Arthenior - Romváros és Meredély
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 87 (1721. - 1740. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1740. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-03-24 09:40:48
Üzenet elküldve: 2022-03-24 09:40:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Romvárosi éjszaka//
*Miután tisztázták, hogy milyen veszélyes lehet egy idegen varázsitala, rögtön Fez saját flaskája kerül terítékre. Viszont a férfi nem ússza meg a tartalmat illető kérdést. Isa szavait már nem tudja megállni egy kisebb röhögés nélkül, de azért megadja a választ.*
- Biztos lehetsz benne, hogy ez egy bódító csodaital! Ha ragaszkodsz hozzá tarthatok előkóstolást! *De csak viccel, mert most nem akar beleinni a fertőtlenítésre szánt alkoholba. Ezeknek a flaskáknak mindig olyan a súlyuk, hogy csak félig-meddig tudhatja az ember, hogy éppen mennyi van bennük. Ezért aztán nem is nagyon akar pazarolni. A véres térd látványa nem hökkenti meg nagyon, de azért nem akarja sokáig váratni a lányt a fertőtlenítéssel.*
- Na lássuk azt a csúnya sebet. *Fez balkezén kesztyű van, ebben tartja az üveget, a jobbját viszont semmi sem fedi. Isavyre ruháját nem akarja tovább tépni, így csak óvatos mozdulatokkal emeli arrébb ott, ahol szükséges. Az alkohol elég erős, így biztosan maró hatású lesz a sebeken, de ez egy olyan szükséges rossz, amit Isa már biztosan tapasztalt korábban is. Az ispotályban és a vajákosoknál sokkal rosszabb kencékkel is dolgoznak.*
- Nem bánom, ha rám ugrasz, de legközelebb ne ilyen véresen! *Mondja válaszként Isa korábbi szavaira. Őt nem annyira rázza meg a lány térdének kinézete, most már legalább le lesz fertőtlenítve, nagyobb zúzódást és törést pedig nem tapasztal, így csekély anatómiai ismeretei szerint minden rendben lesz pár napon belül.*
- Na, úgy látom nemsokára újra szaladgálhatsz a tetőn. *Állapítja meg olyan hangsúllyal, mint egy főorvos. Igazából ezt sem bírja ki nevetés nélkül, mert pár órával ezelőtt még nem gondolta volna, hogy efféle kalandokba fog keveredni. Azért Fez egy rutinos napja inkább zsiványkodásból, szerencsejátékból és kocsmázásból szokott állni.*
- Az előbb azt mondtad a kalaposnak, hogy nagy varróművész vagy! *Idézi fel, de aztán hallatszik, hogy ezt sem gondolta igazán komolyan. Felháborodott arcot színlelve néz bele Isa szemeibe, majd hozzáteszi:*
- Pedig én már nagyon rákészültem, hogy felkeresem a varrodádat! *Ebben most tényleg semmi komolyság nem volt. Miután végeztek a fertőtlenítéssel megnézi a saját lábait is, azokon viszont csak apró sebek vannak és amúgy is a férfiaknak játszani kell a sérthetetlent manapság.*
- Micsoda szerencsénk van! Még nem használtuk el az egészet a gyógyításra! *Jegyzi meg a flaska tartalmával kapcsolatos észrevételét hangosan. Az elmúlt napok tapasztalatai alapján nem sok kedve van most kocsmába menni, de amíg van náluk szesz, addig nem is muszáj.*
- Tessék, belsőleg is gyógyít! *Átadja a „varázsfiolát” és így Isa megkóstolhatja. Ha úgy dönt, hogy él a lehetőséggel, akkor egy átlagos erősségű, enyhén fűszeres ízű (talán boróka?) szeszesital jellegzetességeit fogja tapasztalni.
Közben Fez azon gondolkodik, hogy mi lehet a mögöttük lévő romos épületben. Gyakorlatilag semmilyen hangot sem hallanak az irányából, se mozgást, se pedig beszédet. A ház statikai állapota és az épületet körbeborító gyomnövények mértékéből ítélve valószínűleg teljesen lakatlan (ahogy egyébként sok épület a Romvárosban). Ennek a háznak az egyetlen érdekessége a mérete: ugyanis az átlagos egy-két szintes romos épületekhez képest ez magasabb, három szintes. Fez azon kezd gondolkodni, hogy milyen lehet a kilátás a tetejéről.*
*Miután tisztázták, hogy milyen veszélyes lehet egy idegen varázsitala, rögtön Fez saját flaskája kerül terítékre. Viszont a férfi nem ússza meg a tartalmat illető kérdést. Isa szavait már nem tudja megállni egy kisebb röhögés nélkül, de azért megadja a választ.*
- Biztos lehetsz benne, hogy ez egy bódító csodaital! Ha ragaszkodsz hozzá tarthatok előkóstolást! *De csak viccel, mert most nem akar beleinni a fertőtlenítésre szánt alkoholba. Ezeknek a flaskáknak mindig olyan a súlyuk, hogy csak félig-meddig tudhatja az ember, hogy éppen mennyi van bennük. Ezért aztán nem is nagyon akar pazarolni. A véres térd látványa nem hökkenti meg nagyon, de azért nem akarja sokáig váratni a lányt a fertőtlenítéssel.*
- Na lássuk azt a csúnya sebet. *Fez balkezén kesztyű van, ebben tartja az üveget, a jobbját viszont semmi sem fedi. Isavyre ruháját nem akarja tovább tépni, így csak óvatos mozdulatokkal emeli arrébb ott, ahol szükséges. Az alkohol elég erős, így biztosan maró hatású lesz a sebeken, de ez egy olyan szükséges rossz, amit Isa már biztosan tapasztalt korábban is. Az ispotályban és a vajákosoknál sokkal rosszabb kencékkel is dolgoznak.*
- Nem bánom, ha rám ugrasz, de legközelebb ne ilyen véresen! *Mondja válaszként Isa korábbi szavaira. Őt nem annyira rázza meg a lány térdének kinézete, most már legalább le lesz fertőtlenítve, nagyobb zúzódást és törést pedig nem tapasztal, így csekély anatómiai ismeretei szerint minden rendben lesz pár napon belül.*
- Na, úgy látom nemsokára újra szaladgálhatsz a tetőn. *Állapítja meg olyan hangsúllyal, mint egy főorvos. Igazából ezt sem bírja ki nevetés nélkül, mert pár órával ezelőtt még nem gondolta volna, hogy efféle kalandokba fog keveredni. Azért Fez egy rutinos napja inkább zsiványkodásból, szerencsejátékból és kocsmázásból szokott állni.*
- Az előbb azt mondtad a kalaposnak, hogy nagy varróművész vagy! *Idézi fel, de aztán hallatszik, hogy ezt sem gondolta igazán komolyan. Felháborodott arcot színlelve néz bele Isa szemeibe, majd hozzáteszi:*
- Pedig én már nagyon rákészültem, hogy felkeresem a varrodádat! *Ebben most tényleg semmi komolyság nem volt. Miután végeztek a fertőtlenítéssel megnézi a saját lábait is, azokon viszont csak apró sebek vannak és amúgy is a férfiaknak játszani kell a sérthetetlent manapság.*
- Micsoda szerencsénk van! Még nem használtuk el az egészet a gyógyításra! *Jegyzi meg a flaska tartalmával kapcsolatos észrevételét hangosan. Az elmúlt napok tapasztalatai alapján nem sok kedve van most kocsmába menni, de amíg van náluk szesz, addig nem is muszáj.*
- Tessék, belsőleg is gyógyít! *Átadja a „varázsfiolát” és így Isa megkóstolhatja. Ha úgy dönt, hogy él a lehetőséggel, akkor egy átlagos erősségű, enyhén fűszeres ízű (talán boróka?) szeszesital jellegzetességeit fogja tapasztalni.
Közben Fez azon gondolkodik, hogy mi lehet a mögöttük lévő romos épületben. Gyakorlatilag semmilyen hangot sem hallanak az irányából, se mozgást, se pedig beszédet. A ház statikai állapota és az épületet körbeborító gyomnövények mértékéből ítélve valószínűleg teljesen lakatlan (ahogy egyébként sok épület a Romvárosban). Ennek a háznak az egyetlen érdekessége a mérete: ugyanis az átlagos egy-két szintes romos épületekhez képest ez magasabb, három szintes. Fez azon kezd gondolkodni, hogy milyen lehet a kilátás a tetejéről.*
1739. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-03-23 20:29:43
Üzenet elküldve: 2022-03-23 20:29:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
- Az is meglehet… *Megvonja a vállát, hisz ez valami olyasmi, amit nagy valószínűséggel már sosem fognak megtudni. Mindenesetre őt nem különösebben szórakoztatja a Fezilio által felvázolt lehetőség, bár nem is érinti mélyebben a kelleténél.*
- Először nem akartam. *Elmosolyodik, igazán maga sem tudja miért.* - De hogy a jövőben akarok-e, az csak rajtad áll. Nem szokásom mások torkának esni ok nélkül. *Nagyon okkal sem, de ezt a másiknak most nem feltétlenül kell tudnia. Tudja magáról, hogy nem tűnik túl veszélyes ellenfélnek, s ebben az esetben látszat bizony nem is csal. Ha ilyesmiket mond, talán nem gondolják teljesen védtelennek.
Ahogy előkerül a flaska, Isavyre arcán rögtön széles mosoly terül el, de nem az alkohol szeretete miatt.*
- És honnan tudjam, hogy nem éppen ebben a flaskában van az a bódító „gyógyító” ital, amit korábban említettél? Te talán hajlandó vagy inni belőle egy kortyot? Vagy a saját sebedre önteni? *Vigyorog, de azért közben leül a mutatott helyre, hisz ezúttal nem nagyon vannak valódi kétségei afelől, hogy mi is rejlik a palackban… ahogy afelől se, hogy mi lesz Fez válasza a kérdésére. Ennek a sebnek érzésre nagyon is elkél a fertőtlenítés, hiszen már a bakancsában is érzi az aláfolyó vér melegét. Térdig felhúzza szakadt szoknyáját, majd egy egyszerű mozdulattal kicsit tovább tépi használhatatlanná vált harisnyáját, hogy térde teljesen szabadon legyen. Már most látni rajta, hogy egy órán belül nagyjából a kétszeresére fog dagadni, és örülhet, ha ma este még eljut hazáig a saját lábán. Térdkalácsa alatt hosszúkás seb húzódik, amiből még most is csordogál a vér.*
- Nagyszerű… *Konstatálja kissé kedvetlenül a helyzetet, hisz most először adódik alkalma jobban szemügyre venni azt a sajgó térdet. Kicsit rosszabb, mint amire számított.*
- Nadrágfoltozásra? *Kérdez vissza, s ezúttal az ő szemöldökei emelkednek magasabbra. Újból alaposan végigméri a fölé magasodó alakot, majd lassan elmosolyodik. * - Ha azt mondod, egy jó rumra, talán megfontolom. De varrónőt nem keresek. *Előfordulhat, hogy később még átkozni fogja magát azért, hogy ilyen ajánlatot tett, de az is benne van a pakliban, hogy egy jó szövetségese tesz szert, ami nagy kincs az ő köreikben.*
- Az is meglehet… *Megvonja a vállát, hisz ez valami olyasmi, amit nagy valószínűséggel már sosem fognak megtudni. Mindenesetre őt nem különösebben szórakoztatja a Fezilio által felvázolt lehetőség, bár nem is érinti mélyebben a kelleténél.*
- Először nem akartam. *Elmosolyodik, igazán maga sem tudja miért.* - De hogy a jövőben akarok-e, az csak rajtad áll. Nem szokásom mások torkának esni ok nélkül. *Nagyon okkal sem, de ezt a másiknak most nem feltétlenül kell tudnia. Tudja magáról, hogy nem tűnik túl veszélyes ellenfélnek, s ebben az esetben látszat bizony nem is csal. Ha ilyesmiket mond, talán nem gondolják teljesen védtelennek.
Ahogy előkerül a flaska, Isavyre arcán rögtön széles mosoly terül el, de nem az alkohol szeretete miatt.*
- És honnan tudjam, hogy nem éppen ebben a flaskában van az a bódító „gyógyító” ital, amit korábban említettél? Te talán hajlandó vagy inni belőle egy kortyot? Vagy a saját sebedre önteni? *Vigyorog, de azért közben leül a mutatott helyre, hisz ezúttal nem nagyon vannak valódi kétségei afelől, hogy mi is rejlik a palackban… ahogy afelől se, hogy mi lesz Fez válasza a kérdésére. Ennek a sebnek érzésre nagyon is elkél a fertőtlenítés, hiszen már a bakancsában is érzi az aláfolyó vér melegét. Térdig felhúzza szakadt szoknyáját, majd egy egyszerű mozdulattal kicsit tovább tépi használhatatlanná vált harisnyáját, hogy térde teljesen szabadon legyen. Már most látni rajta, hogy egy órán belül nagyjából a kétszeresére fog dagadni, és örülhet, ha ma este még eljut hazáig a saját lábán. Térdkalácsa alatt hosszúkás seb húzódik, amiből még most is csordogál a vér.*
- Nagyszerű… *Konstatálja kissé kedvetlenül a helyzetet, hisz most először adódik alkalma jobban szemügyre venni azt a sajgó térdet. Kicsit rosszabb, mint amire számított.*
- Nadrágfoltozásra? *Kérdez vissza, s ezúttal az ő szemöldökei emelkednek magasabbra. Újból alaposan végigméri a fölé magasodó alakot, majd lassan elmosolyodik. * - Ha azt mondod, egy jó rumra, talán megfontolom. De varrónőt nem keresek. *Előfordulhat, hogy később még átkozni fogja magát azért, hogy ilyen ajánlatot tett, de az is benne van a pakliban, hogy egy jó szövetségese tesz szert, ami nagy kincs az ő köreikben.*
1738. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-03-23 20:25:37
Üzenet elküldve: 2022-03-23 20:25:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Nyílt //
// Thylene //
// Zárás //
- Végül is, mondhatjuk így is.
* Bólint a lány szavára, de utána vissza tér a gyanakvásra. Ki tudja, hogy honnan mászott elő a lány. A ruházata már gyanakvásra ad okot, abban sem biztos, hogy egyáltalán nem a város lakója már évek óta. Tekintete csak alkalmanként vetül rá a lányra, de inkább a sétával foglalkozik. *
- A romos területek is sok érdekességet rejtenek magában, és annak csak örülnek ha ott építesz házat, legalább valamivel javul a terület.
* Kezeit a háta mögött átkulcsolja és tovább halad az úton. ~ Talán vissza kellene mennem a fogadóba. ~ Lép tovább a romos területen már. Szavai után a lányt hamar elhagyják szavak, ~ Keres állást, de azért lelépne? Hát jó. ~ Rántja meg a vállát, majd integet az elsiető személynek. *
- Semmi gond, szia!
* A mosoly megszűnik, most már nem érzi szükségét fenn tartani.El is indul a fogadó felé, hogy megnézze társa miképp boldogul. Nem így tervezte a napját, de ha már ilyen rövid kis séta is lett csak belőle, nem bánta meg. Feltehetőleg egy új tolvajt ismert meg a városban, de ebben nem annyira biztos, hogy életét is tenné rá. *
// Thylene //
// Zárás //
- Végül is, mondhatjuk így is.
* Bólint a lány szavára, de utána vissza tér a gyanakvásra. Ki tudja, hogy honnan mászott elő a lány. A ruházata már gyanakvásra ad okot, abban sem biztos, hogy egyáltalán nem a város lakója már évek óta. Tekintete csak alkalmanként vetül rá a lányra, de inkább a sétával foglalkozik. *
- A romos területek is sok érdekességet rejtenek magában, és annak csak örülnek ha ott építesz házat, legalább valamivel javul a terület.
* Kezeit a háta mögött átkulcsolja és tovább halad az úton. ~ Talán vissza kellene mennem a fogadóba. ~ Lép tovább a romos területen már. Szavai után a lányt hamar elhagyják szavak, ~ Keres állást, de azért lelépne? Hát jó. ~ Rántja meg a vállát, majd integet az elsiető személynek. *
- Semmi gond, szia!
* A mosoly megszűnik, most már nem érzi szükségét fenn tartani.El is indul a fogadó felé, hogy megnézze társa miképp boldogul. Nem így tervezte a napját, de ha már ilyen rövid kis séta is lett csak belőle, nem bánta meg. Feltehetőleg egy új tolvajt ismert meg a városban, de ebben nem annyira biztos, hogy életét is tenné rá. *
1737. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-03-23 09:22:16
Üzenet elküldve: 2022-03-23 09:22:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Talán elsőre nem örül neki Isa, hogy elkíséri, de idővel majd megnyugszik, hiszen Fez nem fenyegeti jelenleg sem az épségét, sem pedig az ellopott erszényét. Az elköszönést elengedi a füle mellett, hiszen egyikük sem távozik. Elég gyenge próbálkozásnak tartja. Azon a gondolaton, hogy a kalapos Svir csak egy eltévedt jótét lélek lenne elmosolyodik. Valahogy nem tudja elképzelni, hogy a Romvárosban bárki is bűntelen legyen.*
- Vagy esetleg hosszú álomba is eshettél volna egy bódító kotyvaléktól, ez a kalapos meg jól „meggyógyított” volna. Lett volna belőle sok kis kalapos kölyök. *A végét elröhögi, de valósnak érezte a veszélyt. Vannak itt mindenféle rosszakarók és emberrablók is. Talán a Polgárnegyedben kevésbé rizikós egy este, de azért ott is vannak ilyen alakok.*
- Az attól függ, hogy megint rám akarsz-e ugrani. *Válaszolja az „És úgy vajon kevésbé veszélyes” kérdésre. Ebben a pillanatban viszont tényleg kicsit belehasít a térdébe a fájdalom. Miért van az, hogyha az ember egy fájdalmas dologra gondol, akkor néha újra átéli azt? Ez valami tudományos dolog lehet, amihez ő nem ért. Tényleg nem néz ki túl jól az ő nadrágja sem. Kicsit foltos, kicsit szakadt, kicsit véres. Azért sántikálni nem kezd, viszont a futás se menne most túl fényesen neki. Elgondolkodik, hogy tud-e olyan helyet, ahol szerezhetnek valami sebfertőtlenítőt és néhány új foltot a ruhájukhoz, vagy cérnát, de olyan késő van, hogy erre nem igazán van lehetőségük, vagy csak nagyon messze. Viszont van nála egy kis flaskányi tömény szesz (mint mindig).*
- Ne bánkódj az üvegcse miatt, van nálam egy sokkal hatásosabb csodaszer. *Megmutatja a flaskáját, majd mikor Isavyre előtt már olyan magasfokú bizalmat nyert, hogy a lány még a nevét is elárulja, akkor felajánlja a Fez-féle doktori kezelést.*
- Rendben, Isa. Akkor most ülj le oda én meg fertőtlenítem a sebedet, mielőtt elvinne a romvárosi üszök! *Mutat egy kerítés alapzatra, ami remek ülőalkalmatosságnak tűnik. Egyébként a kerítés mögött egy romos háromszintes ház áll, ami biztosan elhagyatott, mert néhány ablaka be van deszkázva, a többit viszont benőtte a gaz és az egész építményen jókora repedések találhatók, a teteje meg szinte mindenhol lukas.*
- Mit akarok? *Ezen a kérdésen felhúzza a szemöldökét. Nem mintha idegen nyelven tették volna föl, vagy valami óriási talány lenne, de Fez maga sem tudja jelen pillanatban. Azon kívül persze, hogy az említett fertőtlenítési műveletet végre szeretné hajtani.*
- Hát ha már úgyis olyan gazdag vagy… *Céloz itt az ő területén szerzett erszényre.* Akkor meghívhatnál egy nadrágfoltozásra. *Mindezt nem túl komoly hangon mondja. Inkább csak azt akarja tudatni, hogy nem haragszik, amiért a másik itt „dolgozott”. Gondolatai sokszor akörül forognak, hogy milyen nehéz manapság megbízható társakat és cimborákat találni bármihez. Ehhez képest az ellenségek maguktól is gyarapodnak. Ettől általában elszokott komorodni, de most a kisebb sérülés ellenére sincs rossz kedve. Talán az imént lejátszódó komikus jelenetek miatt Svir-rel, de sokkal inkább Isa lehet rá nyugtató hatással. Ami a szó szerinti egymásba botlás miatt érdekes. De Fez logikája nem számít átlagosnak, még emberi mércével mérve sem.*
*Talán elsőre nem örül neki Isa, hogy elkíséri, de idővel majd megnyugszik, hiszen Fez nem fenyegeti jelenleg sem az épségét, sem pedig az ellopott erszényét. Az elköszönést elengedi a füle mellett, hiszen egyikük sem távozik. Elég gyenge próbálkozásnak tartja. Azon a gondolaton, hogy a kalapos Svir csak egy eltévedt jótét lélek lenne elmosolyodik. Valahogy nem tudja elképzelni, hogy a Romvárosban bárki is bűntelen legyen.*
- Vagy esetleg hosszú álomba is eshettél volna egy bódító kotyvaléktól, ez a kalapos meg jól „meggyógyított” volna. Lett volna belőle sok kis kalapos kölyök. *A végét elröhögi, de valósnak érezte a veszélyt. Vannak itt mindenféle rosszakarók és emberrablók is. Talán a Polgárnegyedben kevésbé rizikós egy este, de azért ott is vannak ilyen alakok.*
- Az attól függ, hogy megint rám akarsz-e ugrani. *Válaszolja az „És úgy vajon kevésbé veszélyes” kérdésre. Ebben a pillanatban viszont tényleg kicsit belehasít a térdébe a fájdalom. Miért van az, hogyha az ember egy fájdalmas dologra gondol, akkor néha újra átéli azt? Ez valami tudományos dolog lehet, amihez ő nem ért. Tényleg nem néz ki túl jól az ő nadrágja sem. Kicsit foltos, kicsit szakadt, kicsit véres. Azért sántikálni nem kezd, viszont a futás se menne most túl fényesen neki. Elgondolkodik, hogy tud-e olyan helyet, ahol szerezhetnek valami sebfertőtlenítőt és néhány új foltot a ruhájukhoz, vagy cérnát, de olyan késő van, hogy erre nem igazán van lehetőségük, vagy csak nagyon messze. Viszont van nála egy kis flaskányi tömény szesz (mint mindig).*
- Ne bánkódj az üvegcse miatt, van nálam egy sokkal hatásosabb csodaszer. *Megmutatja a flaskáját, majd mikor Isavyre előtt már olyan magasfokú bizalmat nyert, hogy a lány még a nevét is elárulja, akkor felajánlja a Fez-féle doktori kezelést.*
- Rendben, Isa. Akkor most ülj le oda én meg fertőtlenítem a sebedet, mielőtt elvinne a romvárosi üszök! *Mutat egy kerítés alapzatra, ami remek ülőalkalmatosságnak tűnik. Egyébként a kerítés mögött egy romos háromszintes ház áll, ami biztosan elhagyatott, mert néhány ablaka be van deszkázva, a többit viszont benőtte a gaz és az egész építményen jókora repedések találhatók, a teteje meg szinte mindenhol lukas.*
- Mit akarok? *Ezen a kérdésen felhúzza a szemöldökét. Nem mintha idegen nyelven tették volna föl, vagy valami óriási talány lenne, de Fez maga sem tudja jelen pillanatban. Azon kívül persze, hogy az említett fertőtlenítési műveletet végre szeretné hajtani.*
- Hát ha már úgyis olyan gazdag vagy… *Céloz itt az ő területén szerzett erszényre.* Akkor meghívhatnál egy nadrágfoltozásra. *Mindezt nem túl komoly hangon mondja. Inkább csak azt akarja tudatni, hogy nem haragszik, amiért a másik itt „dolgozott”. Gondolatai sokszor akörül forognak, hogy milyen nehéz manapság megbízható társakat és cimborákat találni bármihez. Ehhez képest az ellenségek maguktól is gyarapodnak. Ettől általában elszokott komorodni, de most a kisebb sérülés ellenére sincs rossz kedve. Talán az imént lejátszódó komikus jelenetek miatt Svir-rel, de sokkal inkább Isa lehet rá nyugtató hatással. Ami a szó szerinti egymásba botlás miatt érdekes. De Fez logikája nem számít átlagosnak, még emberi mércével mérve sem.*
1736. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-03-22 21:05:03
Üzenet elküldve: 2022-03-22 21:05:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// A helyzet úgy kívánja //
* A rabokkal való bányászatra csak legyint, de közben ügyesen le is pattan a székről. ~ Le kell sétálni ezt a mérhetetlen sok étket! ~ érzi, ahogyan fel van puffadva a sok krumplitól. *
- Elmegyünk picit akkor sétálni? Le kell gyalogolni ezt a sok pityókát.
* Az ajtó felé indul, amint társa követni kezdi kilép az ajtón, hogy utána kis gyaloglással megmozgassa a szükségesnél több élelmet a pocakjában. ~ Most kellene néhány órát az üllő előtt töltenem! ~ Mosolyodik el és saját magának biccent, de utána egy új kérdés hangzik fel. *
- Ha a páncél szét törne, azért viszi magával a felszerelését, hogy folytathassa a harcot. De elsődlegesen nem háborúra tervezném.
* Teszi csípőre a kezét, miközben a főtéren át bandukol, egy pillanatra tekintetével végig néz a szökőkúton. *
- Ha jól hallottam, nem emberek építették ugye?
* Gondolkozik el, de utána tovább is megy az úton. Óvatosan halad, hisz bármikor egy rosszindulatú személy figyelmen kívül hagyhatja jelenlétét. *
- Egy vaslemezt ki kovácsolni nem olyan drága, könnyebb cserélhetővé tenni és nem a legkeményebb és legszilárdabb anyagokból elkészíteni őket. Minél tömörebb annál vastagabb, és annál nehezebb. Mivel nehéz, ezért a mozgásban is hátráltathatja őket.
* Állapítja meg, miközben a romos terület felé lépdel. *
- Büdösek? * Kapja fel a tekintetét. * A lovak miatt?
* Egyik szemöldöke az égig szökik, de utána csípőre tett kézzel megfordul a másik irányába. *
- Az istállóba csak lovat szoktál tartani? Nem tartasz kecskét vagy akár disznót? Gólemeket is tarthatsz ott csak. Az istálló kifejezés csak egy gyűjtőnév.
* Bólint a saját beszédére, ami nem éppen a teljes igazság, de ő megvan róla győződve. A romos épületek között nézelődve kissé elveszik, éhezők, gyerekek, tüzek és romok. Szájára teszi mind kettő kezét. *
- Te meg a hajamért aggódtál. Ez borzalmas.
* Döbben le a látottakon, de utána újra elhatározza magát. ~ Teremtek én annyi munkahelyet találmányaimmal, hogy ne kelljen itt szenvedniük! ~ Jut erre az elhatározásra, és a szerzetes felé fordul. *
- Szoktatok nekik is gyűjtést szervezni?
A hozzászólás írója (Lyarah Wrogertik) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.03.22 22:10:52
* A rabokkal való bányászatra csak legyint, de közben ügyesen le is pattan a székről. ~ Le kell sétálni ezt a mérhetetlen sok étket! ~ érzi, ahogyan fel van puffadva a sok krumplitól. *
- Elmegyünk picit akkor sétálni? Le kell gyalogolni ezt a sok pityókát.
* Az ajtó felé indul, amint társa követni kezdi kilép az ajtón, hogy utána kis gyaloglással megmozgassa a szükségesnél több élelmet a pocakjában. ~ Most kellene néhány órát az üllő előtt töltenem! ~ Mosolyodik el és saját magának biccent, de utána egy új kérdés hangzik fel. *
- Ha a páncél szét törne, azért viszi magával a felszerelését, hogy folytathassa a harcot. De elsődlegesen nem háborúra tervezném.
* Teszi csípőre a kezét, miközben a főtéren át bandukol, egy pillanatra tekintetével végig néz a szökőkúton. *
- Ha jól hallottam, nem emberek építették ugye?
* Gondolkozik el, de utána tovább is megy az úton. Óvatosan halad, hisz bármikor egy rosszindulatú személy figyelmen kívül hagyhatja jelenlétét. *
- Egy vaslemezt ki kovácsolni nem olyan drága, könnyebb cserélhetővé tenni és nem a legkeményebb és legszilárdabb anyagokból elkészíteni őket. Minél tömörebb annál vastagabb, és annál nehezebb. Mivel nehéz, ezért a mozgásban is hátráltathatja őket.
* Állapítja meg, miközben a romos terület felé lépdel. *
- Büdösek? * Kapja fel a tekintetét. * A lovak miatt?
* Egyik szemöldöke az égig szökik, de utána csípőre tett kézzel megfordul a másik irányába. *
- Az istállóba csak lovat szoktál tartani? Nem tartasz kecskét vagy akár disznót? Gólemeket is tarthatsz ott csak. Az istálló kifejezés csak egy gyűjtőnév.
* Bólint a saját beszédére, ami nem éppen a teljes igazság, de ő megvan róla győződve. A romos épületek között nézelődve kissé elveszik, éhezők, gyerekek, tüzek és romok. Szájára teszi mind kettő kezét. *
- Te meg a hajamért aggódtál. Ez borzalmas.
* Döbben le a látottakon, de utána újra elhatározza magát. ~ Teremtek én annyi munkahelyet találmányaimmal, hogy ne kelljen itt szenvedniük! ~ Jut erre az elhatározásra, és a szerzetes felé fordul. *
- Szoktatok nekik is gyűjtést szervezni?
A hozzászólás írója (Lyarah Wrogertik) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.03.22 22:10:52
1735. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-03-22 20:10:27
Üzenet elküldve: 2022-03-22 20:10:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
- Ijesztően hangzik… *Fűzi hozzá Svir feltevéséhez egy gunyoros mosoly mellett. Részletezhetné is, mit gondol erről az egész gyógyital felajánlásról, de minek is kötne bele a kalapos idegenbe? Egészen valószínű, hogy abban az üvegcsében az volt, amit tulajdonosa állított, de ez a helyzet az első pillanattól fogva megvalósíthatatlanságra volt ítélve. Jobb, ha békésen válnak el útjaik.*
- Mindent jót! És kösz a semmit! *A búcsúhoz már széles mosoly jár, bár öröm nem sok van benne. Azért egy kisebb kő leesik a szívéről, hogy a jelek szerint tényleg csak egy furcsán segítőkész alakba botlottak bele. Miután Svir nekiindul, pillantása hamar visszatér Feziliora; újból végigméri tetőtől talpig, mint aki igyekszik felvenni a fonalat.*
- Öröm volt megismeri, Fez! Az istenek áldjanak! *Válaszra nem vár, rögtön a Templom irányába indul. Szinte kizártnak tartja, hogy ilyen egyszerűen megúszhatja ezt az estét (zsebében azzal a kövér erszénnyel, amit most is szorosan markol zsebre vágott kezével), de egy próbát megér.*
- Fogadni mertem volna… *Válaszolja nem túl lelkesen, hisz innentől nagyjából semmi lehetősége a másik lerázására. Futni nem tud, sétálni is csak lassan, sántikálva, így pedig nem túl könnyű meglépni, bármilyen kedvező a terep. *
- És úgy vajon kevésbé veszélyes, vagy veszélyesebb, ha te elkísérsz? *Kérdi őszintén, miközben zöld szemei a barnákat fürkészik. A férfi nem tűnik különösebben veszélyes alaknak, de Isavyre már megtanulta, hogy senkit nem szabad alábecsülni. Egy ilyen kérdésre adott válasz pedig sok mindent elárulhat (ahogy félre is vezethet, de az már egy másik történet.)*
- Szerintem csak valami eltévedt jótét lélek… *Legyint Fez véleményére. Bár valóban akadtak fegyverek a kalaposnál, ez minden második városbéliről elmondható. * - Ha nem ugrasz rá egyből, talán nekem adta volna azt az üvegcsét. Az is meglehet, hogy kaptam volna érte néhány aranyat, ha megfelelő embernek mutatom meg… *Ábrándozik egy darabig, de hamar elengedi. A köpenyében lapuló erszény sokkal többet rejt, mint amit azért a gyógyitalért kaphatott volna.*
- Rengeteg Senki szaladgál erre… az, hogy egyet felakasztottak, nem oszt, nem szoroz. *Ő is elmosolyodik, majd pillanatnyi tanakodás után végül a saját nevén mutatkozik be.*
- A nevem Isavyre, ha erre vagy kíváncsi. Én arra lennék, hogy mit akarsz tőlem? Már mondtam, hogy sajnálom. *Megáll, igazából csak azért, mert nagyon hasogat a térde, de a Feznek szegezett kérdő pillantás mást is sugallhat.*
- Ijesztően hangzik… *Fűzi hozzá Svir feltevéséhez egy gunyoros mosoly mellett. Részletezhetné is, mit gondol erről az egész gyógyital felajánlásról, de minek is kötne bele a kalapos idegenbe? Egészen valószínű, hogy abban az üvegcsében az volt, amit tulajdonosa állított, de ez a helyzet az első pillanattól fogva megvalósíthatatlanságra volt ítélve. Jobb, ha békésen válnak el útjaik.*
- Mindent jót! És kösz a semmit! *A búcsúhoz már széles mosoly jár, bár öröm nem sok van benne. Azért egy kisebb kő leesik a szívéről, hogy a jelek szerint tényleg csak egy furcsán segítőkész alakba botlottak bele. Miután Svir nekiindul, pillantása hamar visszatér Feziliora; újból végigméri tetőtől talpig, mint aki igyekszik felvenni a fonalat.*
- Öröm volt megismeri, Fez! Az istenek áldjanak! *Válaszra nem vár, rögtön a Templom irányába indul. Szinte kizártnak tartja, hogy ilyen egyszerűen megúszhatja ezt az estét (zsebében azzal a kövér erszénnyel, amit most is szorosan markol zsebre vágott kezével), de egy próbát megér.*
- Fogadni mertem volna… *Válaszolja nem túl lelkesen, hisz innentől nagyjából semmi lehetősége a másik lerázására. Futni nem tud, sétálni is csak lassan, sántikálva, így pedig nem túl könnyű meglépni, bármilyen kedvező a terep. *
- És úgy vajon kevésbé veszélyes, vagy veszélyesebb, ha te elkísérsz? *Kérdi őszintén, miközben zöld szemei a barnákat fürkészik. A férfi nem tűnik különösebben veszélyes alaknak, de Isavyre már megtanulta, hogy senkit nem szabad alábecsülni. Egy ilyen kérdésre adott válasz pedig sok mindent elárulhat (ahogy félre is vezethet, de az már egy másik történet.)*
- Szerintem csak valami eltévedt jótét lélek… *Legyint Fez véleményére. Bár valóban akadtak fegyverek a kalaposnál, ez minden második városbéliről elmondható. * - Ha nem ugrasz rá egyből, talán nekem adta volna azt az üvegcsét. Az is meglehet, hogy kaptam volna érte néhány aranyat, ha megfelelő embernek mutatom meg… *Ábrándozik egy darabig, de hamar elengedi. A köpenyében lapuló erszény sokkal többet rejt, mint amit azért a gyógyitalért kaphatott volna.*
- Rengeteg Senki szaladgál erre… az, hogy egyet felakasztottak, nem oszt, nem szoroz. *Ő is elmosolyodik, majd pillanatnyi tanakodás után végül a saját nevén mutatkozik be.*
- A nevem Isavyre, ha erre vagy kíváncsi. Én arra lennék, hogy mit akarsz tőlem? Már mondtam, hogy sajnálom. *Megáll, igazából csak azért, mert nagyon hasogat a térde, de a Feznek szegezett kérdő pillantás mást is sugallhat.*
1734. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-03-22 10:40:25
Üzenet elküldve: 2022-03-22 10:40:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Nagyon furcsa szerzet ez a kalapos. Előbb segítséget kínál, meg varázsitalt, aztán láthatóan megsértődik, amiért Isa nem fogadja el a nedűt. Persze Fez is megsértődhetne, amiért nem kapott egy garast sem. De ilyen az utca törvénye, sosem azt kapják, ami járna. Mindenesetre most már tudja, hogy Svirt nem érdekli annyira egyikük sem. Ennek az lehet a legfőbb oka, hogy mégsem városőr vagy behajtó. Mondjuk ő most nem is tartozik senki olyannak, akire emlékezne. De néha azok a legveszélyesebb uzsorások, akiket elfelejt az ember.*
- Ez inkább fontos családi műszer! *Hazudja a tőrről, amit valójában egy karavánban utazó kereskedőtől nyúlt le, amikor az a megvadult lovával volt elfoglalva. Minden tárgynak megvan a maga története. Közben örömmel nyugtázza, hogy Svir nem jelent rájuk további fenyegetést, de azért még boldogabb lett volna, ha megdobja pár arannyal.*
- Már is mész? Most akartalak meghívni egy rumra! *Viccel. Dehogy akarta ő bármire is meghívni az ismeretlen alakot. Bár tény, hogy barátokból sosem elég, viszont ezt a titokzatos kalapos idegent valamiért nehezen tudja elképzelni tolvajokkal lazulni a Romvárosban.*
- Akkor viszlát cimbora! Ha erre laksz majd úgyis összefutunk! *Ez az elköszönés elsőre fura lehet, de mivel nem bontakozott ki semmilyen konfliktus közöttük, így meghagyja a semleges „láttam már errefelé” státuszt Svir-nek a képzeletbeli könyvében.*
- Micsoda véletlen! Én pont arra lakom. *Jelenti ki, bármelyik irányba is indulna Isa.* Azt hiszem a legjobb az lesz, ha elkísérlek. Este veszélyesek ezek az utcák. *Mondja és ha csak nem fut el előle a lány, vagy nem akar rátámadni, akkor bizony tényleg vele tart. Megvárja, amíg már kalapos mentes távolságba kerülnek és csak akkor kezd el nyíltabban beszélni Isa-val.*
- Szerintem ez egy fejvadász volt, de nem minket keresett. *Vélekedik Svir Gia hivatásáról. Igazából még mindig csak a férfi öltözete alapján mond véleményt, de a fegyvereinek száma is alátámasztja a feltevését. Közben eszébe jut, hogy ő már elárulta a nevét és azt is megmondta, hogy ez az ő területe, ám a másikról nagyon keveset tud ahhoz, hogy eltudja dönteni mi legyen vele. Talán könnyű lenne lenyúlni a lánytól az erszényt, de nem gyűjthet mindig ellenségeket (azok amúgy is képesek maguktól gyülekezni). Ha most elveszi a zsákmányt, akkor csak egy újabb haragosa lenne. A romvárosi éjszakák túléléséhez pedig elengedhetetlen, hogy az embernek legyenek barátai. Ehhez hasonló gondolatok vernek gyökeret Fez fejében, miközben megtesz egy-két lépést Isa mellett. Aztán végül rákérdez arra, ami a legjobban foglalkoztatja.*
- Szóval azt mondtad „Senki” vagy, de az nem lehet. Őt a múlthéten felakasztották a főtéren. Szerintem válassz egy jobb nevet. *Tanácsolja, miközben elmosolyodik. Megpróbálja éreztetni, hogy nem akarja kirabolni a kis tolvajt. Lehet, hogy a másik még izgul emiatt, de Fez nem akar fenyegetést sugározni. Más helyzetben már lehet, hogy lecsapott volna, de most a körülmények nem úgy alakultak, hogy erőszakoskodni kezdjen. Talán ehhez annak is köze van, hogy az utóbbi időben túl könnyen keveredett durva helyzetekbe.*
*Nagyon furcsa szerzet ez a kalapos. Előbb segítséget kínál, meg varázsitalt, aztán láthatóan megsértődik, amiért Isa nem fogadja el a nedűt. Persze Fez is megsértődhetne, amiért nem kapott egy garast sem. De ilyen az utca törvénye, sosem azt kapják, ami járna. Mindenesetre most már tudja, hogy Svirt nem érdekli annyira egyikük sem. Ennek az lehet a legfőbb oka, hogy mégsem városőr vagy behajtó. Mondjuk ő most nem is tartozik senki olyannak, akire emlékezne. De néha azok a legveszélyesebb uzsorások, akiket elfelejt az ember.*
- Ez inkább fontos családi műszer! *Hazudja a tőrről, amit valójában egy karavánban utazó kereskedőtől nyúlt le, amikor az a megvadult lovával volt elfoglalva. Minden tárgynak megvan a maga története. Közben örömmel nyugtázza, hogy Svir nem jelent rájuk további fenyegetést, de azért még boldogabb lett volna, ha megdobja pár arannyal.*
- Már is mész? Most akartalak meghívni egy rumra! *Viccel. Dehogy akarta ő bármire is meghívni az ismeretlen alakot. Bár tény, hogy barátokból sosem elég, viszont ezt a titokzatos kalapos idegent valamiért nehezen tudja elképzelni tolvajokkal lazulni a Romvárosban.*
- Akkor viszlát cimbora! Ha erre laksz majd úgyis összefutunk! *Ez az elköszönés elsőre fura lehet, de mivel nem bontakozott ki semmilyen konfliktus közöttük, így meghagyja a semleges „láttam már errefelé” státuszt Svir-nek a képzeletbeli könyvében.*
- Micsoda véletlen! Én pont arra lakom. *Jelenti ki, bármelyik irányba is indulna Isa.* Azt hiszem a legjobb az lesz, ha elkísérlek. Este veszélyesek ezek az utcák. *Mondja és ha csak nem fut el előle a lány, vagy nem akar rátámadni, akkor bizony tényleg vele tart. Megvárja, amíg már kalapos mentes távolságba kerülnek és csak akkor kezd el nyíltabban beszélni Isa-val.*
- Szerintem ez egy fejvadász volt, de nem minket keresett. *Vélekedik Svir Gia hivatásáról. Igazából még mindig csak a férfi öltözete alapján mond véleményt, de a fegyvereinek száma is alátámasztja a feltevését. Közben eszébe jut, hogy ő már elárulta a nevét és azt is megmondta, hogy ez az ő területe, ám a másikról nagyon keveset tud ahhoz, hogy eltudja dönteni mi legyen vele. Talán könnyű lenne lenyúlni a lánytól az erszényt, de nem gyűjthet mindig ellenségeket (azok amúgy is képesek maguktól gyülekezni). Ha most elveszi a zsákmányt, akkor csak egy újabb haragosa lenne. A romvárosi éjszakák túléléséhez pedig elengedhetetlen, hogy az embernek legyenek barátai. Ehhez hasonló gondolatok vernek gyökeret Fez fejében, miközben megtesz egy-két lépést Isa mellett. Aztán végül rákérdez arra, ami a legjobban foglalkoztatja.*
- Szóval azt mondtad „Senki” vagy, de az nem lehet. Őt a múlthéten felakasztották a főtéren. Szerintem válassz egy jobb nevet. *Tanácsolja, miközben elmosolyodik. Megpróbálja éreztetni, hogy nem akarja kirabolni a kis tolvajt. Lehet, hogy a másik még izgul emiatt, de Fez nem akar fenyegetést sugározni. Más helyzetben már lehet, hogy lecsapott volna, de most a körülmények nem úgy alakultak, hogy erőszakoskodni kezdjen. Talán ehhez annak is köze van, hogy az utóbbi időben túl könnyen keveredett durva helyzetekbe.*
1733. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-03-21 21:52:53
Üzenet elküldve: 2022-03-21 21:52:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Mulatságosnak tartja ahogy Fezilio elbüszkélkedik a nagy leleplezéssel. Mivel a vidám szív is kiváló orvosság, ezért a humor is segítheti majd Isavyre felépülését, ha már a gyógyitalt elutasította a társaság. Annyi baj legyen, több marad belőle neki. Több, annyi, hogy alig tud már mit csinálni vele! A nő okfejtése is logikusnak tetszik Svir számára, lassan már csak dacból tartózkodhat a zöld ital elfogyasztásától. Ha makacskodni kell, akkor viszont nagyon kitartó, így most már hiába kuncsorognak majd akár csak egy nyalásért is. Néhány lépés után szünetet tart a sétában, hogy rendes zárszót mondhasson.*
– Ki tudja. Ha egészségesen fogyasztom, talán rajtam nő ki az a bőr, amit rólad lehorzsolt a föld. *Megvonja a vállát. Szavait inkább tréfának szánja, valójában kétli, hogy ez is az ital hatásai közé tartozna.*
~De valóban, ki tudja? Bizonyos helyekre koncentrálva a növesztést hatalmas lenne a kereslet… ~
*Hirtelen el sem tudja dönteni, hogy a hölgyek vagy az urak kapkodnának jobban a növesztőért. Feziliotól viszont még elköszön mielőtt hosszabb ideig is tanakodna az ügyön.*
– Felőlem aztán legyen nálad fegyver. De csak ügyelj, hogy önvédelmi maradjon. A közveszélyes szerszámokból és a gazdáikból nem kérek. *A szokottnál komolyabb hangot üt meg, mivel fontosnak tartja tisztázni ezt az alapszabályt.*
– Na, hölgyem, uram, minden jót nektek! *Biccent mindkettőnek, aztán elindul, hogy most már valóban továbbálljon.*
*Mulatságosnak tartja ahogy Fezilio elbüszkélkedik a nagy leleplezéssel. Mivel a vidám szív is kiváló orvosság, ezért a humor is segítheti majd Isavyre felépülését, ha már a gyógyitalt elutasította a társaság. Annyi baj legyen, több marad belőle neki. Több, annyi, hogy alig tud már mit csinálni vele! A nő okfejtése is logikusnak tetszik Svir számára, lassan már csak dacból tartózkodhat a zöld ital elfogyasztásától. Ha makacskodni kell, akkor viszont nagyon kitartó, így most már hiába kuncsorognak majd akár csak egy nyalásért is. Néhány lépés után szünetet tart a sétában, hogy rendes zárszót mondhasson.*
– Ki tudja. Ha egészségesen fogyasztom, talán rajtam nő ki az a bőr, amit rólad lehorzsolt a föld. *Megvonja a vállát. Szavait inkább tréfának szánja, valójában kétli, hogy ez is az ital hatásai közé tartozna.*
~De valóban, ki tudja? Bizonyos helyekre koncentrálva a növesztést hatalmas lenne a kereslet… ~
*Hirtelen el sem tudja dönteni, hogy a hölgyek vagy az urak kapkodnának jobban a növesztőért. Feziliotól viszont még elköszön mielőtt hosszabb ideig is tanakodna az ügyön.*
– Felőlem aztán legyen nálad fegyver. De csak ügyelj, hogy önvédelmi maradjon. A közveszélyes szerszámokból és a gazdáikból nem kérek. *A szokottnál komolyabb hangot üt meg, mivel fontosnak tartja tisztázni ezt az alapszabályt.*
– Na, hölgyem, uram, minden jót nektek! *Biccent mindkettőnek, aztán elindul, hogy most már valóban továbbálljon.*
1732. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-03-20 10:48:45
Üzenet elküldve: 2022-03-20 10:48:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
- Valami ilyesmi történt. De volt már rosszabb is. *Bólint lassan, miközben le sem veszi a szemét arról az üvegcséről. Tulajdonképp egész szívesen megkaparintaná, attól függetlenül, hogy nem biztos a tartalmát illetően. Az öreg Zalth biztosan egyből tudná, mi ez a lötty, és még az is meglehet, hogy adna érte néhány aranyat… vagy akár többet is. Megfordul a fejében, hogy most kellene lecsapnia rá, s elrohanni, amilyen gyorsan csak tud, de sajnos két sebből is vérzik az ötlet. Ilyen térddel aligha tudna rendesen futni, az üvegcse pedig törékeny holmi, ami könnyedén megsérülhet egy ilyen művelet során. Végül arra jut, hogy nem éri meg a kockázatot.*
- Elég volna csak belekóstolni… nem kell rögtön kihörpinteni a felét! Ártani nem árthat, nem? *Elmosolyodik, de ahogy a kalapos elteszi az üvegcsét, az a mosoly hamar tovatűnik. Persze azért nem keseredik el nagyon, hisz a mai vacsorájára valót már ott tudja köpönyege zsebében. Nem azon a kitudja miből kotyvasztott löttyön múlik, hogy éhesen kell-e nyugovóra térnie. Ennek megfelelően inkább kerüli is a konfliktust, Svir következő szavaira egyszerűen megvonja a vállát.*
- Az csak egy kis félreértés volt, semmi több. *Vet egy pillantást Fezre szeme sarkából, mintha csak meg akarna győződni róla, hogy tényleg így van. Szavai erre utalnak, de mi van, ha csak arra játszik, hogy a „jótevő idegen” végre védtelen prédaként hagyja őt ott neki? Az erszényre irányuló kérdés után nem lenne meglepve, ha valami hasonló lenne a helyzet. Talán neki is ideje lenne tovább indulnia, hogy zsákmányát végre biztonságba helyezhesse.*
- Közel már az este, én is hazaindulok. *Jelenti ki, hogy még Svir is biztosan hallja. Lehet, hogy valami álruhába bújt városőr, vagy a törvény egyéb szolgája, akikkel jobb elővigyázatos lenni. Ha nem muszáj, nem akar gyanút kelteni.*
- Valami ilyesmi történt. De volt már rosszabb is. *Bólint lassan, miközben le sem veszi a szemét arról az üvegcséről. Tulajdonképp egész szívesen megkaparintaná, attól függetlenül, hogy nem biztos a tartalmát illetően. Az öreg Zalth biztosan egyből tudná, mi ez a lötty, és még az is meglehet, hogy adna érte néhány aranyat… vagy akár többet is. Megfordul a fejében, hogy most kellene lecsapnia rá, s elrohanni, amilyen gyorsan csak tud, de sajnos két sebből is vérzik az ötlet. Ilyen térddel aligha tudna rendesen futni, az üvegcse pedig törékeny holmi, ami könnyedén megsérülhet egy ilyen művelet során. Végül arra jut, hogy nem éri meg a kockázatot.*
- Elég volna csak belekóstolni… nem kell rögtön kihörpinteni a felét! Ártani nem árthat, nem? *Elmosolyodik, de ahogy a kalapos elteszi az üvegcsét, az a mosoly hamar tovatűnik. Persze azért nem keseredik el nagyon, hisz a mai vacsorájára valót már ott tudja köpönyege zsebében. Nem azon a kitudja miből kotyvasztott löttyön múlik, hogy éhesen kell-e nyugovóra térnie. Ennek megfelelően inkább kerüli is a konfliktust, Svir következő szavaira egyszerűen megvonja a vállát.*
- Az csak egy kis félreértés volt, semmi több. *Vet egy pillantást Fezre szeme sarkából, mintha csak meg akarna győződni róla, hogy tényleg így van. Szavai erre utalnak, de mi van, ha csak arra játszik, hogy a „jótevő idegen” végre védtelen prédaként hagyja őt ott neki? Az erszényre irányuló kérdés után nem lenne meglepve, ha valami hasonló lenne a helyzet. Talán neki is ideje lenne tovább indulnia, hogy zsákmányát végre biztonságba helyezhesse.*
- Közel már az este, én is hazaindulok. *Jelenti ki, hogy még Svir is biztosan hallja. Lehet, hogy valami álruhába bújt városőr, vagy a törvény egyéb szolgája, akikkel jobb elővigyázatos lenni. Ha nem muszáj, nem akar gyanút kelteni.*
1731. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-03-19 21:15:07
Üzenet elküldve: 2022-03-19 21:15:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Némi elégedettséggel figyeli a történéseket. Isa végül nem fogadja csak úgy el a kalapos Svir által kínált ismeretlen és valószínűleg veszélyes folyadékot. Fez egyszer hallott ám olyat is a Döglött Borzoi-ban, hogy valaki megivott egy ismeretlen bájitalt és menten kihullott az összes haja, de cserébe nőtt még két szemöldöke és egy új orrlyuka. Nem jó csak úgy tudatlanul belekortyolni egy varázsitalba. Svir Gia nincs adakozó kedvében, így Fez nem kap tőle egyetlen aranyat sem. Ettől ugyan nem romlik el a kedve, de magában megjegyzi, hogy ez a Svir bizony egy smucig alak. Ahogy gondolta, ez a kalapos bizony nem hajlandó megkóstolni a saját kotyvalékát.*
- Na egyből tudtam, hogy nem akarsz inni belőle. *Mosolyodik el, akárcsak egy róka. De nem is folytatná tovább a kötekedést, hiszen Svir már éppen elrakja az üvegcsét, amikor elhangzik az a bizonyos „Folytassátok csak, ahol abbahagytátok azzal a tőrrel” mondat. Ez nagyon nem tetszik Feznek, nem arról van szó, hogy a másik ne láthatta volna az esés utáni jelenetet, viszont aki ilyeneket szóvátesz a Romvárosban, az nem tudja, hogy hol a helye. Fez most nyíltan megmutatja a tőrét a Svir Gia-nak, de a tokból nem veszi ki.*
- Hé! Mi bajod van velem te kalapos? Ez egy szabad város, mindenkinél lehet önvédelmi fegyver. *Kissé még felháborodott hangot is színlel ehhez a mondathoz.*
- Honnan tudhattam volna, hogy egy ilyen csinos kislány ugrik rám? Veszélyes környék ez, tele részeges haramiával! *Ezt valamiféle védőbeszédnek szánja, de azért tényleg nem akarta, hogy azt gondolják róla, hogy Isa-t akarta megkéselni. Lehet, hogy nagy gazfickó, de nála is van egy határ. Sértődött arccal néz Svir Gia irányába, de Isavyre Eld'rise felől is némi egyetértésre számít. Persze a nála lévő erszény továbbra is érdekli, de azért vért nem ontana miatta, végül is azt sem tudja mekkora vagyon lehet.*
*Némi elégedettséggel figyeli a történéseket. Isa végül nem fogadja csak úgy el a kalapos Svir által kínált ismeretlen és valószínűleg veszélyes folyadékot. Fez egyszer hallott ám olyat is a Döglött Borzoi-ban, hogy valaki megivott egy ismeretlen bájitalt és menten kihullott az összes haja, de cserébe nőtt még két szemöldöke és egy új orrlyuka. Nem jó csak úgy tudatlanul belekortyolni egy varázsitalba. Svir Gia nincs adakozó kedvében, így Fez nem kap tőle egyetlen aranyat sem. Ettől ugyan nem romlik el a kedve, de magában megjegyzi, hogy ez a Svir bizony egy smucig alak. Ahogy gondolta, ez a kalapos bizony nem hajlandó megkóstolni a saját kotyvalékát.*
- Na egyből tudtam, hogy nem akarsz inni belőle. *Mosolyodik el, akárcsak egy róka. De nem is folytatná tovább a kötekedést, hiszen Svir már éppen elrakja az üvegcsét, amikor elhangzik az a bizonyos „Folytassátok csak, ahol abbahagytátok azzal a tőrrel” mondat. Ez nagyon nem tetszik Feznek, nem arról van szó, hogy a másik ne láthatta volna az esés utáni jelenetet, viszont aki ilyeneket szóvátesz a Romvárosban, az nem tudja, hogy hol a helye. Fez most nyíltan megmutatja a tőrét a Svir Gia-nak, de a tokból nem veszi ki.*
- Hé! Mi bajod van velem te kalapos? Ez egy szabad város, mindenkinél lehet önvédelmi fegyver. *Kissé még felháborodott hangot is színlel ehhez a mondathoz.*
- Honnan tudhattam volna, hogy egy ilyen csinos kislány ugrik rám? Veszélyes környék ez, tele részeges haramiával! *Ezt valamiféle védőbeszédnek szánja, de azért tényleg nem akarta, hogy azt gondolják róla, hogy Isa-t akarta megkéselni. Lehet, hogy nagy gazfickó, de nála is van egy határ. Sértődött arccal néz Svir Gia irányába, de Isavyre Eld'rise felől is némi egyetértésre számít. Persze a nála lévő erszény továbbra is érdekli, de azért vért nem ontana miatta, végül is azt sem tudja mekkora vagyon lehet.*
1730. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-03-19 20:48:44
Üzenet elküldve: 2022-03-19 20:48:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Ajándék nézőben //
* Most, hogy Teysusal mindent lebeszéltek mehet végre a piacra. Köpenye még most is nedves, de legalább az eső most csak szitál.*
- Köszönöm!* Kacsint fel az égre. Csak az a baj, hogy nem az eget kellett volna nézni. Amennyire könnyű megtalálni a templomot, annyira nehéz visszatalálni. Elég egy rossz sarok való lefordulás és máris eltéved a laikus. Mire észbe kap már a romváros szélén álldogál.*
- Ezt most komoly?* Annyira nincs elveszve, mintha egy idegen volna.*
- Szép kis rumlit csináltak ide.* Régebben még máshogy nézett ki a hely. Vannak róla emlékei, de ezzel valahogy nem egyeznek.*
- Na lássuk miből élünk! Ott a torony, ott arra az csak több rom. Akkor nekem kizárásos alapon jobb lesz valamerre arra menni.* Tájolja be magát úgy nagyjából. A rossz idő nem teszi könnyebbé ezt a napját. Nincs a piaci zsivaj, ami alapján lehetne tájékozódni. Ezt a helyet most valahogy nagyon nem tudja értékelni. Az alja nép élhet itt, akikkel nem kíván egy levegőt szívni. Arra megy hát, amerre látja az éppen lévő házakat. Elkerül minden kétes alakot, akit csak messziről kiszúr, de most még ezekből sincs sok. Nem sokan akarnak ezekben az esős időkben kint mászkálni.*
- Fene enné meg! Tiszta sár leszek. Nem hiszem el.* Háborog, de erre is van megoldás, majd amikor visszatér a fogadóba, akkor fog is vele foglalkozni. Közeledik a romok széléhez. Érzi, hogy nem kell már sokat mennie, hogy elérje a piacot.*
* Most, hogy Teysusal mindent lebeszéltek mehet végre a piacra. Köpenye még most is nedves, de legalább az eső most csak szitál.*
- Köszönöm!* Kacsint fel az égre. Csak az a baj, hogy nem az eget kellett volna nézni. Amennyire könnyű megtalálni a templomot, annyira nehéz visszatalálni. Elég egy rossz sarok való lefordulás és máris eltéved a laikus. Mire észbe kap már a romváros szélén álldogál.*
- Ezt most komoly?* Annyira nincs elveszve, mintha egy idegen volna.*
- Szép kis rumlit csináltak ide.* Régebben még máshogy nézett ki a hely. Vannak róla emlékei, de ezzel valahogy nem egyeznek.*
- Na lássuk miből élünk! Ott a torony, ott arra az csak több rom. Akkor nekem kizárásos alapon jobb lesz valamerre arra menni.* Tájolja be magát úgy nagyjából. A rossz idő nem teszi könnyebbé ezt a napját. Nincs a piaci zsivaj, ami alapján lehetne tájékozódni. Ezt a helyet most valahogy nagyon nem tudja értékelni. Az alja nép élhet itt, akikkel nem kíván egy levegőt szívni. Arra megy hát, amerre látja az éppen lévő házakat. Elkerül minden kétes alakot, akit csak messziről kiszúr, de most még ezekből sincs sok. Nem sokan akarnak ezekben az esős időkben kint mászkálni.*
- Fene enné meg! Tiszta sár leszek. Nem hiszem el.* Háborog, de erre is van megoldás, majd amikor visszatér a fogadóba, akkor fog is vele foglalkozni. Közeledik a romok széléhez. Érzi, hogy nem kell már sokat mennie, hogy elérje a piacot.*
1729. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-03-19 12:34:41
Üzenet elküldve: 2022-03-19 12:34:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Ugyan csak gondolatban érdeklődött a javítás ára iránt, mégis választ kap a kérdésére. Várható volt, elvégre ez is mutatja, hogy milyen súlyos az a szakadás. Mégis az az érzése, hogy a panaszok mennyisége nem arányos az elszenvedett károkkal. Így vagy úgy, egyelőre még nem akarózik neki fizetni. Egy-két arannyal kiszúrni a kéregető szemét pedig csak sértés lenne felé. Végül inkább elereszti a füle mellett a megjegyzést és nem méltatja válaszra.
Először meglepi, hogy kételkednek a szándékai tisztaságát illetően, egy pillanattal később viszont ráébred, hogy bizony nagyon is jogos a kétely. Hol vannak már azok az idők, amikor bárki bármit elfogadhatott az idegenektől? Fezilio heves reakciójára elvigyorodik, aztán fejrázással hárítja el a feltételezést.*
– Leitatni? Nem sörrel kínálom. *Magyarázza a fickónak, aztán a nőhöz fordul.*
– Úgy láttam, hogy az előbb estél egy nagyot és vérzel. De tudsz járni, így talán nem súlyos és magától is meggyógyul. *Szemmagasságba emeli az apró üvegcsét, amiben a zöld folyadék egy adagja van.*
– Hiszen ez eleve mindössze egy korty. Kétlem, hogy a felezés után hatásos maradna. Nekem pedig egyelőre semmi szükségem rá. *Vár még néhány másodpercet, aztán elteszi az üvegcsét.*
– De nem is zavarok tovább. Folytassátok csak, ahol abbahagytátok azzal a tőrrel. *Int a kezével, hogy csak tessék, aztán tesz néhány lépést előre, mint aki továbbindul.*
*Ugyan csak gondolatban érdeklődött a javítás ára iránt, mégis választ kap a kérdésére. Várható volt, elvégre ez is mutatja, hogy milyen súlyos az a szakadás. Mégis az az érzése, hogy a panaszok mennyisége nem arányos az elszenvedett károkkal. Így vagy úgy, egyelőre még nem akarózik neki fizetni. Egy-két arannyal kiszúrni a kéregető szemét pedig csak sértés lenne felé. Végül inkább elereszti a füle mellett a megjegyzést és nem méltatja válaszra.
Először meglepi, hogy kételkednek a szándékai tisztaságát illetően, egy pillanattal később viszont ráébred, hogy bizony nagyon is jogos a kétely. Hol vannak már azok az idők, amikor bárki bármit elfogadhatott az idegenektől? Fezilio heves reakciójára elvigyorodik, aztán fejrázással hárítja el a feltételezést.*
– Leitatni? Nem sörrel kínálom. *Magyarázza a fickónak, aztán a nőhöz fordul.*
– Úgy láttam, hogy az előbb estél egy nagyot és vérzel. De tudsz járni, így talán nem súlyos és magától is meggyógyul. *Szemmagasságba emeli az apró üvegcsét, amiben a zöld folyadék egy adagja van.*
– Hiszen ez eleve mindössze egy korty. Kétlem, hogy a felezés után hatásos maradna. Nekem pedig egyelőre semmi szükségem rá. *Vár még néhány másodpercet, aztán elteszi az üvegcsét.*
– De nem is zavarok tovább. Folytassátok csak, ahol abbahagytátok azzal a tőrrel. *Int a kezével, hogy csak tessék, aztán tesz néhány lépést előre, mint aki továbbindul.*
1728. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-03-19 08:27:53
Üzenet elküldve: 2022-03-19 08:27:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*A válasz hallatán azért még Feznek is jut egy kevés abból a szívélyes mosolyból, mintha csak Isa bóknak venné a nem túl nőies megnyilvánulására érkező megjegyzést. Neki is lenne még mit hozzáfűznie, de figyelmét most leköti a kalapos idegen. Addig rendben, hogy szavai alapján segíteni próbál, hisz akiktől valóban akad félnivalója, azok nem így közelítenének felé… nem játszadoznának, nem álcáznák magukat, sokkal inkább lefognák az első pillanatban, utána pedig rögtön gúzsba kötnék, hogy esélye se legyen menekülni. Svir egyébként sem tűnik olyan rosszarcúnak… na de akkor mégis mit akarhat? Ebben a világban nehéz elhinni, hogy puszta jó szándékból szólította meg őket.
A varrónő témájára látványosan elhúzza a száját. Habár sejtelme sincs róla, miket gondol róla Fez, az ő fejében is valami hasonló játszódik le, mint a férfiében. Ilyen durva és nyers nyitás után nem csoda, ha Svirnek elmegy a kedve az adakozástól, pedig finomabb módszerek mellett talán magától is megnyitotta volna az erszényét… ki tudja? És egyébként is; más színben tetszelegni, hazudni, lopni, csalni a pénzért egy dolog… na de kéregetni!?
Már épp azon lenne, hogy magukra hagyja újdonsült ismerőseit, amikor a kalapos szütyőjéből előkerül az almazöld folyadékkal teli üvegcse. Meglepetten pillog a főzetre, majd a férfire, miután az felajánlja neki az azonnali gyógyulás lehetőségét. Ugyan látott már korábban hasonló üvegcsét hasonló színű löttyel, aminek elfogyasztása után az alany sebei látványos és gyors gyógyulásnak indultak, de ez édeskevés ahhoz, hogy bizalommal elfogadja a segítséget.*
- És… miért akarná uraságod ezt nekem adni? *A meglepettséget enyhe gyanakvás váltja, ahogy tovább méregeti Svirt. Egyre kevésbé tudja hová tenni őt és ezt az egész segítség témát.*
- Ez drága holmi… *Szóban egyelőre nem feltételezi, hogy a kalapos esetleg mégsem azt kínálja, amit mond. Az óvatos puhatolózás általában célravezetőbb, de ezúttal valahogy Fez védelmező fellépését sem bánja, igaz megérteni sem tudja teljesen. Kérdő pillantása továbbra is Svirt fürkészi.*
- Szép dolog önzetlenül segíteni, de talán megérti, ha nem fogadok el csak úgy valami italt egy idegentől… ezen a helyen. *Fűzi hozzá nyomatékosításképp.* - Az a korty talán nem is olyan rossz ötlet… ha tényleg jó szándék vezérli. *Kíváncsian figyeli Svirt, vajon ezek után mit lép majd.*
*A válasz hallatán azért még Feznek is jut egy kevés abból a szívélyes mosolyból, mintha csak Isa bóknak venné a nem túl nőies megnyilvánulására érkező megjegyzést. Neki is lenne még mit hozzáfűznie, de figyelmét most leköti a kalapos idegen. Addig rendben, hogy szavai alapján segíteni próbál, hisz akiktől valóban akad félnivalója, azok nem így közelítenének felé… nem játszadoznának, nem álcáznák magukat, sokkal inkább lefognák az első pillanatban, utána pedig rögtön gúzsba kötnék, hogy esélye se legyen menekülni. Svir egyébként sem tűnik olyan rosszarcúnak… na de akkor mégis mit akarhat? Ebben a világban nehéz elhinni, hogy puszta jó szándékból szólította meg őket.
A varrónő témájára látványosan elhúzza a száját. Habár sejtelme sincs róla, miket gondol róla Fez, az ő fejében is valami hasonló játszódik le, mint a férfiében. Ilyen durva és nyers nyitás után nem csoda, ha Svirnek elmegy a kedve az adakozástól, pedig finomabb módszerek mellett talán magától is megnyitotta volna az erszényét… ki tudja? És egyébként is; más színben tetszelegni, hazudni, lopni, csalni a pénzért egy dolog… na de kéregetni!?
Már épp azon lenne, hogy magukra hagyja újdonsült ismerőseit, amikor a kalapos szütyőjéből előkerül az almazöld folyadékkal teli üvegcse. Meglepetten pillog a főzetre, majd a férfire, miután az felajánlja neki az azonnali gyógyulás lehetőségét. Ugyan látott már korábban hasonló üvegcsét hasonló színű löttyel, aminek elfogyasztása után az alany sebei látványos és gyors gyógyulásnak indultak, de ez édeskevés ahhoz, hogy bizalommal elfogadja a segítséget.*
- És… miért akarná uraságod ezt nekem adni? *A meglepettséget enyhe gyanakvás váltja, ahogy tovább méregeti Svirt. Egyre kevésbé tudja hová tenni őt és ezt az egész segítség témát.*
- Ez drága holmi… *Szóban egyelőre nem feltételezi, hogy a kalapos esetleg mégsem azt kínálja, amit mond. Az óvatos puhatolózás általában célravezetőbb, de ezúttal valahogy Fez védelmező fellépését sem bánja, igaz megérteni sem tudja teljesen. Kérdő pillantása továbbra is Svirt fürkészi.*
- Szép dolog önzetlenül segíteni, de talán megérti, ha nem fogadok el csak úgy valami italt egy idegentől… ezen a helyen. *Fűzi hozzá nyomatékosításképp.* - Az a korty talán nem is olyan rossz ötlet… ha tényleg jó szándék vezérli. *Kíváncsian figyeli Svirt, vajon ezek után mit lép majd.*
1727. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-03-18 09:06:32
Üzenet elküldve: 2022-03-18 09:06:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Végig nézi ahogy Isavyre Eld'rise rádöbben, hogy valóban van mögötte valaki. Legalább annyi esze van a lánynak, hogy nem kezd el tovább pofázni Svir, a kalapos előtt. Még kicsit unott fejet is vág, amikor Isa meglátja Svirt, hiszen a legtöbb esetben pontosan ez a vége: nem veszik komolyan a figyelmeztetését és pórul járnak. Az egész szituációhoz egy rövid mondatot tud hozzátenni jól érthetően.*
- De mocskos a szád. *Ehhez viszont elvigyorodik. Mondana még mást is, de Svir valóban megzavarja a kis csevegésüket. Fez egyébként nem találja tolakodónak a kérését a varrással kapcsolatban. A Romváros a szegények negyedének számít és itt minden második ember kéreget. Na meg persze az sem elhanyagolható, hogy ő a kéregetéssel csak elakarta ijeszteni Svirt. A kalapos figura azonban nem tágít és még mindig a romvárosi jótevőt akarja játszani. Ebből Fez két dologra is következtet: Svir Gia vagy nagyon naiv, vagy nagyon ravasz. Egyik lehetőségnek sem örül igazán. Azonban a férfi felszerelésére tekintve még mindig arra jut, hogy ez bizony nem olyan alak, akibe bele kéne kötnie. Megállapítását az elmúlt napok tapasztalatai is erősítik.*
- Egyre drágábbak! Úgy 20 arany lehet cimbora. *Válaszolja, mikor Svir a varrónő díjáról kérdezi. Azonban nem kerüli el a figyelmét az a tény sem, hogy Isavyre Eld'rise már megint amatőr módon viselkedik, amikor valakinek a lehúzásáról van szó. Látszik, hogy nem tudja hogy mennek itt a dolgok. Viszont nem is érzi úgy, hogy felelnie kéne érte, inkább csak csendben elkönyveli magában, hogy a lány nem elég talpraesett. Tovább hallgatja a kalapos Svir szavait, majd előkerül egy üvegcse, amitől Fez gyanút fog. A Romváros közepén egy ismeretlen fazon „gyógyitallal” kínál egy pár karcolásnyi sérülést szenvedett fiatal lányt? Ez bizony csapda lehet. Na de hogyan adja Isa tudtára, hogy ezt nem kéne elfogadni? Valamiért úgy gondolja, hogy megéri konfrontálódni.*
- Na csak lassan a testtel kiskomám! *Lép közbe, mielőtt Isa elfogadhatná az üvegcsét.* Fényes nappal akarsz leitatni egy ilyen ártatlan lányt? Előbb tán' igyál egy kortyot te is belőle! *Javasolja erélyesen. Nem fogja hagyni, hogy valaki elkábítson vagy elaltasson egy lányt valami varázslöttyel. Az még egy dolog, hogy Fez az Isa által lopott erszényre pályázik, de ilyenekbe nem megy bele. Márpedig egy kalapos segítő a Romvárosban egyáltalán nem megszokott jelenség. Amint ezeket a szavakat kimondta, valami egészen furcsa érzés keríti hatalmába. Nem szokott ő ilyen lovagias hülyeségeket csinálni. Miért szól bele egy látszólag veszélyes alak ügyleteibe egy ismeretlen lány miatt? Mi van, ha Svir úgy dönt, hogy túl sokat látott? Lehet, hogy a fickó nem városőr, de akár orgyilkos vagy más haramia is lehet.*
*Végig nézi ahogy Isavyre Eld'rise rádöbben, hogy valóban van mögötte valaki. Legalább annyi esze van a lánynak, hogy nem kezd el tovább pofázni Svir, a kalapos előtt. Még kicsit unott fejet is vág, amikor Isa meglátja Svirt, hiszen a legtöbb esetben pontosan ez a vége: nem veszik komolyan a figyelmeztetését és pórul járnak. Az egész szituációhoz egy rövid mondatot tud hozzátenni jól érthetően.*
- De mocskos a szád. *Ehhez viszont elvigyorodik. Mondana még mást is, de Svir valóban megzavarja a kis csevegésüket. Fez egyébként nem találja tolakodónak a kérését a varrással kapcsolatban. A Romváros a szegények negyedének számít és itt minden második ember kéreget. Na meg persze az sem elhanyagolható, hogy ő a kéregetéssel csak elakarta ijeszteni Svirt. A kalapos figura azonban nem tágít és még mindig a romvárosi jótevőt akarja játszani. Ebből Fez két dologra is következtet: Svir Gia vagy nagyon naiv, vagy nagyon ravasz. Egyik lehetőségnek sem örül igazán. Azonban a férfi felszerelésére tekintve még mindig arra jut, hogy ez bizony nem olyan alak, akibe bele kéne kötnie. Megállapítását az elmúlt napok tapasztalatai is erősítik.*
- Egyre drágábbak! Úgy 20 arany lehet cimbora. *Válaszolja, mikor Svir a varrónő díjáról kérdezi. Azonban nem kerüli el a figyelmét az a tény sem, hogy Isavyre Eld'rise már megint amatőr módon viselkedik, amikor valakinek a lehúzásáról van szó. Látszik, hogy nem tudja hogy mennek itt a dolgok. Viszont nem is érzi úgy, hogy felelnie kéne érte, inkább csak csendben elkönyveli magában, hogy a lány nem elég talpraesett. Tovább hallgatja a kalapos Svir szavait, majd előkerül egy üvegcse, amitől Fez gyanút fog. A Romváros közepén egy ismeretlen fazon „gyógyitallal” kínál egy pár karcolásnyi sérülést szenvedett fiatal lányt? Ez bizony csapda lehet. Na de hogyan adja Isa tudtára, hogy ezt nem kéne elfogadni? Valamiért úgy gondolja, hogy megéri konfrontálódni.*
- Na csak lassan a testtel kiskomám! *Lép közbe, mielőtt Isa elfogadhatná az üvegcsét.* Fényes nappal akarsz leitatni egy ilyen ártatlan lányt? Előbb tán' igyál egy kortyot te is belőle! *Javasolja erélyesen. Nem fogja hagyni, hogy valaki elkábítson vagy elaltasson egy lányt valami varázslöttyel. Az még egy dolog, hogy Fez az Isa által lopott erszényre pályázik, de ilyenekbe nem megy bele. Márpedig egy kalapos segítő a Romvárosban egyáltalán nem megszokott jelenség. Amint ezeket a szavakat kimondta, valami egészen furcsa érzés keríti hatalmába. Nem szokott ő ilyen lovagias hülyeségeket csinálni. Miért szól bele egy látszólag veszélyes alak ügyleteibe egy ismeretlen lány miatt? Mi van, ha Svir úgy dönt, hogy túl sokat látott? Lehet, hogy a fickó nem városőr, de akár orgyilkos vagy más haramia is lehet.*
1726. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-03-17 21:37:14
Üzenet elküldve: 2022-03-17 21:37:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Ezt-azt ki tud venni a páros egymásnak intézett szavaiból és a mozdulatok is segítik a helyzet felmérésében, de még most sem biztos benne, hogy ki kivel van. A gondolatokban pedig nem olvas, így elmarad a megütközés a kilétét illető fejbéli feltételezéseken. Odabiccent Fezilionak miután az viszonozta a köszöntését.*
~Melyik is Teysus? Miatta szakadt ránk az ég vagy az valamelyik másik volt?~
– Teysus hozott! *Halvány mosolyra húzódó szájjal ismétli el az előbb hallott köszönést. Ízlelgeti a szavakat a saját szájában. A gúnyolódástól azért tartózkodik, kár lenne bárkit is ilyesmivel hergelnie. Közben felötlik benne a gondolat, hogy valószínűleg csak miatta került elő a jó modor, legalábbis annak mímelése, amúgy viszont más stílusban folyt eddig a társalgás. Az ütközés után ez természetesen érthető.
Fezilio kérését tolakodónak érzi, hiába ő ajánlott segítséget. Valahogy más íze lesz a dolgoknak, ha tettek vagy tárgyak helyett pénz kerül szóba fizetségként. Isavyre véres keze ezzel szemben rögtön részvétet ébreszt benne, a nő már inkább olyannak néz ki, akinek tényleg elkél a segítség.*
– Ejj, úgy elszakadt? *A fejét csóválva és a száját húzva mutatja Fezilionak, hogy mennyire sajnálja.*
~Mégis mennyiért dolgozik egy varrónő az ilyen alakoknak?~
*Nem tudja eldönteni, hogy mekkora összegre számít a fickó, sem azt, hogy mennyi lenne valóban elég a feladatra. Viszont emlékezteti magát, hogy ezt a problémát már többször megoldotta egyedül. Persze sokkal könnyebb volt, amikor szinte versengtek a varrnivalójáért az asszonyok Kalácsfalván.*
– Biztosan? Na persze, ebcsont beforr. *Mondja Isavyrenek. Az övéről lógó kis szütyőbe túr, hogy onnan előhalásszon egy világoszöld folyadékkal teli üvegcsét. Felmutatja új ismerőseinek, hogy azok jól lássák.*
– Szakadt gatyára sajnos nem jó, de a kisebb sebeket pikk-pakk beforrasztja. Ha gondolod, odaadom és megihatod. *Tudja, hogy romvárosi idegenektől veszélyes lehet varázsitalt elfogadni, sőt szeszt is. A másik kettővel ellentétben viszont ő azt is tudja, hogy az üvegcse tartalma biztonságos. Az igazság szerint pedig már régóta ki szeretné próbálni a hatását a gyakorlatban.*
*Ezt-azt ki tud venni a páros egymásnak intézett szavaiból és a mozdulatok is segítik a helyzet felmérésében, de még most sem biztos benne, hogy ki kivel van. A gondolatokban pedig nem olvas, így elmarad a megütközés a kilétét illető fejbéli feltételezéseken. Odabiccent Fezilionak miután az viszonozta a köszöntését.*
~Melyik is Teysus? Miatta szakadt ránk az ég vagy az valamelyik másik volt?~
– Teysus hozott! *Halvány mosolyra húzódó szájjal ismétli el az előbb hallott köszönést. Ízlelgeti a szavakat a saját szájában. A gúnyolódástól azért tartózkodik, kár lenne bárkit is ilyesmivel hergelnie. Közben felötlik benne a gondolat, hogy valószínűleg csak miatta került elő a jó modor, legalábbis annak mímelése, amúgy viszont más stílusban folyt eddig a társalgás. Az ütközés után ez természetesen érthető.
Fezilio kérését tolakodónak érzi, hiába ő ajánlott segítséget. Valahogy más íze lesz a dolgoknak, ha tettek vagy tárgyak helyett pénz kerül szóba fizetségként. Isavyre véres keze ezzel szemben rögtön részvétet ébreszt benne, a nő már inkább olyannak néz ki, akinek tényleg elkél a segítség.*
– Ejj, úgy elszakadt? *A fejét csóválva és a száját húzva mutatja Fezilionak, hogy mennyire sajnálja.*
~Mégis mennyiért dolgozik egy varrónő az ilyen alakoknak?~
*Nem tudja eldönteni, hogy mekkora összegre számít a fickó, sem azt, hogy mennyi lenne valóban elég a feladatra. Viszont emlékezteti magát, hogy ezt a problémát már többször megoldotta egyedül. Persze sokkal könnyebb volt, amikor szinte versengtek a varrnivalójáért az asszonyok Kalácsfalván.*
– Biztosan? Na persze, ebcsont beforr. *Mondja Isavyrenek. Az övéről lógó kis szütyőbe túr, hogy onnan előhalásszon egy világoszöld folyadékkal teli üvegcsét. Felmutatja új ismerőseinek, hogy azok jól lássák.*
– Szakadt gatyára sajnos nem jó, de a kisebb sebeket pikk-pakk beforrasztja. Ha gondolod, odaadom és megihatod. *Tudja, hogy romvárosi idegenektől veszélyes lehet varázsitalt elfogadni, sőt szeszt is. A másik kettővel ellentétben viszont ő azt is tudja, hogy az üvegcse tartalma biztonságos. Az igazság szerint pedig már régóta ki szeretné próbálni a hatását a gyakorlatban.*
1725. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-03-17 16:06:24
Üzenet elküldve: 2022-03-17 16:06:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Becsmérlő pillantással követi a mutatott irányt, miközben lassanként gúnyos mosolyra húzódnak telt ajkai. Valahol szórakoztatja, hogy a férfi fennhangon büszkélkedik a romokkal és a benne megbúvó alakokkal, akik fél ezüstért is átvágnák bárki torkát. Másrészről viszont egészen elkeserítő, hogy még itt is megpróbál valaki főnököt játszani.*
- Igazán szép terület, gratulálok, Fez! Mindet egyedül szerezted? *Mosolyog nagyban, de hangjában egy cseppnyi elismerés nem sok, annyi sincs. Valahogy nem nézi ki a vele szemben állóból, hogy pont a helyi bűnbanda feje lenne.*
- Akkor? *Kérdez vissza a félbehagyott mondatra, hisz fogalma sincs arról, hogy mi zajlik a háta mögött. Akkor kezd számára is gyanússá válni a történet, amikor a tőr minden magyarázat nélkül visszakerül a helyére, és a barna hajú viselkedése is látványosan megváltozik.*
- Mi a…*Természetesen nem hallgat az intésre, azonnal hátrafordul, hogy szembenézhessen azzal a bizonyos kopóval vagy behajtóval. Nagyjából biztos benne, hogy a másik a bolondját járatja vele, így könnyedén veszi a dolgot, de amikor megpillantja Svirt a kalapjában, azért egy pillanatra megáll benne az ütő. Na nem mintha olyan rémisztő lenne a férfi megjelenése, egyszerűen kilóg az itteniek sorából, és ez már elegendő ahhoz, hogy gyanút keltsen. A rémület azonban nem tart sokáig, hisz az idegen szavai segítő szánkéról tesznek tanúbizonyságot.*
- Kurva gyenge próbálkozás… *Szűri oda Feznek foghegyről, majd szívélyes mosollyal fordul a kalapos felé.*
- Igazán lovagias öntől, hogy… *Már épp kezdené magyarázni, hogy ő bizony megsérült, fel is mutatja a véres kezét, de ahogy Fezilio belelendül a beszédbe, inkább elhallgat, s enyhén csodálkozó tekintettel bámulja meglehetősen gátlástalannak tűnő „kollégáját”. Ezek után már nem nagyon van kedve bármit is kérni az idegentől.*
- Én megleszek így is, kösz. Majd megvarrom magamnak. *Érti ezt ruhájára és sebeire egyaránt, de ezt már nem teszi hozzá.*
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Becsmérlő pillantással követi a mutatott irányt, miközben lassanként gúnyos mosolyra húzódnak telt ajkai. Valahol szórakoztatja, hogy a férfi fennhangon büszkélkedik a romokkal és a benne megbúvó alakokkal, akik fél ezüstért is átvágnák bárki torkát. Másrészről viszont egészen elkeserítő, hogy még itt is megpróbál valaki főnököt játszani.*
- Igazán szép terület, gratulálok, Fez! Mindet egyedül szerezted? *Mosolyog nagyban, de hangjában egy cseppnyi elismerés nem sok, annyi sincs. Valahogy nem nézi ki a vele szemben állóból, hogy pont a helyi bűnbanda feje lenne.*
- Akkor? *Kérdez vissza a félbehagyott mondatra, hisz fogalma sincs arról, hogy mi zajlik a háta mögött. Akkor kezd számára is gyanússá válni a történet, amikor a tőr minden magyarázat nélkül visszakerül a helyére, és a barna hajú viselkedése is látványosan megváltozik.*
- Mi a…*Természetesen nem hallgat az intésre, azonnal hátrafordul, hogy szembenézhessen azzal a bizonyos kopóval vagy behajtóval. Nagyjából biztos benne, hogy a másik a bolondját járatja vele, így könnyedén veszi a dolgot, de amikor megpillantja Svirt a kalapjában, azért egy pillanatra megáll benne az ütő. Na nem mintha olyan rémisztő lenne a férfi megjelenése, egyszerűen kilóg az itteniek sorából, és ez már elegendő ahhoz, hogy gyanút keltsen. A rémület azonban nem tart sokáig, hisz az idegen szavai segítő szánkéról tesznek tanúbizonyságot.*
- Kurva gyenge próbálkozás… *Szűri oda Feznek foghegyről, majd szívélyes mosollyal fordul a kalapos felé.*
- Igazán lovagias öntől, hogy… *Már épp kezdené magyarázni, hogy ő bizony megsérült, fel is mutatja a véres kezét, de ahogy Fezilio belelendül a beszédbe, inkább elhallgat, s enyhén csodálkozó tekintettel bámulja meglehetősen gátlástalannak tűnő „kollégáját”. Ezek után már nem nagyon van kedve bármit is kérni az idegentől.*
- Én megleszek így is, kösz. Majd megvarrom magamnak. *Érti ezt ruhájára és sebeire egyaránt, de ezt már nem teszi hozzá.*
1724. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-03-16 19:56:49
Üzenet elküldve: 2022-03-16 19:56:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Isanak elég nehezen megy felkelni a földről, de a férfi ezen nem csodálkozik, hiszen a lány esett nagyobbat, persze őt is jócskán kilökte a lendületéből. De azért Fez mostanában már kezd hozzászokni, hogy mindenféle rohangáló alak rázuhan vagy ledönti a lábáról. Úgy látszik mostanában mindenki megkergült. Amikor a lány nem mutatkozik be, ezt nem veszi túlzottan rossz néven. Végül is lehet, hogy tényleg „senki”, akárcsak a többi utcagyerek és utcalány. De azért Fez szereti hallani, hogy nem egy behajtó vagy rivális küldte rá a lehengerlő tempójú lányt. A másik két válaszból viszont az derül ki neki, hogy Isavyre Eld'rise nem igazán tud semmit az itteni szokásokról és még őt sem ismeri. Ami persze nem teljesen kizárt, mivel Fez sem hirdeti magát fennhangon minden járókelőnek.*
- Fez vagyok, ha nem tudnád és ez itt… *Mutat végig a romos házakkal teli utcán.* Ez az én területem. Ha pedig itt akarsz kergetőzni mások erszényeivel, akkor… *A következő mondatot viszont nem sikerül befejeznie, mert egyrészt Isa elrakja az erszényt, másrészt Svir Gia lassan annyira közel kerül hozzájuk, hogy meg is szólítja őket. Habár ez valóban Fez területe, az utóbbi időben megtanulta, hogy nem árt az óvatosság. A múltkor is simán belefutott egy olyan szituációba, ahol nem volt képes behajtani egy kártyatartozást, mert az adóst ketten-hárman is megvédelmezték. Az érkező Svir-nél pedig nem csak egy kardot lát, de talán egy íjat is. Mivel a tőrét csak védekezésként kapta elő a váratlan ledöntésre reagálva, így komolyabb szándékai nem is voltak vele. Megpróbál úgy helyezkedni, hogy Svir ne vegye észre a fegyvert, de valószínűleg ehhez már késő lesz. Persze még mindig nem vetne rá túl jó fényt, ha azt látnák, hogy egy védtelen nőre fog fegyvert. Lassú, kimért mozdulattal visszacsúsztatja a tőrét a tokjába, amit végül ruhája is elfed.*
- Ne nézz hátra, itt egy kopó, vagy behajtó és miattad jött! *Súgja oda Isanak, amíg nem késő. Most aztán vigyoroghatnak egy sort, mert Svir már itt is van. Emiatt a furcsa kalap miatt tényleg városőrnek néz ki, de akad egy-két ilyen kalapos haramia a Romvárosban is. Mondjuk azok szakadtabbak, de veszett hírük van. Amikor Svir Gia megszólítja őket, akkor nem parancsok vagy fenyegetések hagyják el a száját. Ettől viszont Fez nem lesz nyugodtabb.*
- Teysus hozott idegen! *Köszön rá a kalapos férfira, akinek ezúttal a szemébe is bele tud nézni.* Ez a lány sajnos elesett. Jól megütötte magát és engem is. *A mondat vége már valóban keserűbben hangzik Fez szájából.* Azt hiszem elszakadt a ruhánk. Nincs pár aranyad, hogy megvarrassuk? *Gyorsan lecsap az imént segítséget kínáló ajánlatára. Ennek persze több oka is van. Egyrészt könnyen hozzájuthatna egy kis pénzhez, másrészt, ha a kalapos nem akar adakozni, akkor biztos hamar otthagyja őket. Legalábbis Fez ebben reménykedik.*
*Isanak elég nehezen megy felkelni a földről, de a férfi ezen nem csodálkozik, hiszen a lány esett nagyobbat, persze őt is jócskán kilökte a lendületéből. De azért Fez mostanában már kezd hozzászokni, hogy mindenféle rohangáló alak rázuhan vagy ledönti a lábáról. Úgy látszik mostanában mindenki megkergült. Amikor a lány nem mutatkozik be, ezt nem veszi túlzottan rossz néven. Végül is lehet, hogy tényleg „senki”, akárcsak a többi utcagyerek és utcalány. De azért Fez szereti hallani, hogy nem egy behajtó vagy rivális küldte rá a lehengerlő tempójú lányt. A másik két válaszból viszont az derül ki neki, hogy Isavyre Eld'rise nem igazán tud semmit az itteni szokásokról és még őt sem ismeri. Ami persze nem teljesen kizárt, mivel Fez sem hirdeti magát fennhangon minden járókelőnek.*
- Fez vagyok, ha nem tudnád és ez itt… *Mutat végig a romos házakkal teli utcán.* Ez az én területem. Ha pedig itt akarsz kergetőzni mások erszényeivel, akkor… *A következő mondatot viszont nem sikerül befejeznie, mert egyrészt Isa elrakja az erszényt, másrészt Svir Gia lassan annyira közel kerül hozzájuk, hogy meg is szólítja őket. Habár ez valóban Fez területe, az utóbbi időben megtanulta, hogy nem árt az óvatosság. A múltkor is simán belefutott egy olyan szituációba, ahol nem volt képes behajtani egy kártyatartozást, mert az adóst ketten-hárman is megvédelmezték. Az érkező Svir-nél pedig nem csak egy kardot lát, de talán egy íjat is. Mivel a tőrét csak védekezésként kapta elő a váratlan ledöntésre reagálva, így komolyabb szándékai nem is voltak vele. Megpróbál úgy helyezkedni, hogy Svir ne vegye észre a fegyvert, de valószínűleg ehhez már késő lesz. Persze még mindig nem vetne rá túl jó fényt, ha azt látnák, hogy egy védtelen nőre fog fegyvert. Lassú, kimért mozdulattal visszacsúsztatja a tőrét a tokjába, amit végül ruhája is elfed.*
- Ne nézz hátra, itt egy kopó, vagy behajtó és miattad jött! *Súgja oda Isanak, amíg nem késő. Most aztán vigyoroghatnak egy sort, mert Svir már itt is van. Emiatt a furcsa kalap miatt tényleg városőrnek néz ki, de akad egy-két ilyen kalapos haramia a Romvárosban is. Mondjuk azok szakadtabbak, de veszett hírük van. Amikor Svir Gia megszólítja őket, akkor nem parancsok vagy fenyegetések hagyják el a száját. Ettől viszont Fez nem lesz nyugodtabb.*
- Teysus hozott idegen! *Köszön rá a kalapos férfira, akinek ezúttal a szemébe is bele tud nézni.* Ez a lány sajnos elesett. Jól megütötte magát és engem is. *A mondat vége már valóban keserűbben hangzik Fez szájából.* Azt hiszem elszakadt a ruhánk. Nincs pár aranyad, hogy megvarrassuk? *Gyorsan lecsap az imént segítséget kínáló ajánlatára. Ennek persze több oka is van. Egyrészt könnyen hozzájuthatna egy kis pénzhez, másrészt, ha a kalapos nem akar adakozni, akkor biztos hamar otthagyja őket. Legalábbis Fez ebben reménykedik.*
1723. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-03-16 18:57:48
Üzenet elküldve: 2022-03-16 18:57:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*A kiabálás miatt megtorpan egy röpke pillanatra, aztán folytatja a közeledést. Egyelőre még nem világos a számára, hogy melyik fél szorul majd segítségre mire odaér. De annyi baj legyen, mindkettőt kész kisegíteni vagy eltántorítani a további károkozástól.*
~Még jó, hogy nem az én utcámban csinálják, a szakadék mellett sokkal veszélyesebb. Igaz, ott eleve óvatosabbak az emberek.~
*A tőr elővétele rosszat sejtet. Ahogy észreveszi Fezilio mozdulatát rögtön figyelmezteti magát, hogy résen kell lennie a fickóval. Talán a nő sem különb, de ez majd kiderül. A meglepett kiabálást tisztán hallja, valamennyit pedig a halkabb szavakból is ki tud venni, de nem érti teljesen a páros között zajló párbeszédet. Annak mindenesetre örül, hogy egyelőre elmarad a késelés.
Hamarosan elég közel ér ahhoz, hogy immár jól lássa és hallhassa a férfit és a nőt. A sétát úgy tíz lépésnyire a többiektől, valahol a háttal álló Isavyrenek balra fejezi be. Előbb megnézi, hogy kikkel van dolga, aztán megszólítja az idegeneket.*
– Jó napot! Bátorkodtam észrevenni ezt a csúnya ütközést, remélem senki nem sérült meg. Szükségetek van esetleg segítségre? *Kérdi a gyakorlott okvetlenkedők jól tettetett aggodalmával. Leginkább arra kíváncsi, hogy mégis kikbe botlott bele, de azért kész tényleg segíteni, ha esetleg igény mutatkozik rá. Így, közelről már látszik, hogy íjat hord a vállán, az övéről pedig kard lóg.*
*A kiabálás miatt megtorpan egy röpke pillanatra, aztán folytatja a közeledést. Egyelőre még nem világos a számára, hogy melyik fél szorul majd segítségre mire odaér. De annyi baj legyen, mindkettőt kész kisegíteni vagy eltántorítani a további károkozástól.*
~Még jó, hogy nem az én utcámban csinálják, a szakadék mellett sokkal veszélyesebb. Igaz, ott eleve óvatosabbak az emberek.~
*A tőr elővétele rosszat sejtet. Ahogy észreveszi Fezilio mozdulatát rögtön figyelmezteti magát, hogy résen kell lennie a fickóval. Talán a nő sem különb, de ez majd kiderül. A meglepett kiabálást tisztán hallja, valamennyit pedig a halkabb szavakból is ki tud venni, de nem érti teljesen a páros között zajló párbeszédet. Annak mindenesetre örül, hogy egyelőre elmarad a késelés.
Hamarosan elég közel ér ahhoz, hogy immár jól lássa és hallhassa a férfit és a nőt. A sétát úgy tíz lépésnyire a többiektől, valahol a háttal álló Isavyrenek balra fejezi be. Előbb megnézi, hogy kikkel van dolga, aztán megszólítja az idegeneket.*
– Jó napot! Bátorkodtam észrevenni ezt a csúnya ütközést, remélem senki nem sérült meg. Szükségetek van esetleg segítségre? *Kérdi a gyakorlott okvetlenkedők jól tettetett aggodalmával. Leginkább arra kíváncsi, hogy mégis kikbe botlott bele, de azért kész tényleg segíteni, ha esetleg igény mutatkozik rá. Így, közelről már látszik, hogy íjat hord a vállán, az övéről pedig kard lóg.*
1722. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-03-16 16:33:51
Üzenet elküldve: 2022-03-16 16:33:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Valóban nem kell túl sokáig keresgélnie, sőt egészen úgy tűnik, hogy a szerencsétlenség másik résztvevője sokkal gyorsabban kapcsol, mint ő. Még csak „sebei nyalogatásánál” tart, amikor megjelenik látóterében a tőr, majd a hozzá tartozó kéz és az ember is. Egy pillanat erejéig ijedten pillant a barna szemekbe, de ahogy a támadás hirtelen átmegy fejvakargatásba, az ő arcáról is inkább értetlenséget lehet leolvasni.*
- Senki. Miért, te? *Kérdez vissza még mindig lihegve. Szavait nem támadásnak szánja, egyszerűen nem gondolja, hogy jelen helyzetben be kellene mutatkoznia. Tekintete néhány pillanatig még elidőzik Fezilio alakján, de aztán nekilát felállni a földről. Természetesen közben körbe is les - nem túl feltűnően -, hogy nem látja-e újból megvillanni a kék köpönyeget, de szerencsére még csak hasonló árnyalatút sem visel senki a környéken. Az a ficsúr valószínűleg már négy sarokkal ezelőtt elvesztette a nyomát, de azért még nem szándékozik elbízni magát. A biztonság kedvéért alaposan a homlokába húzza a csuklyát, mihelyst sikerül feltápászkodnia a földről, ami egyébiránt nem bizonyul a legegyszerűbb mutatványnak. Még magának sem hajlandó bevallani, de elég alaposan megzúzta a bal térdét.*
- Az is lehet, hogy te voltál rossz helyen… mindkétszer. *Furcsa, meghatározhatatlan mosoly költözik ajkai sarkába, ahogy sebei vizsgálgatása után újból Fezre pillant. * - Sajnálom. *Ezzel nagyjából rendezettnek is gondolja kettejük dolgát, indulna is tovább a fájós tagjaival, hogy végre meghúzhassa magát valahol biztonságban, de a férfi – aki nem mellesleg még mindig a kezében tartja azt az élesnek tűnő tőrt – újabb furcsa kérdést szegez neki. Jobb szemöldöke kissé feljebb szalad homlokán, ahogy visszafordul Fez felé, akit ezúttal sokkal alaposabban végigmér.*
- Már ne is haragudj, de… mi közöd hozzá? *Kérdi szinte kedvesen, de pillantása és mosolya nem túl sok jót ígér. Közben természetesen elsüllyeszti az erszényt köpenye zsebébe, oda, ahol eddig is lennie kellett volna, csak épp attól tartott, a nagy futásban esetleg kiesne onnan. A kettősük felé közelítő kalapos alakot nincs módja látni, révén pontosan a háta mögül érkezik.*
*Valóban nem kell túl sokáig keresgélnie, sőt egészen úgy tűnik, hogy a szerencsétlenség másik résztvevője sokkal gyorsabban kapcsol, mint ő. Még csak „sebei nyalogatásánál” tart, amikor megjelenik látóterében a tőr, majd a hozzá tartozó kéz és az ember is. Egy pillanat erejéig ijedten pillant a barna szemekbe, de ahogy a támadás hirtelen átmegy fejvakargatásba, az ő arcáról is inkább értetlenséget lehet leolvasni.*
- Senki. Miért, te? *Kérdez vissza még mindig lihegve. Szavait nem támadásnak szánja, egyszerűen nem gondolja, hogy jelen helyzetben be kellene mutatkoznia. Tekintete néhány pillanatig még elidőzik Fezilio alakján, de aztán nekilát felállni a földről. Természetesen közben körbe is les - nem túl feltűnően -, hogy nem látja-e újból megvillanni a kék köpönyeget, de szerencsére még csak hasonló árnyalatút sem visel senki a környéken. Az a ficsúr valószínűleg már négy sarokkal ezelőtt elvesztette a nyomát, de azért még nem szándékozik elbízni magát. A biztonság kedvéért alaposan a homlokába húzza a csuklyát, mihelyst sikerül feltápászkodnia a földről, ami egyébiránt nem bizonyul a legegyszerűbb mutatványnak. Még magának sem hajlandó bevallani, de elég alaposan megzúzta a bal térdét.*
- Az is lehet, hogy te voltál rossz helyen… mindkétszer. *Furcsa, meghatározhatatlan mosoly költözik ajkai sarkába, ahogy sebei vizsgálgatása után újból Fezre pillant. * - Sajnálom. *Ezzel nagyjából rendezettnek is gondolja kettejük dolgát, indulna is tovább a fájós tagjaival, hogy végre meghúzhassa magát valahol biztonságban, de a férfi – aki nem mellesleg még mindig a kezében tartja azt az élesnek tűnő tőrt – újabb furcsa kérdést szegez neki. Jobb szemöldöke kissé feljebb szalad homlokán, ahogy visszafordul Fez felé, akit ezúttal sokkal alaposabban végigmér.*
- Már ne is haragudj, de… mi közöd hozzá? *Kérdi szinte kedvesen, de pillantása és mosolya nem túl sok jót ígér. Közben természetesen elsüllyeszti az erszényt köpenye zsebébe, oda, ahol eddig is lennie kellett volna, csak épp attól tartott, a nagy futásban esetleg kiesne onnan. A kettősük felé közelítő kalapos alakot nincs módja látni, révén pontosan a háta mögül érkezik.*
1721. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-03-16 09:09:49
Üzenet elküldve: 2022-03-16 09:09:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Lassan kezdi megunni a várakozást, amikor valami furcsa robajlásra lesz figyelmes. Sajnos a zaj forrását egészen addig nincs esélye meghatározni, amíg maga a „zajongó” neki nem csapódik Fez-nek. Az esés ugyan nem borítja fel teljesen, de jobb lábát kibillenti az egyensúlyából, amitől térdre rogyott és ettől az alkarjára kényszerült támaszkodni .*
- JAJJ! Miarohadtéleee…?
*Óbégat, miközben kissé elborul. Elsőre úgy tűnhet, hogy a lábszáránál kiszakadt a nadrágja, de valójában csak egy korábbi foltozás jött le róla. Nagyon meglepődött, ezért az ösztönös válaszreakció sem marad el. Felugrik a „zajongó-zuhanó” irányába és előkapja a hosszú hegyes tőrét, majd mikor ráeszmél, hogy valószínűleg nem szándékos rajtaütés történt, a tőrrel a kezében vakargatni kezdi a fejét.*
- Te meg ki a frász vagy? *Esik gondolkodóba, hiszen egyáltalán nem ismerős neki Isavyre Eld'rise alakja és arca. Annyit azért sikerül megállapítania, hogy egy lányról van szó, aki nem éppen jól szituált, legalábbis az újonnan kiszakadt ruhája alapján.*
- A héten már a második nő zuhan rám, mi bajotok van nektek? *Vonja kérdőre a földön fekvőt, de oly módon, hogy a fegyverét egyelőre még nem fogja rá, csak a fejvakaráshoz tartja oda a tőrt, később pedig lazán az oldalához. Ekkor azonban megpillantja a zsákmányt és kezd is összeállni neki a kép. Isavyre egy kis tolvaj lehet, aki igyekezett meglógni az erszénnyel, azonban szerencsétlenül járt és pont Fezre zuhant. Na persze ehhez nem kell különösen sok ész, mivel a környéken rengetegen próbálkoznak hasonló módon vagyonhoz jutni. Viszont az, hogy pontosan hol és hogyan űzik a tolvajok szövevényes mesterségét, már nem annyira mindegy.*
- Hát ez meg micsoda ott a kezedben? *Kérdez rá elsőre még nem túl agresszívan az Isa kezében lévő erszényre. Eközben a távolból egy köpenyes-kalapos alak is érkezik, aki nem kerülheti el teljes mértékben Fez figyelmét. Svir Gia fegyvereit ugyan nem látja, de öltözetéből ítélve városőrnek vagy pénzbehajtónak tűnik. Még az is lehet, hogy a lány miatt jött. Egyelőre nem szólítja meg a közeledőt, de tudomásul veszi a jelenlétét.*
*Lassan kezdi megunni a várakozást, amikor valami furcsa robajlásra lesz figyelmes. Sajnos a zaj forrását egészen addig nincs esélye meghatározni, amíg maga a „zajongó” neki nem csapódik Fez-nek. Az esés ugyan nem borítja fel teljesen, de jobb lábát kibillenti az egyensúlyából, amitől térdre rogyott és ettől az alkarjára kényszerült támaszkodni .*
- JAJJ! Miarohadtéleee…?
*Óbégat, miközben kissé elborul. Elsőre úgy tűnhet, hogy a lábszáránál kiszakadt a nadrágja, de valójában csak egy korábbi foltozás jött le róla. Nagyon meglepődött, ezért az ösztönös válaszreakció sem marad el. Felugrik a „zajongó-zuhanó” irányába és előkapja a hosszú hegyes tőrét, majd mikor ráeszmél, hogy valószínűleg nem szándékos rajtaütés történt, a tőrrel a kezében vakargatni kezdi a fejét.*
- Te meg ki a frász vagy? *Esik gondolkodóba, hiszen egyáltalán nem ismerős neki Isavyre Eld'rise alakja és arca. Annyit azért sikerül megállapítania, hogy egy lányról van szó, aki nem éppen jól szituált, legalábbis az újonnan kiszakadt ruhája alapján.*
- A héten már a második nő zuhan rám, mi bajotok van nektek? *Vonja kérdőre a földön fekvőt, de oly módon, hogy a fegyverét egyelőre még nem fogja rá, csak a fejvakaráshoz tartja oda a tőrt, később pedig lazán az oldalához. Ekkor azonban megpillantja a zsákmányt és kezd is összeállni neki a kép. Isavyre egy kis tolvaj lehet, aki igyekezett meglógni az erszénnyel, azonban szerencsétlenül járt és pont Fezre zuhant. Na persze ehhez nem kell különösen sok ész, mivel a környéken rengetegen próbálkoznak hasonló módon vagyonhoz jutni. Viszont az, hogy pontosan hol és hogyan űzik a tolvajok szövevényes mesterségét, már nem annyira mindegy.*
- Hát ez meg micsoda ott a kezedben? *Kérdez rá elsőre még nem túl agresszívan az Isa kezében lévő erszényre. Eközben a távolból egy köpenyes-kalapos alak is érkezik, aki nem kerülheti el teljes mértékben Fez figyelmét. Svir Gia fegyvereit ugyan nem látja, de öltözetéből ítélve városőrnek vagy pénzbehajtónak tűnik. Még az is lehet, hogy a lány miatt jött. Egyelőre nem szólítja meg a közeledőt, de tudomásul veszi a jelenlétét.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2074-2093