Arthenior - Romváros és Meredély
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Polgárnegyed (új) Templom (új) Piactér (új) | Romváros és Meredély | Sayqueves Rezidencia (új) Selyemrév (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 64 (1261. - 1280. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1280. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2023-06-17 22:39:43
Üzenet elküldve: 2023-06-17 22:39:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// A Király színe elé //
* Mielőtt kilépne az utcára, óvatosan kikémlel az apró nyíláson. Senkit sem lát a viskó előtt. Sóhajt. Nyikorogva lassan kitárja az omladozó egykori cselédszállás kapuját. Elakad, így kioldalaz a résen. Szorosan összefogja magán a köpönyegét. Végigiszkol néhány sikátoron, majd fejét leszegve futásnak ered, végig a Csonthídon. *
* Mielőtt kilépne az utcára, óvatosan kikémlel az apró nyíláson. Senkit sem lát a viskó előtt. Sóhajt. Nyikorogva lassan kitárja az omladozó egykori cselédszállás kapuját. Elakad, így kioldalaz a résen. Szorosan összefogja magán a köpönyegét. Végigiszkol néhány sikátoron, majd fejét leszegve futásnak ered, végig a Csonthídon. *
1279. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2023-06-15 12:12:05
Üzenet elküldve: 2023-06-15 12:12:05
ÚJ
![>Meronnan Rhaavos [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11404_1548621482_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 279
OOC üzenetek: 41
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 279
OOC üzenetek: 41
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás +16 jelenetet tartalmaz!//
*Ahogy sejtette. A jómadarak hamar szétszéledtek, ahogy esőt hozott a szél. Na de ő majd vihart arat! Amúgy is csak a baj volt velük, ráadásul folyamatos tenyérviszketés gyötörte annak a kis bajkeverőnek a társaságában.
E gondolat mentén köpköd, miközben visszaérkezik Romvárosba. Feltett szándéka bevenni magát Sárvárosba újra. Na nem azért, hogy cimborákat gyűjtsön. Inkább azért, hogy uralkodjék! Elvégre legyenek bármily hasztalanok extársai, csak megüzenték az ostoba városőröknek, ki az új ura e helynek. Neki pedig nincs más dolga, mint megvárni a warg faszt és vele az aranyat. Pofonegyszerű az egész.*
*Ahogy sejtette. A jómadarak hamar szétszéledtek, ahogy esőt hozott a szél. Na de ő majd vihart arat! Amúgy is csak a baj volt velük, ráadásul folyamatos tenyérviszketés gyötörte annak a kis bajkeverőnek a társaságában.
E gondolat mentén köpköd, miközben visszaérkezik Romvárosba. Feltett szándéka bevenni magát Sárvárosba újra. Na nem azért, hogy cimborákat gyűjtsön. Inkább azért, hogy uralkodjék! Elvégre legyenek bármily hasztalanok extársai, csak megüzenték az ostoba városőröknek, ki az új ura e helynek. Neki pedig nincs más dolga, mint megvárni a warg faszt és vele az aranyat. Pofonegyszerű az egész.*
1278. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2023-06-12 14:58:39
Üzenet elküldve: 2023-06-12 14:58:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Sunyi kis mosollyal hallgatja végig az okfejtést arról, hogy ő bizony nem fog a "tisztelt Báró úrból" holmi konyhában lébecoló fehérnépet faragni. Nem mintha tervben lett volna bármi ilyesmi, de a lelkének azért jól esik egy ilyen ártatlan kis piszkálódás. Hagyja hagy háborogja ki magát a zsoldos, hogy azután karba tett kézzel dőljön hátra a széken, s csak a fejét ingatva ejt meg egy újabb ravaszdi vigyort.*
- Nocsak... Valóban egy ízig-vérig férfival hozott össze az eső?
*Noha a hangjából kiérződik némi gúny, de ez inkább a célt szolgálja, hogy minden esetleges figyelmet elterelje arról, hogy igenis egyre inkább izgatja a tudat, hogy most valóban valami sokkal férfiasabbat kaparinthatna meg. Na persze el van ő a köpcös kereskedőkkel is, de odahaza is sokszor megtapasztalta, hogy az ilyen fickók, akik ennyire fölényesen igyekeznek férfiasak lenni azok az ágyban csak ritka esetben okoznak csalódást. Ennek a gondolatnak hála pedig most igencsak felpezsdült ágyéktájon, amit igyekszik úgy elfojtani, hogy a lábait keresztbe pakolva szorítja össze a combjait. Mintha attól jobb lenne, s nem kezdené el azt kívánni magában, hogy azonnal üzekedjenek itt az asztal tetején. Annak ellenére, hogy vérét ismét kezdi nem meghazudtolni, azért igyekszik továbbra sem jelét adni a feltörő kívánalomnak. Így a kérdéses jelentésű kérdésre is csak lustán mosolyodik el. Azért természetesen kész felvenni a kesztyűt. Kétli, hogy az efféle alakok csak azért csábítják el a szép wegtoreni lányokat, hogy hős szamaritánusként mentsék meg az eső elől. Bizonyára semmiféle hátsó szándék nincs abban, hogy az eldugott, rozoga kocsma közepén iszogatnak, s passzolgatják egymásnak a félreérthető megjegyzéseket. Ellenére volna a lánynak? Ugyan. Mikor volt neki ellenére valaha az, hogy egy férfi a kegyeiben részesítse?*
- A lehető legbehatóbban.
*Fejezi be hangosan a gondolat maradékát, miközben előre dőlve könyököl az asztal lapjára, s állát a tenyerébe támasztva fürkészi a másik arcát. Ő nem az a fajta, aki szereti magát kéretni. Az bizony egy olyan hosszú és felesleges folyamat, amit szívesen mellőz annak érdekében, hogy minél előbb egy férfi alatt lehessen. Persze játszani szeret, de azok a játékok teljesen más és sokkal kellemesebb kategóriába tartoznak.*
- Hisz biztos van itt látnivaló. Ha más nem valami hatalmas nagy ékessége eme csodás városnak, amiben talán a kedves Báró úr a segítségemre lehet. Hisz olyan jó lenne mélyen magamba fogadni a tudást, s úgy gondolom Doras Báró úr ebben partner lehet.
*Ennél játékosabb nyílt lapokkal nem igazán tudna játszani. Ő pedig most kiterítette az összeset. Hisz szinte teljesen biztos abban, hogy Doras sem az a szende fajta, akit győzködni kelljen arról, hogy mit is szeretne pontosan.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Sunyi kis mosollyal hallgatja végig az okfejtést arról, hogy ő bizony nem fog a "tisztelt Báró úrból" holmi konyhában lébecoló fehérnépet faragni. Nem mintha tervben lett volna bármi ilyesmi, de a lelkének azért jól esik egy ilyen ártatlan kis piszkálódás. Hagyja hagy háborogja ki magát a zsoldos, hogy azután karba tett kézzel dőljön hátra a széken, s csak a fejét ingatva ejt meg egy újabb ravaszdi vigyort.*
- Nocsak... Valóban egy ízig-vérig férfival hozott össze az eső?
*Noha a hangjából kiérződik némi gúny, de ez inkább a célt szolgálja, hogy minden esetleges figyelmet elterelje arról, hogy igenis egyre inkább izgatja a tudat, hogy most valóban valami sokkal férfiasabbat kaparinthatna meg. Na persze el van ő a köpcös kereskedőkkel is, de odahaza is sokszor megtapasztalta, hogy az ilyen fickók, akik ennyire fölényesen igyekeznek férfiasak lenni azok az ágyban csak ritka esetben okoznak csalódást. Ennek a gondolatnak hála pedig most igencsak felpezsdült ágyéktájon, amit igyekszik úgy elfojtani, hogy a lábait keresztbe pakolva szorítja össze a combjait. Mintha attól jobb lenne, s nem kezdené el azt kívánni magában, hogy azonnal üzekedjenek itt az asztal tetején. Annak ellenére, hogy vérét ismét kezdi nem meghazudtolni, azért igyekszik továbbra sem jelét adni a feltörő kívánalomnak. Így a kérdéses jelentésű kérdésre is csak lustán mosolyodik el. Azért természetesen kész felvenni a kesztyűt. Kétli, hogy az efféle alakok csak azért csábítják el a szép wegtoreni lányokat, hogy hős szamaritánusként mentsék meg az eső elől. Bizonyára semmiféle hátsó szándék nincs abban, hogy az eldugott, rozoga kocsma közepén iszogatnak, s passzolgatják egymásnak a félreérthető megjegyzéseket. Ellenére volna a lánynak? Ugyan. Mikor volt neki ellenére valaha az, hogy egy férfi a kegyeiben részesítse?*
- A lehető legbehatóbban.
*Fejezi be hangosan a gondolat maradékát, miközben előre dőlve könyököl az asztal lapjára, s állát a tenyerébe támasztva fürkészi a másik arcát. Ő nem az a fajta, aki szereti magát kéretni. Az bizony egy olyan hosszú és felesleges folyamat, amit szívesen mellőz annak érdekében, hogy minél előbb egy férfi alatt lehessen. Persze játszani szeret, de azok a játékok teljesen más és sokkal kellemesebb kategóriába tartoznak.*
- Hisz biztos van itt látnivaló. Ha más nem valami hatalmas nagy ékessége eme csodás városnak, amiben talán a kedves Báró úr a segítségemre lehet. Hisz olyan jó lenne mélyen magamba fogadni a tudást, s úgy gondolom Doras Báró úr ebben partner lehet.
*Ennél játékosabb nyílt lapokkal nem igazán tudna játszani. Ő pedig most kiterítette az összeset. Hisz szinte teljesen biztos abban, hogy Doras sem az a szende fajta, akit győzködni kelljen arról, hogy mit is szeretne pontosan.*
1277. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2023-06-10 08:30:06
Üzenet elküldve: 2023-06-10 08:30:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Kis híja van, hogy félrenyelje a sört. Amikor bosszantja valami, sűrűbben, öblösebben jönnek a kortyok. Ha nincs előtte ital, akkor ezeket általában az orra alatt dünnyögött káromkodásbokréták váltják ki, de most szerencsére a másik opció üdvös luxusa áll fenn. Már amennyire a félreszaladt korty üdvös ebben az esetben.*
- Jobban, hogyne! És jobban is vasalnak! nem is beszélve a mosásról meg a gyerekdencölésről! *Szarkasztikus grimasz telepszik a szakállas vigyorra.* - Tudom, hogy vannak, akik két pofára zabálják ezt a szar szöveget és rohannak is kötényt meg fityulát kapni magukra *csóválja a fejét* -, de engem nem nyal fehérnéppé holmi kis hízelgés, bogárka! *Önlégülten dől hátra az italával. Bizony-bizony, Doras igazi férfi! Vagy lehetne úgy is fogalmazni, hogy igazi csoda őt bárminemű érdemi munkára rávenni. Egyfajta teendő van, amire most hajlik, méghozzá minden korty itallal egyre inkább.*
- És mennyire behatóan ismernéd meg, gyönyörűm? *A képén elterülő kifejezés elég beszédes. Moccan is keveset a széken, hogy kényelmesebb helyzetbe hozza az ágyéktáji viszonyokat ültében.
Az ilyesfajta pipik általában hajlanak egy kis izzasztó szórakozásra. Ha elfogadják a meghívást az italra, akkor ez a minimum. Legalábbis Doras elvei szerint. Némelyik persze kéreti magát, de ha nem akarnák, akkor ugyan minek édelegnek egy ilyen alakkal? A zsoldos amúgy is nehezen tudna elképzelni pazarabb lehetőséget egy formás fruskának, mint hogy az ő kegyeiben töltse az idejét. Ez pedig itt, a fejét tenné rá, hogy pont erre célozgat.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Kis híja van, hogy félrenyelje a sört. Amikor bosszantja valami, sűrűbben, öblösebben jönnek a kortyok. Ha nincs előtte ital, akkor ezeket általában az orra alatt dünnyögött káromkodásbokréták váltják ki, de most szerencsére a másik opció üdvös luxusa áll fenn. Már amennyire a félreszaladt korty üdvös ebben az esetben.*
- Jobban, hogyne! És jobban is vasalnak! nem is beszélve a mosásról meg a gyerekdencölésről! *Szarkasztikus grimasz telepszik a szakállas vigyorra.* - Tudom, hogy vannak, akik két pofára zabálják ezt a szar szöveget és rohannak is kötényt meg fityulát kapni magukra *csóválja a fejét* -, de engem nem nyal fehérnéppé holmi kis hízelgés, bogárka! *Önlégülten dől hátra az italával. Bizony-bizony, Doras igazi férfi! Vagy lehetne úgy is fogalmazni, hogy igazi csoda őt bárminemű érdemi munkára rávenni. Egyfajta teendő van, amire most hajlik, méghozzá minden korty itallal egyre inkább.*
- És mennyire behatóan ismernéd meg, gyönyörűm? *A képén elterülő kifejezés elég beszédes. Moccan is keveset a széken, hogy kényelmesebb helyzetbe hozza az ágyéktáji viszonyokat ültében.
Az ilyesfajta pipik általában hajlanak egy kis izzasztó szórakozásra. Ha elfogadják a meghívást az italra, akkor ez a minimum. Legalábbis Doras elvei szerint. Némelyik persze kéreti magát, de ha nem akarnák, akkor ugyan minek édelegnek egy ilyen alakkal? A zsoldos amúgy is nehezen tudna elképzelni pazarabb lehetőséget egy formás fruskának, mint hogy az ő kegyeiben töltse az idejét. Ez pedig itt, a fejét tenné rá, hogy pont erre célozgat.*
1276. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2023-05-15 07:31:16
Üzenet elküldve: 2023-05-15 07:31:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*The sok mindennel illethető, de azzal nem, hogy kiváltságos lenne. Ép lelkű pedig főleg nem. Neki nincsen olyan, hogy mások érdeke, önös érdek pedig főként. Már a neveltetése kezdetétől azt sulykolták belé, hogy egyedül a gazdája számít, mert tőle függ. S bármennyire is gyűlöl ezzel együtt élni, bármennyire is igyekezett harcolni ellene, az élet megtanította kegyetlenül, hogy tanulja meg hol a helye. Persze nem akarná ő bebeszélni senkinek sem, hogy ezzel most az ő élete pocsékabb lenne, mint azoké az arthenioriaké, akik ott akkor megannyi mindent veszítettek, vagyont, házat, családtagot, életet. Egyszerűen csak olyannyira belefáradt már magába az életbe, hogy az sem esik jól neki, hogy valaki iránt szánalmat vagy sajnálatot érezzen. Arra pedig sosem vetemedne, hogy bárki döntése felett pálcát törjön, hisz az ő élete is hagy némi kívánnivalót maga után. Persze véleménye neki is van, de egy régi mondás szerint az olyan, mint egy erős szélgörcs, ami a gyomrot kínozza. Jobb bentartani. Amúgy sem kérdezte ki senki sem a véleményét. Arra sosem kíváncsi senki. Ha mégis, akkor annak van valami hátsó szándéka, abban leledzik egy kis csalafintaság, amivel általában a lány kárára játszanak. Újabban pedig az a módi, hogy ha elmondja a véleményét azt mindig hibásnak ítélik. Igy egyszerűen jobb tényleg inkább lenyelni.
Persze azért egy fürkész pillantást megejt a férfira. Még ajkait is szóra nyitja, hogy megpróbáljon valami együttérzőbbet kisajtolni magából, de a biztonságot nyújtó csendet választva inkább az ajkába harap.
Amúgy is hamarabb lefoglalja az, hogy a másik háborgását igyekezzen vigyor nélkül végighallgatni. Hát persze, hogy csak direkt játék az egész. Sokkal szórakoztatóbb, mint belemerülni egy artheniori vérfürdő történetébe.*
- Sok esetben pedig a férfiak sokkal jobban főznek.
*Vonja meg a vállát, mintha csak olyan mellékes megjegyzés lenne. Pedig ez amúgy tényleg így van. Utolsó wegtoreni gazdájának szakácsa jól megtermett pacák volt. Komor és ijesztő tekintettel. Ám az ételek, amiket készített felülmúlhatatlanok voltak. Azóta sem evett sehol sem olyan finomat.*
- Elnézését kell kérnem kedves Báró úr. Kérem bocsájtsa meg a tudatlanságomat, hogy nem készültem fel mára Arthenior témakörből. Nem sok alkalmam nyílt eddig behatóan megismerni a várost. Talán egyszer sor kerül majd rá.
*Kuncogva ismét a sörért nyúl, majd már bátrabban dönti magába a kortyokat. Borzalmasan pocsék az íze. De mégis valami miatt jólesik neki. Talán a mai kis szökése ízesíti meg még az ilyen rettenetes italokat is.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*The sok mindennel illethető, de azzal nem, hogy kiváltságos lenne. Ép lelkű pedig főleg nem. Neki nincsen olyan, hogy mások érdeke, önös érdek pedig főként. Már a neveltetése kezdetétől azt sulykolták belé, hogy egyedül a gazdája számít, mert tőle függ. S bármennyire is gyűlöl ezzel együtt élni, bármennyire is igyekezett harcolni ellene, az élet megtanította kegyetlenül, hogy tanulja meg hol a helye. Persze nem akarná ő bebeszélni senkinek sem, hogy ezzel most az ő élete pocsékabb lenne, mint azoké az arthenioriaké, akik ott akkor megannyi mindent veszítettek, vagyont, házat, családtagot, életet. Egyszerűen csak olyannyira belefáradt már magába az életbe, hogy az sem esik jól neki, hogy valaki iránt szánalmat vagy sajnálatot érezzen. Arra pedig sosem vetemedne, hogy bárki döntése felett pálcát törjön, hisz az ő élete is hagy némi kívánnivalót maga után. Persze véleménye neki is van, de egy régi mondás szerint az olyan, mint egy erős szélgörcs, ami a gyomrot kínozza. Jobb bentartani. Amúgy sem kérdezte ki senki sem a véleményét. Arra sosem kíváncsi senki. Ha mégis, akkor annak van valami hátsó szándéka, abban leledzik egy kis csalafintaság, amivel általában a lány kárára játszanak. Újabban pedig az a módi, hogy ha elmondja a véleményét azt mindig hibásnak ítélik. Igy egyszerűen jobb tényleg inkább lenyelni.
Persze azért egy fürkész pillantást megejt a férfira. Még ajkait is szóra nyitja, hogy megpróbáljon valami együttérzőbbet kisajtolni magából, de a biztonságot nyújtó csendet választva inkább az ajkába harap.
Amúgy is hamarabb lefoglalja az, hogy a másik háborgását igyekezzen vigyor nélkül végighallgatni. Hát persze, hogy csak direkt játék az egész. Sokkal szórakoztatóbb, mint belemerülni egy artheniori vérfürdő történetébe.*
- Sok esetben pedig a férfiak sokkal jobban főznek.
*Vonja meg a vállát, mintha csak olyan mellékes megjegyzés lenne. Pedig ez amúgy tényleg így van. Utolsó wegtoreni gazdájának szakácsa jól megtermett pacák volt. Komor és ijesztő tekintettel. Ám az ételek, amiket készített felülmúlhatatlanok voltak. Azóta sem evett sehol sem olyan finomat.*
- Elnézését kell kérnem kedves Báró úr. Kérem bocsájtsa meg a tudatlanságomat, hogy nem készültem fel mára Arthenior témakörből. Nem sok alkalmam nyílt eddig behatóan megismerni a várost. Talán egyszer sor kerül majd rá.
*Kuncogva ismét a sörért nyúl, majd már bátrabban dönti magába a kortyokat. Borzalmasan pocsék az íze. De mégis valami miatt jólesik neki. Talán a mai kis szökése ízesíti meg még az ilyen rettenetes italokat is.*
1275. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2023-05-15 05:51:58
Üzenet elküldve: 2023-05-15 05:51:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Dorasnak megvannak a maga érvei, de a történtek és résztvevőik iránti szenvtelen közönyt egyelőre nem tudja hová tenni a lány részéről. Kiváltságosként cseperedett fruskáktól lehet ilyesmit látni, akiket alapvetően semmi nem érdekel saját magukon kívül. Torz szüleményei a jólétnek. Az empátia nincs személyes kötődéshez horgonyozva. Egy ép léleknél általában csak működik. Alapvetésként. A társadalmi és életminőségi szakadékokkal kapcsolatban pedig úgy általában megvan mindenkinek a véleménye. Persze van, akit jobban érdekel, van akit kevéssé; de mikor odáig fajul egy ügy, mint itt Artheniorban, az javarészt mélyebben érinti az embereket. Kit felháborít, kit megdöbbent, ki csak kritikával ostorozza egyik vagy másik felet amiatt, hogy mit hogyan kellett volna csinálni. Megvetés, szánalom, félelem, akármi. De ez... Tragikus.*
- Jahm, elég csinos *mormolja a korsója felett az egyszerű férfigondolatok nyomában igyekvő értelem visszhangját hallatva. A jellembéli megfigyeléseket ugyanis nagyjából egy pillanat alatt arrébb tessékelik az ösztönszinten felhorgadó egyéb tényezők. A tényezők, amik minden egészséges férfit megmozgatnának, mert ez a kreol csibécske valóban nagyon gusztusos a szemnek.*
- Dezertőr? *horkan szinte sértetten.* - Ez a sügéreszű a dezertőr, itt! *dobol az ujjával a körözési lista releváns soránál.* - Mégis ki az a fasz, aki dezertál? *forgatja a szemét.* - Pirtianesben, ott fölesküsznek; és az olyasmi, amivel nem érdemes baszakodni utólag *mondja.* - De itt? Még kötelező szolgálati idő sincs. Aki megunja, leadja a mundért, aztán lelép. Cöhh... dezertőr *csóválja a fejét.* - Mi jön még? Kajalopás az ingyenkonyháról?
*Leöblíti a nonszensz találgatás iszapját pár öblös korty sörrel, de csak nem lesz vége.*
- A főzés asszonymunka *morogja, míg megtörli a száját. Ezen már nem fakad ki, mert kezdi sejteni, hogy a lány csak direkt hergeli.* - Álnevet? És ha csak patinás bárói címet nyeltem vissza, hogy a nép egyszerű fiaként tekints csak rám?
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Dorasnak megvannak a maga érvei, de a történtek és résztvevőik iránti szenvtelen közönyt egyelőre nem tudja hová tenni a lány részéről. Kiváltságosként cseperedett fruskáktól lehet ilyesmit látni, akiket alapvetően semmi nem érdekel saját magukon kívül. Torz szüleményei a jólétnek. Az empátia nincs személyes kötődéshez horgonyozva. Egy ép léleknél általában csak működik. Alapvetésként. A társadalmi és életminőségi szakadékokkal kapcsolatban pedig úgy általában megvan mindenkinek a véleménye. Persze van, akit jobban érdekel, van akit kevéssé; de mikor odáig fajul egy ügy, mint itt Artheniorban, az javarészt mélyebben érinti az embereket. Kit felháborít, kit megdöbbent, ki csak kritikával ostorozza egyik vagy másik felet amiatt, hogy mit hogyan kellett volna csinálni. Megvetés, szánalom, félelem, akármi. De ez... Tragikus.*
- Jahm, elég csinos *mormolja a korsója felett az egyszerű férfigondolatok nyomában igyekvő értelem visszhangját hallatva. A jellembéli megfigyeléseket ugyanis nagyjából egy pillanat alatt arrébb tessékelik az ösztönszinten felhorgadó egyéb tényezők. A tényezők, amik minden egészséges férfit megmozgatnának, mert ez a kreol csibécske valóban nagyon gusztusos a szemnek.*
- Dezertőr? *horkan szinte sértetten.* - Ez a sügéreszű a dezertőr, itt! *dobol az ujjával a körözési lista releváns soránál.* - Mégis ki az a fasz, aki dezertál? *forgatja a szemét.* - Pirtianesben, ott fölesküsznek; és az olyasmi, amivel nem érdemes baszakodni utólag *mondja.* - De itt? Még kötelező szolgálati idő sincs. Aki megunja, leadja a mundért, aztán lelép. Cöhh... dezertőr *csóválja a fejét.* - Mi jön még? Kajalopás az ingyenkonyháról?
*Leöblíti a nonszensz találgatás iszapját pár öblös korty sörrel, de csak nem lesz vége.*
- A főzés asszonymunka *morogja, míg megtörli a száját. Ezen már nem fakad ki, mert kezdi sejteni, hogy a lány csak direkt hergeli.* - Álnevet? És ha csak patinás bárói címet nyeltem vissza, hogy a nép egyszerű fiaként tekints csak rám?
1274. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2023-05-11 15:20:21
Üzenet elküldve: 2023-05-11 15:20:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Zárt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Eljött a másnap, amikor a megbeszéltek szerint találkozniuk kell, napnyugtakor. Luthradis felcihelődik, élénken, mert várhatóan nagy kalandra számíthat.
~Bár van egy olyan érzésem, hogy nem lesz belőle semmi.~
Mélázik pár pillanatra el a gondolattal, de elhessegeti, bízva abban, hogy nem vágja át a mélységi hím, tudva azt, hogy ezt nemes egyszerűséggel megtehetné.*
-Minden kész, indulás.
*Szól, csak úgy magának, és kilép az estébe. Bérelt otthonában nincs semmi jelentős érték tárgy, amire bárkinek is fájhatna a foga, ezért nem aggodalmaskodik. Csuklyáját nem veszi fel, nem akar feltűnést kelteni, igyekszik mintegy hétköznapi polgár módjára esti sétára indulni.
A polgárnegyed már alaposan kihaltnak látszik ebben az órában, Luthrának nincs félnivalója, hiszen egyelőre nincs haragosa, hacsak egy eszement őrült neki nem ugrik, miközben úti célja felé nem tart. De biztonság kedvéért szemmel tartja az utcákat, amelyeket áthalad.
Fertályóra, nem több maradt még a megbeszélt találkozóig, így van ideje káros szenvedélyének hódolni. A helyszín kihalt, kisebb neszek, motoszkálások hallatszanak csak, Luthradis megbújik egy téglafal mögött és sodor magának egy dohányrudacskát, majd jóízzel rágyújt.
Bár ez korántsem a legideálisabb dolog, amit tehet, ha rejtekben akar maradni, de nem zavartatja magát, ha bárki is felfigyelne arra, hogy ő éppen egy fal mögött rejtőzködve dohányzik.
Eljön szép lassan a napnyugta, kíváncsian várja Saedree megjelenését, de a megbeszélt időben még színét se sejteti.
~Jól sejtettem, hogy nem fog eljönni. Habár, adjunk egy esélyt neki, hiszen madjnem elvágattam szerencsétlen torkát a tegnap. Várjunk még.~
Így telik el még egy fertályóra, de Saedree sehol. Luthradisban megerősödik a gyanu, hogy Saedree átvágta a megjelölt helyszín kapcsán és egymaga indult el a fejvadászatra.
~Na, most mi legyen. Egyedül nem állok le két vagy több testőrrel viaskodni, még ennyi aranyért sem.~
Második bagóját pöffenti el, mire elhatározza, hogy csendben hazamegy és elfelejti az egész kalamajkát.
Így is tesz és csakhamar kievickél a Romváros sarából, majd otthonában nyugovóra tér.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz//
*Eljött a másnap, amikor a megbeszéltek szerint találkozniuk kell, napnyugtakor. Luthradis felcihelődik, élénken, mert várhatóan nagy kalandra számíthat.
~Bár van egy olyan érzésem, hogy nem lesz belőle semmi.~
Mélázik pár pillanatra el a gondolattal, de elhessegeti, bízva abban, hogy nem vágja át a mélységi hím, tudva azt, hogy ezt nemes egyszerűséggel megtehetné.*
-Minden kész, indulás.
*Szól, csak úgy magának, és kilép az estébe. Bérelt otthonában nincs semmi jelentős érték tárgy, amire bárkinek is fájhatna a foga, ezért nem aggodalmaskodik. Csuklyáját nem veszi fel, nem akar feltűnést kelteni, igyekszik mintegy hétköznapi polgár módjára esti sétára indulni.
A polgárnegyed már alaposan kihaltnak látszik ebben az órában, Luthrának nincs félnivalója, hiszen egyelőre nincs haragosa, hacsak egy eszement őrült neki nem ugrik, miközben úti célja felé nem tart. De biztonság kedvéért szemmel tartja az utcákat, amelyeket áthalad.
Fertályóra, nem több maradt még a megbeszélt találkozóig, így van ideje káros szenvedélyének hódolni. A helyszín kihalt, kisebb neszek, motoszkálások hallatszanak csak, Luthradis megbújik egy téglafal mögött és sodor magának egy dohányrudacskát, majd jóízzel rágyújt.
Bár ez korántsem a legideálisabb dolog, amit tehet, ha rejtekben akar maradni, de nem zavartatja magát, ha bárki is felfigyelne arra, hogy ő éppen egy fal mögött rejtőzködve dohányzik.
Eljön szép lassan a napnyugta, kíváncsian várja Saedree megjelenését, de a megbeszélt időben még színét se sejteti.
~Jól sejtettem, hogy nem fog eljönni. Habár, adjunk egy esélyt neki, hiszen madjnem elvágattam szerencsétlen torkát a tegnap. Várjunk még.~
Így telik el még egy fertályóra, de Saedree sehol. Luthradisban megerősödik a gyanu, hogy Saedree átvágta a megjelölt helyszín kapcsán és egymaga indult el a fejvadászatra.
~Na, most mi legyen. Egyedül nem állok le két vagy több testőrrel viaskodni, még ennyi aranyért sem.~
Második bagóját pöffenti el, mire elhatározza, hogy csendben hazamegy és elfelejti az egész kalamajkát.
Így is tesz és csakhamar kievickél a Romváros sarából, majd otthonában nyugovóra tér.*
1273. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2023-05-11 13:05:32
Üzenet elküldve: 2023-05-11 13:05:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
*Szerencsére nem kell tovább firtatni, hogy kit miért nem mutogatna szívesen "odahaza". Pedig az őszintét megvallva Doras éppen nem az a fajta, akit mások elől rejtegetne, hisz neki nem kell elszámolnia sem egy papával, szeretett férjjel pedig főleg nem. Ám egy gazdával, akinek fontos a külcsín, a megjelenés, a megítélés, mások véleménye és az a francos hírnév, azelőtt tényleg nem szívesen járna-kelne ilyen alakokkal. Hisz a lányt Morthimer úr a piacra sem engedi ki, amíg az a francos artheniori divat ruha meg nem érkezik.*
- Futólag említették, de még nem tértek ki a részletekre.
*Vonja meg a vállait, miközben figyelmes hallgatóságként hátra dől a széken. A kiérkező korsóra vet egy futó pillantást, de egyelőre még háborítatlanul hagyja ott az asztallapon.
Ahogy hallgatja a volt Gazdagnegyed történetét valóban vet egy futó pillantást a belső térre, az itt-ott még fellelhető, régi eleganciát sugalló jegyekre. Azoknak sérülései, megkopottsága a történteket hallva meg sem lepik a leányt. Igazából a történteket is úgy hallgatja, mintha egyszerűen az időjárásról beszélnének. Hisz miért érezne bármit is olyan emberek iránt, akikhez sosem kötődött semmilyen formában, akiket még csak nem is ismert?*
- Tragikus.
*Jegyzi meg azért csendesen, de hangjából továbbra is kimarad mindennemű sajnálat, esetleg büszkeség vagy bármi egyéb. Nem ez lehetett az első eset, amikor az alja nép fellázadt a nyomor ellen. Bizonyára nem is az volt az utolsó. Noha a környéket elnézve, amennyit látott belőle valóban nagy zendülés lehetett, ami óriási pusztulással járt.*
- Kár a városért. A túlfele elég csinos.
*Nyúl végül a korsóért, hogy ő maga is leöblíthesse a bolyongásának fáradalmait.
Noha ő is az alja népet képviseli azzal, hogy egyszerű rabszolgaként tengődött odahaza és itt is, legalább panaszra nem lehet oka. Éppen ezért sem fekszi meg a gyomrát Arthenior története. Ha tudná, hogy mekkora egyetértés lehet közte és Doras között, bizonyára büszkén veregetné hátba a másikat. Kis hal ő ahhoz, hogy ilyen nagy ügyekkel foglalkozni akarjon. Többé-kevésbé az élete megadja azt, amire szüksége van. Biztos tető a feje fölött, étel, ital. A keze sincs teljes mértékben, minden téren megkötve, hisz a testi örömöknek is úgy adózhat, ahogy kedve tartja. Nagyjából és bizonyos szabályokat betartva. Amiből az egyiket éppen most szegi meg, de kár is belemenni ennyire a részletekbe.*
- Nos, akkor végül is ki is ez a B... Doras Nache? Zsoldos, kalandor? Vagy az, hogy álnevet akartál használni arra céloz, hogy dezertőr? Az biztos, hogy nem vagy szakács.
*Vigyorodik el, miközben a korsó feneke újra koppan az asztalon. Mögé könyökölve támasztja állát a tenyerébe, miközben a mandulaszemek a másikat vizslatják.*
*Szerencsére nem kell tovább firtatni, hogy kit miért nem mutogatna szívesen "odahaza". Pedig az őszintét megvallva Doras éppen nem az a fajta, akit mások elől rejtegetne, hisz neki nem kell elszámolnia sem egy papával, szeretett férjjel pedig főleg nem. Ám egy gazdával, akinek fontos a külcsín, a megjelenés, a megítélés, mások véleménye és az a francos hírnév, azelőtt tényleg nem szívesen járna-kelne ilyen alakokkal. Hisz a lányt Morthimer úr a piacra sem engedi ki, amíg az a francos artheniori divat ruha meg nem érkezik.*
- Futólag említették, de még nem tértek ki a részletekre.
*Vonja meg a vállait, miközben figyelmes hallgatóságként hátra dől a széken. A kiérkező korsóra vet egy futó pillantást, de egyelőre még háborítatlanul hagyja ott az asztallapon.
Ahogy hallgatja a volt Gazdagnegyed történetét valóban vet egy futó pillantást a belső térre, az itt-ott még fellelhető, régi eleganciát sugalló jegyekre. Azoknak sérülései, megkopottsága a történteket hallva meg sem lepik a leányt. Igazából a történteket is úgy hallgatja, mintha egyszerűen az időjárásról beszélnének. Hisz miért érezne bármit is olyan emberek iránt, akikhez sosem kötődött semmilyen formában, akiket még csak nem is ismert?*
- Tragikus.
*Jegyzi meg azért csendesen, de hangjából továbbra is kimarad mindennemű sajnálat, esetleg büszkeség vagy bármi egyéb. Nem ez lehetett az első eset, amikor az alja nép fellázadt a nyomor ellen. Bizonyára nem is az volt az utolsó. Noha a környéket elnézve, amennyit látott belőle valóban nagy zendülés lehetett, ami óriási pusztulással járt.*
- Kár a városért. A túlfele elég csinos.
*Nyúl végül a korsóért, hogy ő maga is leöblíthesse a bolyongásának fáradalmait.
Noha ő is az alja népet képviseli azzal, hogy egyszerű rabszolgaként tengődött odahaza és itt is, legalább panaszra nem lehet oka. Éppen ezért sem fekszi meg a gyomrát Arthenior története. Ha tudná, hogy mekkora egyetértés lehet közte és Doras között, bizonyára büszkén veregetné hátba a másikat. Kis hal ő ahhoz, hogy ilyen nagy ügyekkel foglalkozni akarjon. Többé-kevésbé az élete megadja azt, amire szüksége van. Biztos tető a feje fölött, étel, ital. A keze sincs teljes mértékben, minden téren megkötve, hisz a testi örömöknek is úgy adózhat, ahogy kedve tartja. Nagyjából és bizonyos szabályokat betartva. Amiből az egyiket éppen most szegi meg, de kár is belemenni ennyire a részletekbe.*
- Nos, akkor végül is ki is ez a B... Doras Nache? Zsoldos, kalandor? Vagy az, hogy álnevet akartál használni arra céloz, hogy dezertőr? Az biztos, hogy nem vagy szakács.
*Vigyorodik el, miközben a korsó feneke újra koppan az asztalon. Mögé könyökölve támasztja állát a tenyerébe, miközben a mandulaszemek a másikat vizslatják.*
1272. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2023-05-11 06:54:15
Üzenet elküldve: 2023-05-11 06:54:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A következtetései alapját nem részletezi, csak megvonja a vállát, mint ahogy kétes információk forrását csak úgy jegyzik, hogy "hallani ezt-azt". Persze belőle inkább a tapasztalat szólt, mert hát tipikusan az a fajta férfi, akit a fehérnépek inkább titokban engednek ki a hátsó ajtón, mielőtt a kedves papa megébred vagy a szeretett férj hazaér.*
- Ejnye, hát nem is hallottál az artheniori rongyosok híres lázadásáról? A nagy egyenlőség napjáról? *Hátradől ültében, és maga elé fordítja a közben kiérkező egyik korsó habtalan sört, amiért flegma mozdulattal odalök 10 aranyat [Mesélő (Mimóza)]
.*
- Ez itt *mutat körbe* - a patinás Gazdagnegyed. Már ami megmaradt belőle. *Ha a lány jobban körbenéz, a lepukkant kricsmi összetákolt részein túl, felfedezheti, hogy ez egykor egy elegáns épület lehetett. Mostanra már csak apróságok utalnak rá: a mocskos padló márványmozaikja, az ablakkeret, egy-egy stukkó megmaradt csonkja.*
- Villák és kúriák, formára nyírt bukszusok... aztán egy nap a csőcselék himbálózó nemesekkel cicomázta fel az aranyos lámpavasakat *vigyorodik el az azóta is mély hallgatás övezte nagy nap penészes dicsőségén.* - Patakokban folyt a kék vér az utcákon *hörpöl az italba jóízűen, mintha nem is épp tömegmészárlásról beszélne.* - A halmokban égő luxus fekete füstjét még a kikötőből is látni lehetett. Bizony. Aztán eljött ez a szép új kor. Polgárság! Haladunk előre! *Pátoszos gesztussal emeli meg a korsóját, aztán persze kitör belőle a röhögés.* - Meg Sa'Tereth valagába. *Fanyar iróniára húzza a száját. Doras sosem volt a nagy ügyek embere. Sosem érdekelte az egyenlőség vagy a rang. A pénz. A pénz annál inkább. Meg persze a dőreség.*
*A következtetései alapját nem részletezi, csak megvonja a vállát, mint ahogy kétes információk forrását csak úgy jegyzik, hogy "hallani ezt-azt". Persze belőle inkább a tapasztalat szólt, mert hát tipikusan az a fajta férfi, akit a fehérnépek inkább titokban engednek ki a hátsó ajtón, mielőtt a kedves papa megébred vagy a szeretett férj hazaér.*
- Ejnye, hát nem is hallottál az artheniori rongyosok híres lázadásáról? A nagy egyenlőség napjáról? *Hátradől ültében, és maga elé fordítja a közben kiérkező egyik korsó habtalan sört, amiért flegma mozdulattal odalök 10 aranyat [Mesélő (Mimóza)]
.*- Ez itt *mutat körbe* - a patinás Gazdagnegyed. Már ami megmaradt belőle. *Ha a lány jobban körbenéz, a lepukkant kricsmi összetákolt részein túl, felfedezheti, hogy ez egykor egy elegáns épület lehetett. Mostanra már csak apróságok utalnak rá: a mocskos padló márványmozaikja, az ablakkeret, egy-egy stukkó megmaradt csonkja.*
- Villák és kúriák, formára nyírt bukszusok... aztán egy nap a csőcselék himbálózó nemesekkel cicomázta fel az aranyos lámpavasakat *vigyorodik el az azóta is mély hallgatás övezte nagy nap penészes dicsőségén.* - Patakokban folyt a kék vér az utcákon *hörpöl az italba jóízűen, mintha nem is épp tömegmészárlásról beszélne.* - A halmokban égő luxus fekete füstjét még a kikötőből is látni lehetett. Bizony. Aztán eljött ez a szép új kor. Polgárság! Haladunk előre! *Pátoszos gesztussal emeli meg a korsóját, aztán persze kitör belőle a röhögés.* - Meg Sa'Tereth valagába. *Fanyar iróniára húzza a száját. Doras sosem volt a nagy ügyek embere. Sosem érdekelte az egyenlőség vagy a rang. A pénz. A pénz annál inkább. Meg persze a dőreség.*
1271. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2023-05-09 07:26:49
Üzenet elküldve: 2023-05-09 07:26:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
*Még majdnem el is kuncogja magát a helyzet komikumán. Mert neki elég mókás az, hogy eltévedt és ezzel egyidőben szakad a nyakába egy széptevő és a nagy cseppekben megeredő eső is. Most akár jöhetne a rimánkodás, arról, hogy ugyan mi jöhet még, de azért ennyire nem akarja kergetni a balsorsot.
Így is elég azzal megküzdenie, hogy tartani tudja az iramot a férfival. Mert arról már az elején letett, hogy próbálja megjegyezni merre is tartanak. Eddig sem tudta, hogy hol a fenében jár, most már végképp elveszítette azt a fonalat. Amikor célt érnek sem jobb a helyzet. Az épület távolról sem volt ismerős, közelről sem lett az. De legalább odabent nem esik. Ami az épület állapotát tekintve igen meglepőnek mondható. Így az meg sem lepi, hogy nem illatos rózsavíz és füstölő egyvelege kúszik az orrába, hanem valami émelyítőbb szag, aminél szerencse, hogy nem egy finnyás alkat. Még akkor is, ha jobbhoz szokott. De most jobban leköti figyelmét a férfi neve. Meg ahogy értesül róla. A B hamar módosul át, hogy a végére Doras legyen. Ezt persze nem tudja vigyor nélkül hagyni, de az epés megjegyzéseket egyelőre hanyagolja.*
- Hát örvendek, Doras.
*Nyomja meg a nevet, miközben az odépp penderített iszákos után pislog. Hasonló csendességgel, ám igen nagy érdeklődéssel nézi végig az asztalfoglalást. Mielőtt ő maga helyet foglalna még megszabadítja a széket a ráhullott dohánytól, végül pedig hasonló otthonossággal teszi rá ő is a szebbik felét.
Noha a köpenytől nem szabadul meg, azért a csuklyát már hátralöki a fején, hogy ki tudja szabadítani alóla vizes tincseit.*
- Először is én Theanlyei vagyok.
*Húz maga elé egyet a papírok közül. Éppen azt, amin a nevek sorakoznak, ám abból egy sem ismerős a számára, így csak egy könnyed mozdulattal söpri tovább maga elől.*
- Másodszor ki mondta, hogy szégyellnék én akárkit is?
*Még egy utolsó arcára tapadt tincset félretűr, majd kissé felvont szemöldökkel, s egyben őszinte érdeklődéssel pillant a másikra. Legalábbis igyekszik. Mert azt nem mondaná éppenséggel, hogy szégyellne itt akárkit is. Pusztán csak nem igen lenne a mai napjáért megdicsérve.*
- Bonyolult. Nem untatnálak vele.
*Hessegeti el kettőjük közül a témát, majd inkább egy másik papírt húz maga elé tanulmányozni, mintha olyan egetrengetően érdekes lenne.*
- Inkább meséld el nekem, hogy miért ilyen kirívóan lepusztult erre minden. A város másik feléhez képest ez olyan, mint egy nyomortanya.
*Miután kinézelődte magát a papírban a mandula szemek ismét a férfit kezdik fürkészni.*
*Még majdnem el is kuncogja magát a helyzet komikumán. Mert neki elég mókás az, hogy eltévedt és ezzel egyidőben szakad a nyakába egy széptevő és a nagy cseppekben megeredő eső is. Most akár jöhetne a rimánkodás, arról, hogy ugyan mi jöhet még, de azért ennyire nem akarja kergetni a balsorsot.
Így is elég azzal megküzdenie, hogy tartani tudja az iramot a férfival. Mert arról már az elején letett, hogy próbálja megjegyezni merre is tartanak. Eddig sem tudta, hogy hol a fenében jár, most már végképp elveszítette azt a fonalat. Amikor célt érnek sem jobb a helyzet. Az épület távolról sem volt ismerős, közelről sem lett az. De legalább odabent nem esik. Ami az épület állapotát tekintve igen meglepőnek mondható. Így az meg sem lepi, hogy nem illatos rózsavíz és füstölő egyvelege kúszik az orrába, hanem valami émelyítőbb szag, aminél szerencse, hogy nem egy finnyás alkat. Még akkor is, ha jobbhoz szokott. De most jobban leköti figyelmét a férfi neve. Meg ahogy értesül róla. A B hamar módosul át, hogy a végére Doras legyen. Ezt persze nem tudja vigyor nélkül hagyni, de az epés megjegyzéseket egyelőre hanyagolja.*
- Hát örvendek, Doras.
*Nyomja meg a nevet, miközben az odépp penderített iszákos után pislog. Hasonló csendességgel, ám igen nagy érdeklődéssel nézi végig az asztalfoglalást. Mielőtt ő maga helyet foglalna még megszabadítja a széket a ráhullott dohánytól, végül pedig hasonló otthonossággal teszi rá ő is a szebbik felét.
Noha a köpenytől nem szabadul meg, azért a csuklyát már hátralöki a fején, hogy ki tudja szabadítani alóla vizes tincseit.*
- Először is én Theanlyei vagyok.
*Húz maga elé egyet a papírok közül. Éppen azt, amin a nevek sorakoznak, ám abból egy sem ismerős a számára, így csak egy könnyed mozdulattal söpri tovább maga elől.*
- Másodszor ki mondta, hogy szégyellnék én akárkit is?
*Még egy utolsó arcára tapadt tincset félretűr, majd kissé felvont szemöldökkel, s egyben őszinte érdeklődéssel pillant a másikra. Legalábbis igyekszik. Mert azt nem mondaná éppenséggel, hogy szégyellne itt akárkit is. Pusztán csak nem igen lenne a mai napjáért megdicsérve.*
- Bonyolult. Nem untatnálak vele.
*Hessegeti el kettőjük közül a témát, majd inkább egy másik papírt húz maga elé tanulmányozni, mintha olyan egetrengetően érdekes lenne.*
- Inkább meséld el nekem, hogy miért ilyen kirívóan lepusztult erre minden. A város másik feléhez képest ez olyan, mint egy nyomortanya.
*Miután kinézelődte magát a papírban a mandula szemek ismét a férfit kezdik fürkészni.*
1270. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2023-05-09 06:04:36
Üzenet elküldve: 2023-05-09 06:04:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Jóízűen felkacag a hárításra, ahogy az a dedikáltan szép idő lassan mindenkit bekerget a szabad ég alól.*
- Ez a beszéd! *bólint nagyot, és már fordul is be a lánnyal a következő kis utcán, aztán a következőn és a következőn, meg az azutánin. Sietősen halad, már-már szaladva, ahogy ilyen zuhé idején a legtöbben szoktak, így csak merő rosszindulatból lehetne azzal vádolni, hogy csak azért tesz ennyi fordulót, hogy újdonsült társasága végképp elveszítse irányérzékét a Romváros zeg-zugai közt.*
- A nevem B...
- Doras Nache, te vén kurafi! *vág közbe az öblös kurjantás mindjárt, mikor belépnek az ajtón a dohányfüsttől és állott kocsmaszagtól nehéz levegőjű becsületsüllyesztőbe.*
- B...izony! *fordul kényszeredett vigyorba a fickóra vicsorgó szakállas grimasz.* - Doras Nache.
*Úgy lép be a csibécskével a karján, mint aki elsőbálozót vezet a lihanechi palota kupolatermébe. Ezt az érzetet csak egy kicsit maszatolja el, hogy az iménti fickót úgy penderíti arrébb, hogy a fal adja neki a másikat. ~Húgyagyú idióta!~
Hasonlóan mély kifinomultsággal szerez maguknak helyet, amikor jelzésértékűen belerúg egy kártyázó társaság asztalfőjén ülő siheder székébe. Ezen a környéken már csak így megy az foglalás. Határozott mozdulattal söpri le az asztalról a tökmaghéjat és a szétszóródott pipadohányt, aztán itt vége is szakad a rongyrázós gavallérságnak egyelőre. Doras lezökken, mire nagyot nyikordul alatta az ülőalkalmatosság. A csizmájával kitolja a másik széket a lánynak és közben már int is két sörért a pult felé egy figyelemfelkeltő, kurta füttyentés kíséretében.*
- Szóval... *simít végig a szakállán* - ki előtt szégyelled ezt a snájdig jótevőt? *Közelebb húzza a falnak támasztott, gyűrött, foltos papírokat. Lehetne étlap meg itallap, ha egy rendes helyen lennének, de csak egy rövid felsorolás inkább az árakkal: sör, bor, rövid. Zsíros deszka, tepertő, savanyú tojás.
A legbővebben kifejtett (és legolvashatóbb) iromány az aktuális körözési lista. Doras úgy igazgatja az asztalon, mintha a legpuccosabb rezümé lenne. Az ő tekintetében speciel szinte az. Az idejét se tudja, mikor volt utoljára, hogy nem virított ott a neve. Gyaníthatóan most is inkább valamilyen adminisztrációs hiba miatt maradhatott le. Ha élne még az anyja, el is vinné neki a viharvert papirost, ékes bizonyítékául, hogy közelítőleg se olyan alávaló briganti, mint amit terjesztenek.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Jóízűen felkacag a hárításra, ahogy az a dedikáltan szép idő lassan mindenkit bekerget a szabad ég alól.*
- Ez a beszéd! *bólint nagyot, és már fordul is be a lánnyal a következő kis utcán, aztán a következőn és a következőn, meg az azutánin. Sietősen halad, már-már szaladva, ahogy ilyen zuhé idején a legtöbben szoktak, így csak merő rosszindulatból lehetne azzal vádolni, hogy csak azért tesz ennyi fordulót, hogy újdonsült társasága végképp elveszítse irányérzékét a Romváros zeg-zugai közt.*
- A nevem B...
- Doras Nache, te vén kurafi! *vág közbe az öblös kurjantás mindjárt, mikor belépnek az ajtón a dohányfüsttől és állott kocsmaszagtól nehéz levegőjű becsületsüllyesztőbe.*
- B...izony! *fordul kényszeredett vigyorba a fickóra vicsorgó szakállas grimasz.* - Doras Nache.
*Úgy lép be a csibécskével a karján, mint aki elsőbálozót vezet a lihanechi palota kupolatermébe. Ezt az érzetet csak egy kicsit maszatolja el, hogy az iménti fickót úgy penderíti arrébb, hogy a fal adja neki a másikat. ~Húgyagyú idióta!~
Hasonlóan mély kifinomultsággal szerez maguknak helyet, amikor jelzésértékűen belerúg egy kártyázó társaság asztalfőjén ülő siheder székébe. Ezen a környéken már csak így megy az foglalás. Határozott mozdulattal söpri le az asztalról a tökmaghéjat és a szétszóródott pipadohányt, aztán itt vége is szakad a rongyrázós gavallérságnak egyelőre. Doras lezökken, mire nagyot nyikordul alatta az ülőalkalmatosság. A csizmájával kitolja a másik széket a lánynak és közben már int is két sörért a pult felé egy figyelemfelkeltő, kurta füttyentés kíséretében.*
- Szóval... *simít végig a szakállán* - ki előtt szégyelled ezt a snájdig jótevőt? *Közelebb húzza a falnak támasztott, gyűrött, foltos papírokat. Lehetne étlap meg itallap, ha egy rendes helyen lennének, de csak egy rövid felsorolás inkább az árakkal: sör, bor, rövid. Zsíros deszka, tepertő, savanyú tojás.
A legbővebben kifejtett (és legolvashatóbb) iromány az aktuális körözési lista. Doras úgy igazgatja az asztalon, mintha a legpuccosabb rezümé lenne. Az ő tekintetében speciel szinte az. Az idejét se tudja, mikor volt utoljára, hogy nem virított ott a neve. Gyaníthatóan most is inkább valamilyen adminisztrációs hiba miatt maradhatott le. Ha élne még az anyja, el is vinné neki a viharvert papirost, ékes bizonyítékául, hogy közelítőleg se olyan alávaló briganti, mint amit terjesztenek.*
1269. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2023-05-07 19:56:51
Üzenet elküldve: 2023-05-07 19:56:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
*A hirtelen nyájassá vált hanghordozás csak még inkább fellobbantja a gyanakvását. Az sem segít a dolgon, hogy továbbra sem szabadult ki igazán. Ennek ellenére egy apró bizalmat azért megszavaz a férfinak, így szót fogadva belé karol.
Attól viszont ismét megtorpan, hogy akár egy hazáig tartó kíséretet is szerezhet magának. Na az hiányozna még, hogy a Morthimer háznál megjelenik egy ilyen marcona fickóval. Nem kéne sokáig várnia arra, hogy ez Orthus fülébe jusson, ami nem túl kedvező kimenetel lenne a számára. Ellenben itt és a város többi részén még nem ismerik.*
- Ki akarna ilyen szép időben hazamenni?
*Ejt meg egy kósza vigyort.*
- Inkább azt mondd meg, hogy van e a közelben valami ivó, ahová megéri beülni. Persze azután, hogy először te árulod el a neved nekem.
*Noha a gyanakvása nem tűnt el teljesen, ám valamivel csillapodott, így kiegyenesedve pillant fel a férfira, már bátrabban tekintgetve ki a csuklya alól.*
*A hirtelen nyájassá vált hanghordozás csak még inkább fellobbantja a gyanakvását. Az sem segít a dolgon, hogy továbbra sem szabadult ki igazán. Ennek ellenére egy apró bizalmat azért megszavaz a férfinak, így szót fogadva belé karol.
Attól viszont ismét megtorpan, hogy akár egy hazáig tartó kíséretet is szerezhet magának. Na az hiányozna még, hogy a Morthimer háznál megjelenik egy ilyen marcona fickóval. Nem kéne sokáig várnia arra, hogy ez Orthus fülébe jusson, ami nem túl kedvező kimenetel lenne a számára. Ellenben itt és a város többi részén még nem ismerik.*
- Ki akarna ilyen szép időben hazamenni?
*Ejt meg egy kósza vigyort.*
- Inkább azt mondd meg, hogy van e a közelben valami ivó, ahová megéri beülni. Persze azután, hogy először te árulod el a neved nekem.
*Noha a gyanakvása nem tűnt el teljesen, ám valamivel csillapodott, így kiegyenesedve pillant fel a férfira, már bátrabban tekintgetve ki a csuklya alól.*
1268. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2023-05-07 19:33:41
Üzenet elküldve: 2023-05-07 19:33:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A lekötelezni szónál átsuhan egy álságos vigyor a szakállas képen, de most ettől azért talán inkább eltekint mégis.*
- Hát persze *bólint színpadiasan, de aztán csak maga mellé penderíti a lányt és gyakorlatilag csak fogást vált rajta, de nem mondhatni, hogy eleresztené.*
- Karolj csak belém, aranyom. Hazakísérlek. Még a végén bajod esik. Vagy túl messze van? Húzódjunk inkább be valahová, míg eláll az eső? *érdeklődik taszítóan nyájassá változtatott baritonján.* - Itt a Sárváros közelében jobb, ha nem lófrálsz egyedül. De lassan sötétedik is. Van neved? *A fenyegető körülményeket ecsetelve, szinte váratlanul böki oda a kérdést.*
*A lekötelezni szónál átsuhan egy álságos vigyor a szakállas képen, de most ettől azért talán inkább eltekint mégis.*
- Hát persze *bólint színpadiasan, de aztán csak maga mellé penderíti a lányt és gyakorlatilag csak fogást vált rajta, de nem mondhatni, hogy eleresztené.*
- Karolj csak belém, aranyom. Hazakísérlek. Még a végén bajod esik. Vagy túl messze van? Húzódjunk inkább be valahová, míg eláll az eső? *érdeklődik taszítóan nyájassá változtatott baritonján.* - Itt a Sárváros közelében jobb, ha nem lófrálsz egyedül. De lassan sötétedik is. Van neved? *A fenyegető körülményeket ecsetelve, szinte váratlanul böki oda a kérdést.*
1267. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2023-05-07 15:31:52
Üzenet elküldve: 2023-05-07 15:31:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
*Thea kevésbé előnyös és okos jellemvonása volt mindig is az, hogy a száját nehezen tartotta. Talán foghatná a wegtoreni habitusra is akár, de ez inkább saját személyének varázsa. Kinek kellemesebb, kinek kellemetlen. Bár sokat segített, hogy odahaza mindig volt, aki megvédje a szemtelen bakfis formás hátsóját. Ez ugye Artheniorba érkeztekor igencsak megváltozott. Persze a Morthimer házban nincs nagy félnivalója, ám idekint egyedül ez szintén olyan dolog, ami mellett nem lenne szabad könnyelműen elmennie.
A helyzete egyre kényelmetlenebb, ahogy az eső kopogása is sűrűsödik, a fölé magasodó termetes alak pedig nem hajlandó élni a hátrálás kedvezőnek ható lehetőségével.
Azt sem érzi nyugtatónak, hogy a szabad kéz végül lenyúl érte és hamar talpra állítja. Várható módon nem is a kellemes úttal megy végbe a dolog. Lehet, hogy illendő lenne hálálkodnia, ha valami buta kis elkényeztetett céda lenne, de ismételten a habitusára fogva ez nem igen fog megtörténni. Sőt, még egy kelletlen horkanást is hallatt, mikor a férfi közelebb hajol, orrát pedig megcsapja annak kevésbé kellemes szaga. Kényes orra jobban szokta a hazai fűszerek és illatok kellemes aromáját, nem pedig ezt, amit inkább egy kietlen mocsárhoz tudna most fejben hozzákötni. Mivel testéből nem igazán tud most hátrálni, így nyakból húzódzkodik mind hátrébb, hogy a kéretlen szaglászásból szabaduljon. Szabad kezével pedig minduntalan a csuklyát húzogatja vissza, hogy arcát tovább rejthesse.*
- Sehová sem volt kiírva. Amúgy is szeretek mindig valami újat megcsodálni.
*Sóhajtja, hangjában egy adag iróniával.*
- Igazán lekötelezne, ha eleresztené a karom.
*Végül szabad kezével a férfi ujjaira fog, hogy ha kell, akkor segítsen a műveletben, így finoman igyekszik lefejtegetni magáról a kelletlen ujjakat.*
*Thea kevésbé előnyös és okos jellemvonása volt mindig is az, hogy a száját nehezen tartotta. Talán foghatná a wegtoreni habitusra is akár, de ez inkább saját személyének varázsa. Kinek kellemesebb, kinek kellemetlen. Bár sokat segített, hogy odahaza mindig volt, aki megvédje a szemtelen bakfis formás hátsóját. Ez ugye Artheniorba érkeztekor igencsak megváltozott. Persze a Morthimer házban nincs nagy félnivalója, ám idekint egyedül ez szintén olyan dolog, ami mellett nem lenne szabad könnyelműen elmennie.
A helyzete egyre kényelmetlenebb, ahogy az eső kopogása is sűrűsödik, a fölé magasodó termetes alak pedig nem hajlandó élni a hátrálás kedvezőnek ható lehetőségével.
Azt sem érzi nyugtatónak, hogy a szabad kéz végül lenyúl érte és hamar talpra állítja. Várható módon nem is a kellemes úttal megy végbe a dolog. Lehet, hogy illendő lenne hálálkodnia, ha valami buta kis elkényeztetett céda lenne, de ismételten a habitusára fogva ez nem igen fog megtörténni. Sőt, még egy kelletlen horkanást is hallatt, mikor a férfi közelebb hajol, orrát pedig megcsapja annak kevésbé kellemes szaga. Kényes orra jobban szokta a hazai fűszerek és illatok kellemes aromáját, nem pedig ezt, amit inkább egy kietlen mocsárhoz tudna most fejben hozzákötni. Mivel testéből nem igazán tud most hátrálni, így nyakból húzódzkodik mind hátrébb, hogy a kéretlen szaglászásból szabaduljon. Szabad kezével pedig minduntalan a csuklyát húzogatja vissza, hogy arcát tovább rejthesse.*
- Sehová sem volt kiírva. Amúgy is szeretek mindig valami újat megcsodálni.
*Sóhajtja, hangjában egy adag iróniával.*
- Igazán lekötelezne, ha eleresztené a karom.
*Végül szabad kezével a férfi ujjaira fog, hogy ha kell, akkor segítsen a műveletben, így finoman igyekszik lefejtegetni magáról a kelletlen ujjakat.*
1266. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2023-05-07 12:38:05
Üzenet elküldve: 2023-05-07 12:38:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A zsoldos csak cinikusan horkan egyet. Nem szereti, ha valaki akkora mellénnyel van, amiben amúgy már inkább csak röhejesen néz ki. Nagyon-nagyon kevés kivétel van, ami erre rácáfol, de Doras már túl sok mindent látott életében, szóval egyelőre még viszonylag óvatos. A lánnyal ellentétben neki nagyon is kedvére van a helyzet, hogy így fölé magasodhat, és ebben még az eleredő eső se zavar. Így is ázott kutya szaga van.
Ez a "kódorog" szócska újra és újra megcsiklandozza a máját. Mint mikor egy kéttenyérnyi kis vakarcs tépi az ember nadrágszárát morogva meg vicsorogva. Végül csak lenyúl a fehérnépért, de persze nem a jobbjával. Az továbbra is a kés markolatának végén pihen. Nem szorulnak az ujjai, csak a tenyere támaszkodik rajta.
A balja fog rá a csibécske felkarjára és hát, inkább rántja talpra, mint felsegíti, de Dorasnál már ez is a gavallérság netovábbja. Netovábbja. Szó szerint, mivel el már nem ereszti a lányt, helyette inkább jobban szemügyre venné. Beleszimatol a csuklya kiöblösödő résébe a nyak felé. Határozottan kellemes aroma kúszik az orrába, ami errefelé azért nem a legmegszokottabb.*
- Nem mondták neked, hogy ez nem a legjobb környék a sétálgatásra? Merre laksz, tündérem?
*Doras úgy áll az esőben, a karmai közt a lánnyal, mint az erdei vadak. Csak tűri szenvtelenül. Ha esik, hát megázik.*
1265. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2023-05-07 11:43:16
Üzenet elküldve: 2023-05-07 11:43:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
*Szép kis kaland, ahol rögtön az első nagyobb szökésénél célzottan rúgják ki a fogait. Gyűlöli azt az érzést, ami most egyre inkább erősebbé válik benne. Mégpedig azt, hogy a Morthimernek igaza volt. Ha innen hazakeveredik és valami nyoma lesz a kis kiruccanásának bizonyára igen komoly büntetésben lesz része. Ha egyáltalán hazakeveredik...
Végül semmi rúgás nem talál bele a csuklya alá rejtett arcba, s az idegen dühödt hangja is csillapodni látszik, ahogy ismét felszólal. Ennek ellenére semmivel sem érzi nyugodtabbnak és veszélytelenebbnek a helyzetét. Mivel igen frusztráló hatással bír a fölé magasodó idegen test. Ennek ellenére, még akkor is, ha szíve majd kiszakad a helyéről, igyekszik hangjának remegését elfojtani. Több-kevesebb sikerrel.*
- Francokat! *Csattan is fel, de még viszonylag visszafogottan teszi. Persze hangja bizonytalanságából a legkevésbé sem lehet erre a nagy határozottságra következtetni.* Szeretek ilyen szép időben sétálgatni. Errefelé mindig ilyen nyugodt a hely. A legtöbb esetben nem háborgat semmilyen fajankó.
*S mintha odafent meghallották volna ezt, a gyülekező, sötét felhők lassan eregetni kezdik a nagy cseppeket magukból. Egyelőre még csak egy-egy hangosabb koppanással érnek le a földre és a leány köpenyére, de nem úgy néz ki, mintha az erősebb zuhi sokáig váratni akarna magára.*
- Megtenné, hogy hátrébb kódorog? Vagy segítsen fel.
*A mandulavágású szemek ismét kipillantanak a foszlott anyag alól, egyenesen a kést markoló kézre. Fenének sem kell a férfi segítsége, de talán, ha hajlandóságot mutat inkább őt felhúzni, ahelyett, hogy azt a kést markolássza, az azért egy kicsit talán megnyugtatná.
Ennek ellenére nem nyújtja a kezét a segítségért, amiből a másik hamar kikövetkeztetheti, hogy a koszos anyag alá bújt leány jobban bírná azon helyzetét, hogy a fickó inkább elhátrál tőle.*
*Szép kis kaland, ahol rögtön az első nagyobb szökésénél célzottan rúgják ki a fogait. Gyűlöli azt az érzést, ami most egyre inkább erősebbé válik benne. Mégpedig azt, hogy a Morthimernek igaza volt. Ha innen hazakeveredik és valami nyoma lesz a kis kiruccanásának bizonyára igen komoly büntetésben lesz része. Ha egyáltalán hazakeveredik...
Végül semmi rúgás nem talál bele a csuklya alá rejtett arcba, s az idegen dühödt hangja is csillapodni látszik, ahogy ismét felszólal. Ennek ellenére semmivel sem érzi nyugodtabbnak és veszélytelenebbnek a helyzetét. Mivel igen frusztráló hatással bír a fölé magasodó idegen test. Ennek ellenére, még akkor is, ha szíve majd kiszakad a helyéről, igyekszik hangjának remegését elfojtani. Több-kevesebb sikerrel.*
- Francokat! *Csattan is fel, de még viszonylag visszafogottan teszi. Persze hangja bizonytalanságából a legkevésbé sem lehet erre a nagy határozottságra következtetni.* Szeretek ilyen szép időben sétálgatni. Errefelé mindig ilyen nyugodt a hely. A legtöbb esetben nem háborgat semmilyen fajankó.
*S mintha odafent meghallották volna ezt, a gyülekező, sötét felhők lassan eregetni kezdik a nagy cseppeket magukból. Egyelőre még csak egy-egy hangosabb koppanással érnek le a földre és a leány köpenyére, de nem úgy néz ki, mintha az erősebb zuhi sokáig váratni akarna magára.*
- Megtenné, hogy hátrébb kódorog? Vagy segítsen fel.
*A mandulavágású szemek ismét kipillantanak a foszlott anyag alól, egyenesen a kést markoló kézre. Fenének sem kell a férfi segítsége, de talán, ha hajlandóságot mutat inkább őt felhúzni, ahelyett, hogy azt a kést markolássza, az azért egy kicsit talán megnyugtatná.
Ennek ellenére nem nyújtja a kezét a segítségért, amiből a másik hamar kikövetkeztetheti, hogy a koszos anyag alá bújt leány jobban bírná azon helyzetét, hogy a fickó inkább elhátrál tőle.*
1264. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2023-05-07 07:10:12
Üzenet elküldve: 2023-05-07 07:10:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Nem sokon múlik, hogy legalább az első, megindított rúgás el is érje a célját. A dühtől a jogosság vaskesztyűjét szokása felhúzni a Doras-féle embernek, és jogosságból kipattanó még több düh hajlamos vörös ködbe borítani az elmét. Még szerencse, hogy az a szövegkörnyezettől függetlenül édesen búgó hang, meg a pillanatra kivillanó kreol comb eléri a tudatalattija értelemre használható zugait.*
- Nézzenek oda! *veszi át az indulat helyét egy telipofás vigyor a szakállas képen.* - Eltévedtél, csibém?
*Nem lép hátrébb és a legkevésbé se mutatja megbánás jelét. A falnak támaszkodva magasodik a földön összekuporodó lány fölé. Doras igenis tud nyájasan mosolyogni. (Mint egy sebhelyes, loncsos warg egy gyerekmesében.) Jobbját hanyagul a kése markolatán pihenteti. Rossz szokás, az ő köreiben az ismerkedés alapvető felállása.*
*Nem sokon múlik, hogy legalább az első, megindított rúgás el is érje a célját. A dühtől a jogosság vaskesztyűjét szokása felhúzni a Doras-féle embernek, és jogosságból kipattanó még több düh hajlamos vörös ködbe borítani az elmét. Még szerencse, hogy az a szövegkörnyezettől függetlenül édesen búgó hang, meg a pillanatra kivillanó kreol comb eléri a tudatalattija értelemre használható zugait.*
- Nézzenek oda! *veszi át az indulat helyét egy telipofás vigyor a szakállas képen.* - Eltévedtél, csibém?
*Nem lép hátrébb és a legkevésbé se mutatja megbánás jelét. A falnak támaszkodva magasodik a földön összekuporodó lány fölé. Doras igenis tud nyájasan mosolyogni. (Mint egy sebhelyes, loncsos warg egy gyerekmesében.) Jobbját hanyagul a kése markolatán pihenteti. Rossz szokás, az ő köreiben az ismerkedés alapvető felállása.*
1263. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2023-05-06 21:03:19
Üzenet elküldve: 2023-05-06 21:03:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
*Kellemetlen helyzetén nem javít annak a tudatosítása sem, hogy apránként kissé szürkébe burkolódzik az égbolt. S nem a késői óra tehet róla, hanem inkább a megannyi sötét felhő, ami épp a feje fölött gyülekezik. Még az lesz a legszebb az egészben, hogy ha bőrig is ázik, mielőtt megtalálja a visszavezető utat. Persze ebben van az izgalom és a kaland, de egy kicsit talán bátrabban állna neki a dolognak, ha nem egyedül járná az ismeretlent.
Vagy lenne legalább valami betérő itt is, ahol meghúzhatja magát addig, amíg az idő eldönti, hogy mire is készül fordulni.
Amikor pedig már azt hinné az ember, hogy ettől nem lesz rosszabb, az élet nekiütközteti gyorsan egy vastag kőfalnak. Ami itt a jelen esetben valamivel puhább, de nem kevésbé kellemetlen. Az utána kifejtődő esés pedig megkoronázza az egészet. Röppen a köpenybe burkolt test, majd puffan a kemény kövön. Kivillan egy mezítelen boka, egy fehér, finom anyagdarab, ami talán egy ruhának az alját képezi. De amilyen hirtelenséggel ezek előbukkantak, olyan gyorsasággal bújnak vissza a köpeny alá. Persze mindezt kísérve egy alapos és hosszan tartó szitokáradattal, amit az egyébként kellemes női hang most sértett dühvel morog az orra alatt.*
- A francnak nem tudsz normálisan közlekedni?
*Villannak ki a mélybarna, mandulavágású szemek, ahogy még nem kel fel a földről, hanem inkább a csuklyát mélyen az arcába húzva kúszik hátrébb a földön. Ugyanis a másik hirtelen mozdulatától elhiszi, hogy valóban megkínálják még valami kellemetlennel is így a földön hánykolódva.*
*Kellemetlen helyzetén nem javít annak a tudatosítása sem, hogy apránként kissé szürkébe burkolódzik az égbolt. S nem a késői óra tehet róla, hanem inkább a megannyi sötét felhő, ami épp a feje fölött gyülekezik. Még az lesz a legszebb az egészben, hogy ha bőrig is ázik, mielőtt megtalálja a visszavezető utat. Persze ebben van az izgalom és a kaland, de egy kicsit talán bátrabban állna neki a dolognak, ha nem egyedül járná az ismeretlent.
Vagy lenne legalább valami betérő itt is, ahol meghúzhatja magát addig, amíg az idő eldönti, hogy mire is készül fordulni.
Amikor pedig már azt hinné az ember, hogy ettől nem lesz rosszabb, az élet nekiütközteti gyorsan egy vastag kőfalnak. Ami itt a jelen esetben valamivel puhább, de nem kevésbé kellemetlen. Az utána kifejtődő esés pedig megkoronázza az egészet. Röppen a köpenybe burkolt test, majd puffan a kemény kövön. Kivillan egy mezítelen boka, egy fehér, finom anyagdarab, ami talán egy ruhának az alját képezi. De amilyen hirtelenséggel ezek előbukkantak, olyan gyorsasággal bújnak vissza a köpeny alá. Persze mindezt kísérve egy alapos és hosszan tartó szitokáradattal, amit az egyébként kellemes női hang most sértett dühvel morog az orra alatt.*
- A francnak nem tudsz normálisan közlekedni?
*Villannak ki a mélybarna, mandulavágású szemek, ahogy még nem kel fel a földről, hanem inkább a csuklyát mélyen az arcába húzva kúszik hátrébb a földön. Ugyanis a másik hirtelen mozdulatától elhiszi, hogy valóban megkínálják még valami kellemetlennel is így a földön hánykolódva.*
1262. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2023-05-06 20:38:08
Üzenet elküldve: 2023-05-06 20:38:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A cimborái késnek. Már két napja. Viszonylag rég ismeri őket, és utálja is a pofájukat, mert rohadt egy banda. Talán a legrohadtabb a hegy innenső oldalán, de jó pár balhét lenyomtak már együtt. Gyalázatos dolgokat, necces dolgokat, röhejes dolgokat meg olyanokat, amikről nem beszélnek. Soha.
Doras egyik kompániától csapódik a másikhoz, de ebben a szakmában egy bizonyos kor után azt veszed észre, hogy a régi ismerősök száma mocskosul megfogyatkozik. A fiatalok meg hamar lemorzsolódnak. Vagy otthagyják a fogukat vagy nem bírják gyomorral vagy... a fene tudja.
Doras egyik becsületsüllyesztőt járja a másik után a környéken, hogy elüsse az időt. Ma is ez lenne a terv, de valahogy kedvetlennek érzi magát az egészhez. És mi lenne jobb hatással a kedvére, mint hogy azzal szórakoztassa magát, hogy hajigálja kicsit a sárpénzeseket a Csonthídnál. Fél marék kavicsig bírták. Dorasnak szerencsére jó fedezéke volt hozzá, hogy rejtve maradjon, de jól is tudjon célozni. Viszont amikor az egyik fickó fújtatva megindul, akkor már a zsoldos is eliramodik. Még egy ideig rontaná itt a levegőt, ahhoz meg nem túl jó alap összeakasztani a bajszát a sárvárosiakkal.
Röhög, de azért hátra is tekintget, míg rohan. Az itteni sikátorokban nyilván hamar a nyomát vesztik, de jobb biztosra menni. Arra viszont nem számít, hogy egy idióta pont elé sasszézik be, mikor nagy lendülettel kirongyol egy szűk keresztutcáról.
Doras jól megtermett alak, szóval nagyjából letarolja a köpenyes alakot, átesik rajta, aztán persze feltápászkodva már szívja is fel magát, hogy megkínálja még pár célzott rúgással azt a vadbarmot, aki... hát... rossz helyen volt rosszkor.*
- A francnak nem tudsz az orrod elé nézni!
*A cimborái késnek. Már két napja. Viszonylag rég ismeri őket, és utálja is a pofájukat, mert rohadt egy banda. Talán a legrohadtabb a hegy innenső oldalán, de jó pár balhét lenyomtak már együtt. Gyalázatos dolgokat, necces dolgokat, röhejes dolgokat meg olyanokat, amikről nem beszélnek. Soha.
Doras egyik kompániától csapódik a másikhoz, de ebben a szakmában egy bizonyos kor után azt veszed észre, hogy a régi ismerősök száma mocskosul megfogyatkozik. A fiatalok meg hamar lemorzsolódnak. Vagy otthagyják a fogukat vagy nem bírják gyomorral vagy... a fene tudja.
Doras egyik becsületsüllyesztőt járja a másik után a környéken, hogy elüsse az időt. Ma is ez lenne a terv, de valahogy kedvetlennek érzi magát az egészhez. És mi lenne jobb hatással a kedvére, mint hogy azzal szórakoztassa magát, hogy hajigálja kicsit a sárpénzeseket a Csonthídnál. Fél marék kavicsig bírták. Dorasnak szerencsére jó fedezéke volt hozzá, hogy rejtve maradjon, de jól is tudjon célozni. Viszont amikor az egyik fickó fújtatva megindul, akkor már a zsoldos is eliramodik. Még egy ideig rontaná itt a levegőt, ahhoz meg nem túl jó alap összeakasztani a bajszát a sárvárosiakkal.
Röhög, de azért hátra is tekintget, míg rohan. Az itteni sikátorokban nyilván hamar a nyomát vesztik, de jobb biztosra menni. Arra viszont nem számít, hogy egy idióta pont elé sasszézik be, mikor nagy lendülettel kirongyol egy szűk keresztutcáról.
Doras jól megtermett alak, szóval nagyjából letarolja a köpenyes alakot, átesik rajta, aztán persze feltápászkodva már szívja is fel magát, hogy megkínálja még pár célzott rúgással azt a vadbarmot, aki... hát... rossz helyen volt rosszkor.*
- A francnak nem tudsz az orrod elé nézni!
1261. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2023-05-06 20:07:36
Üzenet elküldve: 2023-05-06 20:07:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Második szál//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az ellenkezés a vérében van, ez ideérkezte óta nem is volt kérdéses. Ám abban igazat kell adnia gazdájának, hogy egyedül nem túl okos döntés a város felfedezése. Főleg azért nem, mert az idő előrehaladtával már halvány lila gőze sincs arról, hogy egyáltalán ez még Arthenior városa e. Már gyanús volt, hogy nem jár éppen jó helyen, mikor a kúriákat és talpon álló házakat felváltotta a megannyi rom képe. Ennek ellenére nem fordult vissza egyből, most meg már lesheti, mire visszatalál. Az az egy szerencséje, hogy gazdája egy időre igencsak el van foglalva, így egyáltalán nem kell hazaiparkodnia. Pedig egyszerű kis fogadó látogatásnak indult az egész sétája. De a végén kíváncsi lett erre is meg arra is, épp csak a piacra nem tette be a lábát. A végén meg kikötött a nagy büdös semmiben.
Még lép egy párat végül lefékezve pillant körbe a magára öltött köpeny csuklyája alól. Legalább annyi esze volt, hogy azt magára húzta, hisz valóban nem készül senki figyelmét felkelteni a lenge ruházatával. Ahogyan ura is megmondta. Így a tetőtől talpig, kopott köpenybe burkolódzva tűnhet inkább egy szóra sem érdemes koldusnak, mintsem egy szép pofival megáldott cselédlánynak.
De előbb vagy utóbb ki kéne keverednie innen, amihez az kell, hogy valakitől útbaigazítást kérjen. De egyelőre senki érdemlegeset nem lát.*
- A franc essen a makacs fejembe...
*Morogja maga elé, miközben lassan tovább indítja lépteit.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az ellenkezés a vérében van, ez ideérkezte óta nem is volt kérdéses. Ám abban igazat kell adnia gazdájának, hogy egyedül nem túl okos döntés a város felfedezése. Főleg azért nem, mert az idő előrehaladtával már halvány lila gőze sincs arról, hogy egyáltalán ez még Arthenior városa e. Már gyanús volt, hogy nem jár éppen jó helyen, mikor a kúriákat és talpon álló házakat felváltotta a megannyi rom képe. Ennek ellenére nem fordult vissza egyből, most meg már lesheti, mire visszatalál. Az az egy szerencséje, hogy gazdája egy időre igencsak el van foglalva, így egyáltalán nem kell hazaiparkodnia. Pedig egyszerű kis fogadó látogatásnak indult az egész sétája. De a végén kíváncsi lett erre is meg arra is, épp csak a piacra nem tette be a lábát. A végén meg kikötött a nagy büdös semmiben.
Még lép egy párat végül lefékezve pillant körbe a magára öltött köpeny csuklyája alól. Legalább annyi esze volt, hogy azt magára húzta, hisz valóban nem készül senki figyelmét felkelteni a lenge ruházatával. Ahogyan ura is megmondta. Így a tetőtől talpig, kopott köpenybe burkolódzva tűnhet inkább egy szóra sem érdemes koldusnak, mintsem egy szép pofival megáldott cselédlánynak.
De előbb vagy utóbb ki kéne keverednie innen, amihez az kell, hogy valakitől útbaigazítást kérjen. De egyelőre senki érdemlegeset nem lát.*
- A franc essen a makacs fejembe...
*Morogja maga elé, miközben lassan tovább indítja lépteit.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1807-1826