Arthenior - Romváros és Meredély
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 63 (1241. - 1260. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1260. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-12 20:12:16
Üzenet elküldve: 2020-07-12 20:12:16
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Temetetlen múlt//
*Egy kissé megrázkódik a föld. Nem nagyon, de épp eléggé ahhoz, hogy a csapat tagjai érezhessék, talán sokan a mennyezet felé is tekintgetnek gyanakodva, aztán a lágy rázkódás alábbhagy. Az éles kiáltásra van, aki nem kapja fel a fejét, például Hesgrim, ki máris ellenfelének maradványai között kutat. Keresését máris siker koronázza, ugyanis Hesgrim Reilgurum a volt zsoldos vértjében, egy 76 ranyat tartalmazó batyura talál.
Nem hagyja abba, s alaposan átforgatja az erősen vérző testet, így a 2 Világoszöld varázsitalt is könnyedén megtalálja, azok az övre vannak akasztva. Hesgrim Reilgurum ezeket is elteheti. Akad még egy egyszerű kard is, mi semmi különlegeset nem nyújt, azonban akkor is érték, s ezt egy fegyverviselt törpe pontosan tudja. Mielőtt azonban a vértet is lehámozná a katonáról, ami azért jócskán több időbe telik, Chayss lép, s talán ez Hesgrimet is megakaszthatja tevékenységében.
Dvorn újabb nyilat enged útjára, de a kapkodás, valamint a gyors történések miatt ez is csupán ártatlanul hull le az ajtófélfáról, egy halk koppanás után. Még mindig akadályt jelent a sötét, mely a célzást bizonytalanná teszi, bár a katona, olyan messzire már nem juthat, oldalára szorított kézzel tűnik el a csapóajtó alatt. Chayss láthatja, így útjára eresztheti Kathlyn haragját. A csapóajtón leverekszi magát, s Dvorn mögött indítja a lövést, mely a dülöngélve, nyögve lefelé bandukoló katona tarkóját kapja telibe. Pontos a lövés, s eredménye nem marad el. A katona arccal előre bukik, egy pillanatnyi megtorpanás után, nyögése elhal, utolsó lélegzete szakad ki tüdejéből. A falnak dőlve állapodik meg, nem sokkal a lépcső alja előtt. Grüknek nincs szüksége lövésre, még időben vissza tudja fogni magát. Reorik a fenti ajtóban helyezkedik el, de az érkező Lousadelen kívül, senkitől nem kell tartania. Némi mozgást, azonban mintha tapasztalna a lépcső alól, hol korábban a sérült zsoldos feküdt.
Kagaenae lassan elveszíti kapcsolatát a külvilággal, bár a fölé, aggódó tekintettel hajoló Chaysst még felismerheti, s akár fáradt fájdalmas mosollyal üdvözölheti. Motyogását egyedül Chayss értheti meg, ki azonnal felismeri a kissé ugyan koszos, de korábbi ruházatáról a lányt. Kagaenae nem nehéz, egy megtermett férfi könnyedén karjaiba kaphatja, s mikor Chayss így tesz, ismét rengés rázza meg az épületet, ezúttal kissé nagyobb, mint korábban, s érezhető, hogy epicentruma, mintha alulról jönne. A korábbi távolabbi részből, de ez utóbbi, már közelebbről szólt.
A fenti részről, elsősorban Reorik felől, hirtelen halk szitkozódás hallatszik. Chayss, Kagaenae, Dvorn nem hallhatja, de a felfelé igyekvő Grük és a lemaradt Hesgrim, valamint az őrködő Reorik igen.*
- Mi lesz már, te szerencsétlen... ne húzz annyira, kiszakad a belem...
- Nyugi papus... mindjárt kint leszünk... *Ebben a pillanatban talán a lépcső tetején járhat a csapat, s mint egy villámcsapás, Kagaenae magához tér, észlelheti, mi körülötte zajlik, de ami tán fontosabb, meghallhatja azt a hangot... "papus..." egy gyanúsan kegyetlen kölökképű társ jut az eszébe hirtelen, ami erőhöz juttatja. Szívós egy lány, az biztos. Szemeit kinyithatja, szája szólásra nyílhat, legalábbis annyira, hogy észrevételét, vagy kívánságát közölni tudja Chayssal.*
*Egy kissé megrázkódik a föld. Nem nagyon, de épp eléggé ahhoz, hogy a csapat tagjai érezhessék, talán sokan a mennyezet felé is tekintgetnek gyanakodva, aztán a lágy rázkódás alábbhagy. Az éles kiáltásra van, aki nem kapja fel a fejét, például Hesgrim, ki máris ellenfelének maradványai között kutat. Keresését máris siker koronázza, ugyanis Hesgrim Reilgurum a volt zsoldos vértjében, egy 76 ranyat tartalmazó batyura talál.
Nem hagyja abba, s alaposan átforgatja az erősen vérző testet, így a 2 Világoszöld varázsitalt is könnyedén megtalálja, azok az övre vannak akasztva. Hesgrim Reilgurum ezeket is elteheti. Akad még egy egyszerű kard is, mi semmi különlegeset nem nyújt, azonban akkor is érték, s ezt egy fegyverviselt törpe pontosan tudja. Mielőtt azonban a vértet is lehámozná a katonáról, ami azért jócskán több időbe telik, Chayss lép, s talán ez Hesgrimet is megakaszthatja tevékenységében. Dvorn újabb nyilat enged útjára, de a kapkodás, valamint a gyors történések miatt ez is csupán ártatlanul hull le az ajtófélfáról, egy halk koppanás után. Még mindig akadályt jelent a sötét, mely a célzást bizonytalanná teszi, bár a katona, olyan messzire már nem juthat, oldalára szorított kézzel tűnik el a csapóajtó alatt. Chayss láthatja, így útjára eresztheti Kathlyn haragját. A csapóajtón leverekszi magát, s Dvorn mögött indítja a lövést, mely a dülöngélve, nyögve lefelé bandukoló katona tarkóját kapja telibe. Pontos a lövés, s eredménye nem marad el. A katona arccal előre bukik, egy pillanatnyi megtorpanás után, nyögése elhal, utolsó lélegzete szakad ki tüdejéből. A falnak dőlve állapodik meg, nem sokkal a lépcső alja előtt. Grüknek nincs szüksége lövésre, még időben vissza tudja fogni magát. Reorik a fenti ajtóban helyezkedik el, de az érkező Lousadelen kívül, senkitől nem kell tartania. Némi mozgást, azonban mintha tapasztalna a lépcső alól, hol korábban a sérült zsoldos feküdt.
Kagaenae lassan elveszíti kapcsolatát a külvilággal, bár a fölé, aggódó tekintettel hajoló Chaysst még felismerheti, s akár fáradt fájdalmas mosollyal üdvözölheti. Motyogását egyedül Chayss értheti meg, ki azonnal felismeri a kissé ugyan koszos, de korábbi ruházatáról a lányt. Kagaenae nem nehéz, egy megtermett férfi könnyedén karjaiba kaphatja, s mikor Chayss így tesz, ismét rengés rázza meg az épületet, ezúttal kissé nagyobb, mint korábban, s érezhető, hogy epicentruma, mintha alulról jönne. A korábbi távolabbi részből, de ez utóbbi, már közelebbről szólt.
A fenti részről, elsősorban Reorik felől, hirtelen halk szitkozódás hallatszik. Chayss, Kagaenae, Dvorn nem hallhatja, de a felfelé igyekvő Grük és a lemaradt Hesgrim, valamint az őrködő Reorik igen.*
- Mi lesz már, te szerencsétlen... ne húzz annyira, kiszakad a belem...
- Nyugi papus... mindjárt kint leszünk... *Ebben a pillanatban talán a lépcső tetején járhat a csapat, s mint egy villámcsapás, Kagaenae magához tér, észlelheti, mi körülötte zajlik, de ami tán fontosabb, meghallhatja azt a hangot... "papus..." egy gyanúsan kegyetlen kölökképű társ jut az eszébe hirtelen, ami erőhöz juttatja. Szívós egy lány, az biztos. Szemeit kinyithatja, szája szólásra nyílhat, legalábbis annyira, hogy észrevételét, vagy kívánságát közölni tudja Chayssal.*
1259. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-12 19:59:38
Üzenet elküldve: 2020-07-12 19:59:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Viharos nap//
*Az ablak mellett üldögél, onnan tartja szemmel a város fölött egyre gyülekező viharfelhőket. Már órák óta olyan, mintha bármelyik percben leszakadhatna az ég, de csak nem történik semmi. Vevő sem érkezett jó ideje, apja sem igényel komolyabb törődést, hisz valószínűleg ebéd óta az igazak álmát alussza odafönt. Úgy tűnik, ennek a napnak sincs sok értelme.
Talán erőt kellene vennie magán, valami hasznosat csinálni, hisz tulajdonképp ezer és egy dolgot lehetne itt rendbe rakni vagy megjavítani, de ez a nap valahogy nem tűnik alkalmasnak. Vagy talán csak ő nem az. Vagy csak végre eshetne.
Néhány percnyi tűnődés után egy elég megviselt könyvet vesz magához a pult mögötti polcról, majd visszaül az ablak mellé, hogy véletlenül se maradjon le a vihar kezdetéről. Olvasni sincs túlzottan kedve, néhány sor után akarva-akaratlanul is a feketén gömbölyödő felhőkön köt ki a tekintete. Persze igyekszik elmélyülni újból, s valamennyire talán sikerül is, hisz legközelebb már csak egy egészen közeli dörgésre kapja fel a fejét. Néhány másodperccel később az eső is elered, de mintha csak öntenék odaföntről. Pár pillanatig szinte megbabonázva nézi a hirtelen kibontakozó égi háborút, de aztán észbe kap; apja reggel kitett néhány gyógynövényt száradni a napra… ha azok tönkremennek, nem biztos, hogy ebben a szezonban pótolni tudják.
Ezek után már nem sokat gondolkodik, kirohan úgy, ahogy van, majd a szakadó esőben próbálja menteni a menthetőt. Miután begyűjtött mindent, savanyú képpel teríti szét odabent a növényeket egy fehér textilre, nézi egy darabig, vajon lesz e még belőlük valami vagy megrohadnak, majd magának is keres valamit, amivel kicsit megtörölheti vizes haját és arcát. Mivel most már szinte biztosra veszi, hogy senki nem fog ilyen ítéletidőben a boltba látogatni, némi szárítkozás után neki lát rendet tenni. Nincs sok dolga, de nem is sieti el.*
*Az ablak mellett üldögél, onnan tartja szemmel a város fölött egyre gyülekező viharfelhőket. Már órák óta olyan, mintha bármelyik percben leszakadhatna az ég, de csak nem történik semmi. Vevő sem érkezett jó ideje, apja sem igényel komolyabb törődést, hisz valószínűleg ebéd óta az igazak álmát alussza odafönt. Úgy tűnik, ennek a napnak sincs sok értelme.
Talán erőt kellene vennie magán, valami hasznosat csinálni, hisz tulajdonképp ezer és egy dolgot lehetne itt rendbe rakni vagy megjavítani, de ez a nap valahogy nem tűnik alkalmasnak. Vagy talán csak ő nem az. Vagy csak végre eshetne.
Néhány percnyi tűnődés után egy elég megviselt könyvet vesz magához a pult mögötti polcról, majd visszaül az ablak mellé, hogy véletlenül se maradjon le a vihar kezdetéről. Olvasni sincs túlzottan kedve, néhány sor után akarva-akaratlanul is a feketén gömbölyödő felhőkön köt ki a tekintete. Persze igyekszik elmélyülni újból, s valamennyire talán sikerül is, hisz legközelebb már csak egy egészen közeli dörgésre kapja fel a fejét. Néhány másodperccel később az eső is elered, de mintha csak öntenék odaföntről. Pár pillanatig szinte megbabonázva nézi a hirtelen kibontakozó égi háborút, de aztán észbe kap; apja reggel kitett néhány gyógynövényt száradni a napra… ha azok tönkremennek, nem biztos, hogy ebben a szezonban pótolni tudják.
Ezek után már nem sokat gondolkodik, kirohan úgy, ahogy van, majd a szakadó esőben próbálja menteni a menthetőt. Miután begyűjtött mindent, savanyú képpel teríti szét odabent a növényeket egy fehér textilre, nézi egy darabig, vajon lesz e még belőlük valami vagy megrohadnak, majd magának is keres valamit, amivel kicsit megtörölheti vizes haját és arcát. Mivel most már szinte biztosra veszi, hogy senki nem fog ilyen ítéletidőben a boltba látogatni, némi szárítkozás után neki lát rendet tenni. Nincs sok dolga, de nem is sieti el.*
1258. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-09 19:50:29
Üzenet elküldve: 2020-07-09 19:50:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Temetetlen múlt//
*Megannyi mocsok, vér és küzdelem áll mögöttük, bár Reoriknak szerencsére, vagy szerencsétlenségére nem sok jut belőle, inkább csak az eredményt látja már. Csak Eeyr a tudója, hogyha nem a másik útvonalon jönnek be az őrmesterrel, akkor mi történik velük. De most itt van, él, ereje teljében van, s csak az izgalomtól remeg meg néha. Látja, hogy még lefelé is van lépcső, azonban vannak már ott elegen, s bár hallja a hangokat, úgy érzi, hogy nincs helye ott, nem az ő feladata odatolakodni, így akár egy szorgos hangya, a közért próbál tenni.*
-Megyek őrködni!
*Kiáltja, s pajzsát maga elé rántva nem sokat habozik, ahogy az ajtóhoz rohan, s úgy kémlel kifelé, már ha lát valamit. Talán senki nem fog utánuk jönni, talán senki nem kíváncsiskodik, de jobb félni, mint megijedni, mert jelenleg a csapat hátát senki sem védi, nem úgy, mint ahogy ha minden jól megy, most már Reorik igen. Nem a legdicsőbb cselekedet, de hasznosnak mindenképpen hasznos. Neki pedig ennél nem is kell több.*
*Megannyi mocsok, vér és küzdelem áll mögöttük, bár Reoriknak szerencsére, vagy szerencsétlenségére nem sok jut belőle, inkább csak az eredményt látja már. Csak Eeyr a tudója, hogyha nem a másik útvonalon jönnek be az őrmesterrel, akkor mi történik velük. De most itt van, él, ereje teljében van, s csak az izgalomtól remeg meg néha. Látja, hogy még lefelé is van lépcső, azonban vannak már ott elegen, s bár hallja a hangokat, úgy érzi, hogy nincs helye ott, nem az ő feladata odatolakodni, így akár egy szorgos hangya, a közért próbál tenni.*
-Megyek őrködni!
*Kiáltja, s pajzsát maga elé rántva nem sokat habozik, ahogy az ajtóhoz rohan, s úgy kémlel kifelé, már ha lát valamit. Talán senki nem fog utánuk jönni, talán senki nem kíváncsiskodik, de jobb félni, mint megijedni, mert jelenleg a csapat hátát senki sem védi, nem úgy, mint ahogy ha minden jól megy, most már Reorik igen. Nem a legdicsőbb cselekedet, de hasznosnak mindenképpen hasznos. Neki pedig ennél nem is kell több.*
1257. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-09 00:18:24
Üzenet elküldve: 2020-07-09 00:18:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
*A kérdését nincs alkalma akkor feltenni, amikor szánja, így előbb lép a testhez a nyílvesszőért. Ezután gyorsan a parancsnok után siet az engedélykéréssel, de ekkor újabb zsoldosok tűnnek fel, így nem találja alkalmasnak az időpontot erre. Íjával megfeszítve kivár, de nem mindenki teszi ezt, ezért ő is elereszti a tollas fenevadat a feljebb lévő zsoldos továbbra is legnagyobb célpontot képző mellkasára célozva. Már nyúl is tegezéhez, hogy előrántsa a soron következő vesszőt és tollas végét a húrhoz illessze.
A hirtelen felhangzó női sikolyról személy szerint nem tudja megállapítani, hogy az úrnő az, de látszólag a báró felismerte, mivel miért másért is rohanna le habozás nélkül. Grüknek nem kell több, hogy ő is leiramodjon a lépcsőn amilyen gyorsan csak tud és lent a nála hamarabb leérővel ellentétben felmérje a terepet, már újonnan megfeszített íjjal. Ha nem lát semmi gyanúsat, akkor tekintetével a lehetséges ide vezető utak között ugrálgat ezzel biztosítva a terepet az igric számára, hogy őt és a lányt ne bánthassák. Idelent ha összetalálkozik a tekintete a másik férfiéval, akkor egy bólintással igyekszik tudatni, hogy fedezi őt.
Ha már a cipekedő férfiről és a sebesült nőről már meggyőződött, hogy felértek és támadás sem éri éppen, csak akkor ér rá kihúzni nyilát az addigra már várhatóan a lépcső alján fekvő testből és feliramodni a lépcsőn.*
*A kérdését nincs alkalma akkor feltenni, amikor szánja, így előbb lép a testhez a nyílvesszőért. Ezután gyorsan a parancsnok után siet az engedélykéréssel, de ekkor újabb zsoldosok tűnnek fel, így nem találja alkalmasnak az időpontot erre. Íjával megfeszítve kivár, de nem mindenki teszi ezt, ezért ő is elereszti a tollas fenevadat a feljebb lévő zsoldos továbbra is legnagyobb célpontot képző mellkasára célozva. Már nyúl is tegezéhez, hogy előrántsa a soron következő vesszőt és tollas végét a húrhoz illessze.
A hirtelen felhangzó női sikolyról személy szerint nem tudja megállapítani, hogy az úrnő az, de látszólag a báró felismerte, mivel miért másért is rohanna le habozás nélkül. Grüknek nem kell több, hogy ő is leiramodjon a lépcsőn amilyen gyorsan csak tud és lent a nála hamarabb leérővel ellentétben felmérje a terepet, már újonnan megfeszített íjjal. Ha nem lát semmi gyanúsat, akkor tekintetével a lehetséges ide vezető utak között ugrálgat ezzel biztosítva a terepet az igric számára, hogy őt és a lányt ne bánthassák. Idelent ha összetalálkozik a tekintete a másik férfiéval, akkor egy bólintással igyekszik tudatni, hogy fedezi őt.
Ha már a cipekedő férfiről és a sebesült nőről már meggyőződött, hogy felértek és támadás sem éri éppen, csak akkor ér rá kihúzni nyilát az addigra már várhatóan a lépcső alján fekvő testből és feliramodni a lépcsőn.*
1256. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-08 17:31:33
Üzenet elküldve: 2020-07-08 17:31:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
//Temetetlen hullák//
* Minden a legnagyobb rendben van ezidáig. A fazekas kölyök előre siet, amíg a tanonc a pufókabbikkal a testet veszi kezelésbe. Úgy tűnik, hogy a kis elf kölyök egyelőre bírni fogja az iramot. A lépcsőfordulóból kikandikálva látják, hogy tiszta a terep. Az ajtó tárva nyitva, de egy teremtett lélek sincs itt. Itt az ideje dönteni, hogy merre távoznak. Nimeirl nem sokat gondolkodik ezen. Neki a hosszú kerülő út az ami barátságos.*
- Hé kölyök! Hajtsd be azt az ajtót, de ne teljesen! Csak úgy, mintha a csak úgy magától becsukódott volna a légmozgástól.* Ha a gyerek úgy tesz, akkor egy jó emberfejnyi résnyire lesz nyitva az ajtó. Arra pont elég, hogy ha jönnek visszafelé éppen még ne szúrják ki a menekülőket. Amint ez meg van meg is indulna hátul kifelé. A hátsó ajtóhoz még kulcsuk is van. Na meg lesz egy köztes ajtó is, amit szintén be lehet egy csöppet hajtani. Remélhetőleg ezután, már sima útjuk lesz a házig. Bár az istenek néha különösen vicces kedvükben vannak, szóval még bármi közbe is jöhet.*
* Minden a legnagyobb rendben van ezidáig. A fazekas kölyök előre siet, amíg a tanonc a pufókabbikkal a testet veszi kezelésbe. Úgy tűnik, hogy a kis elf kölyök egyelőre bírni fogja az iramot. A lépcsőfordulóból kikandikálva látják, hogy tiszta a terep. Az ajtó tárva nyitva, de egy teremtett lélek sincs itt. Itt az ideje dönteni, hogy merre távoznak. Nimeirl nem sokat gondolkodik ezen. Neki a hosszú kerülő út az ami barátságos.*
- Hé kölyök! Hajtsd be azt az ajtót, de ne teljesen! Csak úgy, mintha a csak úgy magától becsukódott volna a légmozgástól.* Ha a gyerek úgy tesz, akkor egy jó emberfejnyi résnyire lesz nyitva az ajtó. Arra pont elég, hogy ha jönnek visszafelé éppen még ne szúrják ki a menekülőket. Amint ez meg van meg is indulna hátul kifelé. A hátsó ajtóhoz még kulcsuk is van. Na meg lesz egy köztes ajtó is, amit szintén be lehet egy csöppet hajtani. Remélhetőleg ezután, már sima útjuk lesz a házig. Bár az istenek néha különösen vicces kedvükben vannak, szóval még bármi közbe is jöhet.*
1255. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-08 15:51:07
Üzenet elküldve: 2020-07-08 15:51:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A gyerek csak makacskodik, Aenae türelme meg egyre jobban fogy, a dühöngésből csak egy pillanatra tud kizökkenni, mikor a fickó legurul a lépcsőn. Szerencséje kitart, mert sikerül kivédenie, hogy a férfi rá zuhanjon.
A következő pillanatok roppant gyors történését azonban már nem fogja fel, csupán a végeredményt: a gyerek bizony beleszúrta a lépcsőről lebucskázott fickó kardját. Ezt meglehetősen ostoba arckifejezéssel veszi tudomásul. Ezen a ponton a keze már akkor is lehullana a gyerek csuklójáról, ha az nem feszegetné.*
- Mi zajlik?
*Nyögi ki a naiv kérdést, de a fiú addigra már vélhetően elszelelt, vagy ha nem, hát az eddigiekből kiindulva, nemigen fogja válaszra méltatni. Testének-agyának kell egy kis idő, hogy megérezze a fájdalmat, ami letaglózó, a sikoltás olyan önkéntelen reakció, amit nem tud bent tartani, bármennyire szeretné. Fél vállával a falnak dőlve zihál, öklendezik, amitől csak még jobban fáj, csorognak a könnyei, egész teste remeg, kezei is, ahogyan a saját hasához ér. Nem elmélkedik azon, hogy hogy jutott ide, csak azt tudja, hogy nem akar meghalni, pláne nem itt, valami hülye pincében.*
- Megoldom. Ordas makacs ribanc vagyok. Megoldom.
*Szavai talán hangtalanok, csak a szája mozog, közben iszonyodva néz le remegő, véres kezeire. Az oldalán csüngő erszényében van bájital, csak ki kell venni onnan, kirángatni a kardot a hasából és felhajtani. Nem bonyolult ez, sőt nagyon is egyszerű, mint a karikacsapás. Nem tud úrrá lenni a teste remegésén, ez megnehezíti a dolgát a fiolával is, elővenni is képtelen, vagy a reszketés vagy a vértől iszamós keze miatt. Ekkor már zokog.
A valósággal való kapcsolatát akkor veszíti el, mikor meghallja Cha'yss hangját. A férfi nem lehet itt, hiszen ő maga kérte a kaszárnyában, hogy hagyja annyiban a dolgot, hogy ne essen baja. Nincs itt, nem kéne itt lennie. Következésképpen ez csak valami hagymázas képzelgés. Abba meg bármi belefér, többek között az is, hogy értelmetlen - vagy értelmetlennek tűnő - dolgokat motyogjon.*
- Zöld. Zöld. Zöld.
*Szeretne tudatánál maradni, próbálja is erre kényszeríteni magát, de a fájdalom miatt egyre kótyagosabb.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.07.08 16:16:00
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A gyerek csak makacskodik, Aenae türelme meg egyre jobban fogy, a dühöngésből csak egy pillanatra tud kizökkenni, mikor a fickó legurul a lépcsőn. Szerencséje kitart, mert sikerül kivédenie, hogy a férfi rá zuhanjon.
A következő pillanatok roppant gyors történését azonban már nem fogja fel, csupán a végeredményt: a gyerek bizony beleszúrta a lépcsőről lebucskázott fickó kardját. Ezt meglehetősen ostoba arckifejezéssel veszi tudomásul. Ezen a ponton a keze már akkor is lehullana a gyerek csuklójáról, ha az nem feszegetné.*
- Mi zajlik?
*Nyögi ki a naiv kérdést, de a fiú addigra már vélhetően elszelelt, vagy ha nem, hát az eddigiekből kiindulva, nemigen fogja válaszra méltatni. Testének-agyának kell egy kis idő, hogy megérezze a fájdalmat, ami letaglózó, a sikoltás olyan önkéntelen reakció, amit nem tud bent tartani, bármennyire szeretné. Fél vállával a falnak dőlve zihál, öklendezik, amitől csak még jobban fáj, csorognak a könnyei, egész teste remeg, kezei is, ahogyan a saját hasához ér. Nem elmélkedik azon, hogy hogy jutott ide, csak azt tudja, hogy nem akar meghalni, pláne nem itt, valami hülye pincében.*
- Megoldom. Ordas makacs ribanc vagyok. Megoldom.
*Szavai talán hangtalanok, csak a szája mozog, közben iszonyodva néz le remegő, véres kezeire. Az oldalán csüngő erszényében van bájital, csak ki kell venni onnan, kirángatni a kardot a hasából és felhajtani. Nem bonyolult ez, sőt nagyon is egyszerű, mint a karikacsapás. Nem tud úrrá lenni a teste remegésén, ez megnehezíti a dolgát a fiolával is, elővenni is képtelen, vagy a reszketés vagy a vértől iszamós keze miatt. Ekkor már zokog.
A valósággal való kapcsolatát akkor veszíti el, mikor meghallja Cha'yss hangját. A férfi nem lehet itt, hiszen ő maga kérte a kaszárnyában, hogy hagyja annyiban a dolgot, hogy ne essen baja. Nincs itt, nem kéne itt lennie. Következésképpen ez csak valami hagymázas képzelgés. Abba meg bármi belefér, többek között az is, hogy értelmetlen - vagy értelmetlennek tűnő - dolgokat motyogjon.*
- Zöld. Zöld. Zöld.
*Szeretne tudatánál maradni, próbálja is erre kényszeríteni magát, de a fájdalom miatt egyre kótyagosabb.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.07.08 16:16:00
1254. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-08 14:57:20
Üzenet elküldve: 2020-07-08 14:57:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mondhatni, elszámította magát, amikor hallja a nyílvessző suhanását. Ő azt akarta, a két zsoldos ne halljon meg, de azok se tanúsítanak megadást, így megérdemlik a vasat. Denjaar szavai is későn érkeznek, az ügybuzgó városőr már lőtt.
A Dvorn nyilától eltalálttal már nem gondolja, hogy bajuk lenne, az üvöltése hidegen hagyja, majd valaki elintézi, hogy ne szenvedjen a szerencsétlen.
Az igric is kénytelen lőni már az eseményeket látva, de kurta acélnyila csak megsebzi a másikat.*
- A kurva életbe. *Sziszegi és már nyúl is a sarkantyú felé, hogy amilyen gyorsan csak tudja, felajzza újra Kathlynt és combtegzéből egy újabb vesszőt tegyen a lővájatba.
Ha minden igaz, a fickó még nem ért le a lejáratból, a találat is megzavarhatta, de a wegtoreni nem akar esélyt adni a menekülésre vagy hogy riassza a lentieket. Kis nézeteltérés támad a lefelé menekülni igyekvő zsoldosok között, egy rúgás is elcsattan és az egyik legurul.
A legurulással egy időben hangzik fel lentről talán a fájdalmas, kurta kiáltás, amit az igric ezer közül is megismer. ~ Aenae! ~ Ha Hesgrim ekkor kezd hullarablásba, hogy alapos kutatással még a vértjeitől is megszabadítsa a széthasadt fejű zsoldost, akkor a bárót elönti az epe.*
- Nem azért fizetlek, hogy hullát rabolj, te kurafi! Ha megmentettük az úrnőt, felőlem meg is baszhatod, de most csináld, amiért felbéreltelek! *Rivall Hesgrimre, majd feledve valódi célját, az életben maradást, remélhetően már töltött számszeríjjal indul meg gyors lépésekkel a lejárat felé, ahol korábban az egyik zsoldos lerúgta a másikat.
Szerencsére Dvorn megelőzi, így ha minden igaz, másodikként éri el a lejáratot és a városőr újra lő a lefelé igyekvő, még harcképes zsoldosra.*
- AENAE! *Ereszti ki a hangját és ha talál Dvorn, akkor már nem lő a menekülőre, ha szükséges viszont, akkor kétség nélkül küldi a hátába az újabb acélvesszőt.
A helyszín biztosítását a városőrökre és a zsoldosokra, no meg Denjaarra hagyja, HA megpillantja Aenaet, akkor azonnal felé veszi az irányt és igyekszik elérni hozzá. Biztosan nem kerüli a figyelmét a szája szélén lecsorgó vér vagy a gyomrába döfött tőr. A vér mennyiségéből talán tud következtetni arra, hogy a seb nem régi és tisztában van vele, hogy most még nem húzhatja ki a tőrt, ezért óvatosan megpróbálja felemelni Aenae testét, miközben halkan énekelni kezd neki. Nem szeretné, ha a szúrástól sokkos lány ellenkezni kezdene, a bárdzene megnyugtatja és eltereli a figyelmét a kínról.*
- Kiviszlek innen, nem esik bajod,
mellettem ébredsz majd békés hajnalon.
Folyjon véred most, kínozzon fájdalom,
Nem engedlek el, kedvesem, szavamat adom.
*Ha teheti, amilyen gyorsan csak lehet, kiviszi a feljárón, míg a városőrök és a zsoldosok lesorjáznak mellette. Odafent, biztonságban majd kitalálja, hogyan mentse meg a minden bizonnyal erősen vérző lányt.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Mondhatni, elszámította magát, amikor hallja a nyílvessző suhanását. Ő azt akarta, a két zsoldos ne halljon meg, de azok se tanúsítanak megadást, így megérdemlik a vasat. Denjaar szavai is későn érkeznek, az ügybuzgó városőr már lőtt.
A Dvorn nyilától eltalálttal már nem gondolja, hogy bajuk lenne, az üvöltése hidegen hagyja, majd valaki elintézi, hogy ne szenvedjen a szerencsétlen.
Az igric is kénytelen lőni már az eseményeket látva, de kurta acélnyila csak megsebzi a másikat.*
- A kurva életbe. *Sziszegi és már nyúl is a sarkantyú felé, hogy amilyen gyorsan csak tudja, felajzza újra Kathlynt és combtegzéből egy újabb vesszőt tegyen a lővájatba.
Ha minden igaz, a fickó még nem ért le a lejáratból, a találat is megzavarhatta, de a wegtoreni nem akar esélyt adni a menekülésre vagy hogy riassza a lentieket. Kis nézeteltérés támad a lefelé menekülni igyekvő zsoldosok között, egy rúgás is elcsattan és az egyik legurul.
A legurulással egy időben hangzik fel lentről talán a fájdalmas, kurta kiáltás, amit az igric ezer közül is megismer. ~ Aenae! ~ Ha Hesgrim ekkor kezd hullarablásba, hogy alapos kutatással még a vértjeitől is megszabadítsa a széthasadt fejű zsoldost, akkor a bárót elönti az epe.*
- Nem azért fizetlek, hogy hullát rabolj, te kurafi! Ha megmentettük az úrnőt, felőlem meg is baszhatod, de most csináld, amiért felbéreltelek! *Rivall Hesgrimre, majd feledve valódi célját, az életben maradást, remélhetően már töltött számszeríjjal indul meg gyors lépésekkel a lejárat felé, ahol korábban az egyik zsoldos lerúgta a másikat.
Szerencsére Dvorn megelőzi, így ha minden igaz, másodikként éri el a lejáratot és a városőr újra lő a lefelé igyekvő, még harcképes zsoldosra.*
- AENAE! *Ereszti ki a hangját és ha talál Dvorn, akkor már nem lő a menekülőre, ha szükséges viszont, akkor kétség nélkül küldi a hátába az újabb acélvesszőt.
A helyszín biztosítását a városőrökre és a zsoldosokra, no meg Denjaarra hagyja, HA megpillantja Aenaet, akkor azonnal felé veszi az irányt és igyekszik elérni hozzá. Biztosan nem kerüli a figyelmét a szája szélén lecsorgó vér vagy a gyomrába döfött tőr. A vér mennyiségéből talán tud következtetni arra, hogy a seb nem régi és tisztában van vele, hogy most még nem húzhatja ki a tőrt, ezért óvatosan megpróbálja felemelni Aenae testét, miközben halkan énekelni kezd neki. Nem szeretné, ha a szúrástól sokkos lány ellenkezni kezdene, a bárdzene megnyugtatja és eltereli a figyelmét a kínról.*
- Kiviszlek innen, nem esik bajod,
mellettem ébredsz majd békés hajnalon.
Folyjon véred most, kínozzon fájdalom,
Nem engedlek el, kedvesem, szavamat adom.
*Ha teheti, amilyen gyorsan csak lehet, kiviszi a feljárón, míg a városőrök és a zsoldosok lesorjáznak mellette. Odafent, biztonságban majd kitalálja, hogyan mentse meg a minden bizonnyal erősen vérző lányt.*
1253. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-08 09:06:50
Üzenet elküldve: 2020-07-08 09:06:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
*Bár a gyors haladásban akadályoztatva van sebesülése miatt, azonban a kilőtt nyílvesszői gyorsabban találnak, mint a kiejtett szavak. A találat oldalt éri az emberrablót, aki a csapóajtón át már menekülne is vissza, csakhogy társa ott van mögötte. Dvorn újra tölti számszeríját, és ha van idő, akkor amennyire sebe engedi, előre siet, hogy egyenesen a hátul lévő katonára célozzon. Mindenképp lő, de elsődleges célpontja a hátul lévő katona, ha őt nem látja tisztán, akkor az oldalba kapott katona lesz a nyílvessző újabb célpontja. Szeretne már végezni, ezzel a küldetéssel, és ha kell egyesével fog leszedni mindenkit, aki az útjukban áll, egészen addig, amíg az úrnőhöz el nem jutnak. *
*Bár a gyors haladásban akadályoztatva van sebesülése miatt, azonban a kilőtt nyílvesszői gyorsabban találnak, mint a kiejtett szavak. A találat oldalt éri az emberrablót, aki a csapóajtón át már menekülne is vissza, csakhogy társa ott van mögötte. Dvorn újra tölti számszeríját, és ha van idő, akkor amennyire sebe engedi, előre siet, hogy egyenesen a hátul lévő katonára célozzon. Mindenképp lő, de elsődleges célpontja a hátul lévő katona, ha őt nem látja tisztán, akkor az oldalba kapott katona lesz a nyílvessző újabb célpontja. Szeretne már végezni, ezzel a küldetéssel, és ha kell egyesével fog leszedni mindenkit, aki az útjukban áll, egészen addig, amíg az úrnőhöz el nem jutnak. *
1252. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-08 08:18:08
Üzenet elküldve: 2020-07-08 08:18:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A felmentő sereg//
*A húsos cuppanás után amit a bárd kihúzás keltett megtorpan egy hangyányit élt harcosunk. Egy nyíl húz el a füle mellett amit nem vesz túl jó néven és hátrafordult fejjel szikrákat szór szemével a mélységire. Valami olyasmit mondana neki, hogy legközelebb figyeljen hogy lő. Na mindegy ez már így sikeredett. Leterített ellenfelét most rendesen megmotozza, hátha talál nála valami értéket. Alaposan áttúrja minden zsebét zegét zugát ahová rejthetett bármit is. Még a fegyvereit, vértjeit meg mindenét elveszi és hátára erősítve magával viszi, már ha akad valami. Egy teljes fosztás ami már neki is kijár. A többiek addig intézkedhetnek. Úgy is eluralkodott már pár tagon a vérszomj az nem kérdés. Ha legyilokolják a Dvorn által meglőttet akkor odamegy a tetemhez kifosztani. Ha még él akkor a bárddal befejezi amit a mélységi elkezdett. Ha ez sikerül akkor minden zegét zugát átkutatja a fickónak és minden fegyverét vértjét meg gyűrűjét ékszerét meg aranyát elteszi magának. Persze ha sikerül mert mindez kérdéses ugyebár.*
*A húsos cuppanás után amit a bárd kihúzás keltett megtorpan egy hangyányit élt harcosunk. Egy nyíl húz el a füle mellett amit nem vesz túl jó néven és hátrafordult fejjel szikrákat szór szemével a mélységire. Valami olyasmit mondana neki, hogy legközelebb figyeljen hogy lő. Na mindegy ez már így sikeredett. Leterített ellenfelét most rendesen megmotozza, hátha talál nála valami értéket. Alaposan áttúrja minden zsebét zegét zugát ahová rejthetett bármit is. Még a fegyvereit, vértjeit meg mindenét elveszi és hátára erősítve magával viszi, már ha akad valami. Egy teljes fosztás ami már neki is kijár. A többiek addig intézkedhetnek. Úgy is eluralkodott már pár tagon a vérszomj az nem kérdés. Ha legyilokolják a Dvorn által meglőttet akkor odamegy a tetemhez kifosztani. Ha még él akkor a bárddal befejezi amit a mélységi elkezdett. Ha ez sikerül akkor minden zegét zugát átkutatja a fickónak és minden fegyverét vértjét meg gyűrűjét ékszerét meg aranyát elteszi magának. Persze ha sikerül mert mindez kérdéses ugyebár.*
1251. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-07 18:31:59
Üzenet elküldve: 2020-07-07 18:31:59
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Temetetlen múlt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Lousadel//
*Ismét léptek verik fel a kint éjszakába borult város, kacskaringós kövekkel kirakott utcáját, mely Kagaenae háza felé vezet. A férfi gyorsan érkezik, jóllehet jócskán lemaradva, hiszen egyéb feladatokat látott el. A ház, már kézzel fogható közelségben, miközben máris a pénzét költi, mit meg sem kapott, hamarosan a kinti kapu elé ér. Akadályba nem ütközik.*
//A felmentő sereg//
*Hesgrim, baljós cuppanással rántja ki bárdját a szerencsétlenül járt katona fejéből. Mintha még bólintana is egyet rá "ez a beszéd, fiam, jól csináltad!", pedig amaz fejét csak a lendület rántja vissza, mielőtt végleg elterül, elnyílt koponyával. Nem beszél vissza többet, annyi bizonyos. A törpe megmarkolhatja bárdját, s felkészülhet a legrosszabbra, vagyis arra, ami csak következhet. Feje mellett lágy szellővel kísérten suhan el Dvorn nyila, ki első munkájának tekintve engedi azt útjára az egyik, elől álló zsoldos felé. Az iménti nagyhangú kérdező, ugyan sorolna kissé visszább, de mögötte igyekvő társa ezt akadályozza, így jóformán csak két kezét emeli fel, hátha azzal, vagy gondolataival, az ellőtt nyilat befolyásolni tudja. Nem sikerül neki, az pont oldalába fúródva áll meg, kackiásan elkerülve felemelt két kezét, közöttük átsuhanva. A katona nem mutat csodát, ellenben hatalmasat üvölt, s kezét sebére szorítva ragadja meg a vesszőt.*
- Húzz már hátrébb! *Üvölti társának, ki szűkölve igyekszik lefelé tolatni. Chayss kiáltása jórészt a lövés pillanatában érkezik, ahogyan Denjaar felszólítása is nem sokkal utána. Ekkorra azonban elszabadul már a helyzet. Némiképp komikusnak is mondható, ahogyan a katona valakit, vagy valamit lefele próbál tuszkolni a csapóajtón, s igyekszik annak átvenni a helyét. Nem a szokványos "megadom mozdulatok ezek", így Chayss sem kell tovább gondolkodjon. Ujja megfeszül a ravaszon, s a számszeríj vessző ismét kilő. Csak felületes a találat, talán mert a fickó össze-vissza mozog, s tülekszik, mindenesetre Kathlyn csókja hátulról, vállát kapja el, majd onnan gellert kapva puffan a földre. Csupán súrolja a lövés, azonban kellő feszültséget generál, az egyébként is igen szorult helyzetben.
Nem sokkal a történések előtt, Lainor a lépcső alatt fekvő férfihoz lép és átkutatja. A férfi lélegzik, még él, de jelentős vérmennyiséget elvesztve piheg csupán. Nyöszörögve, szemeit szorosan csukva tartva, ugyan nem esdekel, de nem is látszik rajta, hogy különösebben ellenállhatna. Lainor a kutatás közben egy rozsdásnak ható kulcs csomót, valamint talán meglepő, de egészen takaros kis mennyiségű, pontosan 432 aranyat tartalmazó batyut talál. Lainor Fairawell zsebre vághatja. Még átnézheti, közben persze már hallhat hangokat a másik helyiségből, ahol cikázni kezdenek a nyílvesszők. Eltehet még egy kardot is, ami nem különleges, de legalább kard, valamint leveheti majd a katona vértjét, ha lesz rá lehetősége. Mire elindul, addigra a többiek már akcióba lépnek, így a kellős közepén toppanhat be, azonban rálátása így nincs a célra, vannak előtte elegen.
Nem tudni, hogy Grük és Reorik hogyan cselekszik, Denjaartól a lövések kezdete előtt nem tudnak engedélyt kérni, miképpen a kapitány sem tudja azt megadni, így ez még várat magára, kivéve persze, ha megindulnak engedély nélkül. Ez esetben nyugodtan távozhatnak az épület felső szintjére vezető lépcső felé. A többiek kivárnak, bár nyilván felkészültek mindenre, jöjjön, aminek jönnie kell.
A katona, ki lefelé igyekszik, eddig bírta cérnával. Meglepő sereg a földszinten... pipa... aztán erélyes hangok, fenyegetés... pipa, volt már ilyen máskor is. Aztán hirtelen nyíl az oldalba, s mikor szűkölve menekülni próbálna fedezékbe, tekintve, hogy csupán karddal felszerelt, majdnem vállba kapja a másikat. Eddig tartott a türelem. Társa nem reagál elég gyorsan, vagy legalábbis nem olyan gyorsan, ahogyan azt a menekülő szeretné, csupán kardját vonja ki, szinte teljesen feleslegesen. A felsőnek elege lesz, s pont elég a távolság ahhoz, hogy ebben megakadályozni ne tudják, így, ha kínkeservesen is, de lábát lendítve rúgja csizmás talppal pofán az alant meghúzódó másikat, ki azonnal elkezd gurulni a lépcsőn lefelé.*
//Kagaenae//
*Szűköl a kölök, ez nem vitás, húzatja magát, a kérdésre csak néma és ideges fejrázással válaszol. Egy mondatot nem lehet belőle kihúzni, de valamiért nagyon nem akar a felszínre sietni, így, ha Kagaenae akarja, akkor vonszolnia kell.*
- Hagyj... *sziszegi a Terwyvel kapcsolatos kérdésre és ismét fejét rázza, majd ebben a pillanatban elkerekedő tekintettel néz felfelé, ahonnan hirtelen a hátul lévő zsoldos betört orral kacskaringózik lefelé, faltól falig. A lány szerencsés, egy apró ugrással a fickó nem messze tőle a földön végzi, nagy nyekkenéssel, fejét a falba ütve. Nem mozdul tovább. Az élet érdekes játék, ezt sokszor megfogalmazta már sok mindenki. Szinte minden történés után felvetődik a kérdés, hogy mi lett volna ha... Vélhetően itt is felfog, nem is egyszer. Annyi bizonyos, hogy ebben a kavalkádban, sok minden nem volt előre megírva, talán ez sem. Talán ez egy ártatlan kölök, ki csupán ijedtségében cselekszik... talán nem, s több köze van Terwy Burghe-hoz, mint azt bárki is gondolná. Kagaenae szusszanhat egyet, a lefelé szánkázó megtermett férfit elkerülte, s pisloghat felfelé, hol társa próbálja követni, elég nehézkesen, még a csapóajtón tuszkolva be magát, mi végre szabaddá vált.
A történet itt érkezik el, a mi lett volna, ha... pillanathoz. A gyermek arca hirtelen változik, tekintete a földet söpri, így nehezen kivehető. A lábánál elterülő egyszerű kard, talán túl csábító... vagy talán megfelelő gyakorlata van már benne. Csak egy pillanat, s úgy merül el Kagaenae gyomrában, mintha csupán puha vásznat hasítana, vagy saslikot készítene, ínycsiklandó, puhára főtt húsból, az apró csemege paradicsomok mellé.*
- Megmondtam, hogy hagyj... *Mered rá a lányra, majd lassan elengedi a szinte markolatig betolt pengét, s a lassan üvegessé váló lány tekintetébe meredve rázza le magáról a csuklóját szorító kezet.*
- Talán még látjuk egymást... apám megmondta, hogy ordas makacs ribanc vagy, de te ezt, úgy sem értheted, fogalmad sincs mi zajlik itt... *Meglepően felnőttes, így, hogy kihúzza magát, még hangja is mélyebb. Talán... talán nem is annyi idős, mint, amennyinek mondta magát? Furcsa, bár vannak történetek visszamaradott ifjakról, kiket megbélyegzés kísér egész életük során. Torzszülöttek, kik szíve, a társadalom hidegsége miatt fagy jégbe, s válnak szociopatákká. Annyi bizonyos, egy kérdésre máris választ kaptunk: ez nem, egy ártatlan gyermek, kit a körülmények tettek csak zorddá. Lágy, gyors csókot lehel a lány homlokára, Kagaenae érezheti, hogy ismerősen bűzös a lehelete, legalább a "gyerek" örökölt valamit apjától, a gonoszságán túl. Aztán Kagaenae már csak térdre rogy, némi hányinger és mereven feszülő gyomortájék kíséretében. Elönti a fájdalom, sikoltania kell, de csak egy aprót, aztán sokkot kapva dől a falnak, egy kiadós öklendezés után, vércsík indul meg szája szélén. Kiáltását a fentiek meghallhatják, még a sebesült katona igyekvése mellett is. Sajnos nem ájul el, s elgondolkodhat azon, hogy mi lett volna ha... a zsoldos nem gurul le a lépcsőn... vagy, ha nem ejti el kardját... ha a lány nem vonszolja magával a gyereket, mikor az kérte rá... vagy ha megöli őt... ha... ha... rengeteg ha. Szinte már gonoszan gúnyos kacajnak hat, de az élet ilyen téren soha nem humorizál, s most sem fog rajta nevetni senki, kivéve talán Bjokot, ki csattogó talppal a kazamatákba vetve tünteti el magát, azon gondolkodva, hogy mára még belefér egy kis kínzás, de lehet most a szőkét választja, a világosbarnák rettentő unalmasak. Még jó, hogy apja gondoskodott a megfelelő utánpótlásról, így nem a városban hullanak az emberek. Az feltűnő lenne.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.07.07 18:32:48
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Lousadel//
*Ismét léptek verik fel a kint éjszakába borult város, kacskaringós kövekkel kirakott utcáját, mely Kagaenae háza felé vezet. A férfi gyorsan érkezik, jóllehet jócskán lemaradva, hiszen egyéb feladatokat látott el. A ház, már kézzel fogható közelségben, miközben máris a pénzét költi, mit meg sem kapott, hamarosan a kinti kapu elé ér. Akadályba nem ütközik.*
//A felmentő sereg//
*Hesgrim, baljós cuppanással rántja ki bárdját a szerencsétlenül járt katona fejéből. Mintha még bólintana is egyet rá "ez a beszéd, fiam, jól csináltad!", pedig amaz fejét csak a lendület rántja vissza, mielőtt végleg elterül, elnyílt koponyával. Nem beszél vissza többet, annyi bizonyos. A törpe megmarkolhatja bárdját, s felkészülhet a legrosszabbra, vagyis arra, ami csak következhet. Feje mellett lágy szellővel kísérten suhan el Dvorn nyila, ki első munkájának tekintve engedi azt útjára az egyik, elől álló zsoldos felé. Az iménti nagyhangú kérdező, ugyan sorolna kissé visszább, de mögötte igyekvő társa ezt akadályozza, így jóformán csak két kezét emeli fel, hátha azzal, vagy gondolataival, az ellőtt nyilat befolyásolni tudja. Nem sikerül neki, az pont oldalába fúródva áll meg, kackiásan elkerülve felemelt két kezét, közöttük átsuhanva. A katona nem mutat csodát, ellenben hatalmasat üvölt, s kezét sebére szorítva ragadja meg a vesszőt.*
- Húzz már hátrébb! *Üvölti társának, ki szűkölve igyekszik lefelé tolatni. Chayss kiáltása jórészt a lövés pillanatában érkezik, ahogyan Denjaar felszólítása is nem sokkal utána. Ekkorra azonban elszabadul már a helyzet. Némiképp komikusnak is mondható, ahogyan a katona valakit, vagy valamit lefele próbál tuszkolni a csapóajtón, s igyekszik annak átvenni a helyét. Nem a szokványos "megadom mozdulatok ezek", így Chayss sem kell tovább gondolkodjon. Ujja megfeszül a ravaszon, s a számszeríj vessző ismét kilő. Csak felületes a találat, talán mert a fickó össze-vissza mozog, s tülekszik, mindenesetre Kathlyn csókja hátulról, vállát kapja el, majd onnan gellert kapva puffan a földre. Csupán súrolja a lövés, azonban kellő feszültséget generál, az egyébként is igen szorult helyzetben.
Nem sokkal a történések előtt, Lainor a lépcső alatt fekvő férfihoz lép és átkutatja. A férfi lélegzik, még él, de jelentős vérmennyiséget elvesztve piheg csupán. Nyöszörögve, szemeit szorosan csukva tartva, ugyan nem esdekel, de nem is látszik rajta, hogy különösebben ellenállhatna. Lainor a kutatás közben egy rozsdásnak ható kulcs csomót, valamint talán meglepő, de egészen takaros kis mennyiségű, pontosan 432 aranyat tartalmazó batyut talál. Lainor Fairawell zsebre vághatja.
Még átnézheti, közben persze már hallhat hangokat a másik helyiségből, ahol cikázni kezdenek a nyílvesszők. Eltehet még egy kardot is, ami nem különleges, de legalább kard, valamint leveheti majd a katona vértjét, ha lesz rá lehetősége. Mire elindul, addigra a többiek már akcióba lépnek, így a kellős közepén toppanhat be, azonban rálátása így nincs a célra, vannak előtte elegen. Nem tudni, hogy Grük és Reorik hogyan cselekszik, Denjaartól a lövések kezdete előtt nem tudnak engedélyt kérni, miképpen a kapitány sem tudja azt megadni, így ez még várat magára, kivéve persze, ha megindulnak engedély nélkül. Ez esetben nyugodtan távozhatnak az épület felső szintjére vezető lépcső felé. A többiek kivárnak, bár nyilván felkészültek mindenre, jöjjön, aminek jönnie kell.
A katona, ki lefelé igyekszik, eddig bírta cérnával. Meglepő sereg a földszinten... pipa... aztán erélyes hangok, fenyegetés... pipa, volt már ilyen máskor is. Aztán hirtelen nyíl az oldalba, s mikor szűkölve menekülni próbálna fedezékbe, tekintve, hogy csupán karddal felszerelt, majdnem vállba kapja a másikat. Eddig tartott a türelem. Társa nem reagál elég gyorsan, vagy legalábbis nem olyan gyorsan, ahogyan azt a menekülő szeretné, csupán kardját vonja ki, szinte teljesen feleslegesen. A felsőnek elege lesz, s pont elég a távolság ahhoz, hogy ebben megakadályozni ne tudják, így, ha kínkeservesen is, de lábát lendítve rúgja csizmás talppal pofán az alant meghúzódó másikat, ki azonnal elkezd gurulni a lépcsőn lefelé.*
//Kagaenae//
*Szűköl a kölök, ez nem vitás, húzatja magát, a kérdésre csak néma és ideges fejrázással válaszol. Egy mondatot nem lehet belőle kihúzni, de valamiért nagyon nem akar a felszínre sietni, így, ha Kagaenae akarja, akkor vonszolnia kell.*
- Hagyj... *sziszegi a Terwyvel kapcsolatos kérdésre és ismét fejét rázza, majd ebben a pillanatban elkerekedő tekintettel néz felfelé, ahonnan hirtelen a hátul lévő zsoldos betört orral kacskaringózik lefelé, faltól falig. A lány szerencsés, egy apró ugrással a fickó nem messze tőle a földön végzi, nagy nyekkenéssel, fejét a falba ütve. Nem mozdul tovább. Az élet érdekes játék, ezt sokszor megfogalmazta már sok mindenki. Szinte minden történés után felvetődik a kérdés, hogy mi lett volna ha... Vélhetően itt is felfog, nem is egyszer. Annyi bizonyos, hogy ebben a kavalkádban, sok minden nem volt előre megírva, talán ez sem. Talán ez egy ártatlan kölök, ki csupán ijedtségében cselekszik... talán nem, s több köze van Terwy Burghe-hoz, mint azt bárki is gondolná. Kagaenae szusszanhat egyet, a lefelé szánkázó megtermett férfit elkerülte, s pisloghat felfelé, hol társa próbálja követni, elég nehézkesen, még a csapóajtón tuszkolva be magát, mi végre szabaddá vált.
A történet itt érkezik el, a mi lett volna, ha... pillanathoz. A gyermek arca hirtelen változik, tekintete a földet söpri, így nehezen kivehető. A lábánál elterülő egyszerű kard, talán túl csábító... vagy talán megfelelő gyakorlata van már benne. Csak egy pillanat, s úgy merül el Kagaenae gyomrában, mintha csupán puha vásznat hasítana, vagy saslikot készítene, ínycsiklandó, puhára főtt húsból, az apró csemege paradicsomok mellé.*
- Megmondtam, hogy hagyj... *Mered rá a lányra, majd lassan elengedi a szinte markolatig betolt pengét, s a lassan üvegessé váló lány tekintetébe meredve rázza le magáról a csuklóját szorító kezet.*
- Talán még látjuk egymást... apám megmondta, hogy ordas makacs ribanc vagy, de te ezt, úgy sem értheted, fogalmad sincs mi zajlik itt... *Meglepően felnőttes, így, hogy kihúzza magát, még hangja is mélyebb. Talán... talán nem is annyi idős, mint, amennyinek mondta magát? Furcsa, bár vannak történetek visszamaradott ifjakról, kiket megbélyegzés kísér egész életük során. Torzszülöttek, kik szíve, a társadalom hidegsége miatt fagy jégbe, s válnak szociopatákká. Annyi bizonyos, egy kérdésre máris választ kaptunk: ez nem, egy ártatlan gyermek, kit a körülmények tettek csak zorddá. Lágy, gyors csókot lehel a lány homlokára, Kagaenae érezheti, hogy ismerősen bűzös a lehelete, legalább a "gyerek" örökölt valamit apjától, a gonoszságán túl. Aztán Kagaenae már csak térdre rogy, némi hányinger és mereven feszülő gyomortájék kíséretében. Elönti a fájdalom, sikoltania kell, de csak egy aprót, aztán sokkot kapva dől a falnak, egy kiadós öklendezés után, vércsík indul meg szája szélén. Kiáltását a fentiek meghallhatják, még a sebesült katona igyekvése mellett is. Sajnos nem ájul el, s elgondolkodhat azon, hogy mi lett volna ha... a zsoldos nem gurul le a lépcsőn... vagy, ha nem ejti el kardját... ha a lány nem vonszolja magával a gyereket, mikor az kérte rá... vagy ha megöli őt... ha... ha... rengeteg ha. Szinte már gonoszan gúnyos kacajnak hat, de az élet ilyen téren soha nem humorizál, s most sem fog rajta nevetni senki, kivéve talán Bjokot, ki csattogó talppal a kazamatákba vetve tünteti el magát, azon gondolkodva, hogy mára még belefér egy kis kínzás, de lehet most a szőkét választja, a világosbarnák rettentő unalmasak. Még jó, hogy apja gondoskodott a megfelelő utánpótlásról, így nem a városban hullanak az emberek. Az feltűnő lenne.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.07.07 18:32:48
1250. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-07 13:13:12
Üzenet elküldve: 2020-07-07 13:13:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
*Lousadell futólépésben halad a romváros utcáin. Nem akar arra gondolni mit tesznek szegény törpekomával. A lényeg, hogy túléli. Talán ha jut még egy kis csetepaté neki is akkor az el is feledteti vele azokat a szörnyű részleteket. Viszont ez a sok rohangálás meg cipekedés úgy páncélban már kezd egy kicsit sok lenni. Ha ezt tudja akkor inkább beruház egy lóra. Mondjuk ha az a égimeszelő kifizeti lehet, azt majd lóra fogja költeni. Azzal már imponálhat a szép lányoknak. Maga elé és mögé felkap egyet és viszi valahova ahol tudnak sok jó dolgot csinálni. Szélesen vigyorog és letöröl egy kis szemébe csorgó verítéket.*
*Lousadell futólépésben halad a romváros utcáin. Nem akar arra gondolni mit tesznek szegény törpekomával. A lényeg, hogy túléli. Talán ha jut még egy kis csetepaté neki is akkor az el is feledteti vele azokat a szörnyű részleteket. Viszont ez a sok rohangálás meg cipekedés úgy páncélban már kezd egy kicsit sok lenni. Ha ezt tudja akkor inkább beruház egy lóra. Mondjuk ha az a égimeszelő kifizeti lehet, azt majd lóra fogja költeni. Azzal már imponálhat a szép lányoknak. Maga elé és mögé felkap egyet és viszi valahova ahol tudnak sok jó dolgot csinálni. Szélesen vigyorog és letöröl egy kis szemébe csorgó verítéket.*
1249. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-06 16:32:06
Üzenet elküldve: 2020-07-06 16:32:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Nem piskóta, avagy mégis?//
*A bájitalkészítés gőzeinek szagát hamar a készülő sütemény illata váltja föl. Ez biztató jel, a jó illat már félsiker, utána már csak arra kell ügyelni, hogy jó íz is társuljon hozzá. Egyeseknek a szép tálalásra is igényük van, a jelen helyzetben viszont Svir megelégszik majd pusztán azzal is, ha odaégés nélkül kerül ki a tányérra a sütemény. Igazán nem nagyok az elvárásai, mindössze annyit kér, hogy pont jó legyen. Mire Wellyradona átles a nappaliba, addig Svir is egészen végez a saját dolgával. A kért varázsitalok új üvegcsékben, dugóval lezárva, szállításra készen várják az új tulajdonost. Egy fából készült tartóba pakolja a három üvegcsét, majd azzal a kezében indul a konyhába.*
- Én is készen vagyok. Lássuk azt a süteményt. Az italoknak jónak kell lenniük. Ezt még sosem rontottam el. *Nem ő lenne, ha dicsekvés nélkül is kibírná. Ha odafér, akkor leteszi a tartót és az üvegcséket az asztalra. Onnan Welly akár magához is veheti az italokat. Ő cserébe várja a megígért finomságokat.
Átad 1 Sötétzöld varázsitalt Wellyradona Augusztynnanak.
Ezután 1 Sötétlila varázsital is Wellyradona Augusztynna birtokába jut.
Végül 1 Vérvörös varázsital kerül Wellyradona Augusztynna úrhölgyhöz.*
*A bájitalkészítés gőzeinek szagát hamar a készülő sütemény illata váltja föl. Ez biztató jel, a jó illat már félsiker, utána már csak arra kell ügyelni, hogy jó íz is társuljon hozzá. Egyeseknek a szép tálalásra is igényük van, a jelen helyzetben viszont Svir megelégszik majd pusztán azzal is, ha odaégés nélkül kerül ki a tányérra a sütemény. Igazán nem nagyok az elvárásai, mindössze annyit kér, hogy pont jó legyen. Mire Wellyradona átles a nappaliba, addig Svir is egészen végez a saját dolgával. A kért varázsitalok új üvegcsékben, dugóval lezárva, szállításra készen várják az új tulajdonost. Egy fából készült tartóba pakolja a három üvegcsét, majd azzal a kezében indul a konyhába.*
- Én is készen vagyok. Lássuk azt a süteményt. Az italoknak jónak kell lenniük. Ezt még sosem rontottam el. *Nem ő lenne, ha dicsekvés nélkül is kibírná. Ha odafér, akkor leteszi a tartót és az üvegcséket az asztalra. Onnan Welly akár magához is veheti az italokat. Ő cserébe várja a megígért finomságokat.
Átad 1 Sötétzöld varázsitalt Wellyradona Augusztynnanak.
Ezután 1 Sötétlila varázsital is Wellyradona Augusztynna birtokába jut.
Végül 1 Vérvörös varázsital kerül Wellyradona Augusztynna úrhölgyhöz.
*
1248. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-06 08:27:13
Üzenet elküldve: 2020-07-06 08:27:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 169
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Nem piskóta, avagy mégis?//
*Ő maga biztos benne, hogy a férfi nem veri át és olyan szakértelemmel fog hozzá az italok keveréséhez, mint egy igazi alkimista. Közben a tészta egyneművé válik, beleszórja a fahéjat, majd néhány perc leforgása alatt felveri a tojásfehérjét és hozzákeveri óvatosan. Miután kész, beleönti a kivajazott tepsibe és nekilát kimagozni a gyümölcsöt. Elővesz egy tálat, félig engedi vízzel majd beledobja a gyümölcsöt, eztán a vízben végzi a tevékenységet, hogy ne legyen minden bordófoltos a környéken. Ezt követően rászórja a gyümölcsöt a masszára és a tűz fölé teszi a tepsit, hagy süljön a tartalma. Elpakol, majd odahúzza a széket és egy késsel a kezében, meg némi konyharuhával vár. Mert fontos az időzítés és nem akarja odakapatni a süteményt. Hallja a nappaliból a hangokat, de megvárja míg teljesen jó lesz a piskóta, majd kiemeli és egy deszkára helyezi az asztalra hűlni. Belebök a kés hegyével majd elégedettem hümmög. Csak eztán indul meg a nappali irányába, hogy megnézze mit ügyködik a férfi olyan nagy hévvel.*
-Elkészült a sütemény. Te, hogy állsz? *Veszi szemügyre a dolgokat, amelyekkel a férfi dolgozik vagy dolgozott még az imént.*
*Ő maga biztos benne, hogy a férfi nem veri át és olyan szakértelemmel fog hozzá az italok keveréséhez, mint egy igazi alkimista. Közben a tészta egyneművé válik, beleszórja a fahéjat, majd néhány perc leforgása alatt felveri a tojásfehérjét és hozzákeveri óvatosan. Miután kész, beleönti a kivajazott tepsibe és nekilát kimagozni a gyümölcsöt. Elővesz egy tálat, félig engedi vízzel majd beledobja a gyümölcsöt, eztán a vízben végzi a tevékenységet, hogy ne legyen minden bordófoltos a környéken. Ezt követően rászórja a gyümölcsöt a masszára és a tűz fölé teszi a tepsit, hagy süljön a tartalma. Elpakol, majd odahúzza a széket és egy késsel a kezében, meg némi konyharuhával vár. Mert fontos az időzítés és nem akarja odakapatni a süteményt. Hallja a nappaliból a hangokat, de megvárja míg teljesen jó lesz a piskóta, majd kiemeli és egy deszkára helyezi az asztalra hűlni. Belebök a kés hegyével majd elégedettem hümmög. Csak eztán indul meg a nappali irányába, hogy megnézze mit ügyködik a férfi olyan nagy hévvel.*
-Elkészült a sütemény. Te, hogy állsz? *Veszi szemügyre a dolgokat, amelyekkel a férfi dolgozik vagy dolgozott még az imént.*
1247. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-06 01:53:17
Üzenet elküldve: 2020-07-06 01:53:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//A felmentő sereg//
*Egy határozott mozdulattal rántja ki a kardot a férfi combjából, s hamar választ kap arra is, hogy mi okozta ellenfele végzetét. Csak egy komor biccentést enged meg az igric felé, miközben megtörli a pengét a földön heverő holtest ruhájában.
Kellően nagy ramazurit rendeztek ahhoz, hogy híre menjen a városban. Ennek ugyan kevésbé örül, annak viszont annál inkább, hogy a sajátjai közül még egyet sem vesztett.
Az igric szavait csak egy sanda oldalpillantással méltatja, nem reagál rájuk. Helyette a két érkezőre szegezi szigorú tekintetét.*
-Felesleges térdelni. Életben maradtok, ha elmondjátok, mi vár ránk odalenn. Hol van a lány, akit foglyul ejtettetek? *Ingerültség nincs hangjában, de szavainak igyekszik kellően fenyegető élt adni.
Körbepillant a helyiségben, hátha találnak valamit, amivel a két jómadarat megkötözhetik, már ha nem állnak ellen. Amennyiben talál ilyet, maga lép hozzájuk, hogy végre is hajtsa a ki nem mondott parancsot. Egészen máshogy áll azonban a szénájuk, ha nem mondanak semmit...*
-Rendben van, Őrmester. Legyenek óvatosak. *Hagyja helyeben Grük ötletét. Elvégre semmiféle bizonyítékuk nincs rá, hogy a leányt lenn tartják, ha csak a két vendégük el nem kotyog valamit véletlen.*
//A felmentő sereg//
*Egy határozott mozdulattal rántja ki a kardot a férfi combjából, s hamar választ kap arra is, hogy mi okozta ellenfele végzetét. Csak egy komor biccentést enged meg az igric felé, miközben megtörli a pengét a földön heverő holtest ruhájában.
Kellően nagy ramazurit rendeztek ahhoz, hogy híre menjen a városban. Ennek ugyan kevésbé örül, annak viszont annál inkább, hogy a sajátjai közül még egyet sem vesztett.
Az igric szavait csak egy sanda oldalpillantással méltatja, nem reagál rájuk. Helyette a két érkezőre szegezi szigorú tekintetét.*
-Felesleges térdelni. Életben maradtok, ha elmondjátok, mi vár ránk odalenn. Hol van a lány, akit foglyul ejtettetek? *Ingerültség nincs hangjában, de szavainak igyekszik kellően fenyegető élt adni.
Körbepillant a helyiségben, hátha találnak valamit, amivel a két jómadarat megkötözhetik, már ha nem állnak ellen. Amennyiben talál ilyet, maga lép hozzájuk, hogy végre is hajtsa a ki nem mondott parancsot. Egészen máshogy áll azonban a szénájuk, ha nem mondanak semmit...*
-Rendben van, Őrmester. Legyenek óvatosak. *Hagyja helyeben Grük ötletét. Elvégre semmiféle bizonyítékuk nincs rá, hogy a leányt lenn tartják, ha csak a két vendégük el nem kotyog valamit véletlen.*
1246. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-05 18:40:28
Üzenet elküldve: 2020-07-05 18:40:28
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Temetetlen hullák//
*A fazekas gyerek tudja, hogy itt az ideje futni, ha ki akarnak jutni. Előre settenkedik, lábait óvatosan, figyelve teszi a másik elé. Úgy tűnik, hogy a másik is egészen jól csinálja. Egy nagyobbat szusszan, ahogy a merev, csizmás talpakat átkarolja két kezével, és dülöngélve ugyan, de bírja az iramot. Eljutnak a lépcsőig, a lépcsőfordulóig, az özvegy pedig álságos álmát aludva szorítja tovább férje hűlt helyét. Az előcsarnok üres, az ajtó nyitva marad, nem foglalkoztak a becsukással, sietnek. Itt egy utolsó döntés a csapaté. Kerülőúton mennek hátul, ami ugyan hosszabb, de esélyesen kevésbé problémás, vagy balra kanyarodnak és a bejárati lépcső, és sziklás, bokros kert rejtekében bújnak meg, ha netán túl gyorsan öntötték volna ki a vödröket a gyászolók, és már visszafelé jönnek. Ezt a döntést azonban mind magasságra, mind életévekre a legnagyobb számmal rendelkező fogja meghozni. A nagydarab gyerek csak nyög, a csúzlis fél szemmel néz ki a lábas alól, hogy útmutatást nyerhessen, mielőtt elindulna bármelyik irányba is a földszinten.*
*A fazekas gyerek tudja, hogy itt az ideje futni, ha ki akarnak jutni. Előre settenkedik, lábait óvatosan, figyelve teszi a másik elé. Úgy tűnik, hogy a másik is egészen jól csinálja. Egy nagyobbat szusszan, ahogy a merev, csizmás talpakat átkarolja két kezével, és dülöngélve ugyan, de bírja az iramot. Eljutnak a lépcsőig, a lépcsőfordulóig, az özvegy pedig álságos álmát aludva szorítja tovább férje hűlt helyét. Az előcsarnok üres, az ajtó nyitva marad, nem foglalkoztak a becsukással, sietnek. Itt egy utolsó döntés a csapaté. Kerülőúton mennek hátul, ami ugyan hosszabb, de esélyesen kevésbé problémás, vagy balra kanyarodnak és a bejárati lépcső, és sziklás, bokros kert rejtekében bújnak meg, ha netán túl gyorsan öntötték volna ki a vödröket a gyászolók, és már visszafelé jönnek. Ezt a döntést azonban mind magasságra, mind életévekre a legnagyobb számmal rendelkező fogja meghozni. A nagydarab gyerek csak nyög, a csúzlis fél szemmel néz ki a lábas alól, hogy útmutatást nyerhessen, mielőtt elindulna bármelyik irányba is a földszinten.*
1245. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-04 21:41:44
Üzenet elküldve: 2020-07-04 21:41:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//A felmentő sereg//
*Az ajtóhoz igyekszik, Hesgrim után, hogy megfélemlítse a beeső férfit, de ahogy a törpe csatabárdját az ellenséges férfi fején használja, s az szétválik, mint egy érett dinnye. Lainor elsőként akart odaérni, de mégis inkább átengedi eme dicsősséget a többieknek. Chayss és a kapitány be is lépnek az ajtón, míg Lainor inkább a lépcső alatt fekvő ellenséget kutatja át, hátha talál náluk valamit. Kissé felkavarodott gyomrának talán pont ez kell. Jó páran belépnek, de végén kénytelen utánuk menni. Egy hölgyet kell kisegíteni a bajból nem finnyáskodhat hát. Követi hát Chaysst, Kapitány, a törpét és a többieket az ajtón belépve. Ő is megállapítja magában, hogy ez egy ebédlő lehet, ráadásul olyan, melyben még soha sem evett. Érzékeny fülei hallják a csapóajtót, és a jellegzetes otromba kérdést. Belépve íját ismét felhúzza, és úgy vár ki. Chayss szavai reálisnak tűnnek. Annak a kettőnek esélye sincsen ellenük, jobb, ha nyugton vannak. Persze azért figyeli Denjaar kapitányt is, hogy hátha ő más parancsot adna, úgy azt fogja teljesíteni. Előrébb lép, hogy tisztán rálásson a csapóajtóra, és a töbi lehetséges ajtóra bejáratra vagy bármire ahonnan meglepetés érheti őket. Feszülten figyel, és a legkisebb zajra is lő. Most bátrabban, hiszen a sajátjai, ha minden igaz nem előtte, hanem vele egyvonalban vagy mögötte állnak.*
//A felmentő sereg//
*Az ajtóhoz igyekszik, Hesgrim után, hogy megfélemlítse a beeső férfit, de ahogy a törpe csatabárdját az ellenséges férfi fején használja, s az szétválik, mint egy érett dinnye. Lainor elsőként akart odaérni, de mégis inkább átengedi eme dicsősséget a többieknek. Chayss és a kapitány be is lépnek az ajtón, míg Lainor inkább a lépcső alatt fekvő ellenséget kutatja át, hátha talál náluk valamit. Kissé felkavarodott gyomrának talán pont ez kell. Jó páran belépnek, de végén kénytelen utánuk menni. Egy hölgyet kell kisegíteni a bajból nem finnyáskodhat hát. Követi hát Chaysst, Kapitány, a törpét és a többieket az ajtón belépve. Ő is megállapítja magában, hogy ez egy ebédlő lehet, ráadásul olyan, melyben még soha sem evett. Érzékeny fülei hallják a csapóajtót, és a jellegzetes otromba kérdést. Belépve íját ismét felhúzza, és úgy vár ki. Chayss szavai reálisnak tűnnek. Annak a kettőnek esélye sincsen ellenük, jobb, ha nyugton vannak. Persze azért figyeli Denjaar kapitányt is, hogy hátha ő más parancsot adna, úgy azt fogja teljesíteni. Előrébb lép, hogy tisztán rálásson a csapóajtóra, és a töbi lehetséges ajtóra bejáratra vagy bármire ahonnan meglepetés érheti őket. Feszülten figyel, és a legkisebb zajra is lő. Most bátrabban, hiszen a sajátjai, ha minden igaz nem előtte, hanem vele egyvonalban vagy mögötte állnak.*
1244. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-02 23:39:47
Üzenet elküldve: 2020-07-02 23:39:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//A felmentő sereg//
*Rae megnyugtatása után még egyszer felméri a terepet, de mivel tisztának véli a parancsnokhoz lép.*
-Uram, engedelmével Reorikkal visszamegyünk tovább kutatni a fenti részt, hátha ott tartják fogságban a lányt.
*Mondja Denjaar felé címzett mondatát. A választól függetlenül odalép a Rae által kegyetlenül elintézett testhez és ha még ép a nyílvessző, akkor kihúzza belőle a sajátját.
Ha engedélyt kapott a parancsnoktól, akkor szép lassan megindul a lépcső felé.*
-Kövess Reorik.
*Adja ki a parancsot és gyorsabb tempóra váltva indul felfelé.
Amennyiben nem kap engedélyt, akkor az ajtón belépve méri fel a terepet és a két rájuk rontóra rászegezi íját, de a gróf szavai miatt nem ereszti útjára a vesszőt, hacsak nem tesz az egyik haramia egy rossz mozdulatot, abban az esetben a rossz lépést elkövető mellkasába küld egy nyilat.*
//A felmentő sereg//
*Rae megnyugtatása után még egyszer felméri a terepet, de mivel tisztának véli a parancsnokhoz lép.*
-Uram, engedelmével Reorikkal visszamegyünk tovább kutatni a fenti részt, hátha ott tartják fogságban a lányt.
*Mondja Denjaar felé címzett mondatát. A választól függetlenül odalép a Rae által kegyetlenül elintézett testhez és ha még ép a nyílvessző, akkor kihúzza belőle a sajátját.
Ha engedélyt kapott a parancsnoktól, akkor szép lassan megindul a lépcső felé.*
-Kövess Reorik.
*Adja ki a parancsot és gyorsabb tempóra váltva indul felfelé.
Amennyiben nem kap engedélyt, akkor az ajtón belépve méri fel a terepet és a két rájuk rontóra rászegezi íját, de a gróf szavai miatt nem ereszti útjára a vesszőt, hacsak nem tesz az egyik haramia egy rossz mozdulatot, abban az esetben a rossz lépést elkövető mellkasába küld egy nyilat.*
1243. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-02 18:19:15
Üzenet elküldve: 2020-07-02 18:19:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//A felmentő sereg//
*Kathlyn acélvesszeje tarkón találja az igricnek háttal álló zsoldost. A wegtoreni szenvtelen arccal nézi végig, ahogy aztán Denjaar bevégzi, amit ő elkezdett. Jobbja már nyúl is a combjára szíjazott tegez felé, hogy újabb vesszőt helyezzen a lővájatba, miközben átlép a halott, bőven vérző test felett.*
- Kapitány. *Szól Denjaar felé, mintha csak az utcán találkoztak volna össze, még a kalapja szegélyét is megérinti. Hesgrim után lép, aki pillanatokkal korábban lépett be egy ajtón, hogy az arra eső-zuhanó ellenfél után vesse magát. Persze, nem fogja elfelejteni visszaszerezni az acélvesszőt majd a testből, ha minden jól alakul.
Undorodva húzza fel az orrát a széthasadt koponyájú test felett álló törpe munkáját látva, de csak ennyi időt fecsérel a látottakra. Amúgy sincs sok ideje, mert ekkor a szoba átellenes sarkában egy csapóajtó vágódik fel és a négyszögében megjelenik két zsoldos.*
- Meglepetés. *Szólal meg célra emelve Kathlynt az igric ragadozómosollyal. Hangja olyan kellemes és sima, amilyen csak lehet, de sárga szemei más sugallnak. Ahogy a mögötte valószínűleg megjelenő csapat is.*
- Térdre és megkímélem az életetek! *Parancsol a kettősre határozott hangon, mintha hatalmában állna. Ám az első gyanús vagy annak ható mozdulatra el fogja húzni a ravaszt és az első mellkasát veszi célba.
Ha viszont engedelmeskednek, akkor a többiek felé fordul.*
- Kötözzük meg őket és tovább. *Persze nem ő fog kötözni, ahogy nem is fog elsőként belépni a lejáróba. Még csak az kellene.*
//A felmentő sereg//
*Kathlyn acélvesszeje tarkón találja az igricnek háttal álló zsoldost. A wegtoreni szenvtelen arccal nézi végig, ahogy aztán Denjaar bevégzi, amit ő elkezdett. Jobbja már nyúl is a combjára szíjazott tegez felé, hogy újabb vesszőt helyezzen a lővájatba, miközben átlép a halott, bőven vérző test felett.*
- Kapitány. *Szól Denjaar felé, mintha csak az utcán találkoztak volna össze, még a kalapja szegélyét is megérinti. Hesgrim után lép, aki pillanatokkal korábban lépett be egy ajtón, hogy az arra eső-zuhanó ellenfél után vesse magát. Persze, nem fogja elfelejteni visszaszerezni az acélvesszőt majd a testből, ha minden jól alakul.
Undorodva húzza fel az orrát a széthasadt koponyájú test felett álló törpe munkáját látva, de csak ennyi időt fecsérel a látottakra. Amúgy sincs sok ideje, mert ekkor a szoba átellenes sarkában egy csapóajtó vágódik fel és a négyszögében megjelenik két zsoldos.*
- Meglepetés. *Szólal meg célra emelve Kathlynt az igric ragadozómosollyal. Hangja olyan kellemes és sima, amilyen csak lehet, de sárga szemei más sugallnak. Ahogy a mögötte valószínűleg megjelenő csapat is.*
- Térdre és megkímélem az életetek! *Parancsol a kettősre határozott hangon, mintha hatalmában állna. Ám az első gyanús vagy annak ható mozdulatra el fogja húzni a ravaszt és az első mellkasát veszi célba.
Ha viszont engedelmeskednek, akkor a többiek felé fordul.*
- Kötözzük meg őket és tovább. *Persze nem ő fog kötözni, ahogy nem is fog elsőként belépni a lejáróba. Még csak az kellene.*
1242. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-02 16:33:09
Üzenet elküldve: 2020-07-02 16:33:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1633
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Nem piskóta, avagy mégis?//
*A tűzgyújtás könnyen megy, Svirnek nagy gyakorlata van benne. Sokkal rosszabb körülmények között is varázsolt már lángot a fa közé. A művelet szinte gyerekjáték a hazai pálya minden előnyét élvezve. Figyeli, ahogy Wellyradona előkészíti a hozzávalókat, aztán örömmel látja, hogy végre valahára az italok is előkerülnek. Első látásra úgy tűnik Svir számára, hogy rendben vannak, a keverés előtt persze jobban megvizsgálja majd őket. A szakmának persze nem mestere, de az egyszerűbb műveletek elvégzéséhez elég az is, ha jó szakember biztos kézzel. *
– Á, igen. Ez menni fog, biztos lehetsz benne. *Biztosítja a nőt a várható sikerről miközben elveszi tőle a fél tucat varázsitalt. Sokan már ezekért is szép summát adnának, hát még azért, ami majd belőlük lesz.*
– Rögtön hozzálátok. *Ígéri meg, majd a nappaliba távozik, magára hagyva Wellyt a konyhában. A másik szobában aztán munkához lát. Lassan, de biztosan dolgozik a boszorkánykonyhában, nem szeretne hibázni, ideje pedig van addig, amíg megsül a sütemény. Hevít, hűt, ráz, kever, vár, aztán csak megszületik a kezei között a várt eredmény.*
– Na. *Hallatszik a nappaliból.*
*A tűzgyújtás könnyen megy, Svirnek nagy gyakorlata van benne. Sokkal rosszabb körülmények között is varázsolt már lángot a fa közé. A művelet szinte gyerekjáték a hazai pálya minden előnyét élvezve. Figyeli, ahogy Wellyradona előkészíti a hozzávalókat, aztán örömmel látja, hogy végre valahára az italok is előkerülnek. Első látásra úgy tűnik Svir számára, hogy rendben vannak, a keverés előtt persze jobban megvizsgálja majd őket. A szakmának persze nem mestere, de az egyszerűbb műveletek elvégzéséhez elég az is, ha jó szakember biztos kézzel. *
– Á, igen. Ez menni fog, biztos lehetsz benne. *Biztosítja a nőt a várható sikerről miközben elveszi tőle a fél tucat varázsitalt. Sokan már ezekért is szép summát adnának, hát még azért, ami majd belőlük lesz.*
– Rögtön hozzálátok. *Ígéri meg, majd a nappaliba távozik, magára hagyva Wellyt a konyhában. A másik szobában aztán munkához lát. Lassan, de biztosan dolgozik a boszorkánykonyhában, nem szeretne hibázni, ideje pedig van addig, amíg megsül a sütemény. Hevít, hűt, ráz, kever, vár, aztán csak megszületik a kezei között a várt eredmény.*
– Na. *Hallatszik a nappaliból.*
1241. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-07-02 12:14:06
Üzenet elküldve: 2020-07-02 12:14:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
*Felcsillan a remény, hiszen feltűnik a menekülőútvonal. Persze bökkenőből több is van.
Az egyik az, hogy egyre egyértelműbbé válnak a fenti zajok, Aenae ugyan nem egy harcos alkat, de a harc lármája szinte összetéveszthetetlen. Ez gondot jelenthet, bár egyszerre könnyebbséget is, hisz tán el tud surranni észrevétlenül.
A második bökkenő az a két fickó, akikhez túlságosan is közel kerültek, mert ha bármelyik véletlenből hátranéz, akkor rögtön meg is látja őket.
A harmadik bökkenő az, hogy a gyerek ismét megmakacsolja magát, ráadásul ezúttal minden eddiginél jobban.*
- Akkor nem kell az ötszáz arany másik fele?
*Nem ereszti a gyerek kezét, de egyelőre nem is kezdi erőszakkal felvontatni a lépcsőn.*
- Figyelj rám. Válaszolj normálisan és elengedlek. Hol van Terwy Burghre? Tudnom kell, érted?
*Persze az is megérne pár kérdést, hogy vajon a fiú mitől retteg és miért nem szabad kimennie, de ez most kevéssé érdekli Aenaet. Ha erre a kérdésre rendes választ kap és nem egy flegma "nemtom"-ot, és a krach sem üt be, akkor el fogja engedni a gyerek kezét. Viszont ha nem tetszik neki az, amit hall, akkor megpróbálja felvonszolni.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.07.02 12:15:14
*Felcsillan a remény, hiszen feltűnik a menekülőútvonal. Persze bökkenőből több is van.
Az egyik az, hogy egyre egyértelműbbé válnak a fenti zajok, Aenae ugyan nem egy harcos alkat, de a harc lármája szinte összetéveszthetetlen. Ez gondot jelenthet, bár egyszerre könnyebbséget is, hisz tán el tud surranni észrevétlenül.
A második bökkenő az a két fickó, akikhez túlságosan is közel kerültek, mert ha bármelyik véletlenből hátranéz, akkor rögtön meg is látja őket.
A harmadik bökkenő az, hogy a gyerek ismét megmakacsolja magát, ráadásul ezúttal minden eddiginél jobban.*
- Akkor nem kell az ötszáz arany másik fele?
*Nem ereszti a gyerek kezét, de egyelőre nem is kezdi erőszakkal felvontatni a lépcsőn.*
- Figyelj rám. Válaszolj normálisan és elengedlek. Hol van Terwy Burghre? Tudnom kell, érted?
*Persze az is megérne pár kérdést, hogy vajon a fiú mitől retteg és miért nem szabad kimennie, de ez most kevéssé érdekli Aenaet. Ha erre a kérdésre rendes választ kap és nem egy flegma "nemtom"-ot, és a krach sem üt be, akkor el fogja engedni a gyerek kezét. Viszont ha nem tetszik neki az, amit hall, akkor megpróbálja felvonszolni.*
A hozzászólás írója (Kagaenae Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.07.02 12:15:14
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2074-2093