//Temetetlen múlt//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
//Kagaenae//
*Zihálás. Egy idő után Bjok már nem tudja koordináltan szedni a levegőt, látszólag annyira meg van rémülve, hogy a tüdejébe szorult buborékokat szaggatottan sípolva engedi ki. Gyorsan távolodó léptek zaja hallatszik, s lassan elhal, bár a távolban fájdalomüvöltések és csatazaj hallatszik, mintha fentről jönne.*
- A ki-ki... kijárat... *vacogja, miközben fogai is összeütődnek.* I-igen... csak felfelé a lépcsőn... *nyögi ki, s valóban. Hallatszik, amint a léptek felfelé csosszannak, majd, mintha vaskos deszkákból tákolt csapóajtó puffanna vissza a fenti padlóra. A kiáltások felerősödnek. Amikor azonban a gyermeket akarja felvonszolni, az hirtelen megmakacsolja magát, s rémült szemeit a lányra mereszti, majd kissé megkapaszkodik csuklóját tartó kezében. Másik kezének egyik ujját szája sarkába biggyesztve hirtelen egészen úgy néz ki, mint egy megrémült kisfiú, ki könyörgő tekintettel mered a lányra:*
- Ne... én nem mehetek fel... nem szabad... te menj nyugodtan, majd elfordulok és nem látom! *Fordul sírosra hangja.* Engedj el, én nem mehetek! Menekülj, amíg még lehet... amíg be nem zárnak oda... *pillant visszafelé, hol korábban még zokogó kiáltások és könyörgések hallatszottak.*
- Menj... kérlek... fuss, lány, felfelé! Míg szabad az út és eltűnhetsz a káoszban! *Egészen logikus érvelésnek tűnik. Bárhogy is legyen, Kagaenae a fiúval, vagy nélküle, de elindulhat ki az ajtón, a veszély már elmúlt, legalábbis időlegesen. Ha kitekint, egy hasonló folyosót láthat, nagyjából azzal párhuzamosan futhat visszafelé, amelyen jöttek idáig. Annyi különbséggel, hogy vaskos lépcsőbe végződik, mely egyáltalán nem kanyarodik. Ez egy másik kijárat lehet, ezt még így csuklya nélkül is megállapíthatja. A lépcső tetejéről fény nem szűrődik lefelé, csupán mintha imbolygó fáklyafényt látna, ha közelebb merészkedik. Aztán hirtelen kiáltás hallik:*
- Mi-a-fasz?! *Egyértelműen az iménti férfi, úgy látszik a kettő belevetette magát a sűrűjébe fent, bármi is legyen az.*
//A felmentő sereg//
*Háttal áll neki, lába éppen a levegőben. Rezzenéstelen tekintete ugyan sok mindent nem lát a sötétben, de egyértelműen kiveheti, Denjaar kapitány csillanó kardját, hallja a ziháló lélegzetet. Halk kattanás, majd útjára engedi újabb vesszőjét. Chayss nem gondolkodik túl sokat, pont annyit, amennyit kell, éppen ezért következik be az a helyzet, hogy nagyjából Denjaarral egy időben reagál. S, így fordulhat elő, hogy a támadásokat szinte fel sem fogó zsoldos egyszerre kap a tarkójába egy lövést, valamint szalad át a penge a combartérián, mélyen, súlyosan, szinte levágva a még levegőben visszahúzódó lábát. Egy darabig áll, az artériából bőszen zubogó, ritmusosan ki-kispriccelő vérrel, melynek szaggatott csobogásán szemmel követhető szíve dobogásának lassulása, aztán eldől. Nincs még vége, de mégis, mit elszenvedett élettel nem egyeztethető össze. Chayss és Denjaar továbbhaladhat az ajtóban eltűnő Hesgrim után. Talán ebben a pillanatban érkezik Fogó, aki a földön elterülő férfi nyakára veti rá magát és marcangolja amíg kell, még akkor is, mikor már nincs benne élet, kivéve, ha a hasonló trancsírozásból feleszmélő Raenerold megállítja, ki szintén továbbhaladhat. Grük sikeresen nyugtatja meg a férfit, s előtte is szabad az út, a lépcső alatti elfekvő fickó, sok vizet nem zavar. Lainornak így még íját sem szükséges felhúznia, viszont, ha Hesgrim, Denjaar, Chayss, Raenerold, Grük után siet, az ajtón betekintve, mindannyiukat meglepetés érheti, főként Hesgrimet. A fickó, kit ágyúgolyóként elsodort, a szoba közepéig repült. Hesgrim utána, s semmi sem állíthatja meg jókora csapását, csatabárdja egyenesen a még földön nyöszörgő, kezét kissé könyörgőn felé nyújtó fickó fejébe mér. Bele a közepébe, s mint érett dinnye válik ketté, arcára fagyasztva az egyetlen szót, mit képes kinyögni, mielőtt meghal:*
- Ne...
*Kik a hátvédet alkotják, pontosan Naesala és Reorik személyében, ellent már nem lelnek, csupán felzárkózhatnak a többiek mögé sorban. Aztán jön a meglepetés. A helyiség melybe bejutottak egy étkező, téglalap alakú, s ők, nagyjából a téglalap jobb alsó oldalán elhelyezett vaskos ajtón tódulnak be. A szoba túloldalán, a téglalap, bal felső sarkában hirtelen egy csapóajtó vágódik fel, s szinte azonnal megjelenik két siető katona.*
- Mi-a-fasz?! *Hökken meg az első, de visszafelé már nincs út, társa elállja a kijáratot, pedig amaz tekintetén látszik, hogy jól felmérte a helyzetet... ketten állnak szemben egy sereggel.*
//Kagaenae//
*Nincs más út, mint felfelé, még, ha ijesztőnek is tűnik elsőre. Ha ezt az utat választja, gyerekkel, vagy anélkül, gond nélkül indulhat el felfelé. Nem veszik észre. Sőt, mi több, olybá tűnik, hogy két fickó a csapóajtón túl, melyek hangját hallotta, megakad, s megáll, szinte akár a nyakukba is liheghetne. Fent a csatazaj lassan elül, s egy ideig csend áll be, síri csend, melyet csupán egy kutya morgása tölti be, majd bosszús vakkantás, mi akár Kagaenaenak ismerős is lehet.*