik el, megakadályozva mind a ki, mind a bejövetelt. Mivel az ige sikerült ezért nem kell semmilyen torlaszt az ajtóhoz vonszolni, mert ez önmagában áthatolhatatlanná teszi, legalább is egy időre. ~Remélem Arraele úr, most megnyugodott!~ Kezét a szájához teszi, mert elborzad a gondolattól amit az idős tündér véleményez, mégpedig, hogy Nellarat és a póniját elkapták az orkok és megsütötték őket a tűzön.*
- De hiszen Nellara elementarista, ráadásul ügyesebb nálam és sok védő igét ismer. Nem kaphatták el ilyen könnyen. *Amennyi védőigét felsorolt neki a tündér lány, ahhoz képest nem lehetne könnyen, csak úgy elkapni. Nagyon bízik benne, hogy nem ez történt vele. Ekkor jut eszébe, hogy Cukorfalat, a pónija is kint maradt.*
- Arraele úr, kint maradt az én pónim is. Mi lesz most szegénnyel? *Aggódik egy kicsit, hogy mi lesz a pónival, mert nagyon a szívéhez nőt. Alig telik el egy kis idő amíg befejezi az igét és örül a hatásosságának amikor valaki bekiabálni kezd kívülről. Mintha egy beköszönésnek hangzana és érdeklődésnek, hogy van e bent valaki. Női hangot hall, e felől semmi kétsége sincsen. Mielőtt bármit is reagálhatna Arraele úr megelőzi és elhinti az az ártatlan hazugságot, hogy sötét mágusokkal van tele a torony. A női hangot az idős tündér ork nőnek tudja be. Így látatlanba biztosan nem tudná megmondani, hogy ork hang e vagy sem, de az biztos, hogy női hang. Arraele úr jelzését észreveszi, hogy segítséget kér az előbb állított dolgok megerősítésében. Mogrim így veszi a lapot és megpróbál valamit rögtönözni.*
- Így igaz, sok sötét mágus gyűlt össze ma este, és épp… épp halálmágiát idézünk meg, amely hamarosan elszabadul. Ezért van mágikus rács az ajtón, hogy az ártó szellem ne szabadulhasson el. *Nagyot nyel és kérdőn néz Arraele úrra, hogy jól improvizált e, majd eszébe jut még valami.*
- A rács nem sokáig tart ki mert felbőszítettétek a szörnyet, és az iszonyat elszabadulhat a környéken, vigyázzatok az életetekre halandók. *Életében nem hordott még össze ennyi, hirtelenjében kitalált dolgot, de megpróbál meggyőző lenni. Közel hajol a tündérhez mert van egy apróság amit meg kell osszon vele.*
- Arraele úr, a rács időleges, nem fog sokáig kitartani. *Ezt már csak az idős tündér fülébe súgja, hogy még véletlenül se szűrődjön ki az információ. Reméli a bedobott mondataival nem rontja el Arraele úr történetét és senki sem kerül végül veszélyes helyzetbe.*
2157. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-18 14:59:55
Üzenet elküldve: 2018-10-18 14:59:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A fanyar és az avarillatú//
//Alkonyat//
*A kölyök odabent egy jó kérdést bújtat ki a száján. A jány esete…*
- Attó tartok fijjam, hogy neki annyi… Bizonyára azok az orkok vígeztek vele meg a lúcsökevínyível, oszt a tűznél épp pörzölték miko meggyüttünk.
*Egíszen biztos, hogy e tőtént, semmi kítsíg, most mán összeállt a kíp az öreg fejibe. Osztán Mogrim kítelkedni kezd benne, hogy azok odakint orkok.*
- Ejj te fijjam, a setítbe minden megszípül, míg a csúnya menyasszony is.
*Nem köll ezt tovább frosztlizni, ezek orkok, a mán biztos. Tenyerít csapkodva kúrjongat mikor a gnóm filú berácsozza az ajtót.*
- Jaj de szípen mágijázol fiam, ej de szípen!
*Ez má döfi, büszke magára az öreg, saját nevelís a kölök. Örömíbe megzavarkálják, egy ork nőstíny próbákozik kicsalni űket.*
- Teli vagyunk setít mágussal itt a toronyba, én a helyedbe nem próbákoznék betörni ork nőstíny!
*Visszakiabá mán a nőstínynek egy pettyet megtívesztve, hátha beveszik oszt nem támadnak rájuk. Bólintgat a filúnak, hogy erősítse meg öreg apja szavait, hátha veszi a lapot a Mogrimja.*
//Alkonyat//
*A kölyök odabent egy jó kérdést bújtat ki a száján. A jány esete…*
- Attó tartok fijjam, hogy neki annyi… Bizonyára azok az orkok vígeztek vele meg a lúcsökevínyível, oszt a tűznél épp pörzölték miko meggyüttünk.
*Egíszen biztos, hogy e tőtént, semmi kítsíg, most mán összeállt a kíp az öreg fejibe. Osztán Mogrim kítelkedni kezd benne, hogy azok odakint orkok.*
- Ejj te fijjam, a setítbe minden megszípül, míg a csúnya menyasszony is.
*Nem köll ezt tovább frosztlizni, ezek orkok, a mán biztos. Tenyerít csapkodva kúrjongat mikor a gnóm filú berácsozza az ajtót.*
- Jaj de szípen mágijázol fiam, ej de szípen!
*Ez má döfi, büszke magára az öreg, saját nevelís a kölök. Örömíbe megzavarkálják, egy ork nőstíny próbákozik kicsalni űket.*
- Teli vagyunk setít mágussal itt a toronyba, én a helyedbe nem próbákoznék betörni ork nőstíny!
*Visszakiabá mán a nőstínynek egy pettyet megtívesztve, hátha beveszik oszt nem támadnak rájuk. Bólintgat a filúnak, hogy erősítse meg öreg apja szavait, hátha veszi a lapot a Mogrimja.*
2156. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-18 12:59:14
Üzenet elküldve: 2018-10-18 12:59:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Megfontolt
//A fanyar és az avarillatú//
//Alkonyat//
-Nem tudom, szerintem összeszedtek mindent amit a világ rendjéről épp tudtak és egybefoglalták egy mesébe. Mondjuk a végén a fajok teremtésében részt vevők szerepelnek, de erről a Gdogalarakról sehol máshol nem hallottam. *- válaszol Zeyának, miközben a tokjába helyezi a hangszerét.
Már épp az időközben beálló éjszakát kezdené csodálni, mikor Zeya felhívja a figyelmét a Toronyvál beállt változásokra. Bólint és ő is magához veszi a fegyverét és követi a lányt. Párszor azért felszisszen, mert így a sötétben a toronyra figyelve nem látja hová lép és a talpa nincs nagy barátságban a tüskés növényekkel és a kavicsokkal. Mivel senki nem reagál rájuk, így picit körbefutja a tekintetével a torony környékét. Mintha mocorogna valami nagyobb árny a látótere szélén, de úgy jár vele, ahogy mindig. Mire megnézné jobban már nem látja.
-Na ja, a kérdés hogy minket tart kinn vagy a bentieket benn. – fűzi Zeya megjegyzéséhez. Mikor a lány megáll, pár lépéssel tőle jobbra áll meg, ha esetleg valaki rájuk lőne vagy netalán varázsolna, ne nyújtsanak egy célpontot. A lány kérdése után várakozón tekint az ajtóra.*
//Alkonyat//
-Nem tudom, szerintem összeszedtek mindent amit a világ rendjéről épp tudtak és egybefoglalták egy mesébe. Mondjuk a végén a fajok teremtésében részt vevők szerepelnek, de erről a Gdogalarakról sehol máshol nem hallottam. *- válaszol Zeyának, miközben a tokjába helyezi a hangszerét.
Már épp az időközben beálló éjszakát kezdené csodálni, mikor Zeya felhívja a figyelmét a Toronyvál beállt változásokra. Bólint és ő is magához veszi a fegyverét és követi a lányt. Párszor azért felszisszen, mert így a sötétben a toronyra figyelve nem látja hová lép és a talpa nincs nagy barátságban a tüskés növényekkel és a kavicsokkal. Mivel senki nem reagál rájuk, így picit körbefutja a tekintetével a torony környékét. Mintha mocorogna valami nagyobb árny a látótere szélén, de úgy jár vele, ahogy mindig. Mire megnézné jobban már nem látja.
-Na ja, a kérdés hogy minket tart kinn vagy a bentieket benn. – fűzi Zeya megjegyzéséhez. Mikor a lány megáll, pár lépéssel tőle jobbra áll meg, ha esetleg valaki rájuk lőne vagy netalán varázsolna, ne nyújtsanak egy célpontot. A lány kérdése után várakozón tekint az ajtóra.*
2155. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-18 11:54:55
Üzenet elküldve: 2018-10-18 11:54:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//A fanyar és az avarillatú//
//Alkonyat//
*Neki elég volt a tegnapi fürdés a folyóban, majd a reggeli és esti tisztálkodás. A mesélés ellen nem tiltakozik, úgyis szerette volna már valahogy kieszközölni. Úgyhogy bólint, és kényelmesen elhelyezkedik. Egy kicsit aggódik, mikor előkerül a hangszer, hogy talán verses formában fog hangzani, amit mindig nehezebb követnie. De szerencsére nem így történik, a mese könnyen követhető és még érdekes is, annak ellenére, hogy mágiáról szól. Lebilincselve hallgatja, szinte alig-alig pislog közben. Egy-egy résznél kicsit nehezen érti az utalásokat, de ez nem von le nagyon az élvezet értékéből.
Mikor Rodd a történet végére ér, visszazökken a valóságba és kihúzza magát. Töprengőn piszkálni kezdi a tüzet.*
- Szerinted ez igaz?
*Az ő véleménye elég szkeptikus, de tudása korlátozott, és ugyebár a mágia mégiscsak létezik, ami ugyanolyan felfoghatatlan számára. Érdekli társa véleménye.
Időközben a tavon sárgássá, aztán mélykékké, végül feketévé váltak a fodrok, és feltűntek a fényesebb csillagok az égen. Már éppen foglalkoztatni kezdi az őrködés felosztása, amikor valami felkelti a figyelmét a Toronynál.*
- Azt hiszem, van ott valaki.
*Bök a fejével arrafelé.*
- Megnézem.
*Nyúl a saruja után, és belebújik. A fegyverét kézbe veszi és feláll. Részéről nem kérdés, hogy odamegy, de ha Rodd maradna, nem erőlteti. A kardtok pántját átveti a vállán. Nem tervezi használni, de szeretné, ha vele lenne a biztonság kedvéért. Határozott léptekkel elindul a Torony felé. Furcsa érzés, hogy nadrágja szára most szabadon lóg, a bőrszíjak nem szorítják alsó lábszárához. A lépcső lábáig halad, ott megtorpan. Már innen is látszik, hogy a bejáraton ezüstös rács van.*
- Nem túl szívélyes fogadtatás…
*Dünnyögi maga elé, vagy Roddnak, ha ő is vele tart.*
- Hé! Hahó! Van itt valaki?
*Emeli fel kivételesen a hangját.*
A hozzászólás írója (Tozeya Nazagaraki) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.18 11:56:37
//Alkonyat//
*Neki elég volt a tegnapi fürdés a folyóban, majd a reggeli és esti tisztálkodás. A mesélés ellen nem tiltakozik, úgyis szerette volna már valahogy kieszközölni. Úgyhogy bólint, és kényelmesen elhelyezkedik. Egy kicsit aggódik, mikor előkerül a hangszer, hogy talán verses formában fog hangzani, amit mindig nehezebb követnie. De szerencsére nem így történik, a mese könnyen követhető és még érdekes is, annak ellenére, hogy mágiáról szól. Lebilincselve hallgatja, szinte alig-alig pislog közben. Egy-egy résznél kicsit nehezen érti az utalásokat, de ez nem von le nagyon az élvezet értékéből.
Mikor Rodd a történet végére ér, visszazökken a valóságba és kihúzza magát. Töprengőn piszkálni kezdi a tüzet.*
- Szerinted ez igaz?
*Az ő véleménye elég szkeptikus, de tudása korlátozott, és ugyebár a mágia mégiscsak létezik, ami ugyanolyan felfoghatatlan számára. Érdekli társa véleménye.
Időközben a tavon sárgássá, aztán mélykékké, végül feketévé váltak a fodrok, és feltűntek a fényesebb csillagok az égen. Már éppen foglalkoztatni kezdi az őrködés felosztása, amikor valami felkelti a figyelmét a Toronynál.*
- Azt hiszem, van ott valaki.
*Bök a fejével arrafelé.*
- Megnézem.
*Nyúl a saruja után, és belebújik. A fegyverét kézbe veszi és feláll. Részéről nem kérdés, hogy odamegy, de ha Rodd maradna, nem erőlteti. A kardtok pántját átveti a vállán. Nem tervezi használni, de szeretné, ha vele lenne a biztonság kedvéért. Határozott léptekkel elindul a Torony felé. Furcsa érzés, hogy nadrágja szára most szabadon lóg, a bőrszíjak nem szorítják alsó lábszárához. A lépcső lábáig halad, ott megtorpan. Már innen is látszik, hogy a bejáraton ezüstös rács van.*
- Nem túl szívélyes fogadtatás…
*Dünnyögi maga elé, vagy Roddnak, ha ő is vele tart.*
- Hé! Hahó! Van itt valaki?
*Emeli fel kivételesen a hangját.*
A hozzászólás írója (Tozeya Nazagaraki) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.18 11:56:37
2154. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-18 10:35:31
Üzenet elküldve: 2018-10-18 10:35:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Alkonyat//
*Arraele úr kérdésére ami sötétségtől való félelmét illeti megrázza a fejét.*
- Nem félek különösebben a sötéttől, csak attól, hogy nem fogunk rendesen látni és olyan részre tévedünk, ahol belesüppedünk a mocsárba, ettől félek inkább. *Úgy látszik Arraele úr elkönyvelte magában, hogy Mogrim fél a sötétben, de ezen a gnóm csak mosolyog magában. Az idős tündér még jóízűen nevet is ezen a dolgon. Mogrimot ezzel nem sértette meg, mert ezt csupán tréfának fogja fel. A gyümölcsevés egészségre gyakorolt jó hatására helyeslően bólint, de az már annál érdekesebb tanács, hogy egye degeszre magát, ráadásul mindig. ~Ez nem feltétlen bölcs dolog mert hamar pocakot növeszthet bárki aki mindig tele eszi magát.~ Mivel ne akar vitázni a tündérrel ezért ráhagyja a dolgot. A toronynál már idegesebb hangulatba kerül az előbb még jó kedélyű Arraele úr. Orkokat vél felfedezni annál a tábortűznél amit Mogrim mutat neki.*
- Arraele úr, ezek biztos, hogy or… *Próbálja józanul gondolkodni, de mire kimondaná addigra az idős tündér szinte maga előtt tuszkolja be a toronyba méghozzá igen sietősen. Így nem sok ideje marad jobban megnézni vagy meggyőződni róla, hogy ki is az a két alak a közeli tábortűznél. Arraele úr zavarodottan és idegesen, minden áron eltorlaszolná az ajtót, hogy ne engedje be az állítólagos orkokat. Ekkor jut eszébe Nellara.*
- Nellara hol lehet? Nem láttam a póniját odakint? *A torony is szinte kong az ürességtől, valószínű nincs most benne senki sem. Az orkokról sok rosszat hallott már eddig, családok, falvak, gyermekek, asszonyok mészárosai, akik főként a kegyetlenségükről híresek.*
- Nem tudom Arraele úr, de a két kinti alak nem tűnt orknak, legalább is amennyire láttam őket. *Az idős tündért szeretné megnyugtatni, hogy nem kellene egyből a legrosszabbat a falra festeni, mégis az idős tündér olyannyira elszántnak látszik ebben a dologban is, hogy inkább nem vitázik vele ebben a dologban sem.*
- Végül is azt hiszem van egy ige, ami képes az ajtót áthatolhatatlanná tenni, egy időre. *Nagy baj nem lehet belőle hiszen ez az ige csak időleges hatású, így ha valóban orkok tanyáznak odakint akkor megvédi őket, ha pedig nem orkok, akkor úgy is elmúlik az ige és be tudnak jönni az idegenek. Elkezdi mormolni a rövid igét az ajtó felé fordulva, ami, ha sikerül akkor az ajtó egész terjedelmére kiterjedő holdfényrács képződik, mely megakadályozza, hogy bárki is bejusson rajta. Ha nem sikerül az ige, akkor kénytelen lesz újra próbálkozni vagy valami mozdítható dologgal eltorlaszolni az ajtót, legalább estére, hogy megnyugodjon Arraele úr.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására az előtte lévő maximum nála kétszer nagyobb nyílás ezüstös színű ráccsal záródik el. Hatása három körig tart.
*Arraele úr kérdésére ami sötétségtől való félelmét illeti megrázza a fejét.*
- Nem félek különösebben a sötéttől, csak attól, hogy nem fogunk rendesen látni és olyan részre tévedünk, ahol belesüppedünk a mocsárba, ettől félek inkább. *Úgy látszik Arraele úr elkönyvelte magában, hogy Mogrim fél a sötétben, de ezen a gnóm csak mosolyog magában. Az idős tündér még jóízűen nevet is ezen a dolgon. Mogrimot ezzel nem sértette meg, mert ezt csupán tréfának fogja fel. A gyümölcsevés egészségre gyakorolt jó hatására helyeslően bólint, de az már annál érdekesebb tanács, hogy egye degeszre magát, ráadásul mindig. ~Ez nem feltétlen bölcs dolog mert hamar pocakot növeszthet bárki aki mindig tele eszi magát.~ Mivel ne akar vitázni a tündérrel ezért ráhagyja a dolgot. A toronynál már idegesebb hangulatba kerül az előbb még jó kedélyű Arraele úr. Orkokat vél felfedezni annál a tábortűznél amit Mogrim mutat neki.*
- Arraele úr, ezek biztos, hogy or… *Próbálja józanul gondolkodni, de mire kimondaná addigra az idős tündér szinte maga előtt tuszkolja be a toronyba méghozzá igen sietősen. Így nem sok ideje marad jobban megnézni vagy meggyőződni róla, hogy ki is az a két alak a közeli tábortűznél. Arraele úr zavarodottan és idegesen, minden áron eltorlaszolná az ajtót, hogy ne engedje be az állítólagos orkokat. Ekkor jut eszébe Nellara.*
- Nellara hol lehet? Nem láttam a póniját odakint? *A torony is szinte kong az ürességtől, valószínű nincs most benne senki sem. Az orkokról sok rosszat hallott már eddig, családok, falvak, gyermekek, asszonyok mészárosai, akik főként a kegyetlenségükről híresek.*
- Nem tudom Arraele úr, de a két kinti alak nem tűnt orknak, legalább is amennyire láttam őket. *Az idős tündért szeretné megnyugtatni, hogy nem kellene egyből a legrosszabbat a falra festeni, mégis az idős tündér olyannyira elszántnak látszik ebben a dologban is, hogy inkább nem vitázik vele ebben a dologban sem.*
- Végül is azt hiszem van egy ige, ami képes az ajtót áthatolhatatlanná tenni, egy időre. *Nagy baj nem lehet belőle hiszen ez az ige csak időleges hatású, így ha valóban orkok tanyáznak odakint akkor megvédi őket, ha pedig nem orkok, akkor úgy is elmúlik az ige és be tudnak jönni az idegenek. Elkezdi mormolni a rövid igét az ajtó felé fordulva, ami, ha sikerül akkor az ajtó egész terjedelmére kiterjedő holdfényrács képződik, mely megakadályozza, hogy bárki is bejusson rajta. Ha nem sikerül az ige, akkor kénytelen lesz újra próbálkozni vagy valami mozdítható dologgal eltorlaszolni az ajtót, legalább estére, hogy megnyugodjon Arraele úr.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására az előtte lévő maximum nála kétszer nagyobb nyílás ezüstös színű ráccsal záródik el. Hatása három körig tart.
2153. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-17 20:25:30
Üzenet elküldve: 2018-10-17 20:25:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Alkonyat//
*A kölök se bírja a büdös dögszagot, legalább nem csak az ű orrát bántja a mocskos buké.*
- Tán fílsz a setítben fijjam?
*Kajánul szórakozik az öreg, mert hát egy igazi fődműves semmitűl se fíl, legkevísbí a setíttűl.*
- Ne fílj tűle, nem esz meg a setít.
*Nagyot hahotázik mán, csak úgy remeg bele a lúcsökevény.*
- A gyűmőcs is jó, egyed azt is megfele, mindíg amennyit bírsz, edd degeszre megad!
*Egy újabb jó tanács a kölöknek, amit Arra papa büszkín betart. A toronynál leszánkázik a csökevíny hátárúl és talpon puffan a fődre. A tűzre felkapja a fejít.*
- Hun látod fijjam, hun vannak?
*Öreg szemei mán nem látnak túl jó. Idegesen ráncója a szemődökét a gnóm kírdísíre.*
- Orkok ezek fijjam, látod megmondtam! Irány befelí oszt torlaszójuk el az ajtót!
*Szaporán megindul befelí oszt Mogrimot is tolja maga előtt, nehogy szíttípjík az orkok az oktalant.*
- Nem játík ez te legíny, megámodtam, itt is vannak. Öreg apád tudja mirő beszíl.
*Igazolja magát és hát nem begyütt a sejtíse? Dehogynem bezony be ám. Amint beírnek bevágja az ajtót.*
- Gyerünk fijjam, torlaszold el valamivel az ajtót, mert ránk tőrnek oszt elvágják a torkunkat!
*Határozottan kell itt cselekedni, mert fűbe harapnak a vígín. Csípőre tett kízzel és komoly pofával nízi a gnómot, hogy segítsen neki torlaszolni. Ha kell testível torlaszolja el az ajtót, amint megpróbálna valaki bejönni.*
*A kölök se bírja a büdös dögszagot, legalább nem csak az ű orrát bántja a mocskos buké.*
- Tán fílsz a setítben fijjam?
*Kajánul szórakozik az öreg, mert hát egy igazi fődműves semmitűl se fíl, legkevísbí a setíttűl.*
- Ne fílj tűle, nem esz meg a setít.
*Nagyot hahotázik mán, csak úgy remeg bele a lúcsökevény.*
- A gyűmőcs is jó, egyed azt is megfele, mindíg amennyit bírsz, edd degeszre megad!
*Egy újabb jó tanács a kölöknek, amit Arra papa büszkín betart. A toronynál leszánkázik a csökevíny hátárúl és talpon puffan a fődre. A tűzre felkapja a fejít.*
- Hun látod fijjam, hun vannak?
*Öreg szemei mán nem látnak túl jó. Idegesen ráncója a szemődökét a gnóm kírdísíre.*
- Orkok ezek fijjam, látod megmondtam! Irány befelí oszt torlaszójuk el az ajtót!
*Szaporán megindul befelí oszt Mogrimot is tolja maga előtt, nehogy szíttípjík az orkok az oktalant.*
- Nem játík ez te legíny, megámodtam, itt is vannak. Öreg apád tudja mirő beszíl.
*Igazolja magát és hát nem begyütt a sejtíse? Dehogynem bezony be ám. Amint beírnek bevágja az ajtót.*
- Gyerünk fijjam, torlaszold el valamivel az ajtót, mert ránk tőrnek oszt elvágják a torkunkat!
*Határozottan kell itt cselekedni, mert fűbe harapnak a vígín. Csípőre tett kízzel és komoly pofával nízi a gnómot, hogy segítsen neki torlaszolni. Ha kell testível torlaszolja el az ajtót, amint megpróbálna valaki bejönni.*
2152. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-17 19:57:23
Üzenet elküldve: 2018-10-17 19:57:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Alkonyat//
*Mire a bűzös lápos mocsáron átkelnek addigra bizony a nap is lemenőben van és rendesen megnyúlnak az árnyékok is. A mágustorony már látótávolságba van, de hála Cukorfalatnak, a póninak egyre közelebb kerülnek céljukhoz.*
- Egyetértek Arraele úr, ehhez a szaghoz nem lehet hozzászokni. Nem is bánom már, hogy lassan visszaérünk, kellemetlen lenne a sötétben botorkálni a mocsárban. *Sem az irtózatos szag sem pedig a sötétség nem a barátjuk, a kettő együtt pedig elég rossz kombináció, nem beszélve a mocsárról, ami harmadik nehezítő tényezőként lehetetlenné tenné az esti közlekedést. Az idős tündér közben életbölcsességet oszt meg vele amire Mogrim kíváncsian figyel.*
- A jövőben igyekszem majd odafigyelni a zöldségekre. Biztos, hogy van bennük valami, ami egészségesebbé teszi a testet. Hasonlóan jó hatással lehet a gyümölcs is szerintem. *A zöldség mellett azért a gyümölcsöt is nagyon szereti, vagyis inkább gyümölcsöt enne, mint zöldséget, de ettől függetlenül biztos igaza van Arraele úrnak.*
- Bár kiegészíteném azzal, hogy a mértékletes húsfogyasztás is nagy valószínűség szerint egészséges. *Egy pillanatig elgondolkodik és nagynénje jut eszébe, aki egész életében zöldséget és gyümölcsöt evett, mert nem volt hajlandó semmilyen húst a szájába venni. Soványabb és betegesebb volt azokhoz képest, akik mértékletesen húst is fogyasztottak mindezek mellett. Az elementáris tanulmányokra visszatérve Arraele úr határozottan elutasítja a tanításának a lehetőségét. Mogrim egy elfogadó bólintással tudomásul veszi a dolgot és nem próbálja unszolni az idős tündért olyan dologra ami az akarata ellenére lenne. A távolban feltűnő mágustorony felé mutat kezével.*
- Nézze csak Arraele úr, az ott már a torony. Szerencse, hogy mire beáll a sötétség már ajtón belül leszünk. *Nem szereti a sötétséget főleg egy ilyen kietlen helyen nem ezért igazán örül, hogy estére megjárták az utat. A toronynál megállnak és Mogrim lepattan a póniról, és ha Arraele úr igényli, akkor lesegíti az idős tündért, kivéve, ha magának szeretne lejutni Cukorfalatról. A torony mellett hagyja Cukorfalatot hadd legelésszen. Még látótávolságban egy tábortüzet is megpillant, két alakkal tűz körül.*
- Látok egy tábortüzet a közelben, ketten melegednek a lángjai mellett. Kik lehetne vajon? *Tekintetét a tábortűz felé fordítja így az idős tündér is láthatja, mire gondol, már ha eddig nem vette volna észre.*
- Mi legyen Arraele úr? Menjünk oda megkérdezni, hogy segíthetünk e nekik? *Kérdőn néz Arraele úrra, hogy mit lenne bölcs tenni ebben a helyzetben. Menjenek be, vagy foglalkozzanak a két idegennel, ezen gondolkodik.*
*Mire a bűzös lápos mocsáron átkelnek addigra bizony a nap is lemenőben van és rendesen megnyúlnak az árnyékok is. A mágustorony már látótávolságba van, de hála Cukorfalatnak, a póninak egyre közelebb kerülnek céljukhoz.*
- Egyetértek Arraele úr, ehhez a szaghoz nem lehet hozzászokni. Nem is bánom már, hogy lassan visszaérünk, kellemetlen lenne a sötétben botorkálni a mocsárban. *Sem az irtózatos szag sem pedig a sötétség nem a barátjuk, a kettő együtt pedig elég rossz kombináció, nem beszélve a mocsárról, ami harmadik nehezítő tényezőként lehetetlenné tenné az esti közlekedést. Az idős tündér közben életbölcsességet oszt meg vele amire Mogrim kíváncsian figyel.*
- A jövőben igyekszem majd odafigyelni a zöldségekre. Biztos, hogy van bennük valami, ami egészségesebbé teszi a testet. Hasonlóan jó hatással lehet a gyümölcs is szerintem. *A zöldség mellett azért a gyümölcsöt is nagyon szereti, vagyis inkább gyümölcsöt enne, mint zöldséget, de ettől függetlenül biztos igaza van Arraele úrnak.*
- Bár kiegészíteném azzal, hogy a mértékletes húsfogyasztás is nagy valószínűség szerint egészséges. *Egy pillanatig elgondolkodik és nagynénje jut eszébe, aki egész életében zöldséget és gyümölcsöt evett, mert nem volt hajlandó semmilyen húst a szájába venni. Soványabb és betegesebb volt azokhoz képest, akik mértékletesen húst is fogyasztottak mindezek mellett. Az elementáris tanulmányokra visszatérve Arraele úr határozottan elutasítja a tanításának a lehetőségét. Mogrim egy elfogadó bólintással tudomásul veszi a dolgot és nem próbálja unszolni az idős tündért olyan dologra ami az akarata ellenére lenne. A távolban feltűnő mágustorony felé mutat kezével.*
- Nézze csak Arraele úr, az ott már a torony. Szerencse, hogy mire beáll a sötétség már ajtón belül leszünk. *Nem szereti a sötétséget főleg egy ilyen kietlen helyen nem ezért igazán örül, hogy estére megjárták az utat. A toronynál megállnak és Mogrim lepattan a póniról, és ha Arraele úr igényli, akkor lesegíti az idős tündért, kivéve, ha magának szeretne lejutni Cukorfalatról. A torony mellett hagyja Cukorfalatot hadd legelésszen. Még látótávolságban egy tábortüzet is megpillant, két alakkal tűz körül.*
- Látok egy tábortüzet a közelben, ketten melegednek a lángjai mellett. Kik lehetne vajon? *Tekintetét a tábortűz felé fordítja így az idős tündér is láthatja, mire gondol, már ha eddig nem vette volna észre.*
- Mi legyen Arraele úr? Menjünk oda megkérdezni, hogy segíthetünk e nekik? *Kérdőn néz Arraele úrra, hogy mit lenne bölcs tenni ebben a helyzetben. Menjenek be, vagy foglalkozzanak a két idegennel, ezen gondolkodik.*
2151. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-16 13:15:30
Üzenet elküldve: 2018-10-16 13:15:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Megfontolt
//A fanyar és az avarillatú//
* Miután elkészült a táborhely, a tűz is ropog és megvolt a vacsora is Rodd keres egy náddal takart kis földnyelvet. Nem szégyenlős, de nem akarja kellemetlen helyzetbe hozni Zeyát, mert ő akár lehet is. Előbb a csizmáját, majd a nadrágja szárát mossa le, majd leveti a többi ruháját is és megmártózik a hűvös vízben. Gyorsan lesuvickolja magáról a mai nap sár- és szagmaradványait. Inget, fehérneműt vált, a szennyest a zsák aljába gyűri, ráér majd kimosni néhány napon belül. A tisztálkodás után a vizes szárú nadrágban, vállán a zsákjával, kezében a csizmájával és a nedves törölközővel tér vissza a tűzhöz. A kezéből lepakolja a száradnivalót, majd ő is a tűz mellé telepszik. A toronyra néz Zeya kijelentése után. Valóban még nem gyújtott fényt senki odabenn. Ettől még lehetne, de biztos benne Zeya figyelmét nem kerülte volna el, ha valaki kívülről bejutott volna, akár az ajtón, akár az ablakon teszi. A varázslatot meg nyilván más se venné észre.*
- Arról van egy történetem * - válaszolja Zeyának a szintek dolgában. *
– Ha gondolod elmesélhetem. * Ha Zeya nem ellenkezik, előveszi a Ge'tharr-ját és gyakorlott mozdulatokkal ellenőrzi a hangolásást. Nem akar énekelni, vagy komolyabb virtuozitásba fojtani a történetet, de a hangulatnak része az aláfestésként játszott halk dallam is. Párat pendít csak a húrokon a történet előtt, a mese alatt viszont alig hallhatóan, a mondandó hangulatának megfelelően pár akkorddal festi alá a jelenetet.*
- Halld hát az első mágus, Gdogalarak igaz történetét *-kezdi kissé színpadiasan, de hát nagy úr a megszokás.*
- Megszámlálhatatlan évvel ezelőtt, még az elfek emlékezete is csak a történetről szóló mesékre emlékszik azokból az időkből, a világ még nem hasonlított a mai formájára. Az elemek és fiaik sokkal nagyobb háborúban álltak egymással mint ma, amikor már megférnek békességben és a tomboló haragjuk is csak olykor-olykor csap magasabbra. A világból kihasított birtokát a négy őselem népe mind a saját képére formálta és elpusztította vagy rabigába hajtotta az onnan el nem menekülő többi elemet. Így ha a tűz földjén jártunk az ott élő földet izzásig hevítő tűzszellemek lávatavaiban fürdő tűzmadarakat láthattunk volna a vulkánszerű házak ablakaiból és vízpárából álló felhőlepelbe burkolódzó légszellemek táncát csodálhattuk volna az egekben. A háború akkoriban egészen más léptékben zajlott. A nagy csatákat nem véráztatta föld és árván maradt tömegek kísérték, hanem örökkön fortyogó frontvonal. A forrongó sivító víz és a párától sercegő tűz sávja mérföldek százain kígyózott, míg az áthatolhatatlan és sűrű por- és sziklavihar mérföldhosszan kötötte össze a földet és az eget és a nemzetségek vezetői folyamatosan küldték gyermekeiket és azok gyermekeit az öncélú pusztulásba. Hiába ötlött föl egyik vagy másik megszakad szívű anyában, megkeseredett apában a gondolat, hogy abba kellene hagyni az ellenségeskedést, senki nem merte meglépni a többi elemtől való félelmében. Ezek az anyák és apák, fájó szívű tudósok és meghasonlott parancsnokok titkon az égre nézve hol a holdhoz, hol a naphoz intézték könyörgő szavaikat. A két égi nagyság korokon keresztül önmagát emésztve tűrte az négy gyermek civódását, és az elemek saját világának pusztulását is elnézte volna, ha meg nem szakadt volna szépen lassan a szívük a hozzájuk intézett sirámok miatt. Mikor megelégelték a véget nem érő öncélú pusztítást elvonultak az egekről, hogy tervet szőjenek és senki ne tudja kikémlelni őket. A beálló sötétségben azonban az elemek nagyjai nem figyelmeztetést vagy fenyegetést láttak, hanem a többieket kezdték hibáztatni és még erélyesebben támadták a többieket. Mikor az égre visszatért a nap és a hold és együtt járták útjukat az egekben jó néhány esztendőig, még inkább megkeseredett a szívük a háború pusztításának látványától. Útjuk alatt kiválasztották a tűz egy megkeseredett öreg tudósát, a víz egy gyermekeit elvesztő édesanyját, a levegő búskomor dalnokát és a föld megfáradt de rendíthetetlen tábornokát. Útjuk alatt a világ közepén lévő rejtett helyre egymáshoz vezették a világ e négy különböző lényét, akikben nagyobb volt a világért érzett fájdalom, mint az egymás elleni gyűlölet. Fényükkel és árnyékukkal megóvták és elrejtették őket, varázsos erejükkel táplálták a furcsa és fájdalmas, keserédes szerelmet közöttük, mely végén azok egyesültek. A föld alkotta a test, a víz a vér, a levegő az értelem és a tűz a szív nagy részét, de a nap és a hold itt is gondoskodott az elemek vegyüléséről és összhangjáról, nehogy a testen és lelken belül folytassák amit természetük diktál. Ők lettek Gdogalarak az első és legnagyobb hús-vér mágus, aki az alkotói és teremtői erejével hatalmat gyakorolhatott az elemek fölött. Mivel nemcsak erejüket, de keserűségüket és népük iránti aggodalmukat is megkapta, így hatalmas erejével véget lépésről lépésre véget vetett a háborúnak és megadásra szólította fel az elszeparált feleket. Aki fellázadt ellene és a háborúért küzdött, azt könyörtelenül elpusztította a többi őselem és a két égi hatalmasság egyesített erejével, aki mellé állt azt pedig tanítani kezdte. A tanítványai idővel ugyanúgy megtalálták a többi elem közül a hozzájuk illőket és Gdogalarak segítségével ők is hús-vér lényekké váltak. A maradék, aki nem akart átváltozni, de a háborút is feladta megmaradhatott elemi formájában, de le kellett mondania a szabad akaratáról és szolgálnia kellett új urait. Ez után Gdogalarak és tanítványai felruházva a mágia hat ágának minden ma ismert és mára feledésbe merült erejével csoportokra válva elindultak a világ négy tája felé, hogy elrendezzék az elemeket és a világot mai képére formálják. Ők voltak a Fák és a Föld őrzője akik nemzették az elfeket, Azgad'rhelion aki később megmentette választott népét, Sziklák Ura, Gurgothaar és a Barlangok Asszonya, Barmadhúr, Wylnurana istennő, aki a Fény Őrzője és más ma élő és már megboldogult népek ősei. Gdogalarak és az ő kis csoportja pedig eltűnt mindörökre, de ez már másik történet.
*A történet befejeztével, még pár akkord pengetésével levezeti a mesét.*
- Így szól a történet. Hogy így volt e azt már nem igazán tudjuk megmondani, de ez a hat ága volt ismert a mágiának, amíg az istenek vissza nem tértek és ezeket oktatják itt ma is.
A hozzászólás írója (Rodderiego Kryssais) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.16 16:15:47
* Miután elkészült a táborhely, a tűz is ropog és megvolt a vacsora is Rodd keres egy náddal takart kis földnyelvet. Nem szégyenlős, de nem akarja kellemetlen helyzetbe hozni Zeyát, mert ő akár lehet is. Előbb a csizmáját, majd a nadrágja szárát mossa le, majd leveti a többi ruháját is és megmártózik a hűvös vízben. Gyorsan lesuvickolja magáról a mai nap sár- és szagmaradványait. Inget, fehérneműt vált, a szennyest a zsák aljába gyűri, ráér majd kimosni néhány napon belül. A tisztálkodás után a vizes szárú nadrágban, vállán a zsákjával, kezében a csizmájával és a nedves törölközővel tér vissza a tűzhöz. A kezéből lepakolja a száradnivalót, majd ő is a tűz mellé telepszik. A toronyra néz Zeya kijelentése után. Valóban még nem gyújtott fényt senki odabenn. Ettől még lehetne, de biztos benne Zeya figyelmét nem kerülte volna el, ha valaki kívülről bejutott volna, akár az ajtón, akár az ablakon teszi. A varázslatot meg nyilván más se venné észre.*
- Arról van egy történetem * - válaszolja Zeyának a szintek dolgában. *
– Ha gondolod elmesélhetem. * Ha Zeya nem ellenkezik, előveszi a Ge'tharr-ját és gyakorlott mozdulatokkal ellenőrzi a hangolásást. Nem akar énekelni, vagy komolyabb virtuozitásba fojtani a történetet, de a hangulatnak része az aláfestésként játszott halk dallam is. Párat pendít csak a húrokon a történet előtt, a mese alatt viszont alig hallhatóan, a mondandó hangulatának megfelelően pár akkorddal festi alá a jelenetet.*
- Halld hát az első mágus, Gdogalarak igaz történetét *-kezdi kissé színpadiasan, de hát nagy úr a megszokás.*
- Megszámlálhatatlan évvel ezelőtt, még az elfek emlékezete is csak a történetről szóló mesékre emlékszik azokból az időkből, a világ még nem hasonlított a mai formájára. Az elemek és fiaik sokkal nagyobb háborúban álltak egymással mint ma, amikor már megférnek békességben és a tomboló haragjuk is csak olykor-olykor csap magasabbra. A világból kihasított birtokát a négy őselem népe mind a saját képére formálta és elpusztította vagy rabigába hajtotta az onnan el nem menekülő többi elemet. Így ha a tűz földjén jártunk az ott élő földet izzásig hevítő tűzszellemek lávatavaiban fürdő tűzmadarakat láthattunk volna a vulkánszerű házak ablakaiból és vízpárából álló felhőlepelbe burkolódzó légszellemek táncát csodálhattuk volna az egekben. A háború akkoriban egészen más léptékben zajlott. A nagy csatákat nem véráztatta föld és árván maradt tömegek kísérték, hanem örökkön fortyogó frontvonal. A forrongó sivító víz és a párától sercegő tűz sávja mérföldek százain kígyózott, míg az áthatolhatatlan és sűrű por- és sziklavihar mérföldhosszan kötötte össze a földet és az eget és a nemzetségek vezetői folyamatosan küldték gyermekeiket és azok gyermekeit az öncélú pusztulásba. Hiába ötlött föl egyik vagy másik megszakad szívű anyában, megkeseredett apában a gondolat, hogy abba kellene hagyni az ellenségeskedést, senki nem merte meglépni a többi elemtől való félelmében. Ezek az anyák és apák, fájó szívű tudósok és meghasonlott parancsnokok titkon az égre nézve hol a holdhoz, hol a naphoz intézték könyörgő szavaikat. A két égi nagyság korokon keresztül önmagát emésztve tűrte az négy gyermek civódását, és az elemek saját világának pusztulását is elnézte volna, ha meg nem szakadt volna szépen lassan a szívük a hozzájuk intézett sirámok miatt. Mikor megelégelték a véget nem érő öncélú pusztítást elvonultak az egekről, hogy tervet szőjenek és senki ne tudja kikémlelni őket. A beálló sötétségben azonban az elemek nagyjai nem figyelmeztetést vagy fenyegetést láttak, hanem a többieket kezdték hibáztatni és még erélyesebben támadták a többieket. Mikor az égre visszatért a nap és a hold és együtt járták útjukat az egekben jó néhány esztendőig, még inkább megkeseredett a szívük a háború pusztításának látványától. Útjuk alatt kiválasztották a tűz egy megkeseredett öreg tudósát, a víz egy gyermekeit elvesztő édesanyját, a levegő búskomor dalnokát és a föld megfáradt de rendíthetetlen tábornokát. Útjuk alatt a világ közepén lévő rejtett helyre egymáshoz vezették a világ e négy különböző lényét, akikben nagyobb volt a világért érzett fájdalom, mint az egymás elleni gyűlölet. Fényükkel és árnyékukkal megóvták és elrejtették őket, varázsos erejükkel táplálták a furcsa és fájdalmas, keserédes szerelmet közöttük, mely végén azok egyesültek. A föld alkotta a test, a víz a vér, a levegő az értelem és a tűz a szív nagy részét, de a nap és a hold itt is gondoskodott az elemek vegyüléséről és összhangjáról, nehogy a testen és lelken belül folytassák amit természetük diktál. Ők lettek Gdogalarak az első és legnagyobb hús-vér mágus, aki az alkotói és teremtői erejével hatalmat gyakorolhatott az elemek fölött. Mivel nemcsak erejüket, de keserűségüket és népük iránti aggodalmukat is megkapta, így hatalmas erejével véget lépésről lépésre véget vetett a háborúnak és megadásra szólította fel az elszeparált feleket. Aki fellázadt ellene és a háborúért küzdött, azt könyörtelenül elpusztította a többi őselem és a két égi hatalmasság egyesített erejével, aki mellé állt azt pedig tanítani kezdte. A tanítványai idővel ugyanúgy megtalálták a többi elem közül a hozzájuk illőket és Gdogalarak segítségével ők is hús-vér lényekké váltak. A maradék, aki nem akart átváltozni, de a háborút is feladta megmaradhatott elemi formájában, de le kellett mondania a szabad akaratáról és szolgálnia kellett új urait. Ez után Gdogalarak és tanítványai felruházva a mágia hat ágának minden ma ismert és mára feledésbe merült erejével csoportokra válva elindultak a világ négy tája felé, hogy elrendezzék az elemeket és a világot mai képére formálják. Ők voltak a Fák és a Föld őrzője akik nemzették az elfeket, Azgad'rhelion aki később megmentette választott népét, Sziklák Ura, Gurgothaar és a Barlangok Asszonya, Barmadhúr, Wylnurana istennő, aki a Fény Őrzője és más ma élő és már megboldogult népek ősei. Gdogalarak és az ő kis csoportja pedig eltűnt mindörökre, de ez már másik történet.
*A történet befejeztével, még pár akkord pengetésével levezeti a mesét.*
- Így szól a történet. Hogy így volt e azt már nem igazán tudjuk megmondani, de ez a hat ága volt ismert a mágiának, amíg az istenek vissza nem tértek és ezeket oktatják itt ma is.
A hozzászólás írója (Rodderiego Kryssais) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.16 16:15:47
2150. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-16 12:37:49
Üzenet elküldve: 2018-10-16 12:37:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//A Mágustoronynál//
- Bárcsak tudnám, de talán nem véletlenül tartják titokban. Jobb ha mi sem tudjuk.
*Ezzel le is zárja a mágia kérdését, bár nagyon érdekli.
Még mindig a legzavaróbb dolog, hogy senkit sem találnak ebben a csodálatos és titokzatos toronyban. Talán, ha elindulnának és megnéznék, hogy más emeleteken ki és mi van akkor találnának valakit vagy valami érdekeset.*
-Menjünk fel egy emelettel, hátha találunk fent valakit, és talán még a tágas belsőre is találnánk választ.
*És elindul a csigalépcső felé. Egy kicsit fél, hogy mit találnak fent az emeleten.*
A hozzászólást Anomália (Moderátor) módosította, ekkor: 2018.10.20 10:53:56, a következő indokkal:
Helyesírási hibák és igeidők javítva.
- Bárcsak tudnám, de talán nem véletlenül tartják titokban. Jobb ha mi sem tudjuk.
*Ezzel le is zárja a mágia kérdését, bár nagyon érdekli.
Még mindig a legzavaróbb dolog, hogy senkit sem találnak ebben a csodálatos és titokzatos toronyban. Talán, ha elindulnának és megnéznék, hogy más emeleteken ki és mi van akkor találnának valakit vagy valami érdekeset.*
-Menjünk fel egy emelettel, hátha találunk fent valakit, és talán még a tágas belsőre is találnánk választ.
*És elindul a csigalépcső felé. Egy kicsit fél, hogy mit találnak fent az emeleten.*
A hozzászólást Anomália (Moderátor) módosította, ekkor: 2018.10.20 10:53:56, a következő indokkal:
Helyesírási hibák és igeidők javítva.
2149. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-16 12:29:07
Üzenet elküldve: 2018-10-16 12:29:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//A fanyar és az avarillatú//
*Ő is úgy gondolta, hogy együtt menjenek fel, így ha Rodd le akart volna maradni, akkor jelezte volna egyet nem értését. Úgy tűnik, szavak nélkül is megértik egymást időnként. Ez Zeya számára különösen kellemes.
Tábort vernek hát úgy száz méterre a parton. Most nincs gond a vízkereséssel és a tűzifát is megoldják, vígan ropog a tábortűz, mire szürkülni kezd az ég, a szokásos sajtos kenyerek is előkerülnek. Bár lassan kezd egyhangú lenni ez az étkezés.
Zeya egy kicsit lemossa lábáról az ingovány sarát, ezért most kieresztett, vizes nadrágszárakkal, felhúzott térdekkel, mezítláb ücsörög szőttesén a tüzet piszkálva. Egész hamar megszokta, hogy Rodd vele van, könnyen ki tud kapcsolódni akkor is, ha együtt ücsörögnek csendben. De még az se zavarja, amikor pengeti a húrokat.
Tekintete a víz békés tükrén pihen. Érdekesnek találja, ahogy a megváltozó fényviszonyokkal változik a színe. Kíváncsi, milyen lehet itt a napfelkelte. Lehet, hogy megkéri Roddot, hadd vállalja ő a hajnali őrséget, ha még nem túl fáradt az első őrséghez. Bár ma elég könnyű napjuk volt. Tekintete a lebegő kőkolosszusra siklik.*
- Nem nagyon van mozgás a Toronyban, mióta eljöttünk onnan.
*Állapítja meg. Egyelőre nem tudja, hogy ez jót vagy rosszat jelent-e. Az elsiető aprónép igyekezetéből úgy sejtette, hogy a háziak hamar visszatérnek. Roddnak viszont lett volna ideje jobban körbenézni. Biztos sajnálja. Zeya a maga részéről nem bánja, hogy elhagyták a gyanús körülményeket.*
- Vajon miért hat szint?
*Pillant társára. Nem szokása hangosan gondolkodni, kérdését nem költőinek szánja. Rodd jelét adta, hogy nem tájékozatlan teljesen a mágiában.*
*Ő is úgy gondolta, hogy együtt menjenek fel, így ha Rodd le akart volna maradni, akkor jelezte volna egyet nem értését. Úgy tűnik, szavak nélkül is megértik egymást időnként. Ez Zeya számára különösen kellemes.
Tábort vernek hát úgy száz méterre a parton. Most nincs gond a vízkereséssel és a tűzifát is megoldják, vígan ropog a tábortűz, mire szürkülni kezd az ég, a szokásos sajtos kenyerek is előkerülnek. Bár lassan kezd egyhangú lenni ez az étkezés.
Zeya egy kicsit lemossa lábáról az ingovány sarát, ezért most kieresztett, vizes nadrágszárakkal, felhúzott térdekkel, mezítláb ücsörög szőttesén a tüzet piszkálva. Egész hamar megszokta, hogy Rodd vele van, könnyen ki tud kapcsolódni akkor is, ha együtt ücsörögnek csendben. De még az se zavarja, amikor pengeti a húrokat.
Tekintete a víz békés tükrén pihen. Érdekesnek találja, ahogy a megváltozó fényviszonyokkal változik a színe. Kíváncsi, milyen lehet itt a napfelkelte. Lehet, hogy megkéri Roddot, hadd vállalja ő a hajnali őrséget, ha még nem túl fáradt az első őrséghez. Bár ma elég könnyű napjuk volt. Tekintete a lebegő kőkolosszusra siklik.*
- Nem nagyon van mozgás a Toronyban, mióta eljöttünk onnan.
*Állapítja meg. Egyelőre nem tudja, hogy ez jót vagy rosszat jelent-e. Az elsiető aprónép igyekezetéből úgy sejtette, hogy a háziak hamar visszatérnek. Roddnak viszont lett volna ideje jobban körbenézni. Biztos sajnálja. Zeya a maga részéről nem bánja, hogy elhagyták a gyanús körülményeket.*
- Vajon miért hat szint?
*Pillant társára. Nem szokása hangosan gondolkodni, kérdését nem költőinek szánja. Rodd jelét adta, hogy nem tájékozatlan teljesen a mágiában.*
2148. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-16 10:00:22
Üzenet elküldve: 2018-10-16 10:00:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Megfontolt
//A fanyar és az avarillatú//
*Persze hogy nyitva tartja, nem ejtették a fejér csecsemőkorában, legalábbis nincs róla tudomása. Persze semmiről akkoriból, az árvaháznak nem adnak lajstromot a kidobott gyerek előéletéről. Után már ejtették fejre párszor, de azt meg nem hangoztatja ugye. Zeya szakszerű előre nyomulásán elgondolkodik, mármint hogy ne maradjon-e le hogy ne akadályozza a lopódzásban, de arra jut, hogy inkább legyenek hangosabbak, de ne hagyja egyedül. Még látja Nellt ellovagolni, legalább biztosan távozott.
-Azt hiszem igazad van. Jó volna még itt megnézni ezt-azt, de majd megtesszük, ha lesz itt valaki. Legalább nem vádolhatnak minket semmivel, amikor visszajönnek. Amúgy nem is értem, hogy hagyhatja itt valaki ezt a helyet őrizetlenül. Azt feltételezem, hogy egy könyvet se lehet kivinni innen, meg valószínű a tanulásért itt hagyott arany is valahogy védve van valami varázslattal, de akármilyen barbár népség itt nagy károkat tudna okozni. Meg mi van, ha itt néhányon összerúgják a port és valaki belehal. Lehetne itt takarítani. Mondjuk így sem lehet kis munka ezt a hét szintet rendben tartani. * – terelődik el beszéd közben a gondolata. Próbaképp az egyik szinten végig húzza az ujját az egyik polcon. * - Mondom én hogy lehetne itt takarítani. * - mormogja csak úgy maga elé.
* Követi Zeyát kifelé a toronyból. Neki is megfelel a látótávolságban való letáborozás. Ha esetleg leszakad az ég, akkor persze inkább bemegy a toronyba, de szerinte ez a veszély most nem fenyegeti őket. Zeya se szólt, pedig ő oda szokott figyelni erre. *
*Persze hogy nyitva tartja, nem ejtették a fejér csecsemőkorában, legalábbis nincs róla tudomása. Persze semmiről akkoriból, az árvaháznak nem adnak lajstromot a kidobott gyerek előéletéről. Után már ejtették fejre párszor, de azt meg nem hangoztatja ugye. Zeya szakszerű előre nyomulásán elgondolkodik, mármint hogy ne maradjon-e le hogy ne akadályozza a lopódzásban, de arra jut, hogy inkább legyenek hangosabbak, de ne hagyja egyedül. Még látja Nellt ellovagolni, legalább biztosan távozott.
-Azt hiszem igazad van. Jó volna még itt megnézni ezt-azt, de majd megtesszük, ha lesz itt valaki. Legalább nem vádolhatnak minket semmivel, amikor visszajönnek. Amúgy nem is értem, hogy hagyhatja itt valaki ezt a helyet őrizetlenül. Azt feltételezem, hogy egy könyvet se lehet kivinni innen, meg valószínű a tanulásért itt hagyott arany is valahogy védve van valami varázslattal, de akármilyen barbár népség itt nagy károkat tudna okozni. Meg mi van, ha itt néhányon összerúgják a port és valaki belehal. Lehetne itt takarítani. Mondjuk így sem lehet kis munka ezt a hét szintet rendben tartani. * – terelődik el beszéd közben a gondolata. Próbaképp az egyik szinten végig húzza az ujját az egyik polcon. * - Mondom én hogy lehetne itt takarítani. * - mormogja csak úgy maga elé.
* Követi Zeyát kifelé a toronyból. Neki is megfelel a látótávolságban való letáborozás. Ha esetleg leszakad az ég, akkor persze inkább bemegy a toronyba, de szerinte ez a veszély most nem fenyegeti őket. Zeya se szólt, pedig ő oda szokott figyelni erre. *
2147. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-16 09:29:00
Üzenet elküldve: 2018-10-16 09:29:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//A fanyar, a falat és az avarillatú//
*A lépcső felé menet megtorpan és visszafordul. Nell váratlan távozása benne is gyanút ébreszt, de végül is mi jogon tartanák vissza? Hiszen nem mondta egy szóval sem, hogy nagyon maradni készül.*
- Jó utat…
*Dünnyögi töprengőn. A férfi hangja zökkenti ki, mikor már magukra maradnak. Feléje fordul és megfontolja a javaslatot.*
- Rendben. De tartsd nyitva a szemed!
*Mivel közelebb van a lépcsőhöz, és Rodd egyébként is a hangszeréért indul, végül ő megy elől, és szintén résen van. Óvatosan nehezedik a lépcsőfokokra, hogy ne csapjon zajt, közben fülel, minden fordulóban szétnéz, van-e itt még valaki. Az ablakon kikémlelés szándéka megmarad, de annyira mélyen nem merül el a tó csodálatában, s a másik irányba néző ablakot vagy ablakokat is felkeresi.*
- Nem tetszik ez nekem, Rodd. Szerintem várjunk odakint…
*Ha társának nincsen ellenvetése, akkor lesétál, felveszi a holmiját, majd kisétál a bejáraton, végül le a kedvenc lépcsőjén.
~Tudtam, hogy nem kellett volna feljönnöm.~
Igazi megkönnyebbülés száraz talajt érezni a lába alatt. Ha Roddnak megfelel, akkor nem közvetlenül a Torony lábánál ütne tanyát, hanem kényelmes távolságban tőle, ahonnan szemmel tudják tartani a mozgást. Nem kell elbújniuk, de szeretne valamennyire elhatárolódni azoktól az eseményektől, amik megérkezésük előtt történtek. Na meg talán a tulajdonosnak szüksége lehet a segítségükre. Akár szemtanúként.*
A hozzászólás írója (Tozeya Nazagaraki) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.16 09:31:07
*A lépcső felé menet megtorpan és visszafordul. Nell váratlan távozása benne is gyanút ébreszt, de végül is mi jogon tartanák vissza? Hiszen nem mondta egy szóval sem, hogy nagyon maradni készül.*
- Jó utat…
*Dünnyögi töprengőn. A férfi hangja zökkenti ki, mikor már magukra maradnak. Feléje fordul és megfontolja a javaslatot.*
- Rendben. De tartsd nyitva a szemed!
*Mivel közelebb van a lépcsőhöz, és Rodd egyébként is a hangszeréért indul, végül ő megy elől, és szintén résen van. Óvatosan nehezedik a lépcsőfokokra, hogy ne csapjon zajt, közben fülel, minden fordulóban szétnéz, van-e itt még valaki. Az ablakon kikémlelés szándéka megmarad, de annyira mélyen nem merül el a tó csodálatában, s a másik irányba néző ablakot vagy ablakokat is felkeresi.*
- Nem tetszik ez nekem, Rodd. Szerintem várjunk odakint…
*Ha társának nincsen ellenvetése, akkor lesétál, felveszi a holmiját, majd kisétál a bejáraton, végül le a kedvenc lépcsőjén.
~Tudtam, hogy nem kellett volna feljönnöm.~
Igazi megkönnyebbülés száraz talajt érezni a lába alatt. Ha Roddnak megfelel, akkor nem közvetlenül a Torony lábánál ütne tanyát, hanem kényelmes távolságban tőle, ahonnan szemmel tudják tartani a mozgást. Nem kell elbújniuk, de szeretne valamennyire elhatárolódni azoktól az eseményektől, amik megérkezésük előtt történtek. Na meg talán a tulajdonosnak szüksége lehet a segítségükre. Akár szemtanúként.*
A hozzászólás írója (Tozeya Nazagaraki) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.16 09:31:07
2146. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-16 09:10:20
Üzenet elküldve: 2018-10-16 09:10:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Megfontolt
//A fanyar és az avarillatú//
*Hát nem ezért nézett várakozóan Nellre. A kis tündér váratlan távozási szándéka és gyakorlatilag azonnali elköszönése meglepi. Hát, ha akar hagy menjen, de azért gyanús, hogy mindenki lóhalálában távozik a helyről. Értetlenkedve néz azért rá, meg Zeyára az új helyzet miatt. Természetesen nem marasztalja, de azért akkor nem biztos, hogy érdemes töviről hegyire bejárni a tornyot, ki tudja mi a bibi a hellyel. *
-Minden jót, jó utat. *- kiált utána. A hely gazdája nem biztos, hogy örülne neki, ha itt találná őket a szobákban kutakodva, hisz még azt sem tudják neki mondani, hogy mágiát jöttek tanulni. Mondjuk abból baj nem lehet ha fölmennek és szétnéznek a felső szintről, hisz tudnak hivatkozni a tündérkére, de utána nem kellene nagy felfordulást csinálni.*
- Én azért fölmennék szétnézni, ha már ezt terveztük, legalább körül tudunk kémlelni, van e valamilyen mozgolódás a torony környékén. Az nem árthat. *- próbálja Zeya számára is vonzóvá tenni a lépcső megmászását. * - Meg biztos szép is. * - teszi hozzá. Igazából az sem tartja vissza, ha nem megy vele Zeya, de azért jobb ketten mozogni az ismeretlen helyen.
Viszont így, hogy picit megingott a bizalom a helyben a Ge'tharr-t rejtő tokot újra a vállára veszi. Akkora itt a jövés menés, hogy jobb lesz rá vigyázni. A lépcsőhöz megy és akár egyedül is nekiindul az emeleteknek.*
*Hát nem ezért nézett várakozóan Nellre. A kis tündér váratlan távozási szándéka és gyakorlatilag azonnali elköszönése meglepi. Hát, ha akar hagy menjen, de azért gyanús, hogy mindenki lóhalálában távozik a helyről. Értetlenkedve néz azért rá, meg Zeyára az új helyzet miatt. Természetesen nem marasztalja, de azért akkor nem biztos, hogy érdemes töviről hegyire bejárni a tornyot, ki tudja mi a bibi a hellyel. *
-Minden jót, jó utat. *- kiált utána. A hely gazdája nem biztos, hogy örülne neki, ha itt találná őket a szobákban kutakodva, hisz még azt sem tudják neki mondani, hogy mágiát jöttek tanulni. Mondjuk abból baj nem lehet ha fölmennek és szétnéznek a felső szintről, hisz tudnak hivatkozni a tündérkére, de utána nem kellene nagy felfordulást csinálni.*
- Én azért fölmennék szétnézni, ha már ezt terveztük, legalább körül tudunk kémlelni, van e valamilyen mozgolódás a torony környékén. Az nem árthat. *- próbálja Zeya számára is vonzóvá tenni a lépcső megmászását. * - Meg biztos szép is. * - teszi hozzá. Igazából az sem tartja vissza, ha nem megy vele Zeya, de azért jobb ketten mozogni az ismeretlen helyen.
Viszont így, hogy picit megingott a bizalom a helyben a Ge'tharr-t rejtő tokot újra a vállára veszi. Akkora itt a jövés menés, hogy jobb lesz rá vigyázni. A lépcsőhöz megy és akár egyedül is nekiindul az emeleteknek.*
2145. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-15 19:57:31
Üzenet elküldve: 2018-10-15 19:57:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A Mágustoronyban//
*Tehát Folv feladata lesz a köszönés.*
-Hahó! Van itthon valaki?
~Csak nem üres az egész kóceráj...~
-Logh! Nem tudod véletlenül, hogy merre lehet a mester? Nekem fogalmam sincs.
~Biztos itt van valahol. Talán az emeleten? Hallott valaki egyáltalán minket? Vagy üresen áll ez az egész torony? Egyáltalán milyen mágia kell egy ilyen építmény megépítéséhez? Kívülről kicsinek látszik, de belülről nézve tágas. Vagy csak a látszat csal?~
-Szerinted milyen mágia kell ehhez a toronyhoz?
*S Folv türelmesen vár Logh válaszára.*
A hozzászólást Anomália (Moderátor) módosította, ekkor: 2018.10.20 11:46:39, a következő indokkal:
Játéktéri jelek javítva.
*Tehát Folv feladata lesz a köszönés.*
-Hahó! Van itthon valaki?
~Csak nem üres az egész kóceráj...~
-Logh! Nem tudod véletlenül, hogy merre lehet a mester? Nekem fogalmam sincs.
~Biztos itt van valahol. Talán az emeleten? Hallott valaki egyáltalán minket? Vagy üresen áll ez az egész torony? Egyáltalán milyen mágia kell egy ilyen építmény megépítéséhez? Kívülről kicsinek látszik, de belülről nézve tágas. Vagy csak a látszat csal?~
-Szerinted milyen mágia kell ehhez a toronyhoz?
*S Folv türelmesen vár Logh válaszára.*
A hozzászólást Anomália (Moderátor) módosította, ekkor: 2018.10.20 11:46:39, a következő indokkal:
Játéktéri jelek javítva.
2144. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-15 16:00:34
Üzenet elküldve: 2018-10-15 16:00:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//A fanyar, a falat és az avarillatú//
- Igazából, szerintem innen már elboldogulnak. Menjenek fel a csigalépcsőn, és ott a legfelső emelet. Én elindulok hazafelé, nem szeretnék éjszaka lovagolni. De maguknak jó... Nézelődést!
*Majdnem azt mondja, hogy tanulást, de közben gyorsan kijavítja magát, hiszen nem biztos abban, hogy ezek itt ketten tanulni fognak. Inkább olyanok, mint a turisták.*
- Hát akkor... Viszlát!
*Miután elköszön, pici lábaival rögtön, visszamegy arra, amerről jöttek, és hacsak nem állítja meg senki, akkor előkeríti a póniját, és visszaindul Synmirára.*
- Igazából, szerintem innen már elboldogulnak. Menjenek fel a csigalépcsőn, és ott a legfelső emelet. Én elindulok hazafelé, nem szeretnék éjszaka lovagolni. De maguknak jó... Nézelődést!
*Majdnem azt mondja, hogy tanulást, de közben gyorsan kijavítja magát, hiszen nem biztos abban, hogy ezek itt ketten tanulni fognak. Inkább olyanok, mint a turisták.*
- Hát akkor... Viszlát!
*Miután elköszön, pici lábaival rögtön, visszamegy arra, amerről jöttek, és hacsak nem állítja meg senki, akkor előkeríti a póniját, és visszaindul Synmirára.*
2143. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-15 09:57:45
Üzenet elküldve: 2018-10-15 09:57:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//A fanyar, a falat és az avarillatú//
*Tényleg jó csapatot alkotnak Roddal, mert Zeya meg beszélni nem nagyon szeret. Vagyis nem sokat, és főleg nem olyan dolgokról, amiknek nem látja közvetlen gyakorlati hasznát. Mint a kegyes hazugság, meg a hokkuírás. Jelen esetben pedig a mágiatanulástól berzenkedik. Ha érdekli, akkor csak olyan szemmel, hogy hogyan védhetné ki a varázslatok hatását. Vagy ha esetleg mágusokkal kerül egy csapatba, akkor mire lehet őket használni. Hogy miképp tanulják meg, az neki mindegy.
Hát, ha kell, akkor megy ő előre szívesen, a lépcsőt egyedül is megtalálja, és mint kiderült, igazából a tündérlány se igazán idevalósi. Nell és Rodd biztosan beszélgetni fognak útközben, így ő inkább vagy legelöl vagy leghátul baktat. Élvezve, hogy neki nem kell beszélnie, és erőnlétével sincs baj, kifulladás nélkül ér fel a hatodik emeletre. Hogy miféle mágiát lehet itt tanulni, vagy miféle szerkentyűk, polcok vannak itt, alig érdekli. Épp csak annyira néz szét, hogy tájékozódjon a körülbelüli elrendezésről, és keressen egy nyílást, ami a tóra néz. Feltehetően nem nehéz ilyet találni, hiszen kintről láttak ablakokat.
Itt megáll és csendesen szemléli a lágyan fénylő vízfelszínt. Egészen magával ragadó, hogy milyen nagy mélység tátong alattuk, és milyen messzire el lehet látni. Persze Lihanechig nyilván nem. Talán ha fényjátékot rendeznének egy holdtalan éjen, esetleg. De Zeya nem bánja, hogy az egész kilátást betölti a tó tükre. Valahogy megnyugtatja.*
A hozzászólás írója (Tozeya Nazagaraki) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.15 09:58:59
*Tényleg jó csapatot alkotnak Roddal, mert Zeya meg beszélni nem nagyon szeret. Vagyis nem sokat, és főleg nem olyan dolgokról, amiknek nem látja közvetlen gyakorlati hasznát. Mint a kegyes hazugság, meg a hokkuírás. Jelen esetben pedig a mágiatanulástól berzenkedik. Ha érdekli, akkor csak olyan szemmel, hogy hogyan védhetné ki a varázslatok hatását. Vagy ha esetleg mágusokkal kerül egy csapatba, akkor mire lehet őket használni. Hogy miképp tanulják meg, az neki mindegy.
Hát, ha kell, akkor megy ő előre szívesen, a lépcsőt egyedül is megtalálja, és mint kiderült, igazából a tündérlány se igazán idevalósi. Nell és Rodd biztosan beszélgetni fognak útközben, így ő inkább vagy legelöl vagy leghátul baktat. Élvezve, hogy neki nem kell beszélnie, és erőnlétével sincs baj, kifulladás nélkül ér fel a hatodik emeletre. Hogy miféle mágiát lehet itt tanulni, vagy miféle szerkentyűk, polcok vannak itt, alig érdekli. Épp csak annyira néz szét, hogy tájékozódjon a körülbelüli elrendezésről, és keressen egy nyílást, ami a tóra néz. Feltehetően nem nehéz ilyet találni, hiszen kintről láttak ablakokat.
Itt megáll és csendesen szemléli a lágyan fénylő vízfelszínt. Egészen magával ragadó, hogy milyen nagy mélység tátong alattuk, és milyen messzire el lehet látni. Persze Lihanechig nyilván nem. Talán ha fényjátékot rendeznének egy holdtalan éjen, esetleg. De Zeya nem bánja, hogy az egész kilátást betölti a tó tükre. Valahogy megnyugtatja.*
A hozzászólás írója (Tozeya Nazagaraki) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.15 09:58:59
2142. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-15 09:33:24
Üzenet elküldve: 2018-10-15 09:33:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Megfontolt
//A fanyar, a falat és az avarillatú//
*Mielőtt elindulnak Zeya lemálház. Mindig ő volt a gyakorlatiasabb. Rodd, követi, bár nem fűlik a foga ahhoz, hogy a hangszerét őrizetlenül hagyja. De hát ki jönne ide lopni, és ha már van olyan botor, hogy idejöjjön, akkor csak az értékes könyvek közül vinne el amennyit tud, nem egy hangszert. Bízva az esetleges tolvajok kapzsiságában végül csak nem cipeli magával a hangszert. *
- Aha, akkor nem tudod. Nem baj, majd megkeressük. Vagy ha visszajönnek a többiek akkor tőlük is megkérdezzük, hátha ők már tudják. * - hagyja függőben a vendégszobák kérdését. Legfeljebb elalszanak a padlón.
A mágiatanulás kérdését egyelőre elhalasztja, még van azért pár dolog, amit fontosnak tart és az eddig is nyilvánvaló volt, hogy ezt a mágiatanulásos dolgot teljes figyelemmel kell csinálni. Ami késik nem múlik. Meg persze ami múlik az meg nem késik. Majd kiderül. *
- Részemről indulhatunk, nézzük meg a helyet. * Int a lépcső felé, és várakozóan néz előbb Zeyára, hogy ő is kész van-e, majd Nellre, mutassa az utat fölfelé.*
*Mielőtt elindulnak Zeya lemálház. Mindig ő volt a gyakorlatiasabb. Rodd, követi, bár nem fűlik a foga ahhoz, hogy a hangszerét őrizetlenül hagyja. De hát ki jönne ide lopni, és ha már van olyan botor, hogy idejöjjön, akkor csak az értékes könyvek közül vinne el amennyit tud, nem egy hangszert. Bízva az esetleges tolvajok kapzsiságában végül csak nem cipeli magával a hangszert. *
- Aha, akkor nem tudod. Nem baj, majd megkeressük. Vagy ha visszajönnek a többiek akkor tőlük is megkérdezzük, hátha ők már tudják. * - hagyja függőben a vendégszobák kérdését. Legfeljebb elalszanak a padlón.
A mágiatanulás kérdését egyelőre elhalasztja, még van azért pár dolog, amit fontosnak tart és az eddig is nyilvánvaló volt, hogy ezt a mágiatanulásos dolgot teljes figyelemmel kell csinálni. Ami késik nem múlik. Meg persze ami múlik az meg nem késik. Majd kiderül. *
- Részemről indulhatunk, nézzük meg a helyet. * Int a lépcső felé, és várakozóan néz előbb Zeyára, hogy ő is kész van-e, majd Nellre, mutassa az utat fölfelé.*
2141. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-14 00:10:57
Üzenet elküldve: 2018-10-14 00:10:57
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//A fanyar, a falat és az avarillatú//
- A nagymester tartotta meg magának a szinteket.
*Magyarázza Roddnak, hogy mi a helyzet.*
- Elvégre laknia is kell valahol, és a titkos tudást is el kell tárolnia.
*Tudja, hogy a toronyban vannak olyan szintek, amiket nem érhetnek el, és ahol olyan tudást őriznek, amit az egyszerű tanulók nem kaphatnak meg, de a lány szerint ez így rendben is van. Nem jó, ha a legmélyebb tudást bárki meg tudja kaparintani.*
- Hát, mágiát tanulni elég nehéz. Főleg a tehetségen múlik. Hogy milyen gyorsan tanulunk, ilyesmi. Ha jól tudom, a legfelső szinten a napot lehet tanulni.
*Ebben nem olyan biztos, de ha felérnek, akkor úgy is tudni fogják.*
- Szobák? Biztos hogy vannak, nem tudom, én nem használtam egyet sem. Van pár szék és fotel, amiben lehet tanulni.
- A nagymester tartotta meg magának a szinteket.
*Magyarázza Roddnak, hogy mi a helyzet.*
- Elvégre laknia is kell valahol, és a titkos tudást is el kell tárolnia.
*Tudja, hogy a toronyban vannak olyan szintek, amiket nem érhetnek el, és ahol olyan tudást őriznek, amit az egyszerű tanulók nem kaphatnak meg, de a lány szerint ez így rendben is van. Nem jó, ha a legmélyebb tudást bárki meg tudja kaparintani.*
- Hát, mágiát tanulni elég nehéz. Főleg a tehetségen múlik. Hogy milyen gyorsan tanulunk, ilyesmi. Ha jól tudom, a legfelső szinten a napot lehet tanulni.
*Ebben nem olyan biztos, de ha felérnek, akkor úgy is tudni fogják.*
- Szobák? Biztos hogy vannak, nem tudom, én nem használtam egyet sem. Van pár szék és fotel, amiben lehet tanulni.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3499-3518