Arthenior - Romváros és Meredély
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Polgárnegyed (új) Templom (új) Piactér (új) | Romváros és Meredély | Sayqueves Rezidencia (új) Selyemrév (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 46 (901. - 920. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
920. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-02-23 05:26:23
Üzenet elküldve: 2022-02-23 05:26:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Viin Doriano//
*Nem igazán áll érdekében, hogy hazudjon vagy elferdítse a történteket. Igaz, ami igaz ő is csak a hallottakból tud dolgozni, ennyi idő után pedig ki tudja mennyit vettek el az egészből, s mennyit tettek még hozzá. A lényegen viszont ez mit sem változtat. Az egész gazdagnegyed romokban áll régóta, ahogyan a meredély is emlékezteti az embereket arra, hogy itt valami szörnyűség történt. Nem szívesen adta elő az egészet ennyire nyersen, de felesleges szépíteni a dolgokat, ha a férfi nemsokára a saját szemeivel látja majd a pusztítást. Hiába a szívében érzett sajnálat, a kegyes hazugságnak nem látja értelmét. De azért annyi tiszteletet tanúsít a mesélés közben, hogy halk és nyugodt hangon tárja elé a szörnyű történteket. Egy pillanatra sem kezdi történetmesélői izgatottsággal kiejteni a szavakat.*
- Én... ezt már nem tudom.
*Harapja be alsó ajkát, inkább nem fejtve ki saját véleményét, amiben valószínűleg nem egyezne Viinnel. Hiszen semmi sem történik ok nélkül. Az éveken keresztül tartó elnyomás és nélkülözés egy idő után feszültséget szül, s kevés olyan ember van, akiből ez ne robbanna ki, beláthatatlan következményeket sodorva maga után. Nem ért a politikához, a gazdasághoz, az igazat megvallva nem is nagyon tervezi, hogy ez megváltozzon. De kétli, hogy a helyzetet nem lehetett volna valahogy megelőzni. Persze nem azt mondja, hogy mindegyik pór tettre kész, hisz rengeteg közöttük az alkoholista, ördögvigyor függő, aki csak azt várja, hogy majd szerencséje magától megfordul és a sültgalamb a szájába repül. De rajtuk kívül sokan vannak, akik önhibájukon kívül kerültek utcára, szeretnének változtatni, de kevés lehetőséget adnak, legtöbbször falakba ütköznek. S ezek mellé minduntalan azt látják, hogy másoknak szinte a kisujjukat sem kell megmozdítania, mégis állandóan tele az erszény arannyal. Persze nem állítja, hogy a gazdagok többségének ez nem került mérhetetlen mennyiségű munkába, de... Nem is igazán tudja. Elég kettős lehetett az egész helyzet kialakulása, a végjáték pedig tragédia. Abban pedig bárkinek igazat ad, hogy ahhoz senkinek sem volt joga, hogy sérelmek miatt életeket oltsanak ki, családokat tegyenek tönkre. De továbbra is a hallgatás mellett dönt, hisz ő maga nem volt jelen, mindent csak hallomásból ismer, így ítélkezni sincs joga senki felett. Viszont a Doriano sarj miatt sajog a szíve már most, mikor pedig belépnek a romos városrészbe még a gyomra is összeszorul. Reménykedik, hogy épségben rátalál a kúriára, hogy legalább ennek a mesének boldog lesz a vége.*
- De...
*Pislog értetlenül egy ideig, ahogy megemészti a férfi szavait, ami igen nagy igazságot tartalmaz. Ennek ellenére nehezére esik elhinni, hogy valaki kikel a föld alól, s hatokkal, évekkel ezelőtti hús-vér valójában sétál be ismét a világba. Viszont az érv igen logikusnak tűnik, így az ajkait összepréselve, homlokráncolva igyekszik keresni valamit, ami megfelelő ellenérv lenne. Amivel alátámaszthatja, hogy továbbra is csak egy rémtörténetbe illő viccet próbál ráerőltetni a férfi, de nem igazán jár sikerrel. A nagy fejtörésben pár lépéssel le is marad, így már csak arra kapja fel a fejét, hogy pár méterrel a meredélytől zokog a Doriano fiú.*
- Eeyr szerelmére...
*Nyögi kínjában, majd kalapját félredobva siet is a férfihoz. Annak idején még apja mondta neki, valahogy édesanyja halálának idején, hogy egy férfi is ugyan úgy ejthet könnyeket, ugyan úgy tombolhat és fakadhat ki. Ha egy férfit valaha sírni lát, akkor ne felejtse el, hogy az nem gyengeség, hanem a jele annak, hogy vége a világnak. Szinte összefacsarodik a szíve, ahogy Viin mellé térdel, nem törődve a porral, a kosszal. Gyengéden a vállára teszi a kezét, majd sóhajtva fordítja maga felé, hogy óvón átölelhesse, akár anya a bánatos gyermekét.*
- Viin... én annyira sajnálom.
*Suttogja halkan, ahogy a meredély felé pillant. Csendben várja, hogy a férfi megnyugodjon. Nem csitítgatja, nem kezdi el nyugtatni. Mindig is úgy vallotta, hogy ha egy férfi kiadja a fájdalmát, attól csak erősebbé válik, így hagyja, hogy a Doriano fiú lelke apránként acélosodjon meg.*
*Nem igazán áll érdekében, hogy hazudjon vagy elferdítse a történteket. Igaz, ami igaz ő is csak a hallottakból tud dolgozni, ennyi idő után pedig ki tudja mennyit vettek el az egészből, s mennyit tettek még hozzá. A lényegen viszont ez mit sem változtat. Az egész gazdagnegyed romokban áll régóta, ahogyan a meredély is emlékezteti az embereket arra, hogy itt valami szörnyűség történt. Nem szívesen adta elő az egészet ennyire nyersen, de felesleges szépíteni a dolgokat, ha a férfi nemsokára a saját szemeivel látja majd a pusztítást. Hiába a szívében érzett sajnálat, a kegyes hazugságnak nem látja értelmét. De azért annyi tiszteletet tanúsít a mesélés közben, hogy halk és nyugodt hangon tárja elé a szörnyű történteket. Egy pillanatra sem kezdi történetmesélői izgatottsággal kiejteni a szavakat.*
- Én... ezt már nem tudom.
*Harapja be alsó ajkát, inkább nem fejtve ki saját véleményét, amiben valószínűleg nem egyezne Viinnel. Hiszen semmi sem történik ok nélkül. Az éveken keresztül tartó elnyomás és nélkülözés egy idő után feszültséget szül, s kevés olyan ember van, akiből ez ne robbanna ki, beláthatatlan következményeket sodorva maga után. Nem ért a politikához, a gazdasághoz, az igazat megvallva nem is nagyon tervezi, hogy ez megváltozzon. De kétli, hogy a helyzetet nem lehetett volna valahogy megelőzni. Persze nem azt mondja, hogy mindegyik pór tettre kész, hisz rengeteg közöttük az alkoholista, ördögvigyor függő, aki csak azt várja, hogy majd szerencséje magától megfordul és a sültgalamb a szájába repül. De rajtuk kívül sokan vannak, akik önhibájukon kívül kerültek utcára, szeretnének változtatni, de kevés lehetőséget adnak, legtöbbször falakba ütköznek. S ezek mellé minduntalan azt látják, hogy másoknak szinte a kisujjukat sem kell megmozdítania, mégis állandóan tele az erszény arannyal. Persze nem állítja, hogy a gazdagok többségének ez nem került mérhetetlen mennyiségű munkába, de... Nem is igazán tudja. Elég kettős lehetett az egész helyzet kialakulása, a végjáték pedig tragédia. Abban pedig bárkinek igazat ad, hogy ahhoz senkinek sem volt joga, hogy sérelmek miatt életeket oltsanak ki, családokat tegyenek tönkre. De továbbra is a hallgatás mellett dönt, hisz ő maga nem volt jelen, mindent csak hallomásból ismer, így ítélkezni sincs joga senki felett. Viszont a Doriano sarj miatt sajog a szíve már most, mikor pedig belépnek a romos városrészbe még a gyomra is összeszorul. Reménykedik, hogy épségben rátalál a kúriára, hogy legalább ennek a mesének boldog lesz a vége.*
- De...
*Pislog értetlenül egy ideig, ahogy megemészti a férfi szavait, ami igen nagy igazságot tartalmaz. Ennek ellenére nehezére esik elhinni, hogy valaki kikel a föld alól, s hatokkal, évekkel ezelőtti hús-vér valójában sétál be ismét a világba. Viszont az érv igen logikusnak tűnik, így az ajkait összepréselve, homlokráncolva igyekszik keresni valamit, ami megfelelő ellenérv lenne. Amivel alátámaszthatja, hogy továbbra is csak egy rémtörténetbe illő viccet próbál ráerőltetni a férfi, de nem igazán jár sikerrel. A nagy fejtörésben pár lépéssel le is marad, így már csak arra kapja fel a fejét, hogy pár méterrel a meredélytől zokog a Doriano fiú.*
- Eeyr szerelmére...
*Nyögi kínjában, majd kalapját félredobva siet is a férfihoz. Annak idején még apja mondta neki, valahogy édesanyja halálának idején, hogy egy férfi is ugyan úgy ejthet könnyeket, ugyan úgy tombolhat és fakadhat ki. Ha egy férfit valaha sírni lát, akkor ne felejtse el, hogy az nem gyengeség, hanem a jele annak, hogy vége a világnak. Szinte összefacsarodik a szíve, ahogy Viin mellé térdel, nem törődve a porral, a kosszal. Gyengéden a vállára teszi a kezét, majd sóhajtva fordítja maga felé, hogy óvón átölelhesse, akár anya a bánatos gyermekét.*
- Viin... én annyira sajnálom.
*Suttogja halkan, ahogy a meredély felé pillant. Csendben várja, hogy a férfi megnyugodjon. Nem csitítgatja, nem kezdi el nyugtatni. Mindig is úgy vallotta, hogy ha egy férfi kiadja a fájdalmát, attól csak erősebbé válik, így hagyja, hogy a Doriano fiú lelke apránként acélosodjon meg.*
919. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-02-22 20:28:41
Üzenet elküldve: 2022-02-22 20:28:41
ÚJ
![>Viin Doriano [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11951_1604528441_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Onyawantha Oughenthis//
* Való igaz, Viin sem az a fajta, aki (szándékosan) keresné a bajt, viszont az azért járó babérokat előszeretettel aratná le. Azon kevés alkalmakkor, mikor valóban veszélyes helyzetbe került, általában nem jött ki jól a dologból. Elég csak a folyóparti esetre gondolni, mikor először halt meg. Nem elég, hogy az elmúlt évek eseményei miatt az emberek nem szívesen beszélnek a sírból feltámadtakról, de ha ettől még el is tekintünk, halálának körülményeire sem büszke. Talán egy megbízható barátjának elmesélné a történteket (még ha néhány részt át is színezne), de egyértelműen nem azzal a történettel fogja bátorságát és erejét igazolni egy újdonsült ismerősnek. – Így hát marad a jól bevállt hazugság és terelés.
Ellenben Onyawantha nem kevésbé hihetetlen történetét kíváncsian hallgatja, elvégre jó pár év kihagyás után jó, hogyha képben van a városban történtekkel. A mostani leírása az úgynevezett lázadásnak már hitelesebbnek tűnik, hiszen a nő közel olyan részletességgel meséli, mintha maga is itt lett volna akkor, amikor ezek a rémisztő dolgok történtek. Viin ennek ellenére nem biztos benne, hogy amit hall, az igaz és gondolatban már kezdi is gyűjteni az érveit mindennek a lehetetlenségéről. Sőt, az is eszébe jut, hogy inkább faképnél hagyja a kisasszonyt, mert amaz alighanem megzavarodott. Aztán mégsem így tesz, mert rájön, hogy kettejük közül mégiscsak ő rója a város utcáit egy darab takaróban. *
– Tegyük fel, hogy mindez igaz… * Kezdi nehezen, de egyszerűen nem jut eszébe a folytatás. Kezdi érezni, hogy Onyawantha igazat mond. Végül már nem is érdekli, hogy igaz vagy sem, inkább a lázadást és a lázadókat kezdi becsmérelni. *
– Mégis hogy veszik azok a senkiházi parasztok a bátorságot… Hogy rátámadjanak uraikra? És hol voltak az őrök, amikor szükség lett volna rájuk?! * Ez utóbbi kérdést már nem csak a nőnek, hanem az egész utcának címezve kiáltja bele a nagyvilágba. Ezzel legalább részben sikerül kiadnia magából a dühöt, így lehetősége van körülnézni, míg nagyokat lélegzik. Meglepődik. Észreveszi, hogy már nem a megszokott szegénynegyedi körülmények között járnak, hanem a Gazdagnegyedben – illetve új nevén a Romvárosban, mely minden kétséget kizáróan találóbb név annak, amit itt találnak. A férfiban még él egy kis reményszikra, ugyanis saját háza alighanem egy-két utcával arrébb (volt) található, még ha ismerős épületek híján ezt nehéz is megállapítania. Hiába keres tájékozódási pontot, egyre csak az omladozó épületek és a már háznak sem nevezhető romok váltogatják egymást. Így, bár körülnézve nem sok jót remél, megpróbál nyugodt maradni és folytatva "könnyed csevegésüket" tovább magyarázkodik meztelenségéről. A nő feltételezésével beletipor Viin becsületébe, hiszen bár a helyzet elképzelhető – sőt, még bánja is, hogy neki nem jutott valami hasonló az eszébe –, de a tény, hogy ezt Onyawantha vetette fel, már jobban zavarja. Főleg, hogy köze sincs a valósághoz. Egy kis ideig magában tűnődik valami frappáns válaszon. Végül megrázza fejét és teljesen komoly tekintettel így szól: *
– Ha minden, amit mondtál igaz – és ez minden, ami maradt a gazdagnegyedből… * Tárja szét kezeit, egy pillanatra megfeledkezve arról, hogy csak a koldustól lopott pokróc takarja csupasz testét. Még épp időben jut eszébe és kapja kezeit maga elé, elérve a majdnem lecsúszó anyagot. Zavartan néz fel újra a nőre, de most próbálja kerülni gyönyörű zöldeskék szemeit, helyette valahova a füle felé tekintget. Aztán ismét igyekszik komoly képet vágni és folytatja. *
– Szóval, ha ez az egész nem egy rémálom… Akkor nekem már igazán nincs vesztenivalóm. Miért hazudnék neked? * Hagyja, hadd üljenek le szavai az éterben; az utolsó fél percet némán teszi meg. Végül megáll, de nem azért, mert megtalálta a Doriano-kúriát, hanem mert az útnak vége szakad. Még bő harminc méter választja el őket a hasadéktól (már amennyiben Onyawantha időközben nem maradt le), ám Az nem volt ott korábban, így amint megpillantja a tátongó szakadékot, megérti, hogy a nő mit értett "meredély" alatt.
Viinnek elég volt ennyi a meggyőzéséhez. Leveti magát a földre és bőgni kezd, mint egy gyerek. Bár hosszabb mondatok nem hagyják el száját, sírása közben néha kivehető egy 'Miért?' vagy egy 'Hogyan?'. Négykézláb csúszik-mászik a porban, néha a földet csapkodva kezeivel, néha könnyeit törölve. Agóniája nem tart tovább fél percnél és bár titkon reméli, hogy Onyawantha a vigasztalására siet, mondani sem kell, hogy ezúttal nem játssza magát – gyötrődése legalább olyan valós, mint maga a meredély. *
* Való igaz, Viin sem az a fajta, aki (szándékosan) keresné a bajt, viszont az azért járó babérokat előszeretettel aratná le. Azon kevés alkalmakkor, mikor valóban veszélyes helyzetbe került, általában nem jött ki jól a dologból. Elég csak a folyóparti esetre gondolni, mikor először halt meg. Nem elég, hogy az elmúlt évek eseményei miatt az emberek nem szívesen beszélnek a sírból feltámadtakról, de ha ettől még el is tekintünk, halálának körülményeire sem büszke. Talán egy megbízható barátjának elmesélné a történteket (még ha néhány részt át is színezne), de egyértelműen nem azzal a történettel fogja bátorságát és erejét igazolni egy újdonsült ismerősnek. – Így hát marad a jól bevállt hazugság és terelés.
Ellenben Onyawantha nem kevésbé hihetetlen történetét kíváncsian hallgatja, elvégre jó pár év kihagyás után jó, hogyha képben van a városban történtekkel. A mostani leírása az úgynevezett lázadásnak már hitelesebbnek tűnik, hiszen a nő közel olyan részletességgel meséli, mintha maga is itt lett volna akkor, amikor ezek a rémisztő dolgok történtek. Viin ennek ellenére nem biztos benne, hogy amit hall, az igaz és gondolatban már kezdi is gyűjteni az érveit mindennek a lehetetlenségéről. Sőt, az is eszébe jut, hogy inkább faképnél hagyja a kisasszonyt, mert amaz alighanem megzavarodott. Aztán mégsem így tesz, mert rájön, hogy kettejük közül mégiscsak ő rója a város utcáit egy darab takaróban. *
– Tegyük fel, hogy mindez igaz… * Kezdi nehezen, de egyszerűen nem jut eszébe a folytatás. Kezdi érezni, hogy Onyawantha igazat mond. Végül már nem is érdekli, hogy igaz vagy sem, inkább a lázadást és a lázadókat kezdi becsmérelni. *
– Mégis hogy veszik azok a senkiházi parasztok a bátorságot… Hogy rátámadjanak uraikra? És hol voltak az őrök, amikor szükség lett volna rájuk?! * Ez utóbbi kérdést már nem csak a nőnek, hanem az egész utcának címezve kiáltja bele a nagyvilágba. Ezzel legalább részben sikerül kiadnia magából a dühöt, így lehetősége van körülnézni, míg nagyokat lélegzik. Meglepődik. Észreveszi, hogy már nem a megszokott szegénynegyedi körülmények között járnak, hanem a Gazdagnegyedben – illetve új nevén a Romvárosban, mely minden kétséget kizáróan találóbb név annak, amit itt találnak. A férfiban még él egy kis reményszikra, ugyanis saját háza alighanem egy-két utcával arrébb (volt) található, még ha ismerős épületek híján ezt nehéz is megállapítania. Hiába keres tájékozódási pontot, egyre csak az omladozó épületek és a már háznak sem nevezhető romok váltogatják egymást. Így, bár körülnézve nem sok jót remél, megpróbál nyugodt maradni és folytatva "könnyed csevegésüket" tovább magyarázkodik meztelenségéről. A nő feltételezésével beletipor Viin becsületébe, hiszen bár a helyzet elképzelhető – sőt, még bánja is, hogy neki nem jutott valami hasonló az eszébe –, de a tény, hogy ezt Onyawantha vetette fel, már jobban zavarja. Főleg, hogy köze sincs a valósághoz. Egy kis ideig magában tűnődik valami frappáns válaszon. Végül megrázza fejét és teljesen komoly tekintettel így szól: *
– Ha minden, amit mondtál igaz – és ez minden, ami maradt a gazdagnegyedből… * Tárja szét kezeit, egy pillanatra megfeledkezve arról, hogy csak a koldustól lopott pokróc takarja csupasz testét. Még épp időben jut eszébe és kapja kezeit maga elé, elérve a majdnem lecsúszó anyagot. Zavartan néz fel újra a nőre, de most próbálja kerülni gyönyörű zöldeskék szemeit, helyette valahova a füle felé tekintget. Aztán ismét igyekszik komoly képet vágni és folytatja. *
– Szóval, ha ez az egész nem egy rémálom… Akkor nekem már igazán nincs vesztenivalóm. Miért hazudnék neked? * Hagyja, hadd üljenek le szavai az éterben; az utolsó fél percet némán teszi meg. Végül megáll, de nem azért, mert megtalálta a Doriano-kúriát, hanem mert az útnak vége szakad. Még bő harminc méter választja el őket a hasadéktól (már amennyiben Onyawantha időközben nem maradt le), ám Az nem volt ott korábban, így amint megpillantja a tátongó szakadékot, megérti, hogy a nő mit értett "meredély" alatt.
Viinnek elég volt ennyi a meggyőzéséhez. Leveti magát a földre és bőgni kezd, mint egy gyerek. Bár hosszabb mondatok nem hagyják el száját, sírása közben néha kivehető egy 'Miért?' vagy egy 'Hogyan?'. Négykézláb csúszik-mászik a porban, néha a földet csapkodva kezeivel, néha könnyeit törölve. Agóniája nem tart tovább fél percnél és bár titkon reméli, hogy Onyawantha a vigasztalására siet, mondani sem kell, hogy ezúttal nem játssza magát – gyötrődése legalább olyan valós, mint maga a meredély. *
918. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-02-22 12:34:58
Üzenet elküldve: 2022-02-22 12:34:58
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// Valea //
*Egyik lépés a másik után, monoton és fárasztó, Daneira úgy érzi, mintha izmai nehezebben vinnék előre, mint korábban, ami fura, hiszen egyáltalán nem emlékszik mi volt korábban. Mire a házak, vagyis inkább romok közelébe ér feladja, hogy elméjében kutasson, egyszerűen sűrű ködbe ütközik bármihez is próbál visszatérni. Gyerekkori emlékek megvannak, még későbbről is néhány fájdalmas foszlány egy nőstény boszorkáról, de hogy jelenlegi helyzetéhez mi vezethetett, arról csak a nagy üres semmi. Akár ez az átkozott, hófedte táj körülötte.
Ám a környezet lassan változik, a károgó madarak elmaradoznak, a távolban pár embert is lát, nem igazán érdekeset, inkább szegény félét, egy kis termetű sapkás férfit egy kordéval, egy koldust szakadt rongyokban a földre kuporodva, amott egy asszonyt, aki szorosan beburkolódzik vastag kendőjébe és siet, hogy a csípős idő minél kevésbé járja át.
Ahogy haladna el az egyik épület előtt, hegyes fülét megüti egy hang. Arra fordul, s már látja is a fiatal nőt, ki rá néz, még int is, hogy figyelmét magára vonja. Egy koldus!
Daneira megáll, hogy amaz közelebb jöhessen hozzá és leereszti a karjait maga mellé. ~Kunyerál, hát persze, inkább dolgozna!~ Napszín szemei összeszűkülnek, újra szorosra húzza magán a köpenyét és szó nélkül fordulna egy másik irányba, hogy azonnal felejtse is el az ingyenélőt, aztán mégiscsak vissza pillant rá.*
- Kaphatsz aranyat, * zörrenti meg könyökével a pénzes erszényét, hogy a nő hallja, nem a levegőbe beszél* ha cserébe megmondod hol vagyunk és mikor!
*Máris megdolgozhat a koldus a pénzért, amire látható okokból valószínűleg szüksége is van. De ami fontosabb, neki pedig talán sikerül néhány kínzó kérdésére végre választ kapnia.*
*Egyik lépés a másik után, monoton és fárasztó, Daneira úgy érzi, mintha izmai nehezebben vinnék előre, mint korábban, ami fura, hiszen egyáltalán nem emlékszik mi volt korábban. Mire a házak, vagyis inkább romok közelébe ér feladja, hogy elméjében kutasson, egyszerűen sűrű ködbe ütközik bármihez is próbál visszatérni. Gyerekkori emlékek megvannak, még későbbről is néhány fájdalmas foszlány egy nőstény boszorkáról, de hogy jelenlegi helyzetéhez mi vezethetett, arról csak a nagy üres semmi. Akár ez az átkozott, hófedte táj körülötte.
Ám a környezet lassan változik, a károgó madarak elmaradoznak, a távolban pár embert is lát, nem igazán érdekeset, inkább szegény félét, egy kis termetű sapkás férfit egy kordéval, egy koldust szakadt rongyokban a földre kuporodva, amott egy asszonyt, aki szorosan beburkolódzik vastag kendőjébe és siet, hogy a csípős idő minél kevésbé járja át.
Ahogy haladna el az egyik épület előtt, hegyes fülét megüti egy hang. Arra fordul, s már látja is a fiatal nőt, ki rá néz, még int is, hogy figyelmét magára vonja. Egy koldus!
Daneira megáll, hogy amaz közelebb jöhessen hozzá és leereszti a karjait maga mellé. ~Kunyerál, hát persze, inkább dolgozna!~ Napszín szemei összeszűkülnek, újra szorosra húzza magán a köpenyét és szó nélkül fordulna egy másik irányba, hogy azonnal felejtse is el az ingyenélőt, aztán mégiscsak vissza pillant rá.*
- Kaphatsz aranyat, * zörrenti meg könyökével a pénzes erszényét, hogy a nő hallja, nem a levegőbe beszél* ha cserébe megmondod hol vagyunk és mikor!
*Máris megdolgozhat a koldus a pénzért, amire látható okokból valószínűleg szüksége is van. De ami fontosabb, neki pedig talán sikerül néhány kínzó kérdésére végre választ kapnia.*
917. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-02-22 09:21:11
Üzenet elküldve: 2022-02-22 09:21:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Bris és Fez//
*Ismét elmosolyodik a válaszon, de ezzel nem jutott közelebb a beszervezéshez. Most kevésbé van ereje agyalni, már túl sokféle módon próbálta meg Bris tudtára juttatni, hogy ez egy olyan balhé, amivel ő is jól járhat. Ha a másik nem képes tovább látni az orránál, akkor pontosan addig fog mutatni neki. Úgy tűnik mostanában a jó üzlet ígérete nem elég, hiszen mindenki egyből akar mindent. Fez nem most még nem rendelkezik vagyonnal, így nem is tudja előre kiváltani Bris szakmai segítségét. Viszont a rum ötletét nem tartja ostobaságnak. Elvégre a másik biztosan könnyebben rábólint bármire egy kis alkohol után.*
- Az előleg az előleg. *Szögezi le ellentmondást nem tűrő hangon.* De szerencséd van, mert én is kiszáradtam. *Mondja és egy helyi romos kocsma közelébe sétál. Az épület nem túl bizalomgerjesztő, odabent valószínűleg semmilyen barátságos fogadtatásra és kényelemre nem számíthatnak. Viszont vannak asztalok, székek és még pia is. Az oldalba bökésnél sejti, hogy más cél is volt vele, de mivel kevés pénzt hord magánál, így nem aggódik nagyon. Ezt a kevés aranyat talán még ki sem tudná tapogatni a másik.*
- Nem rossz ötlet. *Válaszol a mosodás felvetésre.* De nem. Van egy cimborám, aki a városőrségnél dolgozik valami tanoncként a raktárban… *Mondja és közben megérkeznek a romos kocsma ajtajához. Óvatosan lefogja a kilincset és kinyitja az ajtót.*
- Csak utánad…
*Ismét elmosolyodik a válaszon, de ezzel nem jutott közelebb a beszervezéshez. Most kevésbé van ereje agyalni, már túl sokféle módon próbálta meg Bris tudtára juttatni, hogy ez egy olyan balhé, amivel ő is jól járhat. Ha a másik nem képes tovább látni az orránál, akkor pontosan addig fog mutatni neki. Úgy tűnik mostanában a jó üzlet ígérete nem elég, hiszen mindenki egyből akar mindent. Fez nem most még nem rendelkezik vagyonnal, így nem is tudja előre kiváltani Bris szakmai segítségét. Viszont a rum ötletét nem tartja ostobaságnak. Elvégre a másik biztosan könnyebben rábólint bármire egy kis alkohol után.*
- Az előleg az előleg. *Szögezi le ellentmondást nem tűrő hangon.* De szerencséd van, mert én is kiszáradtam. *Mondja és egy helyi romos kocsma közelébe sétál. Az épület nem túl bizalomgerjesztő, odabent valószínűleg semmilyen barátságos fogadtatásra és kényelemre nem számíthatnak. Viszont vannak asztalok, székek és még pia is. Az oldalba bökésnél sejti, hogy más cél is volt vele, de mivel kevés pénzt hord magánál, így nem aggódik nagyon. Ezt a kevés aranyat talán még ki sem tudná tapogatni a másik.*
- Nem rossz ötlet. *Válaszol a mosodás felvetésre.* De nem. Van egy cimborám, aki a városőrségnél dolgozik valami tanoncként a raktárban… *Mondja és közben megérkeznek a romos kocsma ajtajához. Óvatosan lefogja a kilincset és kinyitja az ajtót.*
- Csak utánad…
916. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-02-22 06:59:18
Üzenet elküldve: 2022-02-22 06:59:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Bris és Fez//
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Fez kérdésére megvonja a vállát. Őszintén szólva, fogalma sincs. Persze, jó dolog a pénz, de ha reálisan belegondol, mi történne, ha nagyobb összeghez jutna, hát, a fene tudja. Rászállnának mindenféle vélt vagy valós tartozás miatt, mindig csak aggódhatna, hogy mikor vágják el a torkát azért a gömbölyű erszényért. Gazdagnak születni egy dolog. Azoknak vannak gazdag barátaik, rokonaik, akikkel számolni kell. De ő? Őt erre viszonylag sokan ismerik. Rossz arcok, akik pontosan tudják, hogy a kutya se keresné, ha egyszer csak nyoma veszne.*
- Most mit csináljak? A bársony szörnyen áll nekem, a smukkot nem bírom elviselni magamon, a kaviár meg megfosat *üti el végül egy poénnal. Ő kevésbé izgága típus, mint a másik. Hogy melyikük életfelfogása vezet később a korai halálhoz, azt majd az idő eldönti.*
- A részemet? *emeli meg az egyik szemöldökét.* - Én csak egy üveg rumot akartam, de ha előre kiperkálod a részem a nagy dohányból csak így bemondásra, akkor adjad, öcsém, én nem tiltakozom! *Bris röhögésében annyi a női kellem, mint egy kikötői kocsmában.*
- Amúgy hogy tervezel városőr egyenruhát szerezni? Kiadod magad mosodásnak? *böki oldalba a fickót, amit a lassacskán feloldódó hangulatnak is be lehetne tudni, de a lány inkább Fez erszényének helyzete és mérete felől tájékozódna egy ilyen vagy-vagy esélyes kis mozdulattal. Nem biztos, hogy pont kitapint valamit, de cserébe nem védhetetlenül nyilvánvaló a szándék. A végén még kikéri az italt valahol a patkány, aztán megpattan, mielőtt kiperkálná a cechet, mert csóróbb, mint a sarki kakas.*
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Fez kérdésére megvonja a vállát. Őszintén szólva, fogalma sincs. Persze, jó dolog a pénz, de ha reálisan belegondol, mi történne, ha nagyobb összeghez jutna, hát, a fene tudja. Rászállnának mindenféle vélt vagy valós tartozás miatt, mindig csak aggódhatna, hogy mikor vágják el a torkát azért a gömbölyű erszényért. Gazdagnak születni egy dolog. Azoknak vannak gazdag barátaik, rokonaik, akikkel számolni kell. De ő? Őt erre viszonylag sokan ismerik. Rossz arcok, akik pontosan tudják, hogy a kutya se keresné, ha egyszer csak nyoma veszne.*
- Most mit csináljak? A bársony szörnyen áll nekem, a smukkot nem bírom elviselni magamon, a kaviár meg megfosat *üti el végül egy poénnal. Ő kevésbé izgága típus, mint a másik. Hogy melyikük életfelfogása vezet később a korai halálhoz, azt majd az idő eldönti.*
- A részemet? *emeli meg az egyik szemöldökét.* - Én csak egy üveg rumot akartam, de ha előre kiperkálod a részem a nagy dohányból csak így bemondásra, akkor adjad, öcsém, én nem tiltakozom! *Bris röhögésében annyi a női kellem, mint egy kikötői kocsmában.*
- Amúgy hogy tervezel városőr egyenruhát szerezni? Kiadod magad mosodásnak? *böki oldalba a fickót, amit a lassacskán feloldódó hangulatnak is be lehetne tudni, de a lány inkább Fez erszényének helyzete és mérete felől tájékozódna egy ilyen vagy-vagy esélyes kis mozdulattal. Nem biztos, hogy pont kitapint valamit, de cserébe nem védhetetlenül nyilvánvaló a szándék. A végén még kikéri az italt valahol a patkány, aztán megpattan, mielőtt kiperkálná a cechet, mert csóróbb, mint a sarki kakas.*
915. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-02-22 06:52:10
Üzenet elküldve: 2022-02-22 06:52:10
ÚJ
![>Valea lae'Natar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11217_1530203834_elf_no.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Daneira//
*Rég járt már itt, idejét sem tudja pontosan mikor, különösen mióta utolérte őt a vég. Van némi fogalma arról, hogy időben mi mikor lehetett, de az, hogy évekre kiszakadt az élet körforgásából, most pedig ismét a részese lehet ez igen sok gondot jelent neki, hogy fel tudja dolgozni. Azt sem tudja, hogy miért történt mindez. Csak áll döbbenten a romos épületben, amiben felnőtt, amiben az a sok borzalom és szép emlék történt. Emlékszik testvére születésére, édesanyja megnyugtató és Valea szerint bölcs jelenségére, egyben emlékszik a sutyorgásra, a rettegésre ami megtöltötte az épület folyosóit. Sosem kívánt visszatérni ide, megfogadta, hogy nem teszi meg, most mégis itt áll, a törmelékek között lépdel és szokatlan módon szomorúsággal tölti el amit tapasztal.*
- Még a családi festményeket is elvitték.
*Hirtelen megjelenik benne a harag is, amiért ezt tették otthonával, bármilyen szörnyű is volt az.*
- Vagy elégették.
*Javítja ki magát, és miközben megigazgatja a pokrócot magán kilép az épületből.
~ Ne nézz vissza, úgysincs jelentősége. ~
Nagy levegőt vesz, rá kell vennie magát, hogy tovább haladjon, közben gyomra is hangosan jelzi felé a mardosó éhséget, amit már kezd megszokni. Tudja, hogy segítségre van szüksége, némi aranyra, hogy ételt vegyen, vagy egy ócska cipőt, úgy legalább nagyobb utat is megtehetne, talán felkereshetné Learon barátját is. Bár Umon óta nem teljesen biztos abban, hogy mit is jelent a barátság pontosan.
Talán végre szerencséje lesz, hiszen megpillant valakit. Összeszedi minden erejét, hogy büszkeségét félretéve fennhangon megszólaljon.*
- Bocsánat!
*Egy kis félkört leírva karjával vonja magára a figyelmet ha a megszólítás nem lett volna elegendő. Lassan közelebb lép a másikhoz, óvatosan, hogy ne támadó vagy rossz szándékot sejtessen.*
- Nincs esetleg pár fölös aranya az erszényében, amit szívesen adna nekem?
*Úgy véli külseje magáért beszél, hiszen majdnem mezítelen, koszos, és karcsú alkata könnyen hitetheti el másokkal, hogy éhezik, ami igaz is, de csak pár napja.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2022.02.22 09:01:56, a következő indokkal:
Kérésre.
*Rég járt már itt, idejét sem tudja pontosan mikor, különösen mióta utolérte őt a vég. Van némi fogalma arról, hogy időben mi mikor lehetett, de az, hogy évekre kiszakadt az élet körforgásából, most pedig ismét a részese lehet ez igen sok gondot jelent neki, hogy fel tudja dolgozni. Azt sem tudja, hogy miért történt mindez. Csak áll döbbenten a romos épületben, amiben felnőtt, amiben az a sok borzalom és szép emlék történt. Emlékszik testvére születésére, édesanyja megnyugtató és Valea szerint bölcs jelenségére, egyben emlékszik a sutyorgásra, a rettegésre ami megtöltötte az épület folyosóit. Sosem kívánt visszatérni ide, megfogadta, hogy nem teszi meg, most mégis itt áll, a törmelékek között lépdel és szokatlan módon szomorúsággal tölti el amit tapasztal.*
- Még a családi festményeket is elvitték.
*Hirtelen megjelenik benne a harag is, amiért ezt tették otthonával, bármilyen szörnyű is volt az.*
- Vagy elégették.
*Javítja ki magát, és miközben megigazgatja a pokrócot magán kilép az épületből.
~ Ne nézz vissza, úgysincs jelentősége. ~
Nagy levegőt vesz, rá kell vennie magát, hogy tovább haladjon, közben gyomra is hangosan jelzi felé a mardosó éhséget, amit már kezd megszokni. Tudja, hogy segítségre van szüksége, némi aranyra, hogy ételt vegyen, vagy egy ócska cipőt, úgy legalább nagyobb utat is megtehetne, talán felkereshetné Learon barátját is. Bár Umon óta nem teljesen biztos abban, hogy mit is jelent a barátság pontosan.
Talán végre szerencséje lesz, hiszen megpillant valakit. Összeszedi minden erejét, hogy büszkeségét félretéve fennhangon megszólaljon.*
- Bocsánat!
*Egy kis félkört leírva karjával vonja magára a figyelmet ha a megszólítás nem lett volna elegendő. Lassan közelebb lép a másikhoz, óvatosan, hogy ne támadó vagy rossz szándékot sejtessen.*
- Nincs esetleg pár fölös aranya az erszényében, amit szívesen adna nekem?
*Úgy véli külseje magáért beszél, hiszen majdnem mezítelen, koszos, és karcsú alkata könnyen hitetheti el másokkal, hogy éhezik, ami igaz is, de csak pár napja.*
A hozzászólást Anomália (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2022.02.22 09:01:56, a következő indokkal:
Kérésre.
914. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-02-21 08:47:56
Üzenet elküldve: 2022-02-21 08:47:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Bris és Fez//
*Nem érti ezt a kisstílű hozzáállást Bris részéről. Az, hogy ma már evett nem jelenti azt, hogy kihúzza a következő időszakot. Egyesek úgy tűnik szeretnek szegények lenni és folyton a puszta létért küzdeni. Nem mernek nagyban gondolkodni, pedig csak úgy lehet változást elérni. Fez nem ilyen típus, neki szüksége van a kitörésre. Mitől érne ő kevesebbet, mint a gazdag kereskedők vagy a városi tanácsosok? Neki is jár a sok arany és a fényűzős.*
- Te tényleg nem akarsz többet ennél? *Csodálkozik rá Bris válaszára. Kezdi megérteni, hogy szavakkal nem sokra megy a lánynál és az ajánlata sem érdekli. Viszont Fez ilyen téren nagyon makacs. Szüksége van a segítségre és nem fog lemondani egy lehetséges szövetségesről. Talán csak a bukás lehetősége tűnik ennyire ijesztőnek Bris számára.*
- Én nem maradok örökké zsebes. *Fogadja meg. Ez persze sokkal inkább saját magának szól, mint Brisnek. Persze ettől még nem kezdenek el tűzben lobogni az íriszei, mint egy utolsó csatára készülő harcosnak, de a hangja elég elszánt volt. Az imént még oly beszédes Fez ezután a mondat után egy időre szinte megnémul. Nem tudja mit várhat a másiktól, de próbálja leegyszerűsíteni a dolgot. Ebben némileg kapóra jön neki a kérés. Bris rumot akar, Feznél pedig… nincs. Tehát valahonnan szerezniük kell. A Romvárosban is vannak rosszhírű kocsmák és ők jelenleg nincsenek abban a helyzetben, hogy válogassanak.*
- Előre kéred a részedet? *Elmosolyodik, talán először a nap folyamán.* Akkor mire várunk? *Elindul egy helyi kocsma irányába.*
*Nem érti ezt a kisstílű hozzáállást Bris részéről. Az, hogy ma már evett nem jelenti azt, hogy kihúzza a következő időszakot. Egyesek úgy tűnik szeretnek szegények lenni és folyton a puszta létért küzdeni. Nem mernek nagyban gondolkodni, pedig csak úgy lehet változást elérni. Fez nem ilyen típus, neki szüksége van a kitörésre. Mitől érne ő kevesebbet, mint a gazdag kereskedők vagy a városi tanácsosok? Neki is jár a sok arany és a fényűzős.*
- Te tényleg nem akarsz többet ennél? *Csodálkozik rá Bris válaszára. Kezdi megérteni, hogy szavakkal nem sokra megy a lánynál és az ajánlata sem érdekli. Viszont Fez ilyen téren nagyon makacs. Szüksége van a segítségre és nem fog lemondani egy lehetséges szövetségesről. Talán csak a bukás lehetősége tűnik ennyire ijesztőnek Bris számára.*
- Én nem maradok örökké zsebes. *Fogadja meg. Ez persze sokkal inkább saját magának szól, mint Brisnek. Persze ettől még nem kezdenek el tűzben lobogni az íriszei, mint egy utolsó csatára készülő harcosnak, de a hangja elég elszánt volt. Az imént még oly beszédes Fez ezután a mondat után egy időre szinte megnémul. Nem tudja mit várhat a másiktól, de próbálja leegyszerűsíteni a dolgot. Ebben némileg kapóra jön neki a kérés. Bris rumot akar, Feznél pedig… nincs. Tehát valahonnan szerezniük kell. A Romvárosban is vannak rosszhírű kocsmák és ők jelenleg nincsenek abban a helyzetben, hogy válogassanak.*
- Előre kéred a részedet? *Elmosolyodik, talán először a nap folyamán.* Akkor mire várunk? *Elindul egy helyi kocsma irányába.*
913. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-02-20 18:25:45
Üzenet elküldve: 2022-02-20 18:25:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Bris és Fez//
*Bris nagyot sóhajt. A fickó egyre és egyre lelkesebbnek tűnik annak dacára, hogy ő határozottan nem bátorítja. Lehet, hogy azt kéne? Benyögni valami olyasmit, hogy ez lesz az évszázad balhéja! Lehet, hogy attól lelohadna. A fene tudja.*
- Hát én most burkoltam be egy tisztes adag oldalast a pecsenyésnél *mutat arra, mert az a legkevesebb, hogy csinál neki egy kis hírverést* - szóval éhen nem fogok halni, de minél tovább hallgatlak, annál jobban sóvárog a belem valami tisztes italra.
*Nagyon komolyan bólint a mondat végén. Továbbra is úgy gyanítja, hogy Feznek nincs ki minden kereke, de folklór műsornak megteszi valami vérmes kerítésszaggató mellé. Azt a csinos kis kést meg majd elbugázza valamelyik orgazdánál. Talán a csizmát is. Nem a legszebb darab, de kipróbált, a célját tökéletesen ellátó lábbeli, ahogy nézi.*
- Na mi lesz? *kérdi egy romvárosi lány karcos, tüskés bájával.* - Ugye nem gondolod, hogy egy ekkora dologra rábólintok, ha még egy tetves üveg rumot se tudsz szerezni. *Hát igen. Bris bizalmatlan és cinikus és földhözragadt. Az ő fajtáját jó eséllyel éri a vég egy ótvarul megkötött hurokkal a nyakán. Neki semmi kedve ezt siettetni. A rum viszont jó. A rum az nagyon jó. Egyelőre azon túl inkább nem tervez. Főleg nem egy vadidegennel meg az eszelős ötletével.*
- Mert ahogy mondod, retek hideg van!
*Bris nagyot sóhajt. A fickó egyre és egyre lelkesebbnek tűnik annak dacára, hogy ő határozottan nem bátorítja. Lehet, hogy azt kéne? Benyögni valami olyasmit, hogy ez lesz az évszázad balhéja! Lehet, hogy attól lelohadna. A fene tudja.*
- Hát én most burkoltam be egy tisztes adag oldalast a pecsenyésnél *mutat arra, mert az a legkevesebb, hogy csinál neki egy kis hírverést* - szóval éhen nem fogok halni, de minél tovább hallgatlak, annál jobban sóvárog a belem valami tisztes italra.
*Nagyon komolyan bólint a mondat végén. Továbbra is úgy gyanítja, hogy Feznek nincs ki minden kereke, de folklór műsornak megteszi valami vérmes kerítésszaggató mellé. Azt a csinos kis kést meg majd elbugázza valamelyik orgazdánál. Talán a csizmát is. Nem a legszebb darab, de kipróbált, a célját tökéletesen ellátó lábbeli, ahogy nézi.*
- Na mi lesz? *kérdi egy romvárosi lány karcos, tüskés bájával.* - Ugye nem gondolod, hogy egy ekkora dologra rábólintok, ha még egy tetves üveg rumot se tudsz szerezni. *Hát igen. Bris bizalmatlan és cinikus és földhözragadt. Az ő fajtáját jó eséllyel éri a vég egy ótvarul megkötött hurokkal a nyakán. Neki semmi kedve ezt siettetni. A rum viszont jó. A rum az nagyon jó. Egyelőre azon túl inkább nem tervez. Főleg nem egy vadidegennel meg az eszelős ötletével.*
- Mert ahogy mondod, retek hideg van!
912. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-02-19 12:57:02
Üzenet elküldve: 2022-02-19 12:57:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Bris és Fez//
*Feznek egyre inkább úgy tűnik, hogy Bris hajlik a balhéra, csak valamiért túlaggódja a dolgot. Találnia kell valamit, amivel gyorsan megfoghatja, különben elveszíti a lehetséges bűntársát. Manapság pedig a jó munkaerő aranyat ér.*
- Azt nem mondtam, hogy mágus vagyok… *Szögezi le, mielőtt valami furcsa varázslatokra kezdene számítani tőle. Fez valóban nem ért a mágiához, de sok trükköt ismer a zárak feltörésére.*
- Talán eddig elkerültük egymást. A Piactéren szoktam dolgozni. *Már amennyiben a zsebmetszés, a tolvajlás és a rablás annak számít. Elég nagy ez a város, nem biztos, hogy mindenki ismer mindenkit, de az alvilágban sokszor hangzanak el ugyanazok a nevek. Ehhez a fajta ismertséghez viszont olyan hírnév kell, amit nagyobb balhékkal harcolhat ki az ember magának.*
- Ebben a hidegben viszont alig van kapás. Mindenki szegény az utcákon. Én nem akarok éhen halni, gondolom te sem… *Próbál egy utolsó érvelést, majd kénytelen néhány információt elcsepegtetni.*
- Nem árulok el minden részletet. De ahogy mondtam, kell egy jó rejtekhely. Szerzünk néhány városőr egyenruhát. Azokban pedig eltereljük a szállítmányt.
*Feznek egyre inkább úgy tűnik, hogy Bris hajlik a balhéra, csak valamiért túlaggódja a dolgot. Találnia kell valamit, amivel gyorsan megfoghatja, különben elveszíti a lehetséges bűntársát. Manapság pedig a jó munkaerő aranyat ér.*
- Azt nem mondtam, hogy mágus vagyok… *Szögezi le, mielőtt valami furcsa varázslatokra kezdene számítani tőle. Fez valóban nem ért a mágiához, de sok trükköt ismer a zárak feltörésére.*
- Talán eddig elkerültük egymást. A Piactéren szoktam dolgozni. *Már amennyiben a zsebmetszés, a tolvajlás és a rablás annak számít. Elég nagy ez a város, nem biztos, hogy mindenki ismer mindenkit, de az alvilágban sokszor hangzanak el ugyanazok a nevek. Ehhez a fajta ismertséghez viszont olyan hírnév kell, amit nagyobb balhékkal harcolhat ki az ember magának.*
- Ebben a hidegben viszont alig van kapás. Mindenki szegény az utcákon. Én nem akarok éhen halni, gondolom te sem… *Próbál egy utolsó érvelést, majd kénytelen néhány információt elcsepegtetni.*
- Nem árulok el minden részletet. De ahogy mondtam, kell egy jó rejtekhely. Szerzünk néhány városőr egyenruhát. Azokban pedig eltereljük a szállítmányt.
911. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-02-19 08:01:53
Üzenet elküldve: 2022-02-19 08:01:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Bris és Fez//
- Én aztán nem majrézok attól, ha te a dögkútba kerülsz *horkan felhúzott orral, mintha a megjegyzéssel bárminemű kötődést feltételeztek volna róla. Nincs hozzászokva, hogy udvaroljanak neki, szóval fogalma sincs, hogy ez most esetleg az volt-e.* - Mi a hátamat érdekelne engem az?
*Nem mondhatni, hogy a szavai eltántorítanák a fickót bármitől, mi több, egyre magabiztosabbnak látszik.*
- Ó *biccent a lány, ahogy karba fonja a kezét a patinás rezümére.* - Szóval zárnyitó mágus, a zsebmetszés bajnoka és még biztos kezű késes gyilkos is. Nem semmi. Hogyhogy nem hallottam még rólad, Fez... *Brisnek nem erőssége a nevek megjegyzése. A Fez is csak azért sikerült, mert rövid és mert ügyködött a piac innenső szegletében egy Fezinard nevű uzsorás. Egy tenyérbemászó képű kis rohadék gnóm volt, de ha valaki elmaradt a részlettel, kimutatta a foga fehérjét. És annak a takonygombócnak nagyon beteg volt a foga fehérje.
Itt a Romvárosban nem túl egészséges késes gazfickókkal gazsulálni, de Bris se most jött le a falvédőről. Ha úgy alakul, olyan gyorsan megpattan, hogy a csóri kettőt se pislog.*
- És mi lenne ez a zseniális terv, amiről beszélsz? *Látott már ő egyet s mást. Attól még nem bólint rá semmire, ha meghallgatja nagymenő uraságot.*
- Én aztán nem majrézok attól, ha te a dögkútba kerülsz *horkan felhúzott orral, mintha a megjegyzéssel bárminemű kötődést feltételeztek volna róla. Nincs hozzászokva, hogy udvaroljanak neki, szóval fogalma sincs, hogy ez most esetleg az volt-e.* - Mi a hátamat érdekelne engem az?
*Nem mondhatni, hogy a szavai eltántorítanák a fickót bármitől, mi több, egyre magabiztosabbnak látszik.*
- Ó *biccent a lány, ahogy karba fonja a kezét a patinás rezümére.* - Szóval zárnyitó mágus, a zsebmetszés bajnoka és még biztos kezű késes gyilkos is. Nem semmi. Hogyhogy nem hallottam még rólad, Fez... *Brisnek nem erőssége a nevek megjegyzése. A Fez is csak azért sikerült, mert rövid és mert ügyködött a piac innenső szegletében egy Fezinard nevű uzsorás. Egy tenyérbemászó képű kis rohadék gnóm volt, de ha valaki elmaradt a részlettel, kimutatta a foga fehérjét. És annak a takonygombócnak nagyon beteg volt a foga fehérje.
Itt a Romvárosban nem túl egészséges késes gazfickókkal gazsulálni, de Bris se most jött le a falvédőről. Ha úgy alakul, olyan gyorsan megpattan, hogy a csóri kettőt se pislog.*
- És mi lenne ez a zseniális terv, amiről beszélsz? *Látott már ő egyet s mást. Attól még nem bólint rá semmire, ha meghallgatja nagymenő uraságot.*
910. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-02-18 11:28:38
Üzenet elküldve: 2022-02-18 11:28:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Bris és Fez//
*Kezdi egyre jobban érezni magát a Romvárosban. A kimondott szavak súlyától nem aggódik többet. Időnként az utcán hagyott lomok miatt arrébb kell lépnie, de semmi szokatlan nem jön velük szembe. Persze szemmel látható a romlás és a pusztulás. A Polgárnegyedhez képest itt már minden romos, halott, vagy szegényes. Fez közben Bris mozgását és válaszait figyeli, abban viszont nem sok pozitív megerősítést talál.*
- Ne majrézz, semmi kedvem a dögkútba kerülni. *Válaszolja elcsukló hangon. Azért a Meredély látványa tényleg megrázó egy pillanatra, de Fez profinak tartja magát, akit nem lehet csak úgy eltántorítani egy jó tervtől. Még akkor sem, ha az veszélyes, vagy nehezen kivitelezhető.*
- Mondtam, hogy van egy tervem. *Most már sokkal határozottabb, mint az előző mondatnál. Egy kicsit még ki is húzza magát, de nem úgy fest, mint aki támadásra készül, hanem mint egy tudós az utolsó sikeres vizsgán.*
~Csak az a baj, hogy a tervemhez kéne még néhány arany, pár városőr egyenruha meg két csatlós…~
- Olyan zárakat tudok kinyitni, amiket mások nem. Könnyen megszabadítok embereket az erszényüktől. Meg persze… *Felfedi Bris előtt a hosszú tőrét a tokjában.*
*Kezdi egyre jobban érezni magát a Romvárosban. A kimondott szavak súlyától nem aggódik többet. Időnként az utcán hagyott lomok miatt arrébb kell lépnie, de semmi szokatlan nem jön velük szembe. Persze szemmel látható a romlás és a pusztulás. A Polgárnegyedhez képest itt már minden romos, halott, vagy szegényes. Fez közben Bris mozgását és válaszait figyeli, abban viszont nem sok pozitív megerősítést talál.*
- Ne majrézz, semmi kedvem a dögkútba kerülni. *Válaszolja elcsukló hangon. Azért a Meredély látványa tényleg megrázó egy pillanatra, de Fez profinak tartja magát, akit nem lehet csak úgy eltántorítani egy jó tervtől. Még akkor sem, ha az veszélyes, vagy nehezen kivitelezhető.*
- Mondtam, hogy van egy tervem. *Most már sokkal határozottabb, mint az előző mondatnál. Egy kicsit még ki is húzza magát, de nem úgy fest, mint aki támadásra készül, hanem mint egy tudós az utolsó sikeres vizsgán.*
~Csak az a baj, hogy a tervemhez kéne még néhány arany, pár városőr egyenruha meg két csatlós…~
- Olyan zárakat tudok kinyitni, amiket mások nem. Könnyen megszabadítok embereket az erszényüktől. Meg persze… *Felfedi Bris előtt a hosszú tőrét a tokjában.*
909. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-02-18 08:45:00
Üzenet elküldve: 2022-02-18 08:45:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Bris és Fez//
*Errefelé sötétebbek, de szélesebbek az utcák. Itt-ott parázstartókban lobogó tüzek birkóznak az árnyékokkal. A régi kúriák romjai baljósan ásítanak az éjszakába. Az egykor csinos előkertek most gaztól felverten rejtegetik a leszakadt spaletták, a kihordott, széthagyott lim-lomok hadát. Sok ilyen elhagyatott házat foglaltak el a város kevéssé tisztes polgárai, de van néhány, amit úgy megrágott a pusztítás, hogy még a rókák se merészkednek be. Senki nem szeret arra ébredni hogy rászakad a rozoga tető vagy kompletten egy egész emelet.
Bris sebhelyes halántékán elkezd ugrálni egy ér ahogy a fickót hallgatja. Szúrós, lapos pillantása folyamatosan a környéket pásztázza, mintha azt figyelné, ki láthatja ezzel az állítólagos Fezzel az oldalán.
Valahol félúton torpan meg a Meredély és a lakhatóbb épületek között.*
- Na ide figyelj *fordul szembe Fezzel. Továbbra sem zavartatja magát amiatt, hogy ő nem viszonozta a bemutatkozást. Az ő értékrendjében ez jóval távolibb dolog a bizalmi ranglétra messze nyúló fokain.* - Nem ismerlek *bök felé az ujjával.* - De azt tudom, hogy igazán értékes szállítmányokat általában igazán képzett zsoldosok védik, akik neked meg a két másik nagyeszűnek is szívesen mutatnak majd egy remek rejtekhelyet. *A Meredély felé biccent.* - Ott lent a hasadékban három újabb hulla senkinek se tűnik fel. *Szó se róla, az ilyesmit sehol máshol nem lehet ilyen kiválóan és végérvényesen elrejteni a városban.
Ezúttal ő sóhajt egy nagyot. Egy kicsit irritálja Fez nagyra törő szájtépése, de közel s távol alig találni valakit, aki ne irritálná valamiért a lányt.*
- Na jó, halljam, miben utazol és talán, t a l á n! beveszlek egy balhéba.
*Errefelé sötétebbek, de szélesebbek az utcák. Itt-ott parázstartókban lobogó tüzek birkóznak az árnyékokkal. A régi kúriák romjai baljósan ásítanak az éjszakába. Az egykor csinos előkertek most gaztól felverten rejtegetik a leszakadt spaletták, a kihordott, széthagyott lim-lomok hadát. Sok ilyen elhagyatott házat foglaltak el a város kevéssé tisztes polgárai, de van néhány, amit úgy megrágott a pusztítás, hogy még a rókák se merészkednek be. Senki nem szeret arra ébredni hogy rászakad a rozoga tető vagy kompletten egy egész emelet.
Bris sebhelyes halántékán elkezd ugrálni egy ér ahogy a fickót hallgatja. Szúrós, lapos pillantása folyamatosan a környéket pásztázza, mintha azt figyelné, ki láthatja ezzel az állítólagos Fezzel az oldalán.
Valahol félúton torpan meg a Meredély és a lakhatóbb épületek között.*
- Na ide figyelj *fordul szembe Fezzel. Továbbra sem zavartatja magát amiatt, hogy ő nem viszonozta a bemutatkozást. Az ő értékrendjében ez jóval távolibb dolog a bizalmi ranglétra messze nyúló fokain.* - Nem ismerlek *bök felé az ujjával.* - De azt tudom, hogy igazán értékes szállítmányokat általában igazán képzett zsoldosok védik, akik neked meg a két másik nagyeszűnek is szívesen mutatnak majd egy remek rejtekhelyet. *A Meredély felé biccent.* - Ott lent a hasadékban három újabb hulla senkinek se tűnik fel. *Szó se róla, az ilyesmit sehol máshol nem lehet ilyen kiválóan és végérvényesen elrejteni a városban.
Ezúttal ő sóhajt egy nagyot. Egy kicsit irritálja Fez nagyra törő szájtépése, de közel s távol alig találni valakit, aki ne irritálná valamiért a lányt.*
- Na jó, halljam, miben utazol és talán, t a l á n! beveszlek egy balhéba.
908. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-02-18 07:01:43
Üzenet elküldve: 2022-02-18 07:01:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Amint megtudta, amire kíváncsi volt, int, majd távozik a zsúfolásig tele lévő piacról. Nagy léptekkel halad az utcákon egyre távolabb, hogy lassan a lakott házak helyét átvegyék a romos, egykor pompával felruházott rezidenciák és nemesi lakok, amelyek így, a lázadás után, teljesen kifosztásra kerültek. Már szinte csak azok a téglák vannak meg, amelyeket emberi erővel nem lehetett elmozdítani. A dühös nép teljesen kiélte magát ezen városrész elpusztításán és azóta is ennek állít emléket. Bár ezt ő is csak hallomásból ismeri, viszont, hogy ilyen kihalt lett a meredély környéke ismét visszavonzotta az apróbb, maradékon élő állatokat és azok ragadozóit. A romokon megtelepedő madarak és benne elterjedt patkányok után a nyestek és menyétek is portyázó területükként jelölték meg ezt. Azonban ebben az időpontban inkább lapulnak, így esélye nem lesz lőni belőlük, csak éppen erre támadt kedve sétálni. Nem árt rendszeresen ellenőrizni a területeket, mert egy kis környezeti változás is jelentősen befolyásolhatja a környéken tanyázó állatfalkákat. Itt az sem ritka, hogy ezek az amúgy nappal rejtőzködő állatok előmerészkednek a fészkükből élelem reményében. Mivel nem igazán szereti az éjszakai vadászatot, így fel kell térképeznie a lehetőségeit. Úgy dönt, hogy ide legközelebb hajnaltájt fog érkezni, természetesen a csali sem maradhat el, hiszen valóban várhatna egész éjjel a megjelenésükre, ha nem nyújtana némi ösztönzést. Erre már megvannak az ötletei, aztán majd kiderül, hogy mik másznak elő a romok alól zsákmányt remélve.*
907. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-02-17 20:51:44
Üzenet elküldve: 2022-02-17 20:51:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
//Bris és Fez//
*Figyelmesen meghallgatja Bris válaszait, miközben tartja a tempót a Romváros irányába. Lassan meg is érkeznek ebbe a kevésbé népszerű városrészbe, amely mára inkább a rossz emlékek és a sötétség otthona. De persze a sötétség jó barátja az olyan alakoknak, mint amilyen Bris és Fez. Itt könnyebb kimondani az ármányos terveket. A férfi látszólag kevésbé gyanakvó módon mozog Brishez képest. Ez azonban nem jelenti azt, hogy figyelmetlenné válna a környezetére.*
- Azért én sem őrültem meg. Nem akarom otthagyni a fogamat valami ostoba harcban. *Vágja rá és sóhajt egyet. Ez nem a fáradtságtól van, inkább az élet nehézségeire próbál reagálni. Hideg van, nagy a szegénység, mások meg ülnek az aranyon.*
- De ha egy kicsit használjuk ezt… *A fejére mutat, miközben Bris tekintetét figyeli.*
- Akkor úgy gazdagodhatunk meg a pénzükből, hogy sosem akadnak a nyomunkra. Ismerek valakit, aki pontosan tudja, hogy hol és mikor jön igazán értékes szállítmány a városba Wegtorenből. *Kezd bele a tervébe, azonban itt rögtön meg is áll a magyarázatban.*
- De kell még hozzá két ember és egy jó rejtekhely. *Megint csak Brisre néz, hogy világos legyen a „beszervezési” szándék.*
- Szerintem te tudsz egy jó helyet errefelé. *Próbál puhatolózni.*
*Figyelmesen meghallgatja Bris válaszait, miközben tartja a tempót a Romváros irányába. Lassan meg is érkeznek ebbe a kevésbé népszerű városrészbe, amely mára inkább a rossz emlékek és a sötétség otthona. De persze a sötétség jó barátja az olyan alakoknak, mint amilyen Bris és Fez. Itt könnyebb kimondani az ármányos terveket. A férfi látszólag kevésbé gyanakvó módon mozog Brishez képest. Ez azonban nem jelenti azt, hogy figyelmetlenné válna a környezetére.*
- Azért én sem őrültem meg. Nem akarom otthagyni a fogamat valami ostoba harcban. *Vágja rá és sóhajt egyet. Ez nem a fáradtságtól van, inkább az élet nehézségeire próbál reagálni. Hideg van, nagy a szegénység, mások meg ülnek az aranyon.*
- De ha egy kicsit használjuk ezt… *A fejére mutat, miközben Bris tekintetét figyeli.*
- Akkor úgy gazdagodhatunk meg a pénzükből, hogy sosem akadnak a nyomunkra. Ismerek valakit, aki pontosan tudja, hogy hol és mikor jön igazán értékes szállítmány a városba Wegtorenből. *Kezd bele a tervébe, azonban itt rögtön meg is áll a magyarázatban.*
- De kell még hozzá két ember és egy jó rejtekhely. *Megint csak Brisre néz, hogy világos legyen a „beszervezési” szándék.*
- Szerintem te tudsz egy jó helyet errefelé. *Próbál puhatolózni.*
906. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-02-17 16:31:26
Üzenet elküldve: 2022-02-17 16:31:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Bris és Fez//
*A zsörtölődés egy dolog, de ez a fickó egy kicsit más vonalon eregeti a gondolatait.*
- Csak azt ne mondd, hogy össze akarsz akaszkodni velük! *buggyan ki Brisből a röhögés.* - Nem kell neked már inni se hozzá, hogy elmenjen az eszed, úgy látom én!
*Most már alaposabban is megnézi magának az alakot. Nem tudja eldönteni, hogy csak ne m ismeri még a dörgést errefelé vagy csak ennyire egészségtelenül nagyravágyó. Mindenesetre azért szöget üt a fejébe a dolog és amellett, hogy továbbra is egetverő baromságnak tartja, csak-csak elkezdi fúrni az oldalát a kíváncsiság.*
- Van valami használható fülesed is vagy csak így szoktál ismerkedni? *kérdi. Út közben azért oda-odasandít a fickóra, ha már így hozzácsapódott. Bár most már otthoni terepen van, Bris mindig felettébb bizalmatlan az idegenekkel.*
A hozzászólás írója (Bris Vorath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.02.17 16:36:52
*A zsörtölődés egy dolog, de ez a fickó egy kicsit más vonalon eregeti a gondolatait.*
- Csak azt ne mondd, hogy össze akarsz akaszkodni velük! *buggyan ki Brisből a röhögés.* - Nem kell neked már inni se hozzá, hogy elmenjen az eszed, úgy látom én!
*Most már alaposabban is megnézi magának az alakot. Nem tudja eldönteni, hogy csak ne m ismeri még a dörgést errefelé vagy csak ennyire egészségtelenül nagyravágyó. Mindenesetre azért szöget üt a fejébe a dolog és amellett, hogy továbbra is egetverő baromságnak tartja, csak-csak elkezdi fúrni az oldalát a kíváncsiság.*
- Van valami használható fülesed is vagy csak így szoktál ismerkedni? *kérdi. Út közben azért oda-odasandít a fickóra, ha már így hozzácsapódott. Bár most már otthoni terepen van, Bris mindig felettébb bizalmatlan az idegenekkel.*
A hozzászólás írója (Bris Vorath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.02.17 16:36:52
905. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-02-14 19:27:21
Üzenet elküldve: 2022-02-14 19:27:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Megpróbáltatások //
- Eddig is erről volt szó Syndra.
* Határozott szavai ellenére kezei sem tétlenkedtek eddig, így sikeresen véghez vitte a felszerelése tisztítását. Még köpenyére is volt ideje, hogy a tollakat igényesen elrendezze. *
- Lehet, hogy nincs közöd hozzá, de te is egy művész vagy. Mindent el tudsz játszani amit szükséges.
* Mindig is tehetségesnek tartotta az elfet, amire szükség volt megoldotta. Így vagy úgy, de mindenképp hatékonyan járt el az ügyben. Az eddigi tapasztalatai is elégedettséggel töltötték el a mélységit. *
- Megfogjuk oldani a pakolást, de az is lehet, hogy csak akkor vesszük át ha már van hova lepakolni, és akkor megoldjuk. Előre kifizetjük és maximum fizetünk rá tárolást.
* ~ Igen ez lesz a legmegfelelőbb megoldás a helyzetre. ~ Bólint egyet, ami inkább saját magának szól. A továbbiakban el is kezd készülődni, hogy a problémákat megoldják gyorsan. Felszerelését ismételten magára ölti. ~ Kés élezés pipa, ruha tiszta, és minden más is rendben. ~ Rendezi el gyorsan a fejében a dolgokat. *
- Indulhatunk is, a tüzet hagyjuk. Ha az újonc jön legalább látja, hogy voltunk itt. Tedd távolabb a fát, ugye ismeri ezt a helyzet?
* Ha a másik fél nem teszi arrébb a fát akkor ő maga oldja meg ezt a problémát. Nem lenne jó dolog ha kigyulladna még ha romos is a hely. A pakolás után minden felszerelésével elkészül, így már csak a maszkját kell arca elé helyezni, kalapját megigazítva a csatok segítségével felhelyezi a maszkot az arcára. Az ajtónál illően a nőt engedi ki. *
- Vedd fel a maszkot, majd a nőnél leveszed.
* Teszi gyorsan határozottan hozzá és ha eleget tett Syndra a kérésnek, elindul az úton. Előre engedi az elfet mivel ő az aki tisztában van a helyszínnel. *
- Eddig is erről volt szó Syndra.
* Határozott szavai ellenére kezei sem tétlenkedtek eddig, így sikeresen véghez vitte a felszerelése tisztítását. Még köpenyére is volt ideje, hogy a tollakat igényesen elrendezze. *
- Lehet, hogy nincs közöd hozzá, de te is egy művész vagy. Mindent el tudsz játszani amit szükséges.
* Mindig is tehetségesnek tartotta az elfet, amire szükség volt megoldotta. Így vagy úgy, de mindenképp hatékonyan járt el az ügyben. Az eddigi tapasztalatai is elégedettséggel töltötték el a mélységit. *
- Megfogjuk oldani a pakolást, de az is lehet, hogy csak akkor vesszük át ha már van hova lepakolni, és akkor megoldjuk. Előre kifizetjük és maximum fizetünk rá tárolást.
* ~ Igen ez lesz a legmegfelelőbb megoldás a helyzetre. ~ Bólint egyet, ami inkább saját magának szól. A továbbiakban el is kezd készülődni, hogy a problémákat megoldják gyorsan. Felszerelését ismételten magára ölti. ~ Kés élezés pipa, ruha tiszta, és minden más is rendben. ~ Rendezi el gyorsan a fejében a dolgokat. *
- Indulhatunk is, a tüzet hagyjuk. Ha az újonc jön legalább látja, hogy voltunk itt. Tedd távolabb a fát, ugye ismeri ezt a helyzet?
* Ha a másik fél nem teszi arrébb a fát akkor ő maga oldja meg ezt a problémát. Nem lenne jó dolog ha kigyulladna még ha romos is a hely. A pakolás után minden felszerelésével elkészül, így már csak a maszkját kell arca elé helyezni, kalapját megigazítva a csatok segítségével felhelyezi a maszkot az arcára. Az ajtónál illően a nőt engedi ki. *
- Vedd fel a maszkot, majd a nőnél leveszed.
* Teszi gyorsan határozottan hozzá és ha eleget tett Syndra a kérésnek, elindul az úton. Előre engedi az elfet mivel ő az aki tisztában van a helyszínnel. *
904. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-02-14 17:37:07
Üzenet elküldve: 2022-02-14 17:37:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Megpróbáltatások //
- Apácának?!?
* Döbben le teljesen, már előbb említette a mélységi, de azt hitte csak viccel. Valahogy nem tudja össze illeszteni a képet, ahogyan Eeyr áldását kérje a gyerekekre. Nem valami erős vallású személy, Tesyus mondásai is másoktól szállt rá. Alkalmanként elsüt egy két mondatot tőlük, de csak a megszokás miatt. *
- Már megbocsáss, de semmi közöm egy apáca élet módjához! Ki venné be, hogy én egy ártatlan apáca vagyok? El sem tudom képzelni, hogy önmegtartóztatást vállaljak még csak látszólag is! Nincs gondom a gyerekekkel, de tudod jól, hogy én ennél azért.... hmm... Vadabb vagyok.
* Logikusnak tartja, hogy megossza ezt az elf. Illidary túlságosan abban hisz, hogy ez olyan könnyű szerep lenne számára. Pedig nem, egyáltalán nem. A legfőbb gondja inkább a vallásos résszel van, de ezzel társa is biztosan tisztában van. *
- Türelmem volt eddig is! Csak úgy érzem, hogy az első néhány lépést meg kell tennünk. Csak ennyi, nincs kedvem valahol a felszereléseket raktározni addig. Meg veszélyes is csak úgy le pakolni és ott hagyni.
* Ha valaki véletlen erre téved és feltöri, nagyon boldoggá tehetne sok embert. Több ezer értéket könnyedén egy záras ajtó mögött? Akár az ablakon is bemászhatnak, ha pedig a fogadóban próbálkoznának ugyanezzel megint gondot okozna. *
- Talán ha raktározni akarsz, akkor lehetne az a kalmár is. De megpróbálhatunk beszélni a doktornővel, egy kúriában él majdnem egyedül.
* Nem biztos benne, hogy jó ötlet volt ezt felvetnie a másik félnek, de már szavait nem vonhatja vissza így az aggodalmát csak lerázza magáról. ~ Megnézném a fejét Nimerilnek, ahogy több ládányi eszközzel és ruhával beállítok hozzá. ~ Kuncog fel magában egy pillanatra, de a fejéről ezt nem nagyon lehet leolvasni. *
- Rendben-rendben! Akkor készítsd el a cuccaidat és utána viszlek a doktornőhöz. De kérlek legyél kellemes társaság, mert közeli barátom és nem fogom kihasználni!
* Lehet, hogy Nimerillel folytatott barátságuk nem olyan régi, de ez alatt már elég mély kapcsolatra sikerült vele jutnia. Természetesen még vannak össze egyeztethetetlen dolgok, de azokat idővel megoldhatják. *
- Apácának?!?
* Döbben le teljesen, már előbb említette a mélységi, de azt hitte csak viccel. Valahogy nem tudja össze illeszteni a képet, ahogyan Eeyr áldását kérje a gyerekekre. Nem valami erős vallású személy, Tesyus mondásai is másoktól szállt rá. Alkalmanként elsüt egy két mondatot tőlük, de csak a megszokás miatt. *
- Már megbocsáss, de semmi közöm egy apáca élet módjához! Ki venné be, hogy én egy ártatlan apáca vagyok? El sem tudom képzelni, hogy önmegtartóztatást vállaljak még csak látszólag is! Nincs gondom a gyerekekkel, de tudod jól, hogy én ennél azért.... hmm... Vadabb vagyok.
* Logikusnak tartja, hogy megossza ezt az elf. Illidary túlságosan abban hisz, hogy ez olyan könnyű szerep lenne számára. Pedig nem, egyáltalán nem. A legfőbb gondja inkább a vallásos résszel van, de ezzel társa is biztosan tisztában van. *
- Türelmem volt eddig is! Csak úgy érzem, hogy az első néhány lépést meg kell tennünk. Csak ennyi, nincs kedvem valahol a felszereléseket raktározni addig. Meg veszélyes is csak úgy le pakolni és ott hagyni.
* Ha valaki véletlen erre téved és feltöri, nagyon boldoggá tehetne sok embert. Több ezer értéket könnyedén egy záras ajtó mögött? Akár az ablakon is bemászhatnak, ha pedig a fogadóban próbálkoznának ugyanezzel megint gondot okozna. *
- Talán ha raktározni akarsz, akkor lehetne az a kalmár is. De megpróbálhatunk beszélni a doktornővel, egy kúriában él majdnem egyedül.
* Nem biztos benne, hogy jó ötlet volt ezt felvetnie a másik félnek, de már szavait nem vonhatja vissza így az aggodalmát csak lerázza magáról. ~ Megnézném a fejét Nimerilnek, ahogy több ládányi eszközzel és ruhával beállítok hozzá. ~ Kuncog fel magában egy pillanatra, de a fejéről ezt nem nagyon lehet leolvasni. *
- Rendben-rendben! Akkor készítsd el a cuccaidat és utána viszlek a doktornőhöz. De kérlek legyél kellemes társaság, mert közeli barátom és nem fogom kihasználni!
* Lehet, hogy Nimerillel folytatott barátságuk nem olyan régi, de ez alatt már elég mély kapcsolatra sikerült vele jutnia. Természetesen még vannak össze egyeztethetetlen dolgok, de azokat idővel megoldhatják. *
903. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-02-14 14:12:27
Üzenet elküldve: 2022-02-14 14:12:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Megpróbáltatások //
* A meghökkent választ az elején csak hallgatja a lánytól, de utána egy csalódott tekintettel rá mered. *
- Ha nem vállalja majd el Lillith akkor neked kell az apácának lenni. Ez az oktatótól függ.
* Teszi hozzá komoly tekintettel, talán nem fog a válaszával megelégedni Syndra, de attól még biztos volt benne, hogy nem fog ellenkezni vele. Az égő tűzre egy kiszáradt fát dob rá, addig is abba hagyja a felszerelésének a takarítását. *
- Igazad van, a sorrendet nem mondtam, de hidd el mindennek eljön az ideje. Ez attól függ milyen gyorsan találunk újoncokat. A készleteket valahova el kell addig helyezni míg nem készülünk fel.
* Reméli, hogy a másik fél elégedett lesz válaszával. Mivel egyenlőre többet még ő sem tud hozzá tenni. Zavarodottságát a másik félnek megérti, de nem fog problémát okozni senkinek. A kézjeles megállapítása meglepi, de elégedetten bólint. *
- Mindenképp nem elhanyagolható ötlet, de ehhez sok idő és türelem kell, ahogyan a többihez is.
* Dorgálja meg a lelkes elfet. Talán kicsit még túl lelkesnek is gondolja, hogy mindent ilyen gyorsan akar. Syndrának rá kell jönnie, hogy a semmiből nem igen indulhat el, ahhoz pedig fontos a felkészülés. *
- Egyenlőre legyenek meg a felszerelések, és az újoncok szerzésétől függő, ha hamarabb érkeznek akkor az árvaházat kezdjük el, ha pedig később akkor a házat vesszük meg. De egyenlőre a tervezett anyagok és fejlesztéseket is el kellene kezdeni. Az alkotó elemekkel mi a helyzet? Megrendelted a szükséges dolgokat?
* Néz továbbra is érdeklődve a mélységi, de kezeit még mindig a tisztítás köti le inkább. A pihenésre egy pillanatra felnéz. *
- Most is azt tesszük, először legyen a felszerelés tiszta, utána vigyél el az orvoshoz, utána majd pihenünk.
* Talán a lányt kizökkentheti ezzel a kijelentéssel, kíváncsi eléggé a reakciójára. *
* A meghökkent választ az elején csak hallgatja a lánytól, de utána egy csalódott tekintettel rá mered. *
- Ha nem vállalja majd el Lillith akkor neked kell az apácának lenni. Ez az oktatótól függ.
* Teszi hozzá komoly tekintettel, talán nem fog a válaszával megelégedni Syndra, de attól még biztos volt benne, hogy nem fog ellenkezni vele. Az égő tűzre egy kiszáradt fát dob rá, addig is abba hagyja a felszerelésének a takarítását. *
- Igazad van, a sorrendet nem mondtam, de hidd el mindennek eljön az ideje. Ez attól függ milyen gyorsan találunk újoncokat. A készleteket valahova el kell addig helyezni míg nem készülünk fel.
* Reméli, hogy a másik fél elégedett lesz válaszával. Mivel egyenlőre többet még ő sem tud hozzá tenni. Zavarodottságát a másik félnek megérti, de nem fog problémát okozni senkinek. A kézjeles megállapítása meglepi, de elégedetten bólint. *
- Mindenképp nem elhanyagolható ötlet, de ehhez sok idő és türelem kell, ahogyan a többihez is.
* Dorgálja meg a lelkes elfet. Talán kicsit még túl lelkesnek is gondolja, hogy mindent ilyen gyorsan akar. Syndrának rá kell jönnie, hogy a semmiből nem igen indulhat el, ahhoz pedig fontos a felkészülés. *
- Egyenlőre legyenek meg a felszerelések, és az újoncok szerzésétől függő, ha hamarabb érkeznek akkor az árvaházat kezdjük el, ha pedig később akkor a házat vesszük meg. De egyenlőre a tervezett anyagok és fejlesztéseket is el kellene kezdeni. Az alkotó elemekkel mi a helyzet? Megrendelted a szükséges dolgokat?
* Néz továbbra is érdeklődve a mélységi, de kezeit még mindig a tisztítás köti le inkább. A pihenésre egy pillanatra felnéz. *
- Most is azt tesszük, először legyen a felszerelés tiszta, utána vigyél el az orvoshoz, utána majd pihenünk.
* Talán a lányt kizökkentheti ezzel a kijelentéssel, kíváncsi eléggé a reakciójára. *
902. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-02-13 16:23:29
Üzenet elküldve: 2022-02-13 16:23:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Megpróbáltatások //
* A mélységinek komolyabb lesz a tekintete mint arra számított volna Syndra. ~ Ugyanazt csinálja mint mindig. Állandóan csak a tervezés és a megbízások. Lazítani se tud soha? Az idő a válasz? Miért nem kezdünk neki? Hova várjunk még? Nem egy napja vagyunk már itt. ~ Morgolódik magában az elf, nem csoda, hisz az alapokat elhelyezték, már csak el kéne kezdeni kiaknázni a lehetőségeket. Illidary mégis türelemre inti, amit nem fogad nagy lelkesedéssel. ~ Szükségtelen? Most szükséges vagy szükségtelen? ~ Néz rá meglepetten. Kissé értetlennek véli társa ellentmondásait, de nem szól közbe. ~ Hamarabb vesszük meg a házat mint bármi mást? Hát jó. ~ Rántja vállait az egekig. *
- De hol lenne rám szükség?
* Vág bele a szavaiba. Utána csak tovább hallgatja, tekintetén látszik, hogy kissé meghökkent és furán néz a másikra. *
- Te döntesz, de előbb azt állítottad, hogy úton leszünk, de mégis a házat akarod megvenni. Most ezt az egészet nem értem.
* Emeli hozzá, ha pedig választ kap akkor elégedett lesz. A további ötletei nagyon tetszenek Illidarynak, ami melegséggel tölti el az elfet. ~ Talán könyvet is lehetne írni róla. ~ *
- Mit szólnál ha a kéz jelekről csinálnánk egy könyvet és akkor nem kell állandóan szegényt zaklatni, hogy oktassa a jelnyelvet?
* Egészen büszke az ötletére, reméli a másik is elégedett lesz vele. Kicsit kavarog a fejében a sok adat, de nem biztos benne, hogy a másik fél direkt zavarta őt össze. ~ Rákérdezek azt kész. ~ *
- Akkor most mi a tervezési sorrend?
* Néz rá érdeklődve, hisz ez eléggé fontos, hogy meg tudják alapozni a szövetség jövőjét. Sok káosz gondolatot tapasztalt Illidarytól, de ez nem okoz benne kétkedést. Biztos benne, hogy csak a sok utazás miatt lehet a másik fél ennyire kusza fejben. *
- Nem szeretnél pihenni kicsit? Gondolom már jó ideje úton vagy. Hozzak ételt?
* Reméli, hogy a másik fél kicsit lepihen, hogy össze szedhesse a gondolatait. *
* A mélységinek komolyabb lesz a tekintete mint arra számított volna Syndra. ~ Ugyanazt csinálja mint mindig. Állandóan csak a tervezés és a megbízások. Lazítani se tud soha? Az idő a válasz? Miért nem kezdünk neki? Hova várjunk még? Nem egy napja vagyunk már itt. ~ Morgolódik magában az elf, nem csoda, hisz az alapokat elhelyezték, már csak el kéne kezdeni kiaknázni a lehetőségeket. Illidary mégis türelemre inti, amit nem fogad nagy lelkesedéssel. ~ Szükségtelen? Most szükséges vagy szükségtelen? ~ Néz rá meglepetten. Kissé értetlennek véli társa ellentmondásait, de nem szól közbe. ~ Hamarabb vesszük meg a házat mint bármi mást? Hát jó. ~ Rántja vállait az egekig. *
- De hol lenne rám szükség?
* Vág bele a szavaiba. Utána csak tovább hallgatja, tekintetén látszik, hogy kissé meghökkent és furán néz a másikra. *
- Te döntesz, de előbb azt állítottad, hogy úton leszünk, de mégis a házat akarod megvenni. Most ezt az egészet nem értem.
* Emeli hozzá, ha pedig választ kap akkor elégedett lesz. A további ötletei nagyon tetszenek Illidarynak, ami melegséggel tölti el az elfet. ~ Talán könyvet is lehetne írni róla. ~ *
- Mit szólnál ha a kéz jelekről csinálnánk egy könyvet és akkor nem kell állandóan szegényt zaklatni, hogy oktassa a jelnyelvet?
* Egészen büszke az ötletére, reméli a másik is elégedett lesz vele. Kicsit kavarog a fejében a sok adat, de nem biztos benne, hogy a másik fél direkt zavarta őt össze. ~ Rákérdezek azt kész. ~ *
- Akkor most mi a tervezési sorrend?
* Néz rá érdeklődve, hisz ez eléggé fontos, hogy meg tudják alapozni a szövetség jövőjét. Sok káosz gondolatot tapasztalt Illidarytól, de ez nem okoz benne kétkedést. Biztos benne, hogy csak a sok utazás miatt lehet a másik fél ennyire kusza fejben. *
- Nem szeretnél pihenni kicsit? Gondolom már jó ideje úton vagy. Hozzak ételt?
* Reméli, hogy a másik fél kicsit lepihen, hogy össze szedhesse a gondolatait. *
901. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-02-13 12:44:06
Üzenet elküldve: 2022-02-13 12:44:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Megpróbáltatások //
* Az újoncok említésére arca ugyanolyan marad mint volt. Türelmesen folytatja kezével a tisztítási műveleteket. Szükségtelennek érzi, hogy kapkodjon bármiért is. Már jó ideje úton volt, így nem érez késztetést arra, hogy siessen bármivel is. *
- Az idő erre az ellenszer Syndra. Adj időt mindennek, idővel minden elénk kerül, csak élni kell a lehetőségekkel.
* Nem sértődik meg a másik sietségén. Szimplán úgy érzi, hogy a nő is csak azért akar gyorsabban haladni, hogy mihamarabb teljesíthesse a feladatát. Ez ellen meg igazán nincs kivetni valója. Lillyre való válaszára csak hallgat továbbra is. ~ Megfelelt volna, csak nem úgy hozta a sors. ~ Húzza el száját csalódottan, de nem ad hangot ennek inkább. A központra felkapja a fejét. *
- Szükségtelen, egyenlőre úton leszünk folyamatosan. De fogunk mihamarabb venni egy házat, aludnunk kell valahol és a fogadókat nem szívlelem. Nincsen szabad tér és zsúfolt az egész.
* Nem kell nagy észnek lenni hozzá, hogy megértse a másik, hogy miért szeretne inkább saját területet addig míg nem lesz meg az árvaház. *
- Központként nem működhet, mert az álcához lesz szükséges a hely, de attól még lesz annak is pincéje, és ha betér bárki ellátjuk ahogyan kell. Ha pedig már orvost találtál szükséges neki egy külön hely is nem?
* Néz rá érdeklődve, nagyon elégedett a másik fél munkáival, még ha nem is tudja a teljes történetet hozzá. A házasságra egy ideig csak szótlanul pislog. *
- Máshol van rád szükség, akkor meg nem tudod elvégezni a munkád rendesen. Mindenkinek meg lesz a feladata. Elsődlegesen mindenkinek meg alapozzuk a dolgát, csak utána fogunk az ilyen ügyekre rá térni.
* Sóhajt fel az elf szavaira, nem nagyon tetszik neki az ötlet, hogy megint szexuális indíttatású, de senkit nem lehet teljesen megváltoztatni. Akár akarja akár nem. Az újonc kommunikációjára felkapja a fejét. *
- Ez jól hangzik, de akkor az a nő nem is tud beszélni?
* El is gondolkozik a helyzeten. Így nem nagyon tudja elképzelni, ahogyan valahova beépülne, de az nem azt jelenti, hogy nem fogják tudni hasznosítani. Az új nyelv tanulása mindenképpen érdekesen hangzik számára. Sok hasznos tevékenységet intézhetnek némán, hogy ne legyen többé probléma a hangok felismerésével. *
- Írni fogok a többieknek egy levelet erről, ha a lány tényleg egy egyedi nyelvet tud, akkor az a későbbiekben hasznos lesz, talán tovább is adhatjuk társainknak. Tervezővel vagy fejlesztővel találkoztál?
* Tér ki egy másik témára, de valahogy az új nyelv ötlet igazán érdekesnek hangzik számára. Már várja, hogy megismerhesse az új jövevényt. *
* Az újoncok említésére arca ugyanolyan marad mint volt. Türelmesen folytatja kezével a tisztítási műveleteket. Szükségtelennek érzi, hogy kapkodjon bármiért is. Már jó ideje úton volt, így nem érez késztetést arra, hogy siessen bármivel is. *
- Az idő erre az ellenszer Syndra. Adj időt mindennek, idővel minden elénk kerül, csak élni kell a lehetőségekkel.
* Nem sértődik meg a másik sietségén. Szimplán úgy érzi, hogy a nő is csak azért akar gyorsabban haladni, hogy mihamarabb teljesíthesse a feladatát. Ez ellen meg igazán nincs kivetni valója. Lillyre való válaszára csak hallgat továbbra is. ~ Megfelelt volna, csak nem úgy hozta a sors. ~ Húzza el száját csalódottan, de nem ad hangot ennek inkább. A központra felkapja a fejét. *
- Szükségtelen, egyenlőre úton leszünk folyamatosan. De fogunk mihamarabb venni egy házat, aludnunk kell valahol és a fogadókat nem szívlelem. Nincsen szabad tér és zsúfolt az egész.
* Nem kell nagy észnek lenni hozzá, hogy megértse a másik, hogy miért szeretne inkább saját területet addig míg nem lesz meg az árvaház. *
- Központként nem működhet, mert az álcához lesz szükséges a hely, de attól még lesz annak is pincéje, és ha betér bárki ellátjuk ahogyan kell. Ha pedig már orvost találtál szükséges neki egy külön hely is nem?
* Néz rá érdeklődve, nagyon elégedett a másik fél munkáival, még ha nem is tudja a teljes történetet hozzá. A házasságra egy ideig csak szótlanul pislog. *
- Máshol van rád szükség, akkor meg nem tudod elvégezni a munkád rendesen. Mindenkinek meg lesz a feladata. Elsődlegesen mindenkinek meg alapozzuk a dolgát, csak utána fogunk az ilyen ügyekre rá térni.
* Sóhajt fel az elf szavaira, nem nagyon tetszik neki az ötlet, hogy megint szexuális indíttatású, de senkit nem lehet teljesen megváltoztatni. Akár akarja akár nem. Az újonc kommunikációjára felkapja a fejét. *
- Ez jól hangzik, de akkor az a nő nem is tud beszélni?
* El is gondolkozik a helyzeten. Így nem nagyon tudja elképzelni, ahogyan valahova beépülne, de az nem azt jelenti, hogy nem fogják tudni hasznosítani. Az új nyelv tanulása mindenképpen érdekesen hangzik számára. Sok hasznos tevékenységet intézhetnek némán, hogy ne legyen többé probléma a hangok felismerésével. *
- Írni fogok a többieknek egy levelet erről, ha a lány tényleg egy egyedi nyelvet tud, akkor az a későbbiekben hasznos lesz, talán tovább is adhatjuk társainknak. Tervezővel vagy fejlesztővel találkoztál?
* Tér ki egy másik témára, de valahogy az új nyelv ötlet igazán érdekesnek hangzik számára. Már várja, hogy megismerhesse az új jövevényt. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1807-1826