Arthenior - Romváros és Meredély
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 56 (1101. - 1120. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1120. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-05-12 18:44:39
Üzenet elküldve: 2020-05-12 18:44:39
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Temetetlen hullák//
*Odakint elég száraz anyag van, hogy a kisebb lángok el tudjanak harapózni. A két gyerek csak szájtátva figyel.*
-Felgyújtunk egy egéf házat.
*Csodálkozik egyikük, míg a másikuk kicsit odadünnyög.*
-Éss az egéset ssak egy hulla miatt?
*Persze megbabonázva nézik a felcsapó lángokat és igyekeznek elhúzni a csíkot Nimeril nyomában. Csúzlival és hat méretes kaviccsal, no meg a "sikével" felfegyverkezve követik a nőt.
A ház kerítésén nem nehéz észrevétlen átjutni, ugyan fém, ugyan az enyhe hullámok ellenére még tart, nem kell nagy tornásznak lenni a túloldalon landoláshoz. Odafent már csak a hangos beszélgetés marad, sőt, egyszer csak egy nevetés is felszökik az égbe. Valószínűleg elég sok bort megnyithattak a virrasztáshoz. A kert a ház mellett és mögött enyhén bokros, sőt, a felgyújtani kívánt ház irányában van egy egészen egyenletes sövény is, befelé másik utat kell választaniuk majd. A kert háta hasonló kerítésben végződik, és ott egy fa bodega áll, láthatóan mellékhelység lesz, ahogy Nimeril arra lopózik bizony erőlködés hangjai is kiszűrődnek belőle, azonban egy enyhén felfele ívelő járat is van ott jelenleg tárva-nyitva, benne pedig egy kulcs. A csúzlis elf kölyök megrángatja az orvostanonc ruhájának szélét és a fülébe susmog, hogy felhívja rá a figyelmét.*
-Ohht a kulff!
*Susmorogja előre mutatva.*
-Hünnny!
*Hangzik ki a holdas kivágású fadobozból egy újabb roham, és bizony most, vagy soha. Ha Nimeril nem vesztegeti az idejét bizony megszerezheti maguknak a hátsó ajtó kulcsát, ehhez kétség sem fér, a hangokból ítélve, melyek nyögések, puffogás és placcsanások igen hangos elegyét alkotják, még meghallani sem tudják nagyon az oda-vissza alig egy tucat lépéses távon.
A tűz lassan felcsap, enyhe füstszag érződik át, akár csak egy nedves fával próbálkozó bogrács-összejövetel személyzetének nem túl áldásos munkája, úgy kúszik át a szomszédból a tűzrakás eredménye. Nimeril akár a kulcsért fut, akár nem, egy perc elteltével egyértelművé válik, hogy egyrészt a pottyantós vendége, másrészt a tűz miatt is érdemes lenne elkészülni a behatolásra.
Elől nincs sok takarás, az első ajtóhoz kulcsuk sincsen, ugyan ablakok vannak, néhány deszkás, néhány nem, ezeken könnyedén ki lehet majd jutni, no nem egy hullával. Ami pedig a hátsó kertet illeti. Egy márvány kacsaúsztató áll középen, néhány szék körülötte, apró almafák is vannak mellette, de az éjszaka sötétje a többit elrejti. A házat mindkét oldalról a már említett sövény és egy alig másfél embernyi kövezett ösvény öleli körbe, nem nagy a választék, de az éjszaka velük van. A két kölyök izgatott vigyorgással várja az első lépést, mert érzik, lassan itt tényleg a tettek mezejére lépnek.*
*Odakint elég száraz anyag van, hogy a kisebb lángok el tudjanak harapózni. A két gyerek csak szájtátva figyel.*
-Felgyújtunk egy egéf házat.
*Csodálkozik egyikük, míg a másikuk kicsit odadünnyög.*
-Éss az egéset ssak egy hulla miatt?
*Persze megbabonázva nézik a felcsapó lángokat és igyekeznek elhúzni a csíkot Nimeril nyomában. Csúzlival és hat méretes kaviccsal, no meg a "sikével" felfegyverkezve követik a nőt.
A ház kerítésén nem nehéz észrevétlen átjutni, ugyan fém, ugyan az enyhe hullámok ellenére még tart, nem kell nagy tornásznak lenni a túloldalon landoláshoz. Odafent már csak a hangos beszélgetés marad, sőt, egyszer csak egy nevetés is felszökik az égbe. Valószínűleg elég sok bort megnyithattak a virrasztáshoz. A kert a ház mellett és mögött enyhén bokros, sőt, a felgyújtani kívánt ház irányában van egy egészen egyenletes sövény is, befelé másik utat kell választaniuk majd. A kert háta hasonló kerítésben végződik, és ott egy fa bodega áll, láthatóan mellékhelység lesz, ahogy Nimeril arra lopózik bizony erőlködés hangjai is kiszűrődnek belőle, azonban egy enyhén felfele ívelő járat is van ott jelenleg tárva-nyitva, benne pedig egy kulcs. A csúzlis elf kölyök megrángatja az orvostanonc ruhájának szélét és a fülébe susmog, hogy felhívja rá a figyelmét.*
-Ohht a kulff!
*Susmorogja előre mutatva.*
-Hünnny!
*Hangzik ki a holdas kivágású fadobozból egy újabb roham, és bizony most, vagy soha. Ha Nimeril nem vesztegeti az idejét bizony megszerezheti maguknak a hátsó ajtó kulcsát, ehhez kétség sem fér, a hangokból ítélve, melyek nyögések, puffogás és placcsanások igen hangos elegyét alkotják, még meghallani sem tudják nagyon az oda-vissza alig egy tucat lépéses távon.
A tűz lassan felcsap, enyhe füstszag érződik át, akár csak egy nedves fával próbálkozó bogrács-összejövetel személyzetének nem túl áldásos munkája, úgy kúszik át a szomszédból a tűzrakás eredménye. Nimeril akár a kulcsért fut, akár nem, egy perc elteltével egyértelművé válik, hogy egyrészt a pottyantós vendége, másrészt a tűz miatt is érdemes lenne elkészülni a behatolásra.
Elől nincs sok takarás, az első ajtóhoz kulcsuk sincsen, ugyan ablakok vannak, néhány deszkás, néhány nem, ezeken könnyedén ki lehet majd jutni, no nem egy hullával. Ami pedig a hátsó kertet illeti. Egy márvány kacsaúsztató áll középen, néhány szék körülötte, apró almafák is vannak mellette, de az éjszaka sötétje a többit elrejti. A házat mindkét oldalról a már említett sövény és egy alig másfél embernyi kövezett ösvény öleli körbe, nem nagy a választék, de az éjszaka velük van. A két kölyök izgatott vigyorgással várja az első lépést, mert érzik, lassan itt tényleg a tettek mezejére lépnek.*
1119. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-05-12 10:03:22
Üzenet elküldve: 2020-05-12 10:03:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tulipán klub//
*Bonternos nem tehet róla, ő maga is férfi, hát kénytelen megbámulni a szoknya alól felbukkanó szépséges lábakat, és bármennyire is élvezi a kilátást bárki más megláthatja, úgyhogy úgy dönt inkább ezt jelzi Thea személyének is. *
- Thea! Jelenleg a feszes combjaid a legnagyobb látványosságok a romok közepette, engedd le szegény szoknyát! *Int fejével az említett végtagok kecsegtető látványának irányába, majd újból szavakhoz fog a szája. *
- Úgyis, csak a növénytan könyvei érdekeltek, de úgy tudom megkopasztana egy negyed vétele is. Szeretnéd belülről is megszemlélni a romokat? Ne félj, nem betörni fogunk. Egy távoli rokonom egykori háza pont előttünk áll. *Feleli mosolyogva és a szemeit végig futtattja a hatalmas, jobb szárnya felől lassan omladozó, növény futtatta épületen. A bejárata még mindig a gyermekkoráról, oly jól ismert kőfaragott boltív alatt nyugszik és az ablakokra igencsak ráférne, már egy kiadós festés. Bonternos szégyenli valamelyest bevallani, hogy jelenleg itt lakik, de azért mégsem panaszkodhat a szomszédok egykori pompái mostanra viskók, míg a jóöreg családi villa még talán a környék egyik legelfogadhatóbb példánya. A mézsárga falak továbbra is rendíthetetlenül csillognak a fényben, így nincs kérdés kár a szépséges otthonért. *
- Igazából jelenleg pont felújítani tervezem, úgyhogy ha gondolod kifejezheted magadat, amíg én kezdek valamit a nappali tartógerendáival. Kezdenek elgörbülni. Mellesleg szívesen megnézném azokat a híres rajzokat.
//Tulipán klub//
*Bonternos nem tehet róla, ő maga is férfi, hát kénytelen megbámulni a szoknya alól felbukkanó szépséges lábakat, és bármennyire is élvezi a kilátást bárki más megláthatja, úgyhogy úgy dönt inkább ezt jelzi Thea személyének is. *
- Thea! Jelenleg a feszes combjaid a legnagyobb látványosságok a romok közepette, engedd le szegény szoknyát! *Int fejével az említett végtagok kecsegtető látványának irányába, majd újból szavakhoz fog a szája. *
- Úgyis, csak a növénytan könyvei érdekeltek, de úgy tudom megkopasztana egy negyed vétele is. Szeretnéd belülről is megszemlélni a romokat? Ne félj, nem betörni fogunk. Egy távoli rokonom egykori háza pont előttünk áll. *Feleli mosolyogva és a szemeit végig futtattja a hatalmas, jobb szárnya felől lassan omladozó, növény futtatta épületen. A bejárata még mindig a gyermekkoráról, oly jól ismert kőfaragott boltív alatt nyugszik és az ablakokra igencsak ráférne, már egy kiadós festés. Bonternos szégyenli valamelyest bevallani, hogy jelenleg itt lakik, de azért mégsem panaszkodhat a szomszédok egykori pompái mostanra viskók, míg a jóöreg családi villa még talán a környék egyik legelfogadhatóbb példánya. A mézsárga falak továbbra is rendíthetetlenül csillognak a fényben, így nincs kérdés kár a szépséges otthonért. *
- Igazából jelenleg pont felújítani tervezem, úgyhogy ha gondolod kifejezheted magadat, amíg én kezdek valamit a nappali tartógerendáival. Kezdenek elgörbülni. Mellesleg szívesen megnézném azokat a híres rajzokat.
1118. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-05-12 09:56:55
Üzenet elküldve: 2020-05-12 09:56:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Grük, CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn, Reorik//
*A helyzet fokozódni látszik, a feszültségek már szinte pattanás határán vannak legtöbbjüknél. A mélységi még nyugodt, nincs miért aggódnia, legalább is eddig. A haldokló törpe esete elszomorítja. Sosem jó egy harcostársról lemondani, így biztos, hogy ő sem végzett volna a bajtársával. A törpékkel szimpatizáló bajszos harcos vállalja, hogy a templomban megpróbálja a lehetetlent. Szívből reméli, hogy az esélyek ellenére sikeres lesz. Még a támadás előtt odalép a férfihoz.*
- Rendes tőled. Az istenek legyenek kegyesek hozzá. *Többet nem tehet a haldoklóért sem a rajta segítőért. Dvorn most parancsokat kapott. Számszeríját maga elé tartja, célja a kerítésen túli terület. Addig biztosan nem fog lőni, amíg tiszta célpontot vagy ellenséget nem lát.*
//Grük, CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn, Reorik//
*A helyzet fokozódni látszik, a feszültségek már szinte pattanás határán vannak legtöbbjüknél. A mélységi még nyugodt, nincs miért aggódnia, legalább is eddig. A haldokló törpe esete elszomorítja. Sosem jó egy harcostársról lemondani, így biztos, hogy ő sem végzett volna a bajtársával. A törpékkel szimpatizáló bajszos harcos vállalja, hogy a templomban megpróbálja a lehetetlent. Szívből reméli, hogy az esélyek ellenére sikeres lesz. Még a támadás előtt odalép a férfihoz.*
- Rendes tőled. Az istenek legyenek kegyesek hozzá. *Többet nem tehet a haldoklóért sem a rajta segítőért. Dvorn most parancsokat kapott. Számszeríját maga elé tartja, célja a kerítésen túli terület. Addig biztosan nem fog lőni, amíg tiszta célpontot vagy ellenséget nem lát.*
1117. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-05-12 06:46:15
Üzenet elküldve: 2020-05-12 06:46:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Grük, CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn, Reorik//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Lou egyáltalán nem az eszéről híres, de átbaszni ilyen könnyen azért nem lehet. A világoszöld varázsitalra megrázza a fejét és őszintén szól az ezüst szakállúhoz.*
-Az felesleges törp uram. Ez ellen nem ér semmit. Ezt a fickót meg bízza rám és menjen be rendet tenni. Én megteszem amit a városőröknek kellett volna ilyen feladat előtt ahelyett, hogy eltemetnék a megmenthető társaikat.*Mutat a valószínűleg nem olyan hihetetlenül nagy távolba ahol most is jól látható a templom tornya.*Remélem a kisasszonynak nem lesz szüksége rá, de hozok egy papot. Vigyázzatok magatokra!
*Ezzel ha más nincs és nem akadályozzák, míg a többiek befelé indulnak meg ő a lándzsájával se törődve rohan a templom irányába.*
A hozzászólás írója (Lousadel Rammesh) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.12 08:06:20
//Grük, CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn, Reorik//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Lou egyáltalán nem az eszéről híres, de átbaszni ilyen könnyen azért nem lehet. A világoszöld varázsitalra megrázza a fejét és őszintén szól az ezüst szakállúhoz.*
-Az felesleges törp uram. Ez ellen nem ér semmit. Ezt a fickót meg bízza rám és menjen be rendet tenni. Én megteszem amit a városőröknek kellett volna ilyen feladat előtt ahelyett, hogy eltemetnék a megmenthető társaikat.*Mutat a valószínűleg nem olyan hihetetlenül nagy távolba ahol most is jól látható a templom tornya.*Remélem a kisasszonynak nem lesz szüksége rá, de hozok egy papot. Vigyázzatok magatokra!
*Ezzel ha más nincs és nem akadályozzák, míg a többiek befelé indulnak meg ő a lándzsájával se törődve rohan a templom irányába.*
A hozzászólás írója (Lousadel Rammesh) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.12 08:06:20
1116. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-05-11 21:43:29
Üzenet elküldve: 2020-05-11 21:43:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Grük, CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn, Reorik//
*Mozgolódnak a többiek. Kik a törpe haldokló teste felett, kik a kapu körül. Mélyen egyetért a kapitánnyal, a törpe nem igazán fogja ezt túlélni. Könnyíteni kéne rajta nem menteni a menthetetlent. Nagyot sóhajt, mert ez nem az ő feladata.
Lainor közel húzódik a kapuhoz, és erősen figyeli a sötéten ásítozó ablakokat, az erkélyt. Nem tartja jó ötletnek az ott felkapaszkodást. Valamiért az az érzése, hogy nem lesz veszélytelen. Ezért nagyon figyeli az erkélyt, az ablakokat, s az ajtót is. Egyáltalán nem akarja, hogy társai megsérüljenek, így mozgást lát, ami a házon belül jön, hajlamos lesz egyből lőni. Remélhetőleg az a hölgy, akiért jöttek, nem az ablakban fog hadonászni. Az ugyanis mérhetetlenül kínos lenne, ha úgy az elf lelőné.
Elhessenti a figyelmét erről most. A másik törpe levágja a csatabárdjával a láncot, így nem kell megmászni a kerítést. A Kapitány belép, és az ajtóhoz indul. A felszólításra feszülten figyel, és igen megfeszíti az íját. Lövésre készen áll és várja az események további kimenetelét.*
//Grük, CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn, Reorik//
*Mozgolódnak a többiek. Kik a törpe haldokló teste felett, kik a kapu körül. Mélyen egyetért a kapitánnyal, a törpe nem igazán fogja ezt túlélni. Könnyíteni kéne rajta nem menteni a menthetetlent. Nagyot sóhajt, mert ez nem az ő feladata.
Lainor közel húzódik a kapuhoz, és erősen figyeli a sötéten ásítozó ablakokat, az erkélyt. Nem tartja jó ötletnek az ott felkapaszkodást. Valamiért az az érzése, hogy nem lesz veszélytelen. Ezért nagyon figyeli az erkélyt, az ablakokat, s az ajtót is. Egyáltalán nem akarja, hogy társai megsérüljenek, így mozgást lát, ami a házon belül jön, hajlamos lesz egyből lőni. Remélhetőleg az a hölgy, akiért jöttek, nem az ablakban fog hadonászni. Az ugyanis mérhetetlenül kínos lenne, ha úgy az elf lelőné.
Elhessenti a figyelmét erről most. A másik törpe levágja a csatabárdjával a láncot, így nem kell megmászni a kerítést. A Kapitány belép, és az ajtóhoz indul. A felszólításra feszülten figyel, és igen megfeszíti az íját. Lövésre készen áll és várja az események további kimenetelét.*
1115. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-05-11 21:25:05
Üzenet elküldve: 2020-05-11 21:25:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 423
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Grük, CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn, Reorik//
*Cha'yss hozzá intézett szavaira csak kurtán bólint. Természetesen sejti, mire megy ki a játék, hisz a leányt a Kaszárnyából csenték ki, maga sem tudja még, miként. A válasza azonban már rég megvan a fel nem tett kérdésre, hisz baklövések egész sorozata vezetett ahhoz, hogy a thargok úrnőjét egyáltalán a Kaszárnyába vigyék.
A haldoklóra nem pazarol több szót. Szinte biztos benne, hogy bájital ide vagy oda, a törpe nem éri meg a reggelt.*
-Szólj, ha látsz ilyet a közelben. *Fordul kifejezéstelen ábrázattal Lou felé a férfi megjegyzésére. A törpe alighanem elvérezne, mielőtt sikerülne elhurcibálni a templomig. Persze érzéketlennek tűnhetnek a szavak a szájából, de csupán a sallagmentes igazságra próbál rávilágítani.
Pajzsával kezében foglalja el helyét az ajtó mellett, majd várja, miként sikerül a törpének az akció. Nyilván Hesgrim is hallotta Reorik szavait, s ahogy elnézi, mindkét metódusra el van látva a megfelelő eszközökkel.*
-Feszítsétek meg azokat az íjakat. *Szól a számos ilyen eszközzel ellátott csapatkához, majd az ajtó felé biccent. Ha amaz nem nyílna ki, hát ő maga rúgja majd be.
Megtehetné, hogy elküldi valamelyik városőrt, hogy térképezze fel, vajon van-e más út is, de ha kinyílik az ajtó, talán mindenkire szükség lesz.*
//Grük, CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn, Reorik//
*Cha'yss hozzá intézett szavaira csak kurtán bólint. Természetesen sejti, mire megy ki a játék, hisz a leányt a Kaszárnyából csenték ki, maga sem tudja még, miként. A válasza azonban már rég megvan a fel nem tett kérdésre, hisz baklövések egész sorozata vezetett ahhoz, hogy a thargok úrnőjét egyáltalán a Kaszárnyába vigyék.
A haldoklóra nem pazarol több szót. Szinte biztos benne, hogy bájital ide vagy oda, a törpe nem éri meg a reggelt.*
-Szólj, ha látsz ilyet a közelben. *Fordul kifejezéstelen ábrázattal Lou felé a férfi megjegyzésére. A törpe alighanem elvérezne, mielőtt sikerülne elhurcibálni a templomig. Persze érzéketlennek tűnhetnek a szavak a szájából, de csupán a sallagmentes igazságra próbál rávilágítani.
Pajzsával kezében foglalja el helyét az ajtó mellett, majd várja, miként sikerül a törpének az akció. Nyilván Hesgrim is hallotta Reorik szavait, s ahogy elnézi, mindkét metódusra el van látva a megfelelő eszközökkel.*
-Feszítsétek meg azokat az íjakat. *Szól a számos ilyen eszközzel ellátott csapatkához, majd az ajtó felé biccent. Ha amaz nem nyílna ki, hát ő maga rúgja majd be.
Megtehetné, hogy elküldi valamelyik városőrt, hogy térképezze fel, vajon van-e más út is, de ha kinyílik az ajtó, talán mindenkire szükség lesz.*
1114. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-05-11 20:14:05
Üzenet elküldve: 2020-05-11 20:14:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Tulipán klub//
* Midőn a férfi indulásra szólítja Revirthea szabad kezével belemarkol szoknyájába, megemelve a nehéz anyagot. Nem szeretne orra esni ebben a diadalittas pillanatban. Szaporán szedi topánkába bújtatott lábait, hogy tartani tudja a lépést. Minden ellenvetés nélkül követi Bonterost, teljesen átadva neki a helyzet irányítását. A lány számára egyébként is ismeretlen a környék, egymaga hamar elveszne az összetákolt házak keretezte labirintusszerű utcákon. Egyszer hátrapillant válla felett és észreveszi a távolban a kocsist, egy pillanatra tekintetük összetalálkozik, de ők befordulnak egy sarkon, a férfi pedig minden bizonnyal elveszíti nyomukat. Az ifjú hölgy nem gondol most tettének következményeire, élvezi a frissen ölébe hullt szabadság édes, mámorító ízét.*
* Lassan elmaradoznak a viskók, az út kiszélesedik felfedve előttük az egykori gazdagnegyed kopár csonkjait. Komor emlékeztető, hogy mi történik, ha az emberek egymásra való tekintet nélkül akarnak élni. Revirthea léptei lelassulnak, ujjait finoman kivonja a férfi szorításából.*
- Nem hiszem, hogy itt találni fogunk alkimistát.* mosolyog a férfira. Bőre kipirult a sietős lépteknek és az izgalom együttes hatásának köszönhetően. Szoros kontyából is elszabadult egy-két tincs érdekes keretet adva most arcának.*
- Különös nem? Van valami szépség ebben az torz látványban.* követel magának teret művészi vénája.* Elkezdtem rajzolni és rájöttem sok mindent ki tudok fejezni szavak nélkül is. Ez a táj pedig annyi mindent mesél, csak az embernek kellő türelemere van szüksége, hogy végig hallgassa.* mélázik, majd elszakítja tekintetét a romokról és Bonteroshoz fordul.*
- Mit szeretnél az alkimistától?*kíváncsiskodik.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.11 20:15:37
//Tulipán klub//
* Midőn a férfi indulásra szólítja Revirthea szabad kezével belemarkol szoknyájába, megemelve a nehéz anyagot. Nem szeretne orra esni ebben a diadalittas pillanatban. Szaporán szedi topánkába bújtatott lábait, hogy tartani tudja a lépést. Minden ellenvetés nélkül követi Bonterost, teljesen átadva neki a helyzet irányítását. A lány számára egyébként is ismeretlen a környék, egymaga hamar elveszne az összetákolt házak keretezte labirintusszerű utcákon. Egyszer hátrapillant válla felett és észreveszi a távolban a kocsist, egy pillanatra tekintetük összetalálkozik, de ők befordulnak egy sarkon, a férfi pedig minden bizonnyal elveszíti nyomukat. Az ifjú hölgy nem gondol most tettének következményeire, élvezi a frissen ölébe hullt szabadság édes, mámorító ízét.*
* Lassan elmaradoznak a viskók, az út kiszélesedik felfedve előttük az egykori gazdagnegyed kopár csonkjait. Komor emlékeztető, hogy mi történik, ha az emberek egymásra való tekintet nélkül akarnak élni. Revirthea léptei lelassulnak, ujjait finoman kivonja a férfi szorításából.*
- Nem hiszem, hogy itt találni fogunk alkimistát.* mosolyog a férfira. Bőre kipirult a sietős lépteknek és az izgalom együttes hatásának köszönhetően. Szoros kontyából is elszabadult egy-két tincs érdekes keretet adva most arcának.*
- Különös nem? Van valami szépség ebben az torz látványban.* követel magának teret művészi vénája.* Elkezdtem rajzolni és rájöttem sok mindent ki tudok fejezni szavak nélkül is. Ez a táj pedig annyi mindent mesél, csak az embernek kellő türelemere van szüksége, hogy végig hallgassa.* mélázik, majd elszakítja tekintetét a romokról és Bonteroshoz fordul.*
- Mit szeretnél az alkimistától?*kíváncsiskodik.*
A hozzászólás írója (Revirthea Thelawear) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.11 20:15:37
1113. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-05-11 16:45:31
Üzenet elküldve: 2020-05-11 16:45:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Grük, CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn, Reorik//
*Az elf nem igazán kedveli, ha hozzáérnek, s ezt bizony finomkodás nélkül szóvá is szokta tenni. Nyilván parancsnokára nem morranna rá, talán csak kapna egy sokatmondó pillantást, ám szerencsére az elhangzó szavak után túlságosan is elmerül gondolataiban, így fel sem tűnik neki a mozdulat. Kicsit se gondolja úgy, hogy szép munkát végzett volna, elvégre mindössze egy alakot sikerült kinyírnia és az sem szolgált rá a halálra.
Újra vet egy pár pillantást a szenvedő törpére. Hazugság lenne azt állítani, hogy nem sajnálja, a fegyver elég rossz helyen találta el, bizonyára irdatlanul szenved, s talán tényleg az lenne a legjobb, ha valaki átsegítené őt a túloldalra. Ezen véleményének azonban nem ad hangot, nincs szükség arra, hogy tovább szítsa a feszültséget. Inkább csak Raeneroldra emeli szürke szemeit, s biccentéssel biztatja a bájitalok átadására, ő már a helyében habozás nélkül megtette volna. Valószínűleg semmit nem ér majd, ám remélhetőleg már a segítő szándék is segíthet abban, hogy lecsillapodjanak a kedélyek.
Végül társai után iramodik, ha a másik törpe sikeresen leveri a láncokat, akkor könnyedén bejut az udvarra, ha ez nem sikerülne Hesgrimnek, akkor megpróbál ő is átmászni a kapun. Fedezék híján ő is sietősen az épület felé veszi az irány az ösvényt kerülve, hogy minél kevesebb zajt csapjon. Ha akadály nélkül eléri a falat, kezét kardja markolatán pihentetve figyel minden gyanús nesze és mozgásra.*
//Grük, CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn, Reorik//
*Az elf nem igazán kedveli, ha hozzáérnek, s ezt bizony finomkodás nélkül szóvá is szokta tenni. Nyilván parancsnokára nem morranna rá, talán csak kapna egy sokatmondó pillantást, ám szerencsére az elhangzó szavak után túlságosan is elmerül gondolataiban, így fel sem tűnik neki a mozdulat. Kicsit se gondolja úgy, hogy szép munkát végzett volna, elvégre mindössze egy alakot sikerült kinyírnia és az sem szolgált rá a halálra.
Újra vet egy pár pillantást a szenvedő törpére. Hazugság lenne azt állítani, hogy nem sajnálja, a fegyver elég rossz helyen találta el, bizonyára irdatlanul szenved, s talán tényleg az lenne a legjobb, ha valaki átsegítené őt a túloldalra. Ezen véleményének azonban nem ad hangot, nincs szükség arra, hogy tovább szítsa a feszültséget. Inkább csak Raeneroldra emeli szürke szemeit, s biccentéssel biztatja a bájitalok átadására, ő már a helyében habozás nélkül megtette volna. Valószínűleg semmit nem ér majd, ám remélhetőleg már a segítő szándék is segíthet abban, hogy lecsillapodjanak a kedélyek.
Végül társai után iramodik, ha a másik törpe sikeresen leveri a láncokat, akkor könnyedén bejut az udvarra, ha ez nem sikerülne Hesgrimnek, akkor megpróbál ő is átmászni a kapun. Fedezék híján ő is sietősen az épület felé veszi az irány az ösvényt kerülve, hogy minél kevesebb zajt csapjon. Ha akadály nélkül eléri a falat, kezét kardja markolatán pihentetve figyel minden gyanús nesze és mozgásra.*
1112. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-05-11 13:34:51
Üzenet elküldve: 2020-05-11 13:34:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Grük, CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn, Reorik//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Már-már úgy tűnik a bajszos harcos arcáról, hogy végre kiábrándult Gwaerenből, de azért megjegyzést tesz a fenekére. Még jó, hogy az első mondat legyezi az egóját, és amúgy is kellemesen érzi magát az öldöklős eset óta, ezért nem teszi szóvá, sőt, még rá is hagyja, ezzel engedélyt adva a pajzán pillantásoknak.*
- Hát legyen.
*Amúgy Gwaeren nem tud róla, hogy bármiféle alkimista vagy papi végzettsége volna, de a többiekből sem nézi ki a dolgot. Harcosok, egytől egyig, ki ilyen, ki olyan, de ahogy végigpillant rajtuk, egyiket se látja jelentkezni. Denjaar javaslatán nem igazán háborodik fel, még abban látja a legtöbb racionalitást, de nem várná Hesgrimtől, hogy ilyenre vetemedjen. A jó törpének aza folyt ki, aminek bent kéne maradnia, ennek sosincs jó vége, ezt még ő is tudja. Sajnos nála egy darab varázsital sincs, Raeneroldnál viszont akad. Rá függeszti a pillantását, kihívóan, nem pedig könyörgően. Látszik, a lány azt várja, hogy adja át a holmit.*
- Hallottad, amit kért. Ha rajtam múlik, kettőt kapsz cserébe. *Vágja oda szigorúan.* Ha a kisasszonyt bántották, lehet, hogy neki se hat a zöld. Van rosszabb is a sebeknél. *Ehhez már kissé lehalkítja a hangját, nem szeretné, hogy Cha'yss fülébe jusson a dolog. Úgy gondolja, az igricnek van esze, és maga is nagyon jól tudja ezt, de Gwaeren nem szeretne az a személy lenni, aki emlékezteti rá. Ha hallgatnak rá a többiek, és nem kell erősködnie, ő is átmászik a kerítésen. Szemügyre veszi az erkély magasságát is, de nincs kedve megkockáztatni, hogy megüsse magát, helyette inkább félrevonul, minél inkább a sötétségben szeretné tudni magát, és pillantásával az ablakokat fürkészi, na meg a sötét udvart, amit a sövény eddig elrejtett előle. Emiatt éppen Cha'yss mellett köt ki a falnál. Most nem töri azon a fejét, hogy kínos-e a megbízója mellett bujkálni, vagy sem, csak figyel, fülel, szakadatlanul. Ő jó tervnek érzi, Denjaar utasítására vár. Akárhogy is akarnak berontani, a parancsnokot tervezi követni, némi lemaradással és kellő óvatossággal, hiszen a lány nem a frontális közelharchoz öltözött.*
A hozzászólás írója (Sisgwaeren Riennath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.11 13:35:12
//Grük, CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn, Reorik//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Már-már úgy tűnik a bajszos harcos arcáról, hogy végre kiábrándult Gwaerenből, de azért megjegyzést tesz a fenekére. Még jó, hogy az első mondat legyezi az egóját, és amúgy is kellemesen érzi magát az öldöklős eset óta, ezért nem teszi szóvá, sőt, még rá is hagyja, ezzel engedélyt adva a pajzán pillantásoknak.*
- Hát legyen.
*Amúgy Gwaeren nem tud róla, hogy bármiféle alkimista vagy papi végzettsége volna, de a többiekből sem nézi ki a dolgot. Harcosok, egytől egyig, ki ilyen, ki olyan, de ahogy végigpillant rajtuk, egyiket se látja jelentkezni. Denjaar javaslatán nem igazán háborodik fel, még abban látja a legtöbb racionalitást, de nem várná Hesgrimtől, hogy ilyenre vetemedjen. A jó törpének aza folyt ki, aminek bent kéne maradnia, ennek sosincs jó vége, ezt még ő is tudja. Sajnos nála egy darab varázsital sincs, Raeneroldnál viszont akad. Rá függeszti a pillantását, kihívóan, nem pedig könyörgően. Látszik, a lány azt várja, hogy adja át a holmit.*
- Hallottad, amit kért. Ha rajtam múlik, kettőt kapsz cserébe. *Vágja oda szigorúan.* Ha a kisasszonyt bántották, lehet, hogy neki se hat a zöld. Van rosszabb is a sebeknél. *Ehhez már kissé lehalkítja a hangját, nem szeretné, hogy Cha'yss fülébe jusson a dolog. Úgy gondolja, az igricnek van esze, és maga is nagyon jól tudja ezt, de Gwaeren nem szeretne az a személy lenni, aki emlékezteti rá. Ha hallgatnak rá a többiek, és nem kell erősködnie, ő is átmászik a kerítésen. Szemügyre veszi az erkély magasságát is, de nincs kedve megkockáztatni, hogy megüsse magát, helyette inkább félrevonul, minél inkább a sötétségben szeretné tudni magát, és pillantásával az ablakokat fürkészi, na meg a sötét udvart, amit a sövény eddig elrejtett előle. Emiatt éppen Cha'yss mellett köt ki a falnál. Most nem töri azon a fejét, hogy kínos-e a megbízója mellett bujkálni, vagy sem, csak figyel, fülel, szakadatlanul. Ő jó tervnek érzi, Denjaar utasítására vár. Akárhogy is akarnak berontani, a parancsnokot tervezi követni, némi lemaradással és kellő óvatossággal, hiszen a lány nem a frontális közelharchoz öltözött.*
A hozzászólás írója (Sisgwaeren Riennath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.11 13:35:12
1111. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-05-11 11:57:40
Üzenet elküldve: 2020-05-11 11:57:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Dolgos napok //
*A cipelés azért jócskán kivesz a munkások erejéből, ezért beiktatnak egy kis pihenőt. A pihenők vagy magukat sajnáltatják vagy a szekrényt súlyát szidalmazzák. Esetleg egyszerre teszik meg mind a kettőt. Kelaz is csatlakozik ehhez a társasághoz, hogy panaszkodjék egy keveset. Végül aztán jóízű nevetgélésbe csap át az egész és indulnak is vissza nemsokára dolgozni. Az öreg kap egy új munkást maga mellé, mert Kelazra továbbra is szükség van a bútorok pakolásánál. Kisebb asztalok és székek következnek, de ezekből sok már nem való másnak csak tűzrevalónak. Az idő és a fosztogatók nagyon elbántak a szép holmikkal. Délig tart a munka, amikor is újra pihenő következik. Munkáltatójuk egy kondérban babgulyást főzetett az udvaron. Ez nagyon jó, mert így legalább nem a saját aranyait kell koptatnia. Szépen sorban gyülekeznek és mindenki kap egy jó nagy fatányérba a meleg sűrű levesből. Mellé még pluszban jár két szelet kenyér is. Ebéd közben a kisebb-nagyobb társaságok beszélgetni meg nevetgélni kezdenek. Jó a hangulat, amit egy korsó jó hideg sör tudna csak jobban feldobni, de azt már nem kapnak. Kénytelenek beérni a hideg vízzel. A tele gyomor nem nagyon akaródzik dolgozni menni, ezért egy jó félórás szüntet következik. Ez idő alatt emberünk leheveredik egy árnyékos helyre és szundít egy cseppet.*
*A cipelés azért jócskán kivesz a munkások erejéből, ezért beiktatnak egy kis pihenőt. A pihenők vagy magukat sajnáltatják vagy a szekrényt súlyát szidalmazzák. Esetleg egyszerre teszik meg mind a kettőt. Kelaz is csatlakozik ehhez a társasághoz, hogy panaszkodjék egy keveset. Végül aztán jóízű nevetgélésbe csap át az egész és indulnak is vissza nemsokára dolgozni. Az öreg kap egy új munkást maga mellé, mert Kelazra továbbra is szükség van a bútorok pakolásánál. Kisebb asztalok és székek következnek, de ezekből sok már nem való másnak csak tűzrevalónak. Az idő és a fosztogatók nagyon elbántak a szép holmikkal. Délig tart a munka, amikor is újra pihenő következik. Munkáltatójuk egy kondérban babgulyást főzetett az udvaron. Ez nagyon jó, mert így legalább nem a saját aranyait kell koptatnia. Szépen sorban gyülekeznek és mindenki kap egy jó nagy fatányérba a meleg sűrű levesből. Mellé még pluszban jár két szelet kenyér is. Ebéd közben a kisebb-nagyobb társaságok beszélgetni meg nevetgélni kezdenek. Jó a hangulat, amit egy korsó jó hideg sör tudna csak jobban feldobni, de azt már nem kapnak. Kénytelenek beérni a hideg vízzel. A tele gyomor nem nagyon akaródzik dolgozni menni, ezért egy jó félórás szüntet következik. Ez idő alatt emberünk leheveredik egy árnyékos helyre és szundít egy cseppet.*
1110. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-05-11 10:36:09
Üzenet elküldve: 2020-05-11 10:36:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Grük, CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn, Reorik//
*Gwaeren bátorítja az élt törpe harcost egy vállon veregetéssel.*
- Te mindent megtettél lányom. Nem rajtad múlott.
*A harcostárs támogatása jól esik a koros harcosnak. Morak nincsen jól. Nagyon nincs. A városőr parancsnok jön oda hozzájuk. Elmondja neki amit már amúgy is tud. Morak ramaty állapotban van.*
- Maga ezt nem érti. Egy törpe harcos csatában eshet el. Így dicsőség a halála. Én nem fogom megölni ezt most mondom!
*Szikrákat szór a törpe szeme az nem kétség. Haragra lobban. Még, hogy társát megölje. Na azt már nem.*
- Nem igaz, hogy az egész csürhéből senkinél nincs egy nyavalyás gyógyital!
*Feláll és hangosan leteremti a többieket. Nem érdekli, hogy mennyire messze hallatszik dübörgő hangja.*
- Leverem a láncot és megyek tovább de csak akkor ha valaki ellátja Morakot.
*Határozott képpel mondja a parancsnoknak mert kicsit sem fél tőle. Egyedül Lou aki kész segíteni Morakon. Kap is érte egy hálás biccentést. Egy törpe hálája pedig sokkal többet ér, mint az embernépeké.*
- Úgy éljek, hogy Morak helyett is befejezem ezt a harcot. Neki szentelem a mai tetteim.
*A báró is legalább odalép és bosszúra hívja a törpét. De Hesgrim még nem mond le a társáról. Az elf Raenerold kiböki, hogy van nála két butykos gyógyital.*
- Add oda neki kérlek. Kifizetem az árát ezen ne múljon.
*Ha az elf megsegíti a sebesült törpét akkor Loura bízza.*
- Lou vigyázzá rá kérlek amíg megbosszulom!
*Ha ez így működik és mindenki teszi a dolgát akkor a kezébe veszi a vaskos csatabárdot és elemi erővel sújt le a láncra. Ha kell többször is. Addig csinálja amíg le nem esik a kapuról a lánc.*
//Grük, CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn, Reorik//
*Gwaeren bátorítja az élt törpe harcost egy vállon veregetéssel.*
- Te mindent megtettél lányom. Nem rajtad múlott.
*A harcostárs támogatása jól esik a koros harcosnak. Morak nincsen jól. Nagyon nincs. A városőr parancsnok jön oda hozzájuk. Elmondja neki amit már amúgy is tud. Morak ramaty állapotban van.*
- Maga ezt nem érti. Egy törpe harcos csatában eshet el. Így dicsőség a halála. Én nem fogom megölni ezt most mondom!
*Szikrákat szór a törpe szeme az nem kétség. Haragra lobban. Még, hogy társát megölje. Na azt már nem.*
- Nem igaz, hogy az egész csürhéből senkinél nincs egy nyavalyás gyógyital!
*Feláll és hangosan leteremti a többieket. Nem érdekli, hogy mennyire messze hallatszik dübörgő hangja.*
- Leverem a láncot és megyek tovább de csak akkor ha valaki ellátja Morakot.
*Határozott képpel mondja a parancsnoknak mert kicsit sem fél tőle. Egyedül Lou aki kész segíteni Morakon. Kap is érte egy hálás biccentést. Egy törpe hálája pedig sokkal többet ér, mint az embernépeké.*
- Úgy éljek, hogy Morak helyett is befejezem ezt a harcot. Neki szentelem a mai tetteim.
*A báró is legalább odalép és bosszúra hívja a törpét. De Hesgrim még nem mond le a társáról. Az elf Raenerold kiböki, hogy van nála két butykos gyógyital.*
- Add oda neki kérlek. Kifizetem az árát ezen ne múljon.
*Ha az elf megsegíti a sebesült törpét akkor Loura bízza.*
- Lou vigyázzá rá kérlek amíg megbosszulom!
*Ha ez így működik és mindenki teszi a dolgát akkor a kezébe veszi a vaskos csatabárdot és elemi erővel sújt le a láncra. Ha kell többször is. Addig csinálja amíg le nem esik a kapuról a lánc.*
1109. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-05-10 12:14:01
Üzenet elküldve: 2020-05-10 12:14:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
//Temetetlen hullák//
* Hát Nimeril jobban örült volna egy alagútnak, de beéri az alagsorral is. Menet közben végig a hullarablás jár az eszében. Nem egyszerű feladat. Ha rajtakapják akkor kénytelen lesz hátrahagyni zsákmányát. Úgy tűnik, hogy a gyász éneknek mintha vége szakadt volna. A virrasztók most másként keltenek zajt, mint eddig. Nimeril el tudja képzelni, hogy most mi folyhat ott fent. Na, de nekik munkájuk van. Hordják ezerrel a plusz éghető anyagokat befelé. Munka közben csak egy kérdés hangzik el.*
- Úgy lesz, hogy bemegyünk a házba és hamar összekapjuk a nektek szánt holmikat. Ha ez megvan az egyikőtök elviszi. Addig én a másikkal igyekszem kicipelni a testet. Lehetőleg az erősebbik fiú maradjon velem. Jó volna, ha nem a főbejáraton kéne kimenni. Remélem akad egy félre eső ablak, vagy hátsó ajtó.* Ehhez először körbe kell majd bent nézni óvatosan.*
- Ne aggódj, nem oda fogok szaladni. Ha netán balul ütnének ki a dolgok, akkor másnap visszatérek hozzátok a táskámért. Akármi is történjen a barátotoknak fogok segíteni.* A kupac készen áll és már csak be kéne gyújtani. Nimeril kintről gyűjtene egy kevés száraz füvet, levelet, rongyot és azzal próbálná meg begyújtani a máglyájukat. Ha begyulladt, akkor akkor hamar elhúzza onnan a csíkot. Azért biztosan szükség lesz egy kis időre, amire rendes tűz lesz belőle. Addig a kiszemelt ház hátulját nézné meg. Földszinti hátsó ajtó meg ablakokat keres, amit majd használhatnak. aztán a kölykökkel elrejtőzne valami félreeső helyen és várna, hogy történjen valami.*
* Hát Nimeril jobban örült volna egy alagútnak, de beéri az alagsorral is. Menet közben végig a hullarablás jár az eszében. Nem egyszerű feladat. Ha rajtakapják akkor kénytelen lesz hátrahagyni zsákmányát. Úgy tűnik, hogy a gyász éneknek mintha vége szakadt volna. A virrasztók most másként keltenek zajt, mint eddig. Nimeril el tudja képzelni, hogy most mi folyhat ott fent. Na, de nekik munkájuk van. Hordják ezerrel a plusz éghető anyagokat befelé. Munka közben csak egy kérdés hangzik el.*
- Úgy lesz, hogy bemegyünk a házba és hamar összekapjuk a nektek szánt holmikat. Ha ez megvan az egyikőtök elviszi. Addig én a másikkal igyekszem kicipelni a testet. Lehetőleg az erősebbik fiú maradjon velem. Jó volna, ha nem a főbejáraton kéne kimenni. Remélem akad egy félre eső ablak, vagy hátsó ajtó.* Ehhez először körbe kell majd bent nézni óvatosan.*
- Ne aggódj, nem oda fogok szaladni. Ha netán balul ütnének ki a dolgok, akkor másnap visszatérek hozzátok a táskámért. Akármi is történjen a barátotoknak fogok segíteni.* A kupac készen áll és már csak be kéne gyújtani. Nimeril kintről gyűjtene egy kevés száraz füvet, levelet, rongyot és azzal próbálná meg begyújtani a máglyájukat. Ha begyulladt, akkor akkor hamar elhúzza onnan a csíkot. Azért biztosan szükség lesz egy kis időre, amire rendes tűz lesz belőle. Addig a kiszemelt ház hátulját nézné meg. Földszinti hátsó ajtó meg ablakokat keres, amit majd használhatnak. aztán a kölykökkel elrejtőzne valami félreeső helyen és várna, hogy történjen valami.*
1108. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-05-10 08:00:35
Üzenet elküldve: 2020-05-10 08:00:35
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Temetetlen hullák//
-Alagssor!
*Javítja ki az alagút dolgát a pufibb elf, és szedik apró gyermeklábaikat, hogy tudják tartani a lépést Nimerillel. Amíg a leendő orvos a gyógymódon, netán a boncoláson gondolkodik le is érnek, innen pedig a gyerekek osonva, apró, vihető csomagokba porciózva állnak neki a hordásnak a nő útmutatását követve. Ami a gyászolókat illeti sirámaik folytatódnak az emeleti szobából, ám most dalok helyett némi sírás, beszéd és néha poharak csörgése szűrődik ki az ablakon. A kerek tetős házhoz érnek hát, ami így, ennyi plusz anyaggal valószínűleg gyertyaként fog égni. Talán összesen húsz percbe telik hármuknak a hordás, közben a gyerekek csupán annyit kérdeznek.*
-Akkor mi megyünk, hozunk kéft meg fazekat.
*Rendezkedik a csúzlis.*
-Te meg azt az orvofi hullát, vagy mit.
*Itt tenné hozzá.*
-De ha meglátnak nehogy a mi házunk felé faladj. Akkor mindannyiunkat agyonvernek.
*És valahol igaza is van a gyermeknek, jól vág az esze, ha saját biztonságukról van szó. Valószínűleg ezért is vannak még életben. A kupac egyre tornyosul hát. Tetejét felpakolni biztosan Nimeril dolga, ezután pedig már csak be kell lobbantani valahogy, ugyanis a fa tárgyak begyújtásához egy kisebb indítóláng azért szükséges lesz, de szemre ettől a máglyától a gerendák is begyulladnak majd. Nimerilen a sor hát, hogy egy utolsó eligazítást tartson, aztán belobbantsa a tüzet.*
-Alagssor!
*Javítja ki az alagút dolgát a pufibb elf, és szedik apró gyermeklábaikat, hogy tudják tartani a lépést Nimerillel. Amíg a leendő orvos a gyógymódon, netán a boncoláson gondolkodik le is érnek, innen pedig a gyerekek osonva, apró, vihető csomagokba porciózva állnak neki a hordásnak a nő útmutatását követve. Ami a gyászolókat illeti sirámaik folytatódnak az emeleti szobából, ám most dalok helyett némi sírás, beszéd és néha poharak csörgése szűrődik ki az ablakon. A kerek tetős házhoz érnek hát, ami így, ennyi plusz anyaggal valószínűleg gyertyaként fog égni. Talán összesen húsz percbe telik hármuknak a hordás, közben a gyerekek csupán annyit kérdeznek.*
-Akkor mi megyünk, hozunk kéft meg fazekat.
*Rendezkedik a csúzlis.*
-Te meg azt az orvofi hullát, vagy mit.
*Itt tenné hozzá.*
-De ha meglátnak nehogy a mi házunk felé faladj. Akkor mindannyiunkat agyonvernek.
*És valahol igaza is van a gyermeknek, jól vág az esze, ha saját biztonságukról van szó. Valószínűleg ezért is vannak még életben. A kupac egyre tornyosul hát. Tetejét felpakolni biztosan Nimeril dolga, ezután pedig már csak be kell lobbantani valahogy, ugyanis a fa tárgyak begyújtásához egy kisebb indítóláng azért szükséges lesz, de szemre ettől a máglyától a gerendák is begyulladnak majd. Nimerilen a sor hát, hogy egy utolsó eligazítást tartson, aztán belobbantsa a tüzet.*
1107. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-05-09 16:14:03
Üzenet elküldve: 2020-05-09 16:14:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
*Aenae csak hagyja magát, hogy megtörténjen, aminek meg kell történnie: belöki az ajtót és szurkálódni kezd. Álmaiban nem gondolná, hogy az áldozata csak egy kölyök. És mire felfogja ezt, addigra amaz már vonyít meg vérzik.*
- Egek! Egek! Bocsánat!
*Nem számított egy fiatal fiúra, arra meg aztán pláne nem, hogy rögtön bűntudatot kelt benne az, hogy megsebzett valakit. Valakit, aki ráadásul fiatalabb nála és nyilvánvalóan maga is áldozat. De hát nem látott még elvetemült, utcán nevelkedett kölyköket, ezért nem is hiszi, hogy a fiú más lehetne, mint áldozat.*
- Maradj csendben.
*A tőr visszakerül a tokjára az övében, a kezét pedig megpróbálja a fiú szájára tapasztani. Ha ez sikerül, akkor másik keze a sebes lábszárra siklik és valamit mormolni kezd az orra alatt. Ha minden igaz, akkor a seb behegedhet a varázslattól, vagy kevésbé súlyossá válik. Rosszabb esetben a fiú nem hagyta, hogy megpróbálja, illetve az is lehet, hogy ha hagyta is, de az izgalom hatására nem sikerül a varázslat.
Bárhogy is történt, fojtott hangon kérdéseket tesz fel.*
- Hol a lány, aki sikoltozik? Hogy lehet innen kijutni? Hol vagyunk?
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására tenyeréből megfakadó vízsugár a közepes vagy gyengébb sérüléseket (max. 3. kategória) összeforrasztja. Rosszabb esetben egy fokkal csökkenti a súlyosságot.
*Aenae csak hagyja magát, hogy megtörténjen, aminek meg kell történnie: belöki az ajtót és szurkálódni kezd. Álmaiban nem gondolná, hogy az áldozata csak egy kölyök. És mire felfogja ezt, addigra amaz már vonyít meg vérzik.*
- Egek! Egek! Bocsánat!
*Nem számított egy fiatal fiúra, arra meg aztán pláne nem, hogy rögtön bűntudatot kelt benne az, hogy megsebzett valakit. Valakit, aki ráadásul fiatalabb nála és nyilvánvalóan maga is áldozat. De hát nem látott még elvetemült, utcán nevelkedett kölyköket, ezért nem is hiszi, hogy a fiú más lehetne, mint áldozat.*
- Maradj csendben.
*A tőr visszakerül a tokjára az övében, a kezét pedig megpróbálja a fiú szájára tapasztani. Ha ez sikerül, akkor másik keze a sebes lábszárra siklik és valamit mormolni kezd az orra alatt. Ha minden igaz, akkor a seb behegedhet a varázslattól, vagy kevésbé súlyossá válik. Rosszabb esetben a fiú nem hagyta, hogy megpróbálja, illetve az is lehet, hogy ha hagyta is, de az izgalom hatására nem sikerül a varázslat.
Bárhogy is történt, fojtott hangon kérdéseket tesz fel.*
- Hol a lány, aki sikoltozik? Hogy lehet innen kijutni? Hol vagyunk?
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására tenyeréből megfakadó vízsugár a közepes vagy gyengébb sérüléseket (max. 3. kategória) összeforrasztja. Rosszabb esetben egy fokkal csökkenti a súlyosságot.
1106. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-05-09 13:45:08
Üzenet elküldve: 2020-05-09 13:45:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Temetetlen múlt//
//Grük, CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn, Reorik//
*A kapitány beszél, ő pedig hallgat. Ez az élet rendje és módja, egyebet nem tehet és nem is akar. Az igazság pedig az, hogy Rae sokkolva van, még nem játszott közre egy ártatlan ember megölésében - még ha a legaljáról is származott az illető. Egy folyamat indul el az elfben, ami talán csak az akció legvégére árasztja el teljes lényét, most nem ez a fontos. Ő nem érez részvétet a törpével, magának köszönheti, amit kapott, Hesgrimnél pedig kénytelen valami sztereotípiára következtetni. ~ Ezek mind olyan összetartóak. ~ Halálból viszont jobb a kevesebb a sorai közt, így mikor a magát hősnek képzelő agyalágyult befejezi az okoskodást, lemondó hangon, halkan szólal meg.*
- Kettő világoszöld ital van nálam, bár szerintem az kevés már ide. Az egyiket mindenféleképpen meg szeretném tartani, ki tudja, milyen állapotban találjuk az úrnőt. *Néz végig társain. Ha úgy kívánják, elővesz egy fiolát, de egyébként nem szívesen pazarolna - úgymond, halottnak a csók lenne az már. Ő is kutakodni kezd, csak nem egyedül: Fogó újra nyugodt, az azt jelenti, van egy kis ideje. Hátha lel valami használhatóra is, de nincs rá sok esély. Amennyiben pedig elindulnak, ő a wegtoreni igriccel fog tartani, a mászás kellemetlen következménye lenne az, hogy a kopót maga mögött kellene hagynia.*
//Grük, CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn, Reorik//
*A kapitány beszél, ő pedig hallgat. Ez az élet rendje és módja, egyebet nem tehet és nem is akar. Az igazság pedig az, hogy Rae sokkolva van, még nem játszott közre egy ártatlan ember megölésében - még ha a legaljáról is származott az illető. Egy folyamat indul el az elfben, ami talán csak az akció legvégére árasztja el teljes lényét, most nem ez a fontos. Ő nem érez részvétet a törpével, magának köszönheti, amit kapott, Hesgrimnél pedig kénytelen valami sztereotípiára következtetni. ~ Ezek mind olyan összetartóak. ~ Halálból viszont jobb a kevesebb a sorai közt, így mikor a magát hősnek képzelő agyalágyult befejezi az okoskodást, lemondó hangon, halkan szólal meg.*
- Kettő világoszöld ital van nálam, bár szerintem az kevés már ide. Az egyiket mindenféleképpen meg szeretném tartani, ki tudja, milyen állapotban találjuk az úrnőt. *Néz végig társain. Ha úgy kívánják, elővesz egy fiolát, de egyébként nem szívesen pazarolna - úgymond, halottnak a csók lenne az már. Ő is kutakodni kezd, csak nem egyedül: Fogó újra nyugodt, az azt jelenti, van egy kis ideje. Hátha lel valami használhatóra is, de nincs rá sok esély. Amennyiben pedig elindulnak, ő a wegtoreni igriccel fog tartani, a mászás kellemetlen következménye lenne az, hogy a kopót maga mögött kellene hagynia.*
1105. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-05-09 11:33:55
Üzenet elküldve: 2020-05-09 11:33:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Grük, CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn, Reorik//
*Denjaar hideg fogadtatására csak egy kurtát bólint. Hasonlóan érez maga is. A kaszárnyán miért nem mehetett ilyen simán és szervezetten minden? Miért kellett azokkal a inkompetens barmokkal otthagyni őket? Ilyen és ehhez hasonló kérdések tolulnak az elméjébe, de csak sóhajt egyet és villás nyelvével megnedvesíti az ajkát.*
- Egy-két dolgot majd át kell beszélnünk, kapitány. *Nyomja meg kissé a titulust, jelezve, hogy nem csak mint barátjával és régi wegtoreni ismerősével, de mint a városőrség vezetőjével is, el kell beszélgetniük.
Ám ez most nem a csevej ideje. Megérkeztek a hivatásosok, itt az ideje, hogy tegyék, ami a dolguk. Hesgrimen látja, hogy nem szívesen hagyná ott Morakot, odalép mellé és a vállára teszi a kezét.*
- Jól harcolt, de tudta, mire vállalkozik. Nemes volt a célja, most már mást nem tehetünk, mint hogy megbosszuljuk. Hamarosan átlép a kárpit mögé, nem tehetünk semmi. *A hangja együtt érző és bajtársias, mert úgy akarja. De valójában egyáltalán nem érdekli a kivérzett törpe. Azért hozta őket, hogy helyette vérezzenek és tényleg tudta, mire vállalkoznak.
Ám a mozdulatai, a pillantása más mutatnak, igazi szövetséges, aki átérzi, min mehet keresztül a másik törpe.
Otthagyja Hesgrimet, döntsön maga és a társaság felé lép, hogy meghallgassa a terveket. Kevésbé teátrálisan szerzi vissza acélnyilait, de közben átkutatja a holtakat, kulcs és egyéb nyomok után kutatva. Ha aranyat talál, ügyesen tüntetné el a köpenyében. Ha talál kulcsot, belepróbálja a zárba a kapun, ezeknek is ki-be kellett jutni valahogy, ha nyitja, akkor büszke mosollyal besétál, ha pedig nem talál, akkor valahol középtájon mászik a társaság tagjai között a köpenyét az alkarjára tekerve, ne akadjon be. A kulcsot elteszi. Sem első, sem utolsó nem lesz a sorban.
Tréfás, hogy amikor itt voltak, Aenae hajtűjével nyitotta ki a lakatot, de ilyesmi most nem áll rendelkezésére és marad a tervnél.
Beérve a falhoz lapul és figyeli a mászókat és a többieket, nem a kavicson futott, az ösvény mellett a talajon. Az ajtó felé indulna, de kizárólag a városőrök vagy a magával hozott zsoldosok között, hisz ő csak egy igric, egy kereskedő, aki az életét kockáztatja, hogy kiszabadítsák a tharg úrnőt.*
//Grük, CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn, Reorik//
*Denjaar hideg fogadtatására csak egy kurtát bólint. Hasonlóan érez maga is. A kaszárnyán miért nem mehetett ilyen simán és szervezetten minden? Miért kellett azokkal a inkompetens barmokkal otthagyni őket? Ilyen és ehhez hasonló kérdések tolulnak az elméjébe, de csak sóhajt egyet és villás nyelvével megnedvesíti az ajkát.*
- Egy-két dolgot majd át kell beszélnünk, kapitány. *Nyomja meg kissé a titulust, jelezve, hogy nem csak mint barátjával és régi wegtoreni ismerősével, de mint a városőrség vezetőjével is, el kell beszélgetniük.
Ám ez most nem a csevej ideje. Megérkeztek a hivatásosok, itt az ideje, hogy tegyék, ami a dolguk. Hesgrimen látja, hogy nem szívesen hagyná ott Morakot, odalép mellé és a vállára teszi a kezét.*
- Jól harcolt, de tudta, mire vállalkozik. Nemes volt a célja, most már mást nem tehetünk, mint hogy megbosszuljuk. Hamarosan átlép a kárpit mögé, nem tehetünk semmi. *A hangja együtt érző és bajtársias, mert úgy akarja. De valójában egyáltalán nem érdekli a kivérzett törpe. Azért hozta őket, hogy helyette vérezzenek és tényleg tudta, mire vállalkoznak.
Ám a mozdulatai, a pillantása más mutatnak, igazi szövetséges, aki átérzi, min mehet keresztül a másik törpe.
Otthagyja Hesgrimet, döntsön maga és a társaság felé lép, hogy meghallgassa a terveket. Kevésbé teátrálisan szerzi vissza acélnyilait, de közben átkutatja a holtakat, kulcs és egyéb nyomok után kutatva. Ha aranyat talál, ügyesen tüntetné el a köpenyében. Ha talál kulcsot, belepróbálja a zárba a kapun, ezeknek is ki-be kellett jutni valahogy, ha nyitja, akkor büszke mosollyal besétál, ha pedig nem talál, akkor valahol középtájon mászik a társaság tagjai között a köpenyét az alkarjára tekerve, ne akadjon be. A kulcsot elteszi. Sem első, sem utolsó nem lesz a sorban.
Tréfás, hogy amikor itt voltak, Aenae hajtűjével nyitotta ki a lakatot, de ilyesmi most nem áll rendelkezésére és marad a tervnél.
Beérve a falhoz lapul és figyeli a mászókat és a többieket, nem a kavicson futott, az ösvény mellett a talajon. Az ajtó felé indulna, de kizárólag a városőrök vagy a magával hozott zsoldosok között, hisz ő csak egy igric, egy kereskedő, aki az életét kockáztatja, hogy kiszabadítsák a tharg úrnőt.*
1104. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-05-09 10:45:20
Üzenet elküldve: 2020-05-09 10:45:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Grük, CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn, Reorik//
*A jelentés után még van egy kis ideje, amíg a többiek is megosztják tudásukat a parancsnokkal. Grük ez az idő alatt odasétál a legközelebbi olyan testhez, amiből az egyik tőle származó vesző áll ki. Egyik lábával a fejre taposva markolja meg a tollas végű fát és egy határozott mozdulattal rántja ki azt a fejből. Ha ezzel végzett a nyílon lévő vér egy részét lerázza, mielőtt azt újra a helyére tenné. A másik két lövésből csak az egyiknek tudja, hogy mi volt a megállóhelye és mivel a másik lövésről azt tudja, hogy elszállt a csata hevében, így egyelőre nem keresi, esetleg az akció sikeres végrehajtása után szán rá időt. A parancsnok közben magához hívja a tisztet és egy Grük számára ismeretlen közlegényt. Az őrmester viszonozza a bólintást a mellé rendelt katona felé. A parancs egyértelmű így az íjász a parancsnok után átmászik a kerítésen és ha bejut, azért a bent lévő hallottjánál is elvégzi azt amit a kintinél. A nyíl a testből való kirántása után Grük megint csak megrázza a levegőben a föld felé, mielőtt a helyére tenné. Ez után gyorsan ő is az erkélyhez siet. Gyorsan felméri, hogy mivel is akadt dolga és az neki is egyértelmű, hogy a földről nem éri el az erkélyt. A korlát viszont jó lehetőségnek tűnik, így nem rest azon keresztül megpróbálni a feljutást. Ha feljut, akkor a körülnézés után, ha semmi gyanúsat nem észlelt, lefele egy segítő kezet nyújt Reorik irányába, hogy annak könnyebb dolga legyen.*
//Grük, CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn, Reorik//
*A jelentés után még van egy kis ideje, amíg a többiek is megosztják tudásukat a parancsnokkal. Grük ez az idő alatt odasétál a legközelebbi olyan testhez, amiből az egyik tőle származó vesző áll ki. Egyik lábával a fejre taposva markolja meg a tollas végű fát és egy határozott mozdulattal rántja ki azt a fejből. Ha ezzel végzett a nyílon lévő vér egy részét lerázza, mielőtt azt újra a helyére tenné. A másik két lövésből csak az egyiknek tudja, hogy mi volt a megállóhelye és mivel a másik lövésről azt tudja, hogy elszállt a csata hevében, így egyelőre nem keresi, esetleg az akció sikeres végrehajtása után szán rá időt. A parancsnok közben magához hívja a tisztet és egy Grük számára ismeretlen közlegényt. Az őrmester viszonozza a bólintást a mellé rendelt katona felé. A parancs egyértelmű így az íjász a parancsnok után átmászik a kerítésen és ha bejut, azért a bent lévő hallottjánál is elvégzi azt amit a kintinél. A nyíl a testből való kirántása után Grük megint csak megrázza a levegőben a föld felé, mielőtt a helyére tenné. Ez után gyorsan ő is az erkélyhez siet. Gyorsan felméri, hogy mivel is akadt dolga és az neki is egyértelmű, hogy a földről nem éri el az erkélyt. A korlát viszont jó lehetőségnek tűnik, így nem rest azon keresztül megpróbálni a feljutást. Ha feljut, akkor a körülnézés után, ha semmi gyanúsat nem észlelt, lefele egy segítő kezet nyújt Reorik irányába, hogy annak könnyebb dolga legyen.*
1103. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-05-08 20:43:55
Üzenet elküldve: 2020-05-08 20:43:55
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Temetetlen múlt//
//Grük, CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn, Reorik//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Sötét van. Jobbára már lassan éjszaka. A csend megül a romok között, s csak a szél süvít be olykor, halkan dúdolva, dallamtalan és ritmustalan hangján. Szétszórva tetemek. Néhányan kicsavarodva, mások mászkosak és iszamósak a vértől, s kisebb tócsa gyűlik meg alattuk. Nem baj. Megérdemelték, s az éj sem rója fel senkinek, ahogyan a kihalt utcában egyetlen szemtanú sem. Valahol a távolban kutyák beszélgetnek egymással, ugatásuk messzire ér, az is lehet, hogy a Sárvárosi élet kezdődik meg lassan, talán kiabálást is lehet hallani, míg a holtak feletti kétes nyugalomban a csapat tagjai körbenéznek, s értékelik az eddigi eredményeket. Denjaar kapitány és csapata hamarosan, az eddig harcoló társasághoz csatlakozik. Gürk jelentése helytálló, bár... a kapitányé is. Morak, már hosszú ideje nem mozdul, csak mellkasa emelkedik szaporán, érdekes módon körötte nem gyűlik vér, azonban ez sajnos amiatt lehet, amit Denjaar is megállapít. Gyomordöfés... fájdalmas, kegyetlen és alattomos. Az ember szomjasnak érezné magát, belül kínozza a szárazság, mit, ha táplálnak, csak még inkább elhatalmasodik. Morak nem kér vizet, ahogyan bort sem, még Hesgrim szavaira sem reagál, nyöszörgést sem hallat, talán lélekben már teljesen máshol jár, tán megmenthető még, nem lehet tudni. Orvos nem ismert a közelben, bár, talán Sárvárosban akad kuruzsló, de az is lehet, veséjét is venné, míg nem néznek oda. Ha Morakot meg akarják menteni, minimum a szegénynegyedig, vagy, ahogyan Lousadel egy kisebb szócsörte után mondja: a templomba kellene menni. Raenerold aggodalma, bár helyes, de feleslegesnek bizonyul, Fogó jótékonyan súrlódik hozzá oldalával, s immár nyugalomban foglal helyet gazdája mellett, csak kíváncsian figyeli a beszélgetést.
Jelentések hangzanak el, s a pillanatnyilag beállt nyugalomban van idő egy kis tervezgetésre. Gwaeren tapasztalatait megosztja a többiekkel, s valóban, ha a ház felé néznek túl szokatlan a csend, túl nagy a nyugalom, az udvar sötétben, ahogyan a ház ablakai is lustán ásítanak a világra, de nem csoda, hogy Naesala velős megjegyzéssel konstatálja gyanúját. Valami bizonyára nincs rendben, az is lehet, kelepce az egész. A tetőn nincs mozgás, jóllehet ott elbújni tán nehézkes is.
Egy aggasztó dolog viszont akad... az udvaron egyetlen fedezéknek alkalmas tárgy sincs, mely mögé el lehetne bújni, így Denjaar helyesen érvel a pajzsok kapcsán. A holtak egyikénél sincs erre alkalmas eszköz, de, ha az út mentén körbenéznek, akkor sem lelhetnek, az utca, a körülmények ellenére viszonylag tiszta, bár, tán némi deszkaanyagot találhatnak valahol, kérdés, mennyi időbe telik? A döntés ideje elérkezett, ahogyan a stratégia is elhangzik, lábak erednek sietős futásnak, s lendület repíti Denjaar kapitányt a kerítés felé. Nem nehéz egy kovácsoltvason átmászni, számára ez játszi könnyedséggel mehet, s pillanatokon belül az udvaron találja magát, hol lehuppanva rögvest körbenézhet és jelenthet. Nincs mozgás. De miért nincs? Megvárnák tán, míg összegyűlnek, hogy egyszerre zúduljon rájuk nyílzápor? Vagy nincs itt senki? Számos kérdés válasz nélkül, mi még megfejtésre vár. Reorikot követhetik mások is, kivéve, ha valaki inkább a láncoknak esne neki. Ha Lousadel is bejut, lándzsáját a kerítésen belül, a két holt mögött, mellett nem sokkal, de megtalálhatja és magához veheti.
A kaputól apró, kaviccsal leszúrt fehér ösvény vezet a gangig. Néhány lépcső, s máris a nagy, vastag deszkákból ácsolt ajtó előtt találhatják magukat. Ha Grük és Reorik közelebb settenkedik a ganghoz, felette húzódik a terebélyes erkély, ahonnan nem tapasztalnak mozgást. Függöny, már, ha van ilyen, nem rezdül a fenti ablakokon, ahogyan a lentieken sem. Még mindig nagy a csend, s csak a város távoli zajai szűrődnek el a lopakodókhoz. A holdak kikacsintanak a felhők mögül, hogy aztán álmosan húzódjanak vissza. Eső lesz. Érződik az illata, s mintha a szél is erősödne, bár, ez sok mindent nem befolyásol. Nem akad borotyán, vagy gyökér, melyen meg lehetne kapaszkodni felfelé, ettől függetlenül, talán a gang korlátjára állva, el lehet érni a felső részeket, akár egy kiálló téglát a falban, vagy hosszan húzódó repedést. Próba szerencse... igaz... ez nem garantál még semmit sem. Tán, ha csáklya, vagy kötél akadna... persze, az alsó ablakok attól még ott vannak. Akad belőlük elől rögtön kettő is, valamint oldalt is egy-egy, talán még a ház hátulján is, ki tudja? A sövény miatt kívülről nem lehetett igazán belátni.*
//Kagaenae//
*Szívverése felgyorsul, s egyre több levegőre van szüksége. Teste megremeg, s miközben minden egyes dobbanás, már inkább zakatolásnak hat, az ajtó lassan nyílni kezd, természetesen nem az ő irányába, mert ettől szerencsétlenebb módon nem is nyílhatna. Pánikszerűen körbenéz. Kupacok akadnak, az egész folyosó akár egy romhalmaz, vagy inkább raktár, de nyílegyenes a szakasz és semmi nem garantálja, hogy ne vegyék észre, miközben elhaladnak mellette. Idő sincs rá, hogy visszafelé kezdjen el szaladni, a húsz lépés nagy távolság. Kagaenae dönt, s meglepő módon a lányba nagy erő szorult, szinte azonnal kicsapódik, nem kis meglepetést okozva a bejutni próbálónak.*
- Mi a... *Hangzik egy erőtlen, vékony kis hang, miközben közepes nagyságú, kissé nyúlánk, vékony test repül hátrafelé.*
- Mi? *Ismét kérdés, de rögtön kezén, s fenekén kezd söpörve hátrafelé csúszni kétségbeesetten.* Mit csinálsz?? Neee! Hagyj! *Kiált fel, s igyekszik elforogni a kés elől. Kagaenae szurkálhat, s döfhet, közben persze némi képet azért kap a környező világról. Ugyanaz a folyosó, legalábbis olyan fajta, ugyanolyan rendezetlen, s ugyanolyan hosszú, minden elágazás nélkül, s mintha kissé lefelé lejtene, de ez lehet érzékcsalódás is. Aki felé döfköd, tőle fiatalabb fiúforma, gomba fejjel és fitos orral, térdig élő nadrágban és halványkék ingben, mely szutykos a portól. Körötte, inkább előtte tálcáról szétszórt tányér és pohár, mintha élelmet hozott volna. A heves ütközetet sokáig nem tudja elkerülni, hangosan visít fel, mikor a kés éle lábszárát éri, s megvágja mélyen, mi azonnal vérezni kezd. Elfárad, s megadja magát, csak szemét takarja, s fájdalmasan kiált fel.*
//Grük, CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn, Reorik//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Sötét van. Jobbára már lassan éjszaka. A csend megül a romok között, s csak a szél süvít be olykor, halkan dúdolva, dallamtalan és ritmustalan hangján. Szétszórva tetemek. Néhányan kicsavarodva, mások mászkosak és iszamósak a vértől, s kisebb tócsa gyűlik meg alattuk. Nem baj. Megérdemelték, s az éj sem rója fel senkinek, ahogyan a kihalt utcában egyetlen szemtanú sem. Valahol a távolban kutyák beszélgetnek egymással, ugatásuk messzire ér, az is lehet, hogy a Sárvárosi élet kezdődik meg lassan, talán kiabálást is lehet hallani, míg a holtak feletti kétes nyugalomban a csapat tagjai körbenéznek, s értékelik az eddigi eredményeket. Denjaar kapitány és csapata hamarosan, az eddig harcoló társasághoz csatlakozik. Gürk jelentése helytálló, bár... a kapitányé is. Morak, már hosszú ideje nem mozdul, csak mellkasa emelkedik szaporán, érdekes módon körötte nem gyűlik vér, azonban ez sajnos amiatt lehet, amit Denjaar is megállapít. Gyomordöfés... fájdalmas, kegyetlen és alattomos. Az ember szomjasnak érezné magát, belül kínozza a szárazság, mit, ha táplálnak, csak még inkább elhatalmasodik. Morak nem kér vizet, ahogyan bort sem, még Hesgrim szavaira sem reagál, nyöszörgést sem hallat, talán lélekben már teljesen máshol jár, tán megmenthető még, nem lehet tudni. Orvos nem ismert a közelben, bár, talán Sárvárosban akad kuruzsló, de az is lehet, veséjét is venné, míg nem néznek oda. Ha Morakot meg akarják menteni, minimum a szegénynegyedig, vagy, ahogyan Lousadel egy kisebb szócsörte után mondja: a templomba kellene menni. Raenerold aggodalma, bár helyes, de feleslegesnek bizonyul, Fogó jótékonyan súrlódik hozzá oldalával, s immár nyugalomban foglal helyet gazdája mellett, csak kíváncsian figyeli a beszélgetést.
Jelentések hangzanak el, s a pillanatnyilag beállt nyugalomban van idő egy kis tervezgetésre. Gwaeren tapasztalatait megosztja a többiekkel, s valóban, ha a ház felé néznek túl szokatlan a csend, túl nagy a nyugalom, az udvar sötétben, ahogyan a ház ablakai is lustán ásítanak a világra, de nem csoda, hogy Naesala velős megjegyzéssel konstatálja gyanúját. Valami bizonyára nincs rendben, az is lehet, kelepce az egész. A tetőn nincs mozgás, jóllehet ott elbújni tán nehézkes is.
Egy aggasztó dolog viszont akad... az udvaron egyetlen fedezéknek alkalmas tárgy sincs, mely mögé el lehetne bújni, így Denjaar helyesen érvel a pajzsok kapcsán. A holtak egyikénél sincs erre alkalmas eszköz, de, ha az út mentén körbenéznek, akkor sem lelhetnek, az utca, a körülmények ellenére viszonylag tiszta, bár, tán némi deszkaanyagot találhatnak valahol, kérdés, mennyi időbe telik? A döntés ideje elérkezett, ahogyan a stratégia is elhangzik, lábak erednek sietős futásnak, s lendület repíti Denjaar kapitányt a kerítés felé. Nem nehéz egy kovácsoltvason átmászni, számára ez játszi könnyedséggel mehet, s pillanatokon belül az udvaron találja magát, hol lehuppanva rögvest körbenézhet és jelenthet. Nincs mozgás. De miért nincs? Megvárnák tán, míg összegyűlnek, hogy egyszerre zúduljon rájuk nyílzápor? Vagy nincs itt senki? Számos kérdés válasz nélkül, mi még megfejtésre vár. Reorikot követhetik mások is, kivéve, ha valaki inkább a láncoknak esne neki. Ha Lousadel is bejut, lándzsáját a kerítésen belül, a két holt mögött, mellett nem sokkal, de megtalálhatja és magához veheti.
A kaputól apró, kaviccsal leszúrt fehér ösvény vezet a gangig. Néhány lépcső, s máris a nagy, vastag deszkákból ácsolt ajtó előtt találhatják magukat. Ha Grük és Reorik közelebb settenkedik a ganghoz, felette húzódik a terebélyes erkély, ahonnan nem tapasztalnak mozgást. Függöny, már, ha van ilyen, nem rezdül a fenti ablakokon, ahogyan a lentieken sem. Még mindig nagy a csend, s csak a város távoli zajai szűrődnek el a lopakodókhoz. A holdak kikacsintanak a felhők mögül, hogy aztán álmosan húzódjanak vissza. Eső lesz. Érződik az illata, s mintha a szél is erősödne, bár, ez sok mindent nem befolyásol. Nem akad borotyán, vagy gyökér, melyen meg lehetne kapaszkodni felfelé, ettől függetlenül, talán a gang korlátjára állva, el lehet érni a felső részeket, akár egy kiálló téglát a falban, vagy hosszan húzódó repedést. Próba szerencse... igaz... ez nem garantál még semmit sem. Tán, ha csáklya, vagy kötél akadna... persze, az alsó ablakok attól még ott vannak. Akad belőlük elől rögtön kettő is, valamint oldalt is egy-egy, talán még a ház hátulján is, ki tudja? A sövény miatt kívülről nem lehetett igazán belátni.*
//Kagaenae//
*Szívverése felgyorsul, s egyre több levegőre van szüksége. Teste megremeg, s miközben minden egyes dobbanás, már inkább zakatolásnak hat, az ajtó lassan nyílni kezd, természetesen nem az ő irányába, mert ettől szerencsétlenebb módon nem is nyílhatna. Pánikszerűen körbenéz. Kupacok akadnak, az egész folyosó akár egy romhalmaz, vagy inkább raktár, de nyílegyenes a szakasz és semmi nem garantálja, hogy ne vegyék észre, miközben elhaladnak mellette. Idő sincs rá, hogy visszafelé kezdjen el szaladni, a húsz lépés nagy távolság. Kagaenae dönt, s meglepő módon a lányba nagy erő szorult, szinte azonnal kicsapódik, nem kis meglepetést okozva a bejutni próbálónak.*
- Mi a... *Hangzik egy erőtlen, vékony kis hang, miközben közepes nagyságú, kissé nyúlánk, vékony test repül hátrafelé.*
- Mi? *Ismét kérdés, de rögtön kezén, s fenekén kezd söpörve hátrafelé csúszni kétségbeesetten.* Mit csinálsz?? Neee! Hagyj! *Kiált fel, s igyekszik elforogni a kés elől. Kagaenae szurkálhat, s döfhet, közben persze némi képet azért kap a környező világról. Ugyanaz a folyosó, legalábbis olyan fajta, ugyanolyan rendezetlen, s ugyanolyan hosszú, minden elágazás nélkül, s mintha kissé lefelé lejtene, de ez lehet érzékcsalódás is. Aki felé döfköd, tőle fiatalabb fiúforma, gomba fejjel és fitos orral, térdig élő nadrágban és halványkék ingben, mely szutykos a portól. Körötte, inkább előtte tálcáról szétszórt tányér és pohár, mintha élelmet hozott volna. A heves ütközetet sokáig nem tudja elkerülni, hangosan visít fel, mikor a kés éle lábszárát éri, s megvágja mélyen, mi azonnal vérezni kezd. Elfárad, s megadja magát, csak szemét takarja, s fájdalmasan kiált fel.*
1102. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-05-08 10:33:44
Üzenet elküldve: 2020-05-08 10:33:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Dolgos napok //
*A munka jól halad és erre bizonyítéknak ott van az egyre csak növekvő kőhalom bizonyítéknak. A jó munkától jó kedve is támad Kelaznak, ezért halkan dúdolni kezd egy kis vidám dalocskát. Az öreg csak morog egyet mellette, de nem szól egy rossz szót sem. Éppen nagyban szorgoskodnak, amikor elhívják a fiút.*
- Hé te ott!
- Én?*Pislog körbe a férfi.*
- Igen te. Gyere és segíts nekünk kicipelni ezt a böhöm nagy szekrényt!
- Máris megyek.* Válaszolja és magára hagyja zsörtölődő munkatársát. Az nem nagyon bánkódik, mivel szépen lepihen addig. Kelaz követi azt a férfit, aki segítségül hívta. Az emlegetett bútor egy szép nagy tölgyfa szekrény, ami még viszonylag jó állapotban is van. Egy jó mester keze alatt olyan lesz. mint újkorában. Ahhoz viszont ki kell innen vinni, hogy rendesen hozzá tudjon férni, majd a mester. Jó nehéznek tűnik az emlegetett szekrény. Megemelve kiderül, hogy tényleg az. Hatan kapják meg, de még így is lassan haladnak. Nagy szenvedés árán kerül végül megfelelő helyére a nehéz szekrény. Na és ez még nem minden, ugyanis majd később vissza is kell cipelni, ha elkészül. A szobát, már néhány dolgos lány kezelésbe vette. Folyik a nagy takarítás ezerrel. Amint tiszta leszta lesz az összes szoba, majd érkeznek a kőművesek, hogy kijavítsák az épület hibáit. Mondjuk ez még odébb van.*
*A munka jól halad és erre bizonyítéknak ott van az egyre csak növekvő kőhalom bizonyítéknak. A jó munkától jó kedve is támad Kelaznak, ezért halkan dúdolni kezd egy kis vidám dalocskát. Az öreg csak morog egyet mellette, de nem szól egy rossz szót sem. Éppen nagyban szorgoskodnak, amikor elhívják a fiút.*
- Hé te ott!
- Én?*Pislog körbe a férfi.*
- Igen te. Gyere és segíts nekünk kicipelni ezt a böhöm nagy szekrényt!
- Máris megyek.* Válaszolja és magára hagyja zsörtölődő munkatársát. Az nem nagyon bánkódik, mivel szépen lepihen addig. Kelaz követi azt a férfit, aki segítségül hívta. Az emlegetett bútor egy szép nagy tölgyfa szekrény, ami még viszonylag jó állapotban is van. Egy jó mester keze alatt olyan lesz. mint újkorában. Ahhoz viszont ki kell innen vinni, hogy rendesen hozzá tudjon férni, majd a mester. Jó nehéznek tűnik az emlegetett szekrény. Megemelve kiderül, hogy tényleg az. Hatan kapják meg, de még így is lassan haladnak. Nagy szenvedés árán kerül végül megfelelő helyére a nehéz szekrény. Na és ez még nem minden, ugyanis majd később vissza is kell cipelni, ha elkészül. A szobát, már néhány dolgos lány kezelésbe vette. Folyik a nagy takarítás ezerrel. Amint tiszta leszta lesz az összes szoba, majd érkeznek a kőművesek, hogy kijavítsák az épület hibáit. Mondjuk ez még odébb van.*
1101. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-05-07 16:13:26
Üzenet elküldve: 2020-05-07 16:13:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Temetetlen múlt//
//Grük, CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn, Reorik//
*Szerencsére fel tudja venni a nyílhegyet, talán apróságnak tűnhet, de ha pont egy ilyen apróságon fog múlni a küldetés sikere? Nem lehet tudni. Az, hogy az ő élete múlik e bármin is, sosem firtatná, és egyáltalán nem is fontos, sokkal fontosabb, hogy a feladat el legyen végezve. Ez abszolút. Ahogy haladnak előre, hirtelen egész díszes társaság kerekedik ki a kis csapatból. ~Gondolom ők már előttünk érkeztek. Micsoda emberek!~ Csodálkozik, és ha tehetné, mindnek meghallgatná a történetét, de tudja, hogy erre most nem a legalkalmasabb sem az idő, sem a hely, talán ha sikerül itt jól szerepelni, majd egy borgőzös éjszakán kifaggatja őket. Nem fél, hogy esetleg ellenségesek lennének, főleg ahogy látja, hogy hogy viszonyulnak a parancsnokhoz. Egy darabig elnézi a rossz bőrben lévő törpét is,majd ahogy meghallja a láncokat, rögtön oda is pillant. Eddig fel sem igazán tűnt neki. Bár nem szeret okoskodni, és legtöbbször csak akkor beszél, ha kérdezik, most úgy érzi, hogy talán hasznosat szólhat.*
-Parancsnok úr! Ha vaslánc, akkor ütni kell, és eltörik, főleg ha nem olyan meleg már az idő, ha acél akkor meg feszíteni. Nehogy összekeverjék.
*Bár lehet, hogy ezzel ő is tisztában van, de csak nem veszi rossznéven a segítséget. Ő, amikor a nevét hallja, egy percig sem haboz.*
-Parancs.
*Azzal Grükre néz, akivel talán még nem is találkozhatott, egy biccentéssel üdvözli külön őt, és ha már nem előzi meg, úgy rögtön veti is magát Denjaar után át a kerítésen. Aztán, ha teheti az erkély körüli részt próbálja meg megvizsgálni, hogy milyen magasan van, vannak-e kapaszkodók, kiszögellések, kiállások a falban, vagy bármi, ami utat nyitna számára, hogy felkapaszkodhasson.*
//Grük, CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn, Reorik//
*Szerencsére fel tudja venni a nyílhegyet, talán apróságnak tűnhet, de ha pont egy ilyen apróságon fog múlni a küldetés sikere? Nem lehet tudni. Az, hogy az ő élete múlik e bármin is, sosem firtatná, és egyáltalán nem is fontos, sokkal fontosabb, hogy a feladat el legyen végezve. Ez abszolút. Ahogy haladnak előre, hirtelen egész díszes társaság kerekedik ki a kis csapatból. ~Gondolom ők már előttünk érkeztek. Micsoda emberek!~ Csodálkozik, és ha tehetné, mindnek meghallgatná a történetét, de tudja, hogy erre most nem a legalkalmasabb sem az idő, sem a hely, talán ha sikerül itt jól szerepelni, majd egy borgőzös éjszakán kifaggatja őket. Nem fél, hogy esetleg ellenségesek lennének, főleg ahogy látja, hogy hogy viszonyulnak a parancsnokhoz. Egy darabig elnézi a rossz bőrben lévő törpét is,majd ahogy meghallja a láncokat, rögtön oda is pillant. Eddig fel sem igazán tűnt neki. Bár nem szeret okoskodni, és legtöbbször csak akkor beszél, ha kérdezik, most úgy érzi, hogy talán hasznosat szólhat.*
-Parancsnok úr! Ha vaslánc, akkor ütni kell, és eltörik, főleg ha nem olyan meleg már az idő, ha acél akkor meg feszíteni. Nehogy összekeverjék.
*Bár lehet, hogy ezzel ő is tisztában van, de csak nem veszi rossznéven a segítséget. Ő, amikor a nevét hallja, egy percig sem haboz.*
-Parancs.
*Azzal Grükre néz, akivel talán még nem is találkozhatott, egy biccentéssel üdvözli külön őt, és ha már nem előzi meg, úgy rögtön veti is magát Denjaar után át a kerítésen. Aztán, ha teheti az erkély körüli részt próbálja meg megvizsgálni, hogy milyen magasan van, vannak-e kapaszkodók, kiszögellések, kiállások a falban, vagy bármi, ami utat nyitna számára, hogy felkapaszkodhasson.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2074-2093