Arthenior - Romváros és Meredély
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 59 (1161. - 1180. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1180. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-06-15 19:06:42
Üzenet elküldve: 2020-06-15 19:06:42
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Temetetlen múlt//
//Kagaenae//
*Hamisan villan meg a tekintet, s Kagaenae kijelentést követően egy újabb erőteljes rántást érezhet karján, a dacos kölök csak nem adja fel, s tovább próbálkozik kiszabadítani magát. A helyzetet Kagaenae jól mérte fel, abban a pillanatban, ahogy elengedte volna, vélhetően az első adandó percben meglépnek előle. Ez azonban most elmarad, s szemmel látható dühöt és hisztériát okoz. Kisebbfajta toporzékolás után, aztán ez is alábbhagy, mint minden más, mi hirtelen érkezik, úgy csitul el, s néhány perccel később immár "kézen fogva", mint egy kedves pár, anya és kicsiny gyermeke, együtt sétálnak a kézzel, lapáttal vájt dohos barlangszerű üregben, csendesen.*
- Erre. *Mondja durcásan a kölök.* Innen jöttél, ha nem tudnád... *tesz rá még egy lapáttal, majd kinyitja azt az ajtót, hol korábban Kagaenae a szobában raboskodott. A helyiség üres, láthatóan azóta sem érkezett senki.*
- Mi van, hancúroztál? *Szólal meg felröhögve a taknyos, még hangja is mélyebb, érettebb lesz tőle kissé. A széttördelt székre mutat, közben a mennyezetet fürkészi, hol még mindig csepeg a víz, kellemes kis koncertet adva. Sikoly hangzik fel.*
- Áááá... *bólogat a kölök* még él, úgy látszik. *Rántja meg a vállát, s a szemben lévő ajtóra mutat.*
- Azon keresztül kell menni, nyitva van, menj csak előre nyugodtan. *Próbál nagyon semlegesen beszélni.*
//Kagaenae//
*Hamisan villan meg a tekintet, s Kagaenae kijelentést követően egy újabb erőteljes rántást érezhet karján, a dacos kölök csak nem adja fel, s tovább próbálkozik kiszabadítani magát. A helyzetet Kagaenae jól mérte fel, abban a pillanatban, ahogy elengedte volna, vélhetően az első adandó percben meglépnek előle. Ez azonban most elmarad, s szemmel látható dühöt és hisztériát okoz. Kisebbfajta toporzékolás után, aztán ez is alábbhagy, mint minden más, mi hirtelen érkezik, úgy csitul el, s néhány perccel később immár "kézen fogva", mint egy kedves pár, anya és kicsiny gyermeke, együtt sétálnak a kézzel, lapáttal vájt dohos barlangszerű üregben, csendesen.*
- Erre. *Mondja durcásan a kölök.* Innen jöttél, ha nem tudnád... *tesz rá még egy lapáttal, majd kinyitja azt az ajtót, hol korábban Kagaenae a szobában raboskodott. A helyiség üres, láthatóan azóta sem érkezett senki.*
- Mi van, hancúroztál? *Szólal meg felröhögve a taknyos, még hangja is mélyebb, érettebb lesz tőle kissé. A széttördelt székre mutat, közben a mennyezetet fürkészi, hol még mindig csepeg a víz, kellemes kis koncertet adva. Sikoly hangzik fel.*
- Áááá... *bólogat a kölök* még él, úgy látszik. *Rántja meg a vállát, s a szemben lévő ajtóra mutat.*
- Azon keresztül kell menni, nyitva van, menj csak előre nyugodtan. *Próbál nagyon semlegesen beszélni.*
1179. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-06-15 10:15:23
Üzenet elküldve: 2020-06-15 10:15:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
*Aenae egyre türelmetlenebb és ahogyan a gyerekben nő a dac, úgy a lányban is nő a düh. Nem is próbálja leplezni ezt, arcáról világosan leolvasható a harag, a gyerek pedig minden egyes megmozdulásával közelebb kerül ahhoz, hogy Aenae valóban lecsűrjön neki egyet. Nem is az újabb lila foltok miatt ideges, amiket a védekezésnek hála szerez, hanem a további időhúzás miatt.
Szerencsére nem kell lepofozza a fiút, mert az anélkül is megadja magát, eddigre Aenae szeme már úgy villámlik, hogy csoda, hogy a gyereket nem üti agyon rögtön a mennykő.
A lány fejében szöget üt viszont az, hogy a fiú az imént még azt állította, hogy neki hozná az ételt, most ezzel szemben azt mondja, hogy a sikoltozó lánynak vinné. Következésképpen hazudik. Avagy csak a helyzet hozza belőle ezt ki, de Aenae inkább úgy kezeli, mintha hazudna, arra pedig semmi szükség, hogy kereket oldjon.*
- Jajj fiacskám. Az a folyosó tiszta dzsuva, ha elengedlek, akkor egészen biztosan elesel, azt pedig egyikünk sem akarja, ugye?
*Igyekszik olyan negédes lenni, mint Habrertus szokott, de hát ő a fasorban sincsen a kancellárhoz képest, bár ezt a fiú nyilván nem tudja.*
*Aenae egyre türelmetlenebb és ahogyan a gyerekben nő a dac, úgy a lányban is nő a düh. Nem is próbálja leplezni ezt, arcáról világosan leolvasható a harag, a gyerek pedig minden egyes megmozdulásával közelebb kerül ahhoz, hogy Aenae valóban lecsűrjön neki egyet. Nem is az újabb lila foltok miatt ideges, amiket a védekezésnek hála szerez, hanem a további időhúzás miatt.
Szerencsére nem kell lepofozza a fiút, mert az anélkül is megadja magát, eddigre Aenae szeme már úgy villámlik, hogy csoda, hogy a gyereket nem üti agyon rögtön a mennykő.
A lány fejében szöget üt viszont az, hogy a fiú az imént még azt állította, hogy neki hozná az ételt, most ezzel szemben azt mondja, hogy a sikoltozó lánynak vinné. Következésképpen hazudik. Avagy csak a helyzet hozza belőle ezt ki, de Aenae inkább úgy kezeli, mintha hazudna, arra pedig semmi szükség, hogy kereket oldjon.*
- Jajj fiacskám. Az a folyosó tiszta dzsuva, ha elengedlek, akkor egészen biztosan elesel, azt pedig egyikünk sem akarja, ugye?
*Igyekszik olyan negédes lenni, mint Habrertus szokott, de hát ő a fasorban sincsen a kancellárhoz képest, bár ezt a fiú nyilván nem tudja.*
1178. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-06-14 14:02:58
Üzenet elküldve: 2020-06-14 14:02:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 69
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Denjaar, Lainor, Dvorn//
*Alig fejezi be az élt törpe harcos az okádást és lépne vissza a bejárathoz máris belefúródik egy nyíl az ajtófélfába.*
- A kutya mindenit!
*Na eddig re már mindenki kiabál hasal meg kúszik. Megvetemedve az ajtónál gyorsan kifordul már nehogy sündisznót csináljanak belőle. A bárdal a kezében szorongatva várakozik valami jelre. Nem kukucskál be mert hallott már olyan, hogy valakit így találtak szemen.*
- Hogy vagytok hé? Most mi legyen?
*Máris felbőg valaki szitkozódva.*
- Ez a milyenké volt?
*Ki tudja ki ordított mert nem őrült meg ugye belesekedni. Nincs mit tenni szorongatja a bárdot és vár, hogy valaki megerősítse, hogy rontsanak be vagy ne. Öreg már, hogy körbe menjen ezért itt tanyázik le az ajtó tövében. Ha bent rendeződik a helyzet és mondjuk nem szállnának nyilak a levegőbe na akkor berontana a bárddal.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Denjaar, Lainor, Dvorn//
*Alig fejezi be az élt törpe harcos az okádást és lépne vissza a bejárathoz máris belefúródik egy nyíl az ajtófélfába.*
- A kutya mindenit!
*Na eddig re már mindenki kiabál hasal meg kúszik. Megvetemedve az ajtónál gyorsan kifordul már nehogy sündisznót csináljanak belőle. A bárdal a kezében szorongatva várakozik valami jelre. Nem kukucskál be mert hallott már olyan, hogy valakit így találtak szemen.*
- Hogy vagytok hé? Most mi legyen?
*Máris felbőg valaki szitkozódva.*
- Ez a milyenké volt?
*Ki tudja ki ordított mert nem őrült meg ugye belesekedni. Nincs mit tenni szorongatja a bárdot és vár, hogy valaki megerősítse, hogy rontsanak be vagy ne. Öreg már, hogy körbe menjen ezért itt tanyázik le az ajtó tövében. Ha bent rendeződik a helyzet és mondjuk nem szállnának nyilak a levegőbe na akkor berontana a bárddal.*
1177. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-06-13 20:56:11
Üzenet elküldve: 2020-06-13 20:56:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
*Úgy tűnik az öreg csak összeszedte magát és hajlandó lépni. Meg, hogy a gondolat, hogy a kis varázsital nem használ majdnem megölte szerencsétlent. Ma is tanult valami okosságot Lou. Pedig alig van egy pap közelében.*
-Nem semmi. Majd megköszönöm a nevében is fickónak aki adta.
*A továbbiakról ő nem nagyon ért a mágiához, de azt hitte a papoknak elég imádkozniuk és már gyógyulnak is a sebek. Valami ilyesmiket beszéltek a kocsmában ő még nem látott ilyet. Vagyis, de csak az egy medve volt és nem kellett hozzá pap se. Nem is hiszi el neki senki. Mindegy is. Nem kell sokat győzködni, hogy mozogjon. A törpe koma lábához lép emeli és megy is a pappal a templom felé.*
-Bírja atyám? Ne én vigyem a nehezebbik végét?
*Úgy tűnik az öreg csak összeszedte magát és hajlandó lépni. Meg, hogy a gondolat, hogy a kis varázsital nem használ majdnem megölte szerencsétlent. Ma is tanult valami okosságot Lou. Pedig alig van egy pap közelében.*
-Nem semmi. Majd megköszönöm a nevében is fickónak aki adta.
*A továbbiakról ő nem nagyon ért a mágiához, de azt hitte a papoknak elég imádkozniuk és már gyógyulnak is a sebek. Valami ilyesmiket beszéltek a kocsmában ő még nem látott ilyet. Vagyis, de csak az egy medve volt és nem kellett hozzá pap se. Nem is hiszi el neki senki. Mindegy is. Nem kell sokat győzködni, hogy mozogjon. A törpe koma lábához lép emeli és megy is a pappal a templom felé.*
-Bírja atyám? Ne én vigyem a nehezebbik végét?
1176. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-06-13 20:54:47
Üzenet elküldve: 2020-06-13 20:54:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
//Temetetlen hullák//
* Jól körbe káromkodják mindannyian a helyzetüket. Bár a csúzlis nyúlna a fegyveréért Nimeril leinti. Nem szeretne feleslegesen durvulni, ha nem szükséges. Végül is ő gyógyítani és nem bántalmazni akar másokat. Inkább cselhez folyamodik. A szobát nem igazán veszi szemügyre most magának. Őt a ravatali része érdekli a többi mellékes. Arról persze megbizonyosodik, hogy más nem tartózkodik-e még a helyiségben. Szerencsére a többiek kint oltják a tüzet. A nő eléggé kábának tűnik, ezért meg is próbálkozik kicserélni a fejet két párnára. A párnákból szerencsére akad a környéken bőven szóval nagyon keresnie sem kell. A kis puffancs is aktivizálja magát és csöndben elkezd pakolászni. A kegyelmes úr sem tűnik túlságosan makacsnak. Kicsit merev, de azért nem ellenkezik a mozgatás miatt. Lassan megtörténik sikeresen a csere. Nagyon óvatosan járnak el, aminek meg is van a gyümölcse. A nőnek fel sem tűnik a változás. Egy biztos, ha felébred azok a szemek még jobban ki lesznek sírva. Mondjuk Nimerilnek nem áll szándékában megtartani a férjét. Amint kellően kigyakorolta magát rajta, majd szépen vissza viszi nekik a ház elé. Lesz rajta pár öltés, de legalább vissza kapják. Ez viszont még a jövő zenéje. Előbb ki kéne cipelni innen a testet észrevétlenül. A fazék huszár jelentést tesz, ami felkelti a tanonc érdeklődését. Oda sunnyog hozzá és suttogva beszélni kezd.*
- Figyeld meg, hogy milyen irányból érkeznek és távoznak! Az alapján fogunk távozni majd az ellenkező irányban.* Azzal magára hagyja és a másikat inti magához.*
- Szedjük le a barátunkat az asztalról, addig amíg jönnek a vízért.* Reméli, hogy lesz elég idejük elhúzni a csíkot. Amint távozott a vízhordó banda megindulna lefelé. Valószínűleg nem lesz egy leány álom cipelni a testet. Legalább ki van meredve, így talán könnyebb lesz fogást találni rajta. A lépcsőnél úgy is a gravitációra fogják bízni a munka nehezét.*
A hozzászólás írója (Nimeril Drimanow) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.06.13 20:55:00
* Jól körbe káromkodják mindannyian a helyzetüket. Bár a csúzlis nyúlna a fegyveréért Nimeril leinti. Nem szeretne feleslegesen durvulni, ha nem szükséges. Végül is ő gyógyítani és nem bántalmazni akar másokat. Inkább cselhez folyamodik. A szobát nem igazán veszi szemügyre most magának. Őt a ravatali része érdekli a többi mellékes. Arról persze megbizonyosodik, hogy más nem tartózkodik-e még a helyiségben. Szerencsére a többiek kint oltják a tüzet. A nő eléggé kábának tűnik, ezért meg is próbálkozik kicserélni a fejet két párnára. A párnákból szerencsére akad a környéken bőven szóval nagyon keresnie sem kell. A kis puffancs is aktivizálja magát és csöndben elkezd pakolászni. A kegyelmes úr sem tűnik túlságosan makacsnak. Kicsit merev, de azért nem ellenkezik a mozgatás miatt. Lassan megtörténik sikeresen a csere. Nagyon óvatosan járnak el, aminek meg is van a gyümölcse. A nőnek fel sem tűnik a változás. Egy biztos, ha felébred azok a szemek még jobban ki lesznek sírva. Mondjuk Nimerilnek nem áll szándékában megtartani a férjét. Amint kellően kigyakorolta magát rajta, majd szépen vissza viszi nekik a ház elé. Lesz rajta pár öltés, de legalább vissza kapják. Ez viszont még a jövő zenéje. Előbb ki kéne cipelni innen a testet észrevétlenül. A fazék huszár jelentést tesz, ami felkelti a tanonc érdeklődését. Oda sunnyog hozzá és suttogva beszélni kezd.*
- Figyeld meg, hogy milyen irányból érkeznek és távoznak! Az alapján fogunk távozni majd az ellenkező irányban.* Azzal magára hagyja és a másikat inti magához.*
- Szedjük le a barátunkat az asztalról, addig amíg jönnek a vízért.* Reméli, hogy lesz elég idejük elhúzni a csíkot. Amint távozott a vízhordó banda megindulna lefelé. Valószínűleg nem lesz egy leány álom cipelni a testet. Legalább ki van meredve, így talán könnyebb lesz fogást találni rajta. A lépcsőnél úgy is a gravitációra fogják bízni a munka nehezét.*
A hozzászólás írója (Nimeril Drimanow) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.06.13 20:55:00
1175. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-06-13 19:45:51
Üzenet elküldve: 2020-06-13 19:45:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Temetetlen múlt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Denjaar, Lainor, Dvorn//
*Kevés olyan dolog van, ami képes annyira kihozni a sodrából Raet, hogy egy eredetileg személytelen akcióból, személyes üggyé alakítsa azt. A jelenlegi ezen kevés példák egyike, hiszen az elf félelmét lassan leváltja a düh és a túlélés utáni elkeseredett vágy. Már nem a saját magáé, hiszen míg nem csonkoltan, vagy rabként kell élnie, addig mindegy, ha itt is hal. Nem szeretne több társat elveszíteni, így a kutyát sem. Fogó most a legfontosabb az úrnő kiszabadítása után. ~ Azt a kurva. ~ És ennyi a reakció a túl közeli nyílvesszőre. Ki kell szabadulni ebből a helyzetből, nem kérdés.*
- Indulnunk kell. *Néz az ebre, s halkan suttogja. Visszafelé nem mehet a nyílt tér miatt, így marad a lépcső mögötti irány, arrafelé siet, ha minden igaz, oldalán az ingerült ebbel. Halkan és nesztelenül igyekszik közlekedni, végig a fal mellett, ami persze nehezebb, ha páncél van a lovagon, de talán nem lehetetlen. Persze figyel és igyekszik a pirtianesk kopót a háta mögött tudni, nehogy újabb zápor zúduljon rájuk. Ha pedig elért oda és rátalálhat, akár neszelve a sérült ellenre, gondolkodás nélkül, dühösen nekiront és igyekszik a jobbja felől tartott Télpengével minél határozottabban, gyorsabban és precízebben levágni, nyaktól csípőig terjedő irányba, annál nagyobb sebesülést okozva, amekkorát csak tud.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Denjaar, Lainor, Dvorn//
*Kevés olyan dolog van, ami képes annyira kihozni a sodrából Raet, hogy egy eredetileg személytelen akcióból, személyes üggyé alakítsa azt. A jelenlegi ezen kevés példák egyike, hiszen az elf félelmét lassan leváltja a düh és a túlélés utáni elkeseredett vágy. Már nem a saját magáé, hiszen míg nem csonkoltan, vagy rabként kell élnie, addig mindegy, ha itt is hal. Nem szeretne több társat elveszíteni, így a kutyát sem. Fogó most a legfontosabb az úrnő kiszabadítása után. ~ Azt a kurva. ~ És ennyi a reakció a túl közeli nyílvesszőre. Ki kell szabadulni ebből a helyzetből, nem kérdés.*
- Indulnunk kell. *Néz az ebre, s halkan suttogja. Visszafelé nem mehet a nyílt tér miatt, így marad a lépcső mögötti irány, arrafelé siet, ha minden igaz, oldalán az ingerült ebbel. Halkan és nesztelenül igyekszik közlekedni, végig a fal mellett, ami persze nehezebb, ha páncél van a lovagon, de talán nem lehetetlen. Persze figyel és igyekszik a pirtianesk kopót a háta mögött tudni, nehogy újabb zápor zúduljon rájuk. Ha pedig elért oda és rátalálhat, akár neszelve a sérült ellenre, gondolkodás nélkül, dühösen nekiront és igyekszik a jobbja felől tartott Télpengével minél határozottabban, gyorsabban és precízebben levágni, nyaktól csípőig terjedő irányba, annál nagyobb sebesülést okozva, amekkorát csak tud.*
1174. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-06-13 15:05:15
Üzenet elküldve: 2020-06-13 15:05:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Denjaar, Lainor, Dvorn//
- Megbaszott fasz. *Ugrik vissza a fedezékébe, amikor meghallja a levegőt felsírni. Nem érdekli, hogy íjász vagy gondosan felállított csapda miatt sír a lég, számára csak az a fontos, hogy sérülés nélkül megússza. Azon gondolkodni, hogy mennyire volt jó ötlet egy ilyen frontális és hosszabb időt igénybe vevő offenzíva az ajtónál, igazából felesleges. A végeredmény az, hogy bejutottak, a nyúl kiugrott a bokorból és ő nem kap be egyetlen sebet sem.
Hogy hatodik érzéke vezette-e fedezékbe vagy más, teljesen mindegy, onnan csak a sötétséget látja és egy-két társát előre indulni. Más csak ezért sem tartja jó ötletnek, hogy vakon belelőjön a sötétségbe, hisz nem szívlelné, ha a sajátjai közül találna el valakit. A hangot is hallja, amely bizonyosan nem az ő soraikból érkezik, hanem a ház védői közül. Így legalább az irányt be tudja lőni, de fegyverét nem használja, hanem elkezd befelé kúszni a talajon, bármennyire megalázó is így. Balra nincs hely, ott Gwaeren és az egyik városőr vannak, tehát átkúszik a másik irányba a jobbra álló oszlop felé, ahol Raeneroldot és kutyáját sejti.
Ha elérte az oszlopot, akkor a fedezékében feltérdel és újra célpontot keres. Nem fog belelőni vaktában a sötétbe, ahhoz túl drága dolog a kurta acélvessző és nem szívleli a felesleges dolgokat.
Ha bárkit lát, aki nem a soraikba tartozik, akkor gondolkodás nélkül indít meg felé egy acélvesszőt Kathlynből, majd azonnal visszahúzódik az oszlop fedezékébe, hogy újratöltse a számszeríjat.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Denjaar, Lainor, Dvorn//
- Megbaszott fasz. *Ugrik vissza a fedezékébe, amikor meghallja a levegőt felsírni. Nem érdekli, hogy íjász vagy gondosan felállított csapda miatt sír a lég, számára csak az a fontos, hogy sérülés nélkül megússza. Azon gondolkodni, hogy mennyire volt jó ötlet egy ilyen frontális és hosszabb időt igénybe vevő offenzíva az ajtónál, igazából felesleges. A végeredmény az, hogy bejutottak, a nyúl kiugrott a bokorból és ő nem kap be egyetlen sebet sem.
Hogy hatodik érzéke vezette-e fedezékbe vagy más, teljesen mindegy, onnan csak a sötétséget látja és egy-két társát előre indulni. Más csak ezért sem tartja jó ötletnek, hogy vakon belelőjön a sötétségbe, hisz nem szívlelné, ha a sajátjai közül találna el valakit. A hangot is hallja, amely bizonyosan nem az ő soraikból érkezik, hanem a ház védői közül. Így legalább az irányt be tudja lőni, de fegyverét nem használja, hanem elkezd befelé kúszni a talajon, bármennyire megalázó is így. Balra nincs hely, ott Gwaeren és az egyik városőr vannak, tehát átkúszik a másik irányba a jobbra álló oszlop felé, ahol Raeneroldot és kutyáját sejti.
Ha elérte az oszlopot, akkor a fedezékében feltérdel és újra célpontot keres. Nem fog belelőni vaktában a sötétbe, ahhoz túl drága dolog a kurta acélvessző és nem szívleli a felesleges dolgokat.
Ha bárkit lát, aki nem a soraikba tartozik, akkor gondolkodás nélkül indít meg felé egy acélvesszőt Kathlynből, majd azonnal visszahúzódik az oszlop fedezékébe, hogy újratöltse a számszeríjat.*
1173. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-06-13 08:34:54
Üzenet elküldve: 2020-06-13 08:34:54
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Temetetlen hullák//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Bassa meg!
-Baffa meg!
*Ismétlik suttogva az orvostanonc szavait a falhoz lapult gyerekek.*
-Elintéfhetem!
*Nyúl a csúzliért az egyik, és zsebébe süllyesztve minden mást, fagolyó helyett most egy elég méretes vadkanölő kavicsot vesz elő, és így célozva hajol ki Nimeril mögött.*
-Perfe cfak ha felkel!
*Mondja tovább kissé foghíjasan, de úgy tűnik erre nem lesz szükség.
Nimeril belép a szobába, a körülnézés ugyan kimarad előre, de utóbb sem késő, ugyanis egyedül, illetve ha úgy vesszük ketten vannak odabent. Párnát talál is, a székek között jó néhány kispárna megtalálható, ami pedig a férfit illeti... hát ő már nem ellenkezik, ha fejét kihúzzák szerető felesége keze alól. Két párna egymáson pontosan azt a magasságot adja, amit Nimeril elvesz az eltávozott fejének mozdításával. A test eddigre merev, a fazék és a kések pedig a csúzlis gyerek kezébe kerülnek, míg gömbölyded társa elindul Nimeril irányába, és nagyon halkan elkezdi a virágokat, gyertyatartókat átpakolni az asztalra, ami az ajtótól balra majdnem a teljes szoba vonalán elhúzódik. A csúzlis addig fazék sisakjával nagyon halkan mozdulva feltérdel a szoba bal felén található, a jobb oldalihoz hasonlatos széksorra, és kipipiskedik rajta.*
-Moft jönnek viffa vízért! Két férfi meg egy affony.
*Magyarázza, ahogy látja besorjázni a népeket az ajtón. Vízmágusnak még se híre, se hamva, így talán van még egy kis idejük.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
-Bassa meg!
-Baffa meg!
*Ismétlik suttogva az orvostanonc szavait a falhoz lapult gyerekek.*
-Elintéfhetem!
*Nyúl a csúzliért az egyik, és zsebébe süllyesztve minden mást, fagolyó helyett most egy elég méretes vadkanölő kavicsot vesz elő, és így célozva hajol ki Nimeril mögött.*
-Perfe cfak ha felkel!
*Mondja tovább kissé foghíjasan, de úgy tűnik erre nem lesz szükség.
Nimeril belép a szobába, a körülnézés ugyan kimarad előre, de utóbb sem késő, ugyanis egyedül, illetve ha úgy vesszük ketten vannak odabent. Párnát talál is, a székek között jó néhány kispárna megtalálható, ami pedig a férfit illeti... hát ő már nem ellenkezik, ha fejét kihúzzák szerető felesége keze alól. Két párna egymáson pontosan azt a magasságot adja, amit Nimeril elvesz az eltávozott fejének mozdításával. A test eddigre merev, a fazék és a kések pedig a csúzlis gyerek kezébe kerülnek, míg gömbölyded társa elindul Nimeril irányába, és nagyon halkan elkezdi a virágokat, gyertyatartókat átpakolni az asztalra, ami az ajtótól balra majdnem a teljes szoba vonalán elhúzódik. A csúzlis addig fazék sisakjával nagyon halkan mozdulva feltérdel a szoba bal felén található, a jobb oldalihoz hasonlatos széksorra, és kipipiskedik rajta.*
-Moft jönnek viffa vízért! Két férfi meg egy affony.
*Magyarázza, ahogy látja besorjázni a népeket az ajtón. Vízmágusnak még se híre, se hamva, így talán van még egy kis idejük.*
1172. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-06-12 23:04:44
Üzenet elküldve: 2020-06-12 23:04:44
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
Játékstílus: Szelíd
//Temetetlen múlt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Kagaenae//
*Ami dac csak összegyűlhet egy ekkora emberben, az mind kiül arcára, miközben bőgve a lányra néz. Csíp, rúg és harap, amit csak tud, de Kagaenae szorításából nem tud szabadulni. Kagaenae bokája minden bizonnyal kissé megsínyli a dolgokat, de élt már át ettől jóval nagyobb sérülést is, vélhetően nem ez az, ami eltántorítja céljától. Csak kicsit kell kitartania, a gyermek hamar feladja, s egy idő után már nem vergődik tovább.*
- Jó... *Mondja durcásan, miután kissé megnyugodott, s takonytól csillogó orra feletti könnyes tekintetek a lányt nézik szúrósan.* elvezetlek a lányhoz, ha annyira akarod. De ne mondd el senkinek! *Emeli fel szabad kezén, s koszos ujja az ég felé mered okoskodón.*
- Neki vittem volna a kaját is. *Sóhajt fel.* Csak engedj el és kövess. *Int fejével az ajtó felé, ahonnan a lány eleve jött.*
//Lousadel és a pap//
*A pap nem szól közbe, miközben a férfi beszél, arca nem tükröz érzelmeket, talán még a látottak hatása alatt van. Halkan felsóhajt a mondandó végére, látszólag talán meggyőzték, s ezt bizonyítja mondandója is.*
- Hiszek neked... *Sóhajt ismét, majd Morakra tekint.* Kis zöld ital, vagy sem, ha az nem lett volna, immár halott lenne, súlyos a sebe. *Ismétli meg az imént elhangzottakat, majd nekigyürkőzik, s a törpe hóna alá nyúl.*
- Jól tetted, de most muszáj lesz elvinnünk, itt csak elfertőződik, vagy sebe újból kiszakad, ha felébred. Fogd a bokájánál kérlek! *Kéri meg Lousadelt, majd, ha a férfi így tesz, elindulhatnak vissza a templom felé.*
//CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Denjaar, Lainor, Dvorn//
*Az eddig élvezett, vagy inkább nyugtalanító csendet, pillanatokon belül váltja fel a baljós élet összetéveszthetetlen zsongása. Aki már harcolt frontvonalban, vagy legalábbis mozgott erdei vadászaton, az tudja, hogy mivel van dolguk. Jórészt ennek megfelelően cselekszik is mindenki, kivéve az, aki már eleve gondolt arra, hogy borzasztó tömegével betódulni egy viszonylag szűk, sötét térbe. Gwaeren, tekintve, hogy eleve egy oszlopot szemelt ki, könnyedén tér ki az állítólagos vesszők útjából, ráadásul figyelmeztetése eljut mindenkihez, kellően időben és gyorsan, hangosan érkezik. Egészen pontosan hallhatja, ahogyan a maga mögött lévő oszlopon csattognak a vesszők, majd ártalmatlanul hullnak le a földre. Mindeközben viszont körbenézhet, s a falakon körben fáklyatartókat, bennük használt fáklyákat láthat, melyeket meggyújtva, biztonságos fényt adhatnak a helyiségben, azt is sejtheti, hogy a lövések a lépcső alól érkezhetnek, a hall túloldaláról, középtájékról.
Chayss hatodik érzéke hasonlóan működik. Nyugtalanító a csend, nyugtalanító, hogy hosszú ideje nem történt semmi, nyugtalanítóak a zárt ajtók és az eddigi nulla ellenállás, így hátramarad. Jól teszi. Könnyedén veti vissza magát a fedezékbe némi körültekintés után, bár még láthatja, hogy ki meddig jutott, hol helyezkedett el. Azt is láthatja, hogy több nyílvessző reppen ki a betört tölgyfaajtón, egészen messzire szállva, süvítve, hogy aztán a rezegve fúródjanak a földbe reptük után. Szemmel kísérheti azt is, ahogyan Hesgrim kiadja korábbi étkezése tartalmát, az egyébként valóban gyomorforgató bűz hatására. A törpét az áldott sors kíséri, hasonlóan fedezékbe vonulhat. Chayss villanó tekintettel kutat célpont után, azonban a hall sötétje nem sok támpontot ad, azt azonban megállapíthatja a vesszők körülbelül egyenes útjából, hogy a lövéseket a hall belsejéből, talán a felfelé vezető lépcső mögül adhatták le.
Raenerold is gyanakszik, bár ki az, ki ne ezt tenné jelen helyzetben. Óvatosan lép be, s őt is elárasztja a tag, miként Fogó sem vág boldog képet, azonban más jel is akad, a kutya égnek álló és kissé körbeforgó fülei, mellyel mintha észlelne valamit, ami ebben a pillanatban meg is történik. Raenerold oldalra vetődése elsőre nem sikerül, bár Fogó mozdul, nehézkesebben fordul, főként, hogy kedve szerint sokkal inkább indulna meg támadóik felé, de aztán veszi a jelzéseket. Raeneroldnak sikerül elvetődnie, a jobb oldali fal irányába, melynek távolságát a kintről beszűrődő fény hatására sikerül felmérnie, azonban bent ragad, nem messze az oszloptól, a fal tövében, fedezék nélkül. Feje mellett nyílvessző áll bele az ablakkeret deszkáiba. Egyelőre biztonságban, kérdés meddig tart, míg újra felhúzzák az íjhúrt? Fogó szorosan mellette fekszik épen, de feszülten és mozdulatlanul, ahogyan gazdája kívánságát megérezte.
Naesala, bár sok csatát megjárt, s a lázadás alatt is bőséggel akadt borzasztó látvány, miben része volt, azért őt is kellemetlenül érinti a hirtelen támadt hullaszag. Bomlott, erős és kétségkívül elborzasztó, érzékei azonban még a régiek. S, vajon mi kísérheti a bomlasztó hullaszagot, ha nem nyílvesszők bősz cikázása? Körötte jobbra balra vetődnek az emberek, s hallhatja Gwaeren kiáltását is, ennek megfelelően cselekszik. Zsoldosokat ugyan nem lát, de megállapíthatja, honnan érkezik az áldás, így vetődik. Sok lehetősége nincs, azonban a felfelé vezető lépcső kellő fedezéket nyújthat, így, igaz, alaposan megüti magát, kissé érzékenyebb bokájába belenyilall a fájdalom, de egyéb nem történik, s ha a lépcsőt nem kerülik meg, biztonságban van egy ideig.
Lainor is a biztosabban bízik, így óvatosan várja meg, mi történik. Tette kifizetődik, s míg Chayss az ajtó bal oldalánál, ő a jobbján húzódik vissza, még az épületen kívül. Nyílvessző húznak el, nem messze tőle, fejmagasságban, hogy aztán az udvaron álljanak a földbe. Chaysshoz hasonlóan láthatja a vesszők irányából, hogy azok nagyjából egyenes irányból érkezhettek. A lépcső felől.
Dvorn cikázó nyílvesszők kereszttüzében találja hirtelen magát. Útja a kapitánnyal vezetett, s úgy látszik, hogy minden áron vele is tart, igazi társhoz méltón, még akkor is, ha ez a halálba vezet. Kiáltása félbetöri a suhogó vesszők hangját, s bár tekintete nem tud senkiével összeakadni, ugyanis, akit keres, főként lövészt, az ajtón kívül szorult, mégsem cselekszik sikertelenül, még ha ez... bizonyos áldozatokkal jár is. A vesszők irányát megállapíthatja, így tulajdonképpen vaktában ad le lövést a sötétbe.*
- ÁÁááhh... az anyád! *Szóval emberről, vagy legalábbis élő szerzetről és nem valami fizikai felállított csapdáról van szó. Hihetetlen, de talál, hogy milyen sikerrel, azt nem tudni pontosan, bár a hangokból ítélve lövése nem halálos, de mégis talál. Azonban a felkiáltás, az ő száját is elhagyhatja, oldalra vetődik, Gwaeren oszlopa felé, aki tán el is érné már kézzel, azonban a férfi lábszárába vessző vágódik, s mélyen a húsba fúródik. Fájdalmas, de nem halálos, egyelőre.
Denjaar elméjére a csata szelleme húzódik, vagy inkább megszállja azt. A kapitánynak vélhetően a nap sem volt egyszerű, s most korom sötétben, egy ekkora csapat irányításának felelőssége is rá hárul. Nincs egyszerű helyzetben, egyértelmű, hogy jó példával kell az élen járnia, melyet igyekszik is megtenni. Előre tartott pajzsába, szinte az első pillanatban vagy két nyílvessző csapódik, majd tekintve, hogy elől mozog, távolodó léptek zaját is hallhatja, bár ebben bizonytalan lehet, túl nagy a zaj. A süvítő nyílvesszők első adandó csendjében hajítja el lándzsáját, nem sokkal Dvor lövése után, vagy tán azzal egy időben, azonban lándzsája hallhatóan falon koppan, találatot vele nem szerez. Harsány kiáltása után előreveti magát, sajnos nem tudja, de jelenleg egyes egyedül. Gyorsan cselekszik, egy íjat elővenni és felhúzni, még akkor is, ha felkészültek rájuk, több időbe telik, mint előrerontani, kérdés, hogy vajon mennyivel többe? Látja, hogy honnan érkeztek a vesszők, így arra is indul, a felfelé vezető lépcső bal oldalán előretörve. Menet közben a lépcső mögött egy közepes méretű ajtót láthat, mely nyitva, azonban sokáig nem tud szemlélődni, ugyanis konkrétan belefut, egy éppen íjat ajzó, ötös csapatba. Az egyikük a lépcső alatt ül, fájdalmas képpel szorítva combjára kezét, melyből egy számszeríjvessző áll ki. Jelenleg nem tudni, hogy kik lepődnek meg jobban.*
//Grüksunosz, Reorik//
*A fent nyomuló csapatot is hasonló meglepetés éri, csak kissé közvetlenebbül, mint a lentieket. A hulla kifordul az ajtónyílásból és ártalmatlanul hullik a földre. Csonka ez tény, de ártalmatlan, s ez pedig a másik tény, még, ha orrfacsaró bűze hányingerkeltő, akkor is. Ebben a pillanatban az alsó szinten elszabadul a pokol, s az oldalra vetődések puffanó hangját, a kiáltásokat a kettős fent kiválóan hallhatja, ösztönözve őket a gyors reagálásra és az előrenyomulásra. A szoba sötét ugyan, de némi fény azért beszűrődik, még, ha nem is sok, felhasználható. Reorik óvatos taktikát választ, s a kapott pajzsot maga elé tartva settenkedik előre, egyelőre eseménytelenül. Hasonlóan Grükhöz, ki rögvest a guggoló alakhoz igyekszik közelebb nyomulni. Célra tart, ekkora távolságból Grük nem téveszt, így joggal gondolja biztonságban magát, bár minden bizonnyal feszültté tehetik a lenti hangok, mely már inkább emlékeztet egy kezdődő csata dallamára, mint csupán hevenyészett hajléktalanok támadására. Az alak nem mozdul, s ahogyan egyre közelebb ér, láthatja, hogy hasonlóan egy holttesttel van dolga, mint az ablaknál, csupán ennek mellkasát döfték át, majd nagy kegyesen a sarokba állították, mint egy groteszk, furcsa emlékművet, szobrot. Egészen csinos vértócsa gyűlt össze alatta. A szag pedig... nos, az továbbra is orrfacsaró. A kettős előtt, a helyiség közepén, egy lefelé vezető lépcső alakja körvonalazódik, valamint Grük azt is láthatja, hogy a guggoló alak körülbelül a szoba jobb felső sarka lehet. Túloldalán egy zárt ajtóval. Mozgás egyelőre nincs. A lefelé vezető lépcső, vélhetően a másik csapathoz vezet.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Kagaenae//
*Ami dac csak összegyűlhet egy ekkora emberben, az mind kiül arcára, miközben bőgve a lányra néz. Csíp, rúg és harap, amit csak tud, de Kagaenae szorításából nem tud szabadulni. Kagaenae bokája minden bizonnyal kissé megsínyli a dolgokat, de élt már át ettől jóval nagyobb sérülést is, vélhetően nem ez az, ami eltántorítja céljától. Csak kicsit kell kitartania, a gyermek hamar feladja, s egy idő után már nem vergődik tovább.*
- Jó... *Mondja durcásan, miután kissé megnyugodott, s takonytól csillogó orra feletti könnyes tekintetek a lányt nézik szúrósan.* elvezetlek a lányhoz, ha annyira akarod. De ne mondd el senkinek! *Emeli fel szabad kezén, s koszos ujja az ég felé mered okoskodón.*
- Neki vittem volna a kaját is. *Sóhajt fel.* Csak engedj el és kövess. *Int fejével az ajtó felé, ahonnan a lány eleve jött.*
//Lousadel és a pap//
*A pap nem szól közbe, miközben a férfi beszél, arca nem tükröz érzelmeket, talán még a látottak hatása alatt van. Halkan felsóhajt a mondandó végére, látszólag talán meggyőzték, s ezt bizonyítja mondandója is.*
- Hiszek neked... *Sóhajt ismét, majd Morakra tekint.* Kis zöld ital, vagy sem, ha az nem lett volna, immár halott lenne, súlyos a sebe. *Ismétli meg az imént elhangzottakat, majd nekigyürkőzik, s a törpe hóna alá nyúl.*
- Jól tetted, de most muszáj lesz elvinnünk, itt csak elfertőződik, vagy sebe újból kiszakad, ha felébred. Fogd a bokájánál kérlek! *Kéri meg Lousadelt, majd, ha a férfi így tesz, elindulhatnak vissza a templom felé.*
//CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Denjaar, Lainor, Dvorn//
*Az eddig élvezett, vagy inkább nyugtalanító csendet, pillanatokon belül váltja fel a baljós élet összetéveszthetetlen zsongása. Aki már harcolt frontvonalban, vagy legalábbis mozgott erdei vadászaton, az tudja, hogy mivel van dolguk. Jórészt ennek megfelelően cselekszik is mindenki, kivéve az, aki már eleve gondolt arra, hogy borzasztó tömegével betódulni egy viszonylag szűk, sötét térbe. Gwaeren, tekintve, hogy eleve egy oszlopot szemelt ki, könnyedén tér ki az állítólagos vesszők útjából, ráadásul figyelmeztetése eljut mindenkihez, kellően időben és gyorsan, hangosan érkezik. Egészen pontosan hallhatja, ahogyan a maga mögött lévő oszlopon csattognak a vesszők, majd ártalmatlanul hullnak le a földre. Mindeközben viszont körbenézhet, s a falakon körben fáklyatartókat, bennük használt fáklyákat láthat, melyeket meggyújtva, biztonságos fényt adhatnak a helyiségben, azt is sejtheti, hogy a lövések a lépcső alól érkezhetnek, a hall túloldaláról, középtájékról.
Chayss hatodik érzéke hasonlóan működik. Nyugtalanító a csend, nyugtalanító, hogy hosszú ideje nem történt semmi, nyugtalanítóak a zárt ajtók és az eddigi nulla ellenállás, így hátramarad. Jól teszi. Könnyedén veti vissza magát a fedezékbe némi körültekintés után, bár még láthatja, hogy ki meddig jutott, hol helyezkedett el. Azt is láthatja, hogy több nyílvessző reppen ki a betört tölgyfaajtón, egészen messzire szállva, süvítve, hogy aztán a rezegve fúródjanak a földbe reptük után. Szemmel kísérheti azt is, ahogyan Hesgrim kiadja korábbi étkezése tartalmát, az egyébként valóban gyomorforgató bűz hatására. A törpét az áldott sors kíséri, hasonlóan fedezékbe vonulhat. Chayss villanó tekintettel kutat célpont után, azonban a hall sötétje nem sok támpontot ad, azt azonban megállapíthatja a vesszők körülbelül egyenes útjából, hogy a lövéseket a hall belsejéből, talán a felfelé vezető lépcső mögül adhatták le.
Raenerold is gyanakszik, bár ki az, ki ne ezt tenné jelen helyzetben. Óvatosan lép be, s őt is elárasztja a tag, miként Fogó sem vág boldog képet, azonban más jel is akad, a kutya égnek álló és kissé körbeforgó fülei, mellyel mintha észlelne valamit, ami ebben a pillanatban meg is történik. Raenerold oldalra vetődése elsőre nem sikerül, bár Fogó mozdul, nehézkesebben fordul, főként, hogy kedve szerint sokkal inkább indulna meg támadóik felé, de aztán veszi a jelzéseket. Raeneroldnak sikerül elvetődnie, a jobb oldali fal irányába, melynek távolságát a kintről beszűrődő fény hatására sikerül felmérnie, azonban bent ragad, nem messze az oszloptól, a fal tövében, fedezék nélkül. Feje mellett nyílvessző áll bele az ablakkeret deszkáiba. Egyelőre biztonságban, kérdés meddig tart, míg újra felhúzzák az íjhúrt? Fogó szorosan mellette fekszik épen, de feszülten és mozdulatlanul, ahogyan gazdája kívánságát megérezte.
Naesala, bár sok csatát megjárt, s a lázadás alatt is bőséggel akadt borzasztó látvány, miben része volt, azért őt is kellemetlenül érinti a hirtelen támadt hullaszag. Bomlott, erős és kétségkívül elborzasztó, érzékei azonban még a régiek. S, vajon mi kísérheti a bomlasztó hullaszagot, ha nem nyílvesszők bősz cikázása? Körötte jobbra balra vetődnek az emberek, s hallhatja Gwaeren kiáltását is, ennek megfelelően cselekszik. Zsoldosokat ugyan nem lát, de megállapíthatja, honnan érkezik az áldás, így vetődik. Sok lehetősége nincs, azonban a felfelé vezető lépcső kellő fedezéket nyújthat, így, igaz, alaposan megüti magát, kissé érzékenyebb bokájába belenyilall a fájdalom, de egyéb nem történik, s ha a lépcsőt nem kerülik meg, biztonságban van egy ideig.
Lainor is a biztosabban bízik, így óvatosan várja meg, mi történik. Tette kifizetődik, s míg Chayss az ajtó bal oldalánál, ő a jobbján húzódik vissza, még az épületen kívül. Nyílvessző húznak el, nem messze tőle, fejmagasságban, hogy aztán az udvaron álljanak a földbe. Chaysshoz hasonlóan láthatja a vesszők irányából, hogy azok nagyjából egyenes irányból érkezhettek. A lépcső felől.
Dvorn cikázó nyílvesszők kereszttüzében találja hirtelen magát. Útja a kapitánnyal vezetett, s úgy látszik, hogy minden áron vele is tart, igazi társhoz méltón, még akkor is, ha ez a halálba vezet. Kiáltása félbetöri a suhogó vesszők hangját, s bár tekintete nem tud senkiével összeakadni, ugyanis, akit keres, főként lövészt, az ajtón kívül szorult, mégsem cselekszik sikertelenül, még ha ez... bizonyos áldozatokkal jár is. A vesszők irányát megállapíthatja, így tulajdonképpen vaktában ad le lövést a sötétbe.*
- ÁÁááhh... az anyád! *Szóval emberről, vagy legalábbis élő szerzetről és nem valami fizikai felállított csapdáról van szó. Hihetetlen, de talál, hogy milyen sikerrel, azt nem tudni pontosan, bár a hangokból ítélve lövése nem halálos, de mégis talál. Azonban a felkiáltás, az ő száját is elhagyhatja, oldalra vetődik, Gwaeren oszlopa felé, aki tán el is érné már kézzel, azonban a férfi lábszárába vessző vágódik, s mélyen a húsba fúródik. Fájdalmas, de nem halálos, egyelőre.
Denjaar elméjére a csata szelleme húzódik, vagy inkább megszállja azt. A kapitánynak vélhetően a nap sem volt egyszerű, s most korom sötétben, egy ekkora csapat irányításának felelőssége is rá hárul. Nincs egyszerű helyzetben, egyértelmű, hogy jó példával kell az élen járnia, melyet igyekszik is megtenni. Előre tartott pajzsába, szinte az első pillanatban vagy két nyílvessző csapódik, majd tekintve, hogy elől mozog, távolodó léptek zaját is hallhatja, bár ebben bizonytalan lehet, túl nagy a zaj. A süvítő nyílvesszők első adandó csendjében hajítja el lándzsáját, nem sokkal Dvor lövése után, vagy tán azzal egy időben, azonban lándzsája hallhatóan falon koppan, találatot vele nem szerez. Harsány kiáltása után előreveti magát, sajnos nem tudja, de jelenleg egyes egyedül. Gyorsan cselekszik, egy íjat elővenni és felhúzni, még akkor is, ha felkészültek rájuk, több időbe telik, mint előrerontani, kérdés, hogy vajon mennyivel többe? Látja, hogy honnan érkeztek a vesszők, így arra is indul, a felfelé vezető lépcső bal oldalán előretörve. Menet közben a lépcső mögött egy közepes méretű ajtót láthat, mely nyitva, azonban sokáig nem tud szemlélődni, ugyanis konkrétan belefut, egy éppen íjat ajzó, ötös csapatba. Az egyikük a lépcső alatt ül, fájdalmas képpel szorítva combjára kezét, melyből egy számszeríjvessző áll ki. Jelenleg nem tudni, hogy kik lepődnek meg jobban.*
//Grüksunosz, Reorik//
*A fent nyomuló csapatot is hasonló meglepetés éri, csak kissé közvetlenebbül, mint a lentieket. A hulla kifordul az ajtónyílásból és ártalmatlanul hullik a földre. Csonka ez tény, de ártalmatlan, s ez pedig a másik tény, még, ha orrfacsaró bűze hányingerkeltő, akkor is. Ebben a pillanatban az alsó szinten elszabadul a pokol, s az oldalra vetődések puffanó hangját, a kiáltásokat a kettős fent kiválóan hallhatja, ösztönözve őket a gyors reagálásra és az előrenyomulásra. A szoba sötét ugyan, de némi fény azért beszűrődik, még, ha nem is sok, felhasználható. Reorik óvatos taktikát választ, s a kapott pajzsot maga elé tartva settenkedik előre, egyelőre eseménytelenül. Hasonlóan Grükhöz, ki rögvest a guggoló alakhoz igyekszik közelebb nyomulni. Célra tart, ekkora távolságból Grük nem téveszt, így joggal gondolja biztonságban magát, bár minden bizonnyal feszültté tehetik a lenti hangok, mely már inkább emlékeztet egy kezdődő csata dallamára, mint csupán hevenyészett hajléktalanok támadására. Az alak nem mozdul, s ahogyan egyre közelebb ér, láthatja, hogy hasonlóan egy holttesttel van dolga, mint az ablaknál, csupán ennek mellkasát döfték át, majd nagy kegyesen a sarokba állították, mint egy groteszk, furcsa emlékművet, szobrot. Egészen csinos vértócsa gyűlt össze alatta. A szag pedig... nos, az továbbra is orrfacsaró. A kettős előtt, a helyiség közepén, egy lefelé vezető lépcső alakja körvonalazódik, valamint Grük azt is láthatja, hogy a guggoló alak körülbelül a szoba jobb felső sarka lehet. Túloldalán egy zárt ajtóval. Mozgás egyelőre nincs. A lefelé vezető lépcső, vélhetően a másik csapathoz vezet.*
1171. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-06-12 16:51:04
Üzenet elküldve: 2020-06-12 16:51:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 584
OOC üzenetek: 406
Játékstílus: Megfontolt
//Temetetlen hullák//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Most, hogy ezt megbeszélték el is indulnak felfelé a lépcsőn. Óvatosan nyomulnak fel a lépcsőn. Nimeril szemei felismerik a korábbi pompa maradványait, lévén, hogy ő nem szegény családba született. Most sem néz ki rosszul a hely, de régebben biztosan szemet gyönyörködtető látvány lehetett az épület belseje. Most viszont nem azért érkezett, hogy a házat csodálja. Neki egy hullára van szüksége, szóval nem tétlenkedik sokáig. Három szoba van az emeleten, amiből kettőnek csukva van az ajtaja, de a lényegi helyre pont belátnak.*
- Bassza meg!* Káromkodik halkan, amikor észreveszi, hogy a szobában van valaki. Szerencsére úgy tűnik, hogy alszik, ezért csöndben indulnak meg előre. A kis taknyosok okosan oda lapulnak az ajtó mellé és belesnek.*
- Helyes. Remélem ez így is marad.* Felei halkan a tanonc és óvatosan behatol a szobába. A nőt sajnálja ugyan, de az a hulla kell neki kell. Márpedig ahhoz, hogy megszerezhesse el kell távolítani a róla azt a kezet. Egy párna után nézne, ha akad itt ilyen, vagy ha nincs, akkor is bármi olyasmi tárgy megfelelne, amire át tudják tenni a kezet. Ha talál ilyet, akkor a halott férfi fejét szépen lassan oldalra húzná kifelé és közben az egyik kölyökkel meg betolatná a helyére a tárgyat. Remélhetőleg erre nem fog felébredni a nő, mert ha igen, akkor nagyon nagy bajban lesznek.*
A hozzászólás írója (Nimeril Drimanow) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.06.12 16:51:27
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Most, hogy ezt megbeszélték el is indulnak felfelé a lépcsőn. Óvatosan nyomulnak fel a lépcsőn. Nimeril szemei felismerik a korábbi pompa maradványait, lévén, hogy ő nem szegény családba született. Most sem néz ki rosszul a hely, de régebben biztosan szemet gyönyörködtető látvány lehetett az épület belseje. Most viszont nem azért érkezett, hogy a házat csodálja. Neki egy hullára van szüksége, szóval nem tétlenkedik sokáig. Három szoba van az emeleten, amiből kettőnek csukva van az ajtaja, de a lényegi helyre pont belátnak.*
- Bassza meg!* Káromkodik halkan, amikor észreveszi, hogy a szobában van valaki. Szerencsére úgy tűnik, hogy alszik, ezért csöndben indulnak meg előre. A kis taknyosok okosan oda lapulnak az ajtó mellé és belesnek.*
- Helyes. Remélem ez így is marad.* Felei halkan a tanonc és óvatosan behatol a szobába. A nőt sajnálja ugyan, de az a hulla kell neki kell. Márpedig ahhoz, hogy megszerezhesse el kell távolítani a róla azt a kezet. Egy párna után nézne, ha akad itt ilyen, vagy ha nincs, akkor is bármi olyasmi tárgy megfelelne, amire át tudják tenni a kezet. Ha talál ilyet, akkor a halott férfi fejét szépen lassan oldalra húzná kifelé és közben az egyik kölyökkel meg betolatná a helyére a tárgyat. Remélhetőleg erre nem fog felébredni a nő, mert ha igen, akkor nagyon nagy bajban lesznek.*
A hozzászólás írója (Nimeril Drimanow) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.06.12 16:51:27
1170. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-06-11 08:47:04
Üzenet elküldve: 2020-06-11 08:47:04
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Temetetlen hullák//
*A gyerekek bólintva indulnak a nő után.*
-Igaz if.
*Suttogja az egyik, aztán elindulnak apró lábaikat halkan szedve Nimeril után. A lépcső egy lágy jobb kanyarban végződik, ami egy vörös kárpitozott előszobába vezet. Ha valahova betörtek is a fosztogatók, úgy tűnik ide nem. Ugyan arany már nem sok van, de nemesebb építőanyagok, és alapvető dísztárgyak itt-ott azért megtalálhatók. A kis szobácskából (mely más helyeken egy kisebb család házával megegyező méretű), három ajtó nyílik. Egy jobbra egy balra, egy pedig előre, ez utóbbi van csak nyitva, és az ajtón át egyből látható égő gyertyákból és széksorokból, valamint magából a halott személyéből ítélve ez lehet a célpontjuk.
A ravatalhoz jó két ember széles "ösvény" vezet a széksor és a balra található, éppen csak a képbe belógó asztal sarka között, a férfit azóta átöltöztették drága ruhába, körülötte zöld ágak, virágok, s a már előbb is említett gyertyák, valamint egy apró kis bökkenő.
A férfi fejénél ugyanis a ravatalra borulva egy alvó, vagy talán eszméletlen nő fekszik. Arccal és lehunyt szemekkel a közeledők felé helyezkedik, mire a két kölök egyből az ajtó mellé fut, és az ajtó egy-egy oldala mellé lapulva leselkedik befelé.*
-Alszik!
*Nyugtázzák. A bajt innen észre lehet venni, ugyan a nő szeme kisírt, bal kezében egy félig ölébe öntött pohárnyi bor van, ám jobbja az elhunyt homlokát érinti lágyan, így bizony kicsempészni a halottat nem lesz valami könnyű. Talán lehetetlennek se bizonyul viszont ez a feladat, hiszen ha a nő annyira magánál lenne, akkor legalább megébredt volna a tűz hallatán.*
*A gyerekek bólintva indulnak a nő után.*
-Igaz if.
*Suttogja az egyik, aztán elindulnak apró lábaikat halkan szedve Nimeril után. A lépcső egy lágy jobb kanyarban végződik, ami egy vörös kárpitozott előszobába vezet. Ha valahova betörtek is a fosztogatók, úgy tűnik ide nem. Ugyan arany már nem sok van, de nemesebb építőanyagok, és alapvető dísztárgyak itt-ott azért megtalálhatók. A kis szobácskából (mely más helyeken egy kisebb család házával megegyező méretű), három ajtó nyílik. Egy jobbra egy balra, egy pedig előre, ez utóbbi van csak nyitva, és az ajtón át egyből látható égő gyertyákból és széksorokból, valamint magából a halott személyéből ítélve ez lehet a célpontjuk.
A ravatalhoz jó két ember széles "ösvény" vezet a széksor és a balra található, éppen csak a képbe belógó asztal sarka között, a férfit azóta átöltöztették drága ruhába, körülötte zöld ágak, virágok, s a már előbb is említett gyertyák, valamint egy apró kis bökkenő.
A férfi fejénél ugyanis a ravatalra borulva egy alvó, vagy talán eszméletlen nő fekszik. Arccal és lehunyt szemekkel a közeledők felé helyezkedik, mire a két kölök egyből az ajtó mellé fut, és az ajtó egy-egy oldala mellé lapulva leselkedik befelé.*
-Alszik!
*Nyugtázzák. A bajt innen észre lehet venni, ugyan a nő szeme kisírt, bal kezében egy félig ölébe öntött pohárnyi bor van, ám jobbja az elhunyt homlokát érinti lágyan, így bizony kicsempészni a halottat nem lesz valami könnyű. Talán lehetetlennek se bizonyul viszont ez a feladat, hiszen ha a nő annyira magánál lenne, akkor legalább megébredt volna a tűz hallatán.*
1169. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-06-07 12:00:33
Üzenet elküldve: 2020-06-07 12:00:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn//
*A nagy tölgyfa ajtó árnyékában várakozik, hogy a törpe társuk utat nyisson a bárjával. Zengő csapások sora követi egymást míg végül az ajtó enged és résnyire kitárul. Az első, amit észlelnek az az orrfacsaró bűz. A törpe nem is nagyon bírja, így az ajtó mellé kiadja magából, ami benne volt. Meg tudja érteni a másikat, neki sem kellemes a rothadó bűz. Nincs abban a luxusban, hogy eltakarja az orrát, ezért a bűzzel teli épületbe rontanak be a parancsnok vezetésével. A többiekkel szinte egyszerre reagálnak a váratlan suhogó hangokra. Aki valaha is volt éles harcban az tudhatja, hogy ez akár nyílvesszők hada is lehet, ami feléjük vagy éppen mellettük suhan el. Amint észlelik a jelenséget nyomban a földre vágódik és a hangok irányába kilövő számszeríjából a betöltött vesszőt. Megpróbál elkúszni a legközelebbi oszlopig, aminél hátát megveti és újra tölt, hogy lőhessen. Nem tudja kik és honnan, de a hangok irányába biztosan lehet valaki, ezért következő lövése is majd arrafelé irányul, ha közben nem sebesül meg, vagy nem tud eljutni az oszlop biztonságos takarásába. Ha tekintete összeakad Lainor-éval, vagy akinek még van íja, akkor elkiáltja magát.*
- Célozzatok a hangok irányába és lőjetek! *Nem kellene megvárni a következő támadást, vissza kell vágniuk minden erejükkel, ami csak van. A parancsnok is elhajítja a lándzsáját, így egyetért abban, hogy aki csak teheti támadjon a távolsági fegyverével.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn//
*A nagy tölgyfa ajtó árnyékában várakozik, hogy a törpe társuk utat nyisson a bárjával. Zengő csapások sora követi egymást míg végül az ajtó enged és résnyire kitárul. Az első, amit észlelnek az az orrfacsaró bűz. A törpe nem is nagyon bírja, így az ajtó mellé kiadja magából, ami benne volt. Meg tudja érteni a másikat, neki sem kellemes a rothadó bűz. Nincs abban a luxusban, hogy eltakarja az orrát, ezért a bűzzel teli épületbe rontanak be a parancsnok vezetésével. A többiekkel szinte egyszerre reagálnak a váratlan suhogó hangokra. Aki valaha is volt éles harcban az tudhatja, hogy ez akár nyílvesszők hada is lehet, ami feléjük vagy éppen mellettük suhan el. Amint észlelik a jelenséget nyomban a földre vágódik és a hangok irányába kilövő számszeríjából a betöltött vesszőt. Megpróbál elkúszni a legközelebbi oszlopig, aminél hátát megveti és újra tölt, hogy lőhessen. Nem tudja kik és honnan, de a hangok irányába biztosan lehet valaki, ezért következő lövése is majd arrafelé irányul, ha közben nem sebesül meg, vagy nem tud eljutni az oszlop biztonságos takarásába. Ha tekintete összeakad Lainor-éval, vagy akinek még van íja, akkor elkiáltja magát.*
- Célozzatok a hangok irányába és lőjetek! *Nem kellene megvárni a következő támadást, vissza kell vágniuk minden erejükkel, ami csak van. A parancsnok is elhajítja a lándzsáját, így egyetért abban, hogy aki csak teheti támadjon a távolsági fegyverével.*
1168. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-06-06 23:48:18
Üzenet elküldve: 2020-06-06 23:48:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn//
*Nem teszi szóvá, de egyetért a fekete hajú férfivel, hogy nagyon rossz rezgő lábakon álló tervük van. Erre csak egy reakciót hall a kutyás elftől, aztán mindezt a döglött halszag, és törpe okádása töri meg számára. Lainor nem áll el az ajtóból így arra tökéletesen rálát, az előtte beljebb haladó társaira. A szisszenő hangra, és a hirtelen oldalra vagy hasra vetődő testekre, követi őket. Egyszerűen oldalra az ajtóba veti a földre magát. Minél kisebbre húzza magát össze. Nagyon reméli, hogy nem nyíllal lőnek rájuk, sokkal kevesebb sérülést okoznának, ha ilyen kisebb hegyes tűk lennének. Na persze ha méregbe mártják, akkor nagyjából mindegy mi is a fegyver. A hatása úgy sem marad el. Miután elült a veszély. A városőrség parancsnoka egyből lándzsával támad, és előre is indul. Lainor is feltérdel, felhúzza az íját, és feszülten figyeli az előttük levő sötétet, melyből a legapróbb mozgást is egy nyílvesszővel fog jutalmazni.*
//CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn//
*Nem teszi szóvá, de egyetért a fekete hajú férfivel, hogy nagyon rossz rezgő lábakon álló tervük van. Erre csak egy reakciót hall a kutyás elftől, aztán mindezt a döglött halszag, és törpe okádása töri meg számára. Lainor nem áll el az ajtóból így arra tökéletesen rálát, az előtte beljebb haladó társaira. A szisszenő hangra, és a hirtelen oldalra vagy hasra vetődő testekre, követi őket. Egyszerűen oldalra az ajtóba veti a földre magát. Minél kisebbre húzza magát össze. Nagyon reméli, hogy nem nyíllal lőnek rájuk, sokkal kevesebb sérülést okoznának, ha ilyen kisebb hegyes tűk lennének. Na persze ha méregbe mártják, akkor nagyjából mindegy mi is a fegyver. A hatása úgy sem marad el. Miután elült a veszély. A városőrség parancsnoka egyből lándzsával támad, és előre is indul. Lainor is feltérdel, felhúzza az íját, és feszülten figyeli az előttük levő sötétet, melyből a legapróbb mozgást is egy nyílvesszővel fog jutalmazni.*
1167. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-06-05 20:54:51
Üzenet elküldve: 2020-06-05 20:54:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Visszafelé a Kovácsműhelyből//
*Amennyivel hosszabbodtak a nappalok, olyan sunyi surranással érkezik az éjszaka. A kis utcácskákra és a sikátorokra borult sötét megzavarta a vöröst és most nagyon úgy tűnik, hogy elkavarodott az eredeti útirányától.
~A vaskapus sikátornál balra kellett volna fordulnom.~ Az ajkába harapva tépelődik, hogy hol vétette el az utat. Megfordul és latolgatja annak a lehetőségét, hogy visszamenjen ugyanarra, amerről jött, de attól tart, hogy talán csak még jobban eltévedne.*
- Shakhté! *szűri az ajkai közt, aztán körbefuttatja a tekintetét a környéken. Elég hátborzongató.
Egykor büszke kúriák üszkös romjai. Csinos tornyok csonka torzói, megroppant gerincű tetők csupaszon meredező bordái. Omladozó kőkerítések, bedöntött kapuk. Mélyen ül a csend, mint a temetők fejfái közt szokása. Csak az a kísérteties hang szüremlik az éjszakánál is feketébben tátongó hasadék felől. Yezát kirázza a hideg tőle. Nem szeretne a kelleténél tovább itt maradni, de a járókelőket elkerülendő sok fordulótól egy kissé elvesztette az irányérzékét. Utolsó kapaszkodóként az égre pillant, hogy megkeresse a legkézenfekvőbb tájékozódási pontot, de felhők ülnek az égen. Bár a két hold együttállásának már vége, azért az égi vándorok adnának némi fényt, ha az undok pászmák nem rejtenék el őket. Észak Kardját se látja, akárhogy hunyorog. A felhők pedig mintha lecövekeltek volna.*
- Ne már! *vicsorít az égre kicsit talán kétségbeesetten. Ekkor fedezi fel a szeme sarkából a Sárkány csillagképét. Méltatlankodó morranást hallat, aztán nagyot szusszanva próbálja felidézni a kicsit butácska mondókát, amit még Wäor tanított neki. A Sárkány csillagkép nagyon hasznos a tájékozódásban, ha valaki tudja olvasni. A tájékozódási pontokban kicsit sem bővelkedő puszták szülöttei, mint Wäoreyn, hamar megtanulják értékelni a csillagos ég iránymutató térképét.
Yeza összefűzi az ujjait, mutató- és hüvelykujjait egymásnak támasztva emeli úgy őket, hogy a csillagkép két legfényesebb csillagát pont a rés középvonalának legtetején át lássa. Félhangosan kezdi el mormolni a mondókát, ami egy felsorolással indul a tizenegy csillag nevével.*
- Garuga, égi sárkány szíve, Syrriolth fehér agyara. Metsző karma, Tulvir... *Yeza nem olyan áhítattal mondja, ahogy Wäor szokta. A céh egykori vadászának hangjából mindig tisztelet sugárzott a szavakat kiejtve. Még akkor is, amikor hátulról Yezához simulva igazgatta a lány kéztartását a mondókának megfelelő irányba.* - Ygirae, ősi bestia ágyéka. Beroan, a világot tükröző szembogár... *hadarja a vörös, mintha így akarná elkerülni, hogy az emlékek a közelébe férkőzzenek.
Az első versszak után minden sorra váltja kezének tartását is, mindig másképp fűzve össze az ujjait. Többször is újrakezdi, mert nem biztos benne, hogy nem vétett a szövegben vagy a következő kéztartásban, melyek sorra veszik a hónapokat és azt is, hogy a Nagy Választóhegység melyik oldaláról tekint fel az ember.
Szerencsére még csak az év közepén járnak, így elég, ha feléig fel tudja idézni a kicsit bonyolult, de meglehetősen pontos tájékozódási segítséget.*
*Amennyivel hosszabbodtak a nappalok, olyan sunyi surranással érkezik az éjszaka. A kis utcácskákra és a sikátorokra borult sötét megzavarta a vöröst és most nagyon úgy tűnik, hogy elkavarodott az eredeti útirányától.
~A vaskapus sikátornál balra kellett volna fordulnom.~ Az ajkába harapva tépelődik, hogy hol vétette el az utat. Megfordul és latolgatja annak a lehetőségét, hogy visszamenjen ugyanarra, amerről jött, de attól tart, hogy talán csak még jobban eltévedne.*
- Shakhté! *szűri az ajkai közt, aztán körbefuttatja a tekintetét a környéken. Elég hátborzongató.
Egykor büszke kúriák üszkös romjai. Csinos tornyok csonka torzói, megroppant gerincű tetők csupaszon meredező bordái. Omladozó kőkerítések, bedöntött kapuk. Mélyen ül a csend, mint a temetők fejfái közt szokása. Csak az a kísérteties hang szüremlik az éjszakánál is feketébben tátongó hasadék felől. Yezát kirázza a hideg tőle. Nem szeretne a kelleténél tovább itt maradni, de a járókelőket elkerülendő sok fordulótól egy kissé elvesztette az irányérzékét. Utolsó kapaszkodóként az égre pillant, hogy megkeresse a legkézenfekvőbb tájékozódási pontot, de felhők ülnek az égen. Bár a két hold együttállásának már vége, azért az égi vándorok adnának némi fényt, ha az undok pászmák nem rejtenék el őket. Észak Kardját se látja, akárhogy hunyorog. A felhők pedig mintha lecövekeltek volna.*
- Ne már! *vicsorít az égre kicsit talán kétségbeesetten. Ekkor fedezi fel a szeme sarkából a Sárkány csillagképét. Méltatlankodó morranást hallat, aztán nagyot szusszanva próbálja felidézni a kicsit butácska mondókát, amit még Wäor tanított neki. A Sárkány csillagkép nagyon hasznos a tájékozódásban, ha valaki tudja olvasni. A tájékozódási pontokban kicsit sem bővelkedő puszták szülöttei, mint Wäoreyn, hamar megtanulják értékelni a csillagos ég iránymutató térképét.
Yeza összefűzi az ujjait, mutató- és hüvelykujjait egymásnak támasztva emeli úgy őket, hogy a csillagkép két legfényesebb csillagát pont a rés középvonalának legtetején át lássa. Félhangosan kezdi el mormolni a mondókát, ami egy felsorolással indul a tizenegy csillag nevével.*
- Garuga, égi sárkány szíve, Syrriolth fehér agyara. Metsző karma, Tulvir... *Yeza nem olyan áhítattal mondja, ahogy Wäor szokta. A céh egykori vadászának hangjából mindig tisztelet sugárzott a szavakat kiejtve. Még akkor is, amikor hátulról Yezához simulva igazgatta a lány kéztartását a mondókának megfelelő irányba.* - Ygirae, ősi bestia ágyéka. Beroan, a világot tükröző szembogár... *hadarja a vörös, mintha így akarná elkerülni, hogy az emlékek a közelébe férkőzzenek.
Az első versszak után minden sorra váltja kezének tartását is, mindig másképp fűzve össze az ujjait. Többször is újrakezdi, mert nem biztos benne, hogy nem vétett a szövegben vagy a következő kéztartásban, melyek sorra veszik a hónapokat és azt is, hogy a Nagy Választóhegység melyik oldaláról tekint fel az ember.
Szerencsére még csak az év közepén járnak, így elég, ha feléig fel tudja idézni a kicsit bonyolult, de meglehetősen pontos tájékozódási segítséget.*
1166. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-06-04 22:01:15
Üzenet elküldve: 2020-06-04 22:01:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn//
*Azonnal megcsapja orrát az összetéveszthetetlen dögszag, ám nem szól egy árva szót sem. Csak elfintorodik egy pillanatra, de a pajzs mögül tekintetével továbbra is vadul kapaszkodik a sötétbe, hátha mozgást vél felfedezni.
Nem is telik el sok idő, s jön, amire korábban már számított. Nem is keres fedezéket, nem gondol menekülésre. Baljával letérdelve tartja maga elé a pajzsot keményen, lehetőleg úgy, hogy minél többet takarjon vele magából. Bárhogy is történjenek a továbbiak, felegyenesedve hajítja a kezében tartott lándzsát abba az irányba, amerről az érkező fenyegetést véli. Véletlenül sem hagyná kárba veszni a lándzsa eldobása okozta lendületet, elrugaszkodva tör előre, immáron karddal a kezében. Nem óhajt újabb lehetőséget adni ellenfeleiknek a lövésre, ha egy mód van rá.*
-Gyerünk!
*Kiáltja el magát, ha a társaságból esetleg kétsége támadna valakinek arról, mi is a teendő, ha valaki kilőtte a nyilát. Persze, jobb lenne több fény, de tekintettel rá, hogy aligha akad fénymágus köreikben, abból kell dolgozniuk, amijük van.*
//CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn//
*Azonnal megcsapja orrát az összetéveszthetetlen dögszag, ám nem szól egy árva szót sem. Csak elfintorodik egy pillanatra, de a pajzs mögül tekintetével továbbra is vadul kapaszkodik a sötétbe, hátha mozgást vél felfedezni.
Nem is telik el sok idő, s jön, amire korábban már számított. Nem is keres fedezéket, nem gondol menekülésre. Baljával letérdelve tartja maga elé a pajzsot keményen, lehetőleg úgy, hogy minél többet takarjon vele magából. Bárhogy is történjenek a továbbiak, felegyenesedve hajítja a kezében tartott lándzsát abba az irányba, amerről az érkező fenyegetést véli. Véletlenül sem hagyná kárba veszni a lándzsa eldobása okozta lendületet, elrugaszkodva tör előre, immáron karddal a kezében. Nem óhajt újabb lehetőséget adni ellenfeleiknek a lövésre, ha egy mód van rá.*
-Gyerünk!
*Kiáltja el magát, ha a társaságból esetleg kétsége támadna valakinek arról, mi is a teendő, ha valaki kilőtte a nyilát. Persze, jobb lenne több fény, de tekintettel rá, hogy aligha akad fénymágus köreikben, abból kell dolgozniuk, amijük van.*
1165. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-06-04 13:45:29
Üzenet elküldve: 2020-06-04 13:45:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 480
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az elf feszülten figyeli, ahogy a törpe bárdja újra és újra kíméletlenül a tölgyfaajtóba hasít. Az izgalom ismét kezd úrrá lenni rajta, rossz előérzete sem múlik, s szinte biztos benne, hogy a többiek is hasonlóan éreznek. Mindezektől függetlenül a parancsot pontosan követve indul meg Denjaar után megfontolt léptekkel. A sötét, elsőre üresnek látszó házba érkezve émelyítő bűz fogadja őket, Nae pedig egy pillanatra vállába temeti orrát.*
-Azt a kurva...
*Suttogja maga elé, miközben nagyokat pislogva próbálja szemeiből a könnyet kiseperni. A szag egyébként nem túl biztató, bomló hús bűze ez, nem kell tudósnak lenni ahhoz, hogy valaki megállapítsa, hiszen aki egyszer is érezte már, az sohasem felejti el a találkozást vele. Tekintetét körbehordozza a helyen, leginkább a hullaszag forrását és esetleges zsoldosokat keresve, akik valahol megbújva várhatnak már rájuk. A városőr azonban nem lát fegyveresek, sőt, senkit rajtuk kívül, ettől még egy pillanatig sem múlik el rossz érzése, a kutya szűkölését hallva inkább csak erősödni kezd. Ekkor üti meg fülét a cisszegő hang, s ha még időben észreveszi, igyekszik a földre vetni magát vagy szorosan a falhoz lapulni.*
A hozzászólás írója (Naesala Wynroris) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.06.04 13:46:42
//CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Az elf feszülten figyeli, ahogy a törpe bárdja újra és újra kíméletlenül a tölgyfaajtóba hasít. Az izgalom ismét kezd úrrá lenni rajta, rossz előérzete sem múlik, s szinte biztos benne, hogy a többiek is hasonlóan éreznek. Mindezektől függetlenül a parancsot pontosan követve indul meg Denjaar után megfontolt léptekkel. A sötét, elsőre üresnek látszó házba érkezve émelyítő bűz fogadja őket, Nae pedig egy pillanatra vállába temeti orrát.*
-Azt a kurva...
*Suttogja maga elé, miközben nagyokat pislogva próbálja szemeiből a könnyet kiseperni. A szag egyébként nem túl biztató, bomló hús bűze ez, nem kell tudósnak lenni ahhoz, hogy valaki megállapítsa, hiszen aki egyszer is érezte már, az sohasem felejti el a találkozást vele. Tekintetét körbehordozza a helyen, leginkább a hullaszag forrását és esetleges zsoldosokat keresve, akik valahol megbújva várhatnak már rájuk. A városőr azonban nem lát fegyveresek, sőt, senkit rajtuk kívül, ettől még egy pillanatig sem múlik el rossz érzése, a kutya szűkölését hallva inkább csak erősödni kezd. Ekkor üti meg fülét a cisszegő hang, s ha még időben észreveszi, igyekszik a földre vetni magát vagy szorosan a falhoz lapulni.*
A hozzászólás írója (Naesala Wynroris) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.06.04 13:46:42
1164. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-06-02 16:27:54
Üzenet elküldve: 2020-06-02 16:27:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Temetetlen múlt//
//Grüksunosz, Reorik//
*Bizony nem egyszerű eset ez, hirtelen kell döntenie, és hibára nem nagyon van esély, de igazából nagyon taktikázni sincs idő, menni kell előre, hisz a Tharg úrnő élete veszélyben van, s talán épp az ő két keze lesz a kulcs, hogy sikeres legyen a küldetés, még ha az életébe kerül is. Társára nézve csak bólint, a tapasztalt harcos tanácsait igyekszik megfogadni, és vár a megfelelő pillanatra, mielőtt benyomulna a kezébe nyomott pajzzsal. Látja a furcsa alakokat, és a szemét zavarba ejtő mozgásokat, talán a félelem játszadozna vele? Vagy maga az ellenség? Nem tudni, míg meg nem bizonyosodik róla. Nem akarja a hangjával megtörni az esetleges meglepetéssel járó előnyüket, így csak fejével próbál jelezni az őrmesternek, hogy megy ő előre, pajzsát felszegezve, s így társa fedezheti őt, ő pedig nyomulhat tovább a valamelyest biztonságot nyújtó pajzs mögött az alak felé, s tovább a szobában. Igyekszik minél halkabban lépkedni, amennyire csak tud.*
//Grüksunosz, Reorik//
*Bizony nem egyszerű eset ez, hirtelen kell döntenie, és hibára nem nagyon van esély, de igazából nagyon taktikázni sincs idő, menni kell előre, hisz a Tharg úrnő élete veszélyben van, s talán épp az ő két keze lesz a kulcs, hogy sikeres legyen a küldetés, még ha az életébe kerül is. Társára nézve csak bólint, a tapasztalt harcos tanácsait igyekszik megfogadni, és vár a megfelelő pillanatra, mielőtt benyomulna a kezébe nyomott pajzzsal. Látja a furcsa alakokat, és a szemét zavarba ejtő mozgásokat, talán a félelem játszadozna vele? Vagy maga az ellenség? Nem tudni, míg meg nem bizonyosodik róla. Nem akarja a hangjával megtörni az esetleges meglepetéssel járó előnyüket, így csak fejével próbál jelezni az őrmesternek, hogy megy ő előre, pajzsát felszegezve, s így társa fedezheti őt, ő pedig nyomulhat tovább a valamelyest biztonságot nyújtó pajzs mögött az alak felé, s tovább a szobában. Igyekszik minél halkabban lépkedni, amennyire csak tud.*
1163. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-06-02 16:00:25
Üzenet elküldve: 2020-06-02 16:00:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 138
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//Grüksunosz, Reorik//
*A fenti csapat vár, csak Grük szorgoskodik azzal, hogy megállapítsa, hogy az ablak zárva van-e, amíg a többségből álló lentiek kinyitják az utukba került ajtót, szerencsére ez nem telik túl sok időbe Hesgrim munkásságának hála. Az őrmester ellenőrzésképpen lepillant és ha esetleg tekintete összefutna a parancsnokéval, akkor biccent egyet, jelezvén, hogy ők készen állnak, majd Reoriknak is ily mozdulattal jelzi, hogy indulhatnak. A lenti csapattal összhangban rántja ki az ablakot, ami már így második próbálkozásra megadja magát.
Hirtelen meglepetés éri az íjászt az ezernyi légy, az orrfacsaró bűz és az elé gördülő megcsonkított test képében. Viszont neki városőr lévén állnia kell a sarat, még egy csorba nem eshet a fiatal intézményen, mert már így is sok volt a hiba és rendkívül nagy a rossz hírük bizonyos körökben. Elszántan próbál ellenállni a szagnak és mit sem törődni a legyek rajával és így igyekszik haladni Reorik mögött, megfeszített íjjal a kezében. Amint bejut, gyorsan körbetekint. Szeme elsőre csak átsiklik a jobb sarkon, ahol mozgolódást lát, de miután felmérése alapján nem észlel semmi más gyanúsat, újra a sarokra emeli tekintetét. Szép lassan megindul a guggolónak tűnő test felé megfeszített íjjal, hacsak Reorik meg nem előzi, mert akkor pillanatnyi helyén marad és onnét célozza meg az alakot.*
//Grüksunosz, Reorik//
*A fenti csapat vár, csak Grük szorgoskodik azzal, hogy megállapítsa, hogy az ablak zárva van-e, amíg a többségből álló lentiek kinyitják az utukba került ajtót, szerencsére ez nem telik túl sok időbe Hesgrim munkásságának hála. Az őrmester ellenőrzésképpen lepillant és ha esetleg tekintete összefutna a parancsnokéval, akkor biccent egyet, jelezvén, hogy ők készen állnak, majd Reoriknak is ily mozdulattal jelzi, hogy indulhatnak. A lenti csapattal összhangban rántja ki az ablakot, ami már így második próbálkozásra megadja magát.
Hirtelen meglepetés éri az íjászt az ezernyi légy, az orrfacsaró bűz és az elé gördülő megcsonkított test képében. Viszont neki városőr lévén állnia kell a sarat, még egy csorba nem eshet a fiatal intézményen, mert már így is sok volt a hiba és rendkívül nagy a rossz hírük bizonyos körökben. Elszántan próbál ellenállni a szagnak és mit sem törődni a legyek rajával és így igyekszik haladni Reorik mögött, megfeszített íjjal a kezében. Amint bejut, gyorsan körbetekint. Szeme elsőre csak átsiklik a jobb sarkon, ahol mozgolódást lát, de miután felmérése alapján nem észlel semmi más gyanúsat, újra a sarokra emeli tekintetét. Szép lassan megindul a guggolónak tűnő test felé megfeszített íjjal, hacsak Reorik meg nem előzi, mert akkor pillanatnyi helyén marad és onnét célozza meg az alakot.*
1162. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-06-02 00:40:07
Üzenet elküldve: 2020-06-02 00:40:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ahogy belépnek nagy dérrel-dúrral, Gwaeren egyből fedezéket keres az egyik oszlop árnyékában, és csak másodpercek múlva jut el az agyáig, hogy a kegyetlen bűz, amit érez, milyen mértékben karcolja az üveget. Nem mondhatni, hogy gyengéd lélek, gyilkolni is hajlandó, de nem tervez egy szobában szundikálni három hétig a tartósítatlan halottakkal, az egy másik fajta perverzió. Hátát az oszlopnak veti, és arcára szorítja az inge ujját, nagyokat nyel. Nem kellett volna magába tömnie az egész fogast, mielőtt útnak indultak, mert ha nem lenne bent semmi (általában nincs), nem is kívánkozna ki ennyire. Próbál másra gondolni, mint arra, hogy a sötétben a szag eredetével is találkozhat, próbálja elterelni a figyelmet az ocsmányabbnál ocsmányabb képzeteiről. Fél füllel hallja, hogy a törpe kitaccsol, ami szintén nem segít, majd még valamit, sikkantó hangok sorát, amit így, takarásból nyílvesszőnek vél. Ha Gwaeren nyílvesszőbiztos fedezékben van, marad is ott, bármilyen közel is van hozzá Cha'yss, nem sodorja veszélybe magát másokért. Ha pedig nem tökéletes az álca, igazodik hozzá.*
- Feküdj! *Szól a többieknek ösztönösen. Tekintetével egyébként fáklyákat, kandelábereket, egyéb világítóeszközöket keres a teremben, amit lenyúlhat, és fülel a hangok eredetére, de egyelőre nem moccan. Ha valaki megpróbálna beugrani mellé, persze készséggel helyet szorít.*
//CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Ahogy belépnek nagy dérrel-dúrral, Gwaeren egyből fedezéket keres az egyik oszlop árnyékában, és csak másodpercek múlva jut el az agyáig, hogy a kegyetlen bűz, amit érez, milyen mértékben karcolja az üveget. Nem mondhatni, hogy gyengéd lélek, gyilkolni is hajlandó, de nem tervez egy szobában szundikálni három hétig a tartósítatlan halottakkal, az egy másik fajta perverzió. Hátát az oszlopnak veti, és arcára szorítja az inge ujját, nagyokat nyel. Nem kellett volna magába tömnie az egész fogast, mielőtt útnak indultak, mert ha nem lenne bent semmi (általában nincs), nem is kívánkozna ki ennyire. Próbál másra gondolni, mint arra, hogy a sötétben a szag eredetével is találkozhat, próbálja elterelni a figyelmet az ocsmányabbnál ocsmányabb képzeteiről. Fél füllel hallja, hogy a törpe kitaccsol, ami szintén nem segít, majd még valamit, sikkantó hangok sorát, amit így, takarásból nyílvesszőnek vél. Ha Gwaeren nyílvesszőbiztos fedezékben van, marad is ott, bármilyen közel is van hozzá Cha'yss, nem sodorja veszélybe magát másokért. Ha pedig nem tökéletes az álca, igazodik hozzá.*
- Feküdj! *Szól a többieknek ösztönösen. Tekintetével egyébként fáklyákat, kandelábereket, egyéb világítóeszközöket keres a teremben, amit lenyúlhat, és fülel a hangok eredetére, de egyelőre nem moccan. Ha valaki megpróbálna beugrani mellé, persze készséggel helyet szorít.*
1161. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2020-06-01 18:02:50
Üzenet elküldve: 2020-06-01 18:02:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Temetetlen múlt//
//CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn//
*A pap megvizsgálja a törpét és elmondja a tényt. A kérdésével viszont meglepi Lou-t.*
-Hát egy világoszöld italt megitattak vele. Nem hittem volna, hogy az tényleg segít.
*Azon, hogy a helyszín meglepi a papot már hidegen hagyja a harcost. A törpe mellé áll és megpróbál alányúlni.*
-Nem mertem eddig megmozdítani, de ha maga mondja vihetjük.
*A vád és a tökölés már nem tetszik neki. Amilyen egyenes a kérdés úgy válaszol ő is. Ahogy máskor most se gondolkozik.*
-Már miért csapnám be? Mondtam, hogy elraboltak egy lányt ezek meg az elrabló testőrei voltak. A városőrség most is ott van bent. Ha nem hiszi a templomban tarthatnak és visszajöhet megbeszélni a városőr parancsnokkal, de vigyük már atyám mert itt vérzik el szerencsétlen!
//CCC, Raenerold, Hesgrim, Gwaeren, Nae, Lou, Denjaar, Lainor, Dvorn//
*A pap megvizsgálja a törpét és elmondja a tényt. A kérdésével viszont meglepi Lou-t.*
-Hát egy világoszöld italt megitattak vele. Nem hittem volna, hogy az tényleg segít.
*Azon, hogy a helyszín meglepi a papot már hidegen hagyja a harcost. A törpe mellé áll és megpróbál alányúlni.*
-Nem mertem eddig megmozdítani, de ha maga mondja vihetjük.
*A vád és a tökölés már nem tetszik neki. Amilyen egyenes a kérdés úgy válaszol ő is. Ahogy máskor most se gondolkozik.*
-Már miért csapnám be? Mondtam, hogy elraboltak egy lányt ezek meg az elrabló testőrei voltak. A városőrség most is ott van bent. Ha nem hiszi a templomban tarthatnak és visszajöhet megbeszélni a városőr parancsnokkal, de vigyük már atyám mert itt vérzik el szerencsétlen!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2074-2093