Arthenior - Romváros és Meredély
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Ezen a helyszínen lehetőséged van edzeni! Kattints ide, hogy edzhess!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 108 (2909. - 2928. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2928. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2026-09-16 17:42:15
 ÚJ
>Itheriel Eanindith avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Vissza Artheniorba//

*Amíg Cagon az ismeretlennel beszélget, Itheriel háttérbe húzódik kicsit, és figyel. A gyógyulófélben lévő betegük ügyesen távolítja el a leselkedő kölyköket, és az elf mosolyogva pillant utánuk, ahogy amazok lelkesen indulnak új feladatukra. Hármasban maradnak. A beteg pedig összeszedi magát és feltárja a helyiség titkát. Elrejtett rekeszből szedi elő az erszényt, amelyet Cagonnak ad át, ezzel le is tudva a tartozást.
Nem gondol magában sem semmit a dologról, csak annyi fut át benne, hogy a másik legalább nem marad az ork adósa. Egy gonddal kevesebb.
S bár mestere még ellátja a beteget intelmekkel, tanácsokkal tulajdonképpen ezzel végeztek is itt. Valami miatt még is a sérült arcát fürkészi kissé, amikor Cagon a várost fenyegető veszélyre utal. Kíváncsi erre mit mond a másik.
Közben az ork megint feléje fordul, és a bájitalokról kezd beszélni, így Itheriel megint teljes figyelmét szenteli neki.*
- Értem Cagon. Szorgalmasan jegyzetelem majd a kísérletek eredményeit.
*Persze, az ilyen gyógyító hatású bájitalok kipróbálását inkább ne kelljen elvégezni, de hát olyan idők jönnek, amelyekben ezt nem kérdezik majd mag, hogy akarják-e.
Aztán Cagon még egy pár mondat erejéig visszafordul a beteghez, és szavaival Itheriel is egyet tud érteni. Nem lenne jó dolog, ha belekeverné őket a másik valami kétes ügyletbe.*


2927. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2026-09-16 17:02:56
 ÚJ
>Shallee Bonshrou avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Nyugalom, a helyzet változatlan//
//Normund//

*Amikor a harcok dúltak, épp nem volt Artheniorban. Apját kísérte el Wegtorenbe. Vásznakat és alapanyagokat vásároltak. Kényelmesebb volt úgy, mint ráhagyatkozni a vándorkereskedő ízlésére. Csak utólag, anyja elbeszéléséből tudták meg mi is történt valójában. Apja pedig csak arra tudott gondolni akkor, mily szerencse, hogy Shallee nem volt a városban, és hogy anyja megúszta az egészet gond nélkül. Shallee akkor volt úgy tíz-tizenegy év körüli kislány. A városnak ezt a részét sem ismerte még annyira, mint mostanság, de azért tudja, mi hol volt.
Ahogy haladnak előre a sikátorban, ő már tudja, hogy hamarosan kiérnek a folyópartra, vagy inkább a csatorna partjára, mely Romvárost elválasztja Selyemrévtől. Ám azért még így is támadnak akadályok, és Normund szavaira csak halkan elneveti magát.*
- Félek enélkül, elunná a kirándulást.
*Aztán végül csak kiérnek a sikátorból, ahogy elfogynak mellőlük a házak, és a látvány magáért beszél. Mégis valahogy egy kis csalódottságot érez ki a férfi hangjából. Elmosolyodik, és közelebb lép a Meredély széléhez, remélhetően Normund követi, mert ha a férfi még nem engedte el a kezét, ő sem teszi ezt.*
- Képzelje el, hogy itt a víz helyett utcák voltak, gyönyörű gondozott kertek mélyén villák pompállottak. Akkor idáig ért a gazdagnegyed.
*Maga köré mutat szabad kezével. Nem csak a víz irányába, hanem arra felé is, ahonnan érkeztek.*
- Néhány még most is áll, bár a legtöbbjük romos, kifosztott.
*Visszafordul a víz irányába, és a széles, szabálytalan partrészű szakadék felé mutat, rajzolva a levegőbe szabad kezével, miközben magyaráz.*
- Ott volt a Kaszárnya, mellette a gyakorlótér. Mögötte pedig a zárkasor a rabokkal. Ez ma már nincs, mind a meredély mélyén hever. A vizet pedig gondos megfontolással vezették rá. Hullámsír. De senki nem tudja, hogy igazán milyen mély. Hiába a tiszta víz, még sem látni le az aljáig. Igen... *Sóhajt fel végül.* Ez a pusztítás nyoma.
*Aztán Normund megszemléli a Csonthidat is.*
- Igen. Az a Csonthíd. A gazdagságba vezető út jelképe.
*Hogy átengedik-e őket? Ezen kicsit elgondolkozik, de hát eddig még soha nem állították meg. Talán most sem fogják.*
- Remélem, sikerül átjutnunk az őrök között. Nem hinném, hogy tolvajnak, rablónak néznének minket.
*Pillant végig még magukon, majd fel Normund arcára várakozóan.*


2926. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2026-09-16 11:11:14
 ÚJ
>Targhed Cagon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Vissza Artheniorba//

* Úgy tűnik nincs szükség sem törékeny ígéretekre, sem az idő vasfogára való támaszkodásra. Ahogy kölykök eliszkolnak, a mögöttük becsapódó ajtót előbb síri csend követ. Az ork érdeklődve pillant vissza a férfira, aki a fáradtsága ellenére kimagasló állóképességről tesz tanúbizonyságot. Szinte ámulattal szemléli az előtte álló alakot. Egyik kezét állához emeli, ujjai végigsimítanak rajta, miközben tekintete kíváncsian járja körbe a másikat. Minél erősebb egy zöld bájital, annál nagyobb sebeket képes beforrasztani, mellékhatásként pedig az elfogyasztó állóképességére is kihathat.
Meglepetésére egy kisebb erszény hullik az ölébe. Cagon igen elővigyázatos, főleg valaki olyannal szemben, kinek szavai eléggé utalnak a hovatartozására. Nem egyszer próbálták már átverni kővel megtömött erszényekkel, így még mielőtt bármi mondana, kinyitja. Ezúttal semmi átverést nem lát, s a benne lévő aranyhalom magáért kiált. *
- Nem félek néhány suhanctól. Megvannak a magam eszközei az ilyen esetekre. De azért kösz.
* Mondja, majd az erszény lezárja újból, majd elrakja. Hirtelen előállt története hihetően cseng az ork fülében. Így még az is egyértelmű lesz, hogy miért nem ment normális orvoshoz. *
- Veszélyes vizekre eveztél. Örülj, hogy ennyivel megúsztad.
* Fejével a sebe felé bólint. Ugyan a városőrségnek tele a keze mindennel, de ez biztos nem mentette volna fel a szemükben. *
- Javaslom keress valami fogadót, ahol meghúzhatod magad néhány napra. Nem csak kíváncsi szemek elől, de erődre is szükség lesz az elkövetkezendő napokban. Bár nem tudom, hogy maradsz e védekezni, vagy az első lehetőségnél kereket oldasz, de remélem mindkét opciót követve gondoskodsz róla, hogy kevesebb orkkal kelljen foglalkozni.
* Ezt követően Itheriel felé fordul. Valóban tragikus dolog, ám nem engedhetik meg maguknak, hogy egy ilyen dolog tönkre tegye a kedvüket. Az új receptek között biztos akadnak olyan dolgok, amik kiválthatják az előbb elfogyasztott ital erejét. Csak rá kell jönnie, hogy hol lehet begyűjteni az ahhoz szükséges növények. *
- Ami azt illeti már elkezdtem tanulmányozni néhány növényt és az eredmények alátámasszák ezt az elméletet. Csupán arra kell rájönnünk, hogy az adott növényeket mégis milyen arányban kell összekeverni, és szerintem meg is vagyunk.
* Gondolja tovább, ám hamar kizökkenti a tudat, hogy ne otthon van, sem a könyvtárban. Ekkor visszanéz a férfira. *
- Nos, bármilyen problémás is legyél, remélem, nem kötöd mindenki orra alá, hogy ki segített. Nem örülnék neki, ha a nevemet hozzákötnék bármilyen simlis tevékenységhez. Szóval ez maradjon közöttünk.



2925. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2026-09-15 21:28:34
 ÚJ
>Normund Aevan Val'thamere avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Nyugalom, a helyzet változatlan//
//Shallee Bonshrou//

*Normund minden különösebb ellenkezés nélkül követi Shallee-t a szélesebb sikátorba. Alig néhány lépés után azonban kénytelen kissé oldalazva kikerülni egy fal mellé támasztott, rozoga kordét, majd fejét lehúzva egy ablakból kifeszített szárítókötél alatt is átbújik. Utóbbi után már hátra is néz Shallee-re.*
- Határozottan kezdem úgy érezni, hogy kegyed a látványosabb útvonalat választotta.
~Még mindig visszamehetünk a Piactérre.~
~Ennyire azért nem rossz.~
*A sikátor tovább kanyarog előttük, Normund pedig már ki sem próbálja találni, hogy merre járhatnak. Egy alkalommal ugyan érdeklődve bekukkant az egyik oldalágba, de eszébe sem jut letérni. Marad Shallee mellett, és hagyja, hogy a lány vezesse tovább a romok között.
Az út végéhez közeledve aztán valami megváltozik. Előbb csak a házak ritkulnak meg előttük, majd az utolsó fal takarásából kilépve egyszeriben megszűnik körülöttük a szűk utcák bezártsága. Normund pedig megáll.
Tekintete előbb a túlpart felé siklik, majd az előttük elterülő víztömegre. Léptei maguktól lassulnak, mígnem végül egészen megáll. Fejét kissé előrenyújtva próbál belelátni a különös, folyóvízzel feltöltött mélységbe, de hiába követi szemével a tiszta vizet, annak fenekét képtelen kivenni.*
- Ez lenne a pusztítás nyoma?
*A kérdésből ezúttal kiolvasható némi hitetlenkedés is. Normund kiegyenesedik, egyik kezét csípőjére teszi, majd végignéz a várost kettészelő vízen. Nehezére esik összeegyeztetni a látványt azzal, hogy az egykori lázadás itt hágott a tetőpontjára. Végül kiegyenesedik, és csak ekkor akad meg a szeme a túlpartra vezető hídon.
Romváros után a hófehér építmény szinte oda nem illőnek hat. Normund szeme végigfut a faragott fakorlátokon, majd az aranyköpenyes őrökön. Egyik kezével végigsimít az állán.*
- Hát...
~Próbálkozz újra.~
~Még dolgozom rajta.~
*A szája sarka ezúttal már felfelé mozdul. Állával a híd felé int.*
- Gondolom, azon jutunk át Selyemrévbe.
*Aztán Shallee-re néz, és aprót biccent a Csonthíd irányába.*
- Be is engednek majd minket a „valódi” kékvérűek közé?


2924. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2026-09-15 19:24:08
 ÚJ
>Cilia Miritar Faensa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 76

Játékstílus: Vakmerő

//A Kent'tar Villa//

*Hangosan és mérgesen fújtat egyet. Mert apja a sokadik felszólítása ellenére sem képes magába rekeszteni undok mivoltát. Pedig aztán már a mélységi is kezdi megregulázni magát. A mérges anyatigristől eltanult pillantások egyelőre nem érnek fel azzal a fenyegetéssel, amit el szeretett volna érni. Na de majd egyszer eljön az az idő. Kíváncsi lesz majd Grael, hogyan fogja majd azt kezelni. Vagy mint a mesékben bezáratja egy toronyba és megbízik vele egy sárkányt, hogy őrizze.
A seb szépen lassan bekötözésre kerül. Mindeközben hangzanak el az egymásnak szánt suttogó szavak is. Amibe egy pillanatra Cilia bele is pirul.*
- Arra igazán nincs szükség, nagyon szívesen.
*Mondja szendén. A munkáját egy alapos pillantással ellenőrzi. Majd egy bólintással mintha csak magának jelezne, minden rendben. Megállapítja az ellátás be lett fejezve. Megköszörüli a torkát nagy levegőt vesz, hogy az arcára kijött apró pírt legyűrje. Majd visszalép az apjához, hogy úgy folytassa a beszélgetést.
Ám apja leszólja az ötletét. Pedig neki aztán fűlik a foga arra, hogy a kaszárnyába menjenek. Azóta is tart attól a plakáttól. És, ha bár nem mostanság történt a rossz szerencse sosem alszik. Bár Trylnornak örülne, ha végre látná. Szegényke mostanság biztos annyit rohan mindenféle üzenetekkel el sem tudja képzelni.*
- De hát én már elláttam.
*Dünnyögi orra alatt. Ami esetleg még előfordulhat szerencsétlennel, ha komolyabb az esés. Hogy egy újabb szédülés következtében megbotlik és ismét megsérül. Eszméletét aligha feszítené el. Azonban egyet kell értenie apjával, hogy az óvatosság sosem árt.
Kérdésére érkező mondatok pedig inkább érződik szemrehányásnak mintsem érdemi válasznak. Cilia tekintete hatalmasra nyílik a megbotránkoztatástól és hangot is ad elégedetlenségének.*
- De hát én oda tartottam! Pont ezt meséltük el Apa!
*Felesel vissza majd egy mérgesebb fújtatás után követi is apját. Vezesse amerre szeretné. Lehet jobb is, ha a kaszárnyába viszi őt. Majd aztán jól lebuknak. Mai pedig foghatja a fejét azért, amit tettek.*


2923. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2026-09-15 19:13:03
 ÚJ
>Goba Tarr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Vissza Artheniorba//

*Csendben hallgatja Targhed válaszát. Meglepi, hogy az ork gyógyító ilyen hosszú pórázra engedné őt a tartozással. Mégse neki felel először. Oldalra sandít, ahol a két suhanc nézi ámulva az ő gyógyulását. Aztán előhúz a háta mögül egy kicsi erszényt és előkapar 10 aranyat , amit odaad az egyiknek.*
- Te, hozz nekem egy kulacs vizet, meg valami húsételt. Ne legyen állott, ne legyen romlott! Akkor tiétek az, ami még az erszényben van!
*mondja, valamivel erősebb hangon, mint ahogy eddig beszélt. A suhancok meg láthatják, hogy az erszényben akad még legalább kétannyi érme, megéri tehát visszajönni. Így el is indulnak. Csak miután elmentek, akkor fordul a megmentői felé. Nyöszörögve felül. Hihetetlen érzés teljesen épnek lenni, de közben borzasztó gyengeséget is érez a vérveszteség és a kiéhezettség miatt.*
- Ezek előtt nem mertem beszélni. Helyi kölykök, ismerem a fajtájukat.
*Azzal ülve maradva elvonszolja magát pár méterre, és félrehúz egy koszos fadarabot, alighanem egy asztallap lehetett egykor. Alatta első ránézésre nincs semmi, de miután elmozdít egy régi, korhadt padlódeszkát is, kiemel egy sokkal vaskosabb erszényt onnan.*
- Ezt ők nem láthatták, mert visszajöttek volna a cimboráikkal és halálravernek érte. Nem maradok adósod.
*mondja, azzal átad Targhed Cagonnak 400 aranyat .
Most úgy érzi, kell valami magyarázat, amit el tudnak hinni.*
- Idevalósi vagyok. De a Szántóföldeken volt dolgom, amikor jöttek az orkok. Nem akarom megmondani, mit csináltam ott. Nem igazán tetszene a városőröknek. Mondjuk, hogy kereskedtem volna.
*mondja. Reméli, hogy a két gyógyító elkönyveli őt valami csempésznek, aki talán szesszel, talán valamilyen kábító hatású növénnyel akart csencselni, és rosszkor volt rossz időben. Ez megmagyarázza a szántóföldi ruházatot, hogy mit keres Romvárosban, meg a teli erszényt is.*
- Nem felejtem el, hogy eljöttetek segíteni nekem, és hogy valóban segítettetek is.
*teszi hozzá. Ő nem az a becsületes fajta, de lehet, hogy egyszer, amikor majd bajba kerülnek az artheniori alvilágban, épp Goba lesz az, aki ki tudja majd őket segíteni belőle.*


2922. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2026-09-15 18:11:46
 ÚJ
>K'yorius Kent'tar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A Kent'tar Villa//

*Ha hősünk látná, miféle vádakkal illeti magában a városőr őt, talán kedve támadna kilúgozni az ostoba gondolatokat. K'yorius soha nem bújt el egy szoknya mögé, hogy ott keressen menedéket. Bánja is a hátán bőre. Szép térképet rajzolt rá a kilencágú. Épp ez is volt a baja, hogy nem volt elég engedelmes. Lázadó típus, aminek most issza épp a levét.
Közben Cilia szép kis fejpántot rögtönöz a mélységi homlokára, s mikor elkészül, még óva inti őt a hősködéstől.*
- Úgy lesz. Leülök majd. *Aztán kicsit közelebb hajol, és suttogva szólal meg.* Megcsókolnám gondoskodó kis kezét is drága Tüneményem, *És itt kacsint is egyet.* de félek, apjaura legalább nyolc felé szabdalna érte. Így hát csak köszönöm, hogy megmentette az életemet.
*Cinkosság és nem sértés van a szavaiban, viszonozva azt, hogy Cilia sajnálatát fejezte ki az imént.
Persze, ha őszinte akarna lenni magához, éppen így vislekedne a városőr helyében. Apaoroszlánként óvná leányát. Elvégre a Romváros nem éppen az a hely jelenleg, amelyet maradéktalanul biztonságosnak lehetne mondani.
Felemelkedik, és most megint a városőrt veszi szemügyre. Ajkán megint megjelenik a pimasz vigyor.*
- Remélem, azért nem ver vasra Uram? *Egy percre előre is nyújtja két karját csuklóinál közelítve őket egymáshoz, jelképezve ezzel a megkötözött, megvasalt rabságot.* Amúgy pedig igaza van. A Pegazust nyugodtan kihúzhatjuk a listáról, oly szinten van tele menekültekkel, hogy már a pad alatt is laknak, nem csak a padokon. A ház meg... hát majd üzenek a Matriarchának, hogy vagy lemondhat róla végleg, vagy anyagi támogatást küld a helyreállításához.
*Lehet, hogy utolsó mondata megintcsak súrolja a felsőbbrendűség határát, de a másik kettő nem láthat a fejébe. Legkisebb vágya az, hogy szembetalálkozzon bármelyik nővérével, vagy nagyasszonyanyjával. Akkor biztosan kijutna megint a kilencágúból.*
- Ha gondolják, tőlem indulhatunk.


2921. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2026-09-15 17:47:35
 ÚJ
>Itheriel Eanindith avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Vissza Artheniorba//

*Még mindig a bájital hatása alatt van. Na persze, nem ő itta meg, de végig nézni a gyógyulást, sem volt akármi.*
- Láttam már egy-két enyhébb hatású bájital gyógyítását, de ez lenyűgöző volt. Még soha nem láttam eddig, hogy a fűzöld színűnek ilyen hatalmas gyógyító ereje van.
*Jegyzi meg, közbe szúrva Cagon szavaiba. Persze figyeli mit mond még az ork, és kicsit elszomorítja a tény, hogy nincs esély több fűzöldre.*
- Ezt... nagyon sajnálom. De talán az új tanokban is lesz valami hasonló, ami legalább ilyen erős.
*Bár ezen szavakat már nem is neki szánta Cagon, hanem a betegnek. Azért Itheriel bízik abban, hogy valóban lesz majd lehetőségük hasonló erejű varázsitalok kikeverésére. Tény, hogy sokat kell tanulniuk és kísérletezniük addig.
Amikor Cagon megmondja a bájital árát, Itheriel vesz egy nagy levegőt. Négyszáz arany, az nem kis pénz. Ő momentán még soha nem látott annyi pénzt együtt. Lassan fújja ki a levegőt, hogy aztán újra visszaálljon légzése a megszokotthoz. Közben elgondolkodik azon, hogy ork mestere végül is milyen jóságos ezzel az ismeretlennel. Mert hát a másik simán megteheti azt, hogy lelép a környékről a tartozását is magával víve. Igaz, hogy vélhetően soha többé nem jöhetne Artheniorba ezután. Persze, Itheriel soha nem tenne ilyet, számára a becsület fontos dolog. De tudja azt is, hogy nem mindenki vanígy ezzel.
Indulni készülnek, amikor Cagonnak bevillan, hogy a beteg talán nincs olyan jó helyen itt a Romvárosban. Az elf elgondolkodik kicsit, hiszen annyira még nem ismeri Artheniort, hogy tudja merre találhatóak a fogadók szerte a városban. Így csak áll és vár türelmesen.*


2920. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2026-09-15 17:28:48
 ÚJ
>Shallee Bonshrou avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Nyugalom, a helyzet változatlan//
//Normund//

*Elindulnak hát. A Piactér tömege közben valóban mintha megritkult volna kicsit, nem kell annyit tülekedniük. Olykor egészen kényelmesen haladhatnak egymás mellett is. Az árusok is látványosan készülődnak most már haza felé, csomagolnak. Azért persze, kikerülik, akit ki kell kerülni. Ám a könnyű előrehaladás mellett sem engedik el egymás kezét, és valahogy ez... jól esik Shallee-nek.
Amikor Normund megjegyzi, hogy nem kockáztatják meg a további lökdösődést, halkan felnevet. Tényleg egész könnyedén kiérnek a Piactérről.
Ott aztán Shallee finoman irányt vált, egyenesen Romváros irányába. Látványos a különbség a Polgárnegyed házai és az itteni épületek között.Leromlott állapotú az egész negyed. Vannak régi kúriák, melyeknek már csak a félig leomlott falai merednek az ég felé, s bizony van olyan is, melynek éppen csak az alapja maradt fenn. A megmaradt házacskák szegényesek, s ott, ahol már semmi sem maradt meg, most kinőtt itt is a menekültek néhány sátra. Sokan már nem férnek el sem a Főtéren, sem a Tisztáson, és akik nem kaptak szállást valamelyik fogadóban, vagy a Polgárnegyedben, azok rászorultak arra, hogy beszivárogjanak Romváros üres helyeire. Ez a helyzet persze megnövelte a bűnözést is, így a városőrök fokozottabban ügyelik a környéket.
Amikor Normund lelassít kicsit, igazodik a férfi lépteihez. A csodálkozó hangon nem lepődik meg, hiszen szinte mindenki így reagál először.*
- Szomorú látvány, ez tény.
*Jegyzi meg halkan, aztán lassan mennek is tovább, és érzékeli a férfin a készültség jeleit. Valóban kicsit megkönnyebbülnek, amikor szembe találják magukat egy járőrrel.*
- Igen...
*Sóhajtja el, mert hát mit is mondhatna? Még jó, hogy komolyan veszik a helyzetet, és a helyet is. Legalább a városőrség a helyén van.
A következő sikátor szájánál megint lelassítanak kissé, és felpillant Normundra, amikor a férfi megszólal.*
- Nincs átmenet. Itt súlyos harcok dúltak. Ami a harcok után talpon maradt, azt a fosztogítók rombolták le. Itt... már nincs semmi, ami a régi város pompájára emlékeztetne. És igaza van, a barátságtalan nem is a legmegfelelőbb jelző. Talán jobb lenne rá a... *Elgondolkodik egy pillanatra.* kárhozott. De a Meredély még előttünk van. Ott megláthatja a pusztítás igazi mértékét.
*Most úgy vált irány az egyik kicsit talán szélesebb sikátor felé, hogy a túlsó végénél már a Csonthíd közelében bukkanjanak elő. Reméli a híd látványa megnyugtatja majd kissé, borzolt idegeiket.*


2919. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2026-09-14 21:02:02
 ÚJ
>Normund Aevan Val'thamere avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Nyugalom, a helyzet változatlan//
//Shallee Bonshrou//

- Mehetünk.
*Másodjára már jóval könnyebben veszik a Piactér jelentette akadályt. Talán valóban megritkult valamelyest a tömeg, talán csak ők tanultak az előző „ütközetből”, de ezúttal sem elveszett cipő, sem más váratlan akadály nem hátráltatja őket. Normund persze ettől függetlenül is, egy szembejövő kosár láttán feltűnően nagy ívben kerül.*
- Nem kockáztatunk.
*Jegyzi meg teljes komolysággal, aztán halad tovább Shallee oldalán. Innentől azonban bölcsen ráhagyja az útvonal megválasztását. A Piactérből nyíló utcák közül ugyanis egymaga aligha tudná eldönteni, melyik vezet Selyemrév felé. Amelyiket végül Shallee választja, annak már az első méterei világossá teszik, hogy megérkeztek.
Romváros szinte minden átmenet nélkül tárul eléjük. A Piactér rendezett forgatagát elhagyva romos kúriák közé vezet útjuk, melyek kéményei még mindig büszkén magasodnak az ég felé, miközben alattuk már csak megtépázott falak emlékeztetnek egykori gazdagságukra. A közöttük maradt helyeket kalyibák és viskók töltik ki. A girbe-gurba utcákból szűk, sötét sikátorok ágaznak tovább, némelyikbe még a késő délutáni napfény is alig talál utat. Normund alig néhány lépés után lelassít.*
- Ó...
~Ékesszólásod ezúttal is valószínűleg mindenkit lenyűhöz majd.~
~Éppen keresem a megfelelő szavakat.~
*Fejét hátraszegve követi az egyik megmaradt kéményt egészen annak tetejéig, aztán tekintete végigvándorol a kúria tövéhez tákolt viskókon. Egy pillanatra még hátra is néz. A Piactér ott maradt mögöttük, szinte karnyújtásnyira, mégis olyan hirtelen változott meg körülöttük minden, hogy Normund arcáról eltűnik az előbbi tréfás magabiztosság.
Az övét feljebb igazítva folytatja útját. Valdyr markolatára ugyan nem fonja rá ujjait, de szabad kezét most már annak közelében tartja. Egy közeledő városőri járőr láttán valamelyest enged tartása, és udvariasan félrehúzódik az útjukból.*
- Legalább az őrség valóban komolyan veszi a környéket.
*Miután elhaladtak mellettük, ismét a házakat kezdi fürkészni. A következő sikátor torkolatánál már nyakát is megnyújtja kissé, hogy beláthasson a félhomályba.*
- Tudja...
*Kardövének csatján igazít egyet, majd hüvelykujjával a mögöttük hagyott Piactér irányába bök.*
- Valamiért arra számítottam, hogy lesz egy kis átmenet a kettő között.
*Újra körbenéz, aztán röviden felhorkan.*
- De azt hiszem, a „nem túl barátságos” megfogalmazással kegyed még egészen nagylelkű volt.


2918. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2026-09-14 09:00:07
 ÚJ
>Targhed Cagon avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

//Vissza Artheniorba//

* Nagy szerencséje az orknak, hogy épp a közelben voltak. Ha csak néhány órát késtek volna, most nem egy „egészséges” férfi feküdne a szemük előtt, hanem egy elvérzett, elfertőződött, és talán szörnyethalt férfi. *
- Amint látod ez az az erő, amit a bájitalok képeznek.
* Mondja Itherielnek, miközben fejével felé fordul. Örül, hogy sikerrel jártak, és egy újabb életet sikerült megmentenie a bájitalainak segítségével, ám lélektükreiben enyhe csalódottság is észrevehető. *
- Ez volt az utolsó fűzöld varázsitalom. Többet képtelen vagyok kikeverni, illetve az sem biztos, hogy létezik több.
* Feleli az ork kérdésére, majd ismét felé fordul. Most, hogy az eddigi fájdalmakat átváltotta a fáradtság, tisztábban fejjel is végignézhet a pároson. Bizony az eddig látott dolgok nem hallucinációk voltak. Cagon valóban ork és mellette egy elf sietett a segítségére. Sok orknak egyenesen gyomorfordító érzés, mikor egy elf segédkezik a felépülésében, azért reméli, hogy ez a felismerés a későbbiekben nem hoz gondot a fejére. *
- Nem tudom mikor használtad fel a szerencsédet, most, vagy amikor túlélted annak a valaminek a csapását, amit ezt tette veled.
* Kivár egy kicsit, majd megemeli kezét, amin négy ujját tartja a magasba. *
- Négyszáz arany. Ennyit ért ez az ital, amit most elhasználtam rajtad.
* Mondja, majd kivárja a férfi reakcióját, ám többet nem kíván anyagiakról beszélni. Azt sem tudja, hogy a férfi képes e megszámolni az ujjait, vagy sem. *
- Viszont kétlem, hogy van nálad bármi érték, szóval aligha fogom tudni behajtani rajtad, míg lábadozol.
* Mondja, majd az egyik zsebéből elővesz egy kis kártyát, amin saját neve és az elérhetőségei szerepelnek. *
- Ha felépültél, és meg van az arany, itt tudsz elérni, ha pedig képtelen leszel munkát találni magadnak, majd kitalálok valamit.
* A kártyát a mellkasára helyezi, majd feláll. Szerinte végeztek itt, hacsak nem ránt elő valahonnan négyszáz aranyat. Ha nincs más kérdése, úgy távozásra is fogja. Az ajtóban lévő akadályt felemeli, majd arrébb rakja, s ekkor éri el egy apróbb felismerés. *
- Várjunk, van hova menned?
* Teszi fel a kérdést meglepődve. Sokat nem tud a férfiről, pusztán, hogy az első útja ide vezette. Nem éppen biztató, ám ha mégis csak a véletlen miatt, úgy aligha fogja túlélni ezt a negyedet. *
- Kell lennie egy fogadónak a környéken, ahol lepihenhetsz egy darabig. Oda találsz?



2917. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2026-09-13 22:28:27
 ÚJ
>Graelmhor Moreeth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A Kent'tar Villa//

*Ha valaki még a földön fekve is képes köpködni, az szerinte nem érdemli meg a kegyelmet. Cilia hiába is próbálja leutánozni Mai ominózus, jeges pillantását, a harcosnak olyan érzése van tőle, mintha tigris helyett egy kiscica nézne rá. Édes, de egyáltalán nem rémisztő. A sötételf egyetlen szerencséje az, hogy ő is visszafogja magát, már amennyire…*
- Azt nem tudhatom, hogy mi vagy még, de pökhendi az biztosan. Aki képes kiesni a saját házának ablakán, az csak ne meresztgesse rám a karmait. *Az utolsó szavaival, bár hatalmas igazságot mond ki a sötételf, Graelmhorral nehéz lesz megértetni annak a fontosságát, hogy ne ítéljen első látásra. A marcona városőr képes a borító alapján ítélni, és ami azt illeti, először többet nézett ki ebből a ficsúrból, mint valakit, aki a gombaevő őseinek szoknyája mögé bújik, remélve, hogy a mondvacsinált rangja majd a városőrség fölé helyezi, és megvédi őt a haragjától. Nem, a hála Ciliának jár, és annak, hogy a férfi, úgy tűnik, valóban nem bántotta a lányt. Ennek tekintetében ő is képes elengedni a további, nevetséges provokációt a füle mellett, persze nem szó nélkül.*
- Nem, a Pegazus nem kórház. *Válaszolja Ciliának, mikor a leány kérdéssel fordul felé.* Én azt javaslom, hogy a kaszárnyába menjünk. Ott meg tudnak vizsgálni, és ellátni, ha még szükséges. *Ugyan tudja, hogy Cilia valószínűleg már segített szerencsétlenen, de el akarja kerülni, hogy a kis elf, még ha segítő szándékkal is, de visszajárjon ehhez a fickóhoz.*
- Az viszont tény, hogy ez az épület lakhatatlan. Ha jól is leszel, nem javaslom, hogy itt akarj élni. *Szánja ez utóbbi szavakat már a férfinek, mígnem Cilia kíváncsiskodva újra meg nem szólítja őt.*
- Szolgálatot teljesítettem, de arra egyáltalán nem számítottam, hogy a lányomat, aki elmondása szerint a Polgárnegyedbe indult, egy romos épület udvarában találom majd meg. A ház állapota miatt még akkor sem biztonságos itt lenni, ha K'yorius tényleg nem jelent rád veszélyt. Lehet, hogy a következő pillanatban a te fejedre esik az a karnis, amit ő nem tudott leszedni. Úgyhogy menjünk innen! *Ezt akár mindketten vehetik parancsnak is, habár az kevésbé érdekelné, hogy a mélységire rádől-e a saját háza, de sajnos városőrként vannak kötelességei, még ha nem is szívleli azokat túlságosan. Jobbnak látja hát, ha K'yoriust elkíséri a kaszárnyába, Ciliával pedig majd elbeszélget, ha kettesben lesznek.*


2916. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2026-09-13 21:48:26
 ÚJ
>Cilia Miritar Faensa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 76

Játékstílus: Vakmerő

//A Kent'tar Villa//

*A kedélyek kezdenek lecsillapodni. Bár még a mélységinek kell egy kis idő. Nem csodálkozik rajta. Kedves mostoha apjának a személyiségét nem kis idő megszokni. Neki is sok időbe tellett. De aztán rájött, hogy a marcona külső alatt egy érző szív lakozik. Aminek csak egy apró hajtóerő kell. Mondhatni egy kis szikra, hogy levesse jégpáncélját.*
- Grael!
*Szól rá ismét, hogy hagyja abba a só hintését a múlt sebeire. A mélységinek így is biztosan sok problémát jelent házának sorsa. Cilia erre már úgy tekint mintha szerencsétlen csak a földön rugdosná édesapja. Ezt pedig igazán nem értékeli. Végül Grael a történet megerősítése végett érdeklődik tovább. Miképp eshetett ki szerencsétlen az ablakon. Cilia fejében is megfordul a kérdés. De Ő már hallotta a választ a mélységitől, amikor a földön segítette meg.
Eeyrnek hála úgy tűnik K'yorius is elengedi a sérelmeket. Vagyis úgy tűnik, amikor csak legyint arra miszerint a tanácsháza nem fog segíteni helyzetén. Sőt még segítségét is elfogadja. Ő pedig készségesen be is köti a fejét. Nem kell aggódnia, nem szükséges a teljes fejét bekutni. De egy fejpánthoz hasonlító kötést kap, ami pusztán.*
- Így már jobb lesz. És tessék vigyázni, ha émelyegni kezd mindenképp üljön le.
*Hangja óva intő és gyengéd mint, amikor először szólalt hozzá. Kár lenne szerencsétlenért, ha ismét állóhelyzetben vesztené el eszméletét az előbbi fejsérülést miatt.
Apja pedig csak nem bírja ki ismételten odaszúr a mélységinek. Cilia mérges tekintettel fordul hátra apja felé. Az apró smaragdok úgy csillannak felé, mintha Mai jeges kékjei lennének azok. Bár az ő arca még túlságosan zsenge anyjához képest, aki már mesterévé vált a szemmel verésnek. Ám a hasonlóság meglehetősen kísérteties.*
- Sajnálom, hogy belekeveredett.
*Suttogja a mélységinek, akinek most indok nélkül kell elviselnie apja haragját és csípős nyelvét. Munkája végeztével és egy enyhe mosollyal lép el K'yoriustól vissza apja mellé. Meghallgatja ismételten annak történetét, és mikor befejezi szelíden szólal fel.*
- Szerencsésnek mondhatja magát, hogy Eeyr erre terelt. Ha más talált volna magára. Abba bele se mernék gondolni. Viszont K'yorius úr nem javaslom, hogy itt töltse az estét. A Pegazus fogadóban biztos talál magának szobát. Ugye Apa?
*Fordítja fejét fel Grael felé. Viszont erről most jut eszébe. Mit is keres itt apja? Szolgálatban van, vagy az árvaházból küldték esetleg utána, hogy keresse meg?*
- Azonban, téged mi szél hozott apu?
*Kérdezi értetlenkedve. Mert arról tudnak az árvaházban merre tart. Rossz fát pedig ideje sem volt tenni a tűzre, mert napok óta szinte csak aludni jár haza.*


2915. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2026-09-13 17:16:41
 ÚJ
>K'yorius Kent'tar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A Kent'tar Villa//

*Hiába a mélységi és felszíni lét közötti szakadéknyi különbség ezúttal is megmutatja magát. Hogyan is érthetné meg a Városőr, miként is élt idáig a fiatal mlységi hím, miféle társadalmi elvárásoknak kellett megfelelnie?
Így aztán bőven lenne mit mondani Graelmhor szavaira. Az, hogy családja egykori artheniori érdekeltsége majdnem a földdel lett egyenlő, tulajdonképpen számára semmi belső fájdalommal nem jár. A Matriarcha viszont végtelenül dühös lesz, ha megtudja majd, K'yorius pedig csak örülhet, hogy nem lesz korbácsközelben.*
- Ehhh! Annyit nem ér.
*Legyint egyet arra, hogy panasszal menjen a tanácshoz. Na persze a további szavak sem töltik el örömmel, s míg Cilia kérésének engedve végül féltérdre ereszkedik a lány előtt, hogy amaz elláthassa a sebet homlokán. Reméli, csak kis kötést tesz rá valahogy a lány, és nem csinál neki kész turbánt.*
- Szóval, te lennél az oroszlán, én meg csak egy pökhendi kormos, mi? *Kérdez azért vissza. Némileg sérti a jelző a büszkeségét, de Cilia miatt nem akarná tovább feszíteni a húrt.* Nem ismered a mélység rendjét. Ne ítélj ismeretlenül. Én sem teszem.
*Teszi még hozzá, hiszen, ha egy lenne bátyjával, ki házánakelső kardja, akkor a fiatal felszíni rokon már nem élne amiért érintette őt. Így van ez kormoséknál. De hát most nem otthon van - szerencsére - és nincs itt sem a fivére, sem papnő nővérei, sem matriarcha nagyasszonyanyja. Csak ő van itt, és itt nem a mélyésg szabálai játszanak.*
- Le akartam szedni a karnis, *Mutat a törött darabra, melyen még mindig ott lóg a szakadt függöny darab.* Rozoga volt a szék is amire ráálltam. Elbillent alattam. A lányod lábai elé zuhantam.
*Meséli el azért a történteket, s bár nem emeleti az ablak, de elég magasan van a földszint szintje, és ezzel együtt az ablak is. Szerencsére nem méterekben, csak másfél méterben mérhető. Azért így is fejbeverte őt a karnisrúd.*
- Minden rozoga bent. És csak a régi ebédlőnek maradt meg a mennyezete.
*Ezt a Városőr is láthatja, ha veszi magának a fáradtságot, és jobban megnézi az egykori villát.*


2914. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2026-09-12 21:02:29
 ÚJ
>Graelmhor Moreeth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A Kent'tar Villa//

*Cilia magyarázatát követően akár meg is nyugodhatna, és el is hihetné, hogy a férfinek nincsenek ártó szándékai, de amaz tovább borzolja a kedélyeket. Őszintén röhögni támad kedve, ahogy a mélységi a már rég nem létező rangjával meg a felmenőivel próbál meg tekintélyt nyerni magának.*
~Édes faszom, hát hova szarjak?~ *Tartja meg ezeket a gondolatokat inkább magának, és inkább egy fáradt sóhaj keretében engedi ki a gőzt. Cilia tudhatja, hogy mit lehet nála elérni egy felhúzott orral meg a nemesi rang adta felfuvalkodottsággal. Semmit.*
- A múlt időt helyesen használod. Ez már nem egy ház, hanem egy romhalmaz, ahogy az egykori rangod értéke, mely, ha igazat mondasz is, legalább annyit csökkent, mint a házadé. Nem érdekel, hogy ki voltál, de ha nem tetszik, akkor sem nálam, hanem a Tanácsházán nyújtsd be a panaszod, hogy téged vörös szőnyegen illik fogadni és aranytányérról kell etetni. Azt hiszem, hogy így bemondásra ők sem fognak másképp reagálni, mint én. ~Persze, én meg a wegtoreni herceg elsőszámú örököse vagyok, pedig nincs is Wegtorenben herceg… azt hiszem.~ *A fejét csóválja, és lepillant Ciliára, aki közben igyekszik megnyugtatni a nagy „K'yorius urat”.* ~Ezt ki sem lehet mondani.~
- A lány okosabb, mint te. Ő már tudja, hogy feleslegesen nem cibáljuk az oroszlán bajszát. Ha nem ártottál Ciliának, nincs veled bajom, a pökhendiségedet leszámítva. Hogy estél ki az ablakon? *Néz fel a szebb napokat látott épület emeletére, ahonnan feltételezhetően kizuhanhatott a férfi. Megér néhány kérdést, hogy miképp is történt mindez, mert számára gyanús, hogy egy felnőtt férfi csak úgy ki tud esni a saját házának ablakán.
Ciliát nem akadályozza már meg abban, hogy segítsen szerencsétlenen, hisz bármennyire is tenyérbemászó alak ez a K'yorius úr, a sérülését akkor is el kell látni.*

A hozzászólás írója (Graelmhor Moreeth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2026.09.12 21:08:37


2913. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2026-09-12 19:54:17
 ÚJ
>Cilia Miritar Faensa avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 704
OOC üzenetek: 76

Játékstílus: Vakmerő

//A Kent'tart Villa//

*Tekintete ide oda cikázik a két kakaskodó fél között. A tekintetüket keresve, hogy válasza vajon elég volt az aggályok elsimításához. Azonban a mélységi morgása, és apja továbbra is fenntartott aggodalma javaslatában nem erre ad okot neki. Nagyot sóhajt. Mert ezek szerint a legkisebbnek kell most a legokosabbnak lennie. Erre adta fel életét, hogy segítse a rászorulókat. Még, ha azok éppen csak a saját büszkeségüktől nem látják a helyzet veszélytelenségét.*
- Apa!
*Szólja meg Graelt, aki még továbbra is fenyegeti az ártatlan mélységit. Hiába a sok rossznyelv. Cilia addig nem akar hinni az ilyeneknek, amíg okot nem adnak rá.*
- Semmi bajom. Csak a frászt hozta rám, amikor kiesett az ablakon. Ennyi történt higgy nekem. Kérlek.
*Hangja már-már könyörgő. Ám a fenyegetést csak tovább szítja a mélységi. Aki hangját felemelve, mondatait gúnnyal átitatva kezd bele. Cilia, ha még nem is érzi át benne a gúnyt. A visszafeleselés pontosan tudja mit ér el Graelnél. És ez jócskán ad okot számára az aggodalomra.*
~ Eeyr kérlek adj türelmet, mert, ha erőt adsz nem tudom mit fogok tenni. De lehet közéjük csapok. ~
*Sóhajt egyet fáradtan. Ismét mesterének szava jut eszébe a férfiakról. És már már kezdi azt hinni, hogy lehet némi igazság van a szavában.*
- K'yorius úr! Kérem, ne szítsuk tovább a haragot.
*Ő sem marad ki a megszólásból. A kis lány hangja még, ha finoman csengő is. Határozott mint egy papé. Még, ha még csak növendék is. Akkor veszi észre csupán. A férfi nagy monológjában a vér ismét fakadni kezd a homlokából. Cilia az irányába lép, és ismét kinyújtja azt a fáslit, amit a múltkor felé tartott.*
- Kérem, kösse be. Vagy, ha gondolja hajoljon le és megteszem én. De ne hagyja fedetlenül.
*Persze, ha Grael hajlandó maga mellől elengedi ezután az előadása után, amit a mélységi előadott.*

A hozzászólás írója (Cilia Miritar Faensa) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2026.09.12 19:54:51


2912. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2026-09-12 18:34:16
 ÚJ
>K'yorius Kent'tar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 23
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A Kent'tart Villa//

- Különben?...
*Pimaszul kérdez vissza. Nem is érti, mit fenyegetőzik itt ez az ismeretlen alak. Rendben van, hogy Ciliát ismeri, de ettől még nem kéne azonnal keresztbe nyelni bárkit is. Cilia hangjára, és közbelépésére csak halkan felmorran, de esze ágában nincs visszavonulót fújni. Végül a fickó bemutatásra kerül a lány által, de aztán magához is ragadja a szót, és amikor befenyít K'yorius felé, a mélységi majdnem elröhögi magát. Csak a vigyora szélesedik el.*
- Azért mert városőr vagy, vagy azért, mert Cilia apja? Nos, ne hidd, hogy összecsináltam magam bármelyik titulusodtól is. *Aztán az épület maradvány felé bök.* Mondd meg, hogy tudod-e mely villa romjai előtt állunk? Várj! Segítek. *Oly szívesen tenné hozzá, hogy mert nem tartja annyira a másikat, hogy egy mélységi családod képes lenne megjegyezni.* Ez a Kent'tart-ház palazzoja volt. Volt! Mert a városőrség nem képes egy épületet megóvi a csőcselék haragjától. És, hogy adósod ne maradjak, K'yorius Kent'tart vagyok, a Matriarcha második fia, házam második kardja. Szóval, szerinted kinek van itt több joga kérdezni, Városőr?
*Szavai mélyén oly finoman csendül a gúny, és a kihívás, hogy azt talán csak egy másik mélységi hallaná ki belőlük. Ebben nőtt fel, zsigerileg használta otthon is. Persze, a Papnőkkel, a Matriarchával szemben soha nem merte volna. Így is többet kapott a kilencágúval, mint azt kívánta volna. Talán éppen ezért nem retten meg a felszíni ijesztgetésnek szánt szavairól a börtönök belsejéről.*
- Nem bántottam a lányodat Városőr. Ő segített nekem, amiért végtelenül hálás vagyok.
*Apró fejhajtással pillant most Ciliára közben.*

A hozzászólás írója (K'yorius Kent'tar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2026.09.12 18:34:58


2911. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2026-09-11 19:32:58
 ÚJ
>Graelmhor Moreeth avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 329
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A Kent'tart Villa//

*Nem méregetni akar ő semmit, hanem levágni a sötételf faszát, ha kiderül, hogy akár egy haja szála is meggörbült miatta Ciliának. Graelmhor hirtelen haragú természete miatt nem segít az sem, hogy láthatóan a férfit sem abból a fából faragták, aki meghunyászkodik, csak mert valaki mélyebb hangon mordult rá. Az ironikusnak és legfőképp gúnyosnak szánt szavak egyre inkább kihozzák a sodrából.*
- Gondold meg a szavaidat, különben…! *Mondandóját Cilia felkiáltása szakítja félbe. Habár a toppantása varázslat nélkül igencsak erőtlenre sikeredik a harcos szemében, de a figyelmet azt igencsak ügyesen sikerült magára vonnia a lánynak. Halk morgással veszi tudomásul a magyarázatot, amivel a kis szőke előáll, és bár időszerű volna egy fejmosás, most mégsem áll neki elmagyarázni azt, hogy még ha lát is valakit kiesni egy ablakon, Romvárosban ennek akkor sem az a megoldása, hogy egyedül siet a segítségére.
Cilia végül a kettejük közt lévő családi kapcsolatot és azt is elárulja, hogy a kormos előtt álló férfi egy városőr. Graelmhor nem bólint az elhangzottakra, csak jelentőségteljesen fordul újra a másik felé.*
- Elegendőnek tartod ezt, mint jogot vagy bizonyítsam máshogy is, hogy itt én kérdezek? *Még nem sikerült visszaszereznie a nyugalmát, de magában elszámol háromig, kifújja a levegőt, aminek köszönhetően valamelyest mégiscsak sikerül elüldözni a dühét.*
- Graelmhor Moreeth, városőr vagyok. *Árulja el végül ő maga is a kilétét, majd újra Cilia felé fordul.*
- Tényleg nem ártott neked? Ha igen, nem kell védened. Akkor mondd el, és megnézheti a kaszárnya tömlöceit belülről. *Úgy tűnik, hogy a gyanúsított verziójára nem kíváncsi, hisz a mélységi eddig sem igyekezett megmagyarázni a helyzetet, sokkal inkább csak olajat öntött a tűzre a megszólalásaival.*


2910. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2026-09-11 14:31:17
 ÚJ
>Goba Tarr avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Vissza Artheniorba//

*Goba nem nagyon hall semmit abból, amit körülötte beszélnek. És nem is válaszol semmire, hiszen a tudatáig alig jut el bármi. Még szerencsés is, hogy rá kell harapnia a botra, mert így révületében se motyog semmit, ami esetleg bajt hozhatna a fejére.
Csak annyit fog fel, hogy az orra alá tolnak valamit azzal, hogy igya meg. Már az se tudja, mi az. Lehet, hogy ork pálinka, mint a táborban. De akár méreg is lehetne. Fogalma sincs már, hogy pontosan azt kapja, amiért ezt az egész rizikós hazautat választotta. Félig öntudatlanul megissza a nem túl kellemes ízű bájitalt, aztán felhördül, ahogy a gyomra görcsbe rándul. Egészen pontosan nem ez történik, de ő így érzi. Mert hogy a sérülés, ami el akarta vinni a másvilágra, immáron begyógyult. De a vérveszteség, és a teljes kimerültség miatt ebből most még alig fog fel valamit. Mégis, a láza elmúlik a sérüléssel együtt, ezért bármennyire gyenge is, mégiscsak lesandít a hasfalára, és csodálkozva állapítja meg, hogy már nincs ott a sérülése. Óvatosan befeszíti a hasizmait, és már nem érzi azt a kíméletlen fájdalmat, sőt, némi zsibbadáson kívül semmi kellemetlent. Mi több, a tudata is kitisztult annyira, hogy megértse, amit körülötte beszélnek. Az instrukciót is, hogy vizet kell innia. Gyengén bólint egyet, aztán krákogva kinyög egy szót, amit életében nagyon ritkán használ csak.*
- Kö-szönöm.
*közel van ahhoz, hogy elaludjon, de most még magánál kell maradnia.*
- Mibe... mennyit adjak?

Ez a varázsital azonnal begyógyítja az első, második, harmadik, negyedik és ötödik fokozatú sebesüléseket, továbbá a hétfokú skálán kettővel növeli az állóképességet a következő két körre.

2909. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2026-09-11 13:22:50
 ÚJ
>Itheriel Eanindith avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Vissza Artheniorba//

*Szántóföld... orkok... Nagy segítség mindaz, amit a sérült elnyöszörög. Valamiért Itherielbe befészkeli magát a gyanú. Mert hogy gyanúsnak találja azt, hogy a szántóföldekről, ork szórványok között ilyen sebbel átvánszorgott a másik, és nem kért segítséget eddig sehol máshol, csak itt Romváros romjai között adta át magát a kínoknak... több, mint szokatlan.
Ám nem szól erről. Mert hát egyelőre minek is hozná fel a dolgot, amikor az úgy sem segítene. Azért vannak itt Cagonnal, hogy segítséget nyújtsanak. És önjelölt mestere ezt meg is teszi. Itheriel legalább is ekként gondol Cagonra. Az ork férfi jóval többet tud az alkímia titkaiból, mint az elf lány, természetes hát, hogy ő a mester. Elvégre tőle tanul, ahogy most is.
Figyeli a Cagon által előhúzott üvegcsét. Szép fűzöld színe van. Az ork félretolja a botot betegük szájából, s ráparancsol, hogy igya meg a bájitalt.
Itheriel kicsit közelebb húzódik, hogy többet lásson, leginkább abból miként is fejti ki hatását a szer. ~Óh!~ Csupán magában gondolja ezt, hangosan nem mondja ki. De azért igen látványos a hatás, ahogy a csontok, erek, idegek, az izomszövetek, zsírszövetek, minden összeforr, és pár perc múlva csak a hegek látszódnak.
Más kérdés, hogy Cagonnak abban igaza van, hogy a vérveszteség és a fertőzés miatt még jó ideig gyenge marad a beteg.*
- Próbáljon meg minnél több folyadékot inni. Ne szeszt. Vizet, ha lehet.
*Nem is tudja miért teszi ezt hozzá. Talán ez is tudatalatti, mert látott már olyat, aki azt hitte borral, pálinkával, sörrel bármi megoldható.*


769-788 , 789-808 , 809-828 , 829-848 , 849-868 , 869-888 , 889-908 , 909-928 , 929-948 , 949-968 , 969-988 , 989-1008 , 1009-1028 , 1029-1048 , 1049-1068 , 1069-1088 , 1089-1108 , 1109-1128 , 1129-1148 , 1149-1168 , 1169-1188 , 1189-1208 , 1209-1228 , 1229-1248 , 1249-1268 , 1269-1288 , 1289-1308 , 1309-1328 , 1329-1348 , 1349-1368 , 1369-1388 , 1389-1408 , 1409-1428 , 1429-1448 , 1449-1468 , 1469-1488 , 1489-1508 , 1509-1528 , 1529-1548 , 1549-1568 , 1569-1588 , 1589-1608 , 1609-1628 , 1629-1648 , 1649-1668 , 1669-1688 , 1689-1708 , 1709-1728 , 1729-1748 , 1749-1768 , 1769-1788 , 1789-1808 , 1809-1828 , 1829-1848 , 1849-1868 , 1869-1888 , 1889-1908 , 1909-1928 , 1929-1948 , 1949-1968 , 1969-1988 , 1989-2008 , 2009-2028 , 2029-2048 , 2049-2068 , 2069-2088 , 2089-2108 , 2109-2128 , 2129-2148 , 2149-2168 , 2169-2188 , 2189-2208 , 2209-2228 , 2229-2248 , 2249-2268 , 2269-2288 , 2289-2308 , 2309-2328 , 2329-2348 , 2349-2368 , 2369-2388 , 2389-2408 , 2409-2428 , 2429-2448 , 2449-2468 , 2469-2488 , 2489-2508 , 2509-2528 , 2529-2548 , 2549-2568 , 2569-2588 , 2589-2608 , 2609-2628 , 2629-2648 , 2649-2668 , 2669-2688 , 2689-2708 , 2709-2728 , 2729-2748 , 2749-2768 , 2769-2788 , 2789-2808 , 2809-2828 , 2829-2848 , 2849-2868 , 2869-2888 , 2889-2908 , 2909-2928 , 2929-2948 , 2949-2968 , 2969-2988 , 2989-3008 , 3009-3028 , 3029-3048 , 3049-3068 , 3051-3070