Arthenior - Romváros és Meredély
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Polgárnegyed (új) Templom (új) Piactér (új) | Romváros és Meredély | Sayqueves Rezidencia (új) Selyemrév (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 60 (1181. - 1200. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1200. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2023-01-07 21:22:23
Üzenet elküldve: 2023-01-07 21:22:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vérszagra gyűl az éji vad//
* Saed elneveti magát a nőstény őszinteségén. *
- És minek köszönhetem ezt a kedves... ötletet? Felbérelt valaki, netán?
~ Na nehogy már megsajnáljam, szegény ördögi mélységi némber, még felkopik az álla. ~
* Pislog egy sort. *
- Dehogy vágják, ez miattad történik, ha nem lenne egyértelmű.
* Bosszúsan felhorkan. *
~ Elképesztő, komolyan mondom. ~
* A bandatagokhoz fordul. *
- Uraim. Dobják ki ezt a nőstényt, vagy ássák el valahol, bánom is én. Én az üzlet miatt jöttem. Ne vesztegessük az időt.
* A nyakához illesztett penge tulajdonosára pillant és megkísérli lassan, egy ujjal eltolni a fegyvert a kényes közelségből. A saját kését továbbra is magasan eltartva fogja a kezében. Ha egy kicsivel kevésbé beszélne amatőrként a nő, még a végén tényleg elvágnák a hím torkát és a nősténynek adnák a munkát. De ez a kétségbeesett rimánkodás... ettől valószínűleg nem kell tartania. *
* Saed elneveti magát a nőstény őszinteségén. *
- És minek köszönhetem ezt a kedves... ötletet? Felbérelt valaki, netán?
~ Na nehogy már megsajnáljam, szegény ördögi mélységi némber, még felkopik az álla. ~
* Pislog egy sort. *
- Dehogy vágják, ez miattad történik, ha nem lenne egyértelmű.
* Bosszúsan felhorkan. *
~ Elképesztő, komolyan mondom. ~
* A bandatagokhoz fordul. *
- Uraim. Dobják ki ezt a nőstényt, vagy ássák el valahol, bánom is én. Én az üzlet miatt jöttem. Ne vesztegessük az időt.
* A nyakához illesztett penge tulajdonosára pillant és megkísérli lassan, egy ujjal eltolni a fegyvert a kényes közelségből. A saját kését továbbra is magasan eltartva fogja a kezében. Ha egy kicsivel kevésbé beszélne amatőrként a nő, még a végén tényleg elvágnák a hím torkát és a nősténynek adnák a munkát. De ez a kétségbeesett rimánkodás... ettől valószínűleg nem kell tartania. *
1199. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2023-01-07 19:21:55
Üzenet elküldve: 2023-01-07 19:21:55
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
//Vérszagra gyűl az éji vad//
*Saedree vicceskedő megjegyzése nem marad elismerés nélkül, ami néhány horkantás és vigyor formájában mutatkozik meg. De több figyelmet nem szerez magának ezzel, bár arra aligha van szükség, hiszen ha a tekintetek nem is pihennek rajta, de az összeszokott csapat aligha egymás mondandójára volna kíváncsi.
Sajnos nem tudnak a csevegésbe belemerülni, mert az események hirtelen fordulatot vesznek. Idegenek bukkannak fel, s pengék kerülnek elő.
Szerencsére Saedree nem ugra-bugrál, látszólag nyugodt is, talán ez a legjobb amit egy ilyen helyzetben tehet.*
- Hümm.
*Fogadja az eddig kártyázó férfi a magyarázatokat, de összeszűkült szemei nem arról árulkodnak, hogy sikerült meggyőzniük őt.
A nőstény válasza már egyértelműen meglepi őket. Vagy remekül kitervelték ezt, vagy jól improvizál a szuka, vagy csak hihetetlenül ostoba, hogy ilyen merész kijelentéseket tesz. A férfi, akit Saedree a banda vezérének hisz, most kérőn pillant rá, hogy mit szól ehhez.*
- Bátor egy szuka vagy kormos. Én biza nem jelenteném ki ilyen könnyen, hogy mit hallottam, s mit nem.
*Nem bíznak benne, ez egyértelmű, ahogy az is, hogy minden jött-mentnek nem adnak munkát. A fizetség fix, az hogy hányan osztoznak rajta, az számukra mindegy, de itt a bőrüket is vásárra viszik. Persze minden üzlet kicsit kockázatos, de ezeket a rizikófaktorokat többnyire igyekszenek kiiktatni, amennyire ez lehetséges. Luthradis pedig első ránézésre olyannak tűnik, aki csak elszúrna mindent és a bitófára küldené ezzel mindannyiukat.
Egyelőre tanácstalanok, hogy mi legyen a mélységi párossal, akiket ezek után csak úgy nem engedhetnek el.*
*Saedree vicceskedő megjegyzése nem marad elismerés nélkül, ami néhány horkantás és vigyor formájában mutatkozik meg. De több figyelmet nem szerez magának ezzel, bár arra aligha van szükség, hiszen ha a tekintetek nem is pihennek rajta, de az összeszokott csapat aligha egymás mondandójára volna kíváncsi.
Sajnos nem tudnak a csevegésbe belemerülni, mert az események hirtelen fordulatot vesznek. Idegenek bukkannak fel, s pengék kerülnek elő.
Szerencsére Saedree nem ugra-bugrál, látszólag nyugodt is, talán ez a legjobb amit egy ilyen helyzetben tehet.*
- Hümm.
*Fogadja az eddig kártyázó férfi a magyarázatokat, de összeszűkült szemei nem arról árulkodnak, hogy sikerült meggyőzniük őt.
A nőstény válasza már egyértelműen meglepi őket. Vagy remekül kitervelték ezt, vagy jól improvizál a szuka, vagy csak hihetetlenül ostoba, hogy ilyen merész kijelentéseket tesz. A férfi, akit Saedree a banda vezérének hisz, most kérőn pillant rá, hogy mit szól ehhez.*
- Bátor egy szuka vagy kormos. Én biza nem jelenteném ki ilyen könnyen, hogy mit hallottam, s mit nem.
*Nem bíznak benne, ez egyértelmű, ahogy az is, hogy minden jött-mentnek nem adnak munkát. A fizetség fix, az hogy hányan osztoznak rajta, az számukra mindegy, de itt a bőrüket is vásárra viszik. Persze minden üzlet kicsit kockázatos, de ezeket a rizikófaktorokat többnyire igyekszenek kiiktatni, amennyire ez lehetséges. Luthradis pedig első ránézésre olyannak tűnik, aki csak elszúrna mindent és a bitófára küldené ezzel mindannyiukat.
Egyelőre tanácstalanok, hogy mi legyen a mélységi párossal, akiket ezek után csak úgy nem engedhetnek el.*
1198. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2023-01-03 06:05:19
Üzenet elküldve: 2023-01-03 06:05:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Vérszagra gyűl az éji vad//
*Luthradis halk beszélgetésfoszlányokat hall, melyeket követ, hogy megtudja, kik vannak itt és mi célból. Ilyen gyors reakciókra nem is számított, mint amilyeneket most, mert akik bent vannak egyből nekiesnek egy másik mélységinek.
~Szóval őt láttam bejönni ide.~
Halvány fények vannak odabenn, mert nem látja teljesen mindenkinek az arcát, csak a mélységiét, akinek a nyakához most kést szegeztek.*
-Nem, nem, nincs itt semmi trükk.
*Ad választ a kérdésre, miután az egyik a köpenyénél fogva berángatja.*
-Én csak ezt az ürgét akartam elintézni, de már látom, hogy rosszul tettem, hogy ide beléptem. Nem akartam elrontani a kis összejövetelt. Én csak valami melót keresek. S gondoltam ezen a környéken csak akad valami.
*Lehet kicsit többet árult el a kelleténél, de nem akarja leégetni magát feleslegesen.*
-Nézzék, van nálam három éles fegyver. Mielőtt elvágnák a torkát *Mutat a hím mélységire.* én komolyan mondtam, hogy valami meló kell. És nekem úgy tűnik, hogy itt akadna valami tennivaló, hiszen hallottam, hogy miről beszéltek az előbb.
*Óvatosan figyel és várja a pozitív választ az illetőktől, mert reméli, hogy egy ilyen meló elég sokat fizet és elég felkészültnek érzi magát, hogy ilyesmit véghez vigyen.
~Csak, hogy a fenébe győzzem meg a megrebbent madárkát, hogy adjon nekem is az "eleségéből"?~*
-Ha nem zavarja magukat, akkor rágyújtanék.
A hozzászólás írója (Luthradis Pevreyath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.03 06:40:10
*Luthradis halk beszélgetésfoszlányokat hall, melyeket követ, hogy megtudja, kik vannak itt és mi célból. Ilyen gyors reakciókra nem is számított, mint amilyeneket most, mert akik bent vannak egyből nekiesnek egy másik mélységinek.
~Szóval őt láttam bejönni ide.~
Halvány fények vannak odabenn, mert nem látja teljesen mindenkinek az arcát, csak a mélységiét, akinek a nyakához most kést szegeztek.*
-Nem, nem, nincs itt semmi trükk.
*Ad választ a kérdésre, miután az egyik a köpenyénél fogva berángatja.*
-Én csak ezt az ürgét akartam elintézni, de már látom, hogy rosszul tettem, hogy ide beléptem. Nem akartam elrontani a kis összejövetelt. Én csak valami melót keresek. S gondoltam ezen a környéken csak akad valami.
*Lehet kicsit többet árult el a kelleténél, de nem akarja leégetni magát feleslegesen.*
-Nézzék, van nálam három éles fegyver. Mielőtt elvágnák a torkát *Mutat a hím mélységire.* én komolyan mondtam, hogy valami meló kell. És nekem úgy tűnik, hogy itt akadna valami tennivaló, hiszen hallottam, hogy miről beszéltek az előbb.
*Óvatosan figyel és várja a pozitív választ az illetőktől, mert reméli, hogy egy ilyen meló elég sokat fizet és elég felkészültnek érzi magát, hogy ilyesmit véghez vigyen.
~Csak, hogy a fenébe győzzem meg a megrebbent madárkát, hogy adjon nekem is az "eleségéből"?~*
-Ha nem zavarja magukat, akkor rágyújtanék.
A hozzászólás írója (Luthradis Pevreyath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.03 06:40:10
1197. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2023-01-02 11:00:19
Üzenet elküldve: 2023-01-02 11:00:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vérszagra gyűl az éji vad//
// A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz! //
* A bent tartózkodók száma megegyezik a lovak számával. Alaposan végigméri a társaság tagjait, különösen azt, aki megszólította először. *
~ Talán ő lehet a vezetőjük? ~
* Érzi magán a tekinteteket, de nem törődik velük. Őt most csak ez a fickó és az állítólagos megbizatás érdekli. *
- Igazán? Kedves kis összejövetel, de nincs születésnapom. Igazán nem kellett volna.
* Felfelé görbíti a száját egy pimasz mosolyra. Nem biztos, hogy a legjobb ötlet ennyi idegen között, de csak nem hazudtolhatja meg a természetét. Felbillenti a sámlit és letelepszik rá, bokáját keresztbe téve a térdén. Hegyezi a fülét. *
~ Az jó hosszú utazás lesz. Kockázatos. ~
* Gondolatban jegyzetel, és terveket gyárt a meglévő információk alapján, amikor megcsapja a fülét a léptek zaja. Már ott is a kezében a vadászkés, úgy fordul a betolakodó felé a többiekkel együtt. Igen hamar az ő nyakára kerül a kés, amit szemforgatással vesz tudomásul. Rápillant a nőstényre, mert hogy az lépett be közéjük hívatlanul. *
- Fogalmam sincs ki ez. Biztos valami tolvaj.
* Válaszolja vontatottan, majd jó szándéka jeléül lassan felemeli a kezeit, benne a késsel. *
~ Hát, nem úgy tűnik, mint aki éjszakai holdfényes romantikázásra készült volna. ~
* Ennyit megállapíthat, a fajtársa fegyverarzenálja alapján. Bosszúsan felsóhajt. *
~ Még a végén elkúrja nekem itt az üzletet. ~
* Mézédes hangon, de cápamosollyal szól a nőhöz. *
- Kurvára rossz helyre jöttél zsebeket metszeni.
// A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz! //
* A bent tartózkodók száma megegyezik a lovak számával. Alaposan végigméri a társaság tagjait, különösen azt, aki megszólította először. *
~ Talán ő lehet a vezetőjük? ~
* Érzi magán a tekinteteket, de nem törődik velük. Őt most csak ez a fickó és az állítólagos megbizatás érdekli. *
- Igazán? Kedves kis összejövetel, de nincs születésnapom. Igazán nem kellett volna.
* Felfelé görbíti a száját egy pimasz mosolyra. Nem biztos, hogy a legjobb ötlet ennyi idegen között, de csak nem hazudtolhatja meg a természetét. Felbillenti a sámlit és letelepszik rá, bokáját keresztbe téve a térdén. Hegyezi a fülét. *
~ Az jó hosszú utazás lesz. Kockázatos. ~
* Gondolatban jegyzetel, és terveket gyárt a meglévő információk alapján, amikor megcsapja a fülét a léptek zaja. Már ott is a kezében a vadászkés, úgy fordul a betolakodó felé a többiekkel együtt. Igen hamar az ő nyakára kerül a kés, amit szemforgatással vesz tudomásul. Rápillant a nőstényre, mert hogy az lépett be közéjük hívatlanul. *
- Fogalmam sincs ki ez. Biztos valami tolvaj.
* Válaszolja vontatottan, majd jó szándéka jeléül lassan felemeli a kezeit, benne a késsel. *
~ Hát, nem úgy tűnik, mint aki éjszakai holdfényes romantikázásra készült volna. ~
* Ennyit megállapíthat, a fajtársa fegyverarzenálja alapján. Bosszúsan felsóhajt. *
~ Még a végén elkúrja nekem itt az üzletet. ~
* Mézédes hangon, de cápamosollyal szól a nőhöz. *
- Kurvára rossz helyre jöttél zsebeket metszeni.
1196. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2023-01-01 20:32:34
Üzenet elküldve: 2023-01-01 20:32:34
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
//Vérszagra gyűl az éji vad//
// A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz! //
*Saedreenek nem sok oka van aggódni, a romos épületet körbejárva észlelhet más bejáratot is, feltehetően a cselédeké volt, de sehol egy rosszban sántikáló alak.
Az épületben már több érdekesség is akad a számára, s nem csak a szakadt falvédő maradványai, vagy törött szobrok részletei miatt. Alig kell pár lépést tenni, az előszobából egy szalon nyílik, ahol most változatos fajú férfiak ülnek körbe egy erősen billegő asztalt, s zavartalanul kártyáznak.*
- Már vártunk.
*Feleli a középkorú ember le sem véve tekintetét a kezében helyet foglaló kártyákról, majd egy lapot csap az asztalra. Társai tekintete fürkésző kíváncsisággal illan a mélységire, majd vissza. Ey sámlit rúgnak Saedree irányába, az egyikük pedig italt is tölt egy poros kupába. Gazdagon díszített, valamikor az is szép lehetett, de már fényét vesztette, és csorba is.*
- Szóval...
*Kezdene bele a férfi, de a játékot az istenek kedvéért sem akarja abbahagyni. Talán azért, mert éppen nyerésre áll és az asztalra kiszórt aranyakat tudná mire költeni. Gondolatban már el is költötte őket.*
- Emberünk éppen a Sellőházban kurvákat kefél, ami pont kapóra jön nekünk. Az erdőségben bevárhatod, talán az a legegyszerűbb, de úgy csinálod, ahogy akarod. A lényeg, hogy még Arthenior előtt...
*Nem folytatja, talán azért, mert látszólag szörnyen elmélyülten töpreng következő lépésén, de lehet csak nem talál megfelelő szavakat arra, amit mondani kíván.*
- A lényeg, hogy kussoljon, meg ne szóljon az Őrségnek. Ami trükkös, mert Sárvárosba kell leszállítani.
*Sóhajt. Neki is éppen annyira kellemetlen ez, mint Saedreenek. Már folytatná éppen, amikor mozgásra lesznek figyelmesek. A férfi szeme most először szakad el a kártyákról, amiket hirtelen dob le, fejjel lefelé, majd társaival szinte teljes összhangban pattan fel, és vonják ki fegyvereiket. A közöttük lévő fürge félvér már ott is terem, Luthradishoz lép az előszobában, akit igyekszik ruhájánál fogva berángatni a szalonba. Persze a mélységi nőstény ellenkezhet.*
- Mi a fasz? Nem mondtad, hogy lesz más is. Ez valami trükk?
*Szegezi kérdését Saedreenak, valamint pengéjét is, aminek hegye a mélységi nyakánál pihen.*
// A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz! //
*Saedreenek nem sok oka van aggódni, a romos épületet körbejárva észlelhet más bejáratot is, feltehetően a cselédeké volt, de sehol egy rosszban sántikáló alak.
Az épületben már több érdekesség is akad a számára, s nem csak a szakadt falvédő maradványai, vagy törött szobrok részletei miatt. Alig kell pár lépést tenni, az előszobából egy szalon nyílik, ahol most változatos fajú férfiak ülnek körbe egy erősen billegő asztalt, s zavartalanul kártyáznak.*
- Már vártunk.
*Feleli a középkorú ember le sem véve tekintetét a kezében helyet foglaló kártyákról, majd egy lapot csap az asztalra. Társai tekintete fürkésző kíváncsisággal illan a mélységire, majd vissza. Ey sámlit rúgnak Saedree irányába, az egyikük pedig italt is tölt egy poros kupába. Gazdagon díszített, valamikor az is szép lehetett, de már fényét vesztette, és csorba is.*
- Szóval...
*Kezdene bele a férfi, de a játékot az istenek kedvéért sem akarja abbahagyni. Talán azért, mert éppen nyerésre áll és az asztalra kiszórt aranyakat tudná mire költeni. Gondolatban már el is költötte őket.*
- Emberünk éppen a Sellőházban kurvákat kefél, ami pont kapóra jön nekünk. Az erdőségben bevárhatod, talán az a legegyszerűbb, de úgy csinálod, ahogy akarod. A lényeg, hogy még Arthenior előtt...
*Nem folytatja, talán azért, mert látszólag szörnyen elmélyülten töpreng következő lépésén, de lehet csak nem talál megfelelő szavakat arra, amit mondani kíván.*
- A lényeg, hogy kussoljon, meg ne szóljon az Őrségnek. Ami trükkös, mert Sárvárosba kell leszállítani.
*Sóhajt. Neki is éppen annyira kellemetlen ez, mint Saedreenek. Már folytatná éppen, amikor mozgásra lesznek figyelmesek. A férfi szeme most először szakad el a kártyákról, amiket hirtelen dob le, fejjel lefelé, majd társaival szinte teljes összhangban pattan fel, és vonják ki fegyvereiket. A közöttük lévő fürge félvér már ott is terem, Luthradishoz lép az előszobában, akit igyekszik ruhájánál fogva berángatni a szalonba. Persze a mélységi nőstény ellenkezhet.*
- Mi a fasz? Nem mondtad, hogy lesz más is. Ez valami trükk?
*Szegezi kérdését Saedreenak, valamint pengéjét is, aminek hegye a mélységi nyakánál pihen.*
1195. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-12-30 17:36:13
Üzenet elküldve: 2022-12-30 17:36:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Vérszagra gyűl az éji vad//
*Luthradis lassan átlépi a látható határt a polgárnegyed és aközött, amit most romvárosnak hívnak. Lassan sétál prédát vagy valami komolyabb elintéznivalót keresve. Hiszen munka nélkül nem viszi sokra.
A városnak ez a része igen élettel telinek tűnik, még ha romos is. Szinte mindenhol, amerre néz kisebb gyertyafények szakítják meg a éjszaka sötétjét, halkabb neszezés mellett.
Ahogy így sétálgat, miközben valaki kirabolhatót keres, nyakfelmetszés esete mellett, megakad a szeme egy ormótlan sárga csillagon, ami egy toronyra van felfestve.*
-Az se volt művész, aki ezt odapingálta.
*Hagyja helyben a dolgot, de kíváncsisága a torony iránt nem apad el, mert pislákoló fények szűrődnek ki az omladozó épület falai mögül. Valamint meglét valakit, aki a torony előtt tétovázik, majd bemegy.
Luthradis résnyire húzza össze szemeit, majd gondolkodik egy cseppet.
~Ha gyorsabb vagyok, talán elintézem azt, aki most oda bement. De valami más is érdekes ebben az omladozó épületben. Nézzük csak meg.~
S csakhamar Luthradis is belép oda, ahova az előbb egy másik, ismeretlen alak is betévedt.*
*Luthradis lassan átlépi a látható határt a polgárnegyed és aközött, amit most romvárosnak hívnak. Lassan sétál prédát vagy valami komolyabb elintéznivalót keresve. Hiszen munka nélkül nem viszi sokra.
A városnak ez a része igen élettel telinek tűnik, még ha romos is. Szinte mindenhol, amerre néz kisebb gyertyafények szakítják meg a éjszaka sötétjét, halkabb neszezés mellett.
Ahogy így sétálgat, miközben valaki kirabolhatót keres, nyakfelmetszés esete mellett, megakad a szeme egy ormótlan sárga csillagon, ami egy toronyra van felfestve.*
-Az se volt művész, aki ezt odapingálta.
*Hagyja helyben a dolgot, de kíváncsisága a torony iránt nem apad el, mert pislákoló fények szűrődnek ki az omladozó épület falai mögül. Valamint meglét valakit, aki a torony előtt tétovázik, majd bemegy.
Luthradis résnyire húzza össze szemeit, majd gondolkodik egy cseppet.
~Ha gyorsabb vagyok, talán elintézem azt, aki most oda bement. De valami más is érdekes ebben az omladozó épületben. Nézzük csak meg.~
S csakhamar Luthradis is belép oda, ahova az előbb egy másik, ismeretlen alak is betévedt.*
1194. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-12-30 12:44:59
Üzenet elküldve: 2022-12-30 12:44:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vérszagra gyűl az éji vad//
* A mélységi rég érzett már ilyesfajta belső izgalmat. Ha be kellene vallania önmagának, a felszínen kezdett kicsit unatkozni, hogy nem kell állandóan a háta mögé nézni és minden rezdülést szemmel tartani. Nem ehhez szokott ő. *
~ Még nem jártam itt. ~
* Kíváncsian nézelődik, észleli hogy sokan bujkálnak az árnyékban különböző tevékenységek okán. A szája sarka felfelé görbül. Igazán rejtélyes üzenetet kapott egy lehetséges megbízatásra célozva, ami azonnal felkeltette az érdeklődését. Nem is habozott, hogy elinduljon ide.
Csendesen lépked, sötéthez szokott szeme néhány saroknyi gyaloglás után meg is találja a címet. *
~ Ocsmány, festett csillag. Alighanem ez lesz az. ~
* Száját elhúzza az ormótlan, szembántó dekorációra pillantva. Pislákol valamiféle fény is beljebb. Mielőtt belépne, néhányszor körbejárja az épületet, amolyan óvintézkedésként, ha balul sülnének el a dolgok. A kikötött hátasok észlelik a jelenlétét, tehát a bentiek is tisztában vannak az érkezésével.
Kezét a köpenye alatt a késére helyezi, majd laza testtartással besétál. *
* A mélységi rég érzett már ilyesfajta belső izgalmat. Ha be kellene vallania önmagának, a felszínen kezdett kicsit unatkozni, hogy nem kell állandóan a háta mögé nézni és minden rezdülést szemmel tartani. Nem ehhez szokott ő. *
~ Még nem jártam itt. ~
* Kíváncsian nézelődik, észleli hogy sokan bujkálnak az árnyékban különböző tevékenységek okán. A szája sarka felfelé görbül. Igazán rejtélyes üzenetet kapott egy lehetséges megbízatásra célozva, ami azonnal felkeltette az érdeklődését. Nem is habozott, hogy elinduljon ide.
Csendesen lépked, sötéthez szokott szeme néhány saroknyi gyaloglás után meg is találja a címet. *
~ Ocsmány, festett csillag. Alighanem ez lesz az. ~
* Száját elhúzza az ormótlan, szembántó dekorációra pillantva. Pislákol valamiféle fény is beljebb. Mielőtt belépne, néhányszor körbejárja az épületet, amolyan óvintézkedésként, ha balul sülnének el a dolgok. A kikötött hátasok észlelik a jelenlétét, tehát a bentiek is tisztában vannak az érkezésével.
Kezét a köpenye alatt a késére helyezi, majd laza testtartással besétál. *
1193. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-12-30 12:09:00
Üzenet elküldve: 2022-12-30 12:09:00
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
//Vérszagra gyűl az éji vad//
*Romváros bár kihaltnak tűnik nappal, s talán sokakat valami közelmúltban történt rosszra emlékezteti, de annál pezsgőbb az élet itt éjszaka. Az omladozó házak menedéket nyújtanak azok számára, akiknek nincs hova menniük, vagy csak elrejtőznének a kíváncsi szemek elől. Az alkonyi napfény utolsó erejével megvilágítja a sötét zugokat, ahol szeretők omlanak egymás karjaiba, koszos képű gyerekek kucorodnak az éjszaka hidegje elől.
A Felihre család egykori rezidenciája, ezt a címet kapta Saedree. "Magas torony, tetején ocsmány, festett csillaggal." Legalább az nem sérült meg a lázadás alatt, s most az égen tündöklő valódi fénypontokhoz hasonlóan mutat utat számukra. Kétségeik alig lehetnének, gyertya fényének pislákolását vehetik észre bentről, tehát van bent valaki, aki rájuk vár. Érkezésük nem marad észrevétlen az épület oldalában kikötött ideges, leharcolt lovak számára sem, akik kíváncsian csapják hátra fülüket, s idegesen fújtatnak.*
*Romváros bár kihaltnak tűnik nappal, s talán sokakat valami közelmúltban történt rosszra emlékezteti, de annál pezsgőbb az élet itt éjszaka. Az omladozó házak menedéket nyújtanak azok számára, akiknek nincs hova menniük, vagy csak elrejtőznének a kíváncsi szemek elől. Az alkonyi napfény utolsó erejével megvilágítja a sötét zugokat, ahol szeretők omlanak egymás karjaiba, koszos képű gyerekek kucorodnak az éjszaka hidegje elől.
A Felihre család egykori rezidenciája, ezt a címet kapta Saedree. "Magas torony, tetején ocsmány, festett csillaggal." Legalább az nem sérült meg a lázadás alatt, s most az égen tündöklő valódi fénypontokhoz hasonlóan mutat utat számukra. Kétségeik alig lehetnének, gyertya fényének pislákolását vehetik észre bentről, tehát van bent valaki, aki rájuk vár. Érkezésük nem marad észrevétlen az épület oldalában kikötött ideges, leharcolt lovak számára sem, akik kíváncsian csapják hátra fülüket, s idegesen fújtatnak.*
1192. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-12-28 23:39:15
Üzenet elküldve: 2022-12-28 23:39:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
*Ahogy az egyre romladozó, sőt helyenként elhagyatott épületek között lépked, végre ide is ér. Az Polgárnegyed se volt szívderítő, de ez már a nyomor java. Bedőlt épületek sokasága. Italtól, vagy más szerektől bódult népek kószálnak. Ha az idő nem is, de a népek sötétek. Aki itt jár az, vagy épp siet valahova, vagy magát csöndben eltakarva, botorkál valamerre.*
-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ véééééééégreeeeee... *Kiáltja valaki, aki épp most vetette le magát a Meredély szélén. Ez aztán a sötét és reménytelen hely.*
-Te mit keresel itt kislány? *Fordul oda egy ember gyerekhez, akit most vett észre magától balra, úgy tizenkét lépésre.
Amaz hályogos, üres szemekkel a hangirányába, felé fordul.*
-Megbetegedtem, és elvesztettem a látásom. Kérlek ne gyere közelebb! Most megyek apuci után. Kérlek, ha látsz, emlékezz majd rám! *Majd felpattant és a Meredély felé kezdett rohanni. Mire léphetett volna akár egyet is, a gyerek már némán a levegőben úszva apját követte. Biztos halál.*
~Miért tesz valaki ilyet?~
-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ véééééééégreeeeee... *Kiáltja valaki, aki épp most vetette le magát a Meredély szélén. Ez aztán a sötét és reménytelen hely.*
-Te mit keresel itt kislány? *Fordul oda egy ember gyerekhez, akit most vett észre magától balra, úgy tizenkét lépésre.
Amaz hályogos, üres szemekkel a hangirányába, felé fordul.*
-Megbetegedtem, és elvesztettem a látásom. Kérlek ne gyere közelebb! Most megyek apuci után. Kérlek, ha látsz, emlékezz majd rám! *Majd felpattant és a Meredély felé kezdett rohanni. Mire léphetett volna akár egyet is, a gyerek már némán a levegőben úszva apját követte. Biztos halál.*
~Miért tesz valaki ilyet?~
1191. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-12-16 17:49:15
Üzenet elküldve: 2022-12-16 17:49:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Őgyelgés a piacon//
* Averil könnyeden megrázza a fejét, majd értetlen tekintettel mered Svírre. Nem gondolná, hogy már most kiérdemelte az aranyat.
Az ajtón hangos kopogtatásra lesznek figyelmesek, amire a lány azonnal feláll, és a fegyver markolatára teszi a kezét. *
- Máris megnézem.
* Az ajtót feltárva egy kisfiút pillant meg, aki egy rövid levelet nyújt át a lánynak. Kezébe is nyom 10 aranyat, majd el is hesegeti.Mesélő (Hydra)
*
- Úgy látszik engem kerestek!
* Kiáltja be megbízójának, majd a levelet kibontva lefehéredik. Köpenyét se vette le, így csak át szalad újra a konyhába. *
- Ne haragudjon, de azonnal mennem kell. Nagyon hálás vagyok a kedvességéért, nem szükséges fizetnie, elég volt az élelem amit kaptam. Még egyszer nagyon köszönöm a tisztességes hozzá állását, És természetesen sajnálom a kellemetlenségeket.
* Amilyen gyorsan érkezett, ugyanolyan gyorsan távozik is. Egy meghajlás után már ki is lép az ajtón, amit óvatosan maga után becsuk, és pillanatokon belül tűnik el következő sarkon. *
* Averil könnyeden megrázza a fejét, majd értetlen tekintettel mered Svírre. Nem gondolná, hogy már most kiérdemelte az aranyat.
Az ajtón hangos kopogtatásra lesznek figyelmesek, amire a lány azonnal feláll, és a fegyver markolatára teszi a kezét. *
- Máris megnézem.
* Az ajtót feltárva egy kisfiút pillant meg, aki egy rövid levelet nyújt át a lánynak. Kezébe is nyom 10 aranyat, majd el is hesegeti.Mesélő (Hydra)
*- Úgy látszik engem kerestek!
* Kiáltja be megbízójának, majd a levelet kibontva lefehéredik. Köpenyét se vette le, így csak át szalad újra a konyhába. *
- Ne haragudjon, de azonnal mennem kell. Nagyon hálás vagyok a kedvességéért, nem szükséges fizetnie, elég volt az élelem amit kaptam. Még egyszer nagyon köszönöm a tisztességes hozzá állását, És természetesen sajnálom a kellemetlenségeket.
* Amilyen gyorsan érkezett, ugyanolyan gyorsan távozik is. Egy meghajlás után már ki is lép az ajtón, amit óvatosan maga után becsuk, és pillanatokon belül tűnik el következő sarkon. *
1190. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-12-13 19:13:40
Üzenet elküldve: 2022-12-13 19:13:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A barangolásokról valójában nem sok mindent lehet írni. Fárasztó, unalmas, hűvös időtöltés és mindeközben az ember feje tele megy hülyeségekkel. Saját aggodalmakkal, traumákkal és mi minden egyébbel. Else viszont most úgy igazán, csak káromkodni vágyna. A lába fáj, a keze fázik, talán még a szíve is. Nem éppen targózza le az, amit a romok jelképeznek, egyszerűen nem agyal rajta. Sőt, talán valaha örül is, hogy az a sok, undorító gazdag férfi egyszer más sorsra jutott. Mert most tényleg, csak ott tart, hogy megütne valakit, de azt nagyon*
1189. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-12-08 22:38:03
Üzenet elküldve: 2022-12-08 22:38:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 677
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 677
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Miután minden egy kicsit másképpen alakult, mint ahogyan eredetileg tervezve volt//
*Elsőre talán úgy tűnhet, hogy kissé gondterhelt arccal, és a gondolataiba merülve sétálgat, de azért nagyon is figyeli a környezetét, ami jelenleg, ahogyan kezd visszatérni a piac környékére egyre romosabb, legalábbis a háznál, ahonnan jön, sokkal jobban az.
Bár az itt töltött idő alatt rájött arra, hogy ahogyan azt elsőre is gondolta, minden látszattal ellentétben ez egy elég biztonságos környék, pont olyan, amilyennek ő bizonygatta még Thrissayának ideérkezésük alkalmával, attól azért még figyelni nem árt.
Még attól is óvakodik, hogy bármivel is felhívja magára a figyelmet, pedig egy ezüstköpenyt akár magára is varázsolhatna most, az jobban nézne ki, mint saját fekete köpenye, mivel pedig éteri anyagból lenne szőve a mágia által, nyilván sokkal melegebb is volna, de hát tulajdonképpen olyan nagy hideg még nincsen, hogy a puszta hivalkodáson, és önmagának a gyönyörködtetésén kívül bármi más indokolja a felvételét, éppen csak hűvösebb kicsit az elmúlt napokhoz képest, bár más reggeleken is előfordult már, hogy kicsit csípősebb volt az idő.
Most még plüssnyulai sem a szokásos kosárban, hanem a hátán lévő hátizsákban utaznak részben szintén a nem kívánatos figyelem fel nem keltése miatt. A lehető legkényelmesebben helyezte el őket, néhány puha ruháján, amúgy pedig még rést is hagyott levegőzni nekik, így amiatt, hogy esetleg nem éreznék jól magukat egyelőre nem aggódik. Szegények kicsit attól tart, hogy nagyobb kényelmetlenségek között utaztak akkor, amikor elősz9r érkezett velük Artheniorba.
Más oka is van azonban annak, hogy a táskájában pihennek megint, ahelyett, hogy idekint nézelődnének, többek között, hogy sokkal egyszerűbb úgy vásárolni, hogy egy kisebb kordé és ló mellett nem kell még külön egy kosárra is figyelnie, aminek egyébként is reméli, hogy hamarosan új lakója lesz.
A kordéra, ami vele van, és amin már ott sorakozik néhány dolog, amit a városban szerzett be korábban, nem egy esetben általa végzett munkáért cserébe, nem száll fel, nem a bakról irányítja, főleg azért nem, mert bár látta már, hogy mások ezt hogy csinálják, ő nem pont ma készül kipróbálni hasonlót. Egyszerűen csak húzza Szarvasliget közös lovát maga után, pontosabban inkább csak vezeti az állatot, hiszen elhúzni őt mágiával sem lenne ereje, nem hogy nélküle, az állat azonban szerencséjére engedelmesen követi. Talán már ő is hazavágyik az otthoni istállóba, ahol teve helyett más lovak, kecskék és egy disznó a társasága. Akár rájuk vágyik mindenesetre, akár csak az ismerős környezetre, vagy az otthoni takarmány ízére, úgy jön vele, mintha a gazdáját követné, ennek pedig kifejezetten örül.
Ahogyan annak is, hogyha minden jól megy, akkor hamar haza fognak érni, bár egy kisebb bevásárlás még vár rá a piacon, így bármennyire is figyel, ebbe az irányba kalandoznak kicsikét a gondolatai.
Talán hiba volt a hazatérés napjára halasztani a legfontosabb dolgok megvételét, de hát eddig annyi más dolga volt, és szó szerint, mivel főleg munkával ment el a városban töltött idő, így csak most tud érdemben foglalkozni mindezzel, és legalább mostanra teljesen letisztult, hogy az eddig szerzett dolgok mellett mi az, amire még ligetben szükségük lehet.
Jelenleg azonban, bármennyire is a többiekre gondol, leginkább az lelkesíti, hogy hamarosan, ha minden jól megy akkor egy szamár és egy macska boldog tulajdonosa lehet, az pedig már csak a ráadás, hogy liget és az ott élők számára is rengeteg hasznos dolgot vehet. Főleg azt reméli, hogy Intath majd örülni fog az ajándékának, mivel pedig Thrissaya éppen nincsen vele, most még különösen dugdosnia sem kell a lókolbászt valamelyik csomag, vagy akár táskája mélyén, hanem egészen egyszerűen hazaviheti, éppen úgy, mint bármi mást.
Éppen csak abban reménykedik, hogy hamarosan mindenkit látni fog, akit látni szeretne, mert Int ugyan otthon van, azért reméli, hogy hamarosan majd édesanyja, Adoaver is Thrissaya is csatlakoznak hozzá odahaza. Jó lenne elköszönni tőlük, mielőtt újra útnak indul tanulni, még jobb, ha Adoavert rá tudná venni, hogy kísérje őt el a toronyba, ahová ismét el szeretne jutni.
De ez még kicsit odébb, hiszen egyelőre még csak haza készül, lélekben pedig kicsit már otthon is van, együtt azokkal, akik nélkül már nem tudná elképzelni az otthonát.*
*Elsőre talán úgy tűnhet, hogy kissé gondterhelt arccal, és a gondolataiba merülve sétálgat, de azért nagyon is figyeli a környezetét, ami jelenleg, ahogyan kezd visszatérni a piac környékére egyre romosabb, legalábbis a háznál, ahonnan jön, sokkal jobban az.
Bár az itt töltött idő alatt rájött arra, hogy ahogyan azt elsőre is gondolta, minden látszattal ellentétben ez egy elég biztonságos környék, pont olyan, amilyennek ő bizonygatta még Thrissayának ideérkezésük alkalmával, attól azért még figyelni nem árt.
Még attól is óvakodik, hogy bármivel is felhívja magára a figyelmet, pedig egy ezüstköpenyt akár magára is varázsolhatna most, az jobban nézne ki, mint saját fekete köpenye, mivel pedig éteri anyagból lenne szőve a mágia által, nyilván sokkal melegebb is volna, de hát tulajdonképpen olyan nagy hideg még nincsen, hogy a puszta hivalkodáson, és önmagának a gyönyörködtetésén kívül bármi más indokolja a felvételét, éppen csak hűvösebb kicsit az elmúlt napokhoz képest, bár más reggeleken is előfordult már, hogy kicsit csípősebb volt az idő.
Most még plüssnyulai sem a szokásos kosárban, hanem a hátán lévő hátizsákban utaznak részben szintén a nem kívánatos figyelem fel nem keltése miatt. A lehető legkényelmesebben helyezte el őket, néhány puha ruháján, amúgy pedig még rést is hagyott levegőzni nekik, így amiatt, hogy esetleg nem éreznék jól magukat egyelőre nem aggódik. Szegények kicsit attól tart, hogy nagyobb kényelmetlenségek között utaztak akkor, amikor elősz9r érkezett velük Artheniorba.
Más oka is van azonban annak, hogy a táskájában pihennek megint, ahelyett, hogy idekint nézelődnének, többek között, hogy sokkal egyszerűbb úgy vásárolni, hogy egy kisebb kordé és ló mellett nem kell még külön egy kosárra is figyelnie, aminek egyébként is reméli, hogy hamarosan új lakója lesz.
A kordéra, ami vele van, és amin már ott sorakozik néhány dolog, amit a városban szerzett be korábban, nem egy esetben általa végzett munkáért cserébe, nem száll fel, nem a bakról irányítja, főleg azért nem, mert bár látta már, hogy mások ezt hogy csinálják, ő nem pont ma készül kipróbálni hasonlót. Egyszerűen csak húzza Szarvasliget közös lovát maga után, pontosabban inkább csak vezeti az állatot, hiszen elhúzni őt mágiával sem lenne ereje, nem hogy nélküle, az állat azonban szerencséjére engedelmesen követi. Talán már ő is hazavágyik az otthoni istállóba, ahol teve helyett más lovak, kecskék és egy disznó a társasága. Akár rájuk vágyik mindenesetre, akár csak az ismerős környezetre, vagy az otthoni takarmány ízére, úgy jön vele, mintha a gazdáját követné, ennek pedig kifejezetten örül.
Ahogyan annak is, hogyha minden jól megy, akkor hamar haza fognak érni, bár egy kisebb bevásárlás még vár rá a piacon, így bármennyire is figyel, ebbe az irányba kalandoznak kicsikét a gondolatai.
Talán hiba volt a hazatérés napjára halasztani a legfontosabb dolgok megvételét, de hát eddig annyi más dolga volt, és szó szerint, mivel főleg munkával ment el a városban töltött idő, így csak most tud érdemben foglalkozni mindezzel, és legalább mostanra teljesen letisztult, hogy az eddig szerzett dolgok mellett mi az, amire még ligetben szükségük lehet.
Jelenleg azonban, bármennyire is a többiekre gondol, leginkább az lelkesíti, hogy hamarosan, ha minden jól megy akkor egy szamár és egy macska boldog tulajdonosa lehet, az pedig már csak a ráadás, hogy liget és az ott élők számára is rengeteg hasznos dolgot vehet. Főleg azt reméli, hogy Intath majd örülni fog az ajándékának, mivel pedig Thrissaya éppen nincsen vele, most még különösen dugdosnia sem kell a lókolbászt valamelyik csomag, vagy akár táskája mélyén, hanem egészen egyszerűen hazaviheti, éppen úgy, mint bármi mást.
Éppen csak abban reménykedik, hogy hamarosan mindenkit látni fog, akit látni szeretne, mert Int ugyan otthon van, azért reméli, hogy hamarosan majd édesanyja, Adoaver is Thrissaya is csatlakoznak hozzá odahaza. Jó lenne elköszönni tőlük, mielőtt újra útnak indul tanulni, még jobb, ha Adoavert rá tudná venni, hogy kísérje őt el a toronyba, ahová ismét el szeretne jutni.
De ez még kicsit odébb, hiszen egyelőre még csak haza készül, lélekben pedig kicsit már otthon is van, együtt azokkal, akik nélkül már nem tudná elképzelni az otthonát.*
1188. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-12-06 18:28:17
Üzenet elküldve: 2022-12-06 18:28:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Hosszas sétálgatás után, a még eléggé sűrű ködös, és zúzmarás reggelen, megállapítja, hogy igencsak sikerült eltévednie. Csak a bizonytalan és óvatos természetének köszönhetően nem zúgott bele valami hatalmas hasadékba.*
-Höhöhö... Ez meg mi a fene fiacskám, vesztőhely, netán dögkút, mert annak túlságosan mély?
*Fordul oda a mellette elsuhanni készülő suhanchoz. Ki erre, a vállát megvonva csak annyit bök oda, "Van akinek igen, ha úgy dönt"*
~Ez biztos ugyanaz a város? Itt sokkal másabbak a népek, komorabbak, ridegebbek.~
-Höhöhö... Elnézést kérem segítsen! Höhöhö... Bocsánat merre találom a főteret?
*Próbál útbaigazítást kérni, a mellette fejüket leszegett és nyakukat behúzott különböző népektől. Végül egy nála is kicsit öreg gnóm végre elmondja neki, hogy merre is jár, és hogy mi a legrövidebb út a főtér felé.*
-Höhöhö... Hagy hívjam meg egy kupa forralt borra, ebben a hidegben biztos jól esne.
*De fejét rázva kezeivel nemet intve elbúcsúzik és siet is dolgára.*
~Hát ha nem, hát nem. Na uccu neki, remélem hamar oszlik ez a köd, és a népek is kedélyesebbek lesznek hamarost.~
-Höhöhö... Ez meg mi a fene fiacskám, vesztőhely, netán dögkút, mert annak túlságosan mély?
*Fordul oda a mellette elsuhanni készülő suhanchoz. Ki erre, a vállát megvonva csak annyit bök oda, "Van akinek igen, ha úgy dönt"*
~Ez biztos ugyanaz a város? Itt sokkal másabbak a népek, komorabbak, ridegebbek.~
-Höhöhö... Elnézést kérem segítsen! Höhöhö... Bocsánat merre találom a főteret?
*Próbál útbaigazítást kérni, a mellette fejüket leszegett és nyakukat behúzott különböző népektől. Végül egy nála is kicsit öreg gnóm végre elmondja neki, hogy merre is jár, és hogy mi a legrövidebb út a főtér felé.*
-Höhöhö... Hagy hívjam meg egy kupa forralt borra, ebben a hidegben biztos jól esne.
*De fejét rázva kezeivel nemet intve elbúcsúzik és siet is dolgára.*
~Hát ha nem, hát nem. Na uccu neki, remélem hamar oszlik ez a köd, és a népek is kedélyesebbek lesznek hamarost.~
1187. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-11-30 11:54:11
Üzenet elküldve: 2022-11-30 11:54:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Dreni//
*Már olyan közelinek tűnik a piac. Olyan hihetetlenül meglepő is, hogy séta közben semmi nem történik, ami kizökkentené a haladásából. Mert, hogy az ő figyelmét nem nehéz elvonni. Túl kíváncsi, túl naiv, túl buta? Igazából a témában ez lényegtelen tényező. Ami fontos, az az, hogy bármelyik pillanatban történhet olyan, számára váratlan esemény, fordulat, zaj, ami azonnal el is tereli a kinézett útról. Ahogyan most is. Mégpedig egy utcát felzengető csattanás képében. Innentől pedig jön a mélázó gondolkodás, ahogy lefékezi lépteit. Egy pillantást kap a piac felé vezető utca, utána pedig a zaj irányába fordítja a fejét. Aztán ezt megismétli egy párszor, majd sóhajtva és komótosan, mintha csak köteleznék valamire, amihez semmi kedve, meg is fordul, hogy utána járjon a hangzavarnak. Persze le is tojhatná, de sajnos elkezdte érdekelni, hogy mi történik. Pedig olyan éééhes. Ezt próbálja elfojtani azzal, hogy korgó pocakjára teszi a tenyerét, mintha az segítene akármit is. Sikerrel persze nem jár, de ha eddig kibírta, ez a kis kitérő már nem számít sokat.
Ahogy közelinek véli a zaj forrását lassít a léptein és fülel. Nem is kell sokáig várnia a folytatást. Úgy tűnik valaki a macskaköves úton készül zenei babérokra törni. Legalábbis az egyenletes csattogásból neki az jön le, hogy valaki igen furcsa muzsikát készít. Úgy tűnik kettőnél több bolond koptatja a romos utcákat. Így az evésről kíváncsisága miatt meg is feledkezik, tovább indítja lépteit.*
- Nem egy bárd zene, de nem is olyan rossz.
*Dünnyögi az orra alatt, ahogy kiles az egyik ház sarkáról. Hunyorogva kutat a hang után, amikor pedig meglátja a fiút, hát igen bárgyú pofival pillázik utána.
Persze ez sem tart sokáig, mert a meglepett arcot hamar fel is váltja a sértett tekintet.*
- Az undok fráter. Na megállj csak.
*Sutyorogja az orra alatt. Aztán már nem is kell sokat váratnia magát arra, hogy igyekezzen a sötétben meghúzódva, a házak, romok, kerítésmaradékok között megbújva a fiú nyomába szegődni.*
*Már olyan közelinek tűnik a piac. Olyan hihetetlenül meglepő is, hogy séta közben semmi nem történik, ami kizökkentené a haladásából. Mert, hogy az ő figyelmét nem nehéz elvonni. Túl kíváncsi, túl naiv, túl buta? Igazából a témában ez lényegtelen tényező. Ami fontos, az az, hogy bármelyik pillanatban történhet olyan, számára váratlan esemény, fordulat, zaj, ami azonnal el is tereli a kinézett útról. Ahogyan most is. Mégpedig egy utcát felzengető csattanás képében. Innentől pedig jön a mélázó gondolkodás, ahogy lefékezi lépteit. Egy pillantást kap a piac felé vezető utca, utána pedig a zaj irányába fordítja a fejét. Aztán ezt megismétli egy párszor, majd sóhajtva és komótosan, mintha csak köteleznék valamire, amihez semmi kedve, meg is fordul, hogy utána járjon a hangzavarnak. Persze le is tojhatná, de sajnos elkezdte érdekelni, hogy mi történik. Pedig olyan éééhes. Ezt próbálja elfojtani azzal, hogy korgó pocakjára teszi a tenyerét, mintha az segítene akármit is. Sikerrel persze nem jár, de ha eddig kibírta, ez a kis kitérő már nem számít sokat.
Ahogy közelinek véli a zaj forrását lassít a léptein és fülel. Nem is kell sokáig várnia a folytatást. Úgy tűnik valaki a macskaköves úton készül zenei babérokra törni. Legalábbis az egyenletes csattogásból neki az jön le, hogy valaki igen furcsa muzsikát készít. Úgy tűnik kettőnél több bolond koptatja a romos utcákat. Így az evésről kíváncsisága miatt meg is feledkezik, tovább indítja lépteit.*
- Nem egy bárd zene, de nem is olyan rossz.
*Dünnyögi az orra alatt, ahogy kiles az egyik ház sarkáról. Hunyorogva kutat a hang után, amikor pedig meglátja a fiút, hát igen bárgyú pofival pillázik utána.
Persze ez sem tart sokáig, mert a meglepett arcot hamar fel is váltja a sértett tekintet.*
- Az undok fráter. Na megállj csak.
*Sutyorogja az orra alatt. Aztán már nem is kell sokat váratnia magát arra, hogy igyekezzen a sötétben meghúzódva, a házak, romok, kerítésmaradékok között megbújva a fiú nyomába szegődni.*
1186. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-11-29 20:57:54
Üzenet elküldve: 2022-11-29 20:57:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Minden, ami fejfájást okozhat//
*Ha most vissza is utasította élete ajánlatát, minden bizonnyal akad majd még alkalma Artheniorban is ellátogatni a templomba a közeljövőben, így annyira nem aggasztja a dolog, hogy ezúttal kihagyják mint helyszín. Így is bőven elég hosszú útjuk lesz a Mágustoronyig, nem szükséges még az imádsággal is tölteni az időt.*
-A fizetésemelésre holnaputántól elérhető vagyok. *Húzza ki magát szélesen vigyorogva. Mivel az első két napi fizetségét már kézhez kapta, nem hajtja a tatár.* -És mit gondol, ha azt mondom, esetleg a művészet, vagy akár a maga tehetsége éppen az ő ajándékuk?
*Mármint az isteneké. Elvégre szokták úgy is mondani, hogy "isteni tehetség". Valami közük csak van hozzá.
Másnap, az újabb gyógy-főzetes masszázs elvetésére bólint egyet. Ő azért egy kicsit aggódik Dan lábának épsége miatt, ám igaz, ami igaz, meg kell hagynia, hogy lóháton talán nem lesz vele akkora baj.*
-Rendben, de ha félúton begörcsölne, jegyezze meg, én szóltam.
*Hagyja rá a férfira egy hetyke vállrándítás kíséretében, majd mivel nem tartóztatják fel, levonul a vendégszobába végre átöltözni. Kényelmes, lábára simuló barna szövetnadrágot és lenge, halványkék inget vesz magára, valamint felnyalábolja sötétkék köpenyét is, a kinti hűvösebb időre való tekintettel. Igyekszik, amennyire tud, de így is sikerül elérnie, hogy Dan már sürgetőn topogjon tornya tetején. A lépcső aljához érve csípőre tett kézzel néz fel a tudósra.*
-Én kérdeztem, hogy hozzak-e reggelit, az itthoni minden bizonnyal olcsóbb lenne, mint a piaci. *Korholja meg egy picit, abszolút komolytalanul a férfit.* -De még mindig készíthetünk valami szendvicset mondjuk, elvitelre.
*Ajánlja fel az ötletet, de alkalmazkodik Danhez. Ha a férfi minden áron költekezni akar, ő nem szab gátat neki.
Akárhogy is döntenek, lassacskán csak eljutnak az induláshoz, az ajtón kilépve pedig Dan felé fordul, miközben magára kanyarítja köpenyét.*
-Vezessen, jóuram!
*Minthogy még mindig nem ismeri ki magát Artheniorban, az útmutatást ráhagyja a tudósra.*
*Ha most vissza is utasította élete ajánlatát, minden bizonnyal akad majd még alkalma Artheniorban is ellátogatni a templomba a közeljövőben, így annyira nem aggasztja a dolog, hogy ezúttal kihagyják mint helyszín. Így is bőven elég hosszú útjuk lesz a Mágustoronyig, nem szükséges még az imádsággal is tölteni az időt.*
-A fizetésemelésre holnaputántól elérhető vagyok. *Húzza ki magát szélesen vigyorogva. Mivel az első két napi fizetségét már kézhez kapta, nem hajtja a tatár.* -És mit gondol, ha azt mondom, esetleg a művészet, vagy akár a maga tehetsége éppen az ő ajándékuk?
*Mármint az isteneké. Elvégre szokták úgy is mondani, hogy "isteni tehetség". Valami közük csak van hozzá.
Másnap, az újabb gyógy-főzetes masszázs elvetésére bólint egyet. Ő azért egy kicsit aggódik Dan lábának épsége miatt, ám igaz, ami igaz, meg kell hagynia, hogy lóháton talán nem lesz vele akkora baj.*
-Rendben, de ha félúton begörcsölne, jegyezze meg, én szóltam.
*Hagyja rá a férfira egy hetyke vállrándítás kíséretében, majd mivel nem tartóztatják fel, levonul a vendégszobába végre átöltözni. Kényelmes, lábára simuló barna szövetnadrágot és lenge, halványkék inget vesz magára, valamint felnyalábolja sötétkék köpenyét is, a kinti hűvösebb időre való tekintettel. Igyekszik, amennyire tud, de így is sikerül elérnie, hogy Dan már sürgetőn topogjon tornya tetején. A lépcső aljához érve csípőre tett kézzel néz fel a tudósra.*
-Én kérdeztem, hogy hozzak-e reggelit, az itthoni minden bizonnyal olcsóbb lenne, mint a piaci. *Korholja meg egy picit, abszolút komolytalanul a férfit.* -De még mindig készíthetünk valami szendvicset mondjuk, elvitelre.
*Ajánlja fel az ötletet, de alkalmazkodik Danhez. Ha a férfi minden áron költekezni akar, ő nem szab gátat neki.
Akárhogy is döntenek, lassacskán csak eljutnak az induláshoz, az ajtón kilépve pedig Dan felé fordul, miközben magára kanyarítja köpenyét.*
-Vezessen, jóuram!
*Minthogy még mindig nem ismeri ki magát Artheniorban, az útmutatást ráhagyja a tudósra.*
1185. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-11-29 14:42:09
Üzenet elküldve: 2022-11-29 14:42:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Minden, ami fejfájást okozhat//
*A nő soha vissza nem térő lehetőséget utasított most vissza. Noha Danissolnak vannak fenntartásai arról, hogy a másik valóban megtalálja e az isteni fényt az elementaristák legelementaristább helyszínén, de ebbe inkább nem mwgy bele, meg amúgy is lefoglalja az önön felgyulladásán való nevetés*
- Hát ez nagyon jó! Szinte fizetésemelést érdemel. Viszont az istenek veszte, ha nem értékelik a művészetet. *büszkén ki is húzza magát mintha azok a rajzok valami neves gyűjtemény része volnának és nem parázna emlékképek. Bár aztán kitudja, még lehet egyszer valaki más is értékeli majd őket. Az alkotás egyik nagy öröme az, hogy azokra is hathatsz, akiket amúgy soha nem ismerhetnél meg. És nem kell a zsenialitásodba egyedül beleveszned, tudván, hogy a korod soha sem értheti meg. Hiszen vár rá majd egy másik. Vagy Dan még olyat is hallott már, hogy hasonlóan intelligens emberek ezeket a lényeket próbálták tovább formálni. Kíváncsi lenne, hogy azóta belefáradtak e*
- A masstázsra nem lesz szükség, ma rendkívül jól vagyok. Az ilyesmi mindig felvillanyoz. *vigyorog a nőre, úgy mintha ezzel az úttal már hált is volna egyet vagy egyáltalán a jövőben tudna. Mindenesetre nemsokára bizonyára mindketten elkészülnek és akkor megsürgeti a nőt a lépcső tetején állva*
- Gyorsabban, így is kevés az életünk! Látni kívánom azt a mágiát még, ha a piaci áraknál be is kell csuknom a szememet. *Hiszen jó gazdag módjára, nem szeret költeni. ~Mindent túláraznak~*
*A nő soha vissza nem térő lehetőséget utasított most vissza. Noha Danissolnak vannak fenntartásai arról, hogy a másik valóban megtalálja e az isteni fényt az elementaristák legelementaristább helyszínén, de ebbe inkább nem mwgy bele, meg amúgy is lefoglalja az önön felgyulladásán való nevetés*
- Hát ez nagyon jó! Szinte fizetésemelést érdemel. Viszont az istenek veszte, ha nem értékelik a művészetet. *büszkén ki is húzza magát mintha azok a rajzok valami neves gyűjtemény része volnának és nem parázna emlékképek. Bár aztán kitudja, még lehet egyszer valaki más is értékeli majd őket. Az alkotás egyik nagy öröme az, hogy azokra is hathatsz, akiket amúgy soha nem ismerhetnél meg. És nem kell a zsenialitásodba egyedül beleveszned, tudván, hogy a korod soha sem értheti meg. Hiszen vár rá majd egy másik. Vagy Dan még olyat is hallott már, hogy hasonlóan intelligens emberek ezeket a lényeket próbálták tovább formálni. Kíváncsi lenne, hogy azóta belefáradtak e*
- A masstázsra nem lesz szükség, ma rendkívül jól vagyok. Az ilyesmi mindig felvillanyoz. *vigyorog a nőre, úgy mintha ezzel az úttal már hált is volna egyet vagy egyáltalán a jövőben tudna. Mindenesetre nemsokára bizonyára mindketten elkészülnek és akkor megsürgeti a nőt a lépcső tetején állva*
- Gyorsabban, így is kevés az életünk! Látni kívánom azt a mágiát még, ha a piaci áraknál be is kell csuknom a szememet. *Hiszen jó gazdag módjára, nem szeret költeni. ~Mindent túláraznak~*
1184. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-11-25 06:57:36
Üzenet elküldve: 2022-11-25 06:57:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Gyzi//
*Elmélkedve hazaútjából egy dolog zökkenti ki. Mégpedig, egy romos házfal egykori ablakán kinéző félig kiszakadt spaletta. Mi olyan fontos ebben az egyébként ezen a környéken hétköznapi látványban? A fiú eszébe juttatja, hogy neki amúgy gyújtóst is javasolt lenne haza vinnie. Ez teljesen kiment a fejéből. Nézzenek oda! Gyorsan oda is szalad és elkezd birkózni azzal a viseletes szerkezettel. Sikerül kiszednie a helyéről és megállapítja, hogy nem könnyű. Ezt jobban is átgondolhatta volna. Viszont ahogy megvizsgálja négy deszka tartja össze azokat az időjárás és a ház többi részének leomlása által megviselt fénykorukban jó minőségű fadeszkákat. Ezt hazavinni így nem fogja tudni viszont úgy érzi van esélye ellenük. Az egyik végét a földre támasztja, a másikat megemeli és fél lábbal megpróbálja az egyik deszkát kifeszegetni a többi közül. Ez a jelenet pont annyira komikusan néz ki mint ahogy hangzik. Sőt, próbálkozása közben ki is csúszik az a faszerkezet a kezéből és hangos csattanással veri fel az utca csendjét. Dren egyből összehúzza magát majd fülel. Ha erre nem történt semmi lemond a könnyű zsákmányról és megszenved vele. Előbb a földön próbálja húzni, de a macskaköveken hangosan csattognak a deszkák. Így megemelve a kezében tartva, saját látómezejét kitakarva halad tovább az általa így is ismert utcákon a polgárnegyed felé.*
*Elmélkedve hazaútjából egy dolog zökkenti ki. Mégpedig, egy romos házfal egykori ablakán kinéző félig kiszakadt spaletta. Mi olyan fontos ebben az egyébként ezen a környéken hétköznapi látványban? A fiú eszébe juttatja, hogy neki amúgy gyújtóst is javasolt lenne haza vinnie. Ez teljesen kiment a fejéből. Nézzenek oda! Gyorsan oda is szalad és elkezd birkózni azzal a viseletes szerkezettel. Sikerül kiszednie a helyéről és megállapítja, hogy nem könnyű. Ezt jobban is átgondolhatta volna. Viszont ahogy megvizsgálja négy deszka tartja össze azokat az időjárás és a ház többi részének leomlása által megviselt fénykorukban jó minőségű fadeszkákat. Ezt hazavinni így nem fogja tudni viszont úgy érzi van esélye ellenük. Az egyik végét a földre támasztja, a másikat megemeli és fél lábbal megpróbálja az egyik deszkát kifeszegetni a többi közül. Ez a jelenet pont annyira komikusan néz ki mint ahogy hangzik. Sőt, próbálkozása közben ki is csúszik az a faszerkezet a kezéből és hangos csattanással veri fel az utca csendjét. Dren egyből összehúzza magát majd fülel. Ha erre nem történt semmi lemond a könnyű zsákmányról és megszenved vele. Előbb a földön próbálja húzni, de a macskaköveken hangosan csattognak a deszkák. Így megemelve a kezében tartva, saját látómezejét kitakarva halad tovább az általa így is ismert utcákon a polgárnegyed felé.*
1183. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-11-25 04:35:06
Üzenet elküldve: 2022-11-25 04:35:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Dreni//
*Ahogy végez a megkönnyebbüléshez vezető vetkőzéssel elégedett sóhajjal húzza vissza az inget, majd csak a száját húzogatva bámulja a szemben lévő, repedezett falat. Talán pihenni kéne, de nem ebben a romban hagyta a pokrócot, amit nem olyan régen szerzett magának. Meg hát annyit emlegette azt a fránya evést, ivást és melegedést, hogy már a gyomra is hisztizni kezd azért, hogy meg legyen telítve. Igazából ez is lett volna az eredeti célja. Nem pedig az, hogy felbosszant egy fiút, majd menekülőre fogva bújik a romok közé. De ahhoz sincs kedve, hogy megint nyomorgatni kezdje a mellkasát. Elég volt az egész álló nap.
Így végül csak összeszedi magát, mert itt maradni nem sok kedve van. Besétál valamelyik fogadóba. Ha futja rá talán még egy szobát is kivesz. Persze, ha meg tud előtte vacsorázni. Talán fürdik is. Akkor a Pegazusba megy. Ha meg figyel még akár a fiút is megláthatja. Bár a szerencsétlennek lehet, hogy elég volt mára ennyi sokk. De az a vacsora akkor is kell, így a zsebébe tuszkolja a fáslit, eligazgatja az ingét és indul is a piac felé. Az a legegyenesebb út. Meg ilyenkor legalább már az is néptelen és nyugodt. Mást legalább nem fog felbosszantani.*
*Ahogy végez a megkönnyebbüléshez vezető vetkőzéssel elégedett sóhajjal húzza vissza az inget, majd csak a száját húzogatva bámulja a szemben lévő, repedezett falat. Talán pihenni kéne, de nem ebben a romban hagyta a pokrócot, amit nem olyan régen szerzett magának. Meg hát annyit emlegette azt a fránya evést, ivást és melegedést, hogy már a gyomra is hisztizni kezd azért, hogy meg legyen telítve. Igazából ez is lett volna az eredeti célja. Nem pedig az, hogy felbosszant egy fiút, majd menekülőre fogva bújik a romok közé. De ahhoz sincs kedve, hogy megint nyomorgatni kezdje a mellkasát. Elég volt az egész álló nap.
Így végül csak összeszedi magát, mert itt maradni nem sok kedve van. Besétál valamelyik fogadóba. Ha futja rá talán még egy szobát is kivesz. Persze, ha meg tud előtte vacsorázni. Talán fürdik is. Akkor a Pegazusba megy. Ha meg figyel még akár a fiút is megláthatja. Bár a szerencsétlennek lehet, hogy elég volt mára ennyi sokk. De az a vacsora akkor is kell, így a zsebébe tuszkolja a fáslit, eligazgatja az ingét és indul is a piac felé. Az a legegyenesebb út. Meg ilyenkor legalább már az is néptelen és nyugodt. Mást legalább nem fog felbosszantani.*
1182. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-11-25 04:06:26
Üzenet elküldve: 2022-11-25 04:06:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Gyzi//
*Dren könnyű célpont volt a másik számára. Ez a találkozás jó darabig lebénította a fiút. Az az utolsó pillantás tényleg a kegyelemdöfés volt. Behúzott nyakkal indul meg a romok közt. Természetesen betoji fráterhez méltóan nem a lány után hanem a polgárnegyedhez vezető utcák felé. Barátság valóban nem alakult ki köztük, de az biztos, hogy mély nyomot hagyott a továbbra is ismeretlen fehér hajú a manószakértőben. Ha csak eszébe jut el is vörösödik a gondolatra. Mikor meg a zsebébe nyomott aranyat szemügyre veszi, rá nem jellemző módon most nem az jut eszébe, hogy abból milyen és mennyi ételt tud venni.*
~Még a nevét se tudom.~
*Dren könnyű célpont volt a másik számára. Ez a találkozás jó darabig lebénította a fiút. Az az utolsó pillantás tényleg a kegyelemdöfés volt. Behúzott nyakkal indul meg a romok közt. Természetesen betoji fráterhez méltóan nem a lány után hanem a polgárnegyedhez vezető utcák felé. Barátság valóban nem alakult ki köztük, de az biztos, hogy mély nyomot hagyott a továbbra is ismeretlen fehér hajú a manószakértőben. Ha csak eszébe jut el is vörösödik a gondolatra. Mikor meg a zsebébe nyomott aranyat szemügyre veszi, rá nem jellemző módon most nem az jut eszébe, hogy abból milyen és mennyi ételt tud venni.*
~Még a nevét se tudom.~
1181. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-11-25 03:49:29
Üzenet elküldve: 2022-11-25 03:49:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Dreni//
*Ha normális lenne valószínűleg ezzel a megállapítással kötekedni sem tudna. Bár kérdéses, hogy kinek mi számít normálisnak. A saját viselkedésében nem talál semmi kivetnivalót, ellenben a fiú már kérdésesebb falat a számára. Az a tipikus sokáig rágódós és nehezen nyelhető. Talán épp ez tetszik a helyzetben és ezért sem akarná olyan egyszerűen hagyni tovaillanni ezt a lehetőséget egy barátkozásra. De nem csak a fiú van ellene, hanem valami nagyobb erő is akadékoskodhat, mert amióta vele van, azóta csak a balszerencse üt be.
Neki a romok az otthona, hát miért ne itt akarna barátkozni? Persze nem akárkivel, de eddig azt hitte, hogy egy hasonlóan fiatallal csak sikerélménye lehet.
Talán tévedett, de legalább a fiú oktondiságát nőkhöz méltó módon tudta megtorolni. Talán ennyiből előnyös ez az adottsága. Mondjuk annak idején az utcalányok sokat emlegették, hogy később a nőiessége akár még fegyver is lehet a kezében. Noha még ez csak egy kis bökő lehetett, e kezdetnek nem olyan rossz. Éppen ezért terül is el ajkain az elégedett vigyor, majd ahogy megindul még vidáman fütyürészni is elkezd. Persze azt azért nem állja meg, hogy egy egy utolsó, bájossággal és gúnnyal kevert pillantást még ne vessen a fiúra. Még a nyelvét is kiölti, mielőtt befordulna az egyik romos ház mellett. Ahogy pedig eltűnik szem elől azért már csalódottan veti hátát a ház falának, s még ajkait is bánatosan harapja be.*
- Pedig azt hittem, hogy kedvelni fog.
*Motyorog egy sort az orra alatt, majd az épületre felsandítva vonja meg a vállait.*
- Megteszi.
*Sóhajt, ahogy az ajtótlan romba végül belép, hogy aztán a földre kuporodva, már szélvédettebb helyen dobja félre a sapkát, majd gombolja szét magán az inget, elkezdve a kínzó fáslit letekerni magáról.
Elméje pedig elkalandozik a fiúval való ismerkedés felé, arcán pedig látni éppen melyik emlék ötlik fel fejében. Hol morcosan fúj egyet, hol elkuncogja magát, hol pedig pironkodva süti le a szemeit, miközben a fáslitól szabadul meg. De minden egyes gondolat végén arra a döntésre jut, hogy egész szórakoztató kis kaland ez. Talán nem is kéne veszni hagynia a közeljövőben. Mert azt ugyan kétli, hogy az a betoji fráter hasonlóképp gondolkodik és esetleg utána indul. Ha másért nem hát, hogy kikérje magának az előbbi incidenst. Így muszáj lesz a saját kezébe venni az irányítást. Megint.*
*Ha normális lenne valószínűleg ezzel a megállapítással kötekedni sem tudna. Bár kérdéses, hogy kinek mi számít normálisnak. A saját viselkedésében nem talál semmi kivetnivalót, ellenben a fiú már kérdésesebb falat a számára. Az a tipikus sokáig rágódós és nehezen nyelhető. Talán épp ez tetszik a helyzetben és ezért sem akarná olyan egyszerűen hagyni tovaillanni ezt a lehetőséget egy barátkozásra. De nem csak a fiú van ellene, hanem valami nagyobb erő is akadékoskodhat, mert amióta vele van, azóta csak a balszerencse üt be.
Neki a romok az otthona, hát miért ne itt akarna barátkozni? Persze nem akárkivel, de eddig azt hitte, hogy egy hasonlóan fiatallal csak sikerélménye lehet.
Talán tévedett, de legalább a fiú oktondiságát nőkhöz méltó módon tudta megtorolni. Talán ennyiből előnyös ez az adottsága. Mondjuk annak idején az utcalányok sokat emlegették, hogy később a nőiessége akár még fegyver is lehet a kezében. Noha még ez csak egy kis bökő lehetett, e kezdetnek nem olyan rossz. Éppen ezért terül is el ajkain az elégedett vigyor, majd ahogy megindul még vidáman fütyürészni is elkezd. Persze azt azért nem állja meg, hogy egy egy utolsó, bájossággal és gúnnyal kevert pillantást még ne vessen a fiúra. Még a nyelvét is kiölti, mielőtt befordulna az egyik romos ház mellett. Ahogy pedig eltűnik szem elől azért már csalódottan veti hátát a ház falának, s még ajkait is bánatosan harapja be.*
- Pedig azt hittem, hogy kedvelni fog.
*Motyorog egy sort az orra alatt, majd az épületre felsandítva vonja meg a vállait.*
- Megteszi.
*Sóhajt, ahogy az ajtótlan romba végül belép, hogy aztán a földre kuporodva, már szélvédettebb helyen dobja félre a sapkát, majd gombolja szét magán az inget, elkezdve a kínzó fáslit letekerni magáról.
Elméje pedig elkalandozik a fiúval való ismerkedés felé, arcán pedig látni éppen melyik emlék ötlik fel fejében. Hol morcosan fúj egyet, hol elkuncogja magát, hol pedig pironkodva süti le a szemeit, miközben a fáslitól szabadul meg. De minden egyes gondolat végén arra a döntésre jut, hogy egész szórakoztató kis kaland ez. Talán nem is kéne veszni hagynia a közeljövőben. Mert azt ugyan kétli, hogy az a betoji fráter hasonlóképp gondolkodik és esetleg utána indul. Ha másért nem hát, hogy kikérje magának az előbbi incidenst. Így muszáj lesz a saját kezébe venni az irányítást. Megint.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1878-1897