Arthenior - Romváros és Meredély
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Polgárnegyed (új) Templom (új) Piactér (új) | Romváros és Meredély | Sayqueves Rezidencia (új) Selyemrév (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 7 (121. - 140. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
140. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-14 22:20:42
Üzenet elküldve: 2020-03-14 22:20:42
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Temetetlen múlt//
//Kagaenae//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Halk cseppek visszhangoznak, mintha barlang faláról cseppennének, jóllehet Kagaenae pontosan tudja, hogy nem barlangban haladnak, vagy talán mégis? Vagy a képzelete játszik csupán vele? Gúnyos kacajt hall, talán lélegzetének gyorsulását észlelik? Nem tudja meg, csupán egy erőteljes lökést érez hátán, majd gúzsba fogják, s úgy hurcolják, lába sokszor szinte alig éri el a földet. Sokszor mintha az lenne az érzése, hogy néhányszor egy kis kört írnak le csupán, ráadásul olykor meg is forgatják. Akár egy rossz gyermek játéka, koszos rongybabájával. Van, mikor el is engedik, ilyenkor megint csak mélyről jövő gúnyos kuncogást hall, viszont egyszer megérinti a mellett húzódó falat. Egyenes és nyirkos, földszagú, biztos lehet benne, hogy a vájat mesterséges, s pont, mikor egy támaszgerendához érnek ujjai, akkor ragadják meg ismét, s elrántják az ellenkező irányba. Amikor a székre huppan végül, nem tudja mennyi idő telt el. Egy kicsit lehet olyan érzése, hogy nem túl sok, hisz szinte pillanatoknak tűnt az egész, de még szédül, ráadásul a fáklyaolaj bűze fojtogató, csípi a szemét, ahogyan a hirtelen orrát megcsapó gyomorforgató szájszag is. Választ nem kap, csupán borzasztóan ismerős mélyről jövő kuncogást, egy szinte fogatlan szájból, majd halk lépteket hall, s vállán, hátán végigfutó, lágyan doboló ujjakat érez. Megkerülik őt, majd vissza, s ismét vissza, mígnem hátulról ragadják meg ruhája gallérját, s döntik meg hirtelen a székkel. A zsák marad a fején, csupán az addig szöveteken átvilágló fáklyaláng sötétül el, s az árnyék, mi körül áttetszik a fény, gyanúsan egy fejre emlékeztet, mi közvetlenül orra előtt mered rá.*
- Az ujjatlanra gondolsz? *Suttogás, apró sziszegéssel vegyítve, majd néma csend, s néhány másodperccel később folytatódik.* Találkozhatsz majd vele, de előbb még eljátszogatunk kicsit, szerelmem. *Kuncog, majd a kuncogás félbeszakad.* Büdös kurva. *Hanyagul lökik vissza, úgy, hogy a szék előre is dől, első két lábán, majdnem orra bukik, de az utolsó pillanatban visszanyeri egyensúlyát.*
- Miért törtél be hozzám, Kagaenae? Hisz csak kérned kellett volna, tudod, hogy bármit megadok neked, kislányom... *Szinte őrült, zavaros, sértődött lesz a hang, mint, aki rögvest zokogni kezd. Bármilyen is lehetett korábban Terwy Burghe, Kagaenae biztos lehet benne, hogy most vagy százszor rosszabb, őrültebb és talán kegyetlenebb is, mint az írott példa a piactéren azt mutatja.*
//Kagaenae//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Halk cseppek visszhangoznak, mintha barlang faláról cseppennének, jóllehet Kagaenae pontosan tudja, hogy nem barlangban haladnak, vagy talán mégis? Vagy a képzelete játszik csupán vele? Gúnyos kacajt hall, talán lélegzetének gyorsulását észlelik? Nem tudja meg, csupán egy erőteljes lökést érez hátán, majd gúzsba fogják, s úgy hurcolják, lába sokszor szinte alig éri el a földet. Sokszor mintha az lenne az érzése, hogy néhányszor egy kis kört írnak le csupán, ráadásul olykor meg is forgatják. Akár egy rossz gyermek játéka, koszos rongybabájával. Van, mikor el is engedik, ilyenkor megint csak mélyről jövő gúnyos kuncogást hall, viszont egyszer megérinti a mellett húzódó falat. Egyenes és nyirkos, földszagú, biztos lehet benne, hogy a vájat mesterséges, s pont, mikor egy támaszgerendához érnek ujjai, akkor ragadják meg ismét, s elrántják az ellenkező irányba. Amikor a székre huppan végül, nem tudja mennyi idő telt el. Egy kicsit lehet olyan érzése, hogy nem túl sok, hisz szinte pillanatoknak tűnt az egész, de még szédül, ráadásul a fáklyaolaj bűze fojtogató, csípi a szemét, ahogyan a hirtelen orrát megcsapó gyomorforgató szájszag is. Választ nem kap, csupán borzasztóan ismerős mélyről jövő kuncogást, egy szinte fogatlan szájból, majd halk lépteket hall, s vállán, hátán végigfutó, lágyan doboló ujjakat érez. Megkerülik őt, majd vissza, s ismét vissza, mígnem hátulról ragadják meg ruhája gallérját, s döntik meg hirtelen a székkel. A zsák marad a fején, csupán az addig szöveteken átvilágló fáklyaláng sötétül el, s az árnyék, mi körül áttetszik a fény, gyanúsan egy fejre emlékeztet, mi közvetlenül orra előtt mered rá.*
- Az ujjatlanra gondolsz? *Suttogás, apró sziszegéssel vegyítve, majd néma csend, s néhány másodperccel később folytatódik.* Találkozhatsz majd vele, de előbb még eljátszogatunk kicsit, szerelmem. *Kuncog, majd a kuncogás félbeszakad.* Büdös kurva. *Hanyagul lökik vissza, úgy, hogy a szék előre is dől, első két lábán, majdnem orra bukik, de az utolsó pillanatban visszanyeri egyensúlyát.*
- Miért törtél be hozzám, Kagaenae? Hisz csak kérned kellett volna, tudod, hogy bármit megadok neked, kislányom... *Szinte őrült, zavaros, sértődött lesz a hang, mint, aki rögvest zokogni kezd. Bármilyen is lehetett korábban Terwy Burghe, Kagaenae biztos lehet benne, hogy most vagy százszor rosszabb, őrültebb és talán kegyetlenebb is, mint az írott példa a piactéren azt mutatja.*
139. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-14 21:15:47
Üzenet elküldve: 2020-03-14 21:15:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Lylina Tasyer//
- A piactér segíthet, igen. A társaságnak pedig örülnék. *mosolyog Sorvieth, majd megfordul és körülnéz a mostanra már kihalt utcán. A romok és lepusztult építmények üresen ásítoznak feléje, mellesleg az elf számára unalmasan egyformának tűnik mind. A szürke rengetegben hirtelen rá kell jönnie, hogy fogalma sincs merre kéne menni.*
- Amúgy merre van az a piac? Van egy régi térképem, amit idefele vettem egy kereskedőtől, de most tűnt fel, hogy ez szerintem már legalább négy évtizedes.
- A piactér segíthet, igen. A társaságnak pedig örülnék. *mosolyog Sorvieth, majd megfordul és körülnéz a mostanra már kihalt utcán. A romok és lepusztult építmények üresen ásítoznak feléje, mellesleg az elf számára unalmasan egyformának tűnik mind. A szürke rengetegben hirtelen rá kell jönnie, hogy fogalma sincs merre kéne menni.*
- Amúgy merre van az a piac? Van egy régi térképem, amit idefele vettem egy kereskedőtől, de most tűnt fel, hogy ez szerintem már legalább négy évtizedes.
138. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-14 20:34:16
Üzenet elküldve: 2020-03-14 20:34:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Sorvieth Girra//
*A történetre kissé fájdalmas arccal szisszen egyet. Szerencsére efféle izgalmakban ezidáig nem volt szerencséje. Noha Sorvieth sérülése nem is tűnik életveszélyesnek, az igaz, hogy egy fertőzés ezeken a kisebb-nagyobb vágásokon változtathat e téren.*
- Sajnos nem vagyok jártas ezen a téren. Régóta nem jártam már a városban, s akkor sem töltöttem el annyi időt, hogy kiismerjem kit hol kell keresni. Viszont a piacon biztos talál valami kötszeres csomagot, kenőcsökkel, ilyesmi.
*A bemutatkozásra halkan felkacag, majd aprót hajolva fogadja is.*
- Én Lylina vagyok. Lylina Tasyer. Ne aggódjon nem rovom fel modortalanságnak. Az a gnóm jól kibabrált magával.
*Azért titkon kissé zavarba sikerült hozni. Azt hitte ilyesmit már nem fog érezni, de az élet mindig tartogat meglepetéseket. No, de nincs idő az ilyen bugyuta gondolatokra, most más dolgokkal kell foglalkoznia.*
- Esetleg, ha gondolja elkísérhetem a piacra.
*A történetre kissé fájdalmas arccal szisszen egyet. Szerencsére efféle izgalmakban ezidáig nem volt szerencséje. Noha Sorvieth sérülése nem is tűnik életveszélyesnek, az igaz, hogy egy fertőzés ezeken a kisebb-nagyobb vágásokon változtathat e téren.*
- Sajnos nem vagyok jártas ezen a téren. Régóta nem jártam már a városban, s akkor sem töltöttem el annyi időt, hogy kiismerjem kit hol kell keresni. Viszont a piacon biztos talál valami kötszeres csomagot, kenőcsökkel, ilyesmi.
*A bemutatkozásra halkan felkacag, majd aprót hajolva fogadja is.*
- Én Lylina vagyok. Lylina Tasyer. Ne aggódjon nem rovom fel modortalanságnak. Az a gnóm jól kibabrált magával.
*Azért titkon kissé zavarba sikerült hozni. Azt hitte ilyesmit már nem fog érezni, de az élet mindig tartogat meglepetéseket. No, de nincs idő az ilyen bugyuta gondolatokra, most más dolgokkal kell foglalkoznia.*
- Esetleg, ha gondolja elkísérhetem a piacra.
137. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-14 20:13:35
Üzenet elküldve: 2020-03-14 20:13:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Lylina Tasyer//
*Sorvieth vidáman veszi át a csizmákat, jó kedve visszatérőben van. Lehuppan egy hordóra amit valamilyen különös ruhadarab borít (ki tudja, mi célból), majd jobb lábát felrakja baljának a combjára keresztben. Megnézi közelebbről a jobb lábfejét.*
- Igen, az nem rossz ötlet. Volt egy ismerősöm, Amon Ruadh közelében, egy erdőben élt, és egyszer sikeresen belelépett egy vadászcsapdába. Nem direkt, amúgy. Legalábbis nem hiszem.
*Sorvieth, miközben szórakozottan nézegeti lábfejét, oda se figyelve előhúz vállán lógó szütyőjéből egy kulacsot, majd a benne levő vízzel kimossa a legnagyobb vágást a lábán, amiből még mindig szivárog a vér. Az elf mosolyogva, mégis enyhén komor tekintettel figyeli a sebet, majd sóhajt egyet.*
- Szegény pára nem törődött a sebbel, ment tovább a maga útján. Gondolta csak bekötözi és akkor rendben lesz. A seb persze elfertőződött, és ha jól tudom, elég kellemetlenné vált egyhamar. Legutóbb amikor láttam a fickót, talán néhány hónapja... szóval sétabottal járt. Én nem szeretnék erre a sorsra jutni!
*Sorvieth, miután kitisztította (már amennyire a körülmények engedik) mindkét lábfejét, felhúzza csizmáit, és megáll Lylina előtt.*
- Nincs viszont kötszerem, meg őszintén megvallva nem is értek az ilyesmikhez. Esetleg maga tud valakit a közelben, aki ért a gyógyításhoz? Azon túl, hogy ecetes bárddal levágja a lábamat, az nekem is menne.
*Sorvieth hirtelen a homlokára csap, továbbra is szórakozott félmosollyal az arcán.*
- Illetve Sorvieth a nevem, Sorvieth Girra. Elnézést, egy magafajta szép hölgynél ezzel kellett volna indítanom, de az a gnóm fiúcska feje tetejére állította a napomat.
A hozzászólás írója (Sorvieth Girra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.14 20:15:10
*Sorvieth vidáman veszi át a csizmákat, jó kedve visszatérőben van. Lehuppan egy hordóra amit valamilyen különös ruhadarab borít (ki tudja, mi célból), majd jobb lábát felrakja baljának a combjára keresztben. Megnézi közelebbről a jobb lábfejét.*
- Igen, az nem rossz ötlet. Volt egy ismerősöm, Amon Ruadh közelében, egy erdőben élt, és egyszer sikeresen belelépett egy vadászcsapdába. Nem direkt, amúgy. Legalábbis nem hiszem.
*Sorvieth, miközben szórakozottan nézegeti lábfejét, oda se figyelve előhúz vállán lógó szütyőjéből egy kulacsot, majd a benne levő vízzel kimossa a legnagyobb vágást a lábán, amiből még mindig szivárog a vér. Az elf mosolyogva, mégis enyhén komor tekintettel figyeli a sebet, majd sóhajt egyet.*
- Szegény pára nem törődött a sebbel, ment tovább a maga útján. Gondolta csak bekötözi és akkor rendben lesz. A seb persze elfertőződött, és ha jól tudom, elég kellemetlenné vált egyhamar. Legutóbb amikor láttam a fickót, talán néhány hónapja... szóval sétabottal járt. Én nem szeretnék erre a sorsra jutni!
*Sorvieth, miután kitisztította (már amennyire a körülmények engedik) mindkét lábfejét, felhúzza csizmáit, és megáll Lylina előtt.*
- Nincs viszont kötszerem, meg őszintén megvallva nem is értek az ilyesmikhez. Esetleg maga tud valakit a közelben, aki ért a gyógyításhoz? Azon túl, hogy ecetes bárddal levágja a lábamat, az nekem is menne.
*Sorvieth hirtelen a homlokára csap, továbbra is szórakozott félmosollyal az arcán.*
- Illetve Sorvieth a nevem, Sorvieth Girra. Elnézést, egy magafajta szép hölgynél ezzel kellett volna indítanom, de az a gnóm fiúcska feje tetejére állította a napomat.
A hozzászólás írója (Sorvieth Girra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.14 20:15:10
136. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-14 17:36:16
Üzenet elküldve: 2020-03-14 17:36:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Sorvieth Girra//
*Ahogy az apró csatát megnyerte mosolya elégedetté válik. Az eliszkoló gnóm után pillantva egyenesedik ki. A motyogáson egy pár pillanat erejéig eltűnődik, talán jobb is, ha nem hallotta. Kétli, hogy szép szavakat intézett volna feléjük a ficsúr. Viszont, ha másnap jó kedvében ébred lehet, hogy engesztelés kép valami finomsággal még felkeresi.
A torokköszörülésre kizökkenve fordul az elfhez, majd apró mosollyal biccent.*
- Nincs mit köszönni. Ha már így adódott segítettem.
*Megértőn bólogat a férfi mentegetőzésére. Még ő is emlékszik azokra az időkre, mikor a nyugodt otthoni környezetből kiszakadva került be az igazi városi forgatagba. Elveszett volt és kétségbeesett. Egyedül nehéz elindulni, s megtapasztalni valami egészen mást, mint amibe eddig beleszokott.*
- Ez érthető. Nem egyszerű eset a városi élet.
*Most már, hogy a kedélyek kicsit csillapodtak, eljött az idő, hogy az idegent kissé jobban szemügyre vegye. Szerencsére nem tűnik valami elfajzott fazonnak, így még nagyobb örömmel veszi, hogy segíthetett.*
- Bocsánat.
*Kap is észbe, majd a csizmákat vissza is nyújtja a tulajdonosának, miközben a férfi tekintetét követve annak lábaira pillant.*
- Lehet, hogy azt valamivel el kéne látni.
*Ahogy az apró csatát megnyerte mosolya elégedetté válik. Az eliszkoló gnóm után pillantva egyenesedik ki. A motyogáson egy pár pillanat erejéig eltűnődik, talán jobb is, ha nem hallotta. Kétli, hogy szép szavakat intézett volna feléjük a ficsúr. Viszont, ha másnap jó kedvében ébred lehet, hogy engesztelés kép valami finomsággal még felkeresi.
A torokköszörülésre kizökkenve fordul az elfhez, majd apró mosollyal biccent.*
- Nincs mit köszönni. Ha már így adódott segítettem.
*Megértőn bólogat a férfi mentegetőzésére. Még ő is emlékszik azokra az időkre, mikor a nyugodt otthoni környezetből kiszakadva került be az igazi városi forgatagba. Elveszett volt és kétségbeesett. Egyedül nehéz elindulni, s megtapasztalni valami egészen mást, mint amibe eddig beleszokott.*
- Ez érthető. Nem egyszerű eset a városi élet.
*Most már, hogy a kedélyek kicsit csillapodtak, eljött az idő, hogy az idegent kissé jobban szemügyre vegye. Szerencsére nem tűnik valami elfajzott fazonnak, így még nagyobb örömmel veszi, hogy segíthetett.*
- Bocsánat.
*Kap is észbe, majd a csizmákat vissza is nyújtja a tulajdonosának, miközben a férfi tekintetét követve annak lábaira pillant.*
- Lehet, hogy azt valamivel el kéne látni.
135. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-14 17:01:51
Üzenet elküldve: 2020-03-14 17:01:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Lylina Tasyer//
*A gnóm fiú láthatóan érzi, hogy vesztésre áll. Némi töprengési időt még hagy magának, de végül feladja, és szégyenlősen a fél-elf kezébe nyomja a csizmákat. Gyorsan teszi, mint aki attól fél hogy a mozdulat közben a nő elkapja majd kezét és kupán vágja, vagy még valami annál is rettenetesebb dolgot tesz vele. Az átadás után hátrahőköl, motyog még valamit (amit Sorvieth sehogy sem hall, és kétli, hogy a fél-elf hallhatta volna), majd elrohan az egyik mellékutcába.*
- Hát ennyit erről. *dünnyögi Sorvieth, csak úgy magának. Az idő kezd kitisztulni körülöttük és még akár kellemesnek is mondható, a bizonytalan napsütés és enyhe szél kettősének köszönhetően.
Sorvieth a fél-elf felé fordul, most hogy a gnóm végre eltűnt a képből, közelebbről is megnézi a nőt. Barátságos, biztató benyomást kelt az elfben Lylina megjelenése, mint egy rég nem látott barát. Sorvieth megköszörüli a torkát.*
- Köszönöm a segítséget. Új vagyok errefelé, és bevallom elszoktam az ilyenfajta nagyvárosi csirkefogóktól. Az erdőkben általában nem miattuk kellett aggódjak.
*mosolyog Sorvieth, majd tétován a csizmáira pillant.*
- Azokat megkaphatom, ugye? Kezdenek már hiányozni.
*ezzel lenéz lábaira, amik köszönhetően egyrészt az előző hetek barangolásának, valamint a gnóm fiúnak, most elég leamortizált állapotban vannak, vágások borítják a bőrt, illetve kékes-feketés foltok csúfítják néhány helyen a lábfejeit.*
*A gnóm fiú láthatóan érzi, hogy vesztésre áll. Némi töprengési időt még hagy magának, de végül feladja, és szégyenlősen a fél-elf kezébe nyomja a csizmákat. Gyorsan teszi, mint aki attól fél hogy a mozdulat közben a nő elkapja majd kezét és kupán vágja, vagy még valami annál is rettenetesebb dolgot tesz vele. Az átadás után hátrahőköl, motyog még valamit (amit Sorvieth sehogy sem hall, és kétli, hogy a fél-elf hallhatta volna), majd elrohan az egyik mellékutcába.*
- Hát ennyit erről. *dünnyögi Sorvieth, csak úgy magának. Az idő kezd kitisztulni körülöttük és még akár kellemesnek is mondható, a bizonytalan napsütés és enyhe szél kettősének köszönhetően.
Sorvieth a fél-elf felé fordul, most hogy a gnóm végre eltűnt a képből, közelebbről is megnézi a nőt. Barátságos, biztató benyomást kelt az elfben Lylina megjelenése, mint egy rég nem látott barát. Sorvieth megköszörüli a torkát.*
- Köszönöm a segítséget. Új vagyok errefelé, és bevallom elszoktam az ilyenfajta nagyvárosi csirkefogóktól. Az erdőkben általában nem miattuk kellett aggódjak.
*mosolyog Sorvieth, majd tétován a csizmáira pillant.*
- Azokat megkaphatom, ugye? Kezdenek már hiányozni.
*ezzel lenéz lábaira, amik köszönhetően egyrészt az előző hetek barangolásának, valamint a gnóm fiúnak, most elég leamortizált állapotban vannak, vágások borítják a bőrt, illetve kékes-feketés foltok csúfítják néhány helyen a lábfejeit.*
134. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-14 16:38:44
Üzenet elküldve: 2020-03-14 16:38:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Sorvieth Girra//
*Nagyon úgy néz ki, hogy ennek a balszerencsés színjátéknak hamarosan vége szakad. Ami nem is baj, mert hiába, ha a járókelők már kezdenek széjjelebb széledni, s egyre kevesebb kíváncsi tekintet szegeződik rájuk, attól még zavarba ejtő eset ez itt.*
- Még van esélyed, hogy visszaadd azokat a csizmákat a tulajdonosának.
*Mondja a gnómnak megnyugtató hangon. Szeretné, ha kiérződne, nem lesz itt baj, ha időben visszaadja a tulajdonát a férfinak. Nincs kedve az őrséget is bevonni ilyen csip-csup ügybe. A kezét még mindig nyújtja a csizmákért. Valahol reméli, hogy nem kerül sor arra, hogy határozottabban kelljen fellépnie. Vagyis hagyni, hogy a férfi revansot vegyen. A gnóm sem örülne, ha eltángálná egy nálánál termetesebb férfi.*
- Akkor megkaphatom őket?
*Biccent is fejével a csizmák felé.*
*Nagyon úgy néz ki, hogy ennek a balszerencsés színjátéknak hamarosan vége szakad. Ami nem is baj, mert hiába, ha a járókelők már kezdenek széjjelebb széledni, s egyre kevesebb kíváncsi tekintet szegeződik rájuk, attól még zavarba ejtő eset ez itt.*
- Még van esélyed, hogy visszaadd azokat a csizmákat a tulajdonosának.
*Mondja a gnómnak megnyugtató hangon. Szeretné, ha kiérződne, nem lesz itt baj, ha időben visszaadja a tulajdonát a férfinak. Nincs kedve az őrséget is bevonni ilyen csip-csup ügybe. A kezét még mindig nyújtja a csizmákért. Valahol reméli, hogy nem kerül sor arra, hogy határozottabban kelljen fellépnie. Vagyis hagyni, hogy a férfi revansot vegyen. A gnóm sem örülne, ha eltángálná egy nálánál termetesebb férfi.*
- Akkor megkaphatom őket?
*Biccent is fejével a csizmák felé.*
133. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-14 15:05:47
Üzenet elküldve: 2020-03-14 15:05:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Lylina Tasyer//
*Sorvieth a fél-elf kérésére visszateszi a gnóm fiút a földre. A kis tolvaj dühösen megrázza magát, kisimítja gyűrött kabátjának gallérját, majd Lylina felé fordul és figyelmesen, szomorkás arccal végighallgatja a nő mondanivalóját. Lylina kérdésére eltöpreng.*
- A pontos értékét csak az én apám fogja tudni megmondani. Ha engem kérdez a szép hölgy...
- Milyen pontos értékét? Az az én csizmám! *vág közbe Sorvieth. Ez az egész színjáték kezdi feldühíteni, mellesleg a gnóm pimaszsága önmagára emlékezteti, ami nem feltétlen baj, de jelen esetben nem szerencsés.*
- Tudod bizonyítani? Van róla papírod?! *csattan fel a gnóm, mire Sorvieth megvonja a vállát.*
- Papírom nincs. Viszont ha valóban apád csinálta ezeket a csizmákat, mondd csak meg, mi van a talpukra vésve, az alsó részen. Segítek annyiban, hogy a készítőjük monogramja. És ne less! A szép hölgy pedig amúgy is elkérte a csizmákat, add csak oda neki őket, majd ő ellenőrzi a válaszodat.
*A gnóm ijedten hátrál egy lépést. Lylinát figyeli a szeme sarkából, láthatóan tétovázik, nem tudja mit lépjen.*
*Sorvieth a fél-elf kérésére visszateszi a gnóm fiút a földre. A kis tolvaj dühösen megrázza magát, kisimítja gyűrött kabátjának gallérját, majd Lylina felé fordul és figyelmesen, szomorkás arccal végighallgatja a nő mondanivalóját. Lylina kérdésére eltöpreng.*
- A pontos értékét csak az én apám fogja tudni megmondani. Ha engem kérdez a szép hölgy...
- Milyen pontos értékét? Az az én csizmám! *vág közbe Sorvieth. Ez az egész színjáték kezdi feldühíteni, mellesleg a gnóm pimaszsága önmagára emlékezteti, ami nem feltétlen baj, de jelen esetben nem szerencsés.*
- Tudod bizonyítani? Van róla papírod?! *csattan fel a gnóm, mire Sorvieth megvonja a vállát.*
- Papírom nincs. Viszont ha valóban apád csinálta ezeket a csizmákat, mondd csak meg, mi van a talpukra vésve, az alsó részen. Segítek annyiban, hogy a készítőjük monogramja. És ne less! A szép hölgy pedig amúgy is elkérte a csizmákat, add csak oda neki őket, majd ő ellenőrzi a válaszodat.
*A gnóm ijedten hátrál egy lépést. Lylinát figyeli a szeme sarkából, láthatóan tétovázik, nem tudja mit lépjen.*
132. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-14 00:35:37
Üzenet elküldve: 2020-03-14 00:35:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Indulás//
//A romváros felé//
*Miközben Gwaeren a fegyvereivel van elfoglalva, az egyik, szintén az harcieszközökkel kapcsolatos esélyeit méregető törpe menet közben szóba elegyedik vele. A lány jó néven veszi a közeledését. Néha úgy érzi, még a törpékkel van a legjobb viszonyban az értelmes népek közül, tekintve, hogy mind értékelni szokták a jó, tisztességes pengét. Az pedig életeket menthet, és vehet el.*
- A tőr a kedvenc fegyverem, jó uram, kislány korom óta tudok vele bánni. *Mondja, és kissé kihúzva hüvelyükből fel is mutatja két, egyébként az övén függő „barátját”. A pengékben nincs semmi különös, de a hasznukat ügyes kézben nem érheti egy rossz szó sem. Márpedig Gwaeren nem a krumplipucoláson edződött, nem úgy, mint a fehérnép zöme. A lány szerint a másik harcoslány is hasonló cipőben jár. Ha nem így lenne, talán ezt a Lout se érdekelnék annyira.
Útközben Cha'yss belefog a történetbe, hova lett a pórul járt lány, Gwaeren pedig az eddigihez hasonlóan cselekszik: valóban csendben van. Nagy jelentőséget nem tulajdonít neki, nem jegyzi meg a hallott foszlányokat sem, úgyis minden úgy lesz, ahogy parancsolják, hiszen a báró úr mellett indult el, az ő pártját is kell fognia. Kinek kellenek az ostoba diplomáciai viták és különböző vélemények?
Egy idő után megtorpannak, és szóba kerül, hogy szét kell válniuk. A lány lassan térdre ereszkedik a romok rejtekében, lehetőleg minél kisebb felületet jelentve, és amíg a többiek beszélgetnek és a megfelelő öltözékről vitatkoznak, ő alig egy lépésre tőlük fülel, igyekszik kiszűrni a mellékes zajokat, valamint szemével is pásztázza a környéket a romok rejtekéből óvatosan, alig fél szemmel kikukucskálva, szinte mozdulatlanná dermedve, persze ha van erre lehetőség, ha a terep lehetővé teszi. Természetes ösztönei közben a legnagyobb óvatosságra intik. Sose bízott az embertársaiban, nem ma fogja elkezdeni – úgy végképp nem, ha pénzt is kaphat jutalmul. Ezért a szép tétért aztán bármit - az a jó wegtoreni rum megér egy kis izzadtságot.*
A hozzászólás írója (Sisgwaeren Riennath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.14 00:38:06
//Indulás//
//A romváros felé//
*Miközben Gwaeren a fegyvereivel van elfoglalva, az egyik, szintén az harcieszközökkel kapcsolatos esélyeit méregető törpe menet közben szóba elegyedik vele. A lány jó néven veszi a közeledését. Néha úgy érzi, még a törpékkel van a legjobb viszonyban az értelmes népek közül, tekintve, hogy mind értékelni szokták a jó, tisztességes pengét. Az pedig életeket menthet, és vehet el.*
- A tőr a kedvenc fegyverem, jó uram, kislány korom óta tudok vele bánni. *Mondja, és kissé kihúzva hüvelyükből fel is mutatja két, egyébként az övén függő „barátját”. A pengékben nincs semmi különös, de a hasznukat ügyes kézben nem érheti egy rossz szó sem. Márpedig Gwaeren nem a krumplipucoláson edződött, nem úgy, mint a fehérnép zöme. A lány szerint a másik harcoslány is hasonló cipőben jár. Ha nem így lenne, talán ezt a Lout se érdekelnék annyira.
Útközben Cha'yss belefog a történetbe, hova lett a pórul járt lány, Gwaeren pedig az eddigihez hasonlóan cselekszik: valóban csendben van. Nagy jelentőséget nem tulajdonít neki, nem jegyzi meg a hallott foszlányokat sem, úgyis minden úgy lesz, ahogy parancsolják, hiszen a báró úr mellett indult el, az ő pártját is kell fognia. Kinek kellenek az ostoba diplomáciai viták és különböző vélemények?
Egy idő után megtorpannak, és szóba kerül, hogy szét kell válniuk. A lány lassan térdre ereszkedik a romok rejtekében, lehetőleg minél kisebb felületet jelentve, és amíg a többiek beszélgetnek és a megfelelő öltözékről vitatkoznak, ő alig egy lépésre tőlük fülel, igyekszik kiszűrni a mellékes zajokat, valamint szemével is pásztázza a környéket a romok rejtekéből óvatosan, alig fél szemmel kikukucskálva, szinte mozdulatlanná dermedve, persze ha van erre lehetőség, ha a terep lehetővé teszi. Természetes ösztönei közben a legnagyobb óvatosságra intik. Sose bízott az embertársaiban, nem ma fogja elkezdeni – úgy végképp nem, ha pénzt is kaphat jutalmul. Ezért a szép tétért aztán bármit - az a jó wegtoreni rum megér egy kis izzadtságot.*
A hozzászólás írója (Sisgwaeren Riennath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.14 00:38:06
131. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-13 22:58:09
Üzenet elküldve: 2020-03-13 22:58:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//A romváros felé//
*A bemutatkozást intézte az őrmester, de a Denjaar nem jövetelét a vele tartó Raenerold közlegény hamarabb jelenti a bárónak, így a közlegény szavaira csak bólint. Amikor a báró mesélni kezd Grük figyelmesen hallgatja, mert nem árt ha a városi őrség tudja az ügy előzményeit is, hogy egy átfogóbb képet kapjon a történésekről, mindeközben választ kap néhány fennálló kérdésre is, de néhány újat is felvet.*
~Hogy érti azt, hogy az őrség a kezében van?~
*Teszi fel magában a kérdést, de ezt nem is firtatja, csak halad tovább. A helyszínt megközelítve Cha'yss félrehívását szó nélkül követi és végighallgatja és a köpenyt érintő részre csak bólint.*
-Mielőtt szétválunk, azért nem árt tisztázni az ellenfélről ismert adatokat.
*Kezdi az egyenruhaként szolgáló köpeny levétele közben.*
-Gondolok itt várható létszámra és felszerelésre első sorban.
*Fejti ki és ezalatt olyanra is utal, ami már át lett beszélve, csak ő nem tud róla, mivel nem volt jelen.*
-Továbbá felteszem, hogy maga ismeri az épület elrendezését, ami megint egy elég nagy előnyre fordítható.
*Ezután végignéz a jelenlévőkön.*
-És az is fontos, hogy minél tovább megtartsuk a meglepetést az általunk okozott zajok minimalizálásával.
*Ezt már nem kifejezetten a bárónak címezte, hanem mindenkinek.*
//A romváros felé//
*A bemutatkozást intézte az őrmester, de a Denjaar nem jövetelét a vele tartó Raenerold közlegény hamarabb jelenti a bárónak, így a közlegény szavaira csak bólint. Amikor a báró mesélni kezd Grük figyelmesen hallgatja, mert nem árt ha a városi őrség tudja az ügy előzményeit is, hogy egy átfogóbb képet kapjon a történésekről, mindeközben választ kap néhány fennálló kérdésre is, de néhány újat is felvet.*
~Hogy érti azt, hogy az őrség a kezében van?~
*Teszi fel magában a kérdést, de ezt nem is firtatja, csak halad tovább. A helyszínt megközelítve Cha'yss félrehívását szó nélkül követi és végighallgatja és a köpenyt érintő részre csak bólint.*
-Mielőtt szétválunk, azért nem árt tisztázni az ellenfélről ismert adatokat.
*Kezdi az egyenruhaként szolgáló köpeny levétele közben.*
-Gondolok itt várható létszámra és felszerelésre első sorban.
*Fejti ki és ezalatt olyanra is utal, ami már át lett beszélve, csak ő nem tud róla, mivel nem volt jelen.*
-Továbbá felteszem, hogy maga ismeri az épület elrendezését, ami megint egy elég nagy előnyre fordítható.
*Ezután végignéz a jelenlévőkön.*
-És az is fontos, hogy minél tovább megtartsuk a meglepetést az általunk okozott zajok minimalizálásával.
*Ezt már nem kifejezetten a bárónak címezte, hanem mindenkinek.*
130. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-13 21:11:41
Üzenet elküldve: 2020-03-13 21:11:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Temetetlen múlt//
//A romváros felé//
*A bárón, s Naesalán kívül, Raenerold senkit sem lát, aki ismerős lenne számára. Ő egy közlegény, nem az őrmester, így a beszédet Grükfe hagyja. Kivéve egy dolgot. Arra válaszol hamarabb, ha teheti.*
- Denjaar parancsnok feltehetően nem is érkezik meg. Elfáradt, a Krenkataurba tart egy fegyenccel. *A ruhadarabot egy alázatos biccentéssel megköszöni, a kutya elé is tartja.*
- Keresd majd, Fogó. *A kérésre persze semmi szükség, az állat eléggé öntörvényű, magától kezd el szaglászni; egyelőre kisebb sikerekkel csak. A fajtájából eredően szereti követni a nyomokat, de még fiatal, nem olyan fejlettek a képességei.
Lóháton folytatják az utat. Azért viccesnek tartja, amivel a wegtoreni igyekszik felmenteni magát a piaclátogatás meg nem tiltása alól. ~ Tipikus. Persze ettől nem lesz kevesebb, ez nem az ő hibája. Nem tudhatta, miről van itt szó. Egyikőnk se. ~ Csak esetleg a kollégák. Raenerold csendben van, ha beszélgetnek, hagyja, hogy a diskurzus a magasabb rangúak között zajlódjon le. Ő csak akkor szólal meg, ha van rá lehetőség egy kisebb szünetnél. Akkor megkérdezné, ami annyira érdekli őt.*
- Uram, kérem, ne vegye zokon a kérdésemet, de mégis hogyan lehetséges az, hogy az írnok, s az újoncok legtöbbje mellett, valamint Helwrik jelenlétében, képesek voltak ezek a gazemberek elrabolni az úrnőt? *Ezeket az információkat a Kaszárnya tagjairól Denjaartól tudja. Amikor megállnak, s az igric javasol valamit, akkor bóling. Igazat ad. Ami viszont nehezére esik, az a köpenyektől való megszabadulás. Grükre néz.*
- Uram, igaza van és nem kéne kockáztatnunk. Engedelmével, én itt hagyom a sajátomat.
//A romváros felé//
*A bárón, s Naesalán kívül, Raenerold senkit sem lát, aki ismerős lenne számára. Ő egy közlegény, nem az őrmester, így a beszédet Grükfe hagyja. Kivéve egy dolgot. Arra válaszol hamarabb, ha teheti.*
- Denjaar parancsnok feltehetően nem is érkezik meg. Elfáradt, a Krenkataurba tart egy fegyenccel. *A ruhadarabot egy alázatos biccentéssel megköszöni, a kutya elé is tartja.*
- Keresd majd, Fogó. *A kérésre persze semmi szükség, az állat eléggé öntörvényű, magától kezd el szaglászni; egyelőre kisebb sikerekkel csak. A fajtájából eredően szereti követni a nyomokat, de még fiatal, nem olyan fejlettek a képességei.
Lóháton folytatják az utat. Azért viccesnek tartja, amivel a wegtoreni igyekszik felmenteni magát a piaclátogatás meg nem tiltása alól. ~ Tipikus. Persze ettől nem lesz kevesebb, ez nem az ő hibája. Nem tudhatta, miről van itt szó. Egyikőnk se. ~ Csak esetleg a kollégák. Raenerold csendben van, ha beszélgetnek, hagyja, hogy a diskurzus a magasabb rangúak között zajlódjon le. Ő csak akkor szólal meg, ha van rá lehetőség egy kisebb szünetnél. Akkor megkérdezné, ami annyira érdekli őt.*
- Uram, kérem, ne vegye zokon a kérdésemet, de mégis hogyan lehetséges az, hogy az írnok, s az újoncok legtöbbje mellett, valamint Helwrik jelenlétében, képesek voltak ezek a gazemberek elrabolni az úrnőt? *Ezeket az információkat a Kaszárnya tagjairól Denjaartól tudja. Amikor megállnak, s az igric javasol valamit, akkor bóling. Igazat ad. Ami viszont nehezére esik, az a köpenyektől való megszabadulás. Grükre néz.*
- Uram, igaza van és nem kéne kockáztatnunk. Engedelmével, én itt hagyom a sajátomat.
129. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-13 19:18:30
Üzenet elküldve: 2020-03-13 19:18:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Trictolla és Svir//
//A házban//
* Hosszú fontolgatás után, motoszkálás hallatszik a túloldalról.
Kissé megrezzen, azt hitte, a férfi alszik már.
A hívogató mondatra még mindig nem tudja mit is kellene reagálni.
Apró sóhaj hagyja el ajkát, majd válaszol.
~ Svir tényleg fáradt lehet, mert ez a pár szó nem tűnik éppen boldogsággal, vagy vággyal telinek.
Nem érzem, hogy akar engem, azt sem, hogy kívánná az együttlétet.
Szomorú vagyok, szerettem volna, de nem akarok erőszakos lenni és rá erőltetni azt amit vagy nem akar, vagy csak a napi teendők miatt vissza utasítana. ~
Feláll az ágyról, sebtiben leveti ruháit, majd úgy dönt, a fűző is felesleges, egyébként is a szabadságot szereti az ágyban.
Csak a bugyit hagyja magán, szíve szerint azt is levenné, de a női logika azt diktálja, maradjon. *
- Jövök már, bocsánat, hogy még szöszmötöltem, nem akartalak felkelteni ha már esetleg elaludtál.
* Svir mellé bújik, jó meleg van odabent a takaró alatt.
Odahajol a férfihoz és ellentmondást nem tűrően, azért egy csókot lehel a férfi arcára.
Ha viszonzásra lel, boldogan hajtja fejét a párnára, ha nem, úgy is jó, holnap, új nap virrad és talán új esélyek is jönnek vele.
A művelet végén, hátat fordít a férfinak, mert magzat pózban szeret aludni, az oldalán, így viszont elkerülhetetlen, hogy fenekével ne érjen a férfihoz, ami nem tudja még milyen reakciót vált ki a másikból. *
- Jó éjt! Szép álmokat!
* Susogja, most már a párnára hajtva fejét egy kacér mosoly kíséretében, amit a férfi aligha láthat.
Lehunyja szemét és megpróbál a jól bevált, régi szép zöld, fákkal ölelt és lovakkal teli mezőre gondolni. *
//A házban//
* Hosszú fontolgatás után, motoszkálás hallatszik a túloldalról.
Kissé megrezzen, azt hitte, a férfi alszik már.
A hívogató mondatra még mindig nem tudja mit is kellene reagálni.
Apró sóhaj hagyja el ajkát, majd válaszol.
~ Svir tényleg fáradt lehet, mert ez a pár szó nem tűnik éppen boldogsággal, vagy vággyal telinek.
Nem érzem, hogy akar engem, azt sem, hogy kívánná az együttlétet.
Szomorú vagyok, szerettem volna, de nem akarok erőszakos lenni és rá erőltetni azt amit vagy nem akar, vagy csak a napi teendők miatt vissza utasítana. ~
Feláll az ágyról, sebtiben leveti ruháit, majd úgy dönt, a fűző is felesleges, egyébként is a szabadságot szereti az ágyban.
Csak a bugyit hagyja magán, szíve szerint azt is levenné, de a női logika azt diktálja, maradjon. *
- Jövök már, bocsánat, hogy még szöszmötöltem, nem akartalak felkelteni ha már esetleg elaludtál.
* Svir mellé bújik, jó meleg van odabent a takaró alatt.
Odahajol a férfihoz és ellentmondást nem tűrően, azért egy csókot lehel a férfi arcára.
Ha viszonzásra lel, boldogan hajtja fejét a párnára, ha nem, úgy is jó, holnap, új nap virrad és talán új esélyek is jönnek vele.
A művelet végén, hátat fordít a férfinak, mert magzat pózban szeret aludni, az oldalán, így viszont elkerülhetetlen, hogy fenekével ne érjen a férfihoz, ami nem tudja még milyen reakciót vált ki a másikból. *
- Jó éjt! Szép álmokat!
* Susogja, most már a párnára hajtva fejét egy kacér mosoly kíséretében, amit a férfi aligha láthat.
Lehunyja szemét és megpróbál a jól bevált, régi szép zöld, fákkal ölelt és lovakkal teli mezőre gondolni. *
128. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-13 13:33:34
Üzenet elküldve: 2020-03-13 13:33:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
*A kaszárnya kapujában, a Denjaarral lévő katonák lassan mind befutnak. Az igric csak kurta biccentéssel köszönti a megérkező Grüksunoszt is.*
- Örülök, hogy itt van, őrmester. A közlegénnyel már találkoztunk. *Mondja még a fiatal városőrre nézve, aki azzal a kopóval volt.*
- Ez itt az úrnőé, kinyittattam a szobáját és elhoztam egy ruhát tőle. *Nyújtja át Raeneroldnak a ruhát bizonytalan mozdulattal.*
- A közlegény azt mondta, segíthet a nyomok követésében. *Úgy beszél, mintha fogalma sem volna ennek a menetéről, egy hozzá nem értő hangsúlyával fejtve a szavakat. Hisz a bűnüldözés mégis csak a városőrök és nem egy báró feladata.*
- Készen állunk. *Néz végig az összegyűlt harcosokon.
Mindhárom városőr megérkezik tehát, az igric hiányérzettel fordul feléjük, mielőtt elindulhatnának.*
- A kapitány mikor érkezik? *Kérdi. Remélte, hogy Denjaar is segíti őket. Az egykori arénabajnok komoly előny volna az oldalukon, két zsoldossal is felérne, ami, számbeli hátrányukat tekintve komoly haszon volna.
A törpe és mások is az indulást sürgetik és az igric is egyre inkább mozdulna végre, hisz így is értékes perceket veszítettek ezzel a kitérővel.*
- Mindegy, útközben bevárjuk. *Biccent komoran.*
- Én is ebben reménykedem, Lou. *Válaszol a lándzsás fickó esélylatolgatására némi aggodalommal azért a hangjában. Az egész csapatból az egyik legszimpatikusabb Gwaeren. Csendben van, nem szól feleslegesen és figyel. Ha a harcban is hasznát veszik, akkor végképp kiemelkedik majd a csapatból.*
- Ma a kora délelőtti órákban látogatást tettünk az úrnő egykori szülőházában a romvárosban. Kagaenae kisasszony árvaházzá és iskolává szeretné újíttatni a házat és erre kért ajánlatot a kereskedőháztól. Akkor nem tapasztaltunk semmi különöset, a megbeszélés után visszatértünk a fogadóba. *Kezd bele a történet elmesélésébe, míg elindulnak, mármint, ha mindenki elindul vele, mert a báró bizony ezt teszi.*
//A romváros felé//
- Dél körül egy fegyveres alak érkezett, aki megpróbálta magával hívni az úrnőt, azzal az okkal, hogy halálos veszélyben van. Természetesen ezt nem engedtem és aztán indultunk el a kaszárnyába. A kisasszony szeretett volna szétnézni a piacon, amit én elleneztem, de ki mondhat ellen a tharg földek úrnőjének? *Szavait leginkább a legmagasabb rangú Grüknek és a városőröknek címzi, a többiek nem azért vannak ott, hogy ismerjék a részleteket, hanem azért, hogy segítsenek a kiszabadításban.*
- A piacon előbb egy hatalmas, félelmetes férfi próbálta elragadni a kisasszonyt, amit én kénytelen volna a fenyegető férfi halálával megakadályozni. Aztán pedig az, aki ezért az egészért felelős a tömegbe lövetett, rengeteg városi megsebesült és meghalt, de nekünk sikerül elhagyni épségben a piacot. Ezt a levelet az egyik nyílra tűzve találtuk. *Veszi elő nadrágjának hátsó zsebéből a levelet, amelyet Aenae az elrablása előtt olyan okosan odarejtett. Nem adja át, de elmondja a benne rejlő fontosabb infókat.*
- Ez a bizonyos Terwy Burghe, a kiasszony kérője volt, mielőtt tharg úrnő lett volna, de a házasságkötés előtt megszökött tőle és ettől megőrült. Vissza akarja kapni és ezért nem átall rabolni vagy ölni. Azt írta, a városőrség is a kezében van, a három zsoldos, akik elrabolták végül az úrnőt. A kisasszony barátnője a foglya, ha minden igaz, akkor meg is csonkították. *Sorolja Terwy bűneit és tervének részleteit.*
- Ha igaz, akkor az egykori házban vannak. Tudom, hol van, odavezetem magukat. Ha pedig azóta elhagyták a helyet, talán a kutya követni tudja a nyomokat. *Pillant Raeneroldra és ebére. A levelet visszagyűri a zsebébe, de ekkor már, ha minden igaz, az utcákat róják a csapattal és az igric vezeti őket át a városon Aenae romos háza felé. De két utcával a ház előtt, a romok között kicsit félrehívja a csapatot, be egy nagyobb rom mögé, ha talál ilyet, hogy pár kurta szóval szőhessenek valamiféle tervet.*
- Azt gondolom, ezt az őrült nem annyira ostoba, hogy ne állítson figyelőket a búvóhelye köré. Talán szét kellene válnunk kis csapatokra, hogy ne keltsünk feltűnést. *Ajánlja fel az első lehetőséget a társaságnak. De természetesen a városőrök döntenek és reméli, Denjaar is megérkezik, ha ennek ellenmondó választ kapott korábban, ha túléli, az egykori wegtoreni arénabajnok számíthat egy-két keresetlen szóra a bárótól, aki annyit tett érte és a városőrségért.*
- Talán a köpenyeket is érdemes volna levenni. *Pillant a városőrség egyen köpenyére, amely más esetben biztosan hasznos, de egy ilyen rajtaütés során árulójukká válhat.*
*A kaszárnya kapujában, a Denjaarral lévő katonák lassan mind befutnak. Az igric csak kurta biccentéssel köszönti a megérkező Grüksunoszt is.*
- Örülök, hogy itt van, őrmester. A közlegénnyel már találkoztunk. *Mondja még a fiatal városőrre nézve, aki azzal a kopóval volt.*
- Ez itt az úrnőé, kinyittattam a szobáját és elhoztam egy ruhát tőle. *Nyújtja át Raeneroldnak a ruhát bizonytalan mozdulattal.*
- A közlegény azt mondta, segíthet a nyomok követésében. *Úgy beszél, mintha fogalma sem volna ennek a menetéről, egy hozzá nem értő hangsúlyával fejtve a szavakat. Hisz a bűnüldözés mégis csak a városőrök és nem egy báró feladata.*
- Készen állunk. *Néz végig az összegyűlt harcosokon.
Mindhárom városőr megérkezik tehát, az igric hiányérzettel fordul feléjük, mielőtt elindulhatnának.*
- A kapitány mikor érkezik? *Kérdi. Remélte, hogy Denjaar is segíti őket. Az egykori arénabajnok komoly előny volna az oldalukon, két zsoldossal is felérne, ami, számbeli hátrányukat tekintve komoly haszon volna.
A törpe és mások is az indulást sürgetik és az igric is egyre inkább mozdulna végre, hisz így is értékes perceket veszítettek ezzel a kitérővel.*
- Mindegy, útközben bevárjuk. *Biccent komoran.*
- Én is ebben reménykedem, Lou. *Válaszol a lándzsás fickó esélylatolgatására némi aggodalommal azért a hangjában. Az egész csapatból az egyik legszimpatikusabb Gwaeren. Csendben van, nem szól feleslegesen és figyel. Ha a harcban is hasznát veszik, akkor végképp kiemelkedik majd a csapatból.*
- Ma a kora délelőtti órákban látogatást tettünk az úrnő egykori szülőházában a romvárosban. Kagaenae kisasszony árvaházzá és iskolává szeretné újíttatni a házat és erre kért ajánlatot a kereskedőháztól. Akkor nem tapasztaltunk semmi különöset, a megbeszélés után visszatértünk a fogadóba. *Kezd bele a történet elmesélésébe, míg elindulnak, mármint, ha mindenki elindul vele, mert a báró bizony ezt teszi.*
//A romváros felé//
- Dél körül egy fegyveres alak érkezett, aki megpróbálta magával hívni az úrnőt, azzal az okkal, hogy halálos veszélyben van. Természetesen ezt nem engedtem és aztán indultunk el a kaszárnyába. A kisasszony szeretett volna szétnézni a piacon, amit én elleneztem, de ki mondhat ellen a tharg földek úrnőjének? *Szavait leginkább a legmagasabb rangú Grüknek és a városőröknek címzi, a többiek nem azért vannak ott, hogy ismerjék a részleteket, hanem azért, hogy segítsenek a kiszabadításban.*
- A piacon előbb egy hatalmas, félelmetes férfi próbálta elragadni a kisasszonyt, amit én kénytelen volna a fenyegető férfi halálával megakadályozni. Aztán pedig az, aki ezért az egészért felelős a tömegbe lövetett, rengeteg városi megsebesült és meghalt, de nekünk sikerül elhagyni épségben a piacot. Ezt a levelet az egyik nyílra tűzve találtuk. *Veszi elő nadrágjának hátsó zsebéből a levelet, amelyet Aenae az elrablása előtt olyan okosan odarejtett. Nem adja át, de elmondja a benne rejlő fontosabb infókat.*
- Ez a bizonyos Terwy Burghe, a kiasszony kérője volt, mielőtt tharg úrnő lett volna, de a házasságkötés előtt megszökött tőle és ettől megőrült. Vissza akarja kapni és ezért nem átall rabolni vagy ölni. Azt írta, a városőrség is a kezében van, a három zsoldos, akik elrabolták végül az úrnőt. A kisasszony barátnője a foglya, ha minden igaz, akkor meg is csonkították. *Sorolja Terwy bűneit és tervének részleteit.*
- Ha igaz, akkor az egykori házban vannak. Tudom, hol van, odavezetem magukat. Ha pedig azóta elhagyták a helyet, talán a kutya követni tudja a nyomokat. *Pillant Raeneroldra és ebére. A levelet visszagyűri a zsebébe, de ekkor már, ha minden igaz, az utcákat róják a csapattal és az igric vezeti őket át a városon Aenae romos háza felé. De két utcával a ház előtt, a romok között kicsit félrehívja a csapatot, be egy nagyobb rom mögé, ha talál ilyet, hogy pár kurta szóval szőhessenek valamiféle tervet.*
- Azt gondolom, ezt az őrült nem annyira ostoba, hogy ne állítson figyelőket a búvóhelye köré. Talán szét kellene válnunk kis csapatokra, hogy ne keltsünk feltűnést. *Ajánlja fel az első lehetőséget a társaságnak. De természetesen a városőrök döntenek és reméli, Denjaar is megérkezik, ha ennek ellenmondó választ kapott korábban, ha túléli, az egykori wegtoreni arénabajnok számíthat egy-két keresetlen szóra a bárótól, aki annyit tett érte és a városőrségért.*
- Talán a köpenyeket is érdemes volna levenni. *Pillant a városőrség egyen köpenyére, amely más esetben biztosan hasznos, de egy ilyen rajtaütés során árulójukká válhat.*
127. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-11 21:02:51
Üzenet elküldve: 2020-03-11 21:02:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Sorvieth Girra//
*Ha hazudik a gnóm, ha nem a könnyes szempár azért csak előcsalja belőle az érzékeny nőt, s akarva akaratlanul megsajnálja ez a szerencsétlent. Amikor pedig a gnómfi már a magasba emelkedik kissé dühödt arcara váltva pillant is az elfre.*
- Azonnal fejezzétek be!
*Rivall is rá a kettősre, majd mély sóhajt véve igyekszik vissza is nyugtatni magát. A sipítozás és a még mindig őket bámulók egyre inkább kezdik felőrölni az idegeit. A halántéka lüktet, a feje egyre jobban zsibog.*
- Igazából a kettőtök ügyéhez nekem semmi közöm nincs, de most, hogy így belerángattatok akkor pontot teszek a dolgok végére.
*Vesz mély levegőt, miközben apránként nyugtatja vissza magát eredeti állapotára.*
- Te... *Mutat az elfre.* tedd le azt a szerencsétlent.
*Vágja is csípőre a kezeit, majd szigorú tekintettel már a gnómot méregeti, ha a férfi letette, akkor már a földön, de ha még a levegőben lóg, akkor ott veszi szemügyre.*
- Te pedig mennyiért válnál meg attól a pár lábbelitől?
*Megadó sóhajjal nyúl is a köpenye alá, hogy erszényét elő vegye. Ha csak ez az egy módja van, hogy ismét csend legyen, akkor megveszi azokat a fránya bakancsokat.*
- De előbb azért vetnék rájuk közelebbről egy pillantást.
*Nyújtja is ki értük a kezét.*
*Ha hazudik a gnóm, ha nem a könnyes szempár azért csak előcsalja belőle az érzékeny nőt, s akarva akaratlanul megsajnálja ez a szerencsétlent. Amikor pedig a gnómfi már a magasba emelkedik kissé dühödt arcara váltva pillant is az elfre.*
- Azonnal fejezzétek be!
*Rivall is rá a kettősre, majd mély sóhajt véve igyekszik vissza is nyugtatni magát. A sipítozás és a még mindig őket bámulók egyre inkább kezdik felőrölni az idegeit. A halántéka lüktet, a feje egyre jobban zsibog.*
- Igazából a kettőtök ügyéhez nekem semmi közöm nincs, de most, hogy így belerángattatok akkor pontot teszek a dolgok végére.
*Vesz mély levegőt, miközben apránként nyugtatja vissza magát eredeti állapotára.*
- Te... *Mutat az elfre.* tedd le azt a szerencsétlent.
*Vágja is csípőre a kezeit, majd szigorú tekintettel már a gnómot méregeti, ha a férfi letette, akkor már a földön, de ha még a levegőben lóg, akkor ott veszi szemügyre.*
- Te pedig mennyiért válnál meg attól a pár lábbelitől?
*Megadó sóhajjal nyúl is a köpenye alá, hogy erszényét elő vegye. Ha csak ez az egy módja van, hogy ismét csend legyen, akkor megveszi azokat a fránya bakancsokat.*
- De előbb azért vetnék rájuk közelebbről egy pillantást.
*Nyújtja is ki értük a kezét.*
126. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-11 20:37:06
Üzenet elküldve: 2020-03-11 20:37:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Lylina Tasyer//
*A gnóm megszeppenve figyeli Lylinát, de nem retten vissza a kihívástól. Képződő könnyeitől csillogó szemeivel, szipogva motyogja a fél-elfnek:*
- Az apukám csinálta a csizmákat. Van egy boltja beljebb, a városban. Megmutathatom. *a gnóm fiúcska letöröl egy magányos könnycseppet arcáról, majd Sorvieth felé mutat.* - Ez a nagy, ronda elf pedig ellopta ezeket a kirakatból, mert biztos megtetszettek neki.
*A fiú ezzel előhúzza a két csizmát. Sorvieth dühösen közbeszólna, de a gnóm nem hagyja, mérgesen magához szorítja a két lábbelit.*
- Apukám dühös lesz!
*Sorvieth nem tudja eldönteni, ez most fenyegetés vagy csak ténymegállapítás volt-e, de nem is nagyon érdekli. Megragadja a gnóm kabátját és felrántja a levegőbe, amivel elnyeri a fiú nemtetszését. A gnóm sírva, prüszkölve elkezdi rugdosni Sorviethet a levegőben, de az elf nem vesz róla tudomást.*
- Kis hazug tolvaj gnóm.
- Nem vagyok hazug! Te vagy a tolvaj! Apukám csinálta a csizmát, te elloptad! Elloptad a kirakatból!
*A gnóm megszeppenve figyeli Lylinát, de nem retten vissza a kihívástól. Képződő könnyeitől csillogó szemeivel, szipogva motyogja a fél-elfnek:*
- Az apukám csinálta a csizmákat. Van egy boltja beljebb, a városban. Megmutathatom. *a gnóm fiúcska letöröl egy magányos könnycseppet arcáról, majd Sorvieth felé mutat.* - Ez a nagy, ronda elf pedig ellopta ezeket a kirakatból, mert biztos megtetszettek neki.
*A fiú ezzel előhúzza a két csizmát. Sorvieth dühösen közbeszólna, de a gnóm nem hagyja, mérgesen magához szorítja a két lábbelit.*
- Apukám dühös lesz!
*Sorvieth nem tudja eldönteni, ez most fenyegetés vagy csak ténymegállapítás volt-e, de nem is nagyon érdekli. Megragadja a gnóm kabátját és felrántja a levegőbe, amivel elnyeri a fiú nemtetszését. A gnóm sírva, prüszkölve elkezdi rugdosni Sorviethet a levegőben, de az elf nem vesz róla tudomást.*
- Kis hazug tolvaj gnóm.
- Nem vagyok hazug! Te vagy a tolvaj! Apukám csinálta a csizmát, te elloptad! Elloptad a kirakatból!
125. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-10 21:15:32
Üzenet elküldve: 2020-03-10 21:15:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Sorvieth Girra//
*Érdeklődve figyel a gnómfi szavaira, majd ahogy az említett elf is feltűnik a színen már kiegyenesedve méri végig a férfit. Helyes mi tagadás, de semmi olyan különlegességet nem vél felfedezni rajta, ami miatt feltételezné, hogy valóban egy tolvajjal áll szemben. Viszont a kis gnóm elég riadtnak és őszintének tűnik, így az ő szavában nehéz kételkednie. Viszont, ahogy az elf felsebzett lábait megpillantja azért már gyanakvóan vonja fel a szemöldökeit.*
~Már megint mibe sikerült keverednem?~
*Sóhajt fel magában, majd kiegyenesedve ismét a gnómhoz fordul.*
- Először is egy kicsit halkabban, ha kérhetem.
*Nyöszörgi, ahogy meg is dörzsöli a halántékát. Kérése inkább a gnóm felé irányul. Egyszeriben idegesíti a sipítozás, másrészről pedig határozottan kezdi zavarni, hogy egyre több kíváncsiskodó szempár irányul feléjük.
A férfi kérdésére csak egyszerűen vállat von.*
- Egyikőtöket sem ismerem, messziről jött idegen, pedig azt mond, amit akar.
*Sóhajtja, majd egy harcedzett döntőbíró is megirigyelné azt a komoly tekintetet, amivel újfent a bűntettet próbálja felderíteni.*
- Viszont valóban érdekes, hogy egy állítólag lopott holmi miatt bárki is mezítelen lábbal rohanna végig az utcán.
*Húzza össze kissé rosszallóan a szemeit, ahogy leguggol a gnómhoz. Jégszín szemeit a ficsúréba fúrja, ahogy próbálja kiolvasni, hogy valóban ő e a hantás.*
- Szóval kié is a csizma? Mert, ha ennek a férfinak van igaza nagyobb bajba kerülhetsz, ha az őrség kap el. Én ilyen helyzetben, ha tudom, hogy saras vagyok addig próbálnám meg helyrehozni a dolgokat, amíg még jól kijöhetek belőle.
*Most kissé megváltozik a hangszíne. Nyugodttá és kedvessé válik, ahogy a tekintete is. Ha valóban a gnóm a bűnös, akkor még van egy esélye színt vallani, de ha továbbra is kitart a története mellett, akkor bizony az elfet kell tovább faggatnia.*
*Érdeklődve figyel a gnómfi szavaira, majd ahogy az említett elf is feltűnik a színen már kiegyenesedve méri végig a férfit. Helyes mi tagadás, de semmi olyan különlegességet nem vél felfedezni rajta, ami miatt feltételezné, hogy valóban egy tolvajjal áll szemben. Viszont a kis gnóm elég riadtnak és őszintének tűnik, így az ő szavában nehéz kételkednie. Viszont, ahogy az elf felsebzett lábait megpillantja azért már gyanakvóan vonja fel a szemöldökeit.*
~Már megint mibe sikerült keverednem?~
*Sóhajt fel magában, majd kiegyenesedve ismét a gnómhoz fordul.*
- Először is egy kicsit halkabban, ha kérhetem.
*Nyöszörgi, ahogy meg is dörzsöli a halántékát. Kérése inkább a gnóm felé irányul. Egyszeriben idegesíti a sipítozás, másrészről pedig határozottan kezdi zavarni, hogy egyre több kíváncsiskodó szempár irányul feléjük.
A férfi kérdésére csak egyszerűen vállat von.*
- Egyikőtöket sem ismerem, messziről jött idegen, pedig azt mond, amit akar.
*Sóhajtja, majd egy harcedzett döntőbíró is megirigyelné azt a komoly tekintetet, amivel újfent a bűntettet próbálja felderíteni.*
- Viszont valóban érdekes, hogy egy állítólag lopott holmi miatt bárki is mezítelen lábbal rohanna végig az utcán.
*Húzza össze kissé rosszallóan a szemeit, ahogy leguggol a gnómhoz. Jégszín szemeit a ficsúréba fúrja, ahogy próbálja kiolvasni, hogy valóban ő e a hantás.*
- Szóval kié is a csizma? Mert, ha ennek a férfinak van igaza nagyobb bajba kerülhetsz, ha az őrség kap el. Én ilyen helyzetben, ha tudom, hogy saras vagyok addig próbálnám meg helyrehozni a dolgokat, amíg még jól kijöhetek belőle.
*Most kissé megváltozik a hangszíne. Nyugodttá és kedvessé válik, ahogy a tekintete is. Ha valóban a gnóm a bűnös, akkor még van egy esélye színt vallani, de ha továbbra is kitart a története mellett, akkor bizony az elfet kell tovább faggatnia.*
124. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-10 20:38:30
Üzenet elküldve: 2020-03-10 20:38:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Lylina Tasyer//
*A gnóm fiú ijedten összébb húzza magát. Az utca piszkától koszos arcán valódi rémület nyugszik, legalábbis hitelesnek tűnik. Megköszörüli torkát.*
- Az az elf aki erre fut...lopta a csizmáját, mégpedig az én apám műhelyéből. *lihegi, levegő után kapkodva minden egyes, szavak közötti szünetben.* - Most meg visszaszereztem tőle, erre meg akar ütni.
*Sorvieth eddigre verekedi át magát a tömegen. Megáll a gnóm előtt néhány lépéssel, majd lecövekel. Talpait néhány helyen elvágta az utca törmelékén, valamint a több hetes vándorút miatt is fájnak lábai, de nem emiatt tétovázik. A fél-elf , aki minden jel szerint a gnómmal társalgott, jelentősen elüt a környezete komor, fekete durvaságától, mint egy kecses hattyú aki egy mészárlás helyszínén álldogál, holttestek között. Sorvieth egy pillanatra odaadja magát a látványnak, majd megrázza magát és a gnóm felé fordul.*
- Mire készülsz, kölyök?! Add vissza a csizmákat!
- NEM! Ezek az apám csizmái, te tolvaj! Tolvaj! *Kezd el ordibálni a gnóm, jó érzékkel magukra vonva a közelben levő városlakók és járókelők figyelmét. Néhány ember fel is kapja a fejét a kiabálásra, kérdő pillantásokat vetnek a furcsa jelenet felé.
Sorvieth idegesen felcsattan*
- Milyen gnóm csinál cipőket elfeknek? Ugye te nem hiszel ennek a kölyöknek? *fordul Lylina felé.*
*A gnóm fiú ijedten összébb húzza magát. Az utca piszkától koszos arcán valódi rémület nyugszik, legalábbis hitelesnek tűnik. Megköszörüli torkát.*
- Az az elf aki erre fut...lopta a csizmáját, mégpedig az én apám műhelyéből. *lihegi, levegő után kapkodva minden egyes, szavak közötti szünetben.* - Most meg visszaszereztem tőle, erre meg akar ütni.
*Sorvieth eddigre verekedi át magát a tömegen. Megáll a gnóm előtt néhány lépéssel, majd lecövekel. Talpait néhány helyen elvágta az utca törmelékén, valamint a több hetes vándorút miatt is fájnak lábai, de nem emiatt tétovázik. A fél-elf , aki minden jel szerint a gnómmal társalgott, jelentősen elüt a környezete komor, fekete durvaságától, mint egy kecses hattyú aki egy mészárlás helyszínén álldogál, holttestek között. Sorvieth egy pillanatra odaadja magát a látványnak, majd megrázza magát és a gnóm felé fordul.*
- Mire készülsz, kölyök?! Add vissza a csizmákat!
- NEM! Ezek az apám csizmái, te tolvaj! Tolvaj! *Kezd el ordibálni a gnóm, jó érzékkel magukra vonva a közelben levő városlakók és járókelők figyelmét. Néhány ember fel is kapja a fejét a kiabálásra, kérdő pillantásokat vetnek a furcsa jelenet felé.
Sorvieth idegesen felcsattan*
- Milyen gnóm csinál cipőket elfeknek? Ugye te nem hiszel ennek a kölyöknek? *fordul Lylina felé.*
123. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-10 20:38:29
Üzenet elküldve: 2020-03-10 20:38:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Trictolla és Svir//
//A házban//
*Elhatározásához híven a szobájába megy, hogy ott levegye kardot és a brigantint, majd a zekét, a nadrágot és a csizmáit is. Mindösszesen csak a gatya marad rajta, méghozzá egy többé-kevésbé tiszta darab. Ennél tovább már nem vetkőzik, hanem egy jóleső sóhajtás kíséretében az ágyra veti magát. Hamari és megfontolatlan döntése miatt aztán ott nehézségekbe ütközik a takaró alá bújásnál, elvégre nehéz a dunyha alá mászni olyankor, amikor már van rajta valaki. Élelmes vándor lévén azért megoldja a műveletet és már a takaró alatt várja Trictollát. Amíg vár, addig gondolkozik a napról és a nőről, fontolgatja, hogy mit lehet és mit nem.
Fejét a párnán nyugtatva figyeli, ahogy Trictolla is megérkezik. Tekintetével lopva követi a nőt. Érez némi tanácstalanságot a levegőben. Végül feljebb tornássza magát az ágyon, hogy a vállát megtámaszthassa a fában. Baljával a takaró széléért nyúl, hogy hívogatóan felemelje azt Trictollának.*
– Na gyere, még megfázol ott kint. Én meg majd elalszom. *mondja a nőnek. Amíg beszél Svir nem éppen úgy néz ki, mint aki nagy ágytornára készül lefekvés előtt, inkább csak valóban aludna már. Hosszú volt ez a nap.*
//A házban//
*Elhatározásához híven a szobájába megy, hogy ott levegye kardot és a brigantint, majd a zekét, a nadrágot és a csizmáit is. Mindösszesen csak a gatya marad rajta, méghozzá egy többé-kevésbé tiszta darab. Ennél tovább már nem vetkőzik, hanem egy jóleső sóhajtás kíséretében az ágyra veti magát. Hamari és megfontolatlan döntése miatt aztán ott nehézségekbe ütközik a takaró alá bújásnál, elvégre nehéz a dunyha alá mászni olyankor, amikor már van rajta valaki. Élelmes vándor lévén azért megoldja a műveletet és már a takaró alatt várja Trictollát. Amíg vár, addig gondolkozik a napról és a nőről, fontolgatja, hogy mit lehet és mit nem.
Fejét a párnán nyugtatva figyeli, ahogy Trictolla is megérkezik. Tekintetével lopva követi a nőt. Érez némi tanácstalanságot a levegőben. Végül feljebb tornássza magát az ágyon, hogy a vállát megtámaszthassa a fában. Baljával a takaró széléért nyúl, hogy hívogatóan felemelje azt Trictollának.*
– Na gyere, még megfázol ott kint. Én meg majd elalszom. *mondja a nőnek. Amíg beszél Svir nem éppen úgy néz ki, mint aki nagy ágytornára készül lefekvés előtt, inkább csak valóban aludna már. Hosszú volt ez a nap.*
122. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-10 08:12:19
Üzenet elküldve: 2020-03-10 08:12:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Sorvieth Girra//
*Kényelmes tempóban halad a belváros felé. Még egyelőre nem tudja mi legyen az első megálló. Talán a fogadó. Lehet, hogy nem ártana pár finom falat, meg valami itóka, hogy az út porát leöblítse.
Ez a rész csendes, alig hallani pár halk mormogást a környéken. Persze ez sem tart sokáig. Lépteit hamar megfékezi, mikor egyre közeledő visibálás üti meg fülét. A szemöldökei fel is szaladnak magasabban a homlokára, majd a kiáltozás irányába tekint.*
- Mi a fra...
*Reked is benne a folytatás, ahogy egy gnómfi ütközik belé. Pár pillanatnyi néma csend és bárgyú pislogás után tér csak magához a meglepettségből. Mintha valami elf miatt visongott volna, de ahogy körbenéz a járókelők között egyelőre semmi vérmes fazont nem lát. Így leguggolva pislog a gnómra.*
- Hát beléd meg mi ütött? Ki akar megverni?
*Billenti félre a fejét kíváncsi tekintetével kísérve, ahogy végigméri a ficsúrt. Egy pillanatra megakad a tekintete valamin, aminek apró kis darabkája kikukucsál a ficsúr kabátja alól. De nem tudja felmérni mi is lehet az pontosan. De lehet, hogy ez az ok, hogy a gnóm menekülésre kényszerül.*
- Ok nélkül kétlem, hogy bárki is ilyenre vetemedne, nem?
*Mosolyodik el hamiskásan, hátha elszólja magát a fiú, mi is az oka annak, hogy ilyen jajveszékelve, ennyire sietősen szeli át az utcákat.*
- Ha elmondod mi történt biztos jobban a segítségedre tudok lenni.
*Kényelmes tempóban halad a belváros felé. Még egyelőre nem tudja mi legyen az első megálló. Talán a fogadó. Lehet, hogy nem ártana pár finom falat, meg valami itóka, hogy az út porát leöblítse.
Ez a rész csendes, alig hallani pár halk mormogást a környéken. Persze ez sem tart sokáig. Lépteit hamar megfékezi, mikor egyre közeledő visibálás üti meg fülét. A szemöldökei fel is szaladnak magasabban a homlokára, majd a kiáltozás irányába tekint.*
- Mi a fra...
*Reked is benne a folytatás, ahogy egy gnómfi ütközik belé. Pár pillanatnyi néma csend és bárgyú pislogás után tér csak magához a meglepettségből. Mintha valami elf miatt visongott volna, de ahogy körbenéz a járókelők között egyelőre semmi vérmes fazont nem lát. Így leguggolva pislog a gnómra.*
- Hát beléd meg mi ütött? Ki akar megverni?
*Billenti félre a fejét kíváncsi tekintetével kísérve, ahogy végigméri a ficsúrt. Egy pillanatra megakad a tekintete valamin, aminek apró kis darabkája kikukucsál a ficsúr kabátja alól. De nem tudja felmérni mi is lehet az pontosan. De lehet, hogy ez az ok, hogy a gnóm menekülésre kényszerül.*
- Ok nélkül kétlem, hogy bárki is ilyenre vetemedne, nem?
*Mosolyodik el hamiskásan, hátha elszólja magát a fiú, mi is az oka annak, hogy ilyen jajveszékelve, ennyire sietősen szeli át az utcákat.*
- Ha elmondod mi történt biztos jobban a segítségedre tudok lenni.
121. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-09 21:50:38
Üzenet elküldve: 2020-03-09 21:50:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Lylina Tasyer//
- Az a Meredély, jó uram. *válaszol a fiú Sorvieth kérdésére. *Ha van egy kis pénze, mesélek róla szívesen.
- Az istenekre fiú, te mindenben az üzletet látod, mi? Repülj el innen, nem fizetek én semmit.
*A gnóm fiú morcosan tesz egy lépést hátra. Tekintetében baljós, illetve enyhén komikus árnyak keveregnek, Sorvieth érezhetően nem vált a gnóm kedvenc vásárlójává. Az elf nem zavartatja magát, leveszi mindkét csizmáját a hosszú úttól megfájdult lábairól, és elkezdi masszírozni talpait. Alig van Arthenior területén egy fél napja, de már most megfordul fejében, hogy hiba volt ide jönni. Mi volt a baj az erdővel, a tisztásokkal és hegyvidékekkel? Elvégre...Sorvieth megrázkódott. Gyorsan elhessegeti magától a negatív gondolatokat, így nem lehet szerencsét próbálni.*
- Tessék, itt az almája!
*A gnóm fiú ezzel a felkiáltással nekivágja a kezében tartott almát az elf fejének, majd macskaszerű mozgással és gyorsasággal felkapja Sorvieth csizmáit és futásnak ered. Az elf elhajolt a gyümölcs elől, de annyira meglepte a hirtelen támadás hogy néhány pillanatig mozdulni sem tud. Mire felugrik és kilő a gnóm irányába, a fiú már vagy három házzal arrébb jár, jelentős előnyre tett szert. Látszik, tapasztalt kölyökről van szó.
A gnóm beugrik egy mellékutcába, jól ismeri a Romváros kanyargós útvesztőit. Szerencsétlenségére Sorvieth viszont tudja követni nyomait, látja a saras útban hagyott lábnyomokat és a letaposott füvet, ami világító csíkként mutatja neki merre találhatja a tolvajt.
Nagyjából egy perc múlva a gnóm, kezeiben Sorvieth csizmáival, kiér egy nyitottabb, lepusztult utcácskára, ahol már látni néhány embert, törpét, elfet és másokat, ahogy mindennapjaikat egyengetik és sietnek a maguk dolgára. A fiú buggyos kabátja redői alá próbálja rejteni a csizmákat, majd elkezd hangosan ordibálni*
- Segítsenek, megőrült az elf! Meg akar verni! Őrült!
*Sorvieth ekkora ér ki az utcára. A gnóm az elf látványára beveti magát a tömegbe, ahol beleütközik egy elbűvölő, hófehér fél-elfbe. Rémült, csillogó szemekkel pillant fel Lylinára.*
- Segítsen kérem!
- Az a Meredély, jó uram. *válaszol a fiú Sorvieth kérdésére. *Ha van egy kis pénze, mesélek róla szívesen.
- Az istenekre fiú, te mindenben az üzletet látod, mi? Repülj el innen, nem fizetek én semmit.
*A gnóm fiú morcosan tesz egy lépést hátra. Tekintetében baljós, illetve enyhén komikus árnyak keveregnek, Sorvieth érezhetően nem vált a gnóm kedvenc vásárlójává. Az elf nem zavartatja magát, leveszi mindkét csizmáját a hosszú úttól megfájdult lábairól, és elkezdi masszírozni talpait. Alig van Arthenior területén egy fél napja, de már most megfordul fejében, hogy hiba volt ide jönni. Mi volt a baj az erdővel, a tisztásokkal és hegyvidékekkel? Elvégre...Sorvieth megrázkódott. Gyorsan elhessegeti magától a negatív gondolatokat, így nem lehet szerencsét próbálni.*
- Tessék, itt az almája!
*A gnóm fiú ezzel a felkiáltással nekivágja a kezében tartott almát az elf fejének, majd macskaszerű mozgással és gyorsasággal felkapja Sorvieth csizmáit és futásnak ered. Az elf elhajolt a gyümölcs elől, de annyira meglepte a hirtelen támadás hogy néhány pillanatig mozdulni sem tud. Mire felugrik és kilő a gnóm irányába, a fiú már vagy három házzal arrébb jár, jelentős előnyre tett szert. Látszik, tapasztalt kölyökről van szó.
A gnóm beugrik egy mellékutcába, jól ismeri a Romváros kanyargós útvesztőit. Szerencsétlenségére Sorvieth viszont tudja követni nyomait, látja a saras útban hagyott lábnyomokat és a letaposott füvet, ami világító csíkként mutatja neki merre találhatja a tolvajt.
Nagyjából egy perc múlva a gnóm, kezeiben Sorvieth csizmáival, kiér egy nyitottabb, lepusztult utcácskára, ahol már látni néhány embert, törpét, elfet és másokat, ahogy mindennapjaikat egyengetik és sietnek a maguk dolgára. A fiú buggyos kabátja redői alá próbálja rejteni a csizmákat, majd elkezd hangosan ordibálni*
- Segítsenek, megőrült az elf! Meg akar verni! Őrült!
*Sorvieth ekkora ér ki az utcára. A gnóm az elf látványára beveti magát a tömegbe, ahol beleütközik egy elbűvölő, hófehér fél-elfbe. Rémült, csillogó szemekkel pillant fel Lylinára.*
- Segítsen kérem!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1889-1908