Arthenior - Romváros és Meredély
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 46 (901. - 920. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
920. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-19 19:51:50
Üzenet elküldve: 2020-03-19 19:51:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//CCC, Naesala, Hesgrim, Morak, Gwaeren, Grük, Raenerold, Lousadel//
*Lou követi a társaságot és hallgatja a történetet a báró szavaiból. A thargok úrnőjéről van szó mint kiderült. Valószínűleg valami barbár amazon lehet. Jaj annak aki be akarja törni. A kalandor lelki szemei előtt már ott is vannak a barbár úrnő dinnyeroppantó combjai. Félelmetes. Elég makacs nő lehet, azt ő is leszűri magának. Az ok pedig meglepi.*
~Lányszöktetés? Ha nem lőnek az emberekbe a piacon még nem is lenne vele baj. Idióták.~
*A jelenlegi városőrség ügyesen leszerepelt. Arthenior a kalandozók nélkül még mindig szétesésre van kárhoztatva. Lou el is húzza a száját. Arra is csak a fejét tudja csóválni, hogy a parancsnok fáradt megmenteni a tharg úrnőt. Politika. Undorító politika. A tervezgetés során már komolyan néz. Az első javaslat hallatán elgondolkozik. Majd a törpe szavain bólogat és szintén igazat ad. De őt is megzavarja a hosszú vita. Az íjászok nem tetszenek neki. Tényleg jó helyzetben vannak.*
-Esetleg egy figyelemelterelés is jól jöhetne. Talán a meglepetés előnyét veszélyeztetjük, de több páncélos is van akik nem nagyon tudunk osonni. Ha pedig egy nyílzáport kapunk a nyakunkba felülről akkor annyi volt. De ez csak egy javaslat.
*Teszi hozzá és vár. Egy térkép tényleg jól jönne. Meg egy pajzs. A sisakját most nem érzi olyan biztos védelemnek. Nem tetszik neki a dolog. Ha bejutnak a házba nem lesz aki az útjába álljon, de addig el kell majd jutni valahogy.*
//CCC, Naesala, Hesgrim, Morak, Gwaeren, Grük, Raenerold, Lousadel//
*Lou követi a társaságot és hallgatja a történetet a báró szavaiból. A thargok úrnőjéről van szó mint kiderült. Valószínűleg valami barbár amazon lehet. Jaj annak aki be akarja törni. A kalandor lelki szemei előtt már ott is vannak a barbár úrnő dinnyeroppantó combjai. Félelmetes. Elég makacs nő lehet, azt ő is leszűri magának. Az ok pedig meglepi.*
~Lányszöktetés? Ha nem lőnek az emberekbe a piacon még nem is lenne vele baj. Idióták.~
*A jelenlegi városőrség ügyesen leszerepelt. Arthenior a kalandozók nélkül még mindig szétesésre van kárhoztatva. Lou el is húzza a száját. Arra is csak a fejét tudja csóválni, hogy a parancsnok fáradt megmenteni a tharg úrnőt. Politika. Undorító politika. A tervezgetés során már komolyan néz. Az első javaslat hallatán elgondolkozik. Majd a törpe szavain bólogat és szintén igazat ad. De őt is megzavarja a hosszú vita. Az íjászok nem tetszenek neki. Tényleg jó helyzetben vannak.*
-Esetleg egy figyelemelterelés is jól jöhetne. Talán a meglepetés előnyét veszélyeztetjük, de több páncélos is van akik nem nagyon tudunk osonni. Ha pedig egy nyílzáport kapunk a nyakunkba felülről akkor annyi volt. De ez csak egy javaslat.
*Teszi hozzá és vár. Egy térkép tényleg jól jönne. Meg egy pajzs. A sisakját most nem érzi olyan biztos védelemnek. Nem tetszik neki a dolog. Ha bejutnak a házba nem lesz aki az útjába álljon, de addig el kell majd jutni valahogy.*
919. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-18 14:34:17
Üzenet elküldve: 2020-03-18 14:34:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//CCC, Naesala, Hesgrim, Morak, Gwaeren, Grük, Raenerold, Lousadel//
* Ahogy a nap lebukott és a szürkület egyre mélyül, úgy egyre nagyobb az esélyük észrevétlenül maradni és közelebb jutni. Hisz sötétben nem kell nagy képesség a lopakodáshoz, pláne itt a romvárosban. Ilyen viszonyok közt még a törpék sincsenek akkora hátrányban, hacsak valami zajt nem vernek.
A városőrök a szétoszlás mellett vannak, Morak a maga részéről jobban bízna a felderítés és roham megoldásban, de hát senkit sem kényszeríthet, pláne, hogy tervéhez elengedhetetlen az íjász, aki viszont városőr… *
- Rendben van, ha ragaszkodnak hozzá oszoljanak szét! Én a magam részéről megpróbálok a kerten keresztül a hátsó bejárathoz kerülni, ha van ilyen.
* Ekkor megáll és a báróra tekint a válaszért. Majd a báró válasza után folytatja. *
- Szóval, ha bejutottam felmegyek az emeletre, először azt biztosítom, majd a tetőt, padlásteret. Utána onnét haladok lefelé. Azért mondom ilyen részletesen, mert ha szétválunk, már nem lesz esélyünk beszélni egymással, bent, pedig a sötétben nem lenne jó, ha véletlen egymást vágnánk le…
Tehát tudnunk kell egymás mozgásáról már idekint. Legalábbis, hogy ki mit tervez, hogy ne akadályozzuk, hanem segítsük egymást és tudjuk odabenn hol keressük a másikat, vagy hol számítsunk a másikra! Velem jöhetne Grim és Riennath, ha akar. Nekünk nincsenek távolsági fegyvereink, tehát mihamarább be kell jutnunk, mivel nyílt téren nem tudjuk felvenni a harcot az esetleges íjászokkal… A báró legalább vázlatosan lerajzolhatná ide a porba a szobák elrendezését szintenként, hogy legyen valami támpont!
Szóval a sötétség most a malmunkra hajtja a vizet! Induljunk! Az őrmester fedezhetne!
* Morak indulásra kész. Türelmetlenül markolássza a csatabárdja nyelét. Indul is rögvest, mihelyt a többiek jeleznek, hogy vele tartanak-e esetleg más utat választanak. A báró rajzát is szívesen megvárná, amennyiben hajlandó erre, ha nem úgy is jó… *
A hozzászólás írója (Morak Asthún) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.18 14:37:30
//CCC, Naesala, Hesgrim, Morak, Gwaeren, Grük, Raenerold, Lousadel//
* Ahogy a nap lebukott és a szürkület egyre mélyül, úgy egyre nagyobb az esélyük észrevétlenül maradni és közelebb jutni. Hisz sötétben nem kell nagy képesség a lopakodáshoz, pláne itt a romvárosban. Ilyen viszonyok közt még a törpék sincsenek akkora hátrányban, hacsak valami zajt nem vernek.
A városőrök a szétoszlás mellett vannak, Morak a maga részéről jobban bízna a felderítés és roham megoldásban, de hát senkit sem kényszeríthet, pláne, hogy tervéhez elengedhetetlen az íjász, aki viszont városőr… *
- Rendben van, ha ragaszkodnak hozzá oszoljanak szét! Én a magam részéről megpróbálok a kerten keresztül a hátsó bejárathoz kerülni, ha van ilyen.
* Ekkor megáll és a báróra tekint a válaszért. Majd a báró válasza után folytatja. *
- Szóval, ha bejutottam felmegyek az emeletre, először azt biztosítom, majd a tetőt, padlásteret. Utána onnét haladok lefelé. Azért mondom ilyen részletesen, mert ha szétválunk, már nem lesz esélyünk beszélni egymással, bent, pedig a sötétben nem lenne jó, ha véletlen egymást vágnánk le…
Tehát tudnunk kell egymás mozgásáról már idekint. Legalábbis, hogy ki mit tervez, hogy ne akadályozzuk, hanem segítsük egymást és tudjuk odabenn hol keressük a másikat, vagy hol számítsunk a másikra! Velem jöhetne Grim és Riennath, ha akar. Nekünk nincsenek távolsági fegyvereink, tehát mihamarább be kell jutnunk, mivel nyílt téren nem tudjuk felvenni a harcot az esetleges íjászokkal… A báró legalább vázlatosan lerajzolhatná ide a porba a szobák elrendezését szintenként, hogy legyen valami támpont!
Szóval a sötétség most a malmunkra hajtja a vizet! Induljunk! Az őrmester fedezhetne!
* Morak indulásra kész. Türelmetlenül markolássza a csatabárdja nyelét. Indul is rögvest, mihelyt a többiek jeleznek, hogy vele tartanak-e esetleg más utat választanak. A báró rajzát is szívesen megvárná, amennyiben hajlandó erre, ha nem úgy is jó… *
A hozzászólás írója (Morak Asthún) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.18 14:37:30
918. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-18 06:56:41
Üzenet elküldve: 2020-03-18 06:56:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Temetetlen múlt//
//CCC, Naesala, Hesgrim, Morak, Gwaeren, Grük, Raenerold, Lousadel//
*Szállnak a javaslatok, az ötletek és minden egyéb baromság, amiket még a kifejezetten kiskutya jellemű Rae is kezd már unni, főként a törpék részéről. ~ Ha van egy megfelelő terv, minek kell megkavarni az állóvizet? ~ Kezdi nagyon nem kedvelni ezeket a népségeket, ahogyan a többi apróbb népet is. Mindenesetre Cha'yss dühös tekintetével kell megbirkóznia, amit valamilyen szinten magára is vesz. A parancsnok valóban magára hagyta a bárót, s ha az nem is említi ezt neki, s Raenerold nem tud a barátságukról és az anyagiakról, amiket a wegtoreni biztosított az arénahősnek, mégis cserbenhagyást szimatol a dolgok mögött. Grükre pillant egy rövid ideig, hiszen ő is hallotta amiket Denjaar mondott, a lovag pedig abban reménykedik, megerősítené őt a báró előtt. Azonban nem itt van a tetőpont, a Kaszárnyában történtek felvázolásánál teljesedik ki a történet. Rae csak hüledezni tud.*
- Hogy... micsoda? Mit csináltak? *Arra a legkevésbé sem gondolt volna, hogy a tisztjeik ilyen rezignáltak, az újoncok pedig árulók képesek lenni. ~ Sokkal nagyobb a saját portán körül is a mocsok, mint gondoltam. ~ Most rosszul érzi magát, hiszen tenne ezellen, ha visszaértek, de nem állna jogában, nem tiszt. Ez a vezetőségen múlik most. Mikor ötletbörze folyik arról, mi legyen, az elf is véleményt nyilvánít.*
- Én továbbra is a báró tervét támogatom, szerintem badarság lenne egy csapatba maradni, pont azt várják, hogy ajtóstul rontsunk neki a háznak, szerintem. Grüksunosz őrmester pedig valóban kiváló felderítő lenne. *Amikor az igric megemlíti Fogót is, a kutya tekintete rászegeződik, Rae pedig bólint, úgy, ahogyan azt a sietésre való felszólításnál is teszi. Valóban félő, hogy már így is vészesen sok időt vesztettek, indulni kéne már, mihamarabb. Ő és a pirtianesi kopó biztosan készen állnak, akármilyen parancsot is kapnak Grüktől.*
//CCC, Naesala, Hesgrim, Morak, Gwaeren, Grük, Raenerold, Lousadel//
*Szállnak a javaslatok, az ötletek és minden egyéb baromság, amiket még a kifejezetten kiskutya jellemű Rae is kezd már unni, főként a törpék részéről. ~ Ha van egy megfelelő terv, minek kell megkavarni az állóvizet? ~ Kezdi nagyon nem kedvelni ezeket a népségeket, ahogyan a többi apróbb népet is. Mindenesetre Cha'yss dühös tekintetével kell megbirkóznia, amit valamilyen szinten magára is vesz. A parancsnok valóban magára hagyta a bárót, s ha az nem is említi ezt neki, s Raenerold nem tud a barátságukról és az anyagiakról, amiket a wegtoreni biztosított az arénahősnek, mégis cserbenhagyást szimatol a dolgok mögött. Grükre pillant egy rövid ideig, hiszen ő is hallotta amiket Denjaar mondott, a lovag pedig abban reménykedik, megerősítené őt a báró előtt. Azonban nem itt van a tetőpont, a Kaszárnyában történtek felvázolásánál teljesedik ki a történet. Rae csak hüledezni tud.*
- Hogy... micsoda? Mit csináltak? *Arra a legkevésbé sem gondolt volna, hogy a tisztjeik ilyen rezignáltak, az újoncok pedig árulók képesek lenni. ~ Sokkal nagyobb a saját portán körül is a mocsok, mint gondoltam. ~ Most rosszul érzi magát, hiszen tenne ezellen, ha visszaértek, de nem állna jogában, nem tiszt. Ez a vezetőségen múlik most. Mikor ötletbörze folyik arról, mi legyen, az elf is véleményt nyilvánít.*
- Én továbbra is a báró tervét támogatom, szerintem badarság lenne egy csapatba maradni, pont azt várják, hogy ajtóstul rontsunk neki a háznak, szerintem. Grüksunosz őrmester pedig valóban kiváló felderítő lenne. *Amikor az igric megemlíti Fogót is, a kutya tekintete rászegeződik, Rae pedig bólint, úgy, ahogyan azt a sietésre való felszólításnál is teszi. Valóban félő, hogy már így is vészesen sok időt vesztettek, indulni kéne már, mihamarabb. Ő és a pirtianesi kopó biztosan készen állnak, akármilyen parancsot is kapnak Grüktől.*
917. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-17 19:05:14
Üzenet elküldve: 2020-03-17 19:05:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Trictolla és Svir//
//A házban//
* Nehezen alszik el, nem hagyják a gondolatai.
Nem úgy sikerült Svirrel semmi, ahogyan elképzelte. Kedves a férfi, szó nincs róla, de valami mégis hiányzik. Az utalások amiket tett, a sok gesztus a lány felé arra utalt mind, hogy többet akar tőle, de mióta a fürdés lezajlott, a férfi más lett.
Talán mégsem ő az embere, amit fájó szívvel próbál elfogadni.
El kell mennie, nincs más mód, ami nem megy, azt nem kell erőltetni.
Nem akar visszaélni a férfi kedvességével, ő többre vágyik.
Hosszú forgolódás után, elalszik.
Reggel, egyedül ébred.
~ Jó ez így. Írok egy levelet. El kell mennem, ez így nem helyes. Ha nincs meg a szikra közöttünk, vagy csak felszínes, vagy csak egyoldalú, soha nem fog változni.
Nem azért jöttem, hogy csak cseléd, vagy szakács legyek. ~
Úgy dönt, az új ruhákat megtartja, hisz ajándék, beszuszakolja egy zsákba, amit magával visz. Másnak nem biztos, hogy jók lennének.
A régi nyűt ruháiba bújik vissza, elteszi fegyverét, régi bakancsát felhúzza, lassan kisétál a konyha felé, de semmi nesz, egy hang sem jön sehonnan.
Reméli, ez így is marad, lesz elég ideje.
~ Itt az idő. ~
Kerít egy papírt és egy író eszközt és neki kezd. *
" Kedves Svir!
Ez a levél neked szól! Örömmel és melegséggel tölt el, hogy megismerhettelek.
Köszönöm jóságodat és nagylelkűségedet, amit irányomba tettél.
Köszönöm, hogy a bajból felsegítettél, hogy ruhákkal ajándékoztál meg, de ezeket hátra hagyom, ahogyan téged is.
Fájó szívvel megyek el, de úgy érzem, nem én vagyok az a nő akire vágysz, erre az éjjel jöttem rá és cselekednem kell, nincs értelme az időt húzni.
Örülök, hogy itt lehettem, hogy főzhettem egy jót, hogy részt vehettem egy közös fürdőzésben.
Egyszóval, mindenért hálás vagyok és leszek örökre.
Nem foglak elfelejteni.
Bocsáss meg, hogy nem köszönök el, de talán ez így lesz jobb mindenkinek.
A ruhákat megtartom, remélem nem bánod, hisz ajándék volt és talán a hölgy aki engem követ, nem viselné szívesen.
Hálás leszek neked mindenért míg élek! Remélem, rátalálsz a boldogságra és kívánok neked minden jót!
Tric "
* Félbe hajtja a papírt, majd a konyha asztalon hagyja, Svir nevével a fedelén.
~ Jobb ha megyek, mielőtt feltűnik a színen.
Nem szeretek búcsúzkodni, felesleges fájdalommal teli. ~
Felveszi köpenyét és kisuhan csendben a házból.
Még egy utolsó pillantást vet az épületre, majd gyors léptekkel hagyja el a helyet.
nem tudja még hová megy, egyenlőre céltalanul viszik lábai, de majd egyszer talán megveti őket valahol, örökre.*
A hozzászólás írója (Trictolla Esissaira) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.17 19:23:43
//A házban//
* Nehezen alszik el, nem hagyják a gondolatai.
Nem úgy sikerült Svirrel semmi, ahogyan elképzelte. Kedves a férfi, szó nincs róla, de valami mégis hiányzik. Az utalások amiket tett, a sok gesztus a lány felé arra utalt mind, hogy többet akar tőle, de mióta a fürdés lezajlott, a férfi más lett.
Talán mégsem ő az embere, amit fájó szívvel próbál elfogadni.
El kell mennie, nincs más mód, ami nem megy, azt nem kell erőltetni.
Nem akar visszaélni a férfi kedvességével, ő többre vágyik.
Hosszú forgolódás után, elalszik.
Reggel, egyedül ébred.
~ Jó ez így. Írok egy levelet. El kell mennem, ez így nem helyes. Ha nincs meg a szikra közöttünk, vagy csak felszínes, vagy csak egyoldalú, soha nem fog változni.
Nem azért jöttem, hogy csak cseléd, vagy szakács legyek. ~
Úgy dönt, az új ruhákat megtartja, hisz ajándék, beszuszakolja egy zsákba, amit magával visz. Másnak nem biztos, hogy jók lennének.
A régi nyűt ruháiba bújik vissza, elteszi fegyverét, régi bakancsát felhúzza, lassan kisétál a konyha felé, de semmi nesz, egy hang sem jön sehonnan.
Reméli, ez így is marad, lesz elég ideje.
~ Itt az idő. ~
Kerít egy papírt és egy író eszközt és neki kezd. *
" Kedves Svir!
Ez a levél neked szól! Örömmel és melegséggel tölt el, hogy megismerhettelek.
Köszönöm jóságodat és nagylelkűségedet, amit irányomba tettél.
Köszönöm, hogy a bajból felsegítettél, hogy ruhákkal ajándékoztál meg, de ezeket hátra hagyom, ahogyan téged is.
Fájó szívvel megyek el, de úgy érzem, nem én vagyok az a nő akire vágysz, erre az éjjel jöttem rá és cselekednem kell, nincs értelme az időt húzni.
Örülök, hogy itt lehettem, hogy főzhettem egy jót, hogy részt vehettem egy közös fürdőzésben.
Egyszóval, mindenért hálás vagyok és leszek örökre.
Nem foglak elfelejteni.
Bocsáss meg, hogy nem köszönök el, de talán ez így lesz jobb mindenkinek.
A ruhákat megtartom, remélem nem bánod, hisz ajándék volt és talán a hölgy aki engem követ, nem viselné szívesen.
Hálás leszek neked mindenért míg élek! Remélem, rátalálsz a boldogságra és kívánok neked minden jót!
Tric "
* Félbe hajtja a papírt, majd a konyha asztalon hagyja, Svir nevével a fedelén.
~ Jobb ha megyek, mielőtt feltűnik a színen.
Nem szeretek búcsúzkodni, felesleges fájdalommal teli. ~
Felveszi köpenyét és kisuhan csendben a házból.
Még egy utolsó pillantást vet az épületre, majd gyors léptekkel hagyja el a helyet.
nem tudja még hová megy, egyenlőre céltalanul viszik lábai, de majd egyszer talán megveti őket valahol, örökre.*
A hozzászólás írója (Trictolla Esissaira) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.17 19:23:43
916. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-17 09:57:59
Üzenet elküldve: 2020-03-17 09:57:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//CCC, Naesala, Hesgrim, Morak, Gwaeren, Grük, Raenerold, Lousadel//
- Hogy mi? *Ezúttal nem is titkolja a haraggal vegyes meglepettségét. Sárga szemei a kutyás városőrre villannak, a düh lángjai nyílnak egyetlen szívdobbanás alatt bennük.*
- "Fáradt"? És hova tart? *Természetesen mindkét szót értette, de egyszerűen felfoghatatlan számára, hogy azok után, amit Denjaarért és a városőrségért tett, a wegtoreni nem veszi a fáradtságot, hogy a segítségére siessen. Persze meglehet, hogy csak Raenerold nem fogalmazott jól és a kapitánynak komoly oka van távol maradni, de ez jelen pillanatban egyáltalán nem vigasztalja a bárót.*
- Mindegy, felesleges most ezen rágódni. *Ugyan a szavai más mondanak, de látszik rajta, hogy vérig van sértve, amiért a férfi, akinek munkát adott, amikor Artheniorba jött és segítette, most úgy érzi, cserben hagyta.
Haragos sóhajjal fordítja tekintetét vissza a romokkal határolt utca felé, hogy elérjék céljukat. Tévedés, gyalogosan indulnak, hisz a romvárosban hova tennének annyi lovat.
A közben feltett kérdést előbb nem is veszi magára, majd rájön, hogy Raenerold kérdése mégis neki szól.*
- Úgy, fiam, hogy vannak, akik gerinc nélkül születtek. *Kezd bele lemondó hanglejtéssel.*
- Úgy, hogy az első adandó alkalommal a törpe átállt a zsoldosokhoz, hogy a másik újonc nem tett semmit és úgy, hogy az írnok egyszerűen hátat fordított a szolgálatnak és a városőrségnek, amikor az első probléma felütötte a fejét. *Nem kíván több magyarázatot tenni. Ennyinek éppen elégnek kell lennie. Különben is felesleges már szót fecsérelni rá.
A romváros határán, a fedezékben pedig megkezdődik a tervezés. Az igric kezdi a városőrség köpenyének dolgával, de a döntést a katonákra és ezzel a rangidős Grükre hagyja.
Az őrmester kérésére megismétli az ellenállás várható mértékének leírását.*
- Két tucatra tehető az ellenség száma, talán több, de kevés lehet köztük a képzett fegyverforgató. A zsoldosok, azt gondolom. *Kezd bele, bár meglehet, hogy téved, szavai mégis magabiztosak.*
- A piaci esetből tudjuk, hogy sok íjászuk van. *Egészíti ki a leírást. A ház kérdésére elgondolkodik.*
- Ma reggel jártunk ott Kagaenae kisasszonnyal, amikor megtárgyaltuk a felújítás részleteit. Romos, de a szerkezete ép. Egy kerítés választja el az utcától. Kétszintes, normális nemesi ház, szokásos elrendezéssel. Amikor ott jártunk, nem tapasztaltam olyan nyomokat, hogy életvitelszerűen éltek volna ott. Talán a pincében vagy valami rejtett zugban bújhatnak meg, de azt a kutya talán megtalálja. *Mutat Raenerold ebe felé.*
- A tető viszont magas és onnan jól belátható a környék. *Jegyzi meg elhúzva a száját, hisz maga is távolsági fegyvert használ, így tudja, hogy onnan jól lehet célozni.
A zajok minimalizálására nem tud mit mondani, de a két törpe páncélzata eléggé csekélyre csökkenti a lopakodás lehetőségét. Gwaeren, megtartva jó szokását, nem szólal meg. Egyre inkább kedveli a szótlan, tőrös leányt.
Amikor az egyik törpe megszólítja, sárga szemei Morakra siklanak és végighallgatja őt. A szavai érthetőek és világosak, akár úgy is történhetett a dolog. Az igric róla Grükre néz.*
- Uraim, bár eddig szerencsém volt, én egy kereskedő vagyok, aki, hála Teysusnak, jól bánik a számszeríjjal. *Egy kis hatásszünetet tart.*
- De nem vagyok katona, nem vagyok harcos. Ezért verbuváltam őket. *Int a felbérelt harcosok felé.*
- Ha lehet, én távolabb maradnék, mert sem felderíteni, sem harcolni nem tudok, így csak hátráltatnám az akciót, de természetesen, nem fogok elbújni, ha a szükség úgy hozza. *Mutat rá hiányosságaira. Persze ahhoz sincs kedve, hogy fűbe harapjon a szabadítás alatt, úgyhogy ha teheti, élve szeretné megúszni ezt a kalandot és az első sorban harcoljanak az ezért fizetett kalandorok és a városőrség.
A másik törpe, Hesgrim is Morak véleményén van, az ő meglátásait is el tudja fogadni. Naesala viszont a szétválás mellett voksol, ami kicsit megkavarja az állóvizet, de tökéletesen megérti az ő érveit is, hisz éppen a báró is emellett szavazott, ám a felderítő kérdéséhez nem tud és nem is akar hozzászólni.*
- Őrmester, magának kell döntenie. *Mondja ki, hisz valakinek ezt a döntést is meg kell hozni és az biztos, hogy nem ő lesz az. Ezért is lett volna jó, ha Denjaar itt van.*
- Ám lassan indulnunk kell, félek, így is sokat időztünk itt. *Szúrja közbe, majd leveszi a köpenyét és jól megmártja a porban. Egy makulátlanul tiszta, köpeny talán feltűnőbb volna, mint a városőrség címeres egyenruhája Arthenior egyik legszegényebb környékén. Kicsit lerázza, undorodó mozdulattal visszaveszi és félredobja széles karimájú kalapját is végül.*
//CCC, Naesala, Hesgrim, Morak, Gwaeren, Grük, Raenerold, Lousadel//
- Hogy mi? *Ezúttal nem is titkolja a haraggal vegyes meglepettségét. Sárga szemei a kutyás városőrre villannak, a düh lángjai nyílnak egyetlen szívdobbanás alatt bennük.*
- "Fáradt"? És hova tart? *Természetesen mindkét szót értette, de egyszerűen felfoghatatlan számára, hogy azok után, amit Denjaarért és a városőrségért tett, a wegtoreni nem veszi a fáradtságot, hogy a segítségére siessen. Persze meglehet, hogy csak Raenerold nem fogalmazott jól és a kapitánynak komoly oka van távol maradni, de ez jelen pillanatban egyáltalán nem vigasztalja a bárót.*
- Mindegy, felesleges most ezen rágódni. *Ugyan a szavai más mondanak, de látszik rajta, hogy vérig van sértve, amiért a férfi, akinek munkát adott, amikor Artheniorba jött és segítette, most úgy érzi, cserben hagyta.
Haragos sóhajjal fordítja tekintetét vissza a romokkal határolt utca felé, hogy elérjék céljukat. Tévedés, gyalogosan indulnak, hisz a romvárosban hova tennének annyi lovat.
A közben feltett kérdést előbb nem is veszi magára, majd rájön, hogy Raenerold kérdése mégis neki szól.*
- Úgy, fiam, hogy vannak, akik gerinc nélkül születtek. *Kezd bele lemondó hanglejtéssel.*
- Úgy, hogy az első adandó alkalommal a törpe átállt a zsoldosokhoz, hogy a másik újonc nem tett semmit és úgy, hogy az írnok egyszerűen hátat fordított a szolgálatnak és a városőrségnek, amikor az első probléma felütötte a fejét. *Nem kíván több magyarázatot tenni. Ennyinek éppen elégnek kell lennie. Különben is felesleges már szót fecsérelni rá.
A romváros határán, a fedezékben pedig megkezdődik a tervezés. Az igric kezdi a városőrség köpenyének dolgával, de a döntést a katonákra és ezzel a rangidős Grükre hagyja.
Az őrmester kérésére megismétli az ellenállás várható mértékének leírását.*
- Két tucatra tehető az ellenség száma, talán több, de kevés lehet köztük a képzett fegyverforgató. A zsoldosok, azt gondolom. *Kezd bele, bár meglehet, hogy téved, szavai mégis magabiztosak.*
- A piaci esetből tudjuk, hogy sok íjászuk van. *Egészíti ki a leírást. A ház kérdésére elgondolkodik.*
- Ma reggel jártunk ott Kagaenae kisasszonnyal, amikor megtárgyaltuk a felújítás részleteit. Romos, de a szerkezete ép. Egy kerítés választja el az utcától. Kétszintes, normális nemesi ház, szokásos elrendezéssel. Amikor ott jártunk, nem tapasztaltam olyan nyomokat, hogy életvitelszerűen éltek volna ott. Talán a pincében vagy valami rejtett zugban bújhatnak meg, de azt a kutya talán megtalálja. *Mutat Raenerold ebe felé.*
- A tető viszont magas és onnan jól belátható a környék. *Jegyzi meg elhúzva a száját, hisz maga is távolsági fegyvert használ, így tudja, hogy onnan jól lehet célozni.
A zajok minimalizálására nem tud mit mondani, de a két törpe páncélzata eléggé csekélyre csökkenti a lopakodás lehetőségét. Gwaeren, megtartva jó szokását, nem szólal meg. Egyre inkább kedveli a szótlan, tőrös leányt.
Amikor az egyik törpe megszólítja, sárga szemei Morakra siklanak és végighallgatja őt. A szavai érthetőek és világosak, akár úgy is történhetett a dolog. Az igric róla Grükre néz.*
- Uraim, bár eddig szerencsém volt, én egy kereskedő vagyok, aki, hála Teysusnak, jól bánik a számszeríjjal. *Egy kis hatásszünetet tart.*
- De nem vagyok katona, nem vagyok harcos. Ezért verbuváltam őket. *Int a felbérelt harcosok felé.*
- Ha lehet, én távolabb maradnék, mert sem felderíteni, sem harcolni nem tudok, így csak hátráltatnám az akciót, de természetesen, nem fogok elbújni, ha a szükség úgy hozza. *Mutat rá hiányosságaira. Persze ahhoz sincs kedve, hogy fűbe harapjon a szabadítás alatt, úgyhogy ha teheti, élve szeretné megúszni ezt a kalandot és az első sorban harcoljanak az ezért fizetett kalandorok és a városőrség.
A másik törpe, Hesgrim is Morak véleményén van, az ő meglátásait is el tudja fogadni. Naesala viszont a szétválás mellett voksol, ami kicsit megkavarja az állóvizet, de tökéletesen megérti az ő érveit is, hisz éppen a báró is emellett szavazott, ám a felderítő kérdéséhez nem tud és nem is akar hozzászólni.*
- Őrmester, magának kell döntenie. *Mondja ki, hisz valakinek ezt a döntést is meg kell hozni és az biztos, hogy nem ő lesz az. Ezért is lett volna jó, ha Denjaar itt van.*
- Ám lassan indulnunk kell, félek, így is sokat időztünk itt. *Szúrja közbe, majd leveszi a köpenyét és jól megmártja a porban. Egy makulátlanul tiszta, köpeny talán feltűnőbb volna, mint a városőrség címeres egyenruhája Arthenior egyik legszegényebb környékén. Kicsit lerázza, undorodó mozdulattal visszaveszi és félredobja széles karimájú kalapját is végül.*
915. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-16 21:57:59
Üzenet elküldve: 2020-03-16 21:57:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Trictolla és Svir//
//A házban//
*Svir még nem alszik, de már nagyon szeretne. Bármilyen izgalmas jelenség is Trictolla, főleg az új ruháiban, a hosszú nap után pihenésre is szüksége van a férfinek. Meg mintha valami járna is a fejében, ami miatt nem tud egészen feloldódni. Sebaj, aludtak már együtt rosszabb ágyakban is emberek.*
– Már majdnem, de még nem. *válaszolja Trictollának. A csókot elfogadja, sőt lustán viszonozza is. Ennél többet viszont nem tesz, semmi kezdeményezés. *
– Jó éjt! *köszön el Trictollától, majd a sötét plafont bámulva próbál meg álomba szenderülni. Egy idő után ez végre sikerül is neki.
Másnap reggel korán ébred és hamar kikel az ágyból, hogy öltözni kezdjen. Mintha sietne valahová.*
914. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-16 11:12:45
Üzenet elküldve: 2020-03-16 11:12:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Kagaenae//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ha Aenae nem tudná, hogy egy artheniori házból indultak el, akkor meggyőződése lenne, hogy már a Krenkataurban járnak. Legalábbis a gerenda érintése ezt sugallja neki. Valami bánya. Nem mintha járt volna valaha Krenkataurban, vagy bármelyik másik bányában-barlangban. De ilyesminek képzeli. Pont ilyen útvesztőnek is, merthogy zsákkal a fején olyan az érzése, mintha valami útvesztőben lenne. Az őt lökdöső-cibáló fazonok nem könnyítik meg a tájékozódást, de nekik nyilván ez a feladatuk.
A székhez kötözve végképp megzavarodik, nem igazán tudja, hogy hol van, de azt sem, hogy mennyi ideje van itt. Viszont ez egy kis alkalom arra, hogy összeszedje magát és rendezze a gondolatait.
Nagyjából sikerül is megacéloznia magát, de ugye az a szájszag, az annyira durva, hogy nagyon komoly harcot kell vívnia a wegtoreni rummal, hogy lenn tudja tartani. Kínjában halkan felnevet, ugyanis eszébe jut az, hogy a hányás már önmagában is iszonyatosan pocsék dolog, de zsákkal a fején hatványozódna ez az érzés. A nevetést persze nagyon hamar abbahagyja, ahogyan a szájszaghoz tartozó kéz hozzáér a vállához, egyből feláll a tarkóján minden szőr, a hátát pedig hideg veríték lepi el. Ami aztán úgy kezd el lecsorogni, hogy csiklandozza a bőrét. A borzongástól felocsúdni sincsen ideje, mert a kéz nagyot ránt rajta, egy pillanatra a levegő is bennszakad, ahogy az anyaggal együtt megrántják a torkát. El kell fordítsa a fejét, amúgy is utálja ha az arcába másznak, de a szag miatt ösztönösen is csinálja.
Nem mondhatni, hogy nem kapja el valami iszonyodás, ráadásul a rum is újra elindul kúszva a nyelőcsövén vissza. Aenae meg már csak azért is zárva tartja a száját, hogy vissza tudja nyelni. A pulzusa azonban újra emelkedik. Szeretne mondani valamit, de semmi frappáns nem jut eszébe. Követelőzhetne, hogy azonnal vigyék Effyhez, de annak sem lenne túl sok értelme. Bár megfordul a fejében, hogy esetleg nekiáll beszólogatni, hátha kiprovokál még néhány pofont, ha pedig szerencséje van, akkor eszméletlenre is verik.
Vitatkozhatna a ház jogállásáról is, de annak se lenne túl sok teteje, lehet, hogy van valami a háttérben, amiről nem tud. Anyját ismerve simán lehet, hogy... A házat is eladta neki, ahogyan őt is eladta volna annak idején. Ez a gondolat most dühöt vált ki belőle, akkor rettegett. A gallérját markoló kéz akkor a combja tövét tapogatta és azt ecsetelte, hogy a magafajta lányokat minden nap el kell kalapálni, hogy tudják, hogy hol a helyük. Dühös az akkori önmagára, hogy mennyire félt tőle, most nem fél, inkább fárasztja ez az egész színjáték. Meg nagyon a húsába vájnak a kötelek, ezen az érzésen az sem segíthet, hogy folyamatosan próbál lazítani rajtuk. Aztán eleresztik és az orra bukás fenyegető veszélye miatt hátrahőköl és halkan fel is sikkant. Hallja a saját vérét dobolni a fülében.*
- Akkor add nekem.
*Halkan beszél. Hirtelen nem jut más az eszébe, ez a nyilvánvaló pofátlanság már nemigen ronthat a helyzetén. A könyöke meg, amit még a lépcsőn való legurulás során vert oda, zsibbad.*
//Kagaenae//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ha Aenae nem tudná, hogy egy artheniori házból indultak el, akkor meggyőződése lenne, hogy már a Krenkataurban járnak. Legalábbis a gerenda érintése ezt sugallja neki. Valami bánya. Nem mintha járt volna valaha Krenkataurban, vagy bármelyik másik bányában-barlangban. De ilyesminek képzeli. Pont ilyen útvesztőnek is, merthogy zsákkal a fején olyan az érzése, mintha valami útvesztőben lenne. Az őt lökdöső-cibáló fazonok nem könnyítik meg a tájékozódást, de nekik nyilván ez a feladatuk.
A székhez kötözve végképp megzavarodik, nem igazán tudja, hogy hol van, de azt sem, hogy mennyi ideje van itt. Viszont ez egy kis alkalom arra, hogy összeszedje magát és rendezze a gondolatait.
Nagyjából sikerül is megacéloznia magát, de ugye az a szájszag, az annyira durva, hogy nagyon komoly harcot kell vívnia a wegtoreni rummal, hogy lenn tudja tartani. Kínjában halkan felnevet, ugyanis eszébe jut az, hogy a hányás már önmagában is iszonyatosan pocsék dolog, de zsákkal a fején hatványozódna ez az érzés. A nevetést persze nagyon hamar abbahagyja, ahogyan a szájszaghoz tartozó kéz hozzáér a vállához, egyből feláll a tarkóján minden szőr, a hátát pedig hideg veríték lepi el. Ami aztán úgy kezd el lecsorogni, hogy csiklandozza a bőrét. A borzongástól felocsúdni sincsen ideje, mert a kéz nagyot ránt rajta, egy pillanatra a levegő is bennszakad, ahogy az anyaggal együtt megrántják a torkát. El kell fordítsa a fejét, amúgy is utálja ha az arcába másznak, de a szag miatt ösztönösen is csinálja.
Nem mondhatni, hogy nem kapja el valami iszonyodás, ráadásul a rum is újra elindul kúszva a nyelőcsövén vissza. Aenae meg már csak azért is zárva tartja a száját, hogy vissza tudja nyelni. A pulzusa azonban újra emelkedik. Szeretne mondani valamit, de semmi frappáns nem jut eszébe. Követelőzhetne, hogy azonnal vigyék Effyhez, de annak sem lenne túl sok értelme. Bár megfordul a fejében, hogy esetleg nekiáll beszólogatni, hátha kiprovokál még néhány pofont, ha pedig szerencséje van, akkor eszméletlenre is verik.
Vitatkozhatna a ház jogállásáról is, de annak se lenne túl sok teteje, lehet, hogy van valami a háttérben, amiről nem tud. Anyját ismerve simán lehet, hogy... A házat is eladta neki, ahogyan őt is eladta volna annak idején. Ez a gondolat most dühöt vált ki belőle, akkor rettegett. A gallérját markoló kéz akkor a combja tövét tapogatta és azt ecsetelte, hogy a magafajta lányokat minden nap el kell kalapálni, hogy tudják, hogy hol a helyük. Dühös az akkori önmagára, hogy mennyire félt tőle, most nem fél, inkább fárasztja ez az egész színjáték. Meg nagyon a húsába vájnak a kötelek, ezen az érzésen az sem segíthet, hogy folyamatosan próbál lazítani rajtuk. Aztán eleresztik és az orra bukás fenyegető veszélye miatt hátrahőköl és halkan fel is sikkant. Hallja a saját vérét dobolni a fülében.*
- Akkor add nekem.
*Halkan beszél. Hirtelen nem jut más az eszébe, ez a nyilvánvaló pofátlanság már nemigen ronthat a helyzetén. A könyöke meg, amit még a lépcsőn való legurulás során vert oda, zsibbad.*
913. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-16 10:23:08
Üzenet elküldve: 2020-03-16 10:23:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 503
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//A romváros felé//
*Némán hallgatja Cha'yss alapos beszámolóját a történtekről, s kissé meglepi, hogy mindez valami ostoba bosszú eredménye. Azt gondolta csak egyszerű emberrablásról van szó, elvégre sokszor hivatkoznak a lányra úrnőként, bizonyára valami pénzes család sarja. A tény, hogy az ügy személyes, később akár még a hasznukra is válhat, az érzelemből cselekvő emberek általában ostobák, bár tény, merészebbek is lehetnek, mint az átlag.
A báró szavaiból hamar világosság válik számára, hogy miért is csengett olyan ismerősen az elrabolt kisasszony neve, kicsit talán ostobának is érzi magát, amiért nem esett le neki hamarabb, kiről is van szó, de eddig legfeljebb pletykákból hallotta, hogy a Hadúrnak van egy törvénytelen lánya. Már persze, ha egyáltalán a thargoknál létezik ez a fogalom.
Mivel iménti elmélkedése talán annyira nem érdekes az elkövetkező akció szempontjából, sokkal inkább kíváncsi arra, amire a fekete hajú elf rákérdez. Igaz, nem most volt már, mikor utoljára az Őrséget szolgálta, de ilyesmi nem fordulhatott volna elő a Barakkban. Arca a gondolatra halvány grimaszba fordul, s bokája enyhén megsajdul, mint minden alkalommal, mikor visszagondol régi társaira.
A romok mögé húzódva már ő is a ház megközelítésén kezd morfondírozni, s miután meghallgatta a többiek véleményét, nem tartja magában a sajátját.*
-Én is a szétválásra voksolok, úgy hiszem az a nyomorult épp arra számít, hogy majd együtt rárontunk. Ráadásul én nem hinném, hogy tudja, mennyien is vagyunk, ez pedig előnyünkre válhat.
*Pillant néha a báróra, illetve a többiekre*
-Nem szabad megfeledkeznünk viszont az íjászairól. Bizonyára a közeli tetőkön várják az érkezésünket, így én is azt javaslom, hogy küldjünk előre valakit.
*Körbenézve a társaságon próbálja megállapítani, ki lehet erre a legalkalmasabb, hiszen egyetértve az egyik törpével, olyannak kell lennie akinek vannak távolsági fegyverei. Szívesen jelentkezne persze maga a feladatra, ha nem lenne nyilak híján, így tekintete végül Grükön akad meg.*
-Talán az őrmester megfelelő lenne.
//A romváros felé//
*Némán hallgatja Cha'yss alapos beszámolóját a történtekről, s kissé meglepi, hogy mindez valami ostoba bosszú eredménye. Azt gondolta csak egyszerű emberrablásról van szó, elvégre sokszor hivatkoznak a lányra úrnőként, bizonyára valami pénzes család sarja. A tény, hogy az ügy személyes, később akár még a hasznukra is válhat, az érzelemből cselekvő emberek általában ostobák, bár tény, merészebbek is lehetnek, mint az átlag.
A báró szavaiból hamar világosság válik számára, hogy miért is csengett olyan ismerősen az elrabolt kisasszony neve, kicsit talán ostobának is érzi magát, amiért nem esett le neki hamarabb, kiről is van szó, de eddig legfeljebb pletykákból hallotta, hogy a Hadúrnak van egy törvénytelen lánya. Már persze, ha egyáltalán a thargoknál létezik ez a fogalom.
Mivel iménti elmélkedése talán annyira nem érdekes az elkövetkező akció szempontjából, sokkal inkább kíváncsi arra, amire a fekete hajú elf rákérdez. Igaz, nem most volt már, mikor utoljára az Őrséget szolgálta, de ilyesmi nem fordulhatott volna elő a Barakkban. Arca a gondolatra halvány grimaszba fordul, s bokája enyhén megsajdul, mint minden alkalommal, mikor visszagondol régi társaira.
A romok mögé húzódva már ő is a ház megközelítésén kezd morfondírozni, s miután meghallgatta a többiek véleményét, nem tartja magában a sajátját.*
-Én is a szétválásra voksolok, úgy hiszem az a nyomorult épp arra számít, hogy majd együtt rárontunk. Ráadásul én nem hinném, hogy tudja, mennyien is vagyunk, ez pedig előnyünkre válhat.
*Pillant néha a báróra, illetve a többiekre*
-Nem szabad megfeledkeznünk viszont az íjászairól. Bizonyára a közeli tetőkön várják az érkezésünket, így én is azt javaslom, hogy küldjünk előre valakit.
*Körbenézve a társaságon próbálja megállapítani, ki lehet erre a legalkalmasabb, hiszen egyetértve az egyik törpével, olyannak kell lennie akinek vannak távolsági fegyverei. Szívesen jelentkezne persze maga a feladatra, ha nem lenne nyilak híján, így tekintete végül Grükön akad meg.*
-Talán az őrmester megfelelő lenne.
912. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-15 21:35:08
Üzenet elküldve: 2020-03-15 21:35:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Lylina Tasyer//
*Sorvieth elkezd kacagni a fél-elf élcelődésén, de nem veszi magára. Ráérősen halad, követve a nőt a piactér felé, bal lábára enyhén bicegve. Talán a törött szeszes palack lehet az oka, ami modortalanul útjában állt a gnóm üldözése során, vagy az, hogy napokig nyugati irányban ereszkedett le az Arthenior melletti hegyvidékről, aminek hála a bal lábát jobban terhelte mint a jobbat. Bárhogy is legyen, bal lába nehezebbnek érződik, mint a jobb, így Sorvieth bicegve teszi meg az utat a piac irányában.*
- Esküszöm, amúgy nem szoktam magam ennyire átejteni. Még egy gnóm által se.
*Ahogy ráfordulnak egy szélesebb, alig töredezett macskakővel borított útra, Sorvieth elkezd reménykedni, hogy valóban jó úton járnak.*
- Amúgy szerencsét próbálni jöttem. Tudom, rendkívül eredeti, de ez valóban az igazság. Életem tetemes részét a fák között töltöttem, de rá kellett jönnöm, hogy ott unalmas a társaság. Kellett már a vérfrissítés.
*Sorvieth megáll, lenéz vérző lábaira, majd fejét csóválva ismét megindul Lylina után.*
- Mármint nem így értve, a lábaimmal nincs bajom. De tényleg szükségem van az új színekre. Mi a helyzet veled? Nem tudom elképzelni, hogy egy magadfajta nő hogy kerül ebbe a szürke rengetegbe.
*mutat Sorvieth a Romváros ingadozó, depresszív képére.*
*Sorvieth elkezd kacagni a fél-elf élcelődésén, de nem veszi magára. Ráérősen halad, követve a nőt a piactér felé, bal lábára enyhén bicegve. Talán a törött szeszes palack lehet az oka, ami modortalanul útjában állt a gnóm üldözése során, vagy az, hogy napokig nyugati irányban ereszkedett le az Arthenior melletti hegyvidékről, aminek hála a bal lábát jobban terhelte mint a jobbat. Bárhogy is legyen, bal lába nehezebbnek érződik, mint a jobb, így Sorvieth bicegve teszi meg az utat a piac irányában.*
- Esküszöm, amúgy nem szoktam magam ennyire átejteni. Még egy gnóm által se.
*Ahogy ráfordulnak egy szélesebb, alig töredezett macskakővel borított útra, Sorvieth elkezd reménykedni, hogy valóban jó úton járnak.*
- Amúgy szerencsét próbálni jöttem. Tudom, rendkívül eredeti, de ez valóban az igazság. Életem tetemes részét a fák között töltöttem, de rá kellett jönnöm, hogy ott unalmas a társaság. Kellett már a vérfrissítés.
*Sorvieth megáll, lenéz vérző lábaira, majd fejét csóválva ismét megindul Lylina után.*
- Mármint nem így értve, a lábaimmal nincs bajom. De tényleg szükségem van az új színekre. Mi a helyzet veled? Nem tudom elképzelni, hogy egy magadfajta nő hogy kerül ebbe a szürke rengetegbe.
*mutat Sorvieth a Romváros ingadozó, depresszív képére.*
911. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-15 16:19:13
Üzenet elküldve: 2020-03-15 16:19:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Indulás//
*Még indulás előtt odaverődik hozzá Morak.*
- Szervusz Morak! Igazad van komám, tartsunk össze és tegezzél nyugodtan! Hesgrim Reilgurum. A barátaimnak csak Grim.
*Megveregeti a vállát a harcos kuzinnak mert hát mégis csak összetartó népek vagy mi a szösz. Úgy meglódul a törpe uraság nyelve, hogy elegyedik szóba az asszony harcossal is.*
- Nofene! A tőr az méltó fegyver hozzád jányom.
*Okos lány ez, hogy nem valami böszme fegyverrel tanult meg bánni. Kecseskarcsú tőröcske az jól mutat a gyomorba vájva.*
- Szépek!
*A megvillantott pengéket mustrálja meg. Törpeként a fegyvereket aztán nagyon tudja értékelni. Lassan azért alakul a kapcsolatuk a zsoldosok között. A városőrök is jól elvannak magukba. Nem háborgatja azt a társaságot.*
//A romváros felé//
- Ragadós a nagysága.
*A történetbe mindenki csak meg akarta szerezni azt a thard főasszonyt. Az meg szépen vásárolgatott a piacon mintha mise történt volna. Érdekes hozzáállás. Hú a történet egyre kuszkább. Kiderül, hogy a jó öreg asszonyféltés meg szerelmi bonyodalmakból indul ki az egész. Na szépen vagyunk. *
- Morak komám. Én ezekbe a városőrökbe nem különösebben bízok. Majd lessük egymás hátát, nehogy baj legyen.
*Bizalmaskodik a másik törpe harcossal, hogy csak az hallja akinek kell. A tébolyult asszonyrabló lehet csak nagyzolt de lehet tényleg megvette az őrséget. Morak is felméregeti a fegyverállománytot.*
- Drága öcsém én fejszét meg kalapácsot poferálom. Hát te hogyé állsz ezzel?
*Egy kis fegyvereszmecsere mindig jó kikapcsolódás egy csata előtt. A báró terveket is felrajzol a hadnak. Morak jókat beszél.*
- A kuzin jól beszél! Támadjunk mindahányan vagyunk.
*Megerősíti a törpék véleményét. Felderítésre nem vállalkozik mert ugye rajta is van vas rendesen. Csörögne csattogna mint valami fazékkereskedő.*
- Az asszonyok a legruganyosabbak. Menjen hát előre valamelyik.
*Ketten is vannak ha jól számolja. Gyorsan osonnak és ha kell biztos futnak mint a szélvész. Ha kell meglapulnak mint a béka. Az éltes törpe úr bízik az asszonyharcosokban.*
//Indulás//
*Még indulás előtt odaverődik hozzá Morak.*
- Szervusz Morak! Igazad van komám, tartsunk össze és tegezzél nyugodtan! Hesgrim Reilgurum. A barátaimnak csak Grim.
*Megveregeti a vállát a harcos kuzinnak mert hát mégis csak összetartó népek vagy mi a szösz. Úgy meglódul a törpe uraság nyelve, hogy elegyedik szóba az asszony harcossal is.*
- Nofene! A tőr az méltó fegyver hozzád jányom.
*Okos lány ez, hogy nem valami böszme fegyverrel tanult meg bánni. Kecseskarcsú tőröcske az jól mutat a gyomorba vájva.*
- Szépek!
*A megvillantott pengéket mustrálja meg. Törpeként a fegyvereket aztán nagyon tudja értékelni. Lassan azért alakul a kapcsolatuk a zsoldosok között. A városőrök is jól elvannak magukba. Nem háborgatja azt a társaságot.*
//A romváros felé//
- Ragadós a nagysága.
*A történetbe mindenki csak meg akarta szerezni azt a thard főasszonyt. Az meg szépen vásárolgatott a piacon mintha mise történt volna. Érdekes hozzáállás. Hú a történet egyre kuszkább. Kiderül, hogy a jó öreg asszonyféltés meg szerelmi bonyodalmakból indul ki az egész. Na szépen vagyunk. *
- Morak komám. Én ezekbe a városőrökbe nem különösebben bízok. Majd lessük egymás hátát, nehogy baj legyen.
*Bizalmaskodik a másik törpe harcossal, hogy csak az hallja akinek kell. A tébolyult asszonyrabló lehet csak nagyzolt de lehet tényleg megvette az őrséget. Morak is felméregeti a fegyverállománytot.*
- Drága öcsém én fejszét meg kalapácsot poferálom. Hát te hogyé állsz ezzel?
*Egy kis fegyvereszmecsere mindig jó kikapcsolódás egy csata előtt. A báró terveket is felrajzol a hadnak. Morak jókat beszél.*
- A kuzin jól beszél! Támadjunk mindahányan vagyunk.
*Megerősíti a törpék véleményét. Felderítésre nem vállalkozik mert ugye rajta is van vas rendesen. Csörögne csattogna mint valami fazékkereskedő.*
- Az asszonyok a legruganyosabbak. Menjen hát előre valamelyik.
*Ketten is vannak ha jól számolja. Gyorsan osonnak és ha kell biztos futnak mint a szélvész. Ha kell meglapulnak mint a béka. Az éltes törpe úr bízik az asszonyharcosokban.*
910. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-15 11:21:34
Üzenet elküldve: 2020-03-15 11:21:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Sorvieth Girra//
- Akkor gyere, kövess. Talán még kiigazodom erre.
*Mosolyodik el, ahogy lassan megindul a piac fele. Nem is bánja, hogy maga mögött hagyhatja romvárost. Szerencsére kimaradt az életéből a felkelés a maga valójában, ami ennyire elintézte a várost, de az is elég, amit az innen-onnan jövő hírekből hallott. A felkelést őrző sérült város képe még mindig borzalmas látványt nyújt.*
- Személy szerint én amúgy sem igazodom ki a térképeken. De valóban hasztalan, ha valami régi rongyos papírról próbálsz tájékozódni.
*Kuncog fel halkan, miközben a férfit fürkészi. Amúgy sincs sok kedve sietni, de a sérült lábakra tekintettel lassan halad, legalább lesz egy kis idő az ismerkedésre, noha nem olyan hosszú utat kell megtenniük.*
- És mi járatban erre? Azon kívül, hogy szeretsz gnómokkal csatározni. Mert akkor jó helyen jársz.
*Vigyorodik el kissé a saját élcelődésén.*
- Akkor gyere, kövess. Talán még kiigazodom erre.
*Mosolyodik el, ahogy lassan megindul a piac fele. Nem is bánja, hogy maga mögött hagyhatja romvárost. Szerencsére kimaradt az életéből a felkelés a maga valójában, ami ennyire elintézte a várost, de az is elég, amit az innen-onnan jövő hírekből hallott. A felkelést őrző sérült város képe még mindig borzalmas látványt nyújt.*
- Személy szerint én amúgy sem igazodom ki a térképeken. De valóban hasztalan, ha valami régi rongyos papírról próbálsz tájékozódni.
*Kuncog fel halkan, miközben a férfit fürkészi. Amúgy sincs sok kedve sietni, de a sérült lábakra tekintettel lassan halad, legalább lesz egy kis idő az ismerkedésre, noha nem olyan hosszú utat kell megtenniük.*
- És mi járatban erre? Azon kívül, hogy szeretsz gnómokkal csatározni. Mert akkor jó helyen jársz.
*Vigyorodik el kissé a saját élcelődésén.*
909. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-14 22:25:12
Üzenet elküldve: 2020-03-14 22:25:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//A romváros felé//
* Mivel Morak igyekszik lépést tartani Hesgrimel, így ő is hallja, , hogy a csapat egyik hölgy tagja a tőrt részesíti előnyben. *
- Nos igen, a tőr, nagyon veszélyes tud lenni, ha valaki jól bánik vele. Főként zárt terekben, ahol egy nagyobb fegyverben rejlő képességeket a helyszűke miatt nem lehet teljesen kihasználni. És kőnyű közel jutni az ellenséghez. De azért én maradnék a csatabárdnál…
* Mondja Morak a leányzónak. *
- Magának, bátyám uram mi erről a véleménye?
* Kérdi Hesgrimet, majd igyekszik fülelni a báró szavaira. *
//A terv//
* Mikor a báró félre inti őket egy alkalmas fedezékbe és a tervét kezdi ecsetelni a törpe is kihasználja az alkalmat, hogy szólhasson: *
- Báró úr, ne haragudjanak, hogy közbeszólok, de egy ilyen kis csapatot még kisebbekre bontani igazán felesleges. Szerintem számítanak a jöttünkre. Véletlenül hallottam, amiket elmondott és abból számomra úgy tűnik, hogy már régebb óta figyelték magukat. Tudták, hogy a piacon vannak és azt is, hogy a kaszárnyába mentek.
Ne legyenek illúziói. A kalmár előtti készülődés sem kerülhette el a figyelmüket, tehát szerintem már várnak ránk. Ha külön, külön megyünk oda ez számunkra egy vágóhíd lesz…
Felderítőt minden esetre küldhetnénk. Olyan valaki kellene, aki gyors és csendes. Aki jól lopakodik és jó a szeme és a füle. Szerénységem elvállalná a feladatot, csak hát, ugye… Nincs kedvem most levetni a lemezvértem. Az meg ugye, most hátrány lenne…
De szerény véleményem szerint nem lesz itt senki. Mert, ha jól értem ez az a ház, ahol délelőtt jártak?! Ha már akkor elrabolhatták volna a lányt, minek vártak volna vele a piacig? A kaszárnyáról nem is beszélve!
De száz szónak is egy a vége! Felderítő kell, lehetőleg íjász.
* Biccent ekkor a fejével a városőr felé. *
Hogy az esetleges őrszemeket időben elhallgattassa szabad utat nyitva számunkra!
* Miután ezeket elmondta és senki nem vág közbe, kissé kinyújtóztatja magát. Két kezét az előtte a nyelével földre helyezett csatabárdja fején pihenteti, várva a többiek válaszát, igaz nincs sok idejük megvitatni, hogy hogyan tovább. Az idő sürget… *
//A romváros felé//
* Mivel Morak igyekszik lépést tartani Hesgrimel, így ő is hallja, , hogy a csapat egyik hölgy tagja a tőrt részesíti előnyben. *
- Nos igen, a tőr, nagyon veszélyes tud lenni, ha valaki jól bánik vele. Főként zárt terekben, ahol egy nagyobb fegyverben rejlő képességeket a helyszűke miatt nem lehet teljesen kihasználni. És kőnyű közel jutni az ellenséghez. De azért én maradnék a csatabárdnál…
* Mondja Morak a leányzónak. *
- Magának, bátyám uram mi erről a véleménye?
* Kérdi Hesgrimet, majd igyekszik fülelni a báró szavaira. *
//A terv//
* Mikor a báró félre inti őket egy alkalmas fedezékbe és a tervét kezdi ecsetelni a törpe is kihasználja az alkalmat, hogy szólhasson: *
- Báró úr, ne haragudjanak, hogy közbeszólok, de egy ilyen kis csapatot még kisebbekre bontani igazán felesleges. Szerintem számítanak a jöttünkre. Véletlenül hallottam, amiket elmondott és abból számomra úgy tűnik, hogy már régebb óta figyelték magukat. Tudták, hogy a piacon vannak és azt is, hogy a kaszárnyába mentek.
Ne legyenek illúziói. A kalmár előtti készülődés sem kerülhette el a figyelmüket, tehát szerintem már várnak ránk. Ha külön, külön megyünk oda ez számunkra egy vágóhíd lesz…
Felderítőt minden esetre küldhetnénk. Olyan valaki kellene, aki gyors és csendes. Aki jól lopakodik és jó a szeme és a füle. Szerénységem elvállalná a feladatot, csak hát, ugye… Nincs kedvem most levetni a lemezvértem. Az meg ugye, most hátrány lenne…
De szerény véleményem szerint nem lesz itt senki. Mert, ha jól értem ez az a ház, ahol délelőtt jártak?! Ha már akkor elrabolhatták volna a lányt, minek vártak volna vele a piacig? A kaszárnyáról nem is beszélve!
De száz szónak is egy a vége! Felderítő kell, lehetőleg íjász.
* Biccent ekkor a fejével a városőr felé. *
Hogy az esetleges őrszemeket időben elhallgattassa szabad utat nyitva számunkra!
* Miután ezeket elmondta és senki nem vág közbe, kissé kinyújtóztatja magát. Két kezét az előtte a nyelével földre helyezett csatabárdja fején pihenteti, várva a többiek válaszát, igaz nincs sok idejük megvitatni, hogy hogyan tovább. Az idő sürget… *
908. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-14 22:20:42
Üzenet elküldve: 2020-03-14 22:20:42
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Temetetlen múlt//
//Kagaenae//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Halk cseppek visszhangoznak, mintha barlang faláról cseppennének, jóllehet Kagaenae pontosan tudja, hogy nem barlangban haladnak, vagy talán mégis? Vagy a képzelete játszik csupán vele? Gúnyos kacajt hall, talán lélegzetének gyorsulását észlelik? Nem tudja meg, csupán egy erőteljes lökést érez hátán, majd gúzsba fogják, s úgy hurcolják, lába sokszor szinte alig éri el a földet. Sokszor mintha az lenne az érzése, hogy néhányszor egy kis kört írnak le csupán, ráadásul olykor meg is forgatják. Akár egy rossz gyermek játéka, koszos rongybabájával. Van, mikor el is engedik, ilyenkor megint csak mélyről jövő gúnyos kuncogást hall, viszont egyszer megérinti a mellett húzódó falat. Egyenes és nyirkos, földszagú, biztos lehet benne, hogy a vájat mesterséges, s pont, mikor egy támaszgerendához érnek ujjai, akkor ragadják meg ismét, s elrántják az ellenkező irányba. Amikor a székre huppan végül, nem tudja mennyi idő telt el. Egy kicsit lehet olyan érzése, hogy nem túl sok, hisz szinte pillanatoknak tűnt az egész, de még szédül, ráadásul a fáklyaolaj bűze fojtogató, csípi a szemét, ahogyan a hirtelen orrát megcsapó gyomorforgató szájszag is. Választ nem kap, csupán borzasztóan ismerős mélyről jövő kuncogást, egy szinte fogatlan szájból, majd halk lépteket hall, s vállán, hátán végigfutó, lágyan doboló ujjakat érez. Megkerülik őt, majd vissza, s ismét vissza, mígnem hátulról ragadják meg ruhája gallérját, s döntik meg hirtelen a székkel. A zsák marad a fején, csupán az addig szöveteken átvilágló fáklyaláng sötétül el, s az árnyék, mi körül áttetszik a fény, gyanúsan egy fejre emlékeztet, mi közvetlenül orra előtt mered rá.*
- Az ujjatlanra gondolsz? *Suttogás, apró sziszegéssel vegyítve, majd néma csend, s néhány másodperccel később folytatódik.* Találkozhatsz majd vele, de előbb még eljátszogatunk kicsit, szerelmem. *Kuncog, majd a kuncogás félbeszakad.* Büdös kurva. *Hanyagul lökik vissza, úgy, hogy a szék előre is dől, első két lábán, majdnem orra bukik, de az utolsó pillanatban visszanyeri egyensúlyát.*
- Miért törtél be hozzám, Kagaenae? Hisz csak kérned kellett volna, tudod, hogy bármit megadok neked, kislányom... *Szinte őrült, zavaros, sértődött lesz a hang, mint, aki rögvest zokogni kezd. Bármilyen is lehetett korábban Terwy Burghe, Kagaenae biztos lehet benne, hogy most vagy százszor rosszabb, őrültebb és talán kegyetlenebb is, mint az írott példa a piactéren azt mutatja.*
//Kagaenae//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Halk cseppek visszhangoznak, mintha barlang faláról cseppennének, jóllehet Kagaenae pontosan tudja, hogy nem barlangban haladnak, vagy talán mégis? Vagy a képzelete játszik csupán vele? Gúnyos kacajt hall, talán lélegzetének gyorsulását észlelik? Nem tudja meg, csupán egy erőteljes lökést érez hátán, majd gúzsba fogják, s úgy hurcolják, lába sokszor szinte alig éri el a földet. Sokszor mintha az lenne az érzése, hogy néhányszor egy kis kört írnak le csupán, ráadásul olykor meg is forgatják. Akár egy rossz gyermek játéka, koszos rongybabájával. Van, mikor el is engedik, ilyenkor megint csak mélyről jövő gúnyos kuncogást hall, viszont egyszer megérinti a mellett húzódó falat. Egyenes és nyirkos, földszagú, biztos lehet benne, hogy a vájat mesterséges, s pont, mikor egy támaszgerendához érnek ujjai, akkor ragadják meg ismét, s elrántják az ellenkező irányba. Amikor a székre huppan végül, nem tudja mennyi idő telt el. Egy kicsit lehet olyan érzése, hogy nem túl sok, hisz szinte pillanatoknak tűnt az egész, de még szédül, ráadásul a fáklyaolaj bűze fojtogató, csípi a szemét, ahogyan a hirtelen orrát megcsapó gyomorforgató szájszag is. Választ nem kap, csupán borzasztóan ismerős mélyről jövő kuncogást, egy szinte fogatlan szájból, majd halk lépteket hall, s vállán, hátán végigfutó, lágyan doboló ujjakat érez. Megkerülik őt, majd vissza, s ismét vissza, mígnem hátulról ragadják meg ruhája gallérját, s döntik meg hirtelen a székkel. A zsák marad a fején, csupán az addig szöveteken átvilágló fáklyaláng sötétül el, s az árnyék, mi körül áttetszik a fény, gyanúsan egy fejre emlékeztet, mi közvetlenül orra előtt mered rá.*
- Az ujjatlanra gondolsz? *Suttogás, apró sziszegéssel vegyítve, majd néma csend, s néhány másodperccel később folytatódik.* Találkozhatsz majd vele, de előbb még eljátszogatunk kicsit, szerelmem. *Kuncog, majd a kuncogás félbeszakad.* Büdös kurva. *Hanyagul lökik vissza, úgy, hogy a szék előre is dől, első két lábán, majdnem orra bukik, de az utolsó pillanatban visszanyeri egyensúlyát.*
- Miért törtél be hozzám, Kagaenae? Hisz csak kérned kellett volna, tudod, hogy bármit megadok neked, kislányom... *Szinte őrült, zavaros, sértődött lesz a hang, mint, aki rögvest zokogni kezd. Bármilyen is lehetett korábban Terwy Burghe, Kagaenae biztos lehet benne, hogy most vagy százszor rosszabb, őrültebb és talán kegyetlenebb is, mint az írott példa a piactéren azt mutatja.*
907. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-14 21:15:47
Üzenet elküldve: 2020-03-14 21:15:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Lylina Tasyer//
- A piactér segíthet, igen. A társaságnak pedig örülnék. *mosolyog Sorvieth, majd megfordul és körülnéz a mostanra már kihalt utcán. A romok és lepusztult építmények üresen ásítoznak feléje, mellesleg az elf számára unalmasan egyformának tűnik mind. A szürke rengetegben hirtelen rá kell jönnie, hogy fogalma sincs merre kéne menni.*
- Amúgy merre van az a piac? Van egy régi térképem, amit idefele vettem egy kereskedőtől, de most tűnt fel, hogy ez szerintem már legalább négy évtizedes.
- A piactér segíthet, igen. A társaságnak pedig örülnék. *mosolyog Sorvieth, majd megfordul és körülnéz a mostanra már kihalt utcán. A romok és lepusztult építmények üresen ásítoznak feléje, mellesleg az elf számára unalmasan egyformának tűnik mind. A szürke rengetegben hirtelen rá kell jönnie, hogy fogalma sincs merre kéne menni.*
- Amúgy merre van az a piac? Van egy régi térképem, amit idefele vettem egy kereskedőtől, de most tűnt fel, hogy ez szerintem már legalább négy évtizedes.
906. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-14 20:34:16
Üzenet elküldve: 2020-03-14 20:34:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Sorvieth Girra//
*A történetre kissé fájdalmas arccal szisszen egyet. Szerencsére efféle izgalmakban ezidáig nem volt szerencséje. Noha Sorvieth sérülése nem is tűnik életveszélyesnek, az igaz, hogy egy fertőzés ezeken a kisebb-nagyobb vágásokon változtathat e téren.*
- Sajnos nem vagyok jártas ezen a téren. Régóta nem jártam már a városban, s akkor sem töltöttem el annyi időt, hogy kiismerjem kit hol kell keresni. Viszont a piacon biztos talál valami kötszeres csomagot, kenőcsökkel, ilyesmi.
*A bemutatkozásra halkan felkacag, majd aprót hajolva fogadja is.*
- Én Lylina vagyok. Lylina Tasyer. Ne aggódjon nem rovom fel modortalanságnak. Az a gnóm jól kibabrált magával.
*Azért titkon kissé zavarba sikerült hozni. Azt hitte ilyesmit már nem fog érezni, de az élet mindig tartogat meglepetéseket. No, de nincs idő az ilyen bugyuta gondolatokra, most más dolgokkal kell foglalkoznia.*
- Esetleg, ha gondolja elkísérhetem a piacra.
*A történetre kissé fájdalmas arccal szisszen egyet. Szerencsére efféle izgalmakban ezidáig nem volt szerencséje. Noha Sorvieth sérülése nem is tűnik életveszélyesnek, az igaz, hogy egy fertőzés ezeken a kisebb-nagyobb vágásokon változtathat e téren.*
- Sajnos nem vagyok jártas ezen a téren. Régóta nem jártam már a városban, s akkor sem töltöttem el annyi időt, hogy kiismerjem kit hol kell keresni. Viszont a piacon biztos talál valami kötszeres csomagot, kenőcsökkel, ilyesmi.
*A bemutatkozásra halkan felkacag, majd aprót hajolva fogadja is.*
- Én Lylina vagyok. Lylina Tasyer. Ne aggódjon nem rovom fel modortalanságnak. Az a gnóm jól kibabrált magával.
*Azért titkon kissé zavarba sikerült hozni. Azt hitte ilyesmit már nem fog érezni, de az élet mindig tartogat meglepetéseket. No, de nincs idő az ilyen bugyuta gondolatokra, most más dolgokkal kell foglalkoznia.*
- Esetleg, ha gondolja elkísérhetem a piacra.
905. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-14 20:13:35
Üzenet elküldve: 2020-03-14 20:13:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Lylina Tasyer//
*Sorvieth vidáman veszi át a csizmákat, jó kedve visszatérőben van. Lehuppan egy hordóra amit valamilyen különös ruhadarab borít (ki tudja, mi célból), majd jobb lábát felrakja baljának a combjára keresztben. Megnézi közelebbről a jobb lábfejét.*
- Igen, az nem rossz ötlet. Volt egy ismerősöm, Amon Ruadh közelében, egy erdőben élt, és egyszer sikeresen belelépett egy vadászcsapdába. Nem direkt, amúgy. Legalábbis nem hiszem.
*Sorvieth, miközben szórakozottan nézegeti lábfejét, oda se figyelve előhúz vállán lógó szütyőjéből egy kulacsot, majd a benne levő vízzel kimossa a legnagyobb vágást a lábán, amiből még mindig szivárog a vér. Az elf mosolyogva, mégis enyhén komor tekintettel figyeli a sebet, majd sóhajt egyet.*
- Szegény pára nem törődött a sebbel, ment tovább a maga útján. Gondolta csak bekötözi és akkor rendben lesz. A seb persze elfertőződött, és ha jól tudom, elég kellemetlenné vált egyhamar. Legutóbb amikor láttam a fickót, talán néhány hónapja... szóval sétabottal járt. Én nem szeretnék erre a sorsra jutni!
*Sorvieth, miután kitisztította (már amennyire a körülmények engedik) mindkét lábfejét, felhúzza csizmáit, és megáll Lylina előtt.*
- Nincs viszont kötszerem, meg őszintén megvallva nem is értek az ilyesmikhez. Esetleg maga tud valakit a közelben, aki ért a gyógyításhoz? Azon túl, hogy ecetes bárddal levágja a lábamat, az nekem is menne.
*Sorvieth hirtelen a homlokára csap, továbbra is szórakozott félmosollyal az arcán.*
- Illetve Sorvieth a nevem, Sorvieth Girra. Elnézést, egy magafajta szép hölgynél ezzel kellett volna indítanom, de az a gnóm fiúcska feje tetejére állította a napomat.
A hozzászólás írója (Sorvieth Girra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.14 20:15:10
*Sorvieth vidáman veszi át a csizmákat, jó kedve visszatérőben van. Lehuppan egy hordóra amit valamilyen különös ruhadarab borít (ki tudja, mi célból), majd jobb lábát felrakja baljának a combjára keresztben. Megnézi közelebbről a jobb lábfejét.*
- Igen, az nem rossz ötlet. Volt egy ismerősöm, Amon Ruadh közelében, egy erdőben élt, és egyszer sikeresen belelépett egy vadászcsapdába. Nem direkt, amúgy. Legalábbis nem hiszem.
*Sorvieth, miközben szórakozottan nézegeti lábfejét, oda se figyelve előhúz vállán lógó szütyőjéből egy kulacsot, majd a benne levő vízzel kimossa a legnagyobb vágást a lábán, amiből még mindig szivárog a vér. Az elf mosolyogva, mégis enyhén komor tekintettel figyeli a sebet, majd sóhajt egyet.*
- Szegény pára nem törődött a sebbel, ment tovább a maga útján. Gondolta csak bekötözi és akkor rendben lesz. A seb persze elfertőződött, és ha jól tudom, elég kellemetlenné vált egyhamar. Legutóbb amikor láttam a fickót, talán néhány hónapja... szóval sétabottal járt. Én nem szeretnék erre a sorsra jutni!
*Sorvieth, miután kitisztította (már amennyire a körülmények engedik) mindkét lábfejét, felhúzza csizmáit, és megáll Lylina előtt.*
- Nincs viszont kötszerem, meg őszintén megvallva nem is értek az ilyesmikhez. Esetleg maga tud valakit a közelben, aki ért a gyógyításhoz? Azon túl, hogy ecetes bárddal levágja a lábamat, az nekem is menne.
*Sorvieth hirtelen a homlokára csap, továbbra is szórakozott félmosollyal az arcán.*
- Illetve Sorvieth a nevem, Sorvieth Girra. Elnézést, egy magafajta szép hölgynél ezzel kellett volna indítanom, de az a gnóm fiúcska feje tetejére állította a napomat.
A hozzászólás írója (Sorvieth Girra) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.03.14 20:15:10
904. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-14 17:36:16
Üzenet elküldve: 2020-03-14 17:36:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Sorvieth Girra//
*Ahogy az apró csatát megnyerte mosolya elégedetté válik. Az eliszkoló gnóm után pillantva egyenesedik ki. A motyogáson egy pár pillanat erejéig eltűnődik, talán jobb is, ha nem hallotta. Kétli, hogy szép szavakat intézett volna feléjük a ficsúr. Viszont, ha másnap jó kedvében ébred lehet, hogy engesztelés kép valami finomsággal még felkeresi.
A torokköszörülésre kizökkenve fordul az elfhez, majd apró mosollyal biccent.*
- Nincs mit köszönni. Ha már így adódott segítettem.
*Megértőn bólogat a férfi mentegetőzésére. Még ő is emlékszik azokra az időkre, mikor a nyugodt otthoni környezetből kiszakadva került be az igazi városi forgatagba. Elveszett volt és kétségbeesett. Egyedül nehéz elindulni, s megtapasztalni valami egészen mást, mint amibe eddig beleszokott.*
- Ez érthető. Nem egyszerű eset a városi élet.
*Most már, hogy a kedélyek kicsit csillapodtak, eljött az idő, hogy az idegent kissé jobban szemügyre vegye. Szerencsére nem tűnik valami elfajzott fazonnak, így még nagyobb örömmel veszi, hogy segíthetett.*
- Bocsánat.
*Kap is észbe, majd a csizmákat vissza is nyújtja a tulajdonosának, miközben a férfi tekintetét követve annak lábaira pillant.*
- Lehet, hogy azt valamivel el kéne látni.
*Ahogy az apró csatát megnyerte mosolya elégedetté válik. Az eliszkoló gnóm után pillantva egyenesedik ki. A motyogáson egy pár pillanat erejéig eltűnődik, talán jobb is, ha nem hallotta. Kétli, hogy szép szavakat intézett volna feléjük a ficsúr. Viszont, ha másnap jó kedvében ébred lehet, hogy engesztelés kép valami finomsággal még felkeresi.
A torokköszörülésre kizökkenve fordul az elfhez, majd apró mosollyal biccent.*
- Nincs mit köszönni. Ha már így adódott segítettem.
*Megértőn bólogat a férfi mentegetőzésére. Még ő is emlékszik azokra az időkre, mikor a nyugodt otthoni környezetből kiszakadva került be az igazi városi forgatagba. Elveszett volt és kétségbeesett. Egyedül nehéz elindulni, s megtapasztalni valami egészen mást, mint amibe eddig beleszokott.*
- Ez érthető. Nem egyszerű eset a városi élet.
*Most már, hogy a kedélyek kicsit csillapodtak, eljött az idő, hogy az idegent kissé jobban szemügyre vegye. Szerencsére nem tűnik valami elfajzott fazonnak, így még nagyobb örömmel veszi, hogy segíthetett.*
- Bocsánat.
*Kap is észbe, majd a csizmákat vissza is nyújtja a tulajdonosának, miközben a férfi tekintetét követve annak lábaira pillant.*
- Lehet, hogy azt valamivel el kéne látni.
903. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-14 17:01:51
Üzenet elküldve: 2020-03-14 17:01:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Lylina Tasyer//
*A gnóm fiú láthatóan érzi, hogy vesztésre áll. Némi töprengési időt még hagy magának, de végül feladja, és szégyenlősen a fél-elf kezébe nyomja a csizmákat. Gyorsan teszi, mint aki attól fél hogy a mozdulat közben a nő elkapja majd kezét és kupán vágja, vagy még valami annál is rettenetesebb dolgot tesz vele. Az átadás után hátrahőköl, motyog még valamit (amit Sorvieth sehogy sem hall, és kétli, hogy a fél-elf hallhatta volna), majd elrohan az egyik mellékutcába.*
- Hát ennyit erről. *dünnyögi Sorvieth, csak úgy magának. Az idő kezd kitisztulni körülöttük és még akár kellemesnek is mondható, a bizonytalan napsütés és enyhe szél kettősének köszönhetően.
Sorvieth a fél-elf felé fordul, most hogy a gnóm végre eltűnt a képből, közelebbről is megnézi a nőt. Barátságos, biztató benyomást kelt az elfben Lylina megjelenése, mint egy rég nem látott barát. Sorvieth megköszörüli a torkát.*
- Köszönöm a segítséget. Új vagyok errefelé, és bevallom elszoktam az ilyenfajta nagyvárosi csirkefogóktól. Az erdőkben általában nem miattuk kellett aggódjak.
*mosolyog Sorvieth, majd tétován a csizmáira pillant.*
- Azokat megkaphatom, ugye? Kezdenek már hiányozni.
*ezzel lenéz lábaira, amik köszönhetően egyrészt az előző hetek barangolásának, valamint a gnóm fiúnak, most elég leamortizált állapotban vannak, vágások borítják a bőrt, illetve kékes-feketés foltok csúfítják néhány helyen a lábfejeit.*
*A gnóm fiú láthatóan érzi, hogy vesztésre áll. Némi töprengési időt még hagy magának, de végül feladja, és szégyenlősen a fél-elf kezébe nyomja a csizmákat. Gyorsan teszi, mint aki attól fél hogy a mozdulat közben a nő elkapja majd kezét és kupán vágja, vagy még valami annál is rettenetesebb dolgot tesz vele. Az átadás után hátrahőköl, motyog még valamit (amit Sorvieth sehogy sem hall, és kétli, hogy a fél-elf hallhatta volna), majd elrohan az egyik mellékutcába.*
- Hát ennyit erről. *dünnyögi Sorvieth, csak úgy magának. Az idő kezd kitisztulni körülöttük és még akár kellemesnek is mondható, a bizonytalan napsütés és enyhe szél kettősének köszönhetően.
Sorvieth a fél-elf felé fordul, most hogy a gnóm végre eltűnt a képből, közelebbről is megnézi a nőt. Barátságos, biztató benyomást kelt az elfben Lylina megjelenése, mint egy rég nem látott barát. Sorvieth megköszörüli a torkát.*
- Köszönöm a segítséget. Új vagyok errefelé, és bevallom elszoktam az ilyenfajta nagyvárosi csirkefogóktól. Az erdőkben általában nem miattuk kellett aggódjak.
*mosolyog Sorvieth, majd tétován a csizmáira pillant.*
- Azokat megkaphatom, ugye? Kezdenek már hiányozni.
*ezzel lenéz lábaira, amik köszönhetően egyrészt az előző hetek barangolásának, valamint a gnóm fiúnak, most elég leamortizált állapotban vannak, vágások borítják a bőrt, illetve kékes-feketés foltok csúfítják néhány helyen a lábfejeit.*
902. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-14 16:38:44
Üzenet elküldve: 2020-03-14 16:38:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Sorvieth Girra//
*Nagyon úgy néz ki, hogy ennek a balszerencsés színjátéknak hamarosan vége szakad. Ami nem is baj, mert hiába, ha a járókelők már kezdenek széjjelebb széledni, s egyre kevesebb kíváncsi tekintet szegeződik rájuk, attól még zavarba ejtő eset ez itt.*
- Még van esélyed, hogy visszaadd azokat a csizmákat a tulajdonosának.
*Mondja a gnómnak megnyugtató hangon. Szeretné, ha kiérződne, nem lesz itt baj, ha időben visszaadja a tulajdonát a férfinak. Nincs kedve az őrséget is bevonni ilyen csip-csup ügybe. A kezét még mindig nyújtja a csizmákért. Valahol reméli, hogy nem kerül sor arra, hogy határozottabban kelljen fellépnie. Vagyis hagyni, hogy a férfi revansot vegyen. A gnóm sem örülne, ha eltángálná egy nálánál termetesebb férfi.*
- Akkor megkaphatom őket?
*Biccent is fejével a csizmák felé.*
*Nagyon úgy néz ki, hogy ennek a balszerencsés színjátéknak hamarosan vége szakad. Ami nem is baj, mert hiába, ha a járókelők már kezdenek széjjelebb széledni, s egyre kevesebb kíváncsi tekintet szegeződik rájuk, attól még zavarba ejtő eset ez itt.*
- Még van esélyed, hogy visszaadd azokat a csizmákat a tulajdonosának.
*Mondja a gnómnak megnyugtató hangon. Szeretné, ha kiérződne, nem lesz itt baj, ha időben visszaadja a tulajdonát a férfinak. Nincs kedve az őrséget is bevonni ilyen csip-csup ügybe. A kezét még mindig nyújtja a csizmákért. Valahol reméli, hogy nem kerül sor arra, hogy határozottabban kelljen fellépnie. Vagyis hagyni, hogy a férfi revansot vegyen. A gnóm sem örülne, ha eltángálná egy nálánál termetesebb férfi.*
- Akkor megkaphatom őket?
*Biccent is fejével a csizmák felé.*
901. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-03-14 15:05:47
Üzenet elküldve: 2020-03-14 15:05:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Lylina Tasyer//
*Sorvieth a fél-elf kérésére visszateszi a gnóm fiút a földre. A kis tolvaj dühösen megrázza magát, kisimítja gyűrött kabátjának gallérját, majd Lylina felé fordul és figyelmesen, szomorkás arccal végighallgatja a nő mondanivalóját. Lylina kérdésére eltöpreng.*
- A pontos értékét csak az én apám fogja tudni megmondani. Ha engem kérdez a szép hölgy...
- Milyen pontos értékét? Az az én csizmám! *vág közbe Sorvieth. Ez az egész színjáték kezdi feldühíteni, mellesleg a gnóm pimaszsága önmagára emlékezteti, ami nem feltétlen baj, de jelen esetben nem szerencsés.*
- Tudod bizonyítani? Van róla papírod?! *csattan fel a gnóm, mire Sorvieth megvonja a vállát.*
- Papírom nincs. Viszont ha valóban apád csinálta ezeket a csizmákat, mondd csak meg, mi van a talpukra vésve, az alsó részen. Segítek annyiban, hogy a készítőjük monogramja. És ne less! A szép hölgy pedig amúgy is elkérte a csizmákat, add csak oda neki őket, majd ő ellenőrzi a válaszodat.
*A gnóm ijedten hátrál egy lépést. Lylinát figyeli a szeme sarkából, láthatóan tétovázik, nem tudja mit lépjen.*
*Sorvieth a fél-elf kérésére visszateszi a gnóm fiút a földre. A kis tolvaj dühösen megrázza magát, kisimítja gyűrött kabátjának gallérját, majd Lylina felé fordul és figyelmesen, szomorkás arccal végighallgatja a nő mondanivalóját. Lylina kérdésére eltöpreng.*
- A pontos értékét csak az én apám fogja tudni megmondani. Ha engem kérdez a szép hölgy...
- Milyen pontos értékét? Az az én csizmám! *vág közbe Sorvieth. Ez az egész színjáték kezdi feldühíteni, mellesleg a gnóm pimaszsága önmagára emlékezteti, ami nem feltétlen baj, de jelen esetben nem szerencsés.*
- Tudod bizonyítani? Van róla papírod?! *csattan fel a gnóm, mire Sorvieth megvonja a vállát.*
- Papírom nincs. Viszont ha valóban apád csinálta ezeket a csizmákat, mondd csak meg, mi van a talpukra vésve, az alsó részen. Segítek annyiban, hogy a készítőjük monogramja. És ne less! A szép hölgy pedig amúgy is elkérte a csizmákat, add csak oda neki őket, majd ő ellenőrzi a válaszodat.
*A gnóm ijedten hátrál egy lépést. Lylinát figyeli a szeme sarkából, láthatóan tétovázik, nem tudja mit lépjen.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2115-2134