Arthenior - Templom
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 5 (81. - 100. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
100. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-06-28 20:53:45
Üzenet elküldve: 2012-06-28 20:53:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
//Ellopott erszény//
* Rejsod már csak bal karjával karolja át a lányt, mert mind a ketten szemben állnak a különös kislánnyal. "Nagyon aranyos...Túl aranyos. Biztosan varázslat." Érzi, hogy Calira mozdulna szorításából. Vagy a köve miatt, mert biztosan az övé, vagy a kislány miatt. Rejsod nem engedi. Túlságosan váratlanul termett itt az apróság, és nem bízik benne. Nagyon keménynek kell tűnnie, rettegésben akarja tartani az apró tüneményt.*
- A kő a miénk, de mit akarsz tőlünk? Édesanyád nem tanított meg, hogy ne állj szóba idegenekkel, és hogy ne lopj?
* A kislány zavartan áll, Rejsod pedig Calirához hajol, és halkan a fülébe súgja, mintha a kislánnyal nem törődne:*
- Nem bízom benne...Azt kérdezted vissza lopjuk-e? Nos egy csókért bármit.
* Ismét két karjában tartja lányt, mosolyog, és rákacsint. Valójában viccnek szánta, de nem teszi szóvá, hátha az lány tényleg megjutalmazza, amiért vele tart.*
* Rejsod már csak bal karjával karolja át a lányt, mert mind a ketten szemben állnak a különös kislánnyal. "Nagyon aranyos...Túl aranyos. Biztosan varázslat." Érzi, hogy Calira mozdulna szorításából. Vagy a köve miatt, mert biztosan az övé, vagy a kislány miatt. Rejsod nem engedi. Túlságosan váratlanul termett itt az apróság, és nem bízik benne. Nagyon keménynek kell tűnnie, rettegésben akarja tartani az apró tüneményt.*
- A kő a miénk, de mit akarsz tőlünk? Édesanyád nem tanított meg, hogy ne állj szóba idegenekkel, és hogy ne lopj?
* A kislány zavartan áll, Rejsod pedig Calirához hajol, és halkan a fülébe súgja, mintha a kislánnyal nem törődne:*
- Nem bízom benne...Azt kérdezted vissza lopjuk-e? Nos egy csókért bármit.
* Ismét két karjában tartja lányt, mosolyog, és rákacsint. Valójában viccnek szánta, de nem teszi szóvá, hátha az lány tényleg megjutalmazza, amiért vele tart.*
99. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-06-28 20:40:57
Üzenet elküldve: 2012-06-28 20:40:57
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
//Ellopott erszény//
*A templomban csupán a kettős áll. Papok nincsenek a környéken, se senki más. A párost jó ideig nem zavarja senki, majd puha lépéseket hallani. Ehhez társulnak apró rángatások mindkét fél ruháján. Ha lenéznek, egy kislányt látnak. Koszos, szakadozott ruhát visel. Mezítláb ácsorog a hideg kövön. Szőkésbarna haja kócos, s most zavarában mégis simít rajta egyet, mintha rendezni próbálná. Enyhén elpirulva néz fel. Kék szemei kíváncsian, mégis zavartan tekintenek a két nagyobbra. Lassan ruhácskájára varrt zsebébe nyúl, majd Calira felé nyújtja kezét és kinyitja tenyerét, melyben egy piros kövecske rejlik.*
- Elnézést kisasszony, ez nem az öné? *kérdi kissé zavartan és félve. Tart attól, hogy esetleg őt vádolják majd lopással, vagy ilyesmivel. És tart attól, hogy a hamis vádak cseppet sem kellemes büntetéssel járnának számára. Okos kislány, tudja, hogy a felnőtteknek hamarabb hinnének, mint egy koszos, szakadt ruhás utcagyereknek.*
*A templomban csupán a kettős áll. Papok nincsenek a környéken, se senki más. A párost jó ideig nem zavarja senki, majd puha lépéseket hallani. Ehhez társulnak apró rángatások mindkét fél ruháján. Ha lenéznek, egy kislányt látnak. Koszos, szakadozott ruhát visel. Mezítláb ácsorog a hideg kövön. Szőkésbarna haja kócos, s most zavarában mégis simít rajta egyet, mintha rendezni próbálná. Enyhén elpirulva néz fel. Kék szemei kíváncsian, mégis zavartan tekintenek a két nagyobbra. Lassan ruhácskájára varrt zsebébe nyúl, majd Calira felé nyújtja kezét és kinyitja tenyerét, melyben egy piros kövecske rejlik.*
- Elnézést kisasszony, ez nem az öné? *kérdi kissé zavartan és félve. Tart attól, hogy esetleg őt vádolják majd lopással, vagy ilyesmivel. És tart attól, hogy a hamis vádak cseppet sem kellemes büntetéssel járnának számára. Okos kislány, tudja, hogy a felnőtteknek hamarabb hinnének, mint egy koszos, szakadt ruhás utcagyereknek.*
98. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-06-27 22:23:19
Üzenet elküldve: 2012-06-27 22:23:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
*Calira fél. De azért annyira nincs elveszve, mint ahogy azt a fiú gondolja. Volt már ő külömebb helyzetben is.*
-Oké. Nem Te, nem itt és nem most fogsz belevinni a rosszba. A tündérek sem...hát...szentek.
*A vér lassan visszatér az arcába. Meglepődve konstatálja az érzelmektől heves csókot a homlokán.*
-Sok mindent nem tudsz Te még rólam. *S már az a sanda kis féloldalas mosoly látszik az arcán. "Mostanában kicsit szélsőséges vagyok." gondolja a lány, aki már teljesen fel van bátorodva. "Eddig azt hittem, én vagyok maga a kiegyensúlyozottság. Lehet, hogy többet kellene aludnom. Mindenesetre bebizonyítom Reysodnak, hogy nem vagyok egy elveszett, gyenge, hisztis tündérke!" *Jobb karjával lehúzza a férfi fejét, egészen közel a nyakához, majd így suttog a fülébe:*
-Nos, kedves útitársam, visszalopjuk a bőrtasakom?
-Oké. Nem Te, nem itt és nem most fogsz belevinni a rosszba. A tündérek sem...hát...szentek.
*A vér lassan visszatér az arcába. Meglepődve konstatálja az érzelmektől heves csókot a homlokán.*
-Sok mindent nem tudsz Te még rólam. *S már az a sanda kis féloldalas mosoly látszik az arcán. "Mostanában kicsit szélsőséges vagyok." gondolja a lány, aki már teljesen fel van bátorodva. "Eddig azt hittem, én vagyok maga a kiegyensúlyozottság. Lehet, hogy többet kellene aludnom. Mindenesetre bebizonyítom Reysodnak, hogy nem vagyok egy elveszett, gyenge, hisztis tündérke!" *Jobb karjával lehúzza a férfi fejét, egészen közel a nyakához, majd így suttog a fülébe:*
-Nos, kedves útitársam, visszalopjuk a bőrtasakom?
97. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-06-27 22:16:27
Üzenet elküldve: 2012-06-27 22:16:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
* Rejsod érzi: a lány fél. Sőt retteg. De neki semmi baja. Itt van Calirával, és ezt a valakit is lezavarta.*
-Mi nincs rendben, drága?
-Eltűnt a bőrzsák a zsebemből...
*Súgja Calira Rejsodnak. Bármi volt is benne, biztos nagyon értékes volt. Ezért figyelték őket a papok. Hogy Rejsod figyelmét eltereljék, és kihasználják esetlen szerelmét. Ezt inkább nem teszi szóvá. Fogalma sincs mit tegyen. De ezt nem mondhatja...*
-Figyelj Calira!
* Két kézzel öleli magához a lány felhevült testét.*
- Tisztességes úton nem szerezzük vissza. Más mód talán van, de nem szeretnélek rosszba rántani.
* Azzal Rejsod felbátorodik, mert a lány úgy sincs teljesen magánál, és égő csókot nyom homlokára.*
-Mi nincs rendben, drága?
-Eltűnt a bőrzsák a zsebemből...
*Súgja Calira Rejsodnak. Bármi volt is benne, biztos nagyon értékes volt. Ezért figyelték őket a papok. Hogy Rejsod figyelmét eltereljék, és kihasználják esetlen szerelmét. Ezt inkább nem teszi szóvá. Fogalma sincs mit tegyen. De ezt nem mondhatja...*
-Figyelj Calira!
* Két kézzel öleli magához a lány felhevült testét.*
- Tisztességes úton nem szerezzük vissza. Más mód talán van, de nem szeretnélek rosszba rántani.
* Azzal Rejsod felbátorodik, mert a lány úgy sincs teljesen magánál, és égő csókot nyom homlokára.*
96. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-06-27 22:08:02
Üzenet elküldve: 2012-06-27 22:08:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
*Nagyon nem tetszik neki ez az idegen. Nagyon-nagyon nem. Reysod elküldi, és Calira érzi, hogy a férfi újra rá összpontosít. Így nem is láthatja azt, amit a lány igen: Az idegen gonoszan hátrasandít rájuk, majd eltűnik az egyik faragott oszlop mögött. És valamit matatott a zsebében. "Lehet, hogy túlreagálom.." gondolja a lány, de mégis rossz érzése van. "Mi történhetett volna? Reysod is végig itt állt mellettem." De azért belenyúl barna nadrágjának zsebébe. Az ékköveit rejtő vörös bőrzsáknak hűlt helye volt.*
-Reysod. Azt hiszem gond van.
-Reysod. Azt hiszem gond van.
95. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-06-27 21:55:31
Üzenet elküldve: 2012-06-27 21:55:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
* Rejsod érzi Calira bizonytalanságát, és ezért kissé szorít a fogásán, de most a világért sem engedné el.*
-Nem köszönjük! Boldogulunk magunktól is!
* Nagyon nem tetszik neki ez a mogorva ember, de nyugtatáskép megsimogatja kicsit a lányt, aki ránéz, ő meg csak bólint egyet, de el nem engedi. Akkor a férfi bólint, és megértően válaszol:*
-Rendben van Uram, Hölgyem!
*Mindkettőjükre rábólint, aztán távozik. Ők meg állnak ketten, és Rejsod megint mélyen Calira szemébe néz. Szereti őt.*
-Nem köszönjük! Boldogulunk magunktól is!
* Nagyon nem tetszik neki ez a mogorva ember, de nyugtatáskép megsimogatja kicsit a lányt, aki ránéz, ő meg csak bólint egyet, de el nem engedi. Akkor a férfi bólint, és megértően válaszol:*
-Rendben van Uram, Hölgyem!
*Mindkettőjükre rábólint, aztán távozik. Ők meg állnak ketten, és Rejsod megint mélyen Calira szemébe néz. Szereti őt.*
94. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-06-27 21:38:36
Üzenet elküldve: 2012-06-27 21:38:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
*Calira hátrafordul. Egy szál papot sem lát sehol. Kérdő arccal a férfire néz, akinek keze még mindig a derekán pihen.*
-Micsoda, milyen pap?
*A férfi szintén csodálkozva néz rá. Ő is hátrafordul. Sehol senki. Léptek hangját hallják oldalról, de ott sem látnak senkit.*
-Mi a fene ez? *kérdezi Reysod. Most hirtelen balról hallják a hangot. De még mindig nem látnak semmit. Calira kissé ijedt. Nem túl megnyugtató ez egy félsötét templomban. Majd hirtelen egy hang szólal meg a hátuk mögül.*
-Segíthetek, uraim?
*Calira térde megcsuklik.*
A hozzászólás írója (Calira Aeli) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.06.27 21:40:33
-Micsoda, milyen pap?
*A férfi szintén csodálkozva néz rá. Ő is hátrafordul. Sehol senki. Léptek hangját hallják oldalról, de ott sem látnak senkit.*
-Mi a fene ez? *kérdezi Reysod. Most hirtelen balról hallják a hangot. De még mindig nem látnak semmit. Calira kissé ijedt. Nem túl megnyugtató ez egy félsötét templomban. Majd hirtelen egy hang szólal meg a hátuk mögül.*
-Segíthetek, uraim?
*Calira térde megcsuklik.*
A hozzászólás írója (Calira Aeli) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.06.27 21:40:33
93. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-06-27 21:32:42
Üzenet elküldve: 2012-06-27 21:32:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
* Követi Calirát aki teljes csodálkozással lép be a templomba. Ő is megvizsgál minden mintát, szereti ezeket nézni. Aztán a lány megáll az oltár előtt és néz maga elé. Rejsod szerint valami nincs rendben. Odalép a lány bal oldalára, és jobb kezével átkarolja a derekát, és finoman közelebb húzza. Lehajol az arcáig, mint ha csókot adna, aztán a fülébe súgja:*
-Mi az? A papok ránk néznek...
* Ezután kissé megköszörüli torkát, és a kezét a lány derekán hagyja.*
-Mi az? A papok ránk néznek...
* Ezután kissé megköszörüli torkát, és a kezét a lány derekán hagyja.*
92. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-06-27 21:23:32
Üzenet elküldve: 2012-06-27 21:23:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
*Csendesen indulnak el egymás mellett a templomba. Calira érzi, hogy talán kicsit sok volt a kérdésekből. Elvarratlan szálak, és feltépett sebek. Megértette. Ismeri az érzést. Nem kérdez többet. Kissé álmosan, de tele kíváncsisággal lép be a templomba. Lassítaniuk kell, hogy szemük megszokja a félhomályt. Gyertyák égnek körben, csak kevés fény szűrődik be az ablakokon. Calira az egyik faragott oszlophoz lép, és végigfuttatja az ujját a mintázatán. Kecses csigavonalak, hullámok, és... virágok. Hát persze, mi más. Elmosolyodik. Majd elmegy a nagy kőszobrok mellett, majd később megnézi őket. Egyenes oltár felé tart. Eláll a lélegzete. Néma csendeben állnak Reysoddal egymás mellett.*
91. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-06-24 22:30:08
Üzenet elküldve: 2012-06-24 22:30:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Most, hogy újra egyedül szeli a poros utcák tömkelegét, így eltántorodás nélkül indul meg célja felé. Olykor még vissza-visszapillant, hogy esetleg nincs-e a nyomában valaki, de mindig csak a sötétséggel találkozik. Nem messze, miközben átszeli a holdudvart, egy párt pillant meg, azaz annak feltételezi, hiszen eléggé közel állnak egymáshoz, de nem törődik többet velük, csak egy pillantás erejéig.
"Remélem, megérti az aprónép és összejön neki a terve. Igaz, hogy most magára maradt, de semmi pénzért lehet találni zsoldosokat, akik mindenre képesek egy kis alamizsnáért."
Próbálja lelkét teljesen lenyugtatni, ami kicsit felkavarodott a történtek miatt.
"Mi volt velem? Nem szoktam könnyű nőcske lenni, habár ha úgy nézem végül nem kapott meg pedig már nagyon dúlt benne a hév."
Kissé elbizonytalanodik és meg is torpan. Elgondolkozik kicsit döntésén, majd visszafordulva egy gondolat jelenik meg fejében és mégiscsak folytatja kiszemelt uti célját.
"Ha már sikerül kifosztania a testvérét, akkor biztos lett ott neki való törp hölgyemény. Nem hallottam róluk sok jót, de talán megtetszik neki az egyik." Nevetgél. "Elég csúfak lehetnek a szukáik, ha nem lehet megkülönböztetni, vagy nem olyan egyszerű mivel rettentően hasonlítanak egy férfira. Undorító lehet." Nevetése borzongásba megy át. Gyors léptei hamar közel viszik a céljához.
"Még szerencse, hogy sokszor megfordultam erre. Tapasztalatok nélkül, most semmi perc alatt eltévedtem volna, vagy történhetne rosszabb is. Mondjuk egy vadállat. De ezen az ösvényen nem igen jár élőlény, mivel eléggé veszélyes. Aki nem ismeri, könnyen itt pusztulhat."
Hirtelen egy reccsenést hall a háta mögül. Nem rémül meg, csak hátra kapja tekintetét és sebesen leguggol. Nem szól, csak hallgatózik.
"Valaki mégiscsak van itt, mert magától nem igen mozognak a növények." Lapul a nagy fűben és már kezében szorongatja ataméját, hogy ha valami rávetődne, akkor rögtön le tudja szúrni.
"Valami vagy valaki van ott, de a zaj egyre csak csendesedik. Ez azt jelenti, hogy távolodik."
Mikor már alig észlel neszt, újra megindul, de gyorsít tempóján.
"Nem lazsálhatok. Veszélyes itt kint."
Rohamléptek után fél órán belül feltűnnek szeme előtt a templom fényei, aminek zord külsején nem sokat javít a fáklya csak még rémisztőbbé varázsolja.
Mila nem habozik, rögtön beljebb kerül a hatalmas faajtókon belülre.*
"Remélem, megérti az aprónép és összejön neki a terve. Igaz, hogy most magára maradt, de semmi pénzért lehet találni zsoldosokat, akik mindenre képesek egy kis alamizsnáért."
Próbálja lelkét teljesen lenyugtatni, ami kicsit felkavarodott a történtek miatt.
"Mi volt velem? Nem szoktam könnyű nőcske lenni, habár ha úgy nézem végül nem kapott meg pedig már nagyon dúlt benne a hév."
Kissé elbizonytalanodik és meg is torpan. Elgondolkozik kicsit döntésén, majd visszafordulva egy gondolat jelenik meg fejében és mégiscsak folytatja kiszemelt uti célját.
"Ha már sikerül kifosztania a testvérét, akkor biztos lett ott neki való törp hölgyemény. Nem hallottam róluk sok jót, de talán megtetszik neki az egyik." Nevetgél. "Elég csúfak lehetnek a szukáik, ha nem lehet megkülönböztetni, vagy nem olyan egyszerű mivel rettentően hasonlítanak egy férfira. Undorító lehet." Nevetése borzongásba megy át. Gyors léptei hamar közel viszik a céljához.
"Még szerencse, hogy sokszor megfordultam erre. Tapasztalatok nélkül, most semmi perc alatt eltévedtem volna, vagy történhetne rosszabb is. Mondjuk egy vadállat. De ezen az ösvényen nem igen jár élőlény, mivel eléggé veszélyes. Aki nem ismeri, könnyen itt pusztulhat."
Hirtelen egy reccsenést hall a háta mögül. Nem rémül meg, csak hátra kapja tekintetét és sebesen leguggol. Nem szól, csak hallgatózik.
"Valaki mégiscsak van itt, mert magától nem igen mozognak a növények." Lapul a nagy fűben és már kezében szorongatja ataméját, hogy ha valami rávetődne, akkor rögtön le tudja szúrni.
"Valami vagy valaki van ott, de a zaj egyre csak csendesedik. Ez azt jelenti, hogy távolodik."
Mikor már alig észlel neszt, újra megindul, de gyorsít tempóján.
"Nem lazsálhatok. Veszélyes itt kint."
Rohamléptek után fél órán belül feltűnnek szeme előtt a templom fényei, aminek zord külsején nem sokat javít a fáklya csak még rémisztőbbé varázsolja.
Mila nem habozik, rögtön beljebb kerül a hatalmas faajtókon belülre.*
90. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-06-12 15:16:11
Üzenet elküldve: 2012-06-12 15:16:11
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*A Temető és a Templomkert határán lévő kis kapu nyikorogva fogadja régi ismerősét, Aidát, aki talán ennek a nyikorgásnak köszönhetően sarkon fordul és visszaszalad a Templomba. "Elfelejtettem. De mégis hogy felejthettem el?! Igazuk van az atyáknak, tényleg kezdek megöregedni." Állapítja meg az alig 16 éves lány.
Szerencsére már messziről meglátja az ajtóban álldogáló Thaniwot, aki kezében egy fából fonott kosárkát tart.*
- Köszönöm! *Kiállt már messziről a futó lány. A lépcsőfokokat egy nagy ugrással teszi meg, gyors mozdulattal kikapja a pap kezéből a kosarat, majd ugyanazzal a lendülettel már lent is van ismét a földön, és folytatja útját a Templomkert felé.*
A hozzászólást Odin (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.06.12 15:48:18, a következő indokkal:
Jelek javítása
Szerencsére már messziről meglátja az ajtóban álldogáló Thaniwot, aki kezében egy fából fonott kosárkát tart.*
- Köszönöm! *Kiállt már messziről a futó lány. A lépcsőfokokat egy nagy ugrással teszi meg, gyors mozdulattal kikapja a pap kezéből a kosarat, majd ugyanazzal a lendülettel már lent is van ismét a földön, és folytatja útját a Templomkert felé.*
A hozzászólást Odin (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.06.12 15:48:18, a következő indokkal:
Jelek javítása
89. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-06-08 22:50:43
Üzenet elküldve: 2012-06-08 22:50:43
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
- Ne megállj csak...! *Szól Thaniw atya, majd az időközben már az ágyon fetrengő csitrit csiklandozni kezdi.*
- Ne... *Nyögi Aida, miközben oldalt vált, hogy védje hasa tájékát. Ezzel azonban nem fog ki a rutinos férfin, elvégre nem ez az első alkalom, hogy az ily módon bünteti a leányzót. Így hát a már-már könnyező fél-gnóm kislánynak most két oldalát veszi kezelésbe a pap.*
- Elég, feladom! Könyörüljön rajtam...! *Préseli ki magában nagy nehezen a szavakat a vörös hajú.*
- Fogod még bántani a jó öreg Thaniwot, te lány? *Teszi fel az ilyen helyzetekben megszokott mentő kérdését a férfi. Ő maga is tudja, hogy fölöslegesen, hiszen őszinte választ nem fog kapni, de csak a 'nem' válasz ellenében köthetnek megnemtámadási egyezményt.*
- Nem, soha többet! *Hangzik a gyors felelet.*
- Szavadon foglak ám, kisasszony! *Figyelmezteti a lányt az atya, majd végre valahára felhagy a szemtelen lányka 'bántalmazásával'.* Valamint, amiért ilyen gonosz voltál, egyedül mész be a városba.
*A még mindig a hasát fogó, könnyeit törölgető lány arcára valahogy erre a hírre ráfagy a mosoly.*
- De atyám, tudja mennyire utálok ott ténferegni. Túl sok ott az idióta. Emlékezzen csak vissza, mi volt a múltkor? Néhány részeg ember reám támadott, a kofaárus megvádolt, hogy loptam, a városőrök meg vissza akartak vinni a szüleimhez. Mindennek a tetejébe egy idős asszony a hajamat kémlelve folyamatosan azt kiabálta, hogy 'Távozzatok szellemek!'. Borzalmas egy népség! *Fekszik ismét hasra, ám ezúttal párnája alá temeti a fejét, jelezvén, hogy lezártnak tekinti a beszélgetést.*
- Az a 'legutóbb' négy éve volt, gyermekem. Azóta sok minden változott. *A szerzetes hangja megnyugtató, kézmozdulata - amivel megpróbálja elővarázsolni a lányt rejtekhelyéről -, pedig szelíd.* Ne félj, most céltudatosan mész majd, mindössze három helyre kell menned. A Temetőbe, hogy friss virágot tegyél az elhunyt atyák sírjaira, az erdőbe egy kis friss erdei szamócáért, valamint a Piactérre, néhány alapanyagért. *Ezt hallva Aida enged a kedves mozdulatnak, és előbújik a párna alól.* "Az erdőt szeretem, a temető itt van, csak a piacra kell elmennem. Hol itt a turpisság?"
- Biztos, hogy csak ennyi? *Kérdez vissza hitetlenül.*
- Igen, ennyi. *Mosolyog őszintén a pap.*
- Mondja hát atyám, mi kell arról a piacról. *Ül fel egy nagy sóhaj közepette a leány.*
A hozzászólás írója (Aida Nomini) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.06.08 22:53:02
- Ne... *Nyögi Aida, miközben oldalt vált, hogy védje hasa tájékát. Ezzel azonban nem fog ki a rutinos férfin, elvégre nem ez az első alkalom, hogy az ily módon bünteti a leányzót. Így hát a már-már könnyező fél-gnóm kislánynak most két oldalát veszi kezelésbe a pap.*
- Elég, feladom! Könyörüljön rajtam...! *Préseli ki magában nagy nehezen a szavakat a vörös hajú.*
- Fogod még bántani a jó öreg Thaniwot, te lány? *Teszi fel az ilyen helyzetekben megszokott mentő kérdését a férfi. Ő maga is tudja, hogy fölöslegesen, hiszen őszinte választ nem fog kapni, de csak a 'nem' válasz ellenében köthetnek megnemtámadási egyezményt.*
- Nem, soha többet! *Hangzik a gyors felelet.*
- Szavadon foglak ám, kisasszony! *Figyelmezteti a lányt az atya, majd végre valahára felhagy a szemtelen lányka 'bántalmazásával'.* Valamint, amiért ilyen gonosz voltál, egyedül mész be a városba.
*A még mindig a hasát fogó, könnyeit törölgető lány arcára valahogy erre a hírre ráfagy a mosoly.*
- De atyám, tudja mennyire utálok ott ténferegni. Túl sok ott az idióta. Emlékezzen csak vissza, mi volt a múltkor? Néhány részeg ember reám támadott, a kofaárus megvádolt, hogy loptam, a városőrök meg vissza akartak vinni a szüleimhez. Mindennek a tetejébe egy idős asszony a hajamat kémlelve folyamatosan azt kiabálta, hogy 'Távozzatok szellemek!'. Borzalmas egy népség! *Fekszik ismét hasra, ám ezúttal párnája alá temeti a fejét, jelezvén, hogy lezártnak tekinti a beszélgetést.*
- Az a 'legutóbb' négy éve volt, gyermekem. Azóta sok minden változott. *A szerzetes hangja megnyugtató, kézmozdulata - amivel megpróbálja elővarázsolni a lányt rejtekhelyéről -, pedig szelíd.* Ne félj, most céltudatosan mész majd, mindössze három helyre kell menned. A Temetőbe, hogy friss virágot tegyél az elhunyt atyák sírjaira, az erdőbe egy kis friss erdei szamócáért, valamint a Piactérre, néhány alapanyagért. *Ezt hallva Aida enged a kedves mozdulatnak, és előbújik a párna alól.* "Az erdőt szeretem, a temető itt van, csak a piacra kell elmennem. Hol itt a turpisság?"
- Biztos, hogy csak ennyi? *Kérdez vissza hitetlenül.*
- Igen, ennyi. *Mosolyog őszintén a pap.*
- Mondja hát atyám, mi kell arról a piacról. *Ül fel egy nagy sóhaj közepette a leány.*
A hozzászólás írója (Aida Nomini) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.06.08 22:53:02
88. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-06-06 19:26:59
Üzenet elküldve: 2012-06-06 19:26:59
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*A könyvtárban tett izgalmas látogatás után Sol jobban szemügyre veszi a templom belsejét is. A félhomályban hunyorogni kényszerül, de így is nagyon élvezi a sok érdekességet. Nem messze az oltártól egy kis vas állványon meggyújtott mécsesek és gyertyák sorakoznak. Némelyik már egészen leégett, de akad közöttük olyan is, amelyet csak nemrég gyújtottak meg. Sol közelebb megy és meggyújt egy gyertyát, a többi közé helyezi. "Tudod Agervil bácsi nagyon hiányzol ám. Nem jó egyedül. Kevésbé vicces." Egy újabb gyertya után nyúl, meggyújtja és az előző mellé teszi. "Anyu, Apu, bár titeket nem ismerhettelek, ti is hiányoztok." Nagyot sóhajt. Már majdnem a kijárat felé veszi az irányt, amikor észrevesz egy másik faajtót, szemben a könyvtárba vezetővel. Egyből felcsillan a szeme. Lenyomja a kilincset, zárva. "No, ezen könnyen segíthetünk!" Hosszan kotorászik tarisznyájában, végül elégedetten előhúzza zárnyitó készletét. Nagy műgonddal beilleszti a kis fémpálcikákat a zárba, ügyesen jár a keze. "Mindjárt, mindjárt!" Már majdnem végez, mikor kinyílik az ajtó és egy meglepett csuhással néz farkas szemet*
- Hoppá! Ez nem az aminek látszik. *Mentegetőzik fülig vörösödve. De hiába, a pap mintha nem is hallaná a csacsogását, rövid úton kitessékeli a kis gnómot a templomból.*
- Szia! Köszi, hogy kikísértél, innen már egyedül is boldogulok.
*Nagyot sóhajt, de legalább a zárnyitó készletét nem hagyta ott.*
- Hoppá! Ez nem az aminek látszik. *Mentegetőzik fülig vörösödve. De hiába, a pap mintha nem is hallaná a csacsogását, rövid úton kitessékeli a kis gnómot a templomból.*
- Szia! Köszi, hogy kikísértél, innen már egyedül is boldogulok.
*Nagyot sóhajt, de legalább a zárnyitó készletét nem hagyta ott.*
87. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-06-06 18:47:59
Üzenet elküldve: 2012-06-06 18:47:59
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Szerencsére épen, ütközés nélkül visszajut a szobájába. Leteszi, vagyis inkább ledobja most szerzett könyveit a padlóra, majd melléjük fekszik. Kinyit egyet, beleolvas, félreteszi. Egy másikat vesz a kezébe, de azzal is ugyanígy jár el. Harmadik könyvvel már nem is próbálkozik, hiszen tudja nagyon jól, az is hasonló sorsa jutna, mint előző két társa.
A szeleburdi lány inkább a hátára fordul, és gondolatok nélküli merengésbe kezd. Nagy valószínűséggel még az álom is elnyomná, de egy halk kopogtatás ezt nem teszi lehetővé.*
- Csukva! *Válaszol a leány teljes lelki nyugalommal.*
- Mi olyat csinálsz, lányom, amit én nem tudhatok? Csak nem valami csínyen töröd már megint a fejed? *Hallatszik a válasz a vaskos ajtó túloldaláról.* Ejnye te lány, szegény Loths atyát már teljesen az őrületbe kergeted. Még mindig alig hiszi el, hogy te voltál és nem egy szellem.
*Aida halkan kuncogni kezd, hiszen még elevenen élnek benne a képek az említett atya ellen elkövetett 'merényletek' kapcsán.*
- Kivételesen nem gondoltam ilyenre, de most hogy mondja nem is rossz ötlet... *Mondja miközben feltápászkodik a földről valamint kinyitja az ajtót.*
- Kerüljön beljebb, Thaniw atya. *Mosolyog egy befelé invitáló kézmozdulat keretében, miután kitárja az ajtót a férfi előtt.*
- Amint látom csak tanulsz. Hát miért mondtad, azt hogy 'csukva'? *Értetlenkedik az atya körbenézve a jelenleg igencsak felfordult szobában.*
- Azért mondtam, mert csukva volt. *Válaszol a lány, mint aki nem is érti, hogy a szerzetesnek, mi nem tiszta ezen. Azután behajtja a nyílászárót, és törökülésbe visszakuporodik a szőnyegre. Csak ezután veszi észre az atya rosszalló pillantását, aminek hatására bővebben is megmagyarázza.* Nem mondhatom, hogy nyitva van, ha egyszer nincs, mert csukva van. Érti már atyám? *Kérdezi és nagy önuralomról teszi bizonyságot. Nem neveti el magát, pedig férfi arckifejezése erre készteti őt.*
- Bolond vagy, te lány. *Állapítja meg néhány perc múlva a pap mosolyogva.* Csak azért jöttem, hogy megkérdezzem, van-e egy kis szabadidőd, de amint látom nincs. *Ezt a mondatot hallva a lány föláll, és lassan, szomorú tekintettel odalépdel az időközben ágyon helyet foglalt férfihoz.*
- Atyám *együtt érzően a vállára helyezi a kezét* van egy rossz és egy jó hírem. Kezdem a rosszal. Magán már sajnos meglátszik a kor. *Kis szünetet tart, hogy nevelője nyugodtan értelmezhesse a mondatot, de ahhoz nem elegendőt, hogy föl is háborodhasson.* Borzalmasan romlanak a szemei. *Közli nevetve. Kacagása betölti a teret, szinte visszhangzik az egész épület.*
A hozzászólást Arbelyssi (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.06.06 18:59:34, a következő indokkal:
Kérés.
A szeleburdi lány inkább a hátára fordul, és gondolatok nélküli merengésbe kezd. Nagy valószínűséggel még az álom is elnyomná, de egy halk kopogtatás ezt nem teszi lehetővé.*
- Csukva! *Válaszol a leány teljes lelki nyugalommal.*
- Mi olyat csinálsz, lányom, amit én nem tudhatok? Csak nem valami csínyen töröd már megint a fejed? *Hallatszik a válasz a vaskos ajtó túloldaláról.* Ejnye te lány, szegény Loths atyát már teljesen az őrületbe kergeted. Még mindig alig hiszi el, hogy te voltál és nem egy szellem.
*Aida halkan kuncogni kezd, hiszen még elevenen élnek benne a képek az említett atya ellen elkövetett 'merényletek' kapcsán.*
- Kivételesen nem gondoltam ilyenre, de most hogy mondja nem is rossz ötlet... *Mondja miközben feltápászkodik a földről valamint kinyitja az ajtót.*
- Kerüljön beljebb, Thaniw atya. *Mosolyog egy befelé invitáló kézmozdulat keretében, miután kitárja az ajtót a férfi előtt.*
- Amint látom csak tanulsz. Hát miért mondtad, azt hogy 'csukva'? *Értetlenkedik az atya körbenézve a jelenleg igencsak felfordult szobában.*
- Azért mondtam, mert csukva volt. *Válaszol a lány, mint aki nem is érti, hogy a szerzetesnek, mi nem tiszta ezen. Azután behajtja a nyílászárót, és törökülésbe visszakuporodik a szőnyegre. Csak ezután veszi észre az atya rosszalló pillantását, aminek hatására bővebben is megmagyarázza.* Nem mondhatom, hogy nyitva van, ha egyszer nincs, mert csukva van. Érti már atyám? *Kérdezi és nagy önuralomról teszi bizonyságot. Nem neveti el magát, pedig férfi arckifejezése erre készteti őt.*
- Bolond vagy, te lány. *Állapítja meg néhány perc múlva a pap mosolyogva.* Csak azért jöttem, hogy megkérdezzem, van-e egy kis szabadidőd, de amint látom nincs. *Ezt a mondatot hallva a lány föláll, és lassan, szomorú tekintettel odalépdel az időközben ágyon helyet foglalt férfihoz.*
- Atyám *együtt érzően a vállára helyezi a kezét* van egy rossz és egy jó hírem. Kezdem a rosszal. Magán már sajnos meglátszik a kor. *Kis szünetet tart, hogy nevelője nyugodtan értelmezhesse a mondatot, de ahhoz nem elegendőt, hogy föl is háborodhasson.* Borzalmasan romlanak a szemei. *Közli nevetve. Kacagása betölti a teret, szinte visszhangzik az egész épület.*
A hozzászólást Arbelyssi (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.06.06 18:59:34, a következő indokkal:
Kérés.
86. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-06-04 19:35:30
Üzenet elküldve: 2012-06-04 19:35:30
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*A Nap fénye átszűrődik a függönyön, lassanként már az egész szobát aranyszínűvé varázsolja.
A parányi helyiségben egy kopottas ágyon egy lány alussza édes álmát. Takarója állig felhúzva, mégis két lába a takarón kívül helyezkedik el.
Mikor a fénynyalábok elérik arcát, száján egy aprócska mosoly fut át, ami azt jelzi, hogy felébredt.
Lomhán a hátára fordul, és még így fektében nyújtózkodik egyet. Azután felül, megdörzsöli az eddig csukva tartott szemeit, majd kezét átvezeti vörös hajára, mely most a fényben piros színben tündököl.*
- Meg fognak ölni! *Tér észhez egy kis idő elteltével. Rögtön kiugrik ágyából, és villám sebességgel kezdi el magára aggatni ruháit.* "Mit fogok én ezért kapni?! Bele sem merek gondolni...!" *Cipőjét már félig futva veszi fel. Hamarosan teljesen kifulladva kopogtat Amos Thenior főpap ajtaján.*
- Kerülj beljebb, lányom! *Szól egy hang az ajtón belülről, mire Aida félénken benyit és azon nyomban szabadkozni kezd.*
- Elnézést, atyám, de...
- Felesleges magyarázkodnod, Aida. *Szakítja félbe a főpap.* Akkor lepődnék még ha egyszer pontosan érkeznél. *Mosolyog az íróasztala mögött ülő, könyvek miatt alig látható férfi.*
- Javíthatatlan vagyok, nincs mit tenni. *Vigyorog a fél-gnóm, és már ülne is le a pappal szembeni székre, mikor az megálljt int.*
- Sajnálom gyermekem, de ma és holnap egyedül kell tanulnod. Túl sok a tennivalóm most ahhoz, hogy veled is foglalkozni tudjak. Itt vannak a könyvek, valamint a jegyzetek, amiket meg kell jegyezned. *Mutat egy nagy halom iratra.* Vidd őket a szobádba, ott nyugtod lesz.
- Egy kicsit sem tud? Egy nagyon icipicit?... *Kezd alkudozni a leány, olyan tekintettel aminek szinte lehetetlen ellenállni.*
- Nem és kész. *Zárja rövidre a témát Amos, majd néhány pillanat múlva anélkül, hogy felnézne még hozzáteszi.* A nézésed sem számít, ifjú hölgy.
*Az említtet 'ifjú hölgy' kicsit durcásan veszi kezébe a nagy tudást rejtő könyv kupacot. Mikor már minden nála van, már alig lát ki mögüle.*
- Ezt megjegyeztem, atyám. *Suttogja maga elé morcosan a lány, miután nagy nehezen becsukja maga mögött az ajtót.
Minden figyelmét az köti le, hogy ne hagyjon el semmit a jókora kupac könyvből, ami miatt alig lát valamit, így az is megeshet, hogy véletlenül valakinek nekiütközik.*
A parányi helyiségben egy kopottas ágyon egy lány alussza édes álmát. Takarója állig felhúzva, mégis két lába a takarón kívül helyezkedik el.
Mikor a fénynyalábok elérik arcát, száján egy aprócska mosoly fut át, ami azt jelzi, hogy felébredt.
Lomhán a hátára fordul, és még így fektében nyújtózkodik egyet. Azután felül, megdörzsöli az eddig csukva tartott szemeit, majd kezét átvezeti vörös hajára, mely most a fényben piros színben tündököl.*
- Meg fognak ölni! *Tér észhez egy kis idő elteltével. Rögtön kiugrik ágyából, és villám sebességgel kezdi el magára aggatni ruháit.* "Mit fogok én ezért kapni?! Bele sem merek gondolni...!" *Cipőjét már félig futva veszi fel. Hamarosan teljesen kifulladva kopogtat Amos Thenior főpap ajtaján.*
- Kerülj beljebb, lányom! *Szól egy hang az ajtón belülről, mire Aida félénken benyit és azon nyomban szabadkozni kezd.*
- Elnézést, atyám, de...
- Felesleges magyarázkodnod, Aida. *Szakítja félbe a főpap.* Akkor lepődnék még ha egyszer pontosan érkeznél. *Mosolyog az íróasztala mögött ülő, könyvek miatt alig látható férfi.*
- Javíthatatlan vagyok, nincs mit tenni. *Vigyorog a fél-gnóm, és már ülne is le a pappal szembeni székre, mikor az megálljt int.*
- Sajnálom gyermekem, de ma és holnap egyedül kell tanulnod. Túl sok a tennivalóm most ahhoz, hogy veled is foglalkozni tudjak. Itt vannak a könyvek, valamint a jegyzetek, amiket meg kell jegyezned. *Mutat egy nagy halom iratra.* Vidd őket a szobádba, ott nyugtod lesz.
- Egy kicsit sem tud? Egy nagyon icipicit?... *Kezd alkudozni a leány, olyan tekintettel aminek szinte lehetetlen ellenállni.*
- Nem és kész. *Zárja rövidre a témát Amos, majd néhány pillanat múlva anélkül, hogy felnézne még hozzáteszi.* A nézésed sem számít, ifjú hölgy.
*Az említtet 'ifjú hölgy' kicsit durcásan veszi kezébe a nagy tudást rejtő könyv kupacot. Mikor már minden nála van, már alig lát ki mögüle.*
- Ezt megjegyeztem, atyám. *Suttogja maga elé morcosan a lány, miután nagy nehezen becsukja maga mögött az ajtót.
Minden figyelmét az köti le, hogy ne hagyjon el semmit a jókora kupac könyvből, ami miatt alig lát valamit, így az is megeshet, hogy véletlenül valakinek nekiütközik.*
85. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-06-02 21:07:57
Üzenet elküldve: 2012-06-02 21:07:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Elméjét teljesen lefárasztva lép ki a könyvtárból Xirian. Alig várja, hogy a pincehelyiség párássága után kiérjen a friss levegőre. Miután fölért a lépcsőn, nyugodt léptekkel kezd el haladni a templom temető felőli kijáratához. Egy pillanatra megáll, körbenéz: egy ember férfit lát néhány lépésre tőle, aki gondterhelt arccal ücsörög az oltárhoz legközelebbi pad szélén. "Esetleg szüksége lenne valakire, akihez szólhat" - gondolja a jószívű elf. A férfi azonban nem veszi őt észre, ezért Xirian végül megindul kifelé. "Ilyenkor jobb is nem zavarni senkit, elmélkedjen csak, többek között erre valók a templomok" - gondolja megértően. "Artheniorban mindenki ilyen nyugtalan? Olyan, mintha el lenne átkozva ez a város." Utóbbi gondolatát kicsit meredeknek tartja, s el is veti nyomban.*
84. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-06-02 20:43:30
Üzenet elküldve: 2012-06-02 20:43:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
* A Levegő Temploma. Marin mély lélegzetet vesz, és úgy tapasztalja, hogy a levegő itt tisztább, mint a város más részein - főkként a szegénynegyedben. Az oltárhoz lépdel, meggyújt egy gyertyát, majd leül a hátsó padsorba.
A szülei nem beszéltek istenekről, s valószínűleg nem is hittek igazán semmiben, kivéve a kétkezi munka gyümölcsében. Marin összefonja ujjait, s fejét lehajtva próbálja megfogalmazni szavait valaminek. Kicsit mulatságosnak, ám mégis sorsszerűnek érzi, hogy az élet szele ide sodorta. Sokszor mondogatta magának, hogy ha a következő városban nem talál segítőkre, ott hagyja urát, s új életet kezd. De sosem tette. Valószínűleg most sem tette volna meg, de a csábítás már akkora méreteket öltött, hogy képtelen hinni magában. Mindenesetre most nem kell ezen gondolkoznia, hisz ha elenyésző is az a fénysugár, melyet az alagút végén lát, bizony ott pislákol az. Nem úgy, mint rég.
Marin hosszú időt tölt még el a templomban gondolatai közt, s megnyugtatónak is találja ezt a rövidke kis békét, melyre rátalált, ám ideje visszaindulnia a fogadóba.*
A szülei nem beszéltek istenekről, s valószínűleg nem is hittek igazán semmiben, kivéve a kétkezi munka gyümölcsében. Marin összefonja ujjait, s fejét lehajtva próbálja megfogalmazni szavait valaminek. Kicsit mulatságosnak, ám mégis sorsszerűnek érzi, hogy az élet szele ide sodorta. Sokszor mondogatta magának, hogy ha a következő városban nem talál segítőkre, ott hagyja urát, s új életet kezd. De sosem tette. Valószínűleg most sem tette volna meg, de a csábítás már akkora méreteket öltött, hogy képtelen hinni magában. Mindenesetre most nem kell ezen gondolkoznia, hisz ha elenyésző is az a fénysugár, melyet az alagút végén lát, bizony ott pislákol az. Nem úgy, mint rég.
Marin hosszú időt tölt még el a templomban gondolatai közt, s megnyugtatónak is találja ezt a rövidke kis békét, melyre rátalált, ám ideje visszaindulnia a fogadóba.*
83. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-06-01 17:49:13
Üzenet elküldve: 2012-06-01 17:49:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
* Fellépdel a lépcsőn, közben súlyos fabotja hatalmasakat koppan. A templom hatalmas faajtajai tárva nyitva állank. Meysem belép rajtuk, mert célja van: mégpedig varázslatot tanulni. A tudást nem tudják tőle elvenni. Szerint ez az egyetlenegy dolog van a világon, ami felbecsülhetetlen értékű. A tudás. Bizony ez az amiből a legtöbbet igyekszik szerezni, mert fizikai erőnlétét hiába fejleszti, mindig van erősebb. De a mágiából nem biztos hogy van még egy lélek, aki pont így használja, mint ő. *
82. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-05-31 19:03:35
Üzenet elküldve: 2012-05-31 19:03:35
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
* Amint megtudta azt, amiért jött, akkor elindult szépen visszafele. Ugyanazon az úton megy, amin jött. Nem tudja, mit gondoljon, mert eléggé ködös kicsit még neki a történet. Bármennyire is próbál rájönni a zavaros részek vajon mire akarnak utalni. Majd csak rá fog jönni előbb vagy utóbb. De reméli, hogy inkább előbb. Minél hamarabb szeretne már túl lenni ezen az egészen.*
A hozzászólást Odin (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.05.31 19:37:05, a következő indokkal:
Hiányzó jel pótlása
A hozzászólást Odin (Moderátor) módosította, ekkor: 2012.05.31 19:37:05, a következő indokkal:
Hiányzó jel pótlása
81. hozzászólás ezen a helyszínen: Templom
Üzenet elküldve: 2012-05-23 01:01:23
Üzenet elküldve: 2012-05-23 01:01:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
- Miért is ellenezném?
*bólint rá mosolyogva Wraeco. Ahogy kibújik Elhia a takarókból, az elfet ismét elönti a vágy: ölelni, csókolni kívánja kedvesét. A lány hajfürtjei esetlenül omlanak szét formás vállai körül, ami érett, nőies külsőt kölcsönöz viselőjének - Wraeconak ez kifejezetten tetszik.*
- Gyere ide.
*hívja magához a lányt, majd szorosan átöleli őt. Az, hogy karjaiban tarthatja Elhiát, Wraeco számára a legcsodásabb érzés. A karcsú testből áradó melegség mellett a lány auráját érezni is kellemes: őszinteség, jóindulat és ártatlanság árad szerelme lelkéből. Gyorsan megereszt még egy puszit Elhia nyakára, majd Theniorhoz fordul.*
- Atyám, köszönöm, hogy segített kedvesem gyógyításában. Az adósa vagyok. Ha bármiben segítségére lehetek, csak üzenjen értem, Wraeco Thempestasnak hívnak.
*szól az elf, majd tiszteletteljesen meghajol a pap előtt, aki szenvtelen arccal viszonozza a gesztust. Wraeco és Elhia kézen fogja elindulnak kifelé, majd a férfiú - érzésein uralkodni képtelen - maga felé fordítja a kedvesét, és érzékien megcsókolja annak puha és kívánatos ajkait.*
*bólint rá mosolyogva Wraeco. Ahogy kibújik Elhia a takarókból, az elfet ismét elönti a vágy: ölelni, csókolni kívánja kedvesét. A lány hajfürtjei esetlenül omlanak szét formás vállai körül, ami érett, nőies külsőt kölcsönöz viselőjének - Wraeconak ez kifejezetten tetszik.*
- Gyere ide.
*hívja magához a lányt, majd szorosan átöleli őt. Az, hogy karjaiban tarthatja Elhiát, Wraeco számára a legcsodásabb érzés. A karcsú testből áradó melegség mellett a lány auráját érezni is kellemes: őszinteség, jóindulat és ártatlanság árad szerelme lelkéből. Gyorsan megereszt még egy puszit Elhia nyakára, majd Theniorhoz fordul.*
- Atyám, köszönöm, hogy segített kedvesem gyógyításában. Az adósa vagyok. Ha bármiben segítségére lehetek, csak üzenjen értem, Wraeco Thempestasnak hívnak.
*szól az elf, majd tiszteletteljesen meghajol a pap előtt, aki szenvtelen arccal viszonozza a gesztust. Wraeco és Elhia kézen fogja elindulnak kifelé, majd a férfiú - érzésein uralkodni képtelen - maga felé fordítja a kedvesét, és érzékien megcsókolja annak puha és kívánatos ajkait.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3854-3873