Külső területek - Arthenior közelében
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 49 (961. - 980. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
980. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 19:49:30
Üzenet elküldve: 2014-01-09 19:49:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - az egyik sátor tövében//
- Igen. *mosolyodik el, hogy mégsem.*
- Kicsit szétszórt vagyok, azt hiszem.
*Teszi még hozzá, és addigra a lánc ismét a helyére kerül vissza a nyakába. Salanel hitetlenkedésére bólint.*
- Igen csak ennyi, most mond meg. Nem félnek, hogy kiszabadul, akkor újra bűnt követ el.
*Még kicsit közelebb és lép, és halkabban mondja, nem nagyon érti miért, hiszen Rolko tesz róla, hogy más ne hallja a szavait. *
- Hát nem.
*Ért egyet, bár Lisé sosem volt bezárva, és fogságba sem esett még. Fogalma sincsen, mit csinálna, ha bezárnák egyszer. Mondjuk eddig okot se adott rá.*
- Bizonyára rájöttek. De nem hallottam ám mindent, mert közbe jött egy sérült ork is, akit gyógyítgatni kezdett Chiari, és segítenem kellett. *ezt nem is érti hogy felejtette el hirtelen.*
- Aztán meg összepakoltam a táborban heverő mosatlant.
*Ezután az ájult ork felé pillant, még mindig mozdulatlanul fekszik, az elf nő gondos kezei alatt.*
- Ott vannak.
*Mutat a tábortűztől kicsit arrébb eső helyre, ahol láthatja is Salanel, hogy Kell őrzi.*
- Valami olyant mondott még, hogy az erdő mindenkié és senkié, de nem tudom, hogy hogy értette, csak fél füllel hallottam.
*Magyarázza, majd egy kéréssel áll elő.*
- Veled tarthatok, ha később szétnézel?
*Érdeklődik, mert akkor is remek lehetőség körbe nézni még jobban. Eddig nem igen hagyta el a tábort, csak a patakig és vissza, de az már unalmas köröknek minősül Lisének. *
- Igen. *mosolyodik el, hogy mégsem.*
- Kicsit szétszórt vagyok, azt hiszem.
*Teszi még hozzá, és addigra a lánc ismét a helyére kerül vissza a nyakába. Salanel hitetlenkedésére bólint.*
- Igen csak ennyi, most mond meg. Nem félnek, hogy kiszabadul, akkor újra bűnt követ el.
*Még kicsit közelebb és lép, és halkabban mondja, nem nagyon érti miért, hiszen Rolko tesz róla, hogy más ne hallja a szavait. *
- Hát nem.
*Ért egyet, bár Lisé sosem volt bezárva, és fogságba sem esett még. Fogalma sincsen, mit csinálna, ha bezárnák egyszer. Mondjuk eddig okot se adott rá.*
- Bizonyára rájöttek. De nem hallottam ám mindent, mert közbe jött egy sérült ork is, akit gyógyítgatni kezdett Chiari, és segítenem kellett. *ezt nem is érti hogy felejtette el hirtelen.*
- Aztán meg összepakoltam a táborban heverő mosatlant.
*Ezután az ájult ork felé pillant, még mindig mozdulatlanul fekszik, az elf nő gondos kezei alatt.*
- Ott vannak.
*Mutat a tábortűztől kicsit arrébb eső helyre, ahol láthatja is Salanel, hogy Kell őrzi.*
- Valami olyant mondott még, hogy az erdő mindenkié és senkié, de nem tudom, hogy hogy értette, csak fél füllel hallottam.
*Magyarázza, majd egy kéréssel áll elő.*
- Veled tarthatok, ha később szétnézel?
*Érdeklődik, mert akkor is remek lehetőség körbe nézni még jobban. Eddig nem igen hagyta el a tábort, csak a patakig és vissza, de az már unalmas köröknek minősül Lisének. *
979. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 19:30:35
Üzenet elküldve: 2014-01-09 19:30:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - az egyik sátor tövében//
~Csak egy lehetősége van, ha elrontja, halott.~
*Még bólogat is, miközben ezen elmélkedik. Annyira csak nem lehet ostoba a betolakodó, hogy még egy dühödt óriással is ellenkezzen. Bár, lehet, hogy szereti a kalandokat és szeret szenvedni.*
-Mégsem én ültem rá.
*Jól van, megnyugodott, még nem hibbant meg teljesen.*
-Bezárják ? Ennyi ?
*Kérdi csodálkozva.*
-Semmi verés ? Semmi kínzás ? Semmi csonkítás ?
*Maga a paradicsom.*
-Az nem is büntetés.
*Vonja meg a vállát. Bár jobban belegondolva egy városinak biztosan az, de Salanel számára, aki éveket töltött ork fogságban, egy kirándulással érne fel, kis túlzással.*
-Akkor mások is rájöttek már, hogy jó itt a termés és sok a vad.
*Meg is lepődött volna, ha ők lennének az egyedüliek, aki az erdő vadállományát használják fel a túlélésükhöz.*
-Jobb lesz, ha később szétnézek a környéken. Nem akarom, hogy több ilyen idegen csak úgy előbukkanjon.
*Akár valós veszélyt jelentenek, akár nem, semmiképpen sem szerencsés, hogy bárki csak úgy betörhet a táborba. Még szerencse, hogy Rolko észrevette a betolakodót. Talán ha minden őrszemük és harcosuk a táborban lett volna, akkor kiszúrják, de így hogy sokan a városba és északra mentek...*
-És mesélt még valamit a városról az emberünk ?
*Az elhangzottak alapján ez barátságosabbnak tűnik, mint az, akit az óriásuk kapott el, ezért is részesül jobb bánásmódban. Valószínűleg a gyors és erőszakos halál veszélyes sem fenyegeti.*
~Csak egy lehetősége van, ha elrontja, halott.~
*Még bólogat is, miközben ezen elmélkedik. Annyira csak nem lehet ostoba a betolakodó, hogy még egy dühödt óriással is ellenkezzen. Bár, lehet, hogy szereti a kalandokat és szeret szenvedni.*
-Mégsem én ültem rá.
*Jól van, megnyugodott, még nem hibbant meg teljesen.*
-Bezárják ? Ennyi ?
*Kérdi csodálkozva.*
-Semmi verés ? Semmi kínzás ? Semmi csonkítás ?
*Maga a paradicsom.*
-Az nem is büntetés.
*Vonja meg a vállát. Bár jobban belegondolva egy városinak biztosan az, de Salanel számára, aki éveket töltött ork fogságban, egy kirándulással érne fel, kis túlzással.*
-Akkor mások is rájöttek már, hogy jó itt a termés és sok a vad.
*Meg is lepődött volna, ha ők lennének az egyedüliek, aki az erdő vadállományát használják fel a túlélésükhöz.*
-Jobb lesz, ha később szétnézek a környéken. Nem akarom, hogy több ilyen idegen csak úgy előbukkanjon.
*Akár valós veszélyt jelentenek, akár nem, semmiképpen sem szerencsés, hogy bárki csak úgy betörhet a táborba. Még szerencse, hogy Rolko észrevette a betolakodót. Talán ha minden őrszemük és harcosuk a táborban lett volna, akkor kiszúrják, de így hogy sokan a városba és északra mentek...*
-És mesélt még valamit a városról az emberünk ?
*Az elhangzottak alapján ez barátságosabbnak tűnik, mint az, akit az óriásuk kapott el, ezért is részesül jobb bánásmódban. Valószínűleg a gyors és erőszakos halál veszélyes sem fenyegeti.*
978. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 19:17:11
Üzenet elküldve: 2014-01-09 19:17:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - az egyik sátor tövében//
*A kérdés jogos, és el is gondolkodik.*
- Azt hiszem, pontosan nem tudom.
*Pár pásodpercig csendben fülel, és Rolko még mindig hangosan üvölt.*
- Szerintem, amíg olyanokat bömböl, hogy nyughass meg nem lesz bajod, élnie kell. Annyira csak buta Rolko, hogy egy holtnak is üvölt.
*Összegzi az imént hallottakat. A táskában azonban ráakad a láncra.*
- Megvan!
*Kiált fel kicsit hangosabban, és elő is húzza a táskájából rögtön, bizonyítva a tényt. Hevesen bólint, hogy izgalmasat, szinte rézszínű hullámos tincsei körbetáncolják az arcát.*
- Nekem minden az.
*Jegyzi meg, és érdeklődve hallgatja Salanel szavait. Néha elálmodozik arról, hogy mi lett volna, ha apja nem hal meg, lehet most ő is harcos lenne, akkor mehetne vadászni, meg mindenféle izgalmas dolgokat tehetne.*
- A másik idegen, ő is vadásznak mondja magát. Mesélt a városban a törvényekről. Csupa olyan dolog tiltott, ami nálunk, csak gondolom itt fogdába zárják a bűnöst és nem csonkolják vagy ölik meg rögtön.
*Magyarázza még el, amit hallott az imént, mielőtt feltűnt, hogy eltűnt a lánca.*
*A kérdés jogos, és el is gondolkodik.*
- Azt hiszem, pontosan nem tudom.
*Pár pásodpercig csendben fülel, és Rolko még mindig hangosan üvölt.*
- Szerintem, amíg olyanokat bömböl, hogy nyughass meg nem lesz bajod, élnie kell. Annyira csak buta Rolko, hogy egy holtnak is üvölt.
*Összegzi az imént hallottakat. A táskában azonban ráakad a láncra.*
- Megvan!
*Kiált fel kicsit hangosabban, és elő is húzza a táskájából rögtön, bizonyítva a tényt. Hevesen bólint, hogy izgalmasat, szinte rézszínű hullámos tincsei körbetáncolják az arcát.*
- Nekem minden az.
*Jegyzi meg, és érdeklődve hallgatja Salanel szavait. Néha elálmodozik arról, hogy mi lett volna, ha apja nem hal meg, lehet most ő is harcos lenne, akkor mehetne vadászni, meg mindenféle izgalmas dolgokat tehetne.*
- A másik idegen, ő is vadásznak mondja magát. Mesélt a városban a törvényekről. Csupa olyan dolog tiltott, ami nálunk, csak gondolom itt fogdába zárják a bűnöst és nem csonkolják vagy ölik meg rögtön.
*Magyarázza még el, amit hallott az imént, mielőtt feltűnt, hogy eltűnt a lánca.*
977. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 19:01:22
Üzenet elküldve: 2014-01-09 19:01:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - az egyik sátor tövében//
-És még életben van ?
*Kérdi őszinte megdöbbenéssel. Lisé nem említette, hogy legyilkolták volna, pedig az sem lett volna rossz megoldás. Az ilyen leselkedő emberek rosszat jelentenek, mindig. Aztán széttárja karjait. A nyaklánc ügyében nem tud segíteni.*
-Izgalmasat ? Kinek mi az izgalmas.
*Vélhetően mindenkinek más és más.*
-Sok a vad az erdőben, nagyobbak is, ahogy a vacsoránál is látszott és kisebbek. Nyúl, fácán, ilyesmi.
*Ez, ha nem is túlságosan izgalmas, de rendkívül hasznos információ, hiszen azt jelenti, hogy amíg itt táboroznak az erdő közvetlen szomszédságában és vannak vadászaik, addig nem fognak éhen pusztulni.*
-De túlságosan messzire nem merészkedtünk, mert mindenki nagyon éhes volt és kellett az alap a vacsorához. Igazán érdekes hírekkel, majd az északi és városi felderítők jöhetnek vissza.
*Mindkettőre nagyon kíváncsi. Arra is, amit a városban tapasztalnak a többiek és arra is, hogy mi történik mögöttük. Az utóbbi valószínűleg veszélyesebb vállalkozás, de nem véletlenül indultak útnak a legjobb harcosaik.*
-És még életben van ?
*Kérdi őszinte megdöbbenéssel. Lisé nem említette, hogy legyilkolták volna, pedig az sem lett volna rossz megoldás. Az ilyen leselkedő emberek rosszat jelentenek, mindig. Aztán széttárja karjait. A nyaklánc ügyében nem tud segíteni.*
-Izgalmasat ? Kinek mi az izgalmas.
*Vélhetően mindenkinek más és más.*
-Sok a vad az erdőben, nagyobbak is, ahogy a vacsoránál is látszott és kisebbek. Nyúl, fácán, ilyesmi.
*Ez, ha nem is túlságosan izgalmas, de rendkívül hasznos információ, hiszen azt jelenti, hogy amíg itt táboroznak az erdő közvetlen szomszédságában és vannak vadászaik, addig nem fognak éhen pusztulni.*
-De túlságosan messzire nem merészkedtünk, mert mindenki nagyon éhes volt és kellett az alap a vacsorához. Igazán érdekes hírekkel, majd az északi és városi felderítők jöhetnek vissza.
*Mindkettőre nagyon kíváncsi. Arra is, amit a városban tapasztalnak a többiek és arra is, hogy mi történik mögöttük. Az utóbbi valószínűleg veszélyesebb vállalkozás, de nem véletlenül indultak útnak a legjobb harcosaik.*
976. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:51:09
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:51:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - az egyik sátor tövében//
*Türelmesen kivárja, míg Salanel felébredtnek nyilvánítja magát. Aztán bólint, hogy vörös köves jól hallotta.*
- Lehet, de ha a sátorponyva alá becsúszott, akkor nem.
*Kontráz rá Lisé, mert miért is ne lehet úgy, abba a nagy sürgés forgásban ami itt szokott zajlani reggel, meg este, meg úgy egésznap. Csalódottan turkálja át a sátor tövét, ahol Salanel az imént pihent. Közben felel a férfi kérdésére.*
- Rolko talált a susnyásban lapítva egy férfit, ahogy minket lesett. Meg egy másik jött, ő a törzsfőnket kereste.
*Magyarázza meg a zajongás okát, Salanel is sejtheti, hogy inkább Rolko adja a zajforrást. Elkeseredetten feláll, és összegzi a keresés eredményét.*
- Nincs itt, de azért köszönöm.
*A biztonság kedvéért megnézi hátha a táskájába rejtette, mikor a patakhoz ment le, de erre nem emlékszik, bár szó ami szó sok mindent elfelejt, mert olyan szétszórt tud néha lenni.*
- Látattok valami izgalmasat vadászat közben?
*Érdeklődik közben, mert kíváncsiságát semmi nem olthatja ki, még egy elveszett lánc sem.*
*Türelmesen kivárja, míg Salanel felébredtnek nyilvánítja magát. Aztán bólint, hogy vörös köves jól hallotta.*
- Lehet, de ha a sátorponyva alá becsúszott, akkor nem.
*Kontráz rá Lisé, mert miért is ne lehet úgy, abba a nagy sürgés forgásban ami itt szokott zajlani reggel, meg este, meg úgy egésznap. Csalódottan turkálja át a sátor tövét, ahol Salanel az imént pihent. Közben felel a férfi kérdésére.*
- Rolko talált a susnyásban lapítva egy férfit, ahogy minket lesett. Meg egy másik jött, ő a törzsfőnket kereste.
*Magyarázza meg a zajongás okát, Salanel is sejtheti, hogy inkább Rolko adja a zajforrást. Elkeseredetten feláll, és összegzi a keresés eredményét.*
- Nincs itt, de azért köszönöm.
*A biztonság kedvéért megnézi hátha a táskájába rejtette, mikor a patakhoz ment le, de erre nem emlékszik, bár szó ami szó sok mindent elfelejt, mert olyan szétszórt tud néha lenni.*
- Látattok valami izgalmasat vadászat közben?
*Érdeklődik közben, mert kíváncsiságát semmi nem olthatja ki, még egy elveszett lánc sem.*
975. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:36:47
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:36:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - az egyik sátor tövében//
*A penge ma már másodszor kerül elő feleslegesen, Salanel kénytelen azt ismét visszacsúsztatni a kardhüvelybe. Végigsimít haján, megrázza üstökét, hogy kicsit feléledjen, aztán oldaláról leakasztja a kulacsot, kortyol egyet és azzal is meglocsolja magát ébresztés gyanánt.*
-Most már jó lesz.
*Motyogja feléledve, aztán feltápászkodik a talajról.*
-Vörös köves lánc ? Szerintem észrevettem volna, ha rátelepedek. De keress csak nyugodtan.
*Mindig is büszke volt megfigyelő képességében, komoly csalódást jelentene, ha kiderülne, hogy végig a vöröske ékszerén feküdt, vagyis inkább ült.*
-Mi ez az irdatlan ricsaj ?
*A zajok, kiabálás hozzá is elérnek és nem igazán tudja mire vélni a dolgot.*
*A penge ma már másodszor kerül elő feleslegesen, Salanel kénytelen azt ismét visszacsúsztatni a kardhüvelybe. Végigsimít haján, megrázza üstökét, hogy kicsit feléledjen, aztán oldaláról leakasztja a kulacsot, kortyol egyet és azzal is meglocsolja magát ébresztés gyanánt.*
-Most már jó lesz.
*Motyogja feléledve, aztán feltápászkodik a talajról.*
-Vörös köves lánc ? Szerintem észrevettem volna, ha rátelepedek. De keress csak nyugodtan.
*Mindig is büszke volt megfigyelő képességében, komoly csalódást jelentene, ha kiderülne, hogy végig a vöröske ékszerén feküdt, vagyis inkább ült.*
-Mi ez az irdatlan ricsaj ?
*A zajok, kiabálás hozzá is elérnek és nem igazán tudja mire vélni a dolgot.*
974. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:30:36
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:30:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - az egyik sátor tövében//
*Kutakodó ujjak inkább a föld és Salanel közé akarnak beférni, kevés sikerrel. Nem fél a törzs tagjaitól, és bízik is bennük, így annak ellenére, hogy álomból felvert férfi arrébb löki és kardot ránt meg se lepődik. Nem tapasztalt harcos, így esélye sincs kitérni ez elől. Hátrébb lendül, mondjuk nem a legkellemesebb érzés, de nincsen porcelánból, hogy ebbe törjön össze. Ahogy meghallja Salanel hangját, már masírozik is vissza térdein felé.*
- Mázlim? Nem, az nincsen.
*Jegyzi meg, és nehéz megállni, hogy ne kezdjen is ismét földön tapogatózni, a válaszadás helyett.*
- Elveszett a láncom a vörös köves. *mondja úgy, mintha lenne más ékszere.*
- Szerintem pont alattad lehet, mert máshol nincs. *folytatja bosszúsan, és kezével int aprókat, hogy arrébb fordulhatna a férfi, hogy meggyőződjön erről.
~Ha pedig nincsen alattad, akkor a pataknál veszett el..~
Fűzi tovább gondolatban, és adják a szellemek, hogy ne úgy legyen, akkor lehet meg se lesz.*
- Kérlek.. *teszi hozzá aztán halovány mosolyt erőltetve ajkára.*
*Kutakodó ujjak inkább a föld és Salanel közé akarnak beférni, kevés sikerrel. Nem fél a törzs tagjaitól, és bízik is bennük, így annak ellenére, hogy álomból felvert férfi arrébb löki és kardot ránt meg se lepődik. Nem tapasztalt harcos, így esélye sincs kitérni ez elől. Hátrébb lendül, mondjuk nem a legkellemesebb érzés, de nincsen porcelánból, hogy ebbe törjön össze. Ahogy meghallja Salanel hangját, már masírozik is vissza térdein felé.*
- Mázlim? Nem, az nincsen.
*Jegyzi meg, és nehéz megállni, hogy ne kezdjen is ismét földön tapogatózni, a válaszadás helyett.*
- Elveszett a láncom a vörös köves. *mondja úgy, mintha lenne más ékszere.*
- Szerintem pont alattad lehet, mert máshol nincs. *folytatja bosszúsan, és kezével int aprókat, hogy arrébb fordulhatna a férfi, hogy meggyőződjön erről.
~Ha pedig nincsen alattad, akkor a pataknál veszett el..~
Fűzi tovább gondolatban, és adják a szellemek, hogy ne úgy legyen, akkor lehet meg se lesz.*
- Kérlek.. *teszi hozzá aztán halovány mosolyt erőltetve ajkára.*
973. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:20:13
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:20:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 201
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
// Felderítők - visszatérés a városból //
*A csapat - már ha mindenki jön - akkor három fővel. Vagy két fővel, vagy épp egy fővel, de vissza tér. ( Ha más nincs, akkor Valian mindenképp jön ).
Lassan léptet a tábor felé. Biccent az őrségnek, aztán lehuppan a lóról s kiköti a lovat. Aztán meg kéne keresnie Kagan-t. Körbe néz, de egyelőre semmi nyoma a vén gazfickónak.*
~Gyerünk vén lókötő, mutasd magad~
*Morran, miközben bedönt még egy nagy korty rumot. Kezd kiütközni az alkoholizmusa, megesik.
Miután leszerszámozta a lovat, megetette szénával, és megitatta, társai felé fordul.*
-Szerintem keressük meg a főnököt.*Vezeti be az indítványt, s amennyiben társainak sincs ellenvetése megindul a vezéri sátor felé.*
*A csapat - már ha mindenki jön - akkor három fővel. Vagy két fővel, vagy épp egy fővel, de vissza tér. ( Ha más nincs, akkor Valian mindenképp jön ).
Lassan léptet a tábor felé. Biccent az őrségnek, aztán lehuppan a lóról s kiköti a lovat. Aztán meg kéne keresnie Kagan-t. Körbe néz, de egyelőre semmi nyoma a vén gazfickónak.*
~Gyerünk vén lókötő, mutasd magad~
*Morran, miközben bedönt még egy nagy korty rumot. Kezd kiütközni az alkoholizmusa, megesik.
Miután leszerszámozta a lovat, megetette szénával, és megitatta, társai felé fordul.*
-Szerintem keressük meg a főnököt.*Vezeti be az indítványt, s amennyiben társainak sincs ellenvetése megindul a vezéri sátor felé.*
972. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:18:44
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:18:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 324
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - az egyik sátor tövében//
*Rövidke pihenője alatt több esemény történik, mint az egész éjjeli őrjárat során. Látogatók sora lepi el a tábort. Korábban, mintha Kagan üvöltését hallotta volna, de mivel a fél-elf nevét nem kiáltotta a vezér, így aztán maradt a helyén és aludt tovább. Aztán mintha mégis a nevét hallaná... Salanel, igen. De ez bizonyosan csak egy álom lesz, miért keltené felé bárki is ? Talán mégsem álom ? Mintha kutakodó kezeket érezne az oldalán. Reflexszerűen nyúl kardja után és vonja ki tokjából, a mellette térdeplőt pedig arrébb taszítja.*
-Oh, Lisé. Mázlid van, hogy nem vágtam át a nyakadat.
*Motyogja, miközben az álmot dörzsöli ki szeméből.*
-Mit akarsz ?
A hozzászólás írója (Salanel Talwir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.09 18:19:04
*Rövidke pihenője alatt több esemény történik, mint az egész éjjeli őrjárat során. Látogatók sora lepi el a tábort. Korábban, mintha Kagan üvöltését hallotta volna, de mivel a fél-elf nevét nem kiáltotta a vezér, így aztán maradt a helyén és aludt tovább. Aztán mintha mégis a nevét hallaná... Salanel, igen. De ez bizonyosan csak egy álom lesz, miért keltené felé bárki is ? Talán mégsem álom ? Mintha kutakodó kezeket érezne az oldalán. Reflexszerűen nyúl kardja után és vonja ki tokjából, a mellette térdeplőt pedig arrébb taszítja.*
-Oh, Lisé. Mázlid van, hogy nem vágtam át a nyakadat.
*Motyogja, miközben az álmot dörzsöli ki szeméből.*
-Mit akarsz ?
A hozzászólás írója (Salanel Talwir) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.09 18:19:04
971. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:06:39
Üzenet elküldve: 2014-01-09 18:06:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - az egyik sátor tövében//
* Lisé nyughatatlan és nem jellemző rá, hogy sokáig egy helyben képes maradni. Most is vagy két percig ha egy helyben mozdulatlanul állt. Kétség csak pár percig időzött arcán, s egy zöldes fény kíváncsi tűzében el is ég. A riadalomra azonban egy kósza felismerés juttatja. A nyaklánca, ami anyjáé volt, nincsen meg.
~ Hova tűnhetett.. ~
Esik ismét kétségbe, persze nem tudja milyen értékes a vörös kő, vagy éppen nem, csak emlék. Amihez butamód ragaszkodik. Elkezdi keresni, elsőként a sátrak körül, mert lehet akkor hagyta el. Az egyik tövében Salanel húzza a lóbőrt. Odalép hozzá, mert lehet pont a férfi alatt van. *
- Salanel, kelj fel!
*Szólítja fel hangosabban, ám még nem feltűnően. Hátha erre is felkel, és meg tud győződni arról, hogy alatta van. Mert legyen Salanel alatt, akkor biztos megvan. Türelmetlenségében letérdel, és a férfi oldalánál kezdi taperolni, hátha megleli anélkül, hogy felrángatná szegény megfáradt vadászt. *
* Lisé nyughatatlan és nem jellemző rá, hogy sokáig egy helyben képes maradni. Most is vagy két percig ha egy helyben mozdulatlanul állt. Kétség csak pár percig időzött arcán, s egy zöldes fény kíváncsi tűzében el is ég. A riadalomra azonban egy kósza felismerés juttatja. A nyaklánca, ami anyjáé volt, nincsen meg.
~ Hova tűnhetett.. ~
Esik ismét kétségbe, persze nem tudja milyen értékes a vörös kő, vagy éppen nem, csak emlék. Amihez butamód ragaszkodik. Elkezdi keresni, elsőként a sátrak körül, mert lehet akkor hagyta el. Az egyik tövében Salanel húzza a lóbőrt. Odalép hozzá, mert lehet pont a férfi alatt van. *
- Salanel, kelj fel!
*Szólítja fel hangosabban, ám még nem feltűnően. Hátha erre is felkel, és meg tud győződni arról, hogy alatta van. Mert legyen Salanel alatt, akkor biztos megvan. Türelmetlenségében letérdel, és a férfi oldalánál kezdi taperolni, hátha megleli anélkül, hogy felrángatná szegény megfáradt vadászt. *
970. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 16:20:53
Üzenet elküldve: 2014-01-09 16:20:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 147
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - tábor közepe//
* Chiari teljesen elmerül az ork gyógyítgatásába, és Lisének nincsen türelme kivárni, míg végre foglalkozik is vele. Gyorsan összeszedi az elhasznált gyógyításokból visszamaradt véres kötszerek halmazát, és odébb is áll. Kíváncsi rá mihez ért, de mindig akad dolog, amit el kell végezni. És mivel pont ma mindenkinek eszébe jutott a táboruk körül ólálkodni kisebb nagyobb felfordulást okozva így Lisé befejezi a reggeli maradványainak eltakarítását. A véres kötszereket a többi szeméttel együtt az emésztő gödörbe dobálja, majd tüzet csihol, hogy ne kezdjen rohadásnak az egész, bár ettől azért nem kell tartani, még mindig hideg van. Egy nagyobb vászonrongyba összeszedi a mosni valót, ami annyira nem sok. Náluk sokan kézzel esznek és tányért se túl gyakran használnak. Inkább a fakupák öblítésére van csak szükség.
A nyárson sülő húsnak még idő kell míg megpuhul, így a mosogatást sem halogatja. Azonnal le is indul a patakhoz, bár most fürdeni biztos nem fog. Meg is borzong a gondolatra, tegnap egészen merész volt. Csoda, hogy nem hűlt meg.
Talán több mint egy fertály órát szöszmötöl el az edényekkel, és mikor visszaér, akkor csalódottan látja a helyzet semmit sem változott.
Isurii ugyanúgy a tűz melletti egyik rönkön ül, és álmodozik. Lea mellette. A férfiak még mindig el vannak foglalva az újonnan érkezőkkel. Nagyot sóhajt, most hirtelen semmi dolga nem akad. Unatkozik, valamivel nagyon jó lenne elfoglalni magát, és képtelen kitalálni mást, mint hogy belehallgatózzon a férfiak közötti beszélgetésbe. Törvényekről beszélnek, hogy mi minden érvényes ebben az új városban. Ez fontos, és mivel hasznos, így nem érez bűntudatot, hogy hallgatózik.
Ajkára apró huncut mosoly húzódik, ahogy kiszúrja, hogy az idegen Vadász néha Isurii felé pillant. Jelenleg ezen jót derül, és már el is száll eddigi lapos unott hangulata. *
* Chiari teljesen elmerül az ork gyógyítgatásába, és Lisének nincsen türelme kivárni, míg végre foglalkozik is vele. Gyorsan összeszedi az elhasznált gyógyításokból visszamaradt véres kötszerek halmazát, és odébb is áll. Kíváncsi rá mihez ért, de mindig akad dolog, amit el kell végezni. És mivel pont ma mindenkinek eszébe jutott a táboruk körül ólálkodni kisebb nagyobb felfordulást okozva így Lisé befejezi a reggeli maradványainak eltakarítását. A véres kötszereket a többi szeméttel együtt az emésztő gödörbe dobálja, majd tüzet csihol, hogy ne kezdjen rohadásnak az egész, bár ettől azért nem kell tartani, még mindig hideg van. Egy nagyobb vászonrongyba összeszedi a mosni valót, ami annyira nem sok. Náluk sokan kézzel esznek és tányért se túl gyakran használnak. Inkább a fakupák öblítésére van csak szükség.
A nyárson sülő húsnak még idő kell míg megpuhul, így a mosogatást sem halogatja. Azonnal le is indul a patakhoz, bár most fürdeni biztos nem fog. Meg is borzong a gondolatra, tegnap egészen merész volt. Csoda, hogy nem hűlt meg.
Talán több mint egy fertály órát szöszmötöl el az edényekkel, és mikor visszaér, akkor csalódottan látja a helyzet semmit sem változott.
Isurii ugyanúgy a tűz melletti egyik rönkön ül, és álmodozik. Lea mellette. A férfiak még mindig el vannak foglalva az újonnan érkezőkkel. Nagyot sóhajt, most hirtelen semmi dolga nem akad. Unatkozik, valamivel nagyon jó lenne elfoglalni magát, és képtelen kitalálni mást, mint hogy belehallgatózzon a férfiak közötti beszélgetésbe. Törvényekről beszélnek, hogy mi minden érvényes ebben az új városban. Ez fontos, és mivel hasznos, így nem érez bűntudatot, hogy hallgatózik.
Ajkára apró huncut mosoly húzódik, ahogy kiszúrja, hogy az idegen Vadász néha Isurii felé pillant. Jelenleg ezen jót derül, és már el is száll eddigi lapos unott hangulata. *
969. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 15:17:03
Üzenet elküldve: 2014-01-09 15:17:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 605
OOC üzenetek: 147
Játékstílus: Szelíd
*Lassan, ám nagyon nyugodtan telik Mordach számára a visszaút. Ugyanakkor eredetileg úgy tervezte, hogy amíg csak tudnak, addig majd vágtáznak, s majd a reggeli órákban szépen visszaérnek. Ám a Sors úgy hozta, hogy ezen idő alatt még megálltak egy kereskedő szekérnél, megejtett még egy reggelit és ebédet is, s a patással sem vitték túlzásba a sietséget. Az idő igazán kellemes volt: hideg, mely hűssé tette a férfi bőrét, ám mégis nagyon kellemes, mely elméjére is nagyon jól hatott.
Nagyjából egy fél órányira Arthenior városától már megpillantja annak magas épületeit apró pici pontokban a távolban - nem messze pedig egy amolyan tábor féleséget, mely első pillantásra vándorokból állhat, ám meghallva a nagy ricsajt, lármát, s az intelligenciahiányra utaló elszólásokat, egyből arra gondol Mordach, hogy egy amolyan banditacsürhe vert tábort a várostól nem messze. Mostanság egyre többen ólálkodnak Arthenior körül, ami talán arra utal, hogy értékes szállítmány érkezik felé, avagy a nemrégi támadások igazán sikeresek voltak, s reménykednek az újakban is.
Mindenesetre a Vörös még fejét sem fordítja feléjük, s egybeolvadva a természettel, csendben lépked végig az úton. Már rögtön azon gondolkozik, hogy milyen remek lenne, ha a templomba megérkezett tekercset olyan Holdvarázslatokat rejtenének, melyeket Mordach még nem ismer.. Hiába töltött vagy öt órát kemény tanulással az elmúlt éjszakákon, tudásszomja mégsem apadt ki, sőt! Minél többet tud, annál többet akar tudni! Még az is eszébe jut egy pillanatra, hogy újdonsült varázslatával a szívbajt hozza a társaságra, ám ezt az ötletet hamar elveti, hiszen a párbajokból most egyelőre elég volt, s ha harcra kerül a sor, akkor azt csak és kizárólag állatokkal, szörnyekkel szeretné megvívni, nem pedig koszos emberekkel.
Már-már azt mondhatná, hogy gördülékenyen ment az út, ám egy váratlan pillanatban hirtelen kezd előrefelé dőlni a Vörös, majd pillanatokon belül már a földön is találja magát! Halk puffanással érkezik meg, s mikor hátra pillant, hogy mi történt, akkor látja, hogy a patás leereszkedve gubbaszt a földön nyöszörögve. Mordach azonnal előrántja kardját, s már keresi is a leendő ellenfelét, kinek el akarja választani fejét a nyakától, amiért megsebesítette hű társát. Azonban hamar elrakja fegyverét, mikor tudatosul benne, hogy egy árva lélek sincs körülöttük.. Gyorsan oda is lép a lóhoz, s jobban szemügyre véve a patáját, egy törött nyílhegy áll ki onnét. Egyértelműen nem lőhették bele, s öregségéből ítélve már egy ideje itt lehet az útszélen, s most az állatnak volt akkora szerencséje, hogy belelépjen. Szerencsére a seb nem mély, így a Vörös kissé nehézkésen, ám ki tudja azt húzni, majd végül lábra segíti az állatot. Egyértelműen nem akar rá felülni, hiszen sántít, s jobb lesz, ha mihamarabb bevezeti az istállóba, hiszen az ottani fiú minden bizonnyal majd el tudja látni a sérülést. Útközben leporolja a férfi a fekete köpenyét, hiszen pár halovány sárfolt bemocskolta az esés közben. Baja nem lett egyáltalán, csupán kardja csapódott neki a földnek, ami szintén összeszedett pár foltot.*
- Tarts ki, mindjárt odaérünk..
*Súgja oda négylábú társának, mikor elhaladnak a városőrök mellett.*
Nagyjából egy fél órányira Arthenior városától már megpillantja annak magas épületeit apró pici pontokban a távolban - nem messze pedig egy amolyan tábor féleséget, mely első pillantásra vándorokból állhat, ám meghallva a nagy ricsajt, lármát, s az intelligenciahiányra utaló elszólásokat, egyből arra gondol Mordach, hogy egy amolyan banditacsürhe vert tábort a várostól nem messze. Mostanság egyre többen ólálkodnak Arthenior körül, ami talán arra utal, hogy értékes szállítmány érkezik felé, avagy a nemrégi támadások igazán sikeresek voltak, s reménykednek az újakban is.
Mindenesetre a Vörös még fejét sem fordítja feléjük, s egybeolvadva a természettel, csendben lépked végig az úton. Már rögtön azon gondolkozik, hogy milyen remek lenne, ha a templomba megérkezett tekercset olyan Holdvarázslatokat rejtenének, melyeket Mordach még nem ismer.. Hiába töltött vagy öt órát kemény tanulással az elmúlt éjszakákon, tudásszomja mégsem apadt ki, sőt! Minél többet tud, annál többet akar tudni! Még az is eszébe jut egy pillanatra, hogy újdonsült varázslatával a szívbajt hozza a társaságra, ám ezt az ötletet hamar elveti, hiszen a párbajokból most egyelőre elég volt, s ha harcra kerül a sor, akkor azt csak és kizárólag állatokkal, szörnyekkel szeretné megvívni, nem pedig koszos emberekkel.
Már-már azt mondhatná, hogy gördülékenyen ment az út, ám egy váratlan pillanatban hirtelen kezd előrefelé dőlni a Vörös, majd pillanatokon belül már a földön is találja magát! Halk puffanással érkezik meg, s mikor hátra pillant, hogy mi történt, akkor látja, hogy a patás leereszkedve gubbaszt a földön nyöszörögve. Mordach azonnal előrántja kardját, s már keresi is a leendő ellenfelét, kinek el akarja választani fejét a nyakától, amiért megsebesítette hű társát. Azonban hamar elrakja fegyverét, mikor tudatosul benne, hogy egy árva lélek sincs körülöttük.. Gyorsan oda is lép a lóhoz, s jobban szemügyre véve a patáját, egy törött nyílhegy áll ki onnét. Egyértelműen nem lőhették bele, s öregségéből ítélve már egy ideje itt lehet az útszélen, s most az állatnak volt akkora szerencséje, hogy belelépjen. Szerencsére a seb nem mély, így a Vörös kissé nehézkésen, ám ki tudja azt húzni, majd végül lábra segíti az állatot. Egyértelműen nem akar rá felülni, hiszen sántít, s jobb lesz, ha mihamarabb bevezeti az istállóba, hiszen az ottani fiú minden bizonnyal majd el tudja látni a sérülést. Útközben leporolja a férfi a fekete köpenyét, hiszen pár halovány sárfolt bemocskolta az esés közben. Baja nem lett egyáltalán, csupán kardja csapódott neki a földnek, ami szintén összeszedett pár foltot.*
- Tarts ki, mindjárt odaérünk..
*Súgja oda négylábú társának, mikor elhaladnak a városőrök mellett.*
968. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 14:18:45
Üzenet elküldve: 2014-01-09 14:18:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar-tábor//
*Badumir figyelemmel kíséri a tábor mozgását. Habár az óriás nem is olyan harapós mint ahogyan gondolta (sőt, kicsit még intelligensebbnek is látszik mint társai) illetve egy idegen közelebb lép hozzá és kérdezgetni kezdi, még is arra a következtetésre jut, hogy nem látják igazán szívesen. Ebben a törzsfő parancsa is igazolja, hiszen amaz köteleket parancsol rá.*
- Badumir vagyok, erdőjáró. Nincs hivatásom, a városon kívül élek az erdőben egymagam.* Jelenti ki a hozzászólóra tekintve.* Magamat tartom el, viszont néha megfordulok Artheniorban hogy eladjak pár portékát.* Néz finoman az övén két darab elejtett nyúlra és kiszárított növénycsokorra.* Éppen oda tartottam most is, azonban megláttam ezt a tábort. Féltem, hogyha megpróbálok elsomfordálni mellettetek egyből lelőtök a fegyvereim miatt, viszont túl nagy kerülőt sem tudok tenni, hiszen fontos eljutnom Artheniorba amilyen gyorsan csak tudok. Meg igazság szerint, egészen felkeltettétek a kíváncsiságomat. Nem sok vándorló törzset láttam eddig errefelé, pedig régóta itt élek. Úgy gondoltam inkább nyíltan elétek állok, hogy ne essen félreértés... Úgy tűnik rossz ötlet volt.* Folytatja a közeledő óriás felé pillantva, akinek a parancs szerint meg kell kötöznie. Badumir nem ellenkezik, nem akarja magát még nagyobb bajba keverni. Jobb ha megvárja, amíg a törzsfő elé állítják, hátha őt megtudja majd győzni békés szándékairól. Egye fene, még az egyik nyulat is felajánlaná szőröstül-bőröstül a törzsnek, ha azok kicsit bizalmukba engednék.*
*Badumir figyelemmel kíséri a tábor mozgását. Habár az óriás nem is olyan harapós mint ahogyan gondolta (sőt, kicsit még intelligensebbnek is látszik mint társai) illetve egy idegen közelebb lép hozzá és kérdezgetni kezdi, még is arra a következtetésre jut, hogy nem látják igazán szívesen. Ebben a törzsfő parancsa is igazolja, hiszen amaz köteleket parancsol rá.*
- Badumir vagyok, erdőjáró. Nincs hivatásom, a városon kívül élek az erdőben egymagam.* Jelenti ki a hozzászólóra tekintve.* Magamat tartom el, viszont néha megfordulok Artheniorban hogy eladjak pár portékát.* Néz finoman az övén két darab elejtett nyúlra és kiszárított növénycsokorra.* Éppen oda tartottam most is, azonban megláttam ezt a tábort. Féltem, hogyha megpróbálok elsomfordálni mellettetek egyből lelőtök a fegyvereim miatt, viszont túl nagy kerülőt sem tudok tenni, hiszen fontos eljutnom Artheniorba amilyen gyorsan csak tudok. Meg igazság szerint, egészen felkeltettétek a kíváncsiságomat. Nem sok vándorló törzset láttam eddig errefelé, pedig régóta itt élek. Úgy gondoltam inkább nyíltan elétek állok, hogy ne essen félreértés... Úgy tűnik rossz ötlet volt.* Folytatja a közeledő óriás felé pillantva, akinek a parancs szerint meg kell kötöznie. Badumir nem ellenkezik, nem akarja magát még nagyobb bajba keverni. Jobb ha megvárja, amíg a törzsfő elé állítják, hátha őt megtudja majd győzni békés szándékairól. Egye fene, még az egyik nyulat is felajánlaná szőröstül-bőröstül a törzsnek, ha azok kicsit bizalmukba engednék.*
967. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 13:46:41
Üzenet elküldve: 2014-01-09 13:46:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Északi portya//
-Szerelmetes típus vagyok, jól esne a férfi szemébe nézni közben. *Vigyorog vissza a gnómra, s kezével jelzi is maga előtt a szintkülönbségeket: Rick talán melléig sem ér fel ha leszáll a lóról. Hogy mi közben akarna ő szemkontaktust tartani a másikkal, s ezt miért látja nehezen megoldhatónak, azt a többiek fantáziájára bízza. Nem érzi szükségét tovább magyarázni, így egy időre el is hallgat. Harath felé csak megvonja a vállát. Annál több marad neki, ha a fattyú nem kér! Csöndesen majszolgatja el a száraz cipó maradékát, s az út hátra levő részében sem nyitja már szólásra ajkait. Énekelhetnének, de beérve az erdőbe inkább a fák suttogására figyel.
A nap magasan jár már, mire elérkezik első pihenőjük ideje. Akheel szinte lefolyik lova nyergéből, annyira elzsibbadtak lábai. Elülte hátsó felét is.
Waldran szavaihoz nincs mit hozzáfűznie, egy biccentéssel nyugtázza a dolgot. Neki nem dolga feladataikkal kapcsolatosan okoskodni, nem is teszi. Teljesen egyértelműnek gondolja, hogy betérnek a karavánok pihenőhelyére és élelmet, vizet vesznek magukhoz.
Átmozgatja elgémberedett végtagjait. Kalimpál, mint valami szélmalom, ugrál és nyújtózik, ahogyan a kényes macskák szoktak. Tornája végén megrázza rezes tincseit is és összébb húzza magán ruháit.
Táskáiban élelem után kutat, de nem sikerült túl sok mindent elpakolnia. Akad még rongyai és kacatjai közt valami gyökér - szerű amit akkor rágicsál ha különösebben nem éhes, de az ehetnék mégis gyötri. Így tesz most is. Valamelyik gyógyfüves említette, hogy jót tesz a fogainak is, enyhíti a szájszagot, az íze sem olyan borzalmas... Elvan vele, mint eb a csontjával.*
-Szerelmetes típus vagyok, jól esne a férfi szemébe nézni közben. *Vigyorog vissza a gnómra, s kezével jelzi is maga előtt a szintkülönbségeket: Rick talán melléig sem ér fel ha leszáll a lóról. Hogy mi közben akarna ő szemkontaktust tartani a másikkal, s ezt miért látja nehezen megoldhatónak, azt a többiek fantáziájára bízza. Nem érzi szükségét tovább magyarázni, így egy időre el is hallgat. Harath felé csak megvonja a vállát. Annál több marad neki, ha a fattyú nem kér! Csöndesen majszolgatja el a száraz cipó maradékát, s az út hátra levő részében sem nyitja már szólásra ajkait. Énekelhetnének, de beérve az erdőbe inkább a fák suttogására figyel.
A nap magasan jár már, mire elérkezik első pihenőjük ideje. Akheel szinte lefolyik lova nyergéből, annyira elzsibbadtak lábai. Elülte hátsó felét is.
Waldran szavaihoz nincs mit hozzáfűznie, egy biccentéssel nyugtázza a dolgot. Neki nem dolga feladataikkal kapcsolatosan okoskodni, nem is teszi. Teljesen egyértelműnek gondolja, hogy betérnek a karavánok pihenőhelyére és élelmet, vizet vesznek magukhoz.
Átmozgatja elgémberedett végtagjait. Kalimpál, mint valami szélmalom, ugrál és nyújtózik, ahogyan a kényes macskák szoktak. Tornája végén megrázza rezes tincseit is és összébb húzza magán ruháit.
Táskáiban élelem után kutat, de nem sikerült túl sok mindent elpakolnia. Akad még rongyai és kacatjai közt valami gyökér - szerű amit akkor rágicsál ha különösebben nem éhes, de az ehetnék mégis gyötri. Így tesz most is. Valamelyik gyógyfüves említette, hogy jót tesz a fogainak is, enyhíti a szájszagot, az íze sem olyan borzalmas... Elvan vele, mint eb a csontjával.*
966. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 13:06:50
Üzenet elküldve: 2014-01-09 13:06:50
ÚJ
![>Leandana Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10216_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1542
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar honfoglalás - másnap - tábor közepe//
*Szóval az erdő az "mindenkié és senkié"... Ezzel az apró információval végképp arra az elhatározásra jut, hogy ő bizony cseppet sem kedveli sem a várost, sem pedig a városiakat. Ellenben már egyre inkább meg akarja nézni, hogy hogyan is élnek ezek ott, ha egyszer ahhoz is gyáva a legtöbbje, hogy kijöjjön az erdőbe. Kagannak igaza van, a túlságos békében puhák lettek, és főleg gyávák. Eltekintve persze ennek a városi őrségnek, vagy minek a tagjaitól.
Végül aztán mind hallgatásba burkolóznak, végül is nagyon sok mindent megtudtak Daerostól. Mondjuk furcsállja kicsit, hogy a másik ilyen könnyen beszél a lakhelyéről, meg annak védelméről. Náluk könnyen kivágják annak a nyelvét, aki idegen füleknek fecserészik a törzs hierarchiájáról, vagy harcosairól, akármiről. Persze lehet, hogy a kőházak lakóinak ez nincsen annyira ellenére, vagy simán kideríthető az információ a városban járva. Tudja a rosseb.
Odaát a tábor peremén pedig lassan fegyverezik lefelé az érkezőt és, ha minden igaz, akkor már kötik is gúzsba, ő pedig úgy dönt, hogy ideje megnézni közelebbről is a jövevényt, azt, aki állig felfegyverkezve arra vetemedett, hogy a táboruk területére tegye a lábát. Rolko kedves behemót a maga módján, de körülbelül annyira egyszerű, mint egy faszék. Ezt persze senki nem rója fel neki, a fajtája miatt ilyen, ezzel együtt a tagja a törzsnek, és Lea ezzel együtt szereti úgy, mint a fivérét.
Mielőtt elindulna megnézni Badumirt még megáll Isu mellett - vagyis, mivel egymás mellett ültek ezért mellette - és pár pillanatig jelentőségteljesen ránéz. Hogy jöjjön vele - ha akar - és mesélje el, hogy mi is történt ama búcsúzkodás kapcsán. Mert ugyanis látszik a lányon, hogy legalább egy lábbal a föld felett jár..*
*Szóval az erdő az "mindenkié és senkié"... Ezzel az apró információval végképp arra az elhatározásra jut, hogy ő bizony cseppet sem kedveli sem a várost, sem pedig a városiakat. Ellenben már egyre inkább meg akarja nézni, hogy hogyan is élnek ezek ott, ha egyszer ahhoz is gyáva a legtöbbje, hogy kijöjjön az erdőbe. Kagannak igaza van, a túlságos békében puhák lettek, és főleg gyávák. Eltekintve persze ennek a városi őrségnek, vagy minek a tagjaitól.
Végül aztán mind hallgatásba burkolóznak, végül is nagyon sok mindent megtudtak Daerostól. Mondjuk furcsállja kicsit, hogy a másik ilyen könnyen beszél a lakhelyéről, meg annak védelméről. Náluk könnyen kivágják annak a nyelvét, aki idegen füleknek fecserészik a törzs hierarchiájáról, vagy harcosairól, akármiről. Persze lehet, hogy a kőházak lakóinak ez nincsen annyira ellenére, vagy simán kideríthető az információ a városban járva. Tudja a rosseb.
Odaát a tábor peremén pedig lassan fegyverezik lefelé az érkezőt és, ha minden igaz, akkor már kötik is gúzsba, ő pedig úgy dönt, hogy ideje megnézni közelebbről is a jövevényt, azt, aki állig felfegyverkezve arra vetemedett, hogy a táboruk területére tegye a lábát. Rolko kedves behemót a maga módján, de körülbelül annyira egyszerű, mint egy faszék. Ezt persze senki nem rója fel neki, a fajtája miatt ilyen, ezzel együtt a tagja a törzsnek, és Lea ezzel együtt szereti úgy, mint a fivérét.
Mielőtt elindulna megnézni Badumirt még megáll Isu mellett - vagyis, mivel egymás mellett ültek ezért mellette - és pár pillanatig jelentőségteljesen ránéz. Hogy jöjjön vele - ha akar - és mesélje el, hogy mi is történt ama búcsúzkodás kapcsán. Mert ugyanis látszik a lányon, hogy legalább egy lábbal a föld felett jár..*
965. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 12:39:34
Üzenet elküldve: 2014-01-09 12:39:34
ÚJ
![>Waldran Thargodar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11356_1544563224_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 596
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
//Északi portya//
*Már egy jó ideje mennek és nem történik semmi sem. Ennek nagyon örül, mert ezek szerint az üldözőik nem követték őket, vagy ha követték is, nincsenek a sarkukban. Ámbár immáron vajmi keveset számítana, mert talán még kibírnának egy kis menekülést a város másik oldalára. Talán... de Waldran nem bízik abban, hogy a kőfalak mögött rejtőző, kőfalak közt élő, talán köveket zabáló nép elő merne merészkedni, hogy elüldözzék az üldözőiket. Ezért is mennek ők vissza, hogy megnézzék, valóban megpihenhetnek egy időre.*
- Megállunk egy negyed órára. Rick, intézkedj, hogy Heves előreröppenjen és eldalolja nekünk, hogy mi a helyzet északon. *Megállítva a lovát bevárja a többieket és amint egymás mellett vannak, kiadja az utasításait. Lassan a delelőre vág a nap fénye, itt az ideje, hogy szusszanjanak egyet. Valami szárított hús biztos akad a tarsolyában, amit még elrágcsálhat, de a nap végére vadászniuk sem ártana. Szét is néz a pusztaságon, lát-e pockot vagy fürge nyulat, de egyelőre egyik sem jelentkezik, hogy vacsora lenne.*
- Visszaügetünk karavánpihenőig, ha nem látunk füstöt, akkor a visszatérünk a táborunkba. *Folytatja és kérdő pillantást vet a többiekre, hogy van-e javaslatuk. Gondolt arra, hogy karavánpihenőbe betérhetnének megpihenni, ott úgy is csupa érdekes népség éjszakázik. Egyszer-kétszer találkozott mozgó árusokkal, akiknek a csontékszereit vagy egyéb faragványait eladhatta és cserébe egy csomó csuda dolgot kapott. Meg talán Harath is találhatna valami asszonyformát, ami kigyógyítja ezt a baját. Viszont eléggé kockázatos lenne. Még gondolkodik rajta.*
- Na, Rick, csinálsz valamit? *Érdeklődik enyhe türelmetlenséggel a hangjában, amennyiben nem hangzott el kérdés. Míg várakoznak, egyrészt rágcsálja a száraz húst, másrészt a kiütött foga helyét bizgatja a nyelve hegyével. Gondolkodik... itt van ez a felderítés, itt van Harath és a betegsége, Rick és a hetek során - főleg a tanácskozás során - tanúsított szemtelensége, illetve Akheel és a... csettint egyet, tekintete végigjáratását abbahagyva a többieken inkább észak felé pillant. Talán az a legfontosabb kérdés, talán.*
*Már egy jó ideje mennek és nem történik semmi sem. Ennek nagyon örül, mert ezek szerint az üldözőik nem követték őket, vagy ha követték is, nincsenek a sarkukban. Ámbár immáron vajmi keveset számítana, mert talán még kibírnának egy kis menekülést a város másik oldalára. Talán... de Waldran nem bízik abban, hogy a kőfalak mögött rejtőző, kőfalak közt élő, talán köveket zabáló nép elő merne merészkedni, hogy elüldözzék az üldözőiket. Ezért is mennek ők vissza, hogy megnézzék, valóban megpihenhetnek egy időre.*
- Megállunk egy negyed órára. Rick, intézkedj, hogy Heves előreröppenjen és eldalolja nekünk, hogy mi a helyzet északon. *Megállítva a lovát bevárja a többieket és amint egymás mellett vannak, kiadja az utasításait. Lassan a delelőre vág a nap fénye, itt az ideje, hogy szusszanjanak egyet. Valami szárított hús biztos akad a tarsolyában, amit még elrágcsálhat, de a nap végére vadászniuk sem ártana. Szét is néz a pusztaságon, lát-e pockot vagy fürge nyulat, de egyelőre egyik sem jelentkezik, hogy vacsora lenne.*
- Visszaügetünk karavánpihenőig, ha nem látunk füstöt, akkor a visszatérünk a táborunkba. *Folytatja és kérdő pillantást vet a többiekre, hogy van-e javaslatuk. Gondolt arra, hogy karavánpihenőbe betérhetnének megpihenni, ott úgy is csupa érdekes népség éjszakázik. Egyszer-kétszer találkozott mozgó árusokkal, akiknek a csontékszereit vagy egyéb faragványait eladhatta és cserébe egy csomó csuda dolgot kapott. Meg talán Harath is találhatna valami asszonyformát, ami kigyógyítja ezt a baját. Viszont eléggé kockázatos lenne. Még gondolkodik rajta.*
- Na, Rick, csinálsz valamit? *Érdeklődik enyhe türelmetlenséggel a hangjában, amennyiben nem hangzott el kérdés. Míg várakoznak, egyrészt rágcsálja a száraz húst, másrészt a kiütött foga helyét bizgatja a nyelve hegyével. Gondolkodik... itt van ez a felderítés, itt van Harath és a betegsége, Rick és a hetek során - főleg a tanácskozás során - tanúsított szemtelensége, illetve Akheel és a... csettint egyet, tekintete végigjáratását abbahagyva a többieken inkább észak felé pillant. Talán az a legfontosabb kérdés, talán.*
964. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 09:44:44
Üzenet elküldve: 2014-01-09 09:44:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Szelíd
//A gyanú árnyékában //
*Olfreen csalódottan hallgatja a kovács mondókáját. Ki hallott még olyan ökörséget ,hogy egy árus, kovács vagy bárki aki eladásból él, nem adhat el csak a vár urának. Bár lehet, hogy ez a kovács olyan híres mester, hogy nem akarják a tudása gyümölcseit megosztani másokkal. Mindenesetre a bot kell neki. Ewanak is ki kell harcolni a nyílvesszőit, de előbb lakoma. Örül neki, mert eléggé megéhezett. Az eléjük érkező inas nem sokat teketóriázik, egyenesen az étkezőbe vezeti őket ahol már javában folyik az evésez ivászat. Legalábbis az öreg már mohón fal. A várúr családja körében foglal helyet, legalábbis a sötét elf így gondolja. Aztán bemutatják őket, így kiderül ,hogy az emberi mértékkel mérve szép leány a várúr leánya, mellette a társalkodónője, ott ül még a szemtelen fia is, no meg a várnagy aki fogadta őket. Egy hely üresen maradt, ez csakis a várúr feleségének a helye lehet. Jó hangulatban kezdődők a lakoma, a várúr nekik szegezve a kérdést,kíváncsi rá,hogy tetszik a vára. *
- Nos nagyuram, szép erős és biztonságos a várad. A kertjeid is szépek...-* lopva Ewára pillant, hogy mit szól a növények dicséretéhez.*
- De mint vásárlóhely nem az igazi, a kovácsnál akarunk vásárolni, de közölte, hogy nem adhat el semmit, csak a várúr engedélyével. Talán ezen tudsz segíteni nemes uram. Mindent egybevéve igen kellemes a várad és szép a családod.-* Biccent a várúr leánya felé. Maga is meglepődik ékesszólásán, nem igen mert eddig emberek társaságában sokat beszélni. Sejti, hogy ezt is az elfnek köszönheti, valahogy felszabadított benne pár gátat, amit maga emelt még gyerekkorában. Befejezvén mondókáját várja, hogy a leány meg az öreg is beszéljen valamit, bár a vén salabakter még mindig úgy eszi a csirkét mintha ez lenne az utolsó étkezése...*
*Olfreen csalódottan hallgatja a kovács mondókáját. Ki hallott még olyan ökörséget ,hogy egy árus, kovács vagy bárki aki eladásból él, nem adhat el csak a vár urának. Bár lehet, hogy ez a kovács olyan híres mester, hogy nem akarják a tudása gyümölcseit megosztani másokkal. Mindenesetre a bot kell neki. Ewanak is ki kell harcolni a nyílvesszőit, de előbb lakoma. Örül neki, mert eléggé megéhezett. Az eléjük érkező inas nem sokat teketóriázik, egyenesen az étkezőbe vezeti őket ahol már javában folyik az evésez ivászat. Legalábbis az öreg már mohón fal. A várúr családja körében foglal helyet, legalábbis a sötét elf így gondolja. Aztán bemutatják őket, így kiderül ,hogy az emberi mértékkel mérve szép leány a várúr leánya, mellette a társalkodónője, ott ül még a szemtelen fia is, no meg a várnagy aki fogadta őket. Egy hely üresen maradt, ez csakis a várúr feleségének a helye lehet. Jó hangulatban kezdődők a lakoma, a várúr nekik szegezve a kérdést,kíváncsi rá,hogy tetszik a vára. *
- Nos nagyuram, szép erős és biztonságos a várad. A kertjeid is szépek...-* lopva Ewára pillant, hogy mit szól a növények dicséretéhez.*
- De mint vásárlóhely nem az igazi, a kovácsnál akarunk vásárolni, de közölte, hogy nem adhat el semmit, csak a várúr engedélyével. Talán ezen tudsz segíteni nemes uram. Mindent egybevéve igen kellemes a várad és szép a családod.-* Biccent a várúr leánya felé. Maga is meglepődik ékesszólásán, nem igen mert eddig emberek társaságában sokat beszélni. Sejti, hogy ezt is az elfnek köszönheti, valahogy felszabadított benne pár gátat, amit maga emelt még gyerekkorában. Befejezvén mondókáját várja, hogy a leány meg az öreg is beszéljen valamit, bár a vén salabakter még mindig úgy eszi a csirkét mintha ez lenne az utolsó étkezése...*
963. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 05:34:01
Üzenet elküldve: 2014-01-09 05:34:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar-tábor//
*Elégedett félmosoly bujkál szája szegletében, hiszen a férfi engedelmeskedik. Nem, nem igazán tűnődik most azon, vajon túlzó volt e szigora, vagy sem. Kissé kényelmetlen kezdett már lenni számára (is) a túl nagy jövés menés. Előbb egy ork sérült, majd az a Vadász, most pedig ő. És kissé alapállapotban ingerlékeny mióta nem tudja maga mellett testvérét, Krumkót. Mintha egyik fele, vagyis keze nem lenne meg. De szerencsére sosincs igazán egyedül, most is Dharren áll mellé, és segíti ki, ha úgy hozná a szükség. Így csatabárdját a földre támasztja, s arra helyezi némileg testsúlyát is. És most várja, megnyílik -e újdonsült vendégük előttük, s akár még beljebb is ereszthetik, vagy marad a patthelyzet. Ha tudná, milyen érdekes mesék hangzanak el a városról, uraikról, történelemről, varázslókról a tűz körül eközben! Rolko egyszerű lélek, még egyszerűbb felfogással, és szereti a meséket. De most ebből kimarad. Vagy talán tetteivel ő maga is egy, a mesék alkotói közül.
Ám Kagan hangján éri a parancs, miszerint gúzsba kell kötni a jövevényt. Kissé meglepő, de csak pár pillanat mire ocsúdik és tesz egynéhány lépést -ezzel átszelve a távolságot- Badumir felé.*
-Nyughass, és nem lesz bajod. *Ígéri közben. És ha nem változik semmi, amaz nem kezd ficánkolni, vagy kapkod fegyveréért, szelíden (óriás létéből kifolyólag még így is erőteljesen) ejti hatalmas tenyerét a másik vállára. Talán már ennyi is elegendő lehet, hogy maradásra és nyugvásra bírja, míg valaki kötelet kerít.
Ha azonban mégsem tanúsít együttműködést vendégük, úgy marasztaló vendégszeretetüktől esik el, s emígy egy jó kis bunyóra éhes behemóttal találja szembe magát, ki kétélű irdatlan csatabárdját emeli sújtásra, hogy elejét vegye, vagy épp pontot tegyen az ügy végére.
Az ork állapotára vonatkozó utasítást nem veszi magára. Neki itt van ez a szép szál legyén, kire most ő (is) ügyel mindaddig, míg illetékes nem kerít időt a kihallgatására.*
*Elégedett félmosoly bujkál szája szegletében, hiszen a férfi engedelmeskedik. Nem, nem igazán tűnődik most azon, vajon túlzó volt e szigora, vagy sem. Kissé kényelmetlen kezdett már lenni számára (is) a túl nagy jövés menés. Előbb egy ork sérült, majd az a Vadász, most pedig ő. És kissé alapállapotban ingerlékeny mióta nem tudja maga mellett testvérét, Krumkót. Mintha egyik fele, vagyis keze nem lenne meg. De szerencsére sosincs igazán egyedül, most is Dharren áll mellé, és segíti ki, ha úgy hozná a szükség. Így csatabárdját a földre támasztja, s arra helyezi némileg testsúlyát is. És most várja, megnyílik -e újdonsült vendégük előttük, s akár még beljebb is ereszthetik, vagy marad a patthelyzet. Ha tudná, milyen érdekes mesék hangzanak el a városról, uraikról, történelemről, varázslókról a tűz körül eközben! Rolko egyszerű lélek, még egyszerűbb felfogással, és szereti a meséket. De most ebből kimarad. Vagy talán tetteivel ő maga is egy, a mesék alkotói közül.
Ám Kagan hangján éri a parancs, miszerint gúzsba kell kötni a jövevényt. Kissé meglepő, de csak pár pillanat mire ocsúdik és tesz egynéhány lépést -ezzel átszelve a távolságot- Badumir felé.*
-Nyughass, és nem lesz bajod. *Ígéri közben. És ha nem változik semmi, amaz nem kezd ficánkolni, vagy kapkod fegyveréért, szelíden (óriás létéből kifolyólag még így is erőteljesen) ejti hatalmas tenyerét a másik vállára. Talán már ennyi is elegendő lehet, hogy maradásra és nyugvásra bírja, míg valaki kötelet kerít.
Ha azonban mégsem tanúsít együttműködést vendégük, úgy marasztaló vendégszeretetüktől esik el, s emígy egy jó kis bunyóra éhes behemóttal találja szembe magát, ki kétélű irdatlan csatabárdját emeli sújtásra, hogy elejét vegye, vagy épp pontot tegyen az ügy végére.
Az ork állapotára vonatkozó utasítást nem veszi magára. Neki itt van ez a szép szál legyén, kire most ő (is) ügyel mindaddig, míg illetékes nem kerít időt a kihallgatására.*
962. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 00:53:23
Üzenet elküldve: 2014-01-09 00:53:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Thargodar-tábor//
*Kicsit csalódott a választ hallva, de már így is megtudott pár -számára- hasznos dolgot Daerostól. Nem faggatózik tovább, még a végén kiszárad, vagy szájzárat kap szegény férfi.
Nyársat, ilyesmit talál a tűz körül a Vadász, még nem pakolászták el a korábbi reggeli maradványait, kellékeit sem. Chiari, Lisé és Eanna, kikre ez a feladat tartozik mással foglalatoskodnak most. Eruannát, a szolgájukat még nem látta ma, ahogy Cessát, vagy Erayát sem, de biztos kipihenik végre magukat. Harcosaikra nem lehet panasz, hisz egy részük már útnak is indult, másik részük pedig most is feladataival foglalatoskodik. Még a szunyókáló Salanel is. Az éjjeli őrséget álló tagnak elsődleges feladata, hogy kipihenje magát, hiszen félholtan nem veszik hasznát.
Míg a vad sül a nyárson a tüzet piszkálgatja, nézelődik, esetleg vált pár szót Leandanával, de ha a vajákos nem szól hozzá egész nap elbambulázik így. Sok minden történt ma, pedig csak pár órája kelt fel a nap. Át kell gondolni a történteket, s hallottakat.
Nem igazán veszi észre, hogy a Vadász néha rápillant, ha fel is tűnik neki, nem tulajdonít neki jelentőséget. Na meg az, hogy néz még nem jelenti azt, hogy lát is jelen állapotában. El van varázsolva egy kicsit az ezüsthajú.
Kíváncsi mikor látja viszont az északra indulat csapatot. Hetek, hónapok? Érdekli mikor tér vissza a kereskedő. Szeretne tőle finom illatszereket vásárolni, igaz nincs túl sok pénze. Illetve, ami van azt most nem ilyesmire kellene költeniük, de talán sikerül vele megegyeznie. Elég kedvesnek tűnt abban a kis időben, ameddig Isu rááldozott figyelméből.
A Vadászt is szimpatikusnak találja. Különös történeteivel, tájékozottságával hamar lenyűgözte a lányt. Ha pár órát eltöltene közöttük már nem is lenne feltűnő, hogy nem a törzs egyik régebbi tagja.
Meg kellene kérdeznie tőle meddig tervez itt maradni, de ha jobban belegondol az pont úgy venné ki magát, mintha távozását sürgetné. Inkább nem szól. Térdeit felhúzza a rönkre amin ücsörög, kezeivel átkarolja lábait, kámzsáját fejébe húzza és csak úgy van... Néha meg-meg moccan, de már rég távol jár a valóságtól. Gondolatai messze elkalandoztak a sátrak közül, s kevesen sejthetik csak mik meg nem fordulnak az ábrándos tekintetű Thargodar lány fejében.*
*Kicsit csalódott a választ hallva, de már így is megtudott pár -számára- hasznos dolgot Daerostól. Nem faggatózik tovább, még a végén kiszárad, vagy szájzárat kap szegény férfi.
Nyársat, ilyesmit talál a tűz körül a Vadász, még nem pakolászták el a korábbi reggeli maradványait, kellékeit sem. Chiari, Lisé és Eanna, kikre ez a feladat tartozik mással foglalatoskodnak most. Eruannát, a szolgájukat még nem látta ma, ahogy Cessát, vagy Erayát sem, de biztos kipihenik végre magukat. Harcosaikra nem lehet panasz, hisz egy részük már útnak is indult, másik részük pedig most is feladataival foglalatoskodik. Még a szunyókáló Salanel is. Az éjjeli őrséget álló tagnak elsődleges feladata, hogy kipihenje magát, hiszen félholtan nem veszik hasznát.
Míg a vad sül a nyárson a tüzet piszkálgatja, nézelődik, esetleg vált pár szót Leandanával, de ha a vajákos nem szól hozzá egész nap elbambulázik így. Sok minden történt ma, pedig csak pár órája kelt fel a nap. Át kell gondolni a történteket, s hallottakat.
Nem igazán veszi észre, hogy a Vadász néha rápillant, ha fel is tűnik neki, nem tulajdonít neki jelentőséget. Na meg az, hogy néz még nem jelenti azt, hogy lát is jelen állapotában. El van varázsolva egy kicsit az ezüsthajú.
Kíváncsi mikor látja viszont az északra indulat csapatot. Hetek, hónapok? Érdekli mikor tér vissza a kereskedő. Szeretne tőle finom illatszereket vásárolni, igaz nincs túl sok pénze. Illetve, ami van azt most nem ilyesmire kellene költeniük, de talán sikerül vele megegyeznie. Elég kedvesnek tűnt abban a kis időben, ameddig Isu rááldozott figyelméből.
A Vadászt is szimpatikusnak találja. Különös történeteivel, tájékozottságával hamar lenyűgözte a lányt. Ha pár órát eltöltene közöttük már nem is lenne feltűnő, hogy nem a törzs egyik régebbi tagja.
Meg kellene kérdeznie tőle meddig tervez itt maradni, de ha jobban belegondol az pont úgy venné ki magát, mintha távozását sürgetné. Inkább nem szól. Térdeit felhúzza a rönkre amin ücsörög, kezeivel átkarolja lábait, kámzsáját fejébe húzza és csak úgy van... Néha meg-meg moccan, de már rég távol jár a valóságtól. Gondolatai messze elkalandoztak a sátrak közül, s kevesen sejthetik csak mik meg nem fordulnak az ábrándos tekintetű Thargodar lány fejében.*
961. hozzászólás ezen a helyszínen: Arthenior közelében
Üzenet elküldve: 2014-01-09 00:07:00
Üzenet elküldve: 2014-01-09 00:07:00
ÚJ
![>Daeros Argien [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/5061_ember_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 155
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Szelíd
//Thargodar-tábor//
-Jómagam sosem mélyültem el a mágusok és varázstudók tudományában, így fogalmam sincs. Egyszerű lélek vagyok, a mágiát meghagyom annak, akit érdekel. Jobban bízom abban, hogy a nyilam célba talál, mint hogy különféle bűbájokkal terheljem az elmém.*ingatja fejét Daeros Isurii kérdésére. Mivel senki nem jelentkezett, így ő maga fogja megsütni a húst a tűz fölött.
~Aztán nemsokára indulhatok, mielőtt még valami huncutság jutna az itteni népek eszébe.~ gondolja, mivel Kagan túl sokat érdeklődik az őrség, s hasonlók iránt. Kezd kényelmetlenné válni számára, hogy olyasmit kell megosztania, ami miatt valaki bajba kerülhet. Elsősorban persze magára gondol ez alatt. Alaposan elgondolkozik hát, hogy mit felel a barbárnak.*
-Jó kérdés. Igazából a lényeg nem bonyolult, az alapvető törvények érvényesek mindenkire: ne ölj, ne lopj, ne árts másoknak, s ne zavard meg a rendet.*summázza a dolgot meglehetősen egyszerű formában. Mivel a tűz körül nyilvánvalóan akad valami nyárs, arra tűzi fel a húsdarabokat, s a tűz fölé állítja őket, másik végüket a földbe szúrva. Eztán letelepedik a tűz mellé, előveszi a pipáját és az utolsó tömésnyi dohányát, amit egy külön kis szütyőben tart. Megtömi a célszerszámot, majdan a lobogó tűzből kipiszkál egy apró gallyat, s azzal tüzet ad magának. Nagyokat szippant belőle, s figyeli, ahogy a szellő elfújja a füstkarikákat, melyeket gyárt. Közben néha-néha Isurii felé pillant lopva, nehogy bárkinek is feltűnjön. A városban amúgy sincsenek kedvére való nők, legalábbis nem találkozott még olyannal. Na nem mintha bármiféle csúnya hátsó gondolata lenne, hiszen kikezdeni egy törzsbélivel legalábbis a vendégbarátság megszegését, másodsorban pedig módszeres öngyilkosságot is jelentene egyben. Úgyhogy inkább visszatér a pipájához, az való neki. Az íj és a tegez persze mellette van, mint mindig. Sosem válna meg egyiktől sem huzamosabb időre. Mindet ő maga készíti aprólékos gonddal, s lassan eljön az ideje, hogy új íjat készítsen magának. Általában négy-öt évig bírják, s ennek a darabnak (bár nagyon vigyázott rá, hisz a vadonban az élete függ tőle) már ez lesz a negyedik tele. Nem szerencsés ujjat húzni a sorssal, s Daeros a maga részéről inkább készít idejekorán egy másikat, mint hogy a jelenlegi cserbenhagyja. Tapasztalata szerint a dolgok a lehető legrosszabbkor mennek tönkre, amikor az ember fia legkevésbé számítana ilyesmire. Majd ha visszatért a városba, kimegy az erdőbe keresni egy megfelelő kőrisfát, amiből fegyvert készíthet. Úgyis legalább két hónap, mire elkészülhet a fegyver, jobb az ilyesmivel sietni.*
A hozzászólás írója (Daeros Argien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.09 00:07:54
-Jómagam sosem mélyültem el a mágusok és varázstudók tudományában, így fogalmam sincs. Egyszerű lélek vagyok, a mágiát meghagyom annak, akit érdekel. Jobban bízom abban, hogy a nyilam célba talál, mint hogy különféle bűbájokkal terheljem az elmém.*ingatja fejét Daeros Isurii kérdésére. Mivel senki nem jelentkezett, így ő maga fogja megsütni a húst a tűz fölött.
~Aztán nemsokára indulhatok, mielőtt még valami huncutság jutna az itteni népek eszébe.~ gondolja, mivel Kagan túl sokat érdeklődik az őrség, s hasonlók iránt. Kezd kényelmetlenné válni számára, hogy olyasmit kell megosztania, ami miatt valaki bajba kerülhet. Elsősorban persze magára gondol ez alatt. Alaposan elgondolkozik hát, hogy mit felel a barbárnak.*
-Jó kérdés. Igazából a lényeg nem bonyolult, az alapvető törvények érvényesek mindenkire: ne ölj, ne lopj, ne árts másoknak, s ne zavard meg a rendet.*summázza a dolgot meglehetősen egyszerű formában. Mivel a tűz körül nyilvánvalóan akad valami nyárs, arra tűzi fel a húsdarabokat, s a tűz fölé állítja őket, másik végüket a földbe szúrva. Eztán letelepedik a tűz mellé, előveszi a pipáját és az utolsó tömésnyi dohányát, amit egy külön kis szütyőben tart. Megtömi a célszerszámot, majdan a lobogó tűzből kipiszkál egy apró gallyat, s azzal tüzet ad magának. Nagyokat szippant belőle, s figyeli, ahogy a szellő elfújja a füstkarikákat, melyeket gyárt. Közben néha-néha Isurii felé pillant lopva, nehogy bárkinek is feltűnjön. A városban amúgy sincsenek kedvére való nők, legalábbis nem találkozott még olyannal. Na nem mintha bármiféle csúnya hátsó gondolata lenne, hiszen kikezdeni egy törzsbélivel legalábbis a vendégbarátság megszegését, másodsorban pedig módszeres öngyilkosságot is jelentene egyben. Úgyhogy inkább visszatér a pipájához, az való neki. Az íj és a tegez persze mellette van, mint mindig. Sosem válna meg egyiktől sem huzamosabb időre. Mindet ő maga készíti aprólékos gonddal, s lassan eljön az ideje, hogy új íjat készítsen magának. Általában négy-öt évig bírják, s ennek a darabnak (bár nagyon vigyázott rá, hisz a vadonban az élete függ tőle) már ez lesz a negyedik tele. Nem szerencsés ujjat húzni a sorssal, s Daeros a maga részéről inkább készít idejekorán egy másikat, mint hogy a jelenlegi cserbenhagyja. Tapasztalata szerint a dolgok a lehető legrosszabbkor mennek tönkre, amikor az ember fia legkevésbé számítana ilyesmire. Majd ha visszatért a városba, kimegy az erdőbe keresni egy megfelelő kőrisfát, amiből fegyvert készíthet. Úgyis legalább két hónap, mire elkészülhet a fegyver, jobb az ilyesmivel sietni.*
A hozzászólás írója (Daeros Argien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.09 00:07:54
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6204-6223