Arthenior - Romváros és Meredély
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Polgárnegyed (új) Templom (új) Piactér (új) | Romváros és Meredély | Sayqueves Rezidencia (új) Selyemrév (új) |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 44 (861. - 880. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
880. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2022-01-03 08:36:46
Üzenet elküldve: 2022-01-03 08:36:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Megpróbáltatások//
*Syndrának abban a tekintetben nincsen szerencséje, hogy Khrys nem tipikusan az az alak, aki bárkinek is szívesen segít. Legalábbis ritkán fordul ez elő, de természetesen nem a másik hibája, már régóta ilyen. Szemmel láthatóan az elfnek nem nyerte el a tetszését, hogy foghegyről vetett oda egy kérdést, de a reakciót amúgy válasz nélkül hagyja. Khrysnek teljesen az a kép él a fejében, hogy a másik csak kihasználja írástudását. Tulajdonképpen nem is emlékszik arra, hogy bármikor is elhangzott volna egy kérés, Syndra az elejétől fogva kész tények elé állította - legalábbis Khrys ezt így értelmezte. Ettől kezdve ő is úgy áll a dologhoz, ahogyan az megérdemli. Ha megkérték volna, valószínűleg sokkal könnyebben belement volna ebbe, de így csak egy nyűg a vállán.
Syndra megint a szerveződő frakcióhoz való tartozás élményéről beszél, és arról, hogy olyan élete lehet mindenkinek, amilyet csak szeretne. Khrys nem tehet róla, de újfent magával ragadja az a már-már izgatottságra hasonlító érzés, ami rögtön az első alkalommal is feltört benne. Újra határozottan érzi, hogy ezt szeretné, egy teljesen új életre vágyik, gondok nélkül, és talán a múltat is maga mögött hagyhatja. Furcsa lehet tőle, de már kezdi megbánni, hogy időnként olyan undokul viselkedett Syndrával szemben. Tekintete vágyakozással telik meg, és egy pillanatra a semmibe réved - már amennyire ez lehetséges négy fal között. Ezzel egy időben pedig egy mély, kissé szomorú sóhaj hagyja el ajkait szaggatottan. Tekintetét a hollólányra emeli, mikor ő úgy beszél tovább, mintha most árulná el élete legnagyobb titkát. Egyre csábítóbb az egész, képtelen fékezni feltörő érzelmeit, s tekintete még mindig a vágytól csillog. A vágytól, hogy végre rendes élete legyen. A vágytól, hogy végre olyan életet álmodjon magának, amilyet szeretne, korlátok nélkül.
Már bánja az elmúlt percek undok gesztusait és tetteit, s noha akkor élvezte a dolgot, most már úgy érzi, talán hibát követett el. Hiszen ha nem találkozott volna Syndrával, a frakció híre sem jutott volna el hozzá a temérdek lehetőséggel. Ezért igazságtalannak érzi, amit tett - valljuk be őszintén, ez ritka dolog nála. Kezeit mellkasa magasságba emeli, tenyerei lefelé vannak fordítva, ujjai zárva. Kivétel ez alól a két mutatóujja, ezeket keresztezi. Az ő nyelvén ez jelenti, hogy sajnálja a dolgot, és tudja jól, hogy ez megint egy új jel Syndra számára, ezért - noha meglehetősen óvatosan, de legalább őszintén - a tekintetével is igyekszik üzenni a gesztus jelentését. Ez már akkor történik, amikor Syndra felpattan, és amúgy teljesen jogosan hozzávágja, hogy nem tapasztalja most azt, mint korábban. Reméli, hogy a másik észreveszi a gesztust a nagy sietségben. Khrys is feláll, és két-három lépéssel lemaradva követi társát. Nem kérdez rá, hogy hová mennek, noha megtehetné, hiszen a másik egyelőre nem kötötte az orrára, de úgy van vele, hogy majd hamarosan úgy is kiderül.*
*Syndrának abban a tekintetben nincsen szerencséje, hogy Khrys nem tipikusan az az alak, aki bárkinek is szívesen segít. Legalábbis ritkán fordul ez elő, de természetesen nem a másik hibája, már régóta ilyen. Szemmel láthatóan az elfnek nem nyerte el a tetszését, hogy foghegyről vetett oda egy kérdést, de a reakciót amúgy válasz nélkül hagyja. Khrysnek teljesen az a kép él a fejében, hogy a másik csak kihasználja írástudását. Tulajdonképpen nem is emlékszik arra, hogy bármikor is elhangzott volna egy kérés, Syndra az elejétől fogva kész tények elé állította - legalábbis Khrys ezt így értelmezte. Ettől kezdve ő is úgy áll a dologhoz, ahogyan az megérdemli. Ha megkérték volna, valószínűleg sokkal könnyebben belement volna ebbe, de így csak egy nyűg a vállán.
Syndra megint a szerveződő frakcióhoz való tartozás élményéről beszél, és arról, hogy olyan élete lehet mindenkinek, amilyet csak szeretne. Khrys nem tehet róla, de újfent magával ragadja az a már-már izgatottságra hasonlító érzés, ami rögtön az első alkalommal is feltört benne. Újra határozottan érzi, hogy ezt szeretné, egy teljesen új életre vágyik, gondok nélkül, és talán a múltat is maga mögött hagyhatja. Furcsa lehet tőle, de már kezdi megbánni, hogy időnként olyan undokul viselkedett Syndrával szemben. Tekintete vágyakozással telik meg, és egy pillanatra a semmibe réved - már amennyire ez lehetséges négy fal között. Ezzel egy időben pedig egy mély, kissé szomorú sóhaj hagyja el ajkait szaggatottan. Tekintetét a hollólányra emeli, mikor ő úgy beszél tovább, mintha most árulná el élete legnagyobb titkát. Egyre csábítóbb az egész, képtelen fékezni feltörő érzelmeit, s tekintete még mindig a vágytól csillog. A vágytól, hogy végre rendes élete legyen. A vágytól, hogy végre olyan életet álmodjon magának, amilyet szeretne, korlátok nélkül.
Már bánja az elmúlt percek undok gesztusait és tetteit, s noha akkor élvezte a dolgot, most már úgy érzi, talán hibát követett el. Hiszen ha nem találkozott volna Syndrával, a frakció híre sem jutott volna el hozzá a temérdek lehetőséggel. Ezért igazságtalannak érzi, amit tett - valljuk be őszintén, ez ritka dolog nála. Kezeit mellkasa magasságba emeli, tenyerei lefelé vannak fordítva, ujjai zárva. Kivétel ez alól a két mutatóujja, ezeket keresztezi. Az ő nyelvén ez jelenti, hogy sajnálja a dolgot, és tudja jól, hogy ez megint egy új jel Syndra számára, ezért - noha meglehetősen óvatosan, de legalább őszintén - a tekintetével is igyekszik üzenni a gesztus jelentését. Ez már akkor történik, amikor Syndra felpattan, és amúgy teljesen jogosan hozzávágja, hogy nem tapasztalja most azt, mint korábban. Reméli, hogy a másik észreveszi a gesztust a nagy sietségben. Khrys is feláll, és két-három lépéssel lemaradva követi társát. Nem kérdez rá, hogy hová mennek, noha megtehetné, hiszen a másik egyelőre nem kötötte az orrára, de úgy van vele, hogy majd hamarosan úgy is kiderül.*
879. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-12-31 17:35:57
Üzenet elküldve: 2021-12-31 17:35:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Megpróbáltatások //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* A gúnyos viselkedés mögött mégis valami kellemes is tartózkodik. A lágy meleg tűz, illetve a szemérmetlenül nagy lista. Nehezen lehet a másikról bármit is leolvasni, hisz nem éppen mutatja az arca. De az elfnek vannak sejtései. Főleg a gunyoros kérdésből amit a papírra vet a másik fél. *
- Úgy írod mintha azt kérném tőled, hogy győzz le egy sárkányt és bizonyítsd az elszántságod.
* Ez egy tényleges jogos reakció Syndrától. Hisz lehetetlent nem kért a másik féltől. Egy kis energiával könnyedén kivitelezhető a következő néhány lépés. Főleg, hogy még nem is saját pénzéből kell finanszíroznia a dolgokat. A következő firkantását pedig már teljesen szó nélkül hagyja. * - Amúgy is... Ha csatlakozol hozzánk, egyenlő leszel. Mindenki testvére is leszel. Ez pedig azt jelenti, hogy nem hagyunk hátra senkit. * Emeli fel az egyik kezét. Mintha a szavába akarna vágni a másiknak. * - Ezzel pont ezt mondom. Mindenkinek megteremtjük a tökéletes életvitelt. Mindenki amire vágyik elérjük neki.... * Ismételten emeli a kezét. * - De a közös célt helyezzük legelőre. De megosztok veled valamit.
* Hangját úgy viszi lejjebb mintha bárki is fülelhetne ebben a zárt romos kúriában. *
- Eddig mindenki ki a maszkját kiérdemelte, hamar házat, szolgálókat, és egyéb dolgokat szerzett. * Rántja égig a vállait. * - Mindenki természetesen mást. Hisz sok ember sok különböző vágy. A pénzel többé nem lesz gondod, azt garantálni tudom. Ha valamit nem tudsz önerőből megvenni a társaid ugyanúgy kisegítenek.
* ~ Ehhez természetesen fel is kéne téged vennünk. ~ Gondolja az elf. Kissé morgósnak tűnik már számára a lány. És valami negatív ellenszenvet tapasztal amit ténylegesen nem tud megmagyarázni, de ezt érzi a lányból. *
- Itt egyek leszünk, és mindent megteremtünk csapatmunkával magunknak. A mester ezért a tökéletes hűséget várja el csak. Illetve, hogy ha közös ügyet kell szolgálni, vagy a társadon kell segíteni, akkor készen állj.
* És itt van az a pillanat amikor az elf a kényelmet hátra hagyva felpattan. *
- Ha nem akarod, akkor szólj. Nem látom rajtad azt amit néhány órával ezelőtt. Ha szándékodban áll csatlakozni, akkor egyenlőre tedd amit mondtam.
* És indul is ki az ajtón, ami eddig zárva volt. Ha követi akkor mutatja is az utat a másik félnek, hogy merre kellene haladni. Természetesen bármi probléma ütközhet a dologba. Akár valaki is. *
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* A gúnyos viselkedés mögött mégis valami kellemes is tartózkodik. A lágy meleg tűz, illetve a szemérmetlenül nagy lista. Nehezen lehet a másikról bármit is leolvasni, hisz nem éppen mutatja az arca. De az elfnek vannak sejtései. Főleg a gunyoros kérdésből amit a papírra vet a másik fél. *
- Úgy írod mintha azt kérném tőled, hogy győzz le egy sárkányt és bizonyítsd az elszántságod.
* Ez egy tényleges jogos reakció Syndrától. Hisz lehetetlent nem kért a másik féltől. Egy kis energiával könnyedén kivitelezhető a következő néhány lépés. Főleg, hogy még nem is saját pénzéből kell finanszíroznia a dolgokat. A következő firkantását pedig már teljesen szó nélkül hagyja. * - Amúgy is... Ha csatlakozol hozzánk, egyenlő leszel. Mindenki testvére is leszel. Ez pedig azt jelenti, hogy nem hagyunk hátra senkit. * Emeli fel az egyik kezét. Mintha a szavába akarna vágni a másiknak. * - Ezzel pont ezt mondom. Mindenkinek megteremtjük a tökéletes életvitelt. Mindenki amire vágyik elérjük neki.... * Ismételten emeli a kezét. * - De a közös célt helyezzük legelőre. De megosztok veled valamit.
* Hangját úgy viszi lejjebb mintha bárki is fülelhetne ebben a zárt romos kúriában. *
- Eddig mindenki ki a maszkját kiérdemelte, hamar házat, szolgálókat, és egyéb dolgokat szerzett. * Rántja égig a vállait. * - Mindenki természetesen mást. Hisz sok ember sok különböző vágy. A pénzel többé nem lesz gondod, azt garantálni tudom. Ha valamit nem tudsz önerőből megvenni a társaid ugyanúgy kisegítenek.
* ~ Ehhez természetesen fel is kéne téged vennünk. ~ Gondolja az elf. Kissé morgósnak tűnik már számára a lány. És valami negatív ellenszenvet tapasztal amit ténylegesen nem tud megmagyarázni, de ezt érzi a lányból. *
- Itt egyek leszünk, és mindent megteremtünk csapatmunkával magunknak. A mester ezért a tökéletes hűséget várja el csak. Illetve, hogy ha közös ügyet kell szolgálni, vagy a társadon kell segíteni, akkor készen állj.
* És itt van az a pillanat amikor az elf a kényelmet hátra hagyva felpattan. *
- Ha nem akarod, akkor szólj. Nem látom rajtad azt amit néhány órával ezelőtt. Ha szándékodban áll csatlakozni, akkor egyenlőre tedd amit mondtam.
* És indul is ki az ajtón, ami eddig zárva volt. Ha követi akkor mutatja is az utat a másik félnek, hogy merre kellene haladni. Természetesen bármi probléma ütközhet a dologba. Akár valaki is. *
878. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-12-31 15:46:46
Üzenet elküldve: 2021-12-31 15:46:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Megpróbáltatások//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A vörösen táncoló lángok kétségtelenül nyugodt, már-már meghitt hangulatot teremtenek. Khrysnek tetszik, ahogyan mindenféle árnyalakokat ölt a tűz lobogása a kis helyiség mindegyik falán. Olyan sejtelmes ettől az egész, kiszámíthatatlan, izgalmas. Mintha csak egy történetet akarnának elmesélni a lángok a különös árnyjátékkal. A félvér leány megint csak elmélázna, de hát komoly dolgokról van szó, végre Syndra kitér a megvásárolandó dolgokra. Noha az elf azt állítja, hogy nem azért bízza rá, hogy ő végezze a piszkos munkát, Khrys ebben kételkedik némiképp, de ezt palástolja. Habár jó az emlékezete, nem bíz semmit sem a véletlenre, és hogy csak egy kicsikét feszegesse Syndra idegeinek határait, lassan kezd kutakodni a táskájában, megjátszva, hogy nem találja a szükséges eszközöket. Közben persze fél szemmel a másik arcát vizslatja, és mintegy kárörvendően várja már, hogy társa kijöjjön a sodrából. Figyel arra, hogy túl sokáig ne űzze magának szórakoztató játékát, és végtére is előkerül a papír, a penna és az üvegcse is a festékekkel. Tüstént írni kezdi csak úgy vázlatosan, a lényeget kiemelve, hogy mit kell beszereznie, majd fél kézzel még a medált is elkapja, amit Syndra feléje dob. Kíváncsiságát képtelen visszafogni, nem állhatja meg tehát, hogy fél szemével ne pillantson rá a medálra. ~Micsoda érdekes medál ez! Ki találta ki ezt a hülyeséget? Az a szarvas valahogy nem kéne oda. És még viseljem is, hogyne!~ Ráadásul külön nehezítés számára, hogy a sebhelyes arcú intézőt lehetőség szerint ki kellene hagyni a mókából. Khrys egyelőre nem tudja, hogy lehet ezt majd kivitelezni, de hát ha ez a kérés, akkor majd igyekszik az előírtaknak megfelelően eljárni az ügyben. Egy maszk is előkerül, hasonlatos Syndráéhoz, amire a félvér leány csak egy futó pillantást vet, majd táskájába süllyeszti az anyagot. Sok idő nincs, mert Syndra valósággal ontja magából a listát. ~Rúzs, persze, az aztán tényleg fontos!~ A félvér leány keze sebesen jár, hogy képes legyen tartani a nem csekély tempót, amit társa diktál. ~Agyag tál, mi ez itt, főzőcskézés?~ Olyan össze nem illő dolgokat mond az elf, hogy Khrys nem tudja elképzelni sem, hogy ezekre tényleg mind szükségük lesz a későbbiekben. Legszívesebben a felesleges dolgokat meg sem rendelné, ez pedig közel a teljes listát magában foglalja, de annyi baj legyen, úgy sem az ő pénzéből kell állnia a költségeket, legalábbis ebben reménykedik. A továbbiakban több nemesinek is teljesen beillő dolgok következnek, a félvérnek pedig önkéntelenül az jut eszébe, hogy talán valami gazdag női álcája lesz Syndrának. Nem kérdez viszont rá, minthogy idő sincsen erre. ~Ne mosolyogjál, mit mosolyogsz.~ Syndrának bizony csalódnia kell, mert Khrys arcán semmit sem lehet látni, közömbös, már-már érdektelen tekintettel írja fel a papírra szépen egymás alá a lista elemeit, majd amikor végez, kérdőn a másikra pillant, és még magában gunyorosan hozzáfűzi: ~Parancsol még valamit, őnagysága? Biztos, hogy nem felejtett ki semmit?~ Megint a pénzről esik szó, meg arról, hogy beletelik majd jó időbe, mire mehetnek vissza a rendelésért a műhelybe. ~Szükséges, hát hogyne! Ha te mondod, biztos úgy van.~ Megfordítja a lapot, hogy ráírja a kérdését, noha máris hallani véli a választ: "Ugye majd én is kérhetek tőled ezt-azt alkalomadtán?" ~Persze, még levelet is írjak, ki vagyok én, írnok vagy mi a faszom?~ Képtelen megállni, még az iménti kérdése alá odafirkantja: "Igazán leírhatod te is, ennyire nem kell kényelmesnek lenni." Noha nem szívesen, de azért mégis előkerül egy újabb üres lap, amire írni kezdi a diktált szöveget. Az elsőre is nyilvánvaló, hogy valami rejtett üzenet bújik meg a sorok között, biztosan érteni fogják azok, akiknek értenie kell. ~Odaadással, hát persze! Ki hiszi el ezt a baromságot? Te meg az odaadás, na ne röhögtess már!~ A levelet gondosan összehajtja, hogy a végén csak egy kis tenyérben elférő négyzet lesz belőle, ezt táskája mélyére rejti. Aztán a listát már csak félbe hajtja, úgy kerül a táskájába a többi dologgal együtt, kivéve a medált. Végezetül feláll, részéről indulhatnak.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A vörösen táncoló lángok kétségtelenül nyugodt, már-már meghitt hangulatot teremtenek. Khrysnek tetszik, ahogyan mindenféle árnyalakokat ölt a tűz lobogása a kis helyiség mindegyik falán. Olyan sejtelmes ettől az egész, kiszámíthatatlan, izgalmas. Mintha csak egy történetet akarnának elmesélni a lángok a különös árnyjátékkal. A félvér leány megint csak elmélázna, de hát komoly dolgokról van szó, végre Syndra kitér a megvásárolandó dolgokra. Noha az elf azt állítja, hogy nem azért bízza rá, hogy ő végezze a piszkos munkát, Khrys ebben kételkedik némiképp, de ezt palástolja. Habár jó az emlékezete, nem bíz semmit sem a véletlenre, és hogy csak egy kicsikét feszegesse Syndra idegeinek határait, lassan kezd kutakodni a táskájában, megjátszva, hogy nem találja a szükséges eszközöket. Közben persze fél szemmel a másik arcát vizslatja, és mintegy kárörvendően várja már, hogy társa kijöjjön a sodrából. Figyel arra, hogy túl sokáig ne űzze magának szórakoztató játékát, és végtére is előkerül a papír, a penna és az üvegcse is a festékekkel. Tüstént írni kezdi csak úgy vázlatosan, a lényeget kiemelve, hogy mit kell beszereznie, majd fél kézzel még a medált is elkapja, amit Syndra feléje dob. Kíváncsiságát képtelen visszafogni, nem állhatja meg tehát, hogy fél szemével ne pillantson rá a medálra. ~Micsoda érdekes medál ez! Ki találta ki ezt a hülyeséget? Az a szarvas valahogy nem kéne oda. És még viseljem is, hogyne!~ Ráadásul külön nehezítés számára, hogy a sebhelyes arcú intézőt lehetőség szerint ki kellene hagyni a mókából. Khrys egyelőre nem tudja, hogy lehet ezt majd kivitelezni, de hát ha ez a kérés, akkor majd igyekszik az előírtaknak megfelelően eljárni az ügyben. Egy maszk is előkerül, hasonlatos Syndráéhoz, amire a félvér leány csak egy futó pillantást vet, majd táskájába süllyeszti az anyagot. Sok idő nincs, mert Syndra valósággal ontja magából a listát. ~Rúzs, persze, az aztán tényleg fontos!~ A félvér leány keze sebesen jár, hogy képes legyen tartani a nem csekély tempót, amit társa diktál. ~Agyag tál, mi ez itt, főzőcskézés?~ Olyan össze nem illő dolgokat mond az elf, hogy Khrys nem tudja elképzelni sem, hogy ezekre tényleg mind szükségük lesz a későbbiekben. Legszívesebben a felesleges dolgokat meg sem rendelné, ez pedig közel a teljes listát magában foglalja, de annyi baj legyen, úgy sem az ő pénzéből kell állnia a költségeket, legalábbis ebben reménykedik. A továbbiakban több nemesinek is teljesen beillő dolgok következnek, a félvérnek pedig önkéntelenül az jut eszébe, hogy talán valami gazdag női álcája lesz Syndrának. Nem kérdez viszont rá, minthogy idő sincsen erre. ~Ne mosolyogjál, mit mosolyogsz.~ Syndrának bizony csalódnia kell, mert Khrys arcán semmit sem lehet látni, közömbös, már-már érdektelen tekintettel írja fel a papírra szépen egymás alá a lista elemeit, majd amikor végez, kérdőn a másikra pillant, és még magában gunyorosan hozzáfűzi: ~Parancsol még valamit, őnagysága? Biztos, hogy nem felejtett ki semmit?~ Megint a pénzről esik szó, meg arról, hogy beletelik majd jó időbe, mire mehetnek vissza a rendelésért a műhelybe. ~Szükséges, hát hogyne! Ha te mondod, biztos úgy van.~ Megfordítja a lapot, hogy ráírja a kérdését, noha máris hallani véli a választ: "Ugye majd én is kérhetek tőled ezt-azt alkalomadtán?" ~Persze, még levelet is írjak, ki vagyok én, írnok vagy mi a faszom?~ Képtelen megállni, még az iménti kérdése alá odafirkantja: "Igazán leírhatod te is, ennyire nem kell kényelmesnek lenni." Noha nem szívesen, de azért mégis előkerül egy újabb üres lap, amire írni kezdi a diktált szöveget. Az elsőre is nyilvánvaló, hogy valami rejtett üzenet bújik meg a sorok között, biztosan érteni fogják azok, akiknek értenie kell. ~Odaadással, hát persze! Ki hiszi el ezt a baromságot? Te meg az odaadás, na ne röhögtess már!~ A levelet gondosan összehajtja, hogy a végén csak egy kis tenyérben elférő négyzet lesz belőle, ezt táskája mélyére rejti. Aztán a listát már csak félbe hajtja, úgy kerül a táskájába a többi dologgal együtt, kivéve a medált. Végezetül feláll, részéről indulhatnak.*
877. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-12-30 13:21:06
Üzenet elküldve: 2021-12-30 13:21:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Megpróbáltatások //
* Kezd kissé a helyzet ormótlanul furcsává válni. Választ nem igen remélhet csak mutogatás reményében. Az eddigi jeleket mind próbálta megjegyezni, de annyira nem jó tanuló még mint akarná. Így könnyedén ismételtetni kellene vele több alkalommal is. A tűz lágy és meleg érintése ezekben a hűvös időkben nyugtatólag hat az elfre. Főleg, hogy még rá is dob még egy adagot a fából. *
- Bevásárlásnál sok mindent meg kell majd rendelned nekem. És nem azért mert veled akarom végeztetni a béna melót. De tanácsolom jegyezd fel.
* Ha a másik fél tollat ragad akkor elkezdi sorolni neki. *
- Először is, Egy ló páncél a lovamra. Amit fémből elf rúnákkal díszítve. A másik pedig ebből a nyakláncból tizenkettő darabot készíttess. * Dobja át a nyakláncot a másik számára. Egy hollót ábrázol a szájába egy kígyót ami egy nagy agancsos szarvas hátán ágaskodik. *
- Ebből az egyik a tiéd lesz. Óvatosan kitől rendeled. Kerüld el az intézőt! Ő ne lássa meg az amulettet.
* Ez egy olyan kihívás, ami eléggé nehezen kivitelezhető, mivel a kováccsal a legtöbb ügyben az intéző tárgyal. De ha megpillantja az amulettet akkor könnyedén rájöhet, hogy honnan is van. *
- Ez az amulett a céhünk jelképe, de mivel az intéző már ismeri, ki kell hagynod őt belőle ha teheted. Ha pedig nem, akkor alapból maszkban közelítsd meg őket. Ez a te döntésed miképp jársz el. * Táskájában kotorászva elővesz egy tartalék holló maszkot, pontosan ugyanolyat mint az övé. Le teszi a tűz mellé ideiglenesen. *
- Ha ezt a lehetőséget választod, akkor többet te sem térhetsz oda be észrevétlenül. Csak ha olyat rendelsz ami már a céh ügyét szolgálja.
* Utána végig gondolva a továbbiakat. Jelzi elkezdi felvázolni mutogatás keretében. *
- Szükségem lenne két darab vörös rúzsra, 2 citrus olajra, agyag edényre és mészre. Az agyag edény legyen mély tál formájú és passzoljanak a másikakhoz. * Gyorsan fejében számolva újain illusztrálva felmutatja. * Ebből 6 darabot egyenlőre. De ezen kívül szükség lesz 1 doboz illatszer tégelyre is. És ha már itt vagyunk, Egy díszes lovagló csizma, és ha tudsz apáca vagy papnő ruhát készíttetni velük akkor az is kellene.
* További gondolattól vezérelve, ismételten nyitja a száját. *
- Ezen kívül pedig egy harisnyát illetve néhány gyertyát. * Ez már kezd sok lenni, de még mindig a szája jár. * - Egy nemesi kesztyűt, illetve egy női nemes ruhát, szoknyával és minden csicsával amit lehet. Hmm... * Merül el a gondolatában. * - Ha lehetséges zöld színben kellene és hozzá illő arany fülbevalót és nyakláncot is. * Ismételten gyors ötlettől vezérelve. * - Oh igen és egy darab pomádét és két púdert! És mielőtt elfelejtem rózsa olajat is és szemfestékből kettőt és szemceruzából is kettőt.
* Majd dől hátra és gúnyos mosolyt húz az arcára. Reméli láthatja a másik ijedt tekintetét a szép nagy mennyiségtől. *
- A pénz nekünk nem számít már mondtam neked. Ezek mind szükségesek lesznek az elkövetkezendő időben. És nem egy nap lesz míg beszerzik mindet. Szóval csak mindent kifizetsz és elhozod a megrendelő lapot.
* Egy pillanatig vár, hogy ha a másik fél is valamit szándékozna hozzá tenni. *
- Illetve a munkával kapcsolatban. A mélységiek megtalálása nagyon fontos. Főleg úgy, hogy ne vegyék észre, hogy te bármit is adsz nekik. Tudniuk kell kitől van a levél. Írd le ezeket a sorokat külön papírra.
* Megköszörüli a torkát az elf és utána bele is kezd. *
- Kedves drága barátom! Régen találkoztunk, már annak is megvan néhány éve, hogy talpad földünkre tévedt. * Kezével játszadozik közben, és ha teheti fel is pattan, hogy fel alá járkáljon. * - Édes drága családod a környékre tévelyedett, ha már te nem méltóztattál minket figyelemmel kísérni. Kérlek ne felejtsd el, hogy a kutyáitoknak hiányoztok. És egyben nekünk is. Örömmel vennénk ha ismét láthatnánk titeket. Ha pedig szeretnél minket felkeresni ez a tollal írott levél mutatja az utat felénk. A fogadó mindig is egy kellemes találkozó hely volt nem gondoljátok? Szeretettel és oda adással Pernelis
* Majd tétovázás nélkül kezd el készülődni. *
- Ha megvagy mindennel indulhatunk is. Van munka bőven.
* Kezd kissé a helyzet ormótlanul furcsává válni. Választ nem igen remélhet csak mutogatás reményében. Az eddigi jeleket mind próbálta megjegyezni, de annyira nem jó tanuló még mint akarná. Így könnyedén ismételtetni kellene vele több alkalommal is. A tűz lágy és meleg érintése ezekben a hűvös időkben nyugtatólag hat az elfre. Főleg, hogy még rá is dob még egy adagot a fából. *
- Bevásárlásnál sok mindent meg kell majd rendelned nekem. És nem azért mert veled akarom végeztetni a béna melót. De tanácsolom jegyezd fel.
* Ha a másik fél tollat ragad akkor elkezdi sorolni neki. *
- Először is, Egy ló páncél a lovamra. Amit fémből elf rúnákkal díszítve. A másik pedig ebből a nyakláncból tizenkettő darabot készíttess. * Dobja át a nyakláncot a másik számára. Egy hollót ábrázol a szájába egy kígyót ami egy nagy agancsos szarvas hátán ágaskodik. *
- Ebből az egyik a tiéd lesz. Óvatosan kitől rendeled. Kerüld el az intézőt! Ő ne lássa meg az amulettet.
* Ez egy olyan kihívás, ami eléggé nehezen kivitelezhető, mivel a kováccsal a legtöbb ügyben az intéző tárgyal. De ha megpillantja az amulettet akkor könnyedén rájöhet, hogy honnan is van. *
- Ez az amulett a céhünk jelképe, de mivel az intéző már ismeri, ki kell hagynod őt belőle ha teheted. Ha pedig nem, akkor alapból maszkban közelítsd meg őket. Ez a te döntésed miképp jársz el. * Táskájában kotorászva elővesz egy tartalék holló maszkot, pontosan ugyanolyat mint az övé. Le teszi a tűz mellé ideiglenesen. *
- Ha ezt a lehetőséget választod, akkor többet te sem térhetsz oda be észrevétlenül. Csak ha olyat rendelsz ami már a céh ügyét szolgálja.
* Utána végig gondolva a továbbiakat. Jelzi elkezdi felvázolni mutogatás keretében. *
- Szükségem lenne két darab vörös rúzsra, 2 citrus olajra, agyag edényre és mészre. Az agyag edény legyen mély tál formájú és passzoljanak a másikakhoz. * Gyorsan fejében számolva újain illusztrálva felmutatja. * Ebből 6 darabot egyenlőre. De ezen kívül szükség lesz 1 doboz illatszer tégelyre is. És ha már itt vagyunk, Egy díszes lovagló csizma, és ha tudsz apáca vagy papnő ruhát készíttetni velük akkor az is kellene.
* További gondolattól vezérelve, ismételten nyitja a száját. *
- Ezen kívül pedig egy harisnyát illetve néhány gyertyát. * Ez már kezd sok lenni, de még mindig a szája jár. * - Egy nemesi kesztyűt, illetve egy női nemes ruhát, szoknyával és minden csicsával amit lehet. Hmm... * Merül el a gondolatában. * - Ha lehetséges zöld színben kellene és hozzá illő arany fülbevalót és nyakláncot is. * Ismételten gyors ötlettől vezérelve. * - Oh igen és egy darab pomádét és két púdert! És mielőtt elfelejtem rózsa olajat is és szemfestékből kettőt és szemceruzából is kettőt.
* Majd dől hátra és gúnyos mosolyt húz az arcára. Reméli láthatja a másik ijedt tekintetét a szép nagy mennyiségtől. *
- A pénz nekünk nem számít már mondtam neked. Ezek mind szükségesek lesznek az elkövetkezendő időben. És nem egy nap lesz míg beszerzik mindet. Szóval csak mindent kifizetsz és elhozod a megrendelő lapot.
* Egy pillanatig vár, hogy ha a másik fél is valamit szándékozna hozzá tenni. *
- Illetve a munkával kapcsolatban. A mélységiek megtalálása nagyon fontos. Főleg úgy, hogy ne vegyék észre, hogy te bármit is adsz nekik. Tudniuk kell kitől van a levél. Írd le ezeket a sorokat külön papírra.
* Megköszörüli a torkát az elf és utána bele is kezd. *
- Kedves drága barátom! Régen találkoztunk, már annak is megvan néhány éve, hogy talpad földünkre tévedt. * Kezével játszadozik közben, és ha teheti fel is pattan, hogy fel alá járkáljon. * - Édes drága családod a környékre tévelyedett, ha már te nem méltóztattál minket figyelemmel kísérni. Kérlek ne felejtsd el, hogy a kutyáitoknak hiányoztok. És egyben nekünk is. Örömmel vennénk ha ismét láthatnánk titeket. Ha pedig szeretnél minket felkeresni ez a tollal írott levél mutatja az utat felénk. A fogadó mindig is egy kellemes találkozó hely volt nem gondoljátok? Szeretettel és oda adással Pernelis
* Majd tétovázás nélkül kezd el készülődni. *
- Ha megvagy mindennel indulhatunk is. Van munka bőven.
876. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-12-30 05:07:02
Üzenet elküldve: 2021-12-30 05:07:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Felvétel//
*Syndra kísérletet tesz arra, hogy valamiképpen visszarángassa Khrys elméjét a bambulásból. Habár egy fadarab aligha járhat szerencsével, azért nem olyan könnyű kizökkenteni. Az emelt hangú kérdésre már felemeli a fejét, és fel is tartja jobb hüvelykujját igenlő választ adva a másiknak, igaz, jelen esetben inkább azt jelenti, hogy természetesen. Nyilván nem tűnhet úgy, hogy tényleg figyelt, de nem törődik azzal, hogy a hollólány elhiszi-e vagy sem. Csak hogy még egy kicsit rájátsszon a dologra, Khrys olyan képet vág, mintha minden pillanatban Syndra szavait inná. Jól lehet, van azért ebben egy kis szemtelenség is, ami azonban egyáltalán nem az újnak ígérkező megbízatásnak és a titkos szervezethez való csatlakozásnak szól. Azt viszont nem tudná már megindokolni, hogy Syndrának miért szól ez a szemtelenség, pusztán ehhez van most kedve. Amúgy sem adna választ erre, ha megkérdeznék.
A hollólány tovább beszél a lelkesedésről, mire Khrys védekezőn emeli fel a kezét, és hozzá olyan ártatlanul bocsánatkérő képet vág, mintha legalábbis égbe kiáltó gazságot követett volna el. ~Aktívabb? Ezt mégis hogy gondolod? Idegesít, ha írok, a jeleimet úgy ahogy tanulod, mi mást vársz még tőlem?~ Ami azt illeti, mindentől függetlenül egész nyugodtan elővenné a tintát, hiszen nem köteles mások érzéseire tekintettel lenni, egyszerű lustaság ez most nála, semmi több. Könnyen hiheti azt Syndra, hogy egyáltalán nem érdekli már az egész, ámde ennek éppen az ellenkezője igaz.
Syndra ezek után a kalmároknál tett látogatásáról mesél, amiből kitűnik, hogy nem fenékig tejfel ez az egész ügy. ~Nem mernek kockáztatni, ez csak érthető tán. Habár biztosan jól járnának, ha összedolgoznának ezzel a szervezettel.~ Ezúttal időnként bólint egyet, hogy a másik lássa, ő bizony figyel. Ez most Khrys-nél egy színjáték, tetteti, hogy jóvá akarja tenni a csekélyke vétkét, hogy nem teljes odaadással szentelte figyelmét a másiknak. Syndra kifejezi apró reménytelenségét a vezért illetően, mire Khrys előveszi az "ó, sajnálom" tekintetét. Hozzá még a bal karját is oldalra lendíti kissé, jelezve, hogy megérti Syndrát a gondjával együtt. Magában pedig jót mosolyog ezen a kis színjátékon, és még hozzá élvezi is. ~Felmérjük, mire vagyok képes? Nagyszerű!~ Azért az már ténylegesen érdekli, hogy Syndra ugyan mivel akarja próbára tenni. Csak egy bólintással jelzi, hogy felfogta, majd kérdőn néz társára, mintha csak szavakkal kérdezné meg, hogy a vadászaton kívül mit fognak még csinálni. ~Nofene, juttassak el egy levelet két mélységinek. Jól hangzik, csak találjam meg őket.~ Syndra rövidesen ismertetni is kezdi a mélységiek kinézetét. ~Tapasztalt zsoldosok, sokat látott harcosok... Hát kösz, ez rengeteget segít. Valószínűleg van belőlük egy pár Lanawinban.~ Ezúttal Khrys olyan enyhén szúrós tekintettel viszonozza a másik próbálkozását, hogy felkeltse az érdeklődését, mintha csak azt mondaná: nyugodj már meg, persze, hogy figyelek. ~Egyedi? Na hát, ez elegendő információ, most már biztosan megtalálom őket!~ Az eddigi jellemzéssel egyáltalán nincs kisegítve, mert ezek inkább általános jellemzők, kivéve az egyedi kinézet. De hát az is attól függ, hogy ki mondja. Mindenki más megjelenést tart egyedinek. ~Na, ezzel már lehet mit kezdeni.~ Khrys újra a tűzbe bámul, elgondolkodik a hallottakon, és leginkább azon, hogy hol a fenében fog rájuk akadni, meg hogyan fogja őket megkeresni.* ~Állatszerű felszerelés, mi a fene? Biztos ezt jelenti az egyedi kinézet.~
*Syndra kísérletet tesz arra, hogy valamiképpen visszarángassa Khrys elméjét a bambulásból. Habár egy fadarab aligha járhat szerencsével, azért nem olyan könnyű kizökkenteni. Az emelt hangú kérdésre már felemeli a fejét, és fel is tartja jobb hüvelykujját igenlő választ adva a másiknak, igaz, jelen esetben inkább azt jelenti, hogy természetesen. Nyilván nem tűnhet úgy, hogy tényleg figyelt, de nem törődik azzal, hogy a hollólány elhiszi-e vagy sem. Csak hogy még egy kicsit rájátsszon a dologra, Khrys olyan képet vág, mintha minden pillanatban Syndra szavait inná. Jól lehet, van azért ebben egy kis szemtelenség is, ami azonban egyáltalán nem az újnak ígérkező megbízatásnak és a titkos szervezethez való csatlakozásnak szól. Azt viszont nem tudná már megindokolni, hogy Syndrának miért szól ez a szemtelenség, pusztán ehhez van most kedve. Amúgy sem adna választ erre, ha megkérdeznék.
A hollólány tovább beszél a lelkesedésről, mire Khrys védekezőn emeli fel a kezét, és hozzá olyan ártatlanul bocsánatkérő képet vág, mintha legalábbis égbe kiáltó gazságot követett volna el. ~Aktívabb? Ezt mégis hogy gondolod? Idegesít, ha írok, a jeleimet úgy ahogy tanulod, mi mást vársz még tőlem?~ Ami azt illeti, mindentől függetlenül egész nyugodtan elővenné a tintát, hiszen nem köteles mások érzéseire tekintettel lenni, egyszerű lustaság ez most nála, semmi több. Könnyen hiheti azt Syndra, hogy egyáltalán nem érdekli már az egész, ámde ennek éppen az ellenkezője igaz.
Syndra ezek után a kalmároknál tett látogatásáról mesél, amiből kitűnik, hogy nem fenékig tejfel ez az egész ügy. ~Nem mernek kockáztatni, ez csak érthető tán. Habár biztosan jól járnának, ha összedolgoznának ezzel a szervezettel.~ Ezúttal időnként bólint egyet, hogy a másik lássa, ő bizony figyel. Ez most Khrys-nél egy színjáték, tetteti, hogy jóvá akarja tenni a csekélyke vétkét, hogy nem teljes odaadással szentelte figyelmét a másiknak. Syndra kifejezi apró reménytelenségét a vezért illetően, mire Khrys előveszi az "ó, sajnálom" tekintetét. Hozzá még a bal karját is oldalra lendíti kissé, jelezve, hogy megérti Syndrát a gondjával együtt. Magában pedig jót mosolyog ezen a kis színjátékon, és még hozzá élvezi is. ~Felmérjük, mire vagyok képes? Nagyszerű!~ Azért az már ténylegesen érdekli, hogy Syndra ugyan mivel akarja próbára tenni. Csak egy bólintással jelzi, hogy felfogta, majd kérdőn néz társára, mintha csak szavakkal kérdezné meg, hogy a vadászaton kívül mit fognak még csinálni. ~Nofene, juttassak el egy levelet két mélységinek. Jól hangzik, csak találjam meg őket.~ Syndra rövidesen ismertetni is kezdi a mélységiek kinézetét. ~Tapasztalt zsoldosok, sokat látott harcosok... Hát kösz, ez rengeteget segít. Valószínűleg van belőlük egy pár Lanawinban.~ Ezúttal Khrys olyan enyhén szúrós tekintettel viszonozza a másik próbálkozását, hogy felkeltse az érdeklődését, mintha csak azt mondaná: nyugodj már meg, persze, hogy figyelek. ~Egyedi? Na hát, ez elegendő információ, most már biztosan megtalálom őket!~ Az eddigi jellemzéssel egyáltalán nincs kisegítve, mert ezek inkább általános jellemzők, kivéve az egyedi kinézet. De hát az is attól függ, hogy ki mondja. Mindenki más megjelenést tart egyedinek. ~Na, ezzel már lehet mit kezdeni.~ Khrys újra a tűzbe bámul, elgondolkodik a hallottakon, és leginkább azon, hogy hol a fenében fog rájuk akadni, meg hogyan fogja őket megkeresni.* ~Állatszerű felszerelés, mi a fene? Biztos ezt jelenti az egyedi kinézet.~
875. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-12-28 22:02:41
Üzenet elküldve: 2021-12-28 22:02:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 735
OOC üzenetek: 507
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 735
OOC üzenetek: 507
Játékstílus: Megfontolt
// Út a piacra //
* Még éppen reggel van, szóval Nimeril úgy dönt, hogy gyorsan kiugrik a piacra néhány félrerakatott holmiért. Napok óta várja a városőrét, talán addig nem fog még megérkezni, amíg oda van, de ha mégis, akkor majd megvárja. Meghagyta otthon, hogy mit tegyenek, ha jönne. A romvároson keresztül vezet az útja, aminek annyira nem örül. Nem szereti ezt a lepukkant környéket. Régebben, amíg az utcán élt ez nem így volt, de most már más a helyzet. Sok itt az olyan, mint ő régen volt, csak nála jóval agresszívabbak. Gyorsan is szedi hát a lábait. Nem is rossz reggeli tornának, felér egy kisebb edzéssel is. Kellemest a hasznossal szokás mondani, de ez cseppet sem kellemes, de annál hasznosabb. Az utóbbi időben kezd visszatérni az ereje. A rendes táplálkozás sokat jelent. Teste még mindig magán viseli a nélkülözést, de már nem az a csontra száradt bőrdarab. Idővel talán már csak egy rossz emlék, meg néhány heg marad ez az egész. Annyi szent, hogy egy egész életre szóló leckét kapott ez alatt az idő alatt. Sokszor álmodik még éjszaka azokról az időkről. A szemétről, amiben turkált, a maradékról, amit evet és még sorolhatná ezeket sokáig. Valahogy túlélte ezt is és részben Aldeis a macska ennek az oka. Vele volt a nehéz pillanatokban, sőt még segítette is, apró ajándékaival. Hol egy patkány, hol egy kis madárka, vagy egyéb élőlény, amit elfogyaszthatott. Most is itt kullog a lány után álló farokkal. Nem adná ezt a bestiát semmi pénzért. Időközben már szinte el is hagyta a romvárost. Szerencsére gond nélkül sikerült ez megint.*
* Még éppen reggel van, szóval Nimeril úgy dönt, hogy gyorsan kiugrik a piacra néhány félrerakatott holmiért. Napok óta várja a városőrét, talán addig nem fog még megérkezni, amíg oda van, de ha mégis, akkor majd megvárja. Meghagyta otthon, hogy mit tegyenek, ha jönne. A romvároson keresztül vezet az útja, aminek annyira nem örül. Nem szereti ezt a lepukkant környéket. Régebben, amíg az utcán élt ez nem így volt, de most már más a helyzet. Sok itt az olyan, mint ő régen volt, csak nála jóval agresszívabbak. Gyorsan is szedi hát a lábait. Nem is rossz reggeli tornának, felér egy kisebb edzéssel is. Kellemest a hasznossal szokás mondani, de ez cseppet sem kellemes, de annál hasznosabb. Az utóbbi időben kezd visszatérni az ereje. A rendes táplálkozás sokat jelent. Teste még mindig magán viseli a nélkülözést, de már nem az a csontra száradt bőrdarab. Idővel talán már csak egy rossz emlék, meg néhány heg marad ez az egész. Annyi szent, hogy egy egész életre szóló leckét kapott ez alatt az idő alatt. Sokszor álmodik még éjszaka azokról az időkről. A szemétről, amiben turkált, a maradékról, amit evet és még sorolhatná ezeket sokáig. Valahogy túlélte ezt is és részben Aldeis a macska ennek az oka. Vele volt a nehéz pillanatokban, sőt még segítette is, apró ajándékaival. Hol egy patkány, hol egy kis madárka, vagy egyéb élőlény, amit elfogyaszthatott. Most is itt kullog a lány után álló farokkal. Nem adná ezt a bestiát semmi pénzért. Időközben már szinte el is hagyta a romvárost. Szerencsére gond nélkül sikerült ez megint.*
874. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-12-22 07:58:50
Üzenet elküldve: 2021-12-22 07:58:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Felvétel //
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
* A tűz ropogása és a kényelmes kis ülőhely meghozná az elfnek a nosztalgiázást, ha nem utálná azt. Ezért csak egy újabb fadarabot dob a tűzre, ezzel próbálja a másik felet kizökkenteni. *
- Itt vagy? Hahóóóóóó....!!!
* Emeli fel a hangját, mivel látványos a másik fél elbambulása. *
- Nekem lényegtelen, hogy miképp cselekszel, de lehetnél egy kicsit aktívabb is ha már csatlakozni szeretnél hozzánk. Talán nem tűnik lelkesítőnek ez a rom. De kis időn belül minden értelmet fog számodra nyerni.
* Egy kisebb botot talál a tűz mellett amivel egy kis levegőt adhat a megfáradt tűznek. Nem is rest bökdösni vele. ~ Nem mintha én aktívabb lennék a fenébe is! ~ *
- Nem rég elmentem a kalmárokhoz tárgyalni. A titoktartást a rendelésekkel tudtam csak ki alkudni. A mester szájából akarják hallani az egészet. Addig semmiképp nem enyhülnek meg. * Egy nagyobb sóhaj keretébe folytatja is. * - Tudod néhány napja már itt vagyok. De nem sok nyomot találtam, hogy itt lenne. * Bambulja intenzíven a tüzet, mintha az válaszokat tudna adni a felgyülemlett kérdéseire. * - Ez volt ténylegesen az első nyom. A beépített emberekkel sem léphetek kapcsolatba, mert ők már a munkájukat végzik. Így mondhatni egyedül vagyok míg Illidary nem lesz meg.
* Egy kicsit együttérzően próbál nézni a másik félre. Talán egy kis figyelmet kicsikar belőle. *
- Ezért nem mehetek be a wengtomeribe... * Sóhajt fel. * - És ezért kell nekem felmérni a képességeid. Alapból nem vagyok jó nyomolvasó, szóval a szerencsén fog múlni, hogy a vadat sikerül e leteríteni. De!
* Emeli fel mutató úját. * - Nem csak ennyit fogunk tenni. Előtte most felmérjük, hogy most mire vagy képes.
* Gondolkozik el. * - Azok az anyaszomorítók nem lettek volna tesztbe illőek.
* Kissé lehangolták az eddigi események, és még a kóstolgatás is egy keveset kivett belőle. De ez nem lehet egy lelkes holló lánynak akadály. * - Lesz az üzletbe egy két mélységi. Az egyik férfi a másik pedig nő.
* Sajnos kiszámíthatatlan, hogy éppen milyen lehetőségeik vannak, de remélhetőleg nem lesz számára semmilyen akadály. Eddig nem könnyítette meg az élet a történéseket. De későbbiekben végképp nem lesz sétagalopp számukra. * - Egy üzenetet kell eljuttatnod nekik. Bármelyikkel találkozol a kezükbe kell nyomnod úgy a levelet, hogy ne vegye észre senki.
* Elgondolkozik kicsit és realizálja a szeme előtt a két mélységi megjelenését. *
- Nem tudom milyen felszerelésben vannak, de tapasztalt zsoldosok vagy sokat látott harcosként fognak kinézni.
* ~ Talán ennél egy kicsit több infó nem ártana. ~ * - Ugye figyelsz?
* Förmed rá a másik félre. * - Ez fontos. És legalább egy kicsi bizonyságot szerzel, hogy ne legyen ilyen fancsali képed. * Mosolyodik el az elf. * - Mindkettőnek eléggé egyedi a megjelenése. Nem csak a műhelybe hanem az összes többi területen megtalálhatod valamelyiket. * Gondol bele gyorsan. * - Fehér hajuk van, a férfi egy kolosszus a nő pedig átlagos magasságú de markáns jellemmel rendelkezik. * ~ Talán még... ~ * - Szemük kék és valamilyen állat szerű felszerelés borítja a testük.
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
* A tűz ropogása és a kényelmes kis ülőhely meghozná az elfnek a nosztalgiázást, ha nem utálná azt. Ezért csak egy újabb fadarabot dob a tűzre, ezzel próbálja a másik felet kizökkenteni. *
- Itt vagy? Hahóóóóóó....!!!
* Emeli fel a hangját, mivel látványos a másik fél elbambulása. *
- Nekem lényegtelen, hogy miképp cselekszel, de lehetnél egy kicsit aktívabb is ha már csatlakozni szeretnél hozzánk. Talán nem tűnik lelkesítőnek ez a rom. De kis időn belül minden értelmet fog számodra nyerni.
* Egy kisebb botot talál a tűz mellett amivel egy kis levegőt adhat a megfáradt tűznek. Nem is rest bökdösni vele. ~ Nem mintha én aktívabb lennék a fenébe is! ~ *
- Nem rég elmentem a kalmárokhoz tárgyalni. A titoktartást a rendelésekkel tudtam csak ki alkudni. A mester szájából akarják hallani az egészet. Addig semmiképp nem enyhülnek meg. * Egy nagyobb sóhaj keretébe folytatja is. * - Tudod néhány napja már itt vagyok. De nem sok nyomot találtam, hogy itt lenne. * Bambulja intenzíven a tüzet, mintha az válaszokat tudna adni a felgyülemlett kérdéseire. * - Ez volt ténylegesen az első nyom. A beépített emberekkel sem léphetek kapcsolatba, mert ők már a munkájukat végzik. Így mondhatni egyedül vagyok míg Illidary nem lesz meg.
* Egy kicsit együttérzően próbál nézni a másik félre. Talán egy kis figyelmet kicsikar belőle. *
- Ezért nem mehetek be a wengtomeribe... * Sóhajt fel. * - És ezért kell nekem felmérni a képességeid. Alapból nem vagyok jó nyomolvasó, szóval a szerencsén fog múlni, hogy a vadat sikerül e leteríteni. De!
* Emeli fel mutató úját. * - Nem csak ennyit fogunk tenni. Előtte most felmérjük, hogy most mire vagy képes.
* Gondolkozik el. * - Azok az anyaszomorítók nem lettek volna tesztbe illőek.
* Kissé lehangolták az eddigi események, és még a kóstolgatás is egy keveset kivett belőle. De ez nem lehet egy lelkes holló lánynak akadály. * - Lesz az üzletbe egy két mélységi. Az egyik férfi a másik pedig nő.
* Sajnos kiszámíthatatlan, hogy éppen milyen lehetőségeik vannak, de remélhetőleg nem lesz számára semmilyen akadály. Eddig nem könnyítette meg az élet a történéseket. De későbbiekben végképp nem lesz sétagalopp számukra. * - Egy üzenetet kell eljuttatnod nekik. Bármelyikkel találkozol a kezükbe kell nyomnod úgy a levelet, hogy ne vegye észre senki.
* Elgondolkozik kicsit és realizálja a szeme előtt a két mélységi megjelenését. *
- Nem tudom milyen felszerelésben vannak, de tapasztalt zsoldosok vagy sokat látott harcosként fognak kinézni.
* ~ Talán ennél egy kicsit több infó nem ártana. ~ * - Ugye figyelsz?
* Förmed rá a másik félre. * - Ez fontos. És legalább egy kicsi bizonyságot szerzel, hogy ne legyen ilyen fancsali képed. * Mosolyodik el az elf. * - Mindkettőnek eléggé egyedi a megjelenése. Nem csak a műhelybe hanem az összes többi területen megtalálhatod valamelyiket. * Gondol bele gyorsan. * - Fehér hajuk van, a férfi egy kolosszus a nő pedig átlagos magasságú de markáns jellemmel rendelkezik. * ~ Talán még... ~ * - Szemük kék és valamilyen állat szerű felszerelés borítja a testük.
873. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-12-22 04:28:04
Üzenet elküldve: 2021-12-22 04:28:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Felvétel//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A színen megjelent banditák nem a félelmükről és az eszükről híresek. Sajnálatos módon emberükre akadtak, és ez azért az ő csökevényes agyukig is eljut valahogyan. Eddig borzasztóan elkényelmesedtek, hiszen hozzá voltak szokva ahhoz, hogy egy kis fenyegetőzés és egyéb finomságok árán mindent kézhez kaptak pár pillanaton belül, és aztán továbbállhattak mit sem törődve az áldozat kényelmével vagy akármilyen más érzésével. Syndra ebből a szempontból másnak bizonyul, és igen hamar nyilvánvalóvá válik számukra, hogy az elffel rossz lóra tettek, és tőle bizony egy petákot sem fognak kicsikarni. Egy éjszakai kis kalandot meg főleg nem.*
- Faszomat vagy te ilyen harcias kurva! *Szitkozódik a Dwëronnak nevezett alak, és a társai képén sem az elégedettség árnyalatai öntenek formát. Először hirtelen felindulásból elindul az elf felé, de néhány lépés után meggondolja magát, és társaihoz visszafordulva távozásra adja ki az utasítást. Ez persze meglehetősen kulturálatlan módon történik, mert hangosan tárgyalják ki egymás között Syndrát, és a legkülönfélébb sértéseket zúdítják rá, melyek jelentős hányada nyomdafestéket nem tűrő.
A kúriában, mit az idő már alaposan kikezdett, hamar fellobban a tűz. Khrys gyerekkorától fogva szereti a tüzet, de ha megkérdeznék, miért, aligha tudna rá választ adni. Egyszerűen csak különös módon megnyugtatja, valahányszor a vörösen izzó lángnyelveket látja és hallja a tűz sejtelmes ropogását. Azt az időt juttatja eszébe, amikor még minden rendben volt. Amikor még nem dőlt romba az egész élete. Csak bámulja a tüzet, és arcán látszik, hogy gondolatai igen messze járnak. Fél füllel azért hallja, amit Syndra mond, noha tény, hogy nem minden szó értelmét képes felfogni. Azt éppen megérti, amikor röviden kifejtésre kerül, hogy mi az összefüggés a megtalált fekete toll, az Ignis név és a tényleges mester között. Eddig azért nem tudott rájönni, mert Syndrát hatalmába kerítette valamiféle rejtélyes izgalom, aminek következtében minden értelmetlenné vált, és összekuszálódtak a szálak. A piac említésére felemeli fejét, és kérdőn néz a hollólányra, olyan ártatlan tekintettel, mintha még ebben sem lenne képes összefüggéseket találni. Hirtelen elhatározásból úgy dönt - különben maga sem tudja, miért - hogy egy ideig némiképp agyalágyultnak tetteti magát, aki nem ért a dolgokhoz. Nagyon valószínű, hogy ezzel bizony jócskán próbára teszi majd Syndra amúgy sem végtelen türelmét. Igazából tüstént választ is kap, úgyhogy okafogyottá válik a dolog, legalábbis a piac tekintetében. ~Mi van? Már csak egy kérése van? Azt sem tudom, mit kért eddig.~ Annyira viszont nem érdekli a dolog, hogy ezen rágódjon hosszasan. Lassú, kényelmes léptekkel a tűzhöz lép, majd a hollólánnyal szemközt helyet foglal. Újra a lángok közé bámul elmélázva. Emlékképekként jelennek meg fejében azok a nyári, csillagfényes éjszakák, amikor még minden gondtalan volt, és egy szerető közegben élt. De csodásak voltak azok az esték! Ugyanígy - vagy talán még barátságosabban égett a tűz, körös-körül mindenütt tücskök ezrei muzsikáltak, és az ég oltalmazón hajlott föléjük. Rég volt, elmúlt, azóta minden megváltozott, de örökre beleégtek Khrysbe ezek az emlékek.
Ezek alatt Syndra arról beszél, hogy a félvér leánynak be kéne mennie a wegtoreniak műhelyébe két dolgot venni. Fél füllel hallja mindössze az információkat, de megjegyzi őket. ~Még jó, hogy odaadod az árát, nehogy már a saját pénzemből fizessem ki a te vackaidat! Na nem baj, kíváncsi vagyok, hogy ha majd én kérek tőled valamit, megteszed-e.~ Sosem tudhatja, hogy mikor jön el az az idő, amikor neki lesz szüksége valamire Syndra által. Mellesleg azt gyanítja, hogy fordított esetben már nem fog működni a dolog.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A színen megjelent banditák nem a félelmükről és az eszükről híresek. Sajnálatos módon emberükre akadtak, és ez azért az ő csökevényes agyukig is eljut valahogyan. Eddig borzasztóan elkényelmesedtek, hiszen hozzá voltak szokva ahhoz, hogy egy kis fenyegetőzés és egyéb finomságok árán mindent kézhez kaptak pár pillanaton belül, és aztán továbbállhattak mit sem törődve az áldozat kényelmével vagy akármilyen más érzésével. Syndra ebből a szempontból másnak bizonyul, és igen hamar nyilvánvalóvá válik számukra, hogy az elffel rossz lóra tettek, és tőle bizony egy petákot sem fognak kicsikarni. Egy éjszakai kis kalandot meg főleg nem.*
- Faszomat vagy te ilyen harcias kurva! *Szitkozódik a Dwëronnak nevezett alak, és a társai képén sem az elégedettség árnyalatai öntenek formát. Először hirtelen felindulásból elindul az elf felé, de néhány lépés után meggondolja magát, és társaihoz visszafordulva távozásra adja ki az utasítást. Ez persze meglehetősen kulturálatlan módon történik, mert hangosan tárgyalják ki egymás között Syndrát, és a legkülönfélébb sértéseket zúdítják rá, melyek jelentős hányada nyomdafestéket nem tűrő.
A kúriában, mit az idő már alaposan kikezdett, hamar fellobban a tűz. Khrys gyerekkorától fogva szereti a tüzet, de ha megkérdeznék, miért, aligha tudna rá választ adni. Egyszerűen csak különös módon megnyugtatja, valahányszor a vörösen izzó lángnyelveket látja és hallja a tűz sejtelmes ropogását. Azt az időt juttatja eszébe, amikor még minden rendben volt. Amikor még nem dőlt romba az egész élete. Csak bámulja a tüzet, és arcán látszik, hogy gondolatai igen messze járnak. Fél füllel azért hallja, amit Syndra mond, noha tény, hogy nem minden szó értelmét képes felfogni. Azt éppen megérti, amikor röviden kifejtésre kerül, hogy mi az összefüggés a megtalált fekete toll, az Ignis név és a tényleges mester között. Eddig azért nem tudott rájönni, mert Syndrát hatalmába kerítette valamiféle rejtélyes izgalom, aminek következtében minden értelmetlenné vált, és összekuszálódtak a szálak. A piac említésére felemeli fejét, és kérdőn néz a hollólányra, olyan ártatlan tekintettel, mintha még ebben sem lenne képes összefüggéseket találni. Hirtelen elhatározásból úgy dönt - különben maga sem tudja, miért - hogy egy ideig némiképp agyalágyultnak tetteti magát, aki nem ért a dolgokhoz. Nagyon valószínű, hogy ezzel bizony jócskán próbára teszi majd Syndra amúgy sem végtelen türelmét. Igazából tüstént választ is kap, úgyhogy okafogyottá válik a dolog, legalábbis a piac tekintetében. ~Mi van? Már csak egy kérése van? Azt sem tudom, mit kért eddig.~ Annyira viszont nem érdekli a dolog, hogy ezen rágódjon hosszasan. Lassú, kényelmes léptekkel a tűzhöz lép, majd a hollólánnyal szemközt helyet foglal. Újra a lángok közé bámul elmélázva. Emlékképekként jelennek meg fejében azok a nyári, csillagfényes éjszakák, amikor még minden gondtalan volt, és egy szerető közegben élt. De csodásak voltak azok az esték! Ugyanígy - vagy talán még barátságosabban égett a tűz, körös-körül mindenütt tücskök ezrei muzsikáltak, és az ég oltalmazón hajlott föléjük. Rég volt, elmúlt, azóta minden megváltozott, de örökre beleégtek Khrysbe ezek az emlékek.
Ezek alatt Syndra arról beszél, hogy a félvér leánynak be kéne mennie a wegtoreniak műhelyébe két dolgot venni. Fél füllel hallja mindössze az információkat, de megjegyzi őket. ~Még jó, hogy odaadod az árát, nehogy már a saját pénzemből fizessem ki a te vackaidat! Na nem baj, kíváncsi vagyok, hogy ha majd én kérek tőled valamit, megteszed-e.~ Sosem tudhatja, hogy mikor jön el az az idő, amikor neki lesz szüksége valamire Syndra által. Mellesleg azt gyanítja, hogy fordított esetben már nem fog működni a dolog.*
872. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-12-19 09:27:57
Üzenet elküldve: 2021-12-19 09:27:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Felvétel //
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //
* A férfiak szeme csak a beképzeltségtől lehetnek ilyen szűk látókörük, mert mindennek lehet nevezni Syndra pengéjét, de konyhakésnek aligha. A hatalmas szablya előkerülése és a nyelvi elősegítések nem nagyon okoztak félelmet a haramiákban. Nincsenek elérhető távolságban a haramiákkal, de ha valaki meghalni szeretne, az nincs ellenére az elfnek. ~ Halottak, nagyon halottak. ~ *
- Gyere közelebb nyugodtan, és megmutatom ezt a konyhakést közelebbről. * A pengéjén végig húzva a kesztyüs kezét szolidan hizlalni kezdi egóját. * - Egyáltalán nincs hangulatom, sem pedig időm hozzátok. Szóval még egy utolsó lehetőségetek van távozni, mielőtt komolyra fordulnak a dolgok.
* Az elf komolyan veszi a dolgot, arcán az eddigi bujaság tova száll és már csak a tekintete árulkodik arról, hogy a következő lépés a gyilkosság lesz bizony, és ezt csak önvédelemnek lehet nevezni. Egy kicsit később a romos kúriában a tűzrakás után nyugodtan helyet foglal. *
- Ülj le te is nyugodtan! Nincs szükség szájhúzásra.
* Förmed rá az elf a másikra. * - Ez a toll csak azt jelenti, hogy a mester itt járt. Ignis pedig az ő hollója.
* Próbálja megértetni a másik féllel az egyszerű és kézzel fogható dolgok értelmét. *
- Szükséges dolgokat itt megkérdezheted mielőtt tovább állunk. Be kell térnünk még ma a piacra, illetve a kovácshoz is.
* ~ Élelem, rendelés. És utána már mehetünk is. ~ *
- Teljesen egyszerű, szükséges néhány napi élelem számunkra. Utána pedig már csak egy kérésem van feléd.
* Egy kis önző érdek soha nem ártott még senkinek? ~ Én nem mehetek be már a műhelyhez, de ő még igen. Csak úgy kell leadnom a rendelésem, hogy ne legyen gond. ~ *
- Rendelned kellene nekem két dolgot. Az egyik egy Lihanechi mesterkard a másik pedig egy lópáncél a lovamnak. A pénzt oda adom és egybe fizetheted ki nekik. Csak én már oda maszk nélkül nem térhetek be egy ideig.
* Sajnos már eljátszotta a kártyáját. Így már korlátozottak a lehetőségek, de az új tag segítségével ez egyszerűbbé válik. *
- Természetesen majd újra elmegyünk érte miután vissza tértünk. Addig tartsák csak az üzletnél az eszközöket. Van esetleg valami kérdésed? Most itt felteheted. * A hangsúly nem a kényelmen csak a négy szemközt alapszik. *
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //
* A férfiak szeme csak a beképzeltségtől lehetnek ilyen szűk látókörük, mert mindennek lehet nevezni Syndra pengéjét, de konyhakésnek aligha. A hatalmas szablya előkerülése és a nyelvi elősegítések nem nagyon okoztak félelmet a haramiákban. Nincsenek elérhető távolságban a haramiákkal, de ha valaki meghalni szeretne, az nincs ellenére az elfnek. ~ Halottak, nagyon halottak. ~ *
- Gyere közelebb nyugodtan, és megmutatom ezt a konyhakést közelebbről. * A pengéjén végig húzva a kesztyüs kezét szolidan hizlalni kezdi egóját. * - Egyáltalán nincs hangulatom, sem pedig időm hozzátok. Szóval még egy utolsó lehetőségetek van távozni, mielőtt komolyra fordulnak a dolgok.
* Az elf komolyan veszi a dolgot, arcán az eddigi bujaság tova száll és már csak a tekintete árulkodik arról, hogy a következő lépés a gyilkosság lesz bizony, és ezt csak önvédelemnek lehet nevezni. Egy kicsit később a romos kúriában a tűzrakás után nyugodtan helyet foglal. *
- Ülj le te is nyugodtan! Nincs szükség szájhúzásra.
* Förmed rá az elf a másikra. * - Ez a toll csak azt jelenti, hogy a mester itt járt. Ignis pedig az ő hollója.
* Próbálja megértetni a másik féllel az egyszerű és kézzel fogható dolgok értelmét. *
- Szükséges dolgokat itt megkérdezheted mielőtt tovább állunk. Be kell térnünk még ma a piacra, illetve a kovácshoz is.
* ~ Élelem, rendelés. És utána már mehetünk is. ~ *
- Teljesen egyszerű, szükséges néhány napi élelem számunkra. Utána pedig már csak egy kérésem van feléd.
* Egy kis önző érdek soha nem ártott még senkinek? ~ Én nem mehetek be már a műhelyhez, de ő még igen. Csak úgy kell leadnom a rendelésem, hogy ne legyen gond. ~ *
- Rendelned kellene nekem két dolgot. Az egyik egy Lihanechi mesterkard a másik pedig egy lópáncél a lovamnak. A pénzt oda adom és egybe fizetheted ki nekik. Csak én már oda maszk nélkül nem térhetek be egy ideig.
* Sajnos már eljátszotta a kártyáját. Így már korlátozottak a lehetőségek, de az új tag segítségével ez egyszerűbbé válik. *
- Természetesen majd újra elmegyünk érte miután vissza tértünk. Addig tartsák csak az üzletnél az eszközöket. Van esetleg valami kérdésed? Most itt felteheted. * A hangsúly nem a kényelmen csak a négy szemközt alapszik. *
871. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-12-19 04:56:25
Üzenet elküldve: 2021-12-19 04:56:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Felvétel//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*A fekete ruhás hollólány meglehetősen hevesen reagál a valószínűleg helyi - vagy legalábbis környéki banditához hasonlatos férfi invitálására. Azt azonban túlzás volna kijelenteni, hogy a férfit váratlanul éri a kard előkerülésének veszélye. Nem olyan fából faragták őt, habár megtorpanásából úgy tűnhet, mintha így lenne.*
- Ejnye, hercegnő, minek rögtön az a kard? *Kérdése persze költői, s nem is vár rá választ. Azért nem állhatja meg, hogy még vigyorogva hozzá ne tegye:*
- Nem lesz arra szükséged este. *Ismételten elindul a másik felé. Viszonylag közel Syndrához megáll, de a hollólány még nem érheti el őt, még ha előrehajol sem.*
- Most mit baszakodsz azzal a szarral? *Veti oda félvállról, nyilvánvalóan a pengére gondolva. Mielőtt azonban még valami frappánsat hozzáfűzhetne, a semmiből hirtelen még négy másik hasonlóan rossz arcú alak bukkan fel, mintha csak az imént pattantak volna ki a föld valamely rejtett zugából. Látszólag semmi közük nincs az egyedül álló férfihoz, akinek a hódítása igencsak félresikerült, ha csak nem az, hogy ők négyen sem a tisztességes úton járnak. Ám hamar kiderül, hogy az újonnan érkezettek mintegy védelmére kelnek az elsőnek, s két oldalán fel is sorakoznak.*
- Mi van, Dwëron? Látom, új játékszerre találtál! *Jegyzi meg egyikőjük jó hangosan, mit sem törődve, hogy a célszemély is a közelben áll. Aztán Syndra felé pillant, és úgy méri végig, mint piacon az árut szokás. Fitymálva fordul vissza a Dwëronnak nevezett elsőhöz.* - Egy éccakára jó is lesz. Mit szóltok, fiúk, elvisszük egy körre mindannyian?
*Válaszképpen mindenkitől hangos röhögés hangzik fel, aztán az, aki már a társai érkezésénél korábban is ott volt, odaveti Syndrának:*
- Tedd el azt a szart, szépségem, kurvára nem lesz rá szükséged. Ócska konyhakés, faszt se érsz vele.
*De ugyan mit szól a látványhoz Khrys? Nos, olyan értelemben hidegen hagyja, hogy nem vele történik közvetlenül a dolog, de azért Syndra közelében marad, hogy besegítsen, ha a másiknak szüksége lenne rá. Egyébként érzelmeket nem lehet most látni az arcán, ebből pedig könnyedén lehetne azt gondolni, hogy abszolút hidegen hagyja az egész történés.
Mikor továbbállnak, mindig éber tekintete észreveszi, hogy társa nagy buzgón kutat valami után. Nem tudja, mit kereshet, hiszen nem avatták be őt, de különben nem is várja, hogy feltétlenül az orrára kösse. Érdektelenül lépked a feketébe öltözött elf mellett - vagy inkább mögött, mert kissé hátramarad, két lépésnyire csupán. Rövidesen egy valamiféle kúriához érnek, amit a látszat szerint a pusztulás szépen a birtokába vett, és már magáénak tudhat. Khrys még sose látta az épületet, jól lehet, egyáltalán nem is azzal foglalkozott, valahányszor eddig itt járt. ~Megjöttünk? Ugyan hová?~ Tétován pillant Syndrára, aki viszont máris körbejárja az épületet - legalábbis azt, ami még éppen erre emlékeztet. Ez idő alatt Khrys akár el is tűnhetne nyomtalanul, ám pillanatnyilag a kíváncsiság erősebbnek bizonyul. Syndra minden teketória nélkül be is nyit, habár ez nem olyan egyszerű, mint ahogyan leírásra kerül. Khrys nem követi azonnal, az ajtó előtt áll meg két-három lépésre, innen is tökéletesen belát. Nincs valami sok bútor odabent, sőt. ~Kizárt, hogy itt bárki is lakjon. Nem létezik.~ Syndra valamit találni vél a falon, de legalábbis bent a helyiségben, ami bizony szemmel látható örömöt okoz neki, s még egy boldog felkiáltás is elhagyja az ajkait. ~Megtaláltuk? De kit?~ Értetlenül mered a másikra, mint ahogy értetlenül nézi azt is, hogy társa mit művel. Úgy tűnik, olyan otthonosan érzi magát, mint mókus a téli vackában. Újfent valamit keres, megszállottan, akár a kincsre vadászó hajós, aki nem nyugszik addig, míg minden létező helyet fel nem kutatott a vágyott arany vagy drágakövek után. Khrysnek az a benyomása támad, immáron erősebben az eddigieknél, hogy kissé agybajos a másik. ~Ez biztos hibbant.~ Karját összefonja maga előtt, és kívül, az ajtó mellett hátát nekiveti a falnak. Úgy bámul kifelé a fejéből, mintha semmi dolga nem lenne. Tulajdonképpen nincs is, egyebet pedig nem tud tenni, jól lehet, nem is akar egyelőre. Azért odapillant, amikor a másik egy fekete tollat emel a magasba, ami állítólag bizonyítékul szolgál a rejtélyes mester ittjártára. ~Csodálatos. Ez nem jelent semmit.~ Egy bólintással jelzi, hogy tudomásul vette, de amúgy meg mást nem tud hozzátenni. Egyáltalán nem hozza lázba, hogy itt volt valaki - és még ez sem feltétlenül biztos - akit nem is ismer. Syndra tehát magára marad az izgatottságával, Khrys nem osztozik belőle. A következő pillanatban azonban mintha válasz érkezne az eddigi értetlen kérdésekre, melyek csak Khrysben merültek fel. A másik röviden beavatja az életének egy szeletébe, ami bizalomról tanúskodhat. A félvér leány figyelmét újra társának szenteli. Mikor az elbeszélés ahhoz a részhez ér, amikor a szóban forgó férfi cserben hagyta Syndrát, Khrys bal karját oldalra lendíti kissé, ami az ő nyelvén csak azt jelenti, hogy érti a helyzetet, megérti a másik álláspontját. ~Ignis? Az meg kicsoda? Az előbb még valami Illidaryt emlegetett. Most akkor ez hogy van?~ Csak kérdőn és értetlenül néz az Ignis név hallatán, de annyiban is hagyja a dolgot, mert Syndra máris a tűzrakással foglalatoskodik. Az elf állítása szerint ez a nem túl bizalomgerjesztő hely alkalmas nyugodt beszélgetésekre. ~Ha te mondod!~ Csak akkor lép be ő is a helyiségbe, amikor bezáratják vele az ajtót. Eleget tesz a kérésnek, de csak miután felmérte a terepet. A zárkózást követően neki is veti hátát a csukott ajtónak, és aztán türelmesen vár a folytatásra.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
*A fekete ruhás hollólány meglehetősen hevesen reagál a valószínűleg helyi - vagy legalábbis környéki banditához hasonlatos férfi invitálására. Azt azonban túlzás volna kijelenteni, hogy a férfit váratlanul éri a kard előkerülésének veszélye. Nem olyan fából faragták őt, habár megtorpanásából úgy tűnhet, mintha így lenne.*
- Ejnye, hercegnő, minek rögtön az a kard? *Kérdése persze költői, s nem is vár rá választ. Azért nem állhatja meg, hogy még vigyorogva hozzá ne tegye:*
- Nem lesz arra szükséged este. *Ismételten elindul a másik felé. Viszonylag közel Syndrához megáll, de a hollólány még nem érheti el őt, még ha előrehajol sem.*
- Most mit baszakodsz azzal a szarral? *Veti oda félvállról, nyilvánvalóan a pengére gondolva. Mielőtt azonban még valami frappánsat hozzáfűzhetne, a semmiből hirtelen még négy másik hasonlóan rossz arcú alak bukkan fel, mintha csak az imént pattantak volna ki a föld valamely rejtett zugából. Látszólag semmi közük nincs az egyedül álló férfihoz, akinek a hódítása igencsak félresikerült, ha csak nem az, hogy ők négyen sem a tisztességes úton járnak. Ám hamar kiderül, hogy az újonnan érkezettek mintegy védelmére kelnek az elsőnek, s két oldalán fel is sorakoznak.*
- Mi van, Dwëron? Látom, új játékszerre találtál! *Jegyzi meg egyikőjük jó hangosan, mit sem törődve, hogy a célszemély is a közelben áll. Aztán Syndra felé pillant, és úgy méri végig, mint piacon az árut szokás. Fitymálva fordul vissza a Dwëronnak nevezett elsőhöz.* - Egy éccakára jó is lesz. Mit szóltok, fiúk, elvisszük egy körre mindannyian?
*Válaszképpen mindenkitől hangos röhögés hangzik fel, aztán az, aki már a társai érkezésénél korábban is ott volt, odaveti Syndrának:*
- Tedd el azt a szart, szépségem, kurvára nem lesz rá szükséged. Ócska konyhakés, faszt se érsz vele.
*De ugyan mit szól a látványhoz Khrys? Nos, olyan értelemben hidegen hagyja, hogy nem vele történik közvetlenül a dolog, de azért Syndra közelében marad, hogy besegítsen, ha a másiknak szüksége lenne rá. Egyébként érzelmeket nem lehet most látni az arcán, ebből pedig könnyedén lehetne azt gondolni, hogy abszolút hidegen hagyja az egész történés.
Mikor továbbállnak, mindig éber tekintete észreveszi, hogy társa nagy buzgón kutat valami után. Nem tudja, mit kereshet, hiszen nem avatták be őt, de különben nem is várja, hogy feltétlenül az orrára kösse. Érdektelenül lépked a feketébe öltözött elf mellett - vagy inkább mögött, mert kissé hátramarad, két lépésnyire csupán. Rövidesen egy valamiféle kúriához érnek, amit a látszat szerint a pusztulás szépen a birtokába vett, és már magáénak tudhat. Khrys még sose látta az épületet, jól lehet, egyáltalán nem is azzal foglalkozott, valahányszor eddig itt járt. ~Megjöttünk? Ugyan hová?~ Tétován pillant Syndrára, aki viszont máris körbejárja az épületet - legalábbis azt, ami még éppen erre emlékeztet. Ez idő alatt Khrys akár el is tűnhetne nyomtalanul, ám pillanatnyilag a kíváncsiság erősebbnek bizonyul. Syndra minden teketória nélkül be is nyit, habár ez nem olyan egyszerű, mint ahogyan leírásra kerül. Khrys nem követi azonnal, az ajtó előtt áll meg két-három lépésre, innen is tökéletesen belát. Nincs valami sok bútor odabent, sőt. ~Kizárt, hogy itt bárki is lakjon. Nem létezik.~ Syndra valamit találni vél a falon, de legalábbis bent a helyiségben, ami bizony szemmel látható örömöt okoz neki, s még egy boldog felkiáltás is elhagyja az ajkait. ~Megtaláltuk? De kit?~ Értetlenül mered a másikra, mint ahogy értetlenül nézi azt is, hogy társa mit művel. Úgy tűnik, olyan otthonosan érzi magát, mint mókus a téli vackában. Újfent valamit keres, megszállottan, akár a kincsre vadászó hajós, aki nem nyugszik addig, míg minden létező helyet fel nem kutatott a vágyott arany vagy drágakövek után. Khrysnek az a benyomása támad, immáron erősebben az eddigieknél, hogy kissé agybajos a másik. ~Ez biztos hibbant.~ Karját összefonja maga előtt, és kívül, az ajtó mellett hátát nekiveti a falnak. Úgy bámul kifelé a fejéből, mintha semmi dolga nem lenne. Tulajdonképpen nincs is, egyebet pedig nem tud tenni, jól lehet, nem is akar egyelőre. Azért odapillant, amikor a másik egy fekete tollat emel a magasba, ami állítólag bizonyítékul szolgál a rejtélyes mester ittjártára. ~Csodálatos. Ez nem jelent semmit.~ Egy bólintással jelzi, hogy tudomásul vette, de amúgy meg mást nem tud hozzátenni. Egyáltalán nem hozza lázba, hogy itt volt valaki - és még ez sem feltétlenül biztos - akit nem is ismer. Syndra tehát magára marad az izgatottságával, Khrys nem osztozik belőle. A következő pillanatban azonban mintha válasz érkezne az eddigi értetlen kérdésekre, melyek csak Khrysben merültek fel. A másik röviden beavatja az életének egy szeletébe, ami bizalomról tanúskodhat. A félvér leány figyelmét újra társának szenteli. Mikor az elbeszélés ahhoz a részhez ér, amikor a szóban forgó férfi cserben hagyta Syndrát, Khrys bal karját oldalra lendíti kissé, ami az ő nyelvén csak azt jelenti, hogy érti a helyzetet, megérti a másik álláspontját. ~Ignis? Az meg kicsoda? Az előbb még valami Illidaryt emlegetett. Most akkor ez hogy van?~ Csak kérdőn és értetlenül néz az Ignis név hallatán, de annyiban is hagyja a dolgot, mert Syndra máris a tűzrakással foglalatoskodik. Az elf állítása szerint ez a nem túl bizalomgerjesztő hely alkalmas nyugodt beszélgetésekre. ~Ha te mondod!~ Csak akkor lép be ő is a helyiségbe, amikor bezáratják vele az ajtót. Eleget tesz a kérésnek, de csak miután felmérte a terepet. A zárkózást követően neki is veti hátát a csukott ajtónak, és aztán türelmesen vár a folytatásra.*
870. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-12-15 21:06:02
Üzenet elküldve: 2021-12-15 21:06:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*Natu mester miután kellemesen eltöltötte az idejét a fogadóban, most a romos városrészre vándorol át, hogy megpihenhessen egy kicsit. Nem tudni, hogy meddig fog itt pihenni, talán örökké, talán csak egy pár napig, vagy pár óráig. Mindenesetre keres egy csöndes, nyugodt zugot magának, amiből itt akad jó pár, és befoglalja magának a sötét sarkot. Némi rongyot teker csomóba, hogy párnaként használhassa azt, majd elheveredik és átadja magát a jótékony pihenésnek. Szépítő alvás, ahogy a szebbik nem nevezi. *
869. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-12-13 08:46:54
Üzenet elküldve: 2021-12-13 08:46:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Felvétel //
* A banditához illő alakra a szimpla határozott mosoly alább fagy. Tekintete üres lesz, és rideg szavakkal neki is kezd. *
- Kellemetlen lehet a kasztrálás fényes nappal. Itt nincsenek őrök akik megvédjenek. Nem gondolod, hogy a rövid élet egyik titkát fejtegeted? * Arcára szadista mosoly ül ki. Miközben pengéjének markolatára teszi a kezét. * - Itt egy kicsi nyissz ott egy kicsi nyissz és már mehetsz is új mesterműként tovább. Mit szólsz? Talán mérete vagy arca hamvassága zavarta meg a banditát. De hamar rájöhet, hogy nem érdemes újat húzni egy olyan elfel aki nem a türelméről híres. A férfiakkal pedig különösen haragtartó tud lenni. Talán még ki is élhetné magát rajta. Mármint a darabolásába. Pengéjét előhúzza és a hatalmas szabja oldalán végig húzza a kezét, majd nyelvével végig nyalintja a pengét. * - Csak, hogy jobban csússzon. * Nevet fel vérfagyasztóan, természetesen ha csak a másik fél is ezt akarja. Ha távozik a bandita akkor ő is tovább áll, hogy azzal is haladjanak. Tekintete továbbiakban is Svir házát keresi, de ahelyett, hogy azt találná, egy romos kúriát pillant meg magasabb kerítéssel. A nagy része le van rombolva, kivéve egy szárnyat. * - Szerintem megjöttünk. * Néz rá a romos épületre, ablak bedeszkázva, ajtó pedig csukva. Gyorsan kőrbe is járja az épületet. Jelöléseket keres a falban vagy éppen a kerítésben. 2 bejárattal rendelkezik ez a maradék épületszárny. Nem sok minden található a környéken, és a többi épület inkább romosabb. Az ajtót egy kisebb erő befektetéssel kinyitja, egy konyhát pillant meg. Eléggé jó állapotban lévő bútorok, sok por, és középen egy nem régen használt tűzzel, ami fölött régi vasrudak láthatóak. A falba pedig a várt vésést találja. '' Foglalt, távozz vagy meghalsz. '' Az öröm ki ül az arcára, és még egy kört is tesz tengelye körül. * - Megtaláltuk! * Nevet fel határozottan, majd a szekrényeket elkezdi nyitogatni, de hamar rájön, hogy nem fog ténylegesen találni semmit. Csak egy fekete holló tollat az egyik szekrénybe. * ~ Ignis! Még mindig vele van! ~ * - Itt járt a mester, emeli fel a fekete tollat bizonyítékként. * Talán a másik fél zavarodottnak nézheti az elfet, de cselekedetei mindig hatványozottan kiszámíthatatlanok, kivéve ha maszk az arcán van. * - Tudod az utóbbi napokban borzalmas szerencse üldöz engemet. Az első tárgyalásommal csak egy némasági szerződést tudtam elintézni, utána meg amikor kikapcsolódhattam volna.... * Egy nagyobb sóhajjal folytatja is. * - Találtam egy rendes férfit, aki már elég régóta itt él. Össze is jöttünk hamar, pedig a pökhendi stílusom nem éppen tetszett neki. De a legjobb pillanatban ott hagyott.. * Határozottan néz a másik félre. * - Azért tűnök most ilyennek mert sok volt a pofára esés, de ez a toll most! Végre vissza hozza a szerencsém! Ez Ignisé! * Emeli fel magasba, majd teszi is el a táskájába a tollat. A már előkészített tűzifából véve gyorsan középre helyezi, hogy kovával be is gyújtsa azt. * - Most már itt nyugodtan beszélhetünk. Zárd be az ajtót, oldalt kell egy deszkának lennie amivel rá tudod zárni az ajtót. * Néz az ajtóra amin bejöttek. Majd tovább bíbelődik a tűzzel. *
* A banditához illő alakra a szimpla határozott mosoly alább fagy. Tekintete üres lesz, és rideg szavakkal neki is kezd. *
- Kellemetlen lehet a kasztrálás fényes nappal. Itt nincsenek őrök akik megvédjenek. Nem gondolod, hogy a rövid élet egyik titkát fejtegeted? * Arcára szadista mosoly ül ki. Miközben pengéjének markolatára teszi a kezét. * - Itt egy kicsi nyissz ott egy kicsi nyissz és már mehetsz is új mesterműként tovább. Mit szólsz? Talán mérete vagy arca hamvassága zavarta meg a banditát. De hamar rájöhet, hogy nem érdemes újat húzni egy olyan elfel aki nem a türelméről híres. A férfiakkal pedig különösen haragtartó tud lenni. Talán még ki is élhetné magát rajta. Mármint a darabolásába. Pengéjét előhúzza és a hatalmas szabja oldalán végig húzza a kezét, majd nyelvével végig nyalintja a pengét. * - Csak, hogy jobban csússzon. * Nevet fel vérfagyasztóan, természetesen ha csak a másik fél is ezt akarja. Ha távozik a bandita akkor ő is tovább áll, hogy azzal is haladjanak. Tekintete továbbiakban is Svir házát keresi, de ahelyett, hogy azt találná, egy romos kúriát pillant meg magasabb kerítéssel. A nagy része le van rombolva, kivéve egy szárnyat. * - Szerintem megjöttünk. * Néz rá a romos épületre, ablak bedeszkázva, ajtó pedig csukva. Gyorsan kőrbe is járja az épületet. Jelöléseket keres a falban vagy éppen a kerítésben. 2 bejárattal rendelkezik ez a maradék épületszárny. Nem sok minden található a környéken, és a többi épület inkább romosabb. Az ajtót egy kisebb erő befektetéssel kinyitja, egy konyhát pillant meg. Eléggé jó állapotban lévő bútorok, sok por, és középen egy nem régen használt tűzzel, ami fölött régi vasrudak láthatóak. A falba pedig a várt vésést találja. '' Foglalt, távozz vagy meghalsz. '' Az öröm ki ül az arcára, és még egy kört is tesz tengelye körül. * - Megtaláltuk! * Nevet fel határozottan, majd a szekrényeket elkezdi nyitogatni, de hamar rájön, hogy nem fog ténylegesen találni semmit. Csak egy fekete holló tollat az egyik szekrénybe. * ~ Ignis! Még mindig vele van! ~ * - Itt járt a mester, emeli fel a fekete tollat bizonyítékként. * Talán a másik fél zavarodottnak nézheti az elfet, de cselekedetei mindig hatványozottan kiszámíthatatlanok, kivéve ha maszk az arcán van. * - Tudod az utóbbi napokban borzalmas szerencse üldöz engemet. Az első tárgyalásommal csak egy némasági szerződést tudtam elintézni, utána meg amikor kikapcsolódhattam volna.... * Egy nagyobb sóhajjal folytatja is. * - Találtam egy rendes férfit, aki már elég régóta itt él. Össze is jöttünk hamar, pedig a pökhendi stílusom nem éppen tetszett neki. De a legjobb pillanatban ott hagyott.. * Határozottan néz a másik félre. * - Azért tűnök most ilyennek mert sok volt a pofára esés, de ez a toll most! Végre vissza hozza a szerencsém! Ez Ignisé! * Emeli fel magasba, majd teszi is el a táskájába a tollat. A már előkészített tűzifából véve gyorsan középre helyezi, hogy kovával be is gyújtsa azt. * - Most már itt nyugodtan beszélhetünk. Zárd be az ajtót, oldalt kell egy deszkának lennie amivel rá tudod zárni az ajtót. * Néz az ajtóra amin bejöttek. Majd tovább bíbelődik a tűzzel. *
868. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-12-12 22:52:43
Üzenet elküldve: 2021-12-12 22:52:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Felvétel//
*Itt a negyedben már maradás nincs, Syndra el is indul a sokak által igen sötétnek és félelmetesnek tartott romos városrész felé. Khrys gyorsan összeszedi minden cuccát, és a papírost kivéve mindent a táskájába süllyeszt. A kommunikálás céleszközét kézben viszi tovább, hogy Syndrának legyen lehetősége menet közben olvasnia.
Khrys megértően bólint a tanulást illetően, ő sem egyszerre akarta a másik nyakába zúdítani az egészet. Különben ez lehetetlen is, mert némiképp összetett a félvér által használt speciális kommunikálási fajta. Ritka alkalmak egyike, amikor kivételesen nem csak megjátssza a kedvességet, s bármily hihetetlen is, ezúttal nincsenek hátsó szándékai. Syndrának nagy szerencséje van, mert bizony ilyen meglehetősen kevés alkalommal fordul elő. ~Illidary? Az a főnök lenne? És micsoda megfelelésről beszél vajon?~ Ez utóbbit természetesen szívesen meg is kérdezné, de most nem húzza az időt az írogatással. Amúgy is, sétálás közben nem olyan egyszerű az. Syndra segítségét elfogadja, és egy egyszerű bólintással jelzi, hogy érti a dolgot. Ez kivételesen nem a félvér különleges és mindenképpen egyedinek mondható kommunikációjába tartozik. Az elhangzó szavakban felfedezni vél némi gúnyt, de ezúttal már hidegen hagyja az egész. ~Még mindig nem néz ki belőlem sokat. Na de legalább már nem beképzelt őnagysága.~ Nyilvánvalóan mit sem sejt a fekete ruhába öltözött elf esetleges hátsó szándékairól, de talán előbb vagy utóbb ezekre is fény derül. Váratlanul a másiktól egy nevetés hangzik fel, amit Khrys értetlenül fogad. ~Valami nincs rendjén vele, az egyszer biztos.~ Khryst nem nagyon hatja meg az egész komikus jelenet, nem úgy a járókelőket. Többen is futó pillantást vetnek Syndrára, mikor ő kissé eltúlozva nevet fel.*
- Mi van hercegnő, mi olyan mulatságos? *Veti oda félvállról egy rosszarcú, banditának is beillő figura.* - De csinos vagy, drága! Nincs kedved egy éjszakát eltölteni velem kettesben, he?
*A férfi harsányan fel is röhög, hogy még a házak falai is sokszorosan verik vissza. Mutatva, hogy nem hagyja azért annyiban a dolgot, a csaknem két méter magas alak elindul Syndra felé, miközben úgy vigyorog, hogy már jobban nem is lehetne.
Khrys az akció közben azért persze figyel társa válaszára is, amiben hosszadalmasan fejtegeti a pénzügyi nehézségeket, melyek megkerülhetetlennek bizonyulnak. Nem tud mit hozzáfűzni, inkább csak jó hallgató képességéről tesz tanúbizonyságot. Kecsegtetően hangzik, hogy a főnök a beosztás során mindig a képességeket veszi figyelembe. Ezzel biztosítja legalább, hogy tényleg mindenki olyan területre kerül, ami igazán neki való, és senkinek nem kell olyasmivel foglalkoznia, ami a legtávolabb áll tőle.
Rövidesen elérnek Arthenior vidámnak cseppet sem mondható környékére, hol a komor hangulatot a düledező, gyakran moha lepte épületek és a pusztulás sötét nyomai garantálják. Aki ide téved, könnyedén áldozatul eshet az ólomsúlyú melankóliának, ami aztán a halál kitárt karjaiba kergetheti az illetőt. Khrys mellett Syndra váratlanul, és látszólag minden ok nélkül az orra alá kezd motyogni. ~Ezzel meg mi van? Mi ütött belé?~ A félvér lány még akkor sem kérdezősködne, ha egyébként tudna rendesen beszélni. Na persze nem azért, mert olyan diszkrét lenne, inkább csak azért nem bocsátkozna faggatódzásba, mert általában véve ő is gyűlöli, ha a magánéletében turkálnak. ~Olyan, mint akinek az elméje meg van zavarodva.~ Pár perccel később azonban a sötét gondolatok távozni látszanak Syndra környezetéből, s immáron újból Khrysnek szenteli a figyelmét. Tagadólag megrázza a fejét, jelezve, hogy nem lóval közlekedik. Aztán a beszélgetés hirtelen érdekes fordulatot vesz. Máris afféle szívességről beszél Syndra, noha ezt nem mondja ki ilyen egyértelműen. Kérdőn tekint vissza a fekete ruhásra, miközben azon töpreng, hogy a másik miféle mocskos munkát akar vele megcsináltatni. Habár kérdésnek aligha fogható fel, inkább úgy hangzott, mint valami kötelező érvényű dolog, aminek a tekintetében nincs apelláta. Khrysnek ennek ellenére semmi kedve másoknak szívességet tenni, és ahhoz sem fűlik a foga, hogy csicskáztassák. Ámbár nagyon úgy tűnik, hogy nem lesz más lehetősége.*
*Itt a negyedben már maradás nincs, Syndra el is indul a sokak által igen sötétnek és félelmetesnek tartott romos városrész felé. Khrys gyorsan összeszedi minden cuccát, és a papírost kivéve mindent a táskájába süllyeszt. A kommunikálás céleszközét kézben viszi tovább, hogy Syndrának legyen lehetősége menet közben olvasnia.
Khrys megértően bólint a tanulást illetően, ő sem egyszerre akarta a másik nyakába zúdítani az egészet. Különben ez lehetetlen is, mert némiképp összetett a félvér által használt speciális kommunikálási fajta. Ritka alkalmak egyike, amikor kivételesen nem csak megjátssza a kedvességet, s bármily hihetetlen is, ezúttal nincsenek hátsó szándékai. Syndrának nagy szerencséje van, mert bizony ilyen meglehetősen kevés alkalommal fordul elő. ~Illidary? Az a főnök lenne? És micsoda megfelelésről beszél vajon?~ Ez utóbbit természetesen szívesen meg is kérdezné, de most nem húzza az időt az írogatással. Amúgy is, sétálás közben nem olyan egyszerű az. Syndra segítségét elfogadja, és egy egyszerű bólintással jelzi, hogy érti a dolgot. Ez kivételesen nem a félvér különleges és mindenképpen egyedinek mondható kommunikációjába tartozik. Az elhangzó szavakban felfedezni vél némi gúnyt, de ezúttal már hidegen hagyja az egész. ~Még mindig nem néz ki belőlem sokat. Na de legalább már nem beképzelt őnagysága.~ Nyilvánvalóan mit sem sejt a fekete ruhába öltözött elf esetleges hátsó szándékairól, de talán előbb vagy utóbb ezekre is fény derül. Váratlanul a másiktól egy nevetés hangzik fel, amit Khrys értetlenül fogad. ~Valami nincs rendjén vele, az egyszer biztos.~ Khryst nem nagyon hatja meg az egész komikus jelenet, nem úgy a járókelőket. Többen is futó pillantást vetnek Syndrára, mikor ő kissé eltúlozva nevet fel.*
- Mi van hercegnő, mi olyan mulatságos? *Veti oda félvállról egy rosszarcú, banditának is beillő figura.* - De csinos vagy, drága! Nincs kedved egy éjszakát eltölteni velem kettesben, he?
*A férfi harsányan fel is röhög, hogy még a házak falai is sokszorosan verik vissza. Mutatva, hogy nem hagyja azért annyiban a dolgot, a csaknem két méter magas alak elindul Syndra felé, miközben úgy vigyorog, hogy már jobban nem is lehetne.
Khrys az akció közben azért persze figyel társa válaszára is, amiben hosszadalmasan fejtegeti a pénzügyi nehézségeket, melyek megkerülhetetlennek bizonyulnak. Nem tud mit hozzáfűzni, inkább csak jó hallgató képességéről tesz tanúbizonyságot. Kecsegtetően hangzik, hogy a főnök a beosztás során mindig a képességeket veszi figyelembe. Ezzel biztosítja legalább, hogy tényleg mindenki olyan területre kerül, ami igazán neki való, és senkinek nem kell olyasmivel foglalkoznia, ami a legtávolabb áll tőle.
Rövidesen elérnek Arthenior vidámnak cseppet sem mondható környékére, hol a komor hangulatot a düledező, gyakran moha lepte épületek és a pusztulás sötét nyomai garantálják. Aki ide téved, könnyedén áldozatul eshet az ólomsúlyú melankóliának, ami aztán a halál kitárt karjaiba kergetheti az illetőt. Khrys mellett Syndra váratlanul, és látszólag minden ok nélkül az orra alá kezd motyogni. ~Ezzel meg mi van? Mi ütött belé?~ A félvér lány még akkor sem kérdezősködne, ha egyébként tudna rendesen beszélni. Na persze nem azért, mert olyan diszkrét lenne, inkább csak azért nem bocsátkozna faggatódzásba, mert általában véve ő is gyűlöli, ha a magánéletében turkálnak. ~Olyan, mint akinek az elméje meg van zavarodva.~ Pár perccel később azonban a sötét gondolatok távozni látszanak Syndra környezetéből, s immáron újból Khrysnek szenteli a figyelmét. Tagadólag megrázza a fejét, jelezve, hogy nem lóval közlekedik. Aztán a beszélgetés hirtelen érdekes fordulatot vesz. Máris afféle szívességről beszél Syndra, noha ezt nem mondja ki ilyen egyértelműen. Kérdőn tekint vissza a fekete ruhásra, miközben azon töpreng, hogy a másik miféle mocskos munkát akar vele megcsináltatni. Habár kérdésnek aligha fogható fel, inkább úgy hangzott, mint valami kötelező érvényű dolog, aminek a tekintetében nincs apelláta. Khrysnek ennek ellenére semmi kedve másoknak szívességet tenni, és ahhoz sem fűlik a foga, hogy csicskáztassák. Ámbár nagyon úgy tűnik, hogy nem lesz más lehetősége.*
867. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-12-11 15:33:16
Üzenet elküldve: 2021-12-11 15:33:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
*A fogadóban történtek után úgy érzi, hogy kicsit ki kell szellőztetnie a fejét. Az a sok ember és az a sok indulat, balga férfiak. Ez a romos városrésznek aligha nevezhető épületegyüttes pedig éppen megfelel erre a célra. Itt közel sincsenek olyan sokan, mint a piactéren, vagy a régi szegénynegyedben. Nem mintha bujkálna, de itt viszonylag ritkán futni másokba. ~Kíváncsi vagyok az az ork túlélte-e, vagy kapott egy nyilat és most valahol a szellemek kezében a lelke. ~ Talán megtudja idővel, hogy mi történhetett, miután ő távozott. *
866. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-12-10 19:54:53
Üzenet elküldve: 2021-12-10 19:54:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Felvétel//
* Az eddigi szavai után a hordós kalandot hátra hagyva elindul egy mosollyal az úton a romváros területe felé. A lánynak csak egy egyszerűt int, majd a sikátorokba nyugodt tempóba halad, hogy ezzel is minimális bizalmat ébresszen a másik félben, hisz a hátát mutatja neki. *
- Nincs ellenemre új dolgok tanulása. De szépen fokozatosan csináljuk a dolgokat. Előbb találkoznod kell Illidaryval, és meg is kellene felelned. Amivel nagyobb probléma lesz mint gondolnád. De segítek, felkészítelek amennyire tudlak.
* Szavai őszinték, de mégis van benne egy enyhe gúny. ~ Meglátjuk, hogy a félelmet, hogy viseli a kicsi lány. ~ Nevet fel hangosan, ami furcsán hangozhat így a semmiből. De nem nagyon zavartatja magát az ilyen dolgokkal. ~ Szarjunk a világra, ő is szarik ránk. ~ Kacag fel ismételten, talán kicsit túlzásba is víve a dolgot. A papírra egy pillanatra séta közben vissza tér, hogy válaszait legalább követhesse. A jel kommunikációkra is próbál figyelni, már amennyire érdekli most őt. *
- Sok pénzre lesz szükségünk. Az elején nagy valószínűséggel üres tarisznyákkal fogunk sétálgatni. De ha most részt fogsz venni benne, akkor az alapítok közé bekerülhet, és sokkal több szavad lehet a dolgokba. * Gyorsan észbe is kap. * - Hoppá bocsi megint. * Rántja a vállát magasságokba. * - Mármint több jogod lesz mint azoknak akik később csatlakoznak. Több üzletet tervezünk alapítani több területen. Az elején persze csak a pénzt vonja el a tarisznyából, de utána meg jönni fog kamatostul. De ahogy ismered Illidaryt, a felszereléseden kívül csak egy egy minimális díjat fog számítani. Ahhoz képest, hogy mi az ő területe, elég jól bánik a számokkal.
* A lényeget igazából még nem mondta el a leányzónak, de így kibökve erre rá is döbbent. *
- A beosztást nem éppen mondtam el jól. A mester dönti el, hogy hova leszel beosztva, természetesen a képességeidet veszi figyelembe. * Közben lába nem áll meg, és a szükséges diszkréció miatt inkább próbálja a sűrű népes utakat. De már nem sokat kell gyalogolnia, hogy a romos épületek látványa ragadja meg a tekintetét. * - De ha úgy érzed majd, hogy tényleg a hűség vezet, majd beszéld le vele.
* A köves romok igazán bámulatos látványt tudnak nyújtani egy múlt árnyékaként. ~ Itt lakik az az áruló is valahol. ~ Feledkezik meg a tényleges céljáról az elf. Elsődlegesen bizonyítékot akar az utcánkon találni, hogy az új mester be tette a lábát már a városba, de egyenlőre nem tapasztalt még hasonlót sem. De most már késztetést érez Svir felkutatására is. Egy kicsit megfeledkezve magáról hangosan is elkezd valamit motyogni. * - Virágos kert, nem gyógynövényes, a szakadék szélén. * Az emlékei hamar átfutnak a fejébe, nem mindenesetre nevezhetné csalódásnak a dolgot. De ég a vágytól, hogy újra láthassa a férfit, van egy elintézetlen ügyük. * - Talán csak a heréit vágom le, de ha térden állva könyörög, akkor csak a fejét.
* Tekintete ismételten rideg és mérgezőként realizálódik. Mérge egyik pillanatról a másikra, fojtogatja őt. Természetesen a másik fél hiánya is. Nem is gondolta volna, hogy ilyen gyorsan valakit megkedvelhetne ő. Egy mélyebb levegővel vissza tér a világba. *
- Majd megbeszélitek a dolgot, előbb meg kell találnunk, de talán vadászat közben az eredeti célterületen megfogjuk. Van lovad? * Néz rá kérdőn a néma leányzóra. * - Ha nincs akkor majd az enyémmel megyünk, de előbb el kell intézned nekem valamit.
* Az eddigi szavai után a hordós kalandot hátra hagyva elindul egy mosollyal az úton a romváros területe felé. A lánynak csak egy egyszerűt int, majd a sikátorokba nyugodt tempóba halad, hogy ezzel is minimális bizalmat ébresszen a másik félben, hisz a hátát mutatja neki. *
- Nincs ellenemre új dolgok tanulása. De szépen fokozatosan csináljuk a dolgokat. Előbb találkoznod kell Illidaryval, és meg is kellene felelned. Amivel nagyobb probléma lesz mint gondolnád. De segítek, felkészítelek amennyire tudlak.
* Szavai őszinték, de mégis van benne egy enyhe gúny. ~ Meglátjuk, hogy a félelmet, hogy viseli a kicsi lány. ~ Nevet fel hangosan, ami furcsán hangozhat így a semmiből. De nem nagyon zavartatja magát az ilyen dolgokkal. ~ Szarjunk a világra, ő is szarik ránk. ~ Kacag fel ismételten, talán kicsit túlzásba is víve a dolgot. A papírra egy pillanatra séta közben vissza tér, hogy válaszait legalább követhesse. A jel kommunikációkra is próbál figyelni, már amennyire érdekli most őt. *
- Sok pénzre lesz szükségünk. Az elején nagy valószínűséggel üres tarisznyákkal fogunk sétálgatni. De ha most részt fogsz venni benne, akkor az alapítok közé bekerülhet, és sokkal több szavad lehet a dolgokba. * Gyorsan észbe is kap. * - Hoppá bocsi megint. * Rántja a vállát magasságokba. * - Mármint több jogod lesz mint azoknak akik később csatlakoznak. Több üzletet tervezünk alapítani több területen. Az elején persze csak a pénzt vonja el a tarisznyából, de utána meg jönni fog kamatostul. De ahogy ismered Illidaryt, a felszereléseden kívül csak egy egy minimális díjat fog számítani. Ahhoz képest, hogy mi az ő területe, elég jól bánik a számokkal.
* A lényeget igazából még nem mondta el a leányzónak, de így kibökve erre rá is döbbent. *
- A beosztást nem éppen mondtam el jól. A mester dönti el, hogy hova leszel beosztva, természetesen a képességeidet veszi figyelembe. * Közben lába nem áll meg, és a szükséges diszkréció miatt inkább próbálja a sűrű népes utakat. De már nem sokat kell gyalogolnia, hogy a romos épületek látványa ragadja meg a tekintetét. * - De ha úgy érzed majd, hogy tényleg a hűség vezet, majd beszéld le vele.
* A köves romok igazán bámulatos látványt tudnak nyújtani egy múlt árnyékaként. ~ Itt lakik az az áruló is valahol. ~ Feledkezik meg a tényleges céljáról az elf. Elsődlegesen bizonyítékot akar az utcánkon találni, hogy az új mester be tette a lábát már a városba, de egyenlőre nem tapasztalt még hasonlót sem. De most már késztetést érez Svir felkutatására is. Egy kicsit megfeledkezve magáról hangosan is elkezd valamit motyogni. * - Virágos kert, nem gyógynövényes, a szakadék szélén. * Az emlékei hamar átfutnak a fejébe, nem mindenesetre nevezhetné csalódásnak a dolgot. De ég a vágytól, hogy újra láthassa a férfit, van egy elintézetlen ügyük. * - Talán csak a heréit vágom le, de ha térden állva könyörög, akkor csak a fejét.
* Tekintete ismételten rideg és mérgezőként realizálódik. Mérge egyik pillanatról a másikra, fojtogatja őt. Természetesen a másik fél hiánya is. Nem is gondolta volna, hogy ilyen gyorsan valakit megkedvelhetne ő. Egy mélyebb levegővel vissza tér a világba. *
- Majd megbeszélitek a dolgot, előbb meg kell találnunk, de talán vadászat közben az eredeti célterületen megfogjuk. Van lovad? * Néz rá kérdőn a néma leányzóra. * - Ha nincs akkor majd az enyémmel megyünk, de előbb el kell intézned nekem valamit.
865. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-12-06 20:27:42
Üzenet elküldve: 2021-12-06 20:27:42
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kurta Trió//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Nos az út ide nem lehet túl izgalmas, hisz eleve innen indultak el, legalábbis közösen. Úgyhogy most maguk mögött hagyják azt a kuckót is, amiből korábban Rava kimászott. *
-Rögtön a piac után.
*Mondja és kezével a piac irányába mutat. Az a másik hely, amit már látott korábban, arról jött be a város szívébe amikor megérkezett.*
-Meg ne ijedj, ott tényleg sok az ember.
*Továbbra is tenyérbemászóan vigyorog a másikra, miközben lábait arrafelé irányítja. ~Szereznem kéne egy lovat. A fasz kivan ezzel a sok gyaloglással. ~*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
*Nos az út ide nem lehet túl izgalmas, hisz eleve innen indultak el, legalábbis közösen. Úgyhogy most maguk mögött hagyják azt a kuckót is, amiből korábban Rava kimászott. *
-Rögtön a piac után.
*Mondja és kezével a piac irányába mutat. Az a másik hely, amit már látott korábban, arról jött be a város szívébe amikor megérkezett.*
-Meg ne ijedj, ott tényleg sok az ember.
*Továbbra is tenyérbemászóan vigyorog a másikra, miközben lábait arrafelé irányítja. ~Szereznem kéne egy lovat. A fasz kivan ezzel a sok gyaloglással. ~*
864. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-12-06 19:58:33
Üzenet elküldve: 2021-12-06 19:58:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Kurta trió //
* Nem nagyon aggodalmaskodik túl Sylvar. A másik féltől a rövid ismeretség alatt már megszokta a gyenge poénokat, és a fárasztó érceskeedését. De odáig még nem fajult, hogy rá szóljon a másik félre. Most sem érzi, hogy tennie kellene valamit az ügybe. Az útba igazítás megkönnyíti a helyzetét, egy ideig csak követi a tündért, de az inkább úgy érzi, hogy jobb ha az elf mellett halad. Kissé gyanús számára ez az alak, de most nem tud a helyzettel nagyon mit kezdeni. Türelmesen hagyja, hogy végül ő legyen az aki elől halad. ~ Kirabolni alapból nem tud, csalódna ha tudná, hogy mennyi van csak nálam. ~ Bizalmatlankodik Sylvar a másik féllel szemben. Erről nem a tündér tehet, szimplán ő másokat sem szívlel. *
- Itt merre kell menni? Merre van a fogadó?
* Néz rá érdeklődve. A férfi lehet, hogy egy kis tündér, de ahogy már megállapította eléggé egyedi. Nem gyakran találkozik hasonlóakkal. Igazából nem is nagyon találkozik másokkal. De ha igen, akkor próbálja őket illendő távolságból elkerülni. Talán idővel enyhülni fog benne ez a távolságtartás. *
* Nem nagyon aggodalmaskodik túl Sylvar. A másik féltől a rövid ismeretség alatt már megszokta a gyenge poénokat, és a fárasztó érceskeedését. De odáig még nem fajult, hogy rá szóljon a másik félre. Most sem érzi, hogy tennie kellene valamit az ügybe. Az útba igazítás megkönnyíti a helyzetét, egy ideig csak követi a tündért, de az inkább úgy érzi, hogy jobb ha az elf mellett halad. Kissé gyanús számára ez az alak, de most nem tud a helyzettel nagyon mit kezdeni. Türelmesen hagyja, hogy végül ő legyen az aki elől halad. ~ Kirabolni alapból nem tud, csalódna ha tudná, hogy mennyi van csak nálam. ~ Bizalmatlankodik Sylvar a másik féllel szemben. Erről nem a tündér tehet, szimplán ő másokat sem szívlel. *
- Itt merre kell menni? Merre van a fogadó?
* Néz rá érdeklődve. A férfi lehet, hogy egy kis tündér, de ahogy már megállapította eléggé egyedi. Nem gyakran találkozik hasonlóakkal. Igazából nem is nagyon találkozik másokkal. De ha igen, akkor próbálja őket illendő távolságból elkerülni. Talán idővel enyhülni fog benne ez a távolságtartás. *
863. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-12-05 19:36:06
Üzenet elküldve: 2021-12-05 19:36:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Kurta trió //
-Vagy te hallgatsz túl sokat.
*Teszi fel a kérdést, persze a fejében ez egész máshogy hangzik, de úgy látja, hogy az elf csak amolyan elfes jellem. Felesleges lenne lealacsodnia idáig.*
-Eeyr templomára gondolsz? Felőlem.
~Ni egy szentfazék. Még ilyet. Te láttál már ilyet Szélvész? Nem? Én sem. Ezek a drudiák pedig általában normálisak szoktak lenni. Fene tudja mi jár a fejében.~
-Azért furcsa egy alak vagy te koma. Azt tudod hol a templom, de azt nem, hogy hol a kocsma?
*Rosszallóan csóválja meg a fejét, ahogy elindul a templom felé. Hisz mégiscsak miféle fiatalkora lehet, hogyha nem ismeri a fogadókat, bezzeg a templomba bejárkál imádkozni, vagy ki tudja miket csinálnak ott az emberek. Legalábbis Rava nézőpontja szerint.*
-Szegény az, akinek még neve sincs. Denjaar vagyok, örvendek!
*Mutatkozik be, miközben egész tisztességesen kihúzza magát és a kezét is odanyújtja a másiknak.*
-Hát neked?
*Mert persze az titok a számára, bár igazából őt nem izgatják annyira a nevek.*
-Egyébként egy csomó állat szereti a városokat, és az embereket. Nem vagy valami jártas ebben a druidaságban, igaz-e?
*Azt meg már nem is teszi hozzá, hogy a druidák éppen azok, akik akaratuk alá vonják a természet minden alkotóelemét, ideértve az állatokat is, és úgy irányítják őket, mintha csak a saját testük része lenne.*
-Vagy te hallgatsz túl sokat.
*Teszi fel a kérdést, persze a fejében ez egész máshogy hangzik, de úgy látja, hogy az elf csak amolyan elfes jellem. Felesleges lenne lealacsodnia idáig.*
-Eeyr templomára gondolsz? Felőlem.
~Ni egy szentfazék. Még ilyet. Te láttál már ilyet Szélvész? Nem? Én sem. Ezek a drudiák pedig általában normálisak szoktak lenni. Fene tudja mi jár a fejében.~
-Azért furcsa egy alak vagy te koma. Azt tudod hol a templom, de azt nem, hogy hol a kocsma?
*Rosszallóan csóválja meg a fejét, ahogy elindul a templom felé. Hisz mégiscsak miféle fiatalkora lehet, hogyha nem ismeri a fogadókat, bezzeg a templomba bejárkál imádkozni, vagy ki tudja miket csinálnak ott az emberek. Legalábbis Rava nézőpontja szerint.*
-Szegény az, akinek még neve sincs. Denjaar vagyok, örvendek!
*Mutatkozik be, miközben egész tisztességesen kihúzza magát és a kezét is odanyújtja a másiknak.*
-Hát neked?
*Mert persze az titok a számára, bár igazából őt nem izgatják annyira a nevek.*
-Egyébként egy csomó állat szereti a városokat, és az embereket. Nem vagy valami jártas ebben a druidaságban, igaz-e?
*Azt meg már nem is teszi hozzá, hogy a druidák éppen azok, akik akaratuk alá vonják a természet minden alkotóelemét, ideértve az állatokat is, és úgy irányítják őket, mintha csak a saját testük része lenne.*
862. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-12-05 17:32:21
Üzenet elküldve: 2021-12-05 17:32:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Kurta trió //
* Az úton haladva, a templomot veszi előtte célba. *
- Túl sokat beszélsz.
* Valahogy a nők és a tivornyázás nem az ő világa, De az új útitársának annál inkább. *
- Álljunk meg a templomnál mielőtt bemegyünk a fogadóba rendben?
* Utána csak hallgatja a kérdések záporát, ahogy eddig. ~ Valahogy hiába válaszolok neki, megint feltesz újakat. ~ Fejébe már elképzelt egy boros dugót a lepcses szájú ajkába. Egy méreteset. *
- Farkast nem hozhatok be a városba. Ahogyan az állatok nagy része is távol tartja magát az emberi településektől.
* És itt pontot is tesz a bagólesőjére. Már kezdi úgy érezni, hogy egyáltalán nem másabb mint a másik fél. De egy kérdés fogalmazódik meg benne minduntalan, amit fel is tesz a másik félnek. *
- Van neved?
* Szükséges egy név, legalább tudja szólítani a másik felet. De az is lehet, hogy már elsőre elfelejti. Ez nem éppen az ő világa, sok mindent szoknia kell a környezettel kapcsolatba. De az élet már csak ilyen. Mindenkinek szükséges valamit tanulni, ahhoz, hogy előrelépjen a világba. Még ha nem is fülik hozzá a foga. *
A hozzászólás írója (Sylvar Helebanise) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.12.05 17:32:34
* Az úton haladva, a templomot veszi előtte célba. *
- Túl sokat beszélsz.
* Valahogy a nők és a tivornyázás nem az ő világa, De az új útitársának annál inkább. *
- Álljunk meg a templomnál mielőtt bemegyünk a fogadóba rendben?
* Utána csak hallgatja a kérdések záporát, ahogy eddig. ~ Valahogy hiába válaszolok neki, megint feltesz újakat. ~ Fejébe már elképzelt egy boros dugót a lepcses szájú ajkába. Egy méreteset. *
- Farkast nem hozhatok be a városba. Ahogyan az állatok nagy része is távol tartja magát az emberi településektől.
* És itt pontot is tesz a bagólesőjére. Már kezdi úgy érezni, hogy egyáltalán nem másabb mint a másik fél. De egy kérdés fogalmazódik meg benne minduntalan, amit fel is tesz a másik félnek. *
- Van neved?
* Szükséges egy név, legalább tudja szólítani a másik felet. De az is lehet, hogy már elsőre elfelejti. Ez nem éppen az ő világa, sok mindent szoknia kell a környezettel kapcsolatba. De az élet már csak ilyen. Mindenkinek szükséges valamit tanulni, ahhoz, hogy előrelépjen a világba. Még ha nem is fülik hozzá a foga. *
A hozzászólás írója (Sylvar Helebanise) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.12.05 17:32:34
861. hozzászólás ezen a helyszínen: Romváros és Meredély
Üzenet elküldve: 2021-12-05 16:37:34
Üzenet elküldve: 2021-12-05 16:37:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kurta trió//
-Vagy úgy. Tényleg druida vagy?
*Igazából fogalma sincs, hogy ezt hogy lehet bebizonyítani, vagy cáfolni, sajnos közel sem olyan jó emberismerő, hogy rámondásra tudja, hogy mikor hazudik valaki és mikor nem. De akár igaz is lehet, végül is mi oka lenne pont erről hazudnia? Bár annyit ő is tud, hogy ahhoz hjgy igazi druida legyen ahhoz túl fiatal, legfeljebb tanonc lehet vagy ilyesmi.*
-Na hát én is ezt mondom nem? Szerencsés. Jól megértjük mi egymást pajtás.
*Persze tudja, hogy nem így érhette a másik, de szándékosan tesz úgy, mintha szó szerint vette volna. *
-Nőket is akarsz, vagy csak inni-enni és aludni esetleg?
*Mert ha nőket is akar, akkor picit messzebb kell menni, ami igazából nincs Rava ellenére, hisz azt a vidéket sokkal jobban ismeri.*
-De egyébként bárhol kiszagolom a jó rumot ne aggódj.
*És valahogy ezt talán el is lehet hinni róla. A meghívás dolgára pedig egészen csillogni kezd a szeme.*
-Teysus küldött téged jó uram!
*Valahogy rögtön kellemesebb a csengése a hangjának, mint korábban. Úgy látszik nem nehéz a kedvére tenni. *
-Na és mondd csak te Druida, tudsz már állatokat nyugtatni? Hogyhogy nincs veled valami jószág?
*Az ég felé tekint, majd vissza a férfira. *
-Az égen se látom hogy repkedne valami madár.
-Vagy úgy. Tényleg druida vagy?
*Igazából fogalma sincs, hogy ezt hogy lehet bebizonyítani, vagy cáfolni, sajnos közel sem olyan jó emberismerő, hogy rámondásra tudja, hogy mikor hazudik valaki és mikor nem. De akár igaz is lehet, végül is mi oka lenne pont erről hazudnia? Bár annyit ő is tud, hogy ahhoz hjgy igazi druida legyen ahhoz túl fiatal, legfeljebb tanonc lehet vagy ilyesmi.*
-Na hát én is ezt mondom nem? Szerencsés. Jól megértjük mi egymást pajtás.
*Persze tudja, hogy nem így érhette a másik, de szándékosan tesz úgy, mintha szó szerint vette volna. *
-Nőket is akarsz, vagy csak inni-enni és aludni esetleg?
*Mert ha nőket is akar, akkor picit messzebb kell menni, ami igazából nincs Rava ellenére, hisz azt a vidéket sokkal jobban ismeri.*
-De egyébként bárhol kiszagolom a jó rumot ne aggódj.
*És valahogy ezt talán el is lehet hinni róla. A meghívás dolgára pedig egészen csillogni kezd a szeme.*
-Teysus küldött téged jó uram!
*Valahogy rögtön kellemesebb a csengése a hangjának, mint korábban. Úgy látszik nem nehéz a kedvére tenni. *
-Na és mondd csak te Druida, tudsz már állatokat nyugtatni? Hogyhogy nincs veled valami jószág?
*Az ég felé tekint, majd vissza a férfira. *
-Az égen se látom hogy repkedne valami madár.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1918-1937