Külső területek - Mágustorony
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 109 (2161. - 2180. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2180. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-29 17:50:59
Üzenet elküldve: 2018-10-29 17:50:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//A Mágustoronynál//
*A lenti zajok furcsák voltak. Nem túlságosan van oda a harcért, túlságosan kevés párbajban, csatában vett részt, így tapasztalatlan is egy kicsit, nem véletlenűl van csak tőr nála. Nem akarja azt mutatni, hogy bármilyen csatározásban benne van, ezért hord magával tőrt amit jól elrejtve tart. Folv furcsa ötlete, hogy az ablakon menjenek ki a toronyból elég abszurd, de végűl is a bejárat felől jött a zaj, tehát az egyetlen kiút csak az ablak. Logh is veszi a bátorságot és az ablakhoz siet. Egy kicsit fél a magasságtól, de végűl is lent csak víz van. Fellép az ablak szélére, elrugaszkodik és nagy lendülettel elugrik. A lendületre azért volt szükség, hogy ne Folvra essen. A szél hidegen fújt az arcába, de a víz alacsony hőmérséklete még jobban meglepte. A csobbanás után gyorsan úszásnak ered a part felé, és a partról néz a vízbe. Megkönnyebbűlt, hogy Folvnak nem esett baja a zuhanás és vízbe való landolás után. A parton várakozik Folvra míg ki nem úszik a partra.*
*A lenti zajok furcsák voltak. Nem túlságosan van oda a harcért, túlságosan kevés párbajban, csatában vett részt, így tapasztalatlan is egy kicsit, nem véletlenűl van csak tőr nála. Nem akarja azt mutatni, hogy bármilyen csatározásban benne van, ezért hord magával tőrt amit jól elrejtve tart. Folv furcsa ötlete, hogy az ablakon menjenek ki a toronyból elég abszurd, de végűl is a bejárat felől jött a zaj, tehát az egyetlen kiút csak az ablak. Logh is veszi a bátorságot és az ablakhoz siet. Egy kicsit fél a magasságtól, de végűl is lent csak víz van. Fellép az ablak szélére, elrugaszkodik és nagy lendülettel elugrik. A lendületre azért volt szükség, hogy ne Folvra essen. A szél hidegen fújt az arcába, de a víz alacsony hőmérséklete még jobban meglepte. A csobbanás után gyorsan úszásnak ered a part felé, és a partról néz a vízbe. Megkönnyebbűlt, hogy Folvnak nem esett baja a zuhanás és vízbe való landolás után. A parton várakozik Folvra míg ki nem úszik a partra.*
2179. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-29 17:04:39
Üzenet elküldve: 2018-10-29 17:04:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A Mágustoronynál//
*A lenti zajokból ítélve elég gáz a helyzet, tehát Folv az egyszerűbb megoldást választja. Korábbi tapasztalatai miatt nem szívesen bocsátkozik harcba, ezért is hord magával egy megfelelő erősségű fegyvert, mely most azonban a hátán lóg. Ezért is dönt úgy, hogy -menekülés gyanánt- kiugrik az ablakon. Ki is szemel egyet, mely épp nyitott állapotban van.*
- Gyere Logh! Ideje lelépni!
*Egyelőre nem szeretné bővebben kifejteni, mire ez a nagy felhajtás, mindenesetre ijedtsége elég ahhoz, hogy erre a lépésre szánja el magát. Elég egy kis lendület, és már repül is kifele, egyenesen a víz felé.*
*A lenti zajokból ítélve elég gáz a helyzet, tehát Folv az egyszerűbb megoldást választja. Korábbi tapasztalatai miatt nem szívesen bocsátkozik harcba, ezért is hord magával egy megfelelő erősségű fegyvert, mely most azonban a hátán lóg. Ezért is dönt úgy, hogy -menekülés gyanánt- kiugrik az ablakon. Ki is szemel egyet, mely épp nyitott állapotban van.*
- Gyere Logh! Ideje lelépni!
*Egyelőre nem szeretné bővebben kifejteni, mire ez a nagy felhajtás, mindenesetre ijedtsége elég ahhoz, hogy erre a lépésre szánja el magát. Elég egy kis lendület, és már repül is kifele, egyenesen a víz felé.*
2178. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-29 14:23:25
Üzenet elküldve: 2018-10-29 14:23:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Megfontolt
//Irány aludni//
*Úgy néz ki mindenki őrködni akar. A tündérpapó, az őrködést alvással kezdi, de utána még Mogrim is ragaszkodik az őrködéshez. Így nincs mit tenni, kinézi magának a harmadik szabad sarkot és elvackol. A kis gnóm még varázsol valami nem látható védelmet, legalábbis erre következtet a látottakból. Mivel a varázson túl is az ajtóban foglal helyet Mogrim, Rodd tényleg nem látja értelmét a virrasztásnak. Mivel gondolatban elkalandozott az ideúttal kapcsolatosan, sőt be kell vallja magának még Zeya szemei is előkerültek, ő nem olyan szerencsés, hogy Arraele ritmusos horkolására aludjon el. Mire ő is elszenderedne, az öreg horkolása kezd a követhetetlen improvizáció kategóriába átcsapni. Rodd őszintén próbálkozik a hagyományos négynegyed után a nyolcadok és a tizenhatodok között is megtalálni a ritmust, de a hét tizenhatod után a két ütemnyi háromnegyed, majd egy improvizatív három tizenhatod után következő megcsípte a fülem egy bögöly ihlette rekedt igáslóhorkantással nem tud mit kezdeni. Forgolódik, próbálkozik, de nem. Fölkel és megnézi a nadrágját, ami hál istennek megszáradt. Felveszi, majd odaszól a gnómnak, hogy majd őt ébressze váltáskor és takarójával nekilát az emeletek megmászásának. fenn sincs csönd, de azért sokkal halkabb a horkolás. A hely hűvösebb mint lenn, de a fáradtságtól elnyomja az álom.
Mogrim ébresztése után nem kérdezi él e még a varázslat, neki kényelmesebb, ha úgy tekint rá, szóval még van. lebattyog a földszintre és kikémlel az ablakon. Mivel a pók sem sző, kétszer majd elalszik. faragni itt nem akar, hisz valószínű nem vennék jó néven ha telefarigcsálná a mágustorony bejáratát. Mivel Zeya alszik a tündérke hortyogására is úgy dönt, hogy előveszi három dobókését azt fogja ébresztő gyanánt. Ha elalszik és elejti akkor tuti felébred. Ha meg más is, akkor ráfogja az ügyetlenségére. Persze annyira vigyáz ezek után, főleg Zeya miatt, hogy az elalvás lehetőségének első jeleire nekiindul és talál valami tennivalót vagy kisurran az ajtón és körbekémlel, hogy a hűvös levegő felébressze. A harmada letelte után óvatosan ébreszti Zeyát és ledől. Most Arraele is nyugodtan alszik, így ő is gyorsan álomba merül. *
//Nyüzsgés a Toronyban//
* Reggel arra ébred, hogy Zeya kinyitja az ajtót és kisétál. Tudta, hogy így lesz, hisz a lány kivirágzott a tó mellett és a napkelte is érdekelte. Már épp visszaaludna, de a tündérke megint rákezd a tegnap esti horkoláselőadására. Ezzel el is dőlt. Kikászálódik az ágyból és első lendületből a takarójával ő is kisurran az ajtón. Tekintetével megkeresi Zeyát, de úgy dönt nem zavarja meg az elmélkedését. A torony túloldalán heveredik el, és ő is megcsodálja a napkeltét. Ha közben nem keresik akkor ő is bemegy, mikor a hasa jelzi, hogy ideje valamit intézkedni evés ügyben.*
*Úgy néz ki mindenki őrködni akar. A tündérpapó, az őrködést alvással kezdi, de utána még Mogrim is ragaszkodik az őrködéshez. Így nincs mit tenni, kinézi magának a harmadik szabad sarkot és elvackol. A kis gnóm még varázsol valami nem látható védelmet, legalábbis erre következtet a látottakból. Mivel a varázson túl is az ajtóban foglal helyet Mogrim, Rodd tényleg nem látja értelmét a virrasztásnak. Mivel gondolatban elkalandozott az ideúttal kapcsolatosan, sőt be kell vallja magának még Zeya szemei is előkerültek, ő nem olyan szerencsés, hogy Arraele ritmusos horkolására aludjon el. Mire ő is elszenderedne, az öreg horkolása kezd a követhetetlen improvizáció kategóriába átcsapni. Rodd őszintén próbálkozik a hagyományos négynegyed után a nyolcadok és a tizenhatodok között is megtalálni a ritmust, de a hét tizenhatod után a két ütemnyi háromnegyed, majd egy improvizatív három tizenhatod után következő megcsípte a fülem egy bögöly ihlette rekedt igáslóhorkantással nem tud mit kezdeni. Forgolódik, próbálkozik, de nem. Fölkel és megnézi a nadrágját, ami hál istennek megszáradt. Felveszi, majd odaszól a gnómnak, hogy majd őt ébressze váltáskor és takarójával nekilát az emeletek megmászásának. fenn sincs csönd, de azért sokkal halkabb a horkolás. A hely hűvösebb mint lenn, de a fáradtságtól elnyomja az álom.
Mogrim ébresztése után nem kérdezi él e még a varázslat, neki kényelmesebb, ha úgy tekint rá, szóval még van. lebattyog a földszintre és kikémlel az ablakon. Mivel a pók sem sző, kétszer majd elalszik. faragni itt nem akar, hisz valószínű nem vennék jó néven ha telefarigcsálná a mágustorony bejáratát. Mivel Zeya alszik a tündérke hortyogására is úgy dönt, hogy előveszi három dobókését azt fogja ébresztő gyanánt. Ha elalszik és elejti akkor tuti felébred. Ha meg más is, akkor ráfogja az ügyetlenségére. Persze annyira vigyáz ezek után, főleg Zeya miatt, hogy az elalvás lehetőségének első jeleire nekiindul és talál valami tennivalót vagy kisurran az ajtón és körbekémlel, hogy a hűvös levegő felébressze. A harmada letelte után óvatosan ébreszti Zeyát és ledől. Most Arraele is nyugodtan alszik, így ő is gyorsan álomba merül. *
//Nyüzsgés a Toronyban//
* Reggel arra ébred, hogy Zeya kinyitja az ajtót és kisétál. Tudta, hogy így lesz, hisz a lány kivirágzott a tó mellett és a napkelte is érdekelte. Már épp visszaaludna, de a tündérke megint rákezd a tegnap esti horkoláselőadására. Ezzel el is dőlt. Kikászálódik az ágyból és első lendületből a takarójával ő is kisurran az ajtón. Tekintetével megkeresi Zeyát, de úgy dönt nem zavarja meg az elmélkedését. A torony túloldalán heveredik el, és ő is megcsodálja a napkeltét. Ha közben nem keresik akkor ő is bemegy, mikor a hasa jelzi, hogy ideje valamit intézkedni evés ügyben.*
2177. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-29 12:41:38
Üzenet elküldve: 2018-10-29 12:41:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Irány aludni//
*Még jó, hogy nem gondolatolvasó, mert megint forgatná a szemét a tipikus báty-effektus hallatán. Szerencsére akaratlanul is megbosszulja. Bár nem kérte Roddot, hogy várja meg, míg ő informálódik az orkokról.*
- Ne zavartasd magad…
*Dünnyögi a vetkőzés kapcsán, miközben folytatja a pakolást. És csak gondolatban teszi hozzá, hogy már úgyis késő. Némaságba burkolózva hallgatja végig a beszámolót a tó medréről, a lényeges információkat kiszűrve belőle. Bár el kell ismernie, hogy egészen tömör összefoglalót kapott. Véleménye szerint kezd jó hatással lenni Roddra.
Hirtelen mindenki őrködni szeretne, így hát Zeya úgy dönt, hogy mégis megveti az ágyát az ablak alatt.*
- Hajnalban váltok.
*A haját kibontja szokás szerint a kényelmetlen hajtűk miatt, illetve fegyvereit és az ivóvizet is leteszi, aztán betakarózik, és másfél fertályórával később elalszik Arraele horkolásának ütemére. Roddot már egészen megszokta, de az új társak miatt nehezebb lazítania.*
//Nyüzsgés a Toronyban//
*Ígéretéhez híven hajnalban felkel és őrködik. Ő valószínűleg már elkerüli Mogrim távozását. Ez megint nagyon gyanús körülmény. Először a tündérlányt hagyta itt maga mögött, most meg az öreget. És a tegnapi affér is különös volt. Furcsa egy hely ez, egyre kevésbé érzi, hogy Roddal itt kellene maradniuk, ha ez így megy tovább. A végén tényleg olyasmit olvasnak a fejükre, amit nem követtek el.
A napfelkeltét már odakint várja meg a tóparton. Fegyvereit és kalapját, valamint takaróját magával viszi és letelepszik. Lenyűgözi a színek változása a tó tükrén és az égen. Régen érzett ilyen mély nyugalmat. Talán mégiscsak maradhatnának egy kicsit. Napfelkelte után visszasétál a megfogyatkozott csapathoz, de nem ébreszti fel őket erőszakkal. Még neki is van min rágódnia.*
A hozzászólás írója (Tozeya Nazagaraki) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.29 12:43:32
*Még jó, hogy nem gondolatolvasó, mert megint forgatná a szemét a tipikus báty-effektus hallatán. Szerencsére akaratlanul is megbosszulja. Bár nem kérte Roddot, hogy várja meg, míg ő informálódik az orkokról.*
- Ne zavartasd magad…
*Dünnyögi a vetkőzés kapcsán, miközben folytatja a pakolást. És csak gondolatban teszi hozzá, hogy már úgyis késő. Némaságba burkolózva hallgatja végig a beszámolót a tó medréről, a lényeges információkat kiszűrve belőle. Bár el kell ismernie, hogy egészen tömör összefoglalót kapott. Véleménye szerint kezd jó hatással lenni Roddra.
Hirtelen mindenki őrködni szeretne, így hát Zeya úgy dönt, hogy mégis megveti az ágyát az ablak alatt.*
- Hajnalban váltok.
*A haját kibontja szokás szerint a kényelmetlen hajtűk miatt, illetve fegyvereit és az ivóvizet is leteszi, aztán betakarózik, és másfél fertályórával később elalszik Arraele horkolásának ütemére. Roddot már egészen megszokta, de az új társak miatt nehezebb lazítania.*
//Nyüzsgés a Toronyban//
*Ígéretéhez híven hajnalban felkel és őrködik. Ő valószínűleg már elkerüli Mogrim távozását. Ez megint nagyon gyanús körülmény. Először a tündérlányt hagyta itt maga mögött, most meg az öreget. És a tegnapi affér is különös volt. Furcsa egy hely ez, egyre kevésbé érzi, hogy Roddal itt kellene maradniuk, ha ez így megy tovább. A végén tényleg olyasmit olvasnak a fejükre, amit nem követtek el.
A napfelkeltét már odakint várja meg a tóparton. Fegyvereit és kalapját, valamint takaróját magával viszi és letelepszik. Lenyűgözi a színek változása a tó tükrén és az égen. Régen érzett ilyen mély nyugalmat. Talán mégiscsak maradhatnának egy kicsit. Napfelkelte után visszasétál a megfogyatkozott csapathoz, de nem ébreszti fel őket erőszakkal. Még neki is van min rágódnia.*
A hozzászólás írója (Tozeya Nazagaraki) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.29 12:43:32
2176. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-29 10:51:51
Üzenet elküldve: 2018-10-29 10:51:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Irány aludni//
*Úgy tűnik, hogy a kis csapat együtt vészeli át a zord éjszakát a toronyban. A két ember felveszik kint a felszerelésüket és azzal térnek vissza a toronyba, hogy itt tölthessék az éjszakát. Arraele úr megjegyzésén mosolyog egyet. Nem kezdi el magyarázni a kerub ige jelentőségét és működését. Az ige működött és ez a lényeg. A férfi és a nő hamar összepakolnak és csomagjaikkal visszaérnek a toronyba. Arraele úr az ajtót bezárja majd alvást parancsol nekik, sőt vállalja az őrködés szerepét is. Hamar elalszik, amin Mogrim majdnem felnevet.*
- Majd én őrködöm az ajtó környékén. *Suttogja a két embernek miután Arraele úr elalszik. Megpróbálkozik egy védőigével, ami ha sikerül akkor az ajtó környékén fog aludni a földön. Ha nem sikerül akkor is itt telepszik le. Másnap korán reggel felkel, mielőtt még a többiek ébredeznének, s óvatosan kisettenkedik a toronyból. Póniját elköti, s ezután az útját már senki sem tudja merre halad…*
Mogrim Jorlin megpróbált varázsolni egy Hold őrzői nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
*Úgy tűnik, hogy a kis csapat együtt vészeli át a zord éjszakát a toronyban. A két ember felveszik kint a felszerelésüket és azzal térnek vissza a toronyba, hogy itt tölthessék az éjszakát. Arraele úr megjegyzésén mosolyog egyet. Nem kezdi el magyarázni a kerub ige jelentőségét és működését. Az ige működött és ez a lényeg. A férfi és a nő hamar összepakolnak és csomagjaikkal visszaérnek a toronyba. Arraele úr az ajtót bezárja majd alvást parancsol nekik, sőt vállalja az őrködés szerepét is. Hamar elalszik, amin Mogrim majdnem felnevet.*
- Majd én őrködöm az ajtó környékén. *Suttogja a két embernek miután Arraele úr elalszik. Megpróbálkozik egy védőigével, ami ha sikerül akkor az ajtó környékén fog aludni a földön. Ha nem sikerül akkor is itt telepszik le. Másnap korán reggel felkel, mielőtt még a többiek ébredeznének, s óvatosan kisettenkedik a toronyból. Póniját elköti, s ezután az útját már senki sem tudja merre halad…*
Mogrim Jorlin megpróbált varázsolni egy Hold őrzői nevű varázslatot, de a varázslat nem sikerült, elrontotta, így nincs hatása!
2175. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-26 10:05:17
Üzenet elküldve: 2018-10-26 10:05:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Irány aludni//
*Na osztán a kölöknek megered a nyelve, szípen bemutatkozik meg öregapját is belekeveri mán a bemutatkozáskodásokba. Az orkoskodásra nem reagál semmit mer, ami vót elmútt. Nem az ű hibája, hogy ezek itten nem orkok lettek, ippen lehettek vóna. Aszondja neki Mogrim, hogy a nem lidérc vót hanem valami más amit nem tud megjegyezni így marad lidérc.*
- Hát fijjam ezen csiszójá még, gyenge a lidérced.
*Alig ílt a szerencsítlen egy percet oszt kimútt. Tápolni kell még ezt a mágijázást.*
- Osztán tessík sietni mer bereteszelem az ajtót!
*Megvárja a kít embert, hogy motyózzanak össze, oszt mikor visszaírnek akkor jól bezárja az ajtót meg bereteszeli mán ha van rajta.*
- Na most tessík szípen aludni, aztán semmi horkólás! Én őrködök elsőnek.
*Kiníz magának valami meleg zugot az őrködéshe oszt oda telepedik az öreg. Két perc oszt mán úgy horkol mint a fagyott bunda.*
*Na osztán a kölöknek megered a nyelve, szípen bemutatkozik meg öregapját is belekeveri mán a bemutatkozáskodásokba. Az orkoskodásra nem reagál semmit mer, ami vót elmútt. Nem az ű hibája, hogy ezek itten nem orkok lettek, ippen lehettek vóna. Aszondja neki Mogrim, hogy a nem lidérc vót hanem valami más amit nem tud megjegyezni így marad lidérc.*
- Hát fijjam ezen csiszójá még, gyenge a lidérced.
*Alig ílt a szerencsítlen egy percet oszt kimútt. Tápolni kell még ezt a mágijázást.*
- Osztán tessík sietni mer bereteszelem az ajtót!
*Megvárja a kít embert, hogy motyózzanak össze, oszt mikor visszaírnek akkor jól bezárja az ajtót meg bereteszeli mán ha van rajta.*
- Na most tessík szípen aludni, aztán semmi horkólás! Én őrködök elsőnek.
*Kiníz magának valami meleg zugot az őrködéshe oszt oda telepedik az öreg. Két perc oszt mán úgy horkol mint a fagyott bunda.*
2174. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-25 16:01:31
Üzenet elküldve: 2018-10-25 16:01:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Megfontolt
//Irány aludni//
*Örömmel látja, hogy még mindig fel tudja bosszantani Zeyát, még ha csak pillanatokra is. Ez valahogy jól esik, de nem a káröröm miatt, hanem mert ez hozzá tartozik a kettejük közt kialakult viszonyhoz. Miután a hószakállú tündérpapó csatlakozott Mogrimhoz, legalábbis így hívta magát a gnóm, neki is feltűnik a hasonlóság az elviharzó pároshoz, de most nem tanúsít nagy érdeklődést iránta. A tündér gyanúsítgatására azért elvigyorodik, örülne ha látná Zeya arcát, de hát nem lehet mindent. Egész jó kedve volna, ha nem fázna így csurom vizes nadrágban, mint a vett malac. Persze nem fog panaszkodni, de ha lehet a hosszú diskurzust most elnapolná. Törvényszerű, de Zeya mikor kérdezzen, ha nem ilyenkor. Mondjuk a szokásos praktikummal, de akkor is ráért volna Rodd szerint. Zeya kérdésére hevesen bólogat, igen ő is benn szeretne aludni. *
- Igen, mindjárt jövünk. És ha még van az esti teából, akkor szívesen vesszünk egy-egy pohárkával így a nagy izgalomra. *- mondja még a párosnak a lépcső tetején, mielőtt elindulna a lány után a tábortűz felé.
Pakolni ő is gyorsan pakol, de mikor végez, akkor gyorsan egy *- Bocs ezt le kell vennem, különben kifázom. *- kíséretében egy bokor takarásában ledobja magáról a nadrágot és megtörölközik. Felveszi a száraz ruháit és derekára tekeri a takarót, hogy ne egy szál alsóban kelljen grasszálnia, míg megszárad a nadrág. Abból kifacsarja a vizet és a zsákja tetejére dobja a nedves törölközővel együtt. Nem túl büszke rá, meg persze a történtek alakulása után még értelmetlenebb, de azért beszámol a tóban tapasztaltakról.*
- Úgy volt, ahogy gondoltad. A meder vagy két-három méterre a toronytól hirtelen elkezd süllyedni. Mintha kivájták volna mint egy kutat. Beljebb nem mentem, mert annak tényleg semmi értelme nem lett volna, de alkalomadtán lehet fel lehetne kapaszkodni a vízből a torony falára, meg torony alatt is lehet át lehetne úszni. Talán napfényben érdemes is volna. Még soha nem láttam ilyen tornyot alulról. Bár gondolom azt is védhetik.
*Miután végeztek a táborhellyel, Zeya mögött megy be a toronyba. A nadrágját a kályha vagy parázstartó mellett ráteríti valamire, akár a zsákjára is hogy mihamarabb megszáradjon, meg persze a törölközőjét is kiteszi valahová, bár az nem kell olyan hamar. Szellős öltözete zavarja és mihamarabb vissza akarja venni a nadrágját, így mikor Zeya felhozza az őrködés szükségességét, akkor szívesen vállalja annak első részét. Ennek megfelelően nem is keres egyelőre fekhelyet, ráér majd ha aktuális lesz.*
*Örömmel látja, hogy még mindig fel tudja bosszantani Zeyát, még ha csak pillanatokra is. Ez valahogy jól esik, de nem a káröröm miatt, hanem mert ez hozzá tartozik a kettejük közt kialakult viszonyhoz. Miután a hószakállú tündérpapó csatlakozott Mogrimhoz, legalábbis így hívta magát a gnóm, neki is feltűnik a hasonlóság az elviharzó pároshoz, de most nem tanúsít nagy érdeklődést iránta. A tündér gyanúsítgatására azért elvigyorodik, örülne ha látná Zeya arcát, de hát nem lehet mindent. Egész jó kedve volna, ha nem fázna így csurom vizes nadrágban, mint a vett malac. Persze nem fog panaszkodni, de ha lehet a hosszú diskurzust most elnapolná. Törvényszerű, de Zeya mikor kérdezzen, ha nem ilyenkor. Mondjuk a szokásos praktikummal, de akkor is ráért volna Rodd szerint. Zeya kérdésére hevesen bólogat, igen ő is benn szeretne aludni. *
- Igen, mindjárt jövünk. És ha még van az esti teából, akkor szívesen vesszünk egy-egy pohárkával így a nagy izgalomra. *- mondja még a párosnak a lépcső tetején, mielőtt elindulna a lány után a tábortűz felé.
Pakolni ő is gyorsan pakol, de mikor végez, akkor gyorsan egy *- Bocs ezt le kell vennem, különben kifázom. *- kíséretében egy bokor takarásában ledobja magáról a nadrágot és megtörölközik. Felveszi a száraz ruháit és derekára tekeri a takarót, hogy ne egy szál alsóban kelljen grasszálnia, míg megszárad a nadrág. Abból kifacsarja a vizet és a zsákja tetejére dobja a nedves törölközővel együtt. Nem túl büszke rá, meg persze a történtek alakulása után még értelmetlenebb, de azért beszámol a tóban tapasztaltakról.*
- Úgy volt, ahogy gondoltad. A meder vagy két-három méterre a toronytól hirtelen elkezd süllyedni. Mintha kivájták volna mint egy kutat. Beljebb nem mentem, mert annak tényleg semmi értelme nem lett volna, de alkalomadtán lehet fel lehetne kapaszkodni a vízből a torony falára, meg torony alatt is lehet át lehetne úszni. Talán napfényben érdemes is volna. Még soha nem láttam ilyen tornyot alulról. Bár gondolom azt is védhetik.
*Miután végeztek a táborhellyel, Zeya mögött megy be a toronyba. A nadrágját a kályha vagy parázstartó mellett ráteríti valamire, akár a zsákjára is hogy mihamarabb megszáradjon, meg persze a törölközőjét is kiteszi valahová, bár az nem kell olyan hamar. Szellős öltözete zavarja és mihamarabb vissza akarja venni a nadrágját, így mikor Zeya felhozza az őrködés szükségességét, akkor szívesen vállalja annak első részét. Ennek megfelelően nem is keres egyelőre fekhelyet, ráér majd ha aktuális lesz.*
2173. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-25 14:59:08
Üzenet elküldve: 2018-10-25 14:59:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Irány aludni//
*A dolgok érdekes színezettel látszanak rendeződni, bár a résnyi pillantás, mely véleményét fejezi ki, az arcán marad. Leszámítva, mikor Rodd csaknem ruhátlanul köszön be a képbe, akkor egy kicsit forgatja a szemét. A két idegenben felismerni véli a korábban elvágtató párost, amivel szintén kezd a helyére kerülni néhány részlet. Elég nyughatatlannak tűnnek, de talán tényleg jobb lenne odabent éjszakázni, ezért most lenyeli megjegyzéseit egyes vádakkal kapcsolatban. Sóhajt és testsúlyát áthelyezi a másik lábára. Ugyan Mogrim magázza őket, de ő tegeződve válaszol.*
- Nem akartunk bajt okozni. Mi is láttuk az orkok nyomait délelőtt, de a tündérlány, aki itt volt, nem aggódott miattuk. Láttatok valamit útközben?
*A választ még megvárja, mielőtt az invitálást elfogadja mindkettejük nevében.*
- Mi is szívesebben éjszakázunk tető alatt.
*Bólint. Azért vet egy pillantást Roddra, hátha meggondolta magát. Bár nem hiszi, főként a fürdőzés után. Amennyiben helyes a sejtése, még hozzáteszi.*
- Akkor lebontjuk a táborunkat és visszajövünk.
*Azzal elindul a tábortűzhöz, feltételezhetően társával együtt, akit inkább nem kérdez vizes kalandjáról. A holmijukat hamar összeszedik, a tüzet eloltják. Még víz is akad bőven. Nem nagy kedvvel sétál fel a lépcsőn, a gyomra apróra zsugorodik közben. Most nagyon sötéten tátong alattuk a víz. Odabent felajánlja, hogy elalszik az egyik sarokban, le is pakolja oda a holmiját. Még azt is felveti, hogy esetleg őrködhetnek megosztva, hátha mégis van abban a rémhírben némi igazság.*
*A dolgok érdekes színezettel látszanak rendeződni, bár a résnyi pillantás, mely véleményét fejezi ki, az arcán marad. Leszámítva, mikor Rodd csaknem ruhátlanul köszön be a képbe, akkor egy kicsit forgatja a szemét. A két idegenben felismerni véli a korábban elvágtató párost, amivel szintén kezd a helyére kerülni néhány részlet. Elég nyughatatlannak tűnnek, de talán tényleg jobb lenne odabent éjszakázni, ezért most lenyeli megjegyzéseit egyes vádakkal kapcsolatban. Sóhajt és testsúlyát áthelyezi a másik lábára. Ugyan Mogrim magázza őket, de ő tegeződve válaszol.*
- Nem akartunk bajt okozni. Mi is láttuk az orkok nyomait délelőtt, de a tündérlány, aki itt volt, nem aggódott miattuk. Láttatok valamit útközben?
*A választ még megvárja, mielőtt az invitálást elfogadja mindkettejük nevében.*
- Mi is szívesebben éjszakázunk tető alatt.
*Bólint. Azért vet egy pillantást Roddra, hátha meggondolta magát. Bár nem hiszi, főként a fürdőzés után. Amennyiben helyes a sejtése, még hozzáteszi.*
- Akkor lebontjuk a táborunkat és visszajövünk.
*Azzal elindul a tábortűzhöz, feltételezhetően társával együtt, akit inkább nem kérdez vizes kalandjáról. A holmijukat hamar összeszedik, a tüzet eloltják. Még víz is akad bőven. Nem nagy kedvvel sétál fel a lépcsőn, a gyomra apróra zsugorodik közben. Most nagyon sötéten tátong alattuk a víz. Odabent felajánlja, hogy elalszik az egyik sarokban, le is pakolja oda a holmiját. Még azt is felveti, hogy esetleg őrködhetnek megosztva, hátha mégis van abban a rémhírben némi igazság.*
2172. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-25 14:31:04
Üzenet elküldve: 2018-10-25 14:31:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Irány aludni//
*Átgondolva elég buta kérdés volt, hogy van e kint valaki, mert egyértelmű, hogy van. A kérdés inkább az, hogy veszélyt jelentenek e számukra vagy sem. Az oltalmazó kerub idézése sikerül neki, aminek most nagyon tud örülni. Ez az ige választ adhat arra a kérdésre, hogy a kintiek ártó szándékkal vannak e jelen. A kerub fényében megpillant egy lányt, aki hozzá hasonlóan fiatal, csak éppen ember és nem gnóm. A lány Zeya néven be is mutatkozik.*
- Én Mogrim vagyok. *Egyáltalán nem tűnnek gyilkosoknak így Mogrim hamar el is teszi tőrét a helyére.*
- Nem tudtam, hogy kik vagytok, csak a társam megijedt és azt hitte orkok ütöttek rajtunk. *Egy kicsit kellemetlenül érzi magát a helyzet miatt, s reméli, hogy nem veszi rossz néven a két utazó, hogy orknak nézték őket. Egy vékony alkatú férfi, karddal a kezében szintén odaköszön. Eléggé ázottnak tűnik és alulöltözöttnek, már, amit így a hold fényében látni lehet belőle. Nem tűnik veszélyes alaknak, amit a kerub halványulása majd teljes eltűnése megerősít benne. Valahol itt léphet közbe Arraele úr, aki egy kicsit félre is tolja Mogrimot. ~Talán nem szeretné, hogy bajom essen.~ Hagyja, hogy vigye a szót az idős tündér, ha már ilyen bátra előlépett. Magában jót mosolyog mikor a két idegent jól letolja Arraele úr. Mogrim sejtése szerint a férfi csak körülnézhetett, nem feltételezi, hogy egy szerelmespár épp a torony közelében szerelmeskedne. Az idős tündér kérdését igyekszik röviden és kettejük között, halkan megbeszélni.*
- Az védőkerub volt Arraele úr. Ha nem vagyunk veszélyben, akkor magától eltűnik. Ne aggódjon, nem vagyunk veszélyben, nincs ártó szándékuk felénk. *Röviden összefoglalja az ige jelentőségét az idős tündérnek mielőtt még valamit ráfogna a két idegenre, akik szegények így is a sötétben kóborolhattak eddig.*
- A barátom itt Arraele úr. Kérem ne haragudjanak ránk, megijedtünk. Nyugodtan jöjjenek be megmelegedni. Az éjszaka hideg lesz kint, az ingovány pedig veszélyes. Én szívesen venném a társaságukat. *Igyekszik bemutatni Arraele urat és a helyzetre való reagálásukat is megmagyarázni. A maga részéről barátságos az idegenekkel és szívesen veszi a társaságukat, elvégre a torony nem az övé és nincs is joga kizárni senkit sem.*
*Átgondolva elég buta kérdés volt, hogy van e kint valaki, mert egyértelmű, hogy van. A kérdés inkább az, hogy veszélyt jelentenek e számukra vagy sem. Az oltalmazó kerub idézése sikerül neki, aminek most nagyon tud örülni. Ez az ige választ adhat arra a kérdésre, hogy a kintiek ártó szándékkal vannak e jelen. A kerub fényében megpillant egy lányt, aki hozzá hasonlóan fiatal, csak éppen ember és nem gnóm. A lány Zeya néven be is mutatkozik.*
- Én Mogrim vagyok. *Egyáltalán nem tűnnek gyilkosoknak így Mogrim hamar el is teszi tőrét a helyére.*
- Nem tudtam, hogy kik vagytok, csak a társam megijedt és azt hitte orkok ütöttek rajtunk. *Egy kicsit kellemetlenül érzi magát a helyzet miatt, s reméli, hogy nem veszi rossz néven a két utazó, hogy orknak nézték őket. Egy vékony alkatú férfi, karddal a kezében szintén odaköszön. Eléggé ázottnak tűnik és alulöltözöttnek, már, amit így a hold fényében látni lehet belőle. Nem tűnik veszélyes alaknak, amit a kerub halványulása majd teljes eltűnése megerősít benne. Valahol itt léphet közbe Arraele úr, aki egy kicsit félre is tolja Mogrimot. ~Talán nem szeretné, hogy bajom essen.~ Hagyja, hogy vigye a szót az idős tündér, ha már ilyen bátra előlépett. Magában jót mosolyog mikor a két idegent jól letolja Arraele úr. Mogrim sejtése szerint a férfi csak körülnézhetett, nem feltételezi, hogy egy szerelmespár épp a torony közelében szerelmeskedne. Az idős tündér kérdését igyekszik röviden és kettejük között, halkan megbeszélni.*
- Az védőkerub volt Arraele úr. Ha nem vagyunk veszélyben, akkor magától eltűnik. Ne aggódjon, nem vagyunk veszélyben, nincs ártó szándékuk felénk. *Röviden összefoglalja az ige jelentőségét az idős tündérnek mielőtt még valamit ráfogna a két idegenre, akik szegények így is a sötétben kóborolhattak eddig.*
- A barátom itt Arraele úr. Kérem ne haragudjanak ránk, megijedtünk. Nyugodtan jöjjenek be megmelegedni. Az éjszaka hideg lesz kint, az ingovány pedig veszélyes. Én szívesen venném a társaságukat. *Igyekszik bemutatni Arraele urat és a helyzetre való reagálásukat is megmagyarázni. A maga részéről barátságos az idegenekkel és szívesen veszi a társaságukat, elvégre a torony nem az övé és nincs is joga kizárni senkit sem.*
2171. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-25 12:47:50
Üzenet elküldve: 2018-10-25 12:47:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Irány aludni//
*Az ork nőstíny nem mutatja magát, biztos feni mán a tőrit a húsukra. Mán kezdení biztonságba írezni magát miko a kölök benyögi, hogy víge a rácsnak.*
- Ne má he! Ennyi vót?
*Írtetlenül pislog, mint valami újszülött bornyú. A Mogrim nem ijed meg. Arra papa meg csak nízi amint a gnóm filú kimerészkedik a bejáratho.*
~Az oktalanja, megölik!~
*Osztán hamar lenyugszik mikor a kölök aszondja van még tarsolya ezeknek az orkoknak, na akkor jó van. Pusmogni kezd a kölök szája oszt megidéz valami lidércet.*
- Ej de szíp fiam, mír nem ezzel kezdted?
*Így mán nagy mellénye van az öregnak oszt félre is tolja az útból a filút, hogy előrelípjen lidércel az odalán.*
~Na ez a lidérc majd kinyúvassza mindet. Ez jó lesz!~
*Kint tínyleg van egy nőstíny csak nem ork hanem egy nagy inas jány, amolyan apajáca féle. Osztán odaköszön míg egy hím is de e se ork, csak csupasz mint Arra papa valaga.*
- Ti meg itten mit csinájjátok a feszűtsíget? Nem itt kíne pajzánkodni a torony tövibe.
*Félhangosan a gnóm filúhoz szól.*
- Te, mi lett a lidércel he? Kifingott?
*Na jó az ork veszíj tán lehet nem ma lesz, a lidérc azért nem árt, ha kíznél van. Osztán mán csak azt látja, hogy vót, most meg nincs.*
- Ha rendesen viselkedtek, meg ha fölöltöztök, akkor bejöhettek. Kint míg tínyleg szíttípnek az orkok titeket.
*Ha mán átutazók, akkor gyüjjenek be, ennyivel is többen harcónának a támadó orkok ellen.*
*Az ork nőstíny nem mutatja magát, biztos feni mán a tőrit a húsukra. Mán kezdení biztonságba írezni magát miko a kölök benyögi, hogy víge a rácsnak.*
- Ne má he! Ennyi vót?
*Írtetlenül pislog, mint valami újszülött bornyú. A Mogrim nem ijed meg. Arra papa meg csak nízi amint a gnóm filú kimerészkedik a bejáratho.*
~Az oktalanja, megölik!~
*Osztán hamar lenyugszik mikor a kölök aszondja van még tarsolya ezeknek az orkoknak, na akkor jó van. Pusmogni kezd a kölök szája oszt megidéz valami lidércet.*
- Ej de szíp fiam, mír nem ezzel kezdted?
*Így mán nagy mellénye van az öregnak oszt félre is tolja az útból a filút, hogy előrelípjen lidércel az odalán.*
~Na ez a lidérc majd kinyúvassza mindet. Ez jó lesz!~
*Kint tínyleg van egy nőstíny csak nem ork hanem egy nagy inas jány, amolyan apajáca féle. Osztán odaköszön míg egy hím is de e se ork, csak csupasz mint Arra papa valaga.*
- Ti meg itten mit csinájjátok a feszűtsíget? Nem itt kíne pajzánkodni a torony tövibe.
*Félhangosan a gnóm filúhoz szól.*
- Te, mi lett a lidércel he? Kifingott?
*Na jó az ork veszíj tán lehet nem ma lesz, a lidérc azért nem árt, ha kíznél van. Osztán mán csak azt látja, hogy vót, most meg nincs.*
- Ha rendesen viselkedtek, meg ha fölöltöztök, akkor bejöhettek. Kint míg tínyleg szíttípnek az orkok titeket.
*Ha mán átutazók, akkor gyüjjenek be, ennyivel is többen harcónának a támadó orkok ellen.*
2170. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-25 10:10:22
Üzenet elküldve: 2018-10-25 10:10:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Megfontolt
//Orkoskodás vége?//
*Végez a tóban kutakodással és felveszi a nadrágját. Már épp elindulna vissza a táborhoz, amikor hirtelen megnő a fénykör, ami a torony bejáratát világítja meg, ezért gyorsan a torony oldalához oson, hogy minél tovább annak takarásában maradjon, ha esetleg a fény forrása elkezdene mozogni. Nem tudja mi lehet az, de a bent lévőkről és az ott történtekről alig tudnak valamit, az pedig meglehetősen zavaros. Zeyát nem látja, azt reméli visszament a tábortűzhöz. Egészen addig, amíg az idegen hang után az övét is meg nem hallja a torony takarásából. Nem tűnik sem ijedtnek, sem támadónak a hanghordozása, sokkal inkább a szokásos morcosságot hallja ki belőle. Ez megnyugtatja, hisz megkedvelte a lányt és ha ilyen hangulatban van, akkor nincs semmi baj. Akkor ijedt volna meg, ha a lány is, esetleg ha az kikelt volna magából. Vagy ami még rosszabb, ha a lány kedves és aranyos lenne egy ilyen feszült helyzetben. Akkor tuti egy varázslat lenne a dolog mögött, de így nincs semmi baj. Ha a kerub eltűnik és a fény kialszik, akkor azt úgy értelmezi, hogy Zeya hatására történt. Valószínűleg sikerült tisztázni a dolgokat. Vagy valami ilyesmi. Végigméri magát és gyorsan levonja a következtetést, hogy nem tud sokat javítani a belépőjén vizes nadrágban félmeztelen felsőtesttel, ráadásul kivont karddal. Mivel nincs más értelmes lehetőség elindul a torony bejárata felé. Még a torony takarásában hallja Zeya bohóckodásról meg orknaknézésről szóló korholását. Elmosolyodik, amint elképzeli, hogy valami meglett, fehér szakállú, taláros mágus szabadkozó tekintettel, a kezét tördelve áll a lány előtt és próbál valami elfogadható magyarázattal előállni. A fegyverét pengével lefelé a bal kezébe, a ruhákat a hóna alá veszi és kisétál a torony takarásából. Zeya a lépcső előtt áll széttárt kézzel, a lépcsőn pedig egy láthatóan fiatal gnóm, kezében egy kis karddal őt nézi. Vagy tőrrel, tulajdonképp mindegy is. Miután Zeya elmondja, hogy kik ők és mit keresnek itt megszólal:*
- Helló. * Integet oda a gnómnak a szabad kezével arcán egy félmosollyal. Úgy dönt a kinézetére nem akar magyarázatot adni, esetleg ha majd kérdezik.* - Én Rodd vagyok. Minden rendben odabenn?
A hozzászólás írója (Rodderiego Kryssais) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.25 10:16:39
*Végez a tóban kutakodással és felveszi a nadrágját. Már épp elindulna vissza a táborhoz, amikor hirtelen megnő a fénykör, ami a torony bejáratát világítja meg, ezért gyorsan a torony oldalához oson, hogy minél tovább annak takarásában maradjon, ha esetleg a fény forrása elkezdene mozogni. Nem tudja mi lehet az, de a bent lévőkről és az ott történtekről alig tudnak valamit, az pedig meglehetősen zavaros. Zeyát nem látja, azt reméli visszament a tábortűzhöz. Egészen addig, amíg az idegen hang után az övét is meg nem hallja a torony takarásából. Nem tűnik sem ijedtnek, sem támadónak a hanghordozása, sokkal inkább a szokásos morcosságot hallja ki belőle. Ez megnyugtatja, hisz megkedvelte a lányt és ha ilyen hangulatban van, akkor nincs semmi baj. Akkor ijedt volna meg, ha a lány is, esetleg ha az kikelt volna magából. Vagy ami még rosszabb, ha a lány kedves és aranyos lenne egy ilyen feszült helyzetben. Akkor tuti egy varázslat lenne a dolog mögött, de így nincs semmi baj. Ha a kerub eltűnik és a fény kialszik, akkor azt úgy értelmezi, hogy Zeya hatására történt. Valószínűleg sikerült tisztázni a dolgokat. Vagy valami ilyesmi. Végigméri magát és gyorsan levonja a következtetést, hogy nem tud sokat javítani a belépőjén vizes nadrágban félmeztelen felsőtesttel, ráadásul kivont karddal. Mivel nincs más értelmes lehetőség elindul a torony bejárata felé. Még a torony takarásában hallja Zeya bohóckodásról meg orknaknézésről szóló korholását. Elmosolyodik, amint elképzeli, hogy valami meglett, fehér szakállú, taláros mágus szabadkozó tekintettel, a kezét tördelve áll a lány előtt és próbál valami elfogadható magyarázattal előállni. A fegyverét pengével lefelé a bal kezébe, a ruhákat a hóna alá veszi és kisétál a torony takarásából. Zeya a lépcső előtt áll széttárt kézzel, a lépcsőn pedig egy láthatóan fiatal gnóm, kezében egy kis karddal őt nézi. Vagy tőrrel, tulajdonképp mindegy is. Miután Zeya elmondja, hogy kik ők és mit keresnek itt megszólal:*
- Helló. * Integet oda a gnómnak a szabad kezével arcán egy félmosollyal. Úgy dönt a kinézetére nem akar magyarázatot adni, esetleg ha majd kérdezik.* - Én Rodd vagyok. Minden rendben odabenn?
A hozzászólás írója (Rodderiego Kryssais) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.25 10:16:39
2169. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-24 19:53:03
Üzenet elküldve: 2018-10-24 19:53:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Orkoskodás//
- Mi?
*Mondja csupán magának, mikor felfogja, hogy társa mit mondott. Ekkor Rodd már messze jár, csak hitetlenül nézhet utána, ahogy magabiztosan indul a tóhoz. Néhány lépést maga is megtesz oldalra, olyan pozíciót felvéve, ahonnan rálát a Torony bejáratára és hajthatatlan társára is, aki köveket kezd dobálni a vízbe. Kissé ingatni kezdi a fejét, inkább a toronylakók felé pillant, mert az ajtó kinyílik, az idősebb hang pedig megint felszólítja, hogy fedje fel magát. Sóhajt egyet.*
- Jó.
*Morogja maga elé, és visszafordul Rodderigohoz, hogy szóljon neki, de torkán akad a szó és döbbent képet vág.
~Most komolyan levetkőzött?~
Pislog még néhányat, aztán úgy dönt, nem kívánja megfejteni, mire készül a Torony aljában, vagy mihez kezd, ha bejut valahogy. Miközben itt mágiával fenyegetik őket, inkább csak összehúzza a szemét rosszallón, amiért egyedül maradt a hangokkal. Jó, persze, Rodd mondta, hogy menjen vissza a tűzhöz, de véleménye szerint attól még nem lenne nagyobb biztonságban egyikük sem. Úgy dönt, inkább fedezi a hátsóját, amit nem rég volt alkalma megpillantani. Akkor is, ha Rodd észrevette, hogy a szerzetesnő látótávolságban van, és az alsónadrágot esetleg magán hagyta végül. Zeyának ez tökéletesen mindegy ilyen messziről.
Visszasétál tehát a fürdőzőtől a fenyegetéshez, egészen pontosan a rettegett lépcső aljához. Ez alatt a rács eltűnik, és Morgim megidézi a kardos szellemalakot. Zeya nem igazán ért a mágiához, ezért még kevesebb kedve van elindulni fölfelé. A gnóm férfi kióvakodik kérdezni. Mivel a szellemalak nem indul meg felé, most végre olyan hangerővel válaszol nekik, hogy hallhassák.*
- Mondjuk. Zeya vagyok.
*Mivel sem ő, és amennyire tudja, Rodd sem jelent veszélyt, valamint bokrok közt bujkáló orkokról sincs tudomása, a kerub nemsokára feltételezhetően eltűnik. S ha így történik, Zeya csak annyit lát ebből, hogy feltűnik, majd hamarosan elillan, és akkor úgy véli, a varázslat túl gyenge volt. Ez esetben közönyös arcán résnyire ereszti szemhéjait.*
- Zseniális trükk… sokáig bohóckodunk még? Most komolyan… tényleg orknak nézek ki?
*Tárja szét karjait.*
- Átutazóban vagyunk, láttuk, hogy mozgás van a toronyban. De ha gondoljátok, mi jól megvagyunk a táborunkban, reggel pedig továbbállunk.
A hozzászólás írója (Tozeya Nazagaraki) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.24 19:56:44
- Mi?
*Mondja csupán magának, mikor felfogja, hogy társa mit mondott. Ekkor Rodd már messze jár, csak hitetlenül nézhet utána, ahogy magabiztosan indul a tóhoz. Néhány lépést maga is megtesz oldalra, olyan pozíciót felvéve, ahonnan rálát a Torony bejáratára és hajthatatlan társára is, aki köveket kezd dobálni a vízbe. Kissé ingatni kezdi a fejét, inkább a toronylakók felé pillant, mert az ajtó kinyílik, az idősebb hang pedig megint felszólítja, hogy fedje fel magát. Sóhajt egyet.*
- Jó.
*Morogja maga elé, és visszafordul Rodderigohoz, hogy szóljon neki, de torkán akad a szó és döbbent képet vág.
~Most komolyan levetkőzött?~
Pislog még néhányat, aztán úgy dönt, nem kívánja megfejteni, mire készül a Torony aljában, vagy mihez kezd, ha bejut valahogy. Miközben itt mágiával fenyegetik őket, inkább csak összehúzza a szemét rosszallón, amiért egyedül maradt a hangokkal. Jó, persze, Rodd mondta, hogy menjen vissza a tűzhöz, de véleménye szerint attól még nem lenne nagyobb biztonságban egyikük sem. Úgy dönt, inkább fedezi a hátsóját, amit nem rég volt alkalma megpillantani. Akkor is, ha Rodd észrevette, hogy a szerzetesnő látótávolságban van, és az alsónadrágot esetleg magán hagyta végül. Zeyának ez tökéletesen mindegy ilyen messziről.
Visszasétál tehát a fürdőzőtől a fenyegetéshez, egészen pontosan a rettegett lépcső aljához. Ez alatt a rács eltűnik, és Morgim megidézi a kardos szellemalakot. Zeya nem igazán ért a mágiához, ezért még kevesebb kedve van elindulni fölfelé. A gnóm férfi kióvakodik kérdezni. Mivel a szellemalak nem indul meg felé, most végre olyan hangerővel válaszol nekik, hogy hallhassák.*
- Mondjuk. Zeya vagyok.
*Mivel sem ő, és amennyire tudja, Rodd sem jelent veszélyt, valamint bokrok közt bujkáló orkokról sincs tudomása, a kerub nemsokára feltételezhetően eltűnik. S ha így történik, Zeya csak annyit lát ebből, hogy feltűnik, majd hamarosan elillan, és akkor úgy véli, a varázslat túl gyenge volt. Ez esetben közönyös arcán résnyire ereszti szemhéjait.*
- Zseniális trükk… sokáig bohóckodunk még? Most komolyan… tényleg orknak nézek ki?
*Tárja szét karjait.*
- Átutazóban vagyunk, láttuk, hogy mozgás van a toronyban. De ha gondoljátok, mi jól megvagyunk a táborunkban, reggel pedig továbbállunk.
A hozzászólás írója (Tozeya Nazagaraki) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.24 19:56:44
2168. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-24 18:30:17
Üzenet elküldve: 2018-10-24 18:30:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Orkoskodás//
*Tőrével a kezében, készen várakozik, hogy valaki kívülről mutatkozzon Arraele úr felszólítására. Bár azok után, hogy sötétmágusokat és ártó szellemet rebesgettek, nem sok esélyt lát rá, hogy épeszű személy ezek után megpróbálna az ajtón benézni. Orkokból sem nézne ki ilyesmit, vagy ahhoz már nagyon butának kellene lenniük, hogy ilyen túlzó ijesztgetések ellenére mégis megpróbálják. Mintha valami halk pusmogást észlelne kívülről, de semmi hangos szót nem tud kivenni a beszélgetésből. Nem érkezik felelet kívülről, néma csend honol egy pillanatra a toronyban is és talán kint is. Arraele úr töri meg a csendet, akinek szintén feltűnik, hogy nincs mozgolódás odakintről. Nem próbálnak betörni rájuk és senki nem mutogatja magát, hogy itt lennének. Az idős tündér egy elég brutális képet fest elé, hogy mi történne, ha az orkok rájuk törnének. Nem csalatkozik az idős tündér jóslataiban, mert még mindig az az elmélete, hogy orkok akarnak kegyetlenkedni velük. Nem is nagyon van ideje reagálni ezekre a víziókra, mert Arraele úr váratlanul maga lép az ajtóhoz és kinyitja, majd óvatosan visszalép a biztonságos rács mögé. Most már nagyon kíváncsi, hogy mi lehet odakint. Vár egy pár pillanatot, de nem történik semmi, továbbra sem. Miközben az ajtóra koncentrál Mogrim, addig az idős tündér az ige hatóidejére kérdez rá.*
- Azt hiszem, hogy eddig. *Nyögi ki halkan, mikor látja, hogy a fénylő rács kezd szertefoszlani. Összeszedi minden bátorságát és lassan, araszolva a nyitott ajtó bejáratához lépdel.*
- Van még egy ige a tarsolyomban. *Próbál egy kicsit pozitívan szólni az idős tündérhez, s lassan kilép a bejáratra és egy rövid igét mormol el mire odaér. Ha ez sikerül, akkor egy segítő, védőkerubot idéz meg, aki egy veszélyes helyzetben a hold erőit használó elementarista segítségére siet. Ha nem sikerül az ige akkor is kilép az ajtóba, mert már kíváncsi, hogy mi vagy ki lehet odakint.*
- Hahó, van itt valaki? *A sötét miatt már nehéz kivenni az alakokat és nagyon nem is jut ideje kint nézelődni. Ha az ige sikerült, akkor egy ezüstös kardot hordozó szellemalak lesz a bejáratnál a segítségére. Ha az ige nem sikerült, akkor marad a tőre és talán az idős Arraele úr támogatása. Amennyiben a védőkerub megjelenik talán elég ezüstös fényt áraszt magából ahhoz, hogy a bejárat környékét beláthassa vele.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy ezüstös fényű, kardot hordozó szellemalak jelenik meg előtte, és siet a varázsló segítségére. A kerubi NJK-nak számít, nem szolga, és nem lehet utasítani. Megsegíti a veszélybe került varázshasználót, de nem öl, alapvetően jó és könyörületes. Ha a közvetlen veszély elmúlik, a szellem szertefoszlik.
*Tőrével a kezében, készen várakozik, hogy valaki kívülről mutatkozzon Arraele úr felszólítására. Bár azok után, hogy sötétmágusokat és ártó szellemet rebesgettek, nem sok esélyt lát rá, hogy épeszű személy ezek után megpróbálna az ajtón benézni. Orkokból sem nézne ki ilyesmit, vagy ahhoz már nagyon butának kellene lenniük, hogy ilyen túlzó ijesztgetések ellenére mégis megpróbálják. Mintha valami halk pusmogást észlelne kívülről, de semmi hangos szót nem tud kivenni a beszélgetésből. Nem érkezik felelet kívülről, néma csend honol egy pillanatra a toronyban is és talán kint is. Arraele úr töri meg a csendet, akinek szintén feltűnik, hogy nincs mozgolódás odakintről. Nem próbálnak betörni rájuk és senki nem mutogatja magát, hogy itt lennének. Az idős tündér egy elég brutális képet fest elé, hogy mi történne, ha az orkok rájuk törnének. Nem csalatkozik az idős tündér jóslataiban, mert még mindig az az elmélete, hogy orkok akarnak kegyetlenkedni velük. Nem is nagyon van ideje reagálni ezekre a víziókra, mert Arraele úr váratlanul maga lép az ajtóhoz és kinyitja, majd óvatosan visszalép a biztonságos rács mögé. Most már nagyon kíváncsi, hogy mi lehet odakint. Vár egy pár pillanatot, de nem történik semmi, továbbra sem. Miközben az ajtóra koncentrál Mogrim, addig az idős tündér az ige hatóidejére kérdez rá.*
- Azt hiszem, hogy eddig. *Nyögi ki halkan, mikor látja, hogy a fénylő rács kezd szertefoszlani. Összeszedi minden bátorságát és lassan, araszolva a nyitott ajtó bejáratához lépdel.*
- Van még egy ige a tarsolyomban. *Próbál egy kicsit pozitívan szólni az idős tündérhez, s lassan kilép a bejáratra és egy rövid igét mormol el mire odaér. Ha ez sikerül, akkor egy segítő, védőkerubot idéz meg, aki egy veszélyes helyzetben a hold erőit használó elementarista segítségére siet. Ha nem sikerül az ige akkor is kilép az ajtóba, mert már kíváncsi, hogy mi vagy ki lehet odakint.*
- Hahó, van itt valaki? *A sötét miatt már nehéz kivenni az alakokat és nagyon nem is jut ideje kint nézelődni. Ha az ige sikerült, akkor egy ezüstös kardot hordozó szellemalak lesz a bejáratnál a segítségére. Ha az ige nem sikerült, akkor marad a tőre és talán az idős Arraele úr támogatása. Amennyiben a védőkerub megjelenik talán elég ezüstös fényt áraszt magából ahhoz, hogy a bejárat környékét beláthassa vele.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy ezüstös fényű, kardot hordozó szellemalak jelenik meg előtte, és siet a varázsló segítségére. A kerubi NJK-nak számít, nem szolga, és nem lehet utasítani. Megsegíti a veszélybe került varázshasználót, de nem öl, alapvetően jó és könyörületes. Ha a közvetlen veszély elmúlik, a szellem szertefoszlik.
2167. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-24 14:01:21
Üzenet elküldve: 2018-10-24 14:01:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Orkoskodás//
*Az aljas orkfajzatok húsra vágyódnak, csakhogy Arra papa húsából bion nem esznek egy falatot se, bia. A lócsökevíny esete most a legkevísbí érdekli. Saját bőrük a tít, nem holmi jószágé, amit piacon vesz az ember, ha az előző kimúlik valami miatt. A kölök is kíszül a tőrivel, ami esszessígre vall. Remíjük nem azé húzta elű mer kifogyott a nafta a mágijájábul.*
- Nagy a csend kin fijjam, gyanús ez nekem gyanús. Kíszülnek valami aljasságra. Látod, ha egyszeri vándorok lennínek, akkor már benyitottak vóna, de ezek orkok, ki akarnak csalni minket, hogy lenyúzzák a bűrűnket, oszt megegyenek mint szegíny tündír jányt.
*Arra papa elunja magát a nagy várakozásba, kíne valami izgalom. Odalíp az ajtóhoz és a rácson átnyúl kezivel oszt kivágja lendületbűl az ajtót majd gyorsan visszalíp, nehogy letípjík rácson keresztül a kezit.*
- Mutasd magad ork nőstíny!
*Kikúrjant az öreg a mán nyitott ajtón. Csak a rács választja el űket a mocskos orkoktól, oszt ez az írzís jól felbuzgatja a vírt az öregbe.*
- Meddig bírja a rács fijjam?
*Jó vóna tudni pontosan mer, akkor úgy kíszülne a rohamra.*
*Az aljas orkfajzatok húsra vágyódnak, csakhogy Arra papa húsából bion nem esznek egy falatot se, bia. A lócsökevíny esete most a legkevísbí érdekli. Saját bőrük a tít, nem holmi jószágé, amit piacon vesz az ember, ha az előző kimúlik valami miatt. A kölök is kíszül a tőrivel, ami esszessígre vall. Remíjük nem azé húzta elű mer kifogyott a nafta a mágijájábul.*
- Nagy a csend kin fijjam, gyanús ez nekem gyanús. Kíszülnek valami aljasságra. Látod, ha egyszeri vándorok lennínek, akkor már benyitottak vóna, de ezek orkok, ki akarnak csalni minket, hogy lenyúzzák a bűrűnket, oszt megegyenek mint szegíny tündír jányt.
*Arra papa elunja magát a nagy várakozásba, kíne valami izgalom. Odalíp az ajtóhoz és a rácson átnyúl kezivel oszt kivágja lendületbűl az ajtót majd gyorsan visszalíp, nehogy letípjík rácson keresztül a kezit.*
- Mutasd magad ork nőstíny!
*Kikúrjant az öreg a mán nyitott ajtón. Csak a rács választja el űket a mocskos orkoktól, oszt ez az írzís jól felbuzgatja a vírt az öregbe.*
- Meddig bírja a rács fijjam?
*Jó vóna tudni pontosan mer, akkor úgy kíszülne a rohamra.*
2166. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-24 10:57:34
Üzenet elküldve: 2018-10-24 10:57:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Megfontolt
//Orkoskodás//
*Zeya azonnal visszamondja Rodderiego félelmét a vízmélységgel kapcsolatban. ~ Azért egy próbát megér. ~*
- Akkor menj vissza a tűzhöz, pár perc és találkozunk. * Ha Zeya nem megy vele, mint ahogy tervezte is, akkor a fénykörön kívül egyedül indul el a torony oldala felé. Út közben felvesz vagy egy tucat nagyobbacska kavicsot, hogy megnézze milyen mély a víz. Persze keres hosszabb botot is, olyat amit a mocsárban használtak, de nem sok szerencsével. Mikor elér a torony oldalához, figyeli az ablakot amin szeretne benézni, hisz amin be lehet nézni azon ki is. Ha nem lát mozgást bedobálja a kavicsokat, jó méterenként növelve a távolságot. ~ Persze, hogy nem jó. ~ konstatálja a végeredményt, hisz egy idő után a kövek elcsobbanása már nem mutatja a víz mélységét. Ha Zeya követte, akkor idétlen vigyorral az arcán megvonja a vállát, ha egyedül ment, akkor hanyagolja a műsort. ~ Akkor marad a nekivetkőzés. ~ Ledobja magáról a ruhát, ha Zeya ott van akkor majdnem mindet, ha nincs, akkor mindet. Egy nagy kőre teszi a parttól jó méternyire és a lábával tapogatva a meder alját megindul a vízbe. Jó két méter enyhe lejtő után, a tapogatódzó lába nem találja a tó fenekét. Megtalálja viszont azt a szakaszt, ahol érzése szerint hirtelen függőlegessé válik a meder alja. Körülbelül jó három méterre lehet a toronytól. Kicsit lelombozva, de azért az én mindent megtettem érzésével indul vissza a partra a ruháihoz. A nadrágját és az alsóját, ha levette visszaveszi és vizesen, kezében a ruhájával battyog vissza a tűzhöz, figyelve hogy a toronyból ne vegyék észre. A tűz mellé telepszik és a bokron száradó törölközőbe megtörölközik.*
A hozzászólás írója (Rodderiego Kryssais) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.24 13:42:04
*Zeya azonnal visszamondja Rodderiego félelmét a vízmélységgel kapcsolatban. ~ Azért egy próbát megér. ~*
- Akkor menj vissza a tűzhöz, pár perc és találkozunk. * Ha Zeya nem megy vele, mint ahogy tervezte is, akkor a fénykörön kívül egyedül indul el a torony oldala felé. Út közben felvesz vagy egy tucat nagyobbacska kavicsot, hogy megnézze milyen mély a víz. Persze keres hosszabb botot is, olyat amit a mocsárban használtak, de nem sok szerencsével. Mikor elér a torony oldalához, figyeli az ablakot amin szeretne benézni, hisz amin be lehet nézni azon ki is. Ha nem lát mozgást bedobálja a kavicsokat, jó méterenként növelve a távolságot. ~ Persze, hogy nem jó. ~ konstatálja a végeredményt, hisz egy idő után a kövek elcsobbanása már nem mutatja a víz mélységét. Ha Zeya követte, akkor idétlen vigyorral az arcán megvonja a vállát, ha egyedül ment, akkor hanyagolja a műsort. ~ Akkor marad a nekivetkőzés. ~ Ledobja magáról a ruhát, ha Zeya ott van akkor majdnem mindet, ha nincs, akkor mindet. Egy nagy kőre teszi a parttól jó méternyire és a lábával tapogatva a meder alját megindul a vízbe. Jó két méter enyhe lejtő után, a tapogatódzó lába nem találja a tó fenekét. Megtalálja viszont azt a szakaszt, ahol érzése szerint hirtelen függőlegessé válik a meder alja. Körülbelül jó három méterre lehet a toronytól. Kicsit lelombozva, de azért az én mindent megtettem érzésével indul vissza a partra a ruháihoz. A nadrágját és az alsóját, ha levette visszaveszi és vizesen, kezében a ruhájával battyog vissza a tűzhöz, figyelve hogy a toronyból ne vegyék észre. A tűz mellé telepszik és a bokron száradó törölközőbe megtörölközik.*
A hozzászólás írója (Rodderiego Kryssais) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.24 13:42:04
2165. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-21 16:15:11
Üzenet elküldve: 2018-10-21 16:15:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//A Mágustoronynál//
*Halkan mennek fel a csigalépcsőn az első emeletre. Az első emelet sem túlságosan lakott, nincs egyetlen lélek sem az első emeleten, de elég szép terem, szép tágas és van ablaka is.*
-Maradjunk, vagy menjünk feljebb?
*Kérdezi Folv, de nem nagyon vár Logh válaszára, Folv már a lépcsőkön van és a második emeletre megy. Logh még vet egy pillantást az ablak felé.
~Vajon milyen lehet a kilátás innen? Hát remélem a második emeleten is van ablak, kíváncsi lennék, hogy vajon milyen lehet a tó ilyen magasról.~
Már ő is a lépcső felé veszi az irányt, és felrohan rajta Folv után. Fent megtalálja Folvot. A második emelet sem túlságosan izgalmas, csak egy kevés bútor és rengeteg papír és kacat van a teremben, de továbbra sem látnak senki élőt. Már éppen indulnának tovább mikor zajt hallanak lentről. A zaj irány felé fordulnak, ami az alsóbb emeletekről jön.*
A hozzászólást Anomália (Moderátor) módosította, ekkor: 2018.10.25 21:07:03, a következő indokkal:
Írásjelek javítva.
*Halkan mennek fel a csigalépcsőn az első emeletre. Az első emelet sem túlságosan lakott, nincs egyetlen lélek sem az első emeleten, de elég szép terem, szép tágas és van ablaka is.*
-Maradjunk, vagy menjünk feljebb?
*Kérdezi Folv, de nem nagyon vár Logh válaszára, Folv már a lépcsőkön van és a második emeletre megy. Logh még vet egy pillantást az ablak felé.
~Vajon milyen lehet a kilátás innen? Hát remélem a második emeleten is van ablak, kíváncsi lennék, hogy vajon milyen lehet a tó ilyen magasról.~
Már ő is a lépcső felé veszi az irányt, és felrohan rajta Folv után. Fent megtalálja Folvot. A második emelet sem túlságosan izgalmas, csak egy kevés bútor és rengeteg papír és kacat van a teremben, de továbbra sem látnak senki élőt. Már éppen indulnának tovább mikor zajt hallanak lentről. A zaj irány felé fordulnak, ami az alsóbb emeletekről jön.*
A hozzászólást Anomália (Moderátor) módosította, ekkor: 2018.10.25 21:07:03, a következő indokkal:
Írásjelek javítva.
2164. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-21 13:24:12
Üzenet elküldve: 2018-10-21 13:24:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A Mágustoronynál//
*Halkan osonnak fel a lépcsőn. Szép, kanyargós lépcső.*
~Milyen gyönyörű. De jó lenne itt lakni!~
*Az első emeleten vannak. De még feljebb is van emelet.*
-Maradjunk, vagy menjünk feljebb?-
*Meg sem várva társa válaszát, rögtön elindul felfelé. Nagyon izgul, elkezd rohanni. Társát majdnem otthagyja. Felérve kicsit csalódik. Nincs ott senki, csak rengeteg kacat.*
~Mennyi cucc! Ki lakik ezen a helyen?~
*Megérkezik Logh is. Már éppen indulnának tovább, amikor hirtelen zajt hallanak odalentről, melyet némi ordítozás követ.*
-Azt hiszem társaságot kaptunk!
*Szól Folv társa felé fordulva.*
A hozzászólást Anomália (Moderátor) módosította, ekkor: 2018.10.25 21:04:11, a következő indokkal:
Játéktéri jelek javítva.
*Halkan osonnak fel a lépcsőn. Szép, kanyargós lépcső.*
~Milyen gyönyörű. De jó lenne itt lakni!~
*Az első emeleten vannak. De még feljebb is van emelet.*
-Maradjunk, vagy menjünk feljebb?-
*Meg sem várva társa válaszát, rögtön elindul felfelé. Nagyon izgul, elkezd rohanni. Társát majdnem otthagyja. Felérve kicsit csalódik. Nincs ott senki, csak rengeteg kacat.*
~Mennyi cucc! Ki lakik ezen a helyen?~
*Megérkezik Logh is. Már éppen indulnának tovább, amikor hirtelen zajt hallanak odalentről, melyet némi ordítozás követ.*
-Azt hiszem társaságot kaptunk!
*Szól Folv társa felé fordulva.*
A hozzászólást Anomália (Moderátor) módosította, ekkor: 2018.10.25 21:04:11, a következő indokkal:
Játéktéri jelek javítva.
2163. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-20 21:16:56
Üzenet elküldve: 2018-10-20 21:16:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 233
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Orkoskodás//
*Rodd hát új ötlettel áll elő, ám neki cseppet sem tetszik, megrázza a fejét.*
- Szerinted miért a tó fölött van a torony? Én azt mondom, hagyjuk őket, ha ennyire nem akarják, hogy bemenjünk.
*Ha a férfi ezek után is bele akar gázolni a vízbe, hát nem erősködik tovább. De az biztos, hogy ő nem fogja melengetni, ha fázni fog a késői fürdő után. Mivel Rodd már elköszönt a bentiektől, az ajtónyitós ajánlatra csak némán csípőre teszi a kezeit és forgatja a szemét, de nem felel. Ezek szerint nem annyira félnek attól, ami odabent elszabadult, akkor pedig ő sem fog. Felcaplatni azon a kísérteties lépcsőn, és kinyitni az ajtót pláne nem. Inkább tovább ácsorog, és Rodd ötletén bosszankodik, reméli, hogy legalább tud úszni. Zeyának ugyanis még váltóruhája sincs úgy, mint a férfinak.*
*Rodd hát új ötlettel áll elő, ám neki cseppet sem tetszik, megrázza a fejét.*
- Szerinted miért a tó fölött van a torony? Én azt mondom, hagyjuk őket, ha ennyire nem akarják, hogy bemenjünk.
*Ha a férfi ezek után is bele akar gázolni a vízbe, hát nem erősködik tovább. De az biztos, hogy ő nem fogja melengetni, ha fázni fog a késői fürdő után. Mivel Rodd már elköszönt a bentiektől, az ajtónyitós ajánlatra csak némán csípőre teszi a kezeit és forgatja a szemét, de nem felel. Ezek szerint nem annyira félnek attól, ami odabent elszabadult, akkor pedig ő sem fog. Felcaplatni azon a kísérteties lépcsőn, és kinyitni az ajtót pláne nem. Inkább tovább ácsorog, és Rodd ötletén bosszankodik, reméli, hogy legalább tud úszni. Zeyának ugyanis még váltóruhája sincs úgy, mint a férfinak.*
2162. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-20 17:12:17
Üzenet elküldve: 2018-10-20 17:12:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Orkoskodás//
*Az idegen hangok megosztók gnóm füleinek. A női hang segítséget ajánl fel, s ekkor egy férfihang is felcsendül, aki viszont megköszöni a figyelmeztetést és azt mondja, hogy ebben az esetben távoznak. Nem mintha nagyon nagy szakértője lenne a hangoknak, de egyik sem tűnik orkos hangnak, legalább is amennyire meg tudja állapítani eddigi tapasztalati alapján. Arraele úr egy kicsit lelombozza Nellara megölésével. Ezt valahogy nem tudja elfogadni, hogy tényleg ez történt, ezért még nem kezdi el gyászolni a lányt. ~Túl erős ahhoz, hogy csak így végezzenek vele.~ Szegény Cukorfalatra is kap egy kevésbé biztató mondatot.*
- Nagyon okos, biztos elszaladt mielőtt elkaphatták volna. *Nagyon okos póni, most bele sem gondol mi történhetett volna vele, addig, amíg meg nem győződik a dolgok valóságtartalmáról. Abban legalább elnyeri az idős tündér helyeslését, hogy a kitalált, sötét mágusos történetet sikerül tovább fűznie. A fényrács kérdése is felmerül, amire rávághatná, hogy újra megidézi, de ekkor Arraele úr olyat mond, ami felkelti az érdeklődését. Az ajtót, ha minden igaz ki fogják tudni nyitni és akkor meglátják kikről is van szó, hogy valóban orkok portyáznak errefelé. A rács egy kis ideig még kitart, addig megtudhatják kikről is van szó. Előkészíti tőrét a biztonság kedvéért. Semmiképpen sem szeretné elhirtelenkedni a támadást. Semmilyen elementáris támadást nem fog addig használni, amíg meg nem tudja kikről is van szó. Ha netán ártatlanok, akkor nehogy bajuk essen az elhamarkodott döntése miatt.*
*Az idegen hangok megosztók gnóm füleinek. A női hang segítséget ajánl fel, s ekkor egy férfihang is felcsendül, aki viszont megköszöni a figyelmeztetést és azt mondja, hogy ebben az esetben távoznak. Nem mintha nagyon nagy szakértője lenne a hangoknak, de egyik sem tűnik orkos hangnak, legalább is amennyire meg tudja állapítani eddigi tapasztalati alapján. Arraele úr egy kicsit lelombozza Nellara megölésével. Ezt valahogy nem tudja elfogadni, hogy tényleg ez történt, ezért még nem kezdi el gyászolni a lányt. ~Túl erős ahhoz, hogy csak így végezzenek vele.~ Szegény Cukorfalatra is kap egy kevésbé biztató mondatot.*
- Nagyon okos, biztos elszaladt mielőtt elkaphatták volna. *Nagyon okos póni, most bele sem gondol mi történhetett volna vele, addig, amíg meg nem győződik a dolgok valóságtartalmáról. Abban legalább elnyeri az idős tündér helyeslését, hogy a kitalált, sötét mágusos történetet sikerül tovább fűznie. A fényrács kérdése is felmerül, amire rávághatná, hogy újra megidézi, de ekkor Arraele úr olyat mond, ami felkelti az érdeklődését. Az ajtót, ha minden igaz ki fogják tudni nyitni és akkor meglátják kikről is van szó, hogy valóban orkok portyáznak errefelé. A rács egy kis ideig még kitart, addig megtudhatják kikről is van szó. Előkészíti tőrét a biztonság kedvéért. Semmiképpen sem szeretné elhirtelenkedni a támadást. Semmilyen elementáris támadást nem fog addig használni, amíg meg nem tudja kikről is van szó. Ha netán ártatlanok, akkor nehogy bajuk essen az elhamarkodott döntése miatt.*
2161. hozzászólás ezen a helyszínen: Mágustorony
Üzenet elküldve: 2018-10-19 14:36:40
Üzenet elküldve: 2018-10-19 14:36:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Orkoskodás//
*A tündír jány elvesztíse megviseli a Mogrimot.*
- Níha el kell fogadni, hogy az ílet kemíny fijjam. No osztán meg az orkok ravaszak mint a disznó, ki tudja hányan állnak lesben a mocsárba. Szegíny jányt mán biztos megettík ez idű alatt. A vígtelensígig nem gyűzhette le űket.
*Majd kellűkíppen meggyászolják ha elmútt a vísz.*
- Hát fijjam a pónilú okos állat, megírzi a víszt oszt elszalad. Ha meg ostoba vót, akkor ezt úgy híjjuk, hogy járulékos vesztesíg.
*Bőszen bólogat a Mogrim filú blődségire, amiket össze vissza beszíl.*
~Helyes fijjam, tanúja a praktikákat, csak látszik, hogy az ín nevelísem.~
- Hogy a fekete fene vinní el! Mán meg mit lesz ha emúlik a rács?
*Ezek itten be akarnak gyünni, Arra papa meg nem most gyütt le a falvídűrűl.*
~Eszes orkok ezek, fene a májukat, játszák itt az átatlant.~
- Nosza, nyisd meg az ajtót oszt mutasd a kíped, hadd lássam miben sántikátok!
*A mágijás rács tán nem szőtte be az ajtót, mint valami pókhálú, ki lehet azt nyitni csak átmenni nem lehetsíges rajta.*
- Kíszülj fijjam, ha kinyitják az ajtót valami mágiával pörzöld meg a kípüket!
*Ezt mán csak a filúnak mondja, hogy mire kíszüljön föl. Közbe előkerű mán a rövidkardja, amit mán rígen hasznát. Kízbe veszi oszt várja, hogy benyissanak, meg hogy a Mogrim filú a kípükbe tojjon valami mágiját.*
*A tündír jány elvesztíse megviseli a Mogrimot.*
- Níha el kell fogadni, hogy az ílet kemíny fijjam. No osztán meg az orkok ravaszak mint a disznó, ki tudja hányan állnak lesben a mocsárba. Szegíny jányt mán biztos megettík ez idű alatt. A vígtelensígig nem gyűzhette le űket.
*Majd kellűkíppen meggyászolják ha elmútt a vísz.*
- Hát fijjam a pónilú okos állat, megírzi a víszt oszt elszalad. Ha meg ostoba vót, akkor ezt úgy híjjuk, hogy járulékos vesztesíg.
*Bőszen bólogat a Mogrim filú blődségire, amiket össze vissza beszíl.*
~Helyes fijjam, tanúja a praktikákat, csak látszik, hogy az ín nevelísem.~
- Hogy a fekete fene vinní el! Mán meg mit lesz ha emúlik a rács?
*Ezek itten be akarnak gyünni, Arra papa meg nem most gyütt le a falvídűrűl.*
~Eszes orkok ezek, fene a májukat, játszák itt az átatlant.~
- Nosza, nyisd meg az ajtót oszt mutasd a kíped, hadd lássam miben sántikátok!
*A mágijás rács tán nem szőtte be az ajtót, mint valami pókhálú, ki lehet azt nyitni csak átmenni nem lehetsíges rajta.*
- Kíszülj fijjam, ha kinyitják az ajtót valami mágiával pörzöld meg a kípüket!
*Ezt mán csak a filúnak mondja, hogy mire kíszüljön föl. Közbe előkerű mán a rövidkardja, amit mán rígen hasznát. Kízbe veszi oszt várja, hogy benyissanak, meg hogy a Mogrim filú a kípükbe tojjon valami mágiját.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3536-3555